Issuu on Google+

II. évfolyam 2009/2. április

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA KENDER RKULTÚRA MAGAZIN

CANNABIS KULTUSZ

www.cannabis.kultusz.com

ára: 485 Ft


JEGY ZET AZ ÖTVENKETTEDIK

SEMMI

elején, Bécsben ék érte, így aztán március ett fiz is g me és et, ôk Hívták erügyi Bizottságának elmes Nemzetek Kábítósz ged En az k lte yû zeg öss ismét ezt azzal a kifejezett ozott delegáltjai. Tették llér pa b áb ink leg n ba má drogté a drogmentes világ évvel korábbi vállalásuk, tíz k ssá uta bem gy ho céllal, értékeljék évtizednyi közös tett érdemi lépéseiket, és a áb ny irá ek én tés rem megte ettek magukkal, ha már n roppant elégedettek leh ilvá Ny . yét én dm nd a kijelölt ere k áju munk hogy mind a vállalás, mi n, ba ab g edi gp Mé . tak az elsô nap megállapod özi drogmaffia olyan, de t a tíz év, mert a nemzetk vol és kev t há k csa , yes út hel ven kormány, benne a bla, bla, hogy negyven-öt , bla s ma tal ha és s erô olyan alatt is, tehetetlen velük gok, még az ENSZ égisze -ta EU az k, 0-a G2 a , G8-ak drogok elleni háborúhoz, hogy újabb tíz év kell a át, teh aló nv ilvá Ny . en szemb k háború, amihez, mint illió dollár, hiszen ez is csa zm szá r pá y úg g mé nte és éve dolog szükséges: pénz! ban tudjuk, legalább három m volt bonyolult, és valójá legáltak feladata tehát ne yde án t rm ko zet gó eve yn for n úg ba Szó napja, az csak az esemény elsô két szakmai sem, így számukra apos szakmai vita nem. gyn né ô vet telezô, az azt kö kö t vol ugye z” rés ntû szi as „mag nem dönteni, ahhoz meg érteni kell a témához, ha m ne s, ege esl fel is y … úg Am ig szakértelem kai támogatás, nem ped ik bátorság kell, meg politi rôl és hangulatáról az egy yei én dm történéseirôl, ere cia ttal ren ezú nfe Ko aki D ak, CN kn . un 52 Az zott lap lland pszichiáter nyilatko ho lak Po gy ck ho dri Fre za, , ráz evô gya résztv , mivel ma érdezni Costa fôigazgatót hetô sem mulasztotta el megk 30 éve szabadon hozzáfér ig ped s, ztá yas fog a kû rté Hollandiában átlagos mé ze? sadalmuk sem omlott öss a kannabisz, és még a tár demonstrációt, melynek tak tot tar il szervezetek civ sek özi etk mz ne l tná ára A bej ” aktivisták és transzparen t. Ketrecekben „raboskodó vol e , zes rés ára ív ság akt tos is fon SZ a TA sökkentés ltak figyelmét az ártalomc hívták fel az érkezô delegá valamint arra, hogy , ére ség ges lizáció szüksé ina rim dek a és ció lizá era a lib csak nem az országuk és al is biztos szolgálnak, épp azz k, lne zü ô aktivisták kés ni ten it am demonstrációban részt vev a dó an yoz súl ng ha t Ez togattak közösségük érdekeit. l díszített ezerdollárost osz éve kép arc ) sta (Co ak ján a prohibíció olasz pápá a indián, az érkezôknek. nban Evo Morales, Bolívi azo ot ng zha iss tóv saj és A legnagyobb feltûnést lyben amikor beszéde alatt – me ôslakos elnöke váltotta ki, nemcsak megmutatta, – fel lalt szó esztôk érdekében erm kat ko t, aztán még kai eri -am dél a nélkül elrágott egy levele bi áb tov en nd mi de ka, hogyan is néz ki a ko l egy kultúra része. nem kokain. Ez a kokalevé „Ez te: táján zöl kö jd Ma et. egy evél az ENSZ kábítószerlis lehetséges, hogy a kokal m ne st és r, Mo . sze yok ító vag káb je m Ne k vezetô ermelô régiója dolgozóina kat ko nem ik att egy mi a és lívi szt Bo . me yen ter leg e vagyok, de a lôj me ter k lne evé kal ko a ] elnök vagyok. Ennek ennek a kokalevélnek. [… dô. Fogyasztója is vagyok ske a ere r-k ást tilt sze a ító ire káb am yok lt, vag yezményre uta Eg SZ EN -es 61 19 (az ja Ezen felül azt is mond ális és morális változásokat gy nemkívánatos intellektu ho k), m zzá po ala pig na i ma ezeket a változásokat, ne Én nem érzem magamban . en ] égb [… lyis i. mé ten sze gér a me oz ok t egyszerû ha képtelen lennék rá. Ez lehetnék Bolívia elnöke, gy a bolíviai nép, az ország ho , kel ök ném tudatni Ön ret sze ül fel n eze nd mi De gyott jóvá új politikai alkotmányt ha r, szö elô ja: az állam án sor ete tén tör n a 384. cikkely azt mond yba án otm alk új az en a szavazataival. És ebb .” mint kulturális örökségét védi az eredeti, ôsi kokát m László, vagy bármelyik lyo Só int am ütt elképzelni, egy k lju bá pró n utá ek Ez litikus kiáll a nemzetközi r elsôvonalas magyar po aká y vag , ság zli a világgal, ltó mé gi zjo kö ôen, mégis udvariasan kö tûr m ne st dá on ntm elle nyilvánosság elé, és álják a kendert számos r éve termesztik és haszn eze r má an kb a mennyiségi zán ha gy ho rt, mert Amerika és Európ azé És is. ra ció reá rek különbözô célra, így képesek, mint polgárai erre is csak úgy lt lizá cia szo sra ztá yas fog m kábítószer, de még ha , attól még elsôsorban ne zik tes al láv kó a azt y og ah nban velünk az elmúlt yzet megoldása. Mivel azo hel a ás tilt a , inkább sem or akk az, a következôben sem fog tem rin sze és ló, son ha t ezer évben sem történ es, viva la coca! aiak vagyunk! Viva Moral Lukács Gábor képzeljük azt, hogy bolívi fõszerkesztõ

INDEX ONICS ADVANCED HYDROP BIOBIZZ BUSHDOCTOR DUTCH PASSION GHE S GREEN HOUSE SEED G ON AL GUANOK G HESI PLANTENVOEDIN HOBBIKERT HOMEBOX HURRICANE HYDROBÁZIS NIRVANA SEEDS SENSI SEEDS TITKOK KERTJE ZENIT ZÖLDERDÕ ZÖLDPARADICSOM

13 11 25 7 27 3 43 B4 19 33 29 5 B3 B2 17 17 17 33

IMPRESSZUM KFT. KIADJA: KULTUSZ KIADÓ TER PÉ I FELELÕS KIADÓ: PERJÉS R BO GÁ CS KÁ FÕSZERKESZTÕ: LU R NO HU E NK BE : SZERKESZTÕ ESE SZERZÕK: BÁNHEGYI EM DOR AN I RC CSERI DÁNIEL, HA TA KEHDI ET UC NO S, MÁ KARDOS TA ÓS KL MI I SÁROSI PÉTER, TOLD ELY RG DESIGN: VASK A GE ULTUSZ.COM HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@K SZ.COM WEB: CANNABIS.KULTU ISSN 2060-1735 S BÜNTETŐ A JELENLEG HATÁLYO VI 8.É TÖRVÉNYKÖNYV 197 C. §/ 3. 28 2– 28 Y IV.TÖRVÉN ZERT ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓS TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, Z, AZ ORSZÁGBA BEHO ONNAN KIVISZ, VAGY N ÁTVISZ, AZ ORSZÁG TERÜLETÉ KÍNÁL, RT ILLETVE KÁBÍTÓSZE Z, VAGY HO BA OM AL RG ÁTAD, FO IK, AZZAL KERESKED SEL SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETHETŐ.


TARTALOM

8

4–6 GREENFO INTERJÚ TE MZETEK SZERVELYZE TÁSA 8–12 ENGEDELMES NE TA FO ÉS A RC DA LITIKA KU A GLOBÁLIS DROGPO

CIVIL NO csENSZ!

RÁTSÁGOS)

ILEK (TÉT NÉLKÜLI, BA

DELEGÁLTAK VS. CIV

KENDER+MÉDIA ? JÓTÉKONY VÁLSÁGGA LIZÁLNÁNAK LE A KÖZGAZDÁSZOK IS

GURU+MONDJA TAVASZI GERILLÁK ÁSÓ+KAPA

14–15 16

14

18–19

E NÖVÉNYEINK ETETÉS BEN EG EL HIDROPÓNIKA, M

CANNA+GLOBE ÁBAN TÁLIBOK SKANDINÁVI

20–21 22–23

AKIK MÉG HISZNEK AN ADALOM UTÓPIÁJÁB A DROGMENTES TÁRS

24–26

PREVENTIVE HELYBENJÁRÁS MEDICINAL A NAGY BONGTEÓRIA

28–29

BETÉRÕ SÉG PARADICSOMSZÖVET A’LA CANNA SKA! SKA! SKA!

FEHÉREN FEKETE ÉS

FEKETÉN FEHÉR

I JAMAICA LÁNGJAAG Y FIRE MAMA EMPRESS AYEOLA, AV

30–31 32

36–37 38–39

KÖRÜL SPANGLIVAL A FÖLD

43

RGATÓRIUMA ELVESZETTEK PU K: DEALER

45

BIO-BAK.NL

47

LYGÓ BRIAN PRESTON: FÛBO

FLIEGAUF BENEDE

PIXEL

EZER ELGURULT MEGA

PAPRIKÁS CSIREK

24

38

48

A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minôsül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom elsôdlegesen szórakoztató és ismeretterjesztô céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója nem támogatja a kiadványban megjelenô termékek illegális használatát. A kiadó nem vállal felelôsséget a lap értékesített felületein megjelenô állításokért. A szerkesztôségi cikkben megjelenô minden vélemény a szerzôtôl származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Idônként nem lehetséges a szerzôi jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény elôterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegrôl és képrôl azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történô sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!


TILTÓLISTÁN A BZP A karrierjét Új-Zélandon megalapozó, „legális partidrogként” elhíresült szer 1999-ben tûnt fel Európában mint a speed legális alternatívája vagy egyenesen mint „herbal ecstasy”, de használata a hazai szcénában csak tavaly kezdett el terjedni. Amikor 2009. január 1-jén tiltólistára került Magyarországon, a legtöbben valószínûleg még nem is találkoztak a benzilpiperazin (BZP) nevével. A Drogriporter március elsején, az Európai Drogmonitorozási Intézet (EMCDDA) tanulmánya alapján még legálisnak mutatta be a szert, és felhívta a figyelmet a headshopokban árult, magas hatóanyagtartalmú BZP-tabletták veszélyére. Csak pár nappal késôbb értesültek egy körlevélbôl (a szakma nagy részével egyetemben) arról, hogy a BZP már januárban tiltólistára került. Az EMCDDA-tanulmány szerint a szer stimuláns potenciálja nagyjából tizedannyi, mint az amfetaminé (speed), és az eddigi, 20 milliósra becsült használat mellett mindössze két halálesetet regisztráltak. A BZPt az USA-ban 7 éve egy hamis tanulmány alapján tiltották be, amely „tévesen” tízszer erôsebbnek állította be a szert az amfetaminnál. Itthon egyszerûbb módszert választottak: elôzetes egyeztetés nélkül, ismeretlen kritériumrendszer alapján, kvázi titokban nyilvánították kábítószernek, a drogszakma bevonása és utólagos értesítése mellôzésével. A döntés tehát tisztán politikai, és teljesen figyelmen kívül hagyja a közegészségügyi megfontolásokat. Talán majd újragondoljuk, amikor BZP néven sokkal veszélyesebb hatóanyagú tabletták jelennek meg a feketepiacon.

4

SZAGOT FOGTAK

PEST MEGYE ERŐSÍT

Az elmúlt két hónapban nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte szokatlanul aktívak voltak a drogkeresô szervek. Talán csak kifinomult a szaglásuk, talán rájöttek, hogy nem az alkalmi fogyasztót kéne úton-útfélen vegzálni, hanem érdemes sokkal összehangoltabb akciókkal lefülelni az ipari termesztôket – ki tudja? Mindenesetre február közepén francia rendôrök egy párizsi lakásban kereken egy tonna, azaz egymillió gramm kannabiszra bukkantak kétszázezer, valószínûleg nem becsületes munkával megkeresett euro társaságában. A zöldséget és a pénzt lefoglalták, valamint öt személyt – volt köztük 16 és 55 éves is – ôrizetbe vettek. Néhány nappal késôbb a Scotland Yard detektívjei is villantottak egyet: egy londoni általános iskolában lepleztek le egy valóságos kannabiszfarmot, amit a kazánházban létesített a szemérmetlen és mindenféle erkölcsi érzéktôl mentes gondnok. Az ügy érdekessége, hogy a rendôrséget nem az iskola, hanem az áramszolgáltató értesítette, miután feltûnt, hogy az intézmény a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségû áramot fogyaszt. A 44 éves pedellus profi módon szerelte fel az ültetvényt, és hónapokon keresztül nevelgette a növényeket. Az iskolába egyébként – ahol egyszersmind óvoda is mûködik – 3 éves kortól 11 éves korig járnak gyerekek. A svájci egyenruhások munkáját a Google Maps segítette: az on-line mûholdas térképszoftver képeit böngészve véletlenül bukkantak rá egy 7500 négyzetméteres ültetvényre Thurgau kanton északkeleti részén. A véletlen felfedezés révén egy egész bûnszövetkezetet sikerült felszámolniuk. A nyomozás során végül tizenhat személyt letartóztattak, lefoglaltak 1,1 tonna hasist, valamint készpénzt és értéktárgyakat körülbelül kétszázmillió forintnak megfelelô értékben. A gyanú szerint a bûnbanda hét tonna hasist és marihuánát adott el 2004 és 2008 között, melybôl évente 3–10 millió frank bevétele származhatott.

Pest megyében nôtt a marihuánafogyasztók száma – ez derült ki a Pest Megyei Kábítószerügyi Egyeztetô Fórum március 18-i tanácskozásán. Ezzel együtt viszont lassult a drogfogyasztók számának növekedése, noha a fôváros közelsége miatt a megyében még mindig könnyû hozzájutni a tiltott szerekhez. A jelentés szerint a régióban csak a marihuánafogyasztás nôtt. Szehofner József, a testület szakmai társelnöke úgy véli, hogy a prevenciós programokkal ez a trend lassítható, mi több: meg is állítható! Ugyanakkor hozzátette, hogy az iskolákban folyó megelôzô-felvilágosító munka hatékonyságáról kevés az információ – mily meglepô, ugye? –, ám a civil és egyházi szervezetek egyre eredményesebben veszik ki a részüket a drogprobléma kezelésébôl. Örüljünk tehát, hogy gyermekeink továbbra is a hozzá nem értô szcientológusoktól tanulhatják a tiszta, felelôsségteljes és mindenekelôtt tudatmódosítástól mentes élet fortélyait ahelyett, hogy végre észérvekkel nevelnénk és világosítanánk fel a jövô generációját!

A HOSSZÚ ÉLET TITKA? Nigériában egy 114 éves férfit vettek ôrizetbe március közepén, mert a háza mögött száz zsák kannabiszt találtak. A 19. század végén született Sulaimon Adebayo tagadta, hogy köze lenne a droghoz, az afrikai ország délkeleti részén lévô Ogun állam rendôrsége azonban állítja, hogy egy „füles” alapján jutottak a kannabisz nyomára. Arról nem szól a jelentés, hogy a zsákokban mekkora mennyiségû fû volt. Akárhogy is, 114 évesen az ember már csaknem árt a társadalomnak, az azonban valóban nehezen hihetô, hogy ennyi idô alatt soha, egyetlen szálat se…

KAMPÁNY A HAMISÍTOTT GYÓGYSZEREK ELLEN Úgy tûnik, a kormány is felismerte, hogy a hamis tabletták piaca nem csak az ecstasy fogyasztóit, hanem a potencianövekedésre, az izomgyarapodásra vagy éppen a nyugodt alvásra vágyókat is veszélyezteti, ezért a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kampányt indított az ilyesfajta pirulák ellen. Az „Új rend és szabadság” programért felelôs kormánybiztos, dr. Kondorosi Ferenc ugyan felhívja a fi-


gyelmet az illegális gyógyszerek veszélyeire, arról azonban nem szól, hogy a legális gyógyszerek évente közel tízszer annyi túladagolásért felelôsek, mint az összes kábítószer együttvéve, jelentôs részük kifejezetten addiktív, és visszaélésszerû használatuk (többnyire alkohollal együtt fogyasztva) már a legelterjedtebb tudatmódosítási forma a fiatalok körében. Azonban adódik itt egy másik kérdés is: ha közegészségügyi célokat tartunk szem elôtt, nem lenne érdemes a hamis kábítószerek ellen is fellépni? Aki egy kicsit is követi a kábítószerpiac változásait, az bizonyosan szembesült azzal, hogy az

ecstasy néven árult tablettába évek óta az eredetinél (MDMA) sokkal veszélyesebb anyagokat tesznek, a füvet homokkal ütik fel, hogy a szennyezett heroinról ne is beszéljünk. Az IRM egy bûnügyi szakértôje már benyújtott egy javaslatot „Kritikus kábítószerek hatóanyag-tartalmának monitorozása” néven, amely 5-6 millió éves ráfordítással sok életet menthetne meg, állami finanszírozást azonban természetesen nem kapott. A dílerek leleményessége megkövetelné a hamis illegális szintetikus drogok, de még a felütött kannabisz elleni harcot is. A realitáshoz alkalmazkodó drogszabályozás híján ez azonban aligha kivitelezhetô…

bô harmincéves gyakorlata szerint nem foglalkozik azzal, hogyan kerül a coffeeshopba az ott már legálisan fogyasztható füstölnivaló (lásd CK 2009/1. február – A hollandok gyógyszere, A hátsó ajtó és a gedoogbeleid mögött). Világos, hogy a büntetôjogászok által máris példaértékûnek kikiáltott tárgya-

COFFEESHOPPER Eljárást ind��tottak a legnagyobb holland coffeeshop, a 2008 májusában bezárt terneuzeni Checkpoint tulajdonosa és több munkatársa ellen, akik a vád szerint tagjai egy, a drogkereskedelemre épült bûnszervezetnek. Az ügy a holland törvénynek arra a kiskapujára mutat rá, mely ugyan tiltja a kannabisz termesztését, azonban a hallgatólagos tolerancia

5


GREENFO lás alapvetôen befolyásolhatja Hollandia könnyûdrog-politikáját: ha a coffeeshop tulajdonosát, Meddy Willemsent bûnösnek találják az illegális kannabisztermesztés és a szervezett beszerzôi lánc támogatásában, akkor más tulajokat is bûnözôként aposztrofálhatnak. A hátsó ajtó problémának természetesen több megoldása is lehet. Egyrészt a hallgatólagos tolerancia törvénybe foglalt intoleranciává alakulhat, és a fûvel kapcsolatos minden tevékenység tiltottá válhat. Bár a kereszténydemokraták örülnének ennek, nem túl valószínû, hogy 30 évnyi sikeres mûködés után ez bekövetkezik. Másrészt az ügy hatására a jelenlegi gyakorlat törvényerôre emelkedik, és ezentúl a kávézók számára termesztôknek sem kell illegalitásban dolgozniuk. Ez lenne a legésszerûbb megoldás, és ezt sürgeti több határ menti város polgármestere is. Persze az is elképzelhetô, hogy minden marad a régiben. Mi innen, bô ezer kilométer távlatából csak bizakodni tudunk a józan ész diadalában.

MARIHUÁNÁVAL KALIFORNIÁÉRT?

gazdasági ágazat fejlôdött ki, ami évi 14 milliárd dolláros forgalmat bonyolít – csaknem kétszer akkorát, mint a második helyezett tejipar. Ráadásul az ötlet akár meg is valósulhat, hiszen az USA igazságügy-minisztere, Eric Holder nemrégiben amellett kardoskodott, hogy az államok maguk határozhassák meg, mennyire szûkítik, vagy éppen szélesítik ki az orvosi marihuánafogyasztás törvényi kereteit. Mindemellett ígéretet tett arra, hogy a továbbiakban ritkábbak lesznek a füvet árusító „patikák” elleni razziák. Ha törvényerôre emelkedne a legalizációs elképzelés, akkor 21 éves kor felett – csakúgy, mint az alkoholhoz – mindenki hozzájuthatna a marihuánához. Unciánként 50 dollár adót vetnének ki, ami becslések szerint évi 1,3 milliárd dollár bevételhez juttatná az államot, miközben megspórolhatná az üldözésre és a jogi procedúrára költött, szintén egymilliárd dollár körüli összeget. (Az már más kérdés, hogy a költségvetés hiánya az „aranyállamban” a februári adatok szerint a 42 milliárd dollárt kóstolgatja!) A várható gazdasági elônyök azonban nem gyôznek meg mindenkit. Egyesek szerint az utolsó dolog, amit az államnak tennie kellene, hogy még egy tudatmódosító szert engedélyez, hiszen az alkohol- és a túlzott gyógyszerfogyasztás már így is rengeteg gondot okoz, a döntéssel pedig tovább nône a szabadidôs füstölôk száma.

