Issuu on Google+


........... A legszebb

Mementó

bankkártyák

fotó: dr. Kevei Péter

A Szombathely felõl érkezõket „csodálatos” kõszegi panoráma fogadja a Gyöngyös patak hídjánál. A posztógyár szétbuldózerezett romjai lassan egy éve hevernek város szélén. Nagy a csend körülötte. A végtelenbe nyúló törmelékek látványa kapcsán merül fel a kérdés: Meddig lesz még így? Meddig csúfítja a városképet? A gyár mûemlékcsarnokának lerombolása után a nyomozás elindult, és azóta nem történt a területen semmi. Rimányi Krisztina, a Városfejlesztési és Üzemeltetési osztály vezetõje tájékoztatta a Fõteret, hogy a tulajdonost, az Innovációs Park Kõszeg Kft.-ét felszólították már február végén a bontási törmelék minél hamarabbi elszállítására és tereprendezésre. Mivel ennek eddig nem tettek eleget, valószínûleg újabb felszólítást küldenek a kft.-ének.

A kõszegi belváros macskaöves útjai a régi idõket idézik, ezek teszik hangulatossá, idillivé a sétákat a Fõ téren és a mellékutcák egy részében. Mégis bosszantó, hogy ha meglazulnak, és nem javítják ki azokat. Balesetveszélyesek, a gyalogosok, kerékpárosok és autósok számára egyaránt. Ha egy elenged, akkor, meg a már a többi is fokozatosan jön utána. Ennek egyik legjobb példája a Chernel utcában található. Már a kövek egy része sem található meg. Az utca lakói meg joggal félhetnek attól is, hogy esetleg ablakaikat, autóikat dobja meg vele valaki. Rimányi Krisztina, a Városfejlesztési és Üzemeltetési osztály vezetõje elmondta, hogy egy kivitelezõnek útbontási engedélyt adtak és nem megfelelõen állította helyre az útburkolatot. A Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály jegyzõkönyvben kötelezte ennek a kijavítására a kivitelezõt. A garanciális munkák elkezdõdtek az utcában.

kritika

fotó: dr. Kevei Péter

Macskakõ

A Sopron Bank nyerte „Az év bankkártya sorozat 2008“ díjat. A Magyar Mûvészettudományi Egyetem rendezi meg minden évben ezt a versenyt, melyen magyarországi bankok adhatják be pályázataikat. A Sopron Bank bankkártya sorozata 3 kártyából áll (Electron, Classic, Business), melyek alap koncepcióját a Fertõtó kulturális öröksége adta. A Fertõ tó azon régió közepén található, melyet a Sopron Bank illetve anyabankja a Bank Burgenland fiókhálózata ölel körül. Nyugat-magyarországi regionális bankként nagyon örülünk, hogy egy országos versenyen ilyen szép eredményt sikerült elérnünk“ – nyilatkozta Thomas Radil, a Sopron Bank vezérigazgatója majd hozzátette: „Az is örömükre szolgál, hogy a Fertõtavat és környékét, mint kulturális örökséget reklámozhatjuk.“

2

2009. április .............................................


........... Tartalom Címlapon

A szerkesztõ levele

Hetyésy Katalin

fotó: Óvári Gábor

fõszerkesztõ

Egészségház a futballpályán?

napjaink

6

8. oldal

A borászkodásban talált meg önmagát

Magyarország gazdasági és politikai válsága egyre mélyül, és még nem látni az alagút végét. A terheket az állam és az önkormányzatok egy része a helyi lakosságra és a vállalkozókra terheli. Nagyon sok munkahely, vállalkozás szûnt meg, egyre többen munkanélkülivé váltak. A számlák befizetésére elmegy az emberek fizetése, a családok helyzete egyre rosszabb lett. Felvetõdik a kérdés, hogy vajon meddig lehet terhelni még a lakosságot. Mária Terézia híres mondása: „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk!” Tanulhatnak a hajdani uralkodótól, a mai vezetõk. A Kõszeg és Vidéke Ipartestület is arra kérte a város képviselõ-testületét, hogy szorosabban mûködjenek együtt velük. Jobban megismerhetik egymás gondjait, problémáit és megkereshetik a megoldásokat. A képviselõ-testület Kõszegen a megyében a legnagyobb mértékû adókat teszi vállalkozók nyakába. Nem mindegy, hogy ki hol jelenti be vállalkozását és mûködteti. Azok a települések és vezetõik, akik ennek nincsenek tudatában, elriasztják az ipari cégeket. A bioetanol gyár felépülése Kõszegen lehetõséget adott volna új munkahelyek teremtésére, de ennek megvalósulása egyre bizonytalanabbá válik a város és a befektetõ között kialakult feszült helyzetben. A sportkedvelõk és sportolók összefogását eredményezte az, hogy a képviselõtestület a sporttelep megosztását és területének csökkentését tervezi. A sportegyesület joggal küzd azért, ami hosszú évekig a birtokában volt. Tudják, ha a lavina elindul, akkor annak nem lesz vége. Már korábban is megjelentek érdeklõdõk a jó fekvésû ingatlan iránt. A népszavazáshoz szükséges aláírások összegyûltek. A kõszegiek kezébe tették a döntést az egyesület tagjai, akik bíznak abban, hogy ez által megmenthetik a területet a sport számára. Az egészségügy helyzete Kõszegen éppúgy tarthatatlan és valóban szükség van egy minden igényeket kielégítõ új központra. Az érintettek véleményét figyelmen kívül hagyni ennek ellenére mégsem szabad. Együtt kell megtalálniuk a mindenkinek megfelelõ megoldást, ami valljuk be õszintén így nem lesz egyszerû dolog.

Fõszerkesztõ:

Hetyésy Katalin (06-30/3346-402) e-mail:hetyesykatalin@pr.hu Fotó: Ohr Tibor Tördelés: Mittl Attila (06-20/437-8291) Munkatársak: Bakos Ágnes, Bakó Béla, Gaál Kata Zádrovich Aliz Hirdetésfelvétel: Szabó Edgár (+36-20/911-3596) Kiadó: CitiCom Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki I. u. 10. (06-20/252-3711) Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Nyomda: Komárnói Nyomda Kft. Szlovákia Felelõs vezetõ: Meszlényi István ügyvezetõ igazgató Terjesztés: Vas-Média Bt. A Fõtér Kõszeg ingyenes havilap megjelenik 10.000 példányban Kõszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány, Gyöngyösfalu, Kõszegszerdahely, Lukácsháza, Kõszegdoroszló, Peresznye, Gencsapáti, Bozsok, Cák, Velem, Pusztacsó, Nemescsó, Kõszegpaty, Perenye, Ólmod településeken. E-mail: citicom@chello.hu • web: www.koszeghir.hu

Minden jog fenntartva! • ISSN 1789-4336

............................................. www.koszeghir.hu

3


...........

Elõny a kõszegi vállalkozóknak GAZDASÁGI FÓRUM LÉTREHOZÁSÁT SÜRGETIK A kõszegi képviselõ-testület március végén megtartott ülésén hatályon kívül helyezte az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló rendeletet. Az intézkedés már a kezdet kezdetén is nagy ellenállást váltott ki, ezért is tûzték újra napirendre. A gazdasági válság nyomán a helyi vállalkozók és az önkormányzat összefogását sürgette a Kõszeg és Vidéke Ipartestülete. Az ülésen felmerült egy gazdasági egyeztetõ fórum létrehozása is.

