Page 1


Bnratelll _agy

Im

BImivel

Himalája tidcai India tilbi A felsóbbrendú Én A jöga titkos tanításai Az 0nVaIÓ bölcsesége Atidcosösvé:oy

SZUKITS

KÖNYVKIADÓ ALAPfTVA 1929


Copyright C Paul Bruntoo

~ éjszaka

Q

szfinx

tá,asas ágá ban

A J) rigb

Fordította GALANooR

-.d ZS ideg~ezct6

z utolsó éhes turista is hazament; az

ISBN 963 9278 2S 4

Hungarian translation C Gál Andor Hungarian editioo C Szukits Könyvkiadó, 2000 Lektor: Barna Ildikó Tördel6szerkeSZJés: ITBooks, OIés Tibor Színre bontás: A-SzinVonal Bt. Felelős kiadó: Szukíts László Felelős szerkesztő: Tóth Róbert Kaposvári Nyomda Kft. - 200325 Felelős vezető:

Pogány Zoltán igazgatö

utolső

......

is már euedszer ell:larálla ugyanazt a felszínes fecsegést az ösi föld idegen látogatói előtt; a fáradt s2'.ilIIl3lU, kimerült vicsorgó tevék. is bazaszállították a:map már utolsó utasaikat. Felejthetetlen, földöntúli ~ pill~ lIJlikOr az alkooy leszáll az egyiptomi Iájra. Minden színné változik át és a legélesebb ellentétek bontakomak ki az égboll és a föld között.. Magányosan iiltcm a puha, S'Iga homokon, az ugrísra készü16 szfinx halalmas, kíIályi alakjad&t, kissé oldalvást, és leoyúgözöa tekimcttel bámUJtam az éteri színek csodálatos játiJCál. aminl gyorsan fel i11auoak és ugyanolyan gyorsan el is tÚJUd. amikor a leuyugvó nap már nemborítJa beEgyiptomOI aranyosvarmlatüal. Ki ne bez· né magát a Paradicsomban, amikor megérinti az aüikai napoyugIB gyönyörű, rejtelmes izzása? Anúg az emberek cgés2m el nem durVUlnaIC és szellemük teljesen el nem tompul. mindaddig &Za'dDi fogják az ÉletAtyjál, a Napot, ame1y mindezllebet6vé leaZi kivételes varázslatával. Nem voltak bolondok azok a régiek, akik Ra!, a Nagy Világosságot tisztelték, majd istenUllt szfvükbe fogadták. Elöször csak alacsonyan áll az égen, valami csodálatos lángolássallzzó vörö e festve az egész eget - ez a vörösség olyan, mint az izzó parázsé. Aztán a szin elhalványul és valami lágy, r67SaSZÚ1Ü koraUtónus terjeszkedik szét a látóhatár fölött. Majd még balvá· oyabbá válik., mig végre - akárcsak a szivárvány színei - rózsaszíntól zÖldig á vörösig mindenféle árnyalatban játszva búcsúzike föl· di világtól. Lerégül pedig szíirkés opáJszerúvé válik, amint az al·

s


r

. a . . A lélegzctclálliló színe kere fényfOt'rÚSlJ egyetemben. o lszinú h tté I a sz I et. kezdte öh n i dszalca zm . - az voros SUglu:ak VlSliZR!:d nem nikrözöd n többé vonások Ikü1í arcán. ott emelkedeu a . den j aló homokból ez a y , na

mar

arc, a lomha testtel, amely a babonás beduinokban olyan féle ébreszt, hogyA RémületAtyjának nevezték el és oly bámulattal tő ti el a kétkedő utazókat,hogy hatalmasalakja minden korokbank ' déseket csalt azoJcnaJc ajkára, akik elképedve és első ízben pillantot ták meg. Ez a rejtélyes, természetellenes kombináció - oroszl emberi fejjel - ősidőktől fogva 'csapatost ő l vonzza a látogatóka Rejtély ez az cgyiplomiak számára is, és talány az egész vilá senki sem tudja, ki fmgta és mikor - a legszakért6bbegyíptológu sok is csak vaktában találgatjákjeleut&ét és törtéDetét. A lÚDó világosságban urolsó pillantásom megpihent a szfinx k.s:. szanein, amelyek mozdulatlanul és nyugadJan bámultAk, amint egymís után embenníriádoIcjÓttek., fürk:észve figyelték. majdzavarodottan tmma.k. el; - amelyek~ ~lkül nézték. végig. amintAtJan.. tisz, az a2l6Ia elveszettvilág, sötét cmbereit clboritotta.-a vizek lJlábe. tetlen álja; - amelyek mosolygósan figyelték, hogy Mena., az els6 C. ra6 eltbíteUe útjából és új mederbe kényszerítette a Nílust, EgyiplOm szeretett folyóját; - amelyek néma sajnáIkozással figyelték Mózes komoly, risztcldd peraocsol6 arcát, milror a f&fi végs6 b6csúz!suJ ~ előtte;

- amelyek mozdulatlanul, báDalman nézlék az d pusztitott és feldúlt onzág szmvedését, amikor a vad Kambüs7esz PC17Siáb61 rétört Egyiptomm; amelyek elbűvölten, de náni megvcléssel nézlek. ahogy a g6gös, selymekbe burlrolt KJeopéIra PartJa sz6J1ott aranyozott omi, biborvitorlás is eztistevczős gályájáIól; amelydcörömmel üdvömIt.éIc vándorútján az ifjú Jtzust. akiitt kenlste a keleti bölcsességet és elóki:szült arra az 6nn, ariUkOr Atyja isteni üzaletével, a S2Iftlet és az irgalomkilldetésével a nyilvánosság el6 léphet; - amelyek csendes jóindulaual figyeflék a SD1adin nevü vitéz. nagyleltG és tudósfiatal ocmest. aki telholdas, mid lobogós 1áDdzsájú elő~ rigtatOU el, hogy egy DIpOD Egyiptom smltújivá legyen; - amelyek figyelmeztet.6en fogadlák Nap6leoot, Európa sorsának eszközít, kiteljesílójét annak a sorsnak, amely nevét map-

6

min . névn ' I, de . , szeriot lIID' I~JlIJ,mllgll'ba skadva fOl OU áUni a Bellerophoo sima deszln :. ~- . . .......yck kissé melankolikusan Dézték., bogy az eg . . fié felé fordul, amikor fellálják • bú e b:;~.~Ji:nCk shjit s a múmiává vált holaest, meg a lCiráIYi ékítm&1yek . -l9dem kivánCsiság Jridájává válnak. szfinx leá 7.emei. mindezt látták és még BOk miodeo egyebet is. ;Me~-a:r.IIIW - megvetve az embereket, kömapí b móló tevélc.en~ l özömbösen Egyiptom völgyén végtelen menetben átvonuemberi öröm~ szenvedés iránt, bölcsen Iudva. hogy mindeD id6beli Dagy esemény elóre meg vagyon irva és e1keriilhetetlen - baIalmas ürcgiik.b61 egyenesen az örölckévalódgba merednek bek. De az emberlelke mélyén «.zi, hogy bár ezek a szemek mozdulatlanok, mégis áIbaIoloak az id6 minden létegén, eg&zetl a világ kezdeceíbe. az ismaet1en homályba: A szfmx most koromfeketévé váll és az ég is elveszilette c:ziistszürke, opálos vill6dzását, amint a wkéletes ~s mindent elnyelő &Ö. . bataimába kerítette a sivl!agOL A mmx azonban még mindig hatalmában tartott és valami rejtelmes inagJletikus erovel kötötte le figyehnemet Mert most megéreztem., hogy az éjszaka közeled.el végre saját birodalmába ke- . rült, A sötét bát1ér a megfelel6 k.örnyezet számára és a rejtelmes afrikai éjS2akábao tud csak igazlin lélegemi. Ra és HÓlUSz, Ízisz 61 Ozirisz és Egyiptom valamennyi eltúnt istene is éjsZllÜDként ~ kott vísszalémi, EJhatározlalD tebát, hogy várok addi&~ mfg a bold • meg a csillagok megmu1atjálc majd nekem az igazi szfinxet. Maginyosan ültem és mégis, a sivatag mélységes egy edüllétében sem éreztem magamat elbagyatoUDak és tjnta1anuk ~

fl'

Az egyiptomi éjSDkák furcsa módon külÖllböznek az európai éjszakáktól. Itt az éj halkan száll Ic és valahogy rejtelmes módon látbalatlan szellemek nyiizsögDek benne, li mindent elborít valami mélységes kékség, amely varázslatosan hat a fogékony lélekre mig az eur6pai éj keményebb, brntálisabb. rmyszert1bb és határozottabbansötCt.

7


sikerült feldrniuk kesk Y tlOl\f()lIOa mint loöve'SZ'.áJl't., ul ezetn egyik ' nól a m ' .g. S 1iUi:Kfeztek k vC2dt utaka!, amelyek a PirImiIObt köt6ttét osszea ro l -végre fe IZ CI tedílletet, be1átogauak Ir k , pap e·ii.IIlld,Vl* t'e · tömegsfrokba, amelyek rnébhsszrrúen Inak IllYhegyén-bátán. Valóban me li a Hal V' nevet. alig y métcm . távol , de mintegy háromezer rend6nyi idókülöobséggel két hatalmas remet6 keletkezett egymás lö1tezen a területen. A Rgi egyiptomiak mélyre Ic a földbe, amikor el akarták rejteni ottaikat - az egyik sfrboll nem ke sebb, mint s2ázkilencvCII lábnyira fekszik az ösvény sziRtje alan. Jártam a IV. Dinasztia temetkezési termeiben, ahol ötezer éves kaszobrok - a halottak lökéletes másai - még mindig állnak mínden wDásuk még tiszta és fölismerhetó. De alig lehet találni olyan sírboltot, ahol a súlyos szarkofágfedél teJre ne lett volna tolva és ahOnDan el n lÚDt volna mindm értéktárgy, minden darab drágaköves kincs, amikor az áSaIáSOk soÁD rábukkantak. a sírra. csak a föcleles korsókat - ame1yek a mwnifaUlt testek bels6 szerveitla113l m amik - meg a k6szobrokat hagyták a helyükön. Már a régi Egyiptomban is voltak slrrablók és amikor a nép fcUázadt a hanyatló és degenerált uralkodó kaszlok ellen, zsákmányt és bosszút lihegve. els6s0rban ezt a hatalmas trmetIcezóhelyet hinák fel, abol magas méltóságok abban a megtisztel~ részesültek, hogy azoImak a királyoknak a mIimiái mellett fekheltek. akiket életükben szolgáltak. Az a néhány műmia, amely saját fajtájának rabló dühe elói megmenekült, békében pihent egy ideig, amig mú görögök, római és arabok fel nem ébresztenBt 6ket. Akik. fölótt pedig ennek az . .abb veszedelemnek a vihara is elvonult, megint sokáig pihenhettek, egé n a múlt század első feléig. amikor azután a modem archeológusok kezdlék feltúmi Egyiptom fOldjéDelc: mélyét, bogy megkeressék azt. amit a rablók otthagytak. Sajnálni kell ezekel a beba1zsamozott fáraókat és szegény kirAlyi hercegeket. amién sírjaikat megszent.ségtelenítenék és kincseiket elorozták. Ha azulán az é zerek harácsolása és kutatása közben a rablók nem vagdaltálc: daúgy

~

zon. És most úgy kezdtem látni a et, ahogy a turisták ritkán hatja: elóször csak ha sötét k-rvonalait, amelyeket éló 1áb61 faragtak ki, óriási mémekben - akkora. minl egy Ré tes Iondooi ház -, amint mozdulatlanul fekszik a sivatagba nj dörben; majd ahogy egyik ugár a másik után megvilágitotta részleteit. rneglábam a régi ismerős figura ezüstös arcát és kin • lOU mlllCsait. Hirtelen Egyiptom megdöbbent6 nimbóhDnává vál szememben, amelynek rejtelmes eredet a ködburkolra múltba vélZi ott basal, mint egy magányos terel61cutya, óIködvc a történelem el6lti titkokon, elmerengve az atlantiszi világon, amelynek mM neve is kilórlódött az emberiség laza em1éke:zetéb6I. Ez a hatalmas k6alkotás túl fog éln1 minden civilizációt, amit az emberi faj mostaniig felépített 65 mégis meg fogja 6riznj legbelső lényegét. Ez a ~ moly 63 grmdiózus arc semmit scm árul el, ezeket a hallgatag k6aj· kalc.at az örök C5CDd pecsételi, és ba van valami tidcos üzeDete a szfmxnek az emberiség számára, és ha a századok folyamán nBW1y kiválasztott kcres6Dek továbbította is ezt az üzenet t, csak ballcan suttogta. mint ahogy a szabadkőműves jelszót sunogják a beavato fülébe. em csoda, bogy a római Plinius 821 Ina a szfinxr6l , hogy ..csodála tos műtárgy ez, amelynek le~ jellegzetessége a hallgatás, és ezért iSleDségnek tekintik a vidék népei" A szfinx SZáJNra az éjszaka adja meg a tökéletes keletel. Mögötte és kétoldali az úgynevezett Holtak. Városa terül el- olyan vidé , amelyen a szó szoros értelmében egymás hegyén-hátán vannak a sj. rok. Azon a sziklás fennsfkon, amely a szfioxlöl délre, nyugatra és északra emelkedik ki a homokból, körös-körül sír sir mellé van vájVB, hogy magába fogadja a királyi testeket:, bebalzsamozott ari ' tokrarákal és papi méllóságokat lartalmazó szarkofágokat. A napnyugati úttör6k ösztönzését követve, hat eszs:end6n ke z-I maguk az egyiptomiak is alapos és rendszeres kutatómunkát v gezt , hogy ennek a hatalmas nekropolisnak központi részét teljesen kiássAk. Ezerszámra lapátollák a bomoktömegek tonnáil, ame-

8

9


mÚmiikat is, alckor se soklc.al jobb sors J okban, ahol most a tömeg bámulj mCIi~seket tesz rájuk..

a mJIIHmÍ vidéken- amely valamikor tele volt régm ti boIl.teSteöel ­ íU a magányos szfinx. Elnézte, ahogy a loUak Városa kÖ2lC1i lúboltjait lcirabelti.k a liDdó egyiptomiak kifoatottü: a betör6 arabok. Nem khet oaodálni , bo~ W Budge, a British Museum eg)ttptomí gyüjteméoyének himcves végül is am. a végkövetkezlelésre jUlott, hOBY .,a szfinxnek ·az a nmdeltáé&c. hogy távol tartsa a kÖrÖHtÖriU fekvó sírokt61 a DOSZ szellemcbt". És IZOD sem lebet csodáIkomi,hogy IV. Tho mesz fúa6 ura a tizamégy láb maps t6tömbre, amelyet a s szilgye alatt emel1eteu, b.6romezer-oégys2áz esztend6vel ezeJ.ó' kOvetkez6 szavakat vésette: ,,Rejtélyei varizsl8t uralkodott ezen a kömyéken az idő kezd, óla, men a szfinx jelk.épe Khepcr8oak, a halhatatlanság i~ szaJemek legnagyobbikhak, annak. a tiszteletre méltó tmynek,.aId itt nyugszik. Memphis ~ az egész kerület lakói tölemelik kezük, hogy imAdk077JlMk szine el6tt". Az Mm ~ bOgy a kÖDili Gizeh fahJQClo\ben lakó beduinok: sok lqtndit 1udaak szellemda'6l á kí~ amelyek. ij szálé.énj kémOUboIyonpt. a szfinx köriU, amo a terÜIeteD. amelyet a föl, "*ség Iegldl6rtdieaebb belyéaek tar1aDak.. Mert eza régi ~, hely DaD buonUt a világ saJIIlliale modem timd6~ és az egyi miak Iáltal, hogy kiváló embemilc 1aait bc"l~sz8n~: san idiZrBC. ela azt, hogy ezeknek szelleme ~d an tt:nMJcön keresztül 6rintbzésben ~joD a mi vil6guntkal Igen, az ijS2aka a I~b idő arra, hogy szemügyre ve­ gyfik a szfiDxet. mert a legeltOrDpultabb ember számánl is lebb fekvöaet. tÚDik a világ S21e1leme és élákenyebb6·válik. az az eddig ésm: sem vett benyomások SDnWa, amikor a mi~ uralkodó ~ még a kÖlnYCZÖ materiális vilig keméDy.fomlií is kísérteties kÖfVOoalalck.á szelídülnek. Az éjszabi ég bíborlilává változott és ez a rejtelmes szin éppen megfelelt oé1 ~

mea

fil 10

:iIlagokegyre sobsod~ mia végre egé$t rajokban lepték el ötétült világ fölött, A bold is körOs-körüI m ével a néma. kísé rteties vidéke L lnyúló, hasaló oroszl ántest láthatóbbá vált 8 téglalap alS 5Ziklatalapzatoo. Rejtélyes feje kissé tisztábban kiveh .l rajta és mögötte is, • kis feons!k. észIe vétlenii~ belefolyt 8

mia

~&Oa, amel)'

káförbüül tapeszkedett a távolba, amíg csak.

nyeke a sötétség. ~mul tam a széles, parólwzerd fe;disz kecses lebeayeil, iB1yekn ck körvoaalai most halványan Iáthat6lli váltak. Ez a ki· ;jdísz adja a szfinxDek D8gyszctfi fenségét és ldiIOOös iImer­ ~ét ':' az uralkodúnalc és a baralonmak ez az maeus-szimb61u­

tozatlanul maradt minden korokon keresdI. A szfiDx'alakj a

jelenik meg hieroglifa-írásokb~ ahol is az ország Urá, a iilmas fira6t jelenti; egy ~gi legenda pedig éppenséggel' az illlt­ ez 8 kÖ8z0bor egy Annais new uta1kodó sbjét rejti magá­ Marieue, a kairói Egyiptomi Múmun &!neia uebeológuaa ál ,&tőja aonyDa komolyan vette ezt a mon dást, hogy elha1:úoZla= fogja kutatni a szfinx alan a sziklatalapzatot. .\0-. Nem lehetetlen ­ mondotta egy tudóllúsas6g ülésén -, hogy SZörny testének belsejébcD van valahol valami kriPCa vat! bar­ t vagy föld a1alti kApoIna, ami sírkamra lehetett. De ·alighogy a terv megfogamzott beDDe, a halál az ő ajtajlÍD. is opogtaloU ~s jómaga is SiIba keriilL Azóta aztán scaki sem kl. ke meg, hogy feltCJrja a s2fmut k.örülve\lÖ kófmnsíkot WaY azt a ~ amelyen 8 szörny.DYUgszik. Amik« ezt a dolgot ~ytam-vetettem Szelim lWSZaO professzorral, akit IZ egyip­ . batól6gok a Holtak V~s6nat isatásaival b1zlakmeg. 6s meg­ :ém t6le, vajm lehdségemek mga-e, hogy a szfinx alatt lfedezctleo kaurik lehetnének,ezzela nyomatékos és végleYálassW biritott el minden további kételyt: A SZfinX maga is tömör szikléb6l VID kifaragva. Alatta 1e011e. semníi·más, mint tQmÖr szikla! ml a tiSztelettel hallgattam, amit a professzor ~Ijes mérték­ "&demelt - éle sem élfogadni i scm megcáfolni Ilt.m tudtam. ~­ igy'tehál tOv'6bbra;is ·eldöntetlen'maradt száínomra a probJé · Az AnDaiS Dév a&en basonlit Rarmachisira. a Naplstcá Db·

~"yes~ ~~ . . ._1Ii


vé it - megint egy mási k legenda szerint - a szfinx megszemélyesít. agyon könnyen lehetséges, hogy csakugyan nincs alatta emmiféle temetkezőhely és az idők vég telen folyamán ez a két legenda csak valahogy összekeveredett. De sziklakamrák at más c élokból is lehet vágni é a korai egyiptomiak különbözö alkalmakkor ezt meg is tették. Hiszen csak meg kell nézni azokat a föld alatti helyiségeket, amelyekben titkos és csak beavatottak számára hozzá férhető vallásos szertartásokat végeztek. És vannak: régi és csökönyös kaldeus, gö rög, római, sőt arab forrás ú legendák is, amelyek tudnak bizonyos föld alatti folyo sóról és teremről, amelyen keresztül a papok a Nagy Piramis és a szfinx közöu közlekedtek . Lehetséges , hogy ezek a legendák lényegükben alaptalanok, bár a har as zt általában nem zörög, ha ne m rúj a szél - de tekintve, hogy az olyan nép , mi nt a korai egyiptomiak, akik annyi ra szerettek folyesőt folyosóra halmozni tömör sziklák on keresztül és akik aztán el ő szeretettel elrej tették eze knek a folyosóknak a bejáratát - , nincs olyan egyiptomi, ak i nyugodt lelkiismerettel muta thatna le a fö ldr e, mondván, hogy itt em beri vakondok még nem fúrták magukat keresztül. Azok az ősi m űv é szek , akik a mells ő lábak közé illesztett Thothmesz-féle gránitla po t kifaragták, úgy mu tatj ák be a szfi nxet, hogy az egy kocka alakú tal apzaton pihen, am ely ma ga is egy épület, k özépen hatalmas bej árattal és mindenféle bel ső díszít éssel. Talán valami ősi és azóta már el felej tett lege nd ára alapították tudásukat, amikor ezt a képet adt ák? Vagy csakugyan volt va lami kocka alak ú templom belevágva a szikl ado mbba és a sz finx mint valami óriás - ennek a sziklatemp lom nak a tetej én kuporgo tt? Egyszer majd megtudj uk. Azonfe lül pedig az igazság az, hogy a szfinxet nem is tömör sziklából faragták ki. A szobrászok a rendelkez ésükre álló szikladarabot nyilván nem talál ták elég nagynak ahhoz, hogy a nekik ad ott terv raj z alapj án a teljes alakot elkészíthessék , kénytelenek vo ltak tehát kiegészíteni a dombo rú hát egy részét, meg a negyvenöt láb hosszú mancsokat valami kül önlegesen égetett tég lával meg kifaragott kövekkel, hogy végre befejezhessék szörnyű munk áj ukat. Ez az utólagos toldás azután rés zbe n meglazult az emberek és az idő támadásai folytán, úgy, hogy néhány tégla kimozdult a helyéböj és több ködarab végleg el is tűnt,

12

E or, száz esztendővel ezelőtt, érkezett meg Howard Yyse ezredes aki katonai szolgálatából éppen hazatérőben volt India felől. sz~eznél CI kellett hagyn ia a hajót, hogy postakocsira szálljon, amelyet a régi Kelet-indiai Társaság tartott fenn abból a célból . hogy a tisztviselőit KaiTÓba, majd onnan a Földközi- tengerhez szállítsa, ahol újra hajóra szállhatnak. Egy ideig Kairóban lebzselt, rnik őzben érdeklödését lekötötték a piramisok meg a szfinx, amelyeket többször meglátogato IL Majd tudomást szerezve az ősrégi legend ákr ól. elhatározta, hogy megbizonyosodik felölük . E célból beszerzett hosszú, vasból készült fúrórudakat. amelyek valamilyen v ésőfél é­ ben végzödtek és eze kkel átfúratta a szfinx vállát, hogy megbizonyosodj ék, vajon belül üreges-e vagy em. Az ere dmény azo nban kiábránditó volt. Huszonhét láb mélységre jutott a tömör sziklában és a munka nyomán támadt lyu kak még ma is megvannak. Sajnos, Vyse idejében mé g csak az arc és a fej volt látható , magát a szörny testét azonban elképzelhetetlen mennyiségű homokr éteg borította. A munka tehát csak a szobor negyedére terj L'1Ír ki, rníg magáról a talapzatról természetesen szó sem lehetett.

