Összhang / 2024 2. félév

OSSZHANG

A MAGYAR ZENE HÁZA MAGAZINJA 2024. 2. FÉLÉV III. ÉVFOLYAM / 6. SZÁM

A tiszta művészet ünnepe

Perényi Miklós

Az alternatív rockzene hőse

Kim Gordon

Összművészet  Bolaño-mű alapján

John Malkovich

A ZENE HÁZA

Ezerszer éltük már át az élményt a Zene Háza lépcsőjén, amely a föld alatt indul és az égig vezet. Mélység és magasság – ez a Zene Háza egyik maradandó tér-élménye.  Orfeuszként szállunk le, és kérünk bebocsátást a sokak által már jól ismert kiállító terekbe. Például a Hangdómba, a Ház innovációs központjába, ahol – napfordulók idején – aludni (!) is lehet, mert egész éjjel nyitva lesz, és az alvás is a program része ( Alkonyattól pirkadatig ). Ne csodálkozzunk: állítólag Bach is álmatlanság ellen írta egyik legnagyobb zongoraművét, a Goldberg-variációkat. Magas művészet, hétköznapi célra? Eszembe jut a következő hónapok hőse, Cziffra György, akinek „zongoraéletét” egy elképzelt óriás-zongora darabjaiban élhetjük át – kiállításként. A 20. század egyik legjelentősebb klasszikus előadóművésze bárzenészként is zseniális volt, és ami a legérdekesebb: bárzongorista attitűdje a zene magas kultúrájának csúcsaira is elkísérte. Ettől is annyira egyedi a művészete. Zene a szentélyben és zene a kocsmában: valóban olyan nagy a különbség? Mozart A  varázsfuvolát , amelyet egy ötéves gyerek is élvez, és egy hetvenéves zenetudós sem ér titkainak mélyére, külvárosi színházba szánta. Nem volt ritka, hogy közben a nép megevett egy virslit és ivott egy korsó sört… A  varázsfuvola az idei Operabeavató választott darabja lesz –sörrel, de persze csak a „kijelölt” helyen.  Magasság és mélység… Milyen ínycsiklandó hangon bugyborékolt a régi Coca Cola-reklámban az üvegből kiöntött nedű, és hogy szisszent a palackból kitörő levegő a kupak eltávolításakor! Képzeljék, mindez megkomponált zene volt: a mindentudó elektronika korai gyermeke. Alkotója Suzanne Ciani, egy immár történelmi jelentőségű hölgy, aki az úgynevezett analóg szintetizátor virtuóza, kábelek, kapcsolók, gombok boszorkányos kezelője. Nálunk lépett fel először Magyarországon. Mintha csak a  Dívák & Ikonok kiállítás folytatódna. De máshogy is folytatódik: megtaláltuk a kiállítást szponzoráló Erste Bankkal közösen meghirdetett Ifjú Díva-verseny győzteseit. Színpadra fel! E sorozatcím alatt nyitjuk meg kapuinkat feltörekvő és hobbizenészeknek. Induljanak el felfelé a lépcsőn. Gradus ad Parnassum – mert bizony a Parnasszusra is lépcső vezet. Melléjük hívjuk a  jövő zenészeit , zeneiskolák legtehetségesebb ifjú virtuózait – hátha fölbukkan korunk kis Cziffra Györgye, ahogy annak idején írták, a „csodazongorás”. Közhely, hogy a gyermek a legfontosabb. Pontosabban az, hogy

a fiatalok minél gyakrabban találkozzanak a zene segítségével akár életre szóló élmény-mintákkal, hogy ismerjék meg az élet szebb oldalát. Ez különösen olyan vidékeken fontos, ahol a nap nem mindig süt be a gyermekek ablakán; a család gondjai az ő hétköznapjaikat is megterhelik, elszürkítik. Ebből a felismerésből találta ki zenei ismeretterjesztő csapatunk azt a missziós projektet, hogy a zene háza pedagógusai, összefogva néhány, Budapesttől minden szempontból távoli iskola énektanáraival, utazó foglalkozásokkal vigyék el a gyerekeknek a Zene Háza szórakoztatva tanító feelingjét. A sikeres pilot program után ősszel kezdődik élesben a projekt, amely mindig négy-négy alkalmon keresztül ösztönzi kreativitásra a kiválasztott osztályokat, és a végeredmény bemutatkozhat a Zene Házában, a varázspavilon meglátogatásának keretében. Ez tehát a jelen, de a szebb jövő ígéretével. Másként jelenik meg, immár évek óta a jövő a Brain Bar izgalmas, vásári forgatagában. Közben az idő-libikóka ismét a jelen felé hajlik: meghívunk garantáltan jó utcazenészeket (Le a kalappal! – Utcazene a szabadban), és a múltba tekintve tovább működtetjük a közkedvelt Muzsikusok kávéházát, ahol még mindig kifogyhatatlan bőségben kápráztatnak el a cigánybandák és a bárzongoristák – a pesti folklór kései örökösei. A hegycsúcs is hívogat: Perényi Miklós, a magányos csellista óriás tisztel meg jelenlétével, lélegzetelállító magaslati levegőt hozva koncerttermünkbe. De mielőtt elszédülnénk, kézen fog, és azt meséli el, hogy pályafutása hetven éve alatt hogyan élt együtt Bach zenéjével, és miként komponálta meg a sajátját – mert erről is szó lesz.

Magasság és mélység. A különleges Zene Háza, különleges módon teljesíti be küldetését. Mi is magunk mögött hagytunk jónéhány lépcsőfokot. Tartsanak továbbra is velünk: határ a Városliget felett boltozódó kék ég…

BATTA ANDRÁS Ügyvezető igazgató

DÍVÁKTÓL A TRADICIONÁLIS ZENÉIG

Ez a nyár a díváké volt, azon női előadóké, akik nem csak hangjukkal, hanem társadalmi szerepvállalásukkal is sokat tettek a kultúrtörténetben. Több száz női előadó mutatkozhatott be a házban: vagy a Dívák & Ikonok kiállításunk, vagy valamelyik ismeretterjesztő programunk részeként, illetve előadóként. Attól, hogy a Zene Háza valójában nem egy, hanem igazából három intézmény (múzeum, koncerthelyszín és a zenei edukáció helye), egy-egy témát több oldalról, kellő összetettséggel tudunk bemutatni. Reméljük, hogy ez az ös zszetettség egyben olyan sokoldalúvá is teszi az intézményt, hogy érdemes hozzánk akár hétről-hétre visszajárni. Az új évadban egy újabb nagy témát járunk majd körül, mégpedig a világ tradicionális zenei kultúráit. A következő hónapokban felvezetésként ellátogatunk Brazíliába, Törökországba, Chilébe sőt még Bissau-Guineába is, de természetesen a hazai folk tradíciók is bemutatkoznak majd. Az utazás végén –jövő januárban – megérkezünk a most épp bezáró időszaki kiállítóterünkbe, hogy azt újra megnyithassuk, mégpedig egy 32 ország zenei kultúráját bejáró, új időszaki kiállítással. Ez lesz majd a Listen névre keresztelt interaktív tárlat, hamarosan többet is elárulunk róla. De kicsit előre szaladtam, hiszen addig még rengeteg érdekes programra lesz érdemes eljönni a házba. Hadd szemezgessek most ezekből. A már említett brazil előadó nem más, mint Rodrigo Amarante, akinek Tuyo című slágerét szinte mindenki hallotta már, csak nem biztos, hogy tudja ki is írta a dalt valójában. Lesz barokk opera is, ahol Monteverdit német művészek minimalista, de zeneileg nagyon sokrétű verzióban mutatják majd be október közepén. Ha szombat délelőtt, akkor az a családi program. Azért valljuk be, van, hogy nincs kedvünk egy újabb gyerekkoncerthez. Mi viszont ezen próbálunk változtatni: új sorozatot indítunk, ahol valószínűleg anyu és apu is jól szórakoznak majd, hiszen ismert „felnőtt” zenekarokat kértünk meg, hogy készüljenek most a gyerekeknek, Random Trip for Kids lesz az első, aztán a Kéknyúl gondolja újra a dalait gyerek verzióban – izgalmas kísérlet! Október sztárfellépője egyértelműen Kim Gordon lesz, akit sokan a Sonic Youth frontembereként ismerhetnek. De folytatódik beszélgetős filmklubunk is, Szomjas György kultikus,

Talpuk alatt fütyül a szél című filmjét, az első hazai easternt nézhetjük meg Bujtor István főszereplésével, a film zeneszerzőjének, Sebő Ferencnek a jelenlétében. Ha Hangdóm, akkor pedig Lands of Dome, nemzetközi sorozatunkban novemberben Csehország mutatkozik be több új, hang- és vizuális projekttel, igazi kelet-európai hangulatban. Új, Magyar Albummm! című ismeretterjesztő sorozatunkban egy-egy kultikus nagylemezt hallgatunk meg vendégeinkkel – Bródy János, majd Ivan and the Parazol, velük kezdünk. Ha pedig valaki táncolni szeretne, annak egyértelműen a Szászcsávási zenekart ajánlom. Dalszerző sorozatunk immár ötödik részében, november végén Bagossy Norbi és Beck Zoli beszélget (és zenél) arról, hogyan is születik egy dal. És ne feledkezzünk meg arról, hogy John Malkovich is fellép a házban, mégpedig négyszer is, összművészeti műsorát hozza el, amelyben tangó és sok más zene találkozik Roberto Bolaño szövegével.

Ugyan még messze van, de már érdemes – csak egy pillanatra – decemberre gondolni, címszavakban, hogy nehogy lemaradjatok: Csajkovszkij, Varázsfuvola, Orfeusz, The Who, Wynton Marsalis, Fitos Dezső... Most pedig jó lapozgatást!

HORN MÁRTON

Intézményigazgató

SZEPTEMBER

04. sze 17:30 Dívák & Ikonok kiállítás tárlatvezetés – Péter Zsolt ismeretterjesztés

05. csü 17:30 Dívák & Ikonok kiállítás tárlatvezetés – Péter Zsolt (angol nyelven) ismeretterjesztés

05. csü 20:00 Színpadra fel! – Várhegy utca | M.A.D.A.M. Band jazz

Feltörekvő és hobbizenészek

49 06. pé 16:00 Tanévnyitó Kamaszfesztivál pop

07. szo 16:00 Le a kalappal! pop Utcazene a szabadban

07. szo 20:00 camille corot | Loophia pop

11. sze 17:00 Dívák & Ikonok kiállítás tárlatvezetés – Lakatos Márk ismeretterjesztés Dívák & Ikonok kiállítás tárlatvezetés

11. sze 20:00 Színpadra fel! – Poa Pratensis Bluegrass Band | Stoboš pop Feltörekvő és hobbizenészek

12. csü 16:00 A jövő zenészei klasszikus /kortárs Zeneiskolák pop-up koncertje az Előcsarnokban

12. csü 19:00 Shirley Horn – a nyugodt díva jazz, ismeretterjesztés Jazz dívák – Mózes Tamara előadássorozata

12. csü 19:00 Táncház: Sarjú Banda tradicionális Táncház a szabadban

13. pé 19:30 Kifutópálya – Nagy Fruzsina zenés divatbemutató összművészet Kedvenceim a kedvenceimen – a Dívák & Ikonok kiállítás záróeseménye

14. szo 14:00 Nart Orchestra jazz

14. szo 15:30 Bohém Ragtime Jazz Band jazz

49

49

49

52

A magyar jazz ünnepe

A magyar jazz ünnepe

14. szo 17:00 Kovász jazz A magyar jazz ünnepe

14. szo 18:15 Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor –Regény Gonda Jánosról – könyvbemutató jazz

14. szo 20:00 Szakcsi Lakatos Róbert Trio feat. Bolla Gábor jazz

14. szo 21:00 Tzumo Gypsy Dreams jazz

A magyar jazz ünnepe

A magyar jazz ünnepe

A magyar jazz ünnepe

15. va 16:00 Le a kalappal! – Dupré Boján pop Utcazene a szabadban 49

15. va 19:30 Nem tudhatom – Radnóti és korunk összművészet

17. ke 19:00 Muzsikusok kávéháza: Sörös Jenő és zenekara tradicionális Muzsikusok kávéháza #17

18. sze 15:00, 17:00 Zenei műszótár: concerto ismeretterjesztés Hangadó Senior

18. sze 18:00 Sisters with Transistors (2020) filmvetítés

18. sze 20:00 Susanne Ciani (USA) | Takács Dorina & Zahár Fanni | Szende Natalie

19. csü 12:00 Lunchtime koncert – Háromhuszonegy Quintet jazz Lunchtime koncertek

19. csü 18:30 Robotorgona klasszikus/ kortárs

19. csü 19:30 Group ’N’ Swing pop

20. pé 19:30 Talált dallamok: régizene és jazz klasszikus/ kortárs

21. szo 10:00 Independent Label Fair 2024 pop

21. szo 19:30 Erste Ifjú Díva koncert: Sőregi Anna | Tara Khozein tradicionális, globálzene

21. szo 22:00 DOME_SPATIAL 03 Alkonyattól pirkadatig (Dusk till Dawn)

26-27. csü-pé 09:00 BrainBar ismeretterjesztés

29. va 11:00 Farinelli és sorstársai – sztárok vagy áldozatok? ismeretterjesztés Hangadó – Tóth Árpád

29. va 19:00 Cimbalomszalon: Hegedűs Luca és Pal’a Škodová tradicionális

29. va 19:00 Operabeavató különkiadás –Schubert: A szép molnárlány klasszikus/ kortárs Operabeavató

OKTÓBER

01. ke 13:00 A zene világnapja – Fringe programok klasszikus/ kortárs

02. sze 19:00 Animációs rövid vizsgafilmek audiovizuális DOME_LIVE 026

02. sze 19:30 Sababa 5 (ISR) | Saïd Chalaban (MAR/HUN) lemezbemutató tradicionális, globálzene

04. pé 19:30 Kode9 (SCO) | Lee Gamble (GBR) | AIWA | asvanyviz2 elektronikus

05. szo 10:30 Ramazuri – A zene világnapja alkalmából családi Ramazuri – Program az egész családnak

05. szo 19:30 Rodrigo Amarante – Narcos tévésorozat zeneszerzője pop

06. va 19:00 IN PARI – Zene és kép – Nagy András (diavetítő), Szép András (zongora), Gyárfás Attila (dob) összművészet IN PARI

06. va 19:30 Kapela Maliszów (POL), Vrencsán Anita, Lukács István, Dresch Mihály: Hegyi zene tradicionális Tájak és zenéik

08. ke 19:00 A jazz nagy egyéniségei #9 – Sarah Vaughan ismeretterjesztés, jazz Jazz Szabadegyetem #13

08. ke 19:30 Perényi Miklós szólóestje – Bach – Perényi klasszikus/ kortárs

09. sze 17:00 A zongora poétája: Frédéric Chopin ismeretterjesztés Hangadó Senior

09. sze 20:00 Színpadra fel! – Pilot Voyager pop

10. csü 12:00 Lunchtime koncert – A Szent István Konzi fúvósötöse klasszikus/ kortárs

10. csü 18:00 Basszus, tudtam! interaktív Popkulturális kvízest #1 69

10. csü 19:00 Szubjektív! – Batta András sorozata – A virtuózok világa – a világ virtuózai #1: Honnan és hová? ismeretterjesztés Szubjektív! 51

11. pé 20:00 Színpadra fel! - Frozen Steak | SOLKYM pop

12. szo 10:30 15 év dalai – a Kiskalász zenekar szülinapi koncertje családi Zene világai a Zene Házában

12. szo 19:30 Platon Karataev – Vendég Hegedűs Józsi és a Vadvirág Együttes pop

13. va 11:00 Bach a számok bűvöletében ismeretterjesztés Hangadó – Tóth Árpád 51

15. ke 19:00 Gitárhősök #1: Jimi Hendrix (UK, 60s) ismeretterjesztés Rock and Roll Szabadegyetem #26

15. ke 19:00 Muzsikusok kávéháza: Taligás Tibor jazz Muzsikusok kávéháza #18

15. ke 19:00 Operabeavató: A varázsfuvola 1. rész

17. csü 16:00 A jövő zenészei – Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei AMI

klasszikus/ kortárs Operabeavató

klasszikus/ kortárs Zeneiskolák pop-up koncertjei az Előcsarnokban

18. pé 15:00 Öröm, zene, klubélet - Interaktív zenés játszóház felnőtteknek Tápai Dóra zenepedagógussal ismeretterjesztés

18. pé 19:30 Monteverdi: Orfeo másként klasszikus/ kortárs

19. szo 10:30 Hangadó Junior – Mitől zene a zene? vendég: Alpár Balázs

19. szo 10:30 Babazuri – Kerekítő Tippentő Benedek Krisztával családi Babazuri

19. szo 19:30 Emilia y Pablo pop A Cervantes Intézettel együttműködésben.

20. va 19:30 Nosferatu – A borzalom szimfóniája (1922) klasszikus/ kortárs, filmvetítés Némafilmhez filmzenét

22. ke 19:30 Palágyi Ildikó: A csodakert, vendég: Cakó Ferenc jazz

23. sze 19:00 A forradalom zenéje klasszikus/ kortárs

25. pé 19:30 Kurt Rosenwinkel (USA) –

26. szo 10:30 Jazzbeavató a Modern Art Orchestrával családi Zene-értő 57

26. szo 19:30 Kim Gordon (USA) | Zamilska (POL) pop 8

27. va 19:30 Derya Türkan Ensemble (TUR), Bacchus Consort: A fejedelmi udvartól a fényességes portáig tradicionális 26

29. ke 19:00 Talpuk alatt fütyül a szél (1976) –vendég: Sebő Ferenc filmvetítés # Rockfilmklub #20 71

29. ke 19:00 Elán tradicionális

30. sze 19:00 Magyar Albummm! #1 – Fonográf: Edison Fonográf Album , vendég: Bródy János ismeretterjesztés Magyar Albummm! 68

30. sze 19:00 Világfalu – zenei szabadegyetem: Weyer Balázs –Népzenei időutazás a Bijagós-szigetvilágban ismeretterjesztés, tradicionális Világfalu – zenei szabadegyetem 49

31. csü 16:00 A jövő zenészei - Lukin László Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanszék növendékei klasszikus/ kortárs Zeneiskolák pop-up koncertjei az Előcsarnokban

31. csü 18:30 Robotorgona klasszikus/ kortárs

31. csü 19:00 Nina Simone – a forrongó díva jazz, ismeretterjesztés Jazz dívák – Mózes Tamara interaktív előadássorozata

NOVEMBER

01. pé 19:30 Technokunst & Zene Háza pres. Deepchord – live (Soma - Detroit - USA) | Gryllus Ábris

02. szo 10:30 Random Trip Kids feat. Varva Bence x Qka MC (Animal Cannibals) családi, pop

06. sze 19:00 Gitárhősök #2: Jimmy Page, Jeff Beck, Eric Clapton (UK 60s) ismeretterjesztés Rock and Roll Szabadegyetem #27 70

06. sze 19:00 Lands of Dome #2 – Csehország audiovizuális DOME_LIVE 027

07. csü 16:00 A jövő zenészei - Kollektív Alternatív Zeneműhely Zeneiskolák pop-up koncertje az Előcsarnokban

07. csü 19:00 Kobza Vajk Group: Ada Kaleh felemelkedése globálzene

08. pé 19:30 Szextett sztárokkal – Mendelssohn és Glinka kamaraművei klasszikus/ kortárs 16

09. szo 10:30 Ramazuri – A régizene varázsa családi Ramazuri – program az egész családnak 57

09. szo 19:30 Animal Cannibals pop

10. va 17:00 Beszédes zongoraversenyek – Haydn & Mozart klasszikus/ kortárs A IV. Haydneum Őszi Fesztivál zárókoncertje

14. csü 16:00 A jövő zenészei - Budapest I. Kerületi Farkas Ferenc Zenei AMI Zeneiskolák pop-up koncertje az Előcsarnokban 49

14. csü 18:00 Basszus, tudtam! interaktív Popkulturális kvízest #2 69

14. csü 19:00 Hodorog András története tradicionális 23

14. csü 19:30 MWM Classic | Éjszaka az állatkertben klasszikus/ kortárs Az MVM Koncertek rendezvénye.

15. pé 19:30 Saagara (POL/IND) pop, határfeszegető

15. pé 20:00 Színpadra fel! - A kelet hangja: Gong Zihan koncertje pop Feltörekvő és hobbizenészek

16. szo 10:30 MÁV Szimfonikusok – Fülep Márk: Vuk családi Mese

16. szo 19:30 Zuboly Táncz House pop

17. va 18:00, 20:30

18. hé 18:00, 20:30 John Malkovich – Anastasya Terenkova: The Infamous Ramirez Hoffman klasszikus/ kortárs

17. va 19:00 JaMese – Hogyan kanyarodik a dallam a versre? ismeretterjesztés, pop

19. ke 19:00 A jazz nagy egyéniségei #10 – Bill Frisell, gitáron közreműködik: Juhász Gábor ismeretterjesztés, jazz Jazz Szabadegyetem #14

19. ke 19:00 Muzsikusok kávéháza: Berki Péter ’Demjén’ és zenekara tradicionális Muzsikusok kávéháza #19

19. ke 19:00 Operabeavató: A varázsfuvola 2. rész klasszikus/ kortárs Operabeavató 51

20. sze 17:00 Zene műszótár: szvit – Avagy hogyan jutottunk el a barokktól a jazzig? ismeretterjesztés Hangadó Senior 51

20. sze 19:00 Magyar Albummm! #2 – Ivan and the Parazol: Budai pop, vendég: Vitáris Iván, Simon Bálint ismeretterjesztés Magyar Albummm! 68

21. csü 12:00 Lunchtime koncert – Bartók Konzi Népzene Tanszék hallgatói tradicionális Lunchtime-koncertek 29

22. pé 19:30 Olümposzi hősnők – Ács Dominika és Oláh Krisztián összművészeti koncertje klasszikus/ kortárs A Bartók Rádió kamarakoncertje 21

22. pé 20:00 Színpadra fel! – Várhegyutca Zenekar / m.a.d.a.m.band

és hobbizenészek

23. szo 19:30 PerpiJazz – 100 év jazz és pop családi, jazz, pop Zene világai a Zene Házában

23. szo 19:30 Sun Kil Moon & Amoeba lemezbemutató koncert (USA/HUN) pop

24. va 19.30 Szászcsávási zenekar (ROM), Šukovci (SLO)

26. ke 19:00 Vakvagányok (2001) vendég: Cserepes Károly filmvetítés Rockfilmklub #21 71

26. ke 19:00 Szubjektív! – Batta András sorozata – A virtuózok világa – a világ virtuózai #2: Tér és idő

28. csü 16:00 A jövő zenészei – Pázmány Egyetem Kórus / LFZE Egyházzene Szak / PTE lantszak klasszikus/ kortárs Zeneiskolák pop-up koncertjei az Előcsarnokban

29. pé 15:00 Öröm, zene, klubélet - Interaktív zenés játszóház felnőtteknek Tápai Dóra zenepedagógussal

29. pé 19:00 Rachelle Ferrell – az extravagáns díva jazz, ismeretterjesztés Jazz dívák – Mózes Tamara interaktív előadássorozata

29. pé 19:30 Dalszerzők köre - Beck Zoli, Bagossy Norbert pop

30. szo 10:30 Hangadó Junior – Milyen zenék vannak? vendég: Lóci játszik

30. szo 10:30 Babazuri – Tündérfátyol, Zeneszó

DECEMBER

4. sze 19:00 A modok (The Who, UK60) ismeretterjesztés Rock and Roll Szabadegyetem #28

4. sze 19:00 Operabeavató – A varázsfuvola 3. rész ismeretterjesztés Operabeavató 51

5. csü 19:30 Lokál Vokál Pejtsik Pannával pop

6. pé 19:00 Világfalu szabadegyetem Weyer Balázzsal ismeretterjesztés Világfalu –zenei szabadegyetem

7. szo 10:30 Danubia Zenekar – Tá-dá-dá-dááám! családi Zene-értő

8. va 15:00 Figyelem, felvétel! – Élő stúdió workshop a Bohemian Betyars zenekarral és Weil András producerrel

10. ke 19:00 A jazz nagy egyéniségei #11 – Wynton Marsalis ismeretterjesztés, jazz Jazz Szabadegyetem #15 71

10. ke 19:00 Rigó Ferenc jazz Muzsikusok kávéháza #20 29

11. sze 19:00 IN PARI – Szöveg és zene összművészet 29

12. csü 12:00 Lunchtime koncert - Donáczi Cseperke (cselló), Várallyay Fülöp (zongora) klasszikus/ kortárs Lunchtime-koncertek 29

12. csü 18:00 Basszus, tudtam! interaktív Popkulturális Kvízest #3 69

13. pé 19:00 Orfeusz a világban – irodalmi témájú kortárs zenei performansz klasszikus/ kortárs Szerzők? Jelen!

13. pé 19:30 Anna and the Barbies karácsonyi koncert pop

14. szo 10:30 Karácsonyi Ramazuri családi

14. szo 19:30 Freakin’ Disco | ABOP (CRO) pop

15. va 19:30 Fitos Dezső Társulat, Pál István ’Szalonna’, Grupul Iza (ROM): Advent Máramarosban

tradicionális Tájak és zenék

17. ke 19:00 Habfürdő (1979), vendég: Másik János filmvetítés Rockfilmklub #22 71

17. ke 19:00 Operabeavató – A varázsfuvola 4.rész ismeretterjesztés Operabeavató 51

18. sze 17:00 Mi volt Csajkovszkij és Sanit-Saëns kedvenc műfaja? A balett! ismeretterjesztés Hangadó Senior 51

19. csü 19:00 Szubjektív! – Batta András sorozata – A virtuózok világa, a világ virtuózai #3: Angyalok és démonok ismeretterjesztés Szubjektív! 51

20. pé 19:00 Csillagszó – Sétakoncert a Zene Háza tereiben klasszikus/ kortárs 19

21. szo 10:30 Klárisok – karácsonyi lemezbemutató koncert családi Zene világai a Zene Házában 54

21. szo 11:00, 14:00, 17:00 The Royal Opera – Diótörő klasszikus/ kortárs Royal Opera House

21. szo 19:30 Falusi Mariann pop 13

22. va 11:00 Advent és karácsony misztikus dalai ismeretterjesztés Hangadó – Tóth Árpád 51

29. va 19:00 A lélek realizmusa – Csoóri Sándor emlékére tradicionális, globálzene

JANUÁR

8. sze 19:00 DOME_LIVE 028 A városliget meséi audiovizuális DOME_LIVE 65

9. csü 19:00 Kaszap Attila-Kerékgyártó Gergely és barátaik tradicionális

9. csü 19:30 Lokál Vokál Pejtsik Pannával pop

10. pé 19:30 Chaos String Quartet & Pozsár Máté klasszikus/ kortárs 21

11. szo 10:30 BonBon Matiné: Ludas Matyi családi Mese 57

11. szo 19:30 When the music’s over pop

14. ke 19:00 Balázs Tamás és zenekara tradicionális Muzsikusok kávéháza 29

15. sze 17:00 Zenei műszótár: oratórium ismeretterjesztés Hangadó Senior 51

15. sze 19:00 A blues továbbélése (Taste, Ten Years After, Free, UK60s) ismeretterjesztés Rock and Roll Szabadegyetem #29 70

16. csü 19:30 Dresch Quartett jazz

17. pé 19:30 Jumping Matt & His Combo lemezbemutató blues

18. szo 10:30 Hangadó Junior – Miért énekelünk? családi Hangadó Junior

18. szo 10:30 Babazuri – Öröm-Hang-Ár családi Babazuri

19. va 19:30 Vivaldi: Négy évszak - Az Anima Musicae Kamarazenekar koncertje klasszikus/ kortárs

21. ke 19:00 Operabeavató – A varázsfuvola 5. rész ismeretterjesztés Operabeavató 51

23. csü 19:00 Varga Veronika – Anatóliai mesék, vendég: Sofia Labropoulou ismeretterjesztés

24. pé 20:00 Ephemere lemezbemutató pop

25. szo 10:30 Folkbeavató a Kákics Együttessel családi Zene-értő 57

26. va 19:00 Cristi Tractor & Taraful Cantea (ROM), Fanfara Complexa tradicionális

30. csü 19:30 Dobok és trombiták monokrómban klasszikus/ kortárs Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál

30. csü 19:30 Robotorgona klasszikus/ kortárs

31. pé 19:30 μ-Ziq (GBR) | Mesterházy | Nemerov elektronikus 35

KIM

Kim Gordon az alternatív rockzene egyik legfontosabb szereplője, nélküle másként szólt volna a Nirvana, a grunge, vagy épp a riot grrrlmozgalom. Ám a Sonic Youth basszusgitáros-gitáros-énekes-dalszerzője egyéb projektjeivel, pláne legutóbbi két szólólemezével még magasabbra tette a lécet. Mázli, hogy szólókoncerten a Zene Házában debütál Magyarországon.

SZÖVEG

DÖMÖTÖR ENDRE

EGYRE MAGASABB A LÉC

Amikor valaki a nyolcvanas években a korszak egyik legfontosabb, irányadó gitárzenekarában, a Sonic Youth-ban kulcstag, majd ezzel a formációval úgy általában is, évtizedekig a zajos alternatív rockzene meghatározó szereplője lesz, akkor már bőven eleget tett hozzá a popzene történetének nagy egészéhez. Kim Gordon azonban tényleg az egyik legjelentősebb basszusgitáros a rockzenében, aki mellesleg gitáron is jelentős zenész. És az egyik legnagyobb hatású dalszerző-énekes az alternatív rockzene fejlődése szempontjából. Dalai, basszusgitárjának hangzása, kontraalt, változatos technikájú éneke a Nirvanától a Hole-ig meghatározó inspirációja volt a nyolcvanas évek végi, kilencvenes évek eleji alternatív rockzenei robbanásnak.

Pedig Kim Gordon még csak zenésznek sem tartja magát, inkább képzőművész, aki mellesleg zenél. Való igaz, képzőművészeti végzettsége, vénája vitte New Yorkba a nyolcvanas évek elején, és installációi, vizuális munkássága (rajzok, festmények, kollázsok) máig jelentős az életében, ahogyan volt korszakos divatmárkája (X-Girl), kitekintése a filmek világába, de még karrierjét is emlékezetes módon írta meg memoárjában. A Sonic Youth mellett az életben is párja lett a kvartett másik énekes-gitárosa, Thurston Moore, akivel aztán tönkrement a kapcsolatuk, ami a zenekar végét jelentette 2011-ben. Gordon előtte, és utána is számos mellékprojektben vett részt, ám 2019-ben megjelent első rendes szólóalbumával jelezte, hogy zeneileg is mindig a tovább-, az előrelépés érdekli. Amit idei, egészen kiváló, unikális megszólalású második albuma csak még magasabb szintre emelt.

# Sonic Youth: Sister (1987) Lehetetlen a Sonic Youth munkásságát, hatását, és benne Kim Gordon jelentőségét ebben a néhány szócikkben még csak vázolni is, a kiváló életművet pedig eléggé méltatni, így itt most csak álljon példaként két megkerülhetetlen lemez. A no wave-mozgalom zajrock-hatásában induló kvartett egy EP és két nagylemez után az 1986-os EVOL című albummal állt végleg saját pályára, majd ezzel az 1987-es mesterművel a nyolcvanas évek egyik legjobb albumát is megalkotta. Csavarhúzóval preparált gitárok, zajörvények popos melódiákkal, lehengerlő megszólalás – transzcendens, de legalább a valóság és az álomvilág határát elmosó album.

# Sonic Youth: Goo (1990)

A Sister után a zenekar eggyel még tovább ment a megkezdett art-rockos úton a hosszabb dalokkal megszólaló, szintén évtized lemezeként ünnepelt 1988-as dupla Daydream Nation című LP-vel, hogy aztán egy nagykiadós szerződés után megnyissa a kaput a grunge és az alternatív rockzene kilencvenes évekbeli térhódításának. A  Goo nem adta el a zenekar lelkét, sokkal inkább példa volt az okos továbblépésre, izgága-rohanó tempóban, mélyrétegeiben csavaros, ám egyben könnyen meg is fogható dalstruktúrákkal, meghatározó alternatív rockslágerekkel ( Dirty Boots, Tunic, Kool Thing ). Gordon lemeze.

GORDON

# Free Kitten: Sentimental Education (1997)

Ahogy a többi Sonic Youth-tagnak, Kim Gordonnak is akadt jó néhány mellékprojektje az együttes mellett – ilyen például a Lydia Lunchcsal közös Harry Crews. Ezek közül azonban a Free Kitten a legtermékenyebb, és alighanem a legjobb is. Afféle szupergruppként Gordon a Pussy Galore frontemberével, Julia Cafritzcel osztozott a gitáros-énekes szerepkörön, dobon a japán Boredoms- és OOIOOtag, Yoshimi P-We, basszusgitáron a pavementes Mark Ibold zenélt, dalaik pedig sokszínűen hozták az underground-kísérleti zajrock mániákus-grúvos ágát, a korai felvételeken sok lazasággal, itt pedig nagy terű megszólalással.

# Body/Head: Coming Apart (2013)

Miután Gordon hűtlenségen kapta férjét, az esemény a Sonic Youth felbomlásához vezetett, őt pedig új zenék felé terelte. A régi szálat egy Moore-ral és Yoko Onóval közös 2012-es albummal vágta el, az újat pedig az avantgárd gitárossal, Bill Nace-szel közös zajrock-gitárduóval, a Body/Head formációval indította, amel ylyel számos szabadimprovizációs, drone-os, súlyos lemezt, koncertalbumot, EP-t adott ki, közte ezt a komplett anyagot, amin a tág zsánerkeretet sokféle irányból járják körbe alaposan. Gordon amúgy Glitterbust néven egy másik, egylemezes duóval is aktív volt, mielőtt elindult rendes szólókarrierje.

# Kim Gordon: No Home Record (2019)

A kollaboratív énjét a sokféle projekt mellett zenészbarátok meghívására – egy-egy dalközreműködésben – is kiélő Gordon 38 évnyi zenei karrier után adta ki első szólólemezét. A 2019-es anyag egyszerre személyes és univerzális, címe (melyre egy Chantal Akermandokumentumfilm volt nagy hatással) utal arra is, hogy Gordon ekkor már Los Angelesben lakott, és bár eredetileg is a nyugati partról származik, mégsem érezte újra otthonának. A két világ közti lebegés a zenére is igaz, zajos gitárattakok és súlyos, technós, hiphopos beatek ütköznek, miközben felszabadult és eredeti megszólalású minden dal.

