Írta: Dancz Vera és Halász Eszter Szerkesztette: Tihanyi Katalin Illusztrációk és borító: Tausz Gábor Ezra Tipográfia és nyomdai előkészítés: Rákos Dániel Oszkár Fotók: Ritter Doron, Zsobrák Nóra Kiadja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Budapest, 2020 1075 Budapest, Síp u. 12. info@milev.hu www.milev.hu
A kiadvány megjelenését támogatta: Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a változó világra nyitott zsidóság
Európai Szociális Alap
Nyomdai munkák: HD-Honti Nyomda Felelős vezető: Honti Dániel ISBN 978-615-6166-02-9 Minden jog fenntartva. A kiadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármilyen részlete semmilyen formában (fotókópia, mikrofilm vagy más információhordozó) nem sokszorosítható és terjeszthető.
2
Szia! Köszöntünk a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban. Egy múzeumi sétára hívunk téged, mely során Peszah ünnepével és a hozzá kapcsolódó tárgyakkal ismerkedhetsz meg. Peszah a kivonulás ünnepe: ezen az ünnepen emlékezünk meg arról, hogy Mózes kivezette a zsidókat az egyiptomi rabszolgaságból. Izgalmas tárgyakat fogunk bemutatni neked az állandó kiállításból. Ha jól megfigyeled ezeknek az illusztrációit, díszítéseit, megismerkedhetsz Peszah ünnepének történetével is, sok más érdekesség mellett! Ehhez az ismerkedéshez nyújt segítséget ez a füzet. Tarts velünk!
3
A SZÉDER ESTE
Ezen a Széder esti serlegen az egyiptomi kivonulás történetét láthatod. Peszah nyolc napos ünnepének első két estéjét Széder estének hívjuk. A széder szó rendet jelent, a Széder estéken pedig meghatározott rendben emlékezünk az egyiptomi kivonulás történetére. Az emlékezést segítik a meghatározott rendben elfogyasztott rituális ételek és az este szertartáskönyve, a Haggada.
Tudtad-e? A zsidó hagyományban nem éjféltől éjfélig tart egy nap, hanem naplementétől naplementéig. Amikor az első három csillag megjelenik az égen, akkor kezdődik a következő nap.
4
A Széder este során a következő sorrendben történnek az események, vagyis ez a széder rendje: ◌ kiddus, ami a borra való áldás, az első pohár bor kitöltése ◌ rituális kézmosás, ami a megtisztulást jelképezi ◌ a zöldség sós vízbe mártása ◌ a középső maceszlap kettétörése Ennek az egyik fele lesz az afikomán, amit a Széder este végén fogyasztunk el, a másik felét pedig visszahelyezzük a két macesz közé. ◌ a második pohár bor kitöltése Mielőtt ezt meginnánk, még a Haggadából a tíz csapást felsoroljuk, és közben minden csapásnál az ujjunkkal egy csepp bort kifröcskölünk az asztalra. A második pohár bor megivása után a Má nistáná eléneklésével folytatjuk. ◌ újabb kézmosás, itt már a kenyéráldás miatt Az ünnepi kenyérfogyasztás előtt mindig kötelező a rituális kézmosás. ◌ a maradék macesz megáldása Mind a három maceszlapból törni kell ilyenkor, és elfogyasztani. ◌ a keserűfüvek belemártása a malterra emlékeztető kevert ételbe ◌ a vacsora tálalása és elfogyasztása Ezalatt szintén szokás bort inni a kötelező négy poháron kívül. ◌ a gyerekek által ellopott afikomán elfogyasztása ◌ a harmadik pohár bor kitöltése, majd újabb kézmosás ◌ az úgynevezett “bencsolás”, vagyis az étkezés utáni ima, a végén pedig a már kitöltött bor elfogyasztása ◌ a negyedik pohár bor kitöltése következik, utána a befejező ima elmondása, majd a bor elfogyasztása Ez a Széder este forgatókönyve. Ha velünk tartasz, ezekkel az eseményekkel megismerkedhetsz részletesebben!