Az éjszak a lopva terpeszkedett - némán és nesztelenül, mint egy párdu c - es csak néhány sivatagi sakál kísérteties, félig embe ri vinny ogása jelezte az órák múlását. Ott ültünk m i ketten - a szfinx me g én - az afrikai cs illagok tiszt a fényében és az a láthatatlan kapcsolat. amely összehozott ben nün ket, egyre erősbödött. Ismeretségünk barátságg il vált, sőt mondhatnám, valami egészen k ülönleges megértés támadt kettönk k ö z ő tt, Amikor el őször jöttem el hOZ7..á, sok évvel ezelőtt, csö ndes meg vetéssei nézett CI a fejem fölött. Ez óriás számára én is csak egy törpe halandó voltam, egyike azoknak a sürgö lődő parányoknak. akik két lábon járnak és önelégülten, furcsa vágyakkal és még furcsább gondolatokkal eltelve szaladg álnak a világ ban. Ő meg számomra úgy tÚTIt, mint valami komor jelképe annak az Igazságnak, amelyet az ember sohasem tud megtal álni - valami óriási bálványnak, amelyet valam i Ismeretlen tiszteletére emeltek és aki el őtt leborulnak a hívők a sárga homokba anélkül, hogy feleletet kapnának, és kérdéseik válasz nélkül 13


se a S2lS11eali to

1~Y!~&J let

.6.1

dal

egtanul hogy ft száguldaz 'Űrben.

n

Most már felszabadultabban térlem vissza a szfinxhez. egymás meJlett kuporogtunk a -té n - hasal a Libiai I perem6be vágott mélyedésben én magam • húzott lábakkal mokon -, ismet eltöpmlgtem e kolosszus jelentőségének rej Az egész világ ismeri a szfiD"x fényk pél & miodenki SZáI:~

mer6s megcsonkított arca. csak azt nem tudja a világ, hogy . mikor .faragtjk ki abból a tömör mészk6bóI. amely in terpeszk a homok alatt, meg azt. hogy kinek a keze változtalla az . sziklát ilyen hatalmas mérehi s.zoboná. A régészeti tudomány mélyen hallgat és szégyenkezve fordftj tekintelét, mert bizony solj'ban vissza kellett vonnia mindazo elméleteket, amelyeket még néh6ny eszlend6 elótt is oly fi hangoztatott. Most már nem mer megjelölni sem határozott sem pontos dátumot. Most már nem hlJajdonítja ~ a sem Keplrin, seKheopsz firaóknak. mert tisztában Y8D azzal, a napvilágra került feliratok csak anoyit bizooyltaoak. hogy szobor e királyok uralkodása idejénis mir létezett. A xvm. Dinas2li'n túl a felfedezett papiruszokban s~ emJités nem történik. a szfmx1éte7áh61, a W Dinasztia eJ6u pédí scmmifCJe k6feliral nem cmliti. Az &kori zsákmányra éhes ásat lalállak egy feliratot, amely a szfinxet mint olyan múemJéket ti, amelynek eredete a végtelen id6kbe vész és amelyet csak Ienül találtak meg, miUb\n • sivatag homokja teljesen elfedte emberektökéletesen megfeledkeztek róla. Ez 8 felirat a IV. Di fia kcriból való, tehát olyan tia6k idejéb61, akik közel hate2er' leDd6vel ezcl6ct uralkodlak Egyiptomban. És a szfinx m6r az 6srégi kir6Jyoknak az idejében is elképzelhetetlenül öreg volt.

g6

" •

em a v' . ot a zfi magam a test és a szellem firadISág

rfst·6s~:tJovtIbb filrk;'

és el-

lIk'ö1ii110JleJÓ söt ' puha lwjaiban. Végülis békét az apon, hogy 5'Zememet ki5sé nyitva tartottam 1!IE',áüg láthatóan hlmyorogva, mig agyam is éppen csak l és gobdo im dj ereszieUem valami

m-

• odo-zásban. iacig abbIn a féWom.szerG kábuhsigbBn piheatem, amely lepi meg az embert. mikor a gondolkodást felfüggCSZ1". dommeddig maradtml így. de amn el&ke:i.ett egy pillanat, 'aeJC e1dinrd. a szemem e16l és bc1yöket egy DIB)', nyilt épe foglalta el. A tájat kfsél1etie&en viligftoua meg valami ragyogás, amely olyan volt, mint a telihold féoye. körös-körillsötét alakok tolongt&k. ide~ sietve. eI)'eSek fehe1yezen kosankban terhet cipeltek., mások ml- meg lemmvalami törékenynek. tún6 állvmyzaron, amely egy hatalmac. rmnamcodott. Felügyelők is voltak kömUük, akik panmadtalc a munlcások:RaJc, vagy figyelmesen ni2ték azokat IZ el, akit kalapáccsal és vés6vcl dolgoztak. a sziklán és fingaz előre megállapíton tervrajz szerint. A szakadadan kopksolás . betöltöae a levegőt Mdm :nek az embereknekaz arcabosmík.ú és kemény voll, b6riUC ~ lf6Iesb8rlrla YI&Y SZÜrkéSSáIP, a feIS6 ajb* pedig fell1ln6en mePYÚIL mikor a munkájuk befejez6dött, a kiugró sziklafill, ime, ilvál· egy hatalmas oroszlán t én nyugvó óriási emberi fejjé" az alak a fennsfkbe vágott nagy mesterséges üreg mélyéa pihent. S~les, nagyszerű I~sözet vezetett Ic az üregbe. & az alak külöfejdíszének taejéo - amelynek széles lebenyei hálUl a fiile~l

kétfi:lé eláJltak - tömör anmyb61 vert korongnyugodott. if szfinx!

Aztán az emberek elUintek és a tjj úgy elcsöndcscdeu, mint egy elhagyatott sír. És ekkor megpillantottam a hatalmas tengert, amely14

IS


A s ivatag cSr-e

-rglS és m g robaj • llJ'cX:I'1l'e emelkedett a leveg6be és zúdult egyenesen szfmx felé -, és elborftott mindkettőnket. Az iizÖftvíz! Azlán szünet következett - oem tudom, egy percig, esztendeig tartott-e -, s uránamegint csak ott ültem • hataln. bor 16binál. Körülnéztan és ~ lánIUn többé a teogeI1. A

ekv ~ hokimég f~ emül n és mélt elj - ros sugarakban, ami kor f11é fordultam, arra. ahol ban a tengert láttam, amely dühös szömyetegk' t táZ égbQll még

csak félig kiszáradt, hatalmas mocsárvidéket láttam, amel ott fehérlő mészdarabkák dugták ki a fejüket, ahogy a nap . totta I mocsarat. A nap pedig egyre ~gel6bben túzött a vidék. mig ezek a fehérl6 foltok nagyobbodtak és sokuocltak. S a nyörteleaű l z6dftotta éget6 sugarait, a oedvesség utols6 cse kiszárította a mocsaraJcból és mindent puha. száraz tOlddé vii tott, amely azutín szép lassan halványsálgává qeu.

, amely mozdulatlanságoml l megté tve az hitte, is t •~ egy része vagyok, szám ' val úroita a fej et, f6~repü- lt, borzongó utálkozás! ~ em. NyilváD a· • föld alatti múmiasír mély l teU fel. arra a nagy homokten g doltam, amely a Szaba.on hullámzik, hárommillió ' gyzetmédOld területen és _ kadlil11anu , anúg cl nem éri a hosszú, kopár mázk6 hegy. ly úgy emelkedik fel a l iból, mint valami rózsaszinú hegyek oltalmazzák Egyiptomot és védik a N' us vől·

A sztiDx még mindig elmézett a táj fölött- vastag. duzzadl megcsonkftatlao a 'kának olyan formája volt, mintha éppen m Iyogni akarna nagy ÓDelégül.tség&eo. Milyen tökéletesen bet ez a magányos lak az elhagyatott környezetbe! Mintha c az Egyedülvalóság szcUeme találta volna meg méltó megt sél ebben I nyuga lmas kolosszusban. tgy várakoz~ amíg azután egy napon szélsodorta büák:

term~

ly nagyon is fenyegető. Minden évben. úgy tavasz felé, ~ erejű

leborulIlIt el6t1e.

S amint megérkeztek - a Iálomásom megszakadt, mint aho

látszólag szánlSZándékkaJ emelte a líbiai hegye.

megm tsék Egyiptomot attól, hogy a sivatag homokja

podtak meg a folyó torkol.táDál. A bárkákból anberek léptek' ra, akik azam lassan közelebb merészkedtek, majd h6 imádsá

láng kialszik. amikor a kanócnak nincsen már olaja többé,

illaggal, a

elfalta a szárazfőldet.

Asivalag!

Eu61 a naptól kezdve a csend varázslaJa megtört, a közeli lakóhelyek épültek és királyok jöttek papjaik kíséretében, hogy doljanalc a sivatag magányos királya eI6".

tele olt

ránk., és a szfinx á

i II

ciklonok, a fél Imet k ű zenn k hadat zak.i ~zéoek és vadul v gtatnak végig a kontinensen az p8r1ok irányából. És ahogy rohannak el őre - mint zs4kmá ny-

dics6ségre szomjas hadsereg -, sűrű porfelhót sodomak mao

A száguldó porszemcsék céltudatos csapatai mindent meg-

lnak és az eg z országot beboritják. Ahol nincs ellenállás teriedésillel szemben, olt teljessé ' lik a pusztul ' az évek során

Ir tó eletes pusztulása -, mert maguk alá lemetnek kunyhókat, emlékmű ek l, templomokat, sót egész városokat. A SáIga 16

17


il~:nfomUin

zsam ian és ellenál t nem túrve Ezdrnek a k akko is - étítik, annyira, bogy .g a i el .. cl I A ti pon; Ibo - amel y gyalaao annyira ' . tba az igazi 10 doni köd száguld el re és közben egy rakódik mindenre, ami útjában áll, míg szép lassan telj ezeket a láIgyabt. Láttam falusi embereket, akik a Li ' szélén az oizi80k közelében laknak, hogy kényt lenek bagyni kunybóibt újra fcIéphelÚ 6ket valahol magasat)

'8

lakat ostromló ellenállhatatlan porbullémok miau. Lánam ps, Mi templomot Fels6-Egyiptomban,amelyet csak a mi Ici és lUt1elyea addig a por egészen a tetejéig befödött. VlSSmpillantonam a szfmxre, wt Ját széles S2lijának féli ved6, félig szomorú kifejezésére, amely még haJváDyan ki volt a csillagok féDymél és amely most hely'be lépett annak. my mosolyoak, amelyet a látomásban szerepl6 atlantiszi ka kÖriiI láttam jMszadomi. A félelmeIcs erejü puSZlai szetek viselték már az areá~ amelyet ezenfelül elfajzott cmberdc is el tottak. A rcpüJ6 homok idófÖl id6re nekiver6dött - néha csak . lenül, néha azonban viharos tombolással >, és csaknem telj temette. Eszembe jutott az a rejtélyes álom, amelyet IV.Tho fáraó öröIchett meg elragadó hieroglifa-írással azon a vörös lapon, amely a szörny maocsai között emelkedik. Szóról szó támadt emlékezetemben az a szenvedélyes panasz, amely álomban eltemetett és elhagyatott szfmx hangoztat, amelyet n: ig elborított a könyörtelen homok. ,,A sivatag homokja támadt reám - siránkozott a Szellem teljesen belémeriiJtem. Si ! Hordasd el felőlem a homokot, megtudjam: csakugyan fiam vagy és segítőm'" Majd mikor felébredt Thothmesz, ezt mondta magában: ,,A vlÍrOB és a terriplom lakói idejönnek, hogy tiszteljék ezt tent, de senki sem gondol arra. hogy képmását kiszabaditaa

moitból." A kőlap tetején lévő reliefszenj rajzok bemutatják a királ yt, tömjént áldoz a szfinxnek, majd következik a történelem egyi csodálatosabb álmának és ugyancsak csodálatos követJe . 18

MiiiQal Thothmesz m g hercegkoribut barátai szélén to ierogli -, 10 öl zve ~idlSlZVI oroszlánokra a sivatag vadáJlataira, flllítJl)'lríek 10 . gyorsabbak, mint a dWt , a sporUól kimeIühen leszá.Ilt lov ' I. iheani gyon:. üld ki ét, hogy nyugg az oltárllá1 lmo don egy imát az istenek1lDIl,11!1leu t, bogy Icpih [en, omta a beece abban az órában, amikor feroDál És akkor m ghaUotta ennek a hatalmas iste&baRgját, úgy, amintazAtya beszél fiához, mondván: és 1AtIak téged, fiam. Tholhmesz, én vagyok a I, aki neked szándékozom adni ezt a királyságot. Te emelni VÖlÖS koronáját és az ország teljes egés2eben istenek diadémja fog csillogní a fejeden és neked ad'p om eleségét és az idegen országok dr3ga ajándékait.. pita:Z7JLl a sürgető felswlitással végződött, bogy az ifjú her,finxet porsírjából, ba a megigért koronát el akarja húségesen teljesifcne az álmában kapott parancsot, et állított niunkába, hogy elhordják a homokot, amely tel- Ötle a földmélyedést és szügyéig eltakana a szfinxet, ut, a ,,Felkelő Nap", a szfinx istensége vagy szelleme vizéról büségesen beváltotta ígéret l Az ifjú herceg, . Thodnnesz néven elnyerte a fáraók koronáját és seregeyelt Egyiptomból, amelyek mindenütt gyözelmet arattak. jártak. Birodalma keleten Mezopotámiáig, délen a Nin .biai vizeséséig terjedt, nyugaton leigázta Libia beduszak las etiópiaiak. hozták neki a megjósolt drága ajándéUralkodása alatt Egyiptom rendkivül gazdag lett, a dolgozó és a lustálkodó herceg egyaránt sütkérezen a j6m6dban, a ló és kultúra pedig úgy kivirágzott, ahogy még soha. Min.ősolt dicsöség 71J szerint valóra vá.ll. nDndez nem mendemonda, hanem történelem, nem legenda, val í . gos tény, mert az egyiptomiak sokkal gondosabb fel. ket készit ttek, mint az ókor bármely más n rnzete, főleg

19


dí Az kmo ásták ki alóla. Hétszer csupán a tört ' Imi id6kben m rt isz lem előtti k.orok em re is lysége.s · eletben rés:zesltíí szobrot és nyilván áhílalos ódolattaJ véd Imezte. Első ízben több mint ötezer esztendövel ezelőtt á Ua oasztia egyik fára6ja, Kepluén, aki a Második Pirami t hellyé a1akinatta, hogy ou helyezzék el gráoitszark.ofáfg egészen kétezer eszlcndövellcés6bb történtazután újabb a szfinx kiszabadítására - nr. ThOlhmesz, akinek emlék parancsolta a feladat elvégzésér. Ö még tovább ment és védelmezze a bomok. kés6bbi támadásaitól, durva égetet! lat húzatott köréje védelemül. Még ma is láthasók. egyes ilyen téglák,amelyek köZÜl sik a kiráJynevének bélyegzójétviseli. De a homok megint szivárgott és hatalmába kerítette a köóriást és ezúttal egy . uralkodó MarcusAurelius,a filozófus római császár voll bukkant a nyakig eltemetett szfmxre és újra hásatta. A meg a szügyalatti rész téglatoldása - miutánez nem kifarag la volt, mint a tes t, meg ft fej többi része - megrongálódo szár ezt is gondosan kijavittatta, s a tégJafalnak az a része, ra felépíUctett, még mindig kiugriksötét színévela szürke há Az arabokaJau természetesen a szt'inxct megint tölcé1elesed nyagolták.. s ez így maradt mindaddig, amíg a fáradt. szürk CÚ emberek. uralkodtak 82 aranyhomok felett Egészen a múlt elejéig senki sem könyöriilt meg rajta, míg végre Caviglia kap' lelkes olasz archeológus és a tennészettOlötti misztériumok

megpróbálta kiásabú a lest felsó részét, de a bomok oly növekedett, hogy a már kiásott részeket is újra meg újra az el

vesze1elme fenyegette. I869..ben August Mariette, 82 Egyiprorm zeum megalapítójl a Szuezi oma megnyitá.sának tisztelet • legeskisérletel tett - e nemben az ötödiket -, hogy ellávolítsa re DÖvekv6 homoktömegeI, dc nem sokáig bírta kitartással.

iíi:D6Zök bUt ' IoDban 1iUülW- homi Mupéro ál tíidlt..~Y.U mllmakJlA l

i felfed .áratol oem tBlál Aztán elkczom 21~ töp1ilDI:~esc~cg valami zatoo pihenhet, és lehet, ~ lkos h yiség,am I t k .A szűkre zaazonban nem futoUa arra a batalmas munkáiThi~üc a falapzatot is, s miUIáD az amerikai millisok trdek16dést rnutattak az egyiptológia II ezt:a nagy fi ladatot az utókorra hagyni. tolsö kísérlet nehány esztendővel ezcl6tt tmtént, . tomi kormány elhatározta, hogy véglege 1ol és igy kcriilt napvilágra az eddig láthatatlan taalakú mélyedés alján. Az ásatások tökéletesen feltár-rob alsó részér, amely oly régen el volt temetv és .gra hozták. azt a ködarabokkal kirakott, hosSZlikás t I':J'nClycn az egész tömb nyugszilc. Megtisztították. a észkörnyezetet és RSleg a szobor előtti részt. tgy k • az a negyvenöt láb széles lép;sózet, amely a talapszfinx végre teljes méltóságában hithatóvá váll. Ekmea:dek, tömör betonfalat építettek fel körös-körül, ~ék a szfinxet és végre megféke:zzék az ellenséges ho.uük, hogy a gyorsan nővó ponéleg sárgás szemcséi nem l hetik be a szfmx oldalát, hogy ennek: a legulób~ eredményeit is semmiv étegyék. nem szabad túl szigonían elítélni ezt az elleoséget sem. homok eltemeti is Egyiptom szobnü.t és templomait, egyy konzerváló feladatot is végez: mintegy bebalzsamozza . ket a pusztulástól. Talán nincsis jobb védelemaz ember kóemlék.eJc. számára. mint a meleg, száraz, afrikai homok.

20 21


hosszú YimllZUisom ig

Amk a kagYI6k. .... Idjét. 1DeI a bomokbm:1D!Y'iJ~tk. bOlY ez! a be1OIdt.

• • 1lI SZlib8rl...

idc$kwa

"8

titomtos Yándoníljú ' ) ' égen a fáJYe ViJ16dZik • táj ~JOtt.

I.

A 1cveg6 hés a torkom mégis1öIcélldDfJ.... Még egyszer figyelmesen elnézlema régi titko k&e faragott «wt, akiDeIC alakja a . go R'YÖI - leeha csak világunk titokzatos Néma Őrz6jeoek Jclkq,e került volna olyan lapra fordítanom Egyiptomöst Iyct eddig emberi kéz oem.igcn forgatott? Ki tneJ~e1iii a szfinx korát? Ha elfogadjuk valóságnakatlantiu.i Ici tudna ehhez még pontosan dátumothozzáfüzni? Máapedig semmi okot nem 'Iáttam rá. bogy ezt 82 amely villaoásszerGen megelevenedett előttem, a CSi.U miért ne fogadnsink el. Atlmtisz már nem a görög egyipfOnri papok és amcrib.i indián ~ képzeletén nye többé: egyes tudósok száz meg száz bizonyítélcot tezésére. Magam is megbizonyosodtam rÓJa. hogy xet kif.-agtü a szi.kJából. a körülötteelten1Jö siks'got ritotta homot. mert hiszen aktor az a sziklás melJvéd, a dornboak a lábánál 8J1. amelynek tetején a pinunis szintin homok alá került volna- márpedig ez lehetetle Da a munka elv~. Nem, sokkaJ valószínúbbnek a szobrot még' azel6a faragták, miciOtt a homok m . I szfntáen, amikora Szahara még maga is hatalmas ten~ lyeo túl Atlantiszóriási és tragikus sorsú szigetc terii.lt el, Azok: az embea ek,fllcik a t&tálelem clötti Egyiptomot a szfmxet kifaragtálc, s meplapilOUák a világlegrégibb ci . ere 'leg AtJantiszból vándoroltak ki, hogy Jetelepedjené két oldalán elterül6 rolddarabon. (Minden tény _ véli S WJ.1k.inson, az angol tudomány legJciváJóbb egyiptológusa.r ke- arra enged következle1ni, bogy az egyiptomiak igen dist lettek a civilizációben már Menes, az els6 firaó kora valószinűleg még azer&l is, micl6u bevándorollak volna völgyébe.) Közvetlen az elötl ha

"el h8Jálra ítélt f3I

mielőn az az Atlanti-óc:eán m~ly~ süllyedt. Ez a katasztro

u valóíUMllJelCJfat '1 ,19111' kor embeRi is az clveaztt

vi"

köz&L j en a modem benne egyebet helyi neYelJClell6ptl. De ói szám6ra? néhány leletben kellen keresnünk. amely l maradt meg. amelydc saját t&úneti múl~ukaI tartják. Az. iDkék és a ma~ elfajzott vallás~ I kutatnunk, amelyek 6Ieik tisztultabb vallási s akkor azt tal61juk, hogy vaUáai tiszJ.cletük llágosság volt, llnelyct a Nap jelk~ B*t . alakú Nap Templomaikat mindmiiU IZ eaész ~~ a templomok. r6szben múolatai. .6szbeokis~lismlétlCi·id6sei· voll81c 82 adantiszi templomokDak. ~16gy.i· promban ját és egy id6re meP1laPOdOIl az 65..Iskolában, ahol t:iZeDh6rOm csztald6a kaesztül .... a pep-tanárok - akik pedig rendszerint igm tan6z.. .-az i~ 52J'Jlol,en - lOk miDdmt eláruhak az. ~mak gODdOSm mcg6aött. 6srégi. titkos feljqyz.ésekömn bes2iJ1ek neki egy nagy, lapos retejú pinmisIQ ' szigáéoek közepeD állott & e2'al a lapos tet&a kontiDeos legföbb ICmploma - a NapTemplom. akik Egyiptmb vi1ortáztak. magukb} Vi1Iit IZ óli llmJl!~esea 61c is haSOnJÓ tanplomobt aneltd. A balaip~ meg az egyiptomi pinmis a1aICÚ sírhelyek. vaerreaz adanJiszi eredetre mutttoak. Maga a Nap pedig elS6 bclyet foglalta el Egyiptom istt.nségeinek 8OI1Íb8D. ala.rnit vil1ek magukkal ezek a kivándorlók. a teIlgc:rekeo el szerddl1ket a hala)mas méRtÚ szobrászat. a k6óriú01c ~C .u,.·.JOL Éppúgy, mint Mexikó. Peru és YUkaIan romba d61t, .emjletú. óriási, múvészien összeillesztett kövekból álló lnailban meg Ichet iUapítani az épilészeti rokonságot az

Iam

22 23


a ic Húsvét- . tolt maradv '

vok az ItJIntis:zi az &ri qyiplOmi val· Imnmm mú istenek apja és "lit a : .~:Il, aki ÖlUJJalPibÓI sziiletdt. mondja a régi szép Him-

- egy elgüJly t.

y'n -

egészen a hannadrésttt teszik a szfinx 1tla!~.1I1Il ket is ősi láncszemek kapcsolj'k Egyiptomhoz. A szfinx jcJentése ezzel kissé megvilágosodott: kivándorolt atlantiszbclick építették. mint leghata1

- örömteli . I ha· ardra hullnak. Di. I''3.thal&ClISl az ~,kktvaKlrslig4[)11 é8 akiDeJC lJU~~'

kat, mint legfontosabb emJéJcmüVÜket és mint ilyet, i nüknek, a Napnak ajánlották fel. És valahoJ bizonytra szfin:lt templomát is - hasonlóképpen vaIószínúJeg I fenségesebb templomukat. . A sUin:t lc6ben megöröldlettjelkl&pe annak a faj Világosságot tartotta Istenhez legközelebb esőnek ~yagia~ világban. A fény a legfinomabb, a leWnegf~ DUIldeo Jelenség közül, amit csak az ember öt ázéb Iyikével érzékelhet. Az anyagnak minden ismeretes t4 ~ a legáaibb. Egyben a lcgéteribb azok köZÜ1 a jel IS, amelyeJcJceJ a tudomány foglalkozik és a láthararlao ~k. mint a fény bizonyos változatai, &melyeknek ban szemünk már felfogni nem képes. Már a Oeoezis a fmy szerepel, mintaz első megteremtettelem. amely den másnak IDegteFemtése lehetetlen lett volna. ,.Isten hegett a vizek fdea - írta 8% egyiptomi mGve)lségG M ten moadta: legyen világosság - és Jón világosság." fény a tökéletes szimbóluma annak az égi viljgossá megviJágítja az ember lelkének legmélyét, amikor szív Isten ~lé fordítja - CSOdá1aIOS megjelenési fonnája megvdágosodásnak, amely titJcon osztályrészéüJ jut a I kétségbeesésben is. Az ember, amikor ösztönszerűen arc felé forduJ. tulajdonképpen Teremt6je felé fordul. És a Napból születik a fény - a Napból árad szét vilá A Nap néjkül mindörökre szörnyU SÖtétségben senyvedn

érne meg a vetés; az emberiség éhen veszne s tökéletesen ennek a bolygónak a szinhól.

u~tam és folytauam a virTasztást. Ahogy az éjszaka tíizfinx arca egyre tisztábban kivehetc5vé vált) mig a tOa. amely körüJötte emelkedett, mind élesebben sötét-

homo

1.

24

25


1ÓZIllSZiÍn' ti fáI~ támadt IZ ég aljin, bosszil vonaJak-

lá e~!WlI:AulI.C~CIIll .

ismer&

' tijal

lke1ó haJ

. l volna fel, • mi délesebben m 'Ii g( az ró~ festve a .voll . .

gyeket.

