Page 1

POHOGYE 5. évfolyam, 1. szám

Bejön ez a körtelé-stílus


legjobb. Jaj, hisz nincsenek is többen – mondta a maga sajátos stílusában. – Hagytam őket kibontakozni, mindketten mentek a saját fejük után.” A fotóscsapatnak egy szokatlan koncertélményben is része volt. Egy kisebb kiruccanás alkalmával Veres Pista, az írók egyik mentora megtalálta a tökéletes helyet a hegedülésre. Yasemin és Timi elmondása alapján egy birka is beszállt a bandába: „A bari bégetett! A bari bégetett!”

Ne stresszelj, alkoss! Fotósok fák között Erdők, dombok, források, ez Rimakokova. A lélegzetelállító természet ideális terep a fotósoknak. Yasemin és Timi, Csallóközből érkezett fotóspalántáink hátizsákkal, kezükben kamerával járták az erdőt, igyekeztek mindent lencsevégre kapni. Mentoruk, Kápostáš Marci segített elsajátítani a különböző technikákat, feljavítani a képeiket, és kimozdítani őket a komfortzónából. Dupla pont jár neki a séta után kapott horalkyért, mondták 2

a csajok. A kezdeti ismerkedés után másnap már nem hiányoztak a faviccek és a random beköpések sem. Egyre családiasabb hangulat alakult ki a „a három muskétás” között, akik vállt vállnak vetve dolgoztak. A lányok újdonságként kipróbálhatták az állvánnyal való fotózást, betekintést nyerhettek az utómunka rejtelmeibe. Mindketten szembekerültek nehézségekkel is, de ezeket sikerült ügyesen kezelniük. Mivel Marci Párkányból, az Ipoly és Duna összefolyásának közeléből érkezett, szeretett volna kimenni az Ipoly forrásához. A túra hosszabb volt, mint amire számítottak, de így is megérte. „Fotóztunk fákat, páfrányt, vizet és bogarakat, találtunk egy rozsdás fazekat is.” Mentor Marci az első pillanattól kezdve elégedett volt a csajokkal. „Szépen felkészülve érkeztek, az összes közül ez a kettő a

A kreatív írók szépírással és újságírással is foglalkoztak. A táborozók mindkét ágra nyitottak voltak. Írtak és olvastak nem szokványos szerelmes verseket, rövidhírt fogalmaztak meg a saját életük-

Kápostáš Martin felvételi

H

uszonkét diák, három szekció, négy mentor, több tucat feladat és számtalan pohogye-élmény. A Minorma Mentorprogram rimakokovai táborában ezúttal a fotózás, a képzőművészet és a kreatív írás iránt érdeklődő tehetséges fiatalok jöttek össze.

Reszkessetek, kortárs írók!

ről, és egy tábori újság összeállításán dolgoztak. ,,Ismét bebizonyosodott, amit már régen sejtettünk, hogy tele vagyunk tehetséges középiskolásokkal. Persze az elején mindenki szerénykedik, aztán két nap után olyan szövegek születnek, hogy nem győzzük kapkodni a levegőt. Ha én most kortárs író lennék, elkezdenék félni, hogy mi lesz a munkámmal, ugyanis kreatív írókból komoly utánpótlás mutatkozik” – jelentette ki Veres Pista, az egyik mentor, aki a Vasárnap hetilap szerkesztőségében dolgozik. A csoport másik mentora, Bőd Titanilla (Titi) az Új Szó sportrovatának vezetője örömét lelte abban, hogy a csoport tagjai aktívak, elmondják a véleményüket, kiveszik a részüket feladatokból. Habár a növendékek nem tudták, mire számítsanak a megérkezéskor, azt nyilatkozták, hogy nagyon izgalmasak a foglalkozások. Ők is úgy vélekedtek, hogy mentor és mentoráltja között nagyon jó a kapcsolat. Bár mindenkinek más a motivációja, és mindenki máshogy kreatív, a csoport tagjai úgy érezték, sok új dolgot tanultak, de mégis hűek maradtak saját magukhoz.

