CSOMAY ZSÓFIA MARIÁN BALÁZS BENKŐ MELINDA ADAPTÁCIÓ
Fortepan / FŐMTERV
konzulens tanárok :
2024/2025 tanév őszi félévében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Tudásközpont Építész MA szak 1. évfolyamos hallgatóinak tervezési feladata az „ADAPTÁCIÓ” tanév tematikán belül egy, a Déli pályaudvar vonzáskörzetében lévő 1. kerületi városi tömbjének, és annak környezetének revitalizációja, rehabilitációja. Az adaptáció számos összefüggésben jelenik meg a kortárs közbeszédben – klíma adaptáció, adaptív újrahasznosítás stb, és általában az ember alkalmazkodása kerül fókuszba a probléma tárgyalásakor. A tanév során a fizikai környezetünket, annak adaptív jellegét vizsgáljuk: hogyan lehet tereinket és térhasználati szokásainkat adaptálni az új kihívásokhoz – egy élhetőbb és fenntartható környezet létrehozásához.
Az őszi félév fókusza a tömbrehabilitáció: a tervezési helyszín a Márvány utca – Győző utca –Kuny Domokos utca – Kosciuszkó Tádé utca által határolt terület, amelyen belül több, egymással határos és összefüggő rendszert alkotó beépítetlen foghíjtelkek vannak. A félév során a tömb tágabb környezetének (Déli pályaudvar alulhasznosított ipari/infrastrukturális elemei) átalakulási lehetőségei, mint kontextus vizsgálat meghatározó kiindulópont az egyénre szabott tervezési programok meghatározásában. A félév második fele pedig magára a tömbre, és azon belül a különböző minőségű és használatú terekre, térkapcsolatokra koncentrál, ahol a közterekkel és a privát terekkel való kapcsolat határozza meg a beavatkozási lehetőségeket.
A félév során a programalkotás, a városi és közösségi kapcsolatok felfejtése, a lakhatás kérdése, a publikus és privát terek értelmezése, valamint a kék-zöld infrastruktúrának a jövőbe mutató fenntartható fejlesztése is a feladat meghatározó része. A féléves feladat programjának a városi lakhatás mellett fontos eleme a gyerekek városi helyzetének (újra)definiálása: miként lehet a Déli pályaudvar vonzáskörzetének nyitott végű átalakulási folyamatában ennek a tömb rehabilitációjával gyerekbarát – biztonságos és élhető környezetet létrehozni. A hallgatók kisebb csapatokban végzett kutatásainak konklúzióit egyéni programfejlesztésbe fordítják át, aminek téri és térhasználati – építészeti és urbanisztikai - következményeit dolgozzák fel. Ennek keretében a legkülönbözőbb hallgatói javaslatok, és azok téri kivetülései születhetnek a féléves tervekkel – szabad értelmezésükkel kitágítva a lehetőségek horizontját a hasznosítást kereső önkormányzat, és a későbbi területfejlesztők számára is. A féléves munka és a hallgatói felvetések általános célja a város elől elzárt terület feltárásával és helyzetbe hozásával – adaptációjával - olyan nyitott és élhető városi terek létrehozása, amely helyt adnak az itt élő diverz közösségek széleskörű aktivitásainak is. Mindezek mellett e komplex feladat rávilágít a meglévő fizikai környezetünkben rejlő ki nem aknázott lehetőségekre, megőrzendő értékre, és ezen keresztül a korunkat égető fenntarthatóság alapvető kérdéseire, valamint - ezzel összefüggésben - a fiatal alkotó generáció felelős, jövőnket meghatározó szerepére is.
Csomay Zsófia - Marián Balázs, építész tanárok, Tervezési stúdió 7. Benkő Melinda, Urbanisztikai kurzus Budapest, 2024. szeptember 10.
