Page 1

AZ

O R S Z Á G O S MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉRTESÍTŐJE AZ 1901/1902-IKI HUSZONKETTEDIK ISKOLAI ÉVRŐL SZERKESZTETTE

FITTLER KAMILL IGAZGATÓ.

BUDAPEST "PÁTRIA" ÍROD. VÁLLALAT ÉS NYOMDAI RÉSZV.-TÁRSASÁG

1902


Az ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

3

Tájékoztatás az 1902—1903. iskolai évre.

A

beiratások az 1902—1903-iki iskolai évre a rendes növendékek és a vendéglátogatók számára f. év szeptember hó 9. és 10-ik napjain, délelőtt 9—11 és délután 4—6 óra között fognak az intézetnek Kinizsy-utca 31. sz. alatt levő igazgatósági irodájában megejtetni. Még pedig a rendes tanulókul fölvétetni kívánók szept. 9-ikén, a vendéglátogatók pedig — a rendelkezésre álló hely arányában — szeptember 10-én. Aki ezeket a beiratási napokat elmulasztja és a tanév megkezdése után jelentkezik, csakis ministeri engedély alapján vehető fel. A beiratási díj (4 korona), valamint a félévi tandíj (rendes tanulóknak 10 korona, vendéglátogatóknak 20 korona), a beiratkozás alkalmával előzetesen lefizetendő. Az év végén kiosztandó iskolai „Értesítő"-re minden növendék ugyanezen alkalommal 1 koronát fizet le. Ekkor nyújtandók be a tandíjelengedés iránt a vagyontalansági és iskolabizonyítványokkal fölszerelt kérvények is. A tandíjat azok is tartoznak lefizetni, a kik mentességért folyamodnak. Ha az illetők mentességet nyernek, a tandíjat visszakapják. Az előadások szeptember hó 15-én, hétfőn, reggel 8 órakor kezdődnek. A fölvételi vizsgáknak és a pótvizsgáknak idejét kütön hirdetmény fogja szabályozni. Az esti tanfolyamra a beiratások az 1902—1903-iki iskolai évre f. év szeptember hó 9. és 10. napjain d. u. 4—7 óra között fognak az intézetnek Kinizsy-utcza 31. sz. a. levő igazgatósági irodájában megejtetni. A beiratási díj évenkint 3 korona; ebből egy korona esik az „Értesítőre". A tandíj évenkint 6 korona, a mely két egyenlő részben is törleszthető. (Az esti tanfolyam szabályzatát lásd 12. lapon.) B u d a p e s t , 1902 június havában. FITTLER

KAMILL,

igazgató. 1*


4

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Az orsz. m. kir. iparművészeti iskola föladata. Az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának, mely, mint állami intézet közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium alatt áll, célja rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás útján a díszítő művészet és a művészi ipar különféle ágai számára képzett erőket nevelni; az iparosokat művészi irányban tovább képezni és az iparoktatás számára rajztanítókat és iparművészeti szaktanítókat képezni. Ehhez képest az oktatás tárgyát a művészeteknek és a tudományoknak azok az ágai képezik, melyek arra képesítik az ifjút, hogy az ipari alkotásoknak müvészies jelleget adjon. Az intézet jelenlegi szervezetében az iparművészet következő ágaiban nyújt teljes képzést: 1. A díszítő szobrászatban, még pedig AJ a szorosan vett díszítő szobrászatban, épületek külső és belső díszítményeinek, bútorok és egyéb felszerelési tárgyak díszítéseinek mintázói, fafaragók, kőfaragók, keramikusok, stb. számára és B) az úgynevezett kisplasztikában, fémiparosok, ötvösök, faiparosok, tajték- és csontfaragók, agyagművesek stb. számára. 2. A díszítő festészetben, szobafestők, címfestők, díszletfestők, homlokzatfestők, tervrajzolók stb. számára. 3. Az ötvösségben és zománcozásban, arany- és ezüstművesek, fémdomborítók és fémvésők, fémöntők, cizellálok, galvanoplasztikusok, műlakatosok, zománcfestők, ékszerészek stb. számára. 4. A fanietszésben, fametszők, litográfusok és sokszorosító művészek számára. 5. A rézmetszésben, rézmetszők, rézkarcolók és sokszorosító művészek számára. 6. Lakásberendezéseknek és egyéb iparművészeti tárgyaknak rajzolásában és tervezetében, építészek, műasztalosok, kárpitosok, díszítők, iparművészeti tárgyak tervezői, stb. számára. A művészi iparnak az iskolában képviselt fönnebbi ágai szerint az intézetnek jelenleg 6 szakosztálya van, ú. m.: I. a díszítő szobrászati, II. a díszítő festészeti, III. az ötvös és zománcozó, IV. a fametsző, V. a rézmetsző és VI. a lakásberendezési rajzolóknak és tervezőknek szakosztálya.


ÉKÍTMÉNYES RAJZ ÉS FESTÉS.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

5

A tanítás tartama, módja és anyaga. Mindegyik szakosztályban az oktatás 5 évig tart. Ebből az 5 esztendőből a tanuló az első két évben a valamennyi művészi iparágban közösen megkívántató általános elméleti és gyakorlati képzésben részesül. Mintegy előkészíti magát a tulajdonképeni szakoktatásra, a miért is e 2 évfolyamot előkészítő tanfolyam-mk hívjuk. Az előkészítő tanfolyam bevégzése után a tanuló, ha nyomósv okoknál fogva a tanári testület ehhez beleegyezését adja, szakmát is cserélhet. A későbbi tanfolyamokban a csere nincs megengedve. A következő 3 esztendő szorosan vett szakoktatásnak van szentelve, amiért is e 3 évfolyamot az 1-ső, 2-ik és 3-ik szaktanfolyamnak nevezzük. E szaktanfolyamokban a tanuló a szakmájában szükséges magasabb művészi és gyakorlati képzést sajátítja el.

Az előkészítő tanfolyamnak tantárgyai. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ékítményes rajz és festés. Szabadkézi perspektíva. Alakrajz. Építészeti rajz, alaktan és szerkesztés. Geometria. Szakbeli előtanulmány.

Az I. évnek tantárgyai. Ékítményes rajz és festés Szabadkézi perspektíva ... Alakrajz ... ... Geometria... ... ... .__ ... Szakbeli előtanulmány ...

... ... ... „. ... ... ... ... ... ... -. — .-- ... ... ... ... — ... ... ... ... ... ...

__ ... ... ... — — — — — — — — ... ... ... ...

— heti 10 óra — » 4 „ — » 6 ,; — » 6 » ... » 12 „

Összesen heti 38 óra Ékítményes rajz ... ... Szabadkézi perspektíva Intenzivebb perspektíva Alakrajz ... ... .... ... Építési rajz

_

A II. évnek tantárgyai.

... - heti 8 ... ... ... ... ... ._ ... ... — » 2 .__ ... ... ... ... ... ... ... - — » 2 ... ... ... ... ... ... ... ... ._. ... ... — » 8 ... ... ... ... ... ... ... ... .... —

»

6

óra „ „ „ „

Geometria... ... ._ ... ... ... ... ... — — ... ... — » 4 » Szakbeli előtanulmány ... ... ... ... ... ... ... » 12 „ Összesen heti 42 óra


6

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

1. Ékítményes rajz és festés. Egyszerű ékítményelemeknek, majd egész ékítményeknek, (különböző korszakbeli és magyar stílű ékítményeknek) rajzolása nagy arányú mintalapokról. Geometrikus síkékítmények, szabályos sokszögből, körből és vegyes idomokból összetéve, görög, arabs és reneszánsz minták után. Heraldikai rajzoknak, címereknek készítése. Betűk rajzolása és rondírás. A tanítás tömeges. Domború díszítményeknek, természet után öntött növényformáknak, dísztárgyaknak, egyszerűbb építészeti tagozatoknak rajzolása és festése. Növényeknek, gyümölcsöknek, virágoknak természet utáni rajzolása és festése. (Kivitel: ecsettel, tollal, rajzónnal.) 2. Szabadkézi perspektíva. Nagyméretű geometriai testeknek és testcsoportoknak szabad kézzel, szemlélet alapján való lerajzolása, fősúlyt helyezve a méret- és irányelváltozásoknak hű visszaadására és a perspektivikus érzés fejlesztésére. A legelemibb perspektivikus törvényeknek megismertetése, az árnyékszerkesztés és az árnyékintenzitás fontosabb elveinek megmagyarázása természetes és mesterséges világítás esetében. Előadási eszközök: rajzón, szén, kréta, vízfesték. Az első évben az oktatás tömeges; egy-egy összeállítás egy kettős óra alatt befejezendő. Összetettebb testcsoportoknak, egyszerűbb használati tárgyaknak, bútoroknak, edényeknek, építészeti részleteknek rajzolása és festése a tárgyak képeinek lehetőleg egyszerű és jellegzetes előállításával. Kivitel főként vízfestés. A tanítás tömeges, esetleg egyéni. 3. Alakrajz. Rajzolás gipszöntvényekről. Kezdetben bevezetésképpen rövid ideig rajzolás gipszöntvények után készült mintalapokról, kiváló mesterek rajzairól; azután emberi, fejeknek, testrészeknek rajzolása részint természet utáni öntvényekről, részint antik szobrokról. Végre egész alakoknak rajzolása kiváló antik szobrokról. Vázlatkönyvekbe való rajzolás. 4. Építési rajz. Az építészeti elemeknek tábláról való rajzolása. Az antik építészet ismertetése és rajzolása. 5. Geometria, a) E l e m i p l a n i m é t r i a : A pont, egyenes és szög fogalma. Az egyenessel és szögekkel végezhető alapműveletek. A három-, négy- és sokszögeknek szerkesztése adatokból; összeillőségük, hasonlóságuk, szimmetriájuk, területük kiszámítása és területük átalakítása. A körre vonatkozó tételek; körök és körrészek területének és kerületének kiszámítása. Az elipszisnek, parabolának, hiperbolának különféle szerkesztési módjai és a rájuk vonatkozó tételek. A csigavonal. b) Á b r á z o l ó g e o m e t r i a . Bevezetésül előadatik a stereométriából a pontnak, egyenesnek és síkoknak viszonylagos helyzete és a hajszálszögnek fogalma. — Mértani testeknek és testcsoportoknak ábrázolása ugyanazon testminták után, melyek a szabadkézi perspektivikus rajznál előfordultak.


ALAKRAJZ (ÉLŐ MINTA UTÁN).


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

7

A pontnak, egyenesnek, síknak és síkon fekvő idomoknak ábrázolása. Síkok metszetének, sík és egyenes áthatásának meghatározása. A sík forgatása. A hasábnak, gúlának, kúpnak, hengernek és gömbnek ábrázolása, hálójának megszerkesztése, felszínének és köbtartalmának kiszámítása. Ugyanezen testek egyenessel és síkkal való áthatásának megszerkesztése. Egyszerűbb testek áthatásának ábrázolása. Á r n y é k t a n . A pontnak, egyeneseknek és idomoknak árnyékának meghatározása ortogonális képben. Hasáboknak, gúláknak, hengereknek' kúpoknak és a gömbnek saját és vetett árnyékának megszerkesztése. Üres testeknek bevetett árnyéka. Különböző testekből képzett csoportban az egymásra vetett árnyéknak meghatározása. Forgásfelületek és a legegyszerűbb építészeti részletek árnyékának megszerkesztése. P e r s p e k t í v a . A perspektivikus szerkesztésnél előforduló elemeknek, elveknek és eljárásoknak rövid elméleti ismertetése után, padozat-minták, mértani testek és egyszerűbb építészeti részletek képének és árnyékának megszerkesztése. Szakbeli előtanulmány, a) D í s z í t ő f e s t é s z e t . Az első évben — nagyobbrészt síkékítményeknek — mintalapok után való rajzolása. A festőanyagnak és kötőszernek (tempera) megismertetése, előkészítése és használatának módja. A festésnek elemibb gyakorlása színes síkékítmények után. A második évben festés domború műveknek fényképei után. Színes mintalapoknak másolása és a színes tervezés gyakorlása. b) D í s z í t ő s z o b r á s z a t . Bevezetés a mintázásnak tehnikájába. Egyszerű ékítményeknek mintázása és faragása gipszminták után. Fokozatosan nehezebb és komplikáltabb ékítmények megmintázása. Nagyobbításoknak gyakorlása fényképek és grafikai vázlatok után. Ezzel egybekötve a gyűjtött formaismeretek alapján egyszerű térkitöltéseknek tervezése, a tervezésnek és megmintázásnak fokozatos fejlesztése, úgy, hogy a növendék a gyakorlatban előforduló ékítményeknek előállítására a második évnek végén képes legyen. c) K i s p l a s z t i k a . Elemi és összetettebb ékítményeknek másolása agyagban és viaszban. Ékítményeknek lapminták után való mintázása. Fejeknek, testrészeknek, egész alakoknak mintázása gipszöntvények, majd fényképek után. Drapéria-tanulmányok. d) Ö t v ö s s é g és z o m á n c o z á s . Az ötvösségben a szerszámoknak ismertetése és az azokkal egybekötött gyakorlatok. Díszítmények körvonalainak előállítása fémlapon, bemélyítés által (trasszirozás), kezdve az egyenes vonaltól a legkifejlettebb síkékítményig. A vésőknek használata. Plasztikus ékítményeknek domborítása gipszöntvények után. Mintázás (a második évben a kisplasztikái szobrászati osztályban). A cizellálásnak, a vésőművészet kezdetének és különlegességeinek ismertetése és gyakorlása; a szükséges szerszámoknak előállítása. Fémkidolgozás A zománcozásban a szerszámoknak és műszereknek, valamint a nyers


8

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

zománcok anyagainak ismertetése; a zománcégetés előmunkálatainak oktatása; a fémpántoknak lemezekre való díszítése és kiegészítése; fémlemezekből kivésett vagy domborított ékszertárgyaknak zománcozása és ennek zománcszínekkel való kifestése e) Fa m e t s z é s . A szakma anyagának és eszközeinek ismertetése. Vésés gyakorlatok. Párhuzamos vonalaknak metszése. Tónusmetszésnek gyakorlása. Négyzet-metszés. A négyzetek elosztása kisebb négyzetekre és háromszögekre. Tónusmelszés négyzetekbe és háromszögekbe. Sík ékítmények. Széles, egyszerű fakszimilékből kiindultan a legkuszáltabb keresztül-kasul rajzolt vonalaknak metszése. Régi körvonalas, angol, francia és német jó fametszésű nyomásoknak tükörből való rajzolása és metszése. f) R é z m e t sz é s. A szakma anyagának és eszközeinek ismertetése. Rajzbeli előgyakorlatok rajzónnal, azután tollal, hogy a tanuló a modellállásnál megkívánt vonallal való árnyékolásban kellő jártasságot szerezzen. A rézkarc és rézmetszés elemeinek gyakorlása, a tűvel való rajzolás az alapozott rézlapon és annak maratása. Másolatok rézkarcban tollrajzok után. Véső-gyakorlatok; egyenes, hajlított és keresztező vonalak metszése, önálló árnyékolás vonallal, tónusban rajzolt minták után.