5
MÓZES ÉLETE Mózes Egyiptomban született, zsidó családban. A fáraó zsidóellenes rendelete szerint minden zsidó újszülött fiút meg kellett ölni, így Mózes sem maradhatott volna életben. Ezért Mirjam, a nővére egy ideig rejtegette kisöccsét, végül beletette egy kosárba, amit a Nílus vizére engedett, remélve, hogy valaki megtalálja és megmenti. Így is történt. Mirjam végignézte, ahogy a fáraó lánya megtalálja és magához veszi a kis Mózest, hogy felnevelje. Mózes 120 évet élt, és életét három szakaszra szoktuk bontani. Az első negyven évét Egyiptomban töltötte, ahonnan elszökött, miután megvédett egy zsidó rabszolgát egy egyiptomi munkafelügyelővel szemben. Ez nagy vétségnek számított, hiszen Mózest a fáraó lánya neveltette, így egyiptomiként nőtt fel. Mózes élete második negyven évét a sivatagban töltötte, Midjánban. Itt ismerte meg feleségét, majd egészen nyolcvan éves koráig ott éltek gyermekeikkel. A harmadik negyven évében Mózes a zsidó népet vezette a Szentföld felé. Mózes még a családjával Midjánban élt, amikor egyszer meglátott egy égő csipkebokrot. Ekkor felfigyelt egy csodára: a csipkebokor, bár lángolt, mégsem égett el. Ekkor megszólította őt az Örökkévaló, és azt a feladatot adta neki, hogy vezesse a zsidó népet a Szentföldre. Mózes elfogadva a feladatot Egyiptomba utazott, hogy kiemelje a zsidó népet a rabszolgasorsból, és elvezesse a Szentföldre. Amikor megérkezett Egyiptomba, felkereste bátyját, Áront, akinek elmesélte feladatát.
Tudtad-e? A mózeskosár innen kapta a nevét.
6
7
A KIVONULÁS TÖRTÉNETE
Mózes Áronnal a fáraó elé járult, azzal a kéréssel, hogy engedje el a zsidó népet. A fáraó ezt megtagadta, ezért az Örökkévaló tíz csapással sújtotta Egyiptomot. A tizedik csapásnál a fáraó elsőszülött gyermeke is meghalt, ezért mérgében mégis elküldte a zsidókat. Gyorsan kellett elhagyniuk Egyiptomot, így nem volt idejük arra, hogy megvárják, hogy az útra szánt kenyér megkeljen. Innen származik az a hagyomány Peszah ünnepén, hogy nyolc napon keresztül tilos bármilyen kovászos ételt és italt fogyasztani. A zsidók felkerekedtek Egyiptomból, majd elértek a Vörös-tengerig. Ott tanácstalanok lettek, nem tudták, hogyan fognak átkelni rajta. Mózes ekkor felemelte a botját, és a tenger kettévált. Így a nép átsétált a tenger másik oldalára. Közben a fáraó hirtelen meggondolta magát, és vissza akarta hozni a zsidókat rabszolgának, ezért utánuk küldte a katonáit. Amint az utolsó zsidó is átért a túloldalra, a Vörös-tenger abban a pillanatban újra eggyé vált, így a katonák már nem jutottak át, hanem elnyelte őket a tenger. A KIVONULÁS TÖRTÉNETÉNEK MELYIK JELENETE LÁTHATÓ A SERLEGEN? MIT GONDOLSZ, MIÉRT BÍZTAK MEG A ZSIDÓK ENNYIRE MÓZESBEN, HOGY ELHAGYVA OTTHONUKAT ELINDULTAK A SZENTFÖLD FELÉ?
8
Tudtad-e? A zsidó elsőszülött fiúk azért nem haltak meg, mert az Örökkévaló parancsára bárányvérrel megjelölték a zsidó házak ajtófélfáját, így a halál angyala elkerülte őket. Ebből ered a mezuza használata, amit minden zsidó ház ajtófélfájára szokás feltenni.
9
A TÍZ CSAPÁS Ez az aranyozott ezüst serleg a 18. században készült. A serleg különlegessége, hogy az egyiptomi kivonulás ismert jelenetei találhatók rajta: a tíz csapás. Mivel az egyiptomi fáraó nem engedte ki Mózes kérésére a zsidókat Egyiptomból, így az Örökkévaló tíz csapást mért Egyiptomra. A Széder estének elengedhetetlen kelléke a serleg, két hagyomány miatt is. Egyrészt az este folyamán mindenkinek meg kell innia négy pohár bort. Másrészt, kötelező kitenni az asztalra Elijahu serlegét, amit borral töltünk meg. Ehhez az este folyamán nem lehet hozzányúlni. A Széder estének nagyon fontos eleme, hogy várjuk Elijahu prófétát, ugyanis ő az, aki bejelenti a messiás eljövetelét. A zsidó hagyományban nincs túlvilág, ám ha eljön a messiás, akkor magával hozza a megváltást. Elijahu prófétának egy másik fontos szerepe is van a zsidó hagyományban: ő felügyeli a körülmetéléseket. Ez azért volt fontos a kivonulás történetében, mert a kivonulás előtti estén minden zsidó fiút és férfit körülmetéltek, aki előtte nem esett még át ezen. A zsidó fiúkat nyolc napos korban kell körülmetélni, és ez az Istennel kötött szövetség szimbóluma. Az Elijahu prófétára való várakozás miatt a Széder este alatt szokás az ajtót picit nyitva hagyni.
