Mandiner_2021_07_22_29szam

III. évfolyam | 29. szám | 2021. 07. 22–28.

550 Ft | Éves előfizetőknek: 438 Ft 2,99 EUR | 11 RON | 279 DIN

ARANYEMBEREK OLIMPIAI NAGYJAINK NYOMÁBAN

ÁBRAHÁM ATTILA ÁGOSTON JUDIT AMBRUS MIKLÓS ANTAL RÓBERT B. NAGY PÁL BACZAKÓ PÉTER BALCZÓ ANDRÁS BÁRÁNY ÁRPÁD BARTA ISTVÁN BÁSTI ISTVÁN BAUER RUDOLF BENE FERENC BENEDEK GÁBOR BENEDEK TIBOR BERCZELLY TIBORBERKI KRISZTIÁN BERTI LÁSZLÓ BIROS PÉTER BÓBIS GYULA BODNÁR ANDRÁS BODÓ ANDREA BOLVÁRI ANTAL BORKAI ZSOLT BOROS OTTÓ BOZSI MIHÁLY BOZSIK JÓZSEF BRANDI JENŐ BRÓDY GYÖRGY BUDAI II LÁSZLÓ BUJDOSÓ IMRE BUZÁNSZKY JENŐ CSÁK IBOLYA CSAPÓ GÁBOR CSERMÁK JÓZSEF CSERNAI TIBOR CSERVENYÁK TIBOR CSIK FERENC CSÍK TIBOR CSIPES FERENC CSIPES TAMARA CSOLLÁNY SZILVESZTER CSONGRÁDI LÁSZLÓ CSORDÁS LAJOS CZENE ATTILA CZIBOR ZOLTÁN CZIGÁNY KINGA DALNOKI JENŐ DARNYI TAMÁS DELNEKY GÁBOR DOMBI RUDOLF DÖMÖLKY LÍDIA DÖMÖTÖR ZOLTÁN DÓNUSZ ÉVA DUNAI II. ANTAL DUNAI LAJOS EGERSZEGI KRISZTINA ELEK ILONA ÉNEKES ISTVÁN ERDŐS SÁNDOR FÁBIÁN DEZSŐ FÁBIÁN LÁSZLÓ FÁBIÁN LÁSZLÓ FARAGÓ TAMÁS FARKAS JÁNOS FARKAS PÉTER FATÉR KÁROLY FAZEKAS-ZUR KRISZTINA FAZEKAS LÁSZLÓ FELKAI LÁSZLÓ FENYVESI CSABA FODOR RAJMUND FÖLDES DEZSŐ FÖLDI IMRE FOLTÁN LÁSZLÓ FUCHS JENŐ GÁBOR TAMÁS GARAY JÁNOS GEDÓ GYÖRGY GEDŐVÁRI IMRE GELEI JÓZSEF GERDE OSZKÁR GERENDÁS GYÖRGY GEREVICH ALADÁR GERGELY ISTVÁN GLYKAIS GYULA GOMBOS SÁNDOR GROSICS GYULA GYARMATI DEZSŐ GYARMATI OLGA GYENGE VALÉRIA GYULAY ZSOLT GYURTA DÁNIEL HAJÓS ALFRÉD HALASSY OLIVÉR HALASY GYULA DR. HALMAY ZOLTÁN HAMMERL LÁSZLÓ DR. HÁMORI JENŐ HARANGI IMRE HASZNOS ISTVÁN HAZAI KÁLMÁN HEGEDŰS CSABA DR. HESZ MIHÁLY HEVESI ISTVÁN HIDEGKUTI NÁNDOR HÓDOS IMRE HÓDOSI SÁNDOR HOMONNAI MÁRTON HORKAI GYÖRGY HORVÁTH CSABA HORVÁTH GÁBOR HORVÁTH ZOLTÁN HOSNYÁNSZKY NORBERT HOSSZÚ KATINKA IGALY DIÁNA IHÁSZ KÁLMÁN IVÁDY SÁNDOR DR. JANICS NATASA JENEY LÁSZLÓ JUHÁSZ ISTVÁN JUHÁSZ KATALIN KABOS ENDRE KAMMERER ZOLTÁN KANIZSA TIVADAR KÁRPÁTI GYÖRGY DR. KÁRPÁTI KÁROLY KÁRPÁTI RUDOLF KÁSÁS TAMÁS KATONA SÁNDOR KAUSZ ISTVÁN DR. KEGLOVICH LÁSZLÓ KELETI ÁGNES KENÉZ GYÖRGY KERESZTES ATTILA KERESZTES LAJOS KERTÉSZ ALÍZ KESERŰ ALAJOS KESERŰ FERENC DR. KIS GÁBOR KISS BALÁZS KISS GERGELY KOCSIS ANTAL KOCSIS FERENC KOCSIS LAJOS KOCSIS SÁNDOR KOLONICS GYÖRGY KOMORA IMRE KONRÁD II. JÁNOS KONRÁD III. FERENC DR. KORONDI MARGIT KÓSZ ZOLTÁN KOVÁCS ÁGNES KOVÁCS ANTAL KOVÁCS I. IMRE KOVÁCS ISTVÁN KOVÁCS KATALIN KOVÁCS PÁL KOVÁCSI ALADÁR DR. KOZÁK DANUTA KOZMA ISTVÁN KŐBÁN RITA KÖKÉNY ROLAND KÖTELES ERZSÉBET KULCSÁR GYŐZŐ KUTASI GYÖRGY LANTOS MIHÁLY LEMHÉNYI DEZSŐ LITTOMERITZKY MÁRIA LÓRÁNT GYULA LŐRINCZ MÁRTON MADARAS NORBERT MAGAY DÁNIEL MAGYAR ZOLTÁN MAJOROS ISTVÁN MÄRCZ TAMÁS MARKOVITS KÁLMÁN MAROSI PAULA MARTIN MIKLÓS MARTINEK JÁNOS MAYER MIHÁLY MENCZEL IVÁN MENDELÉNYI TAMÁS MÉSZÁROS ERIKA MÉSZÁROS ERVIN MEZŐ FERENC DR. MIZSÉR ATTILA MOLNÁR ENDRE MOLNÁR ISTVÁN MOLNÁR TAMÁS DR. Merre tart az olimpiai eszme?

MÓNA ISTVÁN DR. NAGY ERNŐ NAGY IMRE NAGY LÁSZLÓ NAGY TÍMEA NÉBALD GYÖRGY DR. NEMERE ZOLTÁN NÉMETH ANGÉLA NÉMETH FERENC Mi marad az olimpiai NÉMETH MIKLÓS hangulatbólNÓGRÁDI FERENC nézők nélkül?

NÉMETH IMRE NÉMETH JÁNOS NOSKÓ ERNŐ NOVÁK DEZSŐ NOVÁK ÉVA NOVÁK FERENC NOVÁK ILONA Mire lesznek képesek versenyzőink NÖVÉNYI NORBERT ÓNODI HENRIETTA ORBÁN ÁRPÁD buborékban?

OSZTRICS ISTVÁN DR. OZORAY SCHENKER ZOLTÁN PALOTAI KÁROLY PALOTÁS PÉTER PÁNCSICS MIKLÓS PAPP BERTALAN PAPP LÁSZLÓ PARS KRISZTIÁN PARTI JÁNOS PATAKI FERENC PELLE ISTVÁN DR. PETSCHAUER ATTILA PÉZSA TIBOR PILLER-JEKELFALUSSY GYÖRGY PLATTHY JÓZSEF PÓCSIK DÉNES POLYÁK IMRE PÓSTA SÁNDOR DR. PROKOPP SÁNDOR DR. PULAI IMRE PUSKÁS FERENC RÁDY JÓZSEF RAJCSÁNYI LÁSZLÓ RAJCZY IMRE DR. REJTŐ ILDIKÓ REPKA ATTILA RISZTOV ÉVA RÓZSA NORBERT RÓZSAVÖLGYI ISTVÁN RUSORÁN PÉTER SÁRKÁNY MIKLÓS SÁRKÖZI ISTVÁN SÁROSI LÁSZLÓ SCHMITT PÁL SIKE ANDRÁS STARK ANDRÁS STARK TIBOR STEINMETZ ÁDÁM STEINMETZ BARNABÁS STORCZ BOTOND SUDÁR ATTILA DR. SZABÓ BENCE SZABÓ GABRIELLA SZABÓ JÓZSEF ÁS SZALAY MIKLÓS SZARKA ZOLTÁN SZÁSZ EMESE SZÉCSI ZOLTÁN BASZÉKELY BULCSÚ SZÉKELY ÉVA SZENTMIHÁLYI ANTAL SZEPESI GUSZTÁV LCZÓ ANDR SZILÁGYI ÁRON SZILVÁSY MIKLÓS SZITTYA KÁROLY IFJ. SZÍVÓS ISTVÁN ID. SZÍVÓS ISTVÁN SZŐKE KATALIN SZONDY ISTVÁN SZŰCS LAJOS TAKÁCS KÁROLY TARICS SÁNDOR TASS OLGA TATAI TIBOR TEMES JUDIT TERSZTYÁNSZKY ÖDÖN TORDASI ILDIKÓ TÖRÖK FERENC DR. ISZTINA TÖRÖK GYULA TÓTH PÉTER DR. URÁNYI JÁNOS VAJDA ATTILA VARGA I. ZSOLT EGVARGA DÁNIEL ERSZEGI KR VARGA DÉNES VARGA JÁNOS VARGA KÁROLY VARGA TAMÁS VARGA ZOLTÁN VÁRI ATTILA VASKUTI ISTVÁN VERECKEI ÁKOS VÉRTESY JÓZSEF VÍZVÁRI GYÖRGY VÖRÖS ZSUZSANNA WEISZ RICHÁRD WERKNER LAJOS WLADÁR SÁNDOR ZÁDOR ERVIN ZAKARIÁS JÓZSEF ZOMBORI ÖDÖN ZSIVÓTZKY GYULA

21029 9 772676 929008

21029

ÖTKARIKÁS JÁTÉKOK A COVID ÁRNYÉKÁBAN

A NAGY TÍME

ÁS KÁSÁS TAM www.mandiner.hu

RÉD HAJÓS ALF

­ ­ ­

CSUPA SPORT

ELSŐ KARAKTER

A pangás kora LEIMEISZTER BARNABÁS

„Mindig minden rosszul ment” (Elon Musk „extravagáns” projekt– mondta egyszer Jacques Bainjei, transzhumanista fantáziák), ville, a huszadik század ragyogó tényleg csak a legközépszerűbb francia monarchista történésze, intellektusokat ragadja meg. Fényes egy csapásra elintézve ezzel mind kilátásokkal a másik oldal sem szolaz utópista vágyálmok dédelgetőit, gál: bár a magyar kormány előszemind az apokaliptikus dohogókat. retettel nyilatkozik arról, hogy beFontos, realista megállapítás ez, látható időn belül elérjük a nyugati belekötni nagyon nem lehet. Más életszínvonalat, ez gazdasági jellegű kérdés, hogy miközben a jelen minígéret, nem átfogó jövőkép. Közben dig is reális, szóval elviselhetetlen pedig ott vannak a – nehezen vitatható, mégis nyomasztó – orbáni volt, az ember azért jócskán lógott a mesék tején, szívébe volt vésve mondatok arról, hogy Európa nyua történelmi dramaturgia – hogy gati és keleti társadalmai kulturáliaz aranykorba vágyott vissza, vagy a san menthetetlenül szétfejlődnek, happy endet várta, tulajdonképpen meg ott van annak – újabb és újabb mindegy is. Volt egy távlata, ami prognózisok által erősített – tudata, nekünk nincs – és talán ebben rejlik hogy a klímaváltozás miatt egyre a mi világunk igazi újszerűsége. élhetetlenebb Afrikából egy napon Más a realizmus, és más (vagy több) soha nem látott tömegek indulnak a pangás, a jelen minden életerőt meg észak felé. Kiutat tehát sem a és teremtő energiát ellankasztó lamúlt, sem a jövő nem jelent: mapályossága. A múltban nem „hisz” rad a mindent átható, meddő mal senki egy maroknyi konzervatív du siècle, ami a legtökéletesebben „A politika az alapérzés értelmiségin kívül, és azok se tud- függvénye, és nem fordítva” egy Billie Eilish-féle popsztár unott, üres, rút arcában jut kifejezésre. ják, mit és hogyan képviseljenek a mai mindennapokhoz képest. Ami Magától értetődik, hogy a napi nálunk a tágabb lakosság körében politikai események is megjelenítik reflektálatlanul, agyalapi szinten ebbe az irányba mutat ezt az alapérzést. Gondoljunk csak a június végén tartott (jórészt különféle boomernosztalgiák, az endékás csajok, francia regionális választásra, ahol megdőlt a távolmaaz utasellátós kaják meg Kazal László kabarétréfáinak radási rekord, vagy éppen a tavalyi amerikai elnökvávisszasírása), az szóra sem érdemes. És nem ad távlatot a lasztásra, ahol a tömegmédia a legnagyobb igyekezettel mára minden józan mértéken túlnövő kulturális retróipar sem tudott valódi lelkesedést generálni a győztes Joe sem: értéktételező „visszafordulás” benne semmi, annál Biden, az elöregedett establishmentpolitika jelképes meghatározóbb az általános szellemtelenség és kreatialakja körül. Nálunk az effajta letargia talán kevésbé meghatározó, éles választási küzdelemre számíthatunk, vitáshiány, a bejáratott formákon való parazitáskodás. az viszont biztos, hogy a 2022-es voksolás nem a pozitív Ami a jövőt illeti, ott még kiábrándítóbb – és kiábérzelmekről fog szólni. A Fidesz a már bevált háborús rándultabb – a helyzet. Feltűnő, hogy még a névleg a progresszió pártján állók sem képesek semmiféle pozitív témákra (bevándorlás, Soros, Brüsszel) építi kampányát, jövőképet felfesteni. Van helyette klímaszorongás, van az ellenzék pedig az Orbánnal szembeni fellépés utolsó örök – mert a szélsőliberális aktivista-, akadémiai réteg esélyeként definiálja majd a választást. Politológusi működését és anyagi támogatását igazoló – rettegés a közhely már: a kérdés az, ki tudja jobban mozgósítani rasszizmus és az egyéb kirekesztésfajták küszöbönálló az ellenérzéseket. Szokás emiatt panaszkodni, csak térnyerésétől. Steven Pinker technooptimista fejtegetései épp ilyenkor a tüneti jelenségtől nem vesszük észre a üresen konganak, az pedig, amit I fucking love science mélyebb problémát. A politika az alapérzés függvénye, jeligével a fejlődés lelkesítő példáiként népszerűsítenek és nem fordítva. www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

3

TARTALOM

|8| 22 | Kaukázusi keringő

6 | Fókusz

Átrendeződtek a Kaukázus erőviszonyai: Oroszország tovább erősödött, Törökország ismét beszállt a geopolitikai versenybe, miközben a karabahi háborút elvesztő Nikol Pasinján örmény miniszterelnök visszatért a hatalomba.

KÖZÉLET 8 | Negyedik hullám Alig csengett le a koronavírusjárvány harmadik hulláma, a delta vírusvariánssal eljött a negyedik hullám?

27 | Menekültekkel zsarolja Minszk Vilniust

14 | Megrázó dokumentumok

BENDARZSEVSZKIJ ANTON

HAHNER PÉTER könyvajánlója

PRECEDENS

15 | Bárka BALOG ZOLTÁN

28 | Hatáskörkérdés? – A lengyel Alkotmánybíróság ítéletének háttere

16 | Az amerikai demokráciaexport kudarca

A varsói testület alkotmányellenesnek minősítette az Európai Unió Bíróságának döntését – ez lenne az első mozdulat a lengyel kilépés felé?

HORVÁTH JÓZSEF

KÜLFÖLD 18 | Globális minimumadóra készül a világ „Adóforradalmat” tervez a Nyugat: százharminc ország támogatja Joe Biden amerikai elnök globális minimumadótervét.

31 | Magyar futballünnep és ünneprontó UEFA Kemény Dénes a legendás olimpiai aranyszériáról, a focivébéről és a tokiói esélyekről 38. oldal

4

KOLTAY ANDRÁS

TARTALOM

|22| MAKRONÓM 32 | A magyarok is isszák a levét az EU és Oroszország közti szankciós párbajnak A 2014-ben kirobbanó orosz– ukrán konfliktus hatásait az egész kontinens megérezte, ám a közép-európai gazdaságokat viselték meg leginkább a korlátozások.

44 | Aranyemberek Kik voltak olimpiai bajnokaink?

Melyek a legeredményesebb hazai sportágak? Áttekintettük a magyar olimpiai aranyérmesek történetét.

META JEGYZET

53 | Aranyeksztázis a mólón SZOMBATHY PÁL

SPORT

BUDAPESTI TÖRTÉNETEK

36 | Mégis kinek az olimpiája?

54 | Pest-budai haltörténetek

CSISZTU ZSUZSA FOTÓ: FICSOR MÁRTON, SHUTTERSTOCK, REUTERS / SOPA IMAGES, FÖLDHÁZI ÁRPÁD

|58|

38 | Előfordulhat, hogy a játékosok begolyóznak Interjú Kemény Dénes sikerkapitánnyal

Impresszum

100 KÖNYV A JÖVŐRŐL

56 | Az okos gép mítosza FEMINENS

57 | Az önkéntességgel szolgáló orvosigazgató

ÉLET 58 | Rezervátum-e a magyar népi kultúra?

Interjú Tárkány-Kovács Bálinttal, a nemrég újjáalakult és friss albummal jelentkező Tárkány Művek cimbalmos-alapítójával

64 | Egy zabolátlan, különös költő hagyatéka GYŐRFFY ÁKOS könyvajánlója

TÁRCA

65 | Dezsősödés LEIMEISZTER BARNABÁS

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS 66 | Nagy arccal nagyobb a bukás is NÉVAI GÁBOR

Címlapgrafika: Mandiner

Lapigazgató-főszerkesztő: Szalai Zoltán | Főszerkesztő-helyettes: Kereki Gergő, Szalai Laura | Lapszerkesztő: Őry Krisztina | Főmunkatárs: Maráczi Tamás, Sal Endre, Szilvay Gergely Rovatvezetők: Kereki Gergő (Közélet), Rajcsányi Gellért (Külhon, Külföld és Meta), Joób Kristóf (Precedens), Oláh Dániel (Makronóm), Csisztu Zsuzsa (Sport), Muray Gábor (Élet) | Művészeti vezető: Keczeli Zoltán | Tördelőszerkesztők: Kónyi Zoltán, Krix Bettina Vezető fotós: Földházi Árpád | Fotó: Ficsor Márton, Mátrai Dávid, Muray Gábor | Munkatársak: Ádám Rebeka Nóra, Constantinovits Milán, Greczula Levente László, Joó István, Kacsoh Dániel, Klementisz Réka, Kohán Mátyás, Konopás Noémi, Leimeiszter Barnabás, Pálfy Dániel Ábel, Pap Lázár, Veczán Zoltán, Veszprémy László Bernát | Vezető olvasószerkesztő: Póla Gergely | Olvasószerkesztők: Gulyás Orsolya, Weisz Teodóra | Adatelemző: Nagy Kristóf | Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. 1034 Budapest, Bécsi út 122–124. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László | Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós ISSN 2676-9298 | MANDINER.HU – főszerkesztő: Kereki Gergő, Rajcsányi Gellért | főszerkesztő-helyettes: Constantinovits Milán, Kacsoh Dániel | Előfizethető: telefonon: a helyi tarifával hívható 06-1/99-99-850-es számon hétköznapokon 7–17 óráig; e-mailben: elofizetes@mandiner.hu; honlapon: elofizetes.mandiner.hu. Lehetséges fizetési módok: bankkártya, csekk, banki átutalás. www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

5

fókusz Lakosok kutatják át a törmeléket a nyugat­-németországi Bad Münstereifel sétálóutcáján, miután heves esőzés érte az ország egyes részeit. Pusztító áradások egész falvakat hasítottak át, és több mint százötven embert öltek meg Németországban és a Benelux államokban.

FOTÓ: AFP / INA FASSBENDER

KÖZÉLET

A DELTA VÍRUSVARIÁNS ÁTÍRJA AZ EURÓPAI NYITÁSI FORGATÓKÖNYVEKET

Negyedik hullám MARÁCZI TAMÁS

Az utóbbi két hétben Európa több országában újra emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, ami jelzi: küszöbön a koronavírus-járvány negyedik hulláma. A delta vírusvariáns megjelenése és a korábbi fertőzéshez képest erőteljesebb terjedése az oka a járvány újbóli, a nyári melegben szokatlan belobbanásának. Pedig sokáig úgy tűnt, hogy az európai forgatókönyvek optimista verziója valósult meg: a lakosság tömeges oltása, a korlátozó intézkedések és a járványra adott egyéb válaszok megtették jótékony hatásukat. Európában az élet június elején visszazökkent a régi kerékvágásba, és megindulhatott a nyári szezon – éppen időben, ezt követelte 8

több iparág, hiszen egy újabb turisztikai időszak kiesése beláthatatlan gazdasági következményekkel járhatott volna; és ezt követelte a közvélemény is, az emberek többségének elfogyott a türelme, hosszú hónapok karanténmagánya után ezen a nyáron újra utazni, kimozdulni, fürdeni, nyaralni akart.

A vírus-vakcina versenyfutást sokáig az utóbbi nyerte, a forgatókönyv azonban felborult azzal, hogy az európai országokban is megjelent az először Indiában észlelt, a korábbinál sokkal fertőzőbb delta variáns. A fertőzöttek számának újbóli emelkedése azt mutatja, hogy az új változat gyorsabban terjed, mint amilyen mértékben az állami hatóságok az oltási

FOTÓ: MTI / EPA / JURIJ KOCSETKOV

Rövid lesz a nyár Nyugat-Európában: alig csengett le a koronavírus-járvány harmadik hulláma, két hónappal később már aggasztó statisztikák jelzik, hogy itt a negyedik hullám. Magyarországot a szakértők egyelőre nem féltik.

FOTÓ: MANDINER-ARCHÍV

KÖZÉLET

kampánnyal növelni tudják a társadalmak immunvédelmét.

A delta ellen kevésbé védenek a hagyományos vakcinák, így sok beoltott, de immunitását lassan elvesztő személy fertőződhet meg, s az új vírus ugyanúgy veszélyes a be nem oltottakra, ráadásul az általa kiváltott súlyosabb tünet­együttes miatt a fertőzöttek nagyobb eséllyel szorulhatnak kórházi ellátásra.

Ez a prognózis, de az eddigi adatok alapján pozitív tendencia is látható: bár a megbetegedések száma látványosan nő, a fertőzöttek sokkal kisebb százaléka kerül kórházba, és sokkal kevesebb a fertőzöttek körében bekövetkező elhalálozás, mint a korábbi járványhullámok idején.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) július elején a következő védekezési módszereket ajánlotta a világ országai­ nak a delta variáns visszaszorítására: az oltakozás felgyorsítását, a járványügyi korlátozások ismételt bevezetésének megfontolását és a társadalmi kapcsolattartás ideiglenes lazítását. Az egészségügyi hatóságok az új helyzethez való alkalmazkodás érdekében a már kétszer oltott, vagyis védett személyek úgynevezett emlékeztető, harmadik oltással való ellátását, illetve a be nem oltottak minél hamarabbi immunizálását javasolják. A romló statisztikák miatt, illetve a korábbi hullámok tapasztalatai alapján a kormányok egy része nem vár tovább, a nyitás után megkezdte a védőintézkedések, korlátozások fokozatos visszaállítását.

A járványhelyzetet jól tükrözi, hogy egyre több ország vezeti vissza a területére érkezőknek a kötelező karantént, és egyre több ország már csak olyan beérkezőket fogad, akik védettségi igazolvánnyal bizonyítják, hogy megkapták az immunitást garantáló két oltásukat. www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

„Ha lesz új hullám, akkor is csak hullámocska lesz” RUSVAI MIKLÓS EGYETEMI TANÁR, VÍRUSKUTATÓ Bizonyos, hogy lesz negyedik hullám Magyarországon?

Nem, egyáltalán nem biztos, hogy lesz. El lehet kerülni, de ennek több feltétele van. Még ha lesz is negyedik hullám, mert nem sikerül elkerülni, akkor sem lesz olyan erősségű, mint a múlt őszi vagy az ez év tavaszi. Ha lesz, akkor csak „hullámocska” lesz, ami megemelkedett esetszámot jelent. Annak, hogy járványnak vagy járványhullámnak minősüljön, az a feltétele, hogy több egymást követő héten bizonyos meredekségű emelkedést kell mutatnia a fertőzésszámnak. Igazi járványhullám szerintem nem várható ősszel.

A nyár a nyaralásról, utazásról szól, talán kifut jól a nyári szezon – de ha a delta variáns berobban Magyarországon, akkor szeptemberben baj lehet?

Igen, de nem szabad elfelejtkezni arról, hogy van egy nagyon jó előre jelző adatsor, amelyet Magyarországon rendszeresen vizsgálnak: a megyei jogú városokban a szennyvízben mért koronavírusörökítőanyag-szint.

Ez egyelőre kedvező adatokat mutat. Akkor kell csak lépéseket tenni, ha a szennyvízadatok alapján megjósolható, hogy egy-két héten belül emelkedik a fertőzöttek száma. Ez esetben lépni kell, akár regionálisan is: vissza kell hozni bizonyos korlátozásokat. »

9

KÖZÉLET

Hogy mennyire keresztülhúzta a nyári nyitási terveket nyomására száznyolcvan fokos fordulattal új szigorításokat a valóság, arra Nagy-Britannia a legjobb példa: az utóbbi jelentett be, és bocsánatot kért a „rossz helyzetértékelés” napokban radikálisan romlottak a napi esetszámok, a napi miatt a „túl korai nyitást” illetően.

Németországban gyakorlatilag összeér a harmadik hullám ötvenezer új fertőzöttről szóló adat olyan szám, amilyet a harmadik hullám kezdetekor mértek. Most, hogy szigo- lecsengése utáni lassú nyitás a delta variáns okozta júliusi rítani kellene, a több hónappal ezelőtt beígért enyhítést esetszám-növekedéssel és az azzal járó szigorítási kényszerkészülnek végrehajtani a hatóságok: a maszkviselés nem rel. Júniusban oldották fel a szabályozást, miszerint a szölesz már kötelező a tömegközlekevetségi kormány éjszakai kijárási dési eszközökön – London ennek tilalmat és az oktatási intézmények ellenére fenntartja a szigorítást –, bezárását rendelheti el, amennyi„Bár a megbetegedések kinyitnak a szórakozó­helyek, s ben a százezer lakosra jutó új fertőszáma látványosan nő, oltási igazolvánnyal vagy negatív zések száma újra meghaladja a száz a fertőzöttek sokkal teszttel szabadon lehet majd láto­ főt. A belföldi utazási korlátozások gatni őket. feloldását, az éttermek, színházak, kisebb százaléka kerül Hollandiában hasonlóan kíedzőtermek nyitását az európai átkórházba, és sokkal nos helyzet állt elő, de itt a járlaghoz képest is későn lépték meg, kevesebb az elhalálozás, ványhelyzet változásával korábbi viszont a szigorítás elkerülhetetmint korábban” döntései miatt Mark Rutte milen, hiszen a német népességnek a niszterelnök magyarázkodásra 40-43 százaléka van átoltva, ami az kényszerült. A kormány április agresszív vírus­variánssal szemben végén – részben az utcai tiltakosérülékeny állapotot jelent. zások hatására – eltörölte a három hónaposra tervezett Franciaországban májusban-júniusban fokozatosan feléjszakai kijárási tilalmat, megnyíltak a szabadtéri kávéhá- oldották az utazási korlátozásokat, a kijárási tilalmat, s zak, éttermek, bárok, valamint a boltok, május közepén engedélyezték a vendéglátóipari egységek és az oktatási még az Eurovíziós dalfesztivált is megrendezték. Június intézmények újranyitását. A delta variáns által fertőzöttek végére elérték a teljes nyitást, de július elején a kormányfő száma azonban meredeken emelkedik, és az átoltottság terén a hirtelen megugró esetszám és az egészségügyi szakértők nem állnak jól a franciák: csak kevesebb mint 40 százalékuk 10

FOTÓ: MTI / AP / MOSZKVAI HÍRÜGYNÖKSÉG / DENIS GRISHKIN

Európában tartanak az új hullámtól, de az intenzív osztályokra korábban nehezedő nyomástól már nem

KÖZÉLET szerezte meg az immunitást. A kormány július közepén úgy döntött, hogy az egészségügyi dolgozóknak kötelezően be kell oltatniuk magukat, augusztustól pedig az üzleteket, bárokat, mozikat csak védettségi kártya birtokában lehet látogatni.

„Hollandiában a járványhelyzet változásával korábbi döntései miatt a miniszterelnök magyarázkodásra kényszerült”

Van olyan ország, amely minden eszközt bevetett, és rekordgyorsan cselekedett, mégis ugyanolyan bajba került, mint mások: Izrael. A zsidó állam a Pfizer-oltóanyag gyors és nagy mennyiségű beszerzése révén tavaszra vakcina-mintaország lett: a lakosság többségének gyors átoltását követően a világ többi részét maga mögé utasítva már februárban elkezdte a részleges nyitást. Májusra-júniusra az élet teljes mértékben visszazökkent a régi kerékvágásba: elfelejtették a maszkot, a távolságtartási szabályokat, kinyitottak a hotelek, az éttermek, a szórakozóhelyek, a színházak, a mozik. Egészen addig, míg a delta vírusvariáns miatt jú­ liusban újra drasztikusan emelkedni nem kezdtek a fertőzési számok – dacára annak, hogy a Pfizer-oltóanyagot tartotta a világ a „vakcinák királynőjének”. Jelenleg újra kötelező a maszkviselés a zárt terekben, és újra karanténba kerülnek az Izraelbe látogatók.

