Egy titkos kert feltárása, avagy a Budaörsi út 79. alatti területben rejlő lehetőségek
konzulens tanárok :
2023/2024 tanév tavaszi félévében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem elsőéves Építőmüvészet MA szakos hallgatóinak tervezési feladata az „UPCYCLING” – értéknövelő újrahasznosítás tanév tematikán belül a M1-M7 bevezetőszakasza mellett található titkos kert, - a volt amerikai katonai emlékhely területének és környezetének újragondolása volt.
A tervezési helyszín a XI. kerületi Budaörsi út 79. szám alatt található volt amerikai katonai emlékhely területe, amely a II. Világháborút követően néhány hónapig a háborúban elhunyt amerikai katonák temetőjeként, majd 1946-tól a rendszerváltásig katonai emlékhelyként funkcionált.
Az elmúlt évtizedekben e használaton kívüli, megközelíthetetlen, ugyanakkor karbantartott kert hasznosításának kérdése több alkalommal felmerült az Önkormányzat részéről, de mindezidáig nem született megnyugtató válasz a rendezésére, revitalizációjára. A hosszúkás formájú, teraszokkal tagolt, Budaörsi út felé lejtő terület a telek határai mentén tégla kerítéssel és jellegzetes feketefenyő fasorral és terebélyes lombhullató fákkal határolódik el a környezetétől, ami sajátos – titkos kert hangulatával erős kontrasztot képez zajos és forgalmas autópálya bevezető környezetével. A magas fák által határolt, teraszosan tagolt füves kertben mindössze a pengeszerűen formált, modernista, kővel burkolt beton emlékmű emlékeztett az eredeti rendeltetésre. Az emlékmű mellett a fák között bújik meg Xavéri Szent Ferenc szobra is, amit még 1965-ben telepített ide az akkori városvezetés. A kert környezetében az elmúlt évtizedekben radikális átalakulások történtek: az autópálya bevezető szakasza mentén számos iroda- és szolgáltató épület, a hegy felé pedig intenzív zártkertes lakóterület valósult meg több ütemben, ugyanakkor az alapfokú intézményi ellátottságán kívül a terület jelentős hiányt szenved közösségi aktivitásokat támogató terekben és lehetőségekben.
A félév során a programalkotás, a városi és közösségi kapcsolatok felfejtése, a lakhatáshoz kapcsolódó közösségi igények kérdése, a publikus és privát terek értelmezése, valamint a kék-zöld infrastruktúrának a jövőbe mutató fenntartható fejlesztése is a feladat meghatározó része volt. A hallgatók kisebb csapatokban végzett kutatásainak konklúzióit egyéni programfejlesztésbe fordították át, aminek téri és térhasználati – építészeti és tájépítészeti - következményeit dolgozták fel. Ennek keretében a legkülönbözőbb hallgatói javaslatok, és azok téri kivetülései születtek a féléves tervekkel – szabad értelmezésükkel kitágítva a lehetőségek horizontját a hasznosítást kereső Önkormányzat, valamint a környék lakóközössége számára is. A féléves munka és a hallgatói felvetések általános célja a városi elől elzárt terület feltárásával és helyzetbe hozásával – értéknövelő újrahasznosításával - olyan nyitott város terek létrehozása, amelyek helyt adnak az itt élő diverz közösségek széleskörű aktivitásainak is. Mindezek mellett e komplex feladat rávilágít a meglévő zikai környezetünkben rejlő ki nem aknázott lehetőségekre, megőrzendő értékre, és ezen keresztül a korunkat égető fenntarthatóság alapvető kérdéseire, valamint - ezzel összefüggésben - a atal alkotó generáció felelős, jövőnket meghatározó szerepére is.
Csomay Zsó a - Marián Balázs, építész tanárok, Tervezési stúdió 7. Tihanyi Dominika, Tájépítészeti kurzus
Enikő
Füleky Dorottya Filoména Huiber Vencel
Maria Khositashvili Lipótzy Kristóf
Szalay Kata Csenge Szűcs Imre
Tóth Bori Véghelyi Borbála Vokó Lili
Balogh Enikő
Koncepcióleírás
A terv programját a lakó környezet határozta meg. Sasadon többnyire kertes házak vannak, így mindenkinek megvan a saját magánszférája, de közösségi terek nincsenek. A valaha volt amerikai temetőből egy olyan helyet csinálnék, ami követi a környék kertes családiház mintázatát, ez a hely azonban a környék összes lakójának szól. A teleknek izgalmas adottságai vannak, amik teljesen megfelelnek egy kert működésének, illetve pont annyira nagy, hogy az alkalmas több ember és nagy helyigényű tevékenységek befogadására.