Az egyre mélyülõ gazdasági válság arra késztette a kõszeg és a környékbeli vállalkozókat, hogy összefogást sürgessenek az önkormányzattal. A helyi vállalkozók helyzetérõl tartott beszámolót Szõnye József, a Kõszeg és Vidéke Ipartestület elnöke, aki több területen javasolt szorosabb együttmûködést a vállalkozókkal. Az elnök kérte a testületet, hogy a közbeszerzéseknél élvezzenek elõnyt a helyi kisvállalkozók a máshonnan érkezett ajánlattevõkkel szemben. (Ennek az elképzelésnek törvényi akadálya van). Felmerült az is, hogy a hivatali ügyintézés legyen gyorsabb, hiszen a vállalkozóknál az idõ nagyon fontos tényezõ. Preininger Ferenc kommentálva az elõterjesztést kifejtette: a vállalkozások helyzete súlyosabb, mint azt korábban bárki is hitte. A válságos idõkben azonban jó példa a turizmus, amely a turisztikai pályázatoknak köszönhetõen jól fejlõdik. Ugyanakkor az ipar állapota elszomorító, elég a posztógyár ügyére gondolni, vagy a bioetanol beruházásra, amely nem valósult meg. Szóba került egy gazdasági egyeztetõ fórum létrehozása is, amelyrõl Racker Béla úgy vélekedett, hogy ha nem lehet már mit tenni, létre kell hozni egy bizottságot. A képviselõ elmondta, hogy nem egyértelmû a célja egy ilyen fórumnak, mire alapozzák a létjogosultságát, és milyen feladatokkal ruháznák fel. fõtér

Házon belül

fotók: dr. Kevei Péter

Mint az a testületi ülésen kiderült, okafogyottá vált az üzletek éjszakai nyitva tartásának korlátozása, az errõl szóló rendeletet az önkormányzat hatályon kívül helyezte. A rendelet megtartása mellett érvelt Básthy Béla alpolgármester, aki szerint jó hatással volt a város rendjére az intézkedés. Mint mondta, elérték a kitûzött célt, éjszaka rend lett, a vállalkozók betartják a szabályozást, bejelentés rendbontásról nem érkezett. Ifjúságvédelmi szempontok is vezérelték a rendelet megalkotóit, ezen a területen is javulást könyvelhettek el. Nem osztotta ezt a véleményt Rába László képviselõ, aki elmondta, hogy ha valaki le akar ittasodni, azt megteheti délután is, amikor még nyitva vannak az üzletek. A képviselõ az alpolgármester logikáját követve feltette a kérdést: nyáron, amikor nyitva lesznek az ablakok, már este nyolckor bezá-

rathatnák az összes vendéglátóhelyet. Ennek pedig semmi értelme nincs. Rába László emlékeztetett arra, hogy annak idején egyetlen zajos hely miatt korlátozták az összes üzlet nyitva tartását. Kifejtette, hogy ha baj lesz, akkor lehet intézkedni a renitens vendéglátóhelyen. Stampf Ferenc hozzátette, hogy nem szerencsés gyakorlat a kollektív büntetés, szigorítani akkor lehet, ha a lakosság többsége ezt igényli. Arról sincs információjuk, hogy pontosan hány bejelentés érkezett és honnan, mert e nélkül nehéz dönteni az ügyben.

4

2009. április .............................................


........... Médiaviszonyok 1.

Településeket összekötõ utak fejlesztése Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében 2007 és 2013 között, 200 milliárd forintos uniós forrás áll rendelkezésre az alsóbbrendû utak rendbetételére. A felújítandó útszakaszokat - az utak állapotának, a forgalom nagyságának és a térségfejlesztési szempontoknak a figyelembevételével a Magyar Közút Kht. választotta ki.

A támogatott négy projekt között található Vas megyében a Szombathely, Gencsapáti, Gyöngyösfalu, Kõszegdoroszló, Kõszegszerdahely, Bozsok érintésével húzódó utak, amelyekre az elnyert támogatás összege 545.624.346 Ft.

Házon belül

A 4 és 5 számjegyû közúthálózat országos fejlesztésének fõ céljai, hogy biztosítható legyen a kistérségi központok közúton és tömegközlekedéssel történõ, rövid idõn belüli elérése, az egyes régiók belsõ vonzáscentrumainak elérhetõségének a javítása, a színvonalas közúti közlekedés lehetõségeinek kiterjesztése, valamint a nehezen megközelíthetõ térségek kapcsolatainak a javítása. Fontos, hogy a jelentõs gazdasági súllyal rendelkezõ területek és turisztikai célterületek megközelíthetõek legyenek, és az utak minõségének fejlesztésén keresztül a kistelepüléseken élõk megfelelõbben férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz, munkahelyekhez,

kistérségi központokhoz. A megfelelõ sûrûségû, kiépített és jó minõségû alsóbbrendû (4 és 5 számjegyû) közúthálózat biztosításával a térségek kohéziója erõsödik, a kistérségi központok népességmegtartó képessége javul, és a városi szolgáltatások elérése könnyebbé válik, így a lakosság komfortérzete is növekedik. A Nyugat-dunántúli régióban elsõdlegesen az elérhetõségi viszonyok és a települési népességmegtartó képesség, valamint a közlekedésbiztonság érdekében kerül sor a 4 és 5 számjegyû utak fejlesztésére. fotó: dr. Kevei Péter

A demokratikus újságírás mibenléte idestova több évtizede foglalkoztatja a sajtószakmát. Ez a szakmai kérdés azonban érint minden embert, hiszen a nyilvánosság, ezen belül a média függetlensége és sokszínûsége meghatározza a civil társadalom normáit. Az úgynevezett régi reflexek továbbélése nem kérdés, kijelenthetõ, hogy az egykori pártlapok „jogutódjai” az önkormányzati lapok lettek, amelyek nagyban függnek a helyi politikai elittõl. Az önkormányzati lapok státusza az elmúlt két évtizedben semmit sem változott. A mindenkori hatalom eszközei maradtak, amelyeknek nem volt és nem is lesz érdeke a kritikai megközelítés, ami elengedhetetlen a mondjuk úgy: néphatalom fenntartásához. Nem titok, hogy az önkormányzati lapok tartalma jó esetben „színtelen-szagtalan” de általában elfogult a finanszírozó (városvezetés) javára. A problémát nagyon jól körvonalazta Bajomi Lázár Péter médiakutató, aki egy értekezésében kifejtette: a demokratikus újságírás a „rossz hír = jó hír” elvére épül, mert azt igyekszik feltárni, ami a közjót fenyegeti. Azok a lapok, amelyek viszont csak a pozitívumokra összpontosítanak, kerülik a konfliktust, a tekintélyelven mûködõ hatalmat szolgálják ki, tehát tartalmukban is torzítanak. Gazdasági megközelítésben kijelenthetõ, hogy az önkormányzati média mindenütt torzítja a piaci erõviszonyokat. Nem az a probléma, hogy közpénzbõl tájékoztat egy település önkormányzata, ez ugyanis törvényben elõírt kötelezettsége, hanem az, hogy közpénzzel lépnek be a vállalkozói világba, ahol mindenki abból él, hogy eladja az elõállított terméket. A közpénzzel felpumpált, de egyébként piacképtelen önkormányzati médiumok tisztességtelen piaci magatartást tanúsítanak, látszólagos olcsóságukkal megtévesztik a hirdetõket, tartalmukkal pedig az olvasókat. Az újságírók kiszolgáltatottsága ebben a helyzetben egyértelmû, de az is, hogy a politikai testületek sokszor sajátjukként kezelik a köztulajdont, elfelejtve azt, hogy az adófizetõk nem propagandát, hanem részrehajlás nélküli, korrekt tájékoztatást várnak. A közpénzbõl finanszírozott újságok piaci diktatúrája tehát viszszavonhatatlanul károsítja az egészségesnek nevezhetõ viszonyokat: a piaci versenyt és a vélemény szabadságát. Óvári G.

............................................. www.koszeghir.hu

5


........... A CÁKI BOR ÚJRASZÜLETIK A HORVÁTH PINCÉSZETBEN

A borászkodásban

találta meg önmagát

A Pogányok melletti dombtetõn, Cák határában messzirõl látható Horváth Károly pincészete. Répcelakon született, Szombathelyen él és Cákon borászkodik. A ház látványa vonzza a tekintet és cáki mesterek keze munkáját dicséri. Csodaszép kapui a letûnt korok emlékét idézik, és felújítva ismét régi pompájukban díszeleghetnek. Minden a szõlõrõl, a borról és a vendéglátásról szól birtokán.