Bizarr képek Mickey egér és Kurt Cobain kacsát tömnek az űrben. Nem, ez nem egy LSD trip, csak a tábor képző 3


ruk szerint a tábor nagy előnye és különlegessége, hogy egymás mellett több szekció is működik, amelyek átléphetőek. Valamint hangsúlyozta, hogy rájuk, mentorokra, a jövőben is bármikor számíthatunk.

Pohogye A pohogyizmus megteremtői Varga Bianka és Gyenge Veroni, a Minorma tábor vezetői, a Tollas rádió aktív szerkesztői (és még sorolhatnánk a sokféle aktivitásukat). „A pohogyizmus egy vallás, aminek a hívei vagyunk és terjesztjük, pohogye. Soha ne engedd, hogy valami kihozzon a sodrodból, mérlegelj. Nem kell stresszelni semmin se, kivéve, ha eltűnik egy táborozó. Az nem pohogye” – magyarázta a pohogye-életérzést Bijus, aki négy éve maga is mentorált volt. „Fontos, hogy megértsék, nem minden kritikát kell halálosan komolyan venni – tanácsolta a diákoknak művészeti szekciójának hozadéka. Itt a mentoráltak maguk választhattak témát és technikát is, de asszociációs játékokat is kipróbáltak, az így született mondatok illusztrálásából egészen bizarr képek születtek. De a diákok a tábor ideje alatt több munkát is elkészítettek, ebben mentoruk, Gyenes Gábor segítette őket, aki folyamatosan felügyelte a munka-

Gyenge Veroni. – Többnyire az a félelem van benne az emberben, hogy ez nem lesz jó, ciki lesz. És igen, lesz olyan is, de ez is része önmagad keresésének.” Pónya Viktória, Álló Krisztina, Markó Anna, Nagypál Csilla, Bereznai Zsuzsi, Éliáš Dominika

folyamatokat, és instrukciókkal látta el diákjait. Az alkotáshoz mindenkinek más közeg felel meg: voltak, akik csoportokba tömörülve, mások egyedül, elvonulva dolgoztak. Ahogy beléptünk a műteremmé alakult ebédlőbe, szembeötlő volt, hogy a csoport nagy része zenét hallgatott. Állításuk szerint ez nyugtató hatással van rájuk, és segíti őket a koncentrációban, felszabadultabban tudnak alkotni. Többen már saját kialakult stílussal érkeztek a táborba, míg mások még most keresik azt, de ettől függetlenül mindenki megtalálta a helyét, és alkalma nyílik a fejlődésre. Mentoruk segítsége mellett egymásra is mindig számíthattak. Hamar egy összeforrott kis közösséggé alakultak, akik mindenben támogatták egymást. A képzőművészet mindannyiuk életében fontos részt tölt be, egyesek számára hobbi, amely megnyugvással tölti el őket, míg mások egész karriert szeretnének erre építeni. Mento Kápostáš Martin felvételei

4

5


Gy

Mit tanácsolnál azoknak, akik slammelni akarnak, csak nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá? Először is nézzenek slam videókat, azért, hogy lássák meg, milyen rengeteg ága van ennek. Lehet rímben, lehet prózában fogalmazni, lehet a szavakkal játszani, lehet mélyről jövő dolgokat leírni, poénosra is lehet venni. És ami még fontos: ne féljenek kimondani azt, ami bennük van, és vállalják fel a véleményüket.