Angyal Mátyás / Balaskó Levente
Csuka Júlia / Lengyel Luca
Soóki-Tóth Anna / Bárczy Alíz
Balogh Eszter / Kustor Karolina / Vizi Borbála
Halmos Anita / Králik Boglárka
Tamás / Sinay Domonkos
Győri Simon / Márkus Dávid
Angyal Mátyás, Balaskó Levente
A tervezési helyszín hangulatát összefüggő foghíjtelkek, tűzfalak, valamint alulhasznosított vasúti területek határozzák meg, így gyalogosként itt nincs miért maradni: Buda városias, belső területén zárvány helyzet alakul ki. A terv által javasolt beavatkozások ezért a tervezési helyszín és környezetének aktivizálását, a város vérkeringésébe való bekapcsolását tűzik ki célul. A vasúti sínek egyik oldalán található, kihasználatlan MÁV épületek megtartásával és átalakításával új kulturális központ létrehozását tervezzük színházteremmel, játszóházzal, műtermekkel, kerthelyiséggel és egy új gyalogoshíddal, aminek köszönhetően szervesebb kapcsolat alakul ki a két „városi lemez” között. Szemben a sínek túloldalán, a kijelölt városi tömb foghíjtelkein intenzív lakhatás valósulhat meg aktív földszinti üzlethelyiségekkel. A tömb belső foghíjain a beépítés vonalát tartó, tömegükben illeszkedő épületeket tervezünk, míg a vasút mentén, ahol a sínek a keretet szögben elvágják, (kedvezőtlen telekformákat eredményezve, így ellehetetlenítve a keretes struktúra észszerű befejezését) szabadon álló, felmagasodó tornyok kerülnek. A telepítés így lehetővé teszi, hogy a tömb belső udvara jobban használható, átjárható, zöld köztérré alakuljon. A tornyok között lelépcsőző teraszok és a visszahúzott földszintek szintén publikus terekként működnek kávézóval, étteremmel, közösségi irodával és üzlethelyiségekkel. A vizuálisan elválasztott földszintek fölött különböző élethelyzetű emberek számára tervezett szociális lakások sorakoznak, melyek mindegyike átmenő, a vasút fele zártabb loggiákkal, amik védett átmeneti teret iktatnak a lakások elé. A házakat a lakóközösség által tetszőlegesen alakítható tetőteraszok zárják.
Soóki-Tóth Anna, Bárczy Alíz
Koncepcióleírás
Tervezésünk egy variálható/moduláris pillérvázas rendszer kialakításából indult ki. Egy olyan mátrixot hoztunk létre, ami könnyedén adaptálható különböző igényekhez. Vertikálisan és horizontálisan is egyre privátabbá válik a tér, a földszinten publikus funkciókat helyeztünk el, az emeleten szociális lakásokat, melyekhez privát és félprivát tereket rendeltünk. A meglévő gangos épület földszintjét átalakítottuk, tűzfalain ablakokat, erkélyeket nyitottunk. Teret adtunk kávézónak, műhelynek és egy mozgásfejlesztőnek.
Kocsis Tamás, Sinay Domonkos
A tervezési stúdió projektje a Déli pályaudvar közelében fekvő telekrendszerre készült. A vasút által elválasztott városrészek határán fekvő, önkormányzati telkek hálózata lehetővé teszi az egyedi, kontextust ismerő urbanisztikai megoldásokat. A bizonytalan jövőjű Déli pályaudvar miatt a terv különböző forgatókönyveket vesz gyelembe. A lakhatási válság miatt meg zethető és szociális alapú lakások kialakítása indokolt. A privát és co-living lakások különböző családmodellek számára nyújtanak hosszútávú otthont, miközben publikus funkciókat is integrálnak, elősegítve a reurbanizációt. A projekt kiemeli, hogy a hosszútávú társadalmi érdekeket előtérbe kell helyezni a rövidtávú gazdasági szempontokkal szemben. A terv három különböző léptékű kulcselemet tartalmaz: egy városrészeket összekötő platformot, egy toronyépületet, amely reagál a vasút okozta rendhagyó városi szövetre, valamint egy publikus és privát tereket elválasztó épületet.