Ahhoz, hogy a családiház-kert analógia megvalósuljon, egy épületet is szükséges. A tervezett épületet olyan helyiségek alkotják, amik egy átlagos családiházban közösségi térként szerepelnek. Ilyen a konyha, a nappali és a terasz. A telek lépcsőzetességét ismételve az alaprajz is lépcsőzik és a szintkülönbségek alkotják a különböző mértékű közösségi terek elválasztását. A legnyüzsgőbb helyiségnek nyilvánítottam a konyhát, majd ezt követik a nappalinak fokozatosan privátabbá váló részei.
Habár a közösségi konyhában az ember készíthet magának bármi fogyasztani valót, úgy vélem, a hely vonzerőjét fokozná egy vendéglátó egység. Így egy kis kávézó kapott helyet a telken, melynek saját épülete van, de a tetőfedés és teraszok összekötik a konyhás, nappalis épülettel. Így alakult ki a közösségi kert, melynek közepét a lépcsőzetes füves rét alkotja, ezt veszi körbe a közösségi konyha és nappali, illetve a kávézó épülete.
Füleky Dorottya Filoména
Koncepcióleírás
A tervezési terület olyan jó minőségű, egybefüggő zöld, amelyet vétek lenne beépíteni, mivel a környéken a Gesztenyés kertet és a Bikás parkot leszámítva nincs, a kikapcsolódásra, pihenésre és találkozásra alkalmas zöld park. Így célom, az egyetlen jó állapotban lévő zöld területet, nem csak megőrizni, hanem kiegészíteni is.
A terület kialakult tereptepaszatalait kihasználva, minimális beavatkozást igénylő módon helyezem el az építményeim. A szerkezeteket tartós, strapabíró, kevés gondozást igénylő anyagból, alapvetően vasbetonból terveztem. Kifejezetten nem épületeket, hanem sokkal inkább, szoborszerű építményeket helyezek el, amelyek teljeskörűen beleolvadnak zöld környezetükbe. Klasszikus épület csak a két kisebb kapuépítmény a terület két bejáratánál, de azok is monolit vasbetonból készülnek. A fönti oldalon, üvegportállal kialakított kávézó, illetve mosdó és vízivételí lehetőség. A telek középén elhelyezkedő, egykori emlékművet is magába foglaló, szoborszerű, nyitott és fedett, pihen-ő és kilátóhely, amely szintén monolit vasbetonból készül, karakteresen kialakított konzolos födémlemezekkel.
Huiber Vencel
Koncepcióleírás
Az általam tervezett épület tervezési koncepciója két fő tényezőből adódik. Az első, a tervezést megelőző kutatásból, és városrész felméréséből következett, ami alapján a környéken részeken lakóknak egy sportolási lehetőséget nyújtó épületre lenne legnagyobb szüksége. Ez magába foglalja a környező oktatási intézmények használóit, az óvodától az egyetemig, valamint a kertvárosias részen lakók igényeit. A másik kiindulópont a telek lejtéséből adódott amely szigni kánsan meghatározza a leendő épület lehetőségeit. Ezeket összekombinálva terveztem egy futó-sétakört, amely a telek felső részének szintjét a Budaörsi út felé tolva kialakít egy vízszintes pályát amelynek közepére szabadtréi sportpályákat, mászófalat, valamint a telek mélyebben elhelyezkedő részeinél a futókör két pontja között hosszan kifeszülő kétszintes “pavilont”. Amelyben kiegészítő funkcióként található egy kávézó, olvasóterem, és a felső szinten egy (gyermekfoglalkoztató). Az így kialakuló funkciók az épületben barátságos léptékben valósulnak meg, amelyek építészeti kvalitásaik miatt nyitnak mind a céltudatos használók felé, mind az arra járó, a területet parkként használó szélesebb publikum felé.
Máša Khositashvili
Koncepcióleírás
A terv a park érintetlenül hagyásával kisebb, „akupunktúrajellegű” beavatkozásokat céloz. A tervezés során a helyszín lépcsőzetes kialakításából, az emlékmű jelenlétéből indultam ki, meghagyva, nom addíciókkal kiegészítve a meglévő jellemzőket. Három különböző nyitottságú pavilon helyezkedik el a parkban, ezzel erősítve a teljes feltárhatóságot, a bejárás igényét. A legzártabb, zajos műhelyfunkcióval ellátott épület a Budaörsi út közelébe kerül, míg egy részben nyitott közösségi ház és egy pergolatető alatt kialakítható piactér a felső, csendesebb zónában kapnak helyet. A különböző formájú, mégis hasonló építészeti nyelvezetű pavilonok hármassága sokszínű aktivitásnak biztosít terepet, keretezve, összekötve a középen meghagyott teraszos rétek laza használatát.
Koncepcióleírás
A féléves tervezési feladat egy volt amerikai katonáknak létrehozott temető és kert újragondolása, rehabilitációja volt. A telek erős, karakteres tulajdonságokkal rendelkezik előző funkciójából adódóan. Ilyen például maga az emlékmű, mely a kert tengelyében helyezkedik el. A félév kezdetén történő kutatási folyamat és a telek megismerését szolgáló vizsgálat eredményeként egy közösségi ház létrehozására tettem kísérletet a telken. A programalkotás folyamatának célja az volt, hogy olyan funkciót jelöljön ki, mely a környék lakóövezetét és az itt található irodák illetve kollégium közösségeit szolgálja, erősíti.
