Page 31

F OGORVOSI SZEMLE n 102. évf. 6. sz. 2009.

intézet beteganyaga szolgáltatta. A szakorvosjelöltek – akik orvosi diplomájuk megszerzését követően fél évig vettek részt a képzésben – a betegkezelés kapcsán maguk végezték mind az orvosi, mind a technikai feladatokat. Árkövy elsősorban az orvostanhallgatók elméleti képzését, míg Hattyassy a szakorvosjelöltek gyakorlati képzését végezte. Hattyassy utóda a tanársegédi

239

mú rendeletében utasította az Egyetemet a Mária és Pál utca sarkán álló Riedl-ház megvásárlására, ahol eredetileg a Pasteur intézeti kórház felépítését tervezték. Az elképzelések változásával a helyszín a fogászati klinika felépítésére lett kijelölve [7]. A tervek elkészítésével Kauser József építészt bízták meg. Kevesen tudják, de Kauser két tervet készített. Az elsőt még 1906-ban, melyet azonban valószínűleg a te-

8, 9 és10. ábra. Kauser által korábban készített terv

státuszban 1897-ben Antal János, majd 1898-tól Szabó József lett [25]. Az 1870-es – az alapítás 100. évfordulóját követő – évek az Egyetem fejlődésének jelentős szakaszát jelentették. Ekkor épültek meg az Üllői úton az egyetemi klinikák. Ezek előbb a „nagy” szakmák részére készültek el, de 1900-ra már a „kis” szakmákra is sor került. Ekkor vetődött fel a Fogászati Intézet áthelyezésének gondolata. Az Egyetem vezetése előbb egy megürült Baross utcai épületbe helyezte volna az Intézetet, utóbb pedig közös új épületbe az orr-fül-gégészettel. Árkövy azonban, hivatkozva az 1890-ben tett miniszteri utalásokra, melyek végleges elhelyezést ígértek, jobb megoldásért folyamodott. Fáradozásait siker koronázta [32]. Lukács György vallás- és közoktatási miniszter még 1906. február 27-én kelt 8223/1906. szá-

lek nagyobb beépítettségéből adódó többletköltségek miatt módosított, illetve új tervet készített. Az építkezés 1907-ben kezdődött. A sokak által vallott nézet, miszerint a telek, melyen a klinika felépült, megegyezik Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című művé­ nek grundjával, Salamon Henriktől származik [32]. Huszár György nem találta meg ezt az állítást igazoló forrást [9], s az Egyetem történetének írója, Győry Tibor sem utal erre [7]. Még az építkezés megkezdése előtt az uralkodó a fogászati tanszéket az egyetemen rendszeresítette, miáltal Árkövy az Orvosi Kar teljes jogú tanára lett (hasonlóan Nedelkóhoz) Még 1906-ban Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter az 1897-ben alapított Stomatológusok (fogorvosok) Országos Egyesületének kérésére, az Orvosi Kar ellenkezése mellett, elrendelte hogy a létesítendő tanszék és a számára épülő új klinika a „fogászati elnevezés elhagyásával stomatológiai tanszéknek és stomatológiai klinikának neveztessék” [7]. 1908 októberében kezdődött az átköltözés, a megnyitóra 1909. február 14-én került sor a fentebb leírtak szerint. Az újonnan átadott klinika tanári állománya a követ­ kezőkből tevődött össze: Árkövy József az intézet igazgatója, Hattyassy Lajos magántanár, az odontotechnika és a metallurgia oktatója, Salamon Henrik és Sturm József tanársegédek, Máthé Dénes és Faistl Ferenc díjas gyakornokok, Major Emil díjtalan bentla-

Fogorvosi Szemle 2009/6  

Fogorvosi Szemle 102. évf. 5. sz. 2009. október

Fogorvosi Szemle 2009/6  

Fogorvosi Szemle 102. évf. 5. sz. 2009. október

Advertisement