META
FEMINENS
GACSÁLYI SÁRA
AZ EGY.HU FŐSZERKESZTŐJE
Sopronból indult, beutazta a Jeges-tengert egy jégtáblákba fagyott hajón sodródva, felderítőrepülőkön ismerkedett az Arktisz zord világával, most pedig a Jeges-tenger partvidékére koncentrál Horváth Eszter dokumentarista fotográfus. Horváth Eszter nevét idehaza tavaly ismerte meg a nagyközönség, miután a World Press Photo szakmai zsűrije az ő képét választotta a környezeti kategória legjobbjának. A fotót, amelyen két jegesmedve szaglássza körül a kitűzött zászlókat, Eszter három és fél hónapos útján, a Polarstern kutatóhajóról kihajolva, a mínusz negyven foknál is hidegebb éjszakában készítette. Nem ez volt az első ilyen küldetése: közel tíz éve dolgozik a szakmában, bár pályafutását még szelídebb vidéken, New Yorkban kezdte. Diplomamunkáját a The New York Times közölte, a sikert pedig sok megkeresés követte, képeit publikálta többek között a National Geographic, a Time és a The Wall Street Journal is. Dokumentarista fotósként 2015-ben a tudósok mellett találta meg a helyét. Évek óta az északi sarkkör mentén dolgozik, hogy a legfrissebb kutatásokat ne csak egy szűk tudományos közeg, de a nagyvilág is megismerhesse vizuális 52
történetmesélése által. A 2020-ban díjazott fotó kapcsán sokat írtak Eszterről, ám az élet azóta sem állt meg: a fotós a norvégiai Spitzbergákról ért haza néhány nappal ezelőtt. „Ez a világ legészakibb közössége, ahol folyamatosan élnek emberek. Mivel kutatófalu, turistaforgalom sincs igazán, békeidőben is csak sétát tehetnek a látogatók, nem alhatnak itt. Most a vírus miatt az sem volt biztos, hogy bennünket ideengednek, de végül négy negatív teszt és tizenkét nap karantén után odaértem – meséli Eszter. – Mielőtt elindulok egy útra, rengeteg tudományos cikket olvasok, hogy teljesen kiismerjem magam abban, amit a kutatók végeznek. Tudományos cikkek igazolják, hogy az északi féltekén a folyamatos talajfagyban 1300 gigatonna szén van, s a szén-dioxid és a metán a levegőbe jutva még inkább felgyorsíthatja a globális felmelegedést. Most a Jeges-tenger part menti régiójában az ehhez kapcsolódó kutatásokat szeretném dokumentálni.” Eszter legutóbb két és fél hetet volt a kutatóbázison. „Faházikókban laktunk, ahol hatalmas monitorokon látjuk fél hétkor, milyen az aznapi idő, és mit tudunk végezni. Fél nyolckor közösen reggelizünk, egy óra múlva pedig hószánon indulnak a csapatok a megadott kutatási helyekre, ahol este hatig dolgoznak.” Fotósként Eszter folyamatosan kíséri a kutatókat, olykor kérdez, máskor csak csendben figyel, hogy ne zavarja a munkát. Néha saját munkáján kívül más fontos feladatot is ellát a tudósok mellett: jegesmedveőrnek áll. Mivel a Spitzbergák a jegesmedvék otthona, háromezer állat veszi őket körül nap mint nap, és terepre csak az mehet,
FOTÓ: MTI / HORVÁTH ESZTER
Aki az Észak vad tájait örökíti meg