10
PÁROSÍTSD ÖSSZE A SERLEGEN LÉVŐ ILLUSZTRÁCIÓKAT A TÍZ CSAPÁSSAL! MELYIK KÉP MELYIKET ÁBRÁZOLJA?
1. vérré változtak a folyóvizek, így elpusztultak a halak is 2. békák lepték el Egyiptomot 3. tetvek lepték el az embereket és az állatokat 4. vadállatok és rovarok lepték el a házakat 5. dögvész pusztított az állatok között 6. fekélyek borították az emberek testét 7. jégeső pusztította el a termés nagyját 8. sáskák lepték el Egyiptomot 9. háromnapos sötétség borult Egyiptomra 10. minden elsőszülött gyermek meghalt
11
A SZÉDER ESTI VACSORA Amit itt látsz, az egy négy emeletes, 19. század végi, bécsi szédertál. Az alsó három tálcára három maceszlap kerül, legfelül pedig a szimbolikus ételek kapnak helyet. Ennek a szédertálnak a különlegessége, hogy a jelképes ételeket az egyiptomi szolgaságot megidéző figurák tartják. A szédertál elengedhetetlen kelléke a Széder estének. De vajon milyen ételek találhatóak rajta? A szédertálon összesen hat étel van: ◌ tojás, ami a Szentély idején gyakorolt ünnepi áldozatra emlékeztet minket. Ezt fogyasztás előtt sós vízbe mártjuk. ◌ sült csontos hús, ami az Örökkévaló erős kezét idézi meg, mellyel kivezette népét Egyiptomból. ◌ zöldség, általában retek, ami a tavaszra és a természet megújulására emlékeztet. ◌ kétféle keserűgyökér, leggyakrabban fejes saláta és reszelt torma, ami a szolgasors keserűségét jelképezi. ◌ az egyiptomi építkezéseknél használt malterra emlékeztető keverék, mely reszelt almából, dióból, csipetnyi fahéjból és borból áll. Mivel a Széder esti hagyománynak fontos része, hogy bizonyos ételeket sós vízbe mártunk, így sós víznek is lennie kell a szédertál mellett. A sós víz a zsidó nép Egyiptomban hullatott könnyeit, nyomorúságát szimbolizálja. 12
Miért három maceszlapot fogyasztunk Széder este? Ünnepekkor és szombaton két egész kenyérre mondunk áldást, ilyenkor viszont – mivel ketté kell törnünk az egyik maceszt – három maceszlapot használunk. A kettétört maceszlap egyik fele az úgynevezett afikomán, ezzel zárják a Széder esti vacsorát. Az este legvégén fogyasztjuk, mikor széttörtük a harmadik maceszt. Annak az egyik fele lesz az afikomán, amit elrejtünk, és a gyerekeknek a Széder este folyamán meg kell keresniük. Van olyan szokás is, amely szerint nem elrejtjük, hanem letesszük az asztalra, és a gyerekek feladata, hogy azt feltűnés nélkül ellopják. VAJON MIÉRT KERÜLTEK EGYIPTOMI SZOLGASÁGOT IDÉZŐ RABSZOLGA ALAKOK ERRE A SZÉDERTÁLRA? SZERINTED MIÉRT FONTOS, HOGY MINDEN ÉTELNEK VAN JELENTÉSE? Próbáld ki ezt a finom peszahi receptet! Csokoládés maceszgolyó Hozzávalók: ½ doboz (50 dkg) macesz durvára darálva 5 dkg mazsola 5 dkg aszalt sárgabarack 5 dkg aszalt meggy 5 dkg aszalt füge (az aszalt gyümölcsöket is érdemes megdarálni) 1 bögre darált mák vagy dió 1 tábla reszelt étcsokoládé ½ bögre sárgabaracklekvár ½ bögre méz 1 kk őrölt kardamom 1 kk őrölt szerecsendió 3 kk fahéj 1 narancs héja reszelve vagy kandírozott narancshéj (aki szereti, rumot is tehet bele) annyi tej, amennyivel formázható állagú lesz a massza Masszává gyúrom a hozzávalókat, és várok egy keveset, hogy a macesz megpuhuljon. Gombócokat formázok belőle. A tetejét megszórom kevés reszelt szerecsendióval, kakaóval, esetleg olvasztott csokoládéba mártom. Nagyon tömény, nagyon finom. Forrás: Fűszeres Eszter: Fűszer és lélek – zsidó konyha itt és most, Magánkiadás, 2008. 13
14