Dél-Korea volt a fegyelmezett járványkezelés ázsiai bajnoka: az egészségvédelmi korlátozások pontos betartása miatt júniusban a kormány az enyhítések mellett döntött, de néhány hét múlva újra romlani kezdtek a fertőzési mutatók. Egy hibát követtek el: nem tettek hangsúlyt az oltási kampányra, a lakosság nagy része nincs beoltva.

A kormányzat most tüzet olt: visszaállította a maszkviselés, a szociális távolságtartás és az esti kijárási tilalom szabályait.

Oroszországban a teljes lakosság csupán 15 százaléka kapta meg a kettős oltással járó immunitást. Aggodalomra okot adó adat, hogy július közepén lakosságarányosan kétszer annyi fertőzöttet regisztráltak az országban, mint amennyit a harmadik hullám közepén, márciusban.

Ha már szóba került a lakosságarányos adat kifejezés, ez a mérési szempont önmagában beszédes látlelet egy állam járványügyi helyzetéről. Ez alapján a negyedik hullám küszöbén, július közepén Európában a legrosszabb napi fertőzési számokat produkáló országok Ciprus, Nagy-Britannia, Hollandia, Spanyolország, Málta, Portugália és Oroszország voltak.

MAGYARORSZÁG A HARMADIK OLTÁSBAN BÍZIK

Magyarországon a harmadik járványhullám március közepén-végén tetőzött, és május végére fulladt ki; a lakosság kiemelkedő, az európai élbolyba tartozó átoltottsági arányának köszönhetően már áprilisban elkezdődhetett www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

» Amíg azonban ezek az adatok jók, nem indokolt korlátozásokat hozni. Készen kell állni azonban mindenre, hiszen a nyugat-európai helyzet azt mutatja, hogy bármikor bekövetkezhet rosszabbodás.

Milyen esélyt ad annak, hogy ősszel újra szükséges lesz a zárás, több szigorú biztonsági intézkedés?

Minél hamarabb reagálnak a bajra, annál enyhébb intézkedéseket kell meghozni. A korai fázisban bevezetett maszkviselési kötelezettség gyorsabb és jobb eredményt ér el, mint ha kivárunk, és kijárási korlátozást kell már bevezetni. Minél korábbi fellépés kell, például maszkviselés a közterületen, a tömegközlekedési eszközökön, majd ha ez esetleg nem elegendő, akkor a rendezvényeken bevezetett létszámkorlátozás. Szép lassan, fokozatosan kell bevezetni, illetve kivezetni is a korlátozásokat.

A legjobb megelőzés továbbra is az oltakozás.

Milyen módon kellene ezt folytatni?

A negyedik hullám elkerülhető, ha növekedik az oltottak száma, ezt pedig két vonatkozásban kellene folytatni.

Egyrészt fontos lenne a 12–16 éves gyerekeket beoltatni a szeptemberi iskolakezdésig, ehhez minél több szülőnek hozzá kellene járulnia. Másrészt a felnőtt lakosságból is további egymillió eddig be nem oltott embernek be kellene oltatnia magát. Az országos átoltottsági adatokból egyértelműen kiderül, hogy az északkeleti, keleti országrészben alacsonyabb az átoltottsági arány, és ott is a szegregációban, szegénységben élők körében a legrosszabb a helyzet, még a 20 százalékot sem éri el. Márpedig ha az ő körükben felerősödik a járvány, az a már átoltottakat is elérheti, a védettséget is áttörheti. Az oltási kampányhoz meg kellene szüntetni a kötelező regisztrációt, hiszen ez a réteg, főleg az idősebbek nem használnak számítógépet, nincs ímélcímük, nincs számítógépes ismeretük, így ők az oltási rendszer számára addig elérhetetlenek az immunizáláshoz, amíg feltétel az előzetes regisztráció.

„A nyugat-európai helyzet azt mutatja, hogy bármikor bekövetkezhet rosszabbodás”

Milyen kilátásokkal futhatunk neki a delta, esetleg egyéb variánsok terjedésének? Hogyan véd ellenük a vakcinák három típusa?

Nem lehet egységesen megmondani, és emberenként is változik, hiszen minden ember immunrendszere eltérő módon reagál. Általánosságban elmondható, hogy az inaktivált vakcinák (amilyen például a Sinopharmé) immuntartóssága a legrövidebb: valakinél csak egy-két hónap, valakinél hat-nyolc hónap, így mindenképpen ismétlő oltás javasolt belőle az immunitás meghosszabbításához. Az ismétlő oltás akkor sem árt, ha valakinek még megvan az immunitása, és ráoltanak, a védettsége csak erősebb és tartósabb lesz ettől. A vektorvakcinák (amilyen az AstraZeneca oltóanyaga, illetve a Sputnik V és a Janssen), illetve az mRNS-vakcinák esetében (mint a Pfizer–BioNTech vagy a Moderna készítménye) már eleve tartósabb az immunitás, jelenleg azt látjuk, »

11

NAPI ÚJ COVID-19-FERTŐZÖTTEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2020. JANUÁR 31. ÉS 2021. JÚLIUS 17. KÖZÖTT, 7 NAPOS MOZGÓÁTLAG EGYMILLIÓ FŐRE VETÍTVE 3. HULLÁM

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

1000

FORRÁS: JOHNS HOPKINS UNIVERSITY – COVID-19-ADATBÁZIS

800

2. HULLÁM

4. HULLÁM

600 400

1. HULLÁM

200 0

3. HULLÁM

SPANYOLORSZÁG

800

2. HULLÁM 4. HULLÁM

600 1. HULLÁM

400 200 0

HOLLANDIA

800

3. HULLÁM 4. HULLÁM

2. HULLÁM

600 400

1. HULLÁM

200 0 1000

MAGYARORSZÁG

800

3. HULLÁM

2. HULLÁM

600 400 200

1. HULLÁM

0

r

uá

jan

r

ruá

feb

us

rci

má

s

rili

áp

jus

má

ius

jún

ius

júl

s

ztu

us

g au

r

be

tem

p sze

er

tób

ok

er

mb

ve

no

er

mb

ce

de

r

uá

jan

r

ruá

feb

us

rci

má

s

rili

áp

jus

má

ius

jún

a fokozatos, szakaszos nyitás. A nyári szezon minimális ők az egészségügyi dolgozók, nekik a szakmájukból fakadó óvintézkedések közepette kezdődhetett meg, hasonlóan veszélyeztetettségük okán nem hagyhatnak választást. a tavalyi nyárhoz, viszont a tavalyi ősz járványügyi hideg Mivel a delta variáns agresszívabb vírus, mint a korábbi zuhanya idén már nem fenyeget: az átoltottság olyan fo- változatok, leginkább a még be nem oltottaknak jelenthet kon áll, hogy Magyarország különösebb félelmek nélkül fenyegetést, közülük is leginkább az idősebb korosztályokvárhatja a negyedik hullámot. A delta vírus már jelen van, nak. A 60 és 64 év közötti lakosság 33, a 65 év felettiek 15 százaléka nem kért eddig vakde a hazánkban alkalmazott hat cinát – a nyár során utóbbiakat az vakcina mindegyike hatékony ellenszernek bizonyulhat ellene, ha egészségügyi hatóságok, a házior„Az, hogy a negyedik frissítjük velük az immunitást. vosok, rezidensek és az orvostanhullám erős vagy gyenge A kétszer beoltott állampolgárok hallgatók fel fogják keresni, hogy lesz, elsősorban attól előtt álló dilemma az, hogy a szer meggyőzzék őket az oltás szüksébiztosította immunitási idő lejártágességéről. függ, hogy mekkora val – ez az első körben beoltottak Az, hogy a negyedik hullám erős a lakosság átoltottsága” esetében éppen az őszi időszak vagy gyenge lesz, elsősorban attól lehet – készek-e harmadik vakcifügg, hogy mekkora a lakosság átolnával bebiztosítani védettségüket. tottsága. A magyar trendek gyenge A kormány a harmadik oltás eleme, hogy a jelek szerint azon felvételét javasolja mindenkinek, az országban elegendő állampolgárok, akik be akarták oltatni magukat, túlnyokészlet áll rendelkezésre az oltóanyagokból. Az emlékeztető mórészt már megtették – látszik az adatokon, hogy június oltás igénylése önkéntes alapon indul augusztus elsején, vége óta a lakosságarányos átoltottsági adat alig növekszik: egy társadalmi csoport számára azonban kötelező jelleggel: 60 százalékos szinten áll. Pedig a védekezés hatékonyságá12

KÖZÉLET » hogy általában tíz–tizenkét hónap. Ám a delta változat megjelenése miatt sok ország már ezek esetében is bevezeti a harmadik oltást, mert az új variáns ellen csak a magasabb szintű immunvédelem elegendő.

A harmadik oltást illetően azt nyilatkozta, hogy előnyös lenne a vakcinák mixelése. Mit jelent ez, és milyen előnye lenne?

A vakcinamixelés azt jelenti, hogy az emlékeztető, harmadik oltást egy másik szertípussal végzik el, mint amilyennel az alapimmunizálást: aki inaktivált vakcinát kapott, az vektor- vagy mRNS-készítményt kapna, akit vektorvakcinával immunizáltak, annak mRNS-oltóanyagot adnának be.

Ez több okból előnyös. A vektorvakcináknál létezik a vektor­­ immunitás jelensége, ami azt jelenti, hogy a hordozóvírus ellen is immunizálódik a szervezet, vagyis a harmadik oltás már nem tud olyan jó hatást kifejteni, mert a hordozóvírus ellen akcióba lép az immunrendszerünk. Az inaktivált vakcináknál pedig a már említett alacsony szintű immunogén hatás miatt célszerű váltani, illetve azért, mert e vakcinák nem képesek sejtes immunitást generálni – ez pedig fontos lenne a delta variáns elleni védekezéshez.

„Egyre kisebb méretű, egyre rövidebb ideig tartó járványhullámok lesznek – ahogy a kő is, amelyet vízre dobunk, egyre kisebb hullámokat vet” Pfizer-vakcinával oltanak egy nyíregyházi oltóponton július elsején

FOTÓ: MTI / BALÁZS ATTILA

hoz szükséges volna az arány növelése. Az idős korosztályok mellett van még egy csoport, ahol javítani lehet az immunitási statisztikán, ez pedig a 12–18 év közöttiek. A 12 és 15 év közötti fiatalok csupán 12-14 százaléka van beoltva, a 16 és 18 év közöttiek oltása pedig már folyamatban van, az átoltottsági arány itt 45 százalék körül van. Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtti bejelentése alapján a 12–15 éves tanulók számára az iskolakezdés előtt, augusztus 30-án és 31-én oltást szerveznek az iskolákban, minden gyerek akkor veheti fel, ha a szülei hozzájárultak.

Az emlékeztető oltások általános beadási rendje augusztus 1-jétől pedig úgy alakul, hogy fő szabály szerint azok kérhetik, akik legalább négy hónappal korábban megkapták a második oltásukat; azon a helyen oltakozhatnak, ahol az első két adagjukat megkapták; illetve az orvosuk dönti el, hogy melyik vakcinát adja be nekik a harmadik körben.

Tematikus cikk Kevesebben haltak meg nálunk covidban, mint a térségben

Mely csoportoknál kellene kezdeni az emlékeztető oltás beadását?

Szakmailag mindenképpen indokoltnak tartanám az első körben, vagyis az év elején beoltott, idősotthonokban élő emberek beoltását – az ő immunrendszerük már gyengébb, a krónikus betegségeik – cukorbetegség, magas vérnyomás, keringési problémák – miatt magasabb kockázati csoportba tartoznak. Az ő immunrendszerük frissítése feltétlenül szükséges lenne. Ha lesz újabb járványhullám, akkor az egészségügyben dolgozók újra fokozott kockázatnak lesznek kitéve, és őket is az elsők közt immunizálták – közülük a „végeken” dolgozó és az idős háziorvosok újraoltása szintén szükséges lehet. Vagyis ugyanabban a sorrendben kellene megszervezni a harmadik oltást, mint az első kettőnél.

Lesz ötödik hullám is? Egyáltalán, a koronavírusjárvány hullámai mikor fognak végérvényesen elülni?

A harmadik hullám volt a legnagyobb és legveszélyesebb Magyarországon. Innentől kezdve ha lesznek is hullámok, folyamatosan csillapodó, egyre kisebb méretű, egyre rövidebb ideig tartó járványhullámok lesznek – ahogy a kő is, amelyet vízbe dobunk, egyre kisebb hullámokat vet. Számításaim szerint a koronavírus még két-három évig okozhat problémát; ebben az időszakban a kockázati csoportok immunizáltatják magukat, aki nem oltatja be magát, az átfertőződik, vagyis a lakosság lassan átim­ munizálódik. Ez a forgatókönyv akkor változhat meg, ha megjelenik egy radikálisan más koronavírus-mutáns – a delta variáns azonban szerencsére nem ilyen.

Konopás Noémi és Veczán Zoltán írása a mandiner.hu-n

www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

13

KÖZÉLET

KÖNYV

Megrázó dokumentumok A RUBICON INTÉZET FŐIGAZGATÓJA

A 2020 februárjában a Magyar NemGézáé, aki három felvidéki magyar zeti Múzeum dísztermében rendezett, értelmiségi elhurcolásának tragikus, azonos című konferencia előadásait rémisztő, olykor pedig megható és tartalmazó kötet minden fejezete hátkomikus következményeit írja le. borzongató olvasmány. A nácizmus A másik, Bertalan Péter geopolitikai közismert bűnei olyan általános iszotanulmánya viszont nem illik e kötetnyatot váltottak ki, hogy a Szovjetunió­ be, csak érintőlegesen kapcsolódik a nak a háború után jó időre sikerült gulág és az elhurcoltak problémáihoz. elfeledtetnie saját rémtetteit. Ezért is A kötet papírjára kiváló minőségű, van szükség az efféle írásokra, amelyek éles fényképeket lehet nyomni. Sajnos felidézik, milyen gátlástalanul, kegyeta gondos szerkesztői munkát hiányollenül és irracionálisan gyűjtött össze nunk kell. Sok a helyesírási hiba, a több millió ártatlan embert a szovjet 204. oldalon például Charles de Gaulle állam rabszolgamunkára a második nevét nem sikerült helyesen leírni. világháborút követő években.

A 68–69. oldalon szóról szóra ugyanaz Csarnai Márk a kárpátaljai refora bekezdés olvasható, mint a 73–74. mátus lelkészek, Kovács Kálmán Ároldalon. Egy ilyen témájú kötetben pád négy református egyházkerület aligha szükséges lapalji jegyzetben tragédiáit ismerteti, Domonkos László elmagyarázni, hogy ki volt Rákosi Máa gulági lázadásokat, Hajagos Csaba tyás és Joszif Visszarionovics Sztápedig a Kecskemétről elhurcoltak sorlin, ahogy azt a 95. oldalon tették. sát. Kiss Dávid és Máthé Áron felidézi, A szóhasználatot is pontosítani kellett „A kötet felidézi, hogyan kovácsoltak politikai tőkét a volna: a 32. és 33. oldalon felcserélődmagyarországi, erdélyi és albániai tek a ’centrifugális’ és ’centripetális’ milyen gátlástalanul, kommunisták a hadifoglyok visszajelzők, a 106. oldalon pedig egy fogolykegyetlenül és téréséből. Talán az egyéni sorsokat tábor feljavítását nem kipofozásnak, irracionálisan gyűjtött hanem felpofozásnak nevezik. Több részletesen feltáró írások a legmegössze több millió rázóbbak. Kovács Emőke előadásából szerzőt is figyelmeztetni kellett volna, megtudhatjuk, hogyan próbálták ráhogy a frontátvonulás szó a mai olvasó ártatlan embert beszélni a moszkvai elvtársak Rózsás számára egészen mást jelent, mint rabszolgamunkára Jánost, Szolzsenyicin fogolytársát, a világháborút átélő nemzedéknek. a szovjet állam” hogy cáfolja meg a világhírű író fő A 137. oldalon pedig egy teljes sor művének állításait. Vagyis írja meg: szóközök nélkül olvasható, mintha nem is volt olyan rossz az orosz lágeegyetlen szóból állna. rekben… Miklós Péter Gulácsy Lajos, E szépséghibák dacára a kötet érPalasik Mária pedig Karig Sára kálváriáját mutatja be. tékes hozzájárulás történelmünk nem is annyira fehér Rácz János ismerteti az angolszász nagyhatalmak állás- foltjainak, mint inkább sötét és szomorú korszakának pontját az orosz táborok ügyében, Vigóczki Máté elemzé- feltárásához. séből pedig megtudhatjuk, hogy a mai oroszok többsége számára a dicsőséges történelmi kép és az erős vezető Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok – A GULAG­ tisztelete sokkal fontosabb a történelmi bűnökkel való kutatás fehér foltjai. Konferenciakötet. Budapest, 2021, szembenézésnél. Két hosszabb, harminc- és negyvenoldalas A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Ala­ tanulmány is olvasható a kötetben. Az egyik Dunajszky pítvány, 274 oldal.

14

FOTÓ: MANDINER-ARCHÍV

HAHNER PÉTER

KÖZÉLET

REAKCIÓ

Bárka | BALOG ZOLTÁN |

REFORMÁTUS PÜSPÖK

A vírus fogságba ejtett minket – mondjuk. Hiszen ket elérő kormányzati programok próbálják elérni nem vagy alig utazhatunk, s hozzánk sem lehet azt a világot s benne a gyermekeket, ahol az utazás csak úgy jönni. Hol zárunk, hol nyitunk egy kicsit, amúgy nem reális lehetőség, legfeljebb vágyálom.

Az egyik ilyen tábor a Bárka. Nem egynyári akde az a felhőtlen tervezés, amikor mi döntjük el, ció, hanem folyamatos jelenlét sok száz hátrányos hogy mikor hová akarunk menni, s megyünk, az helyzetű és nevelőszülős család életében immár nincs, s ki tudja, lesz-e még valaha. Lesz-e annak, negyedik éve. Nem egyszerűen szabadidő-eltöltés, aki eddig is utazhatott, mert tudott utazni, megvolt hanem esély annak a világnak a megismerésére, hozzá az anyagi forrása, kapcsolatrendszere, döntési szabadsága? És akinek eddig sem volt? Amiamely „nem válogat”. Nem úgy, ahogyan a vírusok kor a vírus és kísérői okozta nem válogatnak, hanem úgy, megváltozott élethelyzetekről hogy ugyanazt a szeretetet kívan szó, könnyű általánonálja minden embernek élethely„Ez az a bárka, ahová sítani, hiszen a változás, a zetre tekintet nélkül. Ugyanazt, össze kell és lehet beszűkülés mindenkit érint s mégsem ugyanazt, mert az gyűjteni mindenkit, valamilyen módon: a változás életek, az élethelyzetek különátfogó, globális. Férfi, nő, böznek. Azt a szeretetet kínálja, akit nem hagyhatunk fiatal, öreg, gazdag, szegény melyre éppen neked éppen most ki az újrakezdésből” – „a vírus nem válogat”. De az szükséged van. Ez a világ a hit, utazási irodák, a tengerparti a kereszténység világa. Nem szállodák, a panziók, a szálváltoztatja meg egy csapásra láshelyek igen. Ők a pénzes az esélytelen helyzetben lévők ügyfeleket szeretik. A szegények helyzete ezen a életét, de olyan belső utat mutat meg, amelyre rátéren nem változott. Ők eddig sem utazgathattak, s lépve tudsz változni és változtatni. Társak kellenek nagy valószínűséggel ezután sem fognak. Maradnak hozzá, kísérők, barátok, testvérek, „halászok”, ott, ahol fogságba ejtette őket a saját életük szementorok. Akik hitelesen közvetítik ezt a megválgénysége. S fogságu­kat csak súlyosbítja a nekik is toztató szeretetet, mert ők is megtapasztalták. Ilyet elérhető digitális világ, amely ugyan azt a látszatot is láttam a táborban. Egy állami gondozásban felkelti, hogy egy gépi eszköz segítségével bármikor nőtt, teológiát frissen végzett cigány asszony megy a világ bármely tájára elutazhatsz, ez persze csak át a tábor főterén, és a környező szálláshelyekről, illúzió. Miközben világutaznak, részt vesznek játszótérről rohannak oda hozzá a gyerekek, hiszen mások, a „sikeresek”, a celebek, a világsztárok vagy közülük való. Letelepednek köré, és tátott szájjal éppen néhány kipécézett lúzer életében, ugyan­azon hallgatják, nincs fegyelmezési probléma. Még vaa széken ülnek, ugyanazt a falat bámulják, s ha lami imádságféle is születik a „bárkában”. Ez az a felállnak, akkor ott folytatják életüket, ahol néhány bárka, ahová össze kell és lehet gyűjteni mindenkit, órája abbahagyták. Vagy el sem kezdték. Inkább akit nem hagyhatunk ki az újrakezdésből. Azokat, csak vágynak rá, vágynak valaki más életére. akik maguktól nem találnak oda, akik peremre szoEzen a nyáron, hátrányos helyzetű fiataloknak rultak, akik eddig nem találtak esélyt, nem kaptak esélyt teremtő táborok látogatása, ott folytatott lehetőséget. Lesz-e rájuk figyelem? Hogyan kormábeszélgetések közben születtek ezek a gondolatok. nyozzuk a bárkát? Azon a helyen fog-e kikötni, ahol Egyházi kezdeményezések, lelkes, önkéntes alamegtartó közösségre s nekik való életlehetőségekre pon szerveződő magántársulások, több ezer gyeretalálnak azok, akiket ránk bíztak? www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

15

KÖZÉLET

SZINKRON

Az amerikai demokráciaexport kudarca | HORVÁTH JÓZSEF |

BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKÉRTŐ

Rugalmas elszakadás – a második világháborús német országokat átprogramozni, mint egy személyi számítógépropagandagépezet használta ezt a kifejezést a csapatok pet. Főleg, ha az adott állam társadalmának nagyobb része visszavonulására, illetve vesztett csaták utáni pánikszerű me- mereven elutasítja a neki felkínált szép új világot. Az utolsó nekülésére. Ezzel próbálták ideig-óráig megnyugtatni, illetve ilyen sikeres amerikai projekt a hidegháború megnyerése, a megtéveszteni a közvéleményt. A végeredmény közismert. Szovjetunió felbomlasztása, Közép-Európa Varsói Szerződés Ez jutott eszembe, amikor az amerikai és velük szövet- szorításából való kiszabadulása volt. Csakhogy térségünk séges erők afganisztáni kivonulásának híreit olvastam. nemzetei a szovjeteket tekintették megszálló hatalomnak, és A főváros melletti hatalmas bázist úgy ürítették ki az ameri- a nyugati típusú demokráciát, a nyugati életformát tartották kaiak, mint akik menekülnek. Az afgán kormányerőket nem kívánatosnak. Magyarul a demokráciaexport akkor lehet tájékoztatták, egyetlen éjszaka alatt hagyták el az objektu- sikeres, ha a célországnak vannak pozitív demokratikus mot. Rengeteg gépjárművet, fegyvert és lőszert, élelmiszert tapasztalatai, élményei, hagyományai. Így nemcsak elfogadhagytak hátra, csak idő kérdése, hogy ez ják a változásokat, hanem aktív részesei­ mikor kerül a tálibok kezére, csakúgy vé válnak az átalakulásnak. Térségünk mint az Afgán Nemzeti Hadseregnek gyors, sikeres euroatlanti integrációja „Jelenleg közel juttatott modern hadfelszerelés döntő az élő példája ennek. A több mint tíz évig része is. Egy Iszlám Állam 2.0 rémál- húszezer afgán segítő tartó vietnámi háború, a két évtizedes és négyszer ennyi ma válhat valósággá a következő hetek, afganisztáni beavatkozás, az arab tavasz hónapok során. Afganisztán a tálibok néven elhíresült destabilizáció, az ukcsaládtagja várja, kezére kerül, ezt kezelhetjük tényként. hogy az amerikaiak rajnai Majdan forradalma és legutóbb a Ráadásul ez nem egy sosemvolt kalifátus belarusz események azt mutatják, hogy kimenekítsék” lesz, hanem egy igazi állam kerül ismét megfelelő és valós társadalmi támogatás nélkül a demokrácia exportálásának az iszlám radikálisokhoz. Akik tanultak kísérlete kudarcra van ítélve. az első kísérletük hibáiból. Ezzel együtt sajnos borítékolható, hogy Afganisztán az A második aspektus az ember szeiszlám szélsőség és az iszlamista terrorszervezetek bázisává repe. Ismét bebizonyosodott, hogy önmagában a katonai fog válni. Államként a nemzetközi szervezetekben is jelen csúcstechnológia kevés az ellenség megtöréséhez, felszálesz, ami erős propagandafelületet fog teremteni a számukra. molásához. Már 2001. szeptember 11. tragédiája is arra Az afgán hadseregtől megszerzett fegyverek és az átálló, világított rá, hogy hiába gyűjtöttek tengernyi, technikai úton jól kiképzett katonák új szintre fogják emelni az iszlamis-­ megszerzett információt az amerikai titkosszolgálatok, ha az ták hatékonyságát, veszélyességét. Első körben a szomszé- ellenség tudatosan kerülte az elektronikus kommunikációt, dos államokra, másodszor a Közel-Kelet és Észak-Afrika és a személyes üzenetek régi módszerével élt. Napjainkban országaira, végezetül pedig Európára és Észak-Amerikára. ámulva néztük, hogy Szíriában, Afganisztánban miként likA közeli jövőben tanulmányok sora igyekszik majd fel- vidál az amerikai hadsereg sokszor több ezer kilométerről tárni, hogy mi vezetett ide. A politikai, diplomáciai, katonai irányított drónokkal terrorista vezetőket. De ezek a sikerek vonatkozású elemzések, konferenciák iránt nagy lesz az mindig csak időlegesek voltak. A terrorszervezetek nagyon igény, kiemelt médiafigyelem irányul majd ezekre a kuta- hamar kitermelték az utánpótlást, így működésükben rötásokra. Én most három aspektusát szeretném fölvázolni vid időre álltak csak be zavarok, alapjaiban nem sikerült az afganisztáni missziónak. megrendíteni őket. Vagyis még a 21. században is szükség Az első az amerikai demokráciaexport kudarca. Tudomá- van magasan képzett, motivált katonákra, akik képesek sul kell vennie a washingtoni külpolitikának, hogy erővel, hatékonyan működni ellenséges területen. Természetesen nyílt vagy hibrid háborús beavatkozással nem lehet a cél­ ehhez elengedhetetlen a modern háttértámogató rendszer, 16

KÖZÉLET

SZINKRON

rengeteg pénz és az a tudat, hogy ezek a katonák mindent megkapnak a feladataik sikeres elvégzéséhez. A turisták világában oly népszerű ultra all-inclusive ellátással felérő étkezést például. Mi, magyarok ezt először a délszláv háború idején láttuk, a taszári bázison állomásozó amerikai alakulatnál. Többféle készétel, frissensültek, sütemények, egzotikus gyümölcsök sora, tucatnyiféle fagylalt. Mindehhez a pihenőidőben a legmodernebb konditermeket megszégyenítő felszerelés, élőben közvetített kosárlabda-, jégkorong-, amerikaifutball-mérkőzések. Persze mindez hihetetlenül sokba kerül, cserébe viszont a forró zuhany, a tiszta ágy, a változatos étkezés adta magabiztossággal indultak bevetésre a katonák. Ehhez jött még hozzá a legmagasabb szintű egészségügyi ellátás is. Az amerikai katona azzal a tudattal mehet az ütközetbe, hogy sebesülése esetén mindent meg fognak tenni a gyógyulásáért. Márpedig az amerikai polgári egészségügyi ellátórendszert ismerve ez hatalmas dolog. Mindezen feltételek biztosítása ellenére az amerikai hadsereg súlyos létszámhiánnyal küzd. Így történhet meg, hogy egy fiatal csak huszonegy évesen szerez szavazati jogot és fogyaszthat legálisan alkoholt, a hadseregbe viszont már tizenhét évesen beléphet. Hiába a csúcstechnológia, a komfortra költött rengeteg pénz, ha kevés az ember, akkor nem lehet tartós katonai sikereket elérni.

A harmadik szempont a hitelesség kérdése. Jelenleg közel húszezer afgán segítő és négyszer ennyi családtagja várja, hogy az amerikaiak kimenekítsék. Ezek az emberek gyakran

évtizede segítették tolmácsként, tanácsadóként a munkát.