# Kim Gordon: The Collective (2024)

A perfekt szólódebütöt naná, hogy követte egy folytatás – az öt évvel későbbi, idei The Collective a bemutatkozáson már bevált társproducerrel, a Charli XCX és Sky Ferreira mellett feltűnt Justin Raisennel. Gordon beat-orientáltabb lemezt szeretetett volna, és tényleg volt még hová emelni a tétet, ez már szinte trap-noise. Újabb példa a kompromisszummentes, mindig új utakat kereső attitűdre, ami végig jellemzi a zenész-képzőművész pályáját. Kim Gordon 1996-ban a Sonic Youth-szal játszott először Magyarországon, szólóban most debütál –kell-e mondani mennyire érdemes várni második eljövetelét.

Balla Gergely, Platon Karataev

ORGANIKUS TOVÁBBLÉPÉS

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE FOTÓ SINCO

A várhatóan 2025-ben érkező negyedik nagylemezéről játszik új dalokat a Platon Karataev a Zene Házában. Az elmúlt évben sok ponton változó, fejlődő zenekar élő produkciója is nagyon sokat alakult mostanság. Interjú Balla Gergellyel.

A készülő Napkötöző című lemezetekről néhány szerzemény már hallható a Zene Háza Hangdómjában egy egészen különleges, kupolatérre kivetített klipfüzérben. Milyen visszajelzéseket kaptatok ezzel kapcsolatban? És nektek milyen élmény volt részese lenni mindennek, ti hogyan látjátok a kész művet?

Egyelőre nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk és mi is büszkék vagyunk erre az anyagra. Mindig is az volt a törekvésünk, hogy egy összművészeti projekt legyünk, ezzel a vetítéssel pedig ez abszolút megvalósul. Egy nagyon hosszú alkotófolyamat volt ez, de nagyon megérte, hatalmas élmény volt együtt dolgozni Székely Ákossal és a Magyar Zene Háza stábjával is, jó látni ezt a vizuális világot, és ezen a különleges hangrendszeren hallani a dalokat.

Az első három lemezetek egy szépen kirajzolható folyamatot mutat be, ami igaz a zenekar hangzásának alakulására és a dalok témájára is. Hogyan illeszkedik ebbe a készülő Napkötöző ?

Szerintem organikusan továbbléptünk egyet a  Partért kiáltó hoz képest. A szövegek még misztikusabbak lettek, a hangszerelés gazdagabb, a zenei megoldások is ötletesebbek. Mindegyik lemezünk eddig olyan volt, mintha egy

másik zenekar csinálta volna, ez a sor szerintem most szakad meg: aki hallotta a  Partért kiáltó t az nem egy ismeretlen világgal fog találkozni, de azt sem fogja gondolni, hogy ez az együttes most már önmaga epigonjává vált volna. Nagyon örülök ennek az anyagnak, és kíváncsi vagyok, hogy merre megyünk tovább majd az ötödik lemezzel, amit egyből el is kezdünk Napkötöző után.

A lemez a vártnál talán hosszabb ideig készül, és volt egy változás is a zenekari felállásban időközben. A zenekari élet, egy zenekar léte sokszor egyensúlyozásnak tűnik a tervek, az adottságok, a váratlan helyzetek és a kijelölt cél felé haladás között. Nálatok hogyan áll most ez a balansz?

Ahogy fentebb is említettem, nagy utat jártunk be a zenekarral az elmúlt nyolc évben, a főleg az angolszász énekes-dalszerző hagyományból merítő, akusztikus zenekarból egy sokkal grandiózusabb, teltebb hangzású pszichedelikus, art rock irányba mozdultunk el, és még ki tudja, mi vár ránk. Ahhoz, hogy hosszú távon tudjuk ezt folytatni egy alkotó közösségként, újra kellett gondolnunk az irányokat és a folyamatokat, végül ennek lett az eredménye a tagcsere. Ilyenkor mozognak a tektonikus lemezek a zenekar körül, és a külvilág perspektívájából lassabbnak tűnhetnek a folyamatok, miközben belül mi úgy érzékeljük, hogy talán még soha ennyi minden nem történt velünk ilyen rövid idő alatt. Sűrű volt a fesztiválszezon is, de talán mostanra visszaállt minden a rendes kerékvágásba, és ősszel befejezzük a lemezt, ami várhatóan 2025 első felében érkezik majd!

A Zene Házában az ősz folyamán egy olyan koncertet adtok, amelyen részben nyilván az új dalok szerepelnek a fókuszban, de lesznek vendégeitek is, Hegedűs Józsi és a Vadvirág Együttes révén. Milyen koncertre készültök?

Nagyon sokat alakult az élő produkció, aki akár egy éve hallhatott minket, az egy teljesen másik zenekart látott akkor a színpadon. Az új dalok, a stábbal való összeszokás, a tagcsere, jobb eszközök és egyéb technikai előrelépések miatt most sok mindenben más ma egy Platon-koncert, mint korábban. Nagyon készülünk az MZH-ra, ami egy különleges helyszín és öröm számunkra, hogy elvihetjük oda a dalainkat, valamint, hogy Hegedűs Józsiék nyitják az estét, akik több vidéki városba is elkísérnek még minket az ősszel.

Sun Kil Moon

EZEK A SRÁCOK CSODÁLATOSAK

2024. NOVEMBER 23. Énekesdalszerzők

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE FOTÓ KERSNER MÁTÉ

Sun Kil Moon, azaz Mark Kozelek az elmúlt bő 30 év egyik legjelentősebb dalszerző-előadja. A Red House Painters nevű zenekarától a saját, és Sun Kil Moon néven jegyzett lemezekig számos műfaji remeklés jellemzi pályáját. Nagy öröm volt, hogy 2022-ben a Zene Házában emlékezetes koncertet adott, a műsor során pedig néhány dalban az Amoeba billentyűse, Molnár Bencze kísérte zongorán. A közös zenélés közös lemezfelvételhez vezetett Molnár együttesével, a hazai soulfunk-hiphop-színtéren úttörő Amoebával. Ennek a kivételes nemzetközi együttműködésnek lesz a világpremierje ezen az estén.

Hogyan emlékszel vissza a 2022-es budapesti koncertre?

Csodálatos volt. Budapesten volt a második fellépésem 2022ben, egy néhány estével korábbi szlovéniai koncert után. A szlovéniai koncert előtt utoljára Big Surban léptem fel 2020 júliusában a Henry Miller Könyvtárban. Igazán nagyszerű volt újra úton lenni és élőben zenélni. Nincsenek szavak annak leírására, milyen jó érzés volt.

Hogyan emlékszel vissza, milyen volt Benczével zenélni? És hogyan nőtt ki ebből az Amoebával való együttműködés? Megkérdeztem Andrást, a koncert szervezőjét, hogy tud-e olyan budapesti zongoristát, aki csatlakozhatna hozzám a koncerten. Bencze nem kérdés, a legjobb zongorista, akivel valaha egy színpadon álltam. Tudja, hogyan kell egy énekessel játszani. Van ráérző képessége, ritmusa, dinamikája. Minden, amit játszik, ízléses. Ahogy megszólaltatja az akkordjait. Ahogy az ujjai a billentyűkhöz érnek. Mindketten érezzük a zenét. Ezt azonnal tudtam róla. Azonnali kapcsolatot éreztem Benczével, és megkérdeztem, mit gondolna a néhány napos budapesti együttműködésről. Felhívott, és megkérdezte, rendben lenne-e, ha az Amoeba nevű zenekara is csatlakozna a sessionhöz. Mondtam, hogy persze. Bízom az ösztöneiben. Ezek a srácok mind csodálatosak. Sabák, mindannyian!

Miért döntöttél úgy, hogy ismét egy zenekarral dolgozol egy közös lemezen? Milyen volt a felvétel az Amoebával? Mindannyian részt vettünk ezen a 2022-es lemezfelvételen – egy olyan stúdióban, ami nagyon távol esik mindentől,

a természet körülvette a helyet. Lila virágok voltak mindenfelé. Aztán 2023-ban adtam egy koncertet Szlovákiában, ahol Bencze ismét csatlakozott hozzám zongorán. Visszamentem vele Budapestre, ahol újra találkoztam az Amoebával, és folytattuk a közös dalok rögzítését. Minden spontán módon zajlott. Nem volt semmilyen terv. Összejöttünk és elkezdtünk zenélni. Ez az én természetes működési módom. Nem szeretek előre kitalált ötletekkel bemenni a stúdióba. Nekik is ugyanez a gondolkodásmódjuk, szóval minden remekül összejött.

Milyen koncertre készülhetünk ezúttal? Fel kell-e készülnie a közönségnek arra, hogy ezúttal is felhívsz majd valakit a színpadra?

Ha ez természetes módon alakul ki így, akkor persze. Időnként véletlenszerűen megkérek embereket, hogy jöjjenek fel a színpadra, és gitározzanak, vagy énekeljenek velem. Krisztina csodálatos énekesnő. (Ő Dányi Krisztina, aki a 2022-es koncerten énekelt egy dalt közösen Kozelekkel – a szerk.) A koncert előtti vacsora során találkoztam vele, de nem terveztem, hogy színpadra szólítom majd. Az egész egyszerűen csak megtörtént, és ő nagyszerű volt! Benczével most úgy beszéltük meg, hogy előadunk közösen néhány Sun Kil Moon-dalt. Ő zongorán játszik, én gitáron. Aztán csatlakozik a teljes Amoeba, és együtt eljátsszuk az albumunkat. Talán még Krisztina is csatlakozhatna néhány dal erejéig. Remélem így lesz!

„Fontossá vált számomra, hogy az itt és mostról írjak. A pillanatban lenni – ez lett a dal” – mondtad egy interjúban az újabb dalaid szövegéről. Mennyire szól ez valójában a pillanatról? Vannak ezek között olyan motívumok, amelyek időnként jobban érdekelnek?

Most vasárnap dalokat veszek fel itt, Los Angelesben. Nincs semmilyen tervem. Megyek azzal, amit éppen érzek. Nemrég felkeresett egy barátom, és megkérdezte, nem tudnánk-e összejönni és beszélgetni az ő és az én írással kapcsolatos munkamódszereinkről. Mondtam neki, hogy nekem nincs munkamódszerem. Azon kívül, hogy ne is legyen munkamódszerem egyáltalán.

Bohemian Betyars – Weil András

MEZTELENRE VETKŐZNEK ELŐTTÜK

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE FOTÓ SINCO

A Magyar Zene Háza és Weil András zenész/producer közös workshopján a Koncertterem újra stúdióvá alakul, az alkotómunka pedig a színfalak mögül ismét a nézőtér közepére kerül. A közönség az eddigi alkalmakhoz hasonlóan testközelből élheti át egy vadonatúj dal megszületését, és ismerheti meg kedvenc zenekarát személyesebben.

Weil András producer, házigazda – Figyelem, felvétel! Túl vagy két élő lemezfelvételen a Zene Házában, a Blahalouisiana és a Qualitons volt az első két Figyelem, felvétel! zenei főszereplője. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél ezen a két alkalmon?

Nekem óriási élmény volt mindkét alkalom, amiért nagyon hálás vagyok a zenekaroknak és a háznak is. Külön öröm, hogy a visszajelzések is szuper pozitívok, és úgy tűnik minden résztvevőnek sikerült maradandó és egyedi élménnyel gazdagodnia. Eredetileg azt gondoltam, főleg zenészeket fog a program vonzani, de úgy tűnik, hogy a formátumban sokkal több van, és más-más nézőpontból mást találnak benne érdekesnek az emberek. Van, akit a kreatív alkotómunka menete, másokat a zenész karakterek, jellemek, a csoportdinamika, vagy a felvétel technikai megoldásai ragadnak magával. Az is kiderült, hogy a műsor ad-hoc, helyben formálódó, valóságos és emberi jellege segít a közönségnek feloldódni, közelebb érzik magunkat a zenéhez és az alkotókhoz, mint egy hagyományos koncert helyzetben. Persze itt fizikailag is közel vannak, a bandák pedig kvázi meztelenre vetkőznek előttük, de én úgy látom, hogy ez az intimitás mindenkire jó hatással van, és egészen rendhagyó hangulatot eredményez.

A decemberi műsor vendége a Bohemian Betyars. Az eddigiek tükrében milyen eseményre számítasz? Miket fogtok esetleg máshogy csinálni a korábbiaknál?

Biztosan fergeteges hangulat lesz, a tavalyi közös lemezfelvételünket is nagyon élveztem, itt pedig közönség előtt tuti, hogy még inkább elemében lesz a banda és a legjobbat fogja belőlük is kihozni a  Figyelem, felvétel! . Az előzőekhez képest biztosan sok minden másképp fog alakulni. Már az előző két alkalom is egészen eltérő volt, a Blaháson a kreatív fókusz a dalszerzés befejezésén volt, pár óra alatt szöveget véglegesítettünk, és teljes zenekari hangszerelést írtunk az egyszál gitáros demóhoz, amiből kiindultunk. A Qualitons nem készült előre dalötlettel, ott teljesen improvizációból indult a folyamat és végül itt is egy kész, struktúrált dalhoz jutottunk. A két alkalom – bár nagyon más karakterű zenék születtek egészen különböző módon – annyiban hasonlóan alakult, hogy sikerült a zenekarokat és a közönséget is egyfajta kreatív flow-ba hozni, és be is vontunk mindenkit, akár énekkel, tapssal, vagy csak reakciókkal, kérdésekkel fordulva a közönség felé. A Bohemiannél is erre számítok, hogy a közönség talán még az eddigieknél is több közreműködésre számíthat, amit én személy szerint nagyon élveznék.

Fehér Gábor (Bohemian Betyars)

Mire számítotok egy ilyen különleges lemezfelvételi helyzetben, ahol élőben, a rajongóitok előtt rakjátok össze, rögzítitek egyik új szerzeményeteket?

Izgi lesz, nem voltunk még ilyen helyzetben. Általában elég sokáig dolgozunk egy-egy új számunkon, és szeretjük azt, hogy ha el tudunk vonulni a zenekarral, és mindentől távol, mindent kizárva közösen tudunk alkotni. Ez most teljes más lesz, szóval nagy kihívás, de ezeket is nagyon szeretjük.

2024-ben csupa kollaboráció, másokkal közös dal jelent meg tőletek, nagylemezetek három éve látott napvilágot utoljára. Milyen album készül most, amihez majd esetlegesen ezt a dalt is felhasználjátok?

Meglepően komfortosan mozogtunk idén ezekben a külföldi kollaborációkban és abszolút sikeresek is voltak, de ezek után igyekszünk rákanyarodni a következő önálló albumunkra. Az eddigi albumaink sokszor kissé eklektikusak voltak. Maradjunk abban, hogy lehet, hogy ezen most egy kicsit változtatunk, vagy némileg tematikusabban fog készülni a következő anyagunk.

Falusi Mariann új, önálló esttel lép fel a Zene Házában, amelynek Törvénytisztelő tolvajok a címe, és a klasszikus zenéből merítő popdalokat veszi sorra sokszínű zenekarával. Ahogy mondani szokás: nincs könnyű és komoly, csak jó és rossz zene.

CSAK SZERESD CSINÁLNI

Falusi Mariann

A Zene Házában egy új műsort mutatsz be Törvénytisztelő tolvajok címel. Milyen koncertre készülhet a közönség?

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE FOTÓ KOVÁCS LEVENTE / NARRATÍV STÚDIÓ

2024. DECEMBER 21.

Mindig szeretek valami frissel előrukkolni, ebben az évben egy filmzenés koncert után ez lesz a második új projekt, mert fontos volt számomra, hogy a Zene Házába valami komoly dologgal kerüljek be. Olyasmivel, ami ötvözi a komolyzenészi alapjaimat a popzenei munkásságommal. Erre találtam ki ezt a produkciót, amiben olyan dalok szólalnak meg, amelyek tetten érhetően a komolyzenéből merítettek ihletet, akár konkrét módon a klasszikus zenéből nyúlták a popdalt. Az egész világon számos ilyen dal akad, akarva, vagy akaratlanul. Ez egy nagyon jó játék, felidézni, megkeresni ezeket a műveket. Felkértem Mocsári Károly zongoraművészt, akit nagyon tisztelek, hogy szólaltassa meg ezeket zongorán, a maguk klasszikus kivonatában, majd összeállítottam egy zenekart, akikkel ezeket popzenei megszólalásban, vagy inkább popzeneszerűen adjuk elő, hiszen direkt nagyszerű zenebohócokat szerváltam a zenekarba. Holló Aurélt mindenféle ütősökön az Amadindából, Födő Sándort, aki szintén játszik rengetegféle hangszeren, ő fogja a dalokat hangszerelni is. Illetve hívtam még Cserta Balázst, aki játszik minden létező fúvós hangszeren, és Sipeki Zoltán Pipit, aki gyakorlatilag minden stílusban otthos gitáros. És van még egy billentyűs, akivel nemrég, Presser Gábor koncertje alkalmából ismerkedtem meg, Szebényi Dánielnek hívják, aki ugyanilyen zenebohócnak tekinthető, abban az értelemben, hogy az összes stílusban otthonosan mozog. Marha érdekes felállás, popzenekarként is.

Dalok, dallamok, slágerek újrahasznosítása, újrafelfedezése, a köztulajdonba átment művek kincsmentése szép vállalkozás. Melyek a kedvenc ilyen kincseid?

A válogatás még zajlik, de rengeteg ilyen van, akár apró motívumok, sorok is ideillenek, például az All by myself . Ki fogjuk majd emelni mindegyiknél, hogy honnan merít, ez ugye Rahmanyinovtól. Fáy Miklós szerkeszti a műsort, akivel szintén nagyon régóta dolgozom együtt. Amikor elmondtam neki, hogy lesz egy ilyen műsor, akkor ő is azonnal elkezdte sorolni az idevonatkozó párhuzamokat. Utána kértem fel Mocsári Károlyt, aki szintén rögtön mondott egy sor példát. Ez egy köztudott dolog, amit ritkán szed csokorba az ember, de nem is a lebuktatás a cél, hanem az egész mögött rejlő játékos lehetőség.

A Pa-dö-dő 1988-ban robbant be a magyar zenei életbe és a modern popzene egyik zászlóvivőjeként, úttörőjekéntnagy hatást gyakorolt a hazai színtérre, mentalitásban, szemléletben, humorban is. Mire vagy a legbüszkébb azok közül a dolgok közül, amiket a Pa-dö-dő elért?

A rugalmasságra vagyok a legbüszkébb. Hogy képesek voltunk magunkat ilyen hosszan önazonosan megőrizni és szerepelni – úgy, hogy soha nem volt semmi, ami miatt meg kellett volna alkudnunk. Soha nem volt menedzserünk, mi csináltuk magunknak. Ez megint csak egy játék volt, amit a magunk kénye-kedve szerint játszhattunk. És ami gyakorlatilag az életünk volt. Soha nem alkudtunk meg, nem álltunk be mást csinálni, csak azért, mert az a divat. Arra is büszke vagyok, hogy a mienk volt az első magyar lemez, amit digitális technikával vettek fel. Vagy egy csomó minden, de a rugalmasságuk és a meg nem alkuvásunk volt a legfontosabb mindig.

Konzervatóriumot végeztél, jazzénekes kategóriában Ki mit tud?-ot nyertél, a Pa-dö-dővel popzenét énekeltél, színházban, musicalekben és még ki tudja mennyi műfajból ismerhetünk, és ez az est is erről szól, a műfajok felett állásról, hogy a zene általában jó.

Ez maga Sík Olga tanárnőnek a hagyománya, aki azt mondta, hogy teljesen mindegy, hogy milyen zenét játszol, csak szeresd csinálni, legyen kifejező, legyen értelme, legyen jó a végeredmény. Én is ezt vallom.

Beck Zoli és Bagossy Norbert

DALSZERZŐK KÖRE

Dalszerzők köre

2024. NOVEMBER 29.

A Dalszerzők köre eseményeinken mindig izgalmas, bensőséges hangulatú, új ismereteket felderítő beszélgetések alakulnak ki népszerű dalszerző-előadók között, miközben a fellépők sokat zenélnek is, akár új dalokat mutatnak be először élőben. Ezúttal Beck Zoli és Bagossy Norbert a két vendég, Sajó Dávid újságíró a beszélgetőtárs-moderátor. A dalszerzők persze zenélnek is, meg mesélnek, műhelytitkokat osztanak meg, a nézők pedig kicsit betekinthetnek a színfalak mögé. Melegítsünk az estre: a két dalszerző vall munkamódszereiről.

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE

BECK ZOLI-KÉP SINCO

Mennyit és hogyan változott a dalszerzői munkamódszered az évek során?

Beck Zoli: Annyiban nem változott, hogy az induláskor sem volt, és most sincs kidolgozott munkamódszerem. Amit viszont érzékelek, az, hogy a zenekari metódus, dinamika változásával maga a szerzői alakulástörténet is változik. Én egy közösségben alkotó szerző vagyok, és ez nagyban különbözik azoktól a szerzőktől, akik nem egy közösségből elrugaszkodva alkotnak. A dalszerzői munkásságunkban az indulástól sokáig meghatározó volt az, hogy együtt zenélünk, együtt próbálunk és ezek során kikupálódik a kamarazenélésünk, és közben a zenei gesztusaink megmutatják azt is, hogy merrefelé közlünk, mint zenekar. Zenei témák, melódiák, ritmusok indultak el a közös zenélésekből, amik egy része dallá formálódott. Ez a munkamódszer aztán az idők során megváltozott bennünk, leginkább az elmúlt bő tíz évben, mert az együtt zenéléseknek már nem azok a tétjei, mint amikor megismertük egymást. Ebbe persze belejátszott az is, hogy dalszerzőként, szövegíróként egyre több olyan feladatom is lett, amikor másoknak kellett írnom. Akár szöveget, akár alkalmazott zenét, akár dalt is. Ez már egy másik viszonyulás a szerzői módszertanhoz. De a lényeg talán az, hogy ha szerzőként nem érzékeled a közösséget, amiben benne vagy, akkor az a dal meg fog bukni, mert nem lélegzik együtt azzal a közösséggel, amelyiknek meg kell szólaltatnia. Mára pontosan tudom, hogy amikor írok egy dalt, akkor 30Y-dalt írok, vagy nem. Bagossy Norbert: Azt gondolom, hogy nem változott sokat. Fontos volt mindig az elvonulás hozzá, hogy egymagam tudjak lenni, ez mai napig is így van. Ugyanakkor örülök annak, ha meg tudom osztani valakivel miután elkészül.

Van-e olyan dal, amit bárcsak te írtál volna?

Beck Zoli: A játék kedvéért azt mondom, hogy igen, de valójában nincs ilyen. Jó pár olyan dalt hallottam, és jó pár olyan dalszerző akad, akinek a munkássága permanens példa a számomra. Minden évből, évtizedből van olyan dal, amit nem bántam volna, ha éppenséggel én írom. Ha már megszülettem volna, szívesen írtam volna a Beatles Revolver lemezének bármelyik dalát. Vagy örültem volna, ha egy-egy Doors-dal hozzám kötődik, mondjuk a  Break On Through . Szíves írtam volna a  Jézus Krisztus Szupersztár akár leggyengébb dalát, vagy a  Hair ről a legkevésbé hallgatottat. Vagy a Damon Albarnéletmű bármelyik szerzeményét, mondjuk, ha bevett volna társ zszerzőnek a második The Good, The Bad & The Queen-lemez bármelyik dalába. Vagy én írtam volna Jack White Lazarettó ját. De magyar dalokat is mondhatnék: például, ha én írtam volna az Elszállt egy hajó a szélben t. A Bergendy Papírsárkány át. Vagy a  Romolj meg et az Európa Kiadótól. A  Gyónás t, vagy a  Csillag vagy fecské t, vagy valamelyik szép lassút a korai Kispáltól. A  ? -t is szívesen írtam volna a Hiperkarmától. Még tudnék mondani, de egyik dal felé sem érzek irigységet, és mindegyik dalnak tudom, hogy ki az adekvát megszólaltatója. Valójában egyiket sem írtam volna én, de nagyon jó időről-időre ezekkel a dalokkal azonosulni és akár elképzelni, hogy ha nincs is részem bennük, mégis beleszólnak abba, ahogyan ma gondolkodom a dalokról. Bagossy Norbert: Nagyon sok jó dal van a világban, de soha nem gondolok úgy rájuk, hogy bárcsak nekem jutott volna eszembe. Inkább addig hallgatom őket, amíg inspirál engem is egy következőre.

Pásztor Anna – Anna and the Barbies

AZ ÉLET ÚJRAHASZNOSÍTÁSA

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE

Az idén húszéves Anna and the Barbies zenekar jubileumi évét a Zene Háza Koncerttermében zárja egy nagyszabású, ünnepi akusztikus koncerttel. Pásztor Anna mesél a koncepcióról, és persze az eltelt húsz évről is.

2004-ben alakult, idén tehát pont húszéves az Anna and the Barbies. Kerek évforduló, egy tetemes időszak zárása. Hogyan tekintesz vissza erre a húsz évre?

A lehető legjobb szórakozás, amit csak ajánlani tudok bárkinek: alapítsatok rockzenekart! Ha az ember gyerek szeretne maradni, és a legjobb haverjaival szeretne szépen szórakozni, és manifesztálni az életből kitépett dolgokat, amiket aztán magán átszűrve, áteresztve gyönyörű kis csomagolásban – legyen az kazetta, cd, nagylemez, vagy akár csak egy Spotify-link – vis zszaengedhet a világba, az a leggyönyörűbb módja az élet újrahasznosításának. Nem nagyon szoktunk eljárni szórakozni, mert minden fellépésünk, próbánk annak számít. A gyerekeknek is azt szoktam mondani, hogy anya játszani megy. Soha nem tekintettünk erre az egészre munkaként. Ha belegondolunk, hogy életünk hány százalékát töltjük el tanulással, és aztán melóval, akkor olyasmi jön ki, hogy közel két harmadát szánjuk erre. Ha ezt teherként, kötelezően teljesítendő dologként éljük meg, akkor nem biztos, hogy azt csináljuk, mint amit a szívünk diktál. Az külön bónusz, hogy én ezt a játékot a testvéremmel játszhatom, mert egy ilyen kötelékhez bárki szívesen csatlakozik zenészként. Ezt a kapcsot értelmes esetben semmi nem tudja felrobbantani – lásd: most még az Oasis is összeáll. Én és

a tesóm örökké zenélni fogunk együtt. Nagyon úgy mutatják ezek az eltelt évtizedek, hogy ez nem egy kínlódás, hanem az életünk szerves része. Az élet egymilliárd színű, szagú és illatú, nálunk pedig természetes feldolgozási folyamat, hogy dal lesz belőle. Nem kérdés, hogy írunk-e majd újabb dalokat, mert ez a feldolgozási folyamat most már mindig a részünk marad. Így könnyebb élni. És ez örökre így lesz. Ezért van az, hogy egy hihetetlenül stabil zenekarunk van. Nagyon szeretjük és tiszteljük egymást, és szeretjük egymás társaságát.

Ez a húszéves jubileum akkor egy fontos megálló a pályátokon, amit megünnepeltek, de aztán mentek is tovább. Persze, nem kérdés, hogy megyünk tovább. Inkább ez ilyen volt, hogy hoppá, várjál, húsz év?! Felkaptuk a fejünket. Egy kicsit nyugodjunk már le, mert ezt meg kell ünnepelni. Húsz évet összeraktunk. És mi is volt ezalatt? Összegezzünk, egy kicsit veregessük meg a vállunkat. A gyermeki énünk megőrzése mellett közben felnőtt bennünk valami, amit tisztelni tudunk. Megtanultunk zenélni, de ilyen a hangszeres tudásunk, és az énektudásom fejlődése, mennyire cizellálódtak a szövegek, mennyire celebráció jellege van a koncerteknek. Az a punk Trabant, amit elkezdtünk gyepálni, és amivel kimentünk a határba, és vágtattunk az őrült bukkanókon, és visítva rockandrollnak hívtuk, az már egy hihetetlenül menő járgány lett lengéscsillapítóval, klímával, napfénytetővel. Hihetetlen, hogy mekkorát fejlődött a zenekar.

Ezt a jubileumi időszakot zárja a karácsonyhoz közeli koncertetek a házban. Mit várhat a közönségeket, és mit vártok tőle ti?

Az egész évünknek ez a huszadik év a tematikája, próbáljuk megmutatni különböző kiemelt koncertekkel azt a sokszínűséget, ami jellemez minket. Közben megjelent nyomtatásban az elmúlt húsz évből húsz válogatott dalszövegem versként, papiruszon. Kétszáz éves gépekkel, kézileg nyomott könyv lett ez. Ennél végképp azt gondoltam, hogy egy kisebb korona csúszik a fülemig. És ezt az évet szeretnénk becsomagolni a Zene Házában egy meseszerű, varázslatos estével. Mindig vannak karácsonyi koncertjeink, amikre a próbateremből, vagy otthonról szoktunk bejelentkezni, és úgy gondoltuk, hogy idén ezt ebből a csodálatos manólakból tesszük meg, a kivilágított fákkal, a gyönyörű architektúrával, ami a Zene Háza. Szeretnénk igazi ünnepet, ahová az emberek a legszebb ruháikat vehetik fel, szégyen nélkül a nagymama fukszait, a kicsi, vagy nagyobb kalapot, a hálót a szemek elé, a kis ridikült, a kissé dohos szmokingot. Ez most egy olyan forralt borozós, remélhetőleg havas hátteres akusztikus koncert lesz, amikor a régi idők ünneplését ölthetjük magunkra, ebben a turbulens 21. században. Szeretnénk egy meseszerű, gyönyörű, lelassult karácsonyi eseményre meghívni az embereket, ahol a koncert mellett még mindenféle meglepetésekben is gondolkozunk.

Kirill Troussov november 8-án a legkiválóbb zenész barátaival tér vissza a Magyar Zene Házába, a  Szextett sztárokkal című koncertre. Az estet a közös zenélés iránti határtalan szeretetük hívta életre – nem mindennapi pillanat, hogy ezek a világszerte turnézó művészek – Várdai István, Szűcs Máté, Pusker Júlia, Fejérvári Zsolt, Fejérvári Zoltán, Abouzahra Amira – egy időben egy színpadon állhatnak. A hegedűművésszel a kamarazenélés örömei és a programon szereplő művek mellett arról is beszélgettünk, miért tartja fontosnak a közvetlen, személyes kapcsolattartást a közönségével.

2024. NOVEMBER 8.

Kirill Troussov

A KAMARAKONCERT: IGAZI WIN-WIN HELYZET

INTERJÚ BELINSZKY ANNA FOTÓ MARCO BORGGREVE

Mendelssohn és Glinka egy-egy szextettjét tűzik műsorra, talán nem túlzás azt állítani, hogy egyik sem számít alapműnek a kamarazenei repertoárban. Miért állítják egymással párba épp ezt a két művet?

A koncert alapötletét az adta, hogy nagyon szerettünk volna együtt játszani. Várdai Istvánt nagyon régóta ismerem, az egyik legjobb barátomnak tartom őt. Vele és Szűcs Mátéval már sokszor játszottam, de Fejérvári Zsolttal még nem igazán volt erre alkalmunk, mert a Budapesti Fesztiválzenekar szólamvezető nagybőgőseként ő is nagyon elfoglalt. Megkerestük azokat a darabokat, amelyekben mindannyian együtt zenélhetnénk – a Glinka- és a Mendelssohn-mű a szextett repertoár talán két legjobb darabja. Ebben a felállásban nincs egyébként nagy választási lehetőségünk, Schubert Pisztrángötös e jöhetett volna még szóba, de ezúttal úgy döntöttünk, hogy valami szokatlanabbat választunk. Glinka szextettje nem túl gyakran játszott, de nagyon érdekes darab, és könnyen be is fogadható. Mendelssohné pedig, mint általában, egy nagyon inspiráló, lendületes kompozíció, tele boldogsággal és ragyogással. A két darab egyszerre nagyon különböző és nagyon hasonló, ezért is állítottuk párba őket. Eddig csak a vonós barátaimat említettem, de itt lesz velünk a zongorista Fejérvári Zoltán is, akivel ugyancsak játszottunk már néhányszor – csodálatos ember és fantasztikus zenész.

Milyen a kapcsolata Mendelssohn zenéjével?

Nagyon sokszor játszottam Mendelssohn oktettjét és a két zongoratrióját – mindig is nagy vitáink voltak a csellista Benedict Kloecknerrel, hogy az első vagy a második a jobb. Mindkettő zseniális a maga nemében. Az e-moll hegedűverseny pedig talán az egyik leghíresebb darab a zeneszerző repertoárjában. Minden zenéje különlegesen ragyogó, mindig megvan benne a pozitivitás, az egyedülálló kreativitás. Boldogságot hoz magával.

Önt szenvedélyes kamarazenészként ismerik. Honnan ered a kamarazene iránti szeretete?

Fiatalon nagyon sok kamarazenei projektben vettem részt, jártam a Kronberg Akadémiára és más akadémiákra, majd természetesen a szóló repertoáromra, szonátákra, versenyművekre koncentráltam. Később olyan nagyszerű emberekkel hozott össze az élet, mint Várdai István, akit Kronbergben ismertem meg, vagy az imént említett Benedict Kloeckner, aki ugyancsak nagyon közeli barátom. A kamarazene számomra nemcsak a játékról szól, hanem arról, hogy kapcsolatba kerülünk egymással, hogy örömmel töltjük együtt azt a két-három napot, amikor próbálunk. És amikor színpadra lépünk, azt is ünnepeljük, hogy a világ egy pontján épp találkozunk és együtt zenélhetünk, miközben mindannyian rengeteget utazunk. Csodálatos időt töltünk egymás társaságában, nemcsak a próbákon, hanem barátokként is. Esténként elmegyünk szórakozni, beszélgetünk

a repertoárról, új dolgokról, amelyeket felfedeztünk, ismerősökről, akikkel találkoztunk. A kamarazenélés az egyik legfontosabb aspektusa számomra a klasszikus zenei pályának, mert nemcsak a közönséget hozza össze a koncertteremben, hanem a művészeket is a színpadon. Igazi win-win helyzet, mindenki jól jár.

Ha el kellene magyaráznia valakinek, aki még soha nem játszott hangszeren, hogy miért olyan különleges élmény kamarazenélni, hogyan kezdené?

Párbeszéd ember és hangszer között, beszéd nélkül, zenei hangokkal, az adott mű és a zeneszerző szándékának interpretációjával. A kamarazene egyedülálló, közvetlen művészete annak, hogy zenészként, egyénként, a saját személyiségünket is megmutatva kommunikáljunk egymással a színpadon. A közönség pedig élvezheti ezt a kommunikációt, ami akkor működik elég jól, ha őket is megérinti az, amit hallanak.

Ön állandó vendég a magyar koncertéletben. Mit szeret a legjobban Magyarországon?

Csodálom a zene és az emberek kapcsolatát. Az a benyomásom, hogy az emberek itt valamiképp magukban hordozzák a népi hagyományokat, az ezekhez kapcsolódó érzéseket, és sokkal könnyebben megértik a zenét, mint más országokban. Éneklik a zenét, szeretik a zenét, és azt gondolom, hogy mindennek sok köze van Bartókhoz. Hiszen Bartók olyan ember volt, aki imádta a népzenét, és alapvetően minden darabja

valamilyen módon Magyarországhoz kötődik. Sokat tett azért, hogy a zenét a magyar emberek szívébe juttassa.