A telket körülvevő falak és fák, illetve a szépen gondozott park zöld felülete egy zöld oázishoz hasonlítható területté emeli a zárványt. Ezt a titokzatosságot, illetve védettséget szeretném koncepciómmal kiemelni és fokozni. A közösségi élet működésének helyszíneit a multifunkciós terekben és egy mindenki számára nyitott kávézóban és mediathekben képzeltem el. Az épület mindkét oldalán más minőségű zöldfelületeket és teraszokat terveztem, melyek szintén a különböző programok és események létrejöttét szolgálják.
Nyuli Zsombor
Koncepcióleírás
A koncepció a többszöri helyszínbejárás és az ott töltött idő alapján alakult ki. Azt gondolom, hogy a telek a jelenlegi lokációja és állapota hívogató lehet a legtöbb ember számára, amennyiben megnyitja kapuit. Éppen ezért egy olyan infrastrukturális elemet terveztem, amely kiszolgája a telekre érkezők igényeit.
A lábakon álló hosszanti épület ellebegtetve jelenik meg a telken, így nem bolygatja meg a jelenlegi állapotot. A forma és az elhelyezkedés a terület tengelyes karakteréhez igazodik. Az épületben helyet kap egy olvasó/ tanuló tér, büfé/bár terasszal és mosdók.
Az épület tartószerkezete az alapvető funkcióján túl különböző minőségű játszótereket jelöl ki, például hinta, mászóka. Fontosnak tartottam a terület jelenlegi állapotának megtartását, így az útvonalak kijelölésére szórt kavics járófelületet terveztem, amelyhez közvilágítás is tartozik.
Koncepcióleírás
A tervezésünk helyszíne a Budaörsi út és a Harasztos út között található. A választott telek egy rövid ideig 1944 és 1946 között amerikai katonai temető volt, azóta azonban kihasználatlanul áll.
A megkeresés Újbuda Önkormányzatának munkatársaitól érkezett, akik azt kérték, hogy gondolkozzunk el egy új funkción, amellyel hasznosítani lehet a telket. Fontos szempont/kritérium volt, hogy mindez ne pro torientált kezdeményezés legyen, szimplán a közjót szolgálja.
A telek adottságai: lépcsősen rendezett terep, amely közel kelet-nyugati fekvésű, karbantartott zöld felülettel rendelkezik. Negatívumok: rendkívül forgalmas főút határolja az alsó szakaszát a teleknek, amely mellett közvetlenül egy forgalmas vasútvonal is található.
A koncepciómat aszerint alakítottam ki, hogy milyen szolgáltatások hiányoznak a telek közvetlen környezetében. Így két főbb fókuszcsoportot jelöltem ki, azt végig szem előtt tartva, hogy az épület jövőbeli használata bármilyen korosztály számára élvezhető legyen.
Az első számú csoport az “irodisták”, akik a közvetlen szomszédban található irodában dolgoznak. Számukra olyan szolgáltatásokkal láttam el az épületet, amelyek a velük folytatott beszélgetések során kiderültek, hogy hiányoznak, de jelentősen megkönnyítenék a mindennapi életüket. Ilyenek például a kantin \ kávézó vagy a tárgyaló bérlemény. Utóbbi akár a vidéken tartózkodó/ingázó munkatársaknál alkalmi személyes találkozók helyszínéül szolgálhat a fővárosban dolgozó kollégáikkal.
A másik célcsoport a helyi atalok, illetve a kollégisták. Ennél a csoportnál nem csak a szórakozás, vagy a sport helyszínét igyekeztem biztosítani. A tanulást elősegítő elvonuló boxokat terveztem, amelyekben akar a magánórákat, korrepetálásokat is tarthatnak. Fontos aspektusa ennek a helyiségnek, hogy ingyenes – és bár a kávézó adott, az épületben tartózkodásnak nem feltétele a fogyasztás.
Pham Van Kien
Koncepcióleírás
A tervezés első fázisában a zajterhelés csökkentése volt a cél. Ez elsősorban a beépítés helyét és a telek parkosítását befolyásolta. A telek alsó (dél-keleti) kétharmada zajpu erzónaként szolgál. A ligetek fogsoros módon kerültek kialakításra, így a lombkorona a telek teljes szélességében védi a felső zónát, miközben hosszirányban átjárható marad. Ebbe a fogsoros mintába illeszkedik bele a tervezett kétszintes épület is. Az épület tervezésénél szerettem volna, hogy az télen lombkorona helyett zajvédő tömegként szolgáljon, nyáron pedig kinyílva átjárható oszloperdő legyen. A belső térben a cél az egybefüggő tér minél sokoldalúbb kihasználhatósága és a beépített bútorzat gyors átalakításának lehetősége volt. Az épület befoglaló alaprajzi vetülete 18,45 méter x 27,2 méter. A tartószerkezet kialakítása lehetővé teszi, hogy az szervesen részt vegyen a belsőépítészet és a beépített bútorzat működésében is.