Az amerikai elnök augusztus 1-jével rendelte el evakuálásukat. Ez a kivonulás végső dátumaként bejelentett augusztus 31-éig fizikailag lehetetlen. Ráadásul a tálibok már az ország döntő részét ellenőrzésük alatt tartják, így a családtagok jó részét ellenséges területről kellene kimenekíteni, ha akkor még egyáltalán életben lesznek. A feladat logisztikai kihívásáról most ne is beszéljünk. Nem véletlen, hogy két szenátor – republikánus és demokrata – nyílt levélben szólította fel az elnököt a segítők evakuálásának felgyorsítására. Szerintük ezeknek az embereknek a cserbenhagyása rossz üzenet lenne az USA megbízhatóságáról, komolyságáról szövetségeseinek és lehetséges jövőbeni partnereinek. A szenátorok tűpontosan definiálták a problémát. Ha az amerikai hadsereg és a titkosszolgálatok most elveszítik hitelességüket, az beláthatatlan következményekkel fog járni a jövőben.

Jelen pillanatban ezek az afganisztáni kivonulás elsődleges tanulságai. Nagy kérdés, hogy az Egyesült Államok vezetése milyen következtetésekre jut az elkövetkező hónapokban, években. Mindenesetre az amerikai vezérkar jelezte, hogy költségvetése jelentős emelése nélkül nem lesz képes a globális szintű elrettentő erő fenntartására.

Az afgán kivonulás azt mutatja, hogy már most is súlyos problémákkal küzd.

Együttműködésben:

GLOBÁLIS MINIMUMADÓRA KÉSZÜL A VILÁG

„Adóforradalmat” tervez a Nyugat: százharminc ország támogatja Joe Biden amerikai elnök globális minimumadótervét, amellyel az adóparadicsomokban eltűnő dollármilliárdokat szereznék vissza.

Számos okból változhat a világ, annál azonban kevés nagyobb erő van, mint amikor az Amerikai Egyesült Államokban nem jön ki a matek. Most épp ennek vagyunk tanúi: a GDP-je 138 százalékáig eladósodott világhatalomban a 2020-as gazdasági évben 16 százalékos volt az államháztartási hiány, a Biden-kormány pedig olyan mértékű pénzszórást jelentett be, mint a New Deal óta soha senki. A járványkezelés 1900 milliárd dolláros (szűk 580 ezer milliárd forintos) költségei mellett további 2300 milliárd dollárnyi (700 ezer milliárd forintnyi) gazdaságélénkítő program is indult az USA-ban, ehhez pedig még a rendkívül kreatív amerikai költségvetési politika is alig győzi előteremteni a pénzt. Politikai prioritássá vált tehát, hogy az államkassza valahogyan 18

visszakapja a covid brutális költségeit – de lehetőleg ne a lakosság terhére.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) évek óta dolgozik egyfajta globális minimumadón, amihez most az amerikai költségvetés szédületes kiegyensúlyozatlansága meg is adta a világpolitikai hátszelet.

Az első áttörés június 5-én történt: a világ hét legnagyobb gazdaságát tömörítő G7 csoport bejelentette, hogy támogatja a globális minimumadót, július 1-jére pedig már a világ GDP-jének bő 90 százalékát lefedő 130 ország a terv mögé állt. Nagy jelentősége volt annak is, hogy az összes kontinens jelentősebb gazdasági hatalmait magában foglaló G20 július 10-ei velencei csúcstalálkozóján is támogatást kapott a terv. Bruno Le Maire francia és Olaf Scholz német pénzügyminiszter egyenesen „adóforradalomról” beszélt, Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, a központi bank volt elnöke pedig úgy fogalmazott, a megegyezés „egyértelmű jel: egy lépéssel közelebb kerültünk a lefelé irányuló verseny végéhez”. Scholz szerint az egyezmény hivatalos szövege októberig megjelenhet, majd 2023-ban életbe is léphet az új globális minimumadó.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

KOHÁN MÁTYÁS

KÜLFÖLD

„A minimumadó terve mögé a világ minden nagyhatalma beállt”

MENNYI AZ ANNYI? székhelyéül szolgáló Írország, a hasonló babérokra törő Az ördög azonban a részletekben rejlik, és éppen a részle- Észtország, valamint a 9 százalékos társasági adójával sok tekről nem sok derült ki a csúcstalálkozók során – csak az, befektetőt vonzó hazánk – pedig tárgyalt, de nem támogatta hogy a minimumadó gondolata elvben szinte mindenkinek a minimumadó tervezetét. Nem írta alá a megegyezést Nigétetszik. Nem rögzítették a felek például azt sem, hogy a ria, Kenya, Srí Lanka és Peru sem, ahogy az sem meglepő, nevezett minimumadó mekkora lenne. hogy az adóparadicsomként számontartott Saint Vincent Az Egyesült Államok kormányának az és a Grenadine-szigetek, valamint Barbados a terve, hogy az amerikai cégek külföldre sem rajongott az ötletért – meglepő módon „Az ördög menekített jövedelmére kivetett GILTI-adót azonban Bermuda, a Kajmán-szigetek és a a részletekben (alacsonyan adózó globális jövedelem adója) Brit Virgin-szigetek aláírta. hamarosan 21 százalékra emeli, és a gloKiderült viszont a mechanizmus lényege: rejlik” bális minimumadót is ekkorára tervezte. eszerint a globális társasági minimumadó terAz OECD-partnerek tiltakozása nyomán vezete nem kötelezne senkit arra, hogy a saját azonban az amerikai álláspont némileg felországában adókat emeljen – más országoknak puhult, Bidenék most 15 százalékos vagy annál magasabb viszont jogi lehetőséget teremtene arra, hogy beszedjék az alaglobális minimumadót tartanak elfogadhatónak, és leginkább csony adókulccsal dolgozó országokban be nem szedett adót a a minden bizonnyal a 15 százalékos kulcs körül alakulhat minimumadó mértékéig. Ez a gyakorlatban annyit tenne, hogy ki kompromisszum. Viszont még így sincs mindenki a a 25 százalékos társasági adót beszedő Ausztria egy osztrák cég fedélzeten: az offshore-nagyhatalom Ciprus nem is vett magyarországi leányvállalatától elkérheti a 9 százalékos hazai részt a tárgyalásokban, az EU három tagállama – a több társasági adó és a 15 százalékos globális minimumadó közötti amerikai techcég, köztük az Apple és a Microsoft európai különbözetet – ha pedig Ausztria nem tartana igényt erre az www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

19

KÜLFÖLD Elszánták magukat: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Joe Biden amerikai elnök, Szuga Josihide japán, Boris Johnson brit és Mario Draghi olasz miniszterelnök a G7-csúcstalálkozón

sem lehetetlen. Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, nincsenek abban a helyzetben, hogy csatlakozzonak a konszenzushoz, azonban „Írország továbbra is szerepet fog játszani egy átfogó és valóban történelmi jelentőségű megegyezés elérésében”.

Az írek által kerülgetett forró kása a minimumadó mértéke: ők a saját 12,5 százalékos társasági adójukat szeretnék a 15 százalék helyett „Nem köteleznének minimumként elfogadtatni.

KOMPROMISSZUM KERESTETIK Hazánk csatlakozásának egészen más senkit arra, hogy Ahhoz, hogy a minimumadó koncepciója előfeltételei lennének, ezekről a Pénzügya saját országában átmenjen az Európai Unión, egyhangúlag minisztérium adott tájékoztatást – ám miadókat emeljen” elfogadott uniós szabályozásra van szükvel ezek a tervezetben még kidolgozatlan ség – ennek vitája minden bizonnyal 2022 részletkérdések közé tartoznak, a megelső felére, a francia tanácsi elnökség ideegyezés nem lehetetlen. Magyar­ország jére esik majd, így Bruno Le Maire pénzelsősorban azt szeretné elérni, hogy a ügyminiszter dolga lesz meggyőzni a kimaradókat, köztük globális minimumadó ne vonatkozzon a valós gazdasági hazánkat is. A teljes gazdasági modelljüket az adóelkerülésre jelenlétből szerzett jövedelemre, csak azokra a pénzekre, építő miniállamok esetében természetesen a kompromis�- amelyeket adóoptimalizálási célzattal vándoroltatnak a cészum szinte ki van zárva, Ciprus és társai meggyőzése gek olyan országokba, ahol valójában nem dolgoznak. Ezzel csak jelentős globális nyomással lehetséges – a hazánkhoz megakadályozható lenne az, hogy hazánknak emelnie kelljen hasonló nagyobb, ám alacsony társaságiadó-kulccsal dolgo- az itt működő hatalmas autóipari cégek adóján – viszont zó országok esetében azonban a kompromisszum távolról mindazok az országok, amelyek nem nézik jó szemmel cégeik 20

FOTÓ: REUTERS / THE YOMIURI SHIMBUN

összegre, mert maga is szeretné alacsony adókkal motiválni az adott vállalkozást az otthon maradásra, bármelyik másik leányvállalat országa megkaphatja a pénzt. Fontos kitétel még, hogy a globális minimumadó csak olyan cégekre lenne érvényes, amelyeknek globális árbevétele meghaladja az évi 750 millió eurót, profitmarzsa pedig a 10 százalékot. Mentességet élvező iparág a terv szerint csak egy lenne, mégpedig a szállítmányozás.

KÜLFÖLD

röviden megjegyzem Két legyet egy csapásra: digitális adó is lesz a minimumadó?

Nagy meglepetést keltett, hogy a globális minimumadó terve mögé a világ minden nagyhatalma beállt, így Kína, Oroszország és India is, amelyek régen értettek egyet utoljára bármiben az Egyesült Államokkal. Ennek pedig oka van: a feltörekvő nagyhatalmaknak elegük van abból, hogy hiába teremtenek hatalmas és egyre növekvő piacot a nagy amerikai techcégeknek, ez az adóbevételeikben semmilyen módon nem jelenik meg. Emiatt egyfajta digitálisadó-háború is kialakulóban volt: India, Nagy-Britannia, Franciaország és mások megpróbálták megadóztatni az amerikai techcégek digitális szolgáltatásait, ezt pedig már Donald Trump elnöksége alatt büntetővámokkal szerette volna megtorolni az Egyesült Államok. Úgy tűnik, a minimumadó, amely az amerikai techcégekkel szembeni felháborodás mellett az USA sérelmeire is reagál, ezt a konfliktust rendezheti.

A Facebook egyértelműen érzi a szelek változását: Nick Clegg, aki a brit kormányból váltott a Facebook globális ügyekért felelős alelnöki pozíciójába, nemrég úgy nyilatkozott: „Széles körben felismerték, hogy a téglaépületekre kitalált adószabályok nem igazán illenek egy egyre inkább internetes világhoz. Mi a Facebooknál arra számítunk, hogy valószínűleg több adót fogunk fizetni, és egészen biztosan különböző országokban fogunk adózni.”

Közép-Európába vándorlását, épp ennek nem örülnének. nem játszhatják ki egymás ellen az országokat az alacsonyabb Fontos kérdés még hazánknak a minimumadóba beszámított adókulcsok eléréséért. Többé nem kerülhetik el az Egyesült adónemek köre – mivel a világ minden országának egyedi Államokban vagy bárhol máshol megtermelt profit alacsonyabb adórendszere van, megállapodásnak kell majd születnie adószintű területeken való elrejtésével azt, hogy a rájuk eső arról, hogy a globális minimális adóztatási szintet az or- részt megfizessék.” És bár a Reuters gyűjtése szerint 1980 szágos, regionális, önkormányzati, illetve munkát terhelő óta valóban csökkent a cégek teljes adóterhe mind az Egyeadók és járulékok milyen kombinációjával sült Államokban (50 százalékról 36-ra), érhetik el az egyes országok. Hazánkban a mind globálisan (40 százalékról 32-re), ez társasági adó csak 9 százalékos, azonban egyáltalán nincs mindenkinek ellenére – a „Az OECD évek a cégek teljes adóterhe máshogy néz ki hagyományosan vállalkozáspárti gazdaságóta dolgozik politikát folytató republikánusok például akkor, ha beleszámítjuk az önkormányegyfajta globális zatnak fizetendő helyi iparűzési adót vagy kifejezetten elleneznek bármiféle társasáminimumadón” például az innovációs járulékot. Kulcsfongiadó-növelést. Kevin Brady, a kongresszus tosságú kérdés számunkra az is, hogy az pénzügyekkel foglalkozó bizottságának legrangosabb republikánus tagja a minimum­ egyes társaságoknak vagy szektoroknak már megítélt egyedi adókedvezményeket adó tervéről úgy nyilatkozott, hogy „veszélegalább ideiglenesen a globális minimumadó-rezsim alatt lyes gazdasági kapituláció, amely külföldre üldözi az amerikai munkahelyeket, és megtépázza az amerikai adóalapot”. Így is érvényesíteni lehessen. tehát az Egyesült Államok vezetésének a minimumadóért egy KÉTFRONTOS CSATA belpolitikai csatát is meg kell még nyernie – de ha sikerrel jár, Joe Biden kifejezetten optimistán nyilatkozott a globális mi- abból nem csak az Egyesült Államok profitálhat. Az OECD a nimumadóról a G20-as csúcs után. Kijelentette: „A globális 15 százalékos globális minimumadótól évi 150 milliárd dolláros minimumadó bevezetésével a multinacionális cégek többé pluszadóbevételt vár. www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

21

KÜLFÖLD

KAUKÁZUSI KERINGŐ WAGNER PÉTER

A KÜLÜGYI ÉS KÜLGAZDASÁGI INTÉZET VEZETŐ KUTATÓJA

KÜLFÖLD 2020. szeptember 27-én a nemzetközi közvélemény a kaukázusi háború híreire ébredt. Az események súlya kevesekben tudatosult, hiszen tűzpárbajok, lövöldözések korábban is rendszeresen előfordultak. A térségben a Szovjetunió felbomlása után a rendezetlen területi és etnikai ellentétek miatt bizonytalan státuszú területek maradtak hátra.

Az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságon belül elhelyezkedő, főként örmények lakta Hegyi-karabahi Autonóm Terület is szeretett volna kiválni, ezért 1992 és 1994 között egyfajta „függetlenségi háborút” folytatott. Baku tehetetlennek bizonyult, hiába volt számbeli fölényben.

A belső viszályok, a hadsereg hiánya, valamint a karabahiak felkészültsége és a szomszédos Örményország támogatása elég volt ahhoz, hogy Hegyi-Karabah lényegében elszakadjon Azerbajdzsántól. A karabahi örmények katonai fölényét mutatja, hogy az autonóm körzetet körülvevő hét, főként azeriek lakta járást is elfoglaltak. A háború mindkét oldalon etnikai tisztogatással is járt. Az említett azeri járásokból 750 ezer embert űztek el, Örményországból még a Szovjetunió felbomlása előtt több mint 200 ezret, Azerbajdzsánból pedig mintegy 360 ezret. Mindkét oldalon voltak civilekkel szembeni mészárlások, pogromok.

A múlt év során átrendeződtek a Kaukázus erőviszonyai: a nyugati szereplők tehetetlennek bizonyultak, Oroszország tovább erősödött, és Törökország ismét beszállt a geopolitikai versenybe. Közben a karabahi háborút gyakorlatilag elvesztő Nikol Pasinján örmény miniszterelnök visszatért a hatalomba.

„A háború geopolitikailag is átrendezte az erőviszonyokat a Dél-Kaukázusban”

Kiállított örmény rakéta maradványa Bakuban

FOTÓ: REUTERS / EDWARD CRAWFORD / SOPA IMAGES / SIPA USA

HÁBORÚ ÉS PROPAGANDA

A 2020. őszi események az első napokban a megszokott forgatókönyvet követték, az azeri hadsereg támadott, az örmények védekeztek, és a felvételeken jobbára a támadók tankjainak, harcjárműveinek megsemmisítését lehetett látni. A földrajz a védők mellett szólt: a jól belátható, sík vidéken az első világháborúra emlékeztető, mélyen tagolt, aknamezőkkel, harckocsiárkokkal és szögesdróttal támogatott lövészárkok húzódtak. Mindkét oldal főként a jól ismert szovjet-orosz haditechnikát használta, legyen szó légierőről, tüzérségi vagy szárazföldi eszközökről.

Bár a 2016-os négynapos háború már ráirányította a figyelmet a dróntechnológia megjelenésére, a mostani ös�szecsapások elején kevés jelentőséget tulajdonítottak neki a szakértők. A sajtóból követhető volt, hogy Baku szorosan együttműködik Tel-Avivval, izraeli felderítő és öngyilkos drónok már öt évvel korábban is megjelentek, de az első napokban még semmi jele nem volt a fordulatnak, a sajtó leginkább a Törökország által „importált” szíriai zsoldosok azeri jelenlétét próbálta értelmezni.

A virtuális térben pedig kőkeményen zajlott a propaganda­ háború. A saját veszteségeket mindkét oldal minimalizálta, s közben részletesen beszámolt a másik áldozatairól. Minden egyes azeri állítás azonnali örmény cáfolatot vont maga után, és fordítva.

23

KÜLFÖLD A nemzetközi diplomácia csúcssebességre kapcsolt, nagyrészt persze hiába. Az 1994-es tűzszünet óta az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportja látta el a közvetítői, békéltetői feladatokat.

A francia, amerikai és orosz részvételű csoport az elmúlt két évtizedben számos javaslatot kidolgozott: a 2007-es madridi elvek kompromisszumot jelenthettek volna, de a nyerő helyzetben levő Örményország elutasította. A minszki csoport nagykövetei tavaly is egyeztetéseket kezdtek, ám itt már kiütköztek a nagyhatalmi érdekek. Az amerikaiak aktivitása minimális volt, az elnökválasztási kampány finise egyébként is lekötötte a Trump-adminisztrációt, a francia vezetés egyöntetűen örménypárti volt, egyedül a moszkvai diplomáciának volt meg a szándéka és az eszközei a hatékony kommunikációhoz.

A nyugati közvélemény nagyrészt az örmények pártjára helyezkedett, Azerbajdzsán mégiscsak rossz hírű diktatúrának számított, amely a szénhidrogén-vagyonon gazdagodott meg hirtelen. Sokan a keresztény–muszlim vagy a kisebbség­– többség ellentétpár okán rokonszenveztek a védőkkel.

DRÓNOK HARCA

Talán az első hét után kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy valami nagy változás kezdődik az elmúlt évtizedek helyben járása után. Az azeri támadások az iráni határ közelében levő déli fronton értek el átütő eredményeket. Az ott kialakult résen megindulhattak azok a konvencionális erők, amelyek folyamatosan felgöngyölítették a szervezett védekezésre már képtelen örmény védőket.

Ebben az időszakban vált nyilvánvalóvá a török drónok átütő szerepe. A meglepetést az okozta, hogy a Bayraktar TB2 típusú eszközök rendszeresítése ismeretlen volt a szaksajtó előtt. A török drónok először a légvédelmet iktatták ki, majd nekiláttak a védők nehézfegyverzetének pusztításához. Nyílt források alapján végzett számítások szerint a Bayraktarok mintegy ötszáz harceszközt semmisítettek meg, a saját veszteség pedig csak két egység volt. A pusztítást ráadásul jól tudta vizualizálni az azeri oldal. A levegőből indított támadások éjjel-nappal folytak, egy idő után már néhány fős katonai csoportosulásokat is célba véve. A török drónok váratlan megjelenése és látványos hatékonysága demoralizálta az ellenséges erőket. Mindez, kiegészülve a covidjárvány hatásával, valamint az örmény utánpótlási zavarokkal súlyosan legyengítette a védők harci értékét.

Az azeri haderő október végére az Iránnal határos, korábban Azerbajdzsánhoz tartozó járásokban jelentős sikereket ért el. A támadás iránya ezt követően északnak fordult, a laçıni korridor felé. Ez a mintegy hatvan kilométeres útszakasz köti össze Hegyi-Karabahot és Örményországot. A cél egyértelmű volt: ha ez a kapcsolat azeri kézre kerül, a karabahi védelem ellehetetlenül. Ennek megfelelően az örmények jelentősen megerősítették az útszakaszt, az azeri hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett. Baku válasza egy megkerülő manőver volt, amely során különleges műveleti erők november 8-án megjelentek a laçıni korridor és a karabahi főváros, Sztepanakert (azeriül Xankəndi) között fekvő Şuşa (örményül Susi) 24

Török drónok a világ élvonalában A pilóta nélküli modern repülőeszközök fejlesztése a kilencvenes évek elejére nyúlik csak vissza, az első felfegyverzett darabokat a CIA alkalmazta a 2001-ben indított afganisztáni háborúban. A piacot amerikai és izraeli cégek uralták sokáig, az utóbbi években jelentek meg kínai és orosz típusok is.

A Bayraktar TB2-es típus fejlesztése a 2010-es évek elején kezdődött számos nyugati részegység átvételével. 2014-ben szállt fel először, és Ankara szinte azonnal alkalmazni is kezdte elsősorban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terroristái ellen, 2018-tól Szíriában, 2019-től Líbiában. A drón képességei, valamint a hozzá fejlesztett, szintén saját gyártású rakéták és ejtőlőszerek révén Törökország hamarosan felzárkózott a világ vezető gyártóihoz. A típus sikerét mutatja, hogy az utóbbi fél évben megnőtt az érdeklődők száma, tágabb régiónkból Bulgária, Szerbia, Albánia, Lengyelország és Lettország jelezte igényét, és Magyarországot is hírbe hozták, a szomszédos Ukrajna pedig már rendszeresítette. A NATO-ban és az USA szövetségeseinek körében azért is népszerű a Bayraktar TB2, mert felderítő és csapásmérő képességgel bír, mint az amerikai rendszerek, amelyeket Washington nem volt hajlandó eladni a legtöbb partnerének.

Orosz–örmény kapcsolati konfliktus A háború napjai alatt az orosz „tétlenség” örmény oldalról súlyos hitelességi prolémát okozott. Egyes magyarázatok ezt arra vezették vissza, hogy egyfajta megleckéztetésnek lehetünk tanúi Moszkva részéről, mivel Nikol Pasinján bársonyos forradalom, tömegtüntetések és demokratikus választás révén került hatalomra. E logika szerint tehát Moszkva érdekelt volt az örmény vereségben, hogy ennek következményeként a Pasinján-kormány legitimitása meggyengüljön, és egy oroszbarát kormány kerüljön hatalomra.

Az élet másként alakult: a kormány lemondott, de a júniusi előre hozott választáson ismét Nikol Pasinjánt választották meg, mindenféle orosz beavatkozástól mentesen.

KÜLFÖLD

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Karabahi híd 2020 novemberében

városnál. Az egykor főként azeriek lakta település pár kilométerre van Sztepanakerttől, ráadásul magasabban fekszik, kiválóan belőhető onnan a karabahi védők központja.

A megegyezést addig elutasító örmények kész helyzetbe kerültek: a hadsereg romokban hevert, a belpolitikai feszültség a tetőfokára hágott, Örményországban tömegek követelték a Nikol Pasinján vezette kormány lemondását.

Talán az sem véletlen, hogy Şuşa elfoglalását követően felgyorsultak az orosz közvetítéssel zajló tárgyalások, és november 10-én – örmény oldalról kapitulációval felérő módon – életbe lépett a tűzszünet. A negyvennégy napig tartó háború nemcsak területileg, hanem geopolitikailag is átrendezte az erőviszonyokat a Dél-Kaukázusban.

„Ankarának immár szárazföldi kapcsolata lesz Azerbajdzsán központi területeivel”

Orosz békefenntartók Hegyi-Karabahban

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

OROSZ–TÖRÖK ADOK-KAPOK

FOTÓ: REUTERS / AZERBAIJANI PRESIDENT PRESS OFFICE / TASS

İlham Əliyev azeri elnök meglátogatja Şuşa várost

www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

Moszkva a megelőző évtizedekben kettős szerepet játszott.

Egyfelől Jereván legfontosabb politikai és gazdasági partnereként szavatolta az ország biztonságát. Örményország tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének és az orosz gazdasági integrációt szavatoló Eurázsiai Gazdasági Uniónak is. Orosz katonai bázisok működnek Örményország területén, és az ország az elmúlt évtizedekben kedvezményesen vásárolhatott orosz fegyvereket. Moszkva közben világpiaci áron az azeri haderő legfőbb beszállítója is volt.

Baku sokáig erősen függött gazdaságilag Oroszországtól a még a szovjet időszakból megörökölt olaj- és földgáz­-vezeték miatt. A 2000-es évek közepétől – részben amerikai támogatással – alternatív vezetékrendszert kezdett kiépíteni Törökország felé, amely most már önálló kijutást biztosít a világpiacra. Ez a fejlesztés, valamint a szénhidrogénárak világpiaci növekedése döntőnek bizonyult az azeri–örmény fegyverkezési versenyben. A 2000-es évek elején Baku dupla annyit fordított védelmi kiadásokra, mint riválisa, a 2010-es évek második felében pedig már négy-ötszörös volt a különbség. A török–azeri viszony a történelmi, nyelvi és kulturális kapcsolatok keretén túl is erősödni kezdett, katonai oldalon új lendületet adott neki az egyre ambiciózusabbá váró ankarai külpolitika.

A háború alatt az örmény közvélemény nagy reményeket fűzött az orosz katonai garanciához, ám Moszkva joggal mondhatta, hogy a biztosíték csak egy Örményország területét érő támadás esetén aktiválhatók. Ez azonban a tavalyi konfliktus idején sem értetődött magától. A 2020 nyarától zajló közös azeri–török hadgyakorlatok részeként egy századnyi török F-16-os vadászbombázó állomásozott Azerbajdzsánban, és valahogy a gyakorlatok vége után, de még a háború idején is ott maradt az országban, egyfajta biztosítékot jelentve.

25

KÜLFÖLD A török jelenlét mértéke csak a háború alatt derült ki. tókat és nagyhatalmi garanciákat felvonultató multilaterális Az említett Bayraktar drónok ilyen szintű alkalmazása békemegállapodást szeretett volna kieszközölni. A helyette elképzelhetetlen lett volna török segítség nélkül. Bár Baku mindig csak informálisan felvetett, Szergej Lavrov orosz folyamatosan tagadta ennek létét, a korábban Szíriában és külügyminiszter által javasolt terv viszont orosz megolLíbiában tapasztalt török katonai sikerek, a török katonai dást javasolt volna: a hét azeri járás visszaszolgáltatását, vezetés felbukkanása Bakuban vagy a közvetlen Tripoli– de az örmény többségű karabahi területek megtartását és Baku légi szállítások arra utalhatnak, hogy Ankara jelen- a nyugalom szavatolását orosz békefenntartókkal. Micsoda tős szerepet játszott. Azerbajdzsán győzelme ennélfog­va meglepetés: a 2020. novemberi 10-ei tűzszüneti megállaTörökország geopolitikai pozícióját is jelentősen növeli podás éppen erre hasonlít. a Dél-Kaukázusban.

Az orosz pozíciókat természeA november 10-ei azeri–­örmény tesen katonai – békefenntartói – megállapodás után azeri terülejelenlét is erősíti. A Szovjetunió „Az orosz pozíciókat ten közös orosz–török tűzszünefelbomlásakor kialakult befagyott a katonai jelenlét is erősíti” ti ellenőrző központ is létrejött. konfliktusok közül a karabahi volt Az Örményország és Irán közé az egyetlen, ahol nem állomásozott ékelődött, kis részben Török­ orosz haderő, most ez is valóra országgal is határos azeri exklávé, vált. A majd kétezer katona jelenléNahicseván (Naxçıvan) felé létrejövő közlekedési korridor te egyelőre csak öt évre szól, de a szerepe megkerülhetetlen. pedig azt is jelenti, hogy Ankarának immár szárazföldi A karabahi területekre továbbra is csak a laçıni korridoron kapcsolata lesz Azerbajdzsán központi területeivel, és keresztül lehet bejutni szárazföldön, az pedig az orosz azon keresztül megnyílhat a közvetlen tengeri út a török békefenntartók ellenőrzése alatt van.

A fegyveres összetűzést lezáró eseményeket persze nem külpolitika másik célterülete, Közép-Ázsia felé is.

Moszkva szintén jelentős diplomáciai sikert könyvelhet lehet csak orosz–azeri vagy török–azeri vonalon elemezni, el a fegyveres konfliktus lezárásával. Bár a háború hetei hiszen a megoldáshoz az évek óta kiegyensúlyozott Moszkalatt úgy tűnhetett, hogy az azeri–török sikerek hátrá- va–Ankara-viszony is szükséges volt. A két hatalom először nyos helyzetbe hozzák egyensúlyozó politikája miatt, a Szíria kapcsán került ütközőpályára, ám ezt idővel kezelni megállapodás mégiscsak azt mutatta, hogy Oroszország tudták Recep Tayyip Erdoğan látványos bocsánatkérését továbbra is megkerülhetetlen térségbeli szereplő. A tűz- követően. A Dél-Kaukázus a harmadik olyan konfliktus­ szüneti megállapodás tető alá hozása és tartalma egyben zóna, ahol a két fél sikeresen menedzseli ellentétes érdekeit, apró revansot is jelent a nyugati partnerekkel szemben. és a közös érdekszférák ellenére is megtalálja a saját érdekek Az EBESZ minszki csoportja egy nemzetközi békefenntar- érvényesítésének módját.

1900 1700

Örményország és Azerbajdzsán katonai kiadásainak különbsége 1995 és 2020 között (millió dollár)

Azeri fölény Örmény fölény

Magasság: 3,2 m

1500 1300 1100 900

Szárnyfesztáv: 12 m

Repülési idő: 24 óra Tömeg: 420 kg Max. sebesség: 220 km/h Hatótávolság: 6000 km Repülési plafon: 8200 m

500 300 100 100

26

Hossz: 11,2 m

700

Bayraktar TB2 Forrás: Stockholm International Peace Research Institute

1995 1996 1997 1998

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

KÜLFÖLD

Menekültekkel zsarolja Minszk Vilniust | BENDARZSEVSZKIJ ANTON |

REAKCIÓ

A DANUBE INSTITUTE GEOPOLITIKAI KUTATÓCSOPORTJÁNAK VEZETŐJE

Negyvenkétmillió eurót költ Litvánia egy több mint ötszáz kilométer hosszú határkerítés megépítésére, hogy megállítsa a Belaruszból érkező menekültáradatot.