A szaktanfolyamoknak tantárgyai. 1.. Díszítő fesztészet. 2. Díszítő szobrászat és kisplasztika. *3. Ötvösség és zománcozás. 4. Fametszés. 5. Rézmetszés. 6. Építési alaktan és építési rajz. 7. Iparművészeti stíltan és iparművészeti rajz. 8. Lakásberendezés és iparművészeti tárgyaknak rajzolása és tervezése. 9. Boncalaktan. 10. Alakrajz. 11. Művészetek története.

A III. évnek tantárgyai: Szakoktatás ... ... ... ... ... Építési alaktan ... ___ ... ... Építési rajz ._. ... .... ... Iparművészeti stíltan ... ... ... Alakrajz (természetrajz után) .__

... ... ... ______ .... ... .... 24 óra ... ... ... ... ..."... .... ... ... 2 „ ... ... ... ... ... ... ... .._ ... ... ... 4 ,, ... ... ___ 2 „ ... ._ ... ... ... 8 „ Összesen

40 óra


ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Q

A IV. évnek tantárgyai: Szakoktatás Iparművészeti rajz ... Művészetek története Boncalaktan ... ...

... ... ... ...

... ._. ... ...

... ... ... ...

... ... ___ ...

Alakrajz (természet után) ... ... ...

... . . . ... ... ... ___ .__ ... ... . . . ... ... ...

... ... ... ... 24 óra ... ... ... ... ... ... 6 » ... ... ... ... ... ... 2 » ... ... 2 »

... ... ...

... ... 10

Összesen 44 óra.

Az V. évnek tantárgyai: Szakoktatás ... ... ... ___ ... ... ... ... Iparművészeti rajz... ... ... ... _.. Művészetek története ... .... .... ... ... ... ... Boncalaktan .... ... ___ ... Alakrajz (természet után) __ ... ... ...

... ... ... ... ... ... ... ... ... __ ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... Összesen

24 6 2 2 10 44

óra » „ „ » óra.

1. Díszítő festészet Festés, ékítményeket ábrázoló gipsz-minták, természet utáni öntvények és a természet után (növények, gyümölcsök, fejek, kezek, lábak, karok stb.). Virágoknak, gyümölcsöknek, állatoknak, emberi fejeknek és alakoknak természet utáni (színes) festése. Drapéria-tanulmányok. Tervezések természet utáni tanulmányok alapján. Adott tervek színes díszítése. Nagyobb díszítő feladatoknak tervezése stb. Kivitel módja: Tempera, gouache, akvarell. 2. Díszítő szobrászat és kisplasztika. A díszítő szobrászatban mintázás természet utáni öntvények után; mintázás fejet, lábat s egyes testrészeket ábrázoló gipszminták után. Mintázási gyakorlatok természet után. Ékítmények tervezése; tervezések figurális, építészeti és ornamentális motívumokkal. Díszítő szobrászati tárgyaknak tervezése és kivitele. Kandallók, szökőkutak, síremlékek, vázák, plafonrészletek, épületdíszítési részletek, keretek, díszes asztalok, székek stb. Kiviteli módok: kőben, fában, gipszben és stukkóban. A kisplasztikában gipszöntvények utáni mintázás agyagban és viaszban. Az emberi testnek részei és egész alakok. Tervezés. Mintázási szakgyakorlatok a fényűzési ipar különféle ágaiban; kisebb terrakotta-tárgyak, fémműipari dísztárgyak sokszorosítására alkalmas mintáinak előállítása. Csontfaragás. Ily műtárgyaknak önálló tervezése és mintázása. 3. Ötvösség és zománcozás. Az ötvösségben a mintázási és domborítási gyakorlatok. Vésési és éremverési gyakorlatok, acélban való metszés domború minták után. Damaszkozás. Forgási testek (kelyhek, poharak) s egyéb fényűzési és használati tárgyak egyes részeinek díszítése, részben mintázva, részben egyenesen fémbe


10

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

domborítva. Külömböző fémeknek forrasztása és egyes tárgyaknak fémbe öntése. A fémdíszítésnek fajai: ezüstözés, aranyozás, zománcozás, galvanoplasztika; tűzben való aranyozás és a patina válfajai. Az öntvények. A galvanoplasztikához szükséges mintáknak előállítása és alkalmazása. Az ötvösség keretébe vágó műtárgyaknak: edényeknek, billikompknak, ékszereknek stb. tervezése s e tervezeteknek minden részletben való sajátkezű kivitele (domborítással, cizellálassal, öntéssel, zománcozással és montirozással egyetemben). A zománcozásban a limogesi és az erdélyi zománcoknak készítése; zománclemezekre ornatnenteknek, arcképeknek stb. fénykép után való átvitele és e tárgyaknak zománcozása. Kész műtárgyaknak zománccal való díszítése: a magyaros régi zománcozásnak tanulmányozása és másolása. Önálló tervezeteknek kivitele. . . . . 4. Fametszés. A fametszés tehnikájához szükséges gyakorlatok. A haladáshoz képest fokozatosan fejeket, egész alakokat, állatokat, tájképrészleteket, építészeti és iparművészeti tárgyakat ábrázoló kiváló fametszésű lenyomatoknak a másolása. Tükörből (t. i. fordítva) fára való rajzolás és metszés. Eredeti rajz után, vágy fényképezett festmény vagy tárgy után önálló fametszetéknek készítése. (Önállóan megadva a vonások irányát, vastagságát, színét és hangulatát.) Természet utáni rajzoknak, esetleg, önálló kompozícióknak a metszése. A színes fametszet. A három és a több színű fametszeteknek elmélete és gyakorlata. Lenyomatoknak készítése az eredeti dúcról vagy metszésről. 5. Rézmetszés. Rézmetszeteknek, főleg pedig rézkarcoknak készítése tónusban rajzolt minták és fényképek után. A rézlapok alapozásának elsajátítása. A karcolás és metszés olajfestmények és akvarellek után, hogy a növendék megtanulja a színeknek átfordítását tónusokban. A maratáshoz szükséges alapozás. A radírozott vagy metszett rézlapoknak nyomtatása és ahhoz szükségelt festék előállítása. A roulette alkalmazása. Eredeti rézkarcoknak elő: állítása. , 6. Építési alaktan és építési rajz. A középkori építészet ismertetése és az egyes formáknak tábláról való rajzolása. Adott épületek és részleteknek prespektivikus rajzolása és festése. A reneszánsz építészetről általán. Belső csarnokok, termek, emlékek stb. ismertetésé és rajzolása. 7. Iparművészeti stíltan és iparművészeti rajz. A díszítménynek osztályozása, szerkesztése és hatása. A színtannak elmélete és a színharmónia. Az alaki szépnek tárgyalása. A szabályosság, rendszeresség, törvényszerűség, arányosság, alaki ossz. hang; stílszerűség stb. Ezeken az általános ismereteken kívül foglalkozik a stíltan a textil művészetnek, a kerámia, a tektonika és a sztereotómia alakjainak keletkezésével, azoknak kiviteli módozataival és azoknak alkalmazkodásával az anyagok tulajdonságaihoz.


to

SZABADKÉZI PERSPEKTÍVA.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

11

Az alak és díszítmény közötti vonatkozás; a díszítménynek alkalmazása a művészi ipar alakjain. Iparművészeti rajzgyakorlatok; különféle ipartermékeknek olyképpen való rajzolása, hogy ezen rajzok alapján az ábrázolt tárgyak a megrendelőknek tetszetősek és azok munkások, iparosok által megérthetők s így elkészíthetők legyenek. Iparművészeti tárgyak tervezése A kivihetőségre való tekintettel a rajzolt tárgyak méret szerint készülnek. 8. Lakásberendezés és iparművészeti tárgyaknak rajzolása és tervezése. A tananyag felöleli a belső berendezés egész terét: fából, fémből, kőből, agyagból, üvegből készült tárgyakat és díszítéseket; szövet-mintáknak, hímzéseknek csipkéknek stb. tervezését, valamint világi és egyházi interiőrök elrendezését. A szaktanfolyam tanmenete a körébe vágó iparművészeti tárgyaknak szakszerű tanulmányozásában, elemzésében (dekompozició) áll, egybekötve e tárgyak stíljének, anyagának, szerkezetének, művészi és tehnikai megalkotásának magyarázatával. Útbaigazítás és utasítás az e tárgyak elkészítésére alkalmas művészi és minden részben tökéletesen kész műhelyi részletrajzoknak elkészítésére. Végre önálló tervezéseknek kivitele és műhelyi részletrajzok. 9. Bonc-alaktan. Az emberi test külső alakját meghatározó csontoknak, inaknak, izmoknak stb. alakjai, kölcsönös arányuknak és mozgásuk törvényeinek magyarázata s rajzolása a természetből vett minták nyomán. 10. Alakrajz. Rajzolás szénnel, rajzónnal, tollal, krétával élő minta után. Főleg aktoknak (meztelen emberi alakoknak) rajzolása. Közben egyes testrészek: fej, kéz, láb, kar stb. után részletes tanulmányok. Az élőmodell utáni tanulmányokkal kapcsolatosan a készített tanulmányoknak fejből, (emlékezetből) való rajzolása a formaemlékezet fejlesztése és formaismeret gyűjtése céljából. Vázlatkönyvben a gyors felfogás gyakorlása. Színvázlatok és tanulmányok pasztellel. Mozgó modell után való rajzolás. 11. Művészetek története. A régi keleti népeknek, Görögországnak és Rómának, valamint a középkor és a reneszánsz művészetének (építészet, festészet, szobrászat és művészi ipar) története. A művészetek Magyarországban, különös tekintettel a XVI—XVII—XVIII. századoknak művészi iparára. Az oktatás főleg szemléleti alapon épül föl.

2*


12

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Esti tanfolyam. :

AZ ESTI TANFOLYAMNAK

V-,.,;','

1.

SZABÁLYZATA.

§•

Az esti tanfolyamnak célja: ; . > ÖJ Oly iparosoknak, a kiknek foglalkozása bizonyos művészi képességet kíván, (pl. bútorasztalosok, kárpitosok, szobafestők, üvegfestők, címfestők, litográfusok, kőfaragók, faragók, díszítő szobrászok, ércöntők, aranyművesek, cizellálok, zománcfestők, lakatosok, bádogosok stb.) módot nyújtani arra, hogy szakmájuknak gyakorlása mellett az esti és vasárnap délelőtti órákban magukat rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás útján művészi irányban tovább képezhessék; '-••"' b) egyes kiválóbb egyéneket az iparművészeti iskola szaktanfolyamának felvételi vizsgálatára előkészíteni. Az esti tanfolyam három évre terjed. Minden iskolai év szeptember hó elején veszi kezdetét és június hó végéig tart. \ A heti tanóráknak száma 10-ben van megállapítva, még pedig hetenkint háromszor^ este 2—2 óra, vasárnap. délelőtt pedig 4 óra. A beiratások szeptember hó elején történnek. A beiratási díj évenkint 3 K., ebből egy K. esik az „Értesítő"-re. , A tandíj évenkint 6 K., amely két egyenlő részletben is törleszthető.. >§•

'•

'.

'

:..

A felvételre jelentkező iparos ifjú igazolni tartozik, hogy: a) 15-ik életévét betöltötte; b) ép látóérzékkel és szakmájának megfelelő testi épséggel bir; c) legalább 2 középiskolát vagy 6 elemi osztályt sikerrel végzett, vagy ennek hiányában a kellő szakképzettséggel bir; d) választott iparágával már egy-két éve gyakorlatilag foglalkozott, (bizonyítványnyal igazolandó) ; e) bírja mesterének, vagy szüleinek beleegyezését arra, hogy az esti tanfolyamot látogathatja.


DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

1 3

5. §. Tandíjmentesség, ösztöndíj, jutalom, fegyelmi s egyéb ügyekben a tanulók ugyanazoknak a szabályoknak vannak alávetve, mint a rendes nappali tanfolyam tanulói. 6. §. A tanfolyamnak tanulói kötelezik magukat, hogy az előírt tárgyakat az e célra kitűzött tanórarend szerint pontosan hallgatják. 7- §•

Olyan tanuló, aki magasabb évfolyamba akar fölvétetni, haladottságát próbamunkával és az előző tanfolyamban végzettek tudásával (esetleg fölvételi vizsga alapján) tartozik igazolni. 8. §• A tanfolyam tananyagának három évre való felosztása:

I. év. a) Planimetria. (Pont, vonal, háromszög, négyszög, sokszög, kör és elipszis elmélete és szerkesztési rajza.) Tömeges tanítás (előadás és rajz) hetenkint 2 órában. b) Építészeti stíltan és építési rajz. Az építésben előforduló szabályoknak fejtegetése. Az építészeti formáknak ismertetése, különös tekintettel az anyagra. Párkányoknak tagozása; az oszloprendeknek fogalma. Ajtóknak, ablakoknak boltozatoknak formái. Tömeges tanítás (előadás és rajz), hetenkint 2 órában. c) Iparművészeti stíltan. Iparművészeti alakok ismertetése, tekintettel a feldolgozandó anyagokból és előállítási tehnikakból származó stiltani törvényekre. Előadás hetenként 1 óra. d) Ékítményes rajz. Egyszerű ékítmény-elemeknek nagyarányú fali minták után való rajzolása, áttérés a domború minták utáni rajzolásra. Hetenként 3 óra. Mértani síkékítményeknek rajzolása és színezése. Betűknek rajzolása és rondírás. Tömeges tanítás hetenként 2 órában.


14

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

II. év. a) Geometria. Ábrázoló geometria és az árnyékszerkesztésnek elemei. A pontnak, vonalnak, síkoknak és testeknek ábrázolása. Síkok; felületek és testek területének és köbtartalmának kiszámítása. Egyszerű testek saját és vetett;. árnyékának szerkesztése. Tömeges tanítás (élőadás és rajz), heti 2 órában. b) Szabadkézi perspektíva. Geometriai testeknek és egyszerű iparművészeti tárgyaknak, puszta szemlélet útján, szabadkézzel való rajzolása. Hetenként 2 óra, . . . . ' . . . . c) Díszítményeknek rajzolása. Különböző korszakbéli, ékítményeknek domború minták után való rajzolása. . . . '..' . . . . Hetenként 2 óra. d) Szakbeli tanulmányok. I. II. III. IV. V.

Szak- és műhelyi rajz. Mintázás. Ékítményes festés. Ötvösség. Alakrajz.

Egy-egy szakmának hetenkint 4 óra.

A tanuló a szakmabeli tanulmányokat foglalkozásához képest gyakorolja. Az oktatás egyéni. A szakmabeli tanulmányoknak tantárgyát az igazgató vagy a szaktanár jelöli ki. Szakmaváltoztatás csak kivételesen van megengedve.

III. év. a) Geometria. Perspektíva. Testcsoportok perspektivikus "képének szerkesztése. Perspektivikus árnyékszerkesztés. Tömeges tanítás (előadás és rajz), hetenként .2 órában. V b) Virágoknak, növényeknek és gyümölcsöknek rajzolása (természet után vagy esetleg preparátumok után). .; : ' ' ... Hetenként 2 óra.- . " . . . . " • : . ' c) Szakbeli tanulmányok. : : . . . . . .";.'. .."..„." I. II. III. IV. V.

Szak- és műhelyi rajz. Mintázás: Ékítményes rajz és festés. Ötvösség és zománcozás. Alakrajz.

Egy-egy szakmának hetenkint 6 óra.

A tanuló a szakmabeli tanulmányokat foglalkozásához képest gyakorolja.


DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

15

9- §•

Az esti tanfolyambeli növendékeknek, a hely arányához képest (a vendéglátogatók előtt), a nappali tanfolyambeli növendékek számára előírt egyes tantárgyak hallgatása, az igazgató beleegyezése mellett engedélyezhető. Ezért külön tandíj nem jár. 10. §. A tanfolyam tanulója minden iskolai év végén látogatási bizonyítványt kap; az egész tanfolyam befejezése alkalmával pedig végbizonyítványt nyer, melyben haladása és szorgalma van minősítve. Szegénysorsú, de szorgalmas tanulók a tandíj alul felmentést nyerhetnek. Ösztöndijak elnyerésére időnkint pályázat hirdettetik. Minden iskolai év végén a jelesebb növendékek között jutalmak osztatnak ki. 11. §. A szünidei pályázatokban minden esti tanfolyambeli tanuló is úgy vehet részt, mint az intézet rendes növendéke, sőt az ösztöndíjas és tandíjmentes tanuló, ha a második iskolai évet befejezte, köteles azokon részt venni. 12. §. Az az esti tanfolyambeli tanuló, a ki az intézetbe mint rendes növendék akar belépni, egyenlő képesség esetén az idegen intézetekből jelentkező előtt számíthat felvételre, a fölvételi vizsgának letétele után; azok pedig, a kik a három évi esti tanfolyamot jó eredménynyel végezték, a szaktanfolyamba való felvételre előírt vizsgára bocsájthatók.


16

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Jelentés az 1901-1902-iki huszonkettedik iskolai évről. Azok a nyomasztó viszonyok, a kereskedelemnek és iparnak és az emlékszerű szobrászatot kivéve;az összes művészi foglalkozásoknak az a dermesztő pangása, amely az ^ezredéves kiállítás éve után beállott és amely az előre sejtett egy-két évi visszaesés helyett immár hosszú évek során keresztül kitárt'a "gyorsabb1 jávuMs : alaposabb reménye nélkül: a művészi és iparművészi oktatás eredményeiben is kezd szomorúan érezhetővé lenni. Egyelőre ugyan még nem áz ilynemű oktatással foglalkozó intézmények látogatottságában. Ennek a látogatottságnak az a rohamos növekedése, amely 1901-ig tartott, ugyan megszűnt; de azért a tanulók létszáma az utolsó két esztendőben az étért legnagyobb mennyiséggel körülbelül egyenlő maradt, ami legfölebjb bizonyos rnegállápödotíságra engedne következtetni. (Egyedül az ötvös .'szakosztály látogatottságában állott be visszaesés.); Sőt minőség tekintetében még határozott javulás is állapítható meg, amennyiben örvendetesen növekedett azoknak a tanulóknak a-száma, akik szüleiknek iparát tovább ÜZendőkés: fejlesztendők, keresik: fel'az iparművészeti iskolát; : ; ;:,' Azonban árinál nagyobb bajok'kezdenek triutatköznia végzett növéndé-. kéknek elhelyezésénél,; amely bajokra kötélességunkhek tartjuk "rámutatni. 6sak a: legnagyobb :'erőfeszítéssel tudunk ifjaínknak • tnegfelelő foglalkozást' szerezni. Munka hiányában a művészi iparosoknak" műhelyei üresek; díszítőfestők, épület- és ornamentális szobrászok stb. félerővel — ha nem még kevesebbel — dolgoznak/lfjaink közül sok a külföldre megy és ott marad alkalmazásban, amely nemzetgazdasági szempontból oly sajnálatos körülmény, tekintve a külföldi szintén elég súlyos viszonyokat — legalább használhatóságuk mellett tanúskodik. Azt a teret, amelyben növendékeink alkalmazást és megélhetést találnak, okvetlenül nagyobbítanunk kell. Biztosítani kell számukra első sorban azt; hogy iparostanonciskoláknak és vidéki szakiskoláknak tanítótestületeiben az eddiginél nagyobb mérvben alkalmaztassanak. Állami gépgyárak, waggongyárak, vasművek stb. alkalmazottainak létszámában növendékeinknek is kell megfelelő helyet adni, hogy az ezen gyárakból kikerülő belső felszerelések, öntvények, díszítések stb. artisztikusabbak legyenek mint a mostaniak. Végezetül minden befolyásunkat latba kell vetnünk, hogy valahára megszűnjék immár a .külföldi előmunkásoknak, munkavezetőknek, tervelőknek importja a magán-műhelyekben is, amely sajnálatos és most már semmivel nem igazolható körülmény ifjaink legjobbjait fosztja meg kilátásaiktól. Szóval, működési teret kell számukra részben teremteni, részben nagyobbítani, hogy addig is, míg művészi iparunk a rendes kerékvágásba zökken


FAFARAGÓ TANTEREM.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

17

és a keresletnek meglesz a megfelelő szükséglete is, e művészi ipar művelőinek megélhetéséről gondoskodás történjék. Ennek az általános pangásnak a visszahatása mutatkozik a tavaly annyi biztató jelenségek között megindult esti tanfolyamnak látogatottságában is. Itt is megmaradt ugyan lényegében a tavalyi létszám. De tanulói közül évközben nagyon sokan kényteleníttettek munka hiányában a fővárosból távozni és a vidéken boldogulásukat keresni. Ezzel persze elvesztették mindazokat a reményeket, amelyeket előremenetelükhöz művészi továbbfejlődésükhöz fűztek. Az esti tanfolyamnál kell fölemlítenünk azt is, hogy mivel annak tavalyi megkezdésénél nemcsak az első, de a második év is szervezhetőnek mutatkozott, az idén már azok, akik tavaly a második évfolyamba léptek, végeznek is. E tanulóknak, akiknek nagy igyekezetét és vasszorgalmát minden alkalommal hangsúlyoznunk kell, e tanulóknak, mondom, gondolkozását és tudásvágyát bizonyítja az is, hogy a végezőknek nagy része még egy esztendőt az iskola kötelékében akar tölteni, hogy magukat szakmá• jukban még jobban kiművelhessék. Amennyire a hely engedni fogja, a tanári testület bizonyára teljesíti kérelmüket. Egyebekben az esti tanfolyammal kapcsolatosan, az iskola kötelékében, egy tisztán gyakorlati esti kurzus is tartatott az idén kísérletképpen. A budapesti kárpitosok általános szakegyesülete lépett az iskolához azzal a kéréssel, hogy az egy, a téli 4 hónapra tervezett gyakorlati rajzolási és tervezési tanfolyamot szervezzen egyesületük tagjainak számára. A kárpitosságnak pusztán gyakorlati részét egy, saját kebeléből választott tagtársuk végezte, míg a rajzolást és tervezést a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr megbízásából Wiegand Ede jeles iparművészeti tervezőnk teljesítette. E kurzusra 64 tanuló jelentkezett, amely szám azonban, a fönebb jelzett sajnálatos munkaviszonyok miatt, a rendes esti tanfolyam látogatóinak fogyatkozásánál még sokkal nagyobb mértékben zsugorodott össze. Az eredmény abban a tekintetben, hogy ilyen tanfolyamok szerveztessenek, elég meggyőző volt. De bebizonyosodott az is, hogy valamelyes rajzolási és geometriai tudás okvetlenül szükséges ahhoz, hogy a gyakorlati oktatás eredményes legyen. Ezen kell tehát kezdeni. És ha a jelentkezőknek nincs meg ez a tudásuk, első sorban ezt kell elsajátítaniuk. Visszatérve az iskola rendes nappali tanfolyamára, meg kell állapítanunk, hogy sem a női tanfolyam szervezése, sem a gyakorlati műhelyoktatás kérdése nem ment előbbre. Remény van azonban arra, hogy (ha a törvényhozás a szükséges összegeket megszavazza) a jövő iskolai év végén egy kőfaragó műhelyet, és egy kisebb asztalos és kárpitos műhelyet rendez"tféTunTTbe a célból, hogy a legégeforJrJ~szukségen legalább egyelőre segítve legyen. Hogy legyen hely és szerszám arra, hogy a lakásberendezők a kárpitosságnak és asztalosságnak a gyakorlati elemeit elsajátíthassák, a szobrászok pedig a kő különböző nemeinek megfaragását is gyakorolhassák és


J8

A 2 ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ne kellessék az egyiknek csak a tervezésnél, a másiknak csak a mintázásnál megállapodnia. Viszont az iskolai pályázatok rendszeresítése nagy lépést tett előre. Miután a kísérletképpen előzőleg rendezett házi pályázatok úgy koncepció, mint kivitel tekintetében fényesen megálltak a helyüket, a tanári testület nemcsak a tan-félévi pályázatokat rendszeresítette, de a képesítő pályázatokat is szervezte és megindította. Mindkét intézkedés a tanulóifjúság körében rendkívüli visszhangot keltett; a növendékek majdnem. teljes számban és nagy kedvvel vettek részt benne, míg az eredményességet a jutalmazottaknak a 26-ik lapon közlendő gazdag névsora bizonyítja. Mivel a tavalyi »Értesítő"-ben á nyertesek nevei tehnikai okokból már nem voltak közölhetők, az ideiben hozzuk ezt helyre. : ' A folyó iskolai évben iskolánk első sorban a*m. iparművészeti társulat által Szegeden rendezett iparművészeti kiállításban vett tevékeny részt; ahol is minden szakosztályunk működését a maga teljességében bemutattuk, különöseri a célból, hogy fiatalságunk művészi képességeit, törekvéseit és készített munkáit a vidéki gócpontokban ismertessük. Másodsorban a torinói nemzetközi modern iparművészeti kiállításban részesedtünk, különös súlyt a diszitő szobrászatra és festészetre és az iparművészeti tervezésre vetve. Örömmel jegyezhetjük fel, hogy Moreili Gusztáv fametsző-művészt, iskolánknak érdemdús tanárát, az „Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" című monumentális mű befejezése alkalmával Ő Felsége a Ferenc József-rend lóvagkeresztjével tüntette ki. '. '. .'.. ... : Sajnálattal láttuk Schickedanz Albert műépítészt, a lakásberendezési szakr osztály tanárát, aki az Jdgp-Hytigalomtia--^onult, az iskola tanári testületéből távozni:. Művészi hírneve,. melyet nagy tehetségével vívott ki magának, intézetünkre is fényt vetett; tisztult, finorn ízlésének, széles ismereteinek á tanulóifjúság mindenkoron nagy hasznát látta. Helyettesítője a If. félévben Almási Balogh Loránd, oki. műépítész volt, aki nagy tudással és buzgalommal oktatta ;a növendékeket a lakásberendezésnek modern föltételeibe. Az iskola tanári karáriak majdnem az összesége tanulmányozta a tavalyi bécsi osztrák ipari és iparművészeti iskolák kiállítását és abból sok nagybecsű tapasztalatot vont lé a mi művészeti oktatásunk hasznára. : Az iskola volt tanítványai közül Vogyeraczky István megnyerte a bécsi képzőművészeti akadémiáriak egy ösztöndíját s így tanulmányait ott fogja folytatni; míg Galambos Jenő és Szamovolszky Ödön külföldi tanulmányutakra kaptak állatni segélyt. , , : Öntőműhelyünk 37 darab gipszmintát szállított a m. kir. József műegyetem részére; ötvös, zománcozó és kisplasztikái szakosztályairik pedig több megrendelést teljesítettek az iparművészeti és más társulatok és egyesületek : számára. V A külföldi szakférfiaknak számából, akik a f. iskolai évben iskolánkat' tanulmányozás szempontjából meglátogatták, idézzük a következőket: A. W.