Nemrég útnak indított egy sorozatot, amelyben elérhetővé teszi élő koncertjeinek felvételeit – ez a  Kirill Troussov Live . Minek a hatására döntött így?

Az ok tulajdonképpen nagyon egyszerű. A koncertjeim után az emberek gyakran odajönnek hozzám és megosztják velem, mit jelentett számukra egy-egy pillanat, amikor átélhettek valami különlegest, amikor velem és a többi emberrel osztozhattak az élményben. Minden koncert más, én is mindig másképp játszom, így ezek a pillanatok egyediek, megismételhetetlenek. Mégis szeretném megőrizni ezeket az emberek számára – akár ott voltak a koncerten, akár nem – és a magam számára is, hogy újra meghallgathassuk, felidézhessük őket.

Feltűnt, hogy a YouTube-csatornáján gyakran válaszol is a videóihoz kapcsolódó kommentekre. Mit jelent az Ön számára ez a típusú kapcsolattartás a közönségével? Nagyon fontos feladatomnak érzem ezt, ami persze sok időt is igénybe vesz. Azt gondolom, hogy ha az emberek megosztják velem az érzéseiket, elmesélik, hogy tetszett nekik az előadás, vagy kifejezik a hozzám és a koncertjeimhez való kötődésüket, akkor sokat jelenthet számukra, ha erre választ is kapnak tőlem. Sajnos nem tudok mindenre reagálni, de igyekszem megadni az embereknek a lehetőséget, hogy közvetlenül a művésszel oszthassák meg az érzéseiket.

Elina Albach 2023 tavaszán J. S. Bach Jánospassió jának kortárs adaptációjával érkezett a Magyar Zene Házába, ezúttal pedig Monteverdi Orfeó jának radikálisan újragondolt interpretációját mutatja be zenésztársaival. Az előadás mozgatórugóiról és az Orfeusz-történet lehetséges üzeneteiről is beszélgettünk.

Elina Albach

A PILLANAT ÉLVEZETE

INTERJÚ BELINSZKY ANNA FOTÓ NEDA NAVAEE

Igazán különleges és egyszerre vakmerő vállalkozásnaktűnik egy operát előadni énekesek nélkül. Hogyan született az ötlet?

Az Orfeo számomra a zenetörténet egyik legcsodálatosabb darabja. Gyerekkorom óta szeretem ezt az operát, és mindig is elő akartam adni valamilyen formában. Az operabiznisz manapság nagyon nehéz terep – ha nem vagy elég ismert és nincs megfelelő támogatása a társulatodnak, szinte lehetetlen egy operaprodukciót színre vinni, annyira sok pénzbe kerül. Sokszor természetesnek is vesszük, hogy az összes szerephez, a legapróbbakhoz is, külön énekes kell, és persze teljes zenekar. Nagyon izgalmas volt számomra elképzelni, hogyan játszhatnánk akár énekesek nélkül is operát: el tudjuk-e mesélni a történetet, színpadra tudjuk-e vinni a zenét anélkül, hogy bárki is énekelne? Monteverdi zenéje annyira lírai és annyira retorikus, az opera minden eleme annyira benne van magában a zenében, hogy úgy gondoltam, mindez lehetséges. Nem szeretnénk ugyanakkor azt sem, ha lemaradna a közönség a történetről, ezért a feliratokat nem hagyjuk el.

Fontos-e ismernie a közönségnek az eredeti Monteverdiművet ahhoz, hogy élvezni tudja a programot? Egyáltalán nem. Hozhat persze örömteli felismeréseket, ha valaki felfedezi az eredeti operából ismerős részleteket. De a legkevésbé sem baj, ha a közönség nem ismeri az eredeti darabot – a legfontosabb, hogy megtapasztalja és élvezze az előadást, ahogyan az a pillanatban megszületik.

2024. OKTÓBER 18. Alvilágtól az Olümposzig

Hogyan állítanak össze, hogyan alkotnak meg egy ilyen előadást?

Általában egyedül kezdek dolgozni a csembalón, és végiggondolom, hogy mit szeretnék a darabba, milyen hangszerekre, milyen színekre lehet szükség. Itt például izgalmas kérdés volt, hogy társíthatók-e bizonyos szerepekhez meghatározott hangszerek. Így lett Orfeusz a viola da gamba, Euridiké és a pásztorok pedig a cornetto. Ezután találkoztunk a zenészekkel, és sok-sok mindent kipróbáltunk, igyekeztünk megtalálni azt a formát, ami mindannyiunk számára működik.

Mennyi teret hagytak az improvizációnak?

Nagyon sokat. Persze előre rögzítjük a kereteket, de ahogy a 17. századi zenében és általában a barokk zenében elengedhetetlen az improvizáció, úgy nálunk is fontos szerephez jut. Ebben a konkrét darabban még inkább, hiszen a megírt zene csak a kiindulási pont.

Mit jelent az Ön számára az Orfeusz-történet? Milyen üzenetet közvetíthet ma nekünk?

Ez a történet számomra egy nagyon fontos emlékeztető arra, hogy élvezzük a pillanatot. Lehetünk olyan boldogok és szerencsések, és alakulhat minden olyan jól az életünkben, mint Orfeusznak és Euridikének az esküvő idején, de aztán a következő pillanatban bármi megtörténhet. A mi generációnknak, miközben a klímaváltozással és a világ minden táján tapasztalható politikai válságokkal nézünk szembe, különösen fontos ez az üzenet. Élveznünk kell az életünket, másrészt pedig aktívan tennünk kell azért, hogy a világ jobb hely legyen. Az Orfeo egyáltalán nem egy politikai opera, mégis úgy gondolom, hogy magunkkal vihetünk belőle olyan metaforákat vagy energiákat, amelyek támogathatnak abban, hogy megpróbáljunk a lehető legjobban élni.

Ajtony Csaba

AZ EGÉSZ HÁZ EGY SOKDIMENZIÓS ÉLMÉNYTÉRRÉ VÁLIK

INTERJÚ PAP PÉTER ANDRÁS FOTÓ HROTKÓ BÁLINT

A magyar-osztrák-szlovák MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekar a régió egyik legkísérletezőbb együttese. A közép-európai zenei örökség ápolása és újragondolása, valamint a 21. századi zeneszerzőkkel való szoros együttműködés mellett missziójuknak tekintik az összművészeti gondolkodást, a programválasztásban, játéktechnikákban és közönségélményben megjelenő innovációt. A december 20-i koncertjük a Zene Házában egyesíti mindezt, a  Csillagszó sétakoncertről Ajtony Csaba karmestert és művészeti vezetőt kérdeztük.

Miért éppen Karlheinz Stockhausen, mi a kötődésed a zeneszerzőhöz?

Stockhausen jelentősége a 20. században ugyanaz, mint például Brahmsé a 19. században. Ez lassan válik csak láthatóvá, hiszen még száz éve sincs, hogy megszületett. Forradalmi avantgard zeneszerzőként indult és kánonteremtő, karizmatikus életművet hagyott maga után, ami megkerülhetetlen azok számára, akik zenét írnak és hallgatnak.

Ez a darab először hangzik el Magyarországon.

A Sternklang mindenhol ritka ínyencségnek számít, egyetlen kiadott felvétel létezik belőle, aminek érdekessége, hogy Eötvös Péter elektrochordon játszik az együttesben. Azt terveztük, hogy ő is alkotó részese lesz a magyarországi bemutatónak, de ez nem adatott meg.

Mi a  Csillagszó (Sternklang) darab koncepciója és üzenete? Miért ezt a darabot választottad?

A szerző eredetileg egy parkba szánta ezt a darabot, ahol a csillagos ég alatt, mintegy arra válaszolva hangzik el a zene. Az 1971-es ősbemutató a berlini állatkert angolkertjében volt. Később Stockhausen saját együttese beltérben is játszotta a darabot, és jobban is szerette, mint a szabadtéri változatot, ezért ezt a megközelítést gondoltuk most újra a Zene Háza különleges tereire. A zene szorosan követi a hagyományos csillagjegyek körvonalát. Ha a Nagygöncöl, az Oroszlán vagy a Vízöntő fényképére áttetsző kottapapírt tennénk, a csillagok – kottafejekként – a darab dallamrészleteit adnák ki. A 60-as években Stockhausen sok darabban használt folyamat-lejegyzést, ahol a hagyományosan végigírt darab helyett a zenészek átfogó zenei utasításokat követnek, a pontosan megadott keretek között bizonyos szabadsággal. Mintha a zeneszerző egy rendező lenne, aki kitalálja a karaktert, a szituációt,

a szöveget, de végső soron a színész alkotja meg a mozdulatokat. Elmosódnak tehát a határok a zeneszerző és az előadó között.

Mire számíthat a közönség, amikor belép a Zene Háza küszöbén ezen a különleges esten?

Immerzív előadásra, ahol a zenészek és a közönség közötti határ is elmosódik, hiszen öt együttes a ház különböző tereiben játszik, és a látogatók a közel háromórás darab közben, mintha a csillagokat lesnék, szabadon sétálnak köztük, belehallgatnak a különböző hangzásokba egy-egy ponton, leülhetnek a székekre, babzsákokra vagy a földre. A csillagképek vizuálisan is megjelennek, a helyszínek között pedig „hangfutárok” és „fáklyavivők” (táncosok) hozzák-viszik a hangokat. Az egész ház egy sokdimenziós élménytérré, lüktető, meditatív közeggé válik a térre szabott, megismételhetetlen produkcióban.

A koncertre a Sonus Alapítvány szervezésében, az Ernst von Siemens Musikstiftung és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával kerül sor.

MŰFAJOK TALÁLKOZÁSA HÁROM ÍZIG-VÉRIG ZENEHÁZÁS KONCERTEN

SZÖVEG PAP PÉTER ANDRÁS

A 2024/25-ös évad egyik igazi kuriózuma Jazz és klasszik elnevezésű bérletünk, amelyben három, a komolyzenét és a jazzt különböző módokon összekapcsoló produkció szerepel. A sorozat közös pontja ezenkívül, hogy a Magyar Zene Háza sajátos programszerkesztési elveinek megfelelően, az egyes művészekkel való szoros kurátori közreműködésben állítottuk össze, így a bérlet megvásárlói a zenei élményen túl mindhárom koncerten bőven számíthatnak további ínyencségekre és extra tartalmakra is – ahogyan azt talán már megszokhatták tőlünk.

Jazz és klasszik

2024. SZEPTEMBER 20.

A szeptember 20-i Talált dallamok című előadáson régizene és modern improvizáció találkoznak egymással egy, a 17. század elejéről származó kéziratos kotta – az úgynevezett Carlo G -gyűjtemény – anyagának magyarországi bemutatója keretében. A több, mint háromszáz oldalnyi lejegyzett zenét tartalmazó kézirat, amelyet egy Bécshez közeli régiségpiacon fedeztek fel 2002-ben, a későreneszánsz és korabarokk stílusok közötti átmenet egyik legjelentősebb dokumentuma. A koncert egyúttal a régizene szakértőinek (Bodrogi Éva, Polonyi Artemisz – ének, Tokodi Gábor – lant, Schallinger-Foidl Artúr – orgona) és a jazz-improvizáció mestereinek (Ávéd János – szaxofon, Várallyay Petra – hegedű) egyedülálló közreműködése is, amely rámutat, hogy e két, egymástól látszólag nagyon távol eső világ között is megteremthető a kapcsolat. Az előadás további különlegessége lesz, hogy a megszokottól eltérő elrendezésben fog megvalósulni, ahol a zenészek a Koncetterem közepén, a közönség által körülvéve, időnként egymással helyet cserélve játszanak majd, ezáltal a lehető legteljesebb mértékben kihasználva a terem kivételes akusztikai adottságait.

A koncertsorozat második alkalmára, Ács Dominika ének- és fuvolaművész, valamint Oláh Krisztián zongoravirtuóz közös, műfajokon átívelő összművészeti előadására Olümposzi hősnők címmel november 22-én kerül sor, amelynek főszereplői a görög mitológiából ismert hét istennő-archetípus – Artemisz, Athéné, Hesztia, Héra, Démétér, Perszephoné és Aphrodité – lesznek. A koncert rendkívül sokszínű, a barokktól a kortárs zenéig terjedő műsora, amely többek között Bach, Händel, Debussy és Richard Strauss művein kívül egy magyarországi premiert (Georges Aperghis: Le corps à corps ), egy saját kompozíciót (Oláh Krisztián: Poppy blooms… ) és improvizált szakaszokat is tartalmaz, mindegyik darabjával valamilyen módon ezeknek az istennőknek a történetéhez, karakteréhez fog kapcsolódni. Az igazi összművészeti élmény létrehozásában további két alkotó is csatlakozik a zenészekhez: Koltay Dorottya Sára grafikus, látványtervező és Kurta Niké színész, rendező gondoskodnak majd róla, hogy az Olümposz hősnői ne csak a hallottakon, de a látottakon keresztül is megelevenedjenek előttünk.

A Bartók Rádió kamarakoncertje a Zene Házában

2024. NOVEMBER 22.

Ács Dominika, Oláh Krisztián fotó: Takáts Zsófia

Chaos String Quartet fotó: David Bertuccio

2025. JANUÁR 10.

Végül pedig január 10-én Pozsár Máté és a Chaos String Quartet fogják ötvözni a bérlet címében szereplő két műfajt. A Susanne Schäffer (1. hegedű), Kruchió Eszter (2. hegedű), Sara Marzadori (brácsa) és Bas Jongen (cselló) alkotta Chaos Quartet már korábban is kísérletezett a vonósnégyes – egyaránt mint műfaj és mint formáció –, valamint a rögtönzött zene párosításával: Free the Franz című projektjükben Grencsó Istvánnal közösen Schubert műveit adták elő radikális újragondolásban. Ezúttal a magyar jazzélet egyik legaktívabb és legelismertebb zongoraművésze, Pozsár Máté fog csatlakozni hozzájuk, hogy együtt járják körül a kvartettirodalom válogatott remekeit a bécsi klasszikusoktól (Haydn, Beethoven) Sosztakovicson át Ligeti Györgyig. Az öt zenész célja a koncerttel többek között az, hogy meghonosítsák a  third stream, azaz a jazzt a klasszikus zenével szervesen összekapcsoló stílusirányzat Magyarországon egyelőre kevéssé ismert fogalmát és törekvéseit. Erről, és még sok minden másról Gryllus Samu zeneszerző fog az előadás során beszélgetni a fellépőkkel.

Perényi Miklós

FELJUTNI EGY ALPESI HEGYCSÚCSRA

SZÖVEG NAGY VIKTÓRIA FOTÓ FELVÉGI ANDREA

A világ legnagyobb klasszikus zenészeinek élvonalába tartozó Perényi Miklós az a művész, akinek fellépése olyan, mint egy közös ima vagy meditáció. A tiszta művészet ünnepe. Ilyen ünnepi alkalomra várunk mindenkit Perényi Miklós szólóestjére, október 8-án, a Magyar Zene Házában.

Perényi szólókoncertjének egyik érdekessége, hogy Bach két csellószvitjén –a d-mollon és a D-dúron – kívül Perényi saját, Három Darab (2024) a Három Változat (2018) alapján című szólóművét is eljátssza. Bach szvitjeit körülbelül 70 éve szólaltatja meg, számos felvétel is készült vele, mégis minden alkalommal talál bennük újdonságokat. A saját kompozíciójával azonban kicsit más a helyzet: „Ezt a művet Perényin kívül nem sokan tudják eljátszani, egyszerűen azért, mert nagyon nehéz” – mondja Batta András zenetörténész, aki az est házigazdájaként beszélget majd a művésszel. „Ugyanis a kottában rengeteg a szerzői utasítás, ráadásul Perényi az ujjazatot is megadja, vagyis, hogy az adott hangot hogyan lehet megszólaltatni a hangszeren. Ám az ő keze korántsem nevezhető átlagos képességűnek. Ez a mű egy korábbi darabjára utal, amit eredetileg negyedhangos rendszerben írt, és ez az előadótól és a közönségtől is nagy koncentrációt kívánt. Az átdolgozás – amely először nálunk, a Zene Házában hangzik el –„könnyített” verzió. De végső soron a cél ugyanaz: hogyan lehet egy olyan, alapvetően egyszólamú dallamjátszó hangszeren, mint a cselló, bonyolultabb, akár többszólamú struktúrákat létrehozni. Ő maga „killer sudokuhoz” hasonlította ezt a darabját, mert úgy haladt lépésről lépésre a komponálással, mintha a hangok hálója egy megoldandó rejtvény lenne.”

Ami igazán különlegessé teszi a koncertet, az Batta András szerint részben az, hogy Perényi, aki szinte kizárólag a zenében, a hangok világában él, és a zenét tiszta művészetként műveli, ami önmagáért beszél, most – legalább egy résre

2024. OKTÓBER 8.

– kitárja sajátos világának kapuját, és szavakkal segít a közönségnek megismerkedni a művésszel, aki eddig mindezek mögött egyfajta rejtett életet élt. Tény, hogy egy ideje megváltozott ennek kivételesen nagy muzsikusnak a külvilághoz való viszonya, és ennek lehetünk tanúi október 8-án, amikor is Perényi Miklós lelkesedéssel fog mesélni nemcsak saját művéről, hanem a két Bach-szvitről is. „Ezen az estén megismerhetjük, hogy milyen szerepet játszanak a hangok Perényi Miklós csodálatos világában. Számára ugyanis az egész világ a hangokban testesül meg, és leginkább a hangok egymáshoz való viszonya, hierarchiája, illetve egy-egy hang története és megszólaltatása érdekli – folytatja Batta András. – Az ő játékát olyan hallgatni, mintha felvinne magával egy nagyon magas, alpesi hegycsúcsra, ahol aztán szó nélkül csak körbe mutatna, hogy íme, lássátok, innen fentről

ilyen ez a táj. De erre a csúcsra csak vele együtt juthatunk fel.”

A zenetörténész szerint Perényi művészetének különlegessége abból is adódik, hogy sallangoktól mentes a játéka, ezért semmi nem veheti el a hallgató figyelmét a zene lényegéről. „Nem is tudom, hogy találkoztam-e még egy ilyen művésszel, mint amilyen Perényi Miklós” – teszi hozzá Batta András. „Rendkívüli alázattal fordul a hangok felé, és közben azt vallja, hogy egy hang megszólaltatásából akár költői as zszociációkhoz is eljuthat a közönség. De ő maga ezeket az asszociációkat nem szuggerálja, nem erőlteti, nem játssza túl, hanem szerzetesi fegyelemmel és gondolati mélységgel fordul felénk. Ez a belülről jövő kinyilvánítás, Perényi Miklós hasonlíthatatlan művészetének csodája. Megtiszteltetés számunkra, hogy a Zene Házát választotta szólóestje helyszínéül.”

2024. NOVEMBER 14.

Ugyan a népzene elsődleges forrásainak tekinthető falusi muzsikusok, énekesek túlnyomó része már eltávozott, szerencsére kevesen közülük még napjainkban is velünk vannak. Különleges egyéniség közülük Hodorog András, a moldvai magyar furulyazene legnagyobbja, és a magyar nyelvterület talán utolsó igazán virtuóz parasztzenésze. A klézsei csángómagyar furulyás a magyarországi táncházmozgalom megkerülhetetlen mesterfigurája, aki falusi furulyásból a moldvai táncházak közösségi igényeinek hatására egyedülállóan virtuóz, a prímásokhoz hasonló figurává vált az elmúlt évtizedek során.

HODOROG ANDRÁS

TÖRTÉNETE

Zenei tehetsége már egészen korán megmutatkozott, ez nem csoda, hiszen mind tágabb környezetét, a (moldvai Klézse falut), mind családját átjárta a hagyományos énekes és hangszeres zene, mely így Hodorog Andrást kisgyermekkorától körbevette. Édesanyja, Hodorog Luca Moldva egyik leghíresebb énekes adatközlője, nagyapja Hodorog Márton – akitől 5-6 éves gyermekként az első dallamokat tanulta –és unokatestvére, Bálint Mihály is kiváló furulyások voltak. Ifjúkorában részt vett a falusi guzsalyasokban, hejgetésekben, táncalkalmakon, melyek során egyrészt hangszeres tudását gyarapíthatta, másrészt a környék megfogadott cigányzenészeinek repertoárját, a helyi táncdallamkincset tette magáévá. Már gyermekként elkísérte faluja híres „síposát” (dudását), Kotyorka Antalt egy bukaresti rádiófelvételre, a hatvanas

évek derekán pedig Kallós Zoltán rögzíti furulyajátékát, édesanyja énekeivel egyetemben. A táncházmozgalom rendszerváltás után meginduló moldvai szárnyának Hodorog András mindmáig az egyik legfontosabb zenészegyénisége. Mivel a budapesti táncházakban, a hagyományostól eltérő, a furulyát zenekarvezető hangszerként használó hangszerfelállás honosodott meg, a moldvai adatközlő furulyások – így Hodorog András is – prímásszerepbe kerültek ezeken a fővárosi táncalkalmakon. Ez a rendhagyó kihívás az addig általában egyedül, kötetlenül furulyázó Hodorog András olyan, addig jószerivel rejtett zenei képességeit hozta felszínre, melyeknek azóta is csodájára jár a világ, legyen szó akár a hazai színpadokról, vagy épp az Egyesült Államokbeli Berklee College of Music (a világ egyik legfontosabb improvizációs- és jazz-zenészképző

intézménye) tanárairól és hallgatóiról. A mindenféle intézményes zenei képzésben soha nem részesült parasztember játéka ugyanis a hagyományok keretei között olyan komplex zeneiséggel bír, mely csupán a falvak cigánymuzsikusainak dinasztiálisan öröklődő tudásanyagához mérhető.

Zenei formanyelve kivételes készségekről árulkodik: az ismert dallamanyagot motivikus rögtönzési vágytól hajtva folyamatosan újraalkotja, új formában, új díszítésvilággal, részben rögtönzött motívumépítéssel játssza. Játéka jószerivel megtanulhatatlan, hiszen két dallamot sosem játszik el ugyanúgy, zenei eszköztárának, díszítményrendszerének bonyolult útvesztőjében csupán ő maga igazodik el ténylegesen. Hodorog András játéka az elmúlt évek során mit sem veszített színvonalából, mi több, András bácsi most is egyre jobb és izgalmasabb dallamvariánsokkal gyönyörködteti a hallgatóságot. A Magyar Zene Háza Előadótermében nem is a klasszikus értelemben vett koncertet hallhat majd a közönség, sokkal inkább egy zenés beszélgetést, melynek során megszólalnak Hodorog András legkedvesebb dallamai, legizgalmasabb variációi és meghallgathatjuk a hangszerjátékának kialakulását formáló regényes életútjának meséit, Hodorog András történeteit is. A koncerten Hodorog Andrással Németh László és jómagam beszélgetünk, muzsikálunk. A magyar nyelvterület egyik utolsó virtuóz parasztzenészének, Moldva legszebb játékú furulyásának regényes története, muzsikájának szépsége, teljessége reméljük még sokáig gyógyíthatja a mai kor viszontagságaitól megfáradt lelkeket.

SZÖVEG SALAMON SOMA

Pál István „Szalonna”

EGY GYÖNYÖRŰ VIDÉK ZENÉI

ÉS

TÁNCAI

Tájak és zenéik

2024. DECEMBER 15.

Az Advent Máramarosban című, december 15-i népzenei koncerten a Kárpát-medence egyik leggazdagabb kultúrájú régiójának zenéi és táncai elevenednek meg a Magyar Zene Háza színpadán, az egyik legismertebb idevalósi lakodalmi együttes, a Grupul Iza, valamint olyan népszerű magyar előadók közreműködésével, mint Pál István „Szalonna” és bandája, valamint a Fitos Dezső Társulat. Az előadásról Pál István „Szalonnával” beszélgettünk.

Mire számíthatunk ezen a koncerten, illetve milyen ötletből kiindulva született meg ez a produkció?

Egy kicsi útmutatást szeretnénk adni a nézőknek, mert azt tapasztaljuk, hogy Máramarossal kapcsolatban van némi zavar a köztudatban. Ugyanis Máramaroson gyakran csak a romániai Máramaros megyét értik az emberek, ám valójában a Kárpátalja egész jelentős része is ide tartozik. Máramaros egy nagyon érdekes része a Kárpát-medencének, az egyik legnagyobb vármegye a régiek közül, melynek az egyik része ma Ukrajnához, a másik része Romániához tartozik: a ruszin, román és a magyar részek Ukrajnában, a magyar és a román részek Romániában találhatók. Ez a vidék évszázadok óta számos etnikum otthona, legyen szó magyarokról, románokról, ruszinokról, zsidókról, cigányokról. Ezen a koncerten lényegében háromféle zenei stílus, a román, a ruszin és a magyar, illetve ezekhez a muzsikákhoz kapcsolódóan az advent tematikája fog megjelenni. Főként vokális dallamokról van szó, de hangszerjátékkal is rá fogunk segíteni. Tánczenét játszunk majd, amiben a Fitos Dezső Társulat lesz segítségünkre, akik magyar, román és ruszin táncokat is előadnak. Máramarosból pedig érkezik a Grupul Iza zenekar, illetve édesapám, Pál Lajos is fellép velünk.

Te magad máramarosi születésű vagy, ahogy az édesapád és a húgod is, vagyis a gyökereid ehhez a térséghez kötnek. A szülővárosom, Visk, egyike a híres, máramarosi öt koronavárosnak. Ebből az öt városból egyébként ma három Kárpátalján, kettő pedig Románia területén található. Mi ott születtünk, így ezzel a kultúrával már gyerekként találkoztunk, sőt, édesapámmal gyűjtéseken is részt vehettünk. Gyerekkorunktól kezdve ott voltunk minden fontos ünnepen és alkalmon, így személyes emlékeink vannak például az adventi hagyományokról is.

Mennyiben más az advent Máramarosban, mint bármelyik kárpát-medencei régióban? Vannak másféle szokások, hagyományok, amelyek ezen az esten megjelennek? Új dallamok mindenképpen lesznek, de a keresztény advent szokásvilága nem különbözik mondjuk a rábaközi vagy bármelyik másik kárpát-medencei térség hagyományaitól. Elsősorban a dallamokban lesznek újdonságok, hiszen ennek a máramarosi

világnak a kultúrájával nem nagyon találkoznak az emberek Magyarországon. Ez a környék nagyon ritkán jelenik meg a magyarországi folklór színpadán, szinte azt mondhatom, hogy így, ilyen összefüggésben, ahogy ezen az esten látható lesz, még soha nem szerepelt.

Viszont ezen az estén a Fitos Dezső Társulat jóvoltából megismerhetjük a máramarosi táncokat is.

A Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című előadása azután született, hogy Kocsis Enikővel, Fitos Dezsővel, Mihályi Gáborral, Kelemen Lászlóval együtt voltunk gyűjteni ezeken a vidékeken, és ők ezek után elkezdték tanulmányozni a táncokat. Másrészt, a román oldalon is gyűjtöttek, és azok eredményeiből is megtanulták, amit csak lehetett. Úgyhogy aki ma Magyarországon máramarosi román táncokkal találkozott, az nagyrészt Dezsőéknek köszönhetően ismerhette meg őket.

Végezetül: kiknek ajánlod ezt a decemberi programot? Azoknak, akik szeretik a népzenei különlegességeket, és találkozni szeretnének egy olyan folklórkinccsel, ami így még nem jelent meg Magyarországon. Egy gyönyörű vidék hangulatát idézzük meg ezen az estén, szép zenei és táncos ívet bejárva a régi stílusú zenéktől az új stílusú csárdásokig, átszőve a legszebb hangszerrel, az emberi hanggal.

INTERJÚ NAGY VIKTÓRIA

Tájak és zenéik sorozatunkban október 6-án egy egészen különleges este vár a közönségre, ahol a Gyimesek magyar és a Beszkidek lengyel népzenéje találkozik különleges módon. A lengyel Kapela Maliszów zenekar, a Gyimesből származó Vrencsán Anita énekes, Lukács István hegedűs és Simon Zsolt gardonos, valamint őket kiegészítve Dresch Mihály fúvós mutatja fel a hasonlóságokat eltérő tájak zenéiben. Lukács István hegedűssel beszélgettünk.

Lukács István

HEGYI ZENE

Tájak és zenéik

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE

Európa hegyvidékeinek a világtól elzárt közösségeire az elmúlt évszázadok során jóval lassabban hatottak a világ kulturális arculatát időről időre átformáló, mindenféle hatások, divathullámok, trendek, mint más vidékekre. A hegyi zenék éppen ezért archaikusabb játéktechnikát, dallamanyagot, zeneiséget őriztek meg, letűnt korok zenei arculatát. S mivel zenei szempontból ezeken a vidékeken mintha tényleg kicsit megállt volna az idő, sokszor hasonló megoldásokkal találkozhatunk egymástól földrajzilag távol eső hegyvidékek zenéjében is.

A gardonon játszó Simon Zsolt ‚Gizi’-vel a gyimesközéploki Zerkula Zenekar tagjai, a gyimesi csángó népzene hiteles tolmácsolói, akik a legendás gyimesi cigány prímástól, Zerkula Jánostól és feleségétől, Fikó Reginától tanultak. Mi az, amit meg lehet tanulni, és mi az, amit nem egy-egy régió nagyszerű zenészeitől?

Mivel ezek a régi zenészek nem zeneiskolában tanulták a mesterségüket, hanem apáról fiúra, illetve a tágabb családban hagyományozódott a zenélés, ezért mi is hasonló módon tanultunk Zerkulától. Hosszú évekig heti egy alkalommal jártunk hozzájuk tanulni, úgy 2001 és 2008 között. Odamentünk hozzájuk sokszor négyen-öten, és két órán keresztül muzsikáltunk, de gyakran csak beszélgettünk. Eleinte még Regina néni is többször gardonozott, később ő már nem, de aztán jött Gizi és ő játszott a hangszeren. Fül után tanultuk, figyeltük mit csinál Jani bácsi, és próbáltuk utánozni. Ő saját szavaival leírta, hogy mi a fontos, mire kell figyelni. És persze azonnal meghallotta, ha valami nem úgy szólt, ahogyan kellene. Nagyon jó közös zenélések voltak, amik során leginkább a hangzást tanultuk meg. De arról is szóltak ezek az órák, hogy leírta a dalok eredetét, a táncrendet.

Elkötelezett hagyományőrzőkként a gyimesi zenét éltetik, amely a Kárpát-medencében fellelhető egyik legősibb dallamvilág. Mire tanít ez a többszáz éves tiszta hagyomány? Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mert azt gondolom, hogy mindenkinek egy személyes viszonya van a kultúrához. Az biztos, hogy nem lehet csak a zenét különválasztani erről, de ha a kultúrát egyben nézzük, akkor arról szól, hogy hogyan éltek az őseink, hogy milyen volt az életük, a mindennapjaik. Örömeik, fájdalmaik, ünnepeik. Nekem személyesen ez egy meditációs élmény is, hiszen ma már nem ugyanezekkel a mindennapi problémákkal kell szembenézni.

2024. OKTÓBER 6.

A világtól elzártabb hegyi közösségekre lassabban ható kulturális befolyások, trendek miatt lehet rokoni vonásokat felfedezni egész távoli közösségek zenéiben is.

A Gyimesek és a Beszkidek zenéjére ez mennyire igaz? Valóban vannak hasonlóságok egészen távoli kultúrák zenéi között is, amik elég régi hagyományt őriznek. A Gyimesre a pentaton dallamvilág jellemző, ami egyéb keleti, ázsiai régiókban is fellelhető, de a gyimesi zenét valóban kevesebb hatás érte. És ritkának számít a világban is a hangszerelése, mert csak egy hegedűből és egy gardonból áll, ezért bármilyen dallam egy kicsit máshogyan szól, ha elkezdjük gyimesiesen játszani. Egyszerűen, mert nincs hozzá kíséret. Egy kicsit nyersebb a hangzása. Ennek a koncertnek az lesz a különlegessége, hogy a lengyel hegyvidéki zenének is hasonló a hangszerelése, hangzásvilága. A ritmusvilága ugyanakkor már kicsit különböző a csángó népzenétől. Úgyhogy nagyon érdekes lesz ezt a két világot együtt, egy estén hallani. Megtalálni a hasonlóságokat és a különbözőségeket.

Küzdelmes, és azóta is determináló 150 év volt hazánk számára a török hódoltság kora, a magyar-török együttélés időszaka. Ennek ellenére letagadhatatlan, hogy ebben a korszakban számos kulturális hatás érte a magyarságot. A 16., 17., és 18. század mind magyar, mind török oldalon igen gazdag zenei emlékekben, régizenei forrásokban. A Magyar Zene Háza koncerttermében október 27-én képet kaphatunk arról, milyen dallamok szólhattak a három részre szakadt Magyarország fejedelmi udvaraiban és milyen muzsika szórakoztatta ezzel egy időben az isztambuli Fényességes Porta népét. Közzenei kalandozás a török hódoltság korában, a tradicionális és a régizene határterületén a török Derya Türkan Ensemble és a hazai Bacchus Consort közreműködésével.

MAGYAR ÉS TÖRÖK RÉGIZENE

A 16-17. SZÁZADBÓL

Derya Türkan Ensemble

A Derya Türkan Ensemble egy török régizenei, tradicionáliszenei trió, amelyben a névadón kívül – aki kamándzsán játszik – szerepel még Serkan Mesut Halili kanunos és Özata Ayan török tamburás, és amely ezen a koncerten kiegészül egy vendéggel, Dilek Türkan énekessel is. Derya Türkan muzsikál a már a Zene Házában is járt Küdsi Ergüner formációjában is (van közös albumuk is), de emellett számos másik együttessel, alkalmi közreműködéssel vívta ki a figyelmet. Többször játszott például Jordi Savall-lal, annak lemezein és koncertjein is. Híres zenekara még a Incesaz nevű együttes, amellyel klasszikus török zenét játszanak. A nevét viselő Derya Türkan Ensemble-ben a régi zenei hagyományokat is felelevenítik, így tesznek ezen a koncerten is, amelyen Dimitri Cantemir, „az isztambuli herceg” zenéjét elevenítik fel. Cantemir a 17. és 18. század fordulóján élt, a mai Moldova és

Románia területéről származik, és amellett, hogy politikailag is fontos figura volt, a zenei életben is jelentős szerepet töltött be. Zenéjét a keleti és a nyugati kultúrák összeházasítása jellemezte.