ALKOHOL VS. KANNABISZ

Az USA nyugati partján újra felmerült, hogy a marihuána legalizálásával lehetne elébe menni a pénzügyi katasztrófának – Kalifornia állam ugyanis alig látszik ki az adósságból, néhányan már a csôdöt vizionálják. Az ötlet a demokratáktól, egészen pontosan egyik képviselôjüktôl, Tom Ammianótól származik: legalizálná és megadóztatná a marihuánát, amivel véleménye szerint helyrebillenthetô lenne a költségvetés. Lehet, hogy ô maga volt Christopher Springer? (CK 2008/2. Legális fû Kaliforniában?) A kannabiszszármazékok persze arrafelé nem csupán az alvilággal és a pokol bugyraival vannak összefüggésben. A gyógyászati célra termesztett marihuána 1996-os engedélyezése óta óriási mezô6

Egy újabb kutatás látott napvilágot a Tengerentúlon, amely azt bizonygatja, hogy az alkohol igenis veszélyesebb drog, mint a marihuána. Két kaliforniai egyetem kutatói ezúttal a tinédzserkori szerhasználat hosszú távú agyi hatásait vizsgálták, s megállapították, hogy a tizenévesek esetében a rendszeres marihuánafogyasztás kevesebb negatív idegrendszeri elváltozást okoz, mint a sûrû „tintázás”. Az alkoholfogyasztó kamaszoknál rendellenességet tapasztaltunk az agy méretében, a fehérállomány mûködésében, és a megismerôképesség fejlôdésében is. A kannabiszfogyasztók szintén mutattak elváltozásokat a „tisztán élôkhöz” képest, de jóval csekélyebb mértékben – áll a kutatók jelentésében, amit a Clinical EEG and Neuroscience tudományos magazin januári számában közöltek. A kutatás eredményeire reagálva az amerikai kannabisztörvények reformá-

lásáért küzdô szervezet, a NORML (National Organization for the Reform of Marijuana Laws) igazgatóhelyettese, Paul Armentano elmondta, hogy fenntarthatatlan a jelenlegi helyzet, amelyben az állami rendelkezések a keblükre ölelik a szeszt, miközben a bizonyíthatóan kevesebb egészségügyi kockázattal járó marihuánát tûzzel-vassal irtják.

VILÁGMÉRETŰ FELVONULÁS

A május 2-i és/vagy 9-i hét végén újra összegyûlnek a világ marihuánaszimpatizánsai, hogy hallassák békés hangjukat a törvényhozók felé, s egyben megünnepeljék a Kender Világnapját. (Azért a két dátum, mert elôfordulhat, hogy néhány országban valamelyik egybeesik más ünnepekkel – nálunk például május elsô vasárnapján anyák napja miatt nem célszerû ilyen rendezvényt tartani.) A 2009-es globális felvonulásra idáig 195 város jelentkezett, köztük a Kendermag Egyesület révén Budapest is – ám azt lapzártánkkor még nem tudni, hogy milyen akcióval készülnek, és azt sem, hogy pontosan melyik nap. (A www.cannabis.kultusz.com oldalon azonnal jelezzük, amint kiderülnek a részletek.) Most tehát annyi bizonyos, hogy mi sem maradunk le a világraszóló kenderünneprôl, melynek fô jelmondatai: Érjenek véget a letartóztatások – nem kell több hazugság!; Engedd szabadon a gyógyszert – gyógyíts, ne háborúzz!; Vesszen a börtönállam! Tavaly 237 város vett részt, idén azonban háromszáznál is több helyi közösség csatlakozását várják a szervezôk.


7


A

GLOBÁLI

E T E Z E V R E Z S K E T E Z M E N S E M L FOLY TATÁSA S É A C ENGEDE R A D U K A IK S DROGPOLIT 8

ismét ülésén a döntéshozók . 52 k na gá sá tt zo Bi yi k Az ENSZ Kábítószerüg t, és újabb tíz évet adta ke gü sé en el pt ké ló va ra bizonyították nyílt vitá san nem működő, tiltó yo án tv lá és ó oz ok t roka az eddig is jelentős ká politikai deklaráció, a az t et et ül sz eg m p az első na n nyugvó drogstratégiának. Már s igényű, valós érveke yo án m do tu a el a tt nata mely csírájában fojto hány emlékezetes pilla né lt vo is y íg ég m m Á t. egyeztetés lehetőségé , Fredrick Polak holland vő ve sz ré k yi eg az t ke t az ülésnek, melye úttal is feltette kérésé ez i ak , nk kü ne l fe t et pszichiáter idéz szt most sem kapott. la vá de , ak án st Co . M A.


Cannabis Kultusz: Láttuk, hogy csatlakozott a TASZ által szervezett akcióhoz és sajtótájékoztatóhoz. Milyen visszhangja volt ennek a konferenciára meghívott vendégek között? Fredrick Polak: Elôször is szeretném leszögezni, hogy ezt az eseményt nem tekinthetjük konferenciának. Egy konferencia rendszerint tudományos légkörben zajlik, olyan emberek részvételével, akik az adott szakterületen dolgoznak, és annak aktualitásait szeretnék megvitatni. A CND éves találkozóin azonban egyáltalán nem ez a helyzet. Nem érdeklik ôket az újabb kutatási adatok és kimutatások, csak arra koncentrálnak, hogy továbbvigyék ugyanazt a politikát, és még több pénzt szerezzenek rá. Elkeserítô, hogy sokan – leginkább a fejlôdô országokból – csupán pénzügyi igényekkel léptek fel, miközben nem is szeretnének nyitottan beszélgetni a témáról. Ezért mondom, hogy egy tudományos konferencia valami egészen más természetû dolog. CK: Ezek szerint nem volt rá esély, hogy hatást gyakoroljanak a drogpolitika alakulására például a demonstráló civilek? FP: Ezt sosem tudhatjuk. A demonstráció helyszíne nagyon jól lett kiválasztva, ugyanis a 2-300 résztvevô a belépés elôtti hosszú sorban állás alatt szembesült a ketrecekkel és a transzparensekkel. Néhányan barátságosan, mások elutasítóan fogadták, úgyhogy ha nem is azonnal, de hosszú távon lehet hatása. Ez az igazi nehézsége a támogatói munkának: számunkra már világos, hogy a tiltást be kell fejeznünk, és inkább ma, mint holnap. Ennél azonban sokkal lassabb lesz, és nem vagyok biztos benne, hogy fel lehet gyorsítani a folyamatot. Én sokakkal együtt azon vagyok, hogy felgyorsítsam. CK: Hallottuk, hogy új deklaráció készült a következő 10 évre. Nagyon meglepett minket, hogy már az első napon megszületett, a széles körű vita előtt. Mi történt a fennmaradó napokon? FP: Ez az úgynevezett „magas szintû találkozó” két napig tartott, amit a hétvége követett. A következô négy napon gyakorlati és részletekbe menô kérdések kerültek megvitatásra. Csak néhány indítvány hangzott el a változtatásról, de azokat is abszolút feleslegessé tette a megelôzô, magas szintû rész. A politikusok egy konszenzuson alapuló nyilatkozatot akarnak felmutatni, ami azonban teljesen független az elmúlt 10 év értékelésétôl, vagy a tudományos eredményektôl. Vilá-

gossá vált, mindeddig abban az illúzióban éltünk, hogy pl. a civil szervezetek találkozóin született egyezménynek hatása lehet az ENSZ döntésére. A Beyond 2008 nevû civil egyeztetésen úgy tudtuk, hogy az ott születô nyilatkozat fontos visszajelzés lesz a CND számára, amelyet az ülésen fel is olvasnak. Ez egész egyszerûen nem így történt. CK: Mégsem olvasták fel? FP: De felolvasták, udvariasan meg is hallgatták, de a jövôbeli stratégia szövege addigra már készen állt, amely az utóbbi 10 évet sikerként könyvelte el. Talán nem kéne emiatt megharagudnunk, de úgy gondolom, hogy szégyen, ami történt.

CK: Voltak olyan országok, amelyek kiálltak az ártalomcsökkentés mellett? FP: Igen, a legtöbb EU-s és latin-amerikai ország, illetve Ausztrália is. Santa Lucia, az egyik legkisebb állam volt talán az egyetlen, melyet egy, a drogok terén igen képzett ember képviselt. A többi országból diplomaták jöttek, akik másnap már egy másik irodában a nukleáris fegyverkezésrôl tárgyaltak, és a drogok témája talán nem is érdekelte ôket, de túl kellett esniük rajta. Ez a probléma: akiket igazán érdekel a téma, azok túl alacsony pozícióban ülnek a delegációkban. Egyedül Santa Lucia delegáltja, Marcus

isz bő 30 éve szabadon ab nn ka a n ba iá nd la ol H szintje mégis ás zt as gy fo a , tõ he ér hozzáf kén mozog az európai átlag környé CK: Miért ne haragudhatnának meg miatta? Az ENSZ azt kommunikálta a civilek felé, hogy a véleményüket beilleszti a döntéshozatalba. Ennek ellenére már az első nap készen állt a kizárólag saját álláspontjukon nyugvó deklaráció. FP: Nagyon kevés idô volt arra, hogy változtassunk a szövegen, pedig hónapok óta küzdöttünk azért, hogy befolyást gyakoroljunk a deklarációra. A fô kérdés számunkra az ártalomcsökkentés körül zajlott. A Beyond 2008-on 250 civil szervezet egyezett meg abban, hogy az ártalomcsökkentést és az emberi jogokat bele kell foglalni az ENSZ drogpolitikájába. Az ENSZ-nek ezt minden orgánuma és irodája elfogadta, a Kábítószer- és Bûnüldözési Iroda (UNODC) kivételével. Néhány CNDtagország egyenesen úgy reagált, hogy: „a drogok ellen küzdelemben nincs szükség az emberi jogok védelmére. Miért kéne egyáltalán tárgyalni róla?” Tehát a civil szervezetek üzenete egyáltalán nem jutott el a CND-hez. Costa úr csak szájkaratézik ezzel kapcsolatban. Van egy új mantrája, ami valahogy így hangzik: „Tudjuk, hogy a drogok ölnek, de nekünk nem szabad ölnünk a drogok miatt.” Ezzel próbálja azt bizonyítani, hogy védi az emberi jogokat. Ez szerintem nem jelent kiállást a halálbüntetés ellen, csak annyit állít, hogy talán nem a legjobb stratégia. Ezt övezi az a show, amivel progresszívnek láttatja magát az emberi jogok vonatkozásában, de ez csak színház.

Day volt képzett és magas pozíciójú egyben. Nagyon fontos dolgokat mondott az ártalomcsökkentésrôl, például, hogy a kezelést nem csak tisztákkal, hanem drogot még használókkal is el lehet kezdeni. Olyan életkörülményeket lehet számukra teremteni, melyben egy egészségesebb életmódot folytathatnak. Azt hiszem, most elôször hangzott el ilyen felvetés a CND plenáris ülésén. CK: Hogyan reagáltak Evo Morales felszólalására? Az sem volt mindennapi. FP: A beszédét sok ponton lelkes taps fogadta, de sosem lehet tudni… Amikor másvalaki egy számomra elfogadhatatlan kijelentést tett, ugyanannyian tapsoltak. De úgy látom, hogy meleg fogadtatásban részesült Bolívia ôslakos, indián elnöke, és odafigyeltek rá, fôleg amikor elôvette a kokaleveleket. Kicsit sokat ismételte magát, de egy latin-amerikai elnökhöz képest ez egy rövid beszéd volt. (nevet) Többször elmondta, hogy a kokalevél nem kábítószer, inkább egyfajta táplálék – majd elrágott egy levelet, majd pár perccel késôbb még egyet. Ez sokak számára megdöbbentô volt, pár országban ezért le is lehetne tartóztatni – bár nyilván nem akarják letartóztatni Bolívia elnökét. Furcsa lenne az ENSZ épületében (nevet) – mindenesetre ezzel a tettével rizikót vállalt, amivel sokakra pozitív benyomást gyakorolt. Ôszinte és bizonyos tekintetben bölcs dolog volt tôle, hogy többször megismételte: ô a kokáról, és nem a kokainról beszél. Sajnálom, hogy nem ismerte fel, hogy a kokain tiltásának 9


sincs semmi értelme, és attól is meg kéne szabadulnunk, de érthetô, hogy számukra a koka a fontos. Morales elég jól tudja, hogy mi történik az ENSZ-ben, nem elôször vett részt CND-ülésen – sok éve még szövetségi vezetôként érkezett, és saját delegáltakkal akart részt venni, de be sem engedték. Elégedettséggel tölthette el, hogy most Bolívia elnökeként jöhetett ugyanoda. CK: Felszólaltak a marihuána védelmében is? FP: Morales beszédére a reakció körülbelül annyi volt, hogy „köszönjük, elnök úr, az érdekes felszólalást, és most jöjjön Svédország királynôje…”. Délután azonban egy másik találkozón is beszélt, ahol egy amerikai legalizátor megkérdezte tôle, nem ugyanaz-e a helyzet a szintén több ezer éves kannabisszal, mint a kokával. Óvatosan válaszolt, nem helyeselt, de nem is utasította el a felvetést, csupán annyit mondott, hogy lehetséges, ehhez kutatások szükségesek, de számunkra a koka… – és innentôl újra önmagát ismételte. Mások sajnos nem. CK: Marokkóban és Csehországban is voltak fejlemények a marihuána szabályozásával kapcsolatban. Esett erről szó az ülésen? FP: A csehországi eredményekrôl kevesebbet tudok, Marokkóban viszont komoly problémák vannak. Valakit, aki beszédet tartott volna a sajtókonferencián, pár nappal az ülés elôtt letartóztattak. A vád szerint pénzt kapott külföldi forrásból, hogy

kedõk is kifejezték A nemzetközi drogkeres

CK: Ezúttal is feltette a már szinte kötelező kérdést Costának? FP: Ó, igen! Azzal kezdeném, hogy az elsô nap sajtótájékoztatóján egy dán újságíró kérdezte ugyanazt Costától, aki ezúttal valamivel nyíltabban és bôvebben felelt, mint korábban bármikor. Ez egyébként megtekinthetô az UNODC weblapján. Én csak késôbb értesültem errôl, ezért a második nap az ENCOD képviseletében feltettem újra a kérdést. Elôször is megjegyezte, hogy már megválaszolta, írt a honlapján róla – mintha legalább egy

drogpolitikában is ál ob gl k un at dh ko ol nem gond szociokulturális és gi jo ok ág sz or s ye az eg véve különbségeit figyelembe

rágalmazó kijelentéseket tegyen a drogellenes háborút támogató marokkói kormányról. Szerintem az egész a fantázia szüleménye, ô csak annyit állított, hogy korrupció történt a marokkói drogellenes szervezetben. Ki fizetett volna neki? Az ENCOD-dal ugyan kapcsolatban áll, de nekik nincs sok pénzük. Szerintem ezek kitalált vádak, az illetô viszont még mindig börtönben ül. Ô egyébként azon illegális kannabisz-, kokaés máktermesztôk védelmében szólalt volna fel, akik idén januárban elôször gyûltek össze Barcelonában, és kijelentették, hogy ezeknek az ültetvényeknek nem szabadna illegálisaknak lenniük. Valószínûleg ezért hallgattatták el azt a marokkói embert. 10

cikket szentelt volna a témának. Valójában csak a blogbejegyzésében érintette pár sorban, és úgy csinált, mintha válaszolna. Most viszont egy új érvet vezetett be, miszerint Hollandia többet költ drogprevencióra, mint sok más ország. Majd megjegyezte, hogy Amszterdamban nagyobb arányú a drogfogyasztás, mint a többi városban, míg ez a különbség más országok – például Ausztria és az USA – esetében elenyészô. Semmilyen forrásra nem hivatkozik, és az sem volt teljesen világos, hogy mire válasz ez. A kérdésem nem Amszterdamra, hanem Hollandiára vonatkozott, más országokkal összehasonlítva. Errôl csak annyit mondott, hogy Svédországban kevesebb a fogyasztó, és

köszönetüket a prohib

icionizmus pápájának

Hollandia egy kicsivel az európai átlag fölött van. A mi statisztikánk ezzel szemben azt mutatja, hogy Hollandiában az átlag alatt fogyasztanak, de ez lényegtelen. Az a fontos, hogy csekélyebb arányú, mint Franciaországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban, ahol teljes gôzzel folyik a drogellenes háború. Tehát nem világos, hogy mit akar ezzel bizonyítani. Az a problémám ezzel az emberrel, hogy azt állítja, válaszol, tesz is néhány kijelentést, persze mindenféle hivatkozás nélkül, de közben meg van róla gyôzôdve, hogy neked kell jobban beleásnod magad a témába, hogy ôt megértsd. Majd megváltoztatja a tárgyat, és valami egészen más, lényegtelen irányból újra megközelíti a témát, ám véleményének magját továbbra sem tisztázza. A legfontosabb mégis az, hogy a kannabisz több mint 30 éve szabadon hozzáférhetô Hollandiában, és ez idô alatt a fogyasztás szintje következetesen az európai átlag környékén mozgott. Szerintem ez világosan bizonyítja, hogy a kannabisz tiltása nem szükséges. Ha a felnôttek szabadon használhatják, és a fogyasztásuk az átlag körüli, akkor mi szükség van a tilalomra? Ez a kérdésem évek óta! És erre nincs válasza! Sajnálom, hogy nem tudtam akkor még az újságírónak adott válaszáról, pedig mondhattam volna neki, hogy ha tényleg nincs ötlete, akkor én segítek: a fogyasztás elterjedtségét minimálisan vagy egyáltalán nem befolyásolja a kormány politikája vagy a jogi státus. Ez egy szociokulturális jelenség, néha nô, néha csökken az ereje a kulturális faktorok és


11


trendek hatására, de ezekkel a kormányok nem sokat tehetnek. Beismerhetné, hogy okosabbnak kell lennünk ebben a kérdésben, és a küzdelem helyett a szabályozásra kéne koncentrálnunk. Ezt persze Costa úr nem vallaná be egykönnyen. CK: Mit gondol, kik lehetnek a deklaráció mögött, amely már az ülés előtt készen állt? FP: Úgy tudom, 45 ország tagja a CNDnek, és ôk mind benne voltak ennek kialakításában, de nem hiszem, hogy lenne egy ország, amely az igazi alapot képezi. CK: Korábban azt mondta, hogy szinte az összes EU-ország kiállt az ártalomcsökkentés mellett… FP: Igen, de azt is – és ezt tartsuk észben –, hogy erre az ülésre diplomaták érkeztek, akik azt gondolják, hogy lassan javulni fog a helyzet. Mi viszont szeretnénk megmutatni, hogy a dolgok nem jól haladnak, és irányváltásra lenne szükség. Már hónapokkal ezelôtt hallottuk, hogy milyen kellemetlen folyamat a deklaráció megfogalmazása: megváltoztatsz egy szót, és át kell gondolnod, hogy

milyen hatása lesz, mert egyrészt ez nem világos azonnal, másrészt nem ugyanaz mindenhol. CK: Tehát akik kialakították a deklarációt nem is egyeztettek szakértőkkel? FP: Még több is van emögött! Az oroszok, a kínaiak és a szingapúriak egyre rámenôsebbekké váltak. Az oroszok például kijelentették, hogy tudományos bizonyíté-

nk, hogy a civil abban az illúzióban éltüt egyezménynek án születet szervezetek találkozój lehet az ENSZ döntésére hatása

kok szerint az ártalomcsökkentés nem hogy nem segít, de még ront is a helyzeten – a kutatás persze orosz nyelvû, és csak engedéllyel hozzáférhetô. A tudomány világában általában nem így mennek a dolgok. Szingapúr azt állította, hogy alkotmányos joguk a drogfogyasztók nyilvános testi fenyítése és a halálbüntetés kiszabása is. Mondhatjuk, hogy nem értünk vele egyet, 52. ülésén ennyien kellettek ahhoz,

yi Bizottságának (CND)

Az ENSZ Kábítószerüg

hogy végül ne történjen semmi

12

primitív vagy hatástalan megoldásnak tartjuk, de másfelôl, ha ôk így látják, az azt is jelzi számunkra, hogy nem gondolkodhatunk globális drogpolitikában. Illúzió, hogy az összes országgal együtt kialakíthatunk egy mindenkire érvényes, mûködôképes rendszert. Be kell látnunk, hogy több fontos

dologban – így az ártalomcsökkentés és az emberi jogok kérdésében – el kell térnünk egymástól. Mi így szeretnénk fejleszteni a drogpolitikánkat, mások meg amúgy. CK: Mi a fő különbség az előző és a mostani deklaráció között? FP: Az újat még nem olvastam át alaposan, ezért kollégáktól kapott információkra támaszkodom. Valamilyen módon belekerültek a drogügyben leginkább érintett személyek (termesztôk és krónikus használók) a szövegbe, de inkább csak a képmutatás szintjén. A másik újdonság, hogy a tûcsereés a metadonprogramok valamivel elfogadottabbá váltak. CK: A rekreációs célú használókat megemlíti a szöveg? FP: Nem. Amit viszont szintén pozitív változásnak tartok, hogy az eltérô vélemények nagyon világosan megfogalmazódtak, és ez újabb egyeztetésekre is adhat lehetôséget. Németország, Nagy-Britannia és Svájc drogpolitikájában alapvetô fontosságú az ártalomcsökkentés, és nem várhatnak újabb 10 évet. Akár új ülést is kezdeményezhetnek. Az ENCOD is megfogalmazta az aggályait egy független elemzés alapján, mely szerint kevés haladás történt, tetemes ártalom és költség mellett. Úgy gondolom, hogy a reflexió éve kezdôdhet. CK: Lát esélyt a kannabisz szélesebb körű legalizálására a közeljövőben? FP: Véleményem szerint a koka hamarabb lesz legális, hiszen senki nem szigorítana a rá vonatkozó törvényeken. A kannabisszal más a helyzet – Japán például a kendermagok globális tiltását tûzte ki céljául. A németek kutatást készítenek arról, hogy érdemes-e tiltani a magokkal való kereskedelmet. Amíg mi azt gondoljuk, hogy eljött az ideje a legalizációnak, addig mások éppen hogy szigorítani szeretnék a törvényeiket. Kardos Tamás


13


NO CSENSZ!