A zsidó hagyomány szerint a rituális étkezésnél fogyasztandó kenyérféléket letakarva tartjuk a rájuk vonatkozó áldás elmondásáig. Ez igaz a Peszahkor fogyasztott kovásztalan kenyérre, a maceszra is. Így léteznek kifejezetten Peszahkor használt szédertáltakarók is, mint amilyen a képen látható terítő. A terítő jobboldali képén láthatod, ahogy egy család Széder estét ül, a baloldalin pedig a rituális étkezéssel kapcsolatos szimbolikus tárgyak találhatóak. Azonban arról még nem esett szó, hogy mi is történik egy Széder estén. Az este forgatókönyve a Haggada, melyből a szédert vezető meséli el a kivonulás történetét. Az este minden mozzanatának jelentősége van. A szédertálon lévő ételekről már hallottál. De mik is találhatóak még ezeken kívül az asztalon? Mindenkinek van egy pohara, amiből az este folyamán négy pohár bort kell meginnia. A négy pohár bor jelképezi a zsidó nép szabaddá válását:
Az első pohárral az Egyiptomból való fizikai megszabadulásra emlékezünk. A második pohár bort a szolgaságból való megváltásért isszuk. A harmadik pohár pedig azt szimbolizálja, hogy az Örökkévaló megváltotta a zsidó népet a rabszolgaságból, ezzel szabad néppé vált. A negyedik pohár bornál arra emlékszünk vissza, hogy az Örökkévaló törvényeivel a népévé fogadta a zsidókat. Elijahu próféta díszes serlege is megtalálható a Széder asztalon, ahogy ezt a baloldali képen láthatod is. Ebbe töltjük ki az ötödik pohár bort, amit senki nem ihat meg. A negyedik pohár kitöltése után szokás Elijahu prófétának kitett serlegbe bort tölteni, ami annak a szimbóluma, hogy az Örökkévaló elvezette a zsidó népet a Szentföldre. Emiatt a Széder asztal elengedhetetlen kelléke a bor és szőlőlé. Ilyenkor szokás, hogy mindenkinek más tölt italt, ezzel is jelképezve a szabadság érzetet. A bor az örömöt, vidámságot testesíti meg. A jobb oldali képen láthatod azt is, ahogy az asszony épp gyertyát gyújt. Ahogy minden ünnepen, itt is elengedhetetlen a két ünnepi gyertya, amit még az ünnep beköszöntekor meggyújtunk.
15
KERESS A KIÁLLÍTÁSBAN OLYAN TÁRGYAKAT, AMELYEK MEGJELENNEK EZEN A SZÉDERTÁLTAKARÓN!
MILYEN SZERTARTÁSI TÁRGYAKAT LÁTSZ EZEN A SZÉDERTÁLTAKARÓN, AMELYEK A KERESZTÉNY VALLÁSBAN IS HASZNÁLATOSAK?
16
Tudtad-e? Elijahu próféta Illés próféta néven is ismert. Az Elijahu próféta elnevezést a zsidók használják, azonban őt nem csak a zsidók, de a keresztény és az iszlám vallás követői is prófétájuknak tekintik. Előfordul, hogy a különböző fordítások máshogy fordítanak egy-egy nevet. A keresztény írásokban Illés prófétaként hivatkoznak rá, az Újszövetség szerint Jézus a megdicsőülése idején Mózessel és Illés prófétával jelent meg a tanítványai előtt. Magyarországon szokás Peszahkor is elénekelni a megváltásért fohászkodó Szól a kakas már című világszerte ismert népdalt. A nagykállói rabbi dalaként ismert népdalt akkor énekeljük el a Széder este alatt, mikor kitöltjük az ötödik pohár bort Elijahu próféta poharába.
17
AZ EST SZERTARTÁSKÖNYVE: A HAGGADA
A képen a velencei Haggada látható. A Haggada szó jelentése: ’elbeszélés’. Ebben a könyvben olvasható az egyiptomi kivonulás története, emellett a Széder estén elmondandó imák, énekek és más Peszah ünnepéhez kapcsolódó történetek is. A velencei Haggada 1609-ben jelent meg először, és ez volt az első olyan kiadás, amit már fametszetekkel készített képekkel díszítettek a szövegek mellett. Sajnos nem tudjuk, ki volt az illusztrátor, de a képek alapján azt mindenképp lehet róla tudni, hogy a zsidó hagyományokat és szövegeket jól ismerte, tanult művész volt. A velencei Haggadában megjelent képek a későbbi időkben is sokszor bekerültek más Haggadába vagy peszahi tárgyakra. A füzetben erre hamarosan látni fogsz több példát is.