A Derya Türkan Ensemble Cantemir válogatott darabjait mutatja be, valamint a 17. századi bogdani vajdaság vidékének népdalait, megismertetve ezáltal zenéjének egyetemes nyelvét. Miután egy ideig Isztambulban élt, Cantemir tanulmányozta az Oszmán Birodalom zenei hagyományait is, és bevezette ezt a hagyományt Európába. A keleti és a nyugati zene fúziója kiemelkedő jellemzője Cantemir szerzeményeinek. Műveiben jelentős szerepet kapnak az oszmán zene által ihletett motívumok és dallamok. A koncert során olyan hangszerek, mint a kanun, a kamándzsá és a török tambura, az isztambuli zene kiemelkedő hangszerei keltik életre Cantemir szerzeményeit és a moldovai népzenét. Dilek Türkan vendégművész a 17. században komponált dalokat ad elő.

Bacchus Consort

A Bacchus Consort 2014-ben alakult, repertoárján főként késő reneszánsz és kora barokk zenék szerepelnek. A jó borok és ízletes fogások mellett az élőzene is elengedhetetlen része volt a korabeli vigadalmaknak, közösségi eseményeknek. „Ezért is választottuk zenekarunk névadójának az ókori boristent. Műsoraink egyedülállónak számítanak Magyarországon: szórakoztató zene a tavernák dalaitól az arisztokrácia körében elterjedt udvari muzsikáig. Különös figyelmet fordítunk azokra a művekre, amelyekben a barokk zene ötvöződött népzenei hatásokkal.” Tematikus koncertek formájában hozzák közel a hallgatósághoz különböző népek régizenei hangzásvilágát. Így fellépéseik azok számára is élményt nyújtanak, akik nem annyira nyitottak a komolyzenére. A reneszánsz és a barokk kor profánsága mellett az élet állandó része volt a szakralitás. Ez a gondolkodásmód is megjelenik az együttes profiljában.

2024. OKTÓBER 27. Felfedező

Két nagyon hasonló energiájú, napjainkban is aktív falusi cigányzenekar lép színpadra november 24-én a Zene Házában, a  Tájak és zenéik programsorozat keretében. Az egyik az erdélyi Vízmelléken található Szászcsávásról való, a másik a Szlovákia szívében elhelyezkedő Feketebalog zenekara – előbbi a Szászcsávási zenekar, utóbbi a Šukovci. Vajon mi a hasonlóság a két, földrajzilag egymástól távol eső zenekarban? Miért kerülnek ők egy színpadra ezen az estén?

Szászcsávási zenekar – Šukovci

NÉPZENE – BÁMULATOS SZABADSÁGGAL

2024. NOVEMBER 24. Tájak és zenéik

Tájak és zenéik

Tradicionális bérlet

Szászcsávás egy kis magyar falu Erdély szívében, Maros megyében, ahová a 20. század elején cigányzenészeket telepítettek be. A faluban több zenekar is működött, de a Jámbor István „Dumnezeu”, id. Csányi Sándor „Cilika”, Mezei Ferenc „Csángáló”, Mezei Matyi formáció vált igazán híressé. A Szászcsávási zenekar azon kevés erdélyi vonós cigányzenekarok közé tartozik, akik a mai napig megőrizték a szüleiktől, nagyszüleiktől hagyományosan örökölt és megtanult népzenei repertoárt és játékmódot. Játékuk dinamizmusa, virtuozitása és kötetlen előadásmódja mindenkit lenyűgöz, aki csak meghallja őket. Feketebalog a mai Szlovákia mértani középpontjában, a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásának területén található. Kialakulása a 17. század elejére datálható, a feketebalogi szlovákok hagyományos kultúrája a Felső-Garam mente jellegzetes, a környezettől jól elkülöníthető egységet alkot, mely a népviselet, a népi építészet, és a folklór gazdag örökségében, így a zenei- és tánchagyomány területén is megmutatkozik. A falu cigányzenészei ebből a sokrétű hagyomány-anyagból adnak ízelítőt, elsősorban a hangszeres népzene jellegzetes dallamainak bemutatásával. A zenekar neve – Šukovci – a koncert zenészeinek (illetve azok többségének) édesapja, Július Bartoš „Šuko” ragadványnevéből keletkezett.

„Ez a koncert a Zene Házában egészen egyedülálló kezdeményezés, melyben egy hagyományos erdélyi magyar és egy

SZÖVEG NAGY VIKTÓRIA FOTÓ OLÁH TAMÁS

felföldi szlovák falusi cigányzenekar lép együtt színpadra. Bár a Kis-Küküllő mentén fekvő Szászcsávás és a Felső-Garam menti Feketebalog egymástól 600 kilométerre, teljesen különböző kulturális környezetben található, emiatt repertoárjuk és zenei előadásmódjuk is merőben eltérő, ám mindkét banda a maga nemében egyedülálló dinamikával és virtuozitással muzsikál” – mondja Árendás Péter népzenész, a műsor egyik szerkesztője hozzátéve: „Mindkét zenekarban a tagok hagyományos módon, hallás után tanulták meg a szüleiktől, nagyszüleiktől örökölt játékstílust, dallamanyagot, a kottát nem olvassák. A stiláris elemeket szigorúan megtartva, a hitelesen előadott népzenei anyagot improvizatív módon, bámulatos szabadsággal kezelik. Velük és felmenőikkel készült népzenei gyűjtések jól

ismertek a népzenét kedvelők körében, és bárki számára elérhetők a Hagyományok Háza vagy a Zenetudományi Intézet online népzenei adatbázisaiban. Az este folyamán a nézők egy olyan „zenei versengésnek” lehetnek szem- és fültanúi, melyben a muzsikusok felváltva és a közös cigányzenei pontokat megkeresve együtt is zenélnek.”

További közös pont bennük, hogy mindkét formáció híres a kárpát-medencei revival-színtéren, de a világ színpadait is meghódították: a Szászcsávás Band egyik legismertebb lemeze például egyenesen egy chicagói koncert felvétele. Ezen az estén tehát garantáltan felrobbantják majd a Koncertterem színpadát, ellenállhatatlan, átütő erővel adva elő tájegységük repertoárját.

Kurt Rosenwinkel

MARADJ HŰ A MŰVÉSZI ELVEIDHEZ

2024. OKTÓBER 25.

Jazz-blues

Kurt Rosenwinkel a 21. század egyik meghatározó jazz-zenésze, aki gitárosként generációja kiemelkedő tehetsége. A multi-instrumentalista előadó eddigi sokrétű életművében központi helyet foglal el 2001-ben megjelent The Next Step című albuma, amelynek megszólalását a kilencvenes évek közepétől fejlesztette négytagú zenekarával. Most ismét összeáll a kiváló zenészekből álló formáció és körbeturnézza a világot.

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE FOTÓ JANETTE BECKMAN

Kurt, most adtad ki a világ egyik legkülönlegesebb zenei önéletrajzát, aminek Ultimate Book of Compositions a címe. Végtére is ez egy olyan könyv, amely tartalmazza az összes dalodat, és ezeken keresztül meséli el a történetedet. Mit tanultál magadról, miközben elkészítetted? Kiderült belőle számomra is, hogy elég sok munkát végeztem az életemben, és szinte észre sem vettem, mert a gondolataimban már mindig a jövőbeli dalok foglalkoztatnak, amelyeken dolgozom, és amelyeket be kell fejeznem. Arra is rájöttem a készítése közben, hogy mennyire különbözik az összes dalom egymástól. Néhány szerzőnek látszólag csak egy, két, netán három dala, amit újra és újra megír, a könyvben szereplő dalaim viszont nagyon egyediek és különböznek egymástól.

A most megjelent Live At Smalls, 1996 koncertlemez milyen szerepet játszott abban, hogy újra összejöttetek a műfaji klasszikusként emlegetett 2001-es lemezed zenészeivel? Mennyire vagy romantikus alkat, hogyan tekintesz vissza erre a periódusra, amikor a The Next Step zenei világa kiforrta magát?

Ez mind egybeforrva történt, a turné és az album, mindkettőt úgy hangoltuk össze, hogy támogassák egymást. Hogy men ynyire vagyok romantikus? Hmmm. Azt hiszem, azt mondanám, hogy filozofikus, költői és melankolikus vagyok, amikor az életről elmélkedem. Amikor visszatekintek erre az időszakra, egy csapat idealista fiatalembert látok, akik égő elkötelezettséggel keresték a zene és az élet mélyebb igazságait, elkötelezettséggel voltak az iránt, hogy hűek maradjanak a művészi elvekhez, bármi is volt ez számukra akkoriban. Még egy tetoválást is csináltattam azokban az években – egy tintával írt szerződést magammal, ami azt jelenti, hogy maradj hű a művészi elveidhez.

Azt hiszem, visszatekintve ez, végülis elég romantikus – az álmaid követésének eszménye, és a művészet iránti elkötelezettségen alapuló saját valóság megteremtése.

Mit gondoltál előzetesen arról, hogy milyen lesz újra ezekkel a zenésszekkel, ezt a hangzásvilágot megcélozva koncertezni? És ahhoz képest milyen a mostani tapasztalásotok?

Tudtam, hogy ez egy nagyszerű élmény lesz, és gondoltam, hogy kihívás lesz visszatérni oda, ahol akkoriban voltunk. Kiderült, hogy tele vagyunk erős kapcsolódásokkal, erős emlékekkel. A zenekar kémiája teljesen megmaradt, még akkor is, ha mindannyian fejlődtünk, és az életünk egy másik pontján tartunk éppen. Ez egy gyönyörű dolog, a zene sok szempontból még jobb, mint akkoriban volt.

2017-ben alapítottad a saját lemezkiadódat, a Heartcore Recordsot, és azóta rengeteg lemezt adtál ki. Hogyan látod a dolgok állását a jazzben?

A jazz állapota ép, rendben van. Rengeteg fiatal, komoly zenész van, akik olyan dolgokkal rukkolnak elő, amilyeneket még soha nem csinált meg senki. És az én generációmban is rengeteg olyan művész van, aki még mindig új zenéket alkot, és művészileg is fényes állapotban van. Van egy jó méretű közönsége az igazi, mélyebb zenének. Nem számít, hogy a közösségi média és a modern világ mennyire próbál elvonni minket önmagunktól, az emberek megértik, és érzik a mélyebb tapasztalás iránti igényt, és a zene ezt kínálja. Az emberek pedig meghallják ezt, és olyan élményeket élnek át élőben, amelyek akár az életüket is megváltoztatják.

Megszokott

sorozat és minőség, új tartalom és élmény

Programsorozatok

A Zene Háza programstruktúrájának fontos eleme, hogy minden területen – koncertprogram, ismeretterjesztés, családi programok, audiovizuális tartalmak, sőt még a kiállításokhoz kapcsolódó események terén is – sorozatok adják a programkínálat gerincét. Ezek a programsorozatok aztán sokszor bérletek formájában kedvezményesen is megtekinthetők. Évadról évadra biztos pontot jelentenek, de más-más fellépőkkel és tartalommal mindig új élményeket kínálnak. A 2024-es őszi-téli évadban is számos, már jól ismert sorozatunk folytatódik.

MUZSIKUSOK KÁVÉHÁZA

A Magyar Zene Háza kávézójában útjára indult sorozat havonta egyszer a vendéglátós zenészek – a vonós cigányzenekarok és bárzongoristák – világába kalauzolja el a közönséget. A sorozat célja, hogy felhívja a figyelmet egyik legfontosabb hungarikumunkra, a manapság sajnos egyre inkább háttérbe szoruló kávéházi cigányzenére.

09.17. Sörös Jenő és zenekara 10.15. Taligás Tibor 11.19. Berki Péter ‚Demjén’ és zenekara

12.10. Rigó Ferenc 01.14. Balázs Tamás és zenekara

LUNCHTIME KONCERTEK

A Lunchtime koncertek során ebédidőben élvezhetjük fiatal tehetségek rövid koncertjeit, a 35 perces minikoncertek mellé pedig még az étkezés is belefér az Előadóterem melletti Trilla étteremben.

09.19. Háromhuszonegy Quintet

10.10. A Szent István Konzi fúvósötöse

11.21. Bartók Konzi Népzene Tanszak hallgatói

12.12. Donáczi Cseperke (cselló), Várallyay Fülöp (zongora)

CIMBALOMSZALON

A 2022 nyarán indított Cimbalomszalon elnevezésű sorozatunkban mindig két rangos – sokszor még együtt sosem zenélt – cimbalomművész ad közös koncertet. 09.29. Hegedűs Luca és Paľa Škodová (SVK)

ROYAL OPERA VETÍTÉSEK

A Zene Háza egészen közel hozza a londoni Royal Opera House-előadásait, ugyanis felvételről, a Koncertterem vásznára vetítve, nézőtérről élvezhetjük a nagyszabású darabokat, az idei évadban a Royal Ballet műveit. 11.30. The Royal Opera –Alíz csodaországban 12.21. The Royal Opera – Diótörő

IN PARI

Az IN PARI egy olyan sorozat, amelyben a zene más-más művészeti ágakkal kel nászra, párban, egyenlően, ahogyan az IN PARI sorozatcím is jelzi. Hol irodalommal, hol fotográfiával kerülnek paritásba a műfajok – nem pedig alá-fölé-mellé rendelt viszonyba.

10.06. Zene és kép: Nagy András (diavetítő), Szép András (zongora), Gyárfás Attila (dob) 12.11. Szöveg és zene: Bodor Ádám szövegeit mondja Szikszai Rémusz, Porteleki Áron és Márkos Albert zenél

OPERABEAVATÓ

Az Operabeavató-sorozat azt vallja, hogy a zene és a színház egyesülése, az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat a 2024/25-ös évadban Mozart A varázsfuvola című művének elemzésével folytatódik a Magyar Zene Házában. 10.15., 1. rész | 11.19., 2. rész 12.04., 3. rész | 12.17., 4. rész 01.21., 5. rész | 02.18., 6. rész

Az 1983-as születésű Wacław Zimpel fúvós (klarinétos-tárogatós) a kétezres évek közepén tűnt fel a lengyel jazz-színtéren, és a 2010-es évekre az egyik legfoglalkoztatottabb alkotó lett ott, számos formáció tagjaként, egészen széles műfaji spektrumon az avantgárd és free jazztől a posztminimalizmuson át elektronikus zenei projektekig. A posztminimalista, avant-jazzes LAM, és az experimentál bigbandes The Resonance Ensemble – és természetesen a saját nevével fémjelzett, például az elektronikus zenész, Shackletonnal közös produkciói – mellett a Saagara a nemzetközileg is legismertebb zenekara, ebben négy indiai zenésszel kutatják a műfai határokat. Első magyarországi koncertjükön az októberben megjelenő harmadik albumukat mutatják be.

Saagara

JAZZ, INDIAI ZENE ÉS ELEKTRONIKA TALÁLKOZÁSA

SZÖVEG DÖMÖTÖR ENDRE

Wacław Zimpel lengyelországi sikerei után 2016-ban nagy nemzetközi áttörést hajtott végre az év februárjában megjelent Lines című minimalista-meditatív szólólemezével, és az októberében kijött LAM projektje egyetlen albumával. Ám még ezek előtt útra kelt Indiába, hogy egy másik formációt is életre keltsen. Terry Riley és La Monte Young ihletésében 2012-ben elutazott Indiába, hogy a minimalista zene gyökereit kutassa. A dél-indiai karnatikus zene helyi, bengalurui mesterei akkora hatással voltak rá, hogy az ott megismert zenészekkel létrehozta a Saagara formációt, amel ylyel az első lemezüket 2015-ben adták ki. Zimpel, az elismert jazz-zenész egy évig

gyakorolta nagy elszántsággal a stílust, hogy mélyebb szinten tudjon kapcsolódni zenésztársaival, Ghiridhar Udupával, Aggu Babával, K Rajával, és Mysore N. Karthikkal. A karnatikus hagyományokat és a kamarajazzt összeboronáló lemez koncertjei után Zimpel alakított kicsit a koncepción, és a 2017-es második lemezhez ( 2 a címe) bevonta berlini elektronikuszenei producer munkatársát, mooryc-ot, ami az indiai-nyugati zenei fúzióba behozta a jazzes megközelítés mellé ez elektronikuszeneit is. Zimpel azóta csak még inkább elmerült ebben a világban Shackletonnal közös lemezei, James Holdennel való együttműködése után. A sok évig formálódó harmadik

Saagara-lemezen ennek lenyomata szerepel. A 2024 októberében, az első magyarországi Saagara-koncert idején megjelenő 3 című albumot a globálzenei szcénában meghatározó Glitterbeat adja ki, és még inkább a nyugati elektronika és az ősi zenei tradíciók klíséktől mentes, transzcendens összeboronálása jellemezi.

HÁROM MÁSIK AJÁNLOTT ZIMPEL-PRODUKCIÓ:

Wacław Zimpel: Lines (2016)

Zimpel nemzetközi áttörést meghozó lemeze, amin klarinétok és billentyűs hangszerek játékával hoz létre minimalista avantjazzt.

LAM: LAM (2016)

Posztminimalista, ambientes, ECM stílusú jazz, amelyet Zimpel egy egyszeri zongora-klarinét-dob trióval hozott létre.

Shackleton & Zimpel:

Primal Forms (2020)

Hipnotikus kísérleti elektronika és kozmikus avantjazz a uk bass / tribal ambient egyik kulcsfigurájával, a Berlinben alkotó brit Shackletonnal.

Suzanne Ciani & Szende Natalie

LÉGY

ÖNMAGAD

INTERJÚ SZENDE NATALIE

Suzanne Ciani az elektronikus zene egyik úttörője, Amerika szintetizátor-hősnője. Az ötszörös Grammydíjra jelölt zeneszerző és new age-legenda, a diódák dívája először játszik Magyarországon. Az est fényét emeli még Takács Dorina és Zahár Fanni elektronika-ének-fuvola szeánsza és Szende Natalie elektroakusztikus szólókoncertje. Alább két fellépő koncertet felvezető eszmecseréje olvasható – Szende Natalie kérdezett, Suzanne Ciani pedig válaszolt.

Van-e bármi a kortás elektronikus zenében, ami iránt különösen érdeklődsz?

Izgalmasnak találom, ahogy a fiatalok analóg moduláris szintetizátorokkal játszanak. Számomra ez maga a valóra vált álom, hiszen a hatvanas-hetvenes években ezt én a jövőnek hittem, és tessék meg is valósult! Nem lehetnék ennél boldogabb.

Ugyanakkor ez jelenti-e azt is, hogy benne ragadtunk egy esztétikai körforgásban? Vannak a 2020-as éveket meghatározó jellegzetességek? Mit tartasz nagyra zeneileg manapság?

Szerintem az eklekticizmus korát éljük, hiszen mindenki abban nőtt fel, hogy minden zene elérhető. Most minden egészen szélesre tárult. És ezt nagyon egészségesnek találom, nincsenek többé stíluskategóriák.

Azon kívül, hogy találkoztál Don Buchlával, a hangszintetizálás úttörőjével, mik voltak még további nagyhatású, és váratlan fordulatok az életedben és a karrieredben?

Az egész karrierem a váratlan fordulatokról szól. Ez nagyon rugalmassá tett. Az egyik ilyen volt, amikor elkezdtem kereskedelmi munkákkal, hangtervezéssel foglalkozni, ami többek közt a Coca-Cola hangját eredményezte. Vagy amikor Párizsba kellett volna mennem, hogy Nadia Boulangerrel tanuljak. Ám megragadtam egy lehetőséget, és elmentem a Berkeley-re, mert ösztöndíjat ajánlottak nekem. Ott találkoztam Don Buchlával, John Chowninggal, Max Mathews-szal. Egy kulturális káoszba szabadultam bele.

A mesterséges intelligenciáról szóló jelenlegi diskurzusokon túl, mit tartasz még a zenészeket és zeneszerzőket fenyegető legfőbb veszélyeknek manapság? Melyek azok a fő kihívások, amelyeket a digitálisan meghatározott korszakunk közvetlen következményeként látsz? Úgy gondolom, hogy az, ami fenyegetést jelent, egyben a megoldás is, mivel a digitális adatok olyan könnyen

2024. SZEPTEMBER 18.

hozzáférhetők, és mikrokozmikusan nyomon tudjuk követni az összes anyag felhasználását. Az adatok ott vannak. Olyan, mint egy DNS, mint a tökéletes felhasználási adatok. Amit tennünk kell, az az, hogy strukturáljuk ezt a feltételezett fenyegetést. Ez igazából akkor jelent tényleges fenyegetést, ha visszaél a kreatív munkáddal. Egyébként ez egy eszköz.

Igazi ikonként és úttörőként melyek azok a legfontosabb bölcsességek vagy tanácsok, amelyeket szívesen átadnál a generációnknak – különösen a női művészeknek?

Légy önmagad. Nem nagyon hallottuk a nők hangját. A nők felszabadításakor a nők azt próbálták bebizonyítani, hogy ők is képesek arra, amire a férfiak. Most meg kell mutatniuk, hogy kik ők, és mi az ő egyedi hangjuk. Nincs más érvényes ítélet, mint a sajátod. Amikor létrehozod a műveidet, amikor az egyedi művészi hangodat és identitásodat szólaltatod meg, akkor magadnak kell válaszolnod, hogy ez a hang tényleg kifejez-e téged.

És miről szól a szeretet, a szerelem?

A szeretet nyitottság. A szeretet az, hogy nem érezzük magunkat fenyegetve. Az, hogy beengednek egy térbe. És hogyan történik ez? Odafigyeléssel. És meghallgatással. Hallgathatsz valakit beszélni, de meghallod-e őt? Nekünk is jól kell látnunk magunkat. Különben hamis képet sugározunk. És ha valaki ezt a hamis képet látja, soha nem fogod magad szeretve érezni, mert az nem te vagy. Annyira sok a pózolás. Amikor látod ezeket a kis kölyköket, akik arckezelésen vagy bármi máson vesznek részt. Az emberek félnek magukat olyannak mutatni, amilyenek valójában. Olyan, mintha idealizálhatnád magad, és akkor biztonságban lennél. Ez unalmas. A tökéletesség unalmas.

Ez csak egy részlet az interjúból, amelynek teljes változata a Zene Háza blogján olvasható.

A KORTÁRS BASSZUSZENE NAGYJAI

Kode9 és Lee Gamble, két elektronikus zenei legenda, a kortárs basszuszene megkerülhetetlen alakjai, a Hyperdub és UIQ kiadók fejei először lépnek fel Magyarországon live acttel. A klubest felés levezetését hazai oldalról AIWA és asvany biztosítja. Lássuk, miért megkerülhetetlen figurái ők a műfajnak!

SZÖVEG DÖMÖTÖR ENDRE

KODE9

KODE9

Kode9 vagyis Steve Goodman, skót DJ, producer és író. 2004ben alapította a gyorsan világhírűvé váló, meghatározó jelentőségű Hyperdub lemezkiadót – első szerződött művésze konkrétan Burial volt –, majd 2019-ben létrehozta a Flatlines alkiadót, hogy audioesszéinek is otthont biztosítson. Eddig négy LP-je jelent meg, kettő a 2014-ben elhunyt költővel és MC-vel, The Spaceape-pel közös kiadvány, de ezekkel egyenértékű, amit kiadóként, dj-ként, a színtér egyik kulcsfigurájaként tett. A hazai Exiles kiadó vezetője, Kolbenheyer Erik így foglalta össze Kode9 munkásságát: „ A brit dubstep szcéna központi alakjaként Kode9

# Kode9 + The Spaceape: Memories of the Future (2006)

Az 1973-as glasgow-i születésű Kode9 nemcsak ott volt a dubstep születésénél, de ténylegesen is egyik katalizátora volt a műfajnak, ő volt a kalózrádióként indult londoni tánczenei adó, a Rinse FM egyik emblematikus figurája, és 2003-ban az elsők között játszotta a zsáner legkorábbi dalait. Aztán – amellett, hogy dj-ként a partik világába is bevezette a dubstepet (dj-mixlemezei is jelentősek) – maga is elkezdett ilyen zenéket írni. A dubköltő The Spacemannel közös 12”-eket egy nagylemez követte, amely ott van a zsáner unikális klasszikusai között. A legmodernebb tánczene, gondolatébresztő szövegekkel.

munkássága jelentősen befolyásolta a kortárs basszuszene hangzását és fejlődését. Korai munkái, valamint a Hyperdub kiadványai megalapozták a műfaj sötét, rideg, urbánus, mégis egyszerre zen esztétikáját. Egyaránt inspirálódik a jungle, footwork, UK garage és gqom stílusjegyeiből, gyakran dolgozza fel a nagyvárosi hanyatlás, izoláció és társadalmi egyenlőtlenség témáit. Produceri munkáján túl Kode9 elismert szerző és kulturális teoretikus, aki írásai és előadásai révén aktívan hozzájárul a globális zenei és politikai diskurzushoz. Sokrétű tevékenysége hidat képez az underground és az akademikus kultúra között.”

# VA: 5 Years of Hyperdub (2009) Kode9 eredetileg saját zenéi megjelentetésére hozta létre a Hyperdubot, a Daddi Gee-vel (ami persze The Spaceape korai neve) közös 2004-es 12”-ek voltak az első fecskék, majd leszerződtette Burialt, a 2010-es évek egyik – stílusokon is túlmutató – legnagyobb hatású producerét, és a sikerszéria garantált volt. A lemezkiadó első öt évét dokumentáló válogatás ki kicsoda a jövőbemutató basszuszenében: Mala, Zomby, Martyn, LV, Ikonika, Joker, The Bug, King Midas Sound, Darkstar és persze Kode9 és Burial minden mennyiségben. A kiadó máig őrzi előremutató profilját, Laurel Halotól és DJ Rashadtól Dean Blunton és Jessy Lanzán át Kleinig és Loraine Jamesig hősünk csak csúcsminőségű előadókat szerződtet.

# Kode9: Escapology (2022) Spaceape 2014-es halála után a footwork tempós világa felé pörgött fel Kode9, illetve dj-ként volt némileg aktívabb – elég beszédes, hogy a talán leginkább legendás mixlemez-széria, a Fabriclive 100. ünnepi kiadványát ő és Burial jegyezhette 2018-ban. Eddigi utolsó saját albuma – a spekulatív sci-fi műfajába tartozó, Brexit utáni Britannia jövőjét vizsgáló Astro-Darien című fikciós munkájához készült hanganyag – szinte minden fontosabb kortárs zenei világot bejár a dekonstruált klubhangzásoktól az idm-es footworkön át a sötét ambientig, pazar sound design jellemzi. Minden ehhez hasonlót remélhetünk első magyarországi live actjétől is.

LEE GAMBLE

LEE GAMBLE

A birminghami származású, Londonban élő Lee Gamble az elektronikus tánczene kísérletező ágához tartozik, a UIQ kiadó vezetője. Fiatal DJ-ként jungle zenékkel kezdte különböző szigetországi kalózrádióknál, majd az ezredforduló környékén fedezte fel a számítógépes zene és a digitális zaj kimeríthetetlen eszköztárát. Absztrakt, hangszoborszerű kiadványok – 80mm O!I!O (2006) és Join Extensions (2009) – után visszatért a tánctérre, és elvont ambient-techno-jungle dekonstrukciókkal, a PAN kiadónál megjelent meghatározó kiadványaival figyelt

# Lee Gamble: Dutch Tvashar Plumes (2012)

Lee Gamble korábbi aktivitásához képest 2012-re pörgött fel igazán és robbant is be az elektronikus zene élvonalába. Előbb egy jungle- és atmoszférikus drum’n’bass-lemezekből hangmintázott merész ambient EP-vel ( Diversions 1994-1996), majd a korhangzást alakító első nagylemezével, amelyen a hightech computer zenék és a lo-fi klubzenék (minimal ambient techno és outsider house) közé épít hidat, látszólag kön ynyed, valójában szinte utánozhatatlan egyensúllyal. A lemezt a zsánerben befolyásos FACT Magazine az év 2. legjobb lemezének, egyben a legjobb brit albumnak választott.

fel rá a világ. Ő pedig azóta is sorra szállítja azokat a minőségi kiadványokat, amelyekkel máig az elektronikus zene élvonalába tartozik. Újra Eriké a szó: „Lee munkásságára jellemző a komplex sound design, a mély, magával ragadó ritmusok és intim ambient fátylak elbűvölő elegye. A képessége, hogy összetett tánczenei struktúrákat érzelmi mélységgel töltsön meg, kiemelt helyet biztosított számára a kortárs elektronikus zene páholyában.”

# Lee Gamble: KOCH (2014)

Amikor egy művészt arra késztetnek, hogy tekintsen vissza pályájára, akkor sokszor előfordul az, hogy a tágan értelmezett legjobb, legnépszerűbb munkáját alulértékeli az aktuális kiadványaihoz képest, pontosabban nagyon helyesen, az aktuális művészi képét tartja érvényesebbnek. Lee Gamble esetében teljesen egyértelmű az általa eddig megtett út és művészi vízió alakulása, amelyen ez a lemez jutott el a legszélesebb közönséghez, lévén ezen szól a legközvetlenebb, leginkább „klubos”, vagy inkább „klubot elhagyó, hazamenős” megszólalása. De a  KOCH lassú építkezése fontos mérföldkő a pályán, ami legújabb kiadványáig vezet.

# Lee Gamble: Models (2023) Legutóbbi albuma – hogy a két főhős sorsa végképp összefonódjon – Kode9 kiadójánál, a Hyperdubnál látott napvilágot. A KOCH -tól idáig vezető úton dekonstruált mindenféle aktuális hangzásokat, hogy megérkezzen egy szürreális-misztikus hangtérbe, ahol a mesterségesen létrehozott hangok, énekhangok az érzelmekkel játszanak, az emberi és a mesterséges határvonalat kutatják. És az ambientes, glitch popos, avantgárd világ nagyon is szinkronban van a Kode9 kiadójánál történő aktualitásokkal. És persze a Gambleéletműben is fontos helye van a szépen felhúzható íven, ami hangszobroktól indult, és bejárt egy egész univerzumot. Élő fellépésén is ehhez hasonló nagyívű barangolásra számíthatunk.

Deepchord

AZ IDŐ LÉNYEGTELEN

Rod Modell a techno egyik nagy innovátora, akit Deepchord nevű legendás formációjával a Zene Házában láthatunk először Budapesten live actként. A nagyon termékeny detroiti producer a dub techno/ambient techno/ambient dub háromszögében alkot igen megbízhatóan, nemcsak zeneileg, de képileg is sajátos világában. A Technokunst és a Zene Háza prezentálásában, Gryllus Ábris felvezetésében, a Kiégő Izzók vizuális körítésében felejthetetlen élménynek nézünk elébe. SZÖVEG

Rod Modell 1997-ben alapította a Deepchordot (a formációt, majd ugyanilyen nevű lemezcégét is), miután óriási hatást gyakorolt rá a berlini Basic Channel duó zenéje. A Basic Channel a Detroitból indult techno zene egyik nagy európai megújítója volt, akik a lecsupaszított megszólalást párosították a reggae lecsupaszított változatával, a dubbal, annak technikai megoldásaival. Az így létrejött, és a Basic Channel kiadójánál a Chain Reactionnél megjelenő dub techno gyorsan visszahatott Detroitba, ahol Modell 2001-ig Mike Schommerrel közösen vitte a Deepchordot, és adott a zsánernek új impulzust. Majd onnantól szólóban képviseli ezt a nevet, de rengeteg másik alteregó alatt, sőt más fontos projektjeivel is irgalmatlan sok zenét tesz közzé rajongói legnagyobb örömére.

Na de, hogy milyen a Rodell-féle dub techno? Dubos, visszhangos ütemek, szintetikus analóg groove-ok, naná, hogy mély, lélekkel teli akkordok. Minimalista, lassan és hosszan kibomló szerzemények, amikben a változás ugyan folyamatos, mégis inkább átérezni lehet, mint pillanatról-pillanatra kihallani. A mélység mind az atmoszférateremtésben, mind a hangdizájnban tetten érhető, a hangmanipuláció mindenféle effektek sűrű használatával válik lüktetővé. Idővel az ambientesebb textúrák felé mozdult el a Deepchord, de a hipnotikus-éteri világa mindig magába szippantó. A lemezborítók neonos, urbánus éjszakai csillogása ki is jelöli a talán legoptimálisabb

hallgatási napszakot a zenéhez. A legjobb Deepchord- és Modell-kiadványok kiszakítanak a térből – de az időből is.

És jó kiadvány bőven akad, elég csak a korai, ezredfordulós években megjelent, a kultikus státuszhoz hozzájáruló első 12”-eket említeni, bár az igazi siker azután érkezett, hogy Modell elkezdett dolgozni Steve Mitchell-lel. A 2007-es év volt a nagy áttörés, három mesterművet is kiadott ekkor: Deepchord néven Vantage Isle címmel egy remix-gyűjteményt Mitchell segítségével, vele önálló projektet alapítva Deepchord Presents Echospace néven egy pazar debütlemezt ( The Coldest Season ), és még saját nevén, Ron Modellként is megjelentett egy sötétebb, mélyebb albumot ( Incense & Black Light ), ugyanebben az évben. Innentől végképp nem volt megállás, a Deepchord Presents Echospace elkészítette a műfaj egyik legnagyobb klas zszikusát, a 2010-es Liuminnel (az echospace [detroit] egyben fontos kiadó is lett), de Modell és Hitchell cv313 néven is aktivizálta magát, ebben a formában a 2014-es „Altering Illusions” (Chapter One) a csúcsmű. Modell szólóban és mindenféle projektekben (Waveform Trasmission, Shorelights) is rendkívül munkamániás, de Deepchordként kiadott legjobb lemezei ( Sommer - 2012, Ultraviolet Music - 2015, Immersions2018, Functional Designs - 2022) szintén tökéletesen hozzák a fent vázolt hangulatokat. Alighanem a Zene Házában is ki fog minket szakítani az időből.

2024. NOVEMBER 1.

BELENDÍTI AZ AGYTEKERVÉNYEKET

SZÖVEG DÖMÖTÖR ENDRE

2025. JANUÁR 31.

IDM

Az IDM, mint műfaji megjelölés az Intelligent Dance Music szavakat fedi, azaz intelligens, agyas tánczene. A megnevezést a színtér szereplői gyűlölik, és olyan kifejezésekkel próbálják helyettesíteni, mint például a braindance. Hát, köszi. Az nyilván ezekből is átjön, hogy itt olyan lábakat megmozgató, táncolásra is alkalmas elektronikus zenéről van szó, amelyik az agytekervényeket is belendíti, akár azok alakjához hasonlóan csavaros, kiszámíthatatlan. Fantáziát életre keltő zene ez, amit a brit techno úttörői (Future Sound Of London, LFO, Orbital) után a Warp kiadó környékén indult előadók (Aphex Twin, Autechre, Black Dog, B12) formáltak, és µ-Ziq, meg Squarepusher alakított tovább, egyre experimentálisabb irányokba, a drum’n’bass elektronikával kicsavart válfajáig, a drill’n’bassig.