LI, BARÁTSÁGOS) Ü LK É N T É T ( K E IL IV DELEGÁLTAK VS. C

rt küzdő pesti fiatal áé ás ál rm fo re eg m a ik hány, a drogpolit eltökélt szándékkal, az l za az Egy szerdai hajnalon né t, ny irá az e felé vett kkor autóba szállt, és Bécs . A helyszínre érkezésü ba iá ég at tr gs ro -d SZ ő EN tek is hogy beleszól a készül zték, és az első küldöt ge vé t ka so ítá m si só ár az utol ciaterem felé. a TASZ installációin m megindultak a konferen A sajtótájékoztatóval egybekötött demonstráció koncepciója az volt, hogy az ülés megnyitása elôtti utolsó pillanatokban figyelmeztesse az állami delegáltakat az elôzô 10 év tiltáson alapuló stratégiájának teljes kudarcára, nem kívánt mellékhatásaira, az emberi jogok védelme és az ártalomcsökkentés fontosságára – ezzel biztatva ôket egy hatékonyabb és életszerûbb drogstratégia megalkotására. A TASZ az eseményre kiírt poszterpályázatának legjobb munkáival készült, és az iskolai/munkahelyi drogtesztelések abszurditásának szemléltetésére szimbolikus vizelettel (értsd: teával) teli tartályokat is elhelyezett a bejáratnál. A drogellenes háború fenntartása kétségkívül jó üzlet az abból profitáló bûnözôi csoportoknak – ezt maga az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának igazgatója, A. M. Costa jelentette ki, és hogy a jelen válság alatt is számos bankot a nemzetközi drogkereskedelembôl származó pénzek mentettek meg a csôdtôl. Errôl emlékezett meg a TASZ egyik maffiózóruhát öltött aktivistája, vastag szivarral a szájában, Costa arcképével díszített, hamis 1000 dolláros bankókat osztogatva, melynek hátoldalán az In Memoriam Al Capone Trust nemzetközi bûnözôi hálózata üdvözölte az adómentes bevételüket biztosító illegális drogpiac fenntartását. A diszkrimináció és a kirekesztettség érzékeltetésére több aktivista ketrecekbe zárkózott, és onnan nézett farkasszemet, a sorsát kezükben tartó kormánydelegáltak hosszú sorával. Spontán ötlettôl vezérelve végül a TASZ, az INPUD (Droghasználók Nemzetközi Hálózata), az ENCOD, a Youth R.I.S.E. (nemzetközi ártalomcsökkentô szervezet) és az amerikai SSDP (Diákok a Józan Drogpolitikáért) szervezetek szó-

14

szólói is rácsok mögül tájékoztatták a sajtót és az érdeklôdôket a jelenlegi rendszer alkalmatlanságáról és egy ésszerûbb drogstratégia körvonalairól, amely nem politikai, hanem közegészségügyi szempontokon alapszik, továbbá szem elôtt tartja az alapvetô emberi jogokat. (Az eseményrôl készült video a drogriporter. hu angol nyelvû oldalán megtekinthetô.) A helyszín megválasztása és a CND túlbonyolított beléptetési rendszere azonban arra predesztinálta a nagyobbrészt érdeklôdô érintetteket, hogy a demonstráció üzenete maradéktalanul eljusson hozzá-

Készült a

támogatásával

juk. Az eseményt biztosító rendôrök láthatólag egy pillanatig sem érezték, hogy szükség lenne a közbeavatkozásra, sôt azt is engedélyezték, hogy a transzparensek két napig kint maradjanak. A beléptetôkordon egyik és másik oldalán állók közt kialakult több, kedélyes társalgást, látványos összeölelkezést vagy a Costabankó feletti jóízû nevetgélést lehetett elcsípni, és a reformpárti matricák is szépen fogytak. A már-már családias hangulatú demonstráció nyújtotta elégedettséget egyetlen apró kellemetlenség árnyékolta be: a 130 országból érkezô diplomaták


az ülésterembe érkezve már kellôen eltávolodtak a drogreform gondolatától, és a magas szintû egyeztetés végén a korábbi stratégia folytatása mellett döntöttek. Ítéletük tehát újabb tíz év! Bár senki nem várt csodákat a demonstrációtól, az ENSZ-határozat abban a tekintetben mégis meglepô, hogy lassan az összes mérvadó grémium elhibázottnak és károsnak ítélte az ENSZ álmait a drogmentes világról. A csúcstalálkozó idején készült felvételen Costa mintha csak az SZDSZ kampányszóvivôje lenne, mikor azt mondja: a drogfüggôség egy betegség, amely az orvosokra és nem a rendôrökre tartozik. Ehhez képest igazgatóként esze ágában sincs a civilek találkozóján megszavazott ártalomcsökkentést és az emberi jogokat belefoglalni a CND deklarációjába, és Bolívia elnökének a koka védelmében elhangzott érzékletes beszéde után örömmel támogatta a kannabisz-, mák- és kokaültetvények további kilátástalan irtását, ami humanitárius katasztrófával fenyeget a világ több pontján. Fredrick Polak a vele készült interjúban (Engedelmes Nemzetek Szervezete – A globális drogpolitika kudarca és folytatása) a probléma forrását abban jelölte meg, hogy a döntéshozó pozíciókba nem szakemberek, hanem diplomaták kerülnek, akik számára egy reális drogstratégia léte huszadrangú kérdés. A legkevésbé sem zavarja ôket, hogy az ENSZ-ben egy olyan halvaszületett projektre bólintanak rá, amely több százmillió eurós ráfordítás mellett semmi kézzelfogható eredményt nem produkált az elmúlt 10 évben. Otthon meg mesélik, hogy milyen volt az ENSZ-ben világraszaró, bocsánat, világraszóló döntést hozni! A módszertan persze a magyar parlamentbôl is ismerôs lehet: tégy néhány hatásos, de konkrét állásfoglalást nélkülözô, semleges megjegyzést, amelyet mindkét oldal szívesen vall a magáénak. Ha esetleg rákérdeznének megközelítésed nyilvánvaló hibáira (amúgy nem fognak, mert nem azért ülnek ott, csak szavaznak, nem pedig gondolkodnak), terelj, mint egy juhászkutya, zavard össze a kérdezôt, késôbb az embereiddel és a hozzánemértôkkel szavaztasd meg eredetileg elôadott stratégiádat. A taktika sajnos az ENSZ-ben is mûködik, így csak az egyes tagállamok öntudatra ébredésében bízhatunk, bár pénzügyi rendszereik összeomlása sokat segíthetne a megvilágosodásban.

KÖSZÖNJÜK, ÉRTJÜK! KINEK DOLGOZNAK POLITIKUSAINK? Az alábbi levelet elektronikus úton juttatták el szerzői a Kendermag Egyesülethez, rajtuk keresztül tájékoztatva az érintetteket és az érdeklődőket. Közreadjuk hát, okulásul, egyúttal jelezve, hogy az európai és a hazai kannabiszüzletben igen sok szereplő van jelen, néha egészen egyszerű érdekek mentén szerveződve. A tiltást meghaladni képtelen politikai gondolkodás olyan következményekkel jár, mely sem a „gondolkodók”, sem a fogyasztók, sem a társadalom érdekeit nem szolgálja. Másokét persze igen. Így tovább, Pettkó! Köszönjük, Rétvári! Értjük, SZDSZ! A Kábítószer-terjesztôk Érdekvédelmi Szövetsége (KÉSZ) üdvözli Pettkó András (MDF) országgyûlési képviselô február 24-i beszédét, amelyben kiállt a legalizációs törekvésekkel szemben. Mi, a drogmaffia képviselôi tudjuk a legjobban, milyen káros következményekkel járna, ha az állam átvenné a bûnszervezetektôl a pszichoaktív szerek szabályozását: megfosztana minket tetemes adómentes jövedelmünktôl, amit késôbb olyan hasznos üzletágakba fektethetünk, mint az ember- és fegyverkereskedelem. Vajon hogyan tudnánk továbbra is támogatni harmadik világbeli diktátorokat, gerillákat és terroristacsoportokat, ha elvennék tôlünk az ENSZ becslése szerint évente 500 milliárd dollár – a mi számításaink szerint még több – forgalmat bonyolító kábítószer-kereskedelmet, amelynek mûködtetésére joggal lehetünk büszkék? Az utóbbi idôben jelentôs befektetéseket foganatosítottunk ezen a területen, például tengeralattjárókat építtettünk kolumbiai barátaink számára, akik ezentúl már a víz alatt is Európába szállíthatják a kokaint. Gondoljanak bele, hogy a legalizációval hány gerillát, verôlegényt, drogfutárt kellene elbocsátanunk, hány korrupt rendôr, politikus veszítené el kiegészítô jövedelmét! Ráadásul a legalizációt követôen fogyasztóvédelmi elôírásokkal is bíbelôdnünk kellene, és nem üthetnénk fel kedvünk szerint a drogokat mindenféle mérgezô, szennyezô anyaggal. Felháborítónak tartjuk, hogy egyesek orvosilag felírt metadonnal vagy heroinnal helyettesítenék a visszaesô heroinfüggôk számára a tôlünk vásárolt bizonytalan minôségû utcai heroint. Milyen jogon veszik el a vásárlóinkat?! Köszönjük Pettkó Andrásnak, hogy bátran kiállt a drogfüggôk gyógyszeres kezelése ellen és a kábítószer-kereskedôk érdekei mellett! Hálával tartozunk Rétvári Bencének (Fidesz-KDNP) is, amiért azt követelte, hogy szigorúan büntessék meg a drogtilalmat nevetségessé tevô aktivistákat – a Kendermag Egyesület már régóta bosszantó szálka a mi szemünkben is. Köszönjük az SZDSZ képviselôinek, hogy nem jelentek meg a vitán – ezzel tudtunkra adták, hogy dekriminalizációs kampányuk csak lufi, nem kell komolyan venni. Pedig egy pillanatra már elbizonytalanodtunk. Követeljük, hogy azonnal tiltsák be a szélsôséges, liberális TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) által indított kampányoldalt, ahol egy holland pszichiáter rámutathat arra, hogy Hollandiában, ahol a felnôttek coffeeshopokban vásárolhatnak füvet, kevesebb fiatal próbálja ki azt, mint sok szigorúan tiltó országban (www.daretoact.net). Több büntetôjogi szigort, több embert a börtönökbe, kevesebb egészségügyi ellátást követelünk – hiszen ez szolgálja a mi érdekünket! Kábítószer-terjesztôk Érdekvédelmi Szövetsége

Kardos Tamás

15


? G Á S L Á V Y N O K JÓTÉ NAK A

GALIZÁLNÁ LE IS K O Z S Á D Z A G Z KÖ

ND) márciusi ülésén, (C k na gá sá tt zo Bi yi Kábítószerüg ogstratégia. Ezzel dr ó ul Túl vagyunk az ENSZ ap al n so tá til a utat kapott nyíltan ahol újabb tíz évre zöld erület kérdőjelezi meg yt án m do tu bb tö e yr t eg ltságát. párhuzamosan viszon a prohibíció létjogosu A Latin-amerikai Drogok és Demokrácia Bizottsága február végén kijelentette: a drogok elleni harc kudarcba fulladt, egyetlen kitûzött cél sem valósult meg, a helyzet pedig rosszabb, mint valaha. Szemléletváltozást sürget, többek között legalizálná a marihuánát. Március elején az Európai Bizottság is felhívta a figyelmet arra, hogy a tiltás nem mérsékelte a globális drogproblémát, csupán földrajzilag változtatott a helyzeten. Az ENSZ megközelítésének legsúlyosabb mellékterméke szerintük a szervezett bûnözés megerôsödése és az erôszak elharapódzása. A jelentés már pár nappal az ENSZ-konferencia elôtt elérhetôvé vált, a grémium mégsem vette azt figyelembe a stratégia kialakításakor. A CND igazgatója, A. M. Costa elhíresült kiszólása szerint a válság idején több bankot is az illegális kábítószerpiac bevételei mentettek meg a csôdtôl! És ha így van, ugyan miért ne lehetne ezeket a forrásokat egy legális, szabályozott modellben megteremteni? Közgazdászok jelentôs hányada visszatérôen érvel a marihuána és más drogok legalizációja mellett, pénzügyi kalkulációkkal mutatva ki azt a tetemes összeget, amitôl a tiltás miatt a kormányok elesnek. A 20. század talán legbefolyásosabb konzervatív közgazdásza, a Nobel-díjjal is kitüntetett Milton Friedman a 70-es évektôl következetesen ellenezte a drogtilalmat, a legális szabályozást támogatva. Dr. Jeffrey Miron, a Harvard Egyetem közgazdaságtan-professzora egy 2005-ös tanulmányában rámutatott, hogy a marihuána legalizációjával az USA évi 10-14 milliárd dollárt spórolhatna meg, amit egészségügyre, prevencióra vagy a gazdasági válságok idején egyéb területekre fordíthatna. Emellett kevésbé kockázatos fogyasztási mintázatok terjedhetnének el, és a feketepiacról származó anyagok vál-

16

tozó minôségétôl sem kellene tartani. A kezdeményezéssé kinôtt tanulmány mögé rövidesen 500 (!) amerikai gazdasági szaktekintély állt, és levélben szólította fel a kormányzatot a marihuánatilalomról folytatott nyílt és ôszinte társadalmi párbeszéd elindítására. Amibôl persze nem lett semmi. A jelen gazdasági válság új löketet adott a legalizáció körüli kalkulációknak. 2008 októberében Eric E. Sterling, a Criminal Justice Policy Foundation nevû kutatóintézet elnöke állt ki a marihuána legalizációja mellett, mondván, a börtönbe került füvesek hatalmas költséget jelentenek az államnak, kiesnek a vásárlópiacról, és a szabadulásuk után is ritkábban tesznek szert legális jövedelemre. A 13 éves alkoholtilalom 1933-ban, a nagy gazdasági világválságban ért véget, hogy újabb állami bevételek és munkahelyek szülessenek. Sterling szerint a marihuána hasonló szerepet tölthetne be a mostani válságban. Az Economist 2009. március 5-i számában terjedelmes írás jelent meg, azzal a merész központi állítással, hogy a drog-

problémára adott legkevésbé rossz válasz az összes kábítószer legalizációja, hiszen mindent egybevetve ez a megközelítés jár a legkevesebb ártalommal. A költségekre fókuszáló érvek mellett az Economist mérlegeli az emberi jogokat (bebörtönzések), az egészségügyi kockázatokat (az utcai anyagok kiszámíthatatlansága, a HIV terjedése az egymás közt megosztott fecskendôk használatával), és azt a drogháborút, amely tavaly csak Mexikóban 6000 áldozatot követelt. A megoldás természetesen nem merülne ki pusztán a legalizációban, hanem a jelenséget átemelné a törvény területérôl a közegészségügybe, így magában foglalná az ártalomcsökkentés mint szemléletmód terjesztését, az oktatás megreformálását, ugyanakkor megszüntetné a kokatermesztôk és a drogfogyasztók zaklatását. A hiteles információk átadásával a kormányok a kevésbé veszélyes szerek használata felé terelhetnék fogyasztóikat, és több lehetôségük lenne függôik kezelésére is. Az Economist szerint az új drogpolitika azokban az országokban is alkalmazható lenne, melyeket a szervezett bûnözés a leginkább érint. A piac átvételével megfosztanák a maffiát évi 320 milliárd dollárra becsült illegális jövedelmétôl. Az Economist a világ egyik legrangosabb gazdasági szaklapja, s mint ilyen, a komplex társadalmi jelenségekhez is elsôsorban financiális szempontból közelít. Válság idején, az egészségügyi kiadások csökkentésére hivatkozva például gyakran érvel az eutanázia mellett – ám ezek nem pusztán anyagi kérdések! Mindemellett bármelyik diszciplína felôl nézzük, az biztosnak látszik, hogy újabb 10 év elteltével sem lesz drogmentes a világ. Most már csak az ENSZ-nek szóljon valaki! KT


17


Jorge Cervantes rovata

K Á L L I R E G I Z S A TAV

elmúltával kezdhető ok gy fa ti en m j la ta a isban, Hagyományosan ápril rtészeti alapelvek ke a k zo na ya ug en éb nnabisz eset tellel: a kültéri termesztés. Ka en, egyetlen fontos kivé éb et es g sé ld zö gy va leg érvényesek, mint virág naveteményest lehetõ uá ih ar m a , tt to til s lé tra történő neve tói – persze a tolvajok aj eh gr vé amíg a saját használa y én rv tö a eg ne találják m yt jelenthetnek rá. és a besúgók is veszél A kenderültetvény gondos elrejtése a legfontosabb a siker eléréséhez. A kültéri termesztés során minden a kert elhelyezésétôl függ, beleértve a nevelt fajtát, az alkalmazott stratégiát és az összes rizikót, amit vállalsz. Helyszín kiválasztása A legjobb hely a kültéri termesztésre, amit nem találnak meg. Rejtett zugokat sokkal könnyebb találni, mint azt gondolnád, fôleg, ha a „kis növény” stratégiát folytatod. A kis növényeket sokkal egyszerûbb elrejteni, ráadásul nyáron senki sem foglalkozik azzal, hogy apró marihuánakerteket keressen. Fordítsd a nap fekvését a saját hasznodra! A napsütés szöge egyre nagyobb, a déli napsugarak a legerôsebbek. A növényeknek legalább 5-6 óra közvetlen déli napfényre van szükségük, hogy egészséges, kövér gubót növesszenek. Ha városban élsz, vagy kíváncsi szemek elôl védett területen, akkor sokféle lehetôséged adódik a ház körüli vagy az

üvegházi termesztésre. Keresd fel a helyi kertészeteket olyan kisméretû üvegházért, mely diszkréten felállítható. Az üvegházban nevelt növények nem láthatók a mûholdas felvételeken. Mindazonáltal a drótkötéllel a kender ágaihoz rögzített mûanyag virágok régi trükkje még mindig mûködik! Ha félreesô zöldterületen termesztesz, keress olyan természetes környezetet, növényzetet, ami keveredik a kannabisz levélzetével. Sok esetben az emberek nem figyelnek a növényzetre maguk körül. Néhány elszórt kendernövény úgy elkeveredik a természet változatosságával, hogy egyáltalán nem tûnik fel. De ne feledd, hogy a nagy levelek mindig elsárgulnak, amikor a gubók kinônek. Még kellemetlenebb, ha ugyanekkor a környezô növényzet is elsárgul... Biztonság Amikor a gerillaveteményesed látogatod, mindig legyen nálad valami, amivel indokolni tudod, hogy arra jársz. Ha horgász-

szezon van, vigyél érvényes horgászengedélyt és horgászbotot, ha madárlesôszezon, vigyél távcsövet és ismertetô könyvet, vagy csak szimplán vidd magaddal a kutyád, hogy azt mondhasd: sétáltatod. Legyen kész sztorid minden esetre, sosem tudhatod, kivel futsz össze! Mindig a lehetô legkisebb mennyiségû terhelô bizonyítékot tartsd magadnál, csak az legyen nálad, amire szükséged lesz a veteményesben. Ha digitális fotókat készítesz a kertedrôl, tedd a fotókat külön hordozóra, amit elrejthetsz vagy megsemmisíthetsz, ha szükséges. Lehetôség szerint mindig más úton közelítsd meg ugyanazt a kertet, és ne hagyj semmilyen nyomot! Néhány termesztô még a cipôtalpát is lefedi ennek érdekében. A földben lévô növények a cserepesekkel ellentétben nehezen mozdíthatók. A termesztôzsákok a legegyszerûbb tárolók, amelyekbe a kertben pakolhatsz, de a cserepekhez még álcázó vásznakat is be lehet szerezni. Klónok és palánták Jelentôsen megnöveled a túlélési esélyt, ha egy beltéren termesztett kis növényt ültetsz el kint. Érdemes nagy növekedési teret adó mély tárolókban kis klónokkal kezdeni. Mielôtt átülteted ôket, ellenôrizd, hogy minden klón és palánta gazdag gyökérzettel rendelkezik-e. Az alsó leveleket el is távolíthatod, és elültetheted úgy, hogy az új alsók 3-4 centivel a föld fölé kerüljenek. A szár a föld alatt gyökeret ereszt, a mélyebb gyökérrendszer pedig hatékonyabban szívja fel a nedvességet. Növessz kicsi és hátizsákban könynyen szállítható klónokat! Meglepôdsz majd, milyen jól boldogulnak a papírba

18


csomagolt növények egy hátizsákban. Az átültetés kulcsa a sok apró klón. A klónok kicsit nagyobbak is lehetnek, ha virágoznak. A nôivarú klónok alacsonyabb terméshozamú palánták, amelyek könynyen virágoztathatók. Átültetésük után tiszta, nôivarú gubókból álló termést arathatsz le. A palánták „hibridenergiájúak”, ami annyit tesz, hogy 25%-kal gyorsabban és nagyobbra nônek, mint a klónok, ám a felük hím lesz, csekély THC-tartalommal. Másik lehetôség a feminizált magok használata. De komoly anyagi veszteséget jelent, ha a róluk nôtt növények csigák vagy ôzek áldozatául esnek. A palánták túlélési esélyei kültéren limitáltak. Az okos termesztô sok klónnal kezd. Akklimatizáció Ha a klónok már megértek a kiültetésre, meg kell erôsíteni ôket. Elég szívósnak kell lenniük ahhoz, hogy túléljék a kíméletlen kültéri klímát. A cingár, gyenge növény hajlékony levelekkel könnyûszerrel fertôzések és kártevôk áldozatává válik, hogy a szelet ne is említsük! Elsô nap egy órára tedd ki a növényeket, második nap kettôre, egy hét elteltével a palántáknak már 8-12 órát kell egy nap kültéren tölteniük. Az új klímájukhoz való fokozatos hozzászoktatással gyorsabban nônek majd a kiültetés után. Gerillakertészet Ha úgy döntenél, hogy felcsapsz gerillakertésznek, mindig légy figyelmes, amikor odakint ténykedsz. A termôföldes zsákok és az öntözôfelszerelések az erdô közepén egy kissé gyanúsak lehetnek. Figyelj oda, és légy leleményes a kültéri tevékenység során!