to

KISPLASZTIKÁI SZAKOSZTÁLY ELŐKÉSZÍTŐJE.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

1Q

Weissman amsterdami építész; C. Ramstrőm mérnök Stockholm; Dr. Hetning Elmquist, a szociális statisztika főnöke Stockholmban; Viktor Adler, a stockholmi iparművészeti iskola igazgatója, a svédországi ipariskolák főfelügyelője; G. Fletsher, a tehnikai oktatások főfelügyelője Irlandban, stb., stb. A tanulóifjúság komolyabb panaszra nem adott okot és mindvégig a legnagyobb buzgalommal dolgozott. Ami különben a pályanyertesek gazdag névsorából is kitűnik.

3*


20

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

A szervezeti és fölvételi szabályokból. Az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának növendékei rendesek és vendéglátogatók. Rendes tanulók azok, a kik a fölvételhez szükséges és az alább felsorolandó föltételekkel birnak és az összes előírásoknak és a tanfolyamok órarendjének a maguk teljes egészében eleget tesznek. E növendékeknek munkássága és előhaladása szigorú ellenőrzés alatt áll, félévenkint az elméleti tantárgyakból vizsgát kötelesek tenni; magukviselete és szakmájukban való előmenetelük osztályozás alá esik, mely tanártestületileg megállapított félévi bizonyítványaikban talál kifejezést. A tanfolyam sikeres bevégzése után a rendes növendék végbizonyítványt kap, mely neki jogot ad a szakmája körébe tartozó, képesítéshez kötött iparágaknak űzésére, illetőleg az ipartörvény értelmében, a megtanult iparág önálló űzése iránt kikérendő engedély elnyerésére. Azok a rendes tanulók, a kik valamely középiskola 4 alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe és itta tanfolyamot szintén sikerrel

végzik, a katonai szolgálatnál az egyéves önkéntesség kedvezményé-

b e n részesülnek. Az idevaló előírások egy külön szakaszban sorolvák föl. Az intézetet végzett rendes tanulók, .az alsófokú ipariskolák számára szükséges rajztanítók képesítő vizsgálataira teljes jogú jelöltekül bocsáttatnak. (A szabályzatot 1. egy külön szakaszban.) Vendéglátogatók azok, a kik az iskola által nyújtott oktatásnak csak egyes ágaiban részesülni, vagy bizonyos szakokat gyakorolni kívánnak. A vendéglátogatók szabadon választják meg a tanfolyam elején azokat a tantárgyakat, amelyeket hallgatni illetőleg gyakorolni kívánnak, de az egyszer kiszemelt előadásokra vagy gyakorlatokra pontosan eljárni kötelesek. Kívánságukra az iskolában eltöltött időről és választott szakmájukban tanúsított szorgalmukról bizonyítványt kapnak. A ki rendes növendékül felvétetni kíván, igazolni tartozik, h o g y : a) 15-ik életévet betöltötte; b) ép látóérzékkel és a szakmájához szükséges testi épséggel bir és védhimlővel van beoltva (orvosi bizonyítványnyal igazolandó); c) legalább 4 polgári vagy középiskolai osztályt sikeresen végzett és a rajzban vagy mintázásban némi gyakorlottsággal bir; előnye van annak a ki a választott iparággal egy-két évig gyakorlatilag foglalkozott. A ki nem végzett 4 középiskolai osztályt, de a gyakorlatból jőve, szakmájában felötlő tehetséget tanúsít, az felvételi vizsga alapján léphet be az intézet rendes növendékei közé;


KISPLASZTIKÁI SZAKOSZTÁLY.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

21

d) bírja szüleinek vagy gyámjának beleegyezését és lehetőleg azt is, hogy azok tanfolyamának végéig anyagi fentartásáról és iskolai szükségleteiről gondoskodni fognak. Vendéglátogatók a c) pontnak igazolása alól felmentvék, de bizonyítványnyal, ennek hiányában pedig rajzokkal kötelesek igazolni, hogy a választott szakma művelésére szükséges képzettséggel birnak. Valamely iparművészeti ág iránt felötlő hivatást tanúsító ifjak, ha a íj pontban követelteknek bizonyítvány vagy felvételi vizsga alapján megfelelni nem tudnak, szintén csak mint vendéglátogató növendékek vehetők fel. A ki az állami kőipari, fafaragási és agyagipari szakiskolának II. osztályát jeles eredménynyel végezte, az felvételi vizsga nélkül beléphet az Előkészítő tanfolyamnak I-ső osztályába, hogy magát az intézetben a díszítő szobrászati vagy kisplasztikái szakmában tovább képezze. Ilyen szakiskolát elvégzett tehetséges ifjú, ha magát művészi irányban tovább képezni akarja, fölvételi vizsga alapján az előkészítő tanfolyam elkerülésével direkte a szaktanfolyam első osztályába rendes növendékül is beléphet. A fölvételi vizsgát a tanári testület állapítja meg. Mindkét rendbeli tanulók ezidőszerint csak fiúnövendékek lehetnek. Úgy a rendes tanulók, mint a vendéglátogatók, a beiratkozás alkalmával 4 K. beiratási díjat fizetnek. Ugyanakkor fizetendő előlegesen is a félévi tandíj, a mely a rendes tanulóknak 10 K., a vendéglátogatóknak 20 K. Ugyanekkor minden növendék a tanév végén kiosztandó „Értesítő"'-re 1 K.-át fizet le. A második félévi tandíj a 2-ik félévre való beíratás alkalmával fizetendő. Szegénysorsú jeles növendékek a tanártestület javaslatára: 1. tandijelengedésben részesülhetnek, amelyre vonatkozó kérvények, a szegénységi bizonyítvány melléklésével, a beiratkozás alkalmával adandók át: 2. az országgyűlésig megszavazott javadalom erejéig, (a mely most 4000 K.) évi 200—300 K., később esetleg 400 K. ösztöndíjban is részesülhetnek. Az idevágó pályázati hirdetések alkalmas időben tétetnek közzé. A folyamodók kérvényei a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úrhoz címezve az intézet igazgatóságánál nyújtandók be. Felszerelendők az eddig végzett tanfolyamoknak bizonyítványaival és szegénységi bizonyítványnyal. Az ösztöndíj csak egy évre szól; további élvezetért és esetleges fölemelésért, minden év elején újból kell folyamodni. 3. A tanfolyamot bevégzett tanulók jelesebbjei külföldi tanulmány utakra is kaphatnak ösztöndíjat. A folyamodóknak kérvényei a Nagyméltóságú Vallásés Közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úrhoz címezve, mindenkor március hónap elején az intézet igazgatóságánál nyújtandók be. A folyamodványok úgy szerelendők föl, mint a rendes ösztöndíj-folyamodványok, a fődolog azonban, hogy a folyamodó rajzait, modelljeit vagy egyéb tervezeteit is bemutassa. Az ösztöndíj tartama egy évre szól; további élvezésért újból kell folyamodni.


22

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Az intézetnek személyzete. Igazgató: Fíttler Kamill, oki. építész, a III. oszt. vaskorona-rendnelTés a Ferencz József-rendnek lovagja, a francia becsületrendnek tisztje, a szerb kir. Takovarendnek középkeresztese; a Magyar Tud. Akadémia archeológiái bizottságának, az orsz. iparoktatási tanácsnak, a székesfővárosi iparoktatásügyi bizottságnak, a műemlékek orsz. bizottságának, a szerzői jogi állandó szakértő bizottságnak, az orsz. iparegylet igazgatóságának, a lipótvárosi templom és a m. kir. mezőgazdasági múzeum építési bizottságának, a magyar mérnök- és épitész-egylet és az iparművészeti társulat választmányának tagja, az orsz. képzőművészeti tanács építő művészeti szakosztályának előadója, a szakírók egyesületének alelnöke, a „Magyar Iparművészet" szerkesztője. Rendes tanárok: Benczúr Béla, építész, a m. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság tagja, az iparművészeti rajznak és tervezésnek és a tehnikai művészetek stíltanának tanára.

..

:•'•.'. '.

Doby Jenő, rézmetsző-művész, tanár, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a rézmetsző szakosztálynak vezetője. Feíchtínger József Gy., tanár, a díszítő festészeti szakoszt, vezetője. Gróh István, oki. rajztanár, az ékítményes rajznak, a szabadkézi perspektívának és az akvarell festészetnek tanára. Gyalus László, építész, az építési rajznak és alaktannak és a lakásberendezési szakosztálynak tanára. Ifj. Herpka Károly, tanár, a szerb. kir. Takova-rend lovagja, az ötvös szakosztálynak vezetője. Loránfí Antal, szobrász-művész, oki. rajztanár, a magy. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság tagja, a kisplasztikái szakosztálynak vezetője. Mátrai Lajos Gy., szobrász-művész, tanár, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a díszítő szobrászati szakosztálynak és fafaragásnak vezetője. Morelli Gusztáv, fametsző-művész, tanár, a Ferencz József-rendnek lovagja, az orsz. m. képzőművészeti tanácsnak és az iparművészeti társulat választmányának tagja, az „Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" című munka magyar része fametsző-műtermének főnöke, a fametszési szakosztálynak vezetője. Pap Henrik, festőművész, az alakrajzolás felső tanfolyamának tanára. Papp Sándor, festőművész, oki. rajztanár, a geometriának és az alakrajz alsóbb tanfolyamának tanára.


ÖTVÖS SZAKOSZTÁLY.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

23

Segédtanár: Híbján Samu, a zománcozás vezetője. Helyettesítő

tanár:

Almásí Balogh Loránd oki. építész, a lakásberendezési szakosztálynak tanára. Rendkívüli tanárok : Dr. Éber László, a M. Nemzeti Múzeum segéd-őre, a műtörténelemnek tanára. Dr. Tellyesnítzkí Kálmán/ orvostudor, a budapesti kir. magyar tudomány-egyetem első boncolástani intézetnek adjunktusa, a boncalaktannak tanára. Az esti tanfolyam

tanítói:

Benczúr Béla, intézeti r. tanár, az iparművészeti stiltan tanítója. Gyalus László, intézeti r. tanár, a szakműhelyi rajznak és építészeti alaktannak tanítója. Herpka Károly, intézeti r. tanár, az ötvösség tanítója. Pap Henrik, intézeti r. tanár, az alakrajz tanítója. ifj. Mátrai Lajos, szobrász-művész, a mintázásnak, a szabadkézi perspektívának, az ábrázoló mértannak és az árnyékszerkesztésnek tanítója. Sándor Béla, diszítő-festő, az ékítményes festés tanítója. Kapus: Matula István. Iskolaszolgák: Bedecs Gáspár, Farkas Oyula, Klein Sándor, Matula Lajos, Novak András, Rusz Miklós, Szentey Vilmos. Háziszolga: Menich József.


24

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Az 1900—1901. iskolai évben végzett tanulók foglalkozásának kimutatása. Bíró Ferencz, díszítő szobrász, Róna József szobrász-művésznél van alkalmazásban. Bogár Béla, díszítő festő, a budapesti felső ipariskolában állami ösztöndíjjal a bútorasztalosságot tanulta. Bogár Kálmán, díszítő festő, külföldön ismeretlen helyen tartózkodik. Buncsek Rezső, díszítő szobrász, állami ösztöndíjjal még egy évet az iparművészeti iskolában szobrászati tanulmányokkal töltött. Fehérkuti Bálint, lakásberendező, Schickedanz Albert építőművésznél volt alkalmazásban. Felek Gyula, díszítő szobrász, Mátrai Lajos Gy. szobrász-művésznél volt alkalmazásban. Füriinger János, díszítő festő, katonai szolgálatát teljesíti. Galambos Jenő, ötvös, állami ösztöndíjjal Münchenben folytatja tanulmányait. Gere Andor, díszítő szobrász, a Zsolnay-gyárban van alkalmazva. Ludwig Rezső, lakásberendező, építészi irodában dolgozik. Mogyorossy Sándor, díszítő szobrász, Békés-Gyulán önállóan dolgozik. Novak József, díszítő festő, állami ösztöndíjjal még egy évet az iparművészeti iskolában díszítő festészeti tanulmányokkal töltött. Novak Sándor, díszítő festő, önállóan tervezésekkel foglalkozik. Pásztor János, díszítő szobrász, Mátrai Lajos Gy. szobrász-művésznél volt alkalmazásban. Sándor Gyula, díszítő festő, rajztanári képesítő tanfolyamot végezi. Scharer Béla, díszítő festő, nyomdáknak tervei. Zsillé Kálmán, díszítő festő, irodában dolgozik.