Posta Rebeka
Koncepcióleírás
A telek adottságai gyelembe véve az első gondolataim között volt, hogy az azt körbevevő fal fontos szerepet játszik. A jelenlegi belső atmoszféra megtartása érdekében annyi beavatkozás történne, hogy a Harasztos utca felőli oldalt is felnyitnám. Így átközlekedhetővé válik, az elhelyezkedése egy olyan funkciót kíván meg ami mind azt itt lakókat, mind az itt dolgozókat kiszolgálja.
A fallal egybe olvadó kantinépület felhivja a gyelmet arra, hogy ezen a telken történik valami, becsábitja az erre járókat. Még akkor is, ha éppen nem az cél, hogy étkezzenek. Hiszen egy köztér szituáció is megtalálható, ahol piacokat lehet szervezni, ezenfelül még lehet falat mászni, mozogni.
A kissebb közösségi és családiasabb hangulatot a kertben találjuk meg, a könnyűszerkezetes pavilonban lehetőség nyílik kávézni, olvasni, közösségi programokon résztvenni.
Koncepcióleírás
A terv központjában egy mesterségesen létrehozott vízfelület áll, amely a szobor elé van pozícionálva. Ezt veszi körül az épület, melyet egy verandás “keringő” választ el a medencétől. A házban helyet kap jógaterem, öltözők, egy kávézó, könyvtár. Az épületben alkalmazott CLT szerkezetek környezetbarát és fenntartható építési anyagok és minimálisra csökkentik az építkezéssel járó hulladékot.
A telek Budaörsi út felöli végében egy városi erdőt telepítek, ami hatékonyan csökkenti a környezeti zajszennyezést, ezzel pozitívan befolyásolja az épületek használhatóságát és kényelmét. Azt gondolom, hogy a telken nem kell egy mesterséges játszóteret kialakítani, mert ezt a funkciót egy “Kiserdő” is ki tudja szolgálni.
Szalay Kata Csenge
Koncepcióleírás
A helyszíni kontextus vizsgálatából és a területen végzett közvéleménykutatásból kiindulva a helyi használatra fókuszáltam, gyalogos, biciklis megközelítéssel. A kertváros lakói számára teremtenék egy közösségi, szabadidős tevékenységeket befogadó parkot, melyben sokféle lehetőség rejlik különböző korosztályú és érdeklődési körű használó számára. Tervemben a meglévő teraszokat kihasználva különböző aktivitásokat befogadó sávokra osztottam a telket, mely egy középső útvonal behúzásával átjárhatóvá vált. A lakóövezet irányába teljesen megnyíló sokrétűen belakható közpark jött létre, melyben középen egy lineáris pavilont helyeztem el. A teraszos kialakítással párhuzamos, közösségi funkciókat befogadó lineáris pavilont, mely x bútorokként funkcionáló harántfalak és a köztük kialakuló exibilis terek sorolásából épül fel a telek mentén húzódó fasor inspirálta. A harántfalakkal összekötött hosszúkás tér erős lineáris húzása mellett oldalirányba is feltárul, szabadon használható tereket kialakítva. A három épületrészben közösségi könyvtár, kávézó és sportfunkció kapott helyet. A funkciókat fedett-nyitott terek fogják körbe, így összekötve őket. Az épület a telket két részre osztja: egy aktívabb, burkolt felületekkel és sportlehetőségekkel tarkított rétre, és egy csendesebb, erdős, ligetes parkra. A középen húzódó pavilon szűrőként elválasztja és egyben összeköti a két parkrészt, egy egységet teremtve.
Koncepcióleírás
Az alapkoncepcióm egy ifjúsági ház terve, amely teret ad a környéken élő atalság közösségi életének és rekreációs tevékenységeinek.
A beavatkozás fő tételei, a telket keresztül szelő, talajtól elemelt út, ami főartériaként szeli át a parkot és bevonja a lakóövezetet, illetve budaörsi útról érkezőket a telek forgalmába. Az épület tartószerkezetét, térelhatárolásait és bútorait szolgáló, parametrikus térháló, ami egy organikusan burjánzó belső struktúra, egy mesterséges táj, ami az átmeneti tereivel és az udvarra kifolyó szerkezeti logikájával egyensúlyban él a környezetével.
A szerkezet és az épület térelhatárolásai, bútorzata két külön raszterbe rendeződnek, amelyek összefonódnak. Az első raszter a látja el a pillérek és a tartógerendák szerepét. A második számú raszter a terek elválasztásán kívűl az épület bútorzatává is vált, tároló, ülő és asztal funkciót is ellátva. Ezek a szerkezeti elemek nagy része x, de vannak olyanok is, amelyek szabadon mozgathatók, így játékosan lehet változtatni a tér struktúráját.