Cabernet

gazdaság

fotók: dr. Kevei Péter

Karakteres, szép gyümölcs illatú bor. Hosszan erjeszti, 2530 napig is, ez által szép színanyagokkal rendelkezik a nedû. Kezdetben csersav hangsúlyosak a borok, de idõvel lesimul és kellemes íz anyaga alakult ki.

A múltját tekintve Horváth Károly az borosgazdák közül, aki a legkésõbben kezdte a mesterséget. „Édesapámtól örököltem a bor szeretetét. 2000-ben erre kirándultunk a párommal és megtetszett nekünk a környék. Mindig szerettem volna szõlõvel foglalkozni kis területen” — mesélte

6

a kezdeteket. Ekkor Kõszeg határában vett elõször egy 3000 m2 szõlõt, itt kezdte el autodidakta módon tanulni a mesterséget. Semmije nem volt hozzá, a nulláról kellett kezdenie. Nagy lendületet adott a munkájának, hogy 2000-ben már az elsõ borversenyen eredményt ért el, akkor még minden elõképzettség nélkül. Ezzel a sikerrel felvértezve döntött úgy, hogy megtanulja a szakmát és komolyabban veszi borászatot. A Cseri-dûlõben hozzájutott egy egybefüggõ 22 hektáros területhez jó fekvéssel, talajjal. Két részletbe telepítette be 2001-ben é 2003-ban. Fõként a környékre jellemzõ fajták közül válogatott, amelynek háromnegyede kékszõlõ: kékfrankos, cabernet savignon, pinot noir, merlot, shiraz, zweiglt. A fehérbõl cserszegi fûszerest és chardonnay-t ültetett. A szõlõtermesztést és borászkodást közben sajátította el. Emellett Kõszegen végezte a szõlõtermeléshez szükséges ismereteket. Majd Sopronban a borászat alapjait tanulta meg. A vörösborokat a hagyományosan fahordóban érleli, amelyek szép számmal sorakoznak hatalmas pincéjében, külön helyiségben több szinten elhelyezve barrique hordókban is nyugszik a nemes nedû. A hagyományos bortermelés híve, ez vált be a borversenyeken is és vendégek körében népszerû. Gondosan megtervezett, átgondolt, takaros rendben sorakoznak a krómacél tartályok is a présházban. Úgy gondolja, a terület határozza meg alapvetõen a minõségét, amely ha kiváló adottságokkal rendelkezik, akkor nagyot hibázni már nem lehet. Ehhez még kell a jó fajtaválasztás, évjárat és a borász személyes jelenléte sem kihagyható. Cuveé borokkal is próbálkozik. Cáki Cuveé néven már kikísérletezett egy közkedvelt bort. Fe-

Borkóstoló 2000-ben a Nyugat-dunántúli regionális versenyen Sopronban ezüstérmes lett kékfrankos-zweigelt cuveé bora. A társadalmi zsûrinél ugyanitt a benevezett 240 bor közül a 4. helyre sorolták a maximális 20 ponttal. 2007-ben és 2008-ban nagyaranyérmes lett a Vas Megyei Borversenyen cabernet bora.

le merlot, másik fele meg egyenlõ arányban cabernet, pinot noir és kékfrankos az összetétele. Évjáratos borokat cabernet-bõl és a kékfrankosból szeretne. Büszke pinot noir-jára is, minden évben szép borokat ad. Még nem akarja terhelni tõkéit, visszafogott terméskorlátozással dolgoznak még, nem mennyiség, hanem a minõség a célja. Munkájának még nincs hozadéka, hiszen eddig csak befektetett. Nemzetközi fuvarozással foglalkozik emellett, ennek a hasznából fejlesztette a pincészetét. Hoszszabb távon már ezzel is szeretne foglalkozni. Törekszik arra, hogy minél többen megismerjék a borait. Piackutatást végez ennek érdekében. Kedvezõ visszajelzéseket kapott a Vas megyei szállodáktól, vendéglõktõl, mert helyi bort a megyében Kõszeg kivételével nagyon kevés helyen tudnak fel-

2009. április .............................................


jelzés

Több visszajelzés érkezett az elmúlt évek alatt, hogy az orvosi ügyelet a helyszínre nehezen jut el. A gyorsabb haladást a forgalom is akadályozza, amelyhez alkalmazkodni kellett. Dr. Pusztai Gergõ elmondta, hogy ezek után határozták el, hogy megkülönböztetõ jelzést szerelnek fel a kistérségi orvosi ügyeletet ellátó autóra. A Pusztai Egészségügyi Bt. több, mint tíz éve alakult, és 1995 óta el-

ellátást. 18 ezer ember érezheti magát nagyobb biztonságban ennek a rendszernek a használatával Kõszegen és a kistérség településein. Március elején szerelték fel az autóra a készüléket, ennek alkalmazásához külön vizsgát kell tenni a sofõröknek, amelyet most szereznek meg. Dr. Pusztai Gergõ már levizsgázott és segítségnyújtásra már használta az megkülönböztetõ jelzést, úgy

látja és szervezi a kistérségi központi ügyeletet. Sziréna, fényhíd és egy szabályzó felszerelése történt meg, melynek költségét teljes önerõbõl a Bt. finanszírozta. Emellett láthatóvá tették fényvisszaverõkkel, feliratokkal, hogy orvosi ügyeletet biztosító gépjármûrõl van szó. Ezzel biztosították azt, hogy a kistérség távolabbi településein élõ emberek is idõben megkaphassák a szükséges orvosi

tapasztalta, hogy jó döntés volt, mert lényegesen rövidebb idõn belül értek ki a betegekhez. EKG, defibrillátor, sürgõsségi táska, Oxycard EKG, oxygén palack és a mentéshez szükséges egyéb eszközök is találhatóak az autóban, amelyek életet menthetnek szükség esetén. A kistérség önkormányzatai maximálisan segítették és támogatták az elgondolásukat. hk

7 7

gazdaság mûvészet

fotó: dr. Kevei Péter

A GYORSABB ÉS BIZTONSÁGOSABB BETEGELLÁTÁS ÉRDEKÉBEN

fotók: dr. Kevei Péter

szolgálni. Nagykereskedõkkel is tárgyalnak. A fantázianeveken is most gondolkodnak, a marketinget most ki kell dolgozni, Szeretné Cák nevével összehozni a vállalkozását és a kettõt együtt népszerûsíteni Az igazi nagy kezdet most jött el, hogy termõre fordult az egész ültetvény és piacképessé vált több éves munka után a bor. Elõször 2006-ban termett a szõlõ, megvártam, amíg palackérett lesz a bor. A borok kereskedelmi forgalomba most kerülnek be— lelkesedik, és tele van elképzelésekkel ezzel kapcsolatban Horváth Károly. Borkóstolóra várnak csoportokat, rönkházat épített erre a célra, falusi turizmusba szeretne bekapcsolódni. Csodálatos kilátás fogadja a vendégeket, a Somlóig el lehet látni jó idõ esetén a gyönyörû panoráma minden évszakban nyújt új lehetõségeket. Fia, ifjabb Horváth Károly segít be az édesapjának, akit szintén megfertõzött a bor szeretete. A vendéglátóiparban dolgozott, így már nagy tapasztalatokkal rendelkezik, amit most saját vállalkozásukban kamatoztat. A csoportok fogadása, borkóstoló, fõzés az õ feladata. Nyáron 60-70 fõt télen 30-40 fõs csoportot tudnak vendégül látni. A pincétõl a padlásig mindenhol látszik, hogy lakói természettudatos életformát választották. A fának, a természetes anyagoknak a megjelenése egységes, harmóniát ad az épületnek és környezetének. Az emeleten lévõ lakrészben régi bútorok tiszteletet parancsoló látványa fogadja a betérõket. A régiségek gyûjtése régi szerelem, nem tud ellenállni egy-egy szép darabnak. Legnagyobb büszkesége egy 19. századbeli tömörfából készült tálaló szekrény.

........... ........... Megkülönböztetõ


...........