µ-Ziq

Paradinas a szintipop bűvöletében indult, tiniként a Blue Innocence nevű popzenekarban edződött billentyűs hangszereken, majd az együttes felbomlása után a basszusgitárossal, Francis Naughtonnal kezdték el a µ-Ziq projektet (ejtsd: mü-zik, mjúzik) duóként, de Paradinas már egyedül vitte a nevet, mire 1993-ban megjelent a  Tango N’ Vectif debütlemez. Ambient techno, breakbeat, acid keveredik rajta formabontó, előremutató, zsánerdefiniáló módon, rögtön az élvonalban találta magát Paradinas, aki az egész kilencvenes éveket ott is töltötte. Korabeli albumain ( Bluff Limbo - 1994, In Pine Effect - 1995) atmoszférikus, éteri részek kelnek nászra izgága-játékos, absztrakt ritmusokkal, heves kitörésekkel. Az 1997-es Lunatic Harness -en – ami a zsáner egyik legnagyobb klasszikus – már a megbolondított drum’n’bass is a képlet része, Aphex Twinnel és Squarepusherrel a határokig és azon túl tágították a műfajt. Aphex Twinnel amúgy ekkoriban közös lemezt is kihoztak, polgári neveik, azaz Mike &

A Zene Házában debütál µ-Ziq azaz Mike Paradinas Magyarországon, a producer-kiadóvezető, aki a kilencvenes évek óta az agyas tánczene egyik meghatározó alakja, Aphex Twin mellett. A két főkolomposnak volt közös lemeze is, Paradinas kiadója, a Planet Mu pedig az egyik legfontosabb cég a műfajban. A multiszenzoros klubesten az agytekervények kellő bemelegítéséről Mesterházy és Nemerov gondoskodnak.

Rich alatt egy easy listeninget, synth-funkot is bevonó bolondos LP-vel ( Expert Knob Twiddlers - 1996) szórakoztattak. Paradinas az 1999-es Royal Astronomyn a vokálok és vonósok, klasszikus elemek felé lépett tovább, és a 2000-es, 2010-es években is a járatlan utakat részesítette előnyben, igaz szórványosabb megjelenések formájában. Azonban archívumának kipucolása után 2021 óta ismét nagyon aktív µ-Ziq-ként is, mert persze kiadóvezetőként, és sok más projekttel eddig sem tűnt el. Legújabb albuma, a 2024-es Grush kifejezetten erős lett –kedvenc újabb zsánerének, a szapora ritmusú footworknek a beemelésével ismét kreatív csúcson van. Tiszta mázli, hogy most csíphetjük el itthon élőben.

Planet Mu és egyéb projektek

Paradinas egy remix-lemez (a britpopos The Auteurs 1994-es lemezét varázsolta el teljesen) felkérés kapcsán került kapcsolatba nagykiadóval, és

lett lehetősége a Virgin Records égisze alatt elindítani a Planet Mu-t 1995-ben, amiből 1998-ra csinált önálló, független céget, és lett vele a 21. századi elektronikus zene egyik fontos katalizátora olyan előadók támogatásával, mint Luke Vibert, Venetian Snares, Hrvatski, Pinch, Machinedrum, Kuedo, RP Boo, Jlin, és egy magyar producert, Lázár Gábort is a nemzetközi figyelem fókuszába helyezte. Közben (és előtte is már) számos alteregóval, projekttel (Jake Slazenger, Kid Spatula, Tusken Raiders) is aktív maradt, például a feleségével, Lara-Rix Martinnal közös Heterotic nevű szintisebb, electropoposabb duóval.

Az est további fellépőiről

Mesterházy az estére az IDM műfaji történetét összefoglaló, tematikus szelekcióval készül. Nemerov érdeklődésének fókuszában pedig a rétegződő, kollázs zszerűen változó hangképek és széttördelt ritmikai megoldások állnak.

Mácsai Pál

GÖRÖG VÉGZETDRÁMÁK

MEGRENDÍTŐ ÉLMÉNYE

INTERJÚ NAGY VIKTÓRIA FOTÓ HORVÁTH JUDIT

2024. SZEPTEMBER 15.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni történetével kapcsolatban mindenki tudja, hogy teljesen ártatlan emberek szenvedéstörténetét látja, mégis végig kell néznünk, ami történik. „Látni kell, tudni kell, és nem szabad elfelejteni, mire képes az emberi természet – ha hagyják, ha hagyjuk” –mondja Mácsai Pál színművész, színházigazgató, a Nem tudhatom – Radnóti és korunk című összművészeti est egyik fellépője. A szeptember 15-i program szereplői között találjuk még rajta kívül Fullajtár Andreát, Dés Lászlót, Dés Andrást és Fenyvesi Mártont is.

Nem tudhatom – Radnóti és korunk című estetek szeptember 15-én lesz látható a Magyar Zene Házában. Ez egy korábban összeállított műsor, de mégis: mit kell tudni róla, mi volt az ötlet, ami miatt megszületett?

Valójában tíz évvel ezelőtt Radnóti Miklós halálának 70. évfordulója – ami egyben a vészkorszak egyik legterhesebb szakaszának, és az egész magyar történelem egyik legfájdalmasabb, legsötétebb periódusának is az évfordulója, szóval megkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk vele – volt Dés László ötletének, gondolatának a kiindulása.

Nem hagyományos értelemben vett irodalmi estről van szó, hanem vers, próza és zene egyedi párbeszédéről. Milyen irodalmi részleteket hallunk majd, és ehhez milyen zenéket társítanak Dés László, Dés András és Fenyvesi Márton?

Tudtommal ez volt az első alkalom, hogy Gyarmati Fanni naplójának legalábbis a részletei nyilvánosan hallhatóak voltak, és a költő és szerelme, majd felesége közötti levelezés is itt került először közönség elé, mert akkor még a megjelenés, a könyvkiadás előtt voltunk. Ferencz Győző irodalomtörténész bocsátotta rendelkezésünkre a leveleket, ő is állította össze finom dramaturgiai érzékkel az anyagot, amin aztán Déssel ketten csiszoltunk egy kicsit, leginkább persze csak rövidítettük. Felemelő volt találkozni ezzel, több okból. Egyrészt az ő történetük a görög végzetdrámák hatalmas energiájú, megrendítő élményét adja: mindenki tudja, hogy teljesen ártatlan emberek szenvedéstörténetét látja, azt is tudjuk, hogy a halál kikerülhetetlen, a veszteség

hatalmas, mégis végig kell néznünk, ami történik. Látni kell, tudni kell, és nem szabad elfelejteni, mire képes az emberi természet – ha hagyják, ha hagyjuk. Másrészt esetemben van egy szerény személyes szál is: Gyarmati Fanni, Fifi néni tanított engem a Színművészetin, többször jártam is nála, azon az ajtón csöngettem be a Pozsonyi úton, amelyen át Radnóti is járt, és amelyre ő maga csavarozta fel a „Radnóti Miklós” névtáblát.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni írásain kívül kortárs szerzők is megjelennek – kik ők, és mennyiben kapcsolódnak Radnótihoz?

Ezek inkább újságcikkek, publicisztikák, és arra figyelmeztetnek, hogy az ordas eszmék mindig lappanganak valahol, oda kell figyelni rájuk, nem szabad a felejtés hibájába, sőt bűnébe esni. Ez egyébként feladat: az a generáció, amelyik átélte, amiről szó van, már eltávozott a földi létezésből, ennek a műsornak ez is oka és célja, és szerintem az iránta megnyilvánuló érdeklődést is ez táplálja, persze a Radnóti személyét és művét övező szereteten túl.

Mitől különleges szerinted ez a műsor, és milyen üzenete lehet Radnóti Miklós költészetének, sorainak, a mai nézők számára? Kinek ajánlod: a versek vagy a zene kedvelőinek?

Hát, természetesen mindenkinek. A zenei oldalról még nem beszéltem: erről elég talán annyi, hogy Fullajtár Andreának és nekem is megunhatatlan élmény ezzel a három zenésszel együtt lenni, és számomra nem kérdés, hogy a nézőknek is az lesz.

Murnau 1922-ben készült Nosferatu ja a filmtörténet némafilmes korszakának egyik nagy klasszikusa. Most egészen különleges módon láthatjuk a filmet, hangélménnyel kiegészítve – a  Némafilmhez filmzenét című Zene Háza sorozat részeként. Az elektronikus hangszeres Szabó Sipos Máté karvezető irányította Vass Lajos Kamarakórus és az elektronikus hangszereket és billentyűsöket megszólaltató Mizsei Zoltán zenei kíséretében – igazi madrigálhorror várható.

2024. OKTÓBER 20. Némafilmhez filmzenét

MADRIGÁLHORROR

Több, mint száz éve mutatták be minden idők egyik legnagyobb hatású némafilmjét, Friedrich Wilhelm Murnau Nosferatu, eine Symphonie der Grauens című alkotását. Az eredeti rémfilm egy ötfelvonásos színpadi zenemű formáját követve íródott, melyhez eredetileg Hans Erdmann komponált szimfonikus kísérőzenét. A film restaurált kópiáját most egy különleges, oratorikus aláfestőzenével borzonghatják végig a nézők, melyben a késő reneszánsz madrigálok világa, valamint a 17. zsoltár és egy pestis elleni imádság gregorián dallamai ötvöződnek a kortárs elektronikus zene eszköztárával.

Az előadásban felhangzanak Hans Leo Hassler, Luca Marenzio, Henry Purcell, Josquin des Prez, Clemens non Papa, Cristóbal de Morales, Heinrich Isaac, Orlando di Lasso és – legfőképpen –a titokzatos múltú Carlo Gesualdo extravagáns madrigáljainak részletei is, melyeknek sötét, kromatikus tónusa és szövegei különös új értelmet nyernek a Drakula-történet folyamán. A műveket a Vass Lajos Kamarakórus és Mizsei Zoltán billentyűs-elektronikus hangszeres szólaltatja meg, a kamarakórust karvezetője, Szabó Sipos Máté szintén játszik elektronikus hangszereken.

A NÉMAFILMKORSZAK

KLASSZIKUS HORRORJAI:

Dr. Caligari (1920, rendezte: Robert Wiene)

Az expresszionista némafilm több szempontból is hatalmas úttörő a filmtörténetben, és története is borzongató, az őrült Dr. Caligariról és alvajáró szolgájáról, Cesaréról szól, no meg az általuk elkövetett gyilkosságokról.

Körkarlen – A halál kocsisa (1921, rendezte: Victor Sjöström)

A Kubrickot és Bergman inspiráló első

svéd horrorfilm az Újév előtt utolsóként elhunyt személyről szól, aki a következő évben a halál inasa, kocsisa lesz. A film alapjául szolgáló regényt Selma Lagerlöf írta, az első női Nobel-díjas író.

Nosferatu (1922, rendezte: Friedrich Wilhelm Murnau)

Bram Stroker Drakulá jának szabad értelmezésű – nem hivatalos – megfilmesítése a horrorfilmek egyik archetípusát teremtette meg, és a későbbi adaptációk is csak ennek fényében értelmezhetők Lugosi Béla Drakulájától a Werner Herzog rendezte Nosferatu remake-ig.

Palágyi Ildikó

A MESÉK MINDANNYIUNKRÓL SZÓLNAK

2024. OKTÓBER 22. Felfedező ismeretterjesztő

Palágyi Ildikó énekes-dalszerző, zene- és meseterapeuta egy egyedülálló projektben folytatja zenei útját, amelyben magas kvalitású hangszeres zenészek a partnerei. Ez a program erősen merít a hagyományból, azokból az időkből, amikor a mesélés még a tűz körül zajlott, és egy különleges összművészeti élményen keresztül – Cakó Ferenc homokanimációjával – idézi fel, hogy a mesék mindannyiunkról és mindannyiunkhoz szólnak.

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE FOTÓ CSOBOTH EDINA

Mi indította útjára benned ezt A csodakert című, kazah népmese folyamán születő műsort?

Az énekesi és dalszerzői lét mellett tanítással, illetve zene- és meseterápiával is foglalkozom. Annak idején, amikor beléptem Boldizsár Ildikó képzésére, hogy elsajátítsam a Metamorphoses Meseterápia alapjait, egy teljes univerzum nyílott meg számomra a meséken keresztül. Ildikó munkásságának köszönhet ő en ma már széles körben ismert, hogy a mese eredetileg feln őtt m ű faj, mely ő si tudást hordoz. A világ népmesekincse egy egységes és egylényegű világképet közvetít. Bár ezek a történetek a régmúltban gyökereznek, egyetemes emberi mintázatokat tárnak elénk. A mesékkel való első mélyebb találkozásom után fogalmazódott meg bennem egy olyan koncertműsor ötlete, ahol az élőszavas mesemondás hagyománya a pillanatot megragadó zenei attitűddel fonódik össze. Így a történetmesélésen túl zeneileg is kibontásra kerülnek a mesei motívumok, ezáltal segítve a hallgatókat a belső képi világ megteremtésében. Talán soha nem volt ennyire szükségünk az élő interakcióra, mint ma, amikor életünk egy jelentős része az online térben zajlik, és nap mint nap ömlik ránk a rengeteg információ. Számomra ez a műsor találkozás az itt és mostban, áramlás a történet, a zene és a közönség között. Erre az estére elsősorban felnőtteket várunk, és azt remélem, aki eljön, megtapasztalja, hogy a mesék mindannyiunkról és mindannyiunkhoz szólnak.

Milyen élmény volt részt venni a Zene Háza zeneközvetítés új útjait felvillantó Showcase-én, és ott munkabemutatóként a közönség elé vinni ennek a műsornak egy részét?

A Showcase fesztivál egy rendkívül inspiráló, sokat adó élmény volt. Nagy ajándék, hogy az előadás egy ilyen rangos intézmény falain belül nőhette ki magát, mint a Magyar Zene Háza, és lehetőségem volt a Ház szakembereivel együtt gondolkodni a megvalósításról. A közönség visszajelzései pedig abban erősítettek meg, hogy egyaránt megtalálhatja magát A csodakert műsorban az, aki egy színes, néhol kísérletező összművészeti élményre vágyik, és azok számára is érdekes lehet, akik nyitottak az önismeretre, és arra, hogy a mesei képeken keresztül egy belső utazásra induljanak. A saját

műsorunkon túltekintve pedig rengeteg élményt és gondolatot kaptam a többi Showcase fellépő előadásán. Minden bemutatóban volt valami nagyon innovatív és különleges, egy nagyon inspiráló, pezsgő szakmai közeget hívott életre a Magyar Zene Háza a Showcase ötletével.

Hogyan forrta ki magát a műsor a mostani formájára, és hogyan került bele Cakó Ferenc, a homokanimáció nemzetközileg elismert, nagy művésze?

Az alapötlet az volt, hogy a zenében kibontásra kerüljenek az egyes mesei képek. Ehhez négy csodálatos jazz-zenész kollégámat, Oláh Krisztiánt (zongora), Gyémánt Bálintot (gitár), Bögöthy Ádámot (nagybőgő) és Szabó Dániel Ferencet (dob) hívtam partnerül. Azon túl, hogy mindannyian kiemelkedő mesterei a saját hangszerüknek, képesek arra, hogy zeneiségüket a mese szolgálatába állítsák, ami szerintem hihetetlenül nagy dolog. Az est magja az élőszavas mesemondás, amit improvizatív zenei megszólalások és a történethez íródott megírt kompozíciók fonnak körbe. Ehhez a láncolathoz csatlakozik Cakó Ferenc, élő homokanimációval, ami hatalmas megtiszteltetés számunkra. A homokanimáció azon túl, hogy az itt és most élményét támogatja, és illékonyságával különleges atmoszféra megteremtésére képes, vizuális elemként kapaszkodót nyújt a mesei motívumokhoz. Mindezt anélkül, hogy túlságosan konkrét képi elemekkel szabna gátat a bels ő képek megteremtésének. Mindezeken túl, kazah mese lévén, a homok megjelenése egyben szimbolikus erővel is bír.

2024. NOVEMBER 17.

A JaMese zenekar énekesnője, dalszerzője Molnár Emese saját szövegei mellett már a kezdetektől dolgozik versekkel. A 2023-ban meghirdetett Élménypedagógiai Showcase Fesztivál felhívására született inspiráló koncertbe ágyazott előadása, amelyet a szakmai zsűri Papageno Különdíjjal jutalmazott.

Molnár Emese – JaMese

EGY JÓ SZÖVEG MENNYIRE FORMÁLHATÓ

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE

Saját dalszövegek írása mellett régóta foglalkozol már versek megzenésítésével is. Mi indította útjára benned ezt a  Hogyan kanyarodik a dallam a versre? című műsort? Nekem sokat segítettek a versek a saját hangom megtalálásában. Elsősorban azért fordultam feléjük, mert bizonytalan voltam magamban, és abban, hogy mi énekelhető meg a színpadon. Így keresgéltem, fedeztem fel, és sokat kísérleteztem a szövegekkel, a számomra fontos részek kiemelésével, hogyan tudok dallammal erősíteni a számomra fontos mondanivalón. Ezek a metódusok aztán visszaköszöntek a saját szövegek születésénél is. Manapság egyre többen nyitottak a zenés irodalmi estekre, és érdekli őket, hogyan születnek az alkotások, sőt egyre többen beleengedik magukat ebbe az alkotói sodrásba, ami szerintem nagyon jó, hiszen nem kell remekműveket alkotnunk ahhoz, hogy megérezzük ezekben a folyamatokban a saját kreativitásunk csíráit. Egy vers, egy lapon, egy kötetben annyi féleképpen olvasható és adható át. Engem ez érdekel a versmegzénésítésben, és ez volt az alapgondolata az előadásnak is. Megmutatni, hogy egy jó szöveg mennyire formálható, és a dallam által új rétegek hívhatók elő belőle.

Felfedező ismeretterjesztő bérlet

Milyen élmény volt részt venni a Zene Háza zeneközvetítés új útjait felvillantó Showcase-én, és ott munkabemutatóként a közönség elé vinni ennek a műsornak egy részét, amit aztán Papageno Különdíjjal jutalmaztak?

Már önmagában az, hogy egy szakmai zsűri elismeri és díjazza a zenei gondolkodásmódunkat, és az ötleteinket, nagyon megtisztelő, és hónapokra biztosítja az ember motivációját. De számomra a legértékesebb az a segítő hozzáállás volt, ahogyan a Zene Háza munkatársai támogattak abban, hogy ez a bemutatkozó előadás tényleg a lehető legönazonosabb, és kerekebb legyen. Minden felkészülés magányos műfaj, tele van kétségekkel, így nekem külön jól esett Severinghaus Artemisz bíztató meglátásaival együtt gondolkodni.

Hat éve tartasz ÉlményÉnek néven workshopokat, ahol a résztvevőkkel közösen írtak szövegeket, dallamokat, és improvizáltok. Milyen tapasztalatokat szereztél ezeken az alkalmakon?

Az élményének workshopokat lényegében egy kapolcsi Harcsa Veronika workshop indította el. Először léptünk fel a Völgyben és Veronika hívott, csináljunk együtt workshopot a fellépésünk napján. Akkor ő már évek óta, a fesztivál minden napján tartott énekes alkalmakat. Ezen az alkalmon halandzsáztunk, és annyira jól sikerültek a feladatok, hogy valahogy megéreztem magamban az azt erőt, amely egy csoport vezetéséhez kell, illetve, hogy mennyire izgalmas, kreatív folyamat egy ilyen műhelymunka. Előtte is csináltam egy-két alkalmat a saját tanítványaimnak, de nem gondoltam, hogy ez lenne az egyik utam. Innen nézve, rengeteget tanítottak nekem a résztvevők, a tanítványaim a hangról, a testről, a felszabadultságról és a kreatív folyamatokról. Nagyon ösztönösen kezdtem el feladatokat összeállítani, elsősorban a saját alkotói folyamataimból építkezve. De nagyon érdekel, hogy ki hogyan járja be egy saját dallam születésének útját, és igyekszem ezeket aztán én is kipróbálni. Erre bíztatom a résztvevőket is, hogy lépegessenek először velem, nézzék meg, mi hogyan működik, utána pedig, mint a legóval, játszanak ezekkel az elemekkel, és menjenek arra, amelyik nekik a legjobban biztosítja a flow élményt.

John Malkovich

A ZENÉSZEK A KARAKTEREK

A kétszeres Oscar-jelölt, világhírű színész, John Malkovich – aki a nyár folyamán járt először a Zene Házában – Anastasya Terenkova zongoraművésszel közösen egy különleges összművészeti produkciót hozott létre Roberto Bolaño műve alapján, amelyet november 17-én és 18-án ad elő a Magyar Zene Házában. A főszereplővel zenéről és az előadásról beszélgettünk.

SZÖVEG DÖMÖTÖR ENDRE FOTÓ MAURICE

A The Infamous Ramirez Hoffman című, 2022-ben debütált előadásban zene, irodalom és színház összefonódása elevenedik meg a színpadon, zongorára, hegedűre, bandoneónra, és a kortárs irodalom egyik óriása, a chilei Roberto Bolaño szövegére – John Malkovich lebilincselő előadásában. Bolaño a 2666 és a Vad nyomozók című regényeivel vált világszerte méltatott és népszerű íróvá.

Mi a legkorábbi zenei emléke? 1953-ban születtem. Úgyhogy bizonyára valami, amit a rádióban hallottam, ami természetesen szólt az otthonunkban. És persze, amit a tévében láthattam, a hatvanas évekre már jobban emlékszem: Elvist az Ed Sullivan Show-ban, a Beatlest és a többi brit zenekart valamilyen műsorban. Aztán elkezdtem lemezeket venni. Arra is emlékszem, hogy a szüleim zenéjét hallgatom, ami inkább jazz volt, Duke Ellington, Dave Brubeck, Frank Sinatra.

A Zene Házába érkező darab egy összművészeti mű: irodalom, zene, színpadi előadás találkozása. Természetesen más előadásai is kapcsolódnak a zenéhez, sőt még egy lengyel videóklipben is szerepelt. Hogyan viszonyul a zenéhez? Mennyire fontos ez az ön életében? Nem tudom, hogy az ízlésem különösebben változott-e az évek során, de nyilván minél idősebb leszel, annál több mindent ismersz meg. Életem egy viszonylag késői pontján kezdtem el dolgozni klasszikus zenével, és jobbára kizárólagosan hallgatni is. Úgy nagyjából tizenhat éve. Természetesen dolgoztam kortárs zeneszerzőkkel színpadi produkcióimban, filmjeimben, például Alberto Iglesisasszal, aki Pedro Almodóvar filmjei mellett még rengeteg más rendező filmjeinek szerzett zenét, közte a 2002-es The Dancer Upstairs című filmemnek. Leginkább az a kapcsolatom a zenével, hogy szeretem! Persze amikor elkezdek dolgozni ezeken a színpadi zenés darabokon, akkor sokat tanulok a zenéről, még többet hallok, és még több tetszik meg. A legfrissebb darab, a The Infamous Ramirez Hoffman , amit novemberben a Zene Házában is bemutatunk, szintén egy ilyen kollaboráció. Roberto Bolaño könyvéből, a Nazi Literature in the Americas című műből egy fejezet, a könyv kitalált nácik történeteit dolgozza fel. Nagyon tetszett Bolaño műve, és már évek óta megvolt a fejemben egy ötlet a szövegről, amit a pandémia ideje alatt adoptáltam színpadra és végül egyetlen fejezetre fókuszáltam. Az volt az ötletem, hogy a darabban leginkább tangó

2024. NOVEMBER 17-18.

HAAS

zene szóljon a szöveg mellé – persze vannak benne más műfajú zenék is, széles spektrumról, a barokktól a nagyon modern kortárs zenéig. Ezt a történetet akartam úgy elmesélni, hogy a zene egy bizonyos módon maga a történés, a zenészek pedig a karakterek. Örülök annak, ahogyan ez megvalósult.

Már korábban is dolgoztak együtt Anastasya Terenkovával egy hasonló irodalmi-zenei darabban. Hogyan nőtt ki ez a mostani közös mű az előző együttműködésből?

Készítettem egy Report on a Blind című darabot, ami egy Ernesto Sabato regényből, az On Heroes And Tombs című könyvből nőtt ki. Ezt egy másik orosz zongoristával, Ksenia Kogannel együtt hoztuk létre, ám miután Ksenia abbahagyta a zongorázást, és egy másik kontinensre költözött családot nevelni, belépett a darabba Anastasya. Aki csodálatos zongorista, szeretem, ahogyan gondolkozik, nagyon okos és kollaboratív.

A nyáron már járt a Zene Házában. Hogy tetszett? Miért döntött úgy, hogy itt is előadná ezt a darabot?

Nagyon tetszenek a ház terei, különösen a Koncertteremé. Arra gondoltam, hogy mivel éppen a közelben, Bulgáriában rendezek egy darabot októberben, aztán utána Temesváron adom elő ugyanezt a The Infamous Ramirez Hoffman darabot. Onnan már egészen közel van Budapest. Ez persze nem olyasmi, amit általában logikus lenne megvalósítani, mert a terem csak 300 férőhelyes, de nagyon szerettük volna megcsinálni, és így is lett.

Az előadás az Arterra Projects produkciója.

Magyar Zene Háza felhívása

Összművészeti produkciók bemutatására

ÖSSZMŰVÉSZETI FELHÍVÁS

A Magyar Zene Háza összművészeti felhívást hirdet, amelynek célja az intézmény küldetéséhez kapcsolódó, művészeti ágakat átfogó előadó-művészeti produkciók bemutatása.

A Zene Háza küldetésének tekinti a magyar és nemzetközi tradicionális, klasszikus és a művészeti minőséggel bíró populáris zene értékeinek ápolását, élmény alapú bemutatását. A szórakoztatás eszközeivel keresi a zenei ismeretterjesztés új formáit és irányait. A Ház három pillére – kiállítás, koncert, zenei ismeretterjesztés – más és más formában kínálnak zenéhez kötődő programokat: egyedi és megismételhetetlen koncertélmények terén már eddig is számos összművészeti produkciót mutatott be nagy sikerrel, ezek sorát bővítené, erősítené a felhívás a felfedezésre nyitott széles közönség számára.

A FELHÍVÁS CÉLJA

Az intézmény profiljába leginkább illő olyan új, vagy a Magyar Zene Háza tereire adaptálható, már bemutatott előadóművészeti kamaraprodukciók jelentkezését várja, melyekben a zene mellé társművészeti tartalmak kapcsolódnak. Az előadások bármely korosztálynak szólhatnak, és valamen ynyi előadóművészeti ágat érinthetik.

A PRODUKCIÓK BEMUTATÁSÁNAK IDŐPONTJA

A kiválasztott előadásokat a Magyar Zene Háza 2025. második negyedévétől kezdődően szerkeszti programjába.

A PRODUKCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERE(I):

A produkció jellegétől, technikai igényeitől, várható nézőszámtól függően a kiválasztott produkciók a Magyar Zene Háza különböző helyszínein valósíthatók meg. A Koncertterem mellett az Előadóterem, a Szabadtéri Színpad, a Hangdóm, a Popkulturális Klubkönyvtár és a Ház további terei: az Előcsarnok, kiállítás-szinti aula, Trilla Kávézó és kávézóterasz, a Zenei játszótér, és a Magyar Zene Háza külső terei is választhatók a produkció helyszíneként. Amennyiben a koncepció megkívánja, a kiválasztott produkció akár több helyszínen is megvalósítható.

JELENTKEZÉSI KATEGÓRIÁK

Új bemutató – korábban még részleteiben sem bemutatott produkció Korábban bemutatott, a Zene Háza egyik helyszínére adaptált produkció

A PRODUKCIÓK HOSSZA

Mindkét kategóriában minimum 30, maximum 90 perces produkciókkal lehet jelentkezni.

JELENTKEZŐK KÖRE

Bármely érvényes adószámmal rendelkező jogi személy vagy egyéni vállalkozó lehet. Felhívjuk a nem egyéni vállalkozó magánszemélyként jelentkezők figyelmét, hogy pozitív elbírálás esetén olyan vállalkozói engedéllyel és érvényes adószámmal rendelkező pénzügyi lebonyolító igénybevétele szükséges, akinek tevékenységi körében szerepel az előadóművészet.

JELENTKEZÉS

Jelentkezés szeptembertől, minden részlet a Zene Háza weboldalán: zenehaza.hu/osszmuveszet Jelentkezési határidő: 2024. november 10., vasárnap éjfélig

A Magyar Zene Háza társadalmi felelősségvállalásának középpontjában az áll, hogy a peremhelyzetben élőkkel, pontosabban az őket támogató szervezetekkel megkeressük a kapcsolódás lehetőségét – mondja dr. Kissné dr. Sápi Kinga intézményigazgató-helyettes, akivel ezeknek a lehetőségeknek a megvalósításáról beszélgettünk, illetve arról is, hogy a munkatársak hogyan vehetnek részt mindebben.

TÁRSADALMI

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS –ZENÉVEL

INTERJÚ NAGY VIKTÓRIA

Miért fontos, hogy a társadalmi felelősségvállalás jelen legyen a Zene Háza mindennapjaiban?

Az intézmény missziója az, ami az induláskor megfogalmazott egyik szlogenje is: Játsszunk zenét! – mert a zene élvezetes, társas, kooperatív játék, amelyben mindenki akár aktívan is részt vehet, életkortól függetlenül. A Zene Háza társadalmi felelősségvállalásának középpontjában is ez a gondolat áll: a peremhelyzetben élőkkel, az őket támogató szervezetekkel is megkeresni a kapcsolódás lehetőségét, hogy ők is megtapasztalhassák a zene gyógyító és kreatív erejét, ahol a hangsúly nem a különálláson, hanem az egymásra hatáson van. A Zene Háza nem elitista hely, mi itt valóban azt szeretnénk elérni, hogy mindenki részesülhessen a kulturális javakból. Nem általános jótékonysági programokban gondolkodunk, hanem a segítségnyújtást is igyekszünk a zenéhez kapcsolni.

Milyen elemekkel indult a társadalmi felelősségvállalás?

A legelső pillér tulajdonképpen már a Zene Háza tervezésénél és építésénél megvolt, mégpedig a társadalmi felelősségvállalás környezettudatossága: a természet és az építészet harmonikus kapcsolata már a tervezéskor központi kérdés

volt, de említhetjük a geotermikus energiafelhasználás módjait is. A Zene Háza működésének tekintetében a zenepedagógiai rész tette meg az első lépéseket, azzal, hogy elkezdtek halmozottan hátrányos, illetve fogyatékossággal élőknek kedvezményes jegyeket biztosítani kiállításra, koncertre, csoportos zenepedagógiai foglalkozásra. Később fokozatosan bővítettük a tevékenységet: audionarrációt készítettünk az állandó kiállításban vak és gyengénlátó vendégeinknek, és az összes tárlatunk tervezésekor egyeztetünk a megfelelő szervezetekkel. Ezenkívül tartottunk zenepedagógiai foglalkozásokat fogyatékossággal élő gyerekeknek, és elindítottuk az utazó zenepedagógiai foglalkozásainkat is, illetve több alkalommal biztosítottunk hátrányos helyzetű fiataloknak fellépési lehetőséget. A munkatársakat is folyamatosan érzékenyítjük, például a közönséggel naponta kapcsolatba kerülő kollégáknak szerveztünk ilyen jellegű térninget, karácsonyi ajándékok adományozására hívjuk a munkatársakat, de volt, hogy könyveket, tanszereket gyűjtöttünk rászoruló gyerekeknek. Különben pedig már a Zene Háza megnyitásának évében támogatói jegyekkel gyűjtést szerveztünk két civil szervezetnek, az Ökumenikus Segélyszervezet ukránokat támogató projektjének és a Budapest Bike Maffiának.

Milyen további tervek vannak ezen a területen? Fontos előrelépés, hogy kidolgoztuk a Zene Háza társadalmi felelősségvállalási stratégiáját, hogy átláthatóbban, szervezettebben tudjuk koordinálni az ilyen típusú tevékenységeket. Támogatói rendszerünknek három pillére van. Első, hogy a koncertjegyek vásárlásával évente három alapítványt segítünk, ezek jelenleg a Fészek Csillag Alapítvány, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió – Otthon a Terápiában Alapítvány és a Thalassa Ház. Második, hogy a Zene Háza shopban brandesített termék vásárlása esetén a bevétel 15 százalékát a KórházSuli alapítványnak ajánljuk fel egy éven keresztül. A harmadik pedig, hogy a jövő évre tervezett jótékonysági koncertünk alkalmával újabb három szervezet munkáját tudjuk segíteni: a Szociális és Rehabilitációs Alapítványét, a Gézengúz Alapítványét és a Világítani Fogok Egyesületet. Így egy évben összesen hét, számunkra fontos feladatot ellátó szervezetet támogatunk célzottan, ezzel is kifejezve, hogy milyen nagyra becsüljük a munkájukat. Természetesen folytatjuk az utazó foglalkozásokat, és

zenepedagógiai foglalkozásokat tartunk hátrányos helyeztű óvodákban, iskolákban vagy éppen kórházakban, Budapesten is. Ugyancsak folytatjuk a karácsonyi ajándékozást, a tanszergyűjtést. A legújabb, kollégákat megcélzó projektünk pedig, hogy az egyik gyerekkórház kis betegeinek zenei tapogatófalat készítünk, akár többet is. Fontos megemlíteni, hogy együttműködünk több szervezettel is, ahol olyan segítő munkát végeznek, ahol nagy a kiégés veszélye: az ott dolgozóknak lehetőséget biztosítunk, hogy zenei élményekhez jussanak.

Hogyan kerülnek be az alapítványok, szervezetek a támogatottak körébe? Próbáljuk a Zene Házához földrajzilag közel eső alapítványokat, szervezeteket megkeresni, illetve igyekszünk kisebbeket támogatni és ezáltal láthatóvá tenni az ő munkájukat, elkötelezettségüket. És még inkább örülünk, ha zenei nevelést vagy zenéhez kapcsolódó terápiát biztosíthatunk a jegyár-bevételből befolyó támogatás mellett.

A TÁMOGATHATÓ

ALAPÍTVÁNYOK, SZERVEZETEK

Fészek Csillag Alapítvány

Nappali ellátó, ahol különböző terápiákon és munkatevékenységekben vehetnek részt az idejárók. Az alapítvány számára fontos, hogy csak annyi segítséget adjanak, amennyi szükséges, így tudják egy teljesebb élet felé terelni fogyatékossággal élő munkatársaikat.

Thalassa Ház

A Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet civil kezdeményezésre, alapítványi fenntartású kórházként működik, terápiás közösségi keretek között, csoporthangsúlyú pszichoterápiás eszközökkel dolgozik. Komplex pszichoés szocioterápiás rehabilitációs ellátást nyújt az ország bármely részéről önként jelentkezők számára, 16 éves kortól.

Gézengúz Alapítvány

Segítséget nyújt testi és szellemi fejlődésükben azoknak a gyerekeknek, akik koraszülés vagy születéskori komplikáció következtében speciális terápiás támogatásra szorulnak.

Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió –Otthon a Terápiában Alapítvány

Az alapítvány célja a szenvedélybetegek társadalmi rehabilitációja, reintegrációja. Segítik őket abban, hogy információhoz, intézményi ellátáshoz jussanak. A szenvedélybetegséggel küzdő, illetve problémás szerhasználó fiatalokat az ország minden részéről fogadják (65 főt tudnak ellátni).

KórházSuli

Az iskolából kimaradó, tartós gyógykezelés alatt álló gyerekek otthoni oktatását segítik. A KórházSuli célja, hogy diákjaik lelkileg is megerősödve térjenek vissza betegségük előtti életükhöz.

Szociális és Rehabilitációs Alapítvány Átmeneti életvezetési nehézségekkel küzdő gyermekes családok és hajléktalan emberek segítését végzi, főként a XIV. és XV. kerületben. Küldetése, hogy minden, intézményeikben élő, rászoruló családnak és hajléktalan embernek lakhatást, biztonságot nyújtson, és esélyt adjon az újrakezdéshez.

Világítani Fogok Egyesület Az ország egyik legszegényebb településén, Kerecsenden hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik segítségével foglalkozik.

ZENE HÁZA+ KÖZÉNK TARTOZOL!

A Zene Háza egy különleges hely. A Ház ajtaján belépve nem csak építészeti remekműként csodálhatjuk fantasztikus tereit, napszakonként változó hangulatait, de magunkba szívhatjuk az intézmény szellemiségét, azt a nyitott, befogadó, sokszínű zenei világot, amelyet elérhetővé tesz programjain keresztül bárki számára.

Az intézmény minden elképzelést felülmúló sikere az itt dolgozók és a lelkes, újdonságra szomjazó látogatók közös érdeme. A kiállítási hosztok, az információs pultban dolgozók, a programszerkesztők és a sikeres produkciókért felelős munkatársak, valamint az intézmény értékeit meghatározó vezetők mind ugyanazzal a lelkesedéssel, elkötelezettséggel hisznek a Ház missziós vállalásában. A Zene Háza+ programunk ezt az összetartó közösséget teszi elérhetővé, hogy bárki részese lehessen ennek a nem mindennapi élménynek, érzésnek.

Legyél tag és használd ki az ezzel járó előnyöket!

A Zene Háza+ program, ahogy a neve is utal rá, a Zene Háza és a Liget+ együttműködésével jött létre. A tagság egy ingyenes Liget+ regisztrációt követően vásárolható meg, a kedvezmények felhasználása kapcsán is a Liget+ online felülete lesz segítségedre.

A három lépcsős tagsággal különféle kedvezmények, valamint exkluzív programok válnak elérhetővé a megvásárlás időpontjától számított egy éven (365 napon) keresztül.

TÁMOGATÓI KÖR 100.000 FT / ÉV

BARÁTI KÖR 30.000 FT / ÉV

KÖNYVTÁRI KÖR 3000 FT / ÉV

A Támogatói Kört a Zene Háza+ kiemelt, első szintjét intézményünk legaktívabb szóvivői számára hoztuk létre. Nekik, nektek is köszönhető, hogy széles körben elérhető maradhat a Zene Háza különleges élménye, nem csak az intézmény falain belül, de akár azon túl is.

A Támogatói Kör exkluzív közösség, nekünk pedig fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk a tagoknak egymás és a Ház egyes vezetőinek megismerésére is – a tagoknak évente egyszer, előre meghirdetett alkalommal, ingyenesen szervezünk egy ilyen eseményt. A tagsággal rendelkezők ezen túl egyes eseményeinkre ingyenes last minute vásárlási jogot kapnak, valamint ingyenesen látogathatják egy alkalommal Dome_Live sorozatunk vetítéseit. A Támogatói Kör tag 10% kedvezményre jogosultak a Ház shopjában való vásárlások alkalmával, valamint a földszinten üzemelő Trilla Bisztróban is. Mindezeken túl 4 óra ingyenes parkolást biztosítunk számukra a Múzeum Mélygarázsban a látogatott esemény napján. Évente egyszer, előre meghirdetett alkalommal, ingyenesen teszünk elérhetővé egy exkluzív backstage bejárást is nekik, amely során találkozhatnak az aznap fellépő művészekkel is.

A Zene Háza+ második szintje, a Baráti Kör intézményünk összetartó közösségét építi. Olyan visszajáró törzsközönség támogatását kérjük, akik a megszokottból kilépve, bátran nyitnak új műfajok, megismételhetetlen élmények felé, akiknek a Ház legalább annyi örömöt, újdonságot adhat, mint a benne dolgozóknak.

Az Baráti Kör tagsággal rendelkezők 10%-os kedvezményre jogosultak minden Zene Háza programra, évente egy alkalommap ingyen vehetnek részt egy Hangdóm vetítésen, valamint előre meghirdetett alkalommal szervezett exkluzív házbejáráson vehetnek részt. Mivel a Ház befogadóképessége korlátozott, bizonyos programok esetében a tagok számára lehetőséget biztosítunk a nyilvános jegyeladás megkezdése előtti kedvezményes elővásárlásra. Azoknak pedig, akik akár az utolsó pillanatban is szívesen döntenének egy-egy programunk mellett, ráadásul kedvezményesen szeretnének jegyhez jutni, egyes eseményeinkre kedvezményes last minute vásárlási jogot biztosítunk.

A Könyvtári Kör, a Zene Háza plusz harmadik szintje igazi zenerajongókhoz szól, amely kedvezményes vásárlási lehetőség mellett Magyarországon egyedülálló könnyűzenei gyűjteményébe enged szabad bejárást offline és online felületeken is.

A Könyvtári Kör tagsággal rendelkezők évente egy könyvtári eseményen ingyen vehetnek részt, valamint a kiemelt könyvtári eseményeinkre normál árú elővásárlási jogot biztosítunk a tagoknak. A tagok számára lehetőség nyílik a Zene Háza könyvtárában lévő kisterem ingyenes használatra is egy-egy privát esemény szervezésekor.

A Zene Háza+ programról minden megtalálható a honlapon: https://zenehaza.hu/zenehazaplusz

A könyvtár kistermének ingyenes használata, foglalás után

Az idei év első felének egyik legizgalmasabb projektje volt, hogy a Magyar Zene Háza elindította az utazó zenei foglalkozásokat. A tesztidőszak az iskolai tanév végével véget ért, és most javában zajlik a visszajelzések, tapasztalatok összegzése, illetve az őszi időszak előkészítése, a szakmai program finomítása a tavaszi tapasztalatok alapján. Mindezekről Severinghaus Artemiszt, a program szakmai vezetőjét, és Tuza Mónika programkoordinátort kérdeztük.

RENGETEG SZERETETET, ODAFIGYELÉST ÉS ÖRÖMTELI ÉNEKLÉST SZÜL EZ A PROGRAM

SZÖVEG NAGY VIKTÓRIA FOTÓ MOHAI BALÁZS

Miért éreztétek szükségesnek, hogy a Zene Háza utazó zenei foglalkozásokat indítson, koordináljon? Severinghaus Artemisz: Már a Ház megnyitásától kezdve gondolkodtunk rajta, hogy hogyan tudjuk olyan gyerekekhez és pedagógusokhoz is eljuttatni a zenei ismeretterjesztő foglalkozásainkat, akik vagy a távolság, vagy más – főleg anyagi – okok miatt nem tudnak Budapestre utazni. Régóta és sokat ötleteltünk, hogy mi lehetne a legjobb forma: mi menjünk el hozzájuk, vagy az ő idejutásukat segítsünk, kik legyenek a partnerintézmények, és így tovább. Az igények és lehetőségek feltérképezése után döntöttünk úgy, hogy olyan programot alakítunk ki, melynek során 4-5 alkalommal ellátogatunk az iskolákba, helybe viszünk zenepedagógia programot, majd pedig, zárásként, elhozzuk a gyerekeket a Zene Házába.

Milyen szakmai program született, milyen korú gyerekekben gondolkodtatok, és mi alapján választottátok ki a helyszíneket?

Severinghaus Artemisz: Kreatív alkotásra épülő programot dolgoztunk ki, ami nemcsak a különféle zenei műfajokkal való megismerkedést segíti, hanem nagyon játékos, és egyben csapat- és önbizalomépítő lehetőséget is teremt az osztályoknak és a pedagógusoknak is. Arra törekedtünk, hogy olyan maradandó élményt hagyjuk a gyerekekben, amire aztán a helyi pedagógus tovább tud építeni. Általános iskola 3. és 4. osztályba is elvittük a programot, többféle helyszínt is kipróbáltunk, és a foglalkozások ott működtek a legjobban, ahol a gyerekeknek a legkevesebb lehetőségük volt eddig zenélni, mert ott tényleg az újdonság erejével hatott minden, amit bemutattunk, és viszonylag rövid idő alatt is óriási élményt tudtunk nyújtani nekik.

Tuza Mónika: A helyszínek kiválasztása nagy fejtörést okozott, mert négy iskolát tudtunk bevonni a tesztprogramba. Szakmai körökből kértünk ajánlásokat, így került be egy baranyai kistelepülés, Versend iskolája, egy pécsi iskola, egy tiszavasvári iskola, és az arlói iskola, Borsodból.

Hogyan zajlottak ezek a foglalkozások?

Severinghaus Artemisz: Mindenhol volt egy nulladik, alapozó találkozó, amikor a mi művészpedagógusunk a helyi iskola pedagógusával átbeszélte, hogy mi fog történni az egyes alkalmakon, és ő is informálódott az adott osztályról. Ezután a művészpedagógus még négyszer ellátogatott a helyszínre, a gyerekekhez, és mind a négy alkalommal különböző zenei stílusokból vitt nekik egy-egy dalt. Volt magyar ( Általmentem a Dunán ) és cigány ( Náni, Náni, shukár Náni ) népdal, popdal ( Ringasd el magad ) és klasszikus dal (Tinódi Lantos Sebestyén: Egri históriának summája ). Minden foglalkozás elején elhangzott és valamilyen kreatív

mozgás alapját adta az LGT A dal a miénk című száma, amit a program mottójául választottunk. A foglalkozások pedig ezután mindig ugyanúgy zajlottak: megtanultuk az aznapra tervezett dalt, majd pedig a gyerekekkel közösen átírtuk a szövegeket, mégpedig úgy, ahogyan az az ő életüket érinti. Tehát az Általmentem a Dunán, kétkerekű kotyigán kezdetű népdalnál például úgy írták át a szöveget, hogy arra figyeltek, hogy milyen módokon tudunk utazni, illetve kit, vagy mit viszünk át a Dunán. Ez volt az első, legkönnyebb átíró feladat. A második alkalommal a Tinódi-dal átírásánál megírták a summáját mondjuk a 3.b osztálynak, az iskolának, a tanító néninek, vagy egy eseménynek, ami őket abban az évben érintette, például egy osztálykirándulásnak. Ezzel már egy lépéssel személyesebb szövegek születtek. Végül a  Ringasd el magad nál pedig arról írtak, hogy ha nehéz helyzet adódik az életükben, akkor mit tehetnek azért, hogy jobbá, könnyebbé váljék. Ez már sok izgalmas beszélgetést és közösségépítő pillanatot is hozott. A negyedik alkalommal ismételtünk, és kiválasztottuk, hogy melyik legyen az ő daluk, amit arra szántak, hogy videón is megörökítsünk és végül megtanultuk a  Náni, Náni, shukár Nánit . Ezután, az ötödik, azaz utolsó alkalommal pedig az osztály ellátogatott a Zene Házába, ahol előadta a kiválasztott dalt, bemutatták a hozzá készített koreográfiát, megnézték az állandó kiállítást, a Hangdómot, és élményekkel telve hazamentek.

Milyen tapasztalatokat gyűjtöttetek, és milyen visszajelzéseket kaptatok a gyerekektől, a tanároktól?

Severinghaus Artemisz: A tanárok részéről borzasztó nagy nyitottságot éreztünk, nagyon örültek, hogy együtt játszhattak a gyerekekkel, hogy közös élményekhez juthattak. A szövegátírást pedig kimondottan hasznosnak találták, mert az illeszkedett a harmadikos tanagyagba. Ezen kívül készítettünk számukra egy gyakorlatgyűjteményt tele mozgásos és zenei játékokkal, hogy ha szeretnének tovább foglalkozni ezekkel, akkor azt könnyebben megtehessék.

Tuza Mónika: Az idén bevont iskolákkal nagyrészt folytatódik az együttműködés, így a további közös munka során a gyakorlatgyűjteményről is fogunk kérni visszajelzést az iskolai pedagógusoktól az őszi félévben, ezen kívül már dolgozunk a negyedikeseknek szóló tanterven. A program szakmai továbbfejlesztésében nagy segítségként szolgált, hogy a tesztfoglalkozások idején minden alkalom után külön is kértük a tanárokat, hogy töltsenek ki egy kérdőívet arról, hogy milyen nyomot hagyott a gyerekekben az adott foglalkozás. Kaptunk például olyan visszajelzést, hogy voltak gyerekek, akinél korábban nem tapasztalt, rejtett képességek jöttek elő, másutt pedig arról számoltak be, hogy a gyerekek sokkal türelmesebbek, elfogadóbbak lettek egymással. Nyilván ebben a helyi pedagógusoknak is óriási szerepük van, mert például az egyik tanárnő elkezdte

„Szívszorító pillanatok is voltak, mint például, amikor egy kislány úgy fogalmazott, hogy ezek után a foglalkozások után úgy érezte, hogy lement róla minden teher… És nekünk éppen ez volt a célunk, hogy megmutassunk, hogy a zenének micsoda feszültségoldó és érzelemkifejező ereje van.”

úgy használni a  Ringasd el magad című számot, hogy amikor konfliktus van az osztályon belül, előveszik ezt a dalt, és ennek nyomán boncolják szét a helyzetet, és beszélik meg, hogy mi is történt. A gyerekeknek is készítettünk egy foglalkoztató füzetet, ahol minden óra után ötös skálán jelezhették, hogy hogyan érezték magukat, akik közül többen is boldogan újságolták, hogy mindig a legboldogabb emojit karikázták be. Szívszorító pillanatok is voltak, mint például, amikor egy kislány úgy fogalmazott, hogy ezek után a foglalkozások után úgy érezte, hogy lement róla minden teher… És nekünk éppen ez volt a célunk, hogy megmutassunk, hogy a zenének micsoda feszültségoldó és érzelemkifejező ereje van.

Hogyan tovább? Mik a tervek és a feladatok?

Tuza Mónika: A mostani helyszínek közül három iskolával megyünk tovább, és az új harmadikos évfolyammal fogunk dolgozni. Hozzájuk pedig bekapcsolódnak a programba új helyszínek is. Szakmai partnerszervezetek ajánlásai alapján vonunk be új iskolákat, akik egy jelképes díjért vesznek részt a programban. Az őszi félévben összesen 10-12 helyre szeretnénk eljutni, ami azt jelenti, hogy viszonylag országos lefedettséggel fogunk tudni működni.

Nektek személyesen mit jelentett, mit adott mindaz, amit ezeken a foglalkozásokon tapasztaltatok?

Tuza Mónika: Öröm volt látni, hogy a terveink megvalósultak. Rengeteg szeretetet, odafigyelést, örömteli éneklést és zenélést szült ez a program, és nagyon meghatott, hogy az iskolákban milyen könnyen tudtak a művészpedagógusaink, a személyes iskolalátogatások alatt pedig mi magunk is kapcsolódni a gyerekekhez és az iskolai pedagógusokhoz.

Severinghaus Artemisz: Kezdettől nagyon hittem az alkotás erejében, innen jött a szövegátírás ötlete is. Ebből adódóan nekem az első nagy élmény az volt, hogy lett egy csapat itt a házban, művészpedagógusokkal és Mónival, aki koordinátorként a lelke volt a programnak, akik beálltak e mögé a vad terv mögé és velem együtt hittek abban, hogy ez működni fog. A második pedig, hogy ebben a gyerekek is partnerek voltak, és lelkesen vetették bele magukat a szövegek átírásába. Csodálatos szövegek születtek, és a gyerekek szemében látni a büszkeséget. Nagy álmom, hogy a magyar zeneoktatásban induljon el egy reform, lehessen saját dolgokat, akár zenei, akár szövegi átírásokat alkotni, már a kezdetektől. Ebben persze nem vagyok úttörő, már Kokas Klári néni is az improvizáció híve volt, és a 20. század második felétől egyre több helyen jelentek meg hasonló irányzatok a világban. Én pedig boldog vagyok, hogy az utazó programunkkal ebbe a sorba mi is beállhatunk.

UTAZÓ FOGLALKOZÁSOK SZÁMOKBAN / 2024 TAVASZ, PILOT VERZIÓ:

5 utazó művészpedagógus, 4 iskola, 16 osztály, 13 helyi pedagógus és 373 gyerek bevonásával, 64 foglalkozás

→ Versendi Általános Iskola (23 tanuló)

→ Pécsi Köztársaság Téri Általános Iskola (50 tanuló)

→ Arlói Széchenyi István Általános Iskola (96 tanuló)

→ Tiszavasvári Kabay János Általános Iskola (204 tanuló)

2024 nyarán a Magyar Zene Háza missziójának támogatásaként indítottuk el Fringe programunkat, melynek keretében zeneiskolásoknak, hobbizenészeknek, feltörekvő zenekaroknak és utcazenészeknek adunk lehetőséget a fellépésre a Ház különböző pontjain. A június 15-i határidőig közel 300-an jelentkeztek, közülük 30-an kapnak fellépési lehetőséget a Zene Házában.

Már 2022-ben, a Magyar Zene Háza nyitásával egyidőben megkezdtünk több olyan programot, melyekkel feltörekvő tehetségek bemutatkozását támogattuk. A nyaranta jelentkező, a Hangfoglaló Programmal közös koncertjeink tehetséges, fiatal zenekarok bemutatkozását segítik évről-évre. Lunchtime-koncertsorozatunk keretében eleinte fiatal zeneakadémisták mutatkozhattak be, ezt idővel kiterjesztettük több más zeneiskola tanulói felé is, sőt, a zenéhez nem feltétlenül professzionális módon kapcsolódó énekesek is felléphettek már az intézményben.

Idén nyáron a Ház tehetséggondozó sorozata tovább bővült, amelynek keretében három kategóriában hirdettünk felhívást. A jövő zenészei címmel induló sorozatunk zeneiskolás diákoknak ad lehetőséget rövidebb koncertekre, elsősorban a közösségi tereinkben. Hobbizenélést és feltörekvő

zenészeket támogató, Színpadra fel! programunk elsősorban azoknak szól, akik munka mellett saját zenekarral, zenei projekttel rendelkeznek – ők a Zene Háza Szabadtéri színpadán és a kávézóban kapnak helyet a bemutatkozásra. Le a kalappal! sorozatunk pedig az utcazenészeket szólítja meg, segítségükkel a Zene Háza külső környezetét, a Városliget parkját is megtölthetjük zenével.

A májusi felhívásra közel 300-an jelentkeztek, és ezek közül választotta ki a Magyar Zene Háza szakmai zsűrije külsős szakemberek bevonásával azt a harmincat, akiknek a produkcióját ebben a hármas kategóriabontásban a leginkább jónak, kivitelezhetőnek tartott. Nekik 2025. június 30-ig fellépési lehetőséget biztosít az intézmény. Ezzel a programmal a zenei tehetségek támogatása és a zenélés népszerűsítése mellett célunk a Ház zenei kínálatának színesítése is.

A FRINGE PROGRAM KIVÁLASZTOTTJAI

A kiválasztottak

SZÍNPADRA FEL! KATEGÓRIA

1. FROZEN STEAK

2. Várhegyutca zenekar

3. SOLKYM

4. Ana Šostar

5. Poa Pratensis Bluegrass Band(a)

6. Pilot Voyager

7. Olive Live

8. Günsberger Ákos Trio

9. GAB

10. Mádava

11. Stoboš

12.  m.a.d.a.m.band

13. Gong Zihan

14. QUANTUM ütőegyüttes

A JÖVŐ ZENÉSZEI KATEGÓRIA

1. A Bartók Konzi hangszeres kis tanszakai

2. Rajkó-Talentum Alapfokú

Művészeti Iskola és Középiskola

3. Kollektív Alternatív Zeneműhely

4. Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium

és Zenei AMI - Budapest

5. B.M. Music School

6. Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú

Művészeti Iskola

7. Budapest I. Kerületi

Farkas Ferenc Zeneiskola

8. Józsefvárosi Zeneiskola AMI

9. Kocsis Albert Zeneiskola – Hatvan

10. Lukin László AMI zongora tanszakának tanulói – Érd

LE A KALAPPAL! KATEGÓRIA

1. Benson Madame

2. Rumba Fuerte Trió +

3. Dupré Boján

4. Kiss Péter

5. Heron Lane

6. Dörnyei Szabi

Ismeretterjesztő programsorozatok

HANGADÓ

Tóth Árpád

Kalandozások a zenében az ország legszórakoztatóbb, legbeszédesebb ének-zene tanárával. Tóth Árpád nem csak kiváló előadó, karnagy és művész, de magával ragadó előadásaival azt is képes elérni, hogy még a legbátortalanabb emberek is lépjenek egy lépést előre.  09.29. Farinelli és sorstársai –sztárok, vagy áldozatok? 10.20. Bach a számok bűvöletében 11.22. Advent és karácsony misztikus dalai

HANGADÓ SENIOR

A Hangadó Senior széria célja, hogy klubként működjön, amelyen kicsit utánajárunk közösen a zenetörténet nagy anekdotáinak és zenehallgatással, énekléssel és kvízjátékkal fűszerezve egy kellemes délutánt tölthetünk együtt. Az előadást Tápai Dóra karnagy, középiskolai ének-zenetanár, a Zene Háza zenepedagógusa tartja. A sorozatra 5 alkalmas bérlet váltható.

09.18. Zenei műszótár: concerto, avagy hogyan jutottunk el Corellitől Bartókig?

10.09. A zongora poétája: Frédéric Chopin – Egy lengyel szívű francia, aki lélekben magyar?

11.20. Zenei műszótár: szvit, avagy hogyan jutottunk el a barokktól a jazzig?

12.18. Mi volt Csajkovszkij és Saint-Saëns kedvenc műfaja? A balett!

01.15. Zenei műszótár: oratórium, avagy égi muzsika földieknek az ókortól napjainkig

SZUBJEKTÍV!

Batta András sorozata

Batta András zenetörténész, a Zene Háza ügyvezető igazgatója Szubjektív! címmel vezet ismeretterjesztő sorozatot, amelyben minden évad során egy adott témakört mutat be, szigorúan szubjektív szűrőn keresztül. Ezúttal a virtuózok világa, a világ virtuózai szerepelnek a fókuszban.

10.10. 1. rész: Honnan és hová?

11.26. 2. rész: Tér és idő

12.19. 3. rész: Angyalok és démonok

OPERABEAVATÓ

A Varázsfuvola -sorozat

JAZZ DÍVÁK

Mózes Tamara interaktív előadássorozata

Mózes Tamara jazzénekes és zongorista, aki művésznői karizmája mellett izgalmas és magával ragadó előadó is. Sorozatában három népszerű zongorista-énekesnőt mutat be. Nem a zeneipar által kitermelt előadók, hanem a zene valódi dívái szerepelnek egy-egy előadás fókuszában, élő zenei tolmácsolással, vetítéssel, közös énekléssel. 09.12. Shirley Horn – a nyugodt díva 10.31. Nina Simone –a forrongó díva 11.29. Rachelle Ferrell –az extravagáns díva

ZENE AZ ÜVEGEN TÚL

Interaktív épületséta

Interaktív épületsétánk sajátossága, hogy a résztvevők, miközben megismerkedhetnek Sou Fujimoto fantasztikus épületével, némi zenei ismeretre is szert tehetnek. Felnőtteknek ajánljuk. 09.11. | 10.02. | 10.19. | 10.30. 11.08. | 11.16. | 12.04.

TÁPAI DÓRA TEMATIKUS

SÉTÁI AZ ÁLLANDÓ

KIÁLLÍTÁSBAN

A magyar zenés história

Mióta beszélünk magyar zenéről? Milyen jellegzetességei vannak? Kiket tartunk a legfontosabbaknak, akik helyet kaptak a kiállítótérben? Érdekességek és törté-netek egy órában, a régmúlttól, napjainkig.

09.13. | 10.11. | 11.13.

Zenei műszótár – korok és műfajok Egy órában címszavakban, anekdotákkal színesítve tudhatnak meg az érdeklődők számos tényt a zenei műfajok kialakulásáról, azok jeles képviselőiről és híres művekről.

09.20. | 10.25. | 11.22.

Zenetörténeti arcképcsarnok Érdekességek és történetek egy órában a zenetörténet nagyjairól, azokról, akik megtalálhatók a Hangdimenziók című állandó kiállításban. Ki és miért került ebbe a tárlatba? Minden kérdésre megvan a válasz!

09.04. | 10.04. | 11.06. | 12.11.

A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős-rögtönzős koncertsorozat során a nézőket az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be Mozart A varázsfuvola című operájának zenei rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatók-hoz estéről estére a hazai opera-játszás legelismertebb művészei társulnak. 10.15. 1. rész | 11.19. 2. rész 12.04. 3. rész | 12.17. 4. rész 01.21. 5. rész | 02.18. 6. rész

ÖRÖM, ZENE, KLUBÉLET

Tápai Dóra zenepedagógus egy kellemes teadélutánra hívja azokat, akik szívesen vennének részt egy közös zenei játékban. A zene és az éneklés a testi-lelki egészség megvalósításának egyik eszköze, hiszen a ritmus és a dallam más-más agyféltekét mozgat. Frissít és energiát ad, összességében egy rekreációs élménnyé is válik ez a 90 perces alkalom. 10.18. | 11.29. | 12.13.

Mózes Tamara

A BEKAPCSOLÓDÁS A CÉL

Mózes Tamara jazzénekes és zongorista, aki művésznői karizmája mellett izgalmas és magával ragadó előadó is. Sorozatában a Zene Házában három népszerű zongorista-énekesnőt mutat be, olyan jelentős dívákat, akik nem a zeneipar által kitermelt előadók, hanem a zene valódi dívái – előadás élő zenei tolmácsolással, vetítéssel, közös énekléssel.

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE

Mi indította benned útjára ezt a  Jazz dívák című programsorozatot, amiben három nagy jazz zongorista-énekesről mesélsz interaktív módon?

A zongorista-énekesnők mindig is a nagyon közel álltak a szívemhez. Egy mágneshez hasonló vonzóerőt érzek ezzel az előadói formával kapcsolatban, ez magyarázza, hogy én is ezt az utat választottam. Sok különlegesen karizmatikus művész van ebben a műfajban, akik saját pályafutásomon is állandó inspirációt jelentenek. A sorozat ötlete visszanyúlik oda, hogy 2023 őszén duónk, a Mozes & Kaltenecker formáció a Magyar Zene Háza által megrendezett Showcase fesztivál díjazottjai között volt, Jazz meets Pop címmel adtunk interaktív koncertet, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a szakma részéről. Pár hónappal azután pedig megjelent egy újságcikk, amelyben kedvenc előadóimról meséltem. Valószínűleg azokból a sorokból is átjött a lelkesedésem, mert hamarosan megkeresett a Magyar Zene Háza, hogy lenne-e kedvem három előadóról egy előadássorozat keretében mesélni, zenészként bemutatni tőlük dalokat, valamint megmozgatni a közönséget, bevonni őket ezeknek a művészeknek az univerzumába, akár közös énekléssel is. Az énekes-zongorista előadói formáról elmondhatjuk, hogy viszonylag ritka madár, az ember gyakorlatilag két dolgot csinál egyszerre, és a kettőnek az ötvözetéből jön létre egy kompakt és egyben mágikus hangzás.

Miért pont Shirley Horn, Nina Simone és Rachelle Ferrell szerepel a sorozatban? Mik a te személyes kapcsolódásaid ezekhez a művészekhez? Sok szeretett előadóm van, nők és férfiak egyaránt, nem is csak a jazz műfajában. A Zene Házában idén megrendezett Dívák & Ikonok című kiállítás kapcsán az előadássorozatban a női művészekre helyeztük a hangsúlyt, ezért is kapta a  Jazz dívák címet. A három kiválasztott zongorista-énekesnőt különösen közel érzem magamhoz, kifejezésmódjuk, művészi autonómiájuk, részletgazdagságuk, hangzásviláguk lenyűgöz.

Milyen előadásokra számíthat a közönség?

Az előadásokra készülök zenével, képekkel, történetekkel, énekléssel és együtt énekléssel is. Személyes célom és vágyam, hogy aki eljön egy előadásra, bele tudjon kerülni – még ha csak rövid időre is – azokba a csodabirodalmakba, amit ezek a művésznők képviselnek. Úgy is mondhatnám, hogy alapvetően nem a kikapcsolódás, hanem a bekapcsolódás a cél, bekapcsolódás olyan dimenziókba, amit szavakkal nem is lehet egyszerűen leírni.

Zenélsz, lemezeid jelennek meg, jazzéneket és jazz vocal ensemble-t tanítasz, énektáborokat tartasz, legutóbb a Mozes & Kaltenecker duóalbumotok jelent meg Kaltenecker Zsolttal – rendkívül sűrű az életed. Milyen terveid vannak jelenleg kiforróban?

Kaltenecker Zsolttal új dalokat írtunk és írunk, amelyeket idén fel is veszünk, a Mozes & Kaltenecker formáció második lemezeként. 2024 októbere elég sűrű lesz, mert Párizsba kaptam meghívást, egyrészt egy ének-zongora szólókoncertre, másrészt a Voicingers Fesztivál keretén belül workshopokat fogok adni, illetve lesz pár fellépés otthoni zenészekkel. A koncertezésen kívül jelenleg Belgiumban tanítok, így szeptembertől folytatom a munkát, egy nagyon jó hangulatú intézményben, az Académie des Arts de Saint Josse jazzének tanszakán.

AZ ELŐADÁSOK

09.12. SHIRLEY HORN – A NYUGODT DÍVA 10.31. NINA SIMONE – A FORRONGÓ DÍVA 11.29. RACHELLE FERRELL –AZ EXTRAVAGÁNS DÍVA

Gyerekekre hangolva

Új családi sorozat indul a Zene Házában szombat délelőttönként, ahol a fiatal közönségnek a szülők kedvencei játszanak. Azaz akár fesztiváljáró sztárzenekarok is – csak épp gyerekekre hangolva. Tarr Feri, a családi programok szerkesztője mesél minderről, no meg a széria egyik első fellépője, a Random Trip-vezető Delov Jávor.

Gyerekekre hangolva

NEM MÁST, LEGFELJEBB MÁSHOGY

INTERJÚ DÖMÖTÖR ENDRE

TARR FERI

Gyerekekre hangolva. Ezzel a címmel egy új sorozat indul a Zene Házában. Mi áll a koncepció mögött? Hogyan találtad ki a sorozatot?

A kezdetektől, azaz a Zene Háza megnyitása óta minden egyes családi programnak van egy missziós célja is. Ez pedig, hogy bebizonyítsuk: a fiatal közönség ugyanazt a minőséget és szakmai odaadást érdemli, mint a koncertkultúra egyéb eseményei. Nem kell gügyögni, nem kell lenézni a gyerekeket, hanem őszintén, önazonosan és természetesen magas minőséget képviselve játszani nekik. Ez közhely kellene, hogy legyen, de egyáltalán nem az. Kevés minőségi zenekar van, aki felvállalja, hogy gyerekeknek is játsszon, sokan érzik derogálónak. Az elmúlt években a legtöbb ilyen zenekar már megfordult a Ház családi programjain. Innen jött az ötlet, hogy jó volna olyan zenekarokat is behívni ebbe a térbe, akikre amúgy ez nem jellemző.

Van-e, kell-e legyen különbség gyerek és felnőttzene között?

Nekem az a meggyőződésem, hogy nem mást kell a gyerekeknek előadni, legfeljebb máshogy. Nyilván ennek vannak szintjei, korosztályonként specifikumai, de őszintén hiszem, hogy megfelelő keretezéssel mindenféle zene utat tud találni a fiatal közönséghez is. Sőt, sokszor a prekoncepciók hiánya miatt még könnyebben is. Ez alól a szövegcentrikus zenék jelenthetnek talán egyedül kivételt, mert vannak témák, amik messze esnek a gyerekek érdeklődésétől, bár zenei oldalról ezeknek is lehet létjogosultsága. Ennek az ellentettje viszont kifejezetten tud bosszantani, amikor azt gondoljuk, hogyha mackóról meg fagyiról éneklünk, akkor a kisgyerekeknél már helyben is vagyunk.

Mi a sorozat célja, és kik lesznek a benne szereplők a tervek alapján?

Kettős célja is van. Egyrészt a zenekarok figyelmét is szeretnénk felhívni erre az útra, bízva abban, hogy a nálunk megtörtént tűzkeresztséggel későbbi koncertek sorozatát nyitjuk meg. Másrészt célunk az is, hogy a gyerekek az eddigiektől eltérő zenei világokkal találkozzanak. Azonban természetesen az a legfontosabb, hogy az egész család, beleértve a felnőtteket is, jól érezzék magukat. Nagy örömömre szolgál,

2024. NOVEMBER 2.

hogy mindezt több zenekar is érti, és partner hozzá. Így például a 15. születésnapját ünneplő Random Trip is. Nagyon várom látni, ahogy ezeknek az elképesztő muzsikusoknak az improvizációira tombolnak majd a gyerekek, ezt folytatja februárban a Kéknyúl Hammond Band. A további zenekarokat viszont még nem merem elárulni, de annyit megígérhetek, csupa olyan név lesz, akik a legnagyobb színpadok rendszeres fellépői, talán egy-kettőnél még a szem is kikerekedik majd… Folytatása következik!

DELOV JÁVOR

Az idén 15 éves Random Trip már nagyon-nagyon sok mindent csinált élőben, de ilyen koncertet még nem adtatok. Mire számíthatnak, akik részt vesznek ezen a délelőtti eseményen?

Kifejezetten gyerekeknek, családoknak még nem zenéltünk, és azért is mondtunk rá igent, mert a 15. jubileumi évünknek a legfőbb célkitűzése az volt, hogy különleges helyszíneken és különleges zenei szituációkban próbálhassuk ki magunkat. No hát ez a koncert az utóbbi kategóriába tökéletesen beleillik. A Koncertteremben már volt egy fantasztikus élményt okozó fellépésünk a Random Trippel, a Vibe Changers-zel pedig ugye a szabadtéren zenélünk rendszeresen, de ez tényleg kihívás lesz a számunkra is. Gyerekkorunk több meghatározó koncertje hasonló módon történt, amikor nem csak egy sima koncertről volt szó, hanem lényegében testközelből megélt zenélésről, workshopról, amit persze a gyerekeknek nem lehetett így nevezni, az élmény mégis hasonló volt. Szeretnénk közelebb hozni a hangszereket a gyerekekhez, és azt szeretnénk, hogy érezzék, nekik is lehet ráhatásuk a zene alakulására. Célunk, hogy elsősorban a zenét, másodsorban az improvizációt közelebb hozzuk a gyerekekhez.

