Issuu on Google+

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN

www.ckmagazin.info

FELNŐTTSZEMMEL A GYERMEKKORBAN dr. Máté Gábor az ayahuascáról

Az én választásom: legyen a kender legális!

A HOLLAND HASISKIRÁLYNŐ Egy finom női kéz a kannabizniszben

9 7 7 2 060 1 7 3 000

HANFPARADE BERLIN 2013

1 3 0 0 5

Ingerületirányítás: ha az agy tévesen kapcsol

VI. évfolyam 2013/5. október

TOURETTE ÉS KANNABISZ

485 Ft

18+


IMPRESSZUM FŐSZERKESZTŐ: GÁBOR HOLLAND SZERZŐK: BOB ARCTOR, HOMÁNYI PÉTER, G.B.I. JACK POT, KARDOS TAMÁS, MARTIN MÜNCHEBERG DESIGN ÉS FOTÓ: VASKA GERGELY KIADJA: KULTUSZ KIADÓ KFT. FELELŐS KIADÓ: PERJÉSI PÉTER HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@KULTUSZ.COM WEB: WWW.CKMAGAZIN.INFO ORSZÁGOSAN TERJESZTI A LAPKER ZRT. ISSN 2060-1735 A JELENLEG HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY 282–283. §/C. ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓSZERT TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, AZ ORSZÁGBA BEHOZ, ONNAN KIVISZ, VAGY AZ ORSZÁG TERÜLETÉN ÁTVISZ, ILLETVE KÁBÍTÓSZERT KÍNÁL, ÁTAD, FORGALOMBA HOZ, VAGY AZZAL KERESKEDIK, SZABADSÁGVESZTÉSSEL BÜNTETHETŐ.

A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minősül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom ismeretterjesztő és szórakoztató céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója senkit nem törekszik rábírni a kiadványban megjelenő termékek illegális használatára. A kiadó nem vállal felelősséget a lap értékesített felületein megjelenő állításokért. A szerkesztőségi cikkben megjelenő minden vélemény a szerzőtől származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Időnként nem lehetséges a szerzői jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény előterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegről és képről azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!

INDEX ATAMI 13, 19 BABYLON 32 BIO NOVA 9, 11 BUSHDOCTOR 56 BUSHPLANET 2–3 CANNATRADE 48 CULTIVA B3 ENCOD 26 FUTURE GROW 11 GENERAL HYDROPONICS 37 GOMOA 31 GROW SOLUTIONS 31 HANF UND HANF 23 HANF MUSEUM 17 HEMP MUSEUM 23 INDRAS PLANET 13 NIRVANA SEEDS 51 PARADISE SEEDS 49 PLAGRON 7, B4 SENSI SEEDS B2 SERIOUS SEEDS 45 CK 2013/5. október

1


2010/3 június

2010/4 augusztus

2010/5 október

2010/6 december

2011/1 február

2011/2 április

2011/3 június

2011/4 augusztus

2011/5 október

2011/6 december

2012/1 február

2012/2 április

2012/3 június

2012/4 augusztus

2012/5 október

2012/6 december

2013/1 február

2013/2 április

2013/3 június

2013/4 augusztus

KORÁBBI SZÁMAINKAT IS MEGRENDELHETED! az elofizetes@kultusz.com e-mail címen


T

TARTALOM greenfo

TUDATOS FOGYASZTÓK JAMAICAI GANDZSATURIZMUS MEXIKÓ ÖNELLÁTNA COFFEEKLUB VÉRBELI FLASHBACK MI VAN, HA A KANNABISZ GYÓGYÍTJA A RÁKOT?

6 6 7 8 8 10

canna+globe

HANFPARADE BERLIN 2013 14–15 Az én választásom: legyen a kender legális! NÉMET KENDER EGYESÜLET 16–17 „A kender legkárosabb mellékhatása a büntetőjogi felelősségre vonás” greenfo

CULTIVA 2013: AZ ÉRZÉKEK FESZTIVÁLJA

18

canna+globe

HOLLANDIA HASIS-KIRÁLYNŐJE Egy finom női kéz a kannabizniszben AMERIKAI FORDULATOK Vége az üldöztetésnek, elindult a drogháborút lezáró folyamat

20–22 24–25

greenfo

MARIHUÁNÁVAL VISSZANYERT GYERMEKKOR KÉT ÚJABB AMERIKAI MEDIKÁLLAM

33 33

medical

TOURETTE ÉS KANNABISZ Ingerületirányítás: ha az agy tévesen kapcsol

34–36

medical

FELNŐTTSZEMMEL A GYERMEKKORBAN Beszélgetés dr. Máté Gáborral az ayahuascáról

38–39

fajta+tiszta

HASH PLANT AUTOFLOWERING WHITE RUSSIAN #1 INDICA CSÚCSFORMÁBAN Paradise Seeds: Wappa (feminizált)

41 42–44 46–47

a’la canna

CSÁTH GÉZA: ÓPIUM SZÜRREÁLIS ZENEGÉP David Lynch: The Big Dream

50 52

ELVETEMÜLT KORTÁRSAK 52 These New Puritans: Field of Reeds RÓZSASZÍN GYEREKKOR 53 Žagar: Light Leaks SÚLYOS ŐSZINTESÉG 53 letlive.: The Blackest Beautiful MINDEN, AMIT NEM TUDUNK 54 Richard Panek: 4% univerzum – sötét anyag, sötét energia KEGYETLEN HÉTKÖZNAPOK 54 Csaplár Vilmos: Edd meg a barátodat! TÚL AZ EMBERTELENSÉGEN 55 R. Kirkman–C. Adlard: The Walking Dead – Siralomvölgy GALLOK A PÁCBAN 55 R. Goscinny–A. Uderzo: Asterix és a rézkondér CK 2013/5. október

5


TUDATOS FOGYASZTÓK A kannabisz használói több információval rendelkeznek a marihuána egészségügyi hatásairól, mint azok, akik tartózkodnak a füvezéstôl – derül ki az International Journal of Public Health Policy szaklapban publikált tanulmányból. A Zürichi Egyetem kutatói 12 000 férfi egészségügyi mûveltségét mérték. A tanulmány szerzôi megállapították, hogy azok az alanyok, akik rendszeresen kannabiszt, alkoholt és dohányt fogyasztanak, sokkal több információt keresnek a neten a különbözô szerekrôl, mint a nemfogyasztók. Ezek a személyek ráadásul jobban ismerik a szerhasználat kockázatait, és fogékonyabbak az egészségügyi információkra. A tájékozottság terén leginkább a heti rendszerességgel kannabiszt fogyasztók jeleskedtek, ôk négyszer annyi egészséggel kapcsolatos infóra kerestek rá, mint absztinens társaik. A kutatás alapján nem csodálkozhatunk azon, hogy az alkalmi füvezôk sokszor élesen kritizálják a droghasználat veszélyeit szélsôségesen eltúlzó médiahíreket, és talán az sem meglepô, hogy sokuk lelkesen kapcsolódik be a drogszabályozással kapcsolatos vitákba. Nyugat-Európában már elterjedt gyakorlat, hogy a drogstratégiák megalkotásába a szakértôk és a politikusok mellett a fogyasztókat is bevonják. E svájci kutatás újabb adalékkal szolgál arra, hogy a droghasználók nem paszszív bábok, sokkal inkább egészségtudatos, önálló véleménnyel rendelkezô polgárok.

6

JAMAICAI GANDZSATURIZMUS Rummal-fűvel folyó Kánaán

Európa mediterrán országaiban bevett program a bortúra, a híres szôlôültetvények látogatása csakúgy, mint Skóciában a nagy nevû malátawhisky-lepárló üzemek felkeresése, hogy az ember az eredeti helyszínen kortyolhasson kedvenc italából. Jamaicában azonban más típusú ínyencekre szabták a turizmust. Az Appletonba látogató persze könnyen beleszaladhat egy kiadós rumtúrába, ám aki jobban érdeklôdik az olyan kultikus helyszínek iránt, mint Bob Marley szülôvárosa, Nine Mile vagy a gandzsájáról ismert Negril, az nagyobb eséllyel találhatja magát egy gájdolt kenderkiránduláson. Az elterjedt vélekedéssel szemben Jamaica aránylag konzervatív és vallásos ország, ahol a marihuána tiltott, így a fûtúrák hivatalosan nem engedélyezettek, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy bôven akadnak érdeklôdôk és szolgáltatók is. A Nine Milébe zarándoklók könnyûszerrel találnak helyi erôt, aki készséggel mutat nekik néhány rejtett kannabiszültetvényt, köztük természetesen Bob Marley kedvencét, az eredeti Sinsemillát vagy a másik nagy legendát, a Purple Skunkot. És minthogy a puding próbája az evés, a kóstoló ennek a túrának is elmaradhatatlan része. Sok észak-amerikai utazó elismeri, hogy odahaza bármikor talál sokkal potensebb fajtákat, de a Bob Marleyt inspiráló fajták fogyasztása Jamaica hegyei között olyan egyedi élményt nyújt, ami felejthetetlenné teszi az utazást. Nem csoda, hogy számos jamaicai véli úgy, hogy ezt a vonzerôt jobban ki lehetne aknáz-

ni, többek között a fûtörvények enyhítésével. A dekriminalizációval kapcsolatban Jamaica igazságügyi minisztere nemrég úgy fogalmazott, hogy megvizsgálják a környezô országok eredményeit, aztán meglátják, merre tovább. Az országban mûködô Ganja Law Reform Coalition szervezet erre rögtön ráharapott, és a folyamat meggyorsítása érdekében nemzetközi konferenciát szervezett szeptemberben Kingstonba, hogy vitát kezdeményezzen a kannabisz legális szabályozásának lehetôségérôl. Hiszen akármennyire is tiltja a törvény, a fûturizmus háborítatlanul mûködik, ám a bevétel így nem a súlyos anyagi gondokkal küzdô országot gyarapítja. Az egyik „utazási iroda” például a következô kendôzetlen üzenettel reklámozza szolgáltatását: „Miután elszívtunk közösen egy spanglit, és megismerkedtünk, a legjobb jamaicai gandzsatúrára viszünk, ahol annyi füvet szívhatsz és ehetsz, hogy a végén személyesen Bob Marleyhoz fogsz beszélni.”


greenfo

MEXIKÓ ÖNELLÁTNA Elmúltak már azok az idôk, amikor az amerikai szmókerek Mexikó neve hallatán kivétel nélkül a legendás Acapulco Goldra asszociáltak; a 2006 óta tartó drogháborús vérontás miatt Mexikóról már nekik is levágott fejek és holttestekbe vésett kartellüzenetek ugranak be. Lehet, hogy Mexikóváros végre megtalálta a gyógyszert az elharapózott erôszakra: minden-

ki termeszthessen magának, és nyíljanak kannabiszklubok! Szeptemberben a fôváros tanácsa háromnapos drogpolitikai fórumot szervezett, ahol a drogtörvények enyhítése a drogkartellekkel vívott kilátástalan küzdelem alternatívájaként került terítékre. A nemzetközi szakértôket is vendégül látó fórumon megvitatták a tervezetet, mely

fejenként három kannabiszpalánta nevelését engedélyezné, és megteremtené a nonprofit, privát kannabiszklubok rendszerének alapjait. Az ötlet megvalósulása súlyos csapást mérhet a kartellekre, hiszen a mexikói lakosság körülbelül 20%-a a fôvárosban él, akik komoly felvevôpiacot jelentenek az illegális kereskedôk számára. Átütô sikert azonban az országos, de még inkább egy kaliforniai legalizáció jelentene, hiszen a Mexikóban megtermelt marihuána többsége az USA-ban landol, és a kartellharcok jórészt a „nagykereskedelmi jogokért” folynak. A kartellek számára a szabályozott piac és az amerikai kapuk bezárása akkora bevételkiesést jelentene, ami már a túlélésüket veszélyeztetné, így fokozatosan egyre könnyebb célpontokká válnának a rendôrség számára. Ha pedig az uruguayi legalizációs minta mûködôképesnek bizonyul, akkor jó eséllyel egész Latin-Amerika úgy dönt, hogy a marihuánapiac legális szabályozásával vet véget a drogkartellek uralmának. A jelenlegi folyamatok alapján nem tûnik a valóságtól elrugaszkodottnak, hogy a Tengerentúlon a fûdílerség pár évtized múlva megbecsült foglalkozás lesz.

TOP GROW BOX 100% BIO Minden, amire szükséged van 1 m2-en A Plagron Top Grow Box 100% BIO minden szükséges tápanyagot tartalmaz egy 1 m2-es kert fenntartásához, ezért ideális kezdő kertészek számára is. Minden csomag tartalmaz növekedési és virágzási tápokat és egy erőteljes érésfokozót, a Green Sensation tápot is. A Top Grow Box BIO használatával organikusan és környezetbarát módon kertészkedhetsz. A természetes alapanyagokból álló Alga Grow és Alga Bloom kellő tápanyagot biztosít a növénynek, és a föld szerkezetét is javítja. A csomag tartalma egy Power Roots táp is, melynek segítségével a gyökerek optimális fejlődése biztosítható. A Vita Race pedig egy olyan organikus levéltrágya, mely ellátja a növényt a szükséges aminosavakkal, nyomelemekkel, természetes eredetű ásványi anyagokkal és esszenciális, természetes hormonokkal, amelyek felgyorsítják a növekedését, és előkészítik a virágzásra. Az utolsó szakaszban a Green Sensation táppal növelhető a termés mennyisége, és javítható az íze. Ha Top Grow Box 100% BIO-val kertészkedsz, biztosított a kiváló íz, illat és a megfelelő minőség. Amennyiben a Top Grow Box 100% BIO-t Batmixszel, Royalmixszel, Plagron Allmixszel vagy Promixszel kombinálod, akkor 100%-ban biotermesztésről beszélhetünk. A Plagron biotermékcsaládjának használatával biztos lehetsz abban, hogy a földben megfelelő flóra alakul ki, így nem lesz szükség külön pH- és EC-mérésekre. Használd az adagolási táblázatot a megfelelő mennyiség kiszámításához, segítségül egy mérőpoharat is találsz a csomagban. Ajándékba pedig egy plagronos öngyújtó jár a Top Grow Boxhoz. A Top Grow Box 100% BIO használatának előnyei: – mindent tartalmaz, ami egy négyzetméteren szükséges – Plagron Green Sensation booster is jár a csomaghoz – a Top Grow Box 100% TERRA is rendelkezésedre áll.

Egy Top Grow Box 100% BIO tartalmaz: – 100 ml Alga Grow-t – 1 liter Alga Bloomt – 100 ml Power Rootst – 100 ml Vita Race-t – 100 ml Green Sensationt.

Ha bármilyen kérdésed van: servicedesk@plagron.com Még több információ a Top Grow Box 100% BIO-ról és további termékekről: www.plagron.com

CK 2013/5. október

7


greenfo

COFFEEKLUB

A belga modellt alapul véve Utrecht városában startol az elsô holland Cannabis Social Club, ahol a tagok közösen termeszthetik meg a saját fogyasztásra szánt kannabiszt. Ha azt gondolod, hogy ennek a coffeeshopok országában semmi jelentôsége, akkor feltétlenül olvass tovább! A helyzet ugyanis az, hogy bár a marihuánakávézók végül a külföldiek számára is nyitva maradtak, a kannabisz to-

vábbra is csak megtûrt, de nem legális Hollandiában, épp ezért nincs is mód legális termesztésére. (Bár öt vagy annál kevesebb palánta esetén a rendôrség nem kezdeményez eljárást – A Szerk.) A Domstad névvel most nyíló kannabiszklub éppen erre a visszás helyzetre hívja fel a figyelmet azzal, hogy a tagok saját maguk számára termesztik meg a kívánt fajtát a preferált technológia alkalmazásával.