Hétm&töldayire innen Kairó miie22injei most fel a mosék magas mioaJdjeibe, hogy megáJ..ljauak a k alakú folyosón ~ felSClbntsét álmából a próféla övec6it, mível el ezd( 8% els6 im6dság órája. Itt pedig a szfimt ~ - de nérún. Ahogy eInéZtem telprofilját, .elálmélkodtam azoknak az embeRknek a vakmer6ségéD, akiknek 52eDtségtöró ágyúi eUótték a fél orr6t. Milyen gondolatok futbattak keresztül a szfinx agyúl, amikor ettk a bubérok tüzelni kezdtek? Előbb elképedt, majd megdöbbco~ végül nyilVÚl visszanyme régi, filozofikus nyugalmát. Az egyiptomilk ezért a csonkltWrt Nap6Ieoo katoaáit teszik felel6ssé - a fnmcia ardleológusok viszont a XVIII. századbeli mameluk U. tcmébt vidolják vele, moodván,1logyazok hasmáJlák az orrot célpootoak túzá"ségj l6gyakorlataik számára. Annyi bizonyos, hogy Napóleon sohasem engedte volna meg a világ legrégibb SZObrtDak ilyetén mcgszc:ntségtelenitéséL A kis korzikai sokkal nagyobb ember volt, sokkal jobban szerette a mfilárgyakat, sokkal inkább bámulta az 6si kor kiváló múalkotásait és sokkal több érzékevolt hozzájuk, semhogy tisztán De tudta és keU6képpeo ne értékelte volna a sivatag kőíhnodójáoalc.jelent6ségét. A mamelukok feltétlenül keve. sebb lelküsmeret-turdalást érezhettek, mert - mint minden mohamedán - 61c is mélységesen megveteUék a bálványokat. Valamelyik &nb törtáaetíró meg is emlékezik egy fanatikus sejkJ6l, aki AlJah iránti lútbuzplmában 1379--ben megpróbá.lta letörni a szfinx 0fri1. A való igazság azonban az, hogy a rongálás sokbl régebbi id6ben keletkezett, semhogy alcár franciák., akár mamelukok ok.ozbatták volna, és a későbbi századok során legfeljebb eDneka rongálámak a tet6zésér6llehetett szh. Mert azalatt a hosszú id6szak alan, amely a fáraók bukása és a XIX. század közön elreJt, babonás ula2J6k elöszereleael fegyverkeztek fel kalapáccsal és vésövel, hogy a szfinx rovására talimlánOkat és úti emlékeket szerezzenek maguknak. A szájnak egy részét így töredezték le az idóról időre felbukkanó lát4r 26

tót, s 21 l évé tette az a kormányzat., amely semmire sem eit o:zAg m m~k il régiségeit- nem •gy mint ma. kor 8 turi nem garázdiJkodlwnak l6bW kényl1k-k.edWk szerint • amik a b . . ok éber gOadda.I 6rzik Egyiptom e1s6 ú PlÚC~:mléík6t. oem indeo turista bizaoyult ilyw bIrbÚDak. Néháym még a görög és i lk idej40jöttek. - nem tud el, ni annak a kisért' , a tinx ()Jda. lába vagy a keritésfalba, amely körülveszi azt a mély medencét, amelyben a szobor áll. A kiván i szem ma is IMbatja . ezeket a neveket. És a bal mell ó láb második ujján nyilván kevesen vették észre a mai látogatók tömegéból azt az elragadó eredeti szoeettet, amely - oly fioomao belekapuva. hogy szinte alig olvasható - a szfinxbez van intézve és maga is hírességt6l: Arriao.tól, Nagy Sándor történetírójától SZánDaZik. A S2JéP görög verset megérdemlik, bogy nyomtatásban napvilágot lássanak ,.Az örök istenek fonnbJák ki csodAIatos testedet- hangzik a ver&sarok durva proDi fordítása-, gondoskodásulcbaD e forróság tikbsztolta vidék iránt, ahol te vaed jóságos árnyékodat Elhelyeztt:k ~ miként sziklasz:igelet egy hatalmas feoosik közqJén, hogy feltartóztasd annak. homokját. F:z a szomszéd, amely~ istenek adtak a pinunisoknak,nem olyan, mint Oidiposz embergyilkos szfinxe Thébábanhanem m lelt híve Latooa i.stenn&lek, órzóje a jóakaratú ozirisznek, aki feh'éges uralkodója Egyiplom földj~ kirilya az Ég lakóiDak, hasonlatos a Naphoz és egyenlő Vulcannal. n Tal60a legnagyobbkar, amit ezek a nyomorult csonkitók a szfinxnek okoztak az, hogy elvesztette hires mosolyát; azt a szelid, megmagyarázhatatlan és kifiirlcészheldlen mosolyt. amely nemZedékr6I nem~kre csodálatb& ejtette a régieket. Ez a rombolás még hétszáz esztend6vel ezelőtt sem lehetett teljes. mert Abdul Latif a bagdadi orvos-filozófus és utazó pontos és figyelmes feljegyzéseiben még a követk:cz6ket (11ft arról a hatalmas fl jr61, amelyet a piramisoktól nyillövésnyire talált: ..Ez az arc igen szép és a szájnak valami k Ilemes, mosolygó kifejezése van." Érdemes idézni ezt a dicsérctd attól az embeJt6l,akinek Az emberi testről szóló munkája századokon keresztül klasszikus múnek számított az arab népek között. ,.Egy értelmes ember m gk ' rdezte tőlem, hogy mindabból, amit Egyiptomban t'

27


t~

a sima n gy g II letörött. a S2ij sajI1&IaJ.o~m rongálódott. s még a fejék is észrewhdö ürokaa s.zcovedcu. Az egykor jóindulatot kifejczö w:j mo k Y lyog IZ egész arcnak félig ZOIDOl'Ú, félig gúnyo °fi' Az szfinx azonban - ha nem is mosolyog többé- vá1tozaLlanul hasal a hcly~, oem töródve sajnilaJos megc nkltásaival forntdásaival, s rendületlen megvetessel mered IOvá~ az Időbe. o

I

o

fi'

Ez a k.ülönös temntmény, amely egy testbe foglalja az oroszlán erejét, az ember értelmcsségét és az isten szellemi harmóni ~át., a legszembcszökóbben példázza azt az igazságo hogy önuralom útján az emberi lény kivetk.6zbetik az illa1sorb61 és megszelídilheti az önmagában rej16 állatot. Aid rápillant erre a hatalmas k6testre, amelynek lábaihoz és ragadoZ» karmaihoz egy nemes emberi lény feje és arca csatlakozik, Ic kell hogy vOl\ia ezt az elemi tanulságot. Aki tisztában van a fejdisz fölé emdk~6 kámzsás klgy6 zirnbólumával, a fáraói uralom u.racus-jeltépével, az megérzi a szfimt hivatását, amely nem csupán abban áll, hogy uralkodjék mások felett, hanem elsósorb8n, hogy uralkodjék önmaga felett. K6be faragott néma szónoklat ez, beszéd hangok nélkül, amelyet mégis megértbCtDek, akiknek fiiJeik vanoalc, hogy hallják. Egyébként hogy a szfinx valóban valami isteni eredetű dolgut, vagy személyt jelképez, ana mulalnak külöoböz6 hieroglifa-felírások Fels6-Eg)'iptom templomainak falain, mint például Edfuben is, ahol isten képmása szerepel , amint átváltozik egy emberfejü oroszhinná, hogy legy6zhesse Széthet, az egyiptomi sátáni. Másrészt, hogy a szfinx valami építészeti titkol, valami kóbe faragott rejtélyt is takar, azt viszont egy mAsik különös tény sejteti. Egyiptom mina más részén ugyanis a szfiax apró másolatai állnak saját templ0maik clótt, mint a küszöb órz6i és védelmez6i, vagy ennek híján oroszlánképmások vigyáznak a templomok bej áratai ra. S6t. a temp-

zl alakj. Egyedül caak • gizohi mxn in W5zóblg . t mpl Az ÚgYDe t S , Temploma. ez a durván kifaragott k60szlopotb6l és sima. t mör rlak I zer erőd tmény • épület nem lartOzik • szfi lOlint azt Szclim or legutóbbi ásatisai ~geaen is lö elelleIl beigazollák. Ez IZ épület - mint most '. IÚDt - valój" K hrén-pi o, a . P' . tcmplo am I yel egyébként ej kövezett - . y is kölÖUe Ezt az ösv yt most legutóbb sikerült teljesen . i, De ea6l etJcoúI, ez a furcsa épitésú szentély a szfinx. e.lön áll, nem pedig mög, - e. Az a kis nyitott templom, amelyet Caviglia ásott ki a zfinx szii· gye és a mellső lábak közötti térségen és amely ma már csaknem teljesen romba d61!, a szobor keletkezési idejéhez mérve sokkal k és6bbi időben épült Falait- amelyeket tet6 nem fed - b61om, egyenként tizennégy láb magas k61ap alkotja, amelyek közül az id&. során mohó kezek kettőt lcb ontol.lak és elvittek. Az az áldozati oltár viszont, amely valamikor ennek a szentélynek a bejáratával sz ben állott, most pedig a kél meUsó láb közötti bejánll felé fordul, római munka, ámbár abból a vörös grúútból készíilt, amelyet a szomszédos és sokkal régibb K.ephréo-templomból zsíbnányoltak. Hol van tehát a szfinx igazi temploma? Kissé felemeltem a fejem és a szobor mögé pillantottam. És akkor ebb61 a lát6szögból elém bukkant a kora hajnali világosságban csúcsávaJ az égbe ffuódva a világ legnagyobb épUlete, a világ megoldhaaatlao k6rejtélye, amelyet eppúgy, mint a görögök. mi is a világ els6 csodájának tek.intiink, ez az ósi rejtély, amely éppúgy izgatja a modem embert, mint a régieket. a szfinx méltó tirsa:

A Nagy Pirallfis! Mindkettő az atlantisli idókben épült és ma is ennek a titokzatos

földrésznek kézzel fogható emlékei, szinte néma ÜZCDetei annakaz emberfajtának, amely éppoly rejlélyesen tűnt el, mint fóldje. Mind a keU6ennek az elsüllyedt civilizációnak a dicsóségére emlékezteti Atlantisz népmek utódait.

29


t 1~dnb6 Wád~ékbe ,

yakélcb61 v(iröslt)C

míg v

'ltMlc4:kW1 I

6tlen á tó, kac ti ámyalalot, amely ugy feszül föl tt. mint valami örök mcnnyezá És már lUUl.lUl.l, szfinx, a sivatag &e, csak jelképe ama Szent ' a vi Néma őreinek., a Négy Istenségnek, akik végrehajtják az Isteni Szellem parancsait, az emberiség és sorsa titokzatos Vigyhóioak. Azok az embere~ akik a szfInX. figuráját faIagták, még ismerték C2Cket a magasrendG L~yeket. csat mi, szegény modem emberek felejteaiik el6ket tökéletesen. A bosszú éjszakai virrasztást61 kissé fáradtan búcsúzni készültem a bomok fölött emelkedő titáni fejtől. öntudatos, fölényes nyugalma, szellemi harmóniájának kisugárzásavalahogyan erősen hatott rám és olyan tennészet1ölötti hangulatot Icavan fel bCnDem. amelyre alig találok szavakat. A szfinx, amely oly öreg, hogy már látta a világ gyennekkorál, belemeriilt szakadatlan töprengésébe. LátOU civilizáci ókat dics6ségesen felemelkedni, aztán száradt virágként Ichullani, látott zajos hódít6katjönni és menni,jönoi és elhaladni, jönni és ottmaradni. 6 maga meg csak maradt a hely~, végtelen nyugalomban és v égtelenűl távol minden emberi indulattól. Az éjszaka sötétjében mintha az én szfvembe is befértózöU volna valami megkövesedett közömbösség a sors változásaival szemben. A szfinx az, aki megszabadítja az embert a jöv6t iIIet6 minden gondtól, a szivére nehezedő minden súlytól és úgy tünteti fel a m ű ltat, mintha csak valami nlozgófénytép volna, 'amelyet az ember távolról, személytelenül s emiéI. Az átlátszóan tiszta., zafirkék ég alan még egy utolsó pillantist vetettem a széles homlokra., a mélyen üló szeme.be, a kerek, duzzadt arcra, a tömör és elálló fejdíszrc, amely a valóságos, hajtogatoU gyolcs fejdíszt utánozza, vízszintesen futó szalagokkal két-kCt fi

keskenyebb vonal között. Újra elnéztem az arcon azokat a vörös csikokal, amelyek úgy idézték fel képzel lem ben a szfinxet, amilyennek a régiek lAthatták, amikor az egész alak. még puha rnészréteggel volt bevonva és az egész fakóv örösre volt fi . tve,

3

H oroszün ereje és az ember értelme szimboliDlódik is ebben .. hasonló tben gi van benne valami, lI1Ü sem ülati, emberi; lami, uni C2C1c.en mim túl van: valamiaz b61 Noha egyedeo lI7iÍ ICID ~ k62öttönk, szinte gyógyító szelle, •g índt felém a szfiDxb61. És ámbír méH ~ suUopi a oqy fülekbe, amelyek süketek a vilq ny11zsg6 zaj val szanben, weJtam, hogy tökéletesea megért enpm. Ip. volt valami ~tfölötti elem ebben a k61ényben, amely úgy c:söppmt a XX. száDdba, mint Va1Imi ismeretlen vilípBk egy teremtménye. De ezek .. duzzadt, nána ajkak gondosan &zik atlanti· szi titkukat. És noha II szfinx a oapf&yben most teljesen IAtha.r6vA len, edJtaJ csak még titokzatosabb' ViIt.. Meggémberedett lábamat Jcinyújtóztattam a homokon, majd fu.. san feltáphzkodtam és búcsúszóval fordultam az érzéketlen IU'C felé. És ahogy 6 csak tovább bimult keletnek, mintha mindig a Nap els6 sugarait figyeW, megvilágosodott el6ttem biZIOS feltámadásunk reménybeli jelképe. azé 8 feJtNnad'., amely oly kétségtelen és oly elkcrúlhetedcn, mint maga a bajnalhasldú. "Te annak része vagy, aki Ha1JWadan és DCIDCSlI.k az Id6beo 61 szólalt meg végre a szfinx néma ajka. - örökkévaló vagy és nem csupán múló test. Az ember lclkét nem lehet megölni, az nem halbat meg. Csak virBkozik, szorosan bcburlcolva .. szivben, mint ahogy én várakoztam homokba burkolva a te világodban. Ismerd meg ~ Ó halandó! Mert van Valaki benned, mint minden emberben, ak i majd eljö és megáD a törvényszék cl&t és taI1ÍLÚgot tesz róla, hogy van Isten' "

tensl.

isl"


. • ·1 . ol r is ny gben lesz részük. hogy mgol l, franciáulés ~I.lk, hogy t P uk, dic:s~~ma i i, mmden i t és fl iti . dok d 1 m ednek ki, . hat törne - még ezt a mai nemzedéket is eltépeszti, amely pedig nW meg1ehet6sen hozzászokott a na építkezésekhez.' lő zör pillanijuk meg a piramisokat, úgy tűnik, miRtha el k ~ volna valami különös &korszakba. amelynek. korát éppen ezek az idegenszerű körvonalak fejezik ki pontosan. ElbámuJunk, ha arra gondolunk.., bogy primilIv emberek. keze munlc6ja hogyan álli fel ezeket az őriás, mesterséges hegyeket egy sivatagi fcnns1kon, maguknak a tennészet alkotta hegyeknek méltó vetélytársaiul. . Amikor a görög bódítók behatoltak Egyiptomba és meglátúk ezeket a hegyes csűcsuklcal a sivatagi ég felé nyúló biheeet1en építményeket.., Démán elbámuJlalc. és vissmfojtották a lélegzerillcet amikor pedig Nagy Sándor idejében a görög bölcset összeírták a Világ Hér Csodáját, a piramisobt helyezték a lista élére. Ma nm csupán ez maradt meg a hit köml. De pusztán a régiség és a kiterjedés - bánnddcora legyen is egymagában nem indokolja ezt a dics6séget. Viszoat VaDDak jól ismert és kevésbé wdott tények. az első és legnagyobbik piram isről, amelyek nem kevésbé ejtenek csocWatba bennünket ma, mint annak idején a görögöket Amikor azok a tudósok és szakért6k, aJcilcet Napóleon magá al vin egyiptomi expediciőjára, azt a megbízást kapták. hogy mérjék fel az országot, a Nagy Piramison átbaladóaD vették fel a központi délkört, hogy e l kiindulva számílsák ki a hos.s7Í'sági fokokat. Amikor azután elvégezték Alső-Egyiptom térlcópezését, meglep6d~ tek azon a látszólagos véletlenen, hogy ez a délkör pontosan kettévág a Nilus torkolala alkotta dcltavidéket. és ezáltal ú ól. két pontosan egyforma részre oszlotta e !ész AIsc>-Egyiptomot.. Aztán még inkább meglepódtek, amikor úgy találták, hogy a piramistól meghúzol két, gymást derékszögben vonal tökél P'

A

A

piMmis

fáraók magukro r csak az emlékezetben cin k; n .. egyebek, mint elmosöéou légies szellemek, akíJc Am tiben, a Rejlen Országban lakoznak - a piramisok azonban ránk maradtak. mint tömör, hatalmas emlékmüvek, amelyek elválaszthatatlan részét teszik annak a szíJcJás kófennsíknak, amelyen épültek. A'T. &i Egyiptom változatlanul leköti a modem világ érdekl6dését, RSIeg azért, mert létének oly elképesztő bizonyítékait hagyta hátra, amelyek kézzelfogbatóbbak és IÖIDÖRbbek. mint bámú más, ami a Keld löbbi, mam" hajOlt birodalmából megmar3dL A római Plinius ina valahol, hogy a három piramis betöltötte az e ész Földet dicsóségével és most - kétezer évvel azután, hogy leírla ezt a megáJlapítását - habozás nélkül elmondhatjuk, hogy az id6 senunit sem mállasztottel ebb6la dicsöségból.Nem sokkal ezelőtt írtam nébáoy baritomoak, akik úgyszóJvín teljes elzálkózolbágbao éJneka déI·indiai félsziget távoli belsejében - tehát olyan embeIeknek, akik nemigen lépték ál még a szomszédos hcgylánool sem, akik: nemigen 23V8Iják a világot és a világ se zavarja öket - és bcszámoham oek.ik a Nagy Piramist illetó egynémely kutatásomIól. Szükségtelennek-bízonyult bővebben kifejtenem és tudtam, hogy 6k is pontosan rudjéJc miröl van szó, amikor azután a válasz megérkezen, kiderült, hogy az egyszeru iodusokat illetó felleVésem helyes volt.A piramisok híre még messzebbre hatolt. mint Plinius idejében. VaJóban annyira közismertek, hogy valószínűleg nagyon sok nagy turista vállalkozó vágya1cozva nézheti ezeket a hatalmas bároms2Ögü oldalfelilleteket, s nyilván sajnilja, hogy ílyen nagyszerű hirdetési lehetóség kiaknázat· lanuJ marad. Lehet. hogy nincs már messzeaz idő, amikor valamilyen .Ualkozó szellemű gyáros felajánl majd évi százezer piaeztert az 32

s

33


csodálkozásuk r8jö 1ttek, ho

ernosak B«viDCOm. hanem az "-"~--.J'-I , . . ~Ó \I01KlÜÍJI

i cél

Sl.OI ·

Pári

neves egyiptológus iz-

le ,I a fi azt " " la kim tni ogy a píramisok valódi celja az volt, gy "mbolik omkítsék a Nílusfolyó valamety óslc.orszakban történt keldke*ét! Vannak ötletes nén . a piramisokban felfedezni véli a hatalmas magtémka1, yekbea JÓ73ef, Jákob raktarozta el a gabonát abból a célból, hogy a hét eszteodö alatt élelmezze a népet! Ha ezek: a törtéDcttudósok c egyszer ' jirtak olna a pinunisok belsejében, rájöbettelc volna, hogy a rendelkezésre álló úrtartalom körülbelül annyi gabona felha1mo:wára elegend6. amennyiegy állagos nagyságú utca lakosságának élclmczeséhez sziikséges. ötven évvel ezel6tt Proctor, a csillagász. érdekesen indokolta meg azt az elmélelét, hogy a piramisok csiUagászati megfigyelések számára épültek, miután igen alkalmas helyek voltak a csillagok és bolygók helyzetének és mozgásának megfigyelésére és feljegyzéséte. Ilyen köllséges obszervatóriumokat azonban még sohasem építettek és sohasem fognak épiteni! Otletesek és egyben mulatságosalc azok az érvelések is, amelyek szerint a Király Termében álló kOszarlcofág nem más, mint Cgj keztelömedence, amely a használatban, ann.ak. idején. vizzel volt lele. Egy másik csoport azonban kijelenti, hogy ez a szarkofág nem vízzel volt töltve, hanem gabonával, mert ez SlOlgált ÜI1nirtékegységűl a világ összes népei számára. Ugyanilyen elképzelhetetlen, hogy hatalmas aranykincseket és drágaköveket rejtettek volna el a piramisok. mélyén, mert hiszen az épltkezés hatalmas költsége legalább annyit tett volna ki, mint annak: 8 kinCSDek az értéke, ami k órzésére hivatva lettek volna! . Más elméletek tudni vélik, hogy a píramisek eredetileg óriási világítótornyok. voltak, amelyek a Nílus hajóforgalmáoak érdekében lélesültek! Míg Monsieur de Persignyne1c azon az eiméi tén, hogy a piramisok nem voltak egyebek tömör meilvédeknél a házak, sírok és templomok védelmére a homok ellen - a modem egyiptomiak CSak mosolyogni tudnak. g".llOlt

dame:.

Ezt a meglepő tényt a agy Pirami lye koZ23. Ha függ61egcs vonalat húzunk rajta k ztül, a tőle keletre földterűl pontosan egyenlő lesz a vonaltól nyugatl'a eső fOldteriiletteJ.A Piramisdélköre tehát a természetes Ohosszúsági foka az egész földgömbnek. Földgőmbünk területén tehát helyzete úgyszólván egyedülálló. És CZ%e1 a helyzettel tökéletes összbangban, négy lejt.6s oldala pontosan megfelel az iránytű !légy irányáoak. Ez a rendkívüli földmjzi helyzetegy ember alkotta emJékmÚDéI lehet jelent&ég néllciili véletlen, de lehet szándékos teljesibnény is - EgyiplOm &1ak6ioak okos és btelmes faju ismerve, az utóbbi feltevést kell eJfogadnunk. Hogy a világ legnagyobb kőépítménye éppen a világ középponti vonalán épült - ellenálllwatlan erővel hat képzeletünkre! És hogy ugyanakkor e földgömb felületén emek legmagasabb épitmények éppen ezen a ponton keletkeztek, az valóban olyan tény. amin érdemes elgoodolkomi Az idegenvezetók, meg az útikönyvek fecsegéséb61 megtudjuk, hogya Nagy Piramist egy IV. diDasztiabeli finó, Khufu- akit a görögök Kheopsznak kereszteltek el - építtette, miután különleges és királyhoz méltó egyéni sírhelyet akart építtetni magának ésennyi az egész. Ez az elmélet - amely szerinI a piramis nem más, mint holmi hatalmas sirhely - kétségtelenül a legalkalmasabb 8 közkézen fekvő kényelmes és konvencionális teória számára. Ezt vallják az egyiptológia. a régészet és az östörténelem összes nagysága, tehát hajtsd meg fejedet tiszteletteljesen ez ortodox telrintélyek el6tt és fogadd el igazságnak szavai1cal De vannak. kevésbé ortodox teóriák is. Amk az elméletek - márpedig akad jó egynéhány-, amelyek ez 6si építmény körül keletkeztek, teljes sort aUcotnak a tökéletesen való rln údeotól a tudoinányosanvaIÓszínWg. miután maguk a piramisok is elég nagyok és fontosak ahhoz. hogy a legvadabb elméletek vadászterülereivé lehessenek. Egy ausztráliai vasút fómémöke például tömérdek idat és fáradságot áldozva, összehordott egy ~ méretet és számadatot annak 34

lására, hogy a pimmisolc to

ban r'clbukkantak egy ~ia professzor es Ic

35


A onban ser ény propag álói más elméleteknek is, amelyek m zzelfoghat óbbaknak tűnnek é? amelyeket valóban megl e het ő . . z I x körben helyt állóan is fogadnak cl A glia é Amerika bizonyos k őreiben. Ezek az elméletek érdekesek. sőt leny űg öz őek és rendkívül ügyesen kidolgozonak - csak az a kérdés, mennyire fclelnek meg a valóságnak? N épszcrűsitőik különös jelentőséget olvasnak ki Ll Nagy Piramis belső méreteiből- termeiben, összekötő és k üls ő folyosóibanjelképes kézírást és a mai nemzedéknek szóló prófétai kinyilatkoztatást látnak és azt állitják, hogy birtokukban van a pontos kulcs ez üzenet megfejtésére. A folyosók, tennek és bejáratok hosszúságából, szélességéból és magasság ából egy iti abb félelmetes világ összeornlás néma jóslatát olvassák ki. Hihetetlen számtömeggel dolgoznak és a legfurcsább keverékbe gyúrják össze az angolszász fajt, Izrael elvesztett törzseit, a Bibliát és a régi egyiptomiak könyveit. .Ha megmérjük a járatokat és a belső Nagy Csarnokot, akkor hüvelykben kifejezve megkapjuk a pontos számát azoknak az esztendőknek, amelyek elteltek addig a korig, amelyben most élünk - jelentik. ki. - A Nagy Csarnok hosszúsága 1883 hüvelyk, ha ehhez hozzáadunk 31-et, az Úr műkődésének a Piramis által meghatározott évét - megkapjuk 1914-ct, vagyis azt az évet, amikor a világháború kitört." Elméleteik körülbelül ehhez hasonló számításokon épülnek. Meg vannak győződve arról, hogy a piramist tervezői nem önmaguk, hanem rendkívül önzetlen módon az eljövendó korok érdekében építtették és ennélfogva különös jelentősége van az úgynevezett millennium eljövetele szempomjából. Bizalommal várják tehát a piramis prőféciája alapján elj övendő valakit, a Messiást. Bárcsak magam is hinni tudnék ezekben a dolgokban! Bárcsak III én szívernet is meg tudnák világítani az ó nagy reményeik! A logika azonban, amelyhez mindig ragaszkodom és a józan ész, amelyet kincsként őrzők, el...sárják a feléjük vezető utat. Piazzi Smyth, egykori skóciai csillagász volt az az ember, akinek fáradhatatlan erőfeszítései és konok kutatásai mindenki másénál hatékonyabban hozzájárultak az elméletek keletkezéséhez. Smyth kű­ lönös jellem volt: félig-meddig megszállott lángész, akinek kemény skót dogmatizmusa állandóan megzavarta és eltorzította a gondola36