A balti országba özönlenek az illegális bevándorlók Belaruszból, ám nem a tavalyi elnökválasztás utáni represszió elől menekülő politikai menedékkérők, hanem javarészt irakiak, irániak és szíriaiak. Július 8-án 93 ember próbált átjutni illegálisan a határon; összehasonlításképp: a teljes 2020-as év során összesen 81 ember érkezett az országba a litván határrendészet adatai szerint. Júliusra az idén elfogott, a be­ la­rusz határon keresztül érkező menekültek száma elérte az 1600 főt. Az országban különleges helyzetet hirdettek, és kirendelték a katonaságot a határokhoz.

Ez Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető bosszúja, amiért Litvánia a többi balti állammal és Lengyelországgal együtt határozottan kiállt az országában 2020 augusztusában történt választási csalások és a hatalmi erőszak ellen. A litván sajtó szerint Minszkbe heti két alkalommal érkeznek „turisztikai célú” repülőjáratok Irakból és Iránból, a menekültstátuszt kérőket pedig egyenesen a litván határhoz irányítják, ahol útba igazítják őket, hol tudnak a legbiztonságosabb módon átjutni az EU-s határon. Ingrida Šimonytė litván kormányfő hibrid agressziónak nevezte a belarusz lépéseket.

A dolog szürreálisan hangzik, de igaz, és Lukasenka és a Nyugat konfliktusának újabb állomását jelenti.

Az illegális menekültek számának drasztikus növekedése éppen a májusi incidens után történt: akkor a belarusz hatóságok földre kényszerítették a Ryanair Athénből Vilniusba tartó járatát, hogy elfogják a járaton utazó ellenzéki belarusz újságírót, Raman Prataszevicset. Az ügy nagy visszhangot kapott, az Európai Unió pedig újabb – ezúttal sokkal fájdalmasabb – szankciókat fogadott el Minszkkel szemben. „Őszintén megmondtam, hogy nem fogjuk tovább itt tartani azokat, akiket Afganisztánban, Iránban és Irakban próbáltatok kicsinálni – fogalmazott egyik júniusi beszédében Lukasenka. – Sem pénzünk, sem erőnk nincs hozzá a szankcióitok után. Ma az európai országok felsírtak: ah, a belaruszok nem védik www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

meg őket. Litvániába, Lettországba és Lengyelországba több ezer illegális migráns iramodott. Követelik, hogy védjük meg őket a csempészettől és a drogkereskedelemtől. […] Ti hibrid háborút indítottatok ellenünk, és azt követelitek, hogy ugyanúgy védjünk benneteket, ahogy eddig?”

Minszk lépései mögött két fő motiváció húzódik.

Az egyik a bosszú, így büntetik azt az országot, amely évtizedek óta támogatja a rendszer politikai ellenfeleit: számos belarusz ellenzéki sajtótermék és civil szervezet Vilniusban talált menedéket, és oda menekült a tavalyi elnökválasztás után az államfő kihívója, az azóta az ellenzéket külföldön képviselő Szvjatlana Cihanovszkaja. Lengyelország is legalább ennyire zavarja Lukasenkát, de Litvániával kön�nyebb ujjat húzni. Néhány hónapja már megbüntették a nyugati szomszédot, amikor átirányították Oroszország felé a litván kikötőkbe érkező belarusz tranzitforgalmat – a kikötők a balti ország bruttó hazai össztermékének közel 18 százalékát termelik. A minszki vezetés lépésének másik oka, hogy Lukasenka megpróbálja kikényszeríteni Brüsszeltől, hogy leüljön vele tárgyalni, vagy akár fizessen neki – valahogy úgy, mint Törökországnak –, ami kellő elégtétellel szolgálna. Csakhogy Belarusz nem Törökország, a határsértés, a szervezett bűnözés és drogcsempészet támogatása pedig „bukott államra” vall, vagy ahogy a Ryanair-járat kapcsán két hónapja már felmerült: „állami terrorizmusra”.

Belarusz egyre kényelmetlenebb szomszéddá válik az Európai Uniónak, de a menekültek kérdésében a java még csak most jöhet: az amerikai csapatok kivonulása Afganisztánból újabb áradatot indított el a környező államok felé, ami most Minszk kezére játszik. A Magyarország által 2015-ben épített déli határzár éles kritikákat váltott ki annak idején Brüsszelben – ehhez képest az EU keleti határkerítése Lukasenka zsarolása miatt most gyorsan kiépülhet.

27

PRECEDENS

A LENGYEL ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÍTÉLETÉNEK HÁTTERE

Hatáskörkérdés?

PALKÓ ATTILA

A legtöbb médium az unióból való kilépés előszobájának láttatja a lengyel Alkotmánybíróság múlt heti döntését, melyben nemzeti hatáskörben tartotta a bírói kinevezés gyakorlatát. A háttérben meghúzódó vita azonban szinte bele van kódolva az integrációs folyamatba.

Nagy port kavart a lengyel Alkotmánybíróság (TK) múlt heti ítélete, amely alkotmányellenesnek minősítette az Európai Unió Bíróságának (EUB) korábbi döntését. Az EUB döntése értelmében Lengyelországnak fel kellene függesztenie a bírák fegyelmi felelősségre vonásával kapcsolatos szabályozást.

A lengyel testület azonban kimondta, az alkotmány értelmében a közhivatalnokok kinevezése nemzeti hatáskör.

Tetézve a helyzetet, az EUB a TK-­ ítélettel egy napon hirdette ki ideiglenes döntését helybenhagyó, a lengyel szabályozás visszavonását előíró végleges határozatát.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI REFORM

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt 2016-ban indította el igazság­ szolgáltatási reformját, mondván, a rendszer elavult és terhes a posztkommunista örökségtől. A reform számos változást hozott, legnagyobb részük technikai jellegű újítás. Változtak a levelezési szabályok, az illetékes bíróság kijelölésénél figyelembe kell venni az érintettek lakhelyét, illetve székhelyét.

Egyes esetekben maximálták a tárgyalási napok számát, és nőtt a perelő­készítő tárgyalások jelentősége. Persze a kényes kérdések nem a technikai jellegű változásokat érintik.

A reform értelmében változott a bírák kinevezésének módja. A bírákat 28

Lengyelországban a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Bírói Tanács javaslata alapján. A tanácsnak 25 tagja van, 15 szakmabeli bíró, a maradék 10 hely pedig megoszlik a felső- és alsóház képviselői, az igazságügyi miniszter és a köztársasági elnök küldöttei között.

2018 előtt a testület 15 bíróját különféle bírói testületek választották, azóta ez a jog már a Szejmet illeti meg, s háromötödös többség kell egy-egy tag megválasztásához. A hazai és külföldi kritikusok aggályai épp erre a körülményre vonatkoznak. A bíróknak továbbra is jelentős szakmai múlttal és tapasztalattal kell rendelkezniük, ráadásul számos országban erősebb politikai kontroll van a bírák megválasztása felett. A lengyel rendszer leginkább a spanyol megoldásra hasonlít, ahol szintén egy bírói tanács joga javaslatot tenni a bírák személyére, s e tanács 20 tagjából 12 a parlament háromötödös döntése értelmében nyeri el hivatalát.

A múlt heti döntésben érintett, az EUB által korábban elmarasztalt jogszabály csak részterülete a teljes reformnak. Az új bírói rendszerben létrejött egy testület, a Legfelsőbb Bíróság alá tartozó Fegyelmi Kamara. A kamara feladata, hogy rossz szakmai teljesítmény esetén először pénzbüntetéssel, majd fizetéscsökkentéssel, végső esetben felmentéssel szankcionálja a bírákat. A hivatalos indoklás szerint

erre azért volt szükség, mert eddig semmilyen eszköz nem állt rendelkezésre arra, hogy vizsgálják a megalapozatlan, nem kellő szakmai felkészültséggel megfogalmazott ítéleteket. A kritikusok azonban felvetik: a rendszer lehetőséget teremt arra, hogy az ítéletek tartalma alapján bírákat szankcionáljanak. Ráadásul a kamarát létrehozó jogszabály korlátozza annak lehetőségét, hogy a bírák előzetes döntéshozatali eljárás keretében az épp az ügyben érintett Európai Unió Bíróságához forduljanak.

A lapunknak nyilatkozó Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris nevű jogi intézet alelnöke szerint a Fegyelmi Kamara felállítása mögött a bíróságokkal szembeni társadalmi elégedetlenség áll. A testület szankcionált már okirat-­ hamisításon ért, valamint a perrendtartást figyelmen kívül hagyó bírát is.

A szakember hangsúlyozza, a kamara szakmai munkát végez, hiszen a Legfelsőbb Bíróság tagjaiból áll, a testület elnökének vezetése mellett. Az előzetes

PRECEDENS

A lengyel alkotmánybíróság ítéletet hirdet egy korábbi ügyben

döntéshozatali eljárással kapcsolatban Zych azt mondja, az eljárások tilalma kifejezetten a nemzeti hatáskörben lévő területekre, jellemzően az alkotmány szabályaival összefüggő ügyekre vonatkozik.

FOTÓ: REUTERS / KACPER PEMPEL

TATÁRT FOGOTT A KOZÁK, DE MÁSOK IS MEGTETTÉK MÁR

A szóban forgó szabályozásról az EUB 2020 elején mondta ki, hogy össze­ egyeztethetetlen az Európai Unió jogával, s ezért ítéletében a felfüggesztésére kötelezte Lengyelországot.

A varsói kormány szerint azonban a terület nem tartozik az EUB hatáskörébe.

Ezután fordult a TK-hoz, hogy állapítsa meg, kinek van joga ítéletet mondani a jogszabályról. Múlt héten a testület alkotmányellenesnek minősítette az EUB vonatkozó döntését, és kimondta: az alaptörvény értelmében a bírákat kizárólag az alaptörvényből következően lehet kinevezni, alkotmányos kérdéseket pedig csak az Alkotmánybíróság www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

„A lengyel Alkotmánybíróság fenntartja magának a jogot, hogy minden nemzetközi szerződést az alkotmányra tekintettel vizsgáljon”

vizsgálhat. Fontos megjegyezni, hogy a TK nem általánosságban, az uniós jog egészére nézve mondta ki a nemzeti jog elsőbbségét, pusztán a konkrét ügy, a bíróválasztás jogával összefüggésben.

Hasonló ítéletekre akad példa.

Németország Szövetségi Alkotmánybírósága tavaly májusban az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja kapcsán a lengyel „kollégákéhoz” hasonló kihívást intézett az EUB-hoz.

Akkor a német grémium is az Európai Unió Bíróságának hatásköri túllépését mondta ki. S bár a karlsruhei testület utólag visszakozott, az Európai Bizottság kötelezettségi eljárást kezdeményezett Németországgal szemben. Persze az ügy lassan halad előre, s az ítélettől

számított egy év után indult csak meg az eljárás. Még markánsabb példa a spanyol Legfelsőbb Bíróság esete: a testület a hatályos EUB-végzés ellenére megtagadta a katalán szeparatista Oriol Junqueras európai parlamenti képviselőtől a mentelmi jogát.

A német és a spanyol esetek közel sem váltottak ki akkora megrökönyödést, mint a renitens Lengyelország ügye.

QUO VADIS, EUROPA?

A fenti példák is mutatják, a nemzeti és az uniós jog viszonya konfliktusokkal terhelt terület. A lapunknak nyilatkozó Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense 29

PRECEDENS „Az sem mellékes, hogy az uniós jog elsőbbségének elvét épp maga az Európai Unió Bírósága mondta ki 1964-ben”

szerint ugyanis az Európai Unióról szóló és az Európai Unió működéséről szóló szerződések nem szabályozzák elég részletesen a kérdést, így az értelmezési vita szinte elkerülhetetlen.

A szakértő szerint az EU-s szervek közül is leginkább integrációbarát EUB hajlamos az uniós jogra mint a tagállami alkotmányok feletti kvázi alkotmányra, magára pedig egyfajta EU-s alkotmánybíróságra tekinteni.

A tagállamok viszont igyekeznek korlátokat szabni az uniós jog elsőbbségének. Ez különösen igaz Lengyel­ országra, az ottani alkotmánybíróság még 2011-ben – tehát még a PiS nagy ellenfelének számító Donald Tusk kormányzása alatt – kimondta: fenntartja magának a jogot, hogy minden

nemzetközi szerződést az alkotmányra tekintettel vizsgáljon, s annak szövegét kötelező erővel érvényesítse.

Az sem mellékes, hogy az uniós jog elsőbbségének elvét épp maga az Európai Unió Bírósága mondta ki 1964-ben, azaz a testület magát ruházta fel kiemelt szereppel. Tette ezt annak ellenére, hogy az akkor hatályos, 1957-es római szerződésben nem szerepelt az uniós jog elsőbbségére vonatkozó kitétel. A lengyel alkotmánybírósági döntés ennek a közel hatvanéves döntésnek intézett kihívás.

Ebben az ügyben végső soron bírói testületek döntései állnak szemben egymással.

Az ilyen konfliktusok tehát bele vannak kódolva az Európai Unió működésébe. Persze minden fél érdekelt abban, hogy ne élezze ki ezeket a konfliktusokat,

de a lengyel példa is mutatja, nem lehet mindig így tenni. Tóth Norbert szerint több forgatókönyv is elképzelhető. Vagy az Európai Unió Bírósága ismeri el, hogy alkotmányos identitásra hivatkozva ki lehet mondani a nemzeti jog elsőbbségét, vagy Lengyelország módosítja alkotmányát. Mindkét lépés jelentős politikai arcvesztést jelentene a felek egyikének.

Ha folytatódik az eljárás, annak előbb jelentős pénzbüntetés, extrém esetben pedig lengyel kilépés is lehet a vége.

Ez persze semelyik félnek nem érdeke.

Lengyelország elveszítené hozzáférését a hatalmas uniós piachoz, és elbukná az EU-s forrásokat, de a közösség sem mondhat le könnyen egy ekkora gazdaságról és egy geopolitikailag fontos pozícióban lévő országról.

PRECEDENS

Magyar futballünnep és ünneprontó UEFA | KOLTAY ANDRÁS |

REAKCIÓ

A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM REKTORA

A futball-Európa-bajnokság csodálatos élményekvalamennyi majdani nézőt és mindkét, zárt kapuk kel gazdagította a magyar szurkolókat. A rendező mögött játszani kényszerülő válogatottat is sújtja.

Az UEFA döntésének persze sajátos kontextusa Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) azonban is van. Ugyan formailag minden precízen a fegyelmi valamennyi magyar mérkőzés után eljárást indított szabályzatban foglaltaknak megfelelően történt, nea hazai szakszövetséggel szemben. Aki jelen volt a héz szabadulni a gondolattól, hogy a súlyos büntetés magyar csapat mérkőzésein, igencsak elcsodálkozott a kiszabott súlyos pénzbüntetésen és a három hátterét a magyar válogatott elmaradt meccs előtti mérkőzésre szóló stadionbezáráson. térdeplése, illetve az lmbtq-közösséget is érintő új Az UEFA szabályzata szigorúan tiltja a rasszizjogszabály adta; holott az UEFA elvben ódzkodik a mus és a diszkrimináció valamennyi formáját, súsport és a politika összekeveredésétől. A fájó kettős lyosabban ítéli meg a nézőtéri megnyilvánulásokat, mérce alkalmazása ezúttal is tapasztalható: más mint az egyes államok jogszabámérkőzéseken a kifütyült nemzeti lyai. A kiindulópont, a szándék himnuszok, a beszaladó nézők a nemzetközi szövetség részéről vagy a döntő után a büntetőt hibá„A gyűlölködésnek zó angol játékosoknak tömegesen helyeselhető. Ám a magyar sokkal brutálisabb küldött rasszista üzenetek nem válogatott meccsein fékevesztett példái ismeretesek érnek súlyos büntetést. A gyűtombolás helyett óriási hangulat, igazi futballünnep volt, szerte Európában, mégis lölködésnek sokkal brutálisabb példái ismeretesek szerte Európáamelybe kétségtelenül vegyülminket büntetnek ban, mégis minket büntetnek tek szélsőséges hangok is. a legsúlyosabban” a legsúlyosabban.

Tegyük félre amiatti ellenA futball köré épült társadalmi szenvünket, hogy a bizonyítékultúra érték. Erősíti a helyi és a kokat egy senki által semmire nemzeti közösségeket, reményt ad nem felhatalmazott hálózat, a az elnyomás éveiben, bátorítja a szólásszabadság gyaFootball Against Racism in Europe (FARE) szolgáltatkorlását, a közösség ereje által a transzcendenciába ta titkos nézőtéri kép- és hangfelvételek formájában; hajló élménnyel ajándékozza meg a játékosokat és a mi ezt a módszert itt, Magyarországon túlzottan is közönséget egyaránt. Vannak, akik zsigerileg félnek jól ismerjük. De vajon mit tehetett volna a Magyar attól, ha sok ember együtt lelkesedik vala­miért – ám Labdarúgó Szövetség annak érdekében, hogy az a futball nem erről szól, hanem arról ötvenötezer nézőből egy se kiabáljon semmi sértőt? a tapasztalásról, amikor az egyén a közössége által Ha a közönség túlnyomó többsége csak a csapatát gazdagodik, másoktól nyerve erejét maga mögött éltette, és tisztelettel fordult az ellenfélhez, akkor hagyja individuuma természetes korlátait. Mellékemiért kell büntetni a teljes közösséget, beleértve sen – de csak mellékesen! – a fejlett futballkultúra a játékosokat is? Ekkora tömeg esetében lehetetlen része az ösztönös emberi indulatok, agresszió békés garantálni azt, hogy kizárólag cérnakesztyűs, jól nelevezetése is. velt úriemberek és úriasszonyok foglaljanak helyet Ezzel együtt fontos kimondani: a rasszista, kirea lelátón. A futball és a köré épült kultúra szükségkesztő, gyűlölködő hangok nemkívánatosak a futballszerűen fésületlen, a stadionbeli szabadszájúság, a pályán, és igencsak kár, hogy néhány forrófejű alapot különböző közösségek közti ellentétek élére állítása szolgáltatott a súlyos büntetésre. Miattuk sokan történelmi gyökerekből táplálkozik. Ha az európai bűnhődnek majd. Minden ember méltósága érték, futballkultúra érték, akkor e hagyományok szelíd egy erős és önérzetes Magyarországot és nemzeti mederbe terelése, nem pedig teljes kilúgozása lehet válogatottját pedig taszítja mások gyalázása. csak a cél. A büntetés messzemenően aránytalan, www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

31

MAKRONÓM

A magyarok is isszák a levét az EU és Oroszország közti szankciós párbajnak NAGY MÁRTON

A MAKRONÓM ÚJSÁGÍRÓJA

A 2014-ben kirobbanó orosz–ukrán konfliktus hatásait az egész kontinensen érezni lehetett: Vlagyimir Putyin orosz elnök a mezőgazdaságon demonstrált erőt a kemény szankciókból nem engedő Európai Uniónak. Mérlegre tettük, milyen hatással vannak a hét éve fennálló korlátozások Oroszországra, az EU-ra és benne Magyarországra.

32

MAKRONÓM között, amelyeknek soraiban szép számmal találni orosz katonákat is. A harcok kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is tartanak.

Az Európai Unió először 2014. március 3-án foglalkozott az ukrajnai helyzettel. A Külügyek Tanácsának rendkívüli ülése után nem sokkal már az uniós állam- és kormányfők tárgyalóasztalán volt a téma, akik meg is állapodtak a szankciók előkészítéséről. Az intézkedésekre nem kellett sokat várni: a következő hónapokban az EU rendszeresen jelentett be különféle diplomáciai és gazdasági korlátozó intézkedéseket, a végleges lista év végére állt össze. Ennek értelmében felfüggesztették az Európai Unió és Oroszország közötti csúcstalálkozókat, korlátozták egyes szervezetek és személyek EU-ba való beutazását, vagyonukat pedig befagyasztották. Az unió emellett megtiltotta a Krím fél­ szigetről származó termékek importját, s egyes – katonailag is hasznosítható – termékekre kiviteli tilalmat vezetett be.

„Az orosz ellenszankciók sokkal hatásosabbak voltak”

Természetesen az európai kiállás nem maradt válasz nélkül: 2014 augusztusában Vlagyimir Putyin elrendelte az azóta is tartó embargót a mezőgazdasági termékekre azon országokkal szemben, amelyek szankcionálták Orosz­ országot. A helyzet a következő hét évben pedig lényegében változatlan maradt.

HÉT ÉVE TARTÓ PINGPONG

Az utóbbi években a magyar gazdák egyik legnagyobb mumusa – a fagykár, a jégeső, az aszály és általában véve az időjárás viszontagságai mögött, szorosan a második helyen – az Európai Unió és Oroszország közti szankciós párharc. A Moszkva által kivetett agrárembargó 2014 óta sújtja a gazdálkodókat, és segíti az orosz önellátás kiépítését.

Ahogy telnek az évek, úgy válik egyre nehezebbé az orosz piac visszaszerzése, ha egyszer majd feloldják a korlátozásokat.

FOTÓ: MTI / EPA / JURIJ KOCSETKOV

SZANKCIÓK FUTÓSZALAGON

2014 februárjában, miután Viktor Janukovics ukrán elnök elmenekült Kijevből, felségjelzés nélküli, feltételezhetően orosz katonák foglalták el a Krím félszigetet. Március 16-án egy erősen vitatott tisztaságú népszavazás nyomán a Krím csatlakozott Oroszországhoz, s azóta is orosz ellenőrzés alatt áll – noha a nemzetközi közösség túlnyomó többsége ezt nem ismeri el. Ezzel párhuzamosan a kelet-ukrajnai Doneck és Luhanszk térségében fegyveres konfliktus robbant ki az ukrán haderő és a szeparatista paramilitáris szervezetek www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

A szankciós frontok befagyása egyáltalán nem volt szükség­ szerű. Az uniós vezetők már 2015 márciusában világossá tették, hogy az EU hajlandó a szankciók feloldására, ha Oroszország betartja a kelet-ukrajnai helyzet átfogó rendezését célzó minszki egyezményekben foglaltakat. A kezdeti bizakodás ellenére azonban – ideig-óráig valóban sikerült fenntartani a tűzszünetet – nem történt érdemi előrelépés a konfliktus megoldása felé. Így mára az Európai Unióban szinte rutinszerű folyamattá vált, hogy a szankciók típusától függően évente vagy félévente bejelentik meghosszabbításukat, ami értelemszerűen maga után vonja az orosz embargók további életben maradását is.

Bár a szankciók elfogadása kezdetben egyhangú volt, hamar kialakultak a korlátozásokat ellenző és támogató tömbök a tagállamok közt. A leghangosabb ellenzők közt találjuk Magyarországot is, Görögország, Szlovákia, Ciprus és Olasz­ ország társaságában. Orbán Viktor miniszterelnök 2014 augusztusában úgy fogalmazott: a korlátozásokkal az unió lábon lőtte magát, Robert Fico szlovák kormányfő pedig értelmetlennek nevezte őket.

Fontos leszögezni, hogy nem az EU-s korlátozások, hanem Oroszország ellenszankciói érintik rosszul az egyes tagállamokat – ideértve hazánkat is –, és arra semmilyen garancia nincsen, hogy az uniós oldalon egy esetleges enyhítés 33

MAKRONÓM

Almát választ egy nő teherautó-platóról az Arany ősz nevű termelői fesztiválon a moszkvai Vörös téren 2019. október 7-én

OROSZORSZÁG VERT HELYZETBŐL IGYEKSZIK TALPRA ÁLLNI

Eleinte úgy tűnt, hogy az unió, valamint számos más ország által kivetett szankciók elérik hatásukat, és sikerül a gazdaság megroppantásán keresztül változást kicsikarni Putyintól. Igaz, ehhez hangsúlyozottan más világgazdasági folyamatok is hozzájárultak, látványos intő jel volt, hogy a rubel fél év alatt, 2015 első hónapjaira értékének felét elvesztette a dollárral szemben. Az orosz bruttó hazai össztermék is mélyrepülésbe kezdett ekkoriban, a 2013-as 2,3 billió dolláros értékről 1,3 billióra apadt 2016-ra, amely a 2008-as válság alatti szintnek felelt meg.

Bár a makromutatók a mai napig sem tértek vissza korábbi szintjükre, Moszkva egy területen kétségtelenül előnyt kovácsolt a szankciókból: az agrárgazdaság robbanásszerű fejlődésnek indult az utóbbi években.

A nyugati vegyes­vállalatoktól ellesett tudásra építve Oroszország lényegében önellátóvá vált a fontosabb mezőgazdasági cikkek terén: 2013-ban még az élelmiszeripari termékek 35 százalékát importálta, ez az arány 2018-ra 20 százalékra csökkent. Sőt, nemcsak az önellátás jött össze: számos termék esetében már egye34

nesen topexportőr lett Oroszország – erre jó példa a búza, melyben az orosz kivitel az utóbbi években sorra világelső.

A számok igazi mezőgazdasági sikersztoriról árulkodnak, ez azonban csak az érem egyik oldala. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a rekordgyorsan bővülő orosz élelmiszeripar termékei nem mindig ütik meg azt a mértéket, melyet mondjuk egy európai unióbeli fogyasztó elvárna. Egyes felmérések szerint például az orosz sajtok bő egyharmada hamis, emellett a jelentős élelmiszeripari áremelkedés is sok kellemetlenséget okoz.

KÖZÉP-EURÓPA HÚZTA A LEGRÖVIDEBBET A SZANKCIÓS PÁRBAJBAN

Azt már a kölcsönös szankciók bevezetésekor is jelezték egyes kutatók és szakértők, nem biztos, hogy Európa gazdasági értelemben nyertesként kerül majd ki, ha csak korlátozottan tud kereskedni az egyik legnagyobb exportpiacával. A bécsi Wifo gazdaságkutató intézet előrejelzésében 100 milliárd euróra tette az EU kieső export miatti veszteségét. A kutatók azt is jelezték, hogy a kisebb országok bevételei csökkenhetnek majd a legnagyobb mértékben.

Az első prognózisokat hajszálpontosan igazolta a valóság.

A szintén bécsi WIIW gazdaságkutató számításai alapján 2018-ig Németország a 2018-as bruttó hazai össztermékének mindössze 0,2, Olaszország és Franciaország pedig nagyságrendileg 0,1 százalékát vesztette el az exportcsökkenés miatt.

Ausztria esetében ugyanez az adat több mint 0,5, Csehország és Magyarország vonat­kozásában pedig 0,6 százalék. A legtöb-

FOTÓ: MTI / EPA / JURIJ KOCSETKOV

az orosz embargó feloldását is magával hozná. Sőt, ha Oroszország olyannyira akarná az ellene hozott szankciók feloldását, ezt könnyen elérhetné: csak vállalnia kellene a minszki megállapodások érvényre jutását. Vagyis a probléma megoldása sokkal inkább Moszkván, mint Brüsszelen múlik.

MAKRONÓM bet Szlovákia bukta: vesztesége a 2018as GDP több mint 1 százalékát teszi ki.

Az, hogy a közép-európai gazdaságokat jobban megviselték a korlátozások, jellemzően annak tudható be, hogy náluk eleve hangsúlyosabb szereppel bírt az Forrás: Peter Havlik (WIIW) saját számításai Eurostat- és Roszsztat-adatokon oroszokkal való kereskedelem, így magasabbról indulva nagyobbat is tudtak esni. Az adatokból az is látszik, hogy a A 2018-as GDP százalékában, teljes időszak szankciók első két évében voltak jelen10 tősek a veszteségek: ennyi idő kellett 0 IT a gazdaságnak az alkalmazkodáshoz.

DE FR –0,2 A konkrét veszteségek mellett ér5 PL demes még kitérni az oroszországi –0,4 AT export visszaesésének mértékére is.

0 Ez gyakorlatilag a teljes Európai Unió­ –0,6 ban egyforma arányú volt: a legtöbb CZ HU –5 tagállamban nagyjából megfeleződött –0,8 az oroszországi export 2013 és 2016 között, utána viszont egységesen elin–10 –1 dult egy lassú és ingadozó növekedés.

SK A makromutatók tehát azt mutat–15 –1,2 ják, hogy az EU gazdaságát összessé2014 2015 2016 2017 2018 gében nem rázták meg számottevően az orosz szankciók, a közös piac stabi­ lan állta Putyin ütéseit. A pofonok leginkább a kisebb közép-­európai országokon csattantak. Az aggregált adatok viszont ter- egyszerű piaci folyamatoknak, részben az Európai Bizottság mészetesen ismét csak a történet egyik felét mesélik el, támogató intézkedéseinek köszönhetően –, de a NAK szerint azt nem mutatják meg, milyen érvágást jelentett az euró­pai korántsem oldódott meg. Az érdekképviselet szerint továbbra gazdáknak a korlátozás. is az embargó mielőbbi feloldása lenne az agrárium érdeke.