A terv szerint a termesztés a helyi hatóság felügyelete mellett zajlana, az önkormányzattól már engedélyt is kértek, hogy a gyógyászati marihuánát termesztôkhöz hasonlóan mentesítsék ôket a kábítószerek tilalmát elôíró ópiumtörvény alól. A konzervatív igazságügyi miniszter viszont nem késlekedett kifejezni ellenérzéseit, és kijelentette, hogy amennyiben a klub megnyílik, megteszi a bezáráshoz szükséges jogi lépéseket. A mostani már nem az elsô próbálkozás a kenderszabályozás megreformálására, de egyelôre minden kísérletet elkaszáltak. Utrecht vezetô tisztviselôi továbbra is bíznak benne, hogy a klub mûködését végül mégis engedélyezni fogják, ezért nyílt levélben fordultak az igazságügyi miniszterhez, melyben kifejtették, hogy a klub kezdeményezôi nem a coffeeshopok helyettesítôit, hanem azok egy mûködô alternatíváját szeretnék megteremteni, amivel elsôdleges céljuk a jelenleg szabályozatlan termesztéssel járó közegészségügyi kockázatok mérséklése. Ennek érdekében a klub felügyelheti a termesztett marihuána minôségét, és a kormány elvárásának megfelelôen felhívja a figyelmet a skunk típusok veszélyeire, melyek kiemelkedôen magas arányban tartalmaznak THC-t. Drukkolunk, hogy a Domstad megálmodói végül sikerrel járjanak!

VÉRBELI FLASHBACK A marihuána fô hatóanyaga, a THC akár egy hónappal a fogyasztás után is kimutatható a vérben, ergo egy beszívás hatása minimum hetekig tart – érvelnek a drogellenes világ hírnökei. Amellett, hogy ez így nettó baromság, hiszen az elszívott fû maximum 3-4 óráig módosítja a tudatot, annyi valóban igaz, hogy a sokkal korábban fogyasztott, zsírokban tárolt THC jelentôs súlycsökkenés vagy testmozgás hatására újra felbukkanhat a vérben. Ez azonban nem spontán flashbacket, hanem tipikusan téves drogtesztet eredményez. A fogyókúra esetében már évekkel ezelôtt megfigyelték a folyamatot, de ausztrál kutatóknak most elôször sikerült kimutatniuk, hogy közvetlenül sportolás ut��n átlagosan 15%-kal emelkedik meg a THC aránya a fogyasztók vérében, ami pont elegendô lehet egy pozitív drogteszthez. A kutatás magyarázatot adhat azokra az esetekre, amikor a versenyre készülô sportolók vérében he8

tekkel az utolsó spanglizás után THC-t találnak, de egy kis fogyás a rehabilitáció során a visszaesés gyanúját terelheti a már több hónapja absztinens kliensre. A kutatásba 15 rendszeres fogyasztót vontak be, akik átlagosan napi egy jointot szívtak. Huszonnégy órás absztinenciát követôen vért vettek tôlük 35 perces, közepes tempójú szobabiciklizés elôtt és után. A kutatók azt találták, hogy a magasabb testtömegindexû alanyoknál akár 34%-kal is megnövekedett a vér THC-aránya, míg a soványabbaknál csak minimális eltérést tapasztaltak. A változás azonban rövid ideig, kevesebb, mint két órán keresztül volt kimutatható. Ami viszont ennél is érdekesebb, hogy egy másik kutatás olyan személyek esetén is ki tudta mutatni az agy kannabinoid rendszerének növekvô aktivitását sportolás és stressz hatására, akik egyáltalán nem fogyasztanak marihuánát. Hogy ez lenne-e a „sportolás utáni high” érzés magyará-

zata, az még kérdés, ahogyan az is, hogy például egy ütközéssel járó stressz közrejátszhat-e a THC-szint emelkedésében, ami akár a jogosítvány elvesztéséhez is vezethet.


greenfo

MI VAN, HA A KANNABISZ GYÓGYÍTJA A RÁKOT? Az Ökofilmklub filmvetítéssel egybekötött beszélgetést szervezett az A38 hajón, ahol a szakértők elítélték a drogfogyasztók üldözését, és betekintést nyújtottak a kannabisz gyógyászati tulajdonságaiba.

„Még a gyógyászati marihuána mozgalom központjaként ismert USA-ban is a kannabisszal kapcsolatos kutatások több mint 90%-a a növény káros hatásainak feltárására irányul” – panaszkodott a vetített filmben az egyik kutató. Ehhez képest a szigorút is tovább szigorító Btk.nak és a lejárt szavatosságú drogmentes álmoknak otthont adó Magyarországon szinte még annak is örülhetünk, ha lelkes civilek egy filmvetítéssel egybekötött beszélgetést szerveznek a kannabisz gyógyászati tulajdonságairól, szakértôk meghívásával. Ezt tette augusztus 16-án az Ökofilmklub, mely alkalomból levetítették a rendezvénynek is nevet kölcsönzô Mi van, ha a kannabisz gyógyítja a rákot? címû dokumentumfilmet, majd a két meghívott vendéghez intézett kérdésekkel körüljárták a téma hazai és nemzetközi vonatkozásait. A gyógyászati oldal kibontására dr. Sándor Gábort kérték fel, aki a SOTE korábbi farmakológusaként és belgyógyászaként a kilencvenes években foglalkozott a kannabisz élettani hatásaival, és jelenleg is otthonosan mozog a területen, a drogszabályozással kapcsola10

tos kérdésekre pedig Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programjának vezetôje válaszolt. A film megtekintését követôen a nézôkben az a kép alakulhatott ki, hogy a kannabisz a jövô univerzális csodaszere, amely a cukorbetegségtôl a keringési zavarokon át a rákos megbetegedésekig minden tünetre megoldást nyújt, de dr. Sándor lecsillapította a kedélyeket. Szerinte a kannabiszt helyesebb egy olyan növényként kezelni, ami ha önmagában nem is elegendô, de terápiában alkalmazva hatékony segítséget nyújthat a rákgyógyászatban. Hozzátette, hogy a világ jelenleg nem a gyógynövények, hanem a tabletta és egyéb szintetikus készítmények alkalmazása felé halad, így esélyesebbnek látja e készítmények elterjedését, akár hazánkban is. Sárosi ezzel szembeállította az USA azon államait, melyekben engedélyezett a marihuána használata gyógyászati célból, majd a magyar helyzetet jellemezve elmondta, hogy itthon jelenleg senki nem foglalkozik a marihuána gyógyászati alkalmazásának kérdésével, ráadásul a TASZ-nak például egyetlen gyógyászati célból fogyasztó ügy-

fele sincs. Mindeközben – tette hozzá, nemzetközi szinten a kannabisszal és a pszichedelikus drogokkal folytatott kutatások a reneszánszukat élik. A beszélgetôpartnerek egyetértettek abban, hogy a 2020-ra vizionált drogmentes Magyarország utópiája nonszensz, és a törvények szigorításával már nem az európai, hanem az ázsiai szabályozásokhoz állunk közelebb. A magyar drogpolitika mozgatórugóit firtató kérdésre Sárosi elmondta, hogy hazánkban a kilencvenes évek óta minden kormány a saját szájíze szerint alakítja a drogtörvényeket, ami ezáltal folyamatos ingamozgást végez, legutóbb épp a szélsôséges szigor irányába lengett ki. A vonatkozó kutatásokat számba véve dr. Sándor úgy vélekedett, hogy a kannabisz az alkohollal és a dohánynyal összehasonlítva biztonságos szernek mondható, majd egy érdekes párhuzamot vázolt fel: az alkohol káros hatásaival olyannyira tisztában vagyunk, hogy már nincsenek is nagyon erre irányuló kutatások, használata annyira beépült a kultúránkba, hogy az alkoholizmus kézzelfoghatóan magas aránya ellenére is természetesnek vesszük, hogy a tévében és a rádióban borászok méltatják az új boraikat, és országszerte folyamatosan zajlanak a sörös-boros-pálinkás fesztiválok. Ezzel szemben a kannabisznak elsôsorban még mindig a káros hatásait próbálják kutatni, holott ezek a gyakran megkérdôjelezhetô módszertani vizsgálatok már kevés újdonsággal szolgálnak – legtöbbször csupán megdöntik a korábbi eredményeket –, de alátámasztásául annak a kulturális berendezkedésnek, amelyben a fûszívás egy szubkultúra sajátja, és amelyben ezeket a fogyasztókat megbélyegzik, és felforgatónak tartják. A marihuánát elítélô közgondolkodást jellemzi, hogy a farmakológus a beszélgetés vége felé számot adott a saját, marihuánához fûzôdô viszonyáról, elmondta, hogy bár látszólag támogatón beszélt a kannabiszról, ô maga ódzkodik a használatától, általában bárminemû tudatmódosítástól. Az, hogy egy középkorú orvos egy nyilvános beszélgetésen tisztázni kényszerül, hogy nem saját fogyasztását igazolandó, hanem a kutatások eredményeinek értelmezése érdekében szól egy szer jótékony hatásairól és relatív alacsony kockázatairól, intô jel arra nézve, hogy a drogokról folytatott tény alapú párbeszéd hazánkban jelenleg nemkívánatos. drogriporter.hu


SUPERMIXEK Az EC-ben bevezetett szigorúbb szabályozásnak és intenzívebb ellenőrzésnek köszönhetően a Bio Nova megváltoztatta a SuperMix műtrágyaszéria formuláját, hogy megfeleljen az új elvárásoknak. Ezek a változások a lehetséges NPK-arányra és annak a címkén való feltüntetésére vonatkoznak. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Soil-, Hydro-, Haze-, NFT-Aqua és Auto Flowering SuperMix-termékek a korábbinál magasabb koncentrációjúak lettek. Ez a régi és az új címkék összehasonlításakor egyértelművé fog válni. Komoly erőfeszítésbe került a keverékeink koncentrációjának emelése egy még magasabb szintre ugyanazokkal az összetevőkkel, változatlanul prémiumstandardok szerint. A komplexitásuknak köszönhetően ezek a keverékek most a lehetséges variáció határán vannak, így a 6 °C alatti tárolás esetén enyhe porszerű kiválást produkálhatnak. A hőmérséklet és a telítettség szorosan összefüggnek (gondoljunk csak a cukor feloldásának különbözőségére hideg és meleg italokban). Ez nem befolyásolja a termék minőségét, csupán azt jelenti, hogy elérte a telítettségi hőmérsékletet. A szobahőmérsékleten való tárolás, illetve a keverés vagy az összerázás feloldja a kicsapódást. A végső felhasználók számára a magasabb koncentráció kisebb kiszerelési mennyiséget és kevesebb szállítani való terméket jelent. A mennyiséget csökkentettük 25-30%-kal. Például: ±250-350 ml/100 l a korábbi 400-500 ml/100 l helyett. Ezek a megújult termékek hamarosan elérhetők lesznek. Az árak július 1-jén 20%-kal emelkedtek, úgyhogy egy „rejtett” kedvezmény van bennük. Ugyanebből az okból: az EC-szabályozás miatt a Nutri Nova és a Coco Nova is hamarosan megváltozik. A mennyiségi arányok itt is jóval kisebbek lesznek, tehát kevesebb termékkel elérheted ugyanazt az eredményt. Hogy világossá tegyük a változásokat, a termékek az új Nutri Nova Forte és Coco Nova Forte neveket kapják, így elkerülhetők a tévedések. Az egykomponensű műtrágyáknál egyedül a címke fog változni!

További információkért keresd a helyi boltokat.

CK 2013/5. október

11


A DYNAMIC DUO EGY DOBOZBAN! A jól ismert Bloombasticot most 50 ml Rootbastickal csomagolva adjuk. Mi az Ataminál nem kérkedünk a termékeinkkel, hanem azt szeretjük, ha magukért beszélnek. Próbáld ki mintadarabunkat, és győződj meg magad a minőségről! Stimuláns a gyökereknek és a virágoknak egy csomagban. Kövess minket, és folyamatosan tájékoztatunk!

A LEGJOBB, AMIT KAPHATSZ!

További

www.bloombastic.com

információ:

www.rootbastic.com

www.atami.com

CK 2013/5. október

13


e b o l g + a n n ca

HANFPARADE BERLIN 2013 Az én választásom: legyen a kender legális! Augusztus 10-én 17. alkalommal rendezték meg a legnagyobb kannabisztámogató demonstrációt a német fővárosban. Berlinből jelentjük, hogy a pozitív tendencia folytatódott: idén is emelkedett a résztvevők száma, mintegy 6-8000 ember állt ki a kannabisz, úgy is, mint ipari nyersanyag, orvosság, élelmiszer és élvezeti szer teljes legalizációja mellett. Már a bevezetô rendezvényen, a Zoo pályaudvarnál ezrek gyülekeztek és hallgatták a beszédeket, melyeket többek között a berlini Fiatal Szocialisták, René Bloch, a Fachforum Drogen képviselôje, a Zöld Fiatalok, Markus Berger, a Drug Education Agencytôl és Günther Weiglein (aki engedéllyel rendelkezô gyógyászati kannabisz páciens, és aki a legális otthoni termesztésért harcol) tartottak. További fellépôk voltak még Chibo Mertineit az ausztrál Nimbin Hemp Embassytôl, és Anne Helm, a Berlin-Neukölln kerületének kalózpárti képviselôje. Pontosan délután 14:00 órakor, gyönyörû napsütésben kezdôdött a berlini Hanfparade több ezer ember és 15 izgalmas és kevésbé izgalmas kamion részvételével a nyugat-berlini belvárosban, majd egészen a Klingelhöferstraßéig vonultunk, ahol a CDU (a jelenleg kormányzó Német Kereszténydemokrata Unió) központja elôtt az „elsô megállót” és további beszédeket tartottak. Elsôként Julia Seeliger újságíró szónokolt, majd Daniel Kulla író, aki elmondta, hogyan látja a kannabisz helyzetét, és mit tart korszerû hozzáállásnak ezzel az ôsi kultúrnövénynyel kapcsolatban.

14

Délután 3-kor a menet ismét megállt, és rövid 15 perces demonstrációt tartottunk a Leipziger Straßén a Szövetségi Közgyûlés (Bundesrat) épülete elôtt, itt elôször Tibor Harrach gyógyszerész-kutató és a 90 Szövetség LAG tagja szólalt fel, majd a kalózpárt Egészség- és Szenvedélypolitikáért felelôs vezetôje, Simon Kowalewski. Kábé ekkor, a „második megálló” környékén sötét felhôk gyülekeztek az égen, és lassan esni kezdett az esô. Szerencsére csak könnyû nyári zápor volt, ami azért elég sokáig tartott ahhoz, hogy minden-

ki elázzon, de a hangulatot ez sem tudta elrontani, így a tüntetôk menete hamarosan megérkezett a „végállomásra”, a Straße des 17. Junira. Az infostandokon dolgozó aktivisták félelme nem igazolódott be, nagy örömmel láttuk, hogy alig pár ember fújt visszavonulót és ment haza a zápor miatt, a többség kitartott, és végigbulizta azt is. Az itt felállított nagyszínpadon az elsô beszédek után, melyeket Frank Tempel, a Baloldali Frakció Szenvedélypolitikai programvezetôje, majd Joep Oomen az ENCOD-tól, és Harald Terpe, a németor-


szági Zöldpárt drogpolitikai szóvivôje tartottak, késô estig egymást követték a természetesen ingyenes koncertek. A zenérôl és a hangulatról a színpad hallótávolságán kívül sem kellett lemondani, mert a felvonulás kamionjai szintén a rendezvény legvégéig tolták a ritmust. Annak ellenére, hogy a legtöbb fiatal bizonyosan csak a buli kedvéért jött el, jól érzékelhetô volt az esemény politikai jellege, a zöldek, a baloldaliak és a kalózpárt erôs jelenléte. Németországban ma ez a három párt az, mely a legalizációért és a dekriminalizációért

harcol. Nemcsak szóvivôik által voltak jelen, hanem infopulttal is a demonstráció záróhelyszínén. A berlini rendôrség közleménye szerint a rendezvényrôl senkit nem állítottak elô, és semmilyen váratlan esemény nem történt. A demonstráció békés volt, mely ugyan a tv-híradókba nem került be, de néhány helyi és országos napilap és website azért beszámolt róla. Reméljük, jövôre még több ember vesz részt a „parádén”, akiket még kevésbé lehet majd levegônek nézni. M.M.