tokat , amelyek ösztönös módon fakadtak é rte lmé b ő l . Smyth eiu tsI-ott és ~gy egész telet tült öu a pirarnisn ál, szegrő l - v é gre lern érve mindent, kiszámirva a szögnyílásokat és megvizsgálva a szerkezet minden egyes r észletét. Ö azonban már kész elméletet hozott magával és ezeknek a méretcknck és számoknak bele kellett illeniük ebbe az elméletbe. Az elmélet - mint maga a piramis - rendíthetetlen volt, úgyhogy a számokat és méreteket kellett átgyúrni addig, mig bizonyításra alkalmasakká váltak. Srnyth természetesen egész becsületesen dolgozott, éppen csak hogy elfogults ága elvakította. Csak annyit tudok, hogy II néhai Sir Ernest Wallis Budge, a British Museum egyiptomi régészeti osztályának egykori ő rc, nem tudta elfogadni ezeket a sz ámadatokat, Azt is tudom , hogy Sir Flinders Petrie , az egyiptomi angol régészek doyenje, miután egy egész té len át gondos mérési munkákat végzett a piramisoknál. arra az ered ményre jutott, hogy az építmény legfontosabb mé retei tekintetében 71 hüvelyk eltérés rnutatkozik a sajá t és Piazzi Smyth számításai között . Végül tudom, hogy még másvalaki, egy gyakorlott mérn ök, aki legutóbb újra átszámította a Nagy Piramis valamennyi k ülső és belső m érctét, nemcsak Piazzi Smyth, hanem legfőbb modern követőinek adatai alapjan, arra az eredményre jutott, hogy az emlitett urak számításainak legtöbbje megbízhatatlan. Petrie mulatságosan számo lt be arról, hogy találkozott Smyth egyik kélségbeesett követőjével, akit rajtacsipett, amint éppen le akarta reszelni az egyik gránitkiszögellest a Király Tenne előszobájában, hogy a méret megfeleljen az elméletének! Dc maga a számítások gyöngesége még nem az. egyetlen ok , amien az ember kissé habozik, hogy e lelkes úrrör ök nyomába szegőd­ jön. Néhány évvel ezel őtt általában Kr.e. 21 70-ben jelölték mg a piranl.Ís keletkezésének d átumát, mert ebben az esztendőben egy bizonyos Sarkcsillag egy vonalba esett a bejárati folyosó tengelyével és úgy v élték, hogy ez a hosszú, sötét folyosó olyan sz őgben fekszik, ahonnan a szóban forgó Sarkcsillag fényét éppen látni lehetett. Dc annak a nagyarányú égi helyváltoztatásnak a következtében, amelyet a napéjegyenlőség haladásának neveznek, a csillagok maguk is változtatj ák a földgömbünkhöz viszonyított eredeti helyzetüket és csak minden 25 827. évben kerülnek vissza ismét eredeti heIYiikre. Ennélfogva ugyanilyen következtetés útján azt is lehetne

37


i hogy a Nagy Piram is 25 827 évvel épült Kr,e. 2170 en , amikor is ama bizonyos Sarkcsillag ugyanúgy lálba ' ke lett ogy legyen a bejárati folyosó tengelyéből . A való. ág az, hogy a bejárati folyosó olyan szögben van elhelyezve, amelynek szára az égnek oly pontjára rnutat, ahol néhán y évszázadon át sorban minden csillag megfordult a Sarkcsillagot megelőzően. Amellett bizonykodni, hogy a szóban forgó égitest éppen a Sárkány csillagkép Alpha csillaga lett volna, keveset jelent, mert ugyanúgy szerepeltek ott más csillagok is. A korábbi évszárnot persze azért nem fogadták el, mert az annyit jelentett volna, hogy az emberi faj lényegesen öregebb annál az 56000 évnél, amelyre ezek a teoretikusok a Biblia alapján az emberiség korát becsülik, így tehát ragaszkodtak a közelebbi évszámhoz. Viszont minden egyiptológus joggal vetette el ezt a közelebbi dátumot, jól tudván a felfedezett históriai feliratok és feljegyzések alapján, hogy aNagy Piramis nem épülhetett fel ilyen későn. A Biblia sokkal bonyolultabb és sokkal mélyértclmúbb könyvgyűjtemény, mint amilyennek a felületes szemlelő látja . Az első öt könyvet - különösen pedig a Genezis könyvét - nem lehet helyesen olvasni kulcs nélkül - ez a kulcs azonban. sajnos, sok évszáza ddal ezelőtt elveszett. Az emberek hibásan olvassák a bibliai feljegyzéseket és erősza­ kot tesznek logikájukon, hogy végül eljussanak olyan eredményekhez, amiket ezek a feljegyz ések sohasem tanítottak. így jutottunk el többek között a rnúlt században ahhoz a kellemes helyzethez, amikor a geológusok felfedezték, hogy az őslények a földben fosszíliák formájában lelhető maradványai megcáfolják a világ 6000 esztendős korát, arnire azután ugyanolyan kiváló teológusok komolyan kijelentették, hogy Isten szándékosan helyezte el ezeket a fosszíliákat, csak azért, hogy próbára tegye a hívőket! Ha a píramisok elm él étszerkesztői nem olvasták volna maguk is helytelenül a Bibliát, talán elfogadták volna a régebbi dátumot és ezáltal jóva! közelebb juthattak volna az igazsághoz, mert hiszen a piramis tömör kőteste könnyen ellenállhatott akár háromszáz évszázadnyi idő megprób áltatásainak is - szerkesztése és építése olyan , hogy állni fog még akkor is', amikor a világnak minden más épülele már régen romba dőlt. 38

Hugy ezek az elméletek mégis ilyen széles körben elterje~ettek, mak okát elsősorban a bennük foglalt jóslatoknak kell tulajdonita~ A héber próféták kijelentései különös egységet alkotnak a Nagy ~:~.ilnis mereteivel abból a célból, hogy megjósolják háborúk kitössét és konnányzatok bukását, a keresztény egyház újjáépítését és ~sztuS visszatérését, a világ gazdasági bajait és ~,B.?,gol nyel;ú népek isteni küldetését, a föld és a tenger okozta világősszeomlást és így tovább. Dc ne felejtsük el, hogy maga Piazzi Smyth 1881-et jelölte meg, mint a míllennium évét, És az is eszünkbe jut, hogy ez az iskola megállapította, hogy 1928 májusa lesz II legvégzetesebb hónap a vi~ lág történetében - ám ez az időpont eseménytelenül múlott el és nu még mind ig élünk. Így aztán a legvégzetesebb hónapot e~tolt~ 1936 szeptemberére, mint amely dátumot - szerintük - a plramlS csodálatos rn éreteiből előre ki lehet számítani. Ez az elmélet - amely szerint ez a tömör építmény, amelyet pél dátlan költséggel és munkával építettek, nem az akkor létező. sem a következő generáció, de még csak nem is az egyiptomi utókor számára készült, hanern olyan emberek érdekében, akik majd csaknem ötezer esztendővel később egy más kontinensen fognak élni - term észetesen nem könnyen fogadható el racionálisan gondolkozó ember számára. Még ha feltételezzük is, hogy ezek a teoretikusok pontosan jegyezték fel a Nagy Piramis matematikai mérotcit és belső építési adatait, még akkor is úgy látszik, kissé elvetették a sulykot és olyan valószínűtlen jóslatokba bocs átkoztak. amelyeknek vajmi kevés összefüggésük lehet ezekkel a mérési adatokkal. Elméletük lényege az, hogy lsten rábeszélte az ősi egyiptomiakat, hogy kőbe írják üzenetüket a mi korunk számára, ámbátor Isten legalább olyan könnyen eljuttathatta volna ezt az űzenet ét ma, közvetlenül, egyszerűen és sokkal eredményesebben valami emberi próféta száján keresztül, semmint hogy azt a kockázatot vállalja, hogy kőbe írt rejtélyes űzenetét talán el sem tudják majd olvasni - aminthogy csakugyan nem tudták elolvasni mind e sok évszázadon keresztül - vagy félreértik, mint ahogy valóban félre is értették. Ha nem is tudjuk elfogadni ezeket a különös elméleteket, mégis elismeréssel kell ad ózni terjesztöik becsületes szándéka iránt, mert hi39


el lebebIe várni a régi b irh l . Hogy itt mé is valami pogány uralk odónak a temetkezési helye volt, annak ggy b bizo y " ul azt a fed él n li , v . il ládát szokták t ' i, amely a Király limrlléni)k dIóján I. Nyil áovalóan ez volt a irály zarlcof6gja d " az . íagos egyiptol us, aki ezzel a megál i azután elintézettnek is tekinti a kérdést, De miért nincsenek ennek a ,,szarka .. IZ oldalán a szoká· sos konvencionális szövegek. és v . s ráz olatok.? nincs rajta egyetlen sző vagy bánni.fi [ta lcépírásos fclliás'? valam yi más S?Jlrlcofágon rcodszerint olv tó valami irott vagy rajmIt megemlékezés - miért éppen mól hiányzik. amely pedig ezek szerint Egyiptom egyik. legnevezetesebb királyának holttestét tartal-

olyan disz l

Egyi

Csakugyan pusztán 3.2l&1 emelték volDa ezt az c . omi fi karcolót, hogy valamelyik . múmiává aSZalÓdOU hol estét ~l­ sc magába, mint ahogy a kézi öÖyvek mondják és mint a fekete ruhás arab d ragománok mesélik a turi tálmak.? csak azért csáUnyoztak volna ki ilyen hatahnao; kötÖJneget a közeli Tourah mészk6bá. nyáiból és a távo li Sziene gránitbányáiból, hogy egyetlen, gyol csba göngyölt testet rejtseDclc el alatta? Vajon azért cipellek és faragtak volna ki ü:radságosan nyolcvanmillió k.öblábDyi követ az iget6 afrikai nap alan, bogy egyetlen király szeszélyét teljesitsék? Vajon lcétmi1lió-b3romszázezer darab kőtömböt, amelyek mindegyike körülbelül két és féllODDál nyom, csak. azért tapa szto nak volna öss hogy befedjen valamit, amit néhány darab kőtömb ugyanoly jól befödhetett volna? És végül, vajon csakugyan J phumak, a héber történetir6na1c lett volna igaza, amikor kijelentette, hogy a píramisok. nem mások, mint ,.hatalmas és haszontalan emlékmQvek"? AJU1ak alapján, amit a fáraók. hatalmáról és az egyiptomiak rűlvi­ lági hitéről tudunk, ez a dolog teljesen lehetség , b6r oem nagyon vaJószinÚ. Amennyire 8 gondos történelmi kutatás megillapíthatta. eddig soha sem kopo t sem hol l tet, sem temetési kellékeket nem találtak a Nagy Piramis belsejében: bár van olyan hagyomány, amely szerint a kalifák egyikének. palotájael6tt egy fából készült díszes múmiakopors6 állott és ez a koporsó állítólag a piramisból származott volna. Viszont a piramis egyetlcn belső faJán incs sehol hieroglifa- felírás, nincsenek véselt dombormúvek, vagy a halott életére vonatkozó magyarázó fes1mények.. mint ahogy minden más egyiptomi sírbolt falain kivétel nélkül találhatók. A bel • felület míndenüu teljesen kopár és sehol semmi díszítmény, anut ped ig a fáraók. bőségesen alkalmaztak temetkezési helyeiken, b niDCSCOek

o

nyele,

ly

l gfo

mazta volna?

Miért építettek több mint k.étszáz láb hosszú szell zJeCoosövekct. hogy összekössék. ennek az áUítólagos szarkotlgnak a sírbol~' a

kúlvilággal? Múmiáknak nincs s~ friss levegőre. a munkásoknak pedig nem volt okuk többé visszatémi a siIboltba, miután azt egyszer befalazták. Sehol Egyiptomban DCJ1l láttam királyi balottak cltemctésére szolgáló még egy sirbollót, amelynek ~116zIe·

töjárat.ai lettele volna. És miért helyezték ezt az állítólagos koporsót egy olyan terembe, amely SZáZÖt\Im lábnyimagasságbanáll a föld fel5ZinejOlöIt,lIDIikm pedig mindenütt másUlt Egyiptomban az volt a szokás, hO&Y mélyen lcivájlák a sziklát a fóki felszíne ailm a sírboltok céljára? Egy ként világszerte az volt és ma is az a gyakorlat, hogy a halottat vagy a föld ti 1szinén, vagy még inkább a föld alá temetik el. Porból jönel és a porba t ' rsz vissza - mondotta mind or a Tcrmés2et az embemek. Miért épílcUék a Király Termének megközelítésére szolgáló Nagy amoknak nevezett t8gas helyiséget több mintharminc láb magasra. amikor a mindössze négy láb , űgyneve: II emelkedő feljárat egyszerű meghoSszabbítása ugyanoly célravezető lea volna, egyúttal pedig sokkal kev bb mW1kál és bonyodalmatjelemett VOIOa magának a agy Csarnoknak a mcgszmkesztése pontj iból is? Miért építették a Királyné Termének nevezett második S20bát az elsó közelében? A fáraóut sohasem temenék fele . gük mellé, vi41


Uiede2fJe.t()k eI1llJérl,ek faU" .'v.ek s fi · ok. I De is ugyanol mint a . . y Terme. És aztán miért ze fel is II esövckkcl viszont miért találták a járatokat e dugaszolva, ami termet felfedezték" Mi okuk lehetett az épitó k hogy a két sírkamráoak a szellózteléséról gondoskodj anak. Mert i jük: a halottak nem lélegemek. Nem! Az ember érteJme. amíJcor ennek a rengeteg pénz-, i mW1Jca.. ts anyagpocsékolásna.k a valódi okát keresi, kénytelen I ni ezt a sÍlelméletet is és helyébe valami más magyará2atot kezesni.

fil

Újra meg újra eltöprengtem a piramisok ~jtélyes céljÚl; sok őrá töltöttem botorkálva a szikIatOrmelékek. kö~ amelyek. körülveszik, és kóboroltaID a homályos folyosókon és sötét S20bákon keresztül, amelyek bennük fekszenek. GyaJaan üldö~ltem a NagyPi. ramis tövében, a fehér mészk6tömbököD. a délutáni Nap tüz6 fé-. oyében, vagy a keletre elnyúló puha homokon és újra meg újra meghánytam-vdettetn magamban a probl6mát. Az 'épíbnény egyik' sziDtjér61 a másikra kapaszkodtam fel, gondosan kutatva a nyomokat, megvizBgálva a hasadékolcat és tanulmányozva a három épitmény általános szerkezetét. Nagy gyíkokaI és óriási futóbogamkat za artam fel a Másodikés Harmadik Piramis sötét, ritkán látogato l aJagútjaiban. Egyszóval oly serényen kutattam, hogy végűl annyira kiismertem magam e régi építmények. Egyiptom legősibb fajtájának k6emlékei között, mint akár a kairói új lakásom szobáibao. És minél jobban megismertem a részleteket, annál inkább kénytelen voltam megcsodáini 6ket, és rninél alaposabban megértettem kiilÖDOS építési tervüket, annál inkább elképesztett a technikai tökéletességük. VaIóben csodálatra méltó is volt az a teclmikai ügyesség, amire szükség volt ez óriási kőtömbök kibáoyászására. szállitás8nl és öszszcillesztésére, e gúla ajakú ősi üzenet felépítésére egy olyan korban, amikor a gőz és az elektromosság segilségét még nem lehetett 42

v olt mozgatható göz.darujuk, I acél. . b yiikre emethenek volna ezeket a ba1aImaS k ct, egyszerU o fogva, mert a g z ereje m g az cé l egyaránt II e v ltak fi g bban a ko ban. iL{Cllség~l en , ba bánnely

fárailnak az volt. szándéka, hogy olyan (yel emeltessen mapnak , ly fe az ut ó o or m is ·laszthalolt volna id6áJlóbb épité zet' formál a ' l .A aWmas apzat, a lejtös oldalak és a keskeny csúcs ha1ékonyabb Imet nyújt ennek a sírhelynek a szél, a homok és az idö ellen, . t bármilyen más fonna, mig a tömör J építkezés az elúbetó !ego obb biztonságot jelentette a szenlSégtöro emberi kéz elleni védekezés szempontjából. Noha New York elképesztő fc1h6karcoló tornyai ma már felül· mú1ták a piramist, lény az, hogy a világ ismeretes történelme során és egészen a legutóbbi időkig a piramis volt az emberk& alkotta legmagasabb építmény, amely mellen minden más eltörpült és ami megmaradt csodának a régiek, rejtélynek a modem emberiség szemébal.

Magam ls - mint valamennyi más kutaIÓ előttem - hamarosan rájöttem arra. hogy az Első Piramis belső szerkezete sokkal bonyolul!abb a másik kett6énél és ennélfogva jelentékenyen érdekesebb is, míg aránylag lényegesen nagyobb terjedelme nagyobb fontosságot is látszik kihaogsú1yozni. Rövidesen tehát minden további kutatáso· IDaI em: az egyre összpontosítotlam, mert úgy vélIem, hogy ennek. kell magában rejtenie a píramisok közös titkáL Lassanként megismertem a Nagy Piramist, Egyiptom csodálatosan váltakozó megvilágításainak. mindegyikében.. Hajnalban az első napsugarak ezüsluürlcére festik, a lenyugvó napban viszont halványlilának látszik. mig a telihold rejtelmes fényében tövé161 csücsáig valami ezüstössel kevert foszforeszkáló kék színben látszik fürdeni. Az a Nagy Piramis azonban, amelyet ma ismerünk, már nem ugyanaz a piramis, amit a régiek láttak. Az öv "két finom, fehér, sima, fényes mészköborilás takarta mind a négy oldalán és ez olyan szikrV.ó fennyel verte a vissza a nap sugarait, hogy fizikai értelemben is igazolta az építmény régi egyiptomi nevét: .A Világo ág"-ot. F..zeknek a kÓlömböknek az ágya és az oldala oly tökéletes felületú 43


az e

t

valami ó . . i es volt az eros, keleti napsiliLts v égén is a helyükön lJ ' fi Iül tüket hí ro if; borit ~ amelyekr61 Abdul Latif tolla a köv ező külön- I rást a .a: .,A kövekre . ősi, ma már érthetetlen betúk voltak írva. Sohasem taIáJkOZlaJ11 Egyiptomban olyan emberrel, aki megértette volna, öket. Olyan sok a felirat hogy csak a két piramison találhat ó irá k másolata több mint hatezer oldalt tenne ki. Az egykor sima oldalak helyén ma a teras7.szerú lépcsőfok ok V8J1nak. amelyeken egyetlen felírás sem található többé és a sok-sok ezer boriL6k6ból ma már csak néhány kopár.tömb maradt a helyén. Ezekből a nyomokból is megállapítható, hogy a boritóanyagot a Kairótól délkeletre fekvő Mokattam-hegyekból vették. Két esztend&vel Abdul Latiftátogatása után azonban Egyiptomot földrengés rázta meg, amely azután romba döntötte Kairó városát. Ekkor az arabok rácsaptak a Nagy Piramisra és onnan vették az építóanyagot a romba dúlt város újjáépilésére éppúgy, mint ahogy egyk.or a törököt és a görögök kőbányának használták a nagy mtiltú Parthenont . 0DDaD szállftották el a köveket házaik felépft . Az arabok is mohón lefejtették a fényes, szép, fehér boritóköveket és elvitték Kairóba. Vajon az egyiptomi RSVár05ban hány régi ház. mosé és erődít­ mény rejti ma vastag falai közön azokat a hieroglifa-feliratokat, amelyek valamikor a Nagy Piramis négy oldalát borították? Haszszán szaltán kecses moséja - amelyet elismerten a legszebbnek tartanak Kairó háromszáz moséja közötl - ezekből a boríl6kövekböl épült. A piramisokban elég kómennyiség van arra, bogy akár egy jókora terjedelmű várost felépíthessenek belőlük - olyan tömérdek mennyiségű anyagot tartalmaznak. És az arabok valószínűleg lehordták volna az egész piramist is, de úgy találták. bogy az építményt alkotó mérhetetlen nagyságú kőtömbök egyetlen darabjának kimozdítása is egyrészt sokkal több időbe és fáradságba kerül, mint amennyit megéme, másrészt olyan szömyű feladat lenne, 'ogy vé· 44

I is az egész elgondolást. mint k.eresztiilvihetetlent lelttdtílk t aI I ' m, • r liebontot k az lrnény I g S S "ntiét. QS,ZtO CSÍlC ' tól pi . st. Az a amely k ugyancsak nem az eredeti t, amelyet használtak. Ez az er ti bej a pirami adosan őri zte sok don k • , amíg végre fel nem fedezte egy elszánt arab uralkodó. aki egé z vagyoot költött el valóságos munkáshadseregct állított munká • hogy kicsikalja ezt a féltve 6rzótt titkot. A Nagy Piramis belsó járatai és sZlObái megközelíthetctlenek maradtak görög él; római uralkodók. számánl egyaránt éppúgy, mint ahogy megközeUthetetlenek maradtak a beavatatlanegyiptomiak számára is és miután a római hódfIók: elvo uhak, fennmaradtugyan ennek a legendás bejáratnak az emléke. de magának a bejáratnak. a helyét senki sem ismerte. Attól az id6től kezdve, hogy bezáJták és e)falazták, századok múhak el békésen a piramis érintetlen belseje fölött, míg végre emberek hatoltak. be, akik legendás kincseit keresték, és ezzel megzavarták hosszú álmát. De csak a mi id6s7..ámításunk szerint a 82().ik évben sikerült felfedezni ezt a bejáratot. amikor is Al Mamuo kalifa összegyújtöue a gizehi kis fennsikon legjobb mémök.eit, építészeit, pallérait és mu.nkásait és parancsot adott. hogy nyissák ki a pi-

ramist. - Ó király - mondotta a vezetőjük -. ez lehetetlen. - Márpedig én azt akarom, hogy meglegyen - válaszolta a kali.6L Mindenféle Bjz és terv nélkül kellett munkához fogniuk és az egyetlen vezérfonaluk a régi hagyomány volt. amely szerint a bejáralnak valahol az északi oldalon kellett lennie. Nagy pfÓb8.Ikozásukat természetesen ennek az oldalnak. a közepén kezdték meg. a kalifa álland ó felügyelete alan; a kalifa ugyanis személyesen akart lDeggyóz.t')dni annak a régi legendának a valóságáról, hogy a piramis belsejében hatalmas kincseket rejtettek el az azóta elfelejtett fáraók. Jómaga véletlenül annak a Harun al Rasid kalifának a fia volt. aki a híres Ezeregyéjszaka rév ' n váll nevez tessé. Al Mamun kalifa nem volt közönséges kalifa. Meghagyta tudósainak, bogy fordítsák le a görög bölcsele írásait arab nyelvre, á11an45


. , a sors vette kezébe a dolgot. MOll mAr aZIán megdol oztak és ' be . I bf ti f i ét t. mar haloini eteD a fol)'OllÓll és . !e,8.tllLWni a . put: ezt a kaput, ly ol gy volt I ' bogy ívű 150 lehetett felii mi. yi uh év t után . titkos kapu mir nem m . - helyRhozbaul bezárült. gának a kapunak ma már végleg nyoma VCS2ett e lódott ab az titaláno fo ben, amely a kairói földmt est követte. Olyan kapu volt ez, amilyet VaI6ban csak I régi 'ptomiak eszelhettek ki a legtitokzato bb épület bejáratának 'Védelmére. Unyegébco egy mozgatható és ~át magáról a belyére zühanó k6tömb volt, amelyet IdvüJról oly tökéletesen dolgomt ki, hoC)' teljcsen beleolvadt a környezetm.ek boritótövei közé. TötélelCSCD beleilleU a nyílásba és maga is az épilmály egyik töm6r f&nb.. jét aJkoua. Bezárt áUapotban lebdedea volt mcgkülöobözletn a tillsó felület többi részétŐl. Ha kinyitotlák, akkor saját tengelye koM megfordult és egy nyfl'st t3rt fel. ooodosan egyensúlyozva egy fmgó tengelysegitségével mGködöa, mqpedig úgy, hogy súlypontja l!- lengely alá esett és belü1r61 ehC7&ct voltak ráakaSZIVa. hogy egyensúlyban ~. csak úgy lehetett kinyitni, ha egyik oldaloo er6sen belökték, míg a másik ~ ugyanakkor eroceljeseo kifelé húzták.. tgy juthatott be a látogató négykézláb mászva a k61ömb mögötti folyatóba. A f<qÓ kó azután visszafordult a tengelyen és ismét tökéletesen elrejtette a bejúatot. Demégez sem voll minden. Men aZUIán megegy nehéz, bezirtfaajtó ZÚ13 el a továbbv~ő utat. És.ezt az akadályIleIcii2dve, további tíz ajtón kellett keresztüljutDi. hogy valaki eJélje a Király Termét. Az ajtóklegtöbbje fib6I készült,egyikük azonban egy újabb ilyen rejtett, forduló kőlap voll De 8%Ó1a valamennyi ajtó nyomtalanul eltúnt l'

:ti1tjIllti1;e1

l e

Bai~lban

~dnem

'série után vi 8 és ou is fej A Nagy Piramis építői azooban mintha _ cl dák vo hogy egy napon az emberi k p . m g akarja majd 52!C11t8e.gt~ Ienitcni építményük.et - a bejáratot a középtól számítva több nyira oldalt helyezték és hozzá még jóval magasabbra, mint aho valaki is ajtó elhelyeztsét képzclné. Ennek. eredményeként Mamun embclei több hónapon keresztül igyekeztek behatolni a pi ramia belsej&e, anélkül. hogy bármilyen folyosónak vagy helyiségnek aIW a legbalványabb nyomát is ikerült voloa felfedcmiiik - csat tömör tennésk6 tömböket taWtat és semmi más.. S ba mindvégig csupán kaJapácsaikra és vésöikre bízták. volna mag~ muokijuk legalább addig tartott volna, amíg a királyuk él, vagy talán még tovább. De elég ötletesek voltak, hogy kis rozsetüzeket gyújtsanak a kövek alatt és amikor ezek aztán izzó vörössé váltak., hideg ecetet öntöttek rájuk. amig csak a kövek meg nem repedeztek. Még ma is látni a tömbök. égést61 megfeketedett felűletét, ahol a vésők több mint ezel esztend6vel ezelőtt kibontották a kockábt. Két kovács álló nap dolgozott és élesitette a vésóket, amely k gyorsan tompultak a tömör köveken, mig mások fagépezeteket álUtottak fel, hogy segítsenek a fáradt embereknek utat tömi befelé. A valódi bejáramak, a folyosóknak és a belső helyiségeknek azonban nem tudtak nyomárajutDi. A szük alagútban végrctt fúrási munka során az emberek fulladoztaka portói és a melegtól; az a feladat, hogy a viJág legtömörebb épíbnényéoet kemény testén az akkori primitív eszközökkel rést töljenek., elviselhetetlen tlradságot jelentett és végül, miután rninden erőfeszítésük t csak teljes kudarc kísérte, kétségbe I határos esü ' d vett crőt rajtuk. Már több mint száz lábnyira fúrták be magukat és éppen azon a ponton voltak, hogy földhöz vágják szerszámaikat, nyiltan fellb.adjanak., s megtagadják a céh lan munka folytatásá~ amikor egy helyéből kimozdult kődarab zuhanásának zaja ütötte meg a fülüket - a hang belülróljött, kis távolságnyira atlól a helytól. ameddig éppen eljutottak.