Tudtad-e? A legrégebbi kéziratos Haggada egy 8. századi töredék, ami a kairói genizában maradt ránk. A geniza a zsidó temetők azon része, ahol a már nem használatos szent tekercseket és könyveket eltemetik. A legkorábbi nyomtatott Haggadát 1480-ban adták ki. A Haggada a legtöbbet nyomtatott könyv a világon. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában őrzik a világhírű Kaufmann Haggadát, amit Katalóniában írtak a 14. században.
18
A ma már hungarikumnak számító Herendi Porcelán világhírűvé válása a zsidó származású Fischer Mór nevéhez fűződik, aki 1839-től vezette a gyárat. A porcelángyárban a különleges dísztárgyak és étkészletek mellett zsidó szertartási tárgyak is készültek, például szédertálak is. Ebben a füzetben két olyan szédertálat is bemutatunk, melyek a Herendi Porcelángyár remekművei. De a kiállításban további Herendi darabokat is találhatsz! Ezen a szédertálon egy Széder esti jelenet látható. Ez a jelenet ismerős lehet nekünk, ahogyan az 19. századi zsidóság számára is az volt, hiszen a velencei Haggada egyik jelenete alapján készült. A két kép nem teljesen azonos. A porcelán szédertál festője némiképp átalakította az ábrázolást. KERESD MEG A KÜLÖNBSÉGEKET A KÉT SZÉDER ÁBRÁZOLÁS KÖZÖTT!
19
Ez egy másik Haggada, az amszterdami, ami egy kicsit később, 1695-ben jelent meg. Ez a Haggada többek között azért is érdekes, mert ez volt az első, amit rézmetszetekkel díszítettek. Az amszterdami Haggadában az illusztrációk különösen izgalmasak. Az illusztrációk készítője, Abraham bar Jacob volt, aki keresztény családban született, és csak felnőtt korában döntött úgy, hogy áttér a zsidó hitre. A keresztény családi háttér és gyermekkor nagy hatással volt művészetére is a későbbiekben. Az általa készített rézmetszetek alapján tudhatjuk, hogy Abraham bar Jacob valószínűleg akkor ismerte meg a protestáns Matthaeus Merian műveit, amikor még keresztényként élt. Merian svájci születésű rézmetsző volt, akinek 1625-1630 között megjelent protestáns Bibliai-illusztrációit használta fel Abraham bar Jacob az amszterdami Haggada illusztrálásához. Az alakokat, ábrázolásokat részben megváltoztatta, olyan módon, hogy a zsidó közösség számára is érthető és elfogadható legyen. Így ebben a Haggadában Abraham bar Jacob művein keresztül találkozik a zsidó és keresztény kultúra.
Tudtad-e? Az amszterdami Haggada további érdekessége, hogy részben Misztótfalusi Kis Miklós héber betűivel készült. Misztótfalusi Kis Miklós egyike volt az első nyomdászoknak Magyarországon. 1680-89 között Amszterdamban élt és dolgozott, majd eladta betűkészletét, és Magyarországra költözött. Így kerülhetett a betűkészlet Abraham bar Jacob tulajdonába, aki az 1695-ben megjelent amszterdami Haggadát ezekkel nyomtatta. Misztótfalusi Kis Miklós betűi az amszterdami Haggada nyomán fogalommá váltak, és még kéziratokban is „amszterdami betűkként” nevezték meg a szép, szabályos karaktereket. 20
Ez az ón szédertál a 18. században készült. Az öblében egy Széder-jelenetet láthatunk. Ez az illusztráció már ismerős is lehet, hiszen ez az amszterdami Haggada Széder esti jelenete. A Haggada illusztrációt készítő Abraham bar Jacob Merian utolsó vacsora ábrázolása alapján készítette ezt a jelenetet, ami az ón szédertálon is látható. A tálon egy Mózes második könyvéből vett idézetet is olvashatunk: „Ekképpen egyétek azt: csípőitek átövezve, saruitok lábaitokon, bototok a kezetekben, egyétek azt sietséggel, pészah az az Örökkévalónak.”
HASONLÍTSD ÖSSZE AZ AMSZTERDAMI HAGGADÁBAN SZEREPLŐ KÉPET MERIAN ALKOTÁSÁVAL! MILYEN KÜLÖNBSÉGEKET TALÁLSZ A KÉT KÉP KÖZÖTT?
Tudtad-e?