Tóth Bori
Koncepcióleírás
A műemlék megtartása és a tervezésbe való bevonása volt az egyik fő célom. Annak méreteiből és arányrendszeréből kialakítottam egy raszterrendszert, amihez igazodva állapítottam meg az építési területet, az épület arányait és szerkezei kiosztását. Az épület telepítését ezért a műemlék mögé helyeztem el, a hozzá tartozó építési területet vele azonos szintre süllyesztettem. Ezt a területet támfalakkal kerítettem körbe, amivel épületek határfalai nem érintkeznek, a kijelölt területen szabadon állnak. Az épületek a műemlékkel egy privátabb belső teret jelölnek mi, ahova szabadom kitudnak szerveződni a benti programok, és dinamikus kapcsolatban áll a külső fedett-nyitott terekkel.
Az épületek oszlop-gerendavázas szerkezetet kaptak, amik kapcsolatban állnak a külső fedett-nyitott terek szerkezetével. Vizuálisan egy olyan hatást szerettem volna elérni, ahol a tető az épülettől elemelkedik, ezért a tetőfedés a zárófödém fölé emlkedik. A tetőt külön szerkezeti rendszer hordja át, de a pillérei azonosak az épületével.
A telek többi részén jelenősebb beavatkozást nem végeztem, a meglévő állapot értékeire való tekintettel. A fő járási útvonalat kavicsszórással jelöltem ki, valamint a telek szélein több ponton különböző tevékenységekhez használatos elemeket helyeztem le.
Koncepcióleírás
Tervezési területem, a Budaörsi út kivezető szakasza mellett található ingatlanon korábban a II. világháborúban elesett amerikai katonák temetője, majd emlékhelye volt. Az elmúlt évtizedekben a terület korábbi funkciója megszűnt, jelenleg zárt, nem látogatható.
A közösségi utca projektem azonban nem csak a telekkel foglalkozik, hanem szervesen a környezetével is. Kialakítottam a helyi közösség számára egy új, a Budaörsi úttól védettebb, akadálymentes gyalogos útvonalat, illetve a meglévő járda helyére egy kerékpáros utat, a biztonságosabb közlekedés érdekében. Erről az útvonalról indul el a helyszín adottságait megtartva (teraszos kialakítás, emlékmű, téglafal, meglévő fák) és azt kiegészítve egy új közösségi utca tervem, ami összeköti a Budaörsi utat a lakónegyeddel, miközben az itt élők igényeit kiszolgáló, többfunkciós és többgenerációs – kulturális, edukációs - tereket hoz létre.
Az építményem, egy kültéri fedett közlekedésre használt acélvázas szerkezet, ami magába foglal egy keskenyebb hajót, ami a közlekedésnek ad helyet, és egy szélesebbet, ahol kis méretű CLT pavilonok (rendezvénytér, közösségi ház, kávézó-pékség, üzemeltetési helyiségek), és fedett szabadtéri sportelemek (játszótér, csúszda, mászó fal, hinták teraszok) helyezkednek el. Az építményen kívül megtalálható a területen egy nagy burkolt tér, ami az aktív sportolásnak, illetve rendezvényeknek ad helyet az itt élő közösség számára.
Koncepcióleírás
A Budaörsi út mentén elhelyezkedő tervezési terület jelenleg egy használaton kívüli parkos zöldterület, mely korábban a világháborúban életüket vesztett amerika katonák sír-, majd emlékhelyeként működött. A telek alakítása során igyekeztem a helyi használókra fókuszálva egy hívogató közösségi parkot létrehozni, melyet a Harasztos út felőli megnyitás és a jobb bejárhatóság megteremtése segítette. Tervezési koncepcióm során gyelembe vettem mind a telek építési adottágait, mind a potenciális használók közvélemény-kutatásban felmért igényeit.
Célom volt, hogy a környező kertváros lakóinak és a szomszédos iroda dolgozóinak egy aktív pihenésre alkalmas szabadidő-és közösségi parkot hozzak létre többfunkciós terekkel.
A telepített pavilonokat a teraszos tagolású, háromosztatú telek legfelső részébe pozícionáltam, lehető legtávolabb a forgalmas úttól és annak zajától, minél közelebb helyezve az ott lakókhoz. Ügyeltem arra, hogy nagyarányú zöldfelületet tartsak meg, természetes módon alakítva, további fák telepítésével a zajcsökkentés érdekében.
Három tégla-és acélszerkezetes pavilont hoztam létre, kerengővel összekötve egy nagy, burkolt tér körül.
Ez a terület többféle rendezvénynek, sportolásnak, időtöltésnek ad helyet a nap bármely szakaszában.
A pavilonok más-más jelleggel bírnak, így egy kávézó, sportfunkció és egy közösségi ház kapott helyet bennük.