Al Mamun kalifa emberei, miuWI bejutouak az eredeti bejárat folYOSÓjára, rájöttek, hogy mUDkájuk még távoból m fejez6dön be. Kiderült ugyanis, hogy a folyosó egy hatalmas gránittömb előn váratlanul véget ér. Nem látszon val6szinl1nek, hogy a bejnlOl 65

47


mo

tud

Égyiptomot . tku kiválasztottak. Az úttörőit szerencséjére a fekete gránittömb környéke mészkőből állott, ami sok.k.al lágyabb 6 t és ennélfogva könnyebben kercsztüllehet rajta bányásmi mag't az embemek. Erre fordítoUák tehát most figyelmüket és vájtak is egy alagutat parhuzamosan a gránittömbbel. é~ány lábnyi vájás után megkerülték a kőtömböt és egy újabb folyo ra jut Ekkor vált nyilvánvalóvá, bogy emnek a második folyosónak a bejáratál valamikor szándéIrosan zárták le ezzel a kúp alakú és többtonna súlyúgigantiku gránitékltel, amely légmentesen :zárta el a közlekedést. Ez a mísodik. folyosó mú fólfelé haladt, mégpedig olyan szőg­ ben, amely pontosan megfelelt az első folyosó irányának., vagyis egy huszonhat fokos emelkedésDek. AJ Mamun tisztjei és emberei fölkapaszkodtak ezen a meredek korridóron, amely nem egészen négy láb magas és valamivel több mint három láb széles volt. Fák.lyáik fénye csak kopár falakat világított meg, mig végre elértek egy pontra, ahonnan azután vízszintesen haladhattak tovább. Ez a hely tulajdonképpen egy elágazási pont volt, ahol a folyosó találkozott egy tágas és ugyancsak felfelé baladó, de hétszer magasabb folyosóval, meg egy lefelé nyíló, ke5lceny, CsatomaszeIÚ járattal, amely valahol a piramis mélyében végződött A vizszink:s folyosón meggömyedten, lehajlott mvei haladva végül is egy Dab')' szobában találták magukat, amely azonban - legnagyobb csodálkozásunkra - tökéletesen üres volt. Ennek a falai is teljesen kopárok voltak, sehol egyetlen felírás és csak a keleti oldalon egy nagyobb bemélyedés kecsegtetett valamelyes kincsjutalommaJ tBradomaiJcélt. Hogy azonban odáig érjenek, fel kellett kapaszkedniuk egy ernelvényszerű magaslatra, majd kígyók módjára, hason csúszva továbbhaladniukegy kiképzetlen folyosón, amely azonbansajnos - tényleg zsákutcában végződött a piramis tömör belsejtben és noha a kés6bbi oapok. folyamánmeglebetósen kiS7Jélesltdték ezt a helyet, minden kincs, amil on találtak,néhány mészkőtömbböl állott.

48

ost visszatérve az eléga7Asi ponthoz, elkezdték ádcutatJli azt a koni It, amely a U bbi i • agy Csargas és tá kűl ő I ~t& rneany zet v It, ly nevet kap t egymásra helyezett kőréteg I állott. A padl6zata is felfelé 1, nl an szögben, mi l az a fol , amely i O x vel ft. A2 r ezd ek fl odni i csúszó diÓD és a ti lfelé vczelÓ, csiszolt márYányfi ak IC ISO hibyi . vols' n ál dallanul másztak félje . fi ljcbb a ak enté am ly Ic ét oldalán ho ZÚ. ro . • kó Ic o oztak, egymás mell II A agy Csarnok végén hirtelen egy magas lépeső­ fokban ' végződött az út. Erre is felkapaszkodtak ' áthaladtak. egy most már vízszintes úton. egy további Ic k ny Iolyosőig, amely egy elószobába vezetett. Még néhány lépés - aztán meghajollak egy töm r k6rácsoza1 alan - , m~d beléptek: egy nagy terembe, amely pontosan a piramis szívében fekszik, amennyiben annak mind a négy oldaláthl egyenlő távolságban van. Ez volt az a terem, amelyet késöbb a Király Tennének neveztek el éppúgy, mint ahogy az első­ nek. felfedezett szoba a Királyné Terme nevet kapta. Tenn~tcsen czdcet a neveket maguk: a régi egyiptomiak. sobasem basmálták, A Király Termét óriási méretü, négyszögletes, sölét grániltÖmbökb61 összerótt falak alkották. Mennyezete kilenc hatalmas k6gcrendából állott, ugyanebből az anyagból, s - mint ma • kiderült ezek a leghatalmasabb kódambok az egész piramisban. Mindegyik k6Xereoda egymagában hetven tonnát nyom. Hogy az épft6knek hogyan sikerült ezeket ide fclbomiuk, kétszáz lábnyira a talaj szin~c fölé, a mai modem daruk 65 elektromos emelószerkemck. segftsége nélkül, ez olyan probléma, amelyen a mai épftészek is csak törhetik a fejüket, de megoldani képtelenek a rejtélyt. AI Mamun ~Iifára és embereire azonban újabb nagy csalódás várt. Egy nyitott k.ökoporsót Icszámftva ugyanis a teRm tökéletesco üres volt. És a koporsóban sem volt semmi egyéb, csak por. Hihetetlennek tt1nt, hogy a régi egyiptomiak ekkora csocWatos, üres sírboltot építettek volna, mint a pinmis, hogy aZUIán semmi hasznát ne vegyék. - gondolták. magukban az emberek -, tehát Iáza5aQ felszaggatták a k6padlózat egy részét, felásták a terem egyik sarkát és kaJapáltaka tömör falakon. hogy végre rábukkaojanak az elr Jtett kincsre- de hiába. Az ősi épít& ~g ötletesebbek lehettek,

49


l

bcjiírali n kall!lpél~

Az e és l oem lejtett a tömör szik14be háromszázötveo láb tPolsignyira. Ez folyogydurváncszkáhált helyiségben végz6dÖll. amely k mennyezete oly csooy volt, hogy kézzel el lehetett érni, kidolgozatlan SZikIaPadl zata pedig oly göröngyös volt, hogy csak bukdácsolva lehetett ladni rajta. Ezt elnevezték Oödömek. Ebben sem volt más, szemét és por. A túlsó oldalon egy újabb keskeny folyosó voll bej Yájva a sziklába - megint kigy6k módjára, hason csúszva, 8I'ClI1kU néhány hüvelyknyire a pedl6IÓI tudtak. csak haladni benne. De zel a fOld alatti alagÚtIaJ sem jutottak semmire, mert az is vmtlan véget ért a tömör sziklafalban. Maradt a csatorna. Ez csaknem fiigg6legesen haladt lefelé, t • csak úgy leheldt átkutatni, hogy egyesevel engedt& le az cmI:.ere ket, körélre függ~ a feneketlen mélMbe. Hatvan lébnyira mélybeD egy kis szobára bukkantak, amely azonban csak a csat na kiépitetlen kiszél~k bizonyult. A csatorna maga to haladt ennek a szobának a padlóján keresztül, lálSZólag a véglel ségig. lefelé. Olyan volt, mint valami mély kút és az emberek v' is eldöntötté&, hogy nem is lehet egyéb. Sohasern fejezték be az kutatását Mindenesetre azooban azok a haralmas kincsek, am lydc kel k zeletük megtöltöae a piramisokat - sehol sem voltak: igy végz6dötl Al Mamun kalifa nagy kalaodja, a Nagy pirami felúrása. A mai tudós arab történetírók sokféleváltozatát tudjáken nek a tÖl1melDeJc, de ezek a valóban hiaeles tények. Megint századok gomolyognak el a pinmis letört csúcsa fölö miután Harun aJ Rasid fia lyukat vágatott az északi oldalfalba.A l genda lassankbll babonával burkolta kön11 az épületet és oly kisér'telies borzalmakat költött köréje, hogy maguk az arabok scm m részkedtek többé a bejsejébe és úgy elkerühék, mint ami l fés7Jtet. csak néhány elwnt ember akadt, aki ism~ keresztül lett

mert erösen

50

N

i körös· örül a homokot - oem is visszés

az

konzw J , az 11 -as ' kben bosszú szaba .gB ment ljön E i to l is lö 'l:f Piram ist. T ,h "r egyiptomi . talá nagy menn isegu tszert szoktak eltemetni nevezetesebb baJottaillal együtt. És azt is ndta - , hogy a píramisok nem ok. tudta - mintán mind ki rnint gigantikus sírboltot. azután telfedezett a Király Tennének. nyitott ajtajában valami furcsa visszhang amely mindig tapMztalbató volt, valahányszor hang t kiáltott. Azt kövekk l cehát- és i en helyesen -, ho ennek a hatalmas teremnek a gránitfalaí mögöll valahol még egy ik szobáoak. is kell lennie. Leh gesnek, sót val6színl1n 1Ünt, bogy abban a második szob'ban fekszik egy gyolcsba burkolt múmia, a hozzá tartozó ékszerekkel együtt. Osszetoborzou néhány munlcáscmbert és azonnal munlcához is látott.A K.irály Tennének padlózaIáLAl Mamun emberei már évszázadokkaI ezel6tt egyszer eredménytelenül ásták fel, de különben is: Davison hangjának viss2'Jumgja va1abonnan felülről hallatszott - flgyeImét tehát a menoyezet felé forditotta. A terem és a SZOIDszidos járatok helyzetének gondos tanulnWtyozúa azt mutatta, hogy legkonnyebben úgy lehetne utat vágni felfelé, ha nyilásl vájnának a NagyCsarnok végződésének keleti falanál és így oldalról PrÓbálnáIC rnegközeliteni a feltételezett szobát, ha ugyan valóban ott van. Hosszú létrát szerzett, hogy m g izsgá1ja a szóba jöhetö pontot és ekkor me epetésére felfedezte, hogy aza nyilás ami l vijatni aJWt - már ott is van. rebát csak be keUett rajta mászni. Találtak is egy húsz láb hosszú szobát, amely pontosan a Király Tenne fölött feküdt. Ennek mennyeme oly alacsony volt, hogy Davi onnak négykézláb kenett kutatnia a kincsek után, amelyek ű aj •ri

Odavonzották. A szeba azonban töké le üres volt. DavisoQ ezután visszatértAlgirba, miután semmi más eredményt rt el, mini azt a problematikus dicsőséget, hogy az újoMan

SI


.ándékozta. Ér keltek útra a lengeren - de a legérde :ÖVI::lXli:7.eILL R bukkant u i

tomi látoga Angliába; "Cav iglia kifejtette előttem, hogy mágikus és állati magn mussa:l összefüggő tanulmányokat folytat oly mértékben, hogy csaknem életébe került - közvétlenül a küszöbén jár anna , m dona. amit már tilos tudnia az embemek, és csak szándékai tiszt gának tulajdonítja, hogy élve menekült,. Furcsa, földöntúli go dolatai vaonak. Azt moodj~ hogy rendkívül veszélyes volna ezek közölnie." Caviglia régészeti tevékenysége során egy ideig valóban on is ' "Davison Szobájában" és lakosZláJyává avatta ezt a . helyiséget, Caviglia azonban nem korlátozta tevékenységét kizárólag a Na Pimnisra. Különbözó felfedezése ct tett a Második és HaI'Dlalr1JJ Piramisban is, majd átkutatta a köztük és a szfinx között elterül Qéksúboltjait, s n hány érdekes szarkofi'got, meg az ősi Egyip n hány ki bb emlékét áSaIIa ki. Körülbelül abban az időben, amilcor egy szép, fiatal lány am redt, hogy Viktória néven Anglia királyn6jévé koronázták , a so Egyiptomba zé relt Howard vyse ezredes személyében egy vit' angol tisztet, aki emellett a tökéletes angol gentleman. továbba British Museum gazdag pártfogój inak tulajdonságait egyesítet magában. Az ezredes löbb záz munkást foglalkoztatott a I g . sebbkÖIÚ ásatásoknáJ, amelyeket a három piramis és a környező dék ezer esztendő lefo rgása , más szöval AI Mamun kalifa ideje ' látott, Egy ideig ig énybe vette iglia szolgálatait is, a labo temperamentumú olasz és a csontja velejéig konvencionális ango azonban D m fértek meg egymással és úljaik c. akb amar el is v áltak ~ ezredes tízezer fontol köh öu el bökezüen a saját PéDZéb6 ezekre az egyiptomi ásatásokra, mig azoknak minden kézzelfo

ca

52

új

b

Piramisb8n, kőzvetlenűl a Da isonozás nem c ely nebézségg l ban a el D fa. ~;saglból lezubannak, , g kesk Y folyosót .~ ol eJé a tömör k tben . Ezek a most fi s' ugyano lyan ala sonyak, ugyanolyan szüle területűek voltak, mint a legelső, És - a pon leszámítva - ugyanolyan üresek. is voltak. Ezzel il felfedezéssel és a legfelsöbb szoba lejroSCD összerakott, mészk ő gerendákból

álló, villás mennyezetének tanulmányozás a

után nyiJvánvalóvá vMt ennek az öl alacsony, egymás fölé helyezett m>bának a rendeltetése: arra szolgáltak, hogy tehermentesítsék a Király Termének mennyezetét altól az irtőzatos nyomáslól, amely sok tonnányi tömör felépítmény révén elkerülhetetlenül reá DChezedett - más szóval párná2.6 üregek voltak.. De ezenfelül megvédték a Király Termét attól is, hogy az egész k6tömeg rázuhanjon abban a nem valószínű, de mégis lebetsé es esetben. ha fóldrengés rázná meg a piramis hatalmas testét; ebben az esetben a párnázó üregek csodálatos rendszere fogná fel a föld ren g é okozta kőomlést és ezállal megakadályozná, hogy a felülróllezúduló Í11ÓDtos sziklalÖmcg összelapftsa a Király Tennél A piramis fölött elhaladó évezredek bizonyságot szolgáltattak ez építészeti terv kitún 6 é ötJetes volta tekintetében. Még egy különös dolgot fedezett fel Vyse, mégpedig az elsó és egyetlen hieroglifákat, amely kel valaha is találtak a piramis belsejében azóta, hogy a feliratokat lartalma2.Ó külső burkolóköveket lebontotlál(. Megtalálta ugyanis a kóbányák, vagy az építészek pecsétjét az öl védőszoba köveinek csiszolatlan felületén. Ezek közön a pecsétek kÖ'd)U voltak úgyoevezeu cartouche-ok, vagyis ovális keretG képirások, amelyek három király nevét - a Khu fu, Khnem Khufu és Khnem neveket - tüntették fel. Mégpedig nem kézírással, hanem vörös festékkel festve , mint ahogy az ezeken a kőművespe'lek n általában szokásos volt az i Egyiptomban. Khnem nevének jelentését illetően az egyiptoJógusok legfeljebb csak találgatásokba bocsétkozhanak, mert sohasem hallottak egyi p-

ezer

53


cl

Kairó

~éjszaka NCl~ Pit'amisbClt\

szeműket,

,ZUDdikáló maeskái felnyitották zöld nagyot iÍs{tottak., majd puha mancsaikal kecsesen kinyújtózmtták, ameddig csak bírták. Leszállt az alkony és ezzel egyÜlt megkezd·dön számukra az a tevékenység, ami létük lényegét alkotta- buál· ságos dorombolás, torlcoskodás, egérvadiszat, verekedés és udvar~ lás. A2 alkonyat megérkcztével én is megkczdtem életem egyik legkülönösebb - bér néma - t.evékenységéL Az az elhatározás született meg bennem, hogy egy egész éjszakát fogok cJtöl1eDi a Nagy Piramisb8n; olt ülök majd ébren és vmkoz· va, vagy ti2CnIC~ ón\n keresztül, a Király Termében, mig odIkinn Jassaa bcbmtolja a söt é g az afrikai világot. És végre csakugyan itt voltam. s elhe1yczkedtcm a Icgfurcsább f~1 alatt, amelyet valaha planétánkon ~fteaek. Nem volt könnyű feladat idejutni, annyi bizonyos. Kiderült hogy a Nagy Piramis - bh a nagyt.ózönség szabadon és bármikor meg.kö~ - egyáltalán nem köztulajdon. Az egyiptomi konnány tulajdona. TebM éppoly kevéssé lehet besétáhti és egy

ugyanis,

'-rtaJlan ~jszakát eltölleni bánnelyik helyiségben, mint ahogy az ember nem sétálhat be idegen felebarálja házába és nem töltheti éjsza· Iciját annak valamelyik vendégszobájiban. Ha valaki meg akarja látogatni a piramis belsejét, öt pi8S21eIért egy jegyet kell váltania a Régiségek Ogyosztályaban. Ennélfogva e étáltam a Régiségek Ügyosztály'" és optimista létemre engedélYt leértem, hogy egy éjszakát a Nagy Piramis belsejében töllhcs· . Ha am kértem volna engedélyt, hogy a Holdra repülhessek, 55


akkor sem árulhatott volna el mélységescbb elképedést annak a hivatalnoknak az arca, aki végighallgatta k érésemet. Elkezdtem röviden és bocsánatkérőerr megindokolni szándékoma . A meglepetést rnost jókedv váltotta fel - a hivatalnok elmosolyodon. Éreztem, hogy egészen megfelelő jelöltnek tart ama bizonyos közintézmény számára, ahol általában nem szcret az ember bentlakó lenni. Végül is kijelentette. - Soha még ilyen kérés nem fordult elő nálunk. Nem hiszem, hogy m édomban állna ilyesmire engedélyt adni. Az ügyosztály egy másik, magasabb rangú tisztviselöjéhez utasított, Az előző szebában lejátszódeu komikus jelenet most szóról szóra megismétlődőtt, Optimizmusom kezdeu szép lassan elpárologni, - Lehetetlen! - jelentette ki a második tisztviselő is barátságosan, de határozottan, abban a szilárd meggyőződésben, hogy valami szelid őrültte! van dolga. - Ilyesmiről még sohasem hallottam. Végtelenül sajnálom... Nem fejezte be a mondatot és vállal vont, majd felkelt a helyéről, hogy udvariasan kitc.ssékeljen a szobából. Most aztán feltámadt bennem a sok esztendeje tetszhalottként pihenő újságírószeUem. Elkezdtem vitatkozni vele, új meg új formában csökönyösen megismételtem kérésemet és kijelentettem, hogy e'CI tapodtat sem mozdulok a szobáből, amíg az engedélyt meg nem kapom. Végül is úgy rázott le a nyakáról, hogy kijelentette: ez az Ügy egyáltalán nem tartozik a Régiségek Ügyosztályának hatáskörébe. - Hát akkor kinek a hatáskörébe tartozik? - kérdeztem. Maga sem tudta bizonyosan, de azt tanácsolta, bogy legjobb lesz, ha a rendőrséghez fordulok. Már magam is kezdtem érezni, hogy kérésem legalábbis excentrikus és könnyen odavezethet. hogy kényszerzubbonyba bújtatnak. Mégsem tudtam rászánni magamat, hogy lemondjak róla. Valóságos fixa ideává vált az az elhatározásom, hogy szándékomat mindenáron keresztűlviszem. A rendőrfőnökségert felfedeztem egy .Engedélyosztályt". Ott aztán - ezúttal már harmadízben - elóadtam: engedélyt kérek arra, hogy egy éjszak.'lt töltsek a Nagy Piramis belsejében. Miután a rendőrtisztviselő nem tudta, rnit kezdjen velem, ronökéhez utasított. Ez az úriember viszont kijelentette, hogy némi időre van szüksége, 56

mert előbb meg kell fontolnia a dolgot. Amikor másnap újra felkerestern. a Régiségek Ügyoszt ályához utasított! Pillanatnyilag letörve meatem haza, és azt hittem, bogy célomat soha az életben nem érhetem el. De a nehézségek igen gyakran csak arra valók, hogy legyen mit leküzdeni, tartjaegy régi mondás, amelynek lapos cini1.I11US3 sem halványithatja el a benne rejtőző igazságot, Legközelebbi lépésem ana irányult, hogy kihallgatást kapjakEl LewaRnsszell pasától, a kairói városi rendőrség főparancsnokától. Miután kisétáltam irodájából, kezernben volt az irásos végzés, amelyben fel.sz6litják annak a kerületnek a ren d ő rfőn ő k é t, akinek hatáskörébe a piramis tartozik, hogy minden lehető támogatástadjon meg nekem szándékom keresztűlviteléhez. Így aztán eegyik este, alkonyattájban, megjelentem a menai rendörállomáson Mackersey ömagy, az ottani rendőrfőnök előtt. Elém tettek egy könyvet. amelyet alá kellett írnom és ezzel az aktussal a rendőrség felelősséget vállalt biztonságomért egészen másnapig. Az őr­ szoba egyik rendőre megbízást kapott, hogy kis érjen el egészen a pirámisig és ott adjon át megfelelő utasítás kiséretében annak a fegyveres rendőrőrszemnek. aki éjszakára a bejárat előtt szolgálatot teljesít - Nagy kockázatot vállalunk. hogy éjszakára magára hagyjuk önt odabenn - mondotta Mackersey őrnagy humorizálva, mialatt búcsúz6u1 kezet fogtunk. - Remélem. nem fogja felrobbantani a Nagy Piramist? - Megígérem, bogy semmi ilyesmit nem teszek. sőt, még csak el sem fogom lopni! - Sajnos, be kell, hogy zárjuk - tette hozzá. - Mindíg is bezárjuk éjszakára a piramis bejáratát egy lelakatolt vasráccsal. Igy hát Öl) tizenkét óra hosszat fogoly lesz. - KitűnŐ! E pillanatban nincs kivánatosabb hely számomra, mint ez a börtön!