©Trustees of the British Museum
Az utolsó vacsora is egy Széder este volt.
21
A korai Haggada-kiadások illusztrációi nagy hatással voltak a későbbi kiadásokra is. Jellemző ezekre, hogy sokszor vegyesen emeltek át képeket korábbi Haggadákból, bizonyos képeket a velenceiből, másokat az amszterdamiból. Ezt a kiállításban szereplő Haggadát 1767-ben adták ki Metzben. Érdekessége, hogy ez volt az első francia nyelvterületen megjelent Haggada-kiadás. Láthatod, hogy annál a résznél van nyitva, ahol a négy fiú alakja jelenik meg. Ezt az illusztrátor az amszterdami Haggada mintájára készítette. De nem csak itt találkozunk ezekkel az ábrázolásokkal! A négy fiú alakját szintén Merian különböző műveiből vette át Abraham bar Jacob. A 18-19. században a fiatal lányok, nők készítették a családi szertartások alkalmával használt terítőket. Ez a szédertáltakaró keresztszemes hímzéssel van díszítve. Láthatjuk rajta a Haggadában szereplő négy fiút is. A készítő minden bizonnyal egy Haggadában látott illusztráció alapján dolgozott. Azt viszont nem biztos, hogy tudta, hogy ez esetben a négy fiú ábrázolása eredetileg keresztény bibliai illusztráció volt.
Tudtad-e?
A kiállításban megtalálható egy hímzésminta is, amin keresztszemes hímzéssel jelennek meg latin és héber betűk és számok, illetve különböző díszítések. Ezek a hímzések sokat elárulnak készítőiről: a kézimunkában való jártasságukon kívül azt is, hogy mennyire ismerték a betűket, számokat. A kiállításban található minta alapján feltételezhetjük, hogy készítője művelt fiatal lány lehetett, aki a mintalap készítésével ízlésének, tanultságának és ügyességének is emléket állított. 22
Ki lehet vajon a négy fiú, és hogyan kapcsolódnak a Széder estéhez? A Haggadában a négy fiú az egyiptomi kivonulás történetével kapcsolatban tesz fel kérdéseket. Először a bölcs, aki ezt kérdezi: „Mik ezek a tanúságtételek, törvények és parancsok, amelyeket az Örökkévaló Istenünk előírt nektek?” Utána jön a gonosz, akit nem is igazán érdekel az egész, és csak ennyit kérdez: „Miféle szertartás ez nálatok?” A harmadik, a kissé együgyű, aki nem sokat gondolkodik, és csak ennyit kérdez: „Mi ez?” Majd jön a negyedik fiú, aki még kérdezni sem tud. A négy fiú szimbolizálja még a zsidóság sokszínűségét: ◌ van, aki ismeri a Tórát, és be is tartja a törvényeit ◌ van, aki ismeri a Tórát, de nem tartja be a törvényeit ◌ van, aki nem ismeri a Tórát, de betartja a törvényeket ◌ van, aki nem ismeri a Tórát, és nem is tartja be a törvényeit. A Széder este folyamán többször is elhangzanak kérdések. A négy fiú megjelenése igazából a legfiatalabb gyermek kérdéseinek a metaforája. Ugyanis mielőtt ez a négy fiú megjelenne a Haggadában és kérdeznének, a legfiatalabb gyerek felteszi, pontosabban elénekli a négy kérdést, a Má nistáná-t, aminek szó szerinti fordítása: „Miben különbözik…?”. Ez a négy kérdés: 1. Más estéken miért nem kell mártanunk egyszer sem, ha ma kétszer is mártunk? 2. Más estéken miért ehetünk egyaránt kovászost vagy kovásztalant, ha ma este kizárólag kovásztalant? 3. Más estéken mindenféle zöldséget eszünk, ma este miért csak keserűt? 4. Más estéken úgy ülünk, ahogy kedvünk tartja, ma este miért hátra támaszkodva? Ezek a kérdések azért fontosak, mert így kiemeljük a különbségeket egy átlagos este és a Széder este között.
PÁROSÍTSD ÖSSZE A SZÉDERTÁLTAKARÓN LÉVŐ NÉGY FIÚT A HAGGADÁBAN SZEREPLŐVEL ÉS ÍRD A KÉP MELLÉ, HOGY KI MELYIK (BÖLCS, GONOSZ, EGYÜGYŰ, AKI MÉG KÉRDEZNI SEM TUD), ÉS A FENT EMLÍTETTEK KÖZÜL MELYIK - TÓRÁVAL KAPCSOLATOS - HOZZÁÁLLÁS ILLIK RÁ!