Korzenszky Klára – Klárisok

A VILÁGOSSÁG

GYŐZELME

Zene világai a Zene Házában

2024. DECEMBER 21.

Korzenszky Klára gyermekpszichológus, énekes és zenekara legújabb műsorában legszebb magyar karácsonyi népdalainkat fűzi fel a betlehemi történet fonalára. A Klárisok zenekar korábbi koncertjeihez hasonlóan a zene, a közös éneklés, a fantáziatevékenység és a szerepjáték eszközeivel, a közönség segítségével varázsolódhatunk bele a történetbe és a karácsony hangulatába.

INTERJÚ NAGY VIKTÓRIA FOTÓ GÖNDÖR DÁNIEL

December 21-én már tényleg csak néhány napra leszünk az év legjobban várt ünnepétől, a karácsonytól. Ezen a délelőttön lemezbemutató koncertetek lesz a Zene Házában. Milyen lesz ez az új lemez, milyen tematika köré épül? Új bemutatónk időpontja nem véletlen, hiszen karácsonyi műsorral készülünk. Három korábbi lemezünkön egy-egy jól ismert népmesénk fonalára fűztük fel legszebb népdalainkat, mondókáinkat, játékainkat. A dalok a történet megfelelő pontjára helyezve visszanyerik eredeti jelentésüket, funkciójukat. A zenésztársaim által alkotott, kifejező zenei részletek pedig segítik a történetre való ráhangolódást és a szereplőkkel való érzelmi azonosulást. Karácsonyi lemezünkön sem lesz ez másképp. Most a betlehemi történet fonalára fűzzük fel a legszebb magyar karácsonyi népdalokat. Reméljük, hogy eddigi koncertjeinkhez hasonlóan a gyerekek – és a szülők is – együtt énekelnek, játszanak majd velünk, hiszen a közös éneklés mindig rendkívüli örömmel tölt el, és erősíti az összetartozás élményét. Ezen a várva-várt ünnepen pedig éppen ez a leglényegesebb.

Hogyan zajlik majd ez a konkrét koncert? Milyen dalokkal ismerkednek meg a gyerekek és a szüleik?

Természetesen most is interaktív módon alkotjuk meg a történetet: a betlehemi történet a közönség segítségével, a zene, a közös éneklés, a fantáziatevékenység és a szerepjáték eszközeivel kel majd életre, hogy megteremtse a karácsony hangulatát. A népi betlehemesek számunkra legkedvesebb dalai vezetnek el a szálláskereséstől és a Kisjézus születésétől az angyalok örömhírhozatalán át a pásztorok hódolatáig és önfeledt táncáig. A koncert végén pedig belépünk a jelenbe, és mind együtt ünnepeljük a téli napforduló eljöttét, a fény újjászületését és diadalát a sötétség felett.

A mesekoncertjeiteken a gyerekpszichodráma és a meseterápia elemeit felhasználva a fantáziára, a szerepjátékra helyezitek a hangsúlyt, közös énekléssel, játékkal, interaktivitással. Milyen tartalommal készültök erre a karácsonyt megelőző koncertre?

A koncerten a közönség soraiból a gyerekek a szerepjáték révén kapcsolódhatnak be a történetbe. A műsorban a betlehemes játékok nélkülözhetetlen kellékeit is felhasználjuk, de a fantáziatevékenységre

és a mintha-játékra is nagy hangsúlyt fektetünk. Így a képzelet, a cselekvés, és az érzelem együttesen komplex, katartikus élménnyé válhat. A koncerten a Bihari János Táncegyüttes Aprók csoportja is közreműködik – a segítségükkel még teljesebben belevarázsolódhatunk majd a karácsonyi történetbe.

Betlehemes jelenik meg a koncerten, amit magyar sajátosságként ismerünk, de esetleg kitekintetek-e más nemzetek ünneplésére is?

A különböző kultúrákban az év adott pontjain hasonló hagyományok, szokások alakultak ki, melyek eredetileg az évkör természeti jelenségeire épültek. A téli napfordulóhoz kapcsolódóan például számos közösségben kialakultak azok a rituálék, melyek eredetileg a fény hiányáról, támogatásáról, majd újjászületéséről szóltak. Ezért gyújtanak gyertyát ebben az időszakban a különböző kultúrákban, sőt, akár hatalmas tüzeket is raknak, hogy segítsék a világosság győzelmét a sötétség felett. Műsorunk alapvetően a magyar betlehemes hagyományból táplálkozik. Zenésztársaim, Eredics Dávid, Buzás Attila és Porteleki Áron széleskörű hangszeres tudása és műfajokon átívelő ismeretei azonban lehetővé teszik, hogy korábbi lemezanyagainkhoz hasonlóan, más népek dallamvilága felé is kitekintsünk. Műsorunkban a magyar mellett a szerb, bolgár, macedón és görög népzene néhány ideillő dallamát is adaptáltuk, hogy rámutassunk, milyen izgalmas párhuzamokat lehet találni a különböző népek dallamai között.

ZENE HÁZA BÉRLETEK

2024-2025

VILÁGAI

9600 FT

2024. október 12. Kiskalász Zenekar 15 éves jubileumi koncertje

2024. november 23. PerpiJazz – 100 év jazz és pop

2024. december 21. Klárisok karácsonyi lemezbemutató koncertje

2025. február 1.

Danubia Zenekar – Zenesztorik

2024. október 26. Jazzbeavató a Modern Art Orchestrával

2024. december 7.

Danubia Zenekar –Tá-dá-dá-dááám!

2025. január 25. Folkbeavató a Kákics Együttessel

2024. október 19. Mitől zene a zene? –vendég: Alpár Balázs

2024. november 30. Milyen zenék vannak? – vendég: Lóci játszik

2025. január 18. Mikor és miért éneklünk? – vendég: Soharóza

2025. február 22. Milyen hangszerek vannak? – vendég: Sőnfeld Mátyás

2025. március 29. Hogyan születik a zene? – vendég: Fele Királyság

AZ

BÉRLET 12 400 FT

2024. október 18. Monteverdi: Orfeo másként

2024. november 22. Olümposzi hősnők

2024. december 13. Orfeusz a világban

2024. október 10. Szubjektív! Batta András sorozataA virtuózok világa #1

2024. november 26. Szubjektív! Batta András sorozataA virtuózok világa #2

2024. december 19. Szubjektív! Batta András sorozataA virtuózok világa #3

2024. október 22. Palágyi Ildikó: A csodakert , vendég: Cakó Ferenc

2024. november 17. Jamese – Hogyan kanyarodik a dallam a versre

2024. december 22. Karácsony és advent misztikus dalai Tóth Árpáddal

2025. január 23. Varga Veronika – Anatóliai mesék

SZABADON VÁLASZTHATÓ ÉRTÉKBEN

Ha még nem tudsz választani, a Zene Háza ajándékutalvány megkönnyíti a döntésed!

SZUBJEKTÍV! BATTA ANDRÁSSAL

Családi programsorozatok

ZENE VILÁGAI

Sorozatunk koncertjei a zene sokszínűségét hivatottak bemutatni. Klasszikus, jazz és könnyűzene egyaránt megtalálható ebben a sorozatban, így aki végig látogatja alkalmainkat, hamar beláthatja, hogy a zene valóban ezerarcú. Úgyhogy bátran állítjuk, zenei utazáson soha nem volt még olyan könnyű részt venni, mint ennek a sorozatnak a részeseként. Javasolt korosztály: 5 éves kortól 10.12. 15 év dalai – a Kiskalász zenekar szülinapi koncertje 11.23. PerpiJazz – 100 év jazz és pop 12.21. Klárisok – karácsonyi lemezbemutató koncert 02.01. Danubia Zenekar – Zenesztorik

ZENE-ÉRTŐ

Mindegyik alkalommal egy-egy nagy zenei műfajjal ismerkedhetnek meg a gyerekek, sok-sok zenei illusztráció segítségével. A magas színvonalú muzsikálás mellett azonban legalább ilyen fontos szerep jut a zenének megágyazó magyarázatoknak, amiket ebben a félévben olyan nagyszerű művészek vállaltak magukra, mint Fekete-Kovács Kornél, Hámori Máté és Tárnok Ákos.

Javasolt korosztály: 6 éves kortól

10.26. Jazzbeavató a Modern Art Orchestrával

12.07. Danubia Zenekar –Tá-dá-dá-dááám!

01.25. Folkbeavató a Kákics Együttessel

MESE

Sorozatunk előadásai mind egy-egy tanulságos történetet mesélnek el, a legmagasabb művészi elvárásoknak megfelelően. Ez már önmagában is figyelemre méltó, ugyanakkor közös vonása ezeknek az előadásoknak az is, hogy a klas zszikust próbálják meg összekötni az újjal, a hagyományt a jelennel.

Javasolt korosztály: 4 éves kortól 11.16. MÁV Szimfonikusok –Fülep Márk: Vuk

01.11. BonBon Matiné: Ludas Matyi 03.01. Danubia Zenekar – Nem klasszikus mesezenék

HANGADÓ JUNIOR

Aki a Magyar Zene Háza családi programjait böngészi, azt valószínűleg nem kell arról győzködni, hogy a ZENE jó dolog. És hogy jó, fontos, hasznos – és a sor persze szabadon folytatható – már gyerekkorban barátságot kötni vele. Már csak az a kérdés, hogy pontosan miért? Egyáltalán, mire’ jó’ a zene? Meg ha már itt tartunk: mitől zene a zene? A Hangadó Junior alkalmain egy szórakoztató műsor mintájára, rengeteg játékon keresztül, a zene (és persze az élet) egy-egy nagy kérdését vesszük górcső alá. Olyan állandó rovatok segítségével, mint a vicces zenetörténet, a közös muzsika, vagy a műelemző torna.

Javasolt korosztály: 6 éves kortól 10.19. Mitől zene a zene?

11.30. Milyen zenék vannak? 01.18. Miért énekelünk?

02.22. Milyen hangszerek vannak? 03.29. Hogyan születik a zene?

RAMAZURI

Folytatódik nagysikerű sorozatunk, a Ramazuri! A korábbiakhoz hasonlóan ezen a napon is átalakul a Magyar Zene Háza, hogy fogadja a családokat, akik mindenfelé barangolva a legkülönbözőbb foglalkozásokon és játékokban vehetnek részt. Sőt, aki pecséteket gyűjtve az „útlevelébe” legalább hat helyszínt meglátogat, akár a Zene Háza kitüntetését is megszerezheti!

Javasolt korosztály: 4 éves kortól 10.05. | 11.09. | 12.14.

BABAZURI

A Babazuri népszerű sorozatunk, a Ramazuri kistestvére, ahol valóban a kicsikre gondolunk! Hiszen a „gyerekek zenei nevelése 9 hónappal a születésük előtt kezdődik” – vallotta Kodály Zoltán. Célunk, hogy az egész család – beleértve a legkisebbeket is – jól érezze magát! Bízunk benne, hogy olyan élményben lesz részük, amit otthon is érdemes feleleveníteni.

Ajánlott életkor: 0-3 év 10.19. | 11.30. |01.18.

Ringató

Együtt énekelni, együtt mozogni nem csak jó játék, de fejlesztő hatással van kicsikre és nagyokra egyaránt. Kedd délelőttönként (10:15-től és 11:00-től) a legkisebbek számára készülünk zenei foglalkozásokkal. A Magyar Örökség-díjas

Ringató foglalkozás heti rendszerességgel elérhető a Zene Házában. A foglalkozásokat az őszi félévben Gáll Viktória helyetteseként Ujvári Klára tartja.

Ajánlott életkor: 0-3 év 09.17. | 10.01. | 10.08. | 10.15. | 10.22. | 10.29. | 11.05. | 11.19. | 11.26. | 12.03. | 12.10. | 12.17. 01.14. | 01.21. | 01.28.

MÉLYSÉGEK ÉS MAGASSÁGOK

A novemberben nyíló

Cziffra György kiállítás elé

„…csak az árnyékból a fénybe való átmenet korszakaiban éreztem valóban, hogy élek és szabad vagyok. Olyankor, amikor sötét börtönéből kiröppenhetett a tűzmadár.” Ezzel az első, felületes pillantásra túlzottan patetikusnak tűnő mondattal zárult 1977-ben a magyar zongorázás és a 20. századi előadóművészet egyik legnagyobb alakjának, Cziffra Györgynek az önéletrajzi könyve. Ha a metafora mélyére tekintünk, szédülve állapítjuk meg, hogy épp Cziffrával kapcsolatban nem túlzás ez a megfogalmazás. A kitörés gesztusa kísérte életének első felét.

Cziffra, a legendás művész egyben a legendák hőse is. Rossz pillanatban született, 1921. november 5-én, a magyar történelem egyik mélypontján, elszegényedett cigányzenész családban, Budapest egyik nyomortelepén, amit így hívtak: Tripolisz. Rendkívüli tehetsége olyan kalandos módon került a köztudat radarjára, hogy az önmagában is mesés – tény az, hogy tízéves korára a Zeneakadémia bűvkörébe került. Ott, álmának megfelelően, klasszikus zongoristát akartak faragni belőle, ami sikerült, de a fiatalembert visszahúzta a család nyomora: a magas zene szentélyét füstös kávéházakra, bárokra, mulatókra cserélte. Nem sokáig, mert huszonkét évesen, immár nős emberként és leendő apaként behívták katonának és az orosz frontra került. Megszökött, átállt az oroszokhoz – talán ez mentette meg az életét. Évekig nem zongorázott. Hazatérve ismét a pesti éjszakában kereste kenyerét. És ismét szökni próbált, ez alkalommal az országból, 1950-ben, családjával együtt. Elfogták. Börtön és munkatábor volt a büntetése, százkilós köveket kellett cipelnie a Miskolci Egyetem lépcsőjének építéséhez. Több, mint két év maradt ki muzsikus életéből. Szabadulás után vissza a bárba. Kilátástalanság. Miközben az éjszakai vendégek csodájára jártak zongorázásának.

Hirtelen nem várt fénysugár: a Zeneakadémia újra kinyitotta előtte kapuit. Innentől gyorsabban peregtek az események, a kommunista rezsim, mintha kicsit megbánta volna a nép egyszerű fiának meghurcolását, lehetőségeket adott, a koncertpódiumon és a hanglemezstúdióban egyaránt. Cziffra híre kiszivárgott az országhatárokon túlra. Az 56-os forradalom előestéjén Bartók II. zongoraversenyét játszotta az Erkel Színházban: a börtönviselt zseni a tíz éve halott emigráns géniusz művét. Ez már maga volt a forradalom! Másnap családjával együtt elhagyta Magyarországot. Odakint királyként fogadták, Párizsban telepedett le, és csak a mai pop-sztárokhoz hasonlítható nemzetközi ünneplésben lett része. Joggal, mert művészete egyedülálló: lélegzetelállító virtuozitás, robbanékony előadásmód, hihetetlen kidolgozottság és – mindezek mögött – poétikus mélység jellemzi máig csodált, és felül nem múlt interpretációit. Diadalai csúcsán szólt közbe ismét élete drámájába a sors: egy balesetben elvesztette egyetlen, imádott fiát, aki karmesterként művésztársa is volt. Ám Cziffra tekintete még így is a fény felé fordult. Megvett egy Párizs környéki romos kápolnát, amiből csodát alkotott; létrehozott Liszt Ferenc szellemében egy alapítványt, amelynek segítségével élete utolsó pillanatáig támogatta a fiatal, tehetséges művészeket. Sok örömöt adott emberek százezreinek, és talán ez pótolta számára azt az örömöt, amit az élet oly gyakran tagadott meg tőle.

Cziffra György sorsát, művészetét, korát kívánjuk bemutatni a Zene Házára jellemző, elmélyült, ugyanakkor játékos, interaktív kiállítással, együttműködve a Kulturális és Innovációs Minisztériummal és a Cziffra Fesztivál jubileumához kapcsolódva.

SZÖVEG BATTA ANDRÁS

A Magyar Zene Háza folyamatosan azon dolgozik, hogy a látogatói élményeket fokozza, mindig izgalmasabbá, emlékezetesebbé tegye az itt tartózkodást. Ennek egy újabb bővítménye, hogy a közönség hamarosan egy interaktív, érintőképernyős infófallal találkozhat, és léphet kapcsolatba a kiállítási szint egyik falán, az állandó kiállítás és a Kreatív Hangtér bejáratai között. A Magic wall – Magyar zenei kislexikon nevéhez hűen a magyar zene nagyjairól ad át ismereteket. Fotók, zenék és szöveges ismertetők formájában – és még játszani is lehet vele!

MAGIC WALL –MAGYAR ZENEI KISLEXIKON

A Magic wall – Magyar zenei kislexikon lényegében a Zene Háza első időszaki kiállításából, a magyar popzenét az ötvenes évektől a kilencvenes évekig bemutató Nekünk írták a dalt! című tárlatból indul ki, annak jelenti az alapos kibővítését, immár műfaji korlátok nélkül, illetve időben is korábbról kezdődik, és tovább is jut. De miről is van szó?

A Zene Háza missziójának egyik alappillére a zenei ismeretterjesztés, amit napi szinten megteszünk iskolás csoportoknak az állandó kiállításban, a Kreatív Hangtérben, a Hangdómban, idén ősztől a utazó foglalkozásokon az ország távoli pontjain is, aztán ismeretterjesztő előadásokon, és szinte minden eseményünkön, beleértve a koncerteket, illetve a Popkulturális Klubkönyvtárban, ahol a magyar popzene teljes anyagát (lemezek, cd-k, kazetták, könyvek, magazinok, plakátok, stb.) igyekszünk összegyűjteni, és hozzáférhetővé tenni. Ennek a ház minden terét bejáró missziónak az újabb eleme ez az érintőképernyős, interaktív kislexikon, amely ott helyben a falon lapozgatható, hallgatható, böngészhető, tanulmányozható.

A Magic wall – Magyar zenei kislexikon t, a három nagyméretű érintőképernyős felületet hamarosan elkezdheti használni a látogató közöség. Egy idővel bővülő tudástér, információs fal szerepét tölti majd be, ahol a magyar zene legfontosabb szereplőiről tudhatunk meg számtalan érdekességet, műfaji

korlátok nélkül. A klasszikus zenétől, a tradicionális zenén át a pop és rockzene megannyi válfaján keresztül, a jazz és az elektronikus zenei előadókig több mint ezer magyar zenei szereplő rövid, tömör életrajza, fontosabb adatai, kiemelt lemezei ismerhetők meg, miközben minden zenészről, zeneszerzőről, énekesről akár több kép is látható, egy-egy felvétele pedig –a képernyők melletti fejhallgatókkal – meghallgatható. A kislexikonban kereszthivatkozásokkal lehet a végteleségig kalandozni, minden előadóhoz kapcsolódik főműfaj, ahol akad, alműfaj is, illetve kapcsolódó társelőadók, rokon zenei világban alkotó művészek – így a böngészés akármeddig és persze akárhányszor folytatható. A kislexikon egy alap adatbázissal indul, amelyben az ezredfordulóig megjelent művészek szerepelnek (kivéve az elektronikus zenei rész, amelyben 2010-ig felbukkant alkotók szerepelnek, a műfaj viszonylagos fiatalkorúsága miatt), de ezt az adatbázist folyamatosan bővíteni fogja a ház. Eleinte az időkorlát keretein belül, idővel pedig a 21. század felé is.

A Magic wall – Magyar zenei kislexikon célja, hogy ily módon is megőrizze a magyar zene nagyszerű szerzőinek, előadóinak munkásságát, további ismereteket terjesszen róluk, napi kapcsolatot teremtsen velük a látogatók felé. Ezt segíti az is, hogy egyszerű, az előadók képeit felhasználó játékokkal a legkisebbeket, így az egész családot is megszólítja majd az installáció.

LISTEN. címmel új időszaki kiállítás nyílik 2025 elején a Magyar Zene Házában, amely egy egészen egyedi koncepcióval és üzenettel mutat be a Föld minden tájáról zenei tradíciókat. Garry Bassin amerikai filmrendező munkái alapján, az ő és a Zene Háza Kiállítási osztályának közös kurátori megvalósításában.

LISTEN. — UTAZÁS A VILÁG ÉLŐ ZENEI HAGYOMÁNYAIBAN

– INDIAI TÁNCOS, TWIN PLANET / PETER RAKOSSY

Garry Bassin amerikai filmrendező 10 éven keresztül, a világ különböző pontjain forgatott, hogy az emberiség hagyományos zenei kultúrkincsét egy sokrészes dokumentumfilm sorozatban mutassa be. Ez lett a  The Listen Project címen ismert zenés széria, amelynek címe is arra utal, hogy minden érdemi kommunikáció a nyitott megfigyeléssel és befogadással kezdődik. A LISTEN. kiállítás célja, hogy a filmsorozat anyagának bemutatásán keresztül közelebb hozza a látogatókhoz a távolabbi zenei kultúrákat, és felkeltse az érdeklődést az élő zenei tradíciók iránt, mindezt többérzékszervi élményt támogató tárgyi és térszervezési eszközökkel, installációkkal – a lehető legszélesebb közönséghez szólva.

Garry Bassin lassan negyedszázada működik együtt Tomoko Yamaguchi színész-producer-íróval, és együtt több mint tíz éven át dolgoztak a The Listen Projecten, amelyben magyar operatőr, Csoboth Attila és magyar fotós, Rákossy Péter is dolgozik. A több mint harminc országban, több mint száz előadóval forgatott filmek képezik a kiállítás alapanyagát, amely a zenei és kulturális különbözőségeink ünneplése, és egy kísérlet arra, hogy mindannyiunkat közelebb hozzunk egymáshoz azáltal, hogy rávilágítunk a világszerte létező pozitivitásra. A filmek ritkán láthatóan intim módon mutatják meg az élő zenét, a tradicionális muzsikálást, és közben egészen elképesztő helyeit is bejárjuk a bolygónak Georgiától Belizen át Krétáig, Patagóniától Izlandon át Indiáig és messze tovább. A kiállítás betekintést nyújt a világ különböző részein, földrajzi és társadalmi okokból

más-más evolúción keresztül megszületett zenei kultúra egy-egy izgalmas szeletébe. A világ más-más pontjain ugyanazokat az életeseményeket és érzelmeket öntik formába az ott élő emberek a zenéjükön keresztül, izgalmasan sokszínű eredménnyel. Mindenki által átélt érzelmek és megélések, eszközeiben és hangzásában rendkívül sokféle módon. A Listen Project egyik fő üzenete, hogy a bemutatott jelenetek egyidejűleg vannak jelen a világ különböző pontjain. Megérkezünk a világba, rácsodálkozunk arra, harmóniában vagyunk a természettel, aztán az élet csodái és nehézségei, az érzelmek átütő ereje szintén a zenén keresztül élhető át a legerőteljesebben. De a kiállítás bemutatja azt is, hogy az egymásra figyelés, a kommunikáció kulcskérdés az emberiség fejlődése szempontjából, miközben a zene minden aspektusában ott

van az életünkben, a közösen megélt ceremóniáktól a mindennapokban is megjelenő ritmus erejéig. Mindez a filmek mellett fotókkal, hanganyagokkal, installációkkal és tárgyakkal is megjelenik a kiállításban.

Az élmények egyetemesek, csak különböző hangokon szólalnak meg – nagyon sokan mások mellett szerepel a tárlatban a Garifuna Collective, Carminho, Ivan Duran, Marjan Vahdat, Boban és Marko Marković, magyar részről pedig Sebestyén Márta, Lajkó Félix, a Parno Graszt, vagy éppen Roby Lakatos és Lakatos Miklós. A FIGYELEM létfontosságú, legyünk nyitottak a befogadásra.

A kiállítás a Báger András vezette BAHCS architects építésében készül, az installáció tervező: Bodóczky Antal.

FOTÓ KATHAKALI

HANGDIMENZIÓK – ZENEI UTAZÁSOK TÉRBEN ÉS IDŐBEN

A Magyar Zene Háza Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben című állandó kiállítása egy különleges tárlat, amely a zene történetének legfontosabb állomásait mutatja be – európai, illetve hazai fókusszal. Mindeközben előszeretettel használja a technológia eszközeit, és játékosan vonja be a látogatót, hogy új ismereteket nyújtson a zenéről.

Zenepedagógiai foglalkozásaink, amelyek a tárlat anyagát felhasználva, az iskolai tantervhez illeszthetően is a tananyag komplex, élményszerű elsajátítását teszik lehetővé minden korosztály számára.

A következő zenepedagógiai foglalkozások kapcsolódnak az állandó tárlathoz:

ALSÓS OSZTÁLYOKNAK (KOROSZTÁLY: 1-4. OSZTÁLY)

Utazás Zengőfalvába

Mesés, játékos foglalkozás és muzsikás kalandozás néphagyományaink világában

Állati muzsika

A kiállítás az ősi ritmusoktól egészen a 21. századig az élet körforgásán keresztül meséli el a zene jelentőségét, úgy, hogy végighalad a legfontosabb zenetörténeti fordulópontokon, és kiemel egy-egy ikonikus alkotót. Időben és térben tehát nagyon mélyen kezdődik felfedező utunk: a zene születésénél. Ezután évszázadokon át követhetjük a zene életét és azt, hogy mit jelentett a hangok rendezett sora az embereknek, különös tekintettel a magyaroknak Európa fényében, olykor árnyékában. A kiállítás önmagáért beszél, pontosabban zenél, mert amerre fordulunk, mindenütt zenét hallunk. Itt a tárlat tárgya maga a zene. Hallgass a zenére! – mondhatjuk Shakespeare után szabadon –, de ne csak arra, ami a fejhallgatóból jön, hanem arra is, ami körülötted és benned van. És amikorra majd elérünk napjainkhoz, és sétánk befejeződik, sok hang vésődik be elmédbe és lelkedbe egyaránt.

Az állandó kiállítás megtekintésére ajánlott két-három órát szánni. A kiállítás időpontjaira a jegyek – főképp a hétvégi idősávokban – nagyon gyorsan fogynak. Kérjük önöket, hogy lehetőség szerint előre váltsák meg a belépőiket, mert elképzelhető, hogy a helyszínen erre már nem lesz lehetőség. A hétvégi idősávokban csak akkor induljanak el megtekinteni a kiállítást, ha előre megvásárolták belépőjüket!

Mesés kirándulás az állatok és hangok birodalmában

Népzenei hangoló

Interaktív népzenei kedvcsináló általános iskolások számára

FELSŐS ÉS KÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOKNAK (KOROSZTÁLYRA SZABOTT VÁLTOZATBAN: AZ 5-8. OSZTÁLY ÉS 9-12. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA)

Kottaírástól a hangkódolásig

Különleges, játékos zenei élmények, interaktív –kreatív keretben!

Zenélő történelem

Zenetörténeti gyorstalpaló

Történelmi slágerlista

Játékos, interaktív foglalkozás keretében tekintjük át a magyar zenetörténet jelentős pillanatait, egészen napjainkig

A foglalkozásokról további információ és jelentkezés: a zenehaza.hu/iskolaknak-es-ovodaknak oldalon.

MEGÚJULT A KREATÍV HANGTÉR!

A Magyar Zene Háza interaktív kiállítóterében, a Kreatív Hangtérben kortól és zenei előképzettségtől függetlenül a hangok végtelenül gazdag világát fedezhetik fel a látogatók – úgy, hogy olyan hangszereken, hangkeltőkön játszhatnak, amiken még a legnagyobb popsztárok sem!

A „Játsszunk zenét!” szlogen igazán ebben a kreativitást előhívő hangtérben nyer értelmet a földszint alatti kiállítótérben. A nagyszabású, egyedi tervezésű hangkeltő installációk mind kipróbálhatók, megszólaltathatók, és mind igen nagy élményt kínál, kortól és zenei élőképzettségtől függetlenül. És most új eszközzel bővült a „hangszer-park”: a Red Dot-díjas Musicon „ritmushenger” segítségével hétköznapi hangokat, zörejeket alakíthatunk ütemekké,

dallamokká. Vagy persze továbbra is a közösség varázsát élhetik át a látogatók, amikor az Orchestrion virtuóz robotzenekar karmestereként brillíroznak, rögzíthetik első hangfelvételüket a Kreatív Hangstúdióban, létrehozhatnak négyszólamú ritmuskompozíciókat a Ritmushajtányon, megcsodálhatják, ahogy egy százéves elektrofon hangszer, a Chladni-Theremin hangjai szebbnél szebb geometriai mintázatokat rajzolnak ki. A kisebbeknek élvezetes játék

ROBOTORGONA-KONCERTEK A KREATÍV HANGTÉRBEN

2024. SZEPTEMBER 19., 18:30 2024. OKTÓBER 31., 18:30 2024. NOVEMBER 28., 18:30 2024. DECEMBER 19., 18:30 2025. JANUÁR 30., 18:30

a HANGolyópálya, ahol a látogatók építhetik meg a legurított golyók zenei útvonalát, azok pedig csilingelő dallamokat keltenek életre. A Hangfestővel énekléssel, vagy zongorázással színes formák kelnek életre, amelyeket egy holoventilátor jelenít meg.

A Magyar Zene Háza egyik alapcélja, hogy mindenki számára közelebb hozza a zene világát, a Kreatív Hangtér ezt nagyon érzékletesen, két kézzel megfogható módon teszi átélhetővé. Az installációk koncepcióterveit Váczi Dániel zenész alkotta meg, és a Medence Csoporttal, valamint külső szakértői csapatával közösen hozta létre az egyedülálló hangszereket.

A Robotorgona egy zenetörténeti utazáson keresztül kalauzolja a hallgatókat, miután Váczi Dániel több évszázad legjelentősebb zenei szerzeményeit hangszerelte a számítógép által vezérelt, de teljesen akusztikusan megszólaló hangszerre. Bachtól Mozarton át Bartókig, a Beatlesig és Britneyig terjed a feldolgozott művészek skálája.

A Zene Háza a 2022-es megnyitásától egy folyamatosan bővülő Ajándékbolttal is várja a látogatókat, amelyben a házhoz kapcsolódó ajándéktárgyak, a kiállításainkhoz kapcsolódó termékek, a zenéhez kapcsolódó kiadványok, könyvek, lemezek, cd, hangszerek, illetve egyedi tervezésű és általános ajándéktárgyak szerepelnek a kínálatban.

ZENE HÁZA

AJÁNDÉKBOLT

A Zene Háza Ajándékboltja jóval több mint egy múzeumshop, hiszen a zenei ismeretterjesztés még itt is fontos elem, a ház a shop kínálatát mindig igyekszik a missziónknak megfelelően kialakítani, bővíteni. Így aztán, aki betér az Infopult mögött található, mindenféle termékkel, tárggyal teli üveghelyiségbe, biztosan talál valami zenéhez, Zene Házához köthető, megnyerő dolgot.

A KIÁLLÍTÁS AJÁNDÉKTÁRGYAI

A Zene Háza állandó, zenetörténeti kiállítása ( Hangdimenziók – zenei utazások térben és időben ) mellett már bemutatott két időszaki kiállítást is, amelyekhez egyaránt készültek és tartoztak kapcsolódó ajándéktárgyak, termékek. A 2023-ban nyílt Nekünk írták a dalt! – A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig című kiállítás a hazai popzene hőskorát mutatta be, ehhez egyedi tervezésű termékek kapcsolódtak, magyar lemezborítós hűtőmágnesektől, kitűzőktől a zenekaros pólókon át a korszak emblematikus édességeikig, játékaikig, használati tárgyaikig. Természetesen az időszakot bemutató könyvek, a tárlatban szereplő előadók lemezei és sok más mellett. Ezekből még számos termék elcsíphető a shopban. A 2024 májusában nyílt és szeptemberben bezárt Dívák & Ikonok című második időszaki kiállításhoz, a dívák történetét, egy 150 éves kultúrtörténeti folyamatot bemutató tárlathoz ugyancsak készültek egyedi termékek, dívásított kiegészítők, és persze számos kiadvány, a lemezek mellett leginkább könyv, amely a több száz kimagasló tehetségű vonatkozó előadóról szól – köztük rengeteg egészen exkluzív, angol nyelvű kiadvány is akad. Ezek egy része még mindig szintén megvásárolható a shopban.

ZENEI KIADVÁNYOK, HANGSZEREK

A Zene Háza Ajándékboltjában az egyik legbővebb kínálat a zenei könyvek, kották, magazinok területén érhető el, alapfeladatunknak tartjuk, hogy a magyar nyelven forgalomban lévő, műfajhatárok nélküli, zeneközeli kötetekből legyen megvásárolható példány a boltban. A Szabadtéri színpad felől is böngészhető „kirakatból” is látszik, hogy bő a választék, de ugyancsak az, az angol nyelvű könyvek terén. A shop méretéhez mérten igyekszünk a lehető legtöbb hanglemezt is kínálni, egy gyorsan pörgő, gyakran változó készletből lehet válogatni, szintén műfaji határok nélkül – új és újra kiadott albumokkal egyaránt. Az olvasható, meghallgatható zene mellett a zene előállítását jelentő hangszerekből is akad egy kisebb szelekció a shopban, ez persze a helyhiány miatt leginkább a kisebb méretű, akár érdekességet jelentő hangszerekre vonatkozik.

ZENE HÁZA BRANDESÍTETT TERMÉKEK

Az Ajándékbolt a nyitástól kínál brandesített, „MZH-sított” termékeket, amelyek között akadnak esernyők, sálak, bögrék, ruhaneműk, kiegészítők és még sok más. A ház jellegzetes, fénykutas tetőszerkezetét például tökéletesen lehet viszont látni egy szétnyitott esernyőn. A kínálat, ahogyan más területeken, itt is mindig bővülőben van.

EGYEDI TERVEZÉSŰ AJÁNDÉKTÁRGYAK

Szintén a nyitástól kaphatók egyedi, iparművészek által ide tervezett ajándéktárgyak, ékszerek, kerámiák, papírból készült műalkotások. Utóbbiakból például igen népszerű a ház tetőszerkezetét és metszetét mintázó, bekeretezett ajándéktárgy. Ezek mellett persze még számos egyéb érdekesség és klasszikus ajándéktárgy is szerepel a kínálatban.

ŐSZI-TÉLI HANGDÓM-PREMIEREK

A „Hangdóm-moziműsor” aktuális kínálata a következő oldalakon böngészhető, itt pedig a négy új őszi-téli programot kínáljuk, amelyek között akad egy abszolút egyedi, egészéjszakás élmény, és három DOME-premier – animációs rövidfilmekkel, a Csehországgal folytatódó Lands of Dome nemzetközi együttműködéssel, és Budapest 150 évét ünneplő imázsfilmmel.