Ahogy ugyanis egyre inkább kiépül az orosz önellátás, úgy lesz egyre nehezebb a magyar termékeknek visszaszerezni piaci pozícióikat, ha egyszer feloldják a korlátozásokat. „A közép-európai gazdaságokat

Az exportkiesés miatti veszteségek országonként, 2014–2018

százalék

milliárd euró

jobban megviselték a korlátozások”

Sokan emlékezhetnek még 2014 nyaráról azokra a képsorokra, amelyek a kétségbeesett gazdákról jelentek meg.

Sokan attól féltek, rájuk fog romlani az exportra szánt gyümölcs és zöldség, vagy pedig az európai túlkínálat miatt olyan alacsonyak lesznek az árak, hogy nem is éri majd meg eladni a terményt. A félelmek részint be is igazolódtak: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint 50 ezer tonnás piacvesztést jelentett Magyarországnak az orosz embargó, és ennél is jelentősebb az a közvetett kár, amelyet az Európai Unió belső piacain ragadó árufelesleg – elsősorban tej, tejtermék, sertéshús, baromfihús, zöldség, gyümölcs – árletörő hatása okozott.

Az agrárkamara közlése alapján 2016 elejére a tejés ser­téságazatban egyre kilátástalanabb lett a helyzet, ez több esetben gazdatüntéshez is vezetett. Sokan a termelés csökkentését vagy akár teljes felfüggesztését is fontol­gat­ták.

A probléma azóta csökkent – valószínűsíthetően részben www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

MÉRLEG

Az uniós szankciók értékelésekor egy dolog egyértelmű: eredeti céljukat, azaz az ukrajnai helyzet stabilizálását, valamint a minszki egyezmények orosz betartását hét év alatt nem tudták elérni, és semmi nem utal arra, hogy ez a közeljövőben változna. Az uniós–orosz gazdasági kapcsolatokat azonban teljesen átrendezték.

Egyfelől igaz, hogy az Európai Unió szankcióinak – kiegészülve más nyugati országok intézkedéseivel és a világgazdaság Oroszország számára kedvezőtlen széljárásával – voltak hatásai: a korlátozások hozzájárultak az orosz gazdaság 2015-ben kezdődő válságához. Az ellenszankciók azonban sokkal hatásosabbak voltak – a Journal of Comparative Econo­ mics egy friss tanulmánya szerint nyolcszor hatásosabbak –, s nemcsak az Európai Uniónak csaptak vele oda az oroszok, hanem a maguk malmára is hajtották a vizet. Hiszen sikerült beindítani a mezőgazdaságot, s kezdetben az Európai Unió számos tagállamának súlyos veszteségeket okoztak.

A szankciós párbaj mérlege tehát az egyik oldalon diplomáciai impotencia, az orosz gazdaság megingatása, cserébe az orosz gazdák térnyerése és egy pofon az európai agráriumnak.

35

SPORT

Mégis kinek az olimpiája? | CSISZTU ZSUZSA | Nagy, megkönnyebbült sóhaj – fellélegzett a világ 1988-ban, gondolták így: egy tollvonással megszüntették a versenyzői amikor már valószínűsíthető volt, hogy két egymást követő, szektorokat a nézőtéren, s azokat a jegyeket is eladták, ahol politikai bojkottnak áldozatul eső, csonka olimpia, a moszkvai addig a versenyzők ülhettek. Ezt a döntést onnantól minden és a Los Angeles-i után a sportélet java része végre tényleg szervező magáévá tette, s aki sportoló létére előhozakodott ott lesz Dél-Koreában. Valamit ott, az ázsiai kistigrisek leg- azzal a botor ötlettel, hogy mégis megnézné egy másik sportág nagyobbikánál nagyon tudtak a szervezők, mert emlékszem, versenyzőjét a döntőben, esetleg a csapatirodán igényelhetett éreztük, hogy ez nem egy sportági világbajnokság, ez olimpia. jegyet. Ha mázlija volt, nem vitték el a protokollvendégek az Az olimpiai faluban akárki szembejöhet, s mint a mesében, utolsót is az orra elől.

Nem csak az atlantai olimpiai parkbéli robbantás, a lőn, egyik reggel úgy kocogott el mellettem híres, kockára igazított frizurájával és nyurga, párducszerű alakjával a fokozódó profithajhászás no és az egyre „kockább” szabásprinter és távolugrókirály Carl Lewis, mint egy látomás. lyozások miatt, de ahogy teltek-múltak a négyéves ciklusok, Világnagyságok, sportolóikonok bukkantak fel a hatalmas egyre inkább kikristályosodott, hogy a sportolók kizárólag közös éttermekben, heverésztek az olimpiai park gyepén, egy nekik kijelölt csatornában mozoghatnak, amelyről még pólókat, jelvényeket csereberéltünk mindenkivel, aki szem- várható szervezési anomáliák miatt sem szabad letérniük bejött, és nem győztük újratöltetni a filmet a fényképező­ a játékok ideje alatt. A célirányos utazás lett a ki nem mongépünkben, hogy megörökítsük a dott szlogen: gyere ide, olimpikon, páratlan pillanatokat. Versenyeink gyorsan akklimatizálódj, versenyezz, végeztével pedig ott őrjöngtünk a nyerj, és menj haza mihamarabb. „Versenyeink végeztével lelátókon, hogy végre megnézzük, Az olimpia az igazán esélyesekott őrjöngtünk a lelátókon, nek egyre inkább a formaidőzítésről hogyan nyer vagy veszít egy-egy honfitársunk, olyan sportolók, akikés a csőlátásszerű versenyzésről hogy végre megnézzük, ről mi is többnyire csak az újságokszólt, a legtöbb profi már a teste hogyan nyer vagy veszít ban olvastunk. Sosem felejtem el, kímélése okán sem vett részt a egy-egy honfitársunk” hogyan ünnepeltük együtt Martinyitó- és a záróünnepség többórás, nek Janit és a csapataranyat elhoácsorgással teli zűrzavarában. zó öttusa-­válogatottat, de az égett Az Egyesült Államok kosárlabda­ be igazán, ahogy a versenyzőknek csapatának tagjai messze elkerüldedikált néző­téri lelátón kiordítjuk a lelkünket az NDK-s ték a falut is, Athénban például egy, a kikötőben parkoló, vetélytársak mellett valószerűtlenül kicsinek tűnő Egerszegi amerikai felségjelű óriási tengerjárón laktak, és azóta is a Krisztinának, az akkor még csak tizennégy éves Egérkének. falun kívül állomásoznak, többnyire ötcsillagos szállodában Ez a fajta közösségi élmény jelentette az olimpiai csapathoz vagy újra luxushajón, mint öt éve is. Mert mindig lesznek tartozást, a megnyitón átélt közös bevonulás várva várt érzetét, egyenlők és egyenlőbbek egy olimpián is. amelyért évek, évtizedek óta dolgoztunk. A falubéli toronyházak Rióban akkora dugók és olyan rosszul szervezett logisztikai erkélyein ringatózó több tucat trikolór lobogó mint megannyi megoldások tették szinte lehetetlen küldetéssé az olimpiai darabka otthon várt minket messze a hazánktól, ez volt az az faluból a nem saját sportágbéli versenyre jutást, hogy a legolvasztótégely, amely összegyúrt minket az olimpiai ötkarika többen már nem is próbálkoztak vele. A faluban maradt a tévé alatt egyetlen hatalmas, együtt dobogó szívvé. és a net, a közösségi média és a belső infók a tájékozódásra.

Négy évvel később Barcelona csodás volt, hozta mindazt, Nagyot fordult velünk a világ az utóbbi négy, illetve öt évamit a katalán életérzés kínál, ritmikusan szólt a taps a néző­ ben. Ma már nem az a kérdés, hogy ott lehetnek-e sportolók téren, és még mindig szoríthattak egymásért a versenyzők a lelátón, hiszen tudjuk, hogy nem. A világjárvány a nézőket a lelátókon. Atlantában az amerikaiak már egyáltalán nem is eltüntette onnan. Ma sokkal inkább az a kérdés, egyáltalán 36

SPORT

FOTÓ: MTI / NÉMETH FERENC

A magyar csapat vonul a XXIV. nyári olimpiai játékok megnyitóünnepségén a szöuli olimpiai stadionban.

Az eseményen 160 ország sportolói vonultak föl. Hazánkat 200 versenyző képviselte

eljut-e a sportoló a saját versenyére, és nem esik-e áldozatul „Athletes first!” (a sportolók az elsők) – szól a NOB szlo­ valamilyen covidellenőrzési applikáció fura szabályozásának genje: e csodás üzenetet magában mormolva az egyszeri a tokiói tartózkodás leginkább házi őrizethez hasonlatos ideje olimpikon betartja a bürokraták által előírt, maximum öt alatt. Köp-e elég vaskosat az aznapi teszthez, hiszen japán nappal korábbi kiérkezés diktátumát, és történjen bármi, szokás szerint így szűrik a fertőzötteket, akár beoltották két nappal a versenye után már húzza is el a csíkot a szigetaz embert, akár nem. Képes-e megállni, hogy átnyúljon országból. Elviseli, hogy kongó lelátók előtt kell élete csúcsa falu éttermének plexileválasztóformáját hoznia, és ha mindezen ján, hogy egy régen látott külföldi körülmények ellenére netán mégis érmet nyerne, tudomásul veszi, hogy sportolóval örömében lepacsizzon, „Nincs találkozás, nincs és kibírja-e idegrendszerrel, hogy egy tálcán majd bejuttatják neki a érintkezés, nincs mosoly, maszkban töltött lépéseit mindenki lefertőtlenített érmet, amelyet fel­ maximum a maszk alatt” mindenhol nézi, ellenőrzi és jelenti, akaszt a saját nyakába, nem gratulál, persze kizárólag az ő érdekében. nem ölelkezik a dobogó többi fokán Nincs találkozás, nincs érintkezés, állóval, nem rázza meg a kezüket, nincs mosoly, maximum a maszk és nem fogadja senki gratulációját, alatt. Ám a sportoló kibírja mindezt, mert fegyelmezett, még akkor sem, ha legnagyobb riválisát győzte le, amire tudja, hogy ezért van itt, és örül, hogy egyáltalán megren- egész életében készült. Nem integet a közönségnek, nem dezik neki az olimpiát. De tényleg neki? Érte szólnak vajon szelfizik, és úgy általában visszafogottan örül. azok az intézkedések is, hogy nem posztolhat semmit, szó Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint semmit az olimpiai létesítményekből? Mert bár az ő érzelmekkel teli olimpiát ígér, de vajon számba vette-e, hogy közösségi felületeire kerülne a tartalom, mondjuk egy boldog a bosszúság, a csalódottság, a méltatlanság és a hiányérzet mosoly, az olimpia területén, vagyis jóformán a repülőtérről is mind-mind ott szerepel az érzelmek spektrumán? Még a repülőtérig egyetlenegy helyszínen sincs ehhez joga, mert ha ezeket ritkán kapcsoljuk is az olimpia fogalmához – és sérülhetnek a marketingjogok, ha a háttérben látszanának az ezután sem szeretnénk. Úgyhogy kedves magyar olimpiolimpiai tulajdonelemek – így hívnak mindent, ami ötkarika, konjaink! Minden szokatlan és nehéz, idegesítő s olykor logó, kabala stb. Mi mást tehet hát a sportoló, mint elfogadja, méltatlan körülmény ellenére kitartást, türelmet, szép és hogy újabb jogaiban korlátozzák, nem szeg szabályt, nem sikeres, örömteli pillanatokat hozó, emlékezetes olimpiát posztol, nem tájékoztatja a rajongóit semmiről, hanem szót kívánunk nektek! Veletek vagyunk, és szorítunk nektek a fogad. Nem akar még verseny előtt hibázni, nehogy úgy harminckettedik nyári játékok alatt, mert nekünk már mind küldjék haza, mintha ki sem jutott volna. győztesek vagytok! www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

37

SPORT A SIKERKAPITÁNY A TOKIÓI OLIMPIA ELŐTT

Előfordulhat, hogy a játékosok begolyóznak VÁMOS TAMÁS

Tudom, hogy nagy focirajongó. Az angol futball és a Man- évfordulóktól. Egyébként a vízilabda és az egyetemi oktatás chester United megszállott szurkolójaként miként fogadta, miatt szinte naponta eszembe jut. Rengeteg pozitív példát hogy kedvencei hazai pályán bukták el a döntőt, így megint mutatok be a tanulóknak, és a közös meccseink mindig lecsúsztak az Európa-bajnoki aranyról? rá emlékeztetnek. Tudom, hogy Tibit legtöbben az óriási Ahogy elbukták, úgy meg is nyerhették volna, hiszen Pick- akaratú küzdővel azonosítják, de számomra nemcsak ez ford kivédett két tizenegyest, de ez is kevés volt. Számomra jellemzi őt, hanem a mosolya, a hatalmas nevetései is; ezek egyáltalán nem újdonság, hogy az angolok nem nyernek megmaradnak az emlékezetemben. meg egy büntetőpárbajt. Sokan szidják Rashfordot, pedig a Manchester UniSzeptemberben már három éve lesz, tedban tényleg mindegyik tizenegyest hogy lemondott a Magyar Vízilabda „Számunkra a három berúgja. Most is zseniálisan csinálta, Szövetség elnöki posztjáról. Ma már olimpiai aranyérem Donnarummát elfektette, csak sajnos a talán elmondhatja az indokokat. kapufát találta el. Attól függetlenül, hogy A mai magyarországi sportszisztémátizenöt-húsz évre nem lettek Európa-bajnokok, pozitívum- biztosította a nimbuszt” ban az elnöki tisztség meglehetősen nak tartom, hogy egy angol válogatott – a mazochista pozíció, tudniillik néha nem meglepő fizikum mellett – ennyire azokat kell mozgatni, azokkal kell latinos technikával futballozott végig egy szembeszállni – a klubokkal –, amik kontinensversenyt. Nekem nyilván nem megválasztottak. Ahhoz, hogy beváltsd akkora csalódás az elvesztett Eb-döntő, mint nekik, de ettől a választási ígéreteidet, néha az egyesületek tyúkszemére kell lépned. Ám akadnak olyan, a gazdasági világból még fáj, hiszen egy centire voltak az aranytól. érkező klubvezetők, akik nem szoktak hozzá, hogy valaki Folytassuk egy szomorú aktualitással: nemrég múlt egy úgymond zavarja az ő köreiket. Még úgy sem, hogy egyéve, hogy itthagyott minket kedves tanítványa, utódja, egy intézkedésből a kluboknak hosszú távon egyértelmű a háromszoros olimpiai bajnok klasszis, Benedek Tibor. hasznuk lenne. Egyébként mindegyik csapatsportágat Az eltelt idő elég volt ahhoz, hogy feldolgozza az elvesz- a válogatott eredményei minősítik, számunkra a három olimpiai aranyérem tizenöt-húsz évre biztosította a nimtését?

Azt az utat választottam, hogy őrzöm az együtt töltött több buszt. Sokszor éjjel-nappal dolgoztam, egész nap szólt a mint két évtized emlékét. Azzal, hogy az emlékezetemben telefonom, folyamatosan azon kattogott az agyam, miként a mosolygós, viccelődős Benedek Tibi marad meg, kön�- tudom a leghatékonyabban fújni a szelet a vitorlába. Ezt nyebben kezelem a helyzetet, és ez abszolút független az örömmel végeztem, ám amíg az egyesületek választják 38

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

Nagy kérdés, miként lehet kibírni a három hét bezártságot – mondja Kemény Dénes a nézők nélküli ötkarikás játékokról. A kontinens-, világés háromszoros olimpiai bajnok vízipóló-válogatott egykori szövetségi kapitányával a futball-Európa-bajnokságról és a magyar olimpiai esélyekről beszélgettünk, közben vadásztunk és balatonoztunk is kicsit.

KEMÉNY DÉNES

Budapesten született 1954ben. Világhírnevet a magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitányaként szerzett.

Tizenhat éven keresztül vezette a csapatot, 2000 és 2008 között három olimpiai arannyal gazdagították hazánkat. 2012-től 2018-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, jelenleg tanít, és a Nemzetközi Úszószövetség edzőbizottságának alelnöke.

A Prima Primissima sport kategóriájának 2006. évi kitüntetettje, többször is az év edzőjévé választották.

Eredeti szakmája állatorvos.

SPORT meg az elnököt és az elnökséget, elkerülhetetlen lesz a konfliktushelyzet.

Miként telt az elmúlt három év? A tanítást már említette, de ismerve önt biztosra veszem, hogy a fennmaradó időt sem töltötte tétlenül.

Számomra azok a napok a legfárasztóbbak, amikor nincs semmi teendőm. Szerencsére általában csak egy ilyen napom van egy héten, olyankor a család és a ház körüli dolgok is elég elfoglaltságot adnak. De mindennel együtt az sokkal fárasztóbb, mint amikor korán felkel az ember, ide megy, oda megy, intézi a dolgait, tanít, rohan a suliba a gyerekért, és úgy ér haza. Azt hiszed, elfáradtál, pedig az energiaigényes napokon energiát termelsz, vagyis nem vagy annyira lepukkanva, mint amikor nem teszel semmit. A Testnevelési Egyetemen való oktatás sok energiát elvesz, hiszen évekig szünetelt az edzőképzés, ez is a magyarázata, hogy az alapképzésre és a mesterképzésre is négyszeres a túljelentkezés.

A hallgatóknak mindig azt mondom, számukra a vízilabda tantárgy a legkevésbé fontos, mert lehet, hogy ők jobban tudják, mit kell tenni, ezért a többi tanszéken sokkal többet lehet tanulni. Én csupán a tapasztalataimat mondom el – illusztrálva Benedek Tibivel és a többiekkel. A tanításon kívül a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) edzőbizottsága alelnökeként és a pólószabályok újrafogalmazását végző FINA-bizottság tagjaként a pandémia idején is folyamatosan dolgoztam, rengeteg hasznos megbeszélést folytattunk.

„Mindegyik rivális ellen csak kivont karddal és tiszta fejjel lehet esélyünk”

Ha már a pandémiát említette: az olyan aktív sportembernek, mint ön, mennyire befolyásolta a mindennapjait a leállás? Ilyenkor átértékeli kicsit az életét az ember?

A világjárvány sokféleképpen hatott mindenkire. Az emberek többségét földhöz csapta, amit elsősorban a vírustól való félelemnek és a megélhetés esetleges elvesztéséből fakadó létbizonytalanságnak tudhatunk be. A családok szétszakadtak, a nagyszülőkkel egy évig nem lehetett találkozni, Dobogókőn élő, 89 éves apámmal hosszú hónapokig csak a kerítésen keresztül beszélgettünk, ez mindannyiunk számára példátlan volt, egyben dermesztő is. De felmértem, miként tudok ehhez valami extrát hozzárakni. A „Maradj, otthon!” időszakában minden másnap mentünk maszkban közértbe, gyógyszertárba, de azért gyakran főztük meg az ebédet a kertben szabad tűzön. Tudom, hogy ezt nem mindenki teheti meg, és azért is hálás vagyok a sorsnak, mert itt, Leányfalun a kertünk egyik kapuja az erdőre néz, s mivel sem a tölgyfa, sem a szarvas nem fertőz, nagyokat kirándulhattunk.

40

„Benedek Tibit legtöbben az óriási akaratú küzdővel azonosítják”

Kemény Dénes szövetségi kapitány és Benedek Tibor figyeli a Magyarország– Horvátország bronzmérkőzést a 14. FINA vizes világbajnokságon 2011-ben Sanghajban. A magyar csapat negyedik lett, miután 12-11-re kikapott Horvátországtól

SPORT

FOTÓ: MTI / ILLYÉS TIBOR

Mielőtt a tokiói esélyekről beszélgetnénk, több évtized távlatából egy-egy gondolat segítségével idézzük fel a Kemény-korszak három olimpiai aranyérmét. 2000, Sydney?

Micsoda időszak volt! Az első három év alatt öt világversenyen voltunk túl (két Európa-bajnoki címmel, egy világ­ kupa-elsőséggel és egy világbajnoki ezüsttel – a szerk.), és a csoportmeccsek után csupán egy nap pihenőt kaptunk, majd három nap alatt újabb három mérkőzést nyomtunk le.

E hihetetlen sorozat közben döbbentünk rá: a nyomás jót is tett nekünk, hiszen a szerbek elleni vereségen nem sok időnk volt rágódni, estére minden kitisztult, jöttek az újabb fontos megméretések. Az egész olimpiából nem is a döntő megnyerése a legemlékezetesebb, hanem a felismerés, hogy ami megtörtént, akár jó, akár rossz, hamar el kell feledni, hiszen mindegyik rivális ellen csak kivont karddal és tiszta fejjel lehet esélyünk.

2004, Athén?

A döntőben azon gondolkodtam, az nem lehet, hogy a torna legjobb csapata éppen a fináléban, a legfontosabb mérkőzésen játszik a leggyengébben. Szerencsére a negyedik negyedben „helyreállt a világ rendje”, újra nagyon jól játszottunk, 3-0ra megnyertük.

2008, Peking?

Ezen az olimpián játszottunk a legegyenletesebben, a legkiegyensúlyozottabban, és minden játékos mindig hozzátett annyit, amennyi az aranyérem megszerzéséhez szükséges volt. Ebből a csapatból nem tudok mondani olyat, akinek ne lett volna több fontos momentuma is.

A győztes Millennium vezetőedzője, Kemény Dénes és Varga Tamás beleugrik a medencébe a masters korosztályú vizes világbajnokságon, a 40+-os korcsoport döntőjében játszott Millennium–Szentpétervár mérkőzés végén a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában 2017. augusztus 13-án.

Az olimpiai bajnokok alkotta magyar csapat 16-3-ra győzött

FOTÓ: MTI / CZAGÁNY BALÁZS

Már tudjuk, hogy Tokióban nézők nélkül zajlik majd az olimpia. Ez mennyire lehet hatással a játékosok teljesítményére, mennyire írhatja át az erőviszonyokat?

Szerintem az átrendeződéstől azért sem kell tartani, mert Japánról beszélünk. Nem nagyon ismerem a szurkolói szokásaikat, a vízilabdára vonatkozólag különösen nem.

Ami az erőviszonyokat mégis némiképp befolyásolhatja, az a tény, hogy buborékolimpia lesz. Bár Európában vannak már ezzel kapcsolatos tapasztalataink, a nagy kérdés, hogy miként lehet kibírni a három hét bezártságot. Könnyen előfordulhat, hogy a játékosok begolyóznak, és így szétverhetik a csapategységet.

Már csak a protokoll miatt is kezdjük először a lányokkal: az Európa-bajnoki bronzérem, az olimpiai selejtezőtorna magabiztos megnyerése vagy éppen a világligaezüst mire predesztinálja őket? Bíró Attila szövetségi kapitány a Mandinernek adott interjúban azt mondta, „herótunk van már a negyedik helyezéstől”, utalva arra, hogy az utóbbi három olimpián mindig negyedikek lettünk.

Sok minden nem változott: a lányokban eddig is megvolt, most is megvan a siker lehetősége. Jó előjel, hogy a fontos meccseken azokat a csapatokat sikerült visszatérően megverni – Hollandiát, Spanyolországot, Oroszországot, Olaszországot –, amelyek korábban többször borsot törtek 41

ROVAT SPORT

vagy egy mérkőzésre. Hacsak nem sunyiban csinálták…

Mindenesetre érdekes szakmai kérdés lesz, hogy miként tartod tűzben azt a játékosodat, aki éppen nem játszik.

Mert például az ugye elképzelhetetlen, hogy csak egyetlen kapust nevezz… Én is kíváncsian várom a fejleményeket, mint ahogy azt is, hogy a legszebb magyar hagyományok folytatódjanak.

A fiúk budapesti Eb-elsőséggel érkeznek Tokióba. Velük kapcsolatban mindig az aranyérmet emlegetjük, hiszen ahogy ön is fogalmazott egy interjújában: minden negyedik magyar olimpiai bajnok vízilabdázó…

A labdarúgó-Európa-bajnokság, majd az olimpia alatt a Ráadásul az egyharmada az enyém! (Nevet) A csoportunkban vadászat nyilván háttérbe szorult az életében, persze az mindenki verhető, ám a másik is igaz, hogy ez a hobbi nem ágon öt olyan rivális van, amely kifejezetten nyári elfoglaltság… akár negyeddöntős lehet, tehát Így van, de azért vannak érdekes „Az a szép, hogy mindenkit figyelni kell a riválisok eredmé- meg tudunk verni, a baj viszont, fejlemények. A déli megyékben nyeit. Hozzáteszem: egy edző, sajnos markánsan megjelent az hogy mindenki erős” egy csapat sosem taktikázhat, aranysakál – ez egy dúvad, amely hogy kit verjen meg és kit ne. rengeteg kárt okoz az újszülött Le kell játszani a mérkőzéseket, szarvasborjak, malacok állomákészülni a ki-ki találkozókra, kenyában –, ezért különösen ki vazelni a monotóniát. Az a szép, hogy mindenkit meg tudunk gyunk hegyezve rá, egyértelmű cél a létszám csökkentése. verni, a baj viszont, hogy mindenki erős.

A vadászat mindig is kikapcsolt, nem elsősorban a teríték, hanem az élmény és a környezet miatt. Ugyanígy vagyok Sokan kifogásolják, hogy tizenhárom helyett már csupán Balatonfenyvessel, ahová szintén szeretünk elvonulni. Egy tizenkét játékos nevezhető egy mérkőzésre. Ez észszerű baráti társasággal rendszeresen együtt szurkolunk, lángosozunk, gyakran vagyunk a vízben. Azt szoktam mondani, hogy változtatás volt? Érdekes, a felkészülés során egyetlen csapattól sem lát- ha elindulok a Balatonra, én már az Osztapenko-szobornál tam, hogy tizenkét játékossal készült volna egy tornára jól érzem magam…

42

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

az orrunk alá. Az éremre reális esély van, ehhez a csoportban az oroszok elleni mérkőzés lesz a sorsdöntő csata, jó lenne elcsípni az USA mögött a második helyet, mert úgy verhető ellenfelek következhetnek.

SZPONZORÁLT TARTALOM

Zenei sokszínűség a Campuson

A Campus Fesztivál zenei programja idén négy teljes értékű napon és 14 programhelyszínen vár mindenkit, aki az elmúlt évben hiányolta, hogy együtt énekelhesse kedvenc dalait barátaival és szeretett előadóival. Biztos, hogy felemelő érzés lesz a mintegy 200 előadóval együtt újraélni azokat az élményeket, amelyek úgy hiányoztak az életünkből a pandémia alatt.

A Campussal nehéz felvenni a versenyt, ha zenei sokszínűségről van szó.

névadójaként jelen lévő MOL-csoport kommunikációs igazgatója. Vállalatunk az egész országot behálózza, támogatási tevékenységünkkel pedig arra ösztönzünk mindenkit, hogy fedezze fel újra Magyarország látványosságait. Legyen szó balatoni programokról, vagy a debreceni Campus Fesztiválról, olyan élményekkel gazdagodhatunk, melyek egy egész évre feltölthetnek minket.”

A MOL Nagyszínpad programja hagyományosan a legnagyobb közönséggel rendelkező előadóké: a Tankcsapda, Ákos, Majka & Curtis, a Bagossy Brothers

„Nagyon hiányzott már a színpad a Campust nagyon várom, eddig mindig olyan pozitív élményekkel jöttem el, hogy most tényleg azt érzem, hogy ú, de jó lesz újra Debrecenben. Most azért van bennünk egy plusz lendület, megéreztük nagyon, hogy mit jelent nekünk a közönség és a színpad, és hogyha ez nincs, akkor mennyire kis szürke igazából az élet. Úgyhogy egyértelmű, hogy én is gondolkodom folyamatosan (Rúzsa Magdi) ezen, hogy jaj, milyen lesz újra.” „A nyár újra elhozta a szabadságot és a fesztivál szezont, amelyből természetesen a MOL is kiveszi részét.- mondta el Pantl Péter, a a Nagyszínpad

Company, Rúzsa Magdi, a Halott Pénz, a 30Y lépnek itt színpadra mások mellett.

„Örülök, hogy visszatérhetek Debrecenbe, már elmondtam rengeteg interjúban, most elmondom újra, hogy második hazámnak tekintem Debrecent, annak idején, több mint 33 évvel ezelőtt a Bonanza Banzai legnagyobb sikerét Budapesten kívül Debrecenben aratta, és azóta is azt hiszem nincs olyan koncertterem a városban, ahol én ne játszottam volna. Ez egy olyan helyszín számunkra, ahol úgy érezzük, hogy a mieinkhez jövünk, úgyhogy remélem, ez idén is így lesz… Annyiban természetesen különleges, hogy nagyon sokáig nélkülöznünk kellett a lehetőséget, hogy színpadra lépjünk, a közönség egy részének is talán hiányzunk, úgyhogy ősrobbanás várható szerintem a debreceni Campuson, de hogy mi lesz valójában, erre (Ákos) majd a közönség adja meg a választ.”

Rekord az MKB KKV hitelezésében!

Szponzorált tartalom

Az MKB Bank piaci részesedéséhez képest kiemelkedő arányban nyújtott és nyújt hitelt a vállalati ügyfeleinek.