FENYEGETETT SPORTLÉTESÍTMÉNY

Egészségház a futballpályán?

sport

Tovább nõ a feszültség az önkormányzat és a Kõszegi Sportegyesület (KSE) között, miután a sportegyesület vezetõi népszavazási kezdeményezést indítottak a létesítmény egyben tartásáért. Mint arról már lapunk is beszámolt, a Lóránth Gyula Sporttelep salakos pályájának helyén az önkormányzat egy új egészségközpontot szeretne létesíteni, ám ez ellen a lépés ellen a kõszegi polgárok jelentõs része és a sportszakemberek is tiltakoznak. A nagy vihart kavaró ügy nem mai keletû. A KSE vezetõi még 2006 õszén arra lettek figyelmesek, hogy földmérõk, majd a környéken ismert ingatlanosok jelentek meg a sportpályán, amit felmértek, fényképeztek, és még próbafúrást is végeztek a roncstelep felõli oldalon. Érkezésük célja is kiderült, az új sportpálya elõkészítését végezték, mert a jelenlegi létesítmény helyén egy 5000 négyzetméteres kereskedelmi áruház épül. A salakospályát idõközben átminõsítették vegyes besorolású területté, tehát lakó vagy kereskedelmi fejlesztés is történhet rajta. Akkor minden sportolót hidegzuhanyként ért a hír. A multi cég ugyan visszalépett, ám azóta felgyorsultak az események, a célok csak kissé változtak, de az alaphelyzet maradt: a salakos pályát beépítik. A KSE vezetõinek már korábban feltûnt, hogy nagy lehetõséget rejthet egy értékes belvárosi ingatlan, amely az ingatlanfejlesztõk álma is egyben. Szerintük több alkalmas hely is akad Kõszegen a beruházáshoz. Az egészségház állhat a Petõfi téren a leégett épület helyén, a Kresz Parknál, de az ötös ütem megvalósításakor is szóba került már. Mégis, a salakos pálya a kiszemelt terület. Táncsics Péter, a KSE képviselõje kérdésünkre elmondta, hogy az önkormányzat egyszer sem konzultált KSE vezetõivel, csak annyit tudtak meg,

8

hogy a város új helyszínt jelölt ki a Balog iskola mögötti területen. Táncsics Péter szerint azonban ez sem szakmailag, sem technikailag nem alkalmas arra, hogy egy futballpályát építsenek fel, ráadásul komoly költséggel járt volna a beruházás. - A kõszegi KIOS bizottságban – ez a bizottság dönt a sportügyekben is – egyetlen sportszakember sem dolgozik, pedig ez a grémium dönt a legfontosabb KSE-t érintõ kérdésekben is. Amirõl jelenleg szó van kifejezetten sportszakmai kérdés, de a bizottság egyszer sem kezdeményezett konzultációt a KSE szakembereivel – hangsúlyozta Táncsics, aki hozzátette: Az önkormányzat szabályzata elõírja, hogy az érintett civil szervezeteket tanácskozási joggal meg kell hívni a megbeszélésekre. Kis helyi sporttörténet A KSE kiszolgáltatottságát jól jelzi a folyamatosan romló anyagi helyzete is. Õri Gábor, és Táncsics Péter a kialakult helyzet elõzményeirõl szólva leszögezték: A KSE támogatása 2003-ban még 15,5 millió forint volt, ez az összeg 2007-re 5,6 millió forintra apadt, ezért is léptek vissza a körzeti bajnokságba, így értelemszerûen a pályát is kevesebbet használták. A támogatás 2008-ban 7,6 millió forintra nõtt, de ebbõl a pénzbõl legfeljebb csak vegetálhat egy olyan szervezet, amelyik 9 szakosztályt mûködtet, közel 400 sportolóval. Teniszezõik már öt éve az országos élvonalban szerepelnek, az ökölvívók is komoly sikereket értek el az elmúlt idõszakban. Õri Gábor szerint könnyebb lenne a helyzet, ha a Lóránth Gyula Sporttelep az egyesület tulajdonába került volna még a kilencvenes évek elején. Korábban a Latex tulajdona volt, így került át az önkormányzathoz. Pályázni is nehéz, mert a tendereket csak a tulajdonos tudja benyújtani. Mivel az egyesületnek már csak egy évre van érvényes

szerzõdése az önkormányzattal, pályázni is szinte lehetetlen. Most már az is bizonytalan, hogy a KSE csapata hol fogja lejátszani a mérkõzéseit. Közel 2700 aláírás A Fõtér múlt havi számában Huber László úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás aláírásgyûjtõ ívén megfogalmazott kérdés félrevezetõ és megtévesztõ. A kérdés lényegében arról szólt, hogy egyben maradjon-e a sporttelep, vagy nem. A polgármester szerint ugyanis nem az egész sportteleprõl van szó, hanem annak csupán egy részérõl. - Népszavazást kezdeményeztünk, mert az önkormányzat egyetlen fórumon sem biztosított megszólalási lehetõséget a sportegyesület képviselõinek. Így hát feltettünk egy kérdést az embereknek: Egyben maradjon-e a sportlétesítmény? Jogosak a félelmeink, mert korábban már láttunk olyan látványterveket, amikor a Lóránth emléktábla helyén lett volna a hipermarket bejárata – szögezte le Táncsics Péter. Mint mondta, 850 aláírást kellett ahhoz összegyûjteni, hogy kiírják a népszavazást a kérdésben. Közel 2700 ember írta alá a kezdeményezést. - A polgármester szerette volna megszámolni az aláírásokat, erre egy órát vártunk, majd nem akarta átvenni. Kisebb vita után mégis átvette az aláírásgyûjtõ íveket. Huber László szánalmasnak, nevetségesnek nevezte az egész procedúrát a népszavazási kezdeményezéssel – mondta a sportvezetõ. Most ott tart az ügy, hogy új sportpályát építene a város a jelenlegi helyett. Errõl a KSE vezetõi állításuk szerint hivatalosan nem tud, a helyszínét nem ismerik, terveit nem látták. Annyi azonban bizonyos, hogy új pályát építene a város, de azt fel kellene szerelni öltözõkel, kiszolgáló létesítményekkel, ez pedig mind nagyon drága. og

2009. április .............................................


...........

Hõszivattyú - Egy járható út? gyaszt térfûtésre és vízmelegítésre. Gázfûtés esetén ez évente 2360 m3 gáz felhasználásával realizálódik, ennek költségei levonásokkal együtt közel 320.000 forintot tesznek ki. A hõszivattyú ugyanilyen fûtési teljesítmény esetén 4650 kilowattóra áramot fogyaszt, így a költségek évente csak 162 000 forintot tesznek ki. Új építmények esetén még leszámítódnak a gázellátás kiépítésének és bevezetésének a költségei is. A hõszivattyúfûtés elsõ különleges tarifáját Budapest térségében az ELMÜ már 2009. április elsejétõl meg-