FAMETSZŐ SZAKOSZTÁLY.


25

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Végbizonyítványok és oklevelek. A f. tanév végén a következő növendékek kaptak végbizonyítványt: Barabás Lajos, Doleviczényi Ferencz, Dósa Lukács, Éberling Gyula, Oách István, Qyurkovich Ferencz, Igaz István, Kelemen Izidor, Kern Pétor, Keviczky Hugó, Klein Andor, Langsfeld Zoltán, Raab Ferencz, Reltzer Elemér, Schreiner István, Schweig Lajos, Siklódy Lőrincz, Stiásny Aladár, Szabó János, Szalmássy János, Szeszák Ferencz, Tirpák Sándor, Turcsányi Kálmán, Vágó Dezső, Weiszkopf Ödön,

diszitő szobrász, lakásberendező,

diszitő festő, diszitő szobrász, rézmetsző, diszitő festő. n n

diszitő szobrász, ff ;;

diszitő festő, diszitő szobrász, ff ff

diszitő festő, ff

diszitő szobrász, » diszitő festő, lakásberendező, kisplasztikus, diszitő festő,

„jó" „elégséges" „jó" „jó" „jeles" „jeles" „jó" „elégséges" „jeles" „elégséges" „jeles" „elégséges" „jó" „jó" „jó" „jó" „elégséges" „jeles" „elégséges"

eredménynyel. „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

ffjÓ"

.-jó" »jó" „elégséges" „elégséges" „elégséges"

„ „ „ „

A folyó évben először megtartott „képesítő' pályázat"-on hét növendék vett részt, akik közül hármat a tanári testület a „képesítőoklevél"'-lel való kitüntetésre érdemesnek itélt. E három növendék a következő: Oách István, diszitő szobrász Kern Péter, diszitő festő Klein Andor, diszitő szobrász.


26

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Az iskolai pályázatok nyertesei. Az 1900—1901. tanév végén megtartott pályázatoka következőképp dőltek el: D í s z í t ő ' s z o b r á s z a t i s z a k o s z t á l y : Az I. díjat nyerte Raab Ferencz negyedéves növendék; a. II díjat Klein Andor negyedéves növendék; dicsérő okmányt Schmidl Viktor vendéglátogató növendék; elismerő okmányt Oách István negyedéves növendék. . ',' . F a f a r a g á s : A II. díját nyerte Keviczky Hugó negyedévés növendék; elismerő okmányt Sámuel Kornél harmadéves növendék. . . K i s p l a s z t i k á i s z a k o s z t á l y : A II. díjat nyerte Murányi Gyula vendéglátogató növendék; dicsérő okmányt Keller Albert vendéglátogató növendék. D í s z í t ő f e s t é s z e t i s z a k o s z t á l y : Az I. díjat nyerte Kern Péter negyedéves növendék; a II. díjat Wessely Vilmos harmadévés növendék; dicsérő okmányt Muhics Sándor harmadéves növendék; elismerő okmányt Scheibner Rezső harmadéves növendék. A l a k r a j z : az I. díjat nyerte Oách István negyedéves, növendék; a II. díjat Szabó Kálmán vendéglátogató növendék; dicsérő okmányt Fehérkuti Bálint ötödéves növendék; elismerő okmányt Muhics Sándor . harmadéves növendék. Az 1901—1902. iskolai év első félévi pályázataiban nyertesek. voltak (megjegyzendő, hogy az első félévi pályázatokon dijak nem adatnak ki, csak dicsérő és elismerő okmányok): . . . Díszítő szobrászati szakosztály: dicséretet nyert Szeszák Ferencz ötödéves növendék; elismerést Oách István ötödéves növendék. F a f a r a g á s : dicséretet nyert Sovánka Károly harmadéves növendék; elismerést Jablonszky Jenő harmadéves növendék. K i s p l a s z t i k a i s z a k o s z t á l y : dicséretet nyert Fríedmann József vendéglátogató növendék; elismerést Borovitz Imre vendéglátögató növendék. D í s z í t ő f e s t é s z e t i s z a k o s z t á l y : dicséretet kapott Siiasny Aladár ötödéves növendék; elismerést Tirpák Sándor ötödéves növendék. L a k á s be r e n d e z é s i s z a k o s z t á l y : elismerést nyert Turcsányi Kálmán ötödéves növendék. : "; R é z m e t s z ő s z a k o s z t á l y : dicséretet nyert Gyurkovics Ferencz ötödéves növendék. A l a k r a j z : dicséretet nyert Oách István ötödéves növendék; elismerést Muhics Sándor negyedéves növendék. Az 1901—1902. iskolai év második félévi pályázataiban nyertesek voltak:


*

RÉZMETSZŐ SZAKOSZTÁLY.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

27

D í s z í t ő s z o b r á s z a t i s z a k o s z t á l y : I. díjat nyerte Horváth Qéza vendéglátogató; II. díjat nyerte Szalmássy János ötödéves növendék; dicséretet nyert Somogyi Sándor negyedéves növendék; elismerést nyert Schweig Lajos ötödéves növendék. F a f a r a g á s : I. díjat nyert Sommer Vilmos harmadéves növendék; II. díjat nyert Rubletzky Qéza vendéglátogató; dicséretet nyert Misenka Nándor harmadéves növendék; elismerést nyert Lux Elek vendéglátogató. K i s p l a s z t i k á i s z a k o s z t á l y : I díjat nyert Spitz János harmadéves növendék; II. dijat nyert Szabó Károly harmadéves növendék; dicséretet nyert Oersich Róbert vendéglátogatő. D í s z í t ő f e s t é s z e t i s z a k o s z t á l y : I. díjat nyert Muhics Sándor negyedéves növendék; II. díjat nyert Reitzer Elemér ötödéves növendék; dicséretet nyert Scheibner Rezső negyedéves növendék; elismerést nyert Weiszkopf Ödön ötödéves növendék. R é z m e t s z ő s z a k o s z t á l y : I. díjat nyert Oerstner Ödön vendéglátogató; II. díjat nyert Waldmann Miklós másodéves növendék; elismerést nyert Turmann Ödön vendéglátogató. A l a k r a j z : a) előrehaladottak csoportja: I. díjat nyert Oyurkovics Ferencz ötödéves növendék; II. díjat nyert Qách István ötödéves növendék; dicséretet nyert Muhics Sándor negyedéves növendék; elismerést nyert Wessely Vilmos negyedéves növendék. A1 a k r a j z : b) kezdők csoportja; dicséretet nyert Dedinszky Eleméiharmadéves növendék; elismerést nyert Sovánka Károly harmadéves növendék.

4*


28

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Ösztöndíjak, segélyek és jutalmak. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium, a f. tanévben a következő növendékeket részesítette államsegélyben: Palcsó Gusztávot 600 kor.-val; Eberling Gyulát, Novak Józsefet, Raab Ferenczet, Schreiner Istvánt és Stiásny Aladárt 400—400 kor.-val; Bogár Bélát, Buncsek Rezsőt, Goldmann Fülöpöt, Kern Pétert, Klein Andort, Muhics Sándort, Poroszlai Sándort, Schwéig Lajost és Wessely Vilmost 300—300 kor.-val; Barabás Gézát, Bittlingmayer Jánost, Dedinszky Elemért, Dózsa Lukácsot, Friedmann Sándort, Gerstner Ödönt, Igaz Istvánt, Kopp Jakabot, Kranyecz Mórt, Rubleczky Gézát, Sámuel Kornélt, Szabó Károlyt, Szalmássy Jánost és Turcsányi Kálmánt 200—200 kor.-val. Továbbá az esti tanfolyam' növendékei közül a következők részesíttettek államsegélyben: Kron Jenő és Schill Ede 100—100 kor.-val; Dobi Kálmán, Hammeri Vilmos, Kuczora Flóris, Matkovics Béla és Pál László 80—80 koronával. A nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről egyenkint 400 kor. államsegélyben a következő növendékek részesültek: Posztl Jenő és Halama Bertalan. Ezeken kivül ösztöndíjakat vagy segélyt élveztek még a következő növendékek: Nemes György 500 K.-t Temesvár sz. kir. várostól, Szeszák Ferencz 400 K.-t Kolozsvár sz. k. várostól, Vígh Ferencz 500 K.-t Szeged sz. k. várostól, , Hadnagy Imre 200 K.-t Csík vármegyétől, \y Somogyi Sándor 400 K.-t Szabolcs vármegyétől, Kopilovich István 500 K.-t a kalocsai főkáptalantól, Horváth Géza 400 K.-t az „EMKE"-től, Koreny József 120 K.-t a miskolczi keresk. és iparkamarától, Krusnyák Rezső 800 K.-t a határőrvidéki alapból, Kopp Jakab 160 K.-t az izraelita kézmű- és földmív. egylettől, Sámuel Kornél 160 K.-t az izraelita kézmű- és földmiv. egylettől, Scheibner Rezső 120 K.-t ,, „ „ „ „ „ Vágó Dezső 120 K.-t Mautner Lajos 120 K.-t „ ,, » „ ,, „ Weiszkopf Ödön 120 K. »

»

»

Csécsi Andor 500 K.-t Alpár Ignácz műépítész adományából, Majorovits Lajos 260 K.-t Az intézet tanári testületének adományából. Ezen segélyek és ösztöndíjak összege 15,280 K.-t tesz ki, melyhez a vallás- és közoktatásügyi ministerium 8700 K.-val, a kereskedelemügyi minis-


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

29

terium 1200 K.-val és egyes hatóságok, egyletek, társulatok s magánszemélyek pedig 5380 K.-val járultak hozzá. Ez alkalommal az intézetnek és növendékeinek nevében az igazgatóság köszönetét és igaz háláját fejezi ki az előbb felsorolt hatóságoknak, egyleteknek, intézeteknek és magánszemélyeknek az adott ösztöndíjakért és adományokért. Nagyon kívánatos volna, különösen az intézetbe járó vidéki s nagyon szegény, tehetséges növendékek megélhetésének biztosítása céljából, hogy ha minél több egyesület és hatóság, jótékonyságának gyakorlásával, azoknak megélhetését és kiművelését figyelmében részesítené. A tandíj fizetése alól az I-ső félévben 45, a II. félévben pedig 46 növendék mentetett föl; ennek egyenértéke 890 korona. Tan- és beíratási díjak fejében befolyt: az I-ső félévben ... _ .... ... ... ... ... ... ... ... a II-dik „ Értesítői díjakra befolyt összesen ... „. ... ___ ._

... ...

3063 Kor. 1890 Kor. 295 Kor.


30

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Az intézet rendes növendékeinek egyéves önkéntességi kedvezménye. Az intézetnek arra a növendékeire nézve, kik az intézetbe való belépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbevágó jelentőséggel bir a vallásés közoktatásügyi m. k. miniszter úrnak 1888. évi február hó 13-án 6051szám alatt kelt leirata, valamint a cs. és kir. hadügyminisztériumnak a hadsereg rendeleti lapja (Verordnungsblatt) 1888. évi 2-ik számában közzétett 7083/Abth. 2. számú magas rendelete, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése eredményéül — tudomására hozatik, hogy az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának az egyévi önkéntességi kedvezmény tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal való egyenjogúsítása a m. k. honvédelmi minisztérium részéről a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal egyetértőleg elismertetett aképpen, hogy az iparművészeti iskola a védtörvényutasítás II. rész a) mellékletében felsorolt intézetek közé vétetett be. Miután a fenti egyenjogúsítás magyarázata körül könnyen félreértések merülhetnének fel, szükségesnek mutatkozik az intézeti növendékek szempontjából itt a következőket megjegyezni: 1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézetnek 4 polgári vagy középiskolai osztályt végzett rendes növendékeit illeti meg: ennélfogva a vendéglátogatók arra igényt nem tarthatnak. 2. Megkivántatik, hogy akkor, amikor a növendék sorozásra kerül, a végbizonyítványnak birtokában legyen. 3. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a végbizonyítvány igazolja, mely az egyévi önkéntesek gyanánt föltételesen befogadott növendékek által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, kiknek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének október 1. napjáig az illető csapattest parancsnokságához terjesztendő be. 4. Az intézetnek azokat a növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alapján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik. A nagyméltóságú m. kir. honvédelmi miniszter úrnak 18QQ. évi március 14-én 14,042/VIII. a. szám alatt kelt magas rendeletével az egyéves önkéntességi kedvezmény kiterjesztetett az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának végzett növendékeire általában. így tehát azok is részesíttetnek az egyévi önkéntesség kedvezményében, kik az intézetbe történt fölvételöket megelőzőleg csak két középiskolai osztályt végeztek ugyan, de valamely alsófoku ipariskola két osztályának jeles eredményű elvégzése után vétetnek fel; föltéve természetesen, hogy ha az illetők azon évi március hó 1-én, melyre


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

31

nézve állíttatnak, az intézetet már elvégezték, annak szabályszerű elvégzését végbizonyítványnyal beigazolni képesek és a kérdéses kedvezmény elnyerésére megkivántató egyéb követelményeknek is eleget tesznek.

