Page 37

F OGORVOSI SZEMLE n 102. évf. 3. 6. sz. 2009. 245–246

245

Beszámoló az I. European Workshop in Periodontal Education háromnapos nemzetközi konferenciájáról

A European Federation of Periodontolgy szervezésében a DENTED támogatásával megrendezett háromnapos, az európai parodontológiai oktatást és szakkép­ zés kérdéseit érintő konferenciájának házigazdája és fő szervezője Dr. Mariano Sanz professzor, a madridi egyetem parodontológus professzora és dékánja volt. A konferenciára 2009. október 18–20. között Segoviá­ban (Spanyolország) került sor. A konferencia célja volt az európai parodontológia oktatásának, a szakor­vos­ képzés helyzetének, a parodontális továbbképzés sze­ repének áttekintése és európai harmonizációja. Négy munkacsoport az előre elkészített szakértői jelentések alapján tekintette át az európai parodontális epidemiológiai helyzetet (I. Workshop), az egyetemi oktatást (II. Workshop), a szakorvos-képzést (III. Workshop) és a továbbképzést (IV. Workshop) helyzetét. A munkacsoportok által összeállított jelentéseket a résztvevők naponta plenáris üléseken elemezték, és munkálták ki a végleges dokumentumokat. Az I. Workshop az európai lakosság parodontális állapotát elemezve egy nagyon részletes, közel 50 oldalas beszámoló alapján megállapította, hogy a gingivitis népbetegség, és a krónikus parodontitis igen elterjedt Európában. A J. S. König, B. Holtfreter és T. Kocher által összeállított munka na­gyon sok helyen hivatkozik magyarországi epidemioló­ giai adatokra. Kiemelik: annak ellenére, hogy a magyar felnőtt lakosság parodontális epidemiológiai mutatói vi­szonylag jók, az átlagos tasakmélység terén a svédek­ kel vagyunk összemérhetők, ugyanakkor mind a 35–44, mind a 65–74 éves korosztályban a foghiányok számát illetően az utolsó helyet foglaljuk el, ami arra utal, hogy a fogmegtartó kezelésünk hatékonysága gyenge. A 35–44 éves korosztályban átlagosan 9,2, míg a 65–74 évesek között 21,3 foghiánnyal lettünk sereg­hajtók. Ugyanakkor a teljesen fogatlanok arányát tekint­ve jobb a helyzetünk, mivel a 65–74 éves korosz­tály­ban 26% teljesen fogatlan, és ezzel a középme­zőnyben helyezkedünk el. Jellemző módon ugyanebben a korosztályban a svédek között 1% a teljesen fogatlan, ugyanakkor az olaszok között 31%, az angolok között 35 és a finnek között 36% teljesen fogatlan. Az anyag kiemeli, hogy hazánkban a parodontológiai szakellátás egészében OP-finanszírozott, és ezzel majdnem egyedül állunk Európában. A II. Workshop az undergraduális képzés struktúrájával és a végzett fogorvosok parodontális kompteneciáival foglalkozott. E sorok írója is ennek a munkacsoportnak volt tagja. A DENTED képzési követelmény rendszerére alapozva Prof. Jörg Meiyle német professzor állította össze az anyagot, és a munkacsoport Prof Sanz és Prof K. Lang vezetése alatt elemezte és finomította mondatról mondatra ha-

ladva a képzési követelményrendszert. Megállapította a fő- és a kiegészítő kompetenciákat és lefektette a képzés minimál-követelmény rendszerét. Tekintettel arra, hogy nem minden országban elfogadott a paro­don­ tális szakképzés, és ahol létezik, ott is igen alacsony a parodontológus szakorvosok száma, az általános fogorvos feladata a gingivitis és mérsékelten súlyos parodontitis gyógyítása, és ezen betegek monitorizálása. A Workshop egyértelműen állást foglalt amellett, hogy az implantológia a parodontológia szerves része, és parodontális előkészítés és ellenőrzés nélkül az implantátumok sorsa kétséges. A III. Workshop a parodontális szakképzés követelményrendszerét fogalmazta meg. U. Van der Velden hollad professzor vezetése alatt tekintették át a munkacsoport résztvevői

a M. Quirynen flamand professzor által összeállított jelentést. A munka külön foglalkozott az EFP által akkreditált programok curriculumával, és ennek egységes követelményrendszerével. Ebben a rendszerben a szak­orvosjelölteknek a három éves képzés alatt a penzu-

Fogorvosi Szemle 2009/6  
Fogorvosi Szemle 2009/6  

Fogorvosi Szemle 102. évf. 5. sz. 2009. október

Advertisement