23
ÉRDEKESSÉGEK A GYŰJTEMÉNYBŐL
Moritz Daniel Oppenheim 1865 és 1880 között megjelent Képek a zsidó családi életből című sorozatának darabja ez a Széder esti jelenetet ábrázoló metszetről készült sokszorosított nyomat. A sorozat további darabjaihoz hasonlóan erre a képre is igaz, hogy a megjelenés idejéhez képest jóval korábbi időszakot ábrázol. A családi képeken látható emberek ruhái, a berendezési tárgyak mind régebbi korokat idéznek. A jelenetek idealizálva mutatják be a múltat, a képeknek nosztalgikus hangulata van. Érződik rajtuk a vágy a tradíciók megőrzésére, a múlthoz való visszatérésre. MIBEN LÁTSZIK, HOGY OPPENHEIM A SAJÁT KORÁNÁL RÉGEBBI IDŐSZAKOT MUTAT BE KÉPEIN? MILYEN JELEK UTALNAK ERRE? 24
Ez a szédertál is a Herendi Porcelángyárban készült, és ezen is egy visszatérő ábrát láthatunk. Ezúttal nem egy Haggadából került a szédertálra, de a rajta lévő alakok ismerősek lehetnek azok számára, akik ismerik Moritz Daniel Oppenheim munkáit. Az illusztráció ugyanis Oppenheim Széder jelenete alapján készülhetett. A másik szédertálhoz hasonlóan az ábrázolás itt is némiképp megváltozott, de egyértelműen látszik Oppenheim korábbi munkájának hatása. KERESD MEG A KÜLÖNBSÉGEKET A KÉP ÉS A SZÉDERTÁLON TALÁLHATÓ ÁBRÁZOLÁS KÖZÖTT!
25
26
Ennek a szédertálnak nagyon izgalmas története van, és megismerésében segítségünkre lehetnek a rajta lévő illusztrációk. A hátán lévő dátum szerint 1654-ben készült. A múzeumi gyűjteménybe az 1900-as években került, ajándékozás útján. Egy 17. századi szédertál nagyon izgalmas darab, így méltán volt helye a gyűjteményben. Stílusa követi az akkori itáliai majolika stílust, peremén körben különböző bibliai alakokat és jeleneteket láthatunk. Nem csak nálunk, más országok zsidó múzeumaiban is feltűnnek hasonló darabok. Ez önmagában még nem egy különös jelenség, hiszen a 20. század első felében, amikor egyre több országban nyílt zsidó múzeum, a zsidó szertartási tárgyak gyűjtésére való igény is megnövekedett. Így a gyűjtemények is egyre gyarapodtak különböző tárgyakkal, a legkülönbözőbb helyekről. Ami viszont egyes kutatóknak feltűnt, az az, hogy ilyen típusú tárgyakat csak múzeumi gyűjteményben találunk. Pedig a Széder egy családi ünnep, a szédertál egy otthoni szertartási tárgy. Így kaptak az ehhez hasonló szédertálak nagyobb figyelmet, és elkezdték kutatni a történetüket. Az illusztrációkat megfigyelve derült fény néhány érdekességre. Már te is láthattad, hogy nagyon sokszor Haggada illusztrációk kerülnek a szédertálakra. Ám ezek az illusztrációk egyik korábbi Haggadában sem jelentek meg. Így tovább folytatódott a kutatás. Elő is kerültek a szédertálon látható illusztrációk! Ekkor vált igazán izgalmassá ez a történet: az illusztrációk az 1895-ben kiadott trieszti Haggadában találhatóak. A tál készítője innen másolta le a díszítéseket. Ezzel viszont lebukott, a tárgy nem 1654-ben készült, hanem valószínűleg az 1900-as évek elején, amikor fellendült a zsidó tárgyakra való kereslet a múzeumok részéről. Az alkotó kihasználta ezt a nagy érdeklődést, és egy nem eredeti, bár könnyen eladható darabot készített. Ez a tál tehát egy hamisítvány, ennek ellenére a története nagyon izgalmas, ezért fontos helye van a gyűjteményünkben és az állandó kiállításunkban.
SZERINTED MIKET ÁBRÁZOLNAK A TÁL KÖRÜLI JELENETEK, KÉPEK?