Szarka László, az MKB Bank KKV divízió igazgatójának szavaiból érezhető a büszkeség. Érthető, hiszen a hitelezés tekintetében az MKB Bank a piaci részesedéséhez képest kiemelkedő arányban nyújtott és nyújt hitelt vállalati ügyfeleinek. Ez természetesen nem ment egyszerűen, kemény és embert próbáló időszakon vannak túl, már ha egyáltalán túl vagyunk a pandémia időszakán.

A Covid-nyitás milyen hatásokat válthat ki a KKV szektorban?

Szerintem hasonló lesz, mint tavaly, amikor júniusban már lazult a szorítás és ez kitartott nagyjából a tél végéig.

Hogyan látja a moratóriumot választott ügyfelek helyzetét, lehetőségeit?

Az MKB Bank szerencsés helyzetben van, mivel a Covid által leginkább sújtott ágazatokban elenyésző a kitettsége. Így a moratórium hatásai az MKB-nak nem okoznak jelentős hátrányt.

Merészség ma beruházni hosszabb távra, vagy elemi érdek? Milyen erre a KKV szektor hajlandósága?

Ma az ügyfeleink azt érzékelik, hogy eljött a megfelelő pillanat, itt az idő beruházni, fejleszteni, esetleg versenytársakat felvásárolni, hiszen most a forrás is rendelkezésre áll ezekhez. Az MKB Banknál ugyanis az összes krízistermék megtalálható és az elérhető banki eszközök sokkal kiszámíthatóbbá teszik a hosszútávú működést.

Hogyan alakult a hitelnövekedés a szektorban?

Dinamikusan bővült a KKV szektor hitelezése a tavalyi évben. Az MKB a piaci átlaghoz, valamint a saját piaci részesedéséhez képest is kiemelkedő eredményt ért el, mindezt úgy, hogy a kockázati hozzáállásunkon nem kelwww.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

Szarka László KKV divízió igazgató, MKB Bank lett változtatni. Ezen felül nagyon büszkék vagyunk, hogy az MFB Pont hitelkonstrukciói esetében még ennél is nagyobb sikertörténetet írtunk bankunk életében, ami egyben a teljes KKV szektor számára is jelentős eredmény.

Az online kapcsolattartásban találtak előnyöket, készítettek olyan fejlesztéseket, melyeket a későbbiekben is megtartanak?

Természetesen, ilyen például az online számlanyitás, a különböző digitális csatornák, a nagyon sok „e-fejlesztés”, például az e-aláírás. Ezeket az ügyfelek is nagyon szeretik, hiszen nagyon kényelmes megoldás mindenki számára és csökkenti az ökológiai lábnyomunkat is.

43

SPORT

HAJÓS ALFRÉD

BAUER RUDOLF

HALMAY ZOLTÁN

WEISZ

Aranyemberek EDVI LÁSZLÓ, VÁMOS TAMÁS

1896 áprilisában 13 ország 285 sportolója gyűlt össze Athénban, hogy 43 versenyszámban összemérje erejét. 2021-ben 200-nál több ország mintegy 11 000 sportolója áll rajthoz Tokióban, hogy 33 sportág 339 versenyszámában küzdjön. Az I. és a XXXII. talán csak annyiban hasonlít egymáshoz, hogy mindkettőt úgy hívják: olimpia.

Vajon az I. olimpián versenyre jelentkezők gondolták, hogy bevonultak a történelembe? Sejtette a Műegyetem ifjú hallgatója, Hajós Alfréd, amikor a pireuszi öböl 11 fokos vizében elsőként érte el a célbóját, hogy nevét 125 év múlva is tisztelettel fogják emlegetni?

Ha ő nem utazik a görög fővárosba, akkor Bauer Rudolf neve lenne az övé helyén a magyar sporttörténelemben.

Hajós Alfréd szerezte az első két olimpiai bajnoki címet Magyarországnak, Bauer csak a harmadikat, és nevét alig ismeri valaki.

44

1900-ban Párizsban Bauer Rudolf olyan messzire hajította a diszkoszt, mint senki a mezőnyből. Ráadásul egy ikonikus sportágban győzött, hiszen a diszkosszal vitézkedők már az ókori olimpiák történetében is nagy megbecsülést kaptak, s a világ egyik legismertebb szobra is egy ilyen sportembert ábrázol. Bauer egy gyönyörű sorozatot indított el, a mai napig további kilenc magyar atléta vehetett át olimpiai aranyérmet, Bauerrel együtt nyolcan dobó-, ketten ugrószámban.

1904-ben Saint Louisban Magyarország olyan statisztikát produkált, amely aligha múlható felül. A négy sportolóból

SPORT

RICHÁRD

ÁR GEREVICH ALAD

PAPP LÁSZLÓ

R HALASSY OLIVÉ

álló küldöttség két arany-, egy-egy ezüst- és bronzérem- mindig győzött, így van Gerevich Aladárnak hét, Kárpáti mel jött haza. Halmay Zoltán az 50 és a 100 yardos úszó- Rudolfnak és Kovács Pálnak hat olimpiai bajnoki címe.

A londoni 1908-as játékokon a két kardvívóarany mellett számot is megnyerte, és könnyen lehet, hogy csak azért nem diadalmaskodhatott 220 yardon is, mert 50-en újra a birkózó Weisz Richárd, 1912-ben Stockholmban a sportlökellett úsznia az aranyért, és nem ért oda a harmadik vő Prokopp Sándor lett bajnok. Legközelebbi részvételünk számának rajtjához. Az Osztrák–Magyar Monarchia had- alkalmával, 1924-ben Párizsban csak két aranyunk lett, 1928seregében szolgáló aranyesélyes vívóinkat a főnökeik azzal ban Amszterdamban csúcsot javított a magyar küldöttség öt az indoklással tartották itthon, hogy bajnoki címmel. Ebben van különleges „megengedhetetlen, hogy a katonaság szám is: dr. Mező Ferenc művészeti pódiumon mutogassa magát, és ezért „Hajós Alfréd szerezte versenyben lett első Az olimpiai játékok belépőjegyet kérjenek”. története című irodalmi alkotásával. az első két olimpiai Az első vívóaranyra ezért 1908-ig Bizony, néhány olimpián szellemi tebajnoki címet kellett várnunk, amikor már nem csak vékenység jutalmaként is dobogóra leMagyarországnak” katonatisztek állhattak a pástra. Ekhetett állni. Építészetben, festészetben, szobrászatban, zenében és irodalomban kor indult el az a fantasztikus sikersorozatunk kardvívásban, amely az írtak ki pályázatot az olimpiai bajnoki olimpiák történetében is különleges címért. E „sportágakban” az idők fohelyet foglal el. 1960-ig gyakorlatilag verhetetlenek voltak lyamán négy magyar érem született. Mezőhöz hasonlóan a magyar kardozók egyéniben és csapatban is. 1912-ben a irodalomban állt a dobogóra, a harmadik fokára dr. Földes legjobb nyolc között hét magyar küzdött. Eleinte Fuchs Éva. Manno Miltiades szobrászatban, Hajós Alfréd pedig Jenő volt a legeredményesebb négy arannyal, aztán 1932- építészetben lett ezüstérmes. Igen, arról a „bizonyos” Hajós ban elkezdődött a legendás Gerevich Aladár uralkodása. Alfrédról van szó. Természetesen az e szakágakban szerzett Legeredményesebb olimpikonunk egyéniben 1948-ban érmek is benne vannak az összesítésben, Mező aranyérme nyert, 1932 és 1964 között rajta kívül kétszer győzött a 14-es sorszámot viseli dicsőséglistánkon. egyéniben Kárpáti Rudolf, egyszer-egyszer Piller György, Amszterdamban remek teljesítmény volt az öt aranyérem, Kabos Endre, Kovács Pál, Pézsa Tibor. 1960-ig a csapat is az azt követő időkben viszont már szinte kudarc. Ennél www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

45

SPORT kevesebb csak Montréalban és Pekingben volt. Folyamato- olimpiai bajnok ökölvívója, azóta sem sok követője akadt, san kényeztetnek minket sportolóink. 1928-ban kezdődött akkora bravúr ez. Bokszolóink sikerei szépen végighúzódtak el ökölvívóink nagy sorozata, 1932-ben vízilabdázóinké. a 20. századi olimpiákon. Az első aranyat Kocsis Antal nyerte Az első „igazi csapatban” szerzett cím örökre emlékezetes, 1928-ban, a tizediket pedig Kovács István 1996-ban. Érdekes, főleg úgy, hogy további nyolc követte ebben a sportban. Los hogy Papp Lászlón kívül mindegyik sportolónk csak egyszer Angelesben Komjádi Béla irányításával értek a csúcsra pó- tudott győzni. Kokó esetében ez saját döntés volt, Atlanta lósaink, köztük Halassy Olivér, az egyik legkülönlegesebb után még évekig uralhatta volna súlycsoportját, de inkább sportolónk. Ő úgy lett Európa-bajnok úszásban és kétszeres átlépett a profik táborába, és ott is zajos sikereket ért el. olimpiai bajnok vízilabdában, hogy egy A 21. században nagyon hiányoznak e sportág diadalai, pláne hogy egyre népgyerekkori közlekedési baleset miatt a bal lába térd alatt hiányzott. Rajta kívül „1960-ig gyakorlatilag szerűbb a világban az ökölvívás. van még egy olyan bajnokunk, aki fogyaAmikor „Papplaci” a második aranyát verhetetlenek voltak tékkal élve lett sportága legjobbja. 1936nyerte, 1952-ben, olyan teljesítményt a magyar kardozók ban, amikor Halassy Olivér másodszor nyújtott a küldöttség, amely valószínűegyéniben lett aranyérmes, akkor nyerhetett volna leg felülmúlhatatlan: tizenhat olimpiai és csapatban is” először Takács Károly. Ám nem engedték bajnoki címet szerzett. Az egynegyedét indulni, mert csak őrmester volt a hadsenői úszók kapták: három hölgy, Székely regben, és egy furcsa döntés értelmében Éva, Szőke Kató és Gyenge Valéria egyésportlövészetben csak tisztek képviselniben, továbbá a 4×100-as gyorsváltó is hették hazánkat. Úgy tűnt, hogy Takács ezzel a határozattal a legjobbnak bizonyult. Ez az aranyeső kicsit a „semmiben örökre lemaradt az ötkarikás szereplésről, ugyanis két évvel van”, ugyanis az azt megelőző negyvennégy évben csak Csík később egy kézigránát leszakította jobb kezét. Amellyel lőtt. Ferenc nyert úszásban, azt követően huszonnyolc évig senki. Ő azonban hihetetlen akaraterővel megtanult ballal is lőni, Úszásban az eddigi huszonnyolc bajnoki címből négy született az első három olimpián, egy 1936-ban, négy 1952-ben, a és a világháború után két olimpián is aranyérmet szerzett.

Takács Károly első győzelme idején kezdte páratlan szé- többi pedig 1980 óta. Utóbbiakhoz kellett az úszópápa Széchy riáját Papp László is. Ő volt a történelem első háromszoros Tamás, továbbá munkatársainak és követőinek fantasztikus

TAKÁCS KÁROLY

46

KOVÁCS PÁL

SZÉKELY ÉVA

KELETI

SPORT CSAPÓ GÁBOR, olimpiai bajnok vízilabdázó

Egy panellakás vécéjét érte egy olimpiai bajnoki cím…

FOTÓ: MTVA / ZIH ZSOLT

Nyugodtan mondhatom, hogy egyáltalán nem változtatta meg az életemet az elsőség. Nagyon furcsa, hiszen csupán 40-42 évesen döbbentem rá arra – miközben az aktuális szerelmemmel éppen kutyát sétáltattunk az erdőben –, hogy milyen jópofa dolog is az, ha valaki történetesen olimpiai bajnok. Egyébként 1976-ban hetvenezer forintot ért egy ötkarikás arany, ebből egy panellakás vécéjét lehetett megvásárolni…

Hat-hét aranyérmet várok a magyar küldöttségtől, különösen szurkolok Berecz Zsombornak, hiszen vitorlázásban még sosem nyertünk, az hatalmas siker lenne. A férfi-vízilabdázóktól már az is nagyon szép eredmény lenne, ha a legjobb négy közé jutnának, hiszen a mezőnyben hat-hét egyforma képességű csapat van. Ettől persze még aranyérmesek is lehetnek! A lányok könnyebb helyzetben vannak, éremszerzésre is esélyesek, de ne feledjük: az USA egyértelműen kiemelkedik a mezőnyből.

munkája. És értelemszerűen olyan zsenik, mint Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás, manapság Hosszú Katinka – de természetesen a kevesebb érmet nyerő klasszisok is ebbe a sorba tartoznak.

1952-ben az úszóváltón kívül még négy csapat szerzett aranyat. A kardcsapat, mondhatni, természetesen, az öttusa­ trió csúcsra érése pedig egy nagy sorozatot indított el.

Az olimpiák történetében tizenegyszer rendeztek csapatviadalt öttusában, a magyarok a Los Angeles-i játékokon kívül mindig indultak is, és négy arany-, két ezüst-, két bronzéremmel teljesítették ezt az időszakot. Öt alkalommal

ÁGNES

NOVÁK DEZSŐ

www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

egyéniben is magyar öttusázó bizonyult a legjobbnak, négy férfiú és Vörös Zsuzsanna.

Helsinkiben két klasszikus csapatunk is bajnok lett: a vízilabda harmadszor, a foci először. Gyakorlatilag a két évvel később vb-döntőt játszó Aranycsapat ért csúcsra, sajnos ez az egyetlen aranyérme annak a páratlan tudású gárdának.

Fociban még kétszer lett olimpiai bajnok Magyarország: 1964-ben és 1968-ban. Ennél több címe férfilabdarúgásban egyetlen országnak sincs! Érdekes viszont, hogy egy furcsa szabály miatt csak egyetlen kétszeres bajnok focistánk van: Novák Dezső.

F KÁRPÁTI RUDOL

TINA Z IS R K I G E Z S R E EG

47

SPORT

AZ ELSŐ ARANYTÓL AZ UTOLSÓIG A MAGYAROK SZEREPLÉSE A NYÁRI OLIMPIÁKON, 1896–2016 London

2012

Hajós Alfréd athéni első aranyérmétől a Csipes Tamara, Fazekas-Zur Krisztina, Kozák Danuta, Szabó Gabriella alkotta kajaknégyesünk riói győzelméig valódi sikertörténet rajzolódik ki. Eddig 26 nyári olimpián képviselhették sportolóink Magyarországot, ami önmagában is szép eredmény. A megszerzett 491 éremmel hazánk a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát. A tokiói játékokra ráhangolódásként tekintsük át olimpiatörténelmünk dicsőséges 110 évét.

8

4

6

London

1948

10 5 12

St. Louis

1904 2

1

London

1

1908

Montréal

3

1976 4

Los Angeles

4

2

5 13

1932

27

6

4

5

Barcelona

1992

Nyári olimpián vett részt: Ausztria, Dánia, USA, Olaszország, Svédország

Atlanta

11 12 7

1996

7

4 10

Mexikóváros

A tokiói a 32. nyári olimpia. Ebből hármat nem tartottak meg a világháborúk miatt: az 1916-ost, az 1940-est és az 1944-est.

Az eddig megrendezett 28 nyári játékok közül Magyarország 26-on vett részt, ezzel bronzérmes. Az 1920-as játékokra nem kaptunk meghívást, mivel a világháború vesztesei között voltunk. Az 1984-es Los Angeles-i játékokon pedig a Szovjetunió és a szocialista országok bojkottja miatt nem vettünk részt; ez válasz volt arra, hogy az USA és szövetségesei a Szovjetunió afganisztáni háborúja miatt bojkottálták az 1980-as moszkvai olimpiát.

Párizs

1968

1900

10 10 12

1

2

2

Párizs

1924

Rio de Janeiro

2

2016 8

3

3

4

Amszterdam

4

1928

4

Berlin

1936

London

1948

Helsinki

1952

Melbourne

1956

Róma

1960

Tokió

1964

Mexikóváros

1968

München

1972

Montréal

1976

Moszkva

1980

5

SPORT

26

Helsinki

1952

A nyári olimpiákon magyar sportolók által nyert érmek száma

nyári olimpián vett részt: Magyarország, Ausztrália, Belgium, Hollandia, Kanada

16 10 16

175

147

169

8. legtöbb a világon

10. legtöbb a világon

9. legtöbb a világon

1936

10 1

5

Forrás: Magyar Olimpiai Bizottság, olympics.com / Adatgyűjtés: Szalai Piroska, Nagy Kristóf

Berlin

Stockholm

Moszkva

1912

1980 3

7 10 15

2

3

München

1972

6 13 16

Peking

2008 3

5

Tokió

1964

2

6

10 7

Szöul

Róma

1960

1988

8

11 6

7

6

Athén

1896 2

1

Melbourne 1956

3

9 10 7

Sydney

2000

Athén

2004 8

6

8 3

6

3

28

Az ötkarika (1913) mellett a fáklya (1936) a legismertebb olimpiai szimbólum, amely az ókori görög játékok hagyományát eleveníti fel

nyári olimpián vett részt: Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia, Svájc

Los Angeles

1984

5

Szöul

1988

Barcelona

1992

Atlanta

1996

Sydney

2000

Athén

2004

Peking

2008

London

2012

Rio de Janeiro

2016

Tokió

2020

SPORT

A HOSSZÚ KATINK

VARGA DÉNES

SZILÁGYI ÁRON

KOZÁK

N Á I P M I L O I Ó I K O T A K O G A L L I S MAGYAR C Helsinkiben nyerte első aranyát a tornász Keleti Ágnes.

A következőn, a melbourne-in ehhez még négyet tett hozzá, így ő lett az első magyar ötszörös olimpiai bajnok női sportoló. Ennél többet azóta sem nyert magyar hölgy. Rajta kívül csak Egerszegi Krisztina és Kozák Danuta rendelkezik öt arannyal. Kozák indul Tokióban, ha esetleg túlszárnyalná Keleti Ágnes teljesítményét, biztos, hogy a most százéves legenda elsők között gratulálna a kajakosnak.

Ha már egymás mellé került az 1956 és a kajak kifejezés, ne feledjük, hogy a melbourne-i játékokon kezdődött a kajak-kenu mai napig tartó sikerszériája. A Fábián László

– Urányi János páros indította a nagy sorozatot, és ma már a vívás és az úszás után ez a harmadik legeredményesebb olimpiai sportunk. Évtizedek óta mindig ettől várjuk, hogy megkoronázza a küldöttség szereplését. És a kajakosokban, kenusokban soha nem is kell csalódnunk. Az utóbbi öt olimpián tizenöt aranyat lapátoltak össze.

A vívás – úszás – kajak-kenu triót az aranyak számát tekintve a birkózás, a torna, az atlétika, az ökölvívás és az öttusa követi. A birkózók tizenkilenc aranyérmet szereztek, érdekes, hogy ez tizennyolc sportoló nevéhez fűződik. Csak a legendás Kozma István tudott duplázni, és ha két évvel az

KOVÁCS KATALIN, háromszoros olimpiai bajnok kajakozó

Amíg sportoltam, nem nagyon befolyásolta az életemet az, hogy sikeresen tértem haza világversenyekről. Évről évre készültem, arról szóltak a hétköznapok, hogy napi tizenöt-húsz kilométert lapátoltunk. Ez egy civil embernek szokatlan lehet, de nekünk természetes volt, hiszen évtizedeken át ebben a közegben mozogtunk, erről szólt az életünk.

Igazából a visszavonulásom óta érzem a megbecsülést és a tiszteletet akár a szurkolók részéről, akár hivatalos formában, hiszen valóban nem mindennapos dolog, ha az ember neve alatt az áll: háromszoros olimpiai bajnok…

Nagyon sok érmet és persze jó pár aranyérmet várok Tokiótól. A Budapesti Honvédban dolgozom, bízom benne, hogy szépen bővül majd az ötkarikás tablónk. Több aranyesélyes sportolónk van, például az úszó Milák Kristóf, a vívó Siklósi Gergely vagy éppen a kajakos Medveczky Erika.

50

FOTÓ: MTI / BALOGH ZOLTÁN

A visszavonulásom óta érzem igazán a megbecsülést

SPORT

DANUTA

CSIPES TAMARA

CSEH LÁSZLÓ

MOHAMED AIDA

1972-es játékok előtt, harmincévesen nem hal meg autóbal- sodperces lólengésgyakorlatát várva. Egy másik napon meg esetben, szinte biztos, hogy háromszoros bajnok, annyival félálomban azt hallotta a „dolgozó” (már nem emlékszem, jobb volt ellenfeleinél. Talán ő szerezhette volna a századik melyik sport közvetítése során), hogy a riporter azt mondja: olimpiai aranyunkat – de így is egy birkózó szerezte. Ki ne érdekes és hihetetlen dolgot írtak ki a monitorára, Németh Miklós óriási világcsúcsot dobott gerellyel. tudná, hogy Hegedűs Csabáról, a tuskirályról van szó?

Hegedűs Csaba győzelméről bizoMagyar Zoltán 1956 után szerzett újra nyára sokan őriznek emléket, mert a bajnoki címet a magyar tornának. 1932„Halassy Olivér müncheni eseményekről a „barátságos” ben Pelle István nyert kettőt, 1948-ban időpont miatt viszonylag bő terjedePataki Ferenc egyet, majd jött az ötvenes úgy lett Európalemben számolt be az egyetlen magyar évek hat női győzelme. Ebben a sportágbajnok úszásban és tévécsatorna. A korábbi két olimpiában tizenöt aranyunk van: Magyar Zoltán kétszeres olimpiai ról is voltak képes tudósítások, de a Moszkvában megvédte a címét, és utána bajnok vízilabdában, még nyert Borkai Zsolt, Ónodi Henrietta, mexikói és a tokiói játékok sok fontos Csollány Szilveszter és Berki Krisztián. versenye az időpontja miatt nem fért hogy egy gyerekkori bele az adásidőbe. Akkoriban még nem Aranyérmek és érmek tekintetében a közlekedési baleset voltak sporttelevíziók, más osztályok torna az ötödik legeredményesebb sportmiatt a bal lába térd adásidejéből kellett lecsippenteni a sport águnk, de olimpiai pontok tekintetében alatt hiányzott” kedvéért, de volt egy ma már nem lémegelőzi az öttel kevesebb, vagyis tíz tező bűvös szó, mely meggátolt sok aranyat szerző atlétika. A sportok kiközvetítést: műsorzárás. rálynőjében mindig sokan képviselik Magyarország tehát már „élőben” Magyarországot, de a helyezésekre keszurkolhatta ki Hegedűs Csaba történelmi győzelmét, Bal- vésbé figyelnek oda a szurkolók, mint az érmekre. czó András első egyéni aranyát, és élvezhette Gedó György A hetvenes évektől az olimpia beköltözött a lakásunkba. okos, taktikus öklözését.

Ekkor már a világ bármely táján volt az esemény, azon1976-ban a reggel kezdődő munkanap vélhető fáradalmait nal láttuk mi is. Élő tanúk voltunk, és örök helyet kért is vállalva egy ország virrasztott Magyar Zoltán néhány má- magának az emlékeinkben néhány felejthetetlen jelenet. www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

51

SPORT NAGY TÍMEA, kétszeres olimpiai bajnok vívó

A két olimpiai bajnoki cím természetesen alapvetően megváltoztatott, és nemcsak az életemet, hanem a személyiségemet is egyértelműen jó irányba befolyásolta. Magabiztosabb lettem, másrészt jó érzés úgy élni, hogy kihoztam a maximumot a pályafutásomból. Az sem elhanyagolható, hogy az életjáradék nagy anyagi biztonságot ad, így például a vírushelyzetben sem kellett attól tartani, hogy elapadnak a források.

Szerintem a tokiói olimpián torz eredmények születnek majd, nemcsak vívásban, hanem az összes sportágban. Az elmúlt egy-másfél évben nagyon eltűntek a versenyzők, ráadásul a bezártság és a buborékhelyzet miatt mindenki rendkívül stresszes és ideges lesz, így az idegek harca még inkább előtérbe kerül. Ezzel együtt bízom abban, hogy amiért megszületett a Szilágyi Áronról szóló film, az Egy mindenkiért, az meg is valósul Tokióban.

FOTÓ: MTI / ILLYÉS TIBOR

Még inkább előtérbe kerül az idegek harca

1956-ban Melbourne-ben kezdődött a kajak-kenu sikerszériája, ma már a vívás és az úszás után ez a harmadik legeredményesebb olimpiai sportunk Címszavakban néhány közülük. Növényi Norbert összecsókolgatja a szakállas mérkőzésvezetőt, Farkas Péter pedig megharapja az aranyérmet a díjátadón. A tizennégy éves Egerszegi Krisztina a dobogó tetején is kisebb, mint a két legyőzött keletnémet, majd később kékre festett körmökkel várja, hogy legyőzött ellenfelei beérjenek a célba. Darnyi Tamás mindenkit bosszantva mindig beesik a vízbe a nagymamától kapott fürdőnadrágban a rajtpisztoly eldördülése előtt, majd a jó start után medencehosszal ver mindenkit.

Kovács István örömtáncot lejt a ringben az utolsó másodpercekben, majd meghatottan áll a dobogó tetején. Kovács Ágnes elképesztő hajrát produkál, majd jönnek Csollány Szilveszter szárnycsapásai, melyekről akkor még nem tudjuk, kinek szólnak. A csodálatos Igaly Diána csókot nyom a puskára egy „ismeretlen”, ám nagyon látványos

sport döntője után. Vajda Attila célba ér, mikor már-már attól féltünk, hogy arany nélkül maradunk egy olimpián.

Risztov Éva felejthetetlen mondata a parton a hozzá közel állókhoz: este bulizunk. Katinka és Danuta királynő magabiztos diadalai. Természetesen mindenkinek más jelenet marad meg a televíziók által közvetített versenyekről.

De szerencsére van mire emlékezni.

A művészeti versenyeket is számolva összesen tizennégy sportágban szerzett Magyarország aranyérmet, további tizenháromban érmet. 176 aranyérmünk van a nyári játékokon. Ez a szám egészen biztosan nőni fog a következő napokban. A kérdés, hogy mennyivel, és hogy az aranyérmeken kívül milyen további emlékezetes produkcióval ajándékoz meg minket az a 176 sportoló, aki hazánkat képviseli Tokióban.

HEGEDÜS CSABA, olimpiai bajnok birkózó

Mivel a müncheni olimpiát megelőzően megnyertem a világbajnokságot, elég magabiztos nyilatkozatokat tettem, ám két és fél hónappal a játékok előtt súlyosan megsérültem, beszakadt a bal hátsó combizmom. De nemcsak az elvégzett munkában, hanem magamban is hittem, többek között azért, mert nagy technikai fölénnyel nyertem meg a vébét. Összeszorítottam a fogam, és az egész olimpia alatt ebbe kapaszkodtam. Miután megvalósult a nagy álmom, egy újságíró hozzám lépett, és megkérdezte, mit szólok hozzá, hogy én lettem a magyar sport századik olimpiai bajnoka. Tényleg én vagyok? – kérdeztem vissza, hiszen fogalmam sem volt erről. Nemcsak a Testnevelési Egyetem felvételijének, hanem kvízműsoroknak is visszatérő kérdése, hogy ki volt a századik bajnok. Ezt már nem vehetik el tőlem, még a halálom után sem…

Közvetlenül a Tokióba utazás előtt ellátogattam a tatai edzőtáborba, és a következőkkel lelkesítettem a birkózó­ csapatot: „egy láthatatlan aranykulcsot kaptatok a nyakatokba, amely az életeteket egy másik dimenzióba helyezheti”. Kimondom, több aranyéremre esélyes birkózónk van: Lőrincz Tamás és Lőrincz Viktor saját súlycsoportjában vezeti a világranglistát, és a tizenkét éves korában a Mr. Tusban kezdő Korpási Bálintnak is nagy esélye van. A hölgyek közül a szülés után visszatérő Sastin Mariannának pluszerőt adhat az anyaság érzése, őt mindenképpen a meglepetésre esélyesek közt tartom számon. A magyar küldöttségtől öt–hét aranyérmet várok, a buborékhelyzet miatt nagyon nehéz lesz a helytállás Tokióban.

52

FOTÓ: MTI / MANDINER ARCHÍV

A 100. olimpiai elsőségről és egy láthatatlan aranykulcsról

META

JEGYZET

Aranyeksztázis a mólón SZOMBATHY PÁL

FOTÓ: MTI / EPA POOL / LAURENCE GRIFFITH

Az első barátságos „Forza Italia!” a szlovén–magyar határon hangzik el, a Pince melletti Mol benzinkútnál. Az olasz válogatott azúrkék meze van rajtam, ennek jár a biztatás.

Vasárnap délután kettőkor indulunk a Velencei-tó partjáról, Gárdonyból a kisfiammal, hogy az olasz–angol döntőt Itáliában nézzük meg. Mondhatni, hagyomány ez már nálunk, hiszen három éve a francia–horvát vébéfinálét (4-2 a franciáknak, most hol vannak szegények mint ismételt fő esélyesek: már régen otthon!) az Isztrián néztük végig András barátomék falujában, Poreč (olaszul Parenzo) mellett.

Akkor sakktáblás horvát mezben vonultunk a helyi kocsmába, vereség lett a vége, kalkulálhatóan, de Poreč egész éjjel ünnepelte a hősöket.

