KULTÚRA
2021. JÚLIUS 19., HÉTFŐ
A bíróság kimondta: nem történt dallopás BUDAPEST Töredékét kapja az izraeli zeneszerző annak az összegnek, amit Balázs Kláritól és Korda Györgytől követelt dalának állítólagos ellopásáért. A zenész házaspár a bíróság szerint sem plagizált. Hiába próbálkozott egy izraeli zeneszerző, Balázs Klárinak nem kellett megfizetnie azt a hatalmas összeget, amelyet követelt tőle a Találd ki gyorsan a gondolatom című dal állítólagos ellopásáért. A per most véget ért, a közönség azonban többé nem hallgathatja a slágert a Korda házaspártól. Henri Bratter Izraelben élő francia zeneszerző 2018-ban indított eljárást Balázs Klári ellen azzal, hogy jogtalanul használja a dallamot, amelyet Ofra Hazának írt Tfila címmel. A Találd ki gyorsan a gondolatom című sláger magyar szövegét Szenes Iván írta, Balázs Klári és Korda György 2018-ig, a per kezdeté-
A semmiből került elő a férfi, aki beperelte őket. Szerettek volna peren kívül megállapodni vele, nem vitatták, hogy ő írta a zenét, és azt az összeget fel is ajánlották az Izraelben élő Henri Bratternek, amit a valóságban jogdíjként megkaptak. Elsőfokú ítéletben a Fővárosi Törvényszék elutasította a francia származású zeneszerző keresetét, és annyi pénzt ítélt meg neki, amennyit Balázs Kláriék peren kívül is fizettek volna. Henri Bratter másodfokra vitte az ügyet, azonban a bíróság elutasította a keresetét. Balázs Klári nagyon örül, hogy véget ért a hercehurca. Mint mondta, megnyugvással tölti el, hogy a zeneszerző a
Irreális összeget követelt Kordáéktól
Korda György és Balázs Klári örül, hogy véget ért a jogi hercehurca Archív fotó: MW/Bánkuti Sándor
ig számos alkalommal előadta. Bratter 60 millió forintnyi dollárt követelt Kordáéktól, mert szerinte ennyit kerestek majdnem 40 év alatt a dal után járó szerzői jogdíjból. Balázs Klári korábban elmesélte, hogy az 1980-as évek elején egy rajongójuk nyomta a kezükbe a dalt azzal az ötlettel, hogy érdemes lenne foglalkozniuk vele. Sosem állították, hogy ők írták, egy 2003-as Readers Digest-kiadásban feldolgozásként szerepelt. Kordáék bíztak abban, hogy a szokásos módon, a szerzői jogvédelmi hivatalon keresztül megérkezik az engedély a feldolgozáshoz, azonban ez nem így történt.
bíróság szerint is irreális öszszeget követelt, ezzel is igazolva, hogy nem plagizáltak. Sok száz slágerük van, de még soha nem keveredtek ilyen gyanúba. Korda György úgy fogalmazott, Henri Bratter tisztességtelen hasznot akart kicsikarni belőlük. A férfi nemcsak a dal szerzőjeként akarta magát feltüntetni, hanem egyúttal az átdolgozás zeneszerzőjeként is. Hatvanmillió forint helyett a bíróság végül 25 ezer dollár, azaz hétmillió forint kártérítést ítélt meg a zeneszerzőnek, és állnia kell a perköltség felét, így töredékét kapja annak, amit szeretett volna. MW
veol.hu
11
Festmények a kertben Az élő örökség témája köré épült a különleges kiállítás SZENTGÁL Robozné Erődi Ildikó második alkalommal rendezett kiállítást akvarellés pasztellfestményeiből otthonának kertjében. Az Rné Art Galery címet viselő rendhagyó szabadtéri tárlaton – egy rövid séta során – látható volt a Példa-képek sorozat néhány alkotása is. A különleges hangulatú kiállítást Nelli mama és a barátnők házi süteményei, finom kávé és balatoni borok, illetve kertmozi tette még színesebbé. A közösségi portálon meghirdetett kiállításra sokan kíváncsiak voltak. Erődi Ildikó erre az alkalomra részben az első kiállításának anyagából válogatott. A kiállított mintegy 30 alkotás kiválasztásában a család új tagja, Ildikó fiának orosz párja segített, aki nagyon jó érzékkel válogatott ki a korábbi művek közül néhány darabot. Emellett olyan akvarell- és pasztellműveket is közszemlére tettek, melyeket korábban még nem láthatott a közönség, illetve a Példa-képek sorozatból elkészült Felméri Lili prímabalerina és Radics Gigi énekesnő portréja. Kiderült, hogy már készülőben van a sorozat harmadik darabja, amely Rost Andrea művésznőt ábrázolja majd. A Kert Galériában több olyan képet is láthattak az érdeklődők, amelyeket a tulajdonosaik hoztak vissza erre az alkalomra, hogy másoknak is örömöt szerezzenek a bemutatásukkal. Az elmúlt esztendő rendkívül nehéz időszak volt Ildikó életében, aki tavaly őszszel vesztette el édesanyját.