CK 2013/5. október

15


e b o l g + a n n ca

NÉMET KENDER EGYESÜLET „A kender legkárosabb mellékhatása a büntetőjogi felelősségre vonás” A Német Kender Egyesület (DHV) feladatául tűzte ki, hogy politikai lobbytevékenységet folytat a széleskörűen felhasználható kenderért. Georg Wurthtal, a magánadományokból működő DHV vezetőjével beszélgettünk, akit szakértőként már többször is meghívtak a német parlamentbe. Cannabis Kultusz: Kérlek, meséld el röviden, hogyan jött létre a Német Kender Egyesület. Georg Wurth: A kenderegyesület alapításának ötlete az akkoriban a Hanf Journalnál dolgozó kollégáktól származik. Név szerint Dirk Rehan, Werner Graf és Emanuel Kotzian voltak azok, akik 2002-ben megalapították a DHV-t. Az alapítás után kb. két hónappal jöttem a képbe mint szakmai vezetô, aki életet vitt az egészbe. Végül 2004-ben átvettem a

16

DHV-t, tehát mondhatni, hogy azóta magánvállalkozásként mûködik. CK: Mi vezetett személyesen erre az útra, hogy kiállj a kenderügy mellett? GW: Akkoriban már régóta foglalkoztam drogpolitikával. 1996-ban kezdôdött, amikor is 4 gramm marihuána birtoklásáért feljelentettem saját magamat – politikai akciónak szántam, akkoriban közösségi zöldpolitikusként voltam aktív. Az akció a médiában nagy vihart kavart, és ahogy azt vártam, nem a cse-

kély mennyiségû kábítószer birtoklásáért folytatták le az eljárást ellenem, hanem évekig elhúzódó ügy lett belôle a legfelsôbb bíróságon. Azt lehet mondani, hogy szükségszerûen foglalkoztam a témával, és amikor alkalom adódott, hogy csatlakozzak a DHV-hoz, egyszerûen csak éltem a lehetôséggel. CK: Hogyan végződött az ügyed a bíróságon? GW: Az eredeti ítélet maradt érvényben: 200 német márka pénzbüntetést


kaptam, felfüggesztve. El kell mondanom, hogy ezt a büntetést én soha nem fizettem be, az ügyemben eljáró bíró nem is akart elítélni. Elôször elutasította, hogy eljárást indítson ellenem, de az államügyészség panasszal élt a tartományi bíróságon, így mégiscsak ítéletet kellett hoznia az ügyemben. A lehetô legkisebb büntetést szabta ki rám, egyfajta bírói figyelmeztetésként. CK: Melyek a főbb tevékenységi területei a DHV-nak? GW: Minden utat kipróbálunk, mely által azt reméljük, hogy elérhetô a kannabiszszármazékok legalizálása. Vagy ha ez nem is, de a fogyasztók bûnüldözésének megszüntetése – ezeket a dolgokat valószínûleg nem egy csapásra fogjuk tudni megoldani. Konkrétan ez azt jelenti, hogy közvetlen politikai lobbytevékenységet folytatunk: egyesületünkkel szóba állnak a politikusok, és mi gondoskodunk arról, hogy a téma napirenden maradjon. Ez csak intenzív felvilágosító tevékenységgel együtt mûködhet, hiszen a népesség tömeges támogatása nélkül a politikai lobbytevékenység nem sokat ér. Sok és sokoldalú információs anyagot állítottunk öszsze, melyet önköltségi áron beszerezhetnek az érdeklôdôk, akik aztán továbbosztogatják ôket. Ezenkívül van egy gyakran frissülô honlapunk, és a Facebookon is jelen vagyunk, jelenleg több mint 50 ezer követônk van. Természetesen megpróbálunk a tömegmédiában is szerepelni, legyen szó sajtóközleményekrôl, vagy

ha éppen a témában kutató újságírókat látunk el tanácsadással. CK: Hurráoptimizmus nélkül: tényleg hiszel abban, hogy az elkövetkező pár évben valóban megvalósulhat a legalizáció, vagy akár a kriminalizáció megszüntetése? GW: A teljes legalizációig vezetô út valóban hosszú lehet, szerintem nem fog a következô öt évben megvalósulni. De abban biztos vagyok, hogy mi már megérjük. Kezdetnek elismerik majd a kannabiszt mint hatásos gyógyszert, ezen a területen belátható idôn belül pozitív változásokat várok. Hogy a többi célkitûzés milyen gyorsan fog megvalósulni, az attól is függ, hogy nemzetközi szinten milyen gyors a fejlôdés, mely mostanában érzékelhetô, leginkább, hogy hány ember csatlakozik és aktivizálja magát. Martin M.


greenfo

CULTIVA 2013: AZ ÉRZÉKEK FESZTIVÁLJA Az ausztriai kendervásár, a Cultiva október 18. és 20. között újra megnyitja kapuit: idén is több mint száz kiállító mutatja be a kenderipar újdonságait. Az egyedülálló, 42 méter magas bécsi üvegpiramis 8000 négyzetméteres botanikus kertje – csakúgy, mint az elmúlt években – egyedi atmoszférájú, nagyszerű helyszínt nyújt mindehhez. színesítik a programot, horvát ételkülönlegességek is terítékre kerülnek, az esti partik pedig kimondottan a dél-európai ritmusok jegyében zajlanak majd. A DJ-k mellett fellép a Balkan Tango Vibes, és fô mûsorszámként élô koncertet ad a Deladap. A koncerteknek a kertben felállított sátor ad otthont, így azok rossz idô esetén sem maradnak el, látogatásuk pedig Cultiva-belépôvel ingyenes. Újdonság, hogy a belépô mellé minden látogatót meglepünk egy kuponfüzettel, a benne található kuponok a kiállítók különleges ajánlataira válthatók majd be. Érdemes tehát azonnal jegyet rendelni a www.cultiva.at oldalon, amely magyar nyelven is teljes egészében elérhetô. Találkozzunk a Cultiván! (x)

A vásárra szokás szerint nemzetközi elôadók is érkeznek, akik a Cultivakongresszus keretein belül számos témában tartanak elôadást: többek között a kender gyógyászati és ipari felhasználási lehetôségeirôl, arról, hogy élelmiszerként hogyan (lenne) hasznosítható, de ugyanígy szó lesz a jogi aspektusokról is. Hogy a kender kitûnô élelmiszer-alapanyag, nem csupán verbálisan, hanem a gyakorlatban is kiderül: a Cultiva Fôzôshow mesterszakácsai a kiállítás minden napján kenderrel készült ételeket kínálnak a láto-

18

gatóknak. A vásár ideje alatt neves DJ-k pörgetik a bakelitet, esténként pedig kerti tábortûz gondoskodik a kellemes atmoszféráról – így a Cultiva valóban az érzékek fesztiváljává válik. Az idei vásár mottója a balkáni kapcsolat. Horvátország EU-csatlakozásával ugyanis egy új, érdekes piac nyílt a kenderipar számára, a Cultiva éppen ezért meghívta az összes érintett boltot Horvátországból, hogy bemutatkozhassanak a vásáron. Mellettük az új uniós tagországról és kultúrájáról szóló elôadások

Helyszín: Bécs Rendezvénypiramis Parkallee 2. 2334 Vösendorf Nyitva tartás: 2013.10.18.: 11:00–19:00 2013.10.19.: 11:00–20:00 2013.10.20.: 11:00–18:00


e b o l g + a n n ca

HOLLANDIA HASIS-KIRÁLYNŐJE Egy finom női kéz a kannabizniszben Mila Jansent nemes egyszerűséggel csak „Hasis Ladynek” vagy a „Hasis Királynőjének” szokták nevezni. A nagyközönség számára Jansen díjnyertes eszközeivel vált ismertté, melyekkel a hasiskészítés örömét az egyszerű szmókerek számára is elérhetővé tette. Jansen 1944-ben, Liverpoolban született, és 1957 óta él Hollandiában. Tizenkilenc éves korában terhessége miatt szülei kitagadták, így az észak-hollandiai kisvárosból Amszterdamba költözött. Ahogyan azt a spanyol Cañamo magazinnak adott interjúban elmondta, 1964-65 körül kezdett el szívogatni, amikor Amszterdamban csak a hasis volt elérhetô, ami többnyire Libanonból, esetenként Törökországból vagy Afganisztánból érkezett. És minthogy Amszterdam kikötôváros, nemritkán a tengerészek is rejtegettek némi árut a hajók fenekén. Néhány évvel késôbb autóstoppal bejárta Indiát és Afganisztánt, ahol akkoriban szintén a hasis volt a legnépszerûbb kenderkészítmény. Azóta is élénken él benne az extrémpotens af-

20

gán hasissal való találkozás és a Himalájában élô saddhukkal közös szívás emléke, aminek erejét a misztikus közeg szinte egy LSD-trip szintjére emelte. Jó hippihez méltón elsô körben Goán telepedett le lányával, majd pár év Hollandia, és az ott kötött házassága után újabb tíz évre Észak-Indiába költöztek, ahol további három gyereke született. A nyugati civilizációtól távol töltött évek alatt Mila hasis iránti vonzalma mit sem változott, ezért 1988-ban, amikor visszatért Hollandiába, meglepôdve tapasztalta, hogy az elmúlt tíz évben megnyílt coffeeshopokban nem hasis-, hanem marihuánafüst kavargott. Az a kevés haska pedig, ami fellelhetô volt, messze nem érte el az általa megszokott színvonalat. Adta magát az ötlet,

hogy legyen ô az, aki saját termesztésû kannabiszból készített elsô osztályú hasissal látja el Hollandiát.

Pollinator, Ice-o-Lator, Bubbleator Eleinte a klasszikus szitás módszerrel készített hasist, amit még a Himalájában sajátított el. Egy alkalommal azonban a centrifugát figyelve Mila elgondolkodott a gyors forgatásban rejlô lehetôségekben: vajon hasonló módszerrel több gyanta hullana a virágzatról is? A töprengést már másnap tett követte, férjével beszereztek egy használt centrifugát, aminek dobját szitával bélelték ki, így helyezték bele a gandzsát. Az eredmény igazolta a várakozásokat: a szita felületén a centrifugálás során vastag kristályréteg vált


ki. A következô gondolat is adta magát: egy hasonló elven mûködô gép megalkotása, ami lehetôleg kisebb helyet foglal, és a célra praktikusabban befogható, mint egy meghekkelt centrifuga. Így jelent meg 1994-ben a piacon a centrifuga elvén mûködô Pollinator, melynek dobjába maximum 150 gramm növény fér. A gép lassú, körkörös mozgással rázza le a levelekrôl és a virágzatról a gyantakristályokat, melyeket egy külön rekeszben gyûjt össze. A levelek felsô részén található mirigyek a forgás következtében leválnak, és a szitán áthaladva a tárolóba kerülnek. Azt a gyakorlott fogyasztóknak talán nem kell magyarázni, hogy a növényen belül a gyantában található a legtöbb kannabinoid, így összegyûjtésével nemcsak a virágzat többi, alacsonyabb THC-tartalmú részének elfüstölése küszöbölhetô ki – ami egészségügyi szempontból indokolt lehet –, de a nyert koncentrátum igen erôteljes élményhez is juttatja a fogyasztót. Jansen állítja, hogy a Pollinatorral egy több ezer éve létezô tradicionális hasiskészítési technikát sikerült leegyszerûsíteni és közelebb hozni a felhasználókhoz. A további kísérletek rámutattak, hogy a folyamat fagyott növénnyel még praktikusabb, hiszen a jéggel borított mirigyek a kristályokkal együtt megkeményednek, de öt perc alatt vissza tudják nyerni eredeti állapotukat, vagyis a módszer kitûnôen alkalmas a minôség megôrzésére. Ezzel egy idôben jelentek meg amerikai próbálkozások a vízbevonással járó hasiskészítésre. A kettô ötvözésébôl született meg az Ice-o-Lator 1998-ban, ami nem más, mint egy speciális, duplafenekû, szétszedhetô zsák. Ezt

Mila Jansen

kell egy 2-5 kg jégkockát tartalmazó, körülbelül 4 °C-os vízzel teli vödörbe tenni, miután megtöltötték a korábban legalább egy órára megfagyasztott növényi törmelékkel. Egy mixerrel lassan kell forgatni a vizet, így a fagyos mirigyek olvadás közben lehullanak a zsák alsó részébe, miközben a jeget a levelek felszínén tartva fagyott állapotban maradnak a víz felszínén anélkül, hogy a kristályokkal együtt leválnának. Tizenöt perc keverés után a leveleket tartalmazó zsák felsô részét ki kell emelni, ezt követôen a tasak alsó felét, amibe összegyûlt a gyanta. A víz nagy része kézzel kinyomható belôle, majd a kiszárítás után egy szitán keresztül át lehet szûrni a kristályokat, és íme kész is a porított házi „jéghasis”. Ha a folyamat elsôre túl bonyolult-

A Himalájában élő saddhuk különlegesen erős afgán hasist fogyasztanak

nak tûnik, akkor a hiba nem az Ön készülékében van – Jansen is érezte, hogy bár az így nyert minôség elsô osztályú, a technikán még lehetne finomítani. Öt évet kellett várni a Bubbleator megjelenésére, ami elôdjével azonos elven mûködik, de a használónak már kevesebbet kell a fagyos vízben kotorásznia. A vödör szerepét itt egy bojlerhez hasonló gépezet veszi át, ebbe kerül a hideg víz a jégkockákkal. Változatlanul egy különálló, kétrészes tasakba kell tenni a növényi részeket, ami ezután mehet a 4 °C körüli vízbe. A behelyezett növény mennyiségének és az ízlésnek megfelelôen a gépen 3–8 perc közötti programok közül lehet választani. Hasonlóan az Ice-o-Latorhoz itt is elôször a felsô, leveles zsákot kell eltávolítani, majd a víz leeresztése után ott marad az alsó tasak, benne a mannával, ami immár nem jéghasis, hanem „bubble hash” névre hallgat.

A Lady drogpolitikája Mila Jansen azonban nemcsak a hasiskészítésben, de a drogpolitikai reformokban is jeleskedik. A latin-amerikai legalizációs törekvések kapcsán elôadást tartott Uruguayban a Nemzeti Drogszabályozási Bizottság számára, amiben ismertette a holland coffeeshoprendszer mûködését, a brit gyógyászati marihuána programot, és beszélt a spanyol kannabiszklubok rendszerérôl is. Természetesen kitért arra is, hogy Indiában és Nepálban korábban állami boltokban is lehetett hasist vásárolni, ami ugyan nem volt elsô osztályú, ám a dílerektôl megszokott minôséget hozta, és olcsón is adták. Jansen szerint ez jó minta lehet Uruguay számára, ahol az egyik kitûzött cél, hogy az államilag értékesített marihuána az árversenyben is kerekedjen felül a dílerek által terjesztett fûvel szemben. Mila bízik benne, hogy az uruguayiak kísérlete sikeres lesz, mert azzal egész Latin-Amerikát a legalizáció útjára terelhetik. A holland coffeeshopokat korlátozó fejlemé-

CK 2013/5. október

21


e b o l g + a n n ca

Mila Jansen a 2012-es High Times Cannabis Cup-díjátadón

nyeket ugyanakkor sajnálatosnak tartja. Öröm az ürömben, hogy a regisztrációhoz kötött coffeeshop-látogatás elképzelését végül lefújták, és biztató, hogy Amszterdam fôpolgármestere is a hangos ellenzôk közé tartozik, bár ismerve a fôvárosi fûturizmus vonzerejét és

gazdaságélénkítô hatását, ez egyáltalán nem meglepô. Ezzel együtt is Hollandia mintha visszafelé haladna az idôben. Jansen egyetért a drogpolitikai reformokért küzdô szervezetekkel abban, hogy a coffeeshopok legális árubeszerzését törvényileg már rég lehetôvé kellett volna

tenni, hiszen a marihuána nem az égbôl hullik az üzletekbe, és ezt figyelmen kívül hagyni nem tolerancia, hanem álszentség. Az pedig egyenesen abszurd, hogy ha egy kávézóban, amely a városvezetés és a rendôrség engedélyével üzemel, néhány kilogramm füvet találnak, akkor azonnal bezárathatják, mert a törvény szerint egy coffeeshopban egyidejûleg maximum 500 gramm marihuána lehet. Egy nagyobb forgalmat bonyolító üzletben egy nap száznál több vendég bôven megfordul, akik fejenként 5 grammot vásárolhatnak. Következésképpen ezeknek a kávézóknak kell hogy legyen egy „rejtekhelyük” az extragandzsa tárolására, hacsak nem szeretnék órákkal a záróra elôtt hazaküldeni a látogatókat. Bizonyos tekintetben ezért jobbnak is tartja a spanyol szabályozást a hollandnál. Amikor ellátogatott egy barcelonai Cannabis Social Clubba, Mila azt érezte, hogy az sokkal inkább az emberrôl szól, mint a holland kávézók, ezért bízik benne, hogy az irányzat Hollandiát is el fogja érni. De a legmeglepôbb drogpolitikai fejleményt mégis az USA-ban látja, amely a jelek szerint a drogellenes háború vezetôjébôl a világ egyik elsô, teljes legalizációját fogja megvalósítani.