örgy Ádám a hétfői slam poetry workshop során izgalmas ötletekkel szórakoztatott minket, utána pedig egy kellemes hangulatú beszélgetésben vallott első versenyéről és kedvenceiről. A felvidéki slammer azt is elmondta, mit tanácsol a kezdőknek. Mi vett rá arra, hogy elkezdj slammelni? Már kiskorom óta szavaltam meg színjátszóztam, szóval nekem ezek a művészeti ágak már régóta életem részei voltak. Az egyetemen viszont ilyenre nem volt lehetőség. Nagyon hiányzott, és tudtam, hogy kell találnom valamit, ami ezt az űrt bepótolja. Teljesen véletlenül szembejött velem a slam poetry. Először elkezdtem verseket írogatni, és egyszer egy kocsmában összefutottam Laboda Robival, aki szintén slammer. Megmutattam neki az épp aktuális versemet, és azt mondta: „Van ez a slam poetry, és te csinálhatnád.” Emlékszel az első versenyedre? Az első 2014 áprilisában volt. Az első Győri Slamre úgy mentem, hogy nem is akartam fellépni. A versenyzést két feltételhez kötöttem, méghozzá két személyhez: az egyik a legjobb barátom, a másik pedig az akkori barátnőm volt. Azt mondtam, ha el tudnak jönni, akkor fellépek, és mindkét személy megjelent. Sokkal jobban izgultam, mint korábbi színpadra állásaim során, mert itt a szöveget is én alkottam. Vannak személyes kedvenceid? Bárány Bence nagy kedvencem,

6

Álló Kitti, Molnár Orsi

Barczi Tímea felvétele

„Ne hagyd a szöveget a fiókban!“

I Kápostáš Martin felvétele

„De jó a barátaimmal együtt versenyezni” de köztük van Horváth Kristóf „Színész Bob”, aki próbálja a színház felől is megközelíteni a slamet, Süveg Márk „Saiid”, akinek szintén zseniális ötletei vannak, Csider István Zoltán, akinél meg azt érzem, hogy teljesen közvetlenül mondja el a saját szövegét. Riválisként tekintesz rájuk, vagy inkább csodálod őket? Sosem tekintettem rájuk vetély-

társként, szerencsére nagyon jó barátságot kötöttem velük, és ha még úgy is adódik, hogy egymás ellen versenyzünk, akkor is olyan érzések kavarognak bennem, hogy de jó a barátaimmal együtt versenyezni. Ha egyetlen szóval kellene jellemezned a slam poetry művészeti ágat, mi lenne az? A szabadság.

gaz, hogy az internet nem működött a legjobban, ezt még maga az interjúalany is elismerte, de még felkészülés nélkül is sikerült egy zseniális cikket összehoznunk Bárány Bencével, a miskolci születésű fiatal slammerrel. (Azt nem tudjuk, hogy hány éves, mert az nem volt a kérdések között.) Hogyan ismerkedtél meg a slam poetryvel? Középiskolás koromban volt egy megmérettetés Mosonmagyaróváron. Azt se tudtam, hogy mi ez, de úgy voltam vele, hogy miért ne, beneveztem. Ezt a versenyt sikerült is megnyernem, és egyből fel is jutottam Pestre a Team Slambe. Miért pont ez a műfaj? Mert nem esztergályos vagyok. :D Olvastuk rólad, hogy bilinguális gimibe jártál. `

Kápostáš Martin felvétele

7


Van kedvenc slammered? (Ekkor beront Gyenge Veroni, és bekiabálja, hogy ő.) Haha. Kedvencem Horváth Kristóf, Kemény Zsófi, Mészáros Peti.

Gažík Viki:

Volt már úgy, hogy besültél? Persze. Egyszer k*rvára elfelejtettem a szöveget, de volt már olyan is, hogy belekeveredtem, vagy átugrottam két sort. Féltékeny vagy valamelyik slammerre, vagy van riválisod? Ez is érdekes kérdés. Nyilván konkrét rivalizálás vagy csesztetés, hogy most akkor kinyírlak, csak poénkodásból van. Féltékenységet akkor éreznék, ha egy másik slammernek egy k*rva jó gondolat jutna az eszébe, és nekem meg nem. Az zavar, ha valaki valamit úgy ér el, hogy nincs mögötte teljesítmény.