állapította. Kilowattóránkénti 29 forintos áron napi 20 óra használatot bocsátanak rendelkezésre. Az elsõ évben 5000 kilowatt fizetésmentes. A külföldi tendenciák azt mutatják, hogy a többi áramszolgáltató is követni fogja a példát. Így a hõszivattyúk a klasszikus gázfûtés komoly alternatívájává válnak. Michael Fischer

kultúra

A hõszivattyú technológiájú fûtés itt Magyarországon is egyre nagyobb mértékben az érdeklõdés középpontjába kerül. A szomszédos Ausztriában, ez az új építésû lakóházaknál már szinte megszokott. Minden második- harmadik új lakásban hõszivattyúval fûtenek. Magyarország egy jól kiépített és szerteágazó gázvezeték hálózattal rendelkezik. A magyar gázár a jövõben is egyre nagyobb mértékben követni fogja a földgáz világpiaci árát, amit még nem ért el. A múltban tapasztalt áremelkedések meg-

szokottá válnak. Nemzetközi méretekben a gáz ára gyorsabban nõ, mint az elektromos áramé. A fûtési költségek érdekében célszerû, az épületek lehetõ legjobb szigetelése. E téren ne kövessük az apró lépések taktikáját, inkább merjünk egyszerre sokat markolni. Jó szigetelés esetén ugyanis a technikailag új megoldások is gazdaságosan alkalmazhatók. A napenergia pótlólagos bevonása a térfûtéshez és melegvíz elõállításához egyre érdekesebben alakul. Mivel egy épület melegvíz ellátásához, a napenergia egyes egyedül csak kis számú esetben elegendõ, felvetõdik a kérdés, mi jelentse az igazi alapfûtést. Régi építmények esetén a gáz-, fa –vagy préselt faapríték felhasználása fûtõanyagként érdekes megoldás. A napenergia bevonása még ökológiailag is kifogástalan. A régi építésû házak esetén a hõszivattyú csak ritkán ajánlott. Ebben az esetben ugyanis csak olyan szakember tervezhet, aki tud felelõsséget vállalva, reális, megbízható gazdaságossági számításokat is szolgáltatni koncepciójához. Az új építésû épületekben azonban a hõszivattyú a klasszikus gázfûtés valóságos alternatívájává vált. A külföldön beszerelt hõszivattyúk számának állandó növekedése bizonyítja egyértelmûen ezt a tendenciát. Egy mai átlagos 120 m2 lakóterületû új építmény általában 20.000 kilowattóra hõenergiát fo-

............................................. www.koszeghir.hu

9


...........

Drága diákévek MENNYIBE KERÜL AZ ÉLET EGY EGYETEMISTÁNAK? Miután lezárult a jelentkezés a felsõoktatási intézményekbe, nem árt tudni, mire számítson, aki ezentúl egyetemistaként vagy fõiskolásként kell, hogy kijöjjön havi fixébõl. A szülõktõl elkerülve részben önálló pénzbeosztással szembesülnek a diákok. A tanulásból megélni pedig egyáltalán nem egyszerû. Sok kiadás és kevés bevétel: leginkább így lehet jellemezni az egyetemista-létet.

get is megkaphatnak a diákok. Aki nagyon kiemelkedõ tanuló, pályázhat köztársasági ösztöndíjra is, ami havi 34 ezer forintot jelent, tíz hónapon keresztül. Az egyetemeken, fõiskolákon lehet kapni szociális támogatást is, de ezt általában csak nagycsaládosok, vagy nagyon hátrányos szociális helyzetben lévõk kaphatják meg. Az önkormányzatoknál lehet pályázni az úgy nevezett Bursa Hungarica ösztöndíjra, amely szintén szociális alapon támogatja az adott településen élõ fõiskolásokat, egyetemistákat. Eddig jól látszik: a „szegény egyetemista” nincs nagyon kisegítve, fõleg, ha sem ösztöndíjat, sem szociális támogatást nem kap. Ha pénzt akar szerezni, kétféle lehetõség közül választhat: vagy felveszi a diákhitelt, vagy diákmunkát vállal. A diákhitel öszszege havi 15 ezertõl 50 ezer forintig terjed, de így válság idején ennek a hitelformának is nagyon magas a kamata (jelenleg 11,00%). Vannak rugalmas idõbeosztású diákmunkák, általában 500 forint körüli órabérért, de nem mindenki engedheti meg magának, hogy iskola mellett dolgozzon. Sokan pedig azt nem engedhetik meg maguknak, hogy ne dolgozzanak. A jelenlegi rendszer úgy van kialakítva, hogy a diákok bevételei közel sem fedezik kiadásaikat. Ezért van szükség a szülõk anyagi támogatására és/vagy munkavállalásra. Na meg a pénz megfelelõ beosztására. Erre mindenképpen megtanít az egyetem. Zádrovich Aliz

napjaink

Nézzük elõször a kiadásokat! Ha valaki otthonától távol esõ iskolát választ, kollégiumban vagy albérletben tud lakni. A kollégiumok viszonylag olcsók, de közel sem mindenki kap férõhelyet. Elsõsorban szociális helyzet alapján bírálják el a felvételi kérelmeket, de a tanulmányi eredmény is nyom valamennyit a latba. Az átlagosan 79 ezer forintos kollégiumi díjak mellett mondhatjuk, hogy jól jár, akit felvesznek. Az albérlet ugyanis sokkal drágább: vidéken átlagosan 10-20 ezer forint plusz rezsi egy része (attól függõen, hányan osztoznak egy lakáson), Budapesten pedig az olcsóbb albérletek is 20-30 ezer forint plusz rezsihányadba kerülnek havonta egy embernek. Emellett ne feledkezzünk meg az átlagosan közel 100 ezer forintnyi kaucióról és arról, hogy a legtöbb helyen nyáron is fizetni kell a bérleti díjat, ha nincs ott senki, akkor is. Ha valakinek nem tetszenének a lelakott, szocreál stílusú kollégiumok, lakhat akár magántõkébõl felújított, színvonalasabb diákotthonokban is. Tudni kell azonban, hogy

közel sem minden egyetemnek vannak ilyen felújított kollégiumai, ráadásul ezek jóval drágábbak a hagyományos diákotthonoknál. Sopronban például egy négycsillagos diákhotel 18 ezer forintba kerül havonta, de ezért cserébe edzõterem, szauna és tekepálya is jár, és a szobák is 2-3 ágyasak. Az utazás sem olcsó, amióta csak 50%os diákkedvezmény van. Szombathelyrõl Budapestre egy diákjegy 1600-1700 forint, az IC pótjegy pedig 520. Ezért aki például Budapestrõl hetente hazajár Csepregre, az havonta 15-20 ezer forintot költ utazásra (attól függõen, hogy Intercityvel vagy gyorsvonattal jár). Ehhez jön még a BKVbérlet, ami 3550 forintba kerül. Tankönyveket sem nagyon lehet kapni 5000 forint alatt, bár sok helyen nem kell minden könyvet megvenni, mert könyvtárból is ki lehet kölcsönözni az olvasmányokat. Élelmiszerre is elmegy naponta kb. 1000 forint. Az egyetemeken, fõiskolákon általában többféle menza között is lehet választani, ahol 5-700 forintos menüt kaphatunk. Szórakozásra mindenki annyit költ, amennyit akar, de nagyon spórolósan arra is elmegy kb. 5-10 ezer forint havonta. Nézzük a bevételeket! A legfontosabb bevétel az ösztöndíj, ami a legtöbb egyetemen nagyon alacsony. Még nagyon jó átlagra sem adnak sok helyen 20-25 ezer forintnál többet. A gyõri Széchenyi István Egyetem híres igen magas ösztöndíjairól: ott akár egy alacsonyabb fizetésnyi össze-

10

2009. április .............................................


...........

„Etetni kell a juhot,

HONNAN GURULNAK AZ ADÓFORINTOK?

ha nyírni akarjuk!”

A Vas megyei és a környéken lévõ városokat összehasonlítva elmondható, hogy nem indulnak azonos esélyekkel. A Fõtér utána nézett, hogy a képviselõ-testületek a helyi adók területén, mennyi terhet hárítanak a lakosságra és a vállalkozókra. Sövegjártó László, a büki adócsoport képviseletében elmondta, hogy vagyonadót vetett ki a város. Az idegenforgalmi adónál megkülönböztetéseket tettek. A büki szállásadóknál megszálló vendégek a felét fizetik, a bükfürdõi szállodákban fizetendõ 380 Ft-tal szemben. A Bükön lévõ szálláshelyek szintén mérsékeltebbek a fürdõn lévõnél. Ezzel is támogatni szeretnék a helyi turizmus fejlõdését. Bük tehetõs település a kiadásokat az idegenforgalmi, iparûzési adóból és egyéb területekrõl tudja fedezni. Szombathelyen egyedül a garázs után kell a fizetniük minimális összeget az itt élõknek. A város nem sújtja szombathelyieket, más területen gazdálkodja ki a bevételét, tájékoztatta a lapot dr. Kovács Éva osztályvezetõ. Csepreg helyzete sokkal rosszabb az elõzõ két városénál, iparral csak minimális mértékben rendelkezik, az idegenforgalom sem jelentõs. A kommunális adót ebben az évben emelte 3000-rõl 5000 forintra. Csak lakás után kell fizetni, a vállalkozóktól nem kér külön adót. Ebben nehéz gazdasági helyzetben mégsem növelte jobban a csepregiek terheit.