Nők a feminizált világban Aki járt már kannabisztradeshow-n, vagy közelebbi kapcsolatba került néhány magkereskedô céggel, az megfigyelhette, hogy a szigorúan nôivarú növényekre kihegyezett piacot túlnyomórészt férfiak uralják. Jansen a jelenséget azzal magyarázza, hogy a termesztéssel foglalkozó nôk kevésbé fogékonyak a versenyzésre, mint a férfiak, és a nyerhetô kannabiszkupák is kevésbé hozzák lázba ôket. Ugyanakkor a „minden sikeres férfi mögött áll egy nô” mondás a kenderbizniszben is igaz, így a díjakkal önfeledten pózoló férfiak is a háttérben gyakran nôi termesztôk segítségével érik el sikereiket. Jansen szerint a nôk inkább termesztenek a család eltartásáért, mint az elismerésért, tapasztalatai szerint kevésbé jellemzô rájuk a nagy mennyiségû termesztés, mint a férfiakra. Talán az anyai szerepbôl ered, hogy a nôk életében fontosabb helyet foglal el a gondoskodás, a tisztaság és a precizitás, és Mila szerint ez lehet az egyik oka, hogy a nôi termesztôk gyakran rendkívüli minôségû kannabisszal tudnak elôrukkolni. Bob Arctor A Cañamo interjújának felhasználásával

22


e b o l g + a n n ca AMERIKAI FORDULATOK Vége az üldöztetésnek, elindult a drogháborút lezáró folyamat A legalizációs gépezet magas fordulatszámát jelzi, hogy kéthavonta számos olyan eseményről tudunk beszámolni, amelyek alapvetően befolyásolják a dolgok kimenetelét. A mostani a kedvező hírek időszaka, hiszen fokozatosan hárulnak el az akadályok a legális kenderpiac megteremtése elől. Cikksorozatunk elôzô epizódjában még azon feszültünk, hogy a szövetségi állam továbbra sem hajlandó állást foglalni a legalizáló államok ügyében, és nem ad útmutatást a kenderpiac szövetségi szinten is elfogadható kialakítására, ráadásul továbbra is üldözi a fogyasztókat. Az év második felére azonban egyre több választ kapunk a nyitott kérdésekre, melyek kedvezô képet festenek a rövidesen a gyakorlatban is megvalósuló coloradói és washingtoni kannabiszkereskedelemrôl.

Szabad a gazda A headline kétségkívül az, hogy Eric Holder, az USA igazságügyi minisztere

augusztus 29-én végre megtette a várva várt bejelentést, miszerint a szövetségi állam nem fogja akadályozni Colorado és Washington legalizációját, vagyis a nép akaratának megfelelôen a felnôtt lakosok törvényesen juthatnak majd kannabiszhoz, akár szórakozás, kikapcsolódás céljára is. (Ezekben az államokban a gyógyászati célú termesztést, fogyasztást és forgalmazást már közel 10 éve engedélyezték! – A Szerk.) Ezek után már biztos, hogy a két állam történelmet írt, és az igazságügyi minisztérium közremûködésével visszafordíthatatlanul elindult a drogellenes háború felszámolásának folyamata. Az amerikai igazság-

ügyi miniszter „bizalmat, de felügyeletet” ígért a két államnak. Ez körülbelül annyit tesz, hogy közremûködnek a coloradói és washingtoni legalizációban, ha az kellô szabályozás mellett valósul meg, nem hat károsan a közbiztonságra, a közegészségügyre, és nem vezet tömeges törvénysértésekhez. Bár mindkét állam szigorú szabályozás mellett tervezi megvalósítani a legális kenderpiac modelljét, a minisztérium ezeket nyolc további elôírással toldotta meg. Betartásukhoz azonban semmilyen módosításra nem lesz szükség, hiszen mindegyik illeszkedik a már korábban bemutatott tagállami elképzelésekhez. Az elôírások értelm��ben továbbra


is fenntartják a beavatkozás lehetôségét, ha az alábbi szempontok bármelyike nem teljesül: – tilos a marihuána értékesítése fiatalkorúak számára, – a kannabisz értékesítésébôl nem profitálhatnak bûnszervezetek, – nem engedélyezett a marihuánát olyan államba szállítani, ahol tiltólistán van, – nem szabad engedni, hogy a kannabisz legalizálásának leple alatt egyéb, illegális szerek is forgalomba kerüljenek, – a kannabisz termesztése és forgalmazása során tilos fegyverek és erôszak alkalmazása, – törekedni kell a bódult állapotban történô vezetés és az egyéb közegészségügyi ártalmak visszaszorítására, – meg kell akadályozni a marihuána közterületen való termesztését és az ezzel járó környezeti károkat, – a szövetségi területen történô marihuánabirtoklás és -fogyasztás továbbra is tiltott marad. E kitételek nagy része az eredeti legalizációs tervezetekben is szerepel, és épp annak a szabályozott kenderpiacnak a szellemiségét tükrözi, mely a tilalom rendszerében sosem tudott megvalósulni.

Szellem a palackból Ahogyan az várható volt, a bejelentés komoly visszhangokat generált, és kisvártatva újabb pálfordulásoknak lehetett szemtanúja a nagyérdemû. A legváratlanabb coming out ezek közül John McCain arizonai szenátor nevéhez fûzôdik, aki szeptember elején a következôt találta mondani: „Lehet, hogy legalizálni kellene. Határozottan ebbe az irányba haladunk, már ami a marihuánát illeti, és én tiszteletben tartom a nép akaratát.” Ez McCain szájából persze csak annyira hiteles, mintha a pápa a melegházasság támogatását fontolgatná. McCain drogellenes igyekezete ugyanis a 2008-as kampány idején még a republikánusok között is párját ritkította. Obama egykori kihívója korábban törvényjavaslatot dolgozott ki a drogfüggôk számára biztosított kezelések állami támogatásának betiltására. A marihuánának pedig nemhogy a legális szabályozásán nem töprengett, de még a gyógyászati alkalmazásnak is hangos ellenzôje volt, amit az igen korszerû kapudrogelmélettel igyekezett alátámasztani. 2012-ben ugyan kiderült, hogy lánya a legalizáció támogatói közé tarto-

zik, és nem veti meg a szóban forgó „kapudrogot”, az mégis elég valószínûtlen, hogy egy McCain-stílusú politikus emiatt hirtelen tisztelni kezdené a népakaratot. Patrick Leahy, Vermont demokrata szenátora némiképp sarkosabban fogalmazott egy szeptemberi meghallgatáson, amit a marihuána szabályozása kapcsán rendeztek. A már 70 fölött járó Leahy a következôket mondta: „A marihuána személyes fogyasztásának teljes tilalma szárnyalást idézett elô nemzetünk börtönpopulációjában, és aránytalanul érintette a színes bôrû lakosságot. Okosabb megközelítést kell alkalmaznunk a marihuánapolitikában.” Bármilyen szépen is hangzik, pár hónappal korábban bevállalósabb lett volna!

Doktori marihuána A nép akarata, illetve a szociális és a gazdasági érvek mellett van, akit a tudományos eredmények békítettek meg a marihuánával. Közéjük tartozik az idegsebész dr. Sanjay Gupta, aki a CNN tudósítójaként és a Time magazin orvosi rovatvezetôjeként vált híressé. Utóbbi lapban 2009-ben jelent meg cikke arról, hogy miért szavazna nemmel a marihuána gyógyászati alkalmazására, de azóta ô is alaposan felülbírálta önmagát. Idén augusztusban egy veretes írásban kért elnézést azért, mert korábban nem járt utána kellô alapossággal a gyógyászati kutatásoknak, és a marihuánát használó betegek által elmondottakat sem vette komolyan. Olyannyira felkeltette érdeklôdését a téma, hogy nemcsak a szakirodalomba vetette bele magát, hanem interjút is ké-

szített kutatókkal, gyógyászati kannabisz páciensekkel és marihuánapatikák tulajdonosaival, ami Weed címû dokumentumfilmje alapjául szolgált. A CNN weboldalán kifejti (A cikk magyarul a drogriporter.hu oldalon olvasható – A Szerk.), hogy a teljes amerikai nép egy szisztematikus félrevezetés áldozata immár hetven éve, amiben próbálják elrejteni elôlük a kannabisz gyógyhatásait, több mint 90%-ban a káros hatásokra irányuló kutatásokat támogatják. Írásában rámutat, hogy mennyire nehéz engedélyeztetni azokat a kutatásokat, melyek a kannabisz kedvezô gyógyászati tulajdonságaira vonatkoznak, és ijesztônek tartja, hogy a kormány azokat a morfint és opiátot tartalmazó gyógyszereket támogatja fájdalomcsillapítás céljából, amelyek túladagolása miatt 19 percenként hal meg valaki az Egyesült Államokban. Gupta látszólag a legalizáció gondolatától sem idegenkedik, bár a témában csupán a szabályozott piac híveinek egyik legfontosabb szempontját ismétli: a lényeg, hogy a növény fiatalkorúak kezébe ne jusson! Végezetül pedig reményét fejezi ki, hogy a marihuána mihamarább kikerül a legveszélyesebb drogok közül, így széles körben elterjedhet gyógyászati alkalmazása. Az aktuális szûrésbôl tehát láthatjuk, hogy ki a népakaratot követve, ki a szociális érzékenység vagy a tudományos eredmények útján, de lassan mindenki a marihuána engedélyezése mellett érvel. Mi meg talán tényleg elhihetjük, hogy óvatosan ugyan, de lassan magunk mögött hagyjuk a marihuánatilalom korát. Jack Pot

CK 2013/5. október

25


facebook.com/ckmagazin


facebook.com/ckmagazin


greenfo

MARIHUÁNÁVAL VISSZANYERT GYERMEKKOR Egy szülô számára nincs nagyobb tragédia, mint hogy gyermeke szenvedését nap mint nap tehetetlenül nézni! Paige és Matt Figi többévnyi sikertelen terápia után találtak rá a kannabiszolajra, amely végre mellékhatásoktól mentesen javította kislányuk állapotát. Charlotte Figi mindössze hatéves, de csecsemôkora óta az epilepszia egy különleges formájában, a Dravet-szindrómában szenved, mely a heti több száz roham miatt lehetetlenné tette, hogy a korabeli gyerekek gondtalan életét élje. Eddig. Bár az elsô roham már három hónapos korában jelentkezett, csak 2 évesen sikerült diagnosztizálni a ritka idegrendszeri betegséget. Addigra tucatnyi gyógyszerrel próbálták kezelni, ám hosszú távon egyik sem bizonyult hatékonynak, ráadásul némelyikük komoly mellékhatásokat produkált, és függôséget alakított ki. Ezt felismerve egy specialista magas zsír-, alacsony szénhidráttartalmú diétát írt elô, amivel a ro-

hamok ugyan egy idôre megszûntek, ám Charlotte immunrendszere legyengült, csontjai elvékonyodtak, és viselkedési zavarok jelentek meg nála. A szülôk már ezt az árat is elfogadták volna, de a rohamok két év elteltével visszatértek. Minthogy Coloradóban 2000-ben engedé-

lyezték a kannabisz gyógyászati használatát, Charlotte szülei – leküzdve a marihuána iránti ellenszenvüket – tettek egy kísérletet a kannabiszolaj alkalmazásával. A kislány számára elôállított olaj alacsony THC- és magas CBD-tartalmú, így gyakorlatilag nincs pszichoaktív hatása, viszont hatékonyan gátolja meg a rohamokat. Olyannyira, hogy az eredmények még az orvosok várakozásait is felülmúlták: 3-4 milligramm olaj naponta kétszer adagolva nyolc hónap alatt heti 2-300-ról heti 3-ra csökkentette a rohamok számát! Charlotte ma már nem szorul rá semmilyen egyéb gyógyszerre, és az olaj használata eddig semmilyen mellékhatással nem járt. „Hat év óta ez az egyedüli dolog, ami mellékhatások nélkül ennyire sikeresen bevált” – nyilatkozott Paige Figi a médiának, aki férjével együtt szeretné terjeszteni az igét a kannabiszolaj hatékonyságáról azon szülôk körében, akiknek a gyereke szintén Dravet-szindrómában szenved.