Az intézetnek helyiségei. Az intézet az 1896-ik év szeptember havában költözött az orsz. magyar iparművészeti múzeummal közös épületben elhelyezett új helyiségeibe, melynek épülete a székesfőváros IX. kerületében, az Üllői-út, a Kinizsy- és a Rákos-utczák által határolt sarokteleken emelkedik. Az iskola rendes bejárója a Kinizsy-utca 31. szám alatt, a múzeumi főbejáró az Üllői-út 33—37. szám alatt van. A hatalmas új épületet, mely a fővárosnak egyik kiváló díszét képezi, Ő Felsége a király 1896. év október 26-án, mint az ezredéves ünnepélyek legutolsó mozzanatát, a kormánynak, az országgyűlés tagjainak, az érdekelt iparos köröknek és díszes közönségnek jelenlétében ünnepélyesen felavatta, megszemlélvén ez alkalommal az I-ső emeleti iskolahelyiségeket is. Az úgy a férőhely, mint berendezés és felszerelés tekintetében fejedelmi bőkezűségben megtermett új helyiségekben hosszú időre gondoskodva van a tanuló ifjúságnak testi és szellemi műveléséről. A tantermek az ifjúságnak tömegesebb beiratkozása esetén is megfelelnek a modern higiénia követelményeinek; a könnyen szabályozható alacsony-nyomású központi gőzfűtés, (mely a folyosókat és lépcsőházakat is fűti) a melegnek egyenletes elterjedéséről gondoskodik, a szükség szerint iv- vagy izzó-lámpákkal eszközölt villamos világítás pedig kitűnő — bár drága — fényforrás, mely a kellő világítást adja anélkül, hogy a tantermek levegőjét rontaná. A szellemi táplálékot a kibővítendő rendes és esti tanfolyamok mellett a múzeumnak most már kézügyben eső mintaszerű gyűjteményei, nemkülönben a múzeumnak és iskolának egyesített könyvtára (több mint 2794 kötet és 39,497 műlap 59,436 frt 23 kr. értékben) szolgáltatja. Az iskola helyiségei 5 emeletsorban feküsznek, u. m. az alagsorban, a földszinten, az 1-ső, 2-ik és 3-ik emeleten. Legkevesebb helyiség az alagsorban és a 3-ik emeleten, legtöbb a 2-ik emeleten van. Az alagsorban az ötvös-szakosztálynak és a galvanoplasztikának 6 mühelye és szertára (230 Q m -) és a díszítő szobrászatnak 3 szertára és gipszöntő helyisége (180 • m.) van. A földszinten van az igazgatóság 4 szobában 180 • m.-el, az ötvösszakosztály 6 helyiségben (3 tanterem, 1 tanári szoba stb.) 228 Q m.-el, a díszítő szobrászat 3 helyiségben (2 tanterem, 1 tanári műhely) 200 • m.-el.


32

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Az I. emeleten van a kisplasztika 4 helyiségben 180 • m.-el, (2 tanterem, 1 tanári szoba, 1 szertár), az ékítményes rajz 8 helyiségben (3 igen nagy tanterem, 1 tanári szoba stb.) 420 • m.-el és a könyvtár, olvasó- és rajzterem 320 • m.-el A II. emelet helyiségei a következőképp oszlanak meg: Fametsző szakosztály 180 • m. (2 tanterem, 1 tanári szoba); mértani rajz 5 szobában 246 • m. (1 nagy tanterem, 1 tanári szoba, szolgaszoba, szertárak); alakrajz 8 helyiségben 440 • m. (3 nagy tanterem, 2 tanári szoba, szertárak); díszítő festészeti szakosztály 9 helyiségben 485 • m. (4 tanterem, 1 tanári szoba stb.) építészeti és iparművészeti rajz 7 helyiségben 420 • m. (4 tanterem, 2 tanári szoba stb.) A III. emeleten van a rézmetsző szakosztály 3 helyiségben 180 • m.-el. Az összes tantermek száma 24, ezek között vannak azonban olyan nagyok is, (mint pl. az ékítményes rajzban), hogy mozgatható falakkal 2—3 teremre oszthatók. Az iskola helyiségeinek férőhelye (folyosókat, lépcsőket nem számítva) mintegy 3660 • m. Abban az esetben, ha akár a tanulóifjúság szaporodása, akár új szakosztályok fölállítása következtében az iskola helyiségei szűkekké válnának, a teleknek rákos-utcai részén még mintegy negyedfélezer négyszögméter beépíthető. Moreili Gusztáv tanár sikerült fametszeteket készítvén, a melyeken az iskola egyes szakosztályai működés közben ábrázolvák, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezekből a metszetekből egynéhányat a jelen Értesítőben közölhetünk. A képek nemcsak a szakosztályok működését mutatják be, de egyszersmint a fölszerelést és a tanításhoz használt anyagot is és mint ilyenek igen instruktivek. Ábrázolva vannak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Ékítményes rajz és festés. Alakrajz (élő minta után). Ábrázoló geometria. Szabadkézi perspektíva Díszítő festészeti szakosztály. Díszítő szobrászati szakosztály. Fafaragó tanterem. Kisplasztikái szakosztály előkészítője. Kisplasztikái szakosztály. Ötvös szakosztály. Fametsző szakosztály. Rézmetsző szakosztály.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

33

Vizsgálati szabályzat. Alsó-fokú ipariskolai rajztanítók képesítő vizsgálatáról. A vallás- és közoktatásügyi magyar kin miniszter úr ő Nagyméltósága kezdeményezéséből a hazai rajztanár- és rajztanító-képesítésre vonatkozó oly szabályzatot állapított meg, melyben az alsófokú ipariskolák számára szükséges rajztanítók külön képesítéséről is gondoskodva van' és pedig olyformán, hogy az evégből évenkint tartandó képesítő vizsgálatokra teljes jogú jelöltekül az orsz. m. kir. iparművészeti iskolát végzett növendékek is bocsáttatnak. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter úr ő Nagyméltóságának 1893. évi július hó 6-án 1146-ik szám alatt jóváhagyott szabályzatnak a magyar királyi iparművészeti iskola növendékeit érdeklő része az alábbiakban közöltetik.

Szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról. 1. §. Nyilvános középiskoláknál, tanítóképzőnél, felső nép- és polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár vagy rajztanítóul (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók. 2. §. A vizsgálóbizottság, a) A rajztanításra képesítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg. b) Ezen bizottság áll az elnökből, az alelnökből, a kir. Józsefműegyetem, az orsz. m. kir. rajztanárképző-intézet, az állami polgári iskolai tanítóképzőintézet, valamint a különböző iskolák és az érdekelt szakkörök megfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét és tagjait öt-öt évi időtartamra a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. c) A vizsgálóbizottság a szükséghez képest csoportokban működik. d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon elnököl; a bizottság ügykezelését vezeti. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt. é) A vizsgáló-bizottság hivatalos pecsétjén Magyarország koronás címere látható ezen körirattal: „A m. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság pecsétje 1878." 3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni: a) Középiskolák és középfokú ipariskolák számára, még pedig: a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy


34

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

§) ezen tantárgyaknak csak egyikéből. b) Tanítóképzők, polgári és ipariskolák számára. c) Iparos tanonciskolák számára. Végre d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára. 4. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A rajztanításra képesítő vizsgálatra jelentkezésnek határideje rendszerint március hava 15-ike. A kihirdetés évenkint a Budapesti Közlönyben, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlönyében, a Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében és a Néptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz bocsátásért a szabályszerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság elnökénél kell benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: ÍZ) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell jeleznie; b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylyel igazolja, hogy legalább 21. életévét betöltötte; c) tanulmányi és az előírt általános műveltséget igazoló egyéb bizonyítványok ; d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek a rajztanítóságra testileg alkalmas voltáról; e) a geometria, építészeti, szabadkézi esetleg műipari rajz köréből való dolgozatai > f) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre g) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben folytatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 3. §-ban felsorolt nemei melyikét kívánja megszerezni. 5. §. Az előképzettség mértéke, a) A középiskolai és középfokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. a) az érettségi bizonyítvány és a rajztanárképző tanfolyamának elvégzése kívántatik. b) A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanító vizsgálathoz (3. §. b) az érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kívántatik. E vizsgálathoz felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló-bizottság meghallgatása után, kivételesen külön ministeri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép- vagy polgári iskolai osztályt végeztek. c) Az iparostanonc-iskolái rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola vagy hasonló irányú szakiskola jósikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói oklevél kívántatik.


AZ ORSZ. MAGY. KIK. PARMÜVÉSZETI ISKOLA

35

Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló-bizottság meghallgatása után, külön miniszteri engedélyivel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók, a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték. d) Tanítóképzői, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanítónői képesítői vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és elemi népiskolai tanítónői oklevéllel bíró nőket lehet bocsátani. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló-bizottság meghallgatása után, külön miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáthatók, a kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. 6. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizsgálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út 71. sz.) évenként rendszerint június hó második felében tartatnak meg. Minden képesítő vizsgálat két részből áll: a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból. A zárthelyi vizsgálat alkalmával könyvek vagy jegyzetek használata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló-bizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, kiknek zárthelyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta. 7. §. A képesítő vizsgálatok tárgyai és az ezekből követelt mérték.

Iparostanonc-iskolái rajztanítók képesítő vizsgálata. 1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai: a) Ékítményes rajzolás féldomború mintáról árnyékolással; idő 10 óra. b) Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb méretekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt nagyságban; idő 5 óra. c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel; idő 10 óra. d) Ábrázoló geometria és perspektíva: egyszerű geometriai testek derékszögű ábrázolása árnyékszerkesztéssel; ugyanezen testek perspektivikus képének ábrázolása; idő 6 óra. e) Szemléleti perspektíva: geometriai testek csoportjának szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolással; idő 2 óra. f) Magyar nyelvi írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: a) Elemi geometria: a térmennyiségekről általában; a vonalok helyzetei a síkban; idomok keletkezése: egyenesvonalú síkidomok egybevágósága,


36

AZ ORSZ. MAGY. K1R. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

hasonlósága, szimmetriája. A kör, elipszis, tojás-, kosár- és csigavonalok szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidomok és a kör területének meghatározása. Testek ismertetése; ezek felülete és térfogatának kiszámítása. b) Ábrázoló geometria: a vetítés fogalma; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és saját árnyékuk szerkesztése. c) Perspektíva; alapfogalmak; egyszerű geometriai testek és testcsoportok perspektivikus képeinek szerkesztése hozzáférhető iránypontok és alaprajz segítségével. d) Oktatástan, kapcsolatban psychologia és logika elemeivel. Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás célja, tanterve; taneszközök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere. e) Magyar nyelv és irodalom: Az újabbkori irodalom áttekintése. 8. §. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából. Oly jelölteket, kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen szerzett egyenlő értékű hazai képesítő oklevelekkel megfelelő képességöket e vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgálóbizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a vallás- és közoktatásügyi minister által fölmenthetők. 9. §• Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt megfelelő oklevelet kap, melyet az elnök és a vizsgáló-bizottságnak legalább két tagja ír alá. Ezen oklevélben felsorolandók a vizsgálat tárgyai azon fokozat (kitűnő, dicséretes, jó, elégséges) jelzésével, melyet a jelölt az egyes tantárgyakból kiérdemelt. Ezenkívül az oklevélben meg kell említeni, vájjon hallgatta-e a jelölt és minő eredménynyel a rajztanárképző tanfolyamán előadott számtant és módszer tanát. 10. §. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő eredménye esetén a jelölt a vizsgáló-bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, esetleg ismételheti. A ki második ízben megkisérlett vizsgálaton sem képes kielégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani. A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére, avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy végképp vettetett-e vissza, megemlítendő. 11. §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi miniszter .külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt a vizsgálat megkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól felmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha az legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni.


AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

37

12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és jegyzőkönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló-bizottság jelen volt tagjai aláírnak s melyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi. 13. §. Külföldi oklevelek. Külföldön nyert rajztanári és rajztanítói oklevelek Magyarország területén csak akkor válnak érvényesekké, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter azokat a vizsgáló-bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló-bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.


38

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Az intézet növendékeinek névsora az 1901—1902-iki tanévben. Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a II.

Milyen szakra

Jegyzet •

féltanévre

JJ) Rendes növendékek.

5

10

15

20

25

30

Aichenauer Bruno ... Bődy Kálmán . _ ... Csipkés Endre ism. ... Diamant Sándor Englerth Norbert ... Galimberti Sándor ... Hanslitschek Ede ... Hembach Gyula Herzog Ernő ism. ... Jámbor Lajos Kari Ernő Koreny József Kosztits Sándor... ... Langer Ede ism. Lukács Károly ... ... Lukácsi János ... Majorovits Lajos Molnár László ... ... Mutschenbacher Öd. Mühlstein Imre... .... Nasch Géza... ... ... Nemes György ... . . Pavlicsek Károly ... Pelzmann Ferencz ... Pilló Sándor Pollak Efraim . . ... Pólya Tibor... ... ... Raith Béla ... Remsey E. Ferencz... Skriéek Alajos Stempl Pál Szentivanyi Dénes ism. Vondra Béla

Előkészítő osztály. II lakberendezés v II kisplasztika v 11 rézmetszészet v II disz. festészet ** II kisplasztika f II disz. festészet*' II II — disz. szobrászat' II a festészet " n II II II fametszészet </ — II II kisplasztika • — disz. festészeti/ II. félévben vendégl. II fametszészet"' II V II II disz. festészet/ II » szobrászatII lakberendezés^ II disz. szobrászat-' II lakberendezés/ II disz. szobrászat/ II „ festészet J — II lakberendezés </ II disz. szobrászat II lakberendezés v II fametszészet s II ötvösség > II disz. festészet'' II Összesen: az I. félévben 33. a II. 29. v

II

II *S

»

i/


30

AZ ORSZ. MAGY. KIK. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a II.