A kõszegi képviselõtestület vetette ki a legtöbb adófajtát a táblázatban szereplõ a települések közül. A Vagyonadó Város

Építményadó Ft/m2

Építményadó nem lakás céljára szolgáló Ft/m2

Bük

600

600, 100

Kommunális jellegû adók Telekadó Ft/m2

250

Csepreg

Magánszemélyek kommunális adója

50

Körmend

50

6000, 11000, 13500

Sárvár 300

400, 500, 750, 940

Szentgotthárd 300

Nettó bevétel %

Napi általány Ft/nap

190, 342, 380

2

1000, 5000

200

2

1000, 5000

2

5000

Tartózkodás utáni IFA

350

2000

250

2

500

2000

320

2

2000

1800

340

2

1000, 5000

2500

380

2

1000, 5000

360

2

3000, 500

2

4000, 1000

2

200, 3000

300 1700, 3400

Vasvár

kommunális adó itt a legmagasabb a régió városai között. 6.000 forintot garázsonként, 11.000 forintot lakásonként és 13.500 forintot a vállalkozóknak külön kell befizetni üzleteik, építményeik után évenként. A lakással és garázzsal rendelkezõk így 17.000 Ft-ot fizetnek be az önkormányzatnak, ha valaki vállalkozó is emellett az összeg mindjárt megnõ 13.500 forinttal, tehát 30.500 forintot vet ki rá a város. Kõszegi lakosnak és vállalkozónak is így a legnehezebb a helyzete az érintett városok között. Ugyancsak a legmagasabbak között van, 2500 forint az alkalmazottak után fizetett kommunális adó is, amelyet munkásai után évente egyszer fizet a vállalkozó. Összesítésként elmondható, hogy Kõszegen a lakosságot és a vállalkozókat terheli legjobban az önkormányzat és a képviselõ-testület. Dr. Tóth László elmondta, hogy kevés a város bevétele iparûzési adóból, nincs elegendõ ipar a településen. Az emberek máshova járnak dolgozni, nincs megfelelõ mennyiségû munkahely. A bevételei Kõszegnek jóval alacsonyabbak, azoknál a településeknél, akik mögött ipari parkok állnak, mint Sárvár és Körmend. Ki hogy és hol próbál takarékoskodni, és kivel fizetteti meg a település mûködésének költségeit, azt a város vezetõi és képviselõi döntik el. Általánossá vált, hogy a vállalkozók-

2000

is lehúzzák az utolsó adóforintokat, akkor csõdbe mennek. Talán van más útja és módja a túlélésnek. Körmend, Sárvár, Szombathely és Bük már megtalálta. Sopron meg inkább

............................................. www.koszeghir.hu

Helyi iparûzési adó Építmény utáni IFA Ft/m2

2500

160, 840, 1080

Szombathely Répcelak

Vállalkozók kommunális adója

5000

Kõszeg

Sopron

csökkentette a vállalkozók befizetéseit az elõzõ évekhez képest. Kõszegnek is el kell gondolkodnia

tól próbálnak bevételekhez jutni ebben a gazdasági helyzetben, de ezek léte is veszélybe került, ha róluk

80

500

azon, hogy hosszú távon, mi a kifizetõdõbb. Már Mária Terézia is megmondta: „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk!” Hetyésy Katalin

napjaink

A gazdasági nehézségek már évek óta érezhetõek Magyarországon. Minden település a maga módján próbálta túlélni az egyre nyomasztó helyzetet, amely az állami támogatások megvonásával fokozódott. A gazdasági világválság hatásai hazánkat a legsúlyosabb mértékben érintették, és rányomták a bélyegét az élet minden területére. A jelenlegi anarchikus politikai helyzet mit hoz, nem is lehet tudni, csak sejteni.

11


........... Tavaszünnep

az Ataruval

A kõszegi Ataru Taiko ütõegyüttes ismét dobszínházra invitálja közönségét április 18-án 19 órakor a Jurisics-vár lovagtermében. Hagyományt szeretnének teremteni, és immár második alkalommal rendezik meg a Sakura-t, magyarul cseresznyefavirág koncertjüket. A taiko õshazájában, Japánban a kultúra szerves részét képezi Hanaminak, a virágzás ünnepkörének a Sakura.

A Kõszegi Makett Klub tagjai március 27-tel kezdõdõ hosszú hétvégére invitálta e nemes kézi munka, a makett szerelmeseit. Már elsõ alkalommal nagy érdeklõdés övezte a rendezvényt, amelyet Gyõrváry Zsolt, a Nyitra utcai ÁMK közmûvelõdési igazgatóhelyettese nyitott meg. A kiállítást a kiskorú klubtagjaiknak találták ki, amelynek része a házi makettbajnokság is. Ösztönözni szeretnék õket azzal, hogy bemutatkozhatnak, szavaznak a munkáikra és serlegeket, elismeréseket kapnak jutalmul. A közönség döntött a gyermek és felnõtt kategóriában egyaránt. Több mint hatszáz látogatója volt a rendezvénynek. Szombaton Szabó Ákos látvány makettezett, aki nagy sikert aratott a nézõk és szakértõk körében egyaránt. A Magyar Honvédség Nyugat-magyarországi Hadkiegészítõ Parancsnoksága is kiszállt a helyszínre. Kampits Balász fõszervezõ nagyon színvonalasnak értékelte a gyûjteményt. Második világháborús relikviák, folyami, tengeri hajózási kellékek mellett a kiállított makettek: harci és polgári jármûvek, hadihajók, figurák fogadták az érdeklõdõket. Szeretnének hagyo-

mányt teremteni a házi bajnokságból, és évrõl évre bemutatni fejlõdésüket. Terveik között szerepel õsszel, októberben egy regionális, majd országos verseny meghirdetése. Egyesületüket bejegyeztették, amelynek elnökévé Kampits Balázst választották. 13 fõvel alakultak meg, de 19re bõvült már a tagság. A klub szép eredményei közé tartozik, hogy tavaly augusztusban Zalaegerszegen Kiss Gábor egy Marder III munkájával bronzéremmel tért ha-

za. Hívják õket és szoros kapcsolatot ápolnak több klubbal is. Eredmény: Gyermekek közül: 1. Gombos Dávid, 2. Slankovich István, 3. Lágler Ákos. Felnõttek közül: 1. Kiss Gábor, 2. Kampits Balázs, 3. Fodróczy Zsolt.

Kaleidoszkóp

A csoport tagjai: Csiba Betti, Ferencz Eszter, Gáspár Dávid, Györgypál Norbert, Horváth Dóra, Kiss Alex, Kovács Kitti, Krisztik Judit, Milos Roland, Riegler András, Turáni András, Varga Viktor, Vörös Emil.

és bajnokság

fotók: dr. Kevei Péter

A tavalyi év sikeres koncertje után tovább gyarapodott a csapat két fõvel, és a hangszerek száma is bõvült. Minden évben egy új oldalukat szeretnék bemutatni és idén is sok meglepetéssel, újítással készülnek az elõadásukra. 2009-et ennek a szellemében is akarják végigvinni. Az elõadásnak a fele teljesen új számokból áll össze, és a régiek másképpen szólalnak majd meg ezen estén. Sokat dolgoztak a koreográfián, a statikus részeket próbálták minél több mozgással ellensúlyozni. Igényesen állnak hozzá a munkához, és magukkal szemben is kritikusak, hogy minél többet mutassanak meg magukból. Erre az évre már nagyon sok meghívást kaptak, egyre többen érdeklõdnek az együttes iránt. Örömmel vették, hogy a város is a kiemelt egyesületek között szerepeltette már õket a támogatások sorában. Felvették a japán nagykövetséggel is a kapcsolatot, szeretnék, ha a koncertjükön képviseltetnék õk magukat. Aki kíváncsi, hogy milyen különlegességekkel bõvült a repertoárja és elõadása az Atarunak az ne hagyja ki ezt a programot.