Egy ideje Triesztet második otthonnak szánom, az esti terv szerint András a fociőrült ikrekkel átjön Poreč melletti házukból, mi egyenesen Triesztbe tartunk, s együtt nézzük a belvárosban a finálét. Hiába állok meg négyszer is a Fiat Freemonttal, négy és fél óra alatt Muggiában vagyunk, ebben a festői halászfaluban a trieszti öböl Szlovénia felőli sarkában.

A főtéren hatalmas a készültség, kint a tévék, a zöld-fehér-piros trikolór, az éttermek asztalai foglaltak, Andriska fiammal megvacsorázunk, aztán a magyar szurkolói csapat egyesül, és bevonulunk Friuli-Venezia Giulia tartomány székhelyére, hogy a tengerre néző, hatalmas főtéren, a városi jelkép alabárdok alatt, a Piazza Unità d’Italián lévő óriási kivetítő előtt szurkoljunk.

A tömeg hatalmas, de ezt a gigantikus méretű teret (mint a velencei Szent Márk) nem tölti be, ellenben a környező utcákba és terekre zsúfolásig beszorulnak a drukkerek, minden hely foglalt, a hangulat leírhatatlan.

Szűkebb belvárosi részt választunk, a zaj visszaverődik a falakról, kivetítők és tévék mindenhol, hömpölyög, iszik, ül és áll a tömeg (hol van itt már a covid rettegett távolságtartása!), a húszas éveikben járó fiatalok vannak elsöprő többségben. A kezekben poharak és zászlók. Felhangzik a Fratelli d’Italia, az olasz himnusz, mindenki állva énekel, www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

s hiába vagyok AS Roma-szurkoló, el kell ismerni, az olasz válogatottból a juvés Giorgio Chiellini, az elnyűhetetlen védő kántálja a legnagyobb átéléssel.

Azért szurkolok az olaszoknak a mieink mellett, mert sztárok nélküli társaság, árad belőlük az egymás iránti szeretet, a mentális erő, a győzni vágyás, a tiszta lelkesedés. Amilyen balfék tudott néha lenni klubedzőként a Samp-legenda Roberto Mancini, annyira megtalálta szövetségi kapitányként az apa és a vezér szerepét. Évek óta építi ezt a gárdát, győzelmi szériája lenyűgöző, mégis sokan legyintettek: majd igazán kemény ellenfelek ellen kiderülnek a csapat gyengéi. Holott az olaszok jóval nehezebb ágról küzdötték magukat a döntőig, mint az oda besétáló, ma este a Wembley-ben házigazda angolok.

Drámai éjszaka, hullámzó esélyek, vibráló izgalmak.

Magyarként szinte Lengyelországban érzem magam: többen odalépnek, ölelgetnek, hogy nekik szurkolunk, imádják Budapestet, città bellissima, felismerik a nyelvet. A pincérnő hordja a gyerekeknek az ingyen szendvicseket, mindenki fél a végétől, vajon meglesz-e, mindenkit nyugtatok: vinceremo, győzni fogunk.

Aztán Donnarumma – az Eb-történet első kapusa, aki a torna legjobbja lett – megfog szinte mindent, Southgate hideg lábú cseréi a büntetőkre kudarcot vallanak, robban a tér, robban a város, repülnek a székek, tombol a tömeg.

Olaszország Eb-győztes, a legnagyobb szív és az okos futball diadala, jöhet az ünneplés: ruhástul ugranak a srácok a tengerbe a Molo Audacéről, féktelen a boldogság, de nem agresszív az öröm. Így mulat és így szurkol egy ősi futballnemzet, amelynél a játék közügy. És olyan jó közöttük úgy elvegyülni, hogy a te piros-fehér-zölded sem kívülálló ezen az Eb-n, hanem tisztességes szereplő. Trieszt úszik a boldogságban és az Adriában.

53

META

BUDAPESTI TÖRTÉNETEK

Pest-budai haltörténetek NIZALOWSKI ATTILA

Ínyencei voltak egykor a halaknak a pestiek és a budaiak: a régi halászkultúra eltűnt, a Hal térrel egyetemben.

Old vagy köt? Mint minden folyam, a Duna is hol összekapcsolja, hol elválasztja a közösségeket. Mostanában mintha inkább határolna. Alig több a szemünkben, mint egy szürke csík, mely fölött kissé messzebb látni, mint a város más pontjain. Az autós és a bulizós társadalom nemrég egymásnak feszült a rakpart birtokáért, de eszükbe se jutott tisztázni, hogy magával a vízzel mi legyen.

A Duna tudományos értelemben halott. A kotrás és a felső szakaszok gátjai miatt nem hozza, hanem elszívja és viszi a talajvizet, elsivatagosodást okozva. Legyen bármilyen hasznos az autó és nemes a pálinka, innen nézve szánalmas a cicaharc. Ám a folyót nem most és nem csak az autók miatt veszítettük el. Aki vissza akarja kapni, annak a múltat is látnia kell.

Kilencvenkilenc évvel ezelőtt, nem sokkal a mindig ingerült Ady halála és Trianon után, egy forró napon egy tizenhét éves kamasz szerencsénkre lusta volt felkelni, s megírta a magyar expresszionizmus legszínpompásabb versét, a Nyári délután a szobában-t: „Fuldoklik már a széternyedt szoba. / A polituros asztal és a székek / Vén arca kéksötét homályba réved. / Vár rám a lépcső villogó foga. / De lenn a fürdő-strandon, a Dunán, / Piroscsíkos, vizes trikók feszülnek. – / Jó ára van a könnyű tüllnek, / A friss szél futkos fodrai után…”

József Attiláról és a Rómairól van szó, óbudai kis korcsmákról és hideg sörökről. A mai ember persze már Mauritius­ ra vágyik, a Római helyén meg lakóparkok terpeszkednek.

No meg „görög” éttermek, pedig azoknak csak annyi közük volt a Dunánkhoz, hogy az alsó folyását Isztrosznak nevezték.

Hát tényleg azért utaznak hozzánk Japánból, hogy gíroszt lássanak pálmafák nélkül?

A Duna neve ősidőkből, szittya szóból származik. A rómaiak meg sokfélét építettek erre, s talán főzni is tudtak, volna tehát mediterrán hagyományunk is. Amúgy a hal félezer éves szakácskönyveink szerint jellemző étek volt.

Egyikük 266 húsétel mellett 237 halból, rákból, csigából 54

készült ételt említ. Bornemisza Anna németből fordított, de magyar mester által írt, máig európai hírű szakácskönyvében is rengeteg a halas, békás recept. Gundelék jól értették a marketinget, s el tudták hitetni, hogy a pirospaprika és a disznó az igazi nemzeti étek. Mi meg mára az ő tudományukat is elfeledtük, azt, hogy mi a különbség gulyás, pörkölt, paprikás és tokány közt.

A pesti oldalon fekszik a Vizafogó, persze ilyen nevű kifőzde nélkül. Az utolsó vizát 1986-ban fogták ki Paksnál.

Próbálják újratelepíteni, de eddig kevés a siker. A csodálatos szörny akár hat-hét méteresre is megnő, nagyobbra, mint a fehér cápa. Kipusztulásának oka a vízszabályozás mellett az, hogy belőle nyerik a csillagászati összegért kínált beluga kaviárt. Már a Képes krónika is említi. Valamikor évi két-

META

FOTÓ: FORTEPAN / BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA / KLÖSZ GYÖRGY FÉNYKÉPE

BUDAPESTI TÖRTÉNETEK

Halászbástya. Különös, de a Krisztina­ városban letelepedő Márai Sándor roppant felháborodott, amikor ipari Az egykori Hal tér a mai Erzsébet híd pesti hídfőjénél jellegű vásárcsarnokot építettek ide.

(Klösz György 1894-es felvétele) Ha száz évvel korábban él, ugyan mit szól a szaghoz?

A Halászbástya hófehér kőbányai mészkőből épült. Csipkéi és neoromán tornyocskái az egykor itt hullámzó kék tengernek, a hét magyar vezérnek, valamint a halászoknak állítanak emléket, akik a vár e részét védték.

Ez nem magyar találmány: Krakkóban ki van táblázva, hol állnak, állottak a takácsok, a mészárosok stb. céhe által védett falak. Ott is volt osztrák uralom, s nem minden élte túl.

Pesten a Hal tér a Belvárosi plébániatemplomnál feküdt, míg a századfordulón, az Erzsébet híd építésekor fel nem számolták. A sajtó nem igazán örült ennek: mint írták, a hal a szegény ember húsa, és „képtelenség, hogy Európa legnagyobb folyami városában igazi halpiacok nincsenek többé”. Úgy gondolták, hogy Budapest új vásárcsarnokrendszere is sokat ártott a halfogyasztásnak. Talán nem meglepő, de ötven évvel korábban még azért cikkeztek, mert elviselhetetlen a kosz és a bűz a téren, s a polgárok nem tudják körbevezetni a belvároson távolról érkező vendégeiket. Később lejjebb, a mai Szabadság híd környékén új halpiac nyílt. A folyamszabályozás miatt ekkor már nem tudták magyar hallal kielégíteni az igényeket, Oláhországból füstölt, Csehországból jegelt potyka, délről pedig tengeri hal érkezett. Mivel a hűtőtechnika fejletlen volt, a főváros jégszekrénye a kőbányai pincerendszer lett. Télen az óbudai kikötőben, ladikokban tárolták a halat. Sőt pár éve „A hal egykor Krisztust szimbolizálta” karácsonykor a Városligeti-tó is tele volt villogó pontyokkal.

A hal egykor Krisztust szimbolizálta, száz példányát fogták ki a másfél tonnás halnak. Bevilaqua s ma már csak a lengyel ínyenceket izgatja, hogy készült Borsody Béla szerint középkori sörfőzőink a viza hólyagját a feketelé. Az említett német–magyar szakácskönyv, az szűrésre használták. Ő írta meg aztán a budai halaskofák Ein new Kochbuch közli, mit evett a magyar és cseh király „pörét” is 1509-ből, II. Ulászló idejéből. Akkoriban Budán böjt napján: csuka sülve fokhagymával, viza-feketelével, négy céh árulhatott halat, de csak a mészárosoknak volt kecsege sóban főve, kéken, paré rántott hallal és meleg sült joguk vizával kereskedni. Nemcsak egymással pöröltek, de hallal rakva körös-körül, csuka sárgán, magyar módon, capa várban szolgáló olasz, flandriai, spanyol katonákkal is a ridat csukából, viza az „őmaga leviben” petrezselyemmel, cölöpökért, azaz a kikötés jogáért. Emléküket a Halárosok pisztráng sóban, pozsár feketelével magyar módon, „csuVárosa elnevezés őrizte a Lánchídtól északra, majd a Hal kapastetum” melegen, hideg étek csukából. Ezzel vessük és a Jégverem utca, illetve az 1900 körül épült műemlék, a össze: hamburger. www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

55

META

100 KÖNYV A JÖVŐRŐL

Az okos gép mítosza BÖSZÖRMÉNYI NAGY GERGELY

A BRAIN BAR JÖVŐFESZTIVÁL ALAPÍTÓJA

Esély sincs rá, hogy a gépi értelem egyhamar az emberi intelligencia nyomába érjen, túlbecsüljük a mesterséges intelligenciát, és alulértékeljük a saját agyunkat – állítja a terület vezető kutatója.

56

nak értelmezését) is magában foglalja.

Márpedig e két képesség nem kódolható a gépekbe, mert nem tanulható meg pusztán adatok feldolgozásán és minták azonosításán keresztül.

Egy másik példa az önvezető technológia elterjedésének folyamatos kitolódása.

A vezető nélküli autók széles körű alkalmazása a sajtó szerint mindig éppen „pár évre” van, mégsem kerülünk közelebb hozzá. Sőt, minél többet tudunk meg az intelligencia működéséről, annál több akadály merül fel a gépkocsik automatizációja kapcsán. Larson szórakozottan ír moldovai élményeiről, hogy felfestett sávok nélküli autópályákon, látszólag teljes káoszban vezetnek az emberek.

Amikor rákérdezett a taxisofőrnél, mégis hogyan kerülik el a baleseteket, rövid választ kapott: szemkontaktus. Hogy is taníthatnánk meg ezt a gépeknek?

Végül egy tanmese arról, hogyan készül a „kolbász”.

Szerzőnk részletesen bemutatja azt az elképesztő történetet, miként „javította meg” a Google saját, mesterséges­ intelligencia-alapú képfelismerő algoritmusát, miután az rendszeresen összekeverte az embereket a gorillákkal. Ön is azt hitte, hogy egy vezető techcég ilyenkor felgyúrja a kódot? A Szilícium-völgy alfa-vállalata mindössze annyit tett, hogy kitörölte a gorillákra vonatkozó referenciákat a képfelismerő memóriájából. Larson szerint ez a probléma lelke: a mesterséges intelligencia fejlődése előtt álló alapvető akadályok lebontásán szinte senki nem dolgozik, mindenki a kisebb, könnyebb és olcsóbb, sikersztoriként eladható részmegoldásait árulja. „Ez rossz tudomány, és rossz a tudomány számára. Az innovációnak az ismeretlen dolgok felfedezéséről, nem a meglévő módszerek ünnepléséről kellene szólnia.”

Erik J. Larson: The Myth of Artificial Intelligence. Why Compu­ ters Can’t Think the Way We Do. The Belknap Press of Harvard University Press, 2021

FOTÓ: BRAIN BAR

A közeli jövőben nem jön létre az emberi agyat helyettesítő technológia, aki mást állít, megtéveszti a nyilvánosságot – jelenti ki könyvében a mesterséges intelligencia egyik szaktekintélye.

Erik Larson az emberi kommunikáció gépi feldolgozásával foglalkozik. Két vállalkozásába is tetemes pénzt fektetett az USA védelmi innovációkért felelős ügynöksége, a NASA-nál kevésbé ismert, ám sokkal fontosabb DARPA. Szerzőnk mérnöki tanulmányai mellett filozófiát végzett, az így megszerzett reflektivitással ritka madárnak számít a műszaki és természettudományok csúcsain.

A The Myth of Artificial Intelligence (a mesterséges intelligencia mítosza) című kötet több neves ember – például Peter Thiel – egybehangzó kritikája szerint az eddigi legszínvonalasabb bizonyítása annak, miért lehetetlen belátható időn belül az emberi intelligencia automatizálása. A téma időszerű, hiszen a Homo sapiens agyi képességeit meghaladó gépi gondolkodás a 21. századi hi-tech ipar központi ígérete.

A legismertebb élő jövőkutató, Ray Kurzweil a 2040-es évek elejére jósolja a szingularitás létrejöttét, amikor a gépek lehagynak minket – a témával foglalkozó kutatásokba és cégekbe ömlenek a dollármilliárdok. Larson szerint a mesterséges intelligencia körüli hájp – ahogy száz évvel ezelőtt az akkori csúcstechnológiák kapcsán Hannah Arendt is megfigyelte – a vallásosságot idézi, a korlátokról pedig senki sem akar tudomást venni. „A fürdőkádban hagytam az esőkabátom, mert vizes volt” – hangzik el az egészen mindennapi mondat egy képzelt párbeszéd részeként Larson első példázatában. S bár a ’vizes’ jelző nyelvtanilag a kádra és a kabátra is vonatkozhat, a hallgató pontosan tudja, hogy a közlő csakis az utóbbira érthette. Honnan is? Az emberek nyelvhasználati képessége nem merül ki a szintaktikában (a betűk és szavak megfelelő összeillesztésében), hanem a szemantikát (a szavak kon­ textusbeli jelentését) és a pragmatikát (a beszélő szándéká-

META

Az önkéntességgel szolgáló orvosigazgató GACSÁLYI SÁRA

FEMINENS

AZ EGY.HU FŐSZERKESZTŐJE

FOTÓ: MÁTRAI DÁVID

Haititól a Kárpát-medencéig segít a rászorulókon önkéntes munkával Mikos Borbála. A Bethesda Gyermekkórház orvosigazgatójával az önkéntességgel járó feladatokról, a kihívásokról és az örömről, a háláról beszélgettünk.

„Nem érzem magam erősnek. Inkább szerencsés és hálás vagyok azért, hogy életutam során megtalálhattam az önkéntesség lehetőségét és örömét, hogy útközben nemcsak sok értékes embert, hanem magamat és a gyengeségeimet is megismerhettem – vallja Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház orvosigazgatója. – Olykor ez nagyon nehéz folyamat volt. Talán könnyebb úgy élni, hogy nem töprengünk sokat, nem éljük meg a szenvedést, nem szembesülünk a hibáinkkal. Szerintem mégis az az igazi ajándék, ha a gondokkal és önmagunkkal szembenézve felismerjük, hogy nem vagyunk mindenhatók, történnek velünk olyan dolgok, amelyek felett nincs hatalmunk. Az ad igazi szabadságot és felszabadulást, ha alázattal elfogadjuk a megváltoztathatatlant és embertársainkat.”

Borbála negyven éve praktizál, 2021-ben Dizseri Tamás szeretetszolgálati díjat kapott diakóniai szemléletű orvosi munkájáért. Hogy mit jelent ez? Neki azt, hogy „a lehető legjobb szakmai tudás mellett munkánkban jelen van az együttérzés, és szeretettel fordulunk a másikhoz”. Nehéz az arany középutat megtalálni, hiszen a fehér köpennyel felelősséget is ölt magára egy orvos, amikor súlyosan beteg gyermekeket bíznak rá. „Krízishelyzetben érzéseinket háttérbe szorítva küzdünk a gyermek életéért, minden tudásunkat latba vetve. Aztán eljön a lélek órája: az együttérzés, a megnyugtató simogatás, a biztató mosoly. Hiszen az ember nemcsak test, hanem lélek is, és ha a test beteg, a lélek is ápolásra szorul. Az odaforduló szeretet nélkülözhetetlen gyógyír a szenvedő beteg számára.”

Mikos Borbála nem csak a biztonságot nyújtó kórházi falak között szerzett tapasztalatokat. Önkéntes gyógyítóként megjárta Haitit a 2010-es földrengés után, és később is részt vett karitatív akciókban. Segítette a református drogrehabilitáció munkáját, a cigánymissziót, határon túli térségekben látogatott gyerekotthonokat. Borbálának nem könnyű az önkéntességről beszélni. Mint mondja, sokáig rosszul érezte magát, hogy „hősködik”. „Ezeken a helyeken www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

„Az ad igazi felszabadulást, ha alázattal elfogadjuk a megváltoztathatatlant”

fantasztikus embereket ismerhettem meg, hálás lehetek nekik. Haitin nemegyszer találkoztam azzal, hogy mély válságba sodródott, nincstelen emberek állnak előttem, és köszönnek meg őszinte mosollyal egy C-vitamin-tablettát.

Megtanították nekem, hogy az emberi nagyság nem a karrierben van, hanem abban, ahogy egy iszonyatos élethelyzetben helytáll valaki, ahogy a nélkülözést, a lemondást viseli. Nem szeretném őket hétköznapi vagy névtelen hősként említeni, az én életemben ők rendkívüli személyiségek, tanítómesterek voltak. Talán ezért is vált kényszerré bennem, hogy keressem az utat hozzájuk.”

A tanulási folyamatnak közel sincs vége. Látni, ahogy drogfüggők felállnak és újrakezdik az életüket, szembesülni azzal, hogyan küzd egy gyermek súlyos, néha gyógyíthatatlan betegséggel, mindig szívbe markoló tapasztalat. „Jellemző, hogy bár nem tudhatják, lesz-e holnap, teljesen megélik a napjaikat, minden apróságot értékelve, méltósággal viselik a sorsukat. Megszégyenülve éreztem magam előttük, hogy kis problémákkal milyen könnyen elveszítem az életörömöt. Ők naponta megmutatták, hogy nem szabad túlzott elvárásokhoz kötni a boldogságot: csak hálásnak kell lenni azért a jóért, amit kapunk.”

Az elmondottak klisének, üres szép szavaknak tűnhetnének, ha más mondaná őket. De amikor negyven, beteg gyerekek fájdalmával szegélyezett munkaév után kedves mosollyal, alázattal mesél erről valaki, az inkább rávilágít: az élet nagy dolgairól megfogalmazott szavak mögött mély, közös tapasztalat rejlik. Olyan tudás, amelynek megszerzését kényelmes elbliccelni, csak nem érdemes.

57

ÉLET

INTERJÚ

Rezervátum-e a magyar népi kultúra?

SZILVAY GERGELY

FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD

Hogyan tartja magát gyarmatosított állapotban a magyar kulturális elit azzal, hogy a felzárkózás narratíváját képviseli? S milyen problémákkal küzd ennek következtében a táncházmozgalom és a népzenész? Tárkány-Kovács Bálinttal, a nemrég újjáalakult és friss albummal jelentkező Tárkány Művek cimbalmos-alapítójával beszélgettünk a Balaton-felvidéki Vigántpetenden, ahol a zenész saját borát kínálta nekünk.

Miért alakult újjá a Tárkány Művek? Így hozta az élet. A régi zenésztársaimmal is minden jól működött, de például egyszer rájöttem, hogy nekem kell dob a zenekarba, aztán később arra jöttem rá, hogy mégsem kell, mert üti a cimbalmot. Ám ha van egy zenész, akivel közös számaid vannak, kapcsolatban vagytok, barátok vagytok, nem lehet könnyen elválni. Ilyen dolgok okozták, hogy az előző csapattal sok év jó együtt zenélés után 58

arra jutottam, hogy nem ezt és nem így akarom csinálni, zeneileg nem érzem jól magam benne. Most viszont, hogy újjáalakultunk, nagy szerelem van, működik a dolog, kiszaladt egy lemez is.

Sokat zenélnek nagy embereknek, például köztársasági elnököknek és külföldi delegációknak. Milyen érzés ez?

Csak protokoll, vagy több van mögötte?

ÉLET

INTERJÚ

S hogyan fogadják a magyar népzenét?

A külföldieknek teljesen ismeretlen. Ha eljönnek egy táncházba, az első reakciójuk a rácsodálkozás, a „váó”, a „de jó” – leesik az álluk. A nyugat-európaiak általában azt mondják, hogy remek, hogy nálunk létezik ez, mert nekik nincs ilyen népzenéjük, néptáncuk, nekik Puccinijük van, és Purcelljük, más a kultúrájuk szerkezete. Így aztán sokkot kapnak, amikor meglátják, hogy a budapesti folkkocsmában éjjel egykor húszéves, csinos fiatalok hogyan csapnak és táncolnak.

Más kérdés, hogy itthon mindez nincs rendesen megbecsülve, például nincs médiareprezentációja.

Azaz?

A népzene lényegében nem szerepel a magyar fősodratú médiában, csak eldugott szegleteiben tűnik föl olykor-olykor.

A Dankó Rádión van néha, időszakosan, meg ott a Fölszállott a páva, de ennyi. Mintha rezervátum lenne, mintha a magyar kultúra szubkultúra lenne Magyarországon.

Magunkat kolonializáljuk azzal, hogy a saját népzenénket egzotikumnak tekintjük?

Egy ideje érdeklődéssel figyelem a posztkolonialista elméleteket, amelyek azt vizsgálják, hogy a globális gyarmati uralom milyen nyomokat hagyott a mai társadalmakon, hogyan próbálják megoldani a ma is fennálló problémákat.

Ebben találtam egy használható keretrendszert. Engem nem a gazdaság és a politika érdekel, hanem a kulturális imperializmus. Régóta megy a vita, hogy gyarmat vagyunk, félgyarmat, félperiféria, periféria vagy egyik sem. Ez az egész mismásolás. Szerintem nincs félperiféria, és mi is a gyarmatosítás hatálya alá tartozunk.

„A modernizáció korszellem volt, és kifosztotta a tradícióban élő embereket”

Az ilyen alkalmakon senki nem lehet őszinte. A közönség udvarias, mindenki tapsol, mindenki lelkes, de nem túlságosan, nehogy bármilyen irányban furcsát csináljon.

Szerintem kicsit unhatják is a programot. Tudjuk, milyen a fontos emberek napirendje: délelőtt Budapesten nézi, hogy mi csárdásozunk, délután meg a világ másik felén nézi a malájokat. Tárgyalni jön, de kénytelen minket is kibírni. Tudom, hogy ilyenkor kicsit mi is intézmény vagyunk, a magyarságot képviseljük. Azon is szoktam gondolkodni, hogy miért népzenét mutatunk nekik, és miért nem hallanak például kortárs komolyzenét is.

De értem, hogy egy Ligeti-vonósnégyes elég meredek lenne, félrenyelnének a vacsoránál. Pedig a népzene hangulata is olyasmi, mintha a 19. században megrekedt volna a nemzetreprezentációnk. www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

Ki gyarmatosított minket?

Mi duplán is gyarmatosítva vagyunk. Elsősorban a németek gyarmatosítottak minket. A német kultúra és kultúrafelfogás fiókvállalatává lett a magyar. A kultúrát persze tágan értelmezem: ha például a tudományos kultúrát nézem, akkor a magyar a német függvénye, másodlagos komplementere.

A nyelvészetünk, a történelemszemléletünk, a néprajzunk mind a német szemlélet másolata – egyben behódolás.

A másik az öngyarmatosítás. Ott van például a nemzeti ébredés elképzelése. Furcsa kifejezés, talán azelőtt nem voltunk magyarok, vagy azok voltunk, csak nem tudtunk róla kilencszáz évig? (Nevet) Nem is értem. Zrínyi magyarsága nem volt öntudatos? A Werbőczy-féle nemesi nemzet nem nemzeti öntudat? A nemzeti ébredés előtt is volt ország, volt csoporttudat. Szerintem a nemzeti ébredést úgy is lehet 59

ÉLET

INTERJÚ

értelmezni, mint a gyarmati rendszerbe való betagozódást: felvilágosultunk, felvilágosítottak minket. Felvettük a kabátot, amit ránk adtak: felébredtünk a szubaltern létbe.

Miben áll a gyarmatosítás?

A gyarmatosítók kisajátítják az egyetemes értékeket: ők a letéteményesei az emberi jogoknak, a haladásnak, az igazságnak, az egyetemes tudománynak, a tudományos tényeknek és az egyetemes művészetnek. Ők azok, akik adják a segélyt, hogy felzárkózzunk az egyetemességhez, a világszínvonalhoz, vagyis hozzájuk – de valójában a saját gazdaságukat finanszírozzák meg rajtunk keresztül, hiszen arra adnak pénzt, amit csak tőlük tudunk megvenni. Mi pedig elhittük az örök lemaradás, a megkésett fejlődés mítoszát.

Mi, magyarok állandóan ez után a belógatott répa után rohanunk, hogy mi is olyan művészetet, tudományt meg minden mást csináljunk, amilyet a Nyugat. Persze ez a posztkolonializmus is elfogult, hiszen az úgynevezett harmadik világ országaiban élők és az amerikai színes bőrűek kezdték el kidolgozni, ezért hajlamosak kétségbe vonni, hogy fehér ember lehet-e szubaltern. Az a kifordított helyzet áll elő, hogy a fehér felsőbbrendűségben néhány fehér rasszistán kívül pont az egyenjogúsítók és a dekolonizátorok hisznek rendíthetetlenül. Pedig a Trump-elnökség is annak volt a következménye, hogy sok fehér valójában szív: megszűnt a munkahelye, nincs pénze, tönkrement az élete, erre közlik vele, hogy ő privilegizált, hogy ő az elnyomó. Vicces, mondanánk mi, de az amerikaiak és az angolok nem értik ezt a humort, így inkább azt mondják: Trump és brexit, anyátok!

60

És mi hogy gyarmatosítjuk magunkat?

Van egy réteg, amely asszimilálódott a gyarmatosító kultú­ rához: nevezték labancnak, baloldalnak, sok egyébnek. Ők kikupálódtak, alul még bőgatya, de fölül már zakó, haza­ jöttek a bennszülöttek közé, és meg akarják őket téríteni. Ők azok, akik felvilágosítanak, és a felzárkózás narratíváját képviselik. Ez a reformkor – anélkül, hogy meg akarnám fosztani az érdemeitől. Kazinczy és Soliman, a két barbár Bécsben, ahogy Péterfy Gergely regényében elénk tűnik. Kazinczy német mintára be akarta vezetni a három nyelvtani nemet a „tökéletlen” magyar nyelvbe. Ez simán kisebbségi komplexus, és akkor ott a másik reakció, a túlkompenzált kisebbségi komplexus, a dacból tagadás, a haladás elutasítása, a makacs ragaszkodás a tradícióhoz, az egyetemes helyett a provinciális fetisizálása, az ellenállás, az anti-, az un- és a re-. Ezt nevezték kurucnak, jobboldalnak és sok másnak. De ne úgy gondoljunk erre, hogy valaki vagy ez, vagy az! Kurucok és labancok vagyunk egyszerre, néha így, néha úgy reagálunk, és ebből nem sikerül kilépni.

Ez a gyarmatosítottság elmeállapota.

De a mai nép már nem a tradícióban él.

A néprajzosok azt mondják, hogy akkulturalizálódás zajlik – ami kétszeresen szenvedő szerkezet, nemhogy az nincs benne, hogy ezt valaki csinálja, hanem az sem, hogy valakivel történik. Az akkulturalizáció csak úgy van, zajlik, folyik.

Szerintem viszont valakik akkulturalizálnak valaki másokat, és ez egyben gyarmatosítás. Ezt okozza a nyugati felzárkózási kényszer és a megkésettség érzése. A modernizáció korszellem volt, és kifosztotta a tradícióban élő embereket.