Jes Yasemin felvétele

Írsz idegen nyelveken is slameket? Angol nyelven egy-kettőt. Ez azért is jó, mert az Európa-bajnokságon nem kellett a háttérben a szervezőknek fordítani, és a közönség is egyből megértette. Lehet tőled kérésre slam poetry-t vásárolni? Nahát, ilyen kérdést még nem is kaptam. Volt egyszer egy eset, amikor egy srác megkeresett, hogy tanú lesz egy esküvőn, írjak neki verset. Vagy amikor egy nagypapa 70. születésnapjára kellett egy slam. És hogyan jutottál el a Minorma táborába ? Az Ádám hozott Forddal :D Egyébként workshopokat tartunk, és Gyenge Veroniék hívtak meg. Szerinted jobban megszólítja ez a műfaj a fiatalokat, mint például Babits? Mindenképpen, mivel semmi megkötés nincsen, és így közelebb áll a hallgatókhoz. 8

Mit tanácsolsz azoknak a fiataloknak, akik szívesen belevágnának a slam poetrybe, de nem mernek? Mindenkinek van egy szövege a fiókjában. Csak azt tudom tanácsolni, hogy NE, ne hagyja ott azt a szöveget a fiók legmélyén, mert a kis taps is taps, csak alázattal kell nekiállni. Éliáš Dominika, Bereznai Zsuzsi

De mi az a slam poetry? „Egyszerűen és szakszerűen performative költészet, ami magában vegyíti a különböző műfajok stílusjegyeit, pl. stand up comedy, színház, klasszik költészet, hiphop kultúra ... Végtelen a lista – magyarázta Bárány Bence. – Mindenki azt teszi bele, amit hoz. Erre szoktuk mondani, hogy jön egy kőműves, hozza a tégláit és a maltert, és biztos, hogy tesz valami utalást arra, amit a civil életében csinál. Semmi megkötés nincsen, van, aki rímekben, van, aki szabadversben alkot, de mindenki más.”

Jes Yasemin felvétele

Markó Anna:

Na majd ma este A falu Mari nénije három éve halt meg. Nagyhírű asszony volt, ellentétben lányával, akinek a nevét sem ismerik. A Mari lánya – így emlegetik,ha néhanapján szó esik róla. Anyja halála óta egyedül él. Csinos lány, azt meg kell hagyni, meg a lelke is tiszta, a szerelem valahogy mégsem találta meg. Na majd ma este. Bulizni megy. Nemsokára jönnek érte. Az öltözékére mindig sokat ad. Nem morfondírozik, régen tudja, mit vesz fel: rövid kordbársony szoknya, sokat sejtető blúzzal. Izmos lábait fekete magassarkúval emeli ki. A ház előtt megáll egy autó. Csöngetnek. A tűsarkat inkább laposra cseréli. A klubban nagy a füst, az arcok nehezen vehetőek ki. Nem tervezett költekezni, de azért egy-két vodka lecsúszik. Mégis csak nőből van, az ilyesfajta lehetőségeket meg mégsem illik visszautasítani. Régen cigarettázik, de ilyenkor tapasztalt kezeinek is nehezebben megy a sodrás – inkább segítséget kér. A fiatalember egész jóképű. Jól elbeszélgetnek. Egész vonzónak találja. Talán ő lesz az. Azért a Mari lánya már annyira nem naiv. Az még nem érzelem, hogy félóra ismeretség után nem akar a bugyijába nyúlni – ezt már tudja jól. Az alkohol már mindkettőjükből erősen beszél. Mintha a Mari lánya kicsit félreértette volna. Lassan indulnia kell. Elbúcsúznak, az úriember belesuttog a fülébe: „Jajj, Nóra, olyan jó nő vagy, ha nem lennék eljegyezve, biztos téged vennélek el.” Évek óta először szólították a nevén. Ez kicsit azért megmosolyogtatta. Na majd máskor.