Makettkiállítás

12

2009. április .............................................


........... A mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdésekrõl röviden

Tárkonyos bárányleves

térhetnek. A szerzõdés köthetõ határozott vagy határozatlan idõtartamra is azzal, hogy amennyiben a felek a szerzõdést több évre kötik, úgy egyrészrõl nem kötelesek az ellenszolgáltatás árát minden évre szerzõdéskötéskor meghatározni, másrészrõl megállapodhatnak abban, hogy a megtermelt terméket, felnevelt állatot közösen értékesítik vagy dolgozzák fel a hasznon történõ osztozással. A felek a szerzõdésben a teljesítendõ mennyiséget meghatározhatják mértékegységben, vagy akár egy terület vagy az adott állat hozamban is, illetõleg a feleknek rendezniük kell a minõség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a kifogásolás rendjét. Ezen szerzõdéstípusra vonatkozó rendelkezések lehetõvé teszik a termelõ számára, hogy a szerzõdésben vállalt idõpontnál elõbb teljesítsen, azonban errõl a megrendelõt értesítenie kell, megfelelõ idõt biztosítva ezzel számára az átvételre való felkészüléshez. Sajátos szabály, hogy a termelõ a szerzõdésben vállaltakhoz képest fõszabály szerint jogosult minden jogkövetkezmény nélkül tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni, amennyiben a felek ennek lehetõségét a szerzõdésben nem korlátozták, vagy nem zárták ki. A mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdés érvényességéhez szükséges annak írásba foglalása, azonban ennek elmulasztása esetében is érvényes lesz a szerzõdés, ha valamelyik fél a szerzõdésbõl fakadó kötelezettségét teljesíti. Dr. Hermesz Balázs

Életmód, jog

Hozzávalók: 35 dkg báránylapocka, 25 dkg vegyes zöldség, 1 fej hagyma, 10 dkg gomba, 10 dkg zöldborsó, 1-2 ág tárkony, 5 dkg margarin, 2 evõkanál, 1 ½ dl tejföl, só, fehér bors, citromlé vagy tárkonyecet A megtisztított bárányhúst kisebb kockákra, a zöldséget karikákra, a hagymát apróra, a gombát szeletekre vágjuk. Forró vajon lepirítjuk a hagymát, a húst és a vegyes zöldséget, majd hozzáadjuk a borsót, néhány tárkonylevelet, sót, borsot. Felöntjük 1,2 liter vízzel, és lassú tûzön puhára fõzzük. A fõzés vége felé hozzáadjuk a szeletelt gombát, behabarjuk a liszttel elkevert tejföllel, átforraljuk, egy kis citromlével vagy tárkonyecettel enyhén savanykásra ízesítjük. Tálalás elõtt apróra vágott friss tárkonyt adunk hozzá.

Az elõzõ lapszám óta több levelet is kaptunk környékbeli mezõgazdasági termelõktõl, akik a megrendelésre történõ mezõgazdasági termelésre vonatkozó legfontosabb szabályok felõl érdeklõdtek. A mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdésekre vonatkozó legfontosabb szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Ezen jogszabály értelmében a „mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdés alapján a termelõ meghatározott mennyiségû, magatermelte terményt, terméket vagy saját nevelésû, illetõleg hizlalású állatot köteles kikötött késõbbi idõpontban a megrendelõ birtokába és tulajdonába adni, a megrendelõ pedig köteles a terményt, terméket, illetõleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni.” A szerzõdés vonatkozhat valamely terméknek megadott területen történõ megtermelésére, vagy meghatározott állat nevelésére, hizlalására is. Magánszemély gazdálkodóktól eltérõen gazdálkodó szervezetek a nem „maguk” termelte termény, termék és a nem saját nevelésû, hizlalású állat továbbadására is köthetnek ilyen típusú szerzõdést. Ha a szerzõdés teljesítésével kapcsolatban a vetõmagot, szaporítóanyagot a megrendelõ adja, akkor amennyiben a kapott vetõmag, szaporítóanyag megfelelõ minõségû, úgy a termelõ csak azt használhatja fel a teljesítése során. A szerzõdés teljesítésének – átadás, átvétel - helye fõszabály szerint a termelõ telephelye, amelytõl a felek közös megegyezéssel természetesen el-

............................................. www.koszeghir.hu

13


........... fotók: dr. Kevei Péter

Minden akadályt legyõztek a túrázók Tartson velünk egy élményekben gazdag túrára! - hangzott a Csepregi Borbarát Hölgyeknek, a Nyitott Pincék gazdáinak, Kiszsidány Község Önkormányzatának és a Petõfi Sándor Mûvelõdési - Sportház és Könyvtár munkatársainak a felhívása. Március 14-én több mint száz túrázó vágott neki az útnak, amelynek hossza a Promenádtól indulva 14 km volt. A legkisebbektõl az idõsebb korosztályig mindenki képviseltette magát és két csoportban vonultak a több helyen sárdagonyává vált erdei utakon. Kedvét még sem szegte senkinek a természeti akadály. Idén sem maradtak el a leleményes feladatok: nõnapi köszöntõ vers írása, a Betyárfa kapcsán ballada kitalálása, a Tilos-erdõ szélénél hat boros palack megkeresése tette próbára még külön a kirándulókat.

Bozsoki

fotó: dr. Kevei Péter

ínyencségek

Ezen a hétvégén a bozsoki vendéglátóhelyeken speciális ételek és meglepetések várták a betérõket. A legnagyobb érdeklõdést a Kerekes Üzletház cukrászati termékbemutatója keltette, ahol mûvészi igénnyel elkészített finomságok, esküvõi torták szemgyönyörködtetõ látványa fogadta a látogatókat. Akik lakodalmukat tervezték, azoknak a kiállítás minden bizonnyal nagy lehetõséget adott a nagy esemény megterve-

zésére, mert a csodálatos ruhaköltemények mellett fotózási és dekorációs ötletekben is gazdag kínálatot vonultatott fel a bemutató. A születésnapok, gyerekzsúrok, ünnepek alkalmához igazodó különlegességek sem hiányoztak a kiállításról. A cukrászdából kimenni úgy, hogy ne kóstolja meg valaki az üzletház specialitásait nem lehetett. A Határmenti Fogadó az étkek tárházát kínálta az éhes vendégeknek. Míg az Imperiálban pizza különlegességekkel várták a haspártiakat. Csatlakozott még a programhoz a Sibrik-kastély, az Aranypatak Vendéglõ és az Ír Pub Pizzéria is. A Bio-Pont, Bio-Kert ételkülönlegességei is nagy sikert arattak, aki pedig megszomjazott a Borházban olthatta szomját.

Tér-kép

A kiszsidányi önkormányzat Bánó Zoltán polgármesterrel fogadta az erdõ szélén, a forrásnál a csoportokat. A falu lakói zsíros kenyérrel látták vendégül a fáradt természetbarátokat. Emellett a két település borosgazdái kínálták hegylevét: Raposa Richárd Kiszsidányból, Németh Árpád, Horváth Antal, Horváth Gábor, Tóth Kálmán, Iliás István, Molnár Sándor és Horváth József Csepregbõl hozott kóstolót borából. A Répce Citerabarátok Köre jókedvre hangolta a csapatot és többen együtt énekeltek velük, de voltak, akik táncra is keltek. Itt adták elõ a túrázók szerzeményeiket is, amelyeket feladatként kaptak. Patakiné Rába Edit a Kõszegi Borbarát Hölgyek képviseletében másik öt társával vett részt a túrán. Edit elmondta, hogy jó kapcsolatot ápolnak a többi hasonló egyesületekkel, szívesen kapcsolódnak be egymás programjaiba: szüret, borkorcsolya verseny, bál. Lukácsházáról is öten érkeztek a borbarát hölgyek közül, és végigjárták az Új Bene-kút forrástól a Rotherman-kertig a túrát.