Bár általában jobban felfújják, de tényleg történt már néhány nagyobb kültéri rajtaütés. A legtöbb gerillaveteményes kicsi, és csak néhány növénybôl áll, távol a járt utaktól. Sôt néhány termesztô a fákra ültet növényt. Egy diszkréten elrejtett fekete slaggal öntözik ôket, amit a fán eldugott cseréphez erôsítenek. Ilyenkor egy apró, elemmel mûködô pumpa mozgatja a felszívott vizet a növényhez. Hátsókerti termesztés A hátsó kertben termesztôknek könnyû dolguk van. Leginkább csak a helyi kölykök és a zajos szomszédok miatt kell aggódniuk. Egy hátsó kertet viszonylag diszkréten gondozhatsz. Az egyik módszer a ház mellett lévô, alacsony üvegházban történô termesztés. Az üvegházat magad is elkészítheted: építsd nagyjából egy méter magasra, egy méter hosszúra, és fél méter szélesre. Áshatsz lyukat a hagyományos kerti növények között is, és elhelyezheted a kendert egy cserépben a föld alá. Így végképp nem lesz feltûnô a növényed, ráadásul mindennap beviheted a házba, hogy 12 órás sötétséggel elôsegítsd a virágzást. Ez a kis trükk a legtöbb termesztôt egész évre elegendô fûvel fogja ellátni. Az ültetést elkezdheted már februárban, s amint kibújik a növény, és megállapítottad a nemét, egyszerûen klónozd a nôivarúakat. A klónoknak májusra készen kell lenniük. A kis palántákat napoztasd 12 órán át, a másik 12 óra alatt pedig tartsd ôket sötétben 2–4 hétig. Ezt követôen ültesd ki. A kikeleti jótanácsok sora ezzel még nem ért véget, júniusban az öntözéssel, a fényperiódussal, a trágyázással foglalkozunk, és szó lesz még néhány igazi kültéri fajtáról is.

19


E S É T E T E K N I E Y N NÖVÉ IZMUSÁRÓL A

ELVÉTEL VÍZ- ÉS TÁPANYAGF

MECHAN

errel, illetve annak sz nd re ér ök gy a k un ből részletesen foglalkozt t veszi fel a termőközeg én ik Decemberi számunkban m ny vé nö a gy ho is t vizsgáljuk, ndkívül egyszerű, még re at am felépítésével. Ezúttal az ly fo a r Bá . at tápanyagok észséges növényeket eg gy a vizet, s vele együtt a ho z, ho ah k ün ln kell figye nevelhessünk. számos tényezőre oda Emlékeztetôül vegyük sorra a gyökérrendszer felépítésének legfontosabb elemeit és funkcióit. A gyökerek egyrészt stabilizálják a növényt. Amikor a fôgyökér áthatol a termôközegen, a gyökérzet a kifelé növekvô gyökérszôrök segítségével rögzíti azt a talajban. A gyökerek csak a végén, azaz a gyökércsúcsnál növekszenek. A gyökérszôrök zónája mindig közvetlenül a gyökércsúcs mögött helyezkedik el. Mivel a gyökerek folyamatosan nônek, ez a zóna is folyamatosan elôretolódik. A folyamat a következôképpen zajlik: a gyökér növekedésével a fiatal gyökérszôrök folyamatosan képzôdnek, miközben a régiek kiszáradnak és elhalnak. Ennek megfelelôen a növény mindig új gyökérszôröket termel. A gyökérszôrök kifelé állnak, és felszínükön rendkívül nagy felületû sejtek helyezkednek el. A növény kizárólag ezeken keresztül szívja fel a vizet, környezetével csakis ezen a ponton képes ilyen kapcsolatot teremteni. A gyökérszálakon keresztül a tápanyagok és a víz felszívódása minden további ellenállás nélkül történik. Míg a gyökér egyéb részeit külsô, vízhatlan réteg borítja, a gyökérszôr egy vékony membránon keresztül lehetôvé teszi a víz és a benne oldott tápanyagok akadálytalan behatolását. Az elsô ábrán jól megfigyelhetô kapcsolata a közeg részecskéivel. Az elágazások száma növeli a tápanyag felvételére alkalmas felületet. Minden egyes gyökérszôr közepén központi vízszállító csô található, melyben a víz a szomszédos sejteken keresztül a gyökér közepe felé áramlik. Ezt követôen a szárban lévô nagyméretû központi vízszállító csôben az összes gyökéráramlat találkozik, hogy tovább folytassák útjukat felfelé. A vízellenállás a gyökérszôrtôl a szomszédos sejteken keresztül a központi vízszállító csôig tartó szakaszon a legnagyobb, mivel a víznek több sejtmembránon (járaton) is keresztül kell jutnia. Passzív tápanyagfelvétel A gyökér a környezetébôl meríti a vizet. Ez a vízfelszívó folyamat teljes mértékben passzív, azaz energiafelhasználás nélkül történik. A növény közegéhez viszonyítva a gyökér víznyomása negatív. Emiatt áramlik a víz a talajból a gyökérbe, nem pedig fordítva. Száraz idôkben (vagy a gondozó hanyagsága miatt) a növény szubsztrátuma a gyökérnél nagyobb tápanyag-felviteli képességet fejt ki, s tulajdonképpen elfogy belôle a víz. Ez rendkívül káros a legtöbb növénynek, mert genetikai felépítésükbôl adódóan képtelenek megfelelôen reagálni az efféle mostoha körülményekre. Ellentétben például a különösen százaz, sivatagi

20

A gyökerekben vízfelszívás teljes mértékben passzív, tehát energiafelhasznást nem igénylõ folyamat. Leginkább egy olajlámpa kanócához hasonlatos, ami folyamatosan szívja magába az olajat, hogy eljusson az égőzónához, azaz a lánghoz. A láng ez esetben a leveleken keresztül történő párolgás

körülményekhez szokott fajtákkal. A gyökér tápanyag-felvételi képessége függ a vízellenállástól, amit a víznek le kell gyôznie, hogy behatoljon a gyökér sejtjeibe. A víz ellenálló képessége azonban nagyban függ annak hômérsékletétôl. Az emberi szemnek a 15 °C-os víz ugyanolyan folyékonynak látszik, mint a 25 °C-os. Ám a víz vastagsága (viszkozitása) és ellenállása is megnô a hômérséklet csökkenésével. Ne feledjük, hogy egy mikrokozmosszal van dolgunk, ahol a folyamatok sejtszinten mennek végbe! Tekintettel a sejtek méretére, a 10 °C-os víz még „túl vastag” folyadék, de hômérsékletének emelkedésével a központi vízszállító csôhöz vezetô átjáróban csökkenthetô az ellenállás. Párolgás A legfôbb mozgatóerô, ami lehetôvé teszi a víz állandó felszívását, nem más, mint a leveleken keresztül folyamatosan zajló párologtatás. Ily módon minél többet „izzad” (vizet veszít) egy növény, annál nagyobb lesz a gyökér felszívóképessége is.


gyökérnövekedési szakasz

központi vízszállító csõ védőburok sejttermelõdés A párolgás mértéke a klímától függ, elsôsorban a hômérséklettôl és a páratartalomtól. Ha a levél meleg, akkor több, ha hideg, kevesebb vizet párologtatnak el a levelek. Ugyanígy, ha a páratartalom alacsony, több víz párolog el a levelekrôl, mint amikor magas. A jobboldali ábrán bemutatott kísérletbôl jól látszik, hogy a levelekbôl történô kipárolgás valóban a legfontosabb tényezô a gyökér vízfelszívó képességében. Példánkban egy palántáról eltávolítottuk a gyökeret, s rögzítettük egy vízzel teli üvegben. Ebben az elrendezésben csak és kizárólag a levelekbôl történô kipárolgás okozza a növény vízfelszívását. Az üveget egy légnyomásmérôhöz kapcsoltuk, s mint ahogy az ábrából is kiolvasható, a növény képes magasabbra emelni a higanyszálat, mint a légnyomás. Összehasonlításképpen, egy színültig töltött porózus kerámiaedényt alkalmaztunk, amit sokkal lejjebb kellett helyeznünk, hogy ugyanazt a nyomásértéket mutassa.

sejtnyúlás

gyökérszõrök elhelyezkedése

A párolgás negatív víznyomást eredményez (1000 mm), ami nagyobb a normál légnyomásnál (760 mm). A modellben a növénnyel szemben egy porózus kerámia található, ami mélyebben helyezkedik el, mint a mérôeszköz, és a víz kicsöpög belôle

víz

Hasznos felismerések A növények tehát nem aktívan veszik magukhoz a vizet, hanem a párolgás az, ami biztosítja a folyadékáramlást. A párologtatás és a gyökér tápanyag-felviteli képessége könnyen befolyásolható, mivel mindkét tényezô nagyban függ a hômérséklettôl. Minél melegebb egy szoba, a növény annál több vizet vesz magához a termôközegbôl. Ezért szükséges, hogy mindig legyen a közegben víz, amit felszívhat. Ám a növények vízsokkot is kaphatnak! Ez akkor fordulhat elô, amikor a termesztôhelyiségben a hômérséklet túl alacsony, a talaj (termôközeg) hidegebb, és a páratartalom – esetleg a lámpák miatt – magasabb. Ilyenkor ugyanis a levelek hômérséklete miatt a párolgás kitûnôen mûködik, mivel azonban a talaj hideg, a víz megvastagszik, és nem hatol át elég gyorsan a gyökereken. A levelek nem kapnak megfelelô mennyiségû vizet, így lekonyulnak és elhervadnak, miközben a föld nedves marad. A gyökerek ezért elrothadnak, továbbá gyorsan terjedô, penészes megbetegedések is jelentkezhetnek. Ebben az esetben úgy segíthetünk a növényen, hogy megfelelôen szabályozzuk a közeg hômérsékletét, s ezzel csökkentjük a gyökérátjáróban a vízellenállást. Szintén rosszat teszünk, ha jéghideg csapvízzel locsoljuk a növényeket. Mielôtt a víz felmelegszik a talajban, a gyökerek csak nagy ellenállással képesek azt magukba szívni, így szükségtelen stressz alá helyezzük ôket. A növény közege huzamosabb ideig ne legyen se túl nedves, se túl száraz. Mint már említettük, a növények képtelenek a vizet aktívan magukba szív-

normál nyomás higany porózus kerámia

ni, és soha nem képesek többet felvenni annál, mint amennyi elpárolgott a levelekrôl. Emiatt lehetetlen „elôre” meglocsolni egy növényt. A fent említett okokból a termôközegnek tárolnia kell a vizet. E képességét perlit, azaz vízduzzasztó hozzáadásával kitûnôen javíthatjuk. A hidrorendszerek kevesebb vizet, de gyakoribb intervallumokban csöpögtetnek a közegre, ezáltal tulajdonképpen imitálják a vízduzzasztót. A termôközegnek emellett kellô sûrûséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a támasztó gyökereket optimálisan rögzítse. Ha egy cserepet hanyagul töltünk meg, a táptalaj nem tud kapcsolatot létesíteni a gyökérszôrökkel, s a vízfelszívás nehezebbé válik a növény számára. Ám ha kellôen lenyomkodjuk (tömörítjük) a talajt, akkor az némi „erôre” tesz szert, ami szó szerint kiszívja, és a gyökerekhez vezeti az öntözött vizet s benne az oldott tápanyagot. Siglinde Winkler okl. vegyészmérnök (Hesi Plantenvoeding)

Készült a

támogatásával

21


N E B G E L E M , A HIDROPÓNIK IS MEGVISELI ÉNYEKET

A FÜLLEDT IDŐJÁRÁS A NÖV

onikus eket okozhat a hidrop ég zs hé ne y ol m ko – eg meleg ámtalan vevő keresi m A nyár – különösen, ha sz re év l rő év t EGH A ámára. a forró napok alatt, ha rendszert használók sz en gy te it m gy ho , el év zeledt , a napsütötte évszak kö árás bolondozik velünk őj id i is ril áp az ak cs zt. Noha most még nyári felkészülésről. a it ta la ta sz hidroponikusan termes pa ta i an mes megoszt Noucetta úgy véli, érde Rendkívül lényeges kérdésrôl van szó, hiszen tudjuk, hogy a sikeres hidroponikus mûvelet a gyökértömeg megfelelô oxigénellátásán múlik, az oxigénellátás és a hômérséklet pedig szorosan összefügg egymással. A jó hidroponikus termesztési módszer az oxigénnel telített víz dinamikus keringésén alapul. Azonban minél magasabb a hômérséklet, annál kevesebb oxigén marad az oldatban, ezért nyáron, amikor a hômérô 30–40 °C-ot is mutat, okkal aggódhatunk. Magas hômérséklet, illetve kevés oxigén mellett a gyökerek lassacskán tönkremennek, és kisvártatva kórokozók jelennek meg a növényen. Ezek a körülmények ugyanis isteniek a rovarok és a gombák számára, hogy a legyengült, védekezni alig tudó egyedeken tenyésszenek. Ha nem vigyázunk, vagy nem tudjuk, miként lehetünk óvatosak, elveszíthetjük néhány növényünket. Légkondit a növényeknek Természetesen szerelhetünk légkondicionáló berendezést a termesztôhelyiségbe, amivel kitûnôen szabályozható a hômérséklet, ám ne feledjük, hogy ezzel jelentôsen növeljük az energiafelhasználást, ami hosszú távon sem a pénztárcánknak, sem a környezetnek nem tesz jót. Célszerû tehát kevésbé költséges alternatívát keresnünk. A vízhûtôk is megfelelnének erre a célra, ráadásul könnyen beszerezhetôk a kisállat-kereskedésekben, hiszen alapvetôen az akvárium vizének megfelelô hôfokon tartása céljából árulják. Azonban mi magunk is kipróbáltunk néhányat, és nem találtuk hatékonynak ôket folyó vízben: a hômérséklet alig csökkent, mivel keringés közben a víz a környezô meleg levegô hatására felmelegedett. Ahhoz, hogy valóban mûködjön, nagyon nagy teljesítményû modellt kellene beszereznünk, ami azonban szintén rengeteg energiát fogyaszt. Akkor már jobban járunk a drága, de hatékonyabb légkondicionálóval. Ha könnyû vagy megfizethetô módszereket nem is találni a meleg elkerülésére, van néhány hasznos fogás, amit alkalmazhatunk. Elôször is mérjük fel, hogy növényünk milyen hômérsékleti határokat képes elviselni, mivel az egyes fajok eltérô környezetet igényelnek. A növények általában a 20 és 25 °C fok közötti hômérsékletet kedvelik. Ha nyáron beltéri hidropónikát alkalmazunk, nem árt tudni, hogy a legtöbb növény, ugyan kókadtan és erôtlenül, de életben marad me-

22

Jobbra: védelem nélküli gyökerek Balra: BioFilterrel és jótékony mikroorganizmusokkal, például BioMagixszal termesztett gyökerek

legebb körülmények között is, ezért óvatosan és odafigyelve hagyhatjuk, hogy a szoba hômérséklete akár 30-32 °C-ra is emelkedjen. Mindeközben természetesen nem feledkezhetünk meg az állandó szellôztetésrôl. Ha megoldható, a levegôt az épület északi homlokzatáról hozzuk, vagy még ennél is jobb, ha a pincébôl vezetjük be. A páratartalmat próbáljuk minél magasabb szinten tartani, a legjobb, ha sikerül 75-80%-osra feltornásznunk. Ilyenkor célszerû az új termesztést fordított fényciklusokkal kezdeni: napközben takarjuk le az összes fényforrást, és világítsunk éjszaka, hogy kihasználhassuk a hûvösebb levegôt. A pH-szint ellenôrzésének is mindennapossá kell válnia. Próbáljuk meg olyan stabilan tartani, amennyire csak lehet, de azért ne vigyük túlzásba! Még mindig jobb, ha a pH-érték


Egy jó kertész extrém hőmérsékleten is képes növényeket termeszteni, ha betartja az alapvető utasításokat. Itt a hőmérséklet 49 °C, a páratartalom 47%, a termény mégis tökéletes!

5,5 és 6,5 között ingadozik, mintha feleslegesen savat adnánk a tápoldathoz. Minden teszt azt igazolja, hogy a növények kiterjedt pH-tartományon belül képesek életben maradni. Vásárláskor válasszunk oxigénnel bôven ellátott termesztôrendszert, tudniillik minél magasabb az oxigénszint, annál nagyobb az esély a megfelelô hômérséklet-oxigén arány megtartására. Használjunk BioFiltert, ami megtisztítja a vizet a kórokozóktól, s közben lehetôvé teszi, hogy utólag oxigént adjunk az oldathoz. A lassúbb rendszerek esetén, ha nem akarunk BioFilterre költeni, egy perforált kerámia vagy egy erôsebb pumpa segítségével növelhetjük az oxigéntartalmat. A fentieket betartva már jó eséllyel vészelik át növényeink a meleg évszakot, de figyeljünk oda az alábbiakra is:  Tartsuk tisztán a növények környezetét, amennyire csak lehet!  Figyeljünk a gyökerekre! Használjunk szilikátport, hogy elkerüljük a gombafertôzést!  Ellenôrizzük a kártevôket! Ne hagyjuk a növényen a legkisebb takácsatkát vagy levéltetût sem! Ha egy növény rosszul néz ki, vizsgáljuk meg a gyökereket, s ha beteg, inkább távolítsuk el.  Tartsuk az EC-t (elektromos vezetôképességet) alacsonyan, hogy elkerüljük a túl sok só bevitelét: mivel meleg van, a növények sokat izzadnak, sokat isznak, és ezzel elég ásványi sót szívnak fel a tápoldatból.  A vizet cseréljük olyan gyakran, amennyire csak lehetséges.  A ciklus végén, ha a termény gyengének tûnik, használjunk erôsítôoldatot, s ezzel gondoskodjunk arról, hogy növényeink képességeik legjavát adják, mielôtt elpusztulnának. A tennivaló soknak tûnhet, és valóban az is. Ám egy odaadó kertésznek ez nagyrészt élvezet, különösen, ha bôséges a termés! Amennyiben megfogadjuk ezeket a tanácsokat, a nyár hamarosan már nem jelent problémát. A hivatásos termesztôk, akik termesztôhelyiségeiket egész nyáron mûködtetik, csodálatos termést érnek el.

Szabadságon a termesztőrendszer Ám amikor a nyár tényleg túl meleg, a legjobb, ha abbahagyjuk a mûveletet, és várunk a kellemesebb napokra. Közben elmehetünk szabadságra. Mielôtt azonban útnak indulnánk, használjuk ki a szünetet arra, hogy alaposan megtisztítsuk a termesztôhelyiséget és a rendszereket, hogy minden készen álljon a következô ciklusra. Ahhoz, hogy ne kelljen túl sok vizet vagy tápanyagot eldobnunk, válasszunk egy napot, amikor a rendszerben a tápoldat szintje nagyon alacsony, és állítsuk le a szivattyút. Ürítsük ki a tartályt. (Az oldatot ne öntsük ki, hanem hígítsuk fel csapvízzel, ellenôrizzük a pH-értékét, és adjuk oda a cserepes növényeinknek, hamarosan nagyszerûen néznek majd ki!) Tegyük félre a termesztôrendszert, és mossuk el minden részét. Tisztítsuk ki az összes szórófejet, csôrendszert, csatlakozót és a szivattyút is. Ha a termesztés során betegség, vagy bármilyen kártevô megfordult a helyiségben, ez a legmegfelelôbb pillanat, hogy fertôtlenítsünk. Chloroxos vizet vagy pH Downt is használhatunk, ha az oldat nagyon savas. Ha Chloroxot használunk, ne mulasszuk el tiszta vízzel is jól átöblíteni a rendszert. Válasszuk le a gyökértömeget a szubsztrátumról. Attól függôen, hogy milyen szubsztrátumot használunk, lemoshatjuk és újra felhasználhatjuk a következô ciklusban. Az agyaggolyók és a kókuszrost több terményhez, több ciklushoz is használható, újrahasznosítható, vagy kiönthetô a földbe, ugyanis könnyebbé és gazdagabbá teszi azt.

A gyökerek a szubsztrátum adott pH-értékénél eltérő mennyiségeket vesznek fel az egyes tápanyagokból. A hőmérséklettel együtt az ásványi sók jelenléte is változik, ám ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül kárt okoznak, ha szélsőségesen meleg az idő. Ahhoz, hogy a növények stresszes körülmények közepette is megfelelően fejlődjenek, több energiára és oxigénre van szükségük. Nyáron, a hidroponikus termesztés során befolyásoló tényező a hőmérséklet, a páratartalom, a fény mennyisége, ám ami a legfontosabb, hogy a kertész figyelme egy pillanatig se lankadjon!