VAJON MIÉRT GONDOLTA FONTOSNAK A SZÉDERTÁL KÉSZÍTŐJE, HOGY RÉGEBBINEK ÁLCÁZZA MŰVÉT? 27
Ez a szédertál 1920-1930 körül készült Karlsbadban, ami népszerű csehországi állomás a gyógyfürdők kedvelői számára. Már a 19. század második felétől nagyon sokan látogatták, és közkedvelt volt a zsidó látogatók körében is. Ahogy a legtöbb fürdőhelyen, itt is felkapott ételnek számított az osztriga, melyből egy tucatot (12 darab), vagy fél tucatot (6 darab) kínáltak egy-egy étkezéshez. A szuvenírek között megjelentek a fél tucat osztriga kínálására szolgáló tálak. Osztrigás tálakat a zsidó közönség viszont nem vásárolt, mivel az osztriga nem kóser, zsidók nem fogyaszthatják. Az ajándéktárgyak forgalmazói viszont felismerték az igényt olyan tárgyakra, melyeket a zsidó közösség tagjai is szívesen vásárolnának szuvenírként. Az eredetileg osztriga-kínálásra készített tárgyakat a díszítések megváltozatásával szédertállá alakították, s így már a zsidó látogatóknak is el tudták adni. SZERINTED HOGYAN LEHETNE ELADNI AZ OSZTRIGATÁLAT SZÉDERTÁLKÉNT? TERVEZZ HOZZÁ REKLÁMOT!
28
Tudtad-e? A kóserság a zsidó étkezések szabályozása. Három szabálya van, melyeket komplexen kell betartani: 1. tejes és húsos ételek különválasztása A „…ne főzd a gödölyét anyjának tejében…” idézet Mózes második könyvéből származik. Ennek az értelmezéséből jött létre az a szabály, hogy nem lehet tejes és húsos ételeket együtt fogyasztani, így a konyhában is külön kell őket tárolni. 2. a tisztátalan és a kóser állatok megkülönböztetése, a tisztátalanok tilalma Az emlősöknél a páros ujjú patás, kérődző állatok, a halaknál az uszonyosak és pikkelyesek számítanak kósernek. A tengeri herkentyűk, rákok, puhatestűek nem kóserek. A madaraknál már érdekesebb a kérdés, ugyanis ott az Ószövetség huszonnégy madárfajtát sorol fel, ami nem kóser, így minden más madárfaj kósernek számít. 3. az állatok rituális vágása A kóser vágásnak szigorú szabályai vannak, az állatot kíméletesen kell levágni, ki kell véreztetni, a zsidó vallásban tilos a vér fogyasztása, mivel vér a lelket szimbolizálja.
29
A KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ TÁRGYAK LISTÁJA Serleg 19. század első fele ajándék leltári szám: 64.437 http://collections.milev.hu/items/show/29804 Mezüze tok Wilhelm Kummer 1824 után Bécs múzeumi vásárlás leltári szám: 64.740 http://collections.milev.hu/items/show/31207 Serleg 18. század Varsó múzeumi vásárlás leltári szám: 64.435 http://collections.milev.hu/items/show/29659 Emeletes szédertál 1872-1922 múzeumi vásárlás leltári szám: 94.51 http://collections.milev.hu/items/show/31460 Szédertáltakaró 18. század eleje Észak-Magyarország leltári szám: 64.1233 http://collections.milev.hu/items/show/28537 Velencei Haggada 1609 Velence Munkácsi Mária ajándéka, 2013. 2020.9 http://collections.milev.hu/items/show/31526 30
Herendi szédertál 1880 körül Herend Lövy Lipót pápai orvos ajándéka, 1912 leltári szám: 64.425 http://collections.milev.hu/items/show/28534 Amszterdami Haggada Abraham bar Jacob rézmetszetei Solomon Proops nyomdája 1712 Amszterdam Munkácsi Mária ajándéka, 2013. leltári szám: 2019.26 http://collections.milev.hu/items/show/31527 Ón szédertál 18. század ajándék, 1935 leltári szám: 64.836 http://collections.milev.hu/items/show/28535 Haggada 1767 nyomtatás: Metz címlap: Pozsony ajándék leltári szám: 64.678 http://collections.milev.hu/items/show/29895 Macesztakaró 19. század közepe múzeumi vásárlás, 1916 leltári szám: 64.1229 http://collections.milev.hu/items/show/31482
Széder este a családban alkotó: Moritz Daniel Oppenheim kiadó: Heinrich Keller 1886 Frankfurt am Main leltári szám: 90.314.2 http://collections.milev.hu/items/show/34708 Szédertál 19. század közepe Herend Münster László ajándéka leltári szám: 64.426 http://collections.milev.hu/items/show/29801 Szédertál ráírva: 1654, de a készítés dátuma: 20. század eleje ajándék leltári szám: 64.427 http://collections.milev.hu/items/show/29802 Szédertál 1920-1930 körül Karlsbad leltári szám: 78.2 http://collections.milev.hu/items/show/31459
31
32