Utóbbi a gyermek és ifjúsági korosztályt célozza meg, akik ezt a teret fogyasztás nélkül, szabadon vehetik igénybe, akár délutáni tanulásra, szervezett programokra, szabadidős tevékenységekre.
A park így a helyi közösség több generációjának kínál lehetőséget aktív pihenésre és időtöltésre.
Egy titkos kert feltárása, avagy a Budaörsi út 79. alatti területben rejlő lehetőségek A MOME mesterképzésének elsőéves hallgatói az M1-M7 bevezetőszakasza mellett található titkos kert revitalizálásával foglalkoztak a múlt félév során.
Korunk egyik feszegető építészeti problémája a túlépítés. A városok túlzó szétterjeszkedése, és a vele járó természetrombolás számos negatív hatással bír. Egy előremutató megoldás a túlépítés elkerülésére a meglévő épített, illetve nem épített területek újrahasznosítása, átértelmezése. Az építészeti újrahasznosításnak számos aspektusa létezik. Új életet adni nem csak egy meglévő épületstruktúrának lehet, hanem különböző minőségű városrészeknek, barnamezős- vagy akár zöldterületeknek is. Egy ilyen esetben fontos kiindulópont a kontextus; a környezet és a helyszín zikai, infrastrukturális és szociokulturális adottságainak feltérképezése, rejtett potenciáljainak felfedezése és ezek kreatív felhasználása a tervezés folyamán.
A kihívást a területben rejlő kiaknázatlan lehetőségek felfejtése mellett az épített és nem épített beavatkozások arányának megtalálása jelenti. A MOME Építőművész MA1 hallgatói erre a feladatra vállalkozva gondolkoztak a Budaörsi út körbekerített, titkos kertjének revitalizálásáról.
A helyszín a sokak számára jól ismert útvonal, az M1-M7 bevezetőszakaszának változó minőségű és hangulatú beépítései között rejtőző, téglafallal körbevett zöldterület. A volt amerikai katonai emlékhelyként funkcionáló telek mára kihasználatlanul bújik meg egy szállodakomplexum és egy irodaház között. Adottságai magában hordozzák korábbi funkcióját: a hosszúkás, lejtős telek a Budaörsi út felőli bejárattól egymás fölé sorolt, sík teraszokra van osztva. A bejárat tengelyében végigfutó, lépcsőkkel megtört ösvény végén, a telek felső harmadában egy modernista, pengefalak kompozíciójából felépülő emlékmű helyezkedik el. A telek lakóövezet felé eső vége teljesen zárt, zsákutcaként fordul a hegyoldal irányába. A területet körbekerítő téglafalon csak a Budaörsi út irányában találhatók nyílások, a kapun kívül kis kerek kivágatok engednek betekintést az utcáról. A kerítés mentén méretes lombhullatókból, illetve feketefenyőkből álló fasor fut körbe, mely intenzívebben választja el a belső világot a környezőtől, megszűrve az út zaját. Jelenlegi állapota e dupla keretezés által egy eldugott, zárványként is felfogható helyzetet eredményez, melyben – akár egy titkos kertben – sok lehetőség rejlik.
A terület belakásához a telek adottságainak ismeretén kívül fontos a környezeti kontextus megismerése, a környék feltérképezése, lehetőségeinek, hiányosságainak megértése. A sasadi lakóövezetet vizsgálva oktatási intézményeken és kisebb boltokon kívül kevés közösségi szolgáltatás, köztér található. A hegyoldal kertvárosi beépítésének peremén futó nagyforgalmú útszakasz és vasútvonal jelentősen elvágja a kerület belvárosi, számos közösségi, kulturális, szabadidős szolgáltatásokat nyújtó részétől. Így az itt élők számára kevés könnyen és gyorsan megközelíthető közösségi lehetőség kínálkozik, a legközelebbi funkciókat is csak tömegközlekedéssel vagy autóval lehet elérni. A szabdaltságból adódóan, a tervezési terület elsősorban a környékbeli lakosok igényeinek tud helyet biztosítani, sok hallgató a tervezés során ezt az adottságot vette gyelembe, így kisebb, közösségi, szabadidős funkciójú beavatkozások, építmények születtek. A telek közelében húzódó autóút által kialakult holt terek és a forgalom zajterhelése erőteljes hatást gyakorolnak a környezetükre. A fákkal körülvett területen is sokáig érezhető a lent húzódó forgalmas út jelenléte, ez egy olyan adottság, amivel szintén fontos foglalkozni a tervezés folyamán. A Budaörsi út mentén szinte kizárólag kereskedelmi lerakatok, alulhasznosított területek és irodaházak találhatók. Az épített környezet laza sokfélesége kevés kapaszkodót nyújt egy újonnan tervezett épület lehetséges formájának keresésében, így az építészeti beavatkozásnak szabad mozgástere lehet. A hallgatói tervekben ezt a szabadságfokot kihasználva az egyéni építészeti nyelvezet, a beavatkozás különböző mértéke sokszínű megoldásokat vonultatott fel.