A píramísok felé lebbek-fék: árnyékában vezet az út. Kétoldali csak nagy közökben látszik egy-egy ház, Az.. út végül fokozatosan cmcIJcedve kanyarodik fel arra a fennsíkra. amelyen a píramisok épültek, és ou egy meredek emelkedesbe torkollik. Mialatt felfelé

57


h ~ tollunk ezen az útvonalon, arra gondoltam, hogy mindazok kö7.üI az utasok közül, akik sok évszázadon át ugyanebben az irány-

j bb kéz felé egy ki beugrót, elhasználtarn a" al nat és megállaodtam, hogy néhány percre kinyújtóztassam tagjaimat. Rájöttern.

ban haladtak, c cvcsen vállalkoztak - ha ugyan egyáltalán válI oztak - olyan furcsa feladatra, mint most én. Felkapaszkodtam arra az alacsony dombra a Nilus nyugati partján, ahol a Nagy Piramis és hűséges társa, a szfinx őrködik némán Észak-Afrika fölött. A hatalmas emlékmű ott tornyosult a fejem főlőtt, mialatt átbotorkáltam a homokon és a kövek között. Megint csodálattal néztem lejtás, háromszögletű oldalait, amelyek a világ ma ismert legrégibb építményét határolják, meg a hatalmas kőtömbökre, amelyek alapjától a csúcsáig sorakoznak egymás fölé mind kisebbedő távlatban. Az, hogy ez az épület ilyen tökéletesen egyszerű, hogy sehol, semmi nyoma bármiféle díszítm énynek. hogy egyetlen görbület nem enyhíti az egyenes vonalak szigorúságát - mit sem von le az egész alkotás tömör nagyszerűség éből. Beléptem a néma piramisba azon a tátongó üregen keresztül, amelyet még AJ Mamun kalifa vágaton az oldalába és máris nekilánam a titáni építmény átkutarásának. Igaz, nem első ízben történt - de mindenesetre ez volt az első eset, hogy ilyen furcsa cél hozott vissza megint Egyiptomba. Miután egy darab úton előrehaladtam. elértem ennek a vízszintes alagútnak a végére és itt az utam a piramis eredeti bejárati folyosójába torkollott. .' _Most aztán a zseblámpámmal a kezemben, fejemet csaknem egészen a térdemig lehajtva, haladtam lefelé ennek a folyosónak hosszú, alacsony, meredek, keskeny és csúszós folytatólagos részén. A görnyedt helyzet rendkivül kényelmetlen volt, annál is inkább, mert a kőpadIózat erős lejtése következtében akaratlanul is egyre gyorsabban kellett lefelé haladnom. Az volt a szándékom, bogy mielőtt letáboroznék a Király Termében, megvizsgálom a piramis föld alatti részét, amelyhez a bejáratot az utóbbi időben vasráccsal zárták el, nehogy a látogató közönség eltévedjen és ou fulladjon meg valahol a sötétségben. Hirtelen emlékezetembe villant a régi latin idézet: Facilis descensus Avemi, de ezúttal valami keserű humort éreztem ki ezekből a szavakból. A zseblámpa sárgás fényében nem láttam mást, mint a faragatlan sziklát, amelyen keresztül ezt a folyosót vágták. Amikor végre elértem

hogy ez a beugró nem más, mint egyik végpontja annak a csaknem fügJí)leges, kéményszer ű nyílásnak - az úgynevezett K útnak -, , cly a folfelé haladó folyosó és a Nagy Csarnok találkozási pontjától eredve halad lefelé. Ez a régi elnevezés még mindig rajta ragadt ezen a kéményen, mert csaknem kétezer esztend őn keresztül azt tar-

58

totrák. hogy viz van a mélyén. Csak: miután Caviglia eltakarította az alján összegyűlt portörmeléket. derült ki, hogy tökéletesen száraz. Még az imént elhagyott folyosónál is szűkebb volt ez a barátságtalan, durván vágott csatornaszerű nyílás, amely a tömör sziklából ásított felém. Oldalán kis revátkákat fedeztem fel - ezek párhuzamosak. voltak egymással úgy, hogy legalább lábamat megvethettem és kezemmel megfogózkodhattam a némileg veszélyes kapaszkodás folyamán. Az üt most szabálytalanul és kanyarogva vezetett jó darabon, míg végre elértem egy nagy, belsőleg kiképzetlen, holmi levesestálhoz

hasonló alakú szobát, amelyet ma Barlangnak neveznek és ekkor egy szintre kerilltem azzal a sziklás fennsíkkal. amelyen a piramis épült. A Barlang a szikla egy megnagyobbított természetes repedésében keletkezett, míg rajta túl a Kutat nyilván csak belevágták a sziklába és nem kőtömbökből építették. mint a többi föld alatti folyosót kivétel nélkül. A Kút innen kezdve kiszélesedett és így sokkal nehezebb volt felfelé kapaszkodni benne. mint a Barlang alatti szűkebb részen.

Végül is kibújtam a kémény száját alkotó szabálytalan nyíláson és a Nagy Csarnok északnyugati sarkában találtam magam. Miért és mikor vághatták. ezt a csatornát a piramis testén keresztül? A kérdés szinte önmagától támadt fel bennem és ahogy eltőp­ rengtem rajta, hirtelen jöttern rá a megoldásra A régi egyiptomiak "- akik a piramis történetének egyik korszakát végezték be, amikor három hatalmas gránittőmbbel elzárták a felső tennekhez és a Nagy Csarnokhoz vezető bejáratot- utat kellett hogy csináljanak maguk~~k kifelé, mert különbcn soha életükben ki nem juthaltak volna tobbé a piramisból. Saját kutat ásaim révén már tudtam, hogy a csatorna is, meg a Barlang is ugyanabban az időben készült, amikor a piramis épült, de

59


rejt' yes célj' azok ik 001lezárták A befaJlaziiSl nyil • tervbe már az e a y zm n ehhez szűlksé#a js zfiki e ek a felfelé vezető foi a árom gránit záróéket. n tartózkodtak, munkájuk foly fin1ák a Kút szakaszát -r szi lán keresztül. hogy így g éru . biztosítsaDak maguknak. Amikor aztán a munka befejeződöU és k is eltávozbattak. csak ennek az újonn n fúlt szakasznak a bejáratát kellett gondosan eltorla zolniuk, azon a ponton. ahol a lefelé vezetó folyosóba torlcol1ik, majd kényelmesen végighaladhattak az eredeti bejárathoz vezető három :f.áz, láboyi lejtős úton. Ilyeofonnán K.út - amely eredetileg a Barlang megközelítésének céljára készült - végül is arra szolgált, hogy a munkások elhagyhassák a lezárt piramist. Megint visszatértem a jámatóbb útra, a hosszú lejl& alagú1hoz. amely a piramis belsejéből a külvilághoz vezet és innen folytattam megint a gizehi sziklás fennsík mélyébe vezet6 utamat. Az egyik szögJetnél hirtelen akkora árnyék bukkant fel el6uem, hogy ijedten visszahököltem, amig rá oem jöttem, hogy az a saját árnyékom. Ezen a kisért ties helyen az ember mindenre el van készülve semmi sem elég valószínűtlen ahhoz, hogy meg ne tóJténhessen. Miután átkúsztam és átverg6dtem a még háttalév6 aránylag rövid úton, nagy mcgkönnyebbüJésemre a lejtő alján. vízszintes ttiajon találtam magamat, de e még szűkebb alagút belsejében. M • vagy tíz méternyit kúsztam el6re és akkor elértem a világéletcm látort legkülönösebb helyi g - az úgynevezett Gödör - bejára . Az egész szoba leghosszabb oldalán egyik falától a másikig nem egészen ötven lábnyi hosszúságú volt. z a homályos verem. amely a piramis pontos középvcnal legmélyén fe . azt az impressziöt kelti az emberben, minIha valami hirtelen félbemaradt munka eredménye volna. Látszólag cl· kezdtek itt valami 57.0 bclevájni a kemény szikl . de • án hirtelen abbahagyták, A mennyezet már annak rendje és módja

60

SZCri D

ki voh képczv de a padló olyan vé záro , amelybe éppen Iecsapert k őrn ű sek u . ami or az ily t lefelé haladva Igoz1ak j be ulolj' De h n ölt ül olgoztak a oba, . or pedig e olöne kv részeken, ez megint olyan kemény ~i dió, amelyet ez i eig még senkinek sem sikerült feltörnie. Bir, ami azt illeti, maga az gész pimmis is tulajdonképpen ugyanü D dió. Zsebl6mpímmal bevíligftottam IZ üreg gomolygó homályába és a )'SugaraI a padló közepére títeuem, ajd közelebb nyomultam és lenémm egy mély. ásító lyuk peremén. amely néma bizonysága annak, hogy egykor kincsteres61c jártak itt, akik hasztalan és nagy Jadsággal vájtak göcköt a GödöIbe. Egy denevérszámy kcIlcmetlen érinl ' t &czlem, ahogy fe1röppeow elzúgott a fc:iem mellett és ott csapongott körös-körül a leveg6den szobébln. Lenn, a dlybeo láttam, hogy a fénynyaláb fel23var álmából másik. három de ért. amelyek addig fejjel lefelé lógva aludtak a durva szikJakiS2ÖgCllésckbe kapaS2Xodva. Majd ahogy tovibbmentem. még két denevért riasztot· tam fel, amelyek viszont a meonyezetr61 lógtak lefelé. Ahogy kön)'Örtelenül rájuk esett a feny. felébredtek é$ megriadva, visongva röpködtek ide-oda, majd eltüntek a bejárati folyosó bomáJyában. Átbotorlcáltam a hepehupás padlón és eljutottam a szoba lól végébe, ahol egy kis vízszintes járat volt fúrva a falba. Ez a járat olyan s2iik volt, hogy az ember éppen csak elfért benne és hason csúszva mászhato« tovább. Súrún belepte sok évezred pora a közl ked benne minden egyébnek volt nevezhető, csak kenemesnek n m De mégis elviseltan, annak érdekében. hogy mcgállapítbaS$8111 ennek a járatnak a végpontját. MiUl&1 csakn húsz méternyire furakodtam igy be a sziklafal rájött , hogy a járat birt len véget ér ezt nem fejezték be soha.. Fúldokolva kúsztam most hátrafelé és visszatértem az ugyancsak leveg6tlen Gödörbe,majd v pillantást vetve a helyiségre, elkezdtem felfelé kapaszkodni a piramis felsőbb vidékei fcJ '. Amikor elérlemaz elej annak az alacsony folyosón , amely tökéletesen egye~ vonalban,százötven Jábnyira halad felfelea tömör sziklában mi épített folyosóban folytatódik és átvágja az építményt, lehasa.lram 61


CS a kijárati nyíláson ke . z t űl - min t valami lencse n élküh ón ási tele zkópon ál - felnéztem az elsöt étült égbehozatra. Az mdig ók ék felületen egy hunyorgó. ezüstösen csillog ó pontot pillantottam meg ez vo lt a Sa rkcsilla z. Ellenönztem az Irányt kark öt ő-iránytűm őn, amelynek nyelv e pontosan észak felé mutatou , Azo k a régi mérn őkö nemcsak na gy szab ású. hanem pontos munk át is v égeztek! Visszak úsztam a lejtős folyo són é ' végr elértern azt a vízszintes j ára tot. amely a Királyné Tennébe vezet ' éhány lépést tettem. majd ol álltarn a szögbcn ü szefut ó vi l l ástet ő ala tt. Ieg vizsg áltarn a két szc l l ő ztetőcsatorn át, amelyek rézsút haladn ak fe felé az északi . i l l e tő­ leg a déli faltól kiindu lva. lu volt a világ . bizonysága an nak . h gy ez a terern sohasem volt sírbo lt, hanem igenis arra szolgált. h gy haszn álják. Már sok kut atót zavar ba ej te t ez a körülmér y. am ikor I H72-ben felfedezték ezeket a csatornákat és kiderűl t, hogy magát éI a szeb át ól öt hüvelyknyire bite len véget érnek és látszólag eredetileg nem is vollak a falba vájva, Abban az állapotban tehát, ahogy felfedezték őket, nem voltak alkalmasak. levegő átbocsátására - a kutatóknak tehát valami más és ismeretlen célr-d kellett gondolniuk A legkézenfekvöbb magyarázat azonban az, hogy elkövetkezett egyszer az az id ő , amikor betöltötték cé ljukat és eppúgy, m int a p iramis egyéb fels ő járata it, ezeknek a nyílását is elzárták újabb kőtömbökkel. Ezeket a szell őztet őc s öveket Waymar i Dyxon, a piramis környékén valami munka elvégzésével megbízott m é rn ő k fedezte fel , amikor kiváncsiságb ól me gvizsgálta a Királynő Tennének falait. 6 vette észre, hogy az egyik fal - amely egy bizonyos ponton üresen kongott - kissé repedezennek látszik, Betörelle ezt a helyet és a falfelüleltől öthüvelyknyire rábukkant egy keskeny es ő re, majd ugyanilyen eljárással felfedezte ennek p árj át is a terem szemközri falán. . 1indkét cső teljes szélessé gében átvágj a a p irami stet őt, amint ezt körülbelül kétszáz láb ho sszú rudak segíts ég ével be is igazo lták . Most visszafordultam a vízszintes folyosón és végighaladtam rajta add ig a pontig , ahol beletorkollik a Nagy Csarnokba. Majd lassan e lke zdtem felfel é haladni - 150 lábn yira - ezen a rncrcdek, rovátkás szé l ű fcljárón. Mialan felfelé kapaszkodtam , rnúló gyö ngeség vett rajtam erőt amit h áromnapos böjtöl ésem okozott" Végűl is néhány percig megpihentem azon a három láb magas lépcsőfok on. amely a kapaszkodó végét jelzi és am ely úgy van e lhelyez ve. ho gy pontosan

62

prrarni s függ öleges te ngelyébe essék. éhány lépést te ttem azután az ElÓs7.obán kere zt űl , maj d me gh aj oltam az alatt a gráni ttömb alatt. amely kivájt rnennyezet éböl függ alá és elzárja ennek a vízszin tes járatnak a végét - s bej uto ttam a piramis legfontosabb hel YIégébe, a hires Királ y Term ·be.

3

.'("1

lit is két egyform a , egyenként köni ibei ül ilenc hüvel yk á tm é rő­ c áfo lja m eg végérvényesen a sirboltelm é·Ietet. A Kir á yné Tenn ben lév ő cs ővek éve] ellent é en, ezekn ek a . nyílását soh asem tapasztouák he. cs ak telj esen m egr akták laza kö · \'~kkel, am elyeke t Vyse ezredes kénytel en volt kihorda tni onnan hogy megálla pitha ss a ezeknek a csöveknek a rendeltetését. Rendkivül valószín ű, hogy ez a kővel való megtö ltés ugyanakkor történt, amikor a többi kis érlet arra, hogy elrejts ék a piramis fold föl óui réjű sze l lő zte t ő c s ő jelenléte

szének belső járatait.

Zseblámpámmal körűlvil ágatonam a kopár falakat. meg a lapos meanyezetet és újra megállapítonam, hogy a hatalmas, csiszolt grá. nittömbök milyen csodálatos pontossággal illeszkednek egymáshoz, majd elkezdtem lassan körüljárni a falakat, pontosan megvizsgálva közb en rnindcn egyes követ. A távoli Szicnc rózsaszínű szikláit kellelt annak idején sz éthasogatni, hogy ezek a tömbök létrej öjj enek. Itt-ou a padlót, meg a falat megrongálták a kincskeres ők, haszn..i lan kutatásaik közben. A padlózat keleti oldalán néhány borít ókő teljesen eltúnt helyét ledöngölt föld foglalta el, mig 9.2 északnyugati oldalon egy rnély, négyszögletes lyuk kitöltetlen maradt. Az a hatal mas, durva kőkocka, amely ennek a lyuknak a helyén állott és a padló egy részét alkotta, rnost oldalt, a fal mellett áll, ahová ny ilván még az arabok helyezték. Vele párhuzamosan, csa k néhány h üvelykn yivel távolabb áll a lapos, koporsószerű szarkofág: egy födél nélküli magányos tárgy, az egyetlen, amit ebben az egyébként kopár szobában talál tak . A szarkofág pontosan és zak-déli irányban fek szik. A helyéből kimozditon kőkocka kényelmes ülé snek kin álkozott, tehát letelepedtern. hogy ott töltsem az éjszaka h átralévő részét. Jobb kéz fdól elhelyeztem a kab átornat, kalapomat és ci p ői met . ba l kéz felé meg letettem a még mindig égő zseblárnpát, a forró te-

es

63


Most lassan kezd .

. l Az r n - il yl' ben, hogy bárm lyik pi tb Abban a percben, amikor hi be, feltámadt bennem a csodálk k dés, bogy vajon mit fog b ni számomra ez az j KüI- - helyzetemben egyetlen dolgot tehettem: várni ... várni... és várni... Óloml vánszorogtak a percek, mig lassank&1t éreZI hogy a Király Tennének valami különöscn eros légköre van, ol amelyet csak lelki jelzővel jellemezhetek. F..n úgyis szándékosan fi gékoonyá Idtcm agyamat, passzivvá érzéseimet és oegatívvá e magatartásomat. bogy pontosan éI7.éke1ni tudjam, ha bínnilyen mészeúOlötIi eseményjátszódnélt le kön1löuem. Nem aIcartJm, ho bármilyen személyes előítélet vagy elfogultságzavarjon meg hogy felfoghassam, ami követlc~ bérmcly forrásból, ami az em öt fizikai ér7.tke számára felfoghatatlan Fokozatosan elnyomtam gondolataimal is, amíg végre agyam csaknemteljesen üressé vált. És az agyamra rámazkcd6 csöndben élesen tudatossá Wit az a maság, amely most egész életemre leereszk...... A ViJjg minden ~va1 nyüzsgés-mozgáúval oly végtelen távolblm volt t6lem, . ba Dall is léteme. Egyetlen bang. egy suttogás oem jött felém 8 létből. A csönd a piramiskirályságának valódiuralkodója,ez a amely még a történelem c16tti öskorban kczd6döu és amelyet a l" P1Ó blris&ik fecsegése sem tud valój6ban megtömí, mert mindeo szaka újabb félelmetes tök~l foglalja el birodalmát. Fokozatosan tudatossá vilt beDnem a szobe kii1önös ablllOS2 ~ ja. Énékeny emberek számára teljesen nonoális és úgyszólván h k.6znapi tapasztalat, hogy megérzik bizonyos régi házak fiucsa moszfériját - és ez az éntapasztalatom is ilyesfélévcllcczdödött. idó múltával ez az &zá mind jobbaD cr6söd6tt és valami me hetetlen kor ludaJál kelreue fel bennem, úgyhogy azt ke:zdrem ni. minlha a bUSDdík század egyszerúal kicsúszn ék a láb8m al El6re feltett szándékomnak megfelel6en nem álltam eUent az nek, s6t, hagytam. hogy meger6södj~k. 64

hogy nem vagyok

taImaSOdni rajtam az a lcülön- ben~ d- A C é .~

svalamit éreztem, mintha valami lélegz6 val lüktet. Ho '1)'05. de mégis val 'gos érzés volt ez, - 8 ne a t ..i tér6 Múlt egyre er6södó tu egyetem - felkeltette =szméletemben azt a valamit, amit lelkinek ne~zek. A so "bon (ük 6 különös gnyilv ulásnak ebb61 a hiyta " áJ talán azon semmi ponltoalbbalrt DlIC2bató nem fejlődött i Egymás urán múltakaz órák és - Yárakoellenére- az éjszaka cgyte növ bú .- · et bO.mU magá. Mégjobban érc:ztml hideg a " mnapos böjt kÖVdkCZi" • mnelyet azért tartOUam, hogy felfogóképességem érzék~ fo027JIJl1. A Király Tamének szűk. s:ze11c5ztetócsövein kel'CSZtÜl bideg e Ó áramlottbe és megdideregteteu vikony ruhám aIaI1. Testem liös lett a vékony ingben. Felkeltem és megint felWlttaD a katJ6.. tolD, amelyet csak nébáoy órával azel6U dobtam le a szörnyű h6ség míatt, Ilyena b1eti élet az év bizonyos idósukajbm - nappaJlrópusi follÓSág, éjszaka pedig hirtelen zuhanó h&n&séklet. Amai napig senki sem fedem: még fel ezdcneka szdL5ztdlicsövek:.nek a nyílAsál a piramis külső oldalán, bár fekvésüket klJniIbelül ismerik. N&ányegyiptológus kétségbe is VOIlIa. hogy ezek a csatornák va• átengedik a Ieveg& - de ez a bdrarnI6 hideg, ameIYd Yálla1kol:ásom során tapasmltam, véglegesen eldönti a kérdémek. ezt a részét. Múodszor is letelepedtem kó ülóhelyemre és újla Atengedtan magam a nyomaszt6, halálos csendnek és a szoba egyre növekvő, thatolhatatlan sötétjének. Kitárt lélekkel várakoztam és virrasztotlant. Minden ok néDcül hirtelen eszembe jutott. hogy valamerre kelet felé a Szuczi-csatoma vág át a homokon ésa mocsarakon kereszés hogy a méltóságteljes Nilus mintegy hitgerincét alkotja enk az eg~ országnak. . A terem furcsa. sirszcn1 csöndje, a mellettem álló üres k6kopor" csupa olyan dolog volt, ami nem éppen erosíti az ember idegeit, g 1Úsrész1 virrasztásom megszakftása mintha csak valami nW . latot is megtört volna, mert most nW kisvártatva megére:zhogy a körülöttem lévő láthatatlan élet hJdata rohamosan, robizonyossággal növekszik. Igenis volt valami lüktető és ~16 etl D szomszédságomban., noba még mindig semmit sem lát· 65


. er6nek, a hanl~ normális felfogó é~pcsség:iínk

1 esn és komoly riilv '

II éppen be oem

szélén.

y körül - amely val ' 1 g • 1egre.gItlOCk hajdankori re ' tcmet6jének méh - irbo tjai táton Szimomra - aki már mélyre batolram a Kelet lelkiségébe, ntiszti.riumaiba. varmJaraiba és boszorkányosságaiba - a KiIáIY li ménck hata lJD3$ tmége csakhamar beOéPeSedeU láthatatlan I kel és szeUanekkel, amelyek ezt az őskori ~ítméuyt 6rizték.. A dent bebul'koló sötétség úgy nehe7J:ldett agyamra, mint valami súly. És hirtelen meglcgyiJm:tt a félclemszimycsapúa. Persze nal clhcsscgeUcm magamtól. Nem kellett fizikai bálcrság hogy az ember OUüljÖD e sivatagi építmény szivébc:a - de kellett h zá bizonyos morális erő. Hiszm DaD volt valÓ5ZÚlÚ, hogy kí bújjanak d6 a lyukakbólmeg a ~b61, • még kevésbé volt lóvioü. hogy gonosz s7ándékú VáDdOrOt méSSDk meg az ép' , oldalát és behatoljanak éj5"' ká n' k idején. VaIóbao. a testi éJet e len nyoma, amit fel tUdtlIm &dczni. egy rémült egértét61 S:Z8m1UO! amellyel már az est folyamb 'aJálkozram egyszera vfzsziDtes fol són ésamely azóta ide-oda cilcázoaaz áIbatolha«adan gránilfalak zött, rémült i~C2.Cltcl pn)bálva kimenekülni ZaebIámPim 1!le tes fCnyköréb61- meg két hiheldlenw öregnek látszó Wgászöld tot vettem és2re annak a keskeny bemé1yedésnek. a U*jéD. amel Királyné Tennének beszögelléséb61 nyflik- és végül azt a néhány nevért, amelyet felriasZlottam a föld alatti üregben. Igaz. néhány csök is kiadósan cirpelt, amikor bcléplem a NagyCsarnokba. de is csakhamarelhallgattak. Mindez már elmúlt és az egész piramist ' törhetetlencsönd fogta körül. Semmiféle fizikai jellegű dolog oem oyegdte telW az embert és mégis - most másodszor is éJeZtem v mi homályos bizonytalanságot, olyasfajta ~, mincha látha szemek. figyelnének. Az e~ reret valami álomszaii. titokDt valami kísérteties valószinútlenség töltötte be... valag

66

eiká ' Je

rádJlotlaJ '

9

1 a dc azok l

eiket. A puszta várakozó

-

tból til t iconcentráIt llemi rőfcszités tilá kerüJtem, amelynek minden fe ó épessége ana iráyult, hogy Ije a körül le súlyosodó fekete némaságot. S mi• ennek ny t gy á1ható bels6 ko ' iö f el felfo ők égern id6leg en eg rermészetfölötti fokra emelked ll, ki állíthatja, hogy csakugyan nem kezdtem lassanként megérezni ezeknek a táthatatlan erőknek a jelenlétét? Csak annyit tudok. hogy teljesen "bekapcsolódtam" annak a befelé forditott figyclésnck. a módszerével, amelyet jóval második egyiptomi látogatásom el6lt sajátftottam el és ugyanaklc:or tudalOssá vált bennem, hogy ellenséges er6lc hatoltak be a szobába. Volt valami, amit gonosmak és veszedelmesnek éreztem. Valami egnevezhetetlen félelem remegett szívembe, és újra. meg újra visszatért, valahányszor csak. sikerült elhessegetnem. Árnyékok kezdtek ingadozni ide-oda az árnyék nélküli szobában - ezek fokozatosan mind határozottabb alakot öltöttek és hirtelen arcomhoz egész közel éreztem rosszakaratú gomolygásukal. Baljóslatú alakok hintek fel egész tisztán lelki szemeim el6tt Majd kivált k:özüliik egy sötét jelenség, átható ro zindulatú tekintetét rámszegezve és kezét fenyeget6 mozdulattal felemelve, mintha félelm t akarna bennem kelteni. Mintha csak ősrégi szellemek kúsztak Ina elö a halottak szomszédos városából - ebből a temet6ből, ly oly öreg, hogy már a múmiák is elporladtak. kÓ6z3rkofágjaik mélyén - és a hozzájuk tapadó árnyak jöttek. kéretlenül most elyemre. A piramis kömyéUn kí gon z sz llemek minden legendáj a emlékezetembe villant, valamennyi hátborzongató zi tével együtt, úgy. ahogy azt a közeli falu arabjai elmesélték. ikor elmondtam egy fialal arab barátomnak. azt a szándékoszerétnék tölteni. igye-

l , hogy egy éjszakát az ősi építményben lellebeszélni a tervemről. y.

ott rninden talp latnyi helyet varázslat őriz llemek kisértetek tanyája az a hely...

figyelm

ZI I It.