Népzene RÉVFÜLÖP A III. Népzenei koncertsorozat következő állomása július 23-án a Dűvő zenekar fellépése lesz a Hullám Hostelben, augusztus 7-én a Tükrös lép fel, 20-án a Kongó és barátai koncertezik. TBZS
NAPI REJTVÉNY
Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévô megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtôk között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Elôzô rejtvényünk megfejtése: 456, 573
NAPLÓ
Robozné Erődi Ildikó Radics Gigi énekesnő és Felméri Lili prímabalerina portréja között Fotó: Nagy Lajos
Nagyon nehezen tudta újrakezdeni a festést, amely most nem jelentett számára olyan önfeledt örömöt, mint korábban. Hiányoztak számára az édesanyjával közös azon momentumok, melyek a festmények születése során korábban örömmel töltötték meg a lelkét. – A mostani kiállítás élménye olyan áttörés volt számomra, ami különleges energiákkal töltött fel, és lendületet ad ahhoz, hogy újra abban a ritmusban alkossak tovább, ami jólesett a festés során – jegyezte meg Erődi Ildikó. A kiállítás témája egyébként az élő örökség volt. Az, hogy megbecsüljük mindazt,
amit az elődeink ránk hagytak. – Szerettem volna ezt az eseményt részben a szüleim emlékének szentelni. Így tisztelegve a szellemi és lelki örökség előtt, amit rám és családomra örökítettek. Gondolva legfőképpen arra az odaadó és önzetlen gondoskodásra,
Érdekes színfoltja volt a 2021-es tárlatnak a gyermekgaléria
amin keresztül megmutatták, hányféleképpen fejezhetjük ki a szeretetünket és hálánkat, vagy hogyan mutassunk tiszteletet a bennünket körülvevő természet iránt – fogalmazott a házigazda. Érdekes színfoltja volt a tárlatnak a gyermekgaléria, ahol egy közelben lakó kislány mutatta be festményeit, akit Ildikó munkássága inspirált, és az elmúlt évben folyamatosan, nagy lelkesedéssel készült a kiállításra. A 2021-es Rné Art Galery zárásaként a Bor, mámor, Provence című filmet vetítették le a kertben, amelyről kiderült, hogy a résztvevők közül sokak kedvence. SAM
Hiánypótló történemi kötet Könyv készült az első világháborús Olaszországról LOVAS Horváth Jenő történész november közepén tölti be nyolcvanadik életévét. Huszonegy éve él Lovason, elmondása szerint hálát ad a Jóistennek, hogy mindennap látja az ezerarcú Balatont. Nemrégiben jelent meg Olaszország az első világháborúban című könyve.
– Az első világháborúról gyermekkoromban, az 1940-es évek végén hallottam először. Az udvarunkban álló diófa árnyékában vasárnap délutánonként borozgató parasztemberek nagy háborúként emlegették a katonatörténeteikben. Történészként ma úgy látom, hajdani nagyapáink, dédapáink megtapasztalták ugyan a háborút, de keveset tudtak a front túloldalán élőkről, a „taljánokról”, ahogyan emlegették őket, és az országukról. Eltelt száz év, és úgy látom, most is keveset tudunk róluk. Ebben a könyvben megpróbálom bemutatni, milyen volt az akkori Olaszország, az olaszok, főként a katonák, és milyen szerepet játszott a világháború Itália 20. századi történelmében – nyilatkozta lapunknak Horváth Jenő, aki az ELTE
Horváth Jenő Lovason tölti a nyugdíjas éveit, nagyon megszerette a balatoni települést Fotó: Szendi Péter
Bölcsészettudományi Karán és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított. Ma már nyugdíjas éveit tölti Lovason. Nagyon megszerette a falut. A könyv előszavában azt írja, neki annak idején az öregek elbeszélései mesének tűntek. Majdnem valamennyiüknek koronás magyar címer volt az alkarjára tetoválva, amely pecsétként hitelesítette a történeteiket. Horváth Jenő szerény, jó humorú ember, aki jó pár évet letagadhat a korából.
– Most is keveset tudunk az olaszokról, akik az ellenségeink voltak a nagy háborúban. Olaszország első világháború alatti történelméről ugyanis nincs áttekinthető magyar publikáció, és más nyelvekből sem fordítottak le ilyen művet – jegyezte meg a történész. A kuriózumnak számító könyvéből megtudhatjuk, milyen volt az első világháborús Olaszország gazdasága, társadalma, kül- és belpolitikája, hétköznapi kultúrája, milyenek voltak az akkori olaszok. SZP