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre

II. Előkészítő osztály.

5

10

15

20

Bankos Lajos Buday Sándor ... ... Friedmann Sándor... Fuchs Rezső ism. ... Hazai Aladár... ... ... Homonnay Jenő Hoppé Tibor Jesze Kálmán ... ... Klimó István Kopilovich István ... Matisz Teutsch János Pátzay Béla Poroszlay Sándor ... Pretl Antal Protivinszky Ferencz Rumancsik Andor ... Spitzer Mór _ . ... ___ Strobenz Béla Szilasi József .... Tari Lajos ... ... ... Waldinann Miklós ... Weisz Emil Winterstein Salamon Zental László . . . . . .

II II II II II II

-—

I I I I

:

II II II II II II II II — II II II II II II II II

disz. festészet^ lakberendezés • disz. festészet * „ szobrászat < » festészet » szobrászat' „ festészete ff

1!

]/

II

v

ötvösség v fametszészety kisplasztika^ ötvösség v disz. szobrászat, festészet.;

, / , ,

szobrászat* festészet' szobrászait festészet^

i

a

y

rézmetszészet-• kisplasztika^ ötvösség • Összesen: az I. félévben 24. a II. félévben 22.

;!

Első Íszakosztály. Adler Mihály . ____ Balkányi Endre ... Csécsi Andor ... ... Dedinszky Elemér ... 5 Erdélyi Márton . . ... Földes Szabó János Friedmann Sándor ... Hadnagy Imre ... ... Jablonszky Jenő... . . 10 Jakobb Árpád ... .__ Jászai István... ... ... Jesowitz Arthur... Kopp Jakab ... .... ...

II II II II II II II II II II II II II

disz. szobrászat' lakberendezés^ disz. festészet7 kisplasztika^ disz. szobrászat• lakberendezés» kisplasztika s disz. szobrászatlakberendezés/ disz. festészet.


40

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Beiratkozott

A növendék neve

az .

a II.

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre

II II — II II II II II II II II II II II II — II II

Kranyecz Mór ... .... 15 Mátrai Béla ... Mendl Izidor ... ... Misenka Nándor Novinszky Jenő — ... Porzsolt Gyula ... ... 20 Posztl Jenő „_ Rákosi Ernő Sigrnund János ... ... Sommer Vilmos... ... Sovánka Károly... ... 25 Spalt János ... Spanraft Ágost ... ... Spitz János ... ... ._. Szabó Károly ... ... Székely Károly ... __i 30 Uhl Sándor Ziegler Ferencz... ...

lakberendezés ^ kisplasztika • disz. szobrászat^ festészet./ n lakberendezés' disz. festészet^ lakberendezés/ disz. szobrászati II

II

II

II 1/

s

i, festészet^ kisplasztika • "

i/

disz. szobrászat^ i, festészet / kisplasztika •

Kimaradt az év elején

Összesen: az I. félévben 31. a II. 29.

Második szakosztály. Barabás Géza ... ___ Bittlingmayer János... Bodor Aladár Deutsch Dávid .. 5 Goldmann Fülöp ... Gyökeres János... ... Halama Bertalan Mauthner Lajos... ... Muhics Sándor 10 Nyemczovszky András ismétlő Roth Tamás _.. Sámuel Kornél .... ... Scheibner Rezső... . . Somogyi Sándor... _ _ 15 Szentiványi József ... Wessely Vilmos ...

[

II II II II II II II II II

lakberendezés / disz. festészet1' lakberendezés y disz. festészet/ fametszészet / disz. szobrászat disz. festészet -

II II II II II II

lakberendezés • Kimaradt kisplasztika * disz. szobrászatdisz. festészet^ disz. szobrászatkisplasztika • disz. festészet^

II

• n

n

a

s

n /

Összesen: az I. félévben 16. a II. 16.


41

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a II.

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre

Harmadik szakosztály. II II II II II II II II II II — II II 11 II II II II II II II II II II II II II

Barabás Lajos .. ... Dósa Lukács... ... ... Doleviczényi Ferencz Éberling Gyula... ... 5 Gách István _.. Gyurkovics Ferencz .. Igaz István . Kelemen Izidor Kern Péter 10 Keviczky H u g ó . . . ... Kiss Domokos Klein Andor... ... ... Langsfeld Zoltán Macskássi Ákos. 15 Raab Ferencz ... ._. Reitzer Elemér ... ... Schreiner István... ... Schweig Lajos ... ... Siklódy Lőrincz... ... 20 Stiásny Aladár Szabó János ... ... Szalmássy János... ... Szeszák Ferencz ... Tirpák Sándor .. 25 Turcsányi Kálmán ... Vágó Dezső__. .... ... Weiszkopf Ödön ...

disz. szobrászat lakberendezés^ disz. festészet" disz. szobrászat rézmetszészet disz. festészet v li

n -'

n

II

w

disz. szobrászat II

11 \S

n

n "

n

n/

ii

n *-

lakberendezés^ disz. szobrászat disz. festészet ^ disz. szobrászatdisz. festészet1' ii

ii n'

disz. szobrászat' ii

n s

disz. festészet lakberendezésekisplasztika <s disz. festészet• Összesen: az I. félévben 27. a II. „ 26.

B) Vendéglátogató növendékek. a) Díszítő festészet. Andorkó Gyula. Augner József ._. Danzer Lipót ... Hauswirth Ödön 5 Herz Vilmos„__ ... Hős Imre ... ... Kiss Ignácz ... ... Kiss Károly ... ...

... ... ... ... ... ... ...

— -

II II II — — II II II

II. félévben rendes lett.

5


42

Az ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVESZETI ISKOLA

Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a II.

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre

Krusnyák Rezső... 10 Lukácsi János Lueff Elemér ... Nagy Zoltán Némethy Miklós Novak József 15 Orvos Endre ... Rákossy György Steiner Mór . Szimper József ... Varga Frigyes . .

... ...

I —

... ... ... ... ...

II II II II II II II II II — II

1. I. élők. oszt.

b) Díszítő szobrászat. 20 Brummer József Buncsek Rezső Csikasz Imre ... Eleőd Kende Gajdátsy Ferencz 25 Horváth Géza Keller Albert Kilényi Gyula . . Kirnast József ... Lux Elek ._. ... 30 Palcsó Gusztáv Rubleczky Géza. . Schmidl Viktor Stróbl Zsigmond Vigh Ferencz

... ... ... ... ... .._ .. ...

I

II II II II II II II II —• 11 II II II II II

-

c) Kisplasztika. 35 Adler Gusztáv Baróthy Gyula Borovitz Imre ... . . Freund Sándor Friedmann József 40 Gerschitz Róbert ... Kohn Ignácz . ... ... Kondrák József Makovszky Lajos ... Moiret Ödön ._. ._. 45 Párdi Ottokár

— I — [

II II II — II II II II — II II

Kimaradt


43

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

Beiratkozott A növendék neve

az I.

a II.

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre d) Fametszészet. Pachl Viktor

I

II

e) Rézmetszészet. Qerstner Ödön Kloszka Jenő ... ... Székely Árpád ... ... 50 Turmann Ödön

I I I I

II II II II

f) Ötvösség. Füriinger Rezső... ... Moser József ... . .

Czauderna Ágoston... Frim Ervin ... ... ... 55 Lázár György ... ... Melocco Abbondio ... Velzer László __. ___

!

II 11

iy) Lakásberendezés. II I II I I I II

Kimaradt Kimaradt

h) Műkedvelők. Andok Lajos __. ... Vezényi Elemér... ...

I

II II Összesen: az I. félévben 48 52 a II.

5*


44

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

C) Esti tanfolyam. A tanuló neve

születési éve

szakmája

mestere 1—t

I-ső évesek csoportja.

5

10

15

20

25

30

35

Beck Vilmos ... ... ._. Binét Béla Braunauer György ... Chladon János — - Choma János... ... ... Csajka István - ... Dolnyik István Faust Sándor ...•... Fekete Géza — Feleki Gyula :.. Finta István Franko András ... . Gábri Gyula ... ... ... Hirschler Nándor ... Holczer Ede ... Hosszú István ... ... Hovanik Gyula ... ... Hudik János ... ... ... Huszák Mihály Ilinszki Aurél __. Jármai Mihály Kálmán Ferencz... .. Keresztes József ... Klausz János. . ... Komancsik József ... Kovács József Kozma Gyula Kronstein Károly Kun Mihály ._ Lempert Ede Löw Miksa ._ __ Löwith Aladár ism.... Majoros Lajos Marinkás János ... ... Márkus György _ _ ... Mogyorossy István ... Müller Rezső.- .. ... Németh Gábor

1885 1884 1885 1884 1883 1886 1883 1884 1886 1885 1885 1882 1885 1886 1876 1873 1875 1876 1864 1883 1882 1882 1881 1866 1882 1877 1883 1882 1881 1884 1883 1884 1879 1873 1876 1877 1881 1883

mintázás alakrajz ötvösség

szak- és műhelyi rajz ékítményes festés alakrajz ékítményes festés szak- és műhelyi rajz alakrajz szak- és műhelyi rajz ír

ti

mintázás ötvösség szak- és műhelyi rajz w

n

II

II

ötvösség a

II. fé. Vandrák László, bronzm. kim. Scheiber Frigyes, címfestő Altlechner Károly, vésnök Pick Ede, műlakatos Berkes Kálmán, műlakatos Freitz Péter kim. Dolnyik József, kertész Ganzgyár Hornyánszky Viktor Grünfeld Ferencz, rajzoló Séenger Béla, kőfaragó Strömcier Gyula, asztalos kim. Hahn József szobrász Hirschler és Frömmel vésn. Veisz Mátyás, esztergályos kim. Scheibel Károly, asztalos kim. Jaiser és Tóth, asztalos Jungfer Gyula, műlakatos a

a

a

mintázás Lack János, szobrász ékítményes festés Lovasi Sándor, asztalos szak- és műhelyi rajz König Izidor, asztalos Brandisz Péter, eszterg. a n König Izidor, asztalos n n mintázás Neumann Ferencz, faszob. ékítményes festés Kunosi Vilmos, nyom. tul. Helynélkül. mintázás Gmehling Hermann bőrsz. ékítményes festés Főv. nyom. részv.-társ. alakrajz Schmidt Ede fényképész ékítményes festés Lackenbacher I., kárpitos szak- és műhelyi rajz Tannhauser Henr. szobrász. Várdai Szilárd, tanár a a Jaiser és Tóth, asztalos n a mintázás Neuschloss Károly, ácsm. szak- és műhelyi rajz Hollósy Károly, asztalos alakrajz Bamberger Rezső, kárpitos Maitz Elek, czimfestő ékítményes festés

kim. kim. kim.

kim.

kim. kim. kim.


45

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

A tanuló neve Páll Béla 40 Peitler József Radócz Ferencz Rozolovszky Gyula ... Schelesznik Győző ... Soltész Géza 45 Szentesy József ._. ... Székely Tóth István... Szigethy JenőSzilágyi Mihály ... ... Timkó János ... .. ... 50 Verebes Károly ._. ... Valuska János ... ... Weber Ernő Wihlida Nándor

születési éve 1884 1887 1886 1886 1879 1885 1882 1879 1884 1872 1869 1883 1873 1885 1886

szakmája

mestere

aj

Vadai és Goldfinger czmf. ékítményes festés szak- és műhelyi rajz Dura és Sorg kőmiv. mest. Radócz János, asztalos • n n szak- és műhelyi rajz Rozolovszky Ágost, asztalos Gelb M. és fia, kárpitos a n hely nélkül ékítményes festés Sztahulják Iván, építész alakrajz szak- és műhelyi rajz Thék Endre, asztalos Petrik János, aranyműves ötvösség szak- és műhelyi rajz Bamberger J., kárpitos Thék Endre, asztalos a a Bezzeg József, asztalos n a Riegler J. Ede, könyvkötő mintázás Weber Mihály, szobrász » Pozner-gyár alakrajz Összesen

kim. kim.

kim. kim.

kim.