Csuka Júlia, Lengyel Luca
A tervünk egyik alap koncepciója az, hogy a telekhatárokat lebontottuk és a tömb belsejében lévő zöld területeket egy nagy összefüggő, privát kertként kezeltük. A kert terepszint magasságának változatosságát kihasználva játszóteret hoztunk létre, ahová biztonságban leengedhetik az ott lakó gyermekeket, úgy mint régen a “játszó utcákra”. A tömbön belül öt épületet hoztunk létre, telepítést tekintve a két foghíj telket keretesen építettük be, alkalmazkodva a tömbünk jelenlegi beépítéséhez. Azonban a gangos ház elhelyezkedéséből és tűzfalaiból kifolyólag a további telepítés felszakadozik, kapcsolódva a meglévő tűzfalakhoz. A gangos ház hátsó traktusának földszintjét kibontottuk - biztosítva az ottlakóknak is kijárást a belső kerthez - valamint, az egyik meglévő épület egyszintes bővítését is elbontottuk, mert túlságosan kisajátította a kert azon szakaszát, így egységesebb és átláthatóbb lett a kertünk. A két épület közötti nom eltartás több fényt enged be a belső kertbe és az átszellőztetettséget is segíti. Érdekes kétarcúság jött létre a telken belül, egyrészt - megint megjelenik a zárás a privát kertből kifolyólag - a kertre néző teraszok nagyon csendes, nyugodt környezetet adnak, másrészt ezzel ellentétben a kuny domokos utcára néző teraszok, illetve földszinti funkciók egy nagyon intenzív kapcsolatot mutatnak kifelé. Az épületek földszintjein gyermek megőrző, idősek nappalija, kávézó és bérelhető üzlethelyiségek kerültek. Az emeleteken pedig lakhatás kapott helyet. Fontosnak tekintettük a diverzitást, ennek érdekében különböző, többféle adottsággal rendelkező lakásokat hoztunk létre, hogy az eltérő életszakaszokban élő embereknek megfelelő életteret biztosítsunk.
Gyermekmegőrző
Idős nappali
Kávézó
Balogh Eszter, Kustor Karolina, Vizi Borbála
Célunk az volt, hogy olyan szociális lakhatást hozzunk létre, melynek attraktivitását a közösséggé formálódás lehetősége adja. Ehhez, a három, belső magra fordítótt teraszos lakótömb földszintjén publikus, félprivát és privát funkciókat diverz módon helyeztünk el. A tömb a zártsoros beépítésből nom lépcsőzéssel lazul fel fésűs renddé. Belsőudvarának laza traktusát megnyitottuk a környékbeliek előtt és védett közteret alakítottunk ki, melyre egy közösségi pavilont helyeztünk el. A belső “magudvart”, elzártan, az ottlakók közösségi életének színtereként nyitottuk össze. A körbevett köztérre pozícionált szolgáltatások célja a korosztályok keveredésének lehetősége.
Halmos Anita - Králik Boglárka
A kutatásunk során meg gyeltük, hogy a terület környezetében jelenleg nagyon kevés olyan harmadik hely található, ami fogyasztással nem összekötött, annak ellenére, hogy a környéken nagyon sok gimnázium található. Olyan közösségi tereket is terveztünk, amelyek nem csak szolgáltatásoknak adnak teret, de szabadidőtöltésre is lehetőséget ad különböző korcsoportok számára, nyitott és fedett formában.
A tervünk két fő egységből áll: egy laposabb közösségi tereket befogadó térből, amit a sínek felöli oldalra poziciónáltunk, és diverz élethelyzetekre reagáló, egymástól eltérő adottságokkal rendelkező lakótömbökből. A különálló lakótömböket különböző korcsoportokkal képzeltük el, amik így szorosan együtt tudnak működni anélkül, hogy bármiben zavarnák egymást. A lakóegységek kialakításánál egyik legfontosabb vezérelvünk a jelenleg meglévő épület aktív bevonása volt, amit a meglévő épület megnyitott tűzfalán és az új lakóépületeken végig futó terasz rendszerrel értünk el.
GYŐRI SIMON, MÁRKUS DÁVID
Tömbrehabilitáció - Biodiverz passzázs
Víziónk, hogy a Duna-alagút megépítését követően a funkcióját vesztett Déli pályaudvar területén városi erdő létesül. Ennek nulladik lépése, hogy a környék átjáróinak láncolata zöld passzázzsá, majd közösségi kertté bővül.
Tervünk programját egy városökológiai labor fogja össze mint szervező erő. Célja a Déli városerdő vízió megvalósításának elősegítése, a passzázs pedig egy kísérleti helyszín, ahol az ökológiai fókusz diverz lakhatási modellekkel társul, és a köré épülő multifunkciós városi terekkel aktivizálja a tömböt.
Csomay Zsófia
Marián Balázs
Benkő Melinda
Angyal Mátyás
Balaskó Levente
Soóki-Tóth Anna
Bárczy Alíz
Kocsis Tamás
Sinay Domonkos
Csuka Júlia
Lengyel Luca
Balogh Eszter
Kustor Karolina
Vizi Borbála
Halmos Anita
Králik Boglárka
Győri Simon
Márkus Dávid
ADAPTÁCIÓ
Készült 2025-ben, Budapesten
Kiadja: Moholy - Nagy Művészeti Egyetem ÉPÍTÉSZETI TUDÁSKÖZPONT