A tervezési folyamat elején lezajló kontextusvizsgálatból, közvéleménykutatásból kirajzolódó alapfelvetésekre a hallgatók a társadalmi és környezeti kihívások különböző aspektusait érintő, szerteágazó válaszokat adtak. A programalkotásban szinte mindenki a helyiekre szabott funkciókban gondolkozott; különböző korú és érdeklődési körű környékbeli célcsoportok számára befogadó funkciókat alakított ki. Kimondott cél volt az épített beavatkozás minimalizálása, illetve a park különböző tájépítészeti eszközökkel való formálása. Sokak tervében egy, a gyalogos és kerékpáros megközelítést előtérbe helyező, környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóságra törekvő vízió formálódott: közpark és kisebb pavilonok képében. Mivel a telken kevés x kapaszkodó található, minden tervezési folyamat egyéni, a tervező hozzáállását jól tükröző módon fejlődött, alakult.
A kiszemelt terület egy-egy markáns adottsága megfelelő kindulópontként szolgált a tervezéshez: sokan a helyszín lépcsőzetes kialakításából, az emlékmű jelenlétéből indultak ki, meghagyva, nom addíciókkal kiegészítve a meglévő jellemzőket. A park érintetlenül hagyásával kisebb, „akupunktúra jellegű” beavatkozásokat tervezett Máša Khositashvili prágai Erasmushallgató. Három különböző nyitottságú pavilont helyezett le a parkba, ezzel erősítve a teljes feltárhatóságot, a bejárás igényét. A legzártabb, zajos műhelyfunkcióval ellátott épület a Budaörsi út közelébe került, míg egy részben nyitott közösségi ház és egy pergolatető alatt kialakítható piactér a felső, csendesebb zónában kaptak helyet. A különböző formájú, mégis hasonló építészeti nyelvezetű pavilonok hármassága sokszínű aktivitásnak biztosít terepet, keretezve, összekötve a középen meghagyott teraszos rétek laza használatát.
Véghelyi Borbála tervében a Budaörsi út és a felette elterülő lakónegyed kapcsolatát vizsgálta. A forgalmas út melletti zajos, poros járda problémáját úgy oldotta fel, hogy a gyalogosforgalmat feljebb elhelyezve, a telken át vezeti. Erre a tengelyre merőlegesen létrehoz egy újabb utcát, ami összeköti a lakóövezetet a Budaörsi úttal. Az újonnan kialakult útvonalra különböző, játékosan kialakított közösségi funkciójú pavilonokat és köztük kialakuló tereket fűzött fel, így a végigjárás egy izgalmas, változatos téri élménnyé változik. Az épületeket fémváz szerkezet fogja össze, amely egyben nagy játszótéri elemként funkcionál hintákkal, csúszdákkal. A felső szakaszon kialakuló burkolt fórum a környékbeli lakók számára számos szabadtéri lehetőséget nyújt, míg az épületekben pékség, kávézó, közösségi ház várja a látogatókat. A színes, játékos, jó arányú beavatkozás kellemesen egészíti ki a parkot, életet vonzva a falak közé.
Nyuli Zsombor hasonló, hossztengelyre igazított, rácsszerkezetre épülő pavilont álmodott meg. A lábakon álló, felső utcáról nyíló épület ellebeg a kert fölött, szinte érintetlenül hagyva a természetet. A közösségi funkciókat egymás után soroló épület elemeli az aktivitást a parktól, ezáltal zártabb belsőt teremtve. A felső és alsó világ vertikális összekötéséül egy csigalépcső szolgál, melynek segítségével le lehet ereszkedni az emlékmű körül kialakított padokkal körbevett köztérre. A hosszú, zárt pavilon végén kinyíló fedett-nyitott terasz kilátást enged a parkon túli történésekre. Az intim belső világot létrehozó, költői mozdulat prózai lezárásaként egy hinta lóg az épület végéről, játékosságot csempészve a kompozícióba.
Sokan a meglévő adottságokat továbbgondolva, lehetőségeiket építészeti nyelvre formálva gondolkoztak. Lipótzy Kristóf tervében az emlékmű környezetére koncentrálva, egy újabb réteget hozott létre a helyszínen, melyet egységes építészeti arculatban képzelt el. A meglévő falakon belül kijelölt egy lehatárolt sávot, ezzel kihangsúlyozva a telek zárványhangulatát. A park többi részét szintén érintetlenül hagyva, ezt a belső világot rendezte be megfontolt kézmozdulatokkal. Az újonnan kialakult zónát építészeti beavatkozásokkal bővítette: a falakra merőleges tengelybe behúzott épülettömeg két oldalán létrejött egy csendesebb terasz és egy lépcsőzetes lelátókkal ellátott nagyobb tér az emlékmű körül. A nagyobb léptékű, többszintessége miatt mégis kompakt épületben kávézó és mediathek funkció kapott helyet.