Ha kôzetgyapotot használtunk, figyeljünk arra, hogy megfelelô helyet találjunk a hulladéknak. Mivel ez biológiailag nem lebomló anyag, környezeti problémát jelent. Mossuk le a szubsztrátumot, amennyire lehet, és hagyjuk száradni. Az agyaggolyókat, különösen, ha aerohidroponikás módszerrel dolgozunk, és nincs belôlük túl sok, forrázzuk le. Miután megtisztítottuk a rendszert és az eszközöket, mossuk le a termesztôterületet, és hagyjuk pihenni piszok- és betegségmentesen szeptemberig, amikor visszatérnek a hûvösebb napok. Ha van egy kisebb zárt helyiségünk, ahol könnyen szabályozhatjuk a hômérsékletet és a páratartalmat, elôkészíthetjük a friss hajtásokat, vagy csíráztassunk magokat ez idô alatt. Bôvebb információk az eurohydro.com honlapról, vagy a tech@eurohydro.com, email-címen keresztül is beszerezhetôk. Noucetta Kehdi (GHE-társigazgató)

Készült a

szakmai támogatásával

23


N A B Á I V Á N I D N A K TÁLIBOK S LOM UTÓPIÁJÁBAN

MENTES TÁRSADA G O R D A K E N Z IS H G AKIK MÉ

n. ozigépész Stockholmba m és ó ad el lti bo n, va t lt, két gyereke miben sem különbözöt m se , le Jan 48 éves férfi, elvá ve nk tu oz lk lá n Svédországban ta ámított kirívónak. sz m se a ój al ev Amikor január közepé lb fü ég rókelőtől, m tt tagjává teszi: íto sz a hasonló korú svéd já ta ki om al ad rs tá i a svéd roinfüggő. Mégis van egy titka, am Jan hosszú évek óta he

Elmondása szerint fiatalkorában maga is megvetette a heroinfogyasztókat, és irtózott attól, hogy tût döfjön a saját testébe. A 80-as években aztán volt egy súlyos balesete: karambolozott az ôt szállító autó, s beszorult az összenyomódott karosszérialemezek közé, ahonnan a tûzoltók csak lángvágóval tudták kiszabadítani. Az intenzív osztályon tért magához. Olyan szörnyû fájdalmai voltak, hogy az orvosok indokoltnak látták egy morfiuminjekció beadását. Ekkor találkozott elôször az ópiummámorral, ami minden eddiginél csodálatosabb menekülési útvonalat kínált a lét sokszor elviselhetetlennek tûnô kínjai elôl. Önként rabosítva Amikor hosszú évek múltán súlyos depresszióba esett, még élénken élt benne az emlék. Ezúttal azonban illegális heroinnal próbálta gyógyítani magát. A heroin

hamarosan a rabjává tette, és gondolatai leginkább a következô adag megszerzése körül forogtak. A fizikai elvonással járó szenvedéstôl való rettegés valójában az ürességtôl való rettegés, a horror vacui – magyarázza. Az ember olyan dolgokat tesz a félelem hatására, amiknek a gondolatától józanul maga is elborzadna. Jan például lopott a saját gyerekeitôl, sôt felesége jegygyûrûjét is zálogba adta, csak hogy ne maradjon drog nélkül. Családja hamarosan elhagyta, elveszítette a munkáját, és hosszú évekig az utcán élt, egyik napról a másikra. Jan a TASZ kamerájának beszámolt arról, hogy nem volt könnyû a túlélés egy olyan társadalomban, amely az absztinenciát, a drogmentességet talán minden más közösségnél többre értékeli. A büntetôjogi szabályozás Európában itt az egyik legszigorúbb, az ellátórendszer pedig nem ismer komp-

romisszumokat: vagy teljesen leszoksz, vagy nem segítünk! Ez a verdikt. Akirôl kiderül, hogy drogot fogyaszt, könnyen elveszítheti a munkahelyét, és lemondhat a karrierjérôl; a szociális segélyek, lakások kiutalását szintén a drogmentességtôl teszik függôvé. A rendôrség a gyanús elemeket egyszerûen begyûjtheti az utcán drogtesztelés céljából, és nem bánnak kesztyûs kézzel velük. Bár ma már nem fogyaszt heroint, mert sikerült bejutnia egy metadonprogramba, Jan élete továbbra sem egyszerû: szigorú, szúrópróbaszerû motozásoknak és drogteszteknek vetik alá. Egykorvolt liberálisok Ez nem volt mindig így, sokáig a svéd drogpolitika meglehetôsen liberálisnak minôsült. A II. világháború után az orvosok széles körben írtak fel elhízás elleni gyógyszerként amfetamint. Sokan kávé Elvben barátok

24


helyett is ezt használták, hogy éberek maradjanak. Az amfetamin azóta is az egyik legelterjedtebb illegális drog maradt Skandináviában. A 60-as évek végén aztán az amfetamin mellett megjelent a heroin is. Akkoriban Svédország és Hollandia drogpolitikája nem sokban különbözött egymástól. A rendôrség nem a fogyasztókra, hanem a dílerekre összpontosította erejét, a szakemberek a drogfüggôséget nem erkölcsi alapon ítélték meg, inkább pragmatikusan próbálták kezelni a helyzetet. A világ egyik elsô drogfelíró programját is Stockholmban indították el 1965 és 1967 között: mintegy 120, korábban többnyire bûncselekményekbôl élô függônek legálisan írtak fel amfetamint és ópiátokat. Ez még nem hasonlított a mai metadonprogramokra, ahol a felírásokat szigorúan ellenôrzik. A programot vezetô orvos, Dr. Ahstorm gyakorlatilag annyi drogot írt fel pácienseinek, amenynyit azok nem szégyelltek kérni, sôt az utolsó idôszakban már egyes pácienseit bízta meg azzal, hogy megírják a recepteket. Persze, hogy a felesleget eladták a feketepiacon. A botrány akkor robbant

Csak figyeli, de nem érti Bolívia elnökét Sylvia svéd királynõ és az olasz A. M. Costa

ki, amikor 1967-ben egy, a programban részt vevô házaspár egy 17 éves lánynak nagy adag morfint adott be. Amikor a lány elvesztette az eszméletét, megpróbálták egy adag amfetaminnal magához téríteni – ez azonban végzetes hibának bizonyult, a lány meghalt. Az össztársadalmi felzúdulás hatására a hatósá-

gok véget vetettek az egész drogfelíró programnak. Azóta már tudjuk, hogy a függôség fenntartó gyógyszeres kezelése, amennyiben megfelelô keretek között alkalmazzák, mûködik: csökkenti a bûncselekmények, a fertôzések és a túladagolások számát, illetve segíti a

25


teszt céljából. A svéd drogpolitika eredményeit sokan káprázatosnak tartják, így például az ENSZ kábítószer-ellenes irodája is: szerintük az alacsony drogfogyasztási mutatók igazolják, hogy az elrettentés a gyakorlatban is mûködik. És valóban, Svédországban viszonylag alacsony a másutt legnépszerûbb illegális drog, a kannabisz fogyasztásának gyakorisága, sôt Európában az egyik legalacsonyabb, jóval kisebb, mint a liberális Hollandiában. De következik-e ebbôl, hogy a svéd drogpolitika követendô sikermodell lenne?

Hátra arc! Egy igazságügyi orvos szakértôként dolgozó pszichiáter, Nils Bejerot a sikertelen kísérlet után kampányt indított azért, hogy drogmentessé tegye a svéd társadalmat. Szerinte a droghasználat úgy mûködik, mint a fertôzô betegségek: társas érintkezések útján terjed, megállítása pedig csak úgy lehetséges, ha karanténba zárjuk a fertôzötteket – azaz a droghasználókat. Dr. Bejerot szigorú büntetôjogi szankciók kilátásba helyezése mellett a drogfogyasztók kényszergyógykezelését szorgalmazta, s hangot adott azon véleményének is, hogy a legjobb, ha egy távoli szigetre számûzik ôket. Nem tett különbséget a fû, az amfetamin vagy a heroin között. A hozzá hasonlókat Nyugat-Európában gyakran nevezik svéd táliboknak: afganisztáni társaikhoz hasonló fanatizmussal és fundamentalizmussal láttak neki szép új világuk felépítésének. Drogmentes sarkvidéket A 70-es évek végére olyan nagy lett a drogellenes mozgalom befolyása, hogy eszméi meghódították a parlamentet is, amely 1977-ben hivatalos célkitûzésként fogalmazta meg a drogmentes társadalom elérését. 1985-tôl bevezették a drogfogyasztók börtönbüntetését, és a rendôrség a terjesztôk üldözésérôl egyre inkább a fogyasztókra kezdett koncentrálni. 1988-tól már nemcsak a birtoklás, hanem a puszta fogyasztás is bûncselekménynek számít, 1994-tôl pedig megkezdték a fiatalok kötelezô drogtesztelését: akit a rendôr az utcán gyanúsnak ítél, azt elôállíthatja vizelet-

26

Inkább élek egy olyan országban, ahol sok ember fogyaszt drogot viszonylag problémamentesen, mint ahol viszonylag kevesen, de jóval problémásabban. Szociális hulladékok Az a 20-30 ezer svéd heroin- és amfetaminfüggô, akik közé Jan is tartozik, elég nagy fejtörést okoz az államnak: évtizedek óta ellenállnak a leszoktatásukra irányuló erôfeszítéseknek, ôket tekintik a drogmentes társadalom útjában álló fô akadálynak. A drogfogyasztók azonban megunták az örökös bûnbak szerepet, és néhány éve saját érdekvédelmi szervezetet hoztak létre (Svenskabrukarföreningen), amely egyelôre sikeresen érvel a médiában a szemléletváltás szükségessége mellett. Tudják, hogy a szerhasználatukkal ártanak maguknak, és nem is akarják propa-

Global Marijuana March Stockholm

Nem. Tudniillik önmagában nem sokat mond egy országról, hogy hányan próbálják ki a füvet a fiatalok körében. Nem a kipróbálás számít, hanem az, hogy hányan válnak problémás szerhasználóvá – hányan lesznek függôk, hányan adagolják túl magukat, hányan kapnak el fertôzéseket és így tovább. Márpedig ezekben a számokban a svédek nem állnak túl jól: elég magas az amfetamin- és heroinfüggôk aránya. Míg Hollandiában ezer emberre két problémás szerhasználó jut, addig Svédországban négy. Míg a holland heroinisták ma már elsôsorban elszívják a heroint, addig svéd társaik fôleg injektálják azt. A tûcsereprogramok még a fôvárosból is ki vannak tiltva, a svéd tálibok szerint ugyanis a tûcsere a legalizáció melegágya, s ebbôl kifolyólag az ördögtôl való. Nem csoda, hogy a HIV- és hepatitisfertôzések száma az utóbbi években stabilan emelkedik. (Copyright Oroszország. Szerintük is ördög, érdemes megnézni a HIV-adataikat. Siralmas – A Szerk.) Továbbá Hollandiában senkit sem büntetnek meg pusztán azért, mert drogot fogyaszt – Svédországban ellenben évente nagyjából tízezer embert állít elô a rendôrség kizárólag fogyasztás miatt.

fotók: w3.swecan.org

függôt abban, hogy reintegrálódjon (viszszatérjen) a társadalomba. Az utcai heroin helyettesítésére szolgáló metadont az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2005-ben a létfontosságú gyógyszerek listájára is felvette. Svájcban és Hollandiában a heroinfüggôk keménymagja ma már orvos által felírt heroint kap az államtól – melynek hatására bizonyíthatóan javultak a függôk életkörülményei, sôt meglepôen sokan le is tudtak állni. Ez a kudarcot vallott korai svéd kísérlet csupán sötétben tapogatózásnak látszik a mai felíróprogramokhoz képest, ahhoz azonban elég volt, hogy hosszú évtizedekre meghatározza a svéd drogpolitika irányát.

gálni azt – mindössze azt szeretnék, ha végre emberként, s nem holmi szociális hulladékként bánnának velük. Jan szerint a svéd társadalomnak el kéne végre fogadni, hogy soha nem lesz teljesen drogmentes: mindig akadnak olyanok, akik ilyen vagy olyan okból kifolyólag drogokat használnak, és nem akarnak, vagy nem tudnak felhagyni ezzel a szokásukkal. Nem igaz, hogy a droghasználókat nem érdekli a saját és mások egészsége: ha megfelelô segítséget kapnak, akkor elkerülhetik a fertôzéseket és a túladagolást, de még bûncselekményeket sem kell elkövetniük. Meglepô sikereket érhetünk el a drogpolitikában, ha a drogfogyasztókra partnerként és nem ellenségként tekintünk. A leszokás sem lehetséges másként. Sárosi Péter

(A TASZ svéd drogpolitikáról készített filmje hamarosan elérhetô lesz a www. drogriporter.hu oldalon)


27


HELYBENJÁRÁS

VENCIÓ NYOMÁBAN E R P G O R D I LA O K IS AZ

ó az iskolai drogprevenci n go zá rs ro ya ag M ki ntakozik egy része is kritizálja k tő Egyre hevesebb vita bo ér ak sz a tt le el m k és szülők észségfejlesztési Eg i és hatékonyságáról. Diáko őz el eg gm ro D a t tervek szerin zai drogprevenció ha a a rendszert, melyen a és l ró já ká un m t tézet g segíthet. A szerveze zeti Drogmegelőzési In em Akkreditációs Bizottsá N a l, ná lin ta Ka i cz lvin tünk. eredményességéről Fe igazgatójánál érdeklőd Az iskolai drogprevenciót ostorozó kritikák sora látott napvilágot a médiában az elmúlt hónapokban. A Szülôk Egyesülete a Gyermekekért nevû szervezet szerint a fiatalok az ilyen jellegû foglalkozások alkalmával szereznek információkat a tiltott szerekrôl, és így kedvet kaphatnak kipróbálásukhoz. A különbözô cikkekben megszólaló diákok tovább erôsítik a szülôi aggodalmat. Egy fôiskolás lány

28

például arról mesél, hogy középiskolás korában hogyan hozta meg egy rendôr elôadása osztálytársai kedvét a drogok kipróbálásához: „Amikor én középiskolás voltam, hozzánk is egy rendôrnô jött be, aki részletesen bemutatta, hogyan néznek ki az egyes kábítószerfajták, milyen hatásuk van, mennyibe kerülnek, sôt még azt is elmondta, hogy nagy eséllyel hol lehet hozzájuk jutni.” Egy 2007-es budapesti felmérés adatai szerint a diákok több mint 22 százaléka már kipróbált valamilyen tiltott szert, és még többen használ-

nak legálisan is megszerezhetô drogokat. A legnépszerûbb kábítószer a marihuána, az ecstasy, az amfetamin és az LSD. A kutatás legsúlyosabb megállapítása szerint napjainkban már a tiltott szerek beszerzése sem okoz gondot. A minőség egyelőre várat magára A kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. (XII. 5.) korm.-határozat 5. pontja rendelkezik a Drogmegelôzési Egészségfejlesztési Akkreditációs Bizottság felállításáról. A döntés értelmében négy minisztérium, a szociális és munkaügyi, az oktatási, az egészségügyi és az igazságügyi és rendészeti tárca is felelôsséget vállal a prevenciós programok minôségéért. A szervezet elsôdleges feladata a Nemzeti Stratégiában foglalt színtereken megjelenô prevenciós szolgáltatások minimumkövetelményeinek meghatározá-


sa lesz – jelentette ki Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelôzési Intézet (NDI) igazgatója. Az akkreditációs eljárás során – szakmai minimumkövetelmények alapján összeállított pontrendszer segítségével – a bizottság arról dönt, hogy a program rendelkezik-e a szakmai ajánlásban, a prevenciós szolgáltatások alapkövetelményeiként elôírt feltételekkel. A bizottság által támogatott programok mindenekelôtt interaktívak, és lehetôség szerint nem egyetlen szertípusra irányulnak, hanem a különbözô addikciót okozó szerek és magatartások összességére. Nem kizárólag az ismeretátadásra koncentrálnak, sokkal inkább az illegális szerfogyasztás megelôzése szempontjából védôtényezônek számító egyes készségek fejlesztésére – sorolta a szakmai szempontokat Felvinczi. Egy 2005-ös vizsgálat 130-140 olyan szervezetet rögzített, amelyek drogprevenciós programokat mûködtetnek. Közülük jelenleg 230-240 programot jegyez az NDI. Célcsoportjukat és módszertanukat tekintve ezek a programok markánsan nem különülnek el egymástól – figyelmeztetett az NDI igazgatója, aki szerint elsôsorban darabszámban, nem pedig minôségben állunk jól. A szakember elsôsorban a pályázati rendszer esetlegességét nevezte meg hátráltató tényezônek, mint mondta, a bizonytalan pénzügyi helyzet óhatatlanul akadálya a szakmai fejlôdésnek. Mindig lesznek kipróbálók Az Oktatási Minisztérium és az NDI támogatásával jelenleg is folyik egy vizsgálat az iskolai drogprevenció elterjedtségérôl és eredményességérôl. Az utolsó, 2004-

es adatok szerint a magyarországi iskolák 90 százalékában zajlott már ilyen jellegû program. Ez azonban messze nem azt jelenti, hogy a diákok 90 százaléka fordult már meg ilyen foglalkozásokon – hívta fel a figyelmet Felvinczi, s rámutatott arra, hogy legtöbbször csak egy-egy évfolyam vagy éppen osztály vesz részt a programokban. A Drogmegelőzési Egészségfejlesztési Akkreditációs Bizottság eredetileg a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet égisze alatt működött volna, ám egy váratlan döntés következtében (az 1997-es egészségügyi törvényre hivatkozva) az egészségfejlesztési programok akkreditációját, illetve az arról gondoskodó Akkreditációs Testület működtetését az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe vonták. A tárcát lapzártánkig nem sikerült elérni.

Ahogy arról korábban is írtunk, a hazai sajtóban gyakran felmerülô kritika, hogy a prevenciós program gyakorlatilag szerhasználatra buzdít azáltal, hogy felhívja a figyelmet a drogokra, valamint bemutatja a különbözô szerek hatásmechanizmusát. Felvinczi szerint, amennyiben a gyerekek megfelelô életkorban vesznek részt a drogfogyasztás megelôzését célul kitûzô programokban, valószínûsíthetô, hogy a késôbbiekben kevésbé próbálják ki a drogokat. Az igazgatónô egy 2002es nemzetközi standardeknek megfelelô (az ESPAD-kutatásokkal azonos) módszertani kutatásra hivatkozva – a vizsgálatot a budapesti 9–10. évfolyamos diákok körében végezték el – kifejtette: a fiatalok többsége 15–18 éves kora környékén kerül kapcsolatba kábítószerek-

kel, így a legális és illegális drogok kipróbálása szempontjából a leginkább veszélyeztetett periódus ez a néhány esztendô. A felmérés többek között rámutat arra, hogy a drogprevenciós programokban már általános iskolás éveik során részt vevô diákok esetében a szerek kipróbálása jelentôsen alacsonyabb, mint azok körében, akik egyáltalán nem, vagy csak középiskolás korukban vettek részt megelôzési programokban. Felvinczi Katalin szerint irreális az a feltevés, hogy a jó, hatékony programok hatására egy csapásra megszûnik a legális és/vagy az illegális drogok kipróbálása iránti hajlandóság. Elsôsorban arra kell törekedni – folytatta, hogy olyan programok valósuljanak meg, amelyek hatására a fiatalok képesek egy produktív, egészséget veszélyeztetô magatartásoktól mentes boldog életformát kialakítani, melynek természetes része a szermentesség. Mint vallja, el kell fogadnunk, hogy a legjobb minôségû beavatkozások alkalmazása esetén is lesznek szerkipróbálók. Az ô esetükben a prevenciós tevékenységnek elsôsorban azt kell elérnie, hogy az ilyen típusú magatartások minél késôbbi életkorban jelentkezzenek. Indokolatlan lenne azonban azt állítanunk, hogy a magyarországi prevenciós beavatkozások mindegyikét megfelelô szakmaisággal alakítják ki és valósítják meg – ismerte el Felvinczi, végül hozzátette: sok feladat áll a szakemberek elôtt ezen a területen, ezért is érdemes a szakmailag megalapozott evidenciákra, kutatási tapasztalatokra, nem pedig a szórványos, egyedi tapasztalatokra hagyatkozva véleményt formálni a drogprevenció kérdését illetôen. BÁ

29


A I R Ó E T G N O B Y A NAG RÉSZ)

ROS HATÁSAI Á K S LÉ TÖ S Ü F A K Ő CSÖKKENTHET

(2.

n, akit ne bűvölne el ba zá ha e es él sz ad ak szmóker ngélmény, a rítus, ha n Kevés olyan gyakorlott tla ra pá A a. ék át esébe illő buborékj ást is színvilág bizonyára m „Billy Bong Thorton” m és arm fo ló ya rn zá ls m fantáziát tú papírral, csigával, hane a n ljo no és persze a minden ko ca va ne gy t késztetett már arra, ho sbé káros a bong, min vé ke n ba ló va e D l. bó enc vízipipájá etleg más alternatíva? es n szippantson egyet kedv va t sõ i, gl an sp a jó öreg Mielôtt megválaszolnánk a kérdést, tisztázzunk néhány alapvetô dolgot. A vízipipáknak két fô típusát ismerjük: az általában gyümölcsbôl készült dohánykülönlegességek füstölésére alkalmas, gyakran klasszikus keleti motívumokkal díszített shishákat – melyek akár másfél méteresre is megnôhetnek –, és a leginkább üvegbôl vagy átlátszó mûanyagból készülô, sokkal egyszerûbb felépítésû és kimondottan herbáliák fogyasztására ajánlott bongokat. Mi most ez utóbbival foglalkozunk, a shishába ugyanis, szerintünk, teljesen felesleges ganját tömni, egyszerûen nem arra való. Szóval, tegyük fel, hogy megvetted, vagy egy jeles alkalomból megkaptad életed elsô bongját. Duci, marihuánalevéllel díszített testét félig töltötted vízzel, az apró fémkehelybe elhelyezted a tömködnivalót, kezedben a gyújtó, s máris nyugodtan dôlsz hátra az elsô mély slukk után. Elvégre mostantól komoly szmókernek számítasz, aki figyel az egészségére, és vigyáz a tüdejére, hisz olyan füstöt szív be, amit a víz már lehûtött, kicsit átnedvesített, ráadásul a káros anyagok jelentôs részét is lekötötte. (És aki még ezt sem tartja bent sokáig, inkább rögvest kifújja, ugye!?) Aztán a buborékok nyugtató hangjátékán merengve, Laár András után szabadon csak annyit mondasz: „Buborék, buborék – füsttel játszó, csodaszép. Emitt vörös, amott kék – a bongomból jött ki elébb.” Dolgod végeztével kiöntöd a vizet, melynek orrfacsaró bûze megerôsít abban a hitedben, hogy szervezetedbe

30

csakis vegytiszta hatóanyag került. Minek is veszôdnél ezentúl a tekeréssel, ha egyszer ilyen egyszerûen és hatékonyan megszûrheted a füstöt, nem igaz? Nem. Vagyis csak részben. Tény, hogy a vízipipa lehûti a füstöt, ám egyáltalán nem nedvesíti meg – ebbôl a szempontból csak annyit tesz vele, mint amenynyit az egyszerû, hosszú szárú fapipa. Persze a víz megköt egy halom káros anyagot, például a legapróbb szemcseméretû hamut és néhány vízben oldódó mérget: cianidokat, szénhidrogéneket és egy kevés kátrányt – de korántsem mindet.