Pohár alján hagyott elektrosztatikus mese Ahogy a könyvtárban a padlón, egymás mellett, negatív pólusom vonzza a tiédet, persze pozitív, naturalmente. Terminus technicusok szakácskönyve, minden este főzünk valamit. Melyikünk menjen a levesbe? A répa vagy a retek? Mindig én leszek a fontosabb, proton és elektron, elektromos dipólus? Tudod, az elektrosztatika majdnem szerelem. annyira különbözünk, ellentétes töltésünk vonzza egymást. valami leföldel, …a valóság… …a köztünk lévő erőhatás mikrohullám, nullára csökken, Elveszett az etikett. Itt a negáció ideje. Akkor, és csakis akkor, Ha te is szeretsz. …pohár alján hagyott ekvivalencia.

9


Követ... a kutya Hallod, Pirikém, igen sok legenda szól a László királyról, hogy amikor hasadék nyílt mögötte, vagy lova lépte helyén víz fakadt a sziklából. A faluban többen is beszéltek vele a Jednotában, meg a Farkas Laci is. Nem viccelek, Pirikém, essen le a csibém csőre. Ha nálunk jártok, bárkit megkérdeztek Lászlóról, mind ugyanazt a választ adja: – Keressék meg őzöldségét, Paprikás Miskát vagy Mariska nénit a Fluor Tamás utcában, ők aztán mesélnek a királyról! Itt nekem, Pirikém, valami nem stimmel, és a király amúgy is Elvis Presley. Pirikém, amúgy a Mariska néninek elég furcsa a

Bereznai Zsuzsi:

Jobb és Bal A nevem Jobb, de a barátaim csak Csinos Jobbnak hívnak. Hat órakor felkelek, utána a szundi próbál kikergetni az ágyból. Az asztalon egy pohár frissen facsart narancslé, pár szem gyógyszer és a vérnyomásmérő vár. Ezután elolvasom az újságot, megnézem a híreket a tévében, felöltözök, kivasalom a hajam, fogat mosok. A legközelebbi buszmegálló hét háztömbnyire van, ezért szedni kell a lábunk. Nyolc óra körül jelentkezek Kacsa úrnál, aki pár rutinvizsgálat után mindig elmondja, hogy a mai nap is egy csodálatos nap, milyen szép napnak nézünk elébe… Körbe-körbe ismétli önmagát. Gyogyós Kacsa. Napközben leugrok egy pékségbe friss kenyérért, a virágosba rendelni egy virágcsokrot. Megebédelek a parkban, élvezem az enyhe szellőt. Délután meglátogatom Anyáékat, majd beülök a moziba. Lefekvéskor imádkozom azért, hogy Jézus bocsájtsa meg a bűneimet, majd Balhoz, a sziámi ikertestvéremhez fordulok: – Hogy telt a napod?

10

zenei ízlése, de ez inkább az unokáknak köszönhető. Eleknek, a citromfekete hajú rockerfiúnak, meg a Virágnak, a kávésárga hippilánynak. Gitároznak a praclik, visszhangzik még a kilátó is a hegytetőn, elijesztik a nyulakat, amik László egy szem szlovák szavára visszafutnak. Látod, Pirikém, megint témánál vagyunk. László királyunk Szög nevű lovának utódja a Kérges Karcsi udvarában legel, ha még legeli a füvet, amit a Mariska néni unokája, Elek alkalomadtán meg is irigyel. Itt a faluban, Pirikém, Paprikás, a vega hentes mondta, hogy László múltkor nála vette a pörköltnek valót, hetvenhárom deka marhalapocka. Kicsit furcsállta, hogy őfelségességessége személyesen jött, mert ezelőtt mindig hadnagyának második feleségének a lányának a kutyája, Követ volt a beszerző. Jes Yasemin felvétele

Pónya Viktória:

Gažík Viki:

Minden nélkül Ahogy a játékbolti kirakatokat figyelte többszörösen összetört és ragasztott szemüvege mögül, megtört talpa alatt a beton, zuhanni kezdett vele a világ. Arra gondolt, hogy miért nem törte be a kezében tartott kővel a kirakat ablakát, és szúrta ki a radioaktív színű baba szemét. Mily jó is lenne, ha az ő szeme is elhagyná a helyét, és átvándorolna a köldökébe, mármint ha lenne köldöke. Kitalált személyiségének, azaz valódi születésének hiánya nem tette lehetővé az ilyesfajta testi részletek létezését. Ahogy folyamatosan zuhant lefelé, érezte, hogy teste nem is létezik, csak egy egyszerű porhüvely, az emberi lét karikatúrája. A körötte lévő tér fényárban úszott, viharfelhő színű szivárványok ölelték körbe „nemtestét”. A felfogható tér határait feszegetve találkozik a kitalált és az elhihető, hogy járda alá zuhant főhősünk lassan nemcsak testét, hanem ép elméjét is elhagyja, átlépve a transzcendens állapotba. Itt válik teljesen értelmetlenné egyedüli létezése. Itt, a föld alatt pár száz méterrel, az élőlények bioszféráját is elfeledve, rájön, hogy teljesen egyedül maradt. Ő az egyetlen kommunista vörös zokni az elérhető föld rétegei alatt.

Bejön ez a körtelé-stílus De vigyorog a nap! Két óra némaság után minden zaj torkon üt. Beszéd és nevetés. Színes ruhák, kócos hajak. Mindenki egyforma, mindenki más. Itt és most. Nem érzem magam furán az öltözékem miatt. Hogy azt mondom, „intertextualitás” egy egyszerű beszélgetésben, hogy lila a hajam, hogy nincs rajtam smink, hogy megnyaltamanyakad. Tudod mit, hazaviszlek, jó? Hazaviszek innen mindent. Mert nyár van, és ezt ilyenkor lehet. Színek, gyertek, belegyúrlak titeket egy gombócba, beteszlek a zsebembe, olvadjatok szét. …és akkor már pls fessétek be a lelkem is ja meg a tüdőm, kösz. volnék ruhádba kent hasonlatok… Szeretném ezt otthon is. És akkor írjunk szerelmes verset.

… nyúlik megint a vágyak kurta titka? mert megint a megint. peregne rólam minden intelem. A szerelmes versnek azért vannak ám kritériumai. „Úgy szeretném, ha vakargatnád a hátam kitüremkedéseit a meleg karoddal egész nap!” volnék apró göröngy, ha megbotolsz belé Na de… Ahhoz, hogy hazavigyelek a mindennel együtt, kellenek dolgok. Mondjuk, versláb, mert autóm, az nincs. (És egy kevés manimanimanimani sem árt.) De mit is akarok? Az ember arról ír, ami nincs neki. Szeretnék fát vágni. De száz elismenjekneismenjek után már a batyumba költöztek a hullócsillagok. (meg a magukat hullócsillagnak képzelő világító seggű röpködő izék) Szerintem csak berajzolom lassan a csillagok közé a mindent, a mindenkit és hazaviszem. Színes lélekkel. Színes tüdővel. És ha én volnék a nyakadra csöppent körtelé, már nem is kívánnék többet. Csóka Zsófi 11


POHOGYE. A Minorma Mentorprogram tábori lapja. Szerkesztők: Álló Krisztina, Bereznai Zsuzsi, Csóka Zsófi, Éliáš Dominika, Gažík Viktória, Markó Anna, Molnár Orsi, Nagypál Csilla, Pónya Viktória. Kiadja a Minorma polgári társulás. Megjelenik Rimakokován, 30 példányban.

Profile for Minorma Polgári Társulás

POHOGYE  

A 2017-es Minorma mentortábor lapja. Neked is bejön ez a körtelé-stílus?

POHOGYE  

A 2017-es Minorma mentortábor lapja. Neked is bejön ez a körtelé-stílus?

Advertisement