DOME_SPATIAL ALKONYATTÓL PIRKADATIG: IMMERZUM LUCIDA

Audiovizuális álomkalauz a bevállalósoknak a Hangdómban! 2024. szeptember 21., 22:00 – 2024. szeptember 22., 06:00-ig

A Zene Háza egy exkluzív sorozatot indít a Hangdómban, amelynek keretében a leginkább vállakozó kedvű vendégeket invitálja egy akár alvással is egybekötött audiovizuális eseményre. A nap-éj egyenlőségek, illetve napfordulók időpontjaihoz igazodva évente négyszer éjszakára is megnyílik a Hangdóm kapuja egy maratoni meditatív élményre. A matracokon fekvő közönségnek lehetősége nyílik arra, hogy a Hangdóm adta technikai adottságokat – a hang és vizuális elemek térbeli mozgását – kihasználva, megtapasztalják a relaxáció, illetve az alvás különböző fázisait. A hangterápiás élményként is definiált program késő este indul és hajnalig tart. A Sleep Sonic és Immerzum projekteket is fémjelző Halász Péter több mint 10 éve foglalkozik alvás, illetve álomkalauzolásra is alkalmas különleges zenei tartalmakkal. Intuitív kezdeményezésként indult a londoni egyetemi tanulmányai alatt, hogy felülkerekedjen a közös lakásokban uralkodó hangzavaron, majd az évek során fokozatosan jelentős érdeklődéssé és szenvedéllyé nőtte ki magát. A tapasztalaton és tudományos ismereteken egyaránt alapuló téma személyes projektjének, a Sepia Sound Studionak az egyik vezető aspektusává vált

DOME_LIVE 026 ANIMÁCIÓS RÖVID VIZSGAFILMEK 2024. október 2., 19:00

A Hangdóm audiovizuális infrastruktúrája rengeteg potenciális lehetőséget kínál, nem csak az alkotók, hanem az oktatási intézmények számára is, a leginkább nemzetközi szinten. Nem véletlen, hogy Budapest az utóbbi pár évben egyre hangsúlyosabb helyszínévé vált a hangművészeti színtérnek. Számos, a többcsatornás rendszerekre szakosodott alkotók, legendás elektronikus zenei előadók és zeneszerzők, vizuális és médiaművészek érdeklődnek a Hangdómra tervezett tartalmak készítése felől. Azon túl, hogy a Zene Háza hónapról hónapra bővíti a repertoárját elismert művészek munkáival, fontosnak tartja, hogy a  jövő alkotói is lehetőséget kapjanak a rendszer megismerésére, illetve annak használatával exkluzív tapasztalatokat gyűjtsenek és ezáltal komoly szakemberekké válhassanak. A Zene Háza ezért is indított hosszútávú együttműködéseket hazai és külföldi művészeti egyetemekkel egyaránt, amelyek keretében a diákok a tanterv részeként kísérletezhetnek immerzív tartalmakkal a Hangdóm rendszerén. Az elmúlt két évben többek közt a MOME media design, illetve animációs szakának, a Zeneakadémia elektronikus zenei mediaművészet szakirányának, és a METU animáció szakának hallgatói járhattak be és dolgozhattak hangi és képi tartalmakon. Az ide készült és itt bemutatott diplomamunkákból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

Pálovics Emese / Faddi Bianka: Bad Trip

Rimai Frida: FLOW

Gyarmati Dezső: Zuhanás

Máthé Ágnes és Lovász Ákos: Kollázs

DOME_LIVE 027 LANDS OF DOME #2 –CSEHORSZÁG

Czech Spatial Audiovisual Mixtape 2024. november 6., 19.00

A Lands of Dome nemzetközi audiovizuális programsorozat különböző kultúrák neves, illetve feltörekvő alkotóit kéri fel, hogy bemutatkozzanak munkáikkal a Hangdómban. A programok az adott országot képviselő intézetekkel együttműködésben valósulnak meg. A sorozat második meghívottja

Csehország, ahonnan elektronikus zenei alkotókat vontunk be a Cseh Centrum segítségével. Ők a cseh kortárs hang- és vizuális művészet széles skálájáról hoznak egy négy darabból álló masszív csokrot.

dné: Basic Living

NIVVA: Low

Aid Kid, Miroslav Hloucal & Gustav Brom Czech Radio Bigband: See You

DOME_LIVE 028 A VÁROSLIGET MESÉI

Történetek a Liget aranykorából a születésétől napjainkig –a Fortepan gyűjteményéből megelevenített képeken 2025. január 15., 19.00

Budapest 150 éves megalapítására emlékezve az Animatiquával együttműködésben Fortepan fotói felhasználásával készült el a Zene Háza Hangdómjára “ A Városliget Születése ” című imázsfilm a főváros központi parkjának képes történetéről, a Fortepan gyűjteményéből fellelhető fényképek alapján. A park és környezetének régmúltja animált fotókon elevenedik meg, részese lehetünk a mindennapoknak, szinte együtt sétálhatunk híres zeneszerzőkkel (Liszt Ferenccel, Erkel Ferenccel, Bartók Bélával), tudósokkal (Teller Edével, Neumann Jánossal, Nicola Teslával), és az akkori lakókkal. A 360°-os archaizáló film első, ugyanakkor legnagyobb részében a Városliget múltja 1945-ig elevenedik meg, főhelyen az itt zajlott 1896-os világkiállítással – leginkább Klösz György által készített fotóknak köszönhetően –, és a körülötte zajló eseményekkel, ma már nem látható épületekkel az Iparcsarnoktól a Regnum Marianum templomig, és a Cirkusz, valamint az Állatkert korabeli megjelenéséig. Miközben az akkori Ligetet járjuk be, és haladunk előre az időben, kisebb történetekben követhetjük nyomon, hogy például a közelben, a mai Kodály köröndnél lakó Kodály Zoltán hogyan sétált át a szomszédos parkba. A század második feléből többek közt a Liget majálisainak korabeli hangulata elevenedik meg, a jelenbe tartó záró részben pedig végképp szembesülhetünk vele, hogy a város folyamatosan mozgásban, átalakulóban van.

Aktuális Hangdóm-csodák

A 360 fokos kupola egyben vetítővászon is, a 27.4 csatornás ambisonic hangrendszer mögötte helyezkedik el. Itt aztán forgathatja a fejét az, aki beül a tér közepére! A hangzó világ elevenedik meg, a természet hangjaitól a komponált zenéig. Időről időre el kell jönni ide, megismerni a legújabb felfedezéseket! Íme az aktuális „Hangdóm-moziműsor”, az őszi-téli bemutatókhoz pedig a 72. oldalra kell visszalapozni.

DOME 000— Hangulatok

(18 perc, 4 éves kortól ajánlott)

Az első üzenet a Kárpát-medence hangjait és képeit közvetíti, különleges hallási és látási perspektívából.

DOME 019 —Renoir (25 perc, 6 éves kortól) Bosch és Csontváry után a Hangdóm programja harmadszorra kapcsolódik a Szépművészetiben bemutatott kiállításokhoz, és ezúttal Renoir festményeit szabja háromdimenziós környezetbe.

DOME 006 — Hangdóm: Az intergalaktikus átjáró (29 perc, 6 éves kortól, fényérzékenységi rohamokra hajlamosaknak nem ajánljuk)

Mire képes a Hangdóm? Mi az a térhangzás? Mit jelent a 360 fokos vetítés?

Tengernyi kérdés, melyekre ezúttal vetítés formájában érkeznek a válaszok.

DOME 008 — Bosch: Földi gyönyörök kertje (29 perc, 16 éves kortól)

Kollázs animációs technikával mozgásba hozzuk a németalföldi festő hármas oltárképét, miközben korabeli polifonikus kórusműveket hallgathatunk.

DOME 021 — Platon Karataev: Napkötöző (22 perc, 7 éves kortól)

A Platon Karataev negyedik, Napkötöző című lemezéből először a Zene Házában kaphatunk ízelítőt, nem akármilyen köntösben: egy háromdimenziós, egybefüggő, kisfilm jellegű videoklip-csokor formájában.

DOME 012 — Ligeti György:

Szimfonikus költemény 100 metronómra (21 perc, 12 éves kortól)

Hipnotikus mű, mely során 100 metronómot hallunk zenélni, és a mágikus tér közepéről végighallgatjuk, ahogy a kattanások hol együtt, hogy külön-külön kifutnak az időből, elnémulásig.

DOME 009 — Cloudhitects –Pontfelhő Budapest (24 perc, 10 éves kortól)

Szokatlan utazás, amely során Budapest látványosságai (Parlament, Lánchíd, Várkert Bazár, Hold utca, Hősök tere stb.) naturalista pontfelhős környezetbe kerülnek.

DOME 022 — Zsolnay Fényfesztivál Showcase (16 perc, 7 éves kortól)

Audiovizuális program, amely az ország egyik leglátványosabb rendezvényeként számontartott Zsolnay Fényfesztivál világát idézi meg.

DOME 014 — Szemző Tibor: Csoma Kaleidoscope (51 perc, 6 éves kortól)

A Hangdóm ezúttal egy varázslatos kaleidoszkópként viselkedik, és megidézi azt a leírhatatlan Himalája-élményt, amelyek között a zarándok-tudós Csoma élte napjait a hegyek között.

DOME 010 — Berg Judit & Pálfi Zsolt: Lengemesék (20 perc, 3 éves kortól)

A Berg Judit által fémjelzett Lengemesék most egy új dimenzióban éled újjá – nem csak a nagyobbacska óvodások és kisiskolások számára.

DOME 023 — Szauder Dávid:

Mestersége az intelligencia (20 perc, 7 éves kortól)

A mesterséges intelligencia itt van velünk, vegyünk hát egy nagy levegőt, kapcsoljuk be a biztonsági öveket, és hagyjuk, hogy 20 percre újraértelmezze az elmúlt 2000 év művészetét.

DOME 015 — Eötvös Péter: Mese (27 perc, 12 éves kortól)

Eötvös Péter 1968-ban írt kultikus hangjátékához, a  Meséhez öt különböző verzió (Horváth Adrienn, Siteri Nóra, Székely Ákos, Szőnyi Máté, Takács Bori munkái) készült a félgömb alakú vászonra.

DOME 016 — Csontváry: Levante (20 perc, 3 éves kortól)

Csontvárynak a „nagy motívum” nyomában tett utazásai Miss Virgács (Németh Nikolett), és a mediterrán medence zenéinek vezetésében jelennek meg a Hangdómban.

DOME 024 — A kék vércse (20 perc, 4 éves kortól) Alakulásának 50. évfordulójára egyedülálló térhatású filmet készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kékvércse-védelmi Munkacsoportja, amelyet a Zene Háza Hangdómjában, ezen a háromdimenziós, térhatású vásznon lehet a leghatásosabb módon megjeleníteni.

DOME 020 — Somló Dávid: A terek beszélnek – hallod? (22 perc, 7 éves kortól)

Somló Dávid hangművész direkt ide készült munkájában hosszan kitartott, rezonáns zenei hangok és elképzelt hangtájak folynak észrevétlenül egymásba, analóg fotókra épülő, álomképszerű animációval.

KÍSÉRLETI KEDDEK

Keddenként a leginkább formabontó audiovizuális élmények láthatókhallhatók a Hangdómban:

Jegyinfó, további részletek a Zene Háza honlapján.

HANGDÓM NYITVATARTÁS

hétfő: zárva (minden hónap első keddjén és szerdáján zárva) kedd, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap: 10-18 óráig

(utolsó vetítés 17:30-kor indul)

péntek: 10-19:30-ig

(utolsó vetítés 19:00-kor indul)

Ősszel új sorozat indul a Magyar Zene Háza Popkulturális Klubkönyvtárában: a lemezhallgatás rítusát elevenítjük fel olyan hazai előadók albumainak közös meghallgatásával, amelyek valamilyen módon izgalmasan járultak hozzá a magyar populáris zene történetéhez. Az estek szerkesztője, műsorvezetője, humán dj-je Horváth Gergely, akit a legtöbben a Petőfi Rádióban egykoron nagyot futott Kultúrfitnesz című műsor mindeneseként, illetve a  Jézus és a rock and roll című könyv szerzőjeként ismernek.

INTERJÚ JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD

MAGYAR ALBUMMM! SOROZAT A KLUBKÖNYVTÁRBAN

2018-ban a fővárosi B32 galériában már indítottál egy sorozatot, amelynek a nemzetközi populáris zene kulcslemezei álltak a fókuszában. A pandémia idején a széria átköltözött az online térbe, aztán elhalt.

A Magyar Zene Házában viszont meghatározó magyar albumokról lesz szó. Milyen eredők mentén alakult ki a koncepció?

A koncepció voltaképpen a régi: ha még emlékszünk, hogyan hallgattunk zenét, amikor – az Illés-slágert idézve –„csillogó fekete lemezeken Little Richard énekelt”, akkor azt is tudjuk, mit adott a lemezjátszás a zene rajongóinak; zenehallgatásra dedikált időt, mély figyelmet, böngészendő szövegeket és emlékezetes borítókat. És még ennél is többet, mert a médium maga is hatott a dalszerzésre; már a kislemezek A és B oldal-jelzete felvetette a dalok prioritásának és sorrendjének kérdését, ami magával hozta az egész albumot szervező zenei vagy gondolati koncepció megszületését és alkalmazását. Egy lemez kézbevehető tárgy, ami erőteljesen formálja a személyes kapcsolatot a szerzőkkel és előadókkal is. Az MZH munkatársai tavasszal kerestek meg, hogy szeretnék, ha folytatnám ezt a sorozatot, de magyar lemezekkel. Az albumokat a szerző vagy előadó jelentében, saját élményeinek felidézésével hallgatjuk meg a Magyar Zene Háza Popkulturális Klubkönyvtában, amelynek egyre bővülő lemeztárából válogattuk az LP-ket, és amely a sorozat alkalmain így lesz egy-egy hazai nagyot szóló zenelemez játszóháza.

Az őszi alkalmakon mit és kiket hallgathatunk, illetve mi és ki várható a tavaszi folytatásban?

„Az igazi nagy művészek egy-egy nagylemezt mint műalkotást készítettek el, ezek miatt volt érdemes zenét, dalokat hallgatni” – írja önéletrajzában Presser Gábor, majd hozzáteszi, hogy általában egy-két „húzódal” adta el azokat. Lemezhallgató sorozatunk címe épp az LGT harmadik albumának ( Bummm!, 1973) parafrázisa, amelyről jóval több dal lett népszerű és máig emlékezetes. A sorozatnyitó alkalmon egy olyan többfedelű LP-t ( Edison Fonográf Album, 1977) hallgatunk meg közösen, amely egyszerre reflektál a zenekar nevére, a lemezhallgatást is lehetővé tevő technológiára, valamint a korra, amelyben megszületett. Vendégem Bródy János. A novemberi alkalomra az Ivan and the Parazol két tagját, Vitáris Ivánt és Balla Mátét hívtam, hogy a 2021-es Budai Pop című albumuk apropóján beszéljenek a „beat goes on” fontosságáról, decemberben pedig Halász Judit Kép a tükörben című 1973-as LP-je kapcsán a gyereklemezekről, versmegzenésítésekről lesz szó – reményeim szerint a művésznő társaságában. Ami meg a tavaszi folytatást illeti, tervezem, hogy mainstream popelőadók (Hungaria, Bonanza Banzai, Napoleon Boulevard) albumai éppúgy terítékre kerülnek majd, mind a mindenkori underground képviselőié.

ZENEI TÁRSASOZÁS ÉS ÚJ KVÍZSOROZAT A KLUBKÖNYVTÁRBAN

SZÖVEG SZAKÁCS BORBÁLA ZÁHONYI LÁSZLÓ

A Zene Háza Popkulturális Klubkönyvtára a folyamatosan gyarapodó gyűjtemény (zene és olvasnivaló), és az itt zajló ismeretterjesztő programok mellett ősztől zenés társasjátékokkal és popkulturális kvízzel is várja látogatóit.

TÁRSASJÁTÉK-DÉLUTÁN A KÖNYVTÁRBAN? BINGO!

A zenei társasjátékok választéka folyamatosan nő, évről évre izgalmasabbnál izgalmasabb játékokat dobnak piacra a fejlesztők. Épp ideje volt, hogy a Zene Háza könyvtára is beszerezzen belőlük egy alapos válogatást. Most már örömmel jelenthetjük be: felkészülten várjuk a társasozni vágyókat is. Mert mi tesz egy könyvtárat klubbá, ha nem a teret betöltő nevetés, beszélgetés és esetenként egy kis barátságos hajbakapás?

A kínálatban szerepelnek különleges kiadású franciakártyák, vetélkedős műsorok táblásított verziói, trivia kérdések, dalfelismerő játékok és kreatív feladatok egyaránt.

A Disc Cover gyönyörű kártyáival például lemezborítókra és hozzáillő zenei stílusokra lehet asszociálni; minden lapját más és más művész alkotta, hogy egyedi módon inspirálják a játékosokat.

A Hitster meccsei során az elmúlt száz év listavezetőit kell hallás után időrendi sorrendbe állítani, a vérbeli profik pedig az előadó és a pontos cím eltalálásával pluszpontokat kaphatnak – igazi időutazás a rég elmúlt és nem-is-olyan-régen-múlt idők slágereiből. A nosztalgiázás pedig minden korosztály számára elkerülhetetlen része a játéknak.

Ha valaki klasszikusabb ízekre vágyik, két csomag zenés franciakártyával is készültünk: az egyik pakliban a swing és jazz legendái kerültek a kártyalapokra, a másikban a különböző színeket különböző zenei műfajok alkotják menő zenészportrékkal illusztrálva. Vajon ki lehet a pop kőr királya?

A több mint ezer zenei kvízkérdést tartalmazó játékaink mellett pedig az MTV Throwback Music Party Game és a BBC Top of the Pops című műsorából készült

társasjátékok ötvözik tökéletesen a vetélkedők izgalmait a házibulik hangulatával. A játék legmókásabb része egyértelműen az, amikor kazoo-n kell eljátszani felismerhetően egy-egy dalt: szerencséd van, ha a  Call Me Al -t húztad, kevésbé, ha a  Killing in the Name -et. És ha még mindig nem lenne elég a zene, a csöndesebb játékok mellé a hangszigetelt kisteremben fel lehet rakni egy-egy lemezt vagy CD-t is a lejátszóra. Végül is mégiscsak a Zene Háza könyvtáráról van szó.

BASSZUS, TUDTAM! –

VADIÚJ POPKULTURÁLIS

KVÍZSOROZAT

Ha úgy érzed, a bemutatott asszociációs, kártya- vagy táblajátékokon túl zeneőrültként nagyobb kihívásokra vágysz és ezzel még koncertjegyet is nyernél, van egy jó hírünk: Basszus, tudtam! címmel popkulturális kvízsorozat indul a Klubkönyvtárunkban!

A Zene Háza második emeletén működő Popkulturális Klubkönyvtár, ahogy a nevében is jelezzük, igyekszik többet nyújtani, mint egy tudományos tér, ahol gazdag

könnyűzenei hangzó és írásos állományban lehet kutatni vagy élvezettel elmélyülni: szabadegyetemeink és változatos programjaink mellett vannak itt klubkoncertek, Rockfilmklub és egy olyan klubszobánk is, ahol akár társasággal lehet elvonulva lemezeket hallgatni, társasozni vagy csoportos foglalkozásokat tartani.

A kulcsszó tehát a KLUB, egy olyan közösségi tér, ahol minden kéznél van ahhoz, hogy zenerajongóként belépve azonnal otthon érezzétek magatokat. Ez szülte a kvízsorozat ötletét is: ha két lábon járó lexikon nem is, de ha kellőképp járatos vagy a zene világában, miért ne tennéd próbára tudásod más csapatok ellen, melyek szintén (zene)baráti társaságok. Belefér, ha nem tudod csípőből, hogy élt-e egy időben Kodály Zoltán és Lovasi András, de azért azt például illik tudni, hogy melyik skót rockbanda választotta a nevét egy osztrák-magyar trónörökösről.

Maximum ötfős csapatok jelentkezését várjuk. Étel- és italfogyasztáshoz az esemény idején nyitva tart az első emeleti kávézó/büfé. További részleteket a kvízesttel kapcsolatban a következő oldalon találhattok.

A ZENE HÁZA ŐSZI KÖNYVTÁRI KLUBPROGRAMJAI, SOROZATAI

ROCK AND ROLL

SZABADEGYETEM

JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD

ELŐADÁSSOROZATA

A Magyar Zene Háza Popkulturális Klubkönyvtárában 2022-ben indult, havonta jelentkező Rock and Roll Szabadegyetem a nemzetközi poptörténet legfontosabb folyamatait és előadóit mutatja be. Hisz a rock and roll némileg leegyszerűsítve egy sajátos kultúrtörténeti frigy eredménye: amikor az Afrikából behurcolt fekete rabszolgák (blues) és az Európából kivándorolt fehér telepesek zenei hagyománya (country) egy harmadik földrészen, Amerikában találkozott és folyamatosan keveredett egymással. Ráadásul mindez egy, a technikai fejlődést és az ezzel összefüggő iparosodást és urbanizációt követő, radikálisan átalakuló társadalomban ment végbe. E sorozat hatodik évadjában (2024 ősze) az Egyesült Királyságban a hatvanas évek második felében zajló társadalmi, kulturális és zenei történéseit vesszük górcső alá.

„ifjúsági hóbortot” már komoly zenei szakemberek is egyre inkább művészi alkotásnak tekintették. Ezúttal Jimmy Page, Jeff Beck és Eric Clapton hatvanas évekbeli tevékenysége lesz terítéken.

12. 04. #28 A MODOK

(THE WHO, UK, 60S)

A hatvanas évek derekán a brit ifjúsági csoportok közül mindenekelőtt a laza, hedonista modok (modernisták) kései utódai alakították ki a maguk szubkultúráját, divatját, értékrendszerét. Egykor a fiatal munkás- és középosztálybeli fiúk kisebb csoportját jelentették, ekkoriban már divatos zakókat viseltek, felspécizett robogókon száguldoztak, és sokáig fekete soul zenére táncoltak. Ebből a szubkultúrából nőtt ki a brit rockzenekar, a Who, melynek csaknem négy évtizeden át sikerült az élvonalban maradnia.

Nincs még egy zenei zsáner, amelyben az egyéniség ilyen kitüntetett szerepet játszana. Nem véletlen, hogy a legkiemelkedőbb személyiségek játéka néhány hang vagy akkord alapján felismerhető. A Magyar Zene Háza ezért választotta a  Jazz Szabadegyetem új sorozatának témájául a meghatározó, stílusteremtő egyéniségek bemutatását. A film- és zenei bejátszásokkal illusztrált előadások megvilágítják a kort is, amelyből a nagy egyéniségek kiemelkedtek. Az előadásokat Turi Gábor jazztörténész, szakíró tartja.

10. 08. #9 SARAH VAUGHAN

10. 15. #26 GITÁRHŐSÖK #1:

JIMI HENDRIX (UK, 60S)

Üstökösként tűnt fel, tragikusan fiatalon távozott, három és fél év mégis elég volt neki ahhoz, hogy döntően befolyásolja a hatvanas-hetvenes évek rockgitározását. Jimi Hendrix a rockzene talán legnagyobb legendája, Monterey és Woodstock hőse, minden idők egyik legszenvedélyesebb gitárosa, született őstehetség.

01. 15. #29 A BLUES

TOVÁBBÉLÉSE (TASTE, TEN YEARS AFTER, FREE, UK, 60S)

A hatvanas évek eleji brit rhythm and blues boomot az évtized végén újabb jelentős hullám követte. A még ismeretlen ír Taste épp a Cream búcsúkoncertjén (1968 november) mutatkozott be, de ekkoriban élte virágkorát a nottinghami Ten Years After; a Fleetwood Mac; a két, alapvetően egyetlen domináns személyre épülő, állandóan változó felállású és hosszabb pályát befutó Savoy Brown és Chicken Shack, valamint a hatvanas-hetvenes évek fordulójának egyik legsikeresebb rockcsapata, a Free is.

A jazz története bővelkedik csodálatos énekesnőkben. Ella Fitzgerald sokoldalúsága és scat-rögtönzései, Billie Holiday drámai előadásmódja, míg Sarah Vaughan (1924-1990) rendkívüli hangi adottságai, tökéletes intonációja és vokális improvizációi révén emelkedett a legnagyobbak közé. A newarki születésű, zongorán és orgonán is kiválóan játszó, Sassie becenevű énekesnő fekete templomokban kezdte pályáját. Tizennyolc éves korában tehetségkutató versenyt nyert a híres harlemi Apolló színházban, amivel egycsapásra felhívta magára a figyelmet.

11.19. #10 BILL FRISELL

11. 06. #27 GITÁRHŐSÖK #2: JIMMY PAGE, JEFF BECK, ERIC CLAPTON (UK, 60S)

A hatvanas évek második felében a korábbi, alapvetően énekessztár-központú ifjúsági zenében új sztártípus született: a gitárhős. Nekik köszönhető, hogy az évtized végére a rock tánczenéből koncertzenévé lépett elő, és a korábbi

JAZZ SZABADEGYETEM:

A JAZZ NAGY EGYÉNISÉGEI

TURI GÁBOR ELŐADÁSSOROZATA

A jazz jó évszázada ismert fogalom, könyvtárnyi irodalom született róla.

Kevesekhez, például Miles Davishez hasonlóan nem kivételes technikájával, hanem azonnal felismerhető egyéni hangzásával vívta ki muzsikustársai elismerését – írta róla egyik méltatója. Tegyük hozzá: az 1951-ben született, Coloradóban nevelkedett, Seattle-ben letelepedett Bill Frisell a jazzkedvelők széles körében is kivételes népszerűségre tett szert. Kezdeti, avantgárd korszaka után figyelme az amerikai zenei hagyomány felé fordult, sorra jelentek meg a jazz, a country, a blues, a bluegrass és a korai rock and roll elemeit ötvöző lemezei.

12. 10. #11 WYNTON MARSALIS

Az 1961-es születésű New Orleans-i trombitást 19 éves korában a nagy felfedező, Art Blakey együttesében ismerte meg a jazzvilág, de egy évre rá már Herbie Hancock kvartettjében bizonyította rendkívüli képességeit. A CBS 1982-ben jelentette meg első nagylemezét, amit azóta rendre újabbak követnek. A Down Beat magazin olvasói a bemutatkozó albumot az év lemezének választották, a kritikusok és a jazzkedvelők egybehangzó véleménye szerint ő lett a trombita új királya, az első muzsikus, aki a klasszikus és a jazz kategóriában is elnyerte a Grammy-díjat.

11. 26. #21 VAKVAGÁNYOK

(2001)

Az Egészséges erotika és a  Csinibaba című filmekkel a szakma krémje közé katapultáló Tímár Péter szinte mindegyik filmjében szokatlan hatásokkal, új technikákkal és műfaji hibridekkel kísérletezik. A 2001-es filmszatírája szintén kísérleti terep: benne a rendező vakoknak készít filmet. Persze ez sem avantgárd alkotás, sokkal inkább szomorúsággal teli vígjáték. A filmvetítés után Jávorszky Béla Szilárd beszélget a film zeneszerzőjével, Cserepes Károllyal.

12. 17. #22 HABFÜRDŐ (1979)

ROCKFILMKLUB –VÁLOGATÁS A MAGYAR FILMTÖRTÉNET

ZENEI VONATKOZÁSÚ ALKOTÁSAIBÓL

A kortárs magyar film és a (rock)zene gyakorlatilag a hatvanas évek vége óta érintkezik egymással. Hol intenzívebben, hol lazábban, de lényegében elválaszthatatlanul. A Magyar Zene Háza Rockfilmklubja ötödik évadjában olyan alkotásokat – Talpuk alatt fütyül a szél (1976, rendező: Szomjas György), Vakvagányok (2001, rendező: Tímár Péter), Habfürdő (1979, rendező: Kovásznai György) – mutat be, melyek a maguk korában meghatározó jelentőséggel bírtak a hazai populáris zenekultúrában. A vetítések előtt Jávorszky Béla Szilárd mesél röviden e művek születéséről és poptörténeti jelentőségéről, utána pedig a filmek zeneszerzőivel beszélget.

Kovásznai György mozija az első egész estés animációs játékfilm, ami eredeti forgatókönyv alapján, a felnőtteknek készült. A nézők annak idején némileg értetlenkedve fogadták, a szakmát is megosztotta, de ma már klasszikusnak számít. Kovásznai korábban rövidfilmjeiben érlelte ki azt az avantgárd stílust, ami a  Habfürdőt annyira egyedivé tette. A filmvetítés után Jávorszky Béla Szilárd beszélget a film zeneszerzőjével, Másik Jánossal.

10. 30. #1 FONOGRÁF: EDISON FONOGRÁF ALBUM (1977)

A sorozatnyitó alkalmon egy olyan többfedelű albumot hallgatunk meg közösen, amely egyszerre reflektál a zenekar nevére, a lemezhallgatást is lehetővé tevő technológiára, valamint a korra, amelyben megszületett. Az est vendége: Bródy János.

10. 29. #20 TALPUK ALATT

FÜTYÜL A SZÉL

(1976)

Szomjas György műfajteremtő (eastern) populáris mozija nem egy idealizált betyárvilágot álmodik a vászonra, hanem a tényleges néprajzi, népzenei alapokhoz nyúlik vissza. És hát minden van benne, ami egy hagyományos kalandfilm kelléke: üldözés, ménes, vágta, lólopás, verekedés. A film az 1830-as évek betyárvilágába visz bennünket; a filmvetítés után Jávorszky Béla Szilárd beszélget a film zeneszerzőjével, Sebő Ferenccel.

MAGYAR ALBUMMM!

NAGYOT SZÓLÓ ZENÉK

LEMEZJÁTSZÓHÁZA

A SOROZAT HÁZIGAZDÁJA: HORVÁTH GERGELY

SZERKESZTŐ-MŰSORVEZETŐ-ÍRÓ

A lemezjátszás fontos elemei: a zenehallgatásra dedikált idő, a mély figyelem, a böngészendő szövegek, és az emlékezetes borítók. De a lemezjátszás fogalma és a lemezjátszó magára a dalszerzésre is hatott: már a kislemezek A és B oldal-jelzete felvetette a dalok prioritásának és sorrendjének kérdését, ami magával hozta az egész albumot szervező zenei vagy gondolati koncepció megszületését és alkalmazását. A Magyar Zene Háza Popkulturális Klubkönyvtárának új sorozata a lemezhallgatás rítusát eleveníti fel olyan hazai előadók albumainak közös meghallgatásával, amelyek izgalmasan járultak hozzá a magyar könnyűzene történetéhez. A lemezeket a szerző vagy előadó jelentében, saját élményeinek felidézésével hallgatjuk meg a könyvtárban, amelynek egyre bővülő lemeztárából válogattuk az albumokat.

11. 20. #2 IVAN AND THE PARAZOL: BUDAI POP (2021)

A beat-hagyományt a magyar könnyűzenei színpadokra visszahozó Ivan and the Parazol a  Budai pop című, magyarul megszólaló albummal a klasszikus hazai beat, rock-hatások bennük való egybeérését és tovább élését, az itt és mostra reflektáló szövegeket, zsigeri riffeket és egészségesen szabad rock and roll attitűdöt hozta vissza. És úgy lett maradandó tiszteletadás az elődök felé, hogy közben maga is tovább írta a közös történetet. Az est vendégei: Vitáris Iván és Balla Máté.

12.19. #3 HALÁSZ JUDIT: KÉP A TÜKÖRBEN (1973)

Az Albummm! sorozat harmadik alkalmán Halász Judit lesz a vendégünk, az énekes-színész legendás bemutatkozó lemezét hallgatjuk meg és beszélgetünk róla, vele.

BASSZUS, TUDTAM! POPKULTURÁLIS KVÍZEST

Zenerajongóknak, zeneguruknak hoztuk létre a  Basszus, tudtam! című kvízsorozatot a Magyar Zene Háza Popkulturális Klubkönyvtárában. Ha kíváncsi vagy, mennyire vagy otthon a zene világában, itt a helyed! A nagyjából kétórás kvízestre maxiumum ötfős csapatok jelentkezését várjuk. Alapvetően popkulturális, popzenei kvízre érdemes készülni, de becsúszhatnak kérdések a klasszikus zene területéről is. A két játékmester: Rácz Miklós és Záhonyi László.

Időpontok: 10.10. | 11.14. | 12.12.

IMPRESSZUM

Felelős kiadó:

Magyar Zene Háza Nonprofit Kft. Batta András, Horn Márton

Főszerkesztő: Dömötör Endre

Művészeti vezető: Varga Csaba

Layout: Bárdy Anna

Fotó:

Hajdu János, Mohai Balázs, Palkó György

Fotóelőkészítés: Szőnyi András

Főmunkatárs: Nagy Viktória

Tartalom:

Batta András, Belinszky Anna, Dömötör Endre, Horn Márton, Jávorszky Béla Szilárd, Mándli Endre Vazul, Mezős Krisztina, Nagy Viktória, Pap Péter András, Salamon Soma, Szakács Borbála, Tarr Ferenc, Záhonyi László

Támogató: Kulturális és Innovációs Minisztérium

Magyar Zene Háza 1146 Budapest Olof Palme sétány 3. zenehaza.hu facebook.com/magyarzenehaza instagram.com/magyarzenehaza tiktok.com/@magyarzenehaza

Elérhetőségek Levelezési cím: 1386 Budapest Pf. 910. E-mail: info@zenehaza.hu Telefonszám: +36 70 7999 449 (kedd-péntek: 10-18 óra között)

Jegyértékesítés: jegy@zenehaza.hu +36 70 7999 449 jegypénztár és információs pult: hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig

A Magyar Zene Háza minden hétfőn zárva tart.

Hangdimenziók – állandó kiállítás nyitvatartás: hétfő: zárva kedd, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap: 10-18 óráig (a kiállítás megkezdésére 16.15 óráig van lehetőség) péntek: 10-20 óráig (a kiállítás megkezdésére 17.45 óráig van lehetőség)

Hangdóm nyitvatartás: hétfő: zárva kedd, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap: 10-18 óráig (utolsó vetítés 17:30-kor indul) péntek: 10-20 óráig (utolsó vetítés 19:30-kor indul) (A Hangdóm minden hónap első keddjén és szerdáján zárva.)

Kreatív Hangtér nyitvatartás: hétfő: zárva (minden hónap első keddjén is zárva) kedd, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap: 10:30-18 óráig

péntek: 10:30-20 óráig

Popkulturális Klubkönyvtár nyitvatartás: kedd, szerda, péntek: 10-18 óráig

csütörtök: 13-18 óráig szombat: 10-13 óráig vasárnap, hétfő: zárva

Magyar Zene Háza Shop nyitvatartás: hétfő: zárva

kedd-csütörtök: 10-18 óráig

péntek: 10-20 óráig

szombat-vasárnap: 10-18 óráig

AJÁNDÉKUTALVÁNYOK

Szabadon választható értékben

Zenét mindenkinek, akit szeretsz!

AJÁNDÉKUTALVÁNY SZABADONVÁLASZTHATÓ ÖSSZEGGEL