ÉLET

INTERJÚ

Említene példát a saját tapasztalataiból?

A népzenészeknél a fellépőruha kérdése érdekesen testesíti meg az egész problematikát. Nagy a zűrzavar akörül, hogy miben lépjünk fel. Az autentikus népi viselet nem szokás a népzenészek körében, olyan lenne, mintha jelmezt vennénk fel, ami inkább eltávolít, nem természetes, mert már nem Gondolom, ön sem akarná kiebben járunk. Aztán vannak dobni a modernitás kényelmi a kitalált, jelzésszerűen népi áldásait az ablakon, ráadáruhák, amelyek vagy jó ízlé„Nekem lenne igényem ízlésesen sűek, vagy nem. A historizáló sul visszacsinálni sem lehet magyaros ruhát hordani, a dolgokat. kisnemesi-polgári viseletek érHát persze. Ha így vesszük, aktelmezhetetlenek a népzene de nem jutok hozzá, kevesen kor teljesen modernizált vagyok, vonatkozásában. A hagyományt foglalkoznak a készítésével” de érzem, hogy valami elveszett. és a jelent ötvöző ruhák lennéValami, amit Hamvas úgy nevenek talán legalkalmasabbak, zett, hogy „a szentség illata”. de ilyenek alig vannak, neheÉn azt hiszem, a táncházmozgazen elérhetők. Nekem lenne lomnak ez a titka: találkozhattunk a tradícióban élő emberrel, és igényem ízlésesen magyaros ruhát hordani, de nem jutok beleszippanthattunk ebbe a szentségbe, és akivel ez megtörtént, hozzá, kevesen foglalkoznak a készítésével. Egy részük az örökre megváltozott. Az én életemnek is ez adott feladatot. nem tetszik, ami meg tetszik, az drága, és nagyon nehéz A sok elmélet, amiről beszéltünk, például a Tárkány Művek-­ hozzáférni. Karácsonyra akart a feleségem venni nekem számokban is manifesztálódik. Mit lehet kezdeni azzal, hogy egy Balaton-felvidéki mellényt, de fél éve nem tudjuk megvan tradíciónk, amitől el vagyunk idegenedve, másrészt modern oldani a problémát, mert nem kapni kék posztót, nincs világban élünk, amely meg tőlünk van elidegenedve? (Nevet) hozzá alapanyag. Aztán a mellényre az ezüst gombsor Ez amúgy globális sorskérdés, mindenhol ezzel küzdenek. kétszázezer forint, plusz a selyemzsinór sujtás, a hímzés, Van egy helyi csoport helyi hagyománnyal, saját identitással, és minden oda vezet, hogy három-négyszázezer forint egy és ezt veszélyezteti a globalizáció, a nemzetközi ipari érdek, ilyen mellény. Követelhetünk magyar ufót a magyar égre, a digitális fogyasztói kultúra. Még az amerikaiak és a németek ha a hagyomány éltetése olyan gyakorlati dolgokon elbukik, közösségei is szenvednek ettől. hogy nincs anyag és nincs szakember. Ha meg minden Dél-Afrikában és az indiánok körében sokat beszélnek arról, hogy milyen spirituális károkat szenvedtek el a gyarmatosítástól, és ez hogyan hat a testi-lelki egészségükre, az alkoholizmus mértékére, a családon belüli erőszakra, a közösségekre.

Tanulságos volna ezt a magyarságra nézve is kutatni.

www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

61

ÉLET

INTERJÚ

van, akkor meg jó drága – persze okkal. De hol a magyar textilipar? A kultúrának bizony van egy materiális része is: a kulturális materializmus. Egy lajbi megvásárlásánál belebotlasz a globális ipari-kereskedelmi struktúrákba, vagyis hogy az egész világra Délkelet-Ázsia szövi, szabja és varrja a ruhákat. Mit kezdesz ezzel?

A borról is így gondolkodik? Csak mert épp a saját natúrborát kóstoljuk.

Belemehetnénk a borászat posztkolonialista kritikájába is, de inkább igyunk! (Nevet) A dolog négy éve kezdődött, lett egy házam a Balaton-felvidéken két üres pincével. Ez az űr hívogatott. Aztán a táj is, mint amikor egy lánnyal össze­összenézel a táncházban: idővel föl kell kérni táncolni. Egy jóbarátom közben fölcsapott borásznak, és elcsábított, két éve készítettem először rozét és vöröset. Tavaly vettem egy hordót, idén veszek egy prést, és készítek fehéret.

Bioszőlőből natúrbort készítek, eddig is alig használtam, idén viszont „no kén”! A technológiai borászat nem érdekel. Majd meglátjuk, mi lesz ebből, de nagyon jók a visszajelzések, aki megkóstolta, visszajön, és kartonszámra viszi. A rozém el is fogyott júniusban.

alkalmas tudományos esztétikai kutatásra, mert pusztán popkulturális jelenség – ami teljes tévedés. A népzene, a néptánc a táncházmozgalom intézményesedése által népi kultúraként a magaskultúra részévé vált. Mégis ma Magyarországon a zeneművészet kizárólag az úgynevezett komolyzenét jelenti hivatalosan. A többi zene „komolytalan”, „könnyű” vagy éppen „népi”, de semmi esetre sem művészet. Ez az állami álláspont, elképesztő, de így van. Ezen jól látszik a poszt­ kolonializmus működés közben: ha elfogadjuk az egyetemes, vagyis a gyarmatosító fölfogást, akkor a népzene – ami a gyarmatosítóknak alig van, és számukra nem jelentős – nem művészet, nem hordozója az egyetemes értékeknek, így az erre építő nemzetközi táncházmozgalom azonnal elveszíti a jelentőségét, az egyetemeshez nem járulhat hozzá, tehát a gyarmatosítók fölénye biztosítva van.

Akkor mi a teendő? Át kell világítanunk a 19. századi nemzeti kultúránkat, művészetünket, tudományunkat, rámutatni és nevén nevezni az olyan jelenségeket, mint amilyen a táncházmozgalom szándékos alulértékelése vagy a kultúránk „népi” címkével ellátott részének – amely nálunk, szemben a Nyugattal, És mi a helyzet a tudomán�jelentős és gazdag terület – „Miért van az, hogy Romániában nyal? kirekesztése az egyetemesés Szerbiában alapvetően román, Ráférne egy poszkolonialista ből és szellemi rezervátumba nagytakarítás! (Nevet) A gyarilletve szerb zene szól a rádiókban? rekesztése. Óriási munka, matosítók a szellem vidékein de én azt hiszem, minden Tanulhatnánk tőlük!” is lestipistopiznak területeket, értelmiségi érzi, hogy a két és mi ebben rosszul állunk, évszázaddal ezelőtti keretek mert a legtöbb terület már elelavultak, egészen mások a kelt. Magyarország etnomuziproblémáink. Mondok egy kológiai nagyhatalom lehetne, a táncházmódszert a UNESCO is példát. Miért találó a Bëlgától az a sor, hogy „Javarészt ajánlja az egész világnak, részt vettem a felterjesztő bizottság külföldi folyik a médiából / Nem ezért jöttünk ide Levédiámunkájában. Fel lehetne húzni egy olyan tanszéket, hogy ból!”? Mert idegen szórakoztatóipari struktúrák dömpinga japánoktól a chileieken át a kazahokig mindenki jöhetne szerűen árasztják el az országot saját termékeikkel. Nem a ide, tanulhatná a népzenekutatást, a Kodály-módszert, a kultúránk megfojtása a cél, hanem a profit, az előbbi csak táncházmódszert, otthon pedig kamatoztathatná. Minde- járulékos elem, mint a környezetszennyezés. Érdekes, hogy nünk megvan hozzá. Nem a szakembereinken múlik, hogy a környezet­szennyezés ellen már egy ideje vannak jogszabáaz etnomuzikológus-képzés néhány éve indult csak újra, és lyok, a kultúravédelem meg föl sem merül, legfeljebb gúnyoévente csupán pár szakembert képeznek, azaz sehol nem va- lódva, Irán és Észak-Korea kapcsán. A Petőfi Rádió erre kiváló gyunk attól, hogy vezetők legyünk a világon. Pedig hasonlóan példa: miért az angolszász popot terjeszti a magyar állami jelentős művészeti mozgalom – amelynek nemzetközi hatása rádió? Talán jobban megérezzük a dolog abszurditását, ha olyan kiterjedt lenne, mint a táncházmozgalomé – még nem arra gondolunk, lehetne K-pop vagy lehetnének bollywoodi indult el Magyarországról. Japánok, kínaiak, brazilok járnak szerelmes számok is. Miért énekelgetnek itt angolul, ha ide gyűjteni, első kézből tanulni a táborainkban, a magyar egyszer énekelhetnének arabul is? Azt is sokan beszélik! diaszpóra pedig mindenhol fenntartja a maga néptánc- és (Nevet) Miért hisszük el, hogy ez normális? És én, a népnépzenei együtteseit a világon. Ha beszélünk itáliai rene- zenész Lady Gagával vagyok versenyben. Ez jól rámutat arra, szánszról, beszélhetnénk magyar folklorizmusról is. Gondol- hogy ha a kultúra szabad verseny, akkor semmi esélyem sem junk a festészetre, a zenére, az irodalomra… Melyik izmus nekem, sem a magyar kultúrának. A szabad verseny mindig indult hazánkból? Ehhez képest megdöbbentő, hogy itthon az erősek érdeke. És ez sem írható le szenvedő szerkezetben, sokan úgy vélik, hogy a népzene, a néptánc, a népművészet hogy ez történik. Ezt teszik velünk nagyvállalatok gazdasági nem számít művészetnek. Ennek mentén döntenek zsűrik, érdekből, és támogatják más államok hatalmi érdekből. művészeti kollégiumok, így épülnek föl az intézményeink. Gyarmatosítás és kizsákmányolás ismét. Miért van az, hogy Egy hazai egyetem esztétikai doktori iskolájának professzora Romániában és Szerbiában alapvetően román, illetve szerb megmondta nekem, hogy a magyar táncházmozgalom nem zene szól a rádiókban? Tanulhatnánk tőlük! Sokat remélek

62

ÉLET

INTERJÚ

attól, hogy Horváth László fogja kezébe venni a magyar zene ügyét, bízom benne, hogy hasonlóan gondolkodik, és ez jótékonyan fog hatni a zenei kultúrára. Laci a főnököm volt a Fonóban, szerintem ő tudja, mi a teendő.

Nagyon rossznak látja a helyzetet?

Tegnap átlapozgattam egyik tekintélyes zenetudósunknak a magyar zenetörténetet tárgyaló, kiváló könyvét. Olyan mondatok vannak benne, hogy Erkeltől kezdve van olyan, „amit igazán zenének szoktunk hívni”. De ki szokta, és milyen értékítéletek alapján? Aztán: szerinte miközben Itáliában – ő Olaszországnak hívja – „Palestrina írja szubtilis műveit, nálunk a végvári vitézek tetteit adja hírül a rossz rímű vers és igénytelen dallama”. Az összehasonlítás eleve méltatlan és igaztalan. És közben egy nem létező nemzetállamra hivatkozik, amivel leleplezi anakronisztikus gondolkodását: a jelen nagyjai az örök nagyok. Ez is kolonialista alapvetés, és a történeti tudományok ezt a leglelkesebben kiszolgálják a mai napig. Aztán folytatja: „Sokszor persze nem azon a módon készült, ahogy a nyugat-európai minták alapján elvárjuk, de szépségét a szépség sajátos volta nem csökkenti – nekünk kell rá fogékonnyá válni.” Mi, magyarok váljunk fogékonnyá a magyar zenére? Mert nem olyan, ahogy a nyugati minták alapján elvárjuk? Ennél tömörebben nem lehet megfogalmazni a kolonizált elme gondolkodását.

Milyen pozícióból tűnik ennyire idegennek a magyar kultúra? Magyar ember beszél a magyar zenéről. Az idézett www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

TÁRKÁNY MŰVEK

Az együttest 2008-ban alapította Tárkány-Kovács Bálint. A zenekar hangzásvilágát a népzene, a sanzonok és a balkáni hatások jellemzik. 2016-ig négy lemezt adott ki. Abban az időszakban Paár Julianna, illetve Kész Petra énekelt. Az újjáalakult banda énekese Fekete Bori. Tárkány-Kovács Bálint cimbalmos mellett Fekete Márton brácsázik, Molnár Péter bőgőzik, Hámori Máté gitározik, Viszkeleti Júlia vokálozik és fuvolázik.

szerző tényleg remek szakemberünk, elismert tudós, kiművelt emberfőnk. Madách szavaival: „a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte őt.” Egy kolonizált provinciában ilyen a közgondolkodás, ő csak kimondta, és mindenki helyesel.

A táncházmozgalomban Sebőék azt mondták: játsszuk el a népzenét úgy, ahogy az van. Ez esztétikai forradalom volt, mert előtte úgy tekintették, hogy a népzene csiszolatlan gyémánt, amelyet majd a komolyzenészek jól megcsiszolgatnak.

Erre Sárosi Bálint zenetudós azt felelte Sebő Ferencéknek: ezek felveszik a medvebőrt, és azt hiszik, ők a medve. Ezt sokáig nem értettem. Aztán leesett, hogy mi, magyarok felvesszük a magyar jelmezt, és eljátsszuk, hogy mi vagyunk a magyarok. Hát ez aztán igen furcsa helyzet! (Nevet) Ki itt a magyar? Bartók, aki gyűjt a paraszttól, vagy a paraszt, akitől Bartók gyűjt? Mert a két kultúra idegen egymástól.

A nép, az mi vagyunk vagy ők? Rezervátum-e a magyar népi kultúra? Tűre felszúrt bogárka, amelyet meg lehet csodálni a vitrinben? Mi szúrtuk föl, és a bogárka mi vagyunk!

63

ÉLET

KÖNYV

Egy zabolátlan, különös költő hagyatéka

Húsz éve hunyt el Simon Balázs, a kortárs magyar költészet ködlovagjainak egyike. A ködlovag kifejezés talán nem a legpontosabb vele kapcsolatban, mégis volt valami a személyiségében és a műveiben, ami miatt eszünkbe juthat ez az inkább múlt század eleji, romantikusnak tűnő kép. Simon Balázs tragikusan korán félbeszakadt életművétől persze mi sem áll távolabb, mint a romantika.

Harmincnégy évesen halt meg, élete teljében, gyógyíthatatlan agytumor vitte el. Általában nem „lényeges” kérdés, hogy mibe hal bele egy költő, Simon Balázs esetében mégis többen hangsúlyozták a személyiségjegyei és a halála közötti titokzatos összefüggést. Összegyűjtött verseinek nemrég megjelent kötetében is utal erre Jánossy Lajos, a remek utószó szerzője és az egykori barát. Simon Balázs ugyanis ezer fokon égő ember volt olyan szellemi adottságokkal, amelyek valódi csodagyerekké tették. Amikor a gyerekek többsége még javában bunkert épít vagy nyilat fabrikál, ő már például Hegelt olvasott eredetiben.

A szó szoros értelmében falta a könyveket, ráadásul több nyelven, de ezzel együtt sem volt az a klasszikus könyvmoly­ alkat. Ha úgy adódott, verekedett, az utcai galerik világában is otthonosan mozgott. A Jánossy-féle utószót olvasva olyan ember arcképe rajzolódik ki, aki egyszerre volt lenyűgöző és félelmetes. Mintha mindent sűrűbben és intenzívebben élt volna meg, mint a többiek, mintha előre sejtette volna, hogy nem lesz elég ideje mindenre.

Költészete ennek megfelelően szintén olyan utakat járt be, amelyek markánsan különböztek a fősodortól. Versei tele vannak olyan utalásokkal, amelyeket az olvasók egy része csak nehezen tudott és tud követni. Szinte minden sorát a görög és a római mitológia alakjai szövik át, igaz, ez leginkább a korai köteteire volt jellemző. Később, a halála előtti években megjelent könyvei már valamelyest „fogyaszthatóbbak”, élettel telnek meg, drámai erejű energiával.

Különös, sehová sem illeszthető alakja volt az 1990-es évek irodalmának, semmiféle skatulyába nem fért bele. Összegyűjtött verseinek majdnem hétszáz oldalas kötetét bárhol ütjük fel, máris magával ragad minket összetéveszthetetlen 64

világának örvénye. Simon Balázsban volt valami a költőség eredeti természetéből. Zabolátlan, magányos és a szellem légritka rétegeiben otthonos lénye szinte nem e világi atmoszférát teremtett körülötte. Költészete a halál árnyékában vált egyre súlyosabbá és megrendítőbbé. Édesanyja elvesztéséről szóló versciklusa (Makdír) vagy a közeli, biztos halál tudatában született kései lírája (Halálgondola) a modern magyar költészet megkerülhetetlen művei.

Simon Balázs költészetét kevesen ismerik, ami nyilván nem független verseinek összetettségétől és sűrű nyelvezetétől. Manapság egyáltalán nem „divatos” bonyolult és fajsúlyos irodalmat művelni, a könnyen fogyasztható irodalom korát éljük. Ebbe a képbe elég nehéz beilleszteni Simon Balázs verseit.

Az idő nem neki dolgozik, mondhatnánk. De nem lenne igazunk, ha ezt mondanánk. A valódi költészet sosem az aktuális trendeket követte, az igazán bátor és öntörvényű életművek mindig ellenszélben – vagy éppen szélárnyékban – hajóztak. Simon Balázs lenyűgözően szerteágazó, az euró­pai műveltséget magában hordozó művészete a mindenkori divatokon és elvárásokon felül áll. Őt olvasni igazi szellemi és lelki kaland, nem adja könnyen magát, de ha beleérzünk ebbe a költészetbe, számtalan kincsre bukkanhatunk. Nem állom meg, hogy idemásoljam az egyik kedvencemet a kötetből, az Ősz című versét, amely érzésem szerint a közelmúlt magyar költészetének egyik legszebb darabja: „Mikor ebben a fáradt / Csöndben nézhetem a / Fészer palatetejét és még a / Hullámbádogot, rajta a / Rozsdabarna levéltakarót, / És azt a lassú macskát, aki / Sétál benne, mintha királysága / Volna itt a ritka sárgával hintett / Rőt korona alatt, és távolabb a / Csupasz repkény pókháló, / Eszembe jut a láthatatlan csillag­térkép / Fenn az északi félgömbön valahol, / A Pegazus, a Hattyú és a Gyík, / Ahogy fölém hajolnak több száz éves / Fényükkel, mint az a sárgászöld faág, / Ami már nem vet árnyékot, és / Bármire, amit valaha mondtam, / Sápadt igenjük szitál.”

(Simon Balázs: Összegyűjtött versek. Jelenkor Kiadó, 2021)

FOTÓ: JELENKOR KIADÓ

GYŐRFFY ÁKOS

ÉLET

Dezsősödés

TÁRCA

| LEIMEISZTER BARNABÁS |

Elsőként kialakult a plüssállomány, egyre nagyobb helyet foglalva el lakásunkban és életünkben. Részemről (Nagy) Nyuszi jött a képbe, aki óvoda óta, hát, ha nem volt is velem, mert a plüssöket előbb-utóbb elárulja az ember, otthon volt, a közelségemben, szörnyű kimondani: leginkább fejtámaszként hasznosítva. Majd összecuccoltunk másikunkkal, és Pestre került, s amikor beütött a dezsősödés, akkor a kialakuló plüssállománynak lett – mérete folytán mintegy magától értetődően – centruma, feje. A többieket másikunk hozta el, lerángatva őket a szekrény tetejéről, mint Ivánt, a csokornyakkendős nyulat, kiszabadítva a fejüket az ágyneműtartóból, mint a Piros London Maciét, akinek van egy kék ikerpárja, de ő nem szenvedte el gazdájuk jakobinus módszereit. És jött még Bölcs Maci, aki neve dacára szélsőbaloldali, dzsenderista nézeteket hangoztat, jött még Gyapjas stb. stb. Lassanként össze­szedtük, hazahoztuk mindet. És még csak nem is sejtettük, mi „vezérel” bennünket. Ösztönből jött a dolog. Nem tudtuk, de tettük. És aztán jött az átkattanás, hirtelen perspektívából láttuk az egészet. Ez a dezsősödés. Nyulainkat, medvéinket bevallani nehéz dolog, ádázak az előítéletek. Hogy valamiféle „játékról” van szó, és ha nem vagyunk is visszamaradottak, bizonyára szeretnénk megmaradni lélekben gyereknek. Mintha a plüssöknek bármi közük lenne a játékhoz meg a gyerekekhez. Mintha nem lennénk felnőttek, véresen komolyak plüssökhöz való viszonyunkban is. És akkor ne is hozzuk azt fel, hogy amit a közember véresen komolynak nevez, az a hétköznapok híg leve. A plüssök pedig nem hígak. Több lehetőség, több dimenzió rejlik bennük, mint az emberekben. Több váratlan asszociáció, több baudelaire-i correspondance, több metafizika stb. Ha játék ez, akkor üveggyöngyjáték. És közben egyik sem csupán személytelen „keret”, hanem történetük van, ami a mi identitásunkkal analóg. Hozza haza másikunk a majdani Nyuszi Sopranót, egy kulcstartónyulat. Meséli: a kerepesi Coop megnyitóján zenélve tett szert rá, mikor „gázsiként” osztogatták, én meg röhögök, de vele röhögök, mert látom, élem, érzem azt a pillanatot a kétezres évek első évtizedének Magyarországán, annak kopottságát, kisszerűségét, úgy, ahogyan csak egy akkori vidéki www.mandiner.hu | 2021. 07. 22–28.

gyerek képes rá. És nem érti más, csak másikunk meg én, meg akik olyanok, mint mi, de nem érti az öregebbje meg a fiatalabbja, nem érti Buda meg BelPest, és pláne nem érti a külföld. A plüssök segítenek, hogy ne engedjünk a „magunkéból”, abból, ami elkülönít, ami mással meg nem osztható, ami – akár – rögeszmévé fajul. Mi az ember, ha nem a rögeszméje?

Mert az alternatíva csak az, ami mindenkié, ami közös nevező, közhely, nulla ellentmondás, nulla jelentés.

Inkább legyünk sziget, mint tenger.

Másodikként mondjuk éppen a tengernél ülök, Mali Lošinj háta-oldalán, a Valdarke-öbölben, másikunk belemegy a tizennyolc fokos vízbe, én meg a parti köveken pihentetem bicikli nyűtte seggemet, és folytatom a dezsősödést. Átrágom magamat a Döblingi befutón, jó, ha minden harmadik mondatot értem, a vége felé már annyit sem, ami érthető, az főleg lóverseny, verebek, Szpéró-gyász, és van hozzá némi Széchenyi-körítés, szórványos rendszerváltás­impressziók, van még Torgyán József-említés, Tandori és Torgyán, ez vad. Szóval küzdelmes egy szöveg, mégis van benne valami, ami folyamatosan továbblök. Ez pedig sejthetőleg nem más, mint a rög­ eszmének az íve; és ha van ilyen ív, akkor az értetlenségekből végül összeadódik egyfajta megértés, ami persze bizonytalanabb lábakon áll, mintha olvasnék valami „sztoris” kortársirodalmat (a történetmesélés újra divatba jött, hajaj!), de több „tétet” is hordoz. „Várnak ránk a lenyergelőben, / Főmedvém megpaskolja hátunk. / Szpéró is a tarkónkra röppen. / Ezért érdemes volt kiállnunk” – ez egy ív, és milyen szép! Ívet szolgáltat Szentkuthy, Juhász Ferenc vagy Mészöly is, csak ma tartanak tőle, mert kényelmesebb nem rögeszmésnek lenni, szokványos „kultúrát” gyártani stb.

Harmadikként másikunk leányszobájában túrok bele egy fiókba, véletlenül megtalálom a sapkámat, amit utoljára a karantén idején viseltem. Ez a dezsősödés utolsó, legfontosabb momentuma. Nézegetem magamat a tükörben, hordom a családi ebéd alatt, egész délután, kiállom a furcsálkodást, a kérdéseket, kellemes a fejemnek. Aztán egyre idétlenebbül érzem magamat benne, és suttyomban lekapom. Sapkán nem osztozunk. Hogy a magunkét megtaláljuk, ránk vár.

65

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS

Nagy arccal nagyobb a bukás is NÉVAI GÁBOR

Ha labdarúgó-Európa-bajnokság, akkor utána nyári olimpia – ez a korona­vírusjárvány miatt megbicsaklott világban is így marad, igaz, kicsit bizarr volt 2021-ben látni élőben a 2020-as kontinenstornát. A szinte horrorisztikus másfél év után a fociünnepre kiéhezett Európa (majdnem fele) egy hónapig végre felszabadultan drukkolhatott csapatának vagy mások ellen – ki-ki ízlése szerint. Valljuk be, jólesik néha fociban az ellendrukkolás, különösen, ha saját csapatunk már kiesett. A nagyképűség például nem szimpi. Hatalmas arccal óriásit lehet esni, ennek számos esetét láthattuk a Budapesten megforduló sztárok körében is.

A világbajnok francia válogatott saját nagyságától kissé eltelt – és a végén egymással szokás szerint jól összevesző – tagjainak például nem tetszett a rekamié és az ablak a pesti luxushotelben, egyeseknek az üdítőkkel és egyéb esszenciális dolgokkal akadtak gondjai, megint másoknak a térdre rogyás problematikája kötötte le a figyelmét, míg végül ott is maradtak. Bezzeg a kicsik!

Csehország, Svájc és Dánia csak a futballra koncentrált, ki is pofozta az identitáspolitikával és egyéb, a sporteseményen borzasztó fontos ügyekkel lekötött focinagyhatalmakat, holott biztos, hogy azért Hollandia erősebb csapat, mint Csehország, Franciaország pedig tíz meccsből kilencszer jobb Svájcnál.

Csakhogy egy futball-Európa-bajnokságon nem árt kicsit a futballra koncentrálni. Az olasz foci megújulása olyan jól sikerült, hogy ha már a Wembley-ben jártak, haza is vitték a trófeát, éppen azoknak az angoloknak az orra elől, akiknek ötvenöt esztendeje nem sikerül semmit megnyerniük.

Az olaszok tudnak győzni, de a szigetország most veszíteni sem: nem is a vereséget követő, méltatlanul primitív rasszista őrjöngésre gondolok, hanem arra, hogy a döntőbe jutó angol válogatott tagjai két másodpercig sem voltak képesek a nyakukban tartani az ezüstérmet – már tépték is ki, ahogy leléptek a dobogóról. Utoljára egy sakkversenyen láttam ilyet tizennégy éves koromban, ahol a velem szemben vesztes fél a parti után lesöpörte a figurákat az asztalról: ha nincsenek 66

ott a bábuk, akkor nincs vereség sem, gondolhatta. Oké! Ilyen mentalitással lehet, hogy további fél évszázadon át sem „tér haza” a futball, pedig huszonöt éve énekelnek már róla.

De máris itt az olimpia, amelyhez magyarok millióit fűzi különleges viszony. Olyan bődületes sikereket élhettek meg felmenőink is, amelyek okoztak azért egy kis komplexust nekünk.

A „csak” olimpikonok teljesítményét nem mindig becsüljük meg, mert nálunk az ötkarikás játékokon szerzett arany a hősiesség szimbóluma, de a kapuja is egyben: még egy világbajnoki arany sem ér fel hozzá.

Hiába az óriási tradíció, az én nemzedékem eleinte nem sok olimpiát láthatott – tévén sem. Az 1980-as moszkvai bojkott idején még a tökfőzeléket lapátoltuk az óvodában, így – a végleges karriertöréseket ekkor és négy évvel később elszenvedő magyar bajnokokkal szemben – nem éreztük meg a hiányát.

Az 1984-es Los Angeles-i újabb bojkottot nem értettük. Így első olimpiánk a rendkívül erős magyar szereplést hozó 1988-as szöuli volt Egerszegi Krisztinával, Darnyi Tamással, a kajak-kenusokkal, az öttusázókkal, a vívókkal, tizenegy magyar arannyal. Kis túlzással élve én akkor értettem meg, hogy nemcsak léteznek más sportágak az éppen összecsukló focink mellett, de hogy azokban a magyarok néha a legjobbak a világon. Katarzis!

Az 1992-es barcelonai olimpia még fényesebb sikereket hozott, de ez volt a tetőpont. A kilencvenes évek vad és kaotikus világa meglátszott a sportban is, utána hét-nyolc – egyébként szintén óriási teljesítményt jelentő arannyal – stabilizálódott a szintünk, majd egy háromaranyas pekingi szerepléssel értük el a mélypontot. 2012-ben Londonban visszakapaszkodtunk nyolc aranyig, s ezt a szintet tartottuk Rio de Janeiroban is. De hagyva a rossz szokást nekem sem az érmeket kellene számolnom, hanem szurkolnom minden egyes sportolónak, aki a színeinkben kijutott Tokióba, hiszen idén is lesz kikért izgulni. Akkor kezdjük is el!

A Mandiner-elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) szerzőinek rovata

FOTÓ: MTI / HONÉCZY BARNABÁS

A foci-Eb után rögtön itt az olimpia, amelyhez magyarok millióit fűzi különleges viszony.

TOKIÓ 2021 MEGJELENT

A

LEGÚJABB SZÁMA

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

100 OLDAL

895 FT

Nyári és őszi élményeihez mi adjuk az Útravalót!

www. mand i n er.h u

MEGJELENT A MANDINER KÜLÖNSZÁMA!