A Kõszeghegyalja Idegenforgalmi Egyesület programjainak különlegessége közé tartozik a Gasztronómiai napok és Cukrászati Kiállítás Bozsokon, amely ötödik, jubileumi születésnapját tartotta idén március 14-én és 15-én.

14

2009. április .............................................


Ajánló • • • • • • • • • • • • • •

Április 17-27. Szõlõ Jövésnek Könyve programok Április 17. Nemzetközi Borverseny a Jurisics-várban Április 18. SAKURA – ATARU tavaszi koncert a Jurisics-várban Április 22. Madarak-fák napja, erdei ballagás a Jurisich Miklós Gimnázium szervezésében Április 24. Szent György napi énekkari találkozó Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézetben Április 24. Szent György napi kézmûves vásár a Jurisics téren Április 24. Bejegyzés a Szõlõ jövésnek könyvébe Jurisics-várban Április 25. Kõszeg Város Fúvószenekarának tavaszi koncertje a Jurisics-várban Április 25. Kõszeg-Vaihingen Testvérvárosi kapcsolatának ünnepe a Jurisics-várban Április 30. Ballagás a Jurisich Miklós Gimnáziumban Május 1-3. Kõszeghagyaljai Napok Május 1. Zenés ébresztõ a fúvószenekarral Május 9-10. Egészségnapok – Holdfényliget Május 16. Kistérségi Nap a Fõ téren és a Jurisics téren

Rendszeres kontroll, avagy a szemvizsgálat fontossága Egy éve tartó cikksorozatom zárásaként szeretném megköszönni figyelmüket. Remélem sikerült hasznos információkkal szolgálnom Önöknek a szemüveglencsék, a fénytörési hibák, a szembetegségek és a szemüveg viselési szokások kapcsán. Kérem, engedjék meg, hogy még egyszer felhívjam figyelmüket a rendszeres és szakember által végzett szemvizsgálat fontosságára. Különösen azon „veszélyeztetett” emberek számára, akik sokat dolgoznak monitor elõtt - hiszen egy idõ után fejfájásra, a szem égésére, kivörösödésére panaszkodhatnak -, mint azok a fiatalok is, akik egyáltalán nem, vagy a nem elégséges dioptriát viselik. Ilyen esetekben egy szemüveggel, vagy napjainkban egyre népszerûbb, megfelelõ gondozást igénylõ kontaktlencsével, a kicsinynek tûnõ fénytörési hibák is javíthatók, esetleg mûkönny használata válhat szükségessé. Különösen fontos továbbá a rendszeres ellenõrzés a magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenvedõknél, hiszen ezek a betegségek látásromlás illetve panasz nélkül is olyan elváltozást okozhatnak a szemfenéken, amelyek kezelés nélkül súlyos látásromláshoz vezethetnek. Sokan nem tudják, de a kisgyermekek pupilla távolsága (ami a szemüvegkészítésnél egy nagyon fontos tényezõ!) a növekedéssel folyamatosan változik, így a gyerekek esetében a szemorvosi vizsgálat emiatt is fontos. Bizonyos életkor felett, ezt nagyjából 40 évre teszi az orvostudomány, szemünkben olyan változások állnak be, melyek miatt úgy tûnhet, hogy „nem elég hosszú a karunk”. Ahhoz, hogy olvasni tudjunk, egyre messzebb kell tartanunk az olvasni valót. Ez azt jelenti, hogy elõbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz látáskorrekcióra, szemüvegre. Üzletünkben magas fokú szakmai háttérrel állunk rendelkezésükre és Dr. Gáti Éva szemész szakorvossal, szeretettel várjuk Önöket!

Szalay Mónika Diplomás Optometrista

Kõszeg Optika Kossuth L. U.12.

Piros tojás - hímes tojás Húsvét a keresztény egyházak egyik legjelentõsebb ünnepe, amikor Jézus feltámadására emlékeznek. A korábbi vallások tavaszi újjászületési idejére helyezték, mint a Karácsonyt a téli napfordulóra. Ilyenkor köszöntötték a természet megújulását, és sok kultikus cselekedettel, varázslással próbálták távol tartani maguktól és állataiktól a betegségeket, természeti katasztrófákat (villámcsapás, stb.) A kereszténység a húsvéti ünnepkört a lelki megtisztulás idejének tekinti. Az ehhez kapcsolódó folyamat, szertartások, stb. bemutatása meghaladja írásunk kereteit. Nagyhét utolsó napjain festették és hímezték a megújulás jelképét, a tojásokat. Vidékünkön a piros tojás volt a legelterjedtebb, melynek festékét az anilfestékek elterjedéséig berzsenybõl állították elõ. A vöröshagyma héjának fõzetével sárgásbarnára színt értek el. A megfõzött tojások egy részére a festékbe helyezés elõtt érdekes rajzolatú levelet rögzítettek, s annak helye világos maradt. Néhány ügyes kezû asszony karcolással, mások irókázással készítették a hímes tojásokat. Ezeket a tojásokat a keresztfiak kapták ajándékba, illetve a locsoló legények. Az új életet, a tojásból kikelést, illetve Krisztus feltámadását a tojások törése jelképezte. Ez megtörténhetett egyszerû gurítás során, vagy a feldobásból leesõ tojás összetörésével, illetve tojásba-vágással. E szokásokra egyes helységekben már húsvétvasárnap, a települések nagyobb részén csak húsvéthétfõn, délután került sor. E játékokhoz füves, bokros területekre mentek. A tojás gurítása a kislányok játéka volt. A tojást addig és annyiszor gurították, míg az egyenetlen gyepen össze nem tört. Tulajdonosa többnyire ott a helyszínen el is fogyasztotta. A tojásfeldobálás a nagyobb lányok és a fiúk játéka volt. A játék lénye-

............................................. www.koszeghir.hu

ge, hogy a tojást úgy kellett feldobni, hogy az leesve ne törjön össze. Ez megkövetelt bizonyos ügyességet, hiszen ha a tojást úgy dobták fel, hogy az közben mozdulatlan maradt, és nem pörgött a levegõben a hossztengelye körül, akkor a földre esve összetörött. Ilyenkor a tulajdonosé maradt a törött tojás. Ha viszont nem tört össze, akkor a feldobó elnyerte. Az gyõzött, akinek a tojása legtovább megmaradt épségben. Bükön a lányok körbeállva egymásnak dobálták a piros tojást. Aki elejtette, és megsérült a tojás, az zálogot adott, melyet a játék végén váltatott ki. A tojásba-vágást fiúk játszották. A vágató megegyezett a vágást vállaló fiúval, hogy hány lábfejnyi távolságról végzi a pénz dobását. A lehelyezett tojástól általában 6-10 lábfejnyire húzták meg a vonalat. Két lehetõség volt a vágás elvégzésére. Az egyik: a vonalon egy lábbal állva, jól elõre hajolva dobta a pénzt: az 50-es, 60-as években kettõ vagy öt forintost, korábban 20 fillérest. (Ilyenkor nagyobb távolságban egyeztek meg.) A másik lehetõség mikor két lábbal a vonalon állva, s így csak kicsit elõre hajolva történt a vágás. (Ekkor kevesebb lábfejes távolságban egyeztek meg.) Voltak települések, ahol abban is megállapodtak, hogy hányat dobhat a vágó: egyet, hármat vagy többet. Ha ez alatt belevágta a pénzt a tojásba, s az benne is maradt, akkor pénzestõl övé lett a tojás. Ha nem talált bele a megegyezett dobásszám alatt, a pénze is és a tojás is a vágatót illette meg. Máshol nem volt megszabva a dobások száma. Viszont a nem találatok esetén 10-10, a tojás megsebzésekor pedig 5-5 fillért fizetett a vágó. Ezt egészen addig számolták, míg a pénz nem maradt bent a tojásban. Akkor a vágó a számított összeget köteles volt kifizetni a vágatónak. A tojás ez után a vágóé lett. Sági Ferenc

15



foter_2009_04