KÉT ÚJABB AMERIKAI MEDIKÁLLAM Augusztus elsején húszra emelkedett a gyógyászati marihuánát engedélyezô államok száma az USA-ban. A Kalifornia utáni második legnépesebb Illinoisban az ezt engedélyezô törvényt a kormányzó Pat Quinn írta alá. „Az évek során megindítottak a bátor betegek és a veteránok történetei, akik borzasztó kórokkal küzdenek – számolt be döntése hátterérôl Quinn. Szükséges és kijár nekik a fájdalomcsillapítás.” A január elsején életbe lépô törvény 35 egészségügyi állapot esetén engedélyezi a kannabisz használatát, melyek között szerepel például a Parkinson-kór, a bôrfarkas és a tumoros megbetegedések. A támogatók által az ország legszigorúbb gyógyászati programjaként jellemzett modellben a betegnek szüksége lesz egy orvos által kiállított igazolásra, regisztrált és fényképpel ellátott betegigazolványra és egy elektronikus ellenôrzô rendszerbe történô belépésre. A jövôre életbe lépô törvény kéthetenként maximum 70 gramm kannabisz felírását engedélyezi a regisztrált illinoisi betegek számára. Az a páciens, aki rendszeres fogyasztóként autót vezet, a jogosítványát és a gyógyászati státusát is kockáztatja ezzel, de a munkáltató is megtilthatja a munkahelyi használatot. A szigor alól

az elôállítók és a forgalmazók sem mentesülnek. Az elôírás szerint a marihuánát Illinoisban kell termeszteni, és biztonságos tárolókban forgalmazni, elzárva a nyilvánosságtól. A termesztôknek ujjlenyomatot kell adniuk, és alá kell vetniük magukat az elôéletük vizsgálatának. A szigorú elôírásokat a tervezetet támogató szenátusi tag, Bill Haine azzal magya-

rázta, hogy szeretnék elejét venni a viszszaéléseknek. Két héttel korábban, július 18-án Maggie Hassan kormányzó is aláírta azt a törvényt, mely engedélyezi, hogy New Hampshire állam polgárai a kannabiszt mint gyógyszert fogyaszthassák. „Ez a helyes és gondoskodó politika New Hampshire állam részérôl, mely engedélyezi, hogy orvosok szabályozott körülmények között írhassák fel a marihuánát fájdalomcsillapításra. A törvény biztosítja a helyes eljárási módot, így a visszaéléseket is meg lehet elôzni” – mondta Hassan. A törvény rákbetegeknek és más krónikus betegségtôl szenvedôknek engedélyezi a maximum két uncia (kb. 56 g) kannabisz nem profitorientált helyrôl való beszerzését. Két feltételnek kell ehhez teljesülnie: a New Hampshire-i páciensnek legalább 90 napja a kannabiszt felíró orvos betegének kell lennie, és elôtte már több gyógyszert ki kellett próbálnia, melyek hatástalannak bizonyultak. A törvény az aláírással lépett életbe, a megvalósítás azonban még egy-két évet igénybe vehet, ugyanis a jogszabály elôírja egy bizottság felállítását, lehetôleg minél gyorsabban, mely a gyakorlatban is kiépíti az új rendszert. CK 2013/5. október

33


TOURETTE ÉS KANNABISZ Ingerületirányítás: ha az agy tévesen kapcsol Képzeljétek el, hogy pontosan érzitek, egy nagyot fogtok tüsszenteni. Ezután próbáljátok meg elnyomni ezt az ingert, és figyeljétek meg, hogy meddig bírjátok, és ez mennyi energiát és koncentrációt igényel. Mindegy, hogy mivel próbálkoztok, és hogyan, ha egy tüsszentés ki akar jönni, akkor egyszerűen nincs mit tenni. Ha mindezt megpróbáljátok elképzelni, legalább egy pillanatra képet kaptok arról, hogy milyen érzés Patricknak a tikkjeivel együtt élni, aki Tourette-szindrómától (TS) szenved. Patrick az édesanyjával él Dél-Németországban, és ma már újra tud iskolába járni. A Tourette-szindróma egy gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség, mely akaratlan mozgási és/vagy verbális tikkekben nyilvánul meg. 34


gos zene gyakran segít – egy kicsit irányítani tudom a folyamatot –, másrészt senkit nem zavar a nagy hangzavarban, ha én is hangos vagyok. Néha az az érzésem, hogy a tikkek nem tudnak kijönni, mert elfojtom ôket, ezért izommerevségtôl szenvedek, ami igencsak fájdalmas. Vannak jobb idôszakaim, amikor nem olyan erôsek a tikkek, több dologra vagyok képes, és tudok teljesíteni is az iskolában. A tikkeket gyakran a stressz váltja ki vagy erôsíti fel: vizsgák, érzelmi megterhelés, új helyzetek, mintha minden érzethez egy hang vagy egy mozdulat társulna. CK: Hogyan találtál rá a kannabiszra mint orvosságra? P: Miután minden forgalomban lévô gyógyszert kipróbáltam, melyet a TS esetén alkalmaznak, fôként neuroleptikumok, mint a Tiaprid, Zyprexa vagy az Abilify, és allergiás reakciókat váltottak ki nálam, hosszú keresés után kipróbáltam a Dronabinol-cseppeket, melynek hatóanyaga a részben szintetikusan elôállított THC. Az adagolása meglehetôsen nehéz, mivel a hatás kb. félóra késéssel jelentkezik. Mivel az én TS-em igen kiszámíthatatlan – minden nap más, mint a többi –, a személyes tapasztalaton kívül nem létezett számomra adagolási útmutató. Egy idô után mellékhatások is jelentkeztek: kábultság, szédülés, fejfájás. Ennek ellenére ez volt az egyetlen gyógyszer, mely valóban segített. További keresgélés után jutottunk el édesanyámmal a kannabiszhoz, melyet gyógyszerként

is alkalmaznak. Azt tapasztaltuk, hogy a „nyers anyagban” található hatóanyagkombináció sokkal jobb eredményeket produkál a TS esetében, ami valóban, tudományosan is igazolható. Nagyon jó orvosom van, aki nyitott a kísérletezésre, a kezdetektôl fogva támogatott. Mivel hosszú idôn keresztül nem találtunk semmilyen más gyógyszert, mely valóban segített volna, így kérvényeztük a kannabisz gyógyászati célú alkalmazását. Az orvosomnak én voltam az elsô, de ma már nem én vagyok az egyetlen, kannabisszal kezelt páciense, és nagyon elégedett vagyok, hiszen ha a neuroleptikumok mellékhatásaira gondolok, akkor most mégiscsak egy teljesen tiszta természetes anyagot használok, mely sem a vesémet, sem a májamat vagy más szervemet nem teszi tönkre. CK: Milyen gyakran fogyasztod a kannabiszt gyógyszerként? P: A Bedrocan-fajta virágait fogyasztom, klasszikus joint formájában. Hogy mennyit és milyen gyakran, ezt a TS-em diktálja, nem is tudom megmondani, hogy átlagosan mennyit. Ma már tényleg igény szerint tudom adagolni, hiszen a hatás azonnal megmutatkozik. Jobb idôszakaimban úgy napi 2-3 jointot szívok, a rosszabb periódusokban akár kétóránként is szükségem van néhány slukkra. Én nem „készülök ki” tôle, mint mások, hanem inkább „normális” leszek, mert a kannabisz pontosan azokra az agyi területekre van hatással, ahol a téves kapcso-

Cannabis Kultusz: Milyen panaszoktól szenvedsz, és mióta? Patrick: Kb. 4 éves korom óta vannak enyhe motorikus tikkjeim, melyek azonban alig voltak zavaróak, fôként grimaszokat vágtam. 14 éves koromban hirtelen erôs motorikus és verbális tikkjeim is kialakultak. Dobáltam a fejemet, vonogattam a vállamat, hadonásztam a karjaimmal, dobogtam a lábammal és így tovább. Ezekhez jönnek a verbális tikkek is, gyakran csak hangok vagy hangsorok, néha szavak, mint pl. „fuck”. A TS-em nagyon kreatív, folyton új mozgásokat és hangokat talál ki, folyton mozgásban vagyok, ami hihetetlenül fárasztó. Ha emberek közé megyek, megpróbálom elnyomni ôket, több-kevesebb sikerrel. Ilyenkor annyira kell koncentrálnom, hogy másra nem is igazán tudok odafigyelni. Amikor hazaérek, akkor kiengedem a tikkjeimet, és totálisan kimerültnek érzem magam. A han-

CK 2013/5. október

35


lások létrejönnek. A Tourette-szindróma olyan agyi szinapszisokban keletkezik, melyek hamis impulzusokat továbbítanak, vagy rossz ritmusban. A leggyakoribb tikkjeim 80-90%-a a kannabisz által megszûnik, a nagyon erôs tikkek esetében ez az arány 60-70%. Így a balesetveszély is csökken, melyek tikkelés közben érhetnek, pl. hogy elcsúszom a zuhanyzóban, vagy leesem a lépcsôn, ha épp ott kapok görcsöt. A hatás idôtartama változó, függ a tic erôsségétôl is, a hangulatomra és az életkedvemre mindesetre nagyon jó hatással van. A kannabiszhasználat lehetôsége óriási szerencse számomra, talán a legjobb, ami életemben történt velem. CK: Milyen hosszú volt az út a legális kannabisz megszerzéséig? P: A Dronabinol-cseppektôl a Bedrocanig egy jó év telt el. Az orvosom részletes és pontos kérelmet nyújtott be, melyet 5 héten belül elbíráltak és engedélyeztek. Amíg a jogosult gyógyszertárban is mindent elintéztek, további 3 hétig tartott, mire elhozhattam az elsô 5 grammos adagomat. A neuroleptikumoktól a Dronabinolig az út sokkal nehezebb volt, mert az összes mellékhatás fellépett nálam, ami csak létezik. Az orvosom és én is

36

gyakran tanácstalanok voltunk, és a TSem is romlott abban az idôben. Azt hiszem, hogy a bizonyított gyógyszerallergiák és izomgörcsök miatt kaptam meg végül az engedélyt. CK: Fizeti a biztosítód az orvosi kannabiszt, vagy saját magadnak kell a költségeket állnod? P: Kérvényeztük a költségátvállalást a betegbiztosítómnál, de sajnos elutasították, így az anyagiak engem és a családomat terhelik. De nem adjuk fel, és tovább próbálkozunk – eddig sajnos sikertelenül. CK: Találkoztál az állam elnyomó oldalával a kannabisszal kapcsolatban? P: Bizonyos értelemben igen, mert a kannabiszt nyers, feldolgozatlan formában tilos kivinni az országból, annak ellenére, hogy néhány országban a kannabisz mint orvosság szintén engedélyezett. Feldolgozva szállítani – Dronabinol-cseppek vagy -kapszulák, -sprayk formájában – a megfelelô engedélyek birtokában nem okoz problémát. Az orvosod kitölt egy nyomtatványt a schengeni egyezmény alapján, melyet az egészségügyi hatóság hitelesít. (Ez a pecsét jelzem 9 euróba került!) Mivel én csak a Bedrocannal tudok teljes életet élni, így gyakorlatilag nem

tudom elhagyni Németországot. Egyszer egy nyaralást félbe kellett szakítanom az egyik európai országban, pedig még a Dronabinollal is próbálkoztam, hogy enyhítsem a tüneteimet. Annyira erôsek voltak a görcseim, hogy kórházba is kerültem, és orvosi felügyelet alatt szállítottak vissza Németországba. Emberi jogaimban éreztem magam sértve, csak mert a kendernövény kábítószernek számít, én pedig rögtön bûnözô lettem, ugyanakkor az egészségre sokkal károsabb legális kábítószerek szabadon hozzáférhetôk abban az országban is. Azt gondolom, hogy az EU-n belül egy másfajta szabályozásra van szükség. Mivel a legtöbb tagállamban a gyógyászati kannabisz engedélyezett, arra is lehetôséget kell adni, hogy az ember magával vihesse, illetve minden tagállamban be tudja szerezni. CK: Úgy tudom, autót is vezetsz, próbálták már elvenni a jogosítványodat? P: Eddig még nem, de mielôtt megszereztem a jogosítványt, csináltattak velem egy tesztet. CK: A családod melletted áll, és teljesen nyíltan beszéltek a kérdésről? P: Igen, a családom teljes mértékben mellettem áll, és támogat. A kalandom után a neuroleptikumokkal mindenki nagyon örült, hogy van valami, ami ténylegesen segít. Az édesanyám azt mondja, hogy az egyetlen, amit tehetek, az, hogy bújócskázom. Minden más sokkal tovább tart. CK: Hogyan látod az orvosi kannabisz jövőjét, és mit kívánsz ennek az ősi gyógynövénynek? P: Azt kívánom, hogy a kannabisz veszítse el a rásütött bélyeget, hogy kábítószer és kapudrog. Magam az alkoholt és más szintetikus kábítószereket sokkal veszélyesebbnek tartom, mint a kannabiszt. Gyakran megtörténik velem, hogy drogosnak titulálnak, ezért tartom nagyon fontosnak a felvilágosítást, és hogy végre komoly kutatásokat végezzenek és publikáljanak ebben a témában. És kell, hogy ismerjék el a kannabisz gyógyhatását a TS esetében, és a betegbiztosító kell, hogy állja a költségeket! Szeretném még továbbá, hogy egész Németországban általánosan és ne csak egyes esetekben legyen elismert gyógyszer. Ennek már éppen itt van az ideje! Fuck! Fuck! Ó, elnézést, már megint megszólalt a Tourette-em! Martin Müncheberg


FELNŐTTSZEMMEL A GYERMEKKORBAN Beszélgetés dr. Máté Gáborral az ayahuascáról A figyelemzavarról írt Szétszórt elmék című könyvének magyar nyelvű megjelenése kapcsán érkezett Budapestre dr. Máté Gábor, akit a pszichedelikus kultúra iránt érdeklődők nagy örömére az ayahuascaterápiákról és a területen szerzett tapasztalatairól faggattak a PszichoAktivitás rendezvényén. A kilencvenes évek végén nagyot robbant a Vancouverben élô magyar pszichoterapeuta, Feldmár András könyve az LSD terápiás használatáról. Az elôadásokból született Tudatállapotok szivárványa rövid idô alatt a magyar pszichedelikus kultúra egyik alapmûvévé vált. Feldmár hamar az LSD-guru szerepében találta magát, és számos teltházas elôadáson mutatta be radikálisnak ható nézeteit a pszichedelikus trip lelkileg elônyös vonatkozásairól. A 2000-es évek második felére aztán szépen lecsengett a hallucinogének körüli hype, Feldmár érdeklôdése is más irányba fordult, és a tripek helyett inkább a szeretetrôl, a bátorságról, a félelemrôl vagy éppen a halálról tartja elôadásait. A történelem viszont ismétli önmagát, mert újabb Vancouverben élô és prakti-

38

záló magyar orvos-terapeuta bukkant fel, aki a gyerekkori traumák kezelése felôl érkezve fedezte fel a pszichedélikumokban rejlô gyógyászati potenciált. Dr. Máté Gábor a figyelemzavarról szóló könyvének megjelenése apropóján jött szeptemberben Magyarországra, és számolt be a pszichedélikumokkal szerzett tapasztalatairól.

Traumatrip Azért esett a szervezôk választása a Mûvész mozi nagytermére, hogy akár 240 ember is kényelmesen elférjen az elôadáson. Az érdeklôdés viszont még így is fölülmúlta a várakozásokat, hiszen kis túlzással a plafonon is lógtak a nézôk, sôt egy kb. harmincfôs társaság jobb híján felült a színpadra, mások a bejárati

ajtóknál vertek tanyát, de sokan még így is kint rekedtek. Az elôadót Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetôje kérdezte elôször arról, hogy milyen viszonyt ápol Feldmár Andrással. A válasz alapján nem kifejezetten harmonikusat, hiszen Máté némi homállyal úgy fogalmazott, hogy 90%-ban egyetértenek, de a véleménykülönbséget adó 10% pont a leglényegesebb kérdésekben van köztük. A bulváros felütés után elmondta, hogy miért nem lehet a betegségeket a tudattól elválasztva, csupán a test mûködési zavaraként kezelni, és rövidesen eljutott a mûvein átívelô központi gondolathoz, a gyerekkori traumákhoz, melyek véleménye szerint a késôbbi életszakaszban kialakuló súlyos betegségek és függôségek elsô számú okai. Máté értelmezésében a


szenvedélybetegek jelentôs arányban öngyógyítást próbálnak végezni a droghasználattal, de csak a tüneti kezelésig jutnak, ráadásul függôvé is válnak. Az orvos már évtizedek óta foglalkozott szenvedélybetegekkel, és elmélete kiforrott, amikor a pszichedélikumok kopogtatni kezdtek az ajtaján. Emlékei szerint minden azzal indult, hogy egyre többen kérték ki a véleményét az ayahuascával folytatott terápiákról, amirôl neki akkoriban fogalma sem volt. Addig záporoztak a kérdések, míg idôvel megérett benne a döntés, és részt vett egy beavatáson. A perui sámánok vezetésével zajló ceremónián negyven utazótársával együtt ivott ayahuascát. A sámánok éneke – amibôl egy szót sem értett – és a ceremónia egésze ugyanolyan lényeges szerepet játszottak az élmény alakulásában, mint maga a fertelmes ízû ayahuasca. Egy órával a fôzet megivását követôen az orvos arca könnyben úszott, szíve kinyílt, és határtalan szeretetet érzett. Hogy megértsük a történetet, Máté mesélt saját traumás gyerekkoráról, a budapesti gettóban elszenvedett sérelmeirôl, melyek egykét évesen érték, és úgy érzi a mai napig alapvetôen befolyásolják a személyiségét. Felnôttkorában tudta csak meg, hogy ebben az idôszakban édesanyja kénytelen volt pár hétre egy számára idegen nônél elhelyezni ôt, a biztonsága érdekében, amit ô csecsemôként a szeretet megtagadásaként élhetett meg. Gyanúja szerint emiatt vált benne ösztönös reakcióvá, hogy a szeretet kapása után fájdalomra számít. Az ayahuasca hatása alatt a szeretet átélésével kapcsolatos nehézségei egy csapásra elpárologtak, és megértette, hogy egész életében menekült a szeretet elôl, holott az mindig is benne lakozott. Máté úgy véli a gyógyulás nem más, mint felnôttszemmel visszatérni saját gyermekkorunkba, és megérteni az elszenvedett traumákat, ahogyan ez vele is történt. Természetesen a tapasztalat személyenként különbözô, de a megfelelôen irányított ayahuasca-utazáson mindenki a számára alapvetô területtel szembesül és érti meg, min kell dolgoznia, hogy egészséges legyen.