é

67


Most bel áttam. hogy figyelmeztetése oem voll alaptelan. A szobé n, ahol üldögéltem. kísérteties alakok kúsztak id s tova mos t 1 indokolttá vált az a tározhatatlan, kényelm érzés, amely az ént halaimába kerített. Éreztem a szívem k dobogását mozdul tlan testem belsejében. Megint elfogott az a rnészetfölőttitől való felelem. am ly ott • ért min emberi legmélyén. Sorj ában bukkant fel előttem gono z arc val a félele az irtózás és a borzalom. Kezeim önkéntelenül szorosan ő sszekal csolódtak. De elhatároztam, hogy nem tágitok. És noha a szobáb lebegő fantomszerű jelens égek eleinte megdöbbenést kavanak ti bennem, végül is arra kényszerítenek, hogy minden bátorságo és ellenálló erőmet latba vessem. Szemem zárva volt, de ezeket a szürke, suhanó fclhőszerű alakokat mégis láttam. És mindannyiszor megnyilvánult bennük. valami könyörtelen ellenségesség, valami gonosz elszántság arra, ho visszanasszanak szánd ékomtől. Ellenséges légkör vett körül. Könnyű lett volna véget vetni egésznek úgy, bogy egyszeruen felkauintom zseblámpámat va felugrom és kirohanok a szebából s visszaszaladok néhány száz l ' nyira, az elzárt vasrácsos bej áratig, ahol már a fegyveres örsz véd. Dc valami belső érzés ugyanoly könyörtelenül azt diktál hogy ezen most túl kell esnem. A feszültség tetőpontját érte el. Óriás, földöntúli teremtmények, alvilág gonosz borzalmai groteszk, vad, őrült és ellenséges jelensé gyülekeztekkörém és valami elképzelhetetlen undorral töltöttek. el. N hány pillanat alatt átéltem valamit, ami örökre eltörölhetetlen ny hagy az emberben. Emlékezetemben pontosan lefotografálódou ez egész hihetetlen jelenet. Soha többé nem ismételnémmeg a kisérlet soha többé nem ütném fel tanyámat éjszakáraa Nagy Piramisbanl Aztán meglepő hirtelenséggel vége szakadt az egésznek. A ro indulatú szellemek eltüntek a homályban. ahonnan előgomolyog - vissza a hollak árnybirodalmába - , ~ magukkal vitték nyomás borzalmas hatásukat is. Fölborzolt idegeimet hirtelen valami n nyugalom öntötte el, mint amilyet a katona érezhet, amikor a h pergótüz hirtelen megszünik. Nem tudom, milyen hos. zú idő telt el, mire tudatossá vált nem, bogy valami új abb jelenség lépett a szebába. valami jóind 68

tú és ba

g jelenség, amely m allt a bejáratnál j ' tú (ekmtcttel ll ' zen le rám. Megjelené vel az egész égkör teljesen Jn :ov ' to t1 - szinte kitisztult. Lényéból valami tiszta és egészséges ha dt, amely megnyugtatta és lecsillapította felkavart lelk -rnct, Közelebb lépeu kóülésem felé és ekkor láttam, hogy egy másik a ak is áll mö - e. indketten megáUottak mellettem, komoly tekintettel nézve le rám és tekintetüknek valami átható, prófétikusjelentősége volt. Éreztem, hogy életemnek egy rendkívül je lentő .gtelj s órája érkezett el. A két lény megjelentése ugyancsak felejthetetlen nyomot hagyott emlékezetemben. Lelki szemeillunel mindig látom fehér ruhájukat, szandálba bújtatott lábukat, tiszteletet parancsoló külsejüket, magas alakjukat. Mindketten az ősi egyiptomi kultusz főpapjainak félreismerhetetlen jelvényeit viselték. Valami halvány villódzás vette körül őket és e? kűl őnős módon megvilágitotta a szoba egy részletét is. Többnek látszottak egyszeru földi halandóknál, inkább félisteneknek tűntek, mert arcukat valami egész rendkivüli, átszellemült nyugalom világította meg. Mozdulatlanul álltak, mint a szobrok és néztek engem, karjukat keresztbefonva mellükön. tökéletes némaságban. Vajon hirtelen a negyedik dimenzióba kerültem és most ébren és tiszta tudatta! szemlélem a múlt valamilyen távoli korszakát? Szellemem talán Egyiptom c5sidcjébc tért vissza? Nem, ez lehetetlen. hiszen tisztán láttam. hogy mindketten engem néznek, sőt, most már szólni is akarnak hozzám. Magas alakjuk clőrehajolt; az egyik szellem ajka mintha megmozdult volna. Arca egészen közel volt az enyémhez, szeméból földöntúli fény szikrázott és fülem tisztán felfogta hangját. - Miért jöttél erre a helyre és rníért akartad felébreszteni a titkos eröket? Nem elég számodra a halandók útja? - kérdezte. (Az író és talán az olvasó számára is kellemesebb lenne talán, ha ezt a régies stílust modem formában adnám visszsa, dc inkább változatlanul hagyom, még annak a kockázatnak az árán is, hogy esetleg ~élreénést, vagy gúnyt vált ki. Hiszen csakugyan mindenki teljes Joggal kételkedhetik abban. hogy egy egyiptomi szellem angolul ~la1t meg, mint ahogy nyilván magam is kételkednék benne, ha saját fiilemmel hallottam volna a szavakat, Mindenesetre bár 69


ne: m 6 azoknak, akik hi znek nekem, semmi okunk sincs kétel dní e látomás valóságá an - meg tudom érteni azokat is, akik ezt n m fogadják el ugyanilyen könnyen, mert csakugyan hihetetlen, hogy ajta dolgo megtörténhessenek és ilyen szellemek létezhes senek a prózai XX: században.) A hango at termé z • cn nem fizikai módon, a fülemmel hallo ~ tam, mert a szeba csendjét a valóságban semmiféle hangrezgés fi zavarta meg. Mégis olyasféleképpen hallottam, mint ahogy elektromos hallócsővel felszerelt süket ember hallhatja azokat a szavakat, amelyek mesterséges dobhártyájához ü tődnek. Csak az volt a különb.ség, hogy ezek a szavak most - belülrol ostromolták a dobbártyámat. A hangokat, amelyek hozzám szöltak, csakugyan legtalálóbban belső hangoknak nevezhetném. mert valóban belülről hallottam őket, dc mégis zavart okoznék, ha azt mondanám, hogy csupán gondolatok voltak. Szó sincs róla. Amit hallottam, az valóban hang voll. És feleltem is: - Nem elég! - A városok nyüzsgő sokasága- szólalt meg újra - megvigasztalja az emberek remegő szívét. Eredj vissza, vegyüJj el embertársaid közé és nemsokárael fogod felejteni azt a szeszélyedet, amely idehozott. - Nem, ez lehetetlen - feleltem. - A Látomások útja messzire cltérít az ész kitaposott ösvényétől - kezdte újra. - Néhányan jártak már rajta és megzavarodtak, amire visszatértek. Fordulj meg hát most, amíg van idő és kövesd azt az utat, amely a halandók lába számára van kijelölve. Én azonban megráztam a fejemet és halkan feleltem: - Ezt az utat kell követnem. Nincs más számomra többé. A papi alak rnost közelebb lépett és fölém hajolt. A környező sötétben tisztán láttam ősi arcát És megint fiilembe súgta: - Aki velünkérintkezésbe kerül,elveszíti kapcsolatát a világgal. Képes vagy ana, hogy egyedilljárjál? - Nem tudom - feleltem. - Gyere velem - suttogta újra - , aztán ha majd láttál, felelhetsz megint.

S mint távoli látomás,hirtelen feltűnt előttem egy hatalmasváros, ut. cák tömkelegével. A kép egyre és mínd gyorsabban közeledett. míg egyszerrecsak közvetlenközelemben megláttamegy régi házat, amely 70

eg)' bekerített térségközelébenállott.Aztán tisztán kivettern egy homályos lé pcsőházai, amel)' a legfelső emeletenegy ki to nyba vezetett. Atorony. zobában váratlanul megjelenta beszélő szellem- most ou ült e'!J' aggastyánágya szélén. Az aggastyán csapzotthaja és kuszált szürke szakálla éppen megfelelő keret volt viharverte arca számára. Lát57..ott rajta, hogy túl van élete alkonyán, mert fak6 bőre lazán l6gott a csontjain. Ráncos, kimerült arca szánalmat kellett bennem, de ahogy alaposabban megnézlcm,hideg futottvégig a hátamon,mert tisztánláttun, hogy szelleme erőlködve igyekszikelhagyni testét és ebben a kísérteties küzdelembea már eleve csak egy győztes lehetett. Vezetőm is szánakozó szernmel nézte az ágyban fekvő alakot, Fölemelte kezét és megszólalt, - Még néhány perc, testvérem és akkor elnyered a békét. Nézd, elhoztam magammal valakit, aki a titkos erőket kutatja. Utolsó üzeneted legyen néhány szó az ő számára. Hirtelen tehát nemcsak szemtanúja, de szereplóje is lettem ennek a különös jelenetnek. Valami recsegő mozdulattal, amit félelmetes volt hallani, a haldokló megfordította a fejét és belenézett az arcomba. És ha a világ végére megyek, sem fogom soha elfelejteni azt a töprengő és hátborzongató kifejezést, amelyet szemében láttam. Te fiatalabb vagy, mint én - mondotta halkan. - De én megjártam ezt a világot egyszer, kétszer, háromszor. Én is kerestem őkel.. Ó, mennyire kerestem! Egy percre elhallgatott és feje visszahanyatlott a párnán, míntha emlékezetének lapjai között keresgélné, majd felkönyökölt és kinyújtotta hosszú, sovány karját, Keze a csontos ujjakkal és vaska. pocsszerü szorításával olybá tűnt, mint egy csontváz keze. Megfogta a csuklómat, majd belenézett a szemembe és éreztem, hogy pillantása egyenesen a lelkem legmélyéig hatol. - Ostoba! Ostoba! - károgta. - Az egyetlen erő, amit találtam, a test és az ördög ereje volt. Nincs más. Hazudnak! Hallasz engem? ismételte meg most már szinte kiáltva. - Hazudnak! Az erőlködés azonban túlhaladta erőit. Visszahanyatlott a párnára - és halott voll. Vezetőm még egy hosszú percre szótlanul állt az ágy mellett. Aztán az egész látomás eltúnt és megint a piramisban voltunk. 71


s

azonban egyre jobban elhatalmasodott hát erincemen, jd h mi et és úgy ztem, ho ezzel egyidejűleg - bb és szúk bb k-ön'e szorul vissza, valalév6 özpont fe • míg 1'1 gzetv tel mind

l 8

maradtam a má ik szellemmel, aki eddi

szerepére szoritkozotL

hid 'elérte mcUemetés testem is tökéletesen o yan érzésem támadt, mintha valami hirtelen ~vro~­ volna. Ez gyorsan lmúlt, de tudtam, hogy a vegs6 m-

leh t messze.

Közelebb lépett, úgy, hogymostott állott éppen a márv ' só el6tt. Arca egy nagyOD-nagyon öreg emberarcának is mertem találgami. milyen idös lehet - Fiam, a titkos er6k batalmas W1lÍ vének lépd kezük szaka be fognak vezetoja Tudáscsarnokába - mondotta hangon, - Nyújtózz végig ezen a kövön! Réges-régen ez lén! volna, papiru~ ágyOD - folytatta a koporsószen1

ra IDUIalVa. Minden ellenkezés nélkül engedelmeskedtcm lilolkZa~ tóIDJlllk. Hanyau feküdt.em. a kövön. Ami közvetlenül czulán tőrtént, az még ma sem cgészeo elóltern. Olybá tűnt, mint hogyha hirtelen valami fun:sa.1 sú érzéslclenit6t adott volna, mert hirtelen minden izmom reveden és minden tagomat VaJam.j bénító letargia nyfigöZl tem ólomsúlyúvá és magatehetetlenné váll EJóször azt bogy lábam mind hidegebbé és hidegebbé válik. Ez az • fokozódott, mig egészen jeges hidegséget él'cztcm. amely ar revebet6en. de fokozatosan kúszou végig lábszáramon. majd t&demet és oonan is haladt egyre tovább, felfelé. Mintha h szás közben derékig hóba zubantam volna. Egésza1sótestem lelesen érzésle1eoné vált. Azután úgy t.l1nt, mintha félálomszeni d1lapotba kerúllem és ~amba lassan belekúszott a közeled6 halAJnak valami rej elóér2ése. De ez nem aggasztott, rnert már régen megszabaduJ halált övezó 6si f~lelemlól es elérlccZlcm odáig, hogy liIozofi fopdjam az eíkerülbetetlent,

12

mozgatni tUdJam volna megmerevedett ajkaimat, nevetvo na azon a gondolaton, am y most k ztülvill t Ezt gondoltam:

.' ., meg fogják talilni holttestemet a Nagy Piramis I ~e· ezzel vége számomra az egésznek. . 8 voltam benne, hogy minden érzé&em annak. tWaJdonUszellemem most lépi ál a határvonalat a fizikai étet & a , . vidék között. pontosan tudtam, bogy ezekben a pillanatokban élem végig , minden én:ését, semmiféle elleokezést oem taDúsitoUaml minden Ö$SZpOlttosítotl tudalom már csak a fejemben ka, ekkor hirtelen egy végs6, vad örvénylés támadt agyamvolt az éIZéSem, mintha valami tropibJs forgószél kapott és sodort volna magával fölfelé. valami keskeny tölcsél"felé - majd egy félelmetes pillanat következett, ~or azt , hogy kirÖPPenCIC a végtelen térbe. beleugrom az Ismeret• és szabad voltam! i más szó nincs a felsZ3badulésnak ana a kéjes érzésére, !i most osztályrészernül jutott. Szellemmé váltam. olyan lényely kizárólag gond91atból és érzésbő1 teVódik össze. &Dél· hogy magával kellenecipelBie a test földi sűlyát, amelybe ~­ volt zárva. SzeUcmszerúen léptem ki földi testetnb61. mmt a halott kilép a sírjából, de ez nem járt együtt sernmiale öntlao.sággal. S6t. ellenkez6lcg. létezésem tudata solckal é~ mint valaha. És mlcg e magasabb régiókba való emelkedés al~0adJ1lak. kéjesen szabadnak éreztem magamabbana negyedik .óban, ahová beléptem. 73


Iy a

for ' t U . V - i az a 1CI1l()ft(l~ " ~f8I1:Bkk or lebegn is. csontből és húsból álló ott tes~:mn: va l a k ömbön. A kife'ezéslel felfd rduIt. e alig voltak nyi , dec a puPIU csillo lárulta, hogy a szemhéj n ZMUl Ic teljesen. A két resztbcn feküdt mellemcn - holott nem cmIékeztem rá, hogy il mozdulatot tettem voln 'I án valaki keresztbe rakta karjai anélkül, hogy észrevettem volna? A kezek a lábak elnyúlva e máshoz simu1tak.. Ou feküdt, látsZÓlag holtan. testem - porbüvel ~1yb61 kiröppentem. Megfigyelttm, bogy valami balYány ezüstös t!nycsóva su bel61em - az új IfUlgDlltból arra a kataleptikus alakra, amely a köv feküdt. Ez meglepó volt, de még meglep6bb volt az a fel.fedc=zésell hogy ez a rejtebnes psziclúkai köldökzsinór még inkább megvilá totta a Király TaméDet azt a sarkát, amelyben lebegtem á a holdsugáIhoz hasonJÓIIIl tükröz6dött a kőfalakon. em voltam mAS. miDt egy fantom. egy tcsttc.lcn lény az ű V~ mcgátettem. bogy azok a régi. bölcs egyiptomiak miért rázo ták bierogIifiikban egy madár festett szimbólumával az lelki alakját. úgy érez2em, núntha magasságban és szélessé megnövekedtem volna és kitajeszkednék, mintha csak szám • volnának. Felemclkcdtcm a leve be és ott lebegtem elhagyott tem fölött ugyanúgy, mint a madér, amely felszáll a légbe és e pont kÖ1Ü1 kering. Tökéletesen érzékeltem, hogyan vesz körül végtelen tér. Igen, a madárszimbóltnn teljesen helytáll6 volt 19 n, felemelkedtt.m az ürbe, lelkem elhagyta földi porbüvel egyéliségem ezáltal két ikenés7be bomlott és elhagytam a világ amelyet olyan régen ismertem. Az az érzésem támadt, mintha re kivüli, inte éteri kÖMyQségűvé váltam volna abban a keuós t ben, amelyben most lakoztam. Lepillantottam a hideg k6tömb amclyeu földi ma.radvúlyom feküdt és aklcor egyetleo gondolat lÖtte be agyamat, egyetlen eszmélés ha&a1masodotl el ePZ l' men. Ez az eszméles ezekben a rövid, néma szavakban fejez6dött

74

zbcn kÖDD ees porbu elyem fölött. K ' en bizonyi valÓb:!iD mcgbaham és mé i v n az ein ' t e Iyetelhagytam. O •n bogyha Iátúa teljesen leoyugözött volna. Ez a cébalan porb ly volt há t az, yet annyi éven keresztii.l tisztán láttam, és nem min .rt I tlea, öntudat bústömeg. amikor e . ztem a és üresen IÜbÖző szemeket, hirtelen átéreztem az gész heJ)'7.d nysz rű iróniáját. Földi te tem val6jábaD csak börtönöm volt mármint igazi lényem börtöne - , mo azonban kiszabadultam belő Je. Eddig ide-oda cipelt magával II földi térségeken egy szervrendszer, amelyet bo zú ideig összetévesztett.em valódi énelllll1Cl. Mintha teljesen megszúnt volna számORllS II n zk törvénye, a SZÓ szoros énelmében libegtem a levegöbe:n. Hirtelen megj lent oldalamon az öreg pap, komolyan JtóságteJjesen. Folfelé forduJó szemmel- ami arcát még ncmesebbé tette - , áhitatosan ezt imádkozta. . - Ó, Amon, Ó Amon, aki vagy az Egekben, fOOIítSd an:odat fiadnalc: holttest felé lásd öt mveseo a szellemvilágban. Bevégeztdeti:. Majd felém fordult: - Mosl megtanultad a nagy le két az ember, akinek lelke II Halhalatlanságból k letkczett, sohasem halhat meg a valóságban Foglald ezt az igazságot"oJyan szavakba, amelyet megbtenek az embere És nézd! A télben most hirtelen megjel t teli elfelejtett arcával egy 1.:ony, akinek temctésé:D több mint húsz eszteodövel ezelőtt rés zt ttem, majdj61 i mert alakja al egy férfi , aki több mint barát volt sz ' lomra és akit II Ijira tizenkét évvel ezelőtt láttam koporsóban Végül egy édesen mosolygó kisgyennek, akirol tudtam, hogy vén bal t áldozata len. . - Ezek is éln mint ah gy te éltél é mint ahogy él ez II piramis amely már a világ felének halálát látta - mondotta a mpap. T'Udd fiam, hogy ebben í t Jybcn raj tózík az emberi"g legősibb faj inak elve n emléke és az az Egyez g, am lyd 75


'~tlk

ú j . Tu d me a id hozzák,

ösi,Jökt.61

mintha

t ri

to

il

tilOlt. vi

hogy amikor az embere

tekin e . j gy Atlanti wai tett é kor elpusztítja ók~t saját egyenetleosé - sülya ugyanúgy, mint lantisz népe elpusztult. Nem :1 Teremtő volt az, aki a lenger re süllyeszteu Atlantiszt, hanem e aláira ítélt s igeten lakó e rek. önzése, lcegyedeosége és szellemi vaksága. A Teremtő min kit szeret, de az emberek élelét azok. a láthatatlan törvények k nYQzzák, amelyeket Ö helyezett föléjük. Vidd tchát vissza ma dal ezt a fi~lmmetést! Hatalmas erővel támadt föl bennem a vágy, hogy meglálha azt a titokzatos Egyezményt, és a szeUemúgy látszik gondola . ben olvasott, men gyorsan igy szólt - Minden dolognak megvan a maga órája. Most még nem, fi még nem. Csalódott voltam. N éhány másodpercig figyelmesen nézett rám. _ Népedb61 még egyetlen ember sem láthatta ezt a titkot, de után le járatos vagy ezekben és úgy jöttél közénk. hogy jóakara és megértést hoZlál szívedbea, mégis lesz részed valamely lomban. Gy velem! És akkor IcüIÖDÖS dolog történt Mintha féWomba merüJtem o ÖDtudatom pillaoatokra teljesen eltúnt és mire ismét magamhoz tem, úgy éleztem, hogy más helyre k.erüllem. ott találtam magam hosszú folyosón, amely gyéren volt megvilágitva, bár sem lám . sem ablaknak nyoma sem volt - úgy képzelmn, hogy a fényfi nem lehetett más, mint társam g1óriaszení kisugárzása. meg az a logó renyrezgés, amely mögöttemhúzódott-, bár az voh az m hogy ez' sem elegenda magyarázat. A falakal ragyogó rózsaszín· lerrakotta árnyalatú kövek alkották, amelyek. csaknem rés . kélctcsen illeszkedteJc egymáshoz. A padl6 fölfelé emCIkedeU, abbul a szögben, mint ahogy a pirwnis bejáratifolyosllja lejt.A fo só bcIülrólnégyszögleles és mcglchetósen alacsony volt, de azért 76

(Dr. A illiam ff, az Intézet I ön. a pi 6 os j I n a lcö e !ja: ,,Este nyolc óra'~ vayt figyeltem me amely látszólag lassan körbejárt a 1-IaI'I-. Pírami körül, körülbel- a közel . Olyan volt, miDI v&. kis lángny Iv. A fén ' om kőrt irt le 8 piramis körül, majd el.Az éjszaka jó rés. k~ztüI gondosan figyeltem ezt a piramist - körülbelül tizenegy óra tájban ismét észrevettem ugyanezt 8 nyt, most már kékes zíne volt Lassan, szinte egyenes vonalban mozpti, elérte a piramisnak cSaknem a csúcsát, aztán eltúnt." Mr. Groff ~

beduinok között beszerzen értesülések.

~án

m gáIIaplroua, hogy

ut a titokzatos fényt lég gyakran mcgfigyelték már a múJtban " a hagyom6ny szerint megjelenése sok évszázadra nyúlik vissza. Az Ilabolc a fényt a piramis védöszellemeinek. tulajdonítják. Groff~ baD b:nIlészettudomos magyar.ízatot bftsctt rá, de " ül.) A mpap intett, hogy kövessem, majd megindult lefelé a folyosón.

