2014. június 12. csütörtök www.metropol.hu
zöld 22
Génmódosított szúnyogokkal a malária ellen Betegség. Kutatók olyan moszkitóval kísérleteznek, amely 95 százalékban csípésre képtelen hím utódokat hoz
Új módszerrel próbálkoznak a malária elleni küzdelemben a londoni Imperial Collage kutatói: olyan génmódosított (GM) moszkitókat hoztak létre, amelyek 95 százalékban hím utódokat eredményeznek. Mivel csak a nőstények csípnek, így csak ők terjesztik a maláriát, a kutatás áttörést jelenthet az évente több mint egymillió ember haláláért felelős betegség elleni harcban. A tudósok szerint mintegy hat generáció alatt jelentősen csökkenne a moszkitópopuláció.
Fotók: getty images
Pozitív hatások
„A rövid távú következmény az lenne, hogy több csípésképtelen hím egyed születne. Hos�szabb távon kipusztíthatnánk a moszkitókat, vagy legalábbis nagymértékben csökkenthetnénk a számukat.”
Megváltoztatott X-kromoszóma
A kutatók egy penészfajta génjét ültették be a moszkitóba. A gén hozzákapcsolódott a moszkitó X-kromoszómájához, szétszaggatva a kromoszóma DNS-ének egy részét. Az eredmény a hím utódok számának komoly növekedése lett, ráadásul a vadon élő moszkitók továbbra is hajlandók voltak párosodni a GMszúnyogokkal, így továbbörökítették a gént. – Ez a génmódosítás komoly áttörés – mondta Andrea Crisanti, aki egy 2008-as, hasonló kutatásban is részt vett. Az a kísérlet félresikerült, és olyan szúnyogokat eredményezett, amelyek sterilek voltak, így jelentős mértékben korlátozódott a gén átörökítésének lehetősége.
Korábbi próbálkozások
Az ötlet nem új: már ötven éve felvetődött ennek a lehetősége, ám a szükséges technológia akkor még nem állt rendelkezésre. Halottak
1
milliónál is több ember hal meg évente maláriában.
Andrea Crisanti a kutatás egyik résztvevője
Hasonló kezdeményezések voltak a közelmúltban is. Brazíliában a dengue-láz elleni küzdelemben idén áprilisban engedélyezték, hogy az Oxitec brit cég moszkitóit használják, amelyeknek utódai még a felnőttkor elérése előtt elpusztulnak. Ugyanilyen szúnyogokat akartak használni Floridában is, ám lakossági akciók miatt a projektet végül elhalasztották.
Küzdelem a malária ellen
A génmódosítás mellett természetesen hagyományosabb módszerekkel is küzdenek a betegség ellen. • Jelenleg nem létezik olyan vakcina, amely teljes védettséget adna a malária ellen. • A szaporodásra alkalmas területek csökkentése: mivel a moszkitók állóvízben szaporodnak, jelentősen csökkentheti a moszkitók, és így a malária okozta problémákat az állóvizek leszivat�tyúzása vagy lefedése. • Riasztás: rovarriasztó anyagokkal csökkenthető a moszkitócsípések esélye.
• Szúnyogháló: az apró szemű háló – különösen rovarirtó szerrel preparálva (ITN) – hatékonyan tartja távol a moszkitókat. 2000–2008 között az ITN-ek mintegy 250 ezer ember életét mentették meg a becslések szerint. 2008ban ugyanakkor az afrikai háztartásoknak csak mintegy 31 százaléka rendelkezett legalább egy ITN-nel. • Rovarirtó a házon belül (IRS): mivel a moszkitók vérszívás után gyakran a ház belső falán pihennek, közkedvelt stratégia ezeknek a felületeknek a befújása rovarirtó szerrel. A legnagyobb
Bizonytalan hatások
probléma ezzel az, hogy az állatok egy idő után rezisztenssé válnak. • Az oktatás is sokat segíthet a malária elleni küzdelemben: minél korábban ismerik fel ugyanis a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.
Noha a GM-moszkitók közvetlen hatása egyértelműnek tűnik, bizonytalan, mik lehetnek a hos�szú távú következmények. – Az ember nagyon sok élőlényt pusztított ki, ám csak kettőt szándékosan: a himlőt és a marhavészt okozó vírusokat. Valóban az Anopheles gambiae legyen a harmadik? – tette fel a kérdést Luke Aphey, az Oxitec alapítója. A kutatás ellenzői szerint kiszámíthatatlan, hogy a GM-szúnyogok szabadon engedésének milyen következményei lehetnek az ökoszisztémára. Kálmán Gábor