Underground terapeuta A guruvá válás a tapasztalatai népszerûsítésével és az ayahuasca-ülésekbe terapeutaként való bekapcsolódásával kezdôdött. A kanadai CBC-csatorna mûsorára tûzte azt a dokumentumfilmet, melyben

Máté bemutatja az ayahuascát, és beszél a vele folytatott terápiákról és saját eredményeirôl. A film levetítését követôen felkereste az ország egészségügyi biztosa, és finoman megkérte, hagyjon fel az illegális szerrel folytatott kísérletekkel. Ezt az orvos meg is ígérte – de mint hangsúlyozta, csak ígérte –, vagyis a terápiák a föld alá szorultak. Az ayahuascával folyó kutatásokkal kapcsolatban Máté elmondta, hogy ezek ôt nem különösebben érdeklik, hiszen ô már évekkel ezelôtt világosan felismerte benne a gyógyászati potenciált, melyet a terápiás eredményei visszaigazoltak. Emellett az ayahuasca fizikailag egyáltalán nem veszélyes az emberre, így szerinte csak bizonyos mentális betegségekkel küzdôk számára indokolt a használat teljes kerülése. De hiába van a kezünkben egy ilyen hatékony gyógyszer, ha a politi-

dig lehámozzuk az ayahuasca-szertartás rituális elemeit, és precízen kimért dózisú kivonattal helyettesítjük az ayahuascát, amit a páciens négy fal közt vesz be, szakorvosok figyelô tekintetének kíséretében, akkor gyökeresen eltérô hatásokat tapasztalhatunk, melyek egyáltalán nem fognak segíteni a gyógyulásban. Ezért is döntött úgy Máté, hogy nem vár a tudomány jóváhagyására, hanem megkezdi saját ayahuasca-praxisát egyhetes elvonulások formájában. A több résztvevôvel folytatott alkalmakon az elsô napok a beszélgetés jegyében telnek, ahol tisztázzák az ayahuascázáshoz vezetô motivációkat és szándékokat, majd következhet a sámánok által irányított trip, végül pedig egy-két nap az élmények átbeszélésére és az életminôség javítására irányuló távolabbi tervek kidolgozására. A közönség kérdéseire elmondta,

fotók: Takács István Gábor (TASZ)

kusok félnek az ismeretlentôl, és nem merik bevállalni a terápiák engedélyezését. A másik oldalon pedig az orvosok többsége is ragaszkodik a bevett gyógymódokhoz, mely gyakran a páciensek éveken át tartó gyógyszerrel tömésében merül ki. További probléma, hogy az ayahuasca hatásait nem lehet objektíven, laboratóriumi körülmények között vizsgálni, mert egyrészt minden ayahuasca-ital kicsit eltérô arányban tartalmazza az összetevôket, így a dózis változó, másrészt a sámánok énekét – mely a ceremónia alapeleme – végképp nem lehet mikroszkóp alá tenni. Ha pe-

hogy véleménye szerint egy megfelelôen felügyelt varázsgomba-, LSD- vagy meszkalinterápia ugyanúgy alkalmas lehet gyógyításra, mint az ayahuasca, és nem tagadta, hogy az ayahuasca-élménye óta ô maga is belekóstolt több pszichedélikumba, melyek tovább gazdagították látásmódját. Bízunk benne, hogy a betegségekrôl írt remek könyvei után hamarosan a pszichedelikus terápiáról is megörvendeztet minket egy olvasmányos mûvel. Kardos Tamás

CK 2013/5. október

39


HASH PLANT Ez a tüneményes Afghani a hindu kushok legjobb hasiskészítô növényeinek kultúrájából származik, amit valaha Nyugatra hoztak. A hasisnövényként emlegetett kannabiszfajták egész India hegységeiben megtalálhatók, de közülük csak nagyon kevés rendelkezik a Hash Plant pedigréjével, ami az élô definíciója a zömök, izmos és gyönyörûen faszerû Afghanica genotípusnak. A Hash Plant közvetlen ôsét az USA északnyugati részén nemesítették, és néhány gondosan szállított nôivarú dugvány formájában érkezett Hollandiába. Az érkezés so-

rán a kicsi, törékeny Hash Plant-klónok biztonságos otthonra leltek a Sensi Seed Bank nemesítôlaboratóriumában, ahol ez a kiváló kultúra gyorsan bizonyította értékét, és számos egyéb Sensi-hibrid fontos építôkövévé vált. Az évek során számos kísérleti keresztezés történt egy olyan pollenapa keresése érdekében, amely minôségében a HP-hez mérhetô, és magjaival rászolgál a Hash Plant névre. Az egyenrangú partner végül az Afghanica másik királyi családjából, a Northern Lights-vonalból került ki. Az 50/50 HP x NL#1 apát visszakeresztezték az eredeti HP anyába, amely egy 75% HP - 25% NL hibridet eredményezett. Az összes keresztezés közül ez

nyújtotta a legpotensebb példányt, amivel még a tapasztalt holland szmókerek számára is problémás lehet a joint befejezése. Ezzel pedig megszületett a Hash Plant-mag. A Hash Plant tömör marad extrarövid virágzásának teljes ideje alatt. A feszes, gyantában ázó virágok felszíne a szárítást követôen morzsolódó és mély, gazdag Afghani-aromát nyújt, melyben a hasis íze is felsejlik. Szívásakor a domináns íz csípôs-fûszeres, parázsló gyantamirigyekkel, mely aroma hamar elválaszthatatlanná válik a hatástól. A szikrázó trichómák pillanatnyi elpárolgása fokozza a Hash Plant gyors, derûs és lélegzetelállítóan erôteljes testi hatásait.

CK 2013/5. október

41


Serious Seeds-premier a fajtapalettán

AUTOFLOWERING WHITE RUSSIAN #1 Időre volt szükség, míg a Serious Seeds a saját keresztezésű fajtáját az autofloweringpiacra dobta. Nem siették el, aminek oka az is, hogy a Serious magas minőségi követelményeket támasztott saját magával szemben, hogy a vásárlók csakis a legjobbat kapják. Ők azok, akik soha nem kapkodnak, és nem kínálnak silány minőségű vagy akár középszerű fajtákat, csupán azért, hogy le ne maradjanak egy aktuális trend mögött. A Serious Seeds autoflowering-tesztkertjeiben már régóta folynak a kísérletek. Simonnak, a Serious tulajdonosának és fő termesztőjének több mint két évre volt szüksége, hogy legelső saját, automatikusan virágzó fajtáját, az Autoflowering White Russian #1-et (AWR #1) megalkossa. 42


A legendás White Russiant nem kell senkinek sem bemutatnunk, 22%-os THCtartalmával ez az örökzöld legtermékenyebb fajta, ami csak létezik. A Serious saját AK-47 és a híres White Widow Mostly Indica keresztezése. Simon a Joint Doctor’s Lowryder #2-ôt választotta a White Russian keresztezôpartnerének, hogy létrehozza az Autoflowering White Russian #1-et. Az „#1” jelzés arra utal, hogy a Serious Seeds a jövôben ezt a fajtát tovább akarja fejleszteni, tehát egy nap biztosan megjelenik majd az Autoflowering White Russian #2 is a piacon. Simon ôszintén bevallja, hogy az AWR #1 még nem sikerült teljesen tökéletesre. Az ízén és termékenységén már nincs mit csiszolni, de jelenleg két fenotípus létezik, az egyiknek egy kicsit levegôsebb a virágstruktúrája és kisebb hozamú, mint a másik, mely sokkal sûrûbben virágzik, szerencsére ez utóbbi fordul elô gyakrabban. A Serious szerint a hozam 10-20 g különbséggel variál az AWR #1-nél, mely lehet, hogy kevésnek hangzik az autostrain eredményekhez képest, melyet más magbankok ígérnek, ugyanakkor tapasztalatom szerint több automatikus fajta a valóságban ugyanezzel a 10-20 g hozamkülönbséggel rendelkezik. A Serious termékét szavahihetôbben reklámozza, nem vezet félre irreálisan magas hozamszámokkal. Az Autoflowering White Russian #1 magjainak (sikeres csíráztatás után) a teljes kifejlett állapotig 70-80 nap az életciklusa, és általában 70–100 cm magasságig növekszik. A cég felhívja a figyelmet arra, hogy elengedhetetlen az AWR #1-kultúra esetében, hogy a kezdetektôl fogva nagy cserepet használjunk, csak így aknázható ki minden potenciál ebbôl a fajtából. Természetesen más környezeti körülmények, mint a fény és a víz is fontos befolyásoló tényezôk. Simon két nagy cserépben nevelt kultúrát hasonlított össze, melynek során megállapította, hogy a növény magassága és termékenysége szempontjából központi jelentôségû a megfelelô méretû edény. A magokat egybôl a végleges cserepükbe kell ültetni – vagyis nem kedvez nekik, ha átültetik ôket. Az elsô tesztnél kis cserepekbe ültettük a magokat, és ahogy az elsô levelek megjelentek, átültettük ôket egy 9 literes ûrtartalmú cserépbe. A végleges magasságuk így 40 cm körül volt, néhány kivétel a 60 cm magasságot is elérte. A második tesztnél, amikor a mago-

kat egybôl a 9 literes cserépbe ültettük, a növények 80–100 cm magasra nôttek, sôt néhányuk még a 110-120 cm magasságot is elérte. Így jutottunk arra a következtetésre, hogy a fôgyökérzet visszajelzést ad a növény egészének, ha egy áthatolhatatlan falba (vagyis a kis cserép aljába) ütközik, és gátló hatást fejt ki a növény végleges méretére. Ez akkor is így van, ha a növények egy kis cserépbe már belegyökereztek (root-bound), ekkor inkább virágzásnak indulnak. Még hátravan egy kísérlet mindennek megerôsítésére, melyben az összehasonlított kultúrák 50%-a kis, illetve 50%-a nagy cserépben fejlôdik. Egy német termesztô tapasztalatai – aki a szabadban termeszti a növényeit - is Simon teóriáját támasztják alá, vagyis biztos kiindulópontnak vehetjük, hogy a nagy cserepek és a közvetlen ültetés a legfontosabb szempontok az AWR #1-kultúránál. Minél több fényt kap az Autoflowering White Russian #1, annál gyorsabban növekszik és virágzik, érdemes tehát éjjelnappal fénnyel ellátni. Ami a kültéri ter-

mesztést illeti, mutat rá Simon, az AWR #1 tartósan esôs idôben hajlamos a lisztharmatra, így azt ajánlja, hogy mindennap ellenôrizzük a növényt, és ha a lisztharmat megtámadta, inkább szüreteljünk egy kicsit korábban, persze csak ha már érés közeli állapotban van. Két másik német termesztô, Mr. Power Planter és Ellis D. is végeztek idén nyáron kísérleteket az AWR #1 ültetésével, mindkét tesztben természetes fény érte a növényeket. Az egyik esetben kertben nôttek, a másikban pedig erkélyen. Ellis D. június 6-án, két héttel korábban ültetett, mint Mr. Power Planter, ekkor még egyikük sem tudott arról, hogy a növénynek nagy cserépre van szüksége. Ellis D. az AWR #1-magokat egy Jiffy Pots-edénybe ültette, és megfelelô minôségû földet adott hozzá. Mivel nem volt jó az idô, úgy döntött, beviszi ôket, és két fluoreszkáló csô segítségével pótolja a fényt, és csak akkor teszi ki az erkélyre, ha épp süt a nap. A lámpák segítségével a fénnyel kezelt idôszakot napi 22 órára tudta nyújtani, és ezt öt héten keresztül tartotta is. 12 nappal

CK 2013/5. október

43


késôbb három növényt átültetett 6,5 l-es cserepekbe, melyeket Plagron Standard Mixszel töltött meg. Három héttel késôbb teljesen kifejlôdtek, 18, 21, illetve 23 cm volt a magasságuk. Ekkor már mindhárom növényen képzôdtek nôi ivarlevelek, vagyis készek voltak arra, hogy a virágzási fázisba lépjenek. A következô hetekben jobb lett az idô, az elôrejelzések is stabilan jónak mutatkoztak, így D. Ellis a növényeket kizárólag az erkélyen tartotta. A virágzásnak és a napfénynek köszönhetôen az elsô virágzási hétben még nyúltak egy kicsit, de hathetes korukban úgy nézett ki, hogy a növekedési fázis lezárult: ekkor 24, 30 és 33 cm magasak voltak, néhány rövid oldalággal. Mint azt már tudjuk, ez sajnos annak köszönhetô, hogy D. Ellis kezdetben kicsi cserepekbe ültette ôket, és késôbb is csak 6,5 literes hely jutott nekik. Szerepet játszik még a kis méretben a Cool White-csövek fehér-kék spektruma, melyekkel az elsô két hétben pótolta a természetes fényt. Tehát a három AWR #1-növény nem nôtt igazán nagyra, de annál több virágot hozott! Nyolc hét,

44

vagyis öt hét virágzás után a virágformációk sûrûek és szépek voltak, jó volt rájuk nézni. A rügyek teljesen Indicaszerûen néztek ki, és jó virág/levél arányt mutattak. A virágokon érzékelhetôen nagy mennyiségû gyantaképzôdés volt megfigyelhetô, melyek gyümölcsösen, édesen illatoztak. A középsô növény fenotípusa nem hozott létre sûrû virágzatot, de a gyantaképzôdésben ez sem maradt el a többi mögött. Körülbelül két hét elteltével, amikor a növények 71, 74 és 79 napos életciklusukat befejezve a teljes érettségig eljutottak, a felsô levelek figyelemre méltó méretet mutattak, a két nagyobb példány levelei kôkemények és nagy tömegûek voltak, az eredeti White Russian-fajtára emlékeztettek. Ellis D. nagyon elégedett volt a három AWR #1-növény gyantázottságával, fantasztikusan édesen illatoztak, egy kis gyümölcsös beütéssel. A szüret természetesen hamar lezajlott, és miután kiszárította a leveleket, nem lepôdött meg azon, hogy a két jobban sikerült növény csúcsvirágzata 15, valamint 17 grammos volt, köszönhetôen a kiváló levélstruktúrának. A harmadik

növény 12 g termést hozott. Az AWR #1-növények tesztelése során megállapították, hogy az elsô önálló Serious Seedsfajta meglepôen termékeny, erôsen hozza az Indica-fajta fô tulajdonságait, hatása több mint egy órán keresztül tart. Ellis D. arról számolt be, hogy az elfüstölt virágzat hatására nem lett fáradt és apatikus, csak mély nyugalom szállta meg, majd mikor a hatás megszûnôben volt, szinte kipihentnek érezte magát. Gratulálunk a kellemesen édes, enyhe ízhez is. Mr. Power Planter szintén három Autoflowering White Russian #1-növényt ültetett, de ellentétben Ellis D.-vel a kicsírázott magokat egybôl egy 9 literes cserépbe, három héttel késôbb, mint kollégája. A késôbbi ültetés jó döntésnek bizonyult, mert az idôjárás két hét múlva megjavult, melegebb lett, több napsütéssel. A csírázás után egy héttel Mr. Power Planter az AWR #1-növényeket kitette a kertjébe, mely déli fekvésû. Egybôl növekedésnek indultak, magasabbak és nagyobbak lettek, mint D. Ellisnél, és sokkal nagyobb oldalhajtásokat hoztak. Az egyik növény ugyanakkor valamivel kisebbre nôtt, mint a másik kettô. 3-3,5 hét után beindult az autoflowering-effektus, és az elkövetkezô héten meglepôen nagy, kerek felsô virágzat képzôdött, mely csodálatosan gyantás volt, olyan, mint Ellis D.-nél, sôt talán még jobban, és ennek megfelelôen az illata is intenzívebb, bár az aroma ugyanolyan édes-gyümölcsös volt. Mr. Power Planter AWR #1-növényei 72, 74 és 79 nap elteltével váltak éretté. A végére 37, 49 és 55 cm-re nôttek, és ennek megfelelôen a termés is nagyobb volt, mint Ellis D. növényeinél, vagyis 18, 21 és 23 g-ot hoztak. A Serious Seeds szüreti eredményei ennél két esetben is magasabbak voltak, tehát Simon teóriája, vagyis az átültetés nélkül használt nagyméretû cserép itt is helyesnek bizonyult. Mr. Power Planter is rácsodálkozott az Autoflowering White Russian #1 erôs Indica-jellegére, ez bizonyult a legtermékenyebb auto-strain-smoke fajtának, melyet eddigi munkássága során megismert. Mr. Power Planter és Ellis D. és mások már elôre örülnek az új Planter Auto Kali Mistnek (ez a Serious Auto-fajta még kidolgozás alatt van), amit bizonyára követ majd az Auto AK-47, az Auto Bubble Gum és az Auto Chronic. G.B.I.