A saját tervemben a meglévő teraszokat kihasználva, különböző aktivitásokat befogadó sávokra osztottam a telket, melyet egy középső útvonallal tettem átjárhatóvá. A táj különböző módú formálása mellett kisléptékű építészeti beavatkozást terveztem, a teraszos kialakítással párhuzamos, közösségi funkciókat befogadó lineáris pavilont, mely x bútorokként funkcionáló harántfalak és a köztük kialakuló exibilis terek sorolásából épül fel. Az épület a telket két részre osztja: egy intenzívebb használatú, sportlehetőségeket nyújtó térre, és egy csendesebb, ligetes parkra. Az épület fedett-nyitott tereivel, feltárható belső világával, egységet teremtve köti össze a két oldalán kialakuló kertrészeket.
Posta Rebeka az emlékműhöz vezető út meghosszabbításával egy új tengelyt alkotott, amely által lehetővé válik az átjárás a területen. Erre a tengelyre fűződnek fel a különböző léptékű építészeti beavatkozások által létrejövő terek, melyek erős identitással töltik fel a helyszínt. A nagyrészt különböző növénybeültetésekkel kitöltött, színes játszótéri elemekkel kiegészített park közepén egy befele forduló könyvtárpavilon, a végében a téglafal felvastagodásaként létrejövő kantinépület keretezi a telket. A színes anyaghasználat mindegyik beavatkozás során megjelenik, így egységesítve a különböző tömegekből felépülő kompozíciót
Nagyobb beavatkozások is születtek, melyekben sokkal inkább egy új rendszer, belső világ bontakozott ki, mely a jelenlegi helyzetet felülírja. Balogh Enikő a családi házak közösségi tereiből inspirálódva tervezte meg a közhasználatú nappalit és kávézót magába foglaló pavilonpárost, melyet egy szétterülő terasz, és az épülettömegekre helyezett pillangótető fog össze. A pavilon kedvességét a nyitott, lépcsőzetes elrendezés, illetve bútorként is funkcionáló galéria, és a téglakerítés nyílásaira hajazó kerek megnyitások erősítik. A park többi része fákkal és bokrokkal tarkított szabadon használható térként fogalmazódik meg.
Szűcs Imre négyzetes alaprajzú építménye a park közepén egy saját rendszerű, különleges belső világot, topográ át épít fel. Az egységes, bútorként is funkcionáló kockaelemek sorolásával kialakuló belső domborzat különböző minőségű közösségi tereket formál. A lefedés nagy léptékét egy középső megnyitással oldva, belső átriumtér jön létre, így a természet is meg tud jelenni az épület belső életében. A pavilont körülvevő park egy érintetlenebb, védett kert érzését kelti, melyre ráerősít a földtől ellebegő fémrács közlekedő, melynek segítségével végig lehet járni a telket.
Hasonló arányú, nagyobb léptékű pillérvázas épületet tervezett Oltvai Ádám; építményét a helyszín felső harmadába helyezve, egy addicionális fallal elválasztva, így a zajterheléstől védve. A pavilon a pillérraszterek különböző berendezéséből, összenyitásából és elválasztásából épül fel, melyben egy belső átrium is helyet kap.
A felsorakozó megoldásokból kirajzolódik, hogy az építészeti újrahasznosítás túlmutat a hagyományosan vett építészeti eszközökön. Sokkal kiterjedtebb készségkészlet szükséges ahhoz, hogy egy területen a problémákat, hiányosságokat és adottságokat felismerve, megfelelő arányú beavatkozás jöhessen létre. Az építészeti nyelvezetet a közösségi, fenntarthatósági, környezeti szempontokon keresztül megszűrve, a kutatásokból és helyszínvizsgálatból származó benyomások gyelembevételével érdemes alakítani. A túlépítés elkerülése érdekében az építészet határterületei is előtérbe kerülnek: a táj alakítása, és a nem épített elemekkel való terek létrehozása fontos képességek. A komplex feladatok csak megfelelő ismeretekkel, a problémák és következmények pedig a kreativitásra építő, holisztikus módszerrel válaszolhatók meg, úgy, hogy azok korunk összetett elvárásrendszerének is megfeleljenek.
Szalay Kata Csenge
Csomay Zsófia
Marián Balázs
Tihanyi
Dominika
Balogh Enikő
Füleky Dorottya Filoména
Huiber Vencel
Máša Khositashvili
Liptoczy Kristof
Nyuli Zsombor
Oltvai Ádám
Pham Van Kien
Posta Rebeka
Répás Janka
Szalay Kata Csenge
Szűcs Imre
Tóth Bori
Véghelyi Borbála
Vokó Lili
UPCYLING
Készült 2024-ben, Budapesten Kiadja a Moholy - Nagy Művészeti Egyetem ÉPÍTÉSZETI INTÉZETE