Apropó, kátrány Ugye jól sejtem, hogy hideg vizet töltöttél a bongba? Naná, hiszen a hideg víz hûti a füstöt. Ám a Harvard Egyetem orvosi karának professzora, Lester Grispoon, aki egyben a Marihuána: a tiltott gyógyszer címû könyv szerzôje is, készített egy tanulmányt, melyben megállapítja, hogy a meleg víz ezt jóval hatékonyabban teszi. Rámutat arra is, hogy a legmegfelelôbbek azok a bongok, amelyek két víztároló edénnyel rendelkeznek. (Ha nem emlékszel, miként is néznek ki ezek, vedd elô a CK 2008. decemberi számát.) A doktor szerint a legjobb, ha az egyik vízkamrát hideg, míg a másikat meleg vízzel töltöd meg. Ha viszont csak egykamrás bongod van, jobb, ha meleg vizet használsz – persze csak akkor, ha a következôk után is ragaszkodsz hozzá. A bongból kiáramló füstöt ugyanis hatóanyag-tartalom szempontjából is megvizsgálták, s a kutatások kiábrándító eredményt hoztak: a víz a káros anyagok mellett rengeteg pszichoaktív összetevôt is leköt, ráadásul a kátránynál jóval többet. Így aztán ugyanolyan hatás eléréséhez többször kell leemelni a polcról az eszközt, ami viszont a cigihez (jointhoz) hasonlóan a tüdôben egyre vastagabb fekete kátrányréteget eredményez. Ez a szomorú igazság. Pánikra azonban semmi ok. Gőzbe ment terv Talán te is hallottál már a vaporizerekrôl, noha felénk még újdonságszámba mennek ezek az eszközök, így jóravaló magyar név híján kénytelen mindenki


külföldiül nevezni ôket. Ha szó szerint lefordítanánk, akkor párologtatónak hívhatnánk, ám ez nem fedi a valóságot, ugyanis a vaporizerek nem párát, hanem egy ahhoz hasonló halmazállapotú anyagot állítanak elô. Amolyan THC-gôzfelhôt, s máris születôben a név: felhûsítô, gôzösítô, gôzölô, esetleg ködösítô? Bízzuk ezt inkább a köznyelvre, ezúttal pedig, csak a szóismétlés elkerülése végett, használjuk a fenti kifejezéseket. A gôzölôk elsô generációja a kilencvenes évek elején jelent meg, ezek még rendkívül primitív eszközök voltak, hatékonyságuk nagyjából egy légrés nélküli, korai bongéhoz volt mérhetô. Az eszközben a folyamat csak nagy nehezen indult be, ám ekkor olyan hatásfokkal, hogy hirtelen odalett az egész herbália, a gyanútlan használónak pedig ideje sem maradt, hogy magáévá tegyen belôle bármit. Ráadásul néhány korai modell inkább csak büdösített, így az alacsony egészségügyi kockázatot leginkább használhatatlansága garantálta. Az ezredforduló táján jelentek meg a második generációs készülékek, amelyeken már szabályozható a hôfok, s automatikusan kikapcsolnak, ha a folyamat befejezôdött. De mirôl is van szó pontosan? A kannabisz 238 °C-on ég el, 130 és

talin, a szén-monoxidból is épp csak egy leheletnyi szökik be, a többi mérget pedig, ami a hagyományos égetés során keletkezik, hiába is keresnénk. Egyszerûen nincs ott. Az egyetlen gond a vaporizerekkel, hogy nem annyira szabadidôs szmókereknek fejlesztették ki. A kannabisz pszichoaktív összetevôi közül ugyanis épp az ô kedvencüket, a THC-t hagyják ki leginkább a játékból. Viszonylag keveset (persze még mindig eleget) juttatnak belôle a zsákba, s helyette a kannabinolt (CBN), illetve a kannabidiolt (CBD) részesítik elônyben. Mivel ezek a kannabinoidok inkább gyógyászati elônyeikrôl ismertek, nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol az orvosi marihuána engedélyezett, a dokik melegen ajánlják pácienseiknek valamilyen vaporizer beszerzését. Megkapod a magadét

230 30 °C között kö ött csakk parázslik, á lik s közben gôzölög, párolog belôle a hatóanyag. A vaporizerek épp ezt a tulajdonságát használják ki, ekként az égés káros melléktermékei nélkül érheted el segítségükkel a megcélzott tudatállapotot. Ráadásul a gyártók és a tesztelôk is váltig állítják, hogy a parázs sokkal hatékonyabban szállítja a kannabinoidokat, mint a füst, így aztán a megszokott hatás eléréséhez kevesebb növényre lesz szükséged – elvileg! Noha egy-egy vaporizer nem olcsó – akár százezer forintba is kerülhet –, hosszú távon mégiscsak jót tehet a pénztárcádnak, és ami még fontosabb: a tüdôdnek is. A létrejövô THC-felhôben – amit a legtöbb vaporizer egy nagy, áttetszô mûanyag zacskóba gyûjt öszsze – a tiszta kannabinoidtartalom 90%, ami azt jelenti, hogy egész egyszerûen nem marad hely a mérgezô gázoknak: see benzol, se nafnaf

Akkor most mi legyen? Vegyél felhôsítôeszközt, vagy sem? Ha igen, akkor melyiket? Mivel többé-kevésbé új termékrôl van szó, viszonylag elenyészô még a tapasztalat és a fogyasztói visszajelzés. A legjobb tehát, ha összehasonlítasz néhányat, mielôtt vásárolnál. Erre jó alkalom szinte bármelyik kannabisz szakvásár, kiállítás vagy trade-show, de az amszterdami coffeeshopok többségében is ingyen kipróbálhatod ôket. Ez már csak azért is lényeges, mert ugyanabból a ganjából különbözô összetevôjû felhôt produkálnak az egyes vaporizerek. A hôfokszabályzós eszközökkel arra is van lehetôséged, hogy az ideális, kb. százfokos tartományon belül kiválasztva a hômérsékletet, befolyásold a gôzfelhô hatóanyag-tartalmát. Ha pedig rátalálsz az eszköz és a hôfok megfelelô kombinációjára, valóban nyugodtan hátradôlhetsz, és elmondhatod magadról, hogy tudatos fogyasztó vagy. Persze ne feledd: a tudatosság része a mértékletesség! H. Mint Kornél forrás: Treating Yourself (Fall 2008) „Getting high & staying healthy”

31


G É S T E V Ö Z S M O PARADICS N, HOGY NINCS” „NÁLUNK NINCS OLYA

y azdász-, egy jog- és eg zg kö y eg t ot rt ta t el et gy baráti összejöv apott át, s kisvártatva cs e sb lé te Bő egy éve történt, ho le öt el őv id llemes beszélgetés . Zöld Paradicsom en kb je fe a t ot orvostanhallgató. A ke ód az al méltó let gondolata körvon 8 júniusában) a hozzá egy kertészeti szaküz 0 0 (2 l lü be n po na hó hez s alig néhány shop, ahol a termesztés ow gr – született meg a név, A n. ba cá ut g sé a kapuit a Szövet gedhetetlen termékekig en el z ho ás growshop megnyitott zt as gy fo lt l egészen a kulturá még az is, ami nincs… – ó at lh lá ta szükséges eszközöktő eg m n de in m Mindannyian szeretjük a növényeket, ebbôl indult az egész – mesélt a kezdetekrôl Krisztina, a bolt vezetôje. Az anyagi kereteink viszont szûkösek voltak, így aztán eleinte innen-onnan, szedett-vedett bútorokkal rendeztük be az aprócska üzlethelyiséget, bízva abban, hogy ha tesszük a dolgunk, kicsidenként szépíthetjük a boltot, s bôvíthetjük a kínálatot – tette hozzá. Nos, a jelek szerint tették, és teszik is a dolguk, ottjártunkkor ugyanis épp a pulttal szemközti oldalra szerelt új szekrénysort csinosítgatták, s szemmel láthatóan több termék sorakozott rajtuk, mint tavaly, amikor megismerkedtünk. A különféle tápszerek és termesztôközegek, a házi veteményeskert felépítéséhez szükséges lámpák, szellôztetôk és az avatatlan szemek számára futurisztikusnak tûnô berendezések immár katonás rendben várják, hogy leemeljék ôket, vagy legalább kérdezôsködjenek róluk. Mivel azonban a bolt alapterülete nem túl nagy, s Krisztináék még véletlenül se szerettek volna mindent bezsúfolni, nyugodtan mondhatjuk, hogy a kipakolt termékek csupán a jéghegy csúcsát engedik látni. A komplett termesztôrendszerek, az aero- és hidrofarmok aligha fértek volna el, ám ez korántsem jelenti azt, hogy ne lehetne hozzájuk jutni rajtunk keresztül. Gyakorlatilag bármilyen igényt ki tudunk elégíteni, ha kell, külföldrôl rendeljük be az árut, ami a legtöbb esetben néhány napon belül megérkezik. Szinte nincs olyan kellék, amit ne forgalmaznánk – függetlenül attól, hogy kint van-e a polcon, vagy sem – világosított fel az üzletvezetô, miközben a bejárattal szemközti oldalon, kényelmes babzsák fotelekbe ülve beszélgettünk.

32

Tévedés ne essék, egyáltalán nem voltunk kivételezett helyzetben! Tudniillik, ha épp nem hemzsegnek a vásárlók –, noha ilyesmi egyre ritkábban fordul elô – akkor bárki leülhet oda, beszélgethet a dolgozókkal, akik – növénykedvelôk lévén – szívesen adnak tanácsokat a négy fal közti paradicsomtermesztés fortélyairól. Magyar nyelven még mindig nagyon kevés szakirodalom érhetô el, ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy teljes körû tájékoztatást adjunk a témában – mondta Krisztina, majd hozzátette: ezzel együtt egyre több külföldi vásárlójuk van, ma már a betérôk 40 százaléka idegen ajkú. Talán ennek is köszönhetô, hogy alig találni két egyforma pénzérmét a falon, amit spontán kezdtek egy- és kétforintossal kidekorálni, amikor kivonták azo-

kat a forgalomból. Ôk felragasztottak néhányat, a többi már a vásárlókon múlt, így aztán mostanra mindenféle euroérmék és különféle nemzetek aprópénzei sorakoznak, majd egy négyzetméteren. Kissé feljebb nemrégiben bevezetett termékek, ipari kenderbôl készült táskák kaptak helyet, majd tovább fordulva a pult felé megpillantjuk a bolt headshopos részét. Itt aztán tényleg minden van, mi szem-szájnak ingere, s aki ritkán találkozik efféle holmikkal, hamar úgy érezheti magát, mint egy kisgyerek, aki folyton rákérdez: anyu, ez micsoda? A díszes shishákon és színes, olykor rikító bongokon, a már megszokott papírokon kívül ugyanis szinte az összes valaha forgalomba hozott vaporizer kapható, a diszkrét zsebpipákról, aprítókról, kulcstartónak tûnô tárgyakról nem is beszélve. Az üzletnek ezt a felét is hasonló szemlélettel mûködtetjük, mint a termesztési részt. Volt, hogy japán szemcseppmárka felôl érdeklôdtek – másnapra megvolt. De ugyanígy került a kínálatba a lámpás zsebmikroszkóp is, amivel már vásárláskor leellenôrizhetô, hogy nem szenynyezett-e a paradicsom – tudtuk meg a boltvezetôtôl. A Zöld Paradicsom egyébként – mint manapság minden valamirevaló üzlet – webshopként is mûködik. A greenshop.hu könnyen áttekinthetô, s csakúgy, mint a Szövetség utcában, itt is minden fellelhetô, ami az eredményes termesztéshez, illetve a kulturált fogyasztáshoz szükséges – legyen szó akár a legújabb hidroponikus rendszerrôl, vagy éppen egy süppedôs babzsák fotelról. BH


33


SZEMÉLYES

A R T A L Á N Z HAS E KANNABISZ BIRTOKLÁSA

URÓPÁBAN

ióban, i kérdés az Európai Un ika lit po bb ta ot at vit jogállása az egyik leg A személyes használat változnak. pedig nemzeti szinten mzően k se dé ke éz int t ot az nyelveit, de azok at jelle irá az alk alm ó oz tk na vo SZ EN az engedett átvették yos országokban meg on biz pp A tagállamok többnyire ké ye én m ed büntetéseket azították. Ennek er sztratív szankciók at és ini m a helyi viszonyokhoz ig ad ok ás m k, na sá abisz birtoklá nnállnak. némely formája a kann büntetőszankciók is fe n ba ág , Európa-szerte sz or ny há né íg llamonként különböző gá ta s alk almaznak, m llá áá zz ho t gi jo ben képviselt élyes használatra szán em sz , gű isé ny en Bár a kannabisszal szem m kis a s tendencia, miszerint ekmény miatti elítélés l – a bűncselek lkü né k megfigyelhető általáno ye én lm rü kö n etén – súlyosbító an a már gyakkrra kannabisz birtoklása es aznak. A kannabiszt m alm alk t ke se dé ke te zte éz öz tik meg helyett alternatív int ói gyakorlatban különbö bír a gy va n be elv ny ekk ségi irá ésse etté ó büntte a törvényben, ügyész ra a fogvatartással jár ág sz or i pa ró eu ző. bb tö s és tanácsadás jellem elé a többi anyagtól. A leg er elt az e tv ille k, go sek, bírsá akk na án sá helyett a figyelmezteté rópai állam szabályozás eu ny há né al m m alo alk lkül.. Sorozatunkban minden n a teljesség igénye né se te ze és rm te , be k ju sajátosságait mutat

DÁNIA Európa „leglaposabb” országában a kannabisszal – és minden egyéb kábítószerrel – történő vissza-délést pénzbírsággal vagy két évig terjedő szabadket ságvesztéssel torolják meg. Az egyes szereket egyedül az ügyészi irányelv különbözteti meg, ami s kia gyakorlatban annyit jelent, hogy a delikvens ozott zárólag kannabisz birtoklása és „meghatározott s „ejkörülmények fennállása” esetén egy hivatalos egúsznyebejnyével”, azaz figyelmeztetéssel is megúszhatja. BÜNTETHETÕSÉG Általános gyakorlat, hogy birtoklásért, fogyasztásért pénzbírságot szabnak ki. Az első elkövetés ténye, valamint a legfeljebb tíz gramm hasis, illetve ötven gramm marihuána birtoklása például kimeríti a „meghatározott körülmények fennállását”, ez esetben a legfőbb ügyész általában figyelmeztetést ír elő.

34

források: Illicit Drug Use in the EU: Legislative Approaches (Liszabon: EMCDDA, 2005), The Role of the Quantitiy in the Prosecution of Drug Offences (Liszabon: EMCDDA, 2003), European Legal Database on Drugs (http://eldd.emcdda.eu.int)


SVÉDORSZÁG A skandináv országban a törvény nem tesz különbséget az egyes kábítószerfajták között, a birtoklás és a használat között sem. Így a jog szerint bárminemű viszszaélés három évig terjedő börtönnel büntethető. BÜNTETHETÕSÉG A jogalkalmazók szerencsére nem olyan szigorúak, mint a törvény: ha jelentéktelennek ítélik meg az ügyet – például az anyag fajtája miatt –, akkor hat hónapig terjedő börtön vagy pénzbírság lehet a büntetés. A használókat általában ez utóbbival sújtják.

AUSZTRIA LENGYELORSZÁG LENGYELORS ELORSZÁG A birtoklás minden kábítósze kábítószer zeer esetében bűncselekménynek számít, és h három évig vig terjedő szabadságvesztéssel b büntethető. Jelentéktelenebb esetekben a b büntetés maximum egy év börtön, egyéb sza szabadságkorlátozás vagy pénzbírság lehet. BÜNTETHETÕSÉG ÉG A kannabisszal való visszaélést nagy valószínűséggel „jelentéktelenebb esetnek” tekintik. A törvény azonban nem tesz különbséget az egyes kábítószerfajták között, efféle megkülönböztetés csak a bíróságon fordulhat elő.

A sógoroknál a kannabisszal – és minden egyéb kábítószerrel – való visszaélés maximum hat hónap elzárással büntethető. Csekély mennyiség esetén azonban a feljelentést általában visszavonják, amennyiben „bizonyos feltételek” teljesülnek. BÜNTETHETÕSÉG Csekély mennyiségnek 2 gramm tiszta THC vagy annál kevesebb számít, ami épp 10 százaléka a 20 grammos jelentős mennyiségnek. Ez azért lényeges, mivel az ügyészek továbbra is az 1980-as egészségügyi bizottsági javaslatot követik, mely szerint csekélynek a jelentős menynyiség egytizede tekinthető. MEGJEGYZÉS A törvény különbséget tesz az egyes kábítószerfajták között. 35


! A K S ! A K S ! A K S

FEKETÉN FEHÉR S É E T E K E F N E R É H FE

ha a reggae csupán no n, já tá os ám sz g lá nek hívják a vi k. Még csak nem ne né ze a : Leegyszerűsítve reggae ek én kk ci rt ú expo ve – se Jamaica első szám i korszak, amelynek ne ne ze n összefoglaló elnevezé ya ol ső el az t ajd énetében, viszon en – eljutott a világ m tő he ön is az első a sziget tört sz kö ak rn ka Wailers nevű zene röviden, közérthetően n ba nk tu a Bob Marley and The za ro so kk ci t induló, ötrészes ílustól egészen a mai st a sk a minden pontjára. Mos l rő sé dé jlő fe len jamaicai zene s raggáig. adunk számot a függet dancehall és consciou Jamaica zenéjét 1962-ig, azaz a függetlenség kikiáltásáig a karibi világ egyik zenei vonala, a calypso saját verziója, a mento jellemezte. A mento az 1940-50-es évekre jellemzô, önálló karibi stílus, amelyet még sokáig azonosítottak Jamaicával. Ugyanekkor az amerikai kontinens rádióinak köszönhetôen a fekete-amerikai klasszikus rhythm and bluesja (R’n’B) erôsen hatott a sziget zenei életére. Az úgynevezett soundsystemek (mobil diszkók) tulajdonosai és elsô lemezlovasai (selector) ugyanis elôszeretettel játszottak amerikai R’n’B-lemezeket a klubokban. Idôvel azonban – a stúdiók fejlôdésével párhuzamosan – mind a selectorok, mind a közönség részérôl egyre jelentôsebb igény jelentkezett a dalok jamaicai változataira. Emiatt számos jamaicai mûvész kezdte pályafutását valamely ismert amerikai nóta átdolgozásával. Késôbb aztán addig ismeretlen tempóra kezdtek játszani a jamaicai zenészek, s a sebesség mellett átalakulni látszott a dallam is. Az igazi minôségi változás 1962-ben következett be, amikor is kikiáltották az angol koronagyarmat függetlenségét. Ezzel egy idôben megszületett az R’n’B-vel egyre inkább versenyzô zenei stílus: a ska. A sziget lakói ebben a könnyedén lüktetô, vidám hangzásban fejezték ki az eufóriát, amit a függetlenség kivívása okozott nekik. 36

A ska korszaka csupán öt évig tartott, 1962-tôl 67-ig, ám ez volt az elsô olyan zenei stílus a sziget történetében, amely jelentôsen megnövelte az elôadók és producereik számát, s amelynek különbözô változatai mind a mai napig népszerûek tudtak maradni. Fiatal tehetségek szállták meg a producerek stúdióit, akik azonban legtöbbször filléreket fizettek az énekeseknek. A producerek szerepe a jamaicai zenében mindig is felülexponált volt, amolyan zeneipari hadúrként is aposztrofálhatjuk ôket. A skaidôszak egyik új producere Prince Buster volt, aki nem mellesleg elôadóként is remekelt. A ska elsô nagy sztárja, Derrick Morgan nála jelentette meg Madness Is Gladness címû dalát, ami egyben a skazene elsô kiadott darabja is volt. Az igazi hírnevet azonban a függetlenségi ceremóniára írt Forward March hozta meg számára. Prince Buster kiadója a skakorszak alatt hatszáznál is több kislemezt jelentetett meg – többet, mint az összes kiadó együttvéve.