INDICA CSÚCSFORMÁBAN Paradise Seeds: Wappa (feminizált) A Wappa Indica akkor jelent meg a piacon, amikor a Paradise Seeds egy „hatos csomaggal”, azaz hat új feminizált fajtával rukkolt elő. A Paradise Seeds kitűnő hírnévnek örvend a feminizált magok terén, úgyhogy a termesztőket nagyon érdekelte, hogy ezt a Wappa is alá fogja-e támasztani. 46


A Paradise Seeds erôs szerkezetû, stabil, tiszta Indicaként jellemzi a Wappát, melynek alacsony termete elônyös kis helyen történô termesztésre. A feminizált Wappa-magok elôállításához a pollen egy olyan módosított nôivarú növényrôl származik, ami hím virágokat hozott, ami egy másik nôivarú növényt megtermékenyítve kizárólag nôi magokat eredményez. Virágzási periódusa 55–60 nap. Erôltetett virágzás esetén 30 cm-es méretét az érés során megduplázza, és hatalmas ágakat növeszt (hozampotenciál 400-500 g/m2), ami édes, gyümölcsös, egyesek szerint mályvacukorra emlékeztetô illatot áraszt. Az Indica-fajtáktól váratlan módon a Wappa esetében magas a virágzat aránya a levelekhez képest, ami megkönnyíti a trimmelést. Szintén szokatlan a Wappa leveleinek világoszöld színe, ráadásul ezek a levelek vékonyabbak és fogazottabbak, mint a legtöbb Indica esetében. A Wappa hatásában is tartogat meglepetést – annak ellenére, hogy teljesen Indica, nem nehezíti el a testet, ezért nem egy tipikus fotelhoz láncoló, sztóndulós fajta, inkább „aktív testi vibrálást ad, ami sokkal inkább passzol a partyhoz, mint az ejtôzéshez a kanapén” – a Paradise Seeds szerint. Azt is ígérik, hogy „megvilágosító erejû hight nyújt, amely megnyitja az érzékelés kapuit” – köszönhetôen a 1518% körüli THC-tartalmának.

Robbanó virágzás A Wappa jól teljesít kültéren is, megfelelôen alkalmazkodik az észak-európai klímához, például Belgiumhoz vagy Hollandiához, de legerôsebbé a naposabb és melegebb régiókban fejlôdik, Dél-Franciaországban, Olaszországban vagy Spanyolországban, ahol növényenként akár 500 grammos hozamot is adhat. Megbízott kertészünk, Doc három feminizált Wappa-magot csíráztatott (azért csak hármat, mert párhuzamosan más fajtákat is tesztelt), hogy megszerezze elsô tapasztalatait a fajtáról. Mindegyik mag tökéletesen kicsírázott, a magoncok két hétig nagy teljesítményû lámpa alatt fejlôdtek. Ezek után 11 literes cserépbe kerültek, ahol még erôsebb fénynyel világította meg ôket. Ebben a közegben a vegetatív periódus harmadik hetére 30-40 cm-re magasodtak, és az elsô mellékágak megjelentek a hatalmas levelek alatt. A három Wappa-növény nagyon egyenletesen, bokros formában nôtt, rövid idô alatt hosszú mellékágakat

növesztett, ami ritkán figyelhetô meg az Indica-növények esetén. A vegetatív állapot negyedik hetében, folyamatos növekedéssel elért 50-60 cm mellett, Doc a fényperiódust 18/6-ról 12/12-re csökkentette, s ezzel beindította a virágzási szakaszt. Már két héttel késôbb megjelentek a csúcsokon a virágkelyhek. A számos mellékág tovább terjeszkedett a virágzás elsô heteiben, és ugyanígy tettek maguk a növények is, melyek ez idô alatt még terebélyesebbekké váltak. A virágzási periódus negyedik hetében körülbelül 100 cm magas, édes illatú növényekké fejlôdtek, ami bôséges terméshozammal kecsegtetett, annál is inkább, mert a rügyek ekkor már nagyok, tömörek és hoszszúak voltak.

Mentális vattacukor A virágzás negyedik hetének végén a rügyeket csillogó gyantaréteg borította. Az ötödik héten a virágzás robbanásnak indult, a rügyek mérete és sûrûsége elképesztôen megnôtt. A virágzás idôszakában is jellemzô volt az egységesség, nem jelentek meg különbözô fenotípusok, de még a virágzat struktúrája is azonos volt mindhárom növényen. Az egyetlen különbség azon az egyeden volt megfigyelhetô, amelyik még a másik kettônél is több gyantát termelt. Az édes

gyümölcsös aroma is mindhárom növény esetében jelentkezett. Nem hoztak hím virágokat, így a Wappa tovább öregbítette a Paradise Seeds hírnevét, habár három egyed alapján azért nem lehet általános érvényû következtetést levonni. A végül 120 cm-es növényekrôl a virágzás nyolcadik, kilencedik hetében lehetett szüretelni, amely egybeesett a Paradise Seeds által közölt adatokkal. És még néhány gyantás levél is akadt, amelyek jó alapanyagot adnak az Ice-O-Latorrel való feldolgozáshoz. A Wappa hatása épp olyan, mint arra számítani lehetett, órákon át nyújtott kellemes nyugtató hatást a testre, s egyáltalán nem volt bénító. Doc tapasztalata szerint testileg könnyed volt, végtagjait nem nehezítette el, és agyilag is jelen maradt, noha egyfajta mentális vattacukorba csomagolva érezte magát – egyszóval rendesen be volt szakítva, bár betépettsége ellenére szociális maradt, amihez kellemes eufória társult. A Wappa illata és íze is teljesen meggyôzte: a bugák lágy és édes füsttel égtek, édes gyümölcsös felhangok kíséretében. Az élmények alapján Doc a Paradise Seeds legjobb fajtái közé sorolta a Wappát. A kiváló ár-érték aránnyal rendelkezô Wappa minden értelemben csúcsminôségû Indica. G.B.I.

CK 2013/5. október

47


a’la canna „[…] Pillanatokig idôzni itt és remegni, hogy percek múlva végképp visszaessünk oda, ahonnan elindultunk – valóban nyomorúság. Pedig legtöbben megelégszenek ezzel a néhány alamizsna pillanattal. Mit tehetnek. Nincs bátorságuk és erejük, hogy magukra vegyék a nagyszerû, az örökkévalóságba lendítô hosszú gyönyör kockázatát. Pedig a kockázat olcsó, nevetségesen kicsiny. Mert igaz: a gyilkos nappal, a kaján dörömbölô világosság tíz órái nehezen múlnak, de az este és az éjszaka tizennégy órájában a csodálatos, titokzatos és idô nélkül való öröklét egy darabját kapjuk. Ekkor ismerjük meg az élet mély értelmét, és világosak lesznek elôttünk a homályok és sötétségek. […] Mert alkalom

ról, hogy az Isten boldogsága csak egy pillanat? Igen: ô ennyit adott alamizsnaképpen az ostobáknak és gyáváknak. De akik többet érdemelnek – mert többet akarnak –, azoknak megadatik, hogy megrabolják az öröklétet vitéz és nemes kockázattal. Le kell mondaniok, hogy jól lássanak és jól halljanak. Az érzékeket és a szer-

vezet oda, ahol azért élünk, hogy éljünk, és semmi másért. Hiszen ez az egyetlen célja a létnek. Hiszen a szûkmarkú isten is csak azért ajándékozott minden nyomorult féregnek egy-egy pillanatot ebbôl az életbôl, hogy éljen, folytassa az életet, hogy új életet okozzon. Az új féregnek pedig ismét kijut egy pillanat. A lét esszenciája olyan drága portéka, amelybôl egész nemzedékek évszázadok alatt kapnak – egy órát. Aki ebbe belenyugszik, az belenyugodott abba, hogy meghaljon, mielôtt megszületett. Aki azonban valójában emberré tudott lenni, és számot vetett magával – mint méltóságához illik –, az raboljon magának mindennap tizennégy órát. Ez a tizennégy óra egyenlô négyszáz generációnak nyolcezeréves életével. De szá-

nyílik megismerni a maga teljességében az életnek ama igazságát, amelyet valamennyien magunkban hordunk, s amely érzéki ítéletek nélküli tökéletes igazság. Szavakban, fogalmakban és ítéletekben éppen annyira kifejezhetlen ez az igazság, mint amennyire megismerhetlen az érzékek útján. Egy kockáról, amelyet csak láttam, de meg nem mértem, nincs jogom mondani, hogy a súlyát ismerem. Éppen így annak, aki csak látott, hallott, szagolt, ízlelt és tapintott – nincs joga mondani, hogy élt. A megismerést, az Isten boldogságát csak a gyönyör adja számunkra. De lehet-e beszélni ar-

veket megrontja a gyönyör rettentô és áldott közvetítôje, az ópium. Étvágy és polgári jó fáradtságérzés – ezekrôl is le kell mondani. A szemek gyakorta könynyeznek, a fül zúg. A tárgyak, az emberek, a betûk elmosódnak. A szavak, a hangok kaotikus zavarban bolyonganak a hallószerv géprészecskéiben. Állítsátok meg a nyomorult, szegényes kis gépeket! Csendes szobában, ahol puha szônyegekben meghal minden zaj, és színes üveg szórja szerte a kicsiny mécs pisla lángját, feküdjetek hanyatt. Hunyjátok le a szemeiteket. És az apró ópiumpipa el-

mítsunk csak ötezret. Egy nap alatt tehát ötezer esztendôt élek. Egy esztendô alatt ez körülbelül kétmillió évet jelent. Föltéve, hogy az ópiumszívást mint kifejlett erôs férfi kezded, és nagy gondot fordítasz testi épséged fönntartására – amelyet legjobb ügyes orvosra bízni – tíz esztendeig elélhetsz. És akkor húszmillió éves korodban nyugodtan hajthatod fejedet az örök megsemmisülés jeges párnájára. Aki ezen az áron nem mer és nem akar az öröklétbôl húszmillió évet – az éljen száz esztendeig, és sokasodjék meg az ô utódaiban.”

50

Csáth Géza:

ÓPIUM (részlet)


a’la canna

SZÜRREÁLIS ZENEGÉP David Lynch: The Big Dream A Twin Peaks, a Radírfej, a Dûne vagy a Mulholland Drive minden kocsmaasztalnál legalább egyszer elhangzottak már. David Lynch filmjeirôl szinte mindenkinek van véleménye. Arról azonban kevesen tudnak, hogy a neves direktor fest, bútorokat tervez, könyvet ír, videoklipeket rendez (legutóbb épp a Nine Inch Nails Hesitation Marks c. új lemezének egyik dalához), dalszövegeket ír, sôt zenét szerez. Lemezei, ha nem is megkerülhetetlenek, mindenképpen többet érdemelnek a felületes belehallgatásnál. Az elsô önálló nagylemeze a Crazy Clown Time, bár már a kétezres évektôl egyre koncentráltabban foglalkozott zenével, csak 2011 novemberében jelent meg, melyet idén követett a második, The Big Dream c. anyaga. Lynch az elôzô hanghordozón meghatározott hangzástól pár fokkal fordult el. A The Big Dreamen tökéletesítette a korábbi megoldásait. Elhagyta a mûködésképtelen eleme-

ket, ezért hiányoznak a menetelôs, elektronikus, diszkós ritmusok, de a bluesos, lebegô, zajos dalok, az effektezett ének és

ELVETEMÜLT KORTÁRSAK These New Puritans: Field of Reeds A These New Puritans új lemezén a kortárs komolyzene irányába tesz határozott lépéseket. A könnyûzene történetében ilyen radikális kísérleti zenét, ami szélesebb közönséghez is eljutott, a Pink Floyd játszott legutoljára az Atom Heart Mother c. 1970-es lemezén, ám a legendás pszichedelikus rockzenekar egészen más esztétikát követve írta meg dalait. Az art-rock jelzôvel felcímkézett fiatal brit banda, amely ma leginkább a szókapcsolat elsô felével jellemezhetô, olyan független, trendeken kívüli muzsikát készített, amit az ismert popzenei skatulyák egyikébe se lehet már belegyömöszölni. A 2008-as, rockos, elvont Beat Pyramid és a zaklatott, elektronikus, ugyanakkor a klasszikus zenei hangszerelés felé is kitekintô 2010-es Hidden nyomában a Field of Reeds további távolodást eredményezett a popzene világától. Kísérlet arra, hogy a könnyûzene felôl érkezô alkotók mûvészetüket a kor-

52

társ komolyzene világából érkezô hatásokkal termékenyítsék meg. A These New Puritans tagjai Steve Reich nyomában járnak, és ezen a friss kiadványon a minimalizmus, a repetitív zene felé tekintenek ki, ám a muzsikájukban fel-felbukkannak – fôként az

Lynch jellegzetes vékony férfihangja megmaradtak. Ám míg a Crazy Clown Timeon ezek többnyire nehezek, lassúak, nyúlósak voltak, addig itt könnyebbek, levegôsebbek, ezért élvezhetôbbek is. A szerzô a dalokra továbbra is rá-rámondja, dúdolja szövegeit, ettôl a produkció intimebbé válik ugyan, de nem veszít hidegségébôl és túlvilágiságából. Személyes kedvencem a lemezrôl The Ballad of Hollis Brown c. dal, mely e zenei világ esztétikájának egyik legkiforrottabb darabja. Lynch zenéje olyan, mint álmunkban amerikai szellemvárosban járni, betérni egy kocsmába, ahol a pultnál egy üveg bontatlan whiskey és egy felespohár vár ránk. Felhajtani az elsô pohárkával, és akkor mintegy varázsütésre megszólal a sarokban álló poros zenegép. Bár egyéni a Lynch-albumok hangzása, szó sincs arról, hogy ne fedeznénk fel erôs hatásokat. Tetten érhetô például Tom Waits zenei univerzuma, mely Lynch zenéhez való viszonyában meghatározó minta lehetett, így ezeket a meditatív lemezeket legfeljebb a híres filmrendezô laboratóriumában folyó mûvészeti kutatás részeredményeinek tekinthetjük.