53

Il-od évesek csoportja. Balázsfy Jenő— ... ... Biró Endre Braun Antal — Dobi Kálmán ... ... 5 Ecker Géza ... ... ... Élő Antal Fazekas Ferencz ... ... Findler Frigyes Golier Frigyes ... ... 10 Grünfeld Lipót ... .. Hammeri Vilmos Hobola József ... ... Jager Tamás ... ... ... Kálván Antal.-. ... ... 15 Kávay Ernő — Külinger Hugó Klein P á l ... Klement Dezső Kopácsy Gyula ... ... 20 Korompay László Litteczky Ernő „. ... Matkovics Béla ... Matykó Sándor ... ... Mátyássy Gusztáv ... 25 Mérő Jenő ._. ... ... Mocsáry Lajos

1885 1865 1885 1876 1883 1876 1877 1885 1878 1883 1884 1874 1882 1872 1882 1881 1871 1883 1883 1885 1882 1882 1885 1885 1878 1883

Franklin társulat önálló kim. Tannháuser H., szobrász Thék Endre, asztalos Jablonszky Vincze, kőfaragó Malomsoki József, asztalos Varga Sándor, szobrász Wanaus Károly, vésnök Thék Endre asztalos Beér és társa, kőrajzoló kim. Altlechner Károly vésnök Polgár Alajos asztalos Hofbauer E. építőmester » a Első magy. gépgyár r.-társ. „ „ König Izidor, asztalos Külinger József, aranyozó ékítményes festés ötvösség Páder Nándor, lakatos szak- és műhelyi rajz M. A. V. gépgyár Bruchsteiner és fia kim. alakrajz szak- és műhelyi rajz Gronay István, ékszerész Kiszelák János, asztalos Linhardt Vilmos, czimfestő alakrajz Czettel és Deutsch, kőrajz. kim. „ Flesch Dávid, aranyműves kim. ötvösség szak- és mfihelyi rajz Malomsoky József, asztalos kim. Hahn J. és testv., szobrász mintázás

alakrajz ékítményes festés mintázás szak- és műhelyi rajz mintázás szak- és műhelyi rajz mintázás ötvösség mintázás alakrajz ötvösség szak- és mfihelyi rajz


46

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

A. t a n u l ó születési éve

neve

szakmája

1879 szak- és műhelyi rajz Morócz János Neubauer Dezső .. ... 1884 mintázás 1885 szak- és műhelyi rajz Pafcsik Pál ... 1879 30 Petrányi Gyula mintázás Pfiegler János ... ... 1885 ékítményes festés Pillér Károly ism. ._. 1882 1878 szak- és műhelyi rajz Pál László mintázás Pallós (Pollacsek) Rezső 1885 1884 szak- és műhelyi rajz 35 Roth Bernát ötvösség Schreiber Antal ... .... 1883 mintázás Stipek Pál ... 1882 ékítményes festés Szabó Imre ... ... ... 1882 1876 mintázás Szauer Adolf 40 Szendi József ism. ... 1876 szak- és műhelyi rajz 1876 ékítményes festés Varga Ferencz

mestere

ts ti

Szabó József, asztalos Ney Simon, szobrász kim. Pick Ede, lakatos kim.* Mahunka Imre, asztalos Lack és fia, szobrász Scholtz R., szobafestő Schwarz Antal, lakatos Gmehling H. bőrdiszm. Roth Jakab, kárpitos Wiesinger Mór, ötvös megh. Langer Ignácz, szobrász Zimmermann B. szobafestő Brózsa Ottó nyomda kim. lakatos-segéd hely nélkül Gregersen G. és fia, ács kim. Összesen ... ... A.

III-ad évesek csoportja. 1874 1876 1872 1881 1884 1873 1881 1883 1880 1876 1882 1884 1880 1884

Czeglédy Lajos ... ... Gindert Péter .... ... Hodossy Géza . . . . . Joanovics ferencz ... 5 Kron Jenő ... Kuczora Flórian Löwi Ödön Minzinger Károly ... Scheumann Lajos ... 10 Schill Ede Schuldner Miklós ... Steiner Gábor Szabó László Rubleczki Géza

szak- és műhelyi rajz Ganz-gyár, asztalos alakrajz Balázs és Fehér, szobrászok szak- és műhelyi rajz Thék Endre, asztalos Stieber János, » V II 1, II alakrajz Kosmos mfiintézet szak- és műhelyi rajz Ganz-gyár, asztalos Löwi Jakab, címfestő alakrajz Brosán és fia, címfestő „ ékítményes festés Scheumann D., szobafestő alakrajz Drobnitz György, mázoló szak- és mfihelyi rajz Bálint és Jámbor, építészek Reichmann M., szobrász mintázás Jósa Ferencz, üvegfestő „ egyúttal rendes növendék " Összesen ._. ... lí>

\ |

-

kim.

kim. kim.

i


47

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

I.

II.

I.

Előkészítő osztály

II.

III.

szakosztály

Vend.églátogató növ endékek

Statisztikai táblázat az intézet rendes és vendéglátogató növendékeiről: n

t/3

Ő

Beiratkozott az I. félévre

33

24

31

16

27

48

179

Beiratkozott a II. félévre .

29

22

29

16

26

52

174

lO

9

7

7

9

16

58

5

4

8

3

11

14

45

3

2

5

2

1

10

23

4

1

1

7

1

1

4

7

2

7

3

25

2

2

16

33

100

A II. félévre beírtak közül volt: A) szakmák szerint: a) Díszítő festészet b)

szobrászat

c) Kisplasztika

...

d) Fametszés e) Rézmetszés

._.

1 1

/) Ötvösség ... ...

1

4

___

g) Lakberendezés

5

1

9

3

Római katholikus...

19

11

5

Görög

16 —

Evang. reform.

3

3

5

2

2

9

24

Ág. evang

3

3

3

2

3

2

16

h) Műkedvelők ...

4

B) Vallásra nézve: „

Görög-keleti ... ...


48

II.

I.

Előkészítő osztály

II.

III.

szakósztál;f

Unitárius ... ..

1

Izraelita

3

5

5

7

4

8

32

28

20

22

14

26

50

160

1

1

5

1

2

1

... ... ...

1

Összesen

I.

Vendéglátogató növendékek

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

2

C) Anyanyelvre nézve: Magyar Német Tót

8 1

1

Cseh —

Horváth

4 1

1

1

2

D) Korra nézve: 15 éves

... ... ...

2

16

„ fi

7

7

17

,,

11

6

2

18

..fi

4

8

7

19

„ti

3

4

20

5

24

2

5

26

5

3

12

27

2

5

5

5

4

21

2

2

10

6

21

26

67

Iparos ... — — ...

16

4

10

5

11

18

64

Kereskedő... ... ...

4

5

2

1

1

8

21

Hivatalnok... ..

5

9

12

4

9

16

55

Birtokos

... ... _-.

1

2

3

2

2

10

Egyébb

... ... ...

3

3

3

3

8

24

fcj"->

ff

ff

- —

20 éven felül... __ E) Szülők vagy gyámok társadalmi állása szerint:

4


Az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának az 1901/2. tanév első felére megállapitott

TANÓRA-RENDJE. Nap

Óra 8—10

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

D

I. Előkészítő osztály Ékítményes rajz

Tanterem

D

Szakoktatás

10—12

II. Előkészítő osztály Ékítményes rajz

K

Szabadk. perspekt.

L

Geometria

4-6

t

Geometria

K

Alakrajz

8—10

0 —

Szakoktatás

D —

Ékítményes rajz

10-12 2—4

I

Alakrajz

K

Szabadk. perspekt. Alakrajz Ékítményes rajz

Ékítményes rajz

4—6

L

Geometria

K

8—10

Ékítményes rajz

D

10-12

D —

Szakoktatás

2-4

1

Alakrajz

4—6

K

Szabadk. perspekt.

D 8-10 10—12 —

Ékítményes rajz Szakoktatás

Szakoktatás FésL Építési alaktan

Szakoktatás

.—

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

AKT —

Alakrajz Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

AKT Alakrajz —

Szakoktatás

Szakoktatás

FésL Építési rajz

AKT — G

Alakrajz

Szakoktatás Szakoktatás

FésL Építési rajz

FésL Építési rajz AKT Alakrajz

Szakoktatás

Szakoktatás

2—4

Alakrajz

Szakoktatás FésL Építési rajz K Alakrajz

AKT Alakrajz Szakoktatás

Iparművészeti rajz

Szakoktatás

8—10 .— —

Szakoktatás Szakoktatás

8zakoktatás

Szakoktatás G

Szakoktatás

Alakrajz

Ékítményes rajz

K

— —

Szakoktatás

Szakoktatás

AKT

AKT Alakrajz

Szakoktatás

D —

Ékítményes rajz

III. Szakosztály

Iparműv. stiltan

Geometria

Tanterem

G

D

" II-

II. Szakosztály

Szakoktatás

AKT Alakrajz —

Tanterem

Geometria

L

1

I. Szakosztály

L

2—4

Szakoktatás

Szakoktatás

4-6 10-12

Tanterem

Szakoktatás

2—4

4—6

Szombat

Tanterem

Alakrajz

Iparművészeti rajz

AKT Alakrajz

G

Iparművészeti rajz

AKT Alakrajz Szakoktatás —

Szakoktatás

G Iparművészeti rajz AKT Alakrajz

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

Szakoktatás

G

Iparművészeti rajz

FésL Építési alaktan AKT Alakrazj

G AKT

Iparművészeti rajz Alakrajz

S

AKT Alakrajz

S Z Ü N E T

Jegyzetek: 1. A szakoktatás B, C, D, E, H, N és O osztályokban folyik. 2. A lakásberendezési és iparművészeti tervezők és rajzolók számára az általános tanórarend a következő változás alá esik : az I. előkészítő osztály növendékei számára a szakoktatás helyett mintázás van a D teremben. a II. ,, „ ,, „ ,; „ „ hétfőn, kedden és szerdán festés a G teremben, a csütörtöki ékítményesrajz helyett geometria az F teremben. A szakoktatás, az I., II. és III. szakosztály számára hétfőn és kedden az F teremben ; szerdán a G teremben, csütörtökön és pénteken az L teremben folyik. 3. A művészetek történetét a II. és III. szakosztálybeli növendékek hétfőn és kedden este 6—7-ig a G tanteremben, a boncalaktant] pedig pénteken este 6—7-ig az anatómiai intézetben, IX. ker., Tüzoltó-utcza 68. szám, kötelesek hallgatni.

H


o

Az orsz. m. kir. iparművészeti iskola esti tanfolyamának az 1901/2. tanévre megállapított

TANÓRA-RENDJE. Nap

Óra

Tan-

Tan-

Első tanév

Tanár

L

Planimétria

Hollós Károly

10-12

L

Mértani síkékítmény

7—8

D

Ékítményes rajz

8-9

D

Ékítményes rajz

7—8

D

Iparművészeti stiltan

8-10

terem

Vasárnap

II

terem

*

I

tr

1

Sándor Béla

*

Szerda 8—9

D

Ékítményes rajz

7—8

L

Építészeti rajz

8-9

L

Építészeti stiltan

Sándor Béla Gyalus László

I. II. III. IV. V.

Szakmabeli tanulmányok

*

Tan-

K

Szabadkézi perspektíva

L Ábrázoló-geometria

Hollós Károly

ifj. Mátray Lajos

L Ábrázoló-geometria D

Díszitmények rajzolása

D

Díszitmények rajzolása

Szakmühelyi rajz. Mintázás. Ékítményes festés. Ötvösség. Alakrajz.

Harmadik tanév

Tanár

Szakmabeli tanulmányok

*

Szakmabeli tanulmányok

*

Szakmabeli tanulmányok

*

Szakmabeli tanulmányok

*

terem

Szakmabeli tanulmányok Szabadkézi perspektíva

Péntek

Jegyzet: A szakbeli tanulmányok folynak:

Tanár

K

Hétfő

Benczúr Béla

Második tanév

— —

Sándor Béla

ti

Tanár: Tanár: Tanár: Tanár : Tanár:

a

Virágok és gyümölcsök rajzolása

O

I •3

s

<

Sándor Béla

-

Szerkesztő perspektíva

-

Szerkesztő perspektíva

•j

w

Ékítmények tervezése

Gyalus László ifj. Mátrai Lajos Sándor Béla ifj. Herpka Károly Pap Henrik

>

ts:

a

o

f >

ifj. Mátrai Lajos

L terem. II. emelet C terem. I. « D terem. I. n B terem. Földszint I és K terem. II. emelet

1


TARTALOMJEGYZÉK. Oldal

Tájékoztatás az 1902—1903-ik tanévre ... 3 Az orsz. rn. kir. iparművészeti iskolának föladata ... ... ._. — 4 A tanítás tartama, módja és anyaga ... ... ._. ... ... ... ... ... 5 A szaktanfolyamoknak tantárgyai ... ._. ._. ... ._. ... ._. ... ... 8 Esti tanfolyam „ ... ._. ... ... ._. 12 Jelentés az 1901—1902. huszonkettedik iskolai évről ... 16 A szervezeti és fölvételi szabályokból ... ... ... ... ... 20 Az intézetnek személyzete ... ... ... ... ... ... 22-Az 1900—1. iskolai évben végzett tanulók foglalkozásának kimutatása... ... ... ._ --„24 Végbizonyítványok ... ... ... ... __. ... ... ._ ... ... ... 25 Iskolai pályázatok nyertesei... ... ._. ... ... „ ... 26 Ösztöndíjak és segélyek ... ... ... ... ... .__ ... _. ... 28 Az intézet rendes növendékeinek egyéves önkéntességi kedvezménye ... ... ... ... ._. ... ... ... ... 30 Az intézet helyiségei (az orsz. magy. kir. iparművészeti iskola II. emeletének alaprajza) ___ ... ._ ... ... ... 31 Vizsgálati szabályzat alsófokú ipariskolai rajztanítók képesítő vizsgálatáról-. ... ... ._. ... ... ... .__ ... ___ ... ... .__ ... ... 33 Szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról ... ... ... 33 Iparos tanonciskolái rajztanítók képesítő vizsgálata ... ... 35 Az intézet növendékeinek névsora az 1901—1902-iki tanévben A) Rendes növendékek... ... ... ... ... ... _ ... 38 B) Vendéglátogató növendékek ... .... ... ... ... ... 41 C) Esti tanfolyam ... ... ... ._ ... ... ... .... 44 Statisztikai adatok ... ... 47 Tanórarend ... ... ._. ... ... .... ... ... ... ... . ^ ... 49 A) Nappali tanfolyam ... ... ... ... ... ... ... 49 B) Esti tanfolyam ... 50


30499

Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítője 1901-1902  

Az 1901/1902-iki huszonkettedik iskolai évről

Advertisement