Leslie Kong eredetileg egy fagyizót mûködtetett, ezt követôen nyitott lemezboltot. 1961-ben meghallotta Jimmy Cliffet énekelni, és ô lett elsô dalainak producere. Mivel Kong mindenképp be akart kerülni a lemeziparba, megkereste Derrick Morgant, s felkérte, hogy dolgozzanak együtt. Számos slágert vettek fel – többek között a Housewife´s Choice is az ô nevükhöz fûzôdik. Morgan segített Kongnak új tehetségek felfedezésében is, így került Desmond Dekker hozzájuk. Igazi sikerüket 1969-ben az Israelites címû nóta hozta meg – ez volt az elsô jamaicai sláger, amely elérte az amerikai top tízet. Kongnál kezdte karrierjét John Holt is. Rajta keresztül került a képbe Bob Marley, aki Bob Marlett néven 1962ben itt vette fel elsô dalát, a One Cup Of Coffeet. Ezt követôen Bob egy évre eltûnt, s egy másik kiadónál jelentkezett újra, immár „saját néven”, a Wailers tagjaként.


Amíg Prince Buster számos babért aratott Derrick Morgannel, addig a jamaicai zenei élet másik meghatározó alakja, Clement „Coxsone” Dodd éppen az USA-ban tartózkodott. Kissé lemaradt hazája zenei fejlôdésérôl, de gyorsan lépett, és 1962 végére már maga mellett tudta Lee Perryt, aki fôleg fiatal tehetségeket segített – az ô felfedezettje például Delroy Wilson. Delroy elsô felvételei között találhatjuk a prerasta Lion Of Judaht, de szép számmal akad példa Prince Buster elleni kirohanásokra is. Coxsone meglehetôsen mérges volt Buster sikerei miatt. Ahogy Delroy Wilson emlékezik erre: „Azokban az idôkben a soundok háborúja zajlott, úgy tûnt, hogy én vagyok a fegyver, ami elpusztíthatja Prince Bustert. Számos dalt énekeltem, melyek célpontja Buster volt. A Spit In The Sky, a Joe Liges vagy a Prince Pharoah is errôl szólt. Ám Buster csak állt a talpán.” 1963-ban Coxsone megnyitotta saját stúdióját, a Studio One-t, amivel nagy tervei voltak, nagy reményeket fûzött hozzá. Akkoriban ô volt az egyetlen független producer, aki saját stúdióval rendelkezett, a többiek csak bérelték azokat. Coxsone hozzálátott terve megvalósításához: magánál tudhatta a tehetséges Delroy Wilsont és egy sor skazenészt, akik késôbb a Skatalites alapítói lesznek. 1963 rendkívüli év volt Coxsone számára, ugyanis decemberben megjelentette a Wailers elsô slágerét.

ter Tosh is. A Wailers legelôször a Simmer Downt vette fel, ami óriási sikert aratott. Ez volt az elsô dal, amely az úgynevezett „rude-boy” jelenséget énekli meg, és két hónapig maradt a jamaicai slágerlisták felsô régióiban. Még számos alkalommal énekeltek Coxsone-nak, azonban nem minden Wailers-szám volt nagy siker. Miután Bob Marley 1966-ban elhagyta Jamaicát, Peter Tosh és Bunny Livingston is folytatta munkáját Coxsone-nál. Duke Reid legismertebb elôadója Justin Hinds lett, aki már elsô dalával, a Carry Go Bring Come-mal bebizonyította, hogy mestere a jamaicai tradícióknak és a bibliai hasonlatoknak. Késôbb egy egész zenekar kísérte, s nevében is megváltozott a produkció: Justin Hinds & The Dominoes néven futottak be. Az említett dal egyébként az elsôk között énekelte meg rastanézôpontból a világot, s késôbb számos hasonló minôségû felvétel követte (Corner Stone, King Samuel, The Ark). Nincs még egy olyan jelentôs zenészcsoport, mint a Skatalites.

Ami pedig a Wailerst illeti: a banda tehetséges volt a maga kis „rosszfiú” imázsával, s mivel a legjobb skazenekar játszott a hátuk mögött, a sikert nem kerülhették meg. Bob Marleyhez addigra már csatlakozott Bunny Livingston és Pe-

Harold McKenzie (gitár), Jackie Mittoo (zongora), Tommy McCook (tenorszaxofon), Roland Alphonso (tenorszaxofon), Lester Sterling (tenorszaxofon), John Dizzy Moore (trombita) és Don Drummond (harsona). Ám ebben a felállásban nem volt hosszú életû a Skatalites: a zenekar 1965 augusztusában, egy Függetlenség Napját ünneplô koncert után feloszlott. Talán a sok zenei tehetség nem tudott egy egészet alkotni, talán személyes ellentétek vezettek a zenekar felbomlásához, nem tudni. Ám annak ellenére, hogy a Skatalites önálló zenekarként megszûnt, tagjai háttérmuzsikusokként továbbra is közremûködtek néhány sikeres produkcióban. Az újraegyesülésre 1983-ban került sor, ám addigra jócskán megváltozott a felállás. Ma az ôs-Skatalites tagjai közül csupán Lloyd Knibbs és Lester Sterling zenél még mindig.

Zenészként a kor legnevesebb elôadói mögött játszottak, olyanok mögött, mint Maytals, Lord Creator, Jackie Opel, a már említett The Wailers, vagy éppen Delroy Wilson. Saját nevük alatt nagyszerû instrumentális zenét produkáltak, amely összehasonlíthatatlanul egyedülálló volt a világon. A Skatalites hivatalosan 1964 júniusában, egy zenekari próba során alakult meg. Az alapító tagok: Lloyd Knibbs (dob), Lloyd Brevett (basszus) – ôk voltak a zenekar húzóerôi; Ernest Ranglin (gitár), Jerome „Jah Jerry” Hinds (gitár),

A Skatalites-lemezek rendkívül jó minôségûek. Sokszor a tagok közül néhány játszott a különbözô elôadók albumain, máskor mind együtt zenéltek. A legismertebb dalokat Clement Doddnak és Duke Reidnek vették fel. Mivel a Skatalites tagjai hithû rastafarik voltak, elôfordult, hogy amatôr énekes társaikat kísérték – ezek a dalok a rasta hitvallás elsô megnyilatkozásainak is tekinthetôk. Egy ilyen alkalommal vették fel a legnagyobb eladási számot produkáló skanótát is, melynek címe: Guns Of Navarone. Sebõ

37


EMPRESS AYEOLA AVAGY

IRE

AMA

I A J G N Á L JAMAIC, A F M

sz készülődik án á ze es ga g re es eg et ferg Amikor kiderült, hogy nevezetesen , nő g ce er eh ga g re i ca i, jamai lt kérdés, a Gödörben egy vérbel vo m ne l, ve sé lé ep er sz Empress Ayeola fő ípős hidegbe érkező cs i g vé r uá br fe A k. hogy ott leszün mindenkit feltüzelt, al iv ja ng lá bi ri ka íd el Fire Mama sz ták az összképet. ot nt ro m se k ó g o rl o és még szponz tvány szervezte. pí la A y el h en M a s ni ya A jótékonysági bulit ug

38


Cannabis Kultusz: Jamaicából származol, mégis Londonban élsz. Hol indult a karriered? Empress Ayeola: Noha jamaicai származású vagyok, valójában Londonban születtem. Kisgyerekként aztán visszakerültem Jamaicába, ott jártam általános és középiskolába, majd dolgozni is ott kezdtem könyvelôként egy kiskereskedésben. A gimnáziumi ének- és drámatanárom a híres énekesnô, Sonya Spence volt, általa kerültem közel az elôadómûvészethez. Vokáloztunk neki néhány diáktársammal, én pedig ez idô alatt már saját dalokat is kezdtem írni. CK: A 80-as évek végén aztán ismét Londonba költöztél. Jamaicában nem tudtad kellően kibontakoztatni a tehetséged? EA: Egyrészt felnôttfejjel is kíváncsi voltam a helyre, ahol születtem, másrészt pedig Jamaicában akkortájt – mint szinte mindig – rengetegen próbáltak az éneklésbôl megélni. Gondoltam, szerencsét próbálok a „világ másik felén”. Amikor megérkeztem Londonba, nyár volt, szikrázó napsütés fogadott – meg is nyugodtam, hogy legalább a klímával nem lesz gond. Télen viszont szinte sírva hívtam fel édesanyámat, hogy haza akarok menni – szörnyen hideg volt. (nevet) Ô persze azt tanácsolta, hogy ha már ott vagyok, maradjak, szerezzek munkát hosszabb távra. Kezdetben éjszakás voltam egy KFC-ben, aztán eladó egy south kensingtoni butikban, késôbb pedig hivatalban is dolgoztam. CK: Teljesen háttérbe kellett szorítanod a zenét? EA: Körülnéztem a zenei színtéren, de a kilencvenes évek eleje reggaeszempontból nem kecsegtetett túl sok jóval – legalábbis ami Nyugat-Európát illeti. Az énekeseket szemre válogatták, s a nôk többnyire csak elôre megírt, semmitmondó „loverock” dalokat énekelhettek. Ebben nem akartam részt venni, nem akartam eladni a lelkem csak azért, hogy abból élhessek, amit szeretek. Az ezredfordulóig nem is nagyon történt változás. Idôközben kiadtam ugyan egy-két kislemezt, de ezek jelentéktelenek voltak. A 2000-es években aztán beindult az európai reggae – és most már megélek az éneklésbôl. CK: Véleményed szerint manapság a kontinensen belül hol a legerősebb, a legfelkapottabb ez a kultúra? EA: Németországban, Franciaországban egyaránt gyökeret vert a reggae, ez egészen biztos. Az emberek tudatosan hallgatják, és értik is, hogy mirôl szól.

Ezt tükrözi a rendezvények színvonala is. Franciaországban például akármilyen reggaebulira elmehetsz, egészen biztos, hogy a megszokott, kiváló minôségû, igazi reggaezenével találkozol. CK: Miről szól ma, változik az üzenete a reggaenek? EA: Úgy gondolom, hogy maga a mondanivaló, az üzenet nem változott az évtizedek alatt, csupán a kifejezésmód alakult át. A reggae, követve Haile Selassie szellemiségét, mindig a mindenkori elnyomó rendszerek, amit Babilon fejez ki, illetve a faji megkülönböztetés ellen emeli fel a szavát. A különbség talán anynyi, hogy a kezdetekkor diplomatikusabban, némi távolságtartással fogalmaztak az elôadók, ezzel szemben ma már sokkal militánsabb, húsbavágóbb a hangnem. Az üzenet viszont a régi: ne hódoljunk be semmilyen hatalmi kényszernek, éljünk szeretetben és békében egymás mellett. CK: Nem túl elcsépelt ez a mondanivaló? Babilon, Jah, Zion, a vastag rasztatincsek, Marley és a többiek, egyszóval az egész reggaekultúra manapság életfelfogás, vallás, vagy inkább csak egy jól eladható termék? EA: A reggae és az azt övezô kultusz az élet természetes módja, még szép, hogy életfelfogás! Úgy látom, hogy aki

valóban megszereti a reggaet, az egy kis idô elteltével nemcsak divatból hallgatja, hanem azonosulni tud az értékeivel, s a hétköznapjait is „megfertôzi” a benne megjelenô világnézet. A reggae soha nem a trendi dolgokról szólt, sôt! Az egészet a rabszolgaság elleni lázadás indította el, s ebbôl kifolyólag komoly témákhoz nyúl a kezdetek óta: kendôzetlenül szól a háborúkról, a történelmünkrôl, a társadalmi gondokról. Egyáltalán nem sorolható a semmitmondó, népszerûséghajhász zenei stílusok közé, hiszen örök érvényû gondolatok öltenek testet benne. Mindeközben pedig szeretetet hirdet és áraszt egyszerre. CK: És nem mellesleg szorosan öszszefügg a kenderkultúrával. Ha már itt tartunk, valóban annyira jó a jamaicai ganja? EA: De még mennyire! Engedd meg, hogy válaszként idézzek a Give it up címû dalomból egy sort: „One spliff chase vampires away, a level vibes to the order of the day.” (Ami nagyjából annyit tesz: Egy spangli a vámpírt elûzi, a napod színvonalát emeli – A Szerk.) Szóval a lényeg, hogy a jamaicai fûnek nincs párja a világon. Apropó, tekerhetünk is egyet! Benke Hunor


ben, ráadásul sgő nagyváros szívé üz ny y eg n, gé vé ek ő próbálkozás. jlat telén teni alighanem medd A kontinentális égha em ter t to ula ng ha i tt karib tíz méterrel a föld ala mégis sikerült n ez többé-kevésbé ggaefesztivállal: ba on az Február 27-én adik jótékonysági re rm ha a omlanak, n be nd rre ynak, so ke kőfalak már le is ür sz t ot ak kir l a Menhely Alapítván me lehuny, és a hideg fém egy mély slukk, szem ek. Jamaica lüktetésén hogy teret adjanak

helyettesíteni h Mirikle-t is sikerült Ja dó ra ma l vo tá t en felugrott oblémái miat ves pillanatban hirtel he y Ráadásul a vízumpr eg jén ele li bu a élyében, aki ta a programot: Wayne Lyrics szem ki örömére – borítot en nd mi cán távozott. lán ta – l ze ldog mosollyal az ar bo ki a színpadra, s ez en nd mi l rõ ion ae jam sess a hajnalig tartó regg

fotók:Gregory

ezer ember, martalékává, az a fél k go lán p elég volt. a lt vá m ne még gát – ennyi pedig ép ma te ez ér jól t Noha Babilon ettől ás om alommal húzta ggaeünnepre, szemlát ty Headz második alk ot Kn a r, ka aki ellátogatott a re ne ze ae gy most is esebb magyar regg , s annak ellenére, ho ak lán eo Ay ő Az egyik legtehetség lép fel okás szerint mezítláb a talpalávalót a sz i műsort adtak. lt összeszokni, prof csupán öt napjuk vo


COLORSTAR COLORSTAR (MEGADÓ KIADÓ, 2009)

Az elsô, ami beugrik róla, az az avítt szocikorszak egyik csodás áfiuma, a Colorstar branddel ellátott televízió, amely állítólag nem ritkán adta meg magát: a legtöbb esetben felrobbant. Szóval némileg veszélyes volt a kedves nézôre. Talán ebbôl kiindulva pattant ki a zenekar 1998-ban megjelent elsô lemezének univerzális alcíme: Xplode Your TV’ and Make Your Own Movie (Robbantsd fel a tévéd, és alkosd meg a saját mozid)! A kilencvenes évek második felében, amikor az egykori Vidámpark zenekar

romjain megalakult a ColorStar, még kevesen képviselték errefelé ezt az élôzenés-elektronikus „acid-etno-prog-popspace” agymenést. No persze akkor is volt már két kedves zenekarunk, a matekos Másfél és a nyugis Korai Öröm, akik az efféle szubkultúra honi prófétái voltak. Ma viszont 2009-et írunk, és mostanra került a boltokba a zenekar negyedik nagylemeze. Ahhoz képest tehát, hogy 1996 óta dolgoznak, nem sietik el a lemezek összepakolását. Mentségükre szolgáljon, hogy idôközben egy rakás koncertet adtak füsttel, szép fénnyel, elszállós VJvel, sok-sok vendégzenésszel, s megjárták Franciaországot, Németországot, Isztambult, Hollandiát, Belgiumot, illetve a határ menti országokat. Mára több lett a szöveg, így aztán ének is van, s ez jócskán megosztja a véleményeket. A verbalitás ugyanis megszokottan egyszerû, néhol nagyotmondó akar lenni, ám ez végül bénácska, többé-kevésbé banális végeredményt szül. De végsô soron mégiscsak egy zeneközpontú közösségrôl van szó, illene valami

iszonyat kritikát csapnom ide a tipikus stíluselemek felsorolásával, a hangszeres játék elemzésével, én mindettôl megkímélem a kedves olvasót. Azt mondják ugyanis, hogy a srácok leadták az erôt, hogy az új lemez középszerû, és nem túl innovatív. Ez részben igaz is, bár a rutin és az érettség tapasztalható: régóta vállalható zenét csinálnak kitartóan, és láthatóan élvezik ezt tenni. Ez az egész „coloros” zene inkább egy attitûdféleség, ami szépen, csendben átviszi a srácokat az éveken. Ôk tehát nem hibáztak, csupán a közhangulat fogyott ki ebbôl, ahogyan tíz évvel ezelôtt egy triphop dal is érdekesebb volt számunkra, mint manapság. Most pedig már a címmel elôre definiálták, hogy ez is olyan kolorsztáros lesz, mint azelôtt. Így is lôn. A ColorStar elvégre egy koncertzenekar, nem a stúdiózás a fô erényük, mint ahogy magának a stílusnak sem. Ha nem is a popkulturális paksamétánkban, de a nyári fesztiválok rendjében azért jó, ha ott lesz a ColorStar. solkim

EMPRESS AYEOLA ISAT INNAT (GADDAMAWEN PRODUCTIONS, 2005)

A lemezt, amelyet ma helyeztem nagyítóm alá, egy Angliában élô, jamaicai származású hajléktalan nyomta a kezembe. Egy konferencia alkalmával ismertem meg jó néhány Londonban élô, jamaicai hajléktalant, akik – mihelyst megtudták, hogy van némi közöm a reggaehez – azonnal adtak három albumot, hogy hallgassam meg ôket, és mondjak róluk véleményt. Akkor ott persze se idôm, se lehetôségem nem volt ezt megtenni, hazatérve azonban szinte képtelen voltam kivenni ôket a lejátszóból. Messze a legtöbb idôt pedig az Isat Innat töltötte a lézerfejjel…

Empress Ayeola stílusát a legegyszerûbben két szó írja le, amellyel maga az album kezdôdik: King Rastafar-I. Abszolút conscious vibe (Tudatos vibrálás – A Szerk.) 64 percen keresztül, olyan számcímekkel, mint az albumindító Jah Jah Is Love, vagy éppen a My Father Protect Me. Az elôadásmódja Rita Marleyt idézi, ami egyáltalán nem zavaró, sôt! A legtöbb férfi bobo ashanti énekes között Empress Ayeola egy igazi gyöngyszem. Az énekesnô 2005-ben debütált Isat Innat címû albumával, ami etióp amharic nyelven annyit tesz: Tûz Anya. Elôadásmódja valóban tûzzel itat át, de nem holmi tisztítótûzzel, hanem igazi, színtiszta tûzzel. Empress az utóbbi négy évben többször is színpadra lépett Európában Mighty Diamondsszal, Pat Kellyvel, Sugar Minottal, Jah Masonnel, valamint Sister Carollal, ám ami számunkra igazán hízelgô, hogy tavaly májusban, aztán pedig idén februárban a Knotty Headzzel közösen adott koncertet Budapesten. Az Isat Innaton két vendégszereplôvel találkozhatunk: Lutan Fyah

közremûködésével igazán lélekemelô duettet adnak a My Father Protect Me címû számban, majd néhány trackkel késôbb, az Are We Living Urat (Jah-t) magasztaló szövegét hallgatva Duchy P. hangját fedezhetik fel a szakértôk. A következô nóta az album (és egyben a mûvésznô) ganjahitvallását testesíti meg olyan fülbemászó sorokkal, mint amilyen például a Gimme the sweet sensimilla, you can’t hide it. Érdemes még kiemelni a Warring címû darabot, korábban ugyanis nem volt példa arra, hogy nô énekeljen dub poetryt, ám a „Hercegnô” zseniálisan megállja a helyét e szerepben – igaz, a dal csak félig dub poetry, hiszen a refrént ismétli, de ezzel csak még egyedibbé teszi stílusát. A mély basszusokkal átitatott album rendkívül nyugodt hangvételû, a tiszta szívvel és hanggal megáldott énekesnô tudatos témái pedig kivétel nélkül rabul ejtik a piros-sárga-zöld trikolórral „megfertôzött” lelkeket. Sebő

41


A Greeen House egyik büszkesége, a Super Silver Haze már többször bebizonyította, hogy a fogyasztók nagy kedvence. Erről tanúskodik a Kannabisz Kupán három egymást követő évben (1997–1999) elért első helyezése, valamint a honlapunkon leadott szavazatok száma is. A hetvenes években felfedezett Haze-genetika a mai napig tarol a világon, s jócskán jutott belőle ebbe a fajtába is. A Haze azonban önmagában nagyon erős, extrém, szinte pszichedélikus hatást vált ki, ami akár paranoiává is fajulhat. Éppen ezért a Green House egy kis nyugtató hatású Skunkot és Northern Light’s-ot is hozzáadott, hogy a bennük rejlő Afghanigenetika kiegyensúlyozza az érzést. A Green House feminizált Sativái közül ez a hibrid viseli magán a legtöbb Indica-vonást: például nem nő túl magasra, ami a beltéri termesztésnél kifejezetten előnyös. Ám a Super Silver Haze jól viselkedik kültéren is, főképp a trópusi éghajlatokon, ahol már napi 12-13 óra napfénynél elkezdhetjük a nevelést. A növény egyik jellegzetessége, hogy a szártagok közötti távolság nagyjából egységes, és ágazatának fejlődése is kitűnő: 45°-ban stabilan ível az ég felé. Mindemellett kiválóan ellenáll a különböző betegségeknek és kártevőknek. A Sativák és Haze-ek sorában ez a legkönnyebben termeszthető fajta, így kezdők is bátran hozzáláthatnak. A 10-11 hétig tartó virágzást követően tömör, hosszú szőrű és hatalmas gubókat arathatunk le róla, melyek THC-tartalma a 18%-ot is meghaladhatja. Termesztőhelyiségben akár 400 grammnyit is kaphatunk növényenként az efféle tömör gyönyörből, de kültéren előfordult már, hogy másfél kilót (!) szedegettek le róla. S ha már a szabadban járunk, ejtsünk néhány szót a betakarításról is: az északi éghajlatokon ez október közepén, míg délen május közepén esedékes. A Super Silver Haze amellett, hogy nagyban hozzájárult a Green House világhíréhez, egyben új mércét is állított a Sativák között. Íze, illata és szerkezete annyira egyedi és különleges, hogy bátran nevezhetjük a marihuána „Cadillac”-jének.