énekdallamokban – popzenei elemek is. Az érzékeny dalszerzô Jack Barnett patikamérlegen méri a hozzávalókat muzsikájához. A finoman adagolt, leheletnyi elektronika – például a V (Island Song) c. számban – mint egy csipetnyi a megfelelô fûszerbôl átjárja a megszületô mû egészét, és sajátos harmóniát teremt. Letisztultság jellemzi az anyagot, ami ezért koncentrált figyelmet igényel a befogadótól is. A dalok túlnyomó részében Jack énekel, de a vendégzenészként közremûködô jazz- és fadoénekes Elisa Rodriguest is meg kell említeni. Orgánuma sokszor kilóg a hanganyag koncepciójából, de épp ez teszi izgalmassá azokat a trackeket, melyekben szerepel. Az érzelmes, hipnotikus és meglepôen visszafogott lemez legkiemelkedôbb darabja az Organ Eternal, melyben a fokozatosan lassan felépülô repetitív struktúra egészen a katarzisig emelkedik. Az ilyen pillanatokért érdemes idôrôl idôre betenni a lejátszóba a Field of Reedst, ami bár nem forradalmasította a könnyûzenét, mégis többnek bizonyul egy különc fiatalember kísérletezésénél.


a’la canna

RÓZSASZÍN GYEREKKOR Žagar: Light Leaks Nem véletlen, hogy a Žagar napjaink egyik legjobb hazai zenekara, amely nemcsak itthon, hanem a határokon túl is képes sikereket elérni. A Light Leaks nem marad el profizmus és átgondoltság tekintetében a széles körû elismertséget hozó Cannot Walk Fly Instead mögött. Miközben mindazon elemeket hozza, ami miatt szeretni lehetett a korábbi anyagokat, az új Žagar-album olyan optimista, bizakodó és naiv, mint egy ma született csecsemô. Emiatt az új hanganyag, ahogy borítója is, nekem túl sok rózsaszínt visel. Mindenkinek személyes ízlésén múlik, hogy mekkora mennyiségben képes ezt befogadni, számomra túlcsordult ez a cukros máz, és még a koncepció, utazás a gyerekkorba is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy könnyedén vegyem. Öt évet kellett várni az új albumra, ami alatt volt bôven ideje arra a kollektívának, hogy a dalokat megformál-

ják, és azok elnyerjék végsô formájukat. A finom, egészen áttetszô szintik, Ligeti György recsegôs rockéneke és a vocoderrel felvett, a zenével egybemosódó énekdallamok, a szkreccselés, a húzós basszusok, az érzékeny gitárjáték, sôt még gyerekkórus is helyet kapnak a középtempós számokból építkezô korongon, mely számos stílus: a dub, a rock, az elektro, az ambient kölcsönhatásából született meg. A pszichedéliát sajnos több helyütt kiváltja az azzal rokon, ám a Žagar esetében terméketlenebb monumentalitás, ami bár sokszor jól áll a zenének, gyakran mégis a giccs kitárt karjaiba taszítja azt. Ez a Wings of Love receptje szerint készült Dream of a Machine és az albumot záró Light is Everything esetében egészen zavarba ejtô. Mindettôl függetlenül a Light Leaks nem hazug vagy rossz lemez, csak éppen a korábban bevált befogadói technikák helyett a hallgatónak is meg kell

SÚLYOS ŐSZINTESÉG letlive.: The Blackest Beautiful A hardcore, metalcore, posthardcore szcénából magasan kiemelkedik az amerikai letlive. 2013-as lemeze: a The Blackest Beautiful. A srácok valami olyasmit csinálnak, ami eddig talán csak a System of a Downnak sikerült: a zúzós, kôkemény, odabaszó, üvöltô ôrjöngés mellé popos, néha mainstream elôadókat megszégyenítô fülbemászó dallamokkal operáló betéteket helyeztek el. Így képesek lesznek arra, amire a metál/rock zenekarok közül kevesen: a dühtôl és a haragtól szétfeszülô

indulatok mellett megjelenik a törékenység, sérülékenység és kiszolgáltatottság érzése is. Márpedig a muzsika elsôsorban érzelmekrôl szól, így aki a letlive. legújabb albumát hallgatja, szélsôséges érzelmi hullámvasútra vált jegyet. A frontember énekes Jason Aaron Butler bármire képes. Ha kell, üvölt, hörög, kiabál, liheg – és gyönyörûen énekel. De nemcsak ô, hanem az egész csapat óriási energiával csap a húrok közé. A dalok ettôl hihetetlenül feszesek, kemények, tökösek

találnia azt a hangulatot, amikor képesek megszólítani ôt a zenekar új dalai. A lemez legerôsebb pillanatai – a Mad-X közremûködésével rögzített dubos Outsiders, az éteri Toybox on the Shelf, az Odd Moments of Eternity fogós refrénje és a zene szövetébe beledolgozott velôtrázó sikoly pedig még a monumentalitásból adódó giccses elszállást is képes ellensúlyozni, és az instrumentális Mr. Lugosi – kárpótolnak a túlcsorduló momentumokért.

és nem utolsósorban szépek. Az albumnyitó, klipes Banshee (Ghost Frame) esszenciája annak, amit a letlive. képvisel. Elég ezt meghallgatni, és bármilyen fémzenére fogékony fület meggyôz a banda. Ez a szám, ahogy a többi is, megjárja a mennyet és a poklot. A hihetetlen tempót végig tudják tartani. Bár a lemez közepén tartanak egy gyönyörû pihenôt egy szám erejéig (Virgin Dirt), a The Priest And Used Cars vagy a Pheromone Cvit nem hagy kétséget, hogy a letlive. ezzel a lemezzel a fontos rockzenekarok közé lépett. A dalszerkezetek kiszámíthatatlanul rángatnak jobbra-balra, a dal mégsem esik szét. A refrén sosem egyértelmûen fülbemászó, mégis megjegyezhetô. Ráadásul olyan elemi erôvel zúznak, ahogy senki más eddig. A The Blackest Beautifulban nincs egy szemernyi nosztalgia, sem a 60-as, sem a 70-es, sem a 80-as évek után. A banda hiteles, ôszinte, ötletes zenét írt, ami mögül nem hiányoznak a súlyos gitárok, mégis abszolút kortárs, amit hallunk, pedig csak hat húrral, bôrrel és énekkel, vagyis szintetizátorok és elektronikus kütyük nélkül tolják az arcunkba. Hományi Péter

CK 2013/5. október

53


a’la canna

MINDEN, AMIT NEM TUDUNK Richard Panek: 4% univerzum – sötét anyag, sötét energia

Nyári éjszakákon a szabadban heverészve, a csillagokat kémlelve bárkinek ezernyi gondolata támadhat az univerzumról, a világegyetemrôl és a fekete lyukakról, azonban aki a spontán ötletekkel,

megérzésekkel nem elégszik meg, annak érdemes Richard Panek a 4% univerzum c. könyvét fellapoznia, mely felöleli a 20. század második felében kialakuló, hivatalosan is tudománnyá fejlôdô kozmológia történetét. Mûveli ezt a National Geographic stílusában, közérthetôen, sztorikkal emészthetôvé téve. Szükség is van erre a témában járatlanok számára, mert bár egyenletek nincsenek a könyvben, az univerzumot magyarázó elméletek megértéséhez olykor érdemes újra és újra visszatérni egy-egy részlethez, így még ha a kép nem is válik teljesen tisztává, az érdeklôdô számára legalább a kontúrok kivehetôvé válnak. A kötet a történet idejében szabadon mozog, sokszor évtizedeket utazunk az idôben elôre, illetve vissza. Richard Panek elôször bemutatja azokat a tudósokat, akik lefektették a kozmológia alapjait, majd rátér a sötét anyag és a sötét energia óriási témakörére. Bár a tudo-

mánytörténeti munka jórészt két csillagász- és fizikuscsapat, a Nagy-z és a SCP szupernóvavadászainak krónikája, rengeteg név és elmélet kerül szóba a kiadvány több mint háromszáz oldalán. Megismerkedhetünk a csillagászat technikájának evolúciójával: míg Vera Rubin gyerekként a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején szobájából távcsôvel kémlelte az eget, addig Adam Reissnek elég laptopját felnyitni otthonában vagy épp egy repülôtéren, és az internetre csatlakozva bárhonnan elérheti a csillagvizsgáló felvételeit. A Nagy-Reccs-elmélet vagy az „Aranyfürtöcske-világegyetem” elképzelés magyarázata mellett bepillantást nyerhetünk a Déli-sarkon mûködô Délisarki Teleszkóp legénységének nem mindennapi hétköznapjaiba is. Panek könyve a széles nagyközönségnek szóló tudományos-ismeretterjesztô munka. Hibái egyszerre erényei is: sokszor felületes, elnagyol bizonyos témákat, de így olyan olvasóknak is segít megérteni a sötét anyag és a sötét energia mibenlétét, akik számára ismeretlen a fizika, a csillagászat és a kozmológia világa.

KEGYETLEN HÉTKÖZNAPOK Csaplár Vilmos: Edd meg a barátodat! Csaplár Vilmos új regényírói korszakának egy fontos állomása volt a pár éve megjelent Hitler lánya c. kötet, mely a harmincas-negyvenes évek Budapestjére, Magyarországába és Európájába kalauzolta az olvasót. Az Edd meg a barátodat! c. nagy ívû prózamû mintha ennek a kötetnek a folytatása volna. A cselekmény valahol a negyvenes években veszi kezdetét, és egészen a Kádár-korszak végéig tart. A könyv két nagy szerkezeti egységbôl áll. Az elsô rész, melyben fôként a fôbb szereplôk gyermekkorát ismerhetjük meg, elôkészíti a második rész hôsöket és gonoszságot nélkülözô kegyetlenségét. Három szemszögbôl beszéli el a 20. század második felének magyar „privát” történelmét. Figurái közt akad kurva, besúgó és egy vállalkozó, aki a szocializmus korszakában alakít ki illegális cégbirodalmat. A szöveg alapvetô tapasztalatként a testiséget emeli az elsô helyre. A szeretkezések, dugások naturális leírása ugyan nem

54

újszerû sem a kortárs világ-, sem a magyar irodalomban, mégis, Csaplár Vilmosnak sikerült valami olcsó, fülledt keleteurópai ízt csempésznie bele, mely egye-

divé és nagyon jellegzetessé tette azokat. Az ábrázolt emberi sorsok, melyek egyszerre kiszámíthatóak és mégis kiszámíthatatlanok, magát a rendszert jellemzik. Mindezt izgalmasan, érdekesen meséli el. Az Edd meg a barátodat! az a kortárs regény, ahol az olvasó alig várja, hogy lapozhasson, hogy megtudja, mi történt Lalival, Klárival és Andrással. A legérdekesebb a kötetben, hogy közvetlenül nem ábrázolja a szocialista Magyarország legmélyebb poklait, pedig járunk a kitelepítettek közt, találkozunk tartótiszttel, mégsem primer módon szembesülünk az erôszakkal. A mû világában a kegyetlenséget a rendszer logikája szolgálja, a hôsök csak elszenvedik azt, ezáltal válnak ôk is kegyetlenné, érzéketlenné. Így eshet meg, hogy a regény végén Lali, bár nem éhezik a szó szoros értelmében, mégis a legnagyobb természetességgel csillapítja éhét egykor volt barátjának a húsával.


a’la canna

TÚL AZ EMBERTELENSÉGEN Robert Kirkman–Charlie Adlard: The Walking Dead – Siralomvölgy Robert Kirkman sorozata, mely tévésorozatként is hatalmas siker szerte a világon, az Egyesült Államokban már a 19. kötet megjelenésénél jár. Itthon a hatodik rész tavasszal került a könyvesboltokba. Az elôzménykötetekben már hozzászokhattunk a sötét tónusú emberábrázoláshoz, ám ez a Siralomvölgyben további részletekkel bôvül. Ezúttal a tét nemcsak a túlélés, hanem az is, hogy hôseink meg tudják-e ôrizni morális tartásukat, emberségüket. A harmadik kötetben megtalált menedéket, a börtönt maguk mögött tudva az ötödik kötetben páran elhagyták biztonságos otthonukat, abban a reményben, hogy egy lezuhant helikopterben túlélôket találnak, ám helyette Rick, Glenn és Michone a közeli kisvárosban, Woodburyben a várost vezetô kegyetlen Kormányzó fogságába estek. Míg Rick lassan próbálja feldolgozni, hogy el-

vesztette jobb kezét, addig Michone-t a Kormányzó arra kényszeríti, hogy a város arénájában, a lakosság szórakoztatására küzdjön meg ellenfelével. Bár szökésük esélytelennek tûnik, pár helyi srác segítségével mégis sikerül lelépniük. Visszatérve a börtönhöz azonban az elsô, amit meglátnak, hogy távollétük alatt zombik lepték el a komplexum udvarát. Miközben saját, szeretteik és családjuk életéért küzdenek, kénytelek szembenézni azzal a ténnyel, hogy maguk mivé váltak. Michone kiszabadulván brutálisan megkínozza a korábban ôt megerôszakoló Kormányzót, Rick pedig puszta kézzel fojtja meg azt a férfit, aki elárulná ellenségeiknek, merre találják menedéküket. Még a képregény kétdimenziós kockáin is sokkoló a brutalitás, ami egyre inkább uralni kezdi a szereplôk életét. Valóban ez lenne az ember, valóban így kell viselkednie egy ilyen kiélezett helyzetben? Iga-

za van-e Ricknek abban, hogy nem osztja meg a börtön készleteit Woodbury lakosaival, és megtartja saját csapatának? – kérdezhetnénk, és még számtalan, ezekhez hasonló kérdés fogalmazódik meg a szereplôk, az alkotók és az olvasók fejében egyaránt. Ha nem is mindre, de talán néhányra választ kapunk a következô füzetben.

GALLOK A PÁCBAN René Goscinny–Albert Uderzo: Asterix és a rézkondér, Asterix Hispániában Bár a képregényrajongókat nem kényezteti el a piac, az Asterix-sorozat gyûjtôi nem panaszkodhatnak, mert az ôsz beálltával egyszerre két új füzet megjelenésével lepte meg ôket az Egmont Kiadó. Szeptemberben napvilágot látott a bátor gallokról és bolond rómaiakról szóló folyam 13. és 14. része. Az Uderzo és Goscinny szerzôpáros – elôbbi a rajzokért, az utóbbi a történetért felel – izgalmas, két új kötete közül a nagykorúak talán inkább az Asterix és a rézkondér címûben lelik majd örömüket. Ebben az epizódban a címadó hôs és az elmaradhatatlan barát, Obelix meg persze kiskutyája, Ideafix egy rézkondérnyi eltûnt szeszterciuszt próbál meg elôkeríteni, jó ideig mindhiába. Ám a kutatás apropóján a történelmi korszak hétköznapjainak számos helyszínét megismerhetjük. Így jutunk el egy korabeli piacra, egy gladiátorarénába, ahol a két legismertebb gladiátortípus is egy-

egy képkockán bemutatásra kerül, végül pedig egy színházba. Ez utóbbi egészen pompás kifigurázása a mindenkori mûvészetnek és mûvészeknek, nem véletlen, hogy a rajzoló ennek a jelenetsornak az egyik képkockáján rejtette el önmaga és írótársa portréját.

Az Asterix Hispániában szintén humoros történet, azonban az elôbbi történetéhez hasonló finom utalások csak elvétve akadnak, és az origóban ezúttal sokkal inkább a cselekmény áll. Persze a házukat magukkal cipelô, nyaralni tartó gall turisták és a két kocka erejéig felbukkanó ókori Don Quijote és Sancho Panza meghozza az örömteli ahaélményt a felnôtt olvasó számára is. Valószínûleg – a kiváló sztorik és mértékkel adagolt humor mellett – ezek az utalások teszik minden generáció számára kedvessé és újra és újra kézbe vehetôvé, olvashatóvá a legendás sorozatot. Úgy tûnik, nem kell sokat várni a folytatásra sem, mert az Asterix magyar kiadása, szemben a legtöbb hazai képregénnyel, sikeres, ezért talán még idén, de legkésôbb tavasszal kezünkbe vehetjük a 15. és a 16., valamint a francia megjelenéssel szinte egy idôben a legújabb, a 35. epizódot is. Hományi Péter

CK 2013/5. október

55



CK Magazine 32