- Ne nézz hálra - figyelmeztetett -, és. ne fordítsd vissza fejedet. Kis távolságra haladtwlk a lejtös úloo és akkor lállam, bogy a fo. Lyosó túlsó végéről egy Iágas, templornszerű terem nyílik. J61 tudJam. hogy a piramisben vagy a piramis alauj6runk., de eZeIÖtt soham láttamsem ezt a folyosót, sem pedig ezt a t.emlet. yilYÚl tilOkmaradt és mind a mai napig elkerülte a felfedezést. önkénteleül is heves izgalom fogott el a m glepó lelet folytán. és ugyanplyan nagy kíváncsiság kentctt hatalmába, hOb'Y megáJlapítsam a bejárat L4C1(Vé"sét és tennészetét. Végül is meg kellett fordítanom a fejemet. gyo bátrapillD1l ak, remélve, hogy így felfedezem a titkos Közben már benn voltarn a teremben. aminek nem volt látható ta, csak lúls6 végén vettem észre valami nyílésszerű rést, ameazoaban n~szögletes és látszólag összetapasztott tömbök zárel. Mereven bámultam a kopár falat, ugyanakkor azonban VaIaellenállhatatlan erő örvénylése ragadott meg, az egész jelenet el2.emem elől és ismét kirepültem az úrbe. Megint hallottam an&zokat a szavakat: ,.Még nem, még nem" mcgisméd6dni, 17


a

78


"~(ópoDtja

a mohamedan kultúrának. Az áll oly kevallásáról, annyira ytelenek a róla altott fo Imai, hogy rd laltam egy t Ije fi J leo. ahogyan a kőzépkor és modem g a keleti szin és piszok, s a i higiénikus szürkeség lal " kom és néz farkasszemet cgym l. III ebben a Kair6ban találtam azután töm egesen médiumokat és arázslókat, vajákosokat és csillagjósokat, csodatév6ket és jövén-mond6kat, fakirokat és nt m reket, ott voltak alámennyien, mind a hetvenötféle változa I 8 konnényzat minden nehézrelése és korlátozása ellenére. amely több ízben is tanújelét adta ros zallá ának azáltal, hogy legtöbbjük tevékenysé gét t örvésnyel tiltotta el és amely ez idó szenat is elég gyakzan szeréz érvényt ennek a törvénynek. Be kell vallanom - az érdekeltek egyik-masikávaj szem ben érzen rok onsz vern ellenére is -, hogy a ko nnánynak minden oka megvolt rá. hogy ezeket a korlátozásokat életbe léptessék. Kuruzslók sall:olták. a hiszékeny embereket. a fele l tlen fecsegők köré tömeg n sereglettek a hivők. és az öncsaló látnokok minden szavát készpénz gyanánt fogadták. Talán soháscm fog'uk megtudni teljes egészében, mekkma kárt okoztak azok ajöven:dőmond ö k, aki kn k jóslatai irányftoUák az embetek L, de a kormány éppen eleget tudott róluk ahhoz, hogy végre intezkedéscket t gyen. Viszont volt néhány ember, akinek egyénisége - mesterségéLól fiiggetJeoül érdekell Volt például egy 16, aki ~at S7.emem láttára pusztán imával és varázslattal megölt egy tyúkot, oh egy szudáni néger vajákos asszony. aki pontosan megmondta, hogy India az az ország, amely nagy szereacsét jelent számomIa, igaz, hogy azutAn nébány jÓ6latot is mondott, amely telj~el nem vált be. t tud az

~ kai~i va..&zsló

iszlím na

o

.Kairóbon

kűlőnáll ő

az élet két S2in1cD mozog. A. egyik világ. amely OU kezd6dik, amint az ember megindul kel felé a központban fck.vó nagy térTöl, az Ataba el Khadrár6I, a • ő si arab

viszont a modem európai világ. amelyhez mind közelebb jut az e ber, amint nyugati irányban sétál. Különós élet ez, amelyben a K let és Nyugat, egy sziriai kereszlény ősöktől származó fiatal egyi tomi, aki szilárdan meg volt győz6dve róla, hogy 6 Illés próféta inkarnációja és aki úgy is élt, mint az ilyen vilégmcgvetó pr6fé hoz illik. Volt az európai negyedben egy francia nó, aki könn rel tudta elolvasni az írást bekötött szemmel is, ha hipnoti transzba került. voll egy furcsa öregember, aki híveivel egyetem egy hatalmas mosé szomszédságában i1l6 nagy házban lakolt és annyira más világban élt, hogy csaknem minden idejét a szellem kel folytatott társalgással töhötte, volt egy derék és merész 001 aki fittyet hányt Iba Szaud·király tilalmának és titkon mozgó képeket készített a $ZCDt Mclláról, aki azonban ez idé szerint t tb angyalok vezetésével tanulmányozta a titkos tudományokat, egy híres fakír, Tahra bey, akinek meg sem kottyant egy törrel szűrni saját torkát, vagy pontosan szíve fölött kést döfni 8 mellé anélkül. bogy e keUemetlen müveletek a legcsekélyebb kárt ok ták volna benne, vagy akár csak egy csepp vér is mutatkozott vo utánuk. - és mégj6 egynéhány más, aki lekötötte érdeklődésemet figyelmemet Bár nem áll rendelkezésemre hely, hogy vaJamenn ükról írbassak, ~ ebben 8 fejezetben legalabb nébányr61 futó pet szeretnék nYÚjtáni. Aztán van a kairői életnek még cgy részlete. ami régen érdek! és ez a vallási oldala, miután több mint ezer esztendeje itt van

80

A varázslót, aki a tyúkkal kapcsolaiban azt a különö dolgot mű­ e te, nem fogom 87. alábbiak során megnevezni, mert egy magas n . egyiptomi kormánytisztvisel6nek megigértem. hogy nem esiok reklámot neki. Ennek a éré n k a kulisszák mögötti okai val - . elen foglalkoznom. de mindenesetre figyelembe veszem és

81


emcmcJok azokról 8 kill1n6 I mutatványáról cserk észés után i -I napon rabuktannom. Athai . onalon, amc~ ri beford tam egy 7ajos forgaJomlÓl n k y fe tói ü ~ű régi n be, amely az EI Azbar m 8 szomorú Bab cl am temet6 özött feleszik. Amtán sokái k raltam gyalogszerrel és magányosan, sőtét sikátorokon k. k svc a varázsló háZAt. Zegzugos mellékutdkon botorkáltam át, ame1yclc olyan k nyelt voilak, hogy fölöttük az ég csak valami szabálytalan vo lá ou a báztetók között. Végül is egy kanyargó utcában fáb tam a házára, amely nagy kiterjedésű, még a Icözépkorból épület volt. Homlok2a.ra nagy, négyszög1etes k6tömbökböl amelyek felületét vidám színek tarkitotbik. A felső emeleten I ablakok sorakoztak. Két súlyos. faragott és bajlitott szárnyas ajrbn keresztül egy iny, de magas c16csamolcba jutottam, ahol néhány széket alac.scmy kávézóasztallcát találtam, de egyébként nyoma sem sehol éleS léleknek. Egy másik ajtÓD keresztül bekukucskáltam SZOO\$zMos szobába, de OU sem volt senki. Em: azutm egy ki vekkel kirakott ösvényen álséláJtam a bels6 udvarba. amelybenlomban álltak minden.féle papírok és terjedelmes okmányok, Iyeket olyan balalmas porréteg borltott, mintha ez lett volna a rázslók évszázados iral1ára. Vagy öt percen keresztül bolyon vigasztalanul körös-k.örül és azon löpreDgtern, hogy vajon mikor gak végle látni valakit, de miután egy lélek sem keriilt 8 elé, újra kimentem az ulcú'a és kaeslem egy barátságos sz dot, aki maga felmerészkedetía ház felso"bb régióiba. Néhány cel később visszatért egy körülbelül tizenhét évesnek látszó fia ember társaságában, Az utóbbi lágy. vontatott hangon megkérdezte tölem: Mil óhajt kérem? Mikor megemlítettem a varázsló nevét, meglepetten h6 vissza. Az európaiak nyilván óan nem tartoznak az ügyfelei rébe. - Atyám? - kiáltotta. - Miért óhajtja 6t látni? o

-

82

Ó ~...:.an csi ll

J

Vn

F

..

z el melletti zdu tiszta, fehér vászonnal áthúzott pamlagra FI i az ú' ra isszatért ú csoszo ó é ' és a következő per m l a szobában egy hatvan örülinek látszó, tagbaszakadt em, üdvözlés jeléül megéri nl II h mIo . amikor m giel nt az ~

nyilásbaD. F .ét és VáI.Iát fehér kendő borította, amely alól egy hollófekete ~ffirt kandikált ki, Erős arcvonásai jóindulatot árultak el. baés kis szak.álla volt. Szeme valószínűleg nagy lehet de álöan a földre sűtőtte és a szemöldökét nyilvánvalóan száDdékoösszehúzta mindig, úgy. hogy a zem g Z k kenynek lát. Erősköd ött, hogy csak maradjak a hely n és jómaga ; ellyezkedett egy öblös karosszékben.

. fi'

Köriilnéztem a magas és szell& amelyben taIbbaIb lmik tömege volt felhalmozva.. A falakat négy!I2Ögletes táblák diszí· nek, amely kre sárga alapoo szép, vörös írású Konín-idézetdc voltak e. A fal egYi.IC bern ly két kitömött barna vidra állott. Az "lQlaikpáJ'rkányolcat írásolc halmaza borilOUa és a fedő porréteg után ítélnyilván eszten k óta senki sem nyúlt ujjával homjuk., mellettem , egy nyomtatott arab almanach feküdt, míg a szobában eltöbb helyen üres tin~veg l ett felfedezni A varázsló néhány rövid szőval kifejtette. mennyire me isztelók tartja láto tásomat. és leért, hogy fl gadj el némi k ö nnyű frismiel u a továbbiakra rátérnénk. Köszönetet mondtam neki, dc c az egyiptomi vendéglátók szokásait, kértem, hogy ne fárada ' , . ítéssel, én u l I i 20m. Erre . . t ·1 ott é. ezt a ki • Ó ital kö szö el elfo tam. Mialau ' . szolga el a ó ebbi bazárba. igyekeztem az öre rt I on i lium ' I . I ·k . tem é17. n n ót o

83


I

lrVeDCSlr:m v

h' y I • os i ma áról. Ehclyet1 ö v keresztk ' k. al' tam a kérd" úgy. o lő írt

szol Z1.8 ' iku e .ptomi édes~gek , mezzel k.everf~ zalisztból sütött nagy ütemény k t, banánt, kétszersühet és .

harakban a perzsa teát, a házi ' egy árny engedett. sót, amikor megbizonyosodott l le, bogy ván gemnak nem az a célja, hogy mődszereit nevetsé essé t va y esetleges knruzslásait leleplezzem, egészen barátságossá De a barátságos magatartáS mögött is egész idé alan éreztern mi állandó el6vigyázalot, mmlha mégsem akarna teljesen be tést engedni éle~be egy kUlországból jövő idegennek. Mégis felajánlotta, hogy megrajzoljaa horoszkópomat.ha vele nevemet, apám nevét, szüJetisem helyét, idej6t. Igyek megéItetni vele. hogy nem ebből a célból kerestem fel és külis annyi ellentmondó jósJatot kaptam már, hogy inkább választ mdatíaaságot, mint hogy ezeknek az ellentmondó jóslatokn iisszccgycztetésével vesz6djem. Az öregember azonban nem ilyen könnyen lerámi magát és kijelentette, hogy akár akarom, nem, őt annyira érdekli személyem, hogy szeretné kiszámítmi letéscm égi konstellációját és megirni hozzá a Ill8g)'3Iázatol, majd kielégili a kíváncsiságát és - reméli - az enyánet is. unszolt, bogy végül is megadtam neki a kivánt adatokat. Aztán felkért, hogy tegyem a kezemel egy papirlapra. majd ceruzávaJ kirajzolta tenyerem tÖI'Vonalát. Ebbe a rajzba né arab szót írt bele. De hogy ez mire szolgált, azt sohasem si

megtudnom. Most a mBgíára tereltem a szót, de csak kitér6 fe1e1etebt k Azt hallottam róla, hogy taün 6 a legnagyobb varázsló Kat'( '(bm nem vagyok teljesen tisztában ennek a megjelölésnek az értékCvi Ügyesen más irányba terelte a beszélgetést, úgyhogy az id6 oagyobb része azzal telt el, hogy én voltam kénytelen me ouró):. :li életről, - Jöjjiio vissza öt nap múlva- mondta végül felemellcedve Pontosan ViSSZJl is tértem és miulán megint végére jutottunk wzető megvendégeJésnelc, elővett néhány maitettpapír-ívet,

84

é ozöl elem, bogy go kénytelen vollam elf dili valami amit semkértem és ugy csak le ' yt len voJram fi lajánlani némi honorár:iumot . viszont - vid odá után - 6 fo el. ost hirtelen &ökélotesen megváhozott a viselkedése. FeJajánlotra, hogy bemutat egyet- ' st varázsló hIdományából. - Adja ide a l..sebkmdój . t - mondotta, majd alighogy kézbe vetle, rögtön vissza is adIL - Helyes! Most szakitsa ketté! Megtettem. Elvette t Icm az egyik darabot é ráírt aJamit egy tollal, amelyet az asztalon áll6 tintásüvegbe márto«. Amikor végzeu az írással, összebajtotta a vászondarabot, visszanyújtotta nekem és felszőlított, hogy helyezzem a pamlagon mellettem fekvő réz hamu<IU\JU4J\,

f.Ücára.

Némileg felcsigázott klv6ncsisággal vártam a soronkövetke7JÓ műve letet. Az öregember el6vcu egy darab papírt. és egy nagy háromszögel rajzolt rá. A háromszögbe nélWIytitokzatos jelet és egykét arab betűt irt bele. Aztán odanyújtotta felém a papírost és kért. hogy helyezzcm ri az összehajtolI zsebkendödarabot Engedelmeskedtem, Egy-két perc telt el, közben érthetetlen zsargonban néhány mondatol monnogott és szorosan lezárta szemhéjait, majd hirtelen tágra nyitotta a szemét, Abban a piJlanatban a kettészakított zscbkendödarab meggyulladt és hatalmas l'nggal égett a mellcttcm fekvő bamutáJcán. Meg:bökkenve néztem a magama csapó lángnyelvet, amely olyan sűrű fiistöt fejlesztett, hogy az egész szoba tele lett vele. Alig tudtam léI~gzetet venni, a füst csípte ft SzememeL Felugrottam és az ~jtó felé ettem. Dc a mágus megelózótt, behlvta szolgáját, kinyittatta az ~ ablakokat, és kiszellÖ'Ztette a szobát Nem nagyon izgatott a kérdés, bogy a látott mutatvány valódi ágia volt-e, vagy csak valami ugyes bűvésztrűkk, amely könnyen . ,ó vegyszerek alICalmaZáSán alapult, annál kevésbé, mert nem ~donitottarn valami nagy fontosságot magának az egész mutat. Az öregember azonban láthatólag igen biiszlc:e volt rá. - Hogy gyújtotta meg a zsebkend6t? - kérdeztem. SzelIc:mcim segitségével - magyarázta; ami persze egyáltalán volt magyarázat. Dc hál annyiban hagytam. Egyiptomban álla-

85


el. a

más színű, Eszembe jutonak k az afrikai v ~ osok, akik vágják a k k torkát és az tán vén fröcskólnek. a hivők fejére, tehát i utasitottam a nagylelkű ajánlatot De hiába, mert 6 csak erősk ésbizalmasan elárulta. hogy a küswbön élló varázslatos művele vén egy hatalmas . Ilem segíLo;égét nyerlletem el, akinek nagy Dál vehetem munkámban. Én azonban továbbra is elháritottam gamtóla dolgot. Végre, mikor sarokba sz rüou, kijelenleu.em, h az ilyesfajta ceIeDl6niák utá lot keltenek bennem és inkább lern dok a rirbató el&Jyökr61. Erre sürgósell megígérte, bogy véron ról sem lesz, amire végül mégiscsak beleegyeztem a dolog

M gint ott botorkáltam a szűk, poros sikátorban, amely az varázslórozoga, ódon házáho7- vezetett. Ezúttalegyenesena bar , amelyazAtaba el Khadra tér mögött fi fibazárb61 étk gy kis, kövér és fehér tyúkot szoron attam jobb hónom a1atL É tem meleg lüktetését és azon töprenglcl)1, hogy vajon milyen so szán majd fi ki az ö m r. Ami or m 'trkc7.tem , a varázsló rendszerint komoly arca solyra derült. Örömét fejezte ki, hogy mégis teljesítettem k' Felszólított. hogy tegyem le a tyúkot a padl6 z y gének kö re és azután lépj . el háromszor az i . saro kb áll6 tömj én föl öu, Miután a tyúkol elhelyeztem. ma' d m enem az el l ' z illato '[ n, I t I dl ln a es nézte ! "Z az e rrel és 3. madárral. Az ember I deu clar P1I1, kis n e . Tet rajzolt . amelyet azut kilenc még . szögrc osz ott. Ezek mi g. ik é egy-egy li zh tölő

86

betút írt. Majd i Ó, rni zti yogott, tekintetét mereven a tyúk.ra szegezve. Közbea ig dögöu, j b mu t jj l i nkén ly ro un ~totta ki, mi ép ami csot a A szegény is megrém t és elszaladt a szoba sarkába, ahol is egy km~ meaedéket. A erre fel rt , hogy fogkö . Én azonban kij l t , hogy semmi kedvem g egyszer hozzányúlni. Erre a fia jött be, megfogta a madarat és vi Jyczte ami a helyre, aho elült. sakhamar megint felrebbent és másodszor is a sarokba akan menekülni, amikor a varázsló kemény han gon rápamnc olt, hogy nwadjon a helyén. És a tyúk abban a pillanatban mozdulatlanná vált Majd észrevettem, hogy elkezdett egész testében remegni, de annyira, hogy csak úgy 7imgtek a lollai. A varázsló felkért, bogy - ugyulúgy, mint az immt - ismét lépjek el lWomszor a tömj énfüstölő fölött. Amikor visszatértem a pamlaghoz, észrevettem, hogy a tyúk. már nem a varáz:slóra néz többé, banem felém fordítja kidülledt szemét. Merev tekintetét aztán nem is vette le többé rólam. Ekkor különös dolgot figyeltem meg. A kis állat pihegése egyre bezebbé és kinlódóbbá Icu.. Szime sipolva kaplcodta a lélegzctet és kö2'hen egy semcsukta be a csc5rét, mintha csak állandóan l • veg6hiányt érezne. A varázsló most letette kabalisztik.us papirját a közelben a padlóra, majd lassan bátrálni kezdett. egészen addig, amig csat a nyitott ajtó küszöbére nem ért, ahol is - egész id6 alatt DlCMYaÍ a tyúba nezve - elkezdte mormogni kiiJönös fohászkodásait Ezek a félig &1eksZCIÜ, érthetetlen szavak, amelyeknek volt mégis bizonyos parancsoló aláfestésillc, egyre bangosabbá váltak. és a madarat valanú élöntudallan állapotba riDgattált. . A tyúk végül annyira eler6tlenedctt, hogy a lábai nem bírták töba terhét, Ugybogy leroskadt a padlóra. de testét még képes volt egyenesen tartani. Két perecel k.és6bb már ez is megszúnt. Oldaláfordult és végignyúlt a padlón. De szelleme fellázadt a végzet elSZÖrnyű erőfeszítéssel 4..yek~U az állat megint lábra kapni, de

87


kin'lleri':'UI új ra vi zaroskad ég néhány perc leli el és ekk te ger - sen rángani kezdett, tol ' pedig szánalmasan reme .d z 8 mo ' d job l It, míg végre telj eseo lIW'a . test zdul tlanná áll, a fej megmerevedett és Lá gy a m leg kis é öl • amelyet fél 6rával czel6« hoztam lb zárbél. i dta páráj' . A megdöbbentő . ánytól sza v álltam fel és a szívemet valami rossz érzés szorította össze. Az öregember felszólított, hogy takarjam le zsebkendómme ma . testét Majd nyoma téko hangsúUyal jelentette ki: - A varázslat sikerűlt, Mcstantől kezdve az a szellem, aki jeiéül, hogy hajludó ÖDt szolgálni, etpuszrítoua ezt a tyúkot, már az ön érdekében fog dolgozni. Néha előfordult az effajta rázslat közben, hogy a tyúk nem múlt ki és az annak a jele v hogy a szellem nem volt hajlandó a szóban forgó egyén szolgála

ba szegódni. Különös házigazdám még most is állandóan a földre sütötte mét, amit egyébként az egész ceremónia alatt is megfigyeltem. nek a viselkedésnek furcsa magyarázatát adta a most köve megjegyzésében: - Amikor elmondom a vaIázsimáimat, hogy felébresszem a lemet és amikor megidézve öt. parancsot adok neki. sohasem n Iá. Ez azok közé a szabályok közé tartozik, amelyeket feltétlenül kelllartani. A:z állatáldozat azonban mégoem fejeződött be. Fi~ jeD rámol Be kell c magolnia a tyúkot, haza kell vinnie mag ával úgy becsomagolva tartani másnap estig. Aztán ha az éjfél órája érkezik, akkor a Kaszr-el-Nil hídról a testet a Nilus vizébe kell nia. Amikor oldalvást belehajítja a vízhe. ne felejtsen el kívánni lamit és a szellem egy napon majd teljesíteni fogja ezt a kívánsá Zsebkendóm nem volt elegendö a tyúk tökéletes becsomagol tehát körülnéztem a szobában, és rábukkantam az EIAhram (A mis), a népszerű kairói lap egyik példányára és még ezt is a fl zsebkend6be csavart test köré burkoltem. Amikor hazaértem, tam az egész csomagol fiatal arab szolgámnak, azzal az utast hogy eszébe ne jusson kibontani a csomagot, 56t holnap estig h zá se me ljen nyúlni. De a figyelmeztető tiJalorma nem volt Utólag megemlítettem ugyanis, hogy a csomagban egy áldo tyúk van. amelyet egy varázsló ölt meg tehát semmi esetre sem

88

bel m genni. A szolga rém ültea húződou vi tőle és nyire lehetséges volt, még a szomszédságat is k:eriilte. Aznap este egy vendéglőben va egy amerikai, meg egy iptomi barátomma.1 és ott elmeséltem n kik. az eg ' z történetet I és annak feláldozúáról. Mindketten hatúozonan azt állí tottAk, bogy a tyúkot nem mágia, hanem lami más ölh ette m gJlZonban lartózk:odtam az állásfoglal ' I, s közben kés6bbre haI ztot1am magamban a dÖlltést. Mikö7ben részleteseo előadtam a torténtekct, harsogó derültséggel fogadták szavaimat és az est folyamán beszé lgetés ünkben gyakran felbu kan t a szerencsétlen tyúk. Bekell vallanom,bogysokszormagamismcsolyogni voltam k.énylen cs ípős tré fáikon, a távol lévő varázsló rovására, aki gúnyolódásuk célpontia lett. Hirtelen - éppen akkor, amikor vacsoráink közepén jártunk - a vendéglőben minden lámpa egyszerre kialudt. A tulajdonos minden erőfeszítése dacára scm tudta többé rendbe hozni III világítást, végül kénytelen volt gyertyákat hozatni, úgyhogy a vacsorát leverő félhomályban keUeU végigennÖDk. Egyiptomi barátom - egyébként meggyőződéses szeptíkus, aki III Sorbonne-on nevelkedett - egy pillanatra elvesztette jókedvét és .szip orkázó humorát. - Ez az ön varázslójának a műve! - zsémbeskedett, de a tréfinak szánt megjegyzésból is kicsengett a félelem rezzenése. Természetesen lehetséges. hogy az egész dolog nem volt egyéb. mint egyszerű, véletlen okozta rövi dzárlat - de III körülmények., amelyek közt le7Jljlott, két másik hasonló jellegű eset emlékét éhresztették életre bennem. Az egyik eset saját. személyes tapa.sztalatom, a másikat Robert Hitchenstöl, a hires regényírótól hall ottam,. aki személycsen ismerte az abban szereplő személyeket Az első eset több évvel ezelén történt, amikor killónoozó vallási kultuszokat tanulmányoztam. amelyek akkoriban Európában és ~rikában mindenfelé elbwjánzottak. Az egy ik ilyen szektának. a v~zetője egy kétes kalakterú ex-lelkész volt, akit az egyház kiköm. Iletl. de aki jelent keny képzettségű és smggeszdv egyéniség voll. Kutatásom során kiderült, hogy ez az ember erős hipnotizáló képesseggel rendelkezik, ezt az adottságát azonban méltatlan céloba I1aszoá.lja fel, s a tel j be még vagyonukból is kiforgatja III hiszéeny embereket. Felfedezésemet azonban magamban tartottam,

89


mi 8:ZOI!\bEm az It, '~"ban oztam az ut viszonyban ol A a I t , . or legnagyobb ~1ePrlJ semre azt hallottam t6le, hogy ppen útban van a kiugrott sa relé - mint nyugodtan kijelentette - ott abija vele Ö éj ~ oda ezettem a legközelebbi uacai I'mpihoz, fi ' a gosság felé forditottam és megvizsgil&am szeme feh~ét ' pupi it Egy pillantás .elegend6 volt annak megállapítására, hogy telj

hipnotizált állapotban van - teh't kötelességemnek tartottam, h azonnal dehipnotizáljam és rábeszéljem. bogy téIjcn baza. Másnap fellc:erestem egy barátomat, hogy kikájem ran beo az ügyben. Az iUet6 egy indus volt - igazság szennt senki mint az a barátom, akirol India tiWJi clmú könyvem második fe' zde szól. ElmoodoUam neki rnioden részletet, amil eddiga volt garázdálkodásával kapcsolatban megállapUani sikerült és an meggyözódésemnek adtam kifejezést, nem volna SZabId me gedni, hogy az ilyen veszedelmes ember zavartalanul fo kár1