L Ü R Ö K D L Ö F A SPANGLIVAL BRIAN PRESTON: FŰBOLYG

Ó

ott hűvös téli napon beállít y eg ró gí sá új i cs am ába i jó. Ez az rba, és szép lassan mag so Brian Prestonnak lenn ag al az t ül le , ba já ki ri growshop stfelhőt. Megtetszett ne fü ó Marc Emery vancouve yg ol m go vű ne ra ihuánakultú iként fest a kék bolygó m , ek szívta ezt az egész mar pn né a a írj eg m l tyuját, hogy jó a dolog, szedte hát a ba l. a spangli innenső felérő

Alig egy hónap múlva azon kapta magát, hogy Észak-Amerika legkiválóbb fajtáit dugdossák az orra alá egy házi kannabiszkupán, késôbb azon, hogy egy nepáli hegycsúcs tetején tömködi hasispipáját, aztán egy bangkoki bordélyból szerzett kétes zöldbôl eregeti a füstöt, majd Ausztráliában vesz részt egy aktivistamozgalomban, de szív még Svájcban, a spanyoloknál, Marokkóban – mindenhol? Na nem, az mégiscsak túlzás lenne. Noha a könyv a „Kalandozások a világ marihuánakultúrájában” alcímet viseli, mégis azt az érzetet keltheti a vadkelet kies panelerdôiben slukkolgató nyavalyás kis suhancokban, akik ne adj’ isten könyvet vesznek a kezükbe, hogy valami csúnyán kimaradt belôle. Itt forgatva ugyanis mégiscsak szívesen olvasna az ember abszurd káeurópai élményekrôl is: vajon hogyan magyarázta volna el Brian Kovács kettô tizedesnek a Práter utcában, milliméteresre szûkült szemekkel, hogy ô most tulajdonképpen szigorúan tudományos alapon, a társadalom érdekeit mindennél elôrébb helyezve fogyaszt marihuánát? Ilyesmire nem derül fény, ugyanis KeletEurópa ezúttal nem képezte a világ részét – sebaj. Ezzel együtt azonban a „kalan-

dozás” szó is egy kicsit túlzó, fôleg, hogy leginkább csak egy süppedôs – és egyáltalán nem összefüggô – történet bontakozik ki a kötet kétszázötven oldalán, nem több mondanivalóval, mint hogy szívni nagyon sok helyen nem szabad, de ez nagyon sok helyen nagyon sok embert egyáltalán nem érdekel. A tucatnyi országot megjárt Brian is bevallja a könyv végén, hogy az anyaggyûjtés, késôbb pedig az írás során jószerivel mindig be volt tépve (még jó, máskülönben hogyan lehetne hiteles?), és erre hivatkozva próbálja meggyôzni a kételkedôket, hogy a marihuána valóban nem teszi tönkre az embert, hiszen lám, még alkotni is lehet a hatása alatt. Szerencsére azért nem annyira elfogult, mint a néhány hete a szerkesztôségünkbe tévedt „hívô”, nem mondja azt, hogy egyenesen ezzel a növénnyel kellene megváltani a világot, sôt! Kardot ránt – igaz, kissé tompa élût – a felelôsségteljes használat mellett, s arra buzdít, hogy a marihuánát ne csak a tévé csecsén csüngve szívjuk egyfajta társadalmi érzéstelenítôként, hanem ismerjük meg vele a világot egy másik, sokkal nyugodtabb és barátságosabb szemszögbôl – a mostaninál nagyobb bajunk úgysem származhat belôle.

Útközben persze kritizálja a regnáló politikai hatalmat – fôleg az Egyesült Államokét –, de valahogy hiányzik belôle az erô. Talán épp azért, mert az ember beszíva sokkal nyugodtabb annál, mint hogy nekiálljon harcolni. Akárhogy is, a „kalandozások” során megismert szereplôk és sokszor jelentéktelennek tûnô történeteik szintén puhítják az olvasmányt; néha úgy tûnik, hogy csupán az egyszerû tények béléseként szolgálnak – de ezt már mindenki döntse el maga. H. Mint Kornél


Az idei év egyik „legtermékenyebb” „legterrmé méke kenyebb” magkereskedő cége a Dutch Passion. T Tizenöt legsikeresebb fajtájukat nemcsak, hogy különböző színekkel és kártevők elleni bevonatokkal gazdagították, hanem öt vegyes csomagba is szétosztották azok számára, akik több mint egy fajtát kívánnak kipróbálni egyszerre. A két kültéri mixet úgy válogatták össze, hogy a bennük rejlő magok az északi és a déli éghajlatokon egyaránt életképesek legyenek, míg a beltéri csomagok összeállításánál figyeltek arra, hogy az egy tasakba kerülő fajták egyazon termesztőhelyiségben is jól megférjenek egymás mellett. Mindemellett pedig újabb variánsokkal is bővítették széles termékpalettájukat. Közülük íme egy különleges gyógyászati kenderfajta, az Ortega Indica, amely a hetvenes évekből származó Northern Lights #1 és egy másik erős Indica keresztezéséből született. Forgalomba hozatala előtt egy héttagú tesztcsoport vizsgálta hatásait. Véleményük szerint az Ortega Indica lefekvés előtti füstöléshez kiváló, hiszen altató- és nyugtatószerként, de akár fájdalomcsillapítóként is remekül alkalmazható. Hatása közepes, ám rendkívül átható erejű, miközben füstje természetes, fűszeres, dohányszerű aromát ereget. Az Ortega Indica másik fontos jellemzője – amit más Indicánál még nem tapasztaltunk –, hogy használata másnap reggelre nem okoz homályos tudatot. A fogyasztók számára ez ismerős érzés, ám aki altatókat vagy nyugtatószereket szed, a mellékhatások miatt szintén ritkán ébred friss tudattal. Az Ortega Indica szívása után alig érezhető a kannabisz előző esti hatása. A fajta növényei kistermetűek (törpeszerűek), tömörek és igencsak egységesek. A legjobb eredményeket beltéri vagy mérsékelt éghajlatokon történő növényházi termesztés során érhetjük el. A kültéri betakarítást célszerű október harmadik hetében megejteni. A virágzási idő 8-10 hétig tart, ezt követően közepes mennyiségű, de tömör, vaskos gubókkal ajándékoz meg minket. Szeretne valaki vele begyógyulni?


A M U I R Ó T A G R ELVESZETTEK PU FLIEGAUF BENEDEK: DEALE

R

ztóbb, tének talán legnyomas ze és űv m m fil g lá vi a , tom elé. Fliegauf második ég ns zö kö A hazai, megkockázta lt rü ke en -b utató filmje 2004 ura utolsó, vagy talán fig lt vá ré er a drogosok poklát bem pp ne l bó ler, mely egy exdrogos k definíciója létezik. so ak ln ko po nagyjátékfilmje a Dea a , uk dj atja be – mert mint tu utolsó utáni napját mut

Jelen rovat elôzô két darabja, a könynyûdrogok és azok világába kalauzoló, illetve világ-, tudat- vagy éppen világtudat-módosító hatásait vizsgáló korai remekmûvek voltak. Míg a Szelíd motorosok egy végérvényesen el-, pontosabban letûnt világ és csak a töredékeiben, emlékeiben megmaradt hippi életérzés, életvitel elégikus látlelete volt, addig a Nagyítás már a modern társadalom értelmiségének dobott, szociológiai tanulmányként is értelmezhetô, elvont és zavarba ejtô fricska. Mindkét alkotásban a marihuána mint menekülési alternatíva jelent meg. Azonban míg az elsô esetben a szabadság kiteljesedését és a konfliktusmentes boldogságot hozta el, addig Antonioninál már egy sokkal elidegenedettebb környezetben, divatossá vált habitusként rákényszerítô mechanizmusát képezte a reménytelen boldogságkeresésnek a talmi értékek világában, ahol az ember vagy felveszi azt a bizonyos labdát, vagy megtébolyodik. És ha már téboly. A hazai, megkockáztatom, a világ filmmûvészetének talán legnyomasztóbb, a drogosok poklát bemutató filmje 2004-ben került közönség elé. Ne feledjük, hogy alig négy évvel vagyunk Aronofsky Rekviem egy álomért címû remeklése után, és akik akkor azt gondolták, annál depresszívebb mozgóképet nem lehet forgatni a témában, rádöbbenhettek: bizony lehet, ráadásul idehaza. Fliegauf második nagyjátékfilmje a Dealer, mely egy exdrogosból nepperré vált figura utolsó, vagy talán utolsó utáni napját mutatja be, mert mint tud-

juk, a pokolnak sok definíciója létezik. Az adott napi ügyfeleit sztoikus nyugalommal felkeresô szûkszavú figurát Keresztes Felicián hozza, eszköztelen bravúrral. Keveset tudunk meg a karakterrôl, apró információmorzsákból, töredékekbôl állíthatunk össze jellemrajzot, ugyanúgy, mint az ügyfelei esetében. Többségük démoni figura, akiknek már esélyük sincs arra, hogy... A címszereplô, különös nyitányként, rejtélyes vallási vezetôhöz teszi üzleti körútja elsô látogatását. Utána a szinte teljes testfelületén összeégett, kórházi ágyon haldokló haver következik, aki egy aranylövésért könyörög. Aztán egy másik ügyfele, talán volt szeretôje, akinek kislánya vél-

hetôen pont tôle származik. Majd két matematikaszakos, vizsgára készülô, gombával túlpörgetett egyetemista lányt is megismerhetünk, akik segítséget kérnének, de a „megváltás” után ilyen nincs, csak a beállt tudatállapot, mely vagy eszelôs tempójú számolást, vagy katatón állapotot eredményez. Felbukkan egy apa is, akit nem látunk, csak a folyóparton lévô gödörbôl halljuk, ahogy az ott álldogáló gyerekeivel (saját sírját?) ásva diskurál, és a dílert várja. Aztán felrémlik egy volt iskolatárs, aki épp megpróbál leállni, mégis rendel, csakúgy, mint a többi, szimbolikus-kísérteties, sötétségbe csúszó, zuhanó figura. A letaglózó erejû film tempója fagyosan higgadt, egy pillanatra ki nem zökken, akárcsak Szatmári Péter operatôr szürkére szûrôzött, állandó mozgásban lévô, a szereplôket folyamatosan körbejárva figyelô kamerája. A szuggesztív látványt végigkíséri, majd a záróképsorban magyarázatot nyer a monoton, idegtépô zörejvilág, s a kettô együtt hibátlan egységbe foglalja, zárja a bô kétórás mestermûvet. Végezetül, noha ez itt nem a hagyományos értelemben vett reklám helye, megemlítendô, hogy a film kétlemezes DVD-változata a mû valódi értékének függvényében nagyon korrekt összegért, igényes kivitelben, ezerháromszáz forintért kapható a forgalmazónál. Az extralemezen lévô tartalom figyelemre méltó, és igen, azok a bizonyos kivágott jelenetek is megnézhetôk. mr.green

45


Amikor a Sensi Seeds csapata bemutatta újgenerációs Sativáját, a Mother’s Finest-t, az egyből óriási sikert aratott: első helyezést ért el a 2002-es Cannabis Cup „Sativa” kategóriájában. A „Mama kedvence” egy Haze-től származik, melyhez híres, éveken keresztül tökéletesre csiszolt Sensi-gének is társultak: olyanok, mint Jack Hereré vagy Jack Flashé. Emiatt a Mother’s Finest egyértelműen Haze-domináns fajta, édes-savanyú ízzel, melyhez eksztatikus szellemi élmény párosul. Természetesen, mint minden Sativa-hajlamú variáns esetében, nála is ki kell várni a teljes virágzást, ám a legtöbb Haze-hibridhez képest még mindig gyorsabban teljesít. A korai stádiumban gyorsan növekszik, akár 140-160 cm magasra is megnőhet, így a kevés hellyel rendelkezők jobban teszik, ha hamar virágzásnak indítják. Ezt könnyen megy, hiszen már a kisebb palánták fényciklusa is beállítható 12/12 órára. A növény gubói a virágzás kezdetén toboz alakúvá formálódnak, hosszú szőrű kelyhei pedig szinte „végigvágtatnak” a száron és az ágazaton, hogy minden egyes szártagnál összetalálkozzanak a fürtökkel. Az ezt követő időszakban lándzsa formájú virágai lenyűgöző, lime-zöld színű gubókká fejlődnek, s dús kristályokkal függnek alá. Amint a bibék besötétülnek, a Mother’s Finest kelyhei megduzzadnak és megkeményednek, tovább növelve ezzel a gyantás mirigyeket szaporító területeket. Virágzási ideje 8-10 hét, utána akár 120 grammot is learathatunk róla. 120 grammnyi gyümölcsös Skunk, földszerű Afghanica és erőteljes fenyő-Haze lágyan kavargó aromájával megáldott gubó! Mennyei íze és illata lenyűgöz minden kenderkedvelőt – még a legkifinomultabb Sativa-rajongók is megnyalják utána mind a tíz ujjukat. Hatása ugyan kissé lassan bújik elő, de amint megérkezik, szokatlanul tiszta bizsergésben részesít. Nemhiába, a mama kedvence, az a mama kedvence.


BIO-BAK.NL APIXEL EZER ELGURULT MEG

t parányi robotcsikóhala ő, ed pk re e rb kö erb a kö zül? Gondolták volna, hogy rrel lövik ki az ujjaik kö ze lé ld zö t er m n i, gn fo ott undorral az arcuko nem tanácsos meg un k pá ré a gy ho e, kb venes ban eszü zni arra, hogy a kilenc ke lé És az jutott-e mostaná em k ne né et er sz l t Mindazonálta sszabb volt annál, min ro al kk csüngnek a répafán? so i am e, om rd ! i stílus, a thunde az elemet a gramofonba be ék években volt egy zene gy te se l nü tle le ? Akkor még vé amennyire nem jó? Nem

Áldott jó dolog ez az internet. Többek között megment a „muszájdzsekitôl” olyan elvetemült egyedeket, mint amilyen Coen Grift. Ez a holland fiatalember ugyanis fogta magát, a társadalmi bizalmat élvezve tekert néhány bitang cigarettát (talán még gombázott is egyet-kettôt), összeszedte minden grafikai tudását és bátorságát, aztán rajzolt egy nagyot: úgy egymilliárd pixelnyi ôrültséget, értelmetlen alakokat, formákat a kibertérbe. Varrt rájuk egy egyszerû flashjátékot, és nemhogy rohamkocsiba gyömöszölték volna, hogy elvigyék az OPNI holland megfelelôjébe, de még különféle díjakat is adtak neki mûvéért. A Bio-bak bizonyos szempontból nem több, mint egy üdvözlet a huszonegyedik század elektrovizuális ingereinek hadserege által legyôzött és végérvényesen lebutított nemzedékétôl, másfelôl viszont egy tagadhatatlanul jó és ötletes játék, ami milliméter pontosan akkor ér véget, amikor már feladnánk az egészet, és szidnánk az eget, hogy elrabolta életünkbôl az értékes perceket, amiket ily módon nagy valószínûséggel csak a „miaf…ez?” kérdés ismételgetésével töltöttünk. Tudniillik ez a virtuális dzsungel pontosan ezt az alapvetô emberi tulajdonságot, a kíváncsiságot kihasználva ragadja meg az embert, aztán pechjére gátlástalanul arra kényszeríti, hogy bejárja minden egyes zegzugát. Merthogy ezer megapixel rendkívül nagy felület ám egy átlagos monitoron, és ha csak közelrôl, 1:1 arányban látjuk, bizony elég hamar, akarva-akaratlanul is tudni akarjuk, hogy miként néz ki az egész kép, egyben. Hátha majd akkor fény derül mindenre, és választ kapunk az egyre sûrûbben ismételgetett kérdésre.

A játék célja pedig pontosan ez: adott egy szerszámosláda, a neve Tooly (eszközke, cuccoska), aki elkeseredve keresi az eszközeit, cuccait, egészen pontosan a nagyítóit. Neki kell hát segítenünk, hogy megtalálja ôket a Bio-bak tarkabarka erdejében, s velünk együtt láthassa azt tisztes távolból. Miközben ide-oda sasszézunk, mindenféle – többnyire gusztustalan – állati hangok kísérik utunk, aztán viszonylag hamar kiderül, hogy vehetünk bio-bakos, mellbimbó protektorral gondosan ellátott pólót (mégsem olyan hülyegyerek ez a Coen, ugye). Késôbb egy csöpp reménnyel tölt el, hogy némi kilátástalan kóválygás után az elemet megszerezve végre engedelmeskedhetünk az elején látott, gramofon felé mutató „insert battery” felhívásnak – mindhiába. Az utolsó pillanatban, épp, amikor egy mérges kattintással végleg kitörölnénk a Bio-bakot az életünkbôl, hiszen úgy érezzük, hogy ennél bármi, azaz BÁRMI hasznosabb idôtöltés lenne, Tooly elböfögi, hogy használhatjuk a fémdetektort is. Remek! Innentôl már gyerekjáték az egész (valószínûleg Coen is érezte, hol a határ), a nagyítók mind egy helyen, azonban szó szerint éktelenkednek – és lôn világosság: már látjuk az egész képet. De ne legyenek illúzióink: a sûrûn feltett kérdés ugyanúgy megmarad, csupán a kíváncsiságunk az, amit sikerült legyôznünk – Coen meg röhöghet magában. Még szerencse, hogy nem egy rejtôzködô típus: az oldal egyik sarkában logikus sorrendbe pötyögött betûkombinációk elküldésével fejezhetjük ki neki (nem?)tetszésünket. Mi azonban ennél egy kicsivel többre vállalkoztunk, újságírói szemléletben igyekeztünk

megtudni néhány információt, például, hogy mivel foglalkozik, amikor épp nem ôrül meg, vagy ilyen állapot nincs, és már formálgatja a következô agymenését? Elsôre úgy tûnt, hogy szívesen és komolyan nyilatkozik, de nagy valószínûséggel rájött, hogy ezzel rontana a hitelességén. Szíves elnézésünket kérte, amiért nem pont a feltett kérdésekre adott választ, de fontosabbnak érezte elmondani, hogy igazából 21 330 lajhárt vásárolt az oldal elkészítéséhez, akik közül néhányan rendesen dolgoztak, a többiek meg csak spangliért és némi sörért vállalták a melót. Ha valakit érdekel, idôvel feltesszük a teljes választ a cannabis.kultusz.comra, de nem lesz benne köszönet. Mint ahogy a Bio-bakban sincs – csak ezer elgurult megapixel… H. Mint


k e ir s c s á ik r p a P Hozzávalók 4-6 szelet csirkemell 10 gramm vaj a 1 nagy fej vöröshagym ika pr 2 evőkanál pa 2 evőkanál liszt 2 dl forró víz 1 db tyúkhúsleveskocka 0,75 liter tejszín űszer 4 gramm speciális zöldf

ndíthatók nyha ételei is megbolo ko ar gy ma us zik ss kla n, a gyományosabbiBármennyire hihetetle hagyományosak legha a án tal al útt ez i cs bá ef an le is jegyezte némi zöldfűszerrel. Ch észítés lépéseit gondos elk az s a, újr a olt nd go kát, a paprikás csirkét zöldfűszerrel, . nekünk e a tejszínt a speciális sz ös k rjü ve ke al áv ór y jd levesszük Főzés előtt legalább eg ra vágott hagymát, ma ró ap az juk irít gp me és hagyjuk állni. A vajon l, belerakjuk a csirkét, prikát. Felöntjük vízze pa a k dju áa zz ho és l, a tűzrő lekeverjük a lisztet, forraljuk. A tejszínbe be fel tt yü eg bb pároljuk, míg és át, ck ko a leves djuk a csirkéhez. Tová áa zz ho n sa las t llet me az ne csomósodjon és folyamatos keverés erhessük a tejszínt, s ev elk n ba job gy Ho . a szósz összesűrűsödik húsról leemelt szósszal előtt egy kevés, a forró s dá áa zz ho erű sz cél kiegyenlítés). Miután össze, étel hõmérsékletéhez (hõ ülõ sz ké főzni, amíg a ” tni kta zo „hozzás más dolgunk, mint addig cs nin r má t, ge ele yv s eg l tálaljuk, s íme, hozzáadtuk a speciáli Rizzsel vagy tésztáva z. les lós om n zá iga s hú az ízek összeérnek, s a erétel. nd ke os ar gy ma a kész is

48



CK Magazine 5