háttér 5
OLIMPIA: csőd vagy csoda
Sport és gazdaság. Egy olimpia, futball-vb vagy -Eb évtizedekre szóló beruházás, de évtizedes előkészítést is igényel
helyzethez is vezethet. Az 1976-os montreali például 30 évre eladósította a kanadai várost, a 2004-es athéni olimpia költségei pedig hozzájárultak a görög gazdaság mai sanyarú helyzetéhez. Arra is gondolni kell, hogy a sok pénzből felhúzott sportlétesítményeket később is működtetni kell.
Egy megasporteseményhez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés, ha jól csinálják, három évtizedre lendületet adhat a rendezők gazdaságának – mutat rá a PwC sporteseményekkel foglalkozó elemzése. A fejlesztés azonban aprólékos tervezőmunkát is követel, és a kockázatok is óriásiak: egy olimpia gazdasági csőd-
Kongó stadionok
Az óriási, 32 milliárd dolláros beruházásból előkészített idei lengyel–ukrán rendezésű futball-Eb-re például 3 milliárd dollárból épültek grandiózus stadionok, amelyek jövője kérdéses – olyan városokba épültek több tízezres stadionok, ahol pár ezer néző van csupán a hétvégi meccseken.
A rossz példa: a kihasználatlan, enyészetnek indult athéni olimpiai uszoda idén, 8 évvel a játékok után / getty images
De felidézhetjük az ürességtől kongó dél-afrikai futballstadionokat is.
A mintapélda: Barcelona
A PwC szerint pozitív példa az 1992-es olimpiának otthont adó Barcelona, ahol ötven éve tervezgetett, halogatott álmokat valósítottak meg néhány év alatt. Elkészültek a várost
elkerülő körgyűrűk, felújították a repteret, alapjaiban szervezték át a tömegközlekedési rendszert, kizöldültek a közparkok és tópartok, rehabilitáltak számos elmaradt városrészt.
A jelszó: alapos tervezés
A hosszú távon is sikeres pályázók már akár évtizedekkel
előre elkezdik megtervezni a sikeres lebonyolításhoz szükséges folyamatot – írja az elemzés. 2010-ben a PwC úgy számolta, hogy egy esetleges budapesti olimpia 15,3 milliárd dollárba (több mint 3500 milliárd forintba) kerülne – persze csak akkor, ha sikerülne tartani az előzetes költségterveket... metropol HIRDETÉS
Óriási költségek
Szinte felfoghatatlan összegeket költenek a sportlétesítményekre és a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésre • A nemrég zárult futball-Eb összberuházási költsége 32,5 milliárd dollár volt, ebből Lengyelország 20,5, Ukrajna 12 milliárdot vállalt. A stadionépítés 3 milliárd dollárba került. • Kína a 2008-as pekingi olimpia előtt 40 milliárd dollárt fordított infrastruktúrára és a stadionok, csarnokok kiépítésére. • Megduplázták a pekingi metróvonalak hosszát, létrehozták az elővárosi vasúthálózatot, új repteret építettek és fejlesztették az úthálózatot is. • London 15 milliárd dollárt fordított közvetlenül az Olimpiai park létrehozására és Kelet-London rehabilitációjára, amibe hidak, közművek felújítása is beletartozik a közlekedés fejlesztése mellett. • London még 8 millárd dollárt költ úthálózat-fejlesztésre. Ilyen egy fontos elkerülő autópálya kiépítése London körül, teljes egészében magántőkéből, PPP-beruházással. • Brazília várhatóan 83 milliárd dollárt költ 2016-ig, hogy felkészüljön a futballvb 2014-es, majd az olimpia 2016-os lebonyolítására. • Oroszországban lesz a 2014-es téli olimpia (Szocsi, 200 új létesítmény épül) és a 2018-as futballvb (1200 projekt, 16 új vagy megújuló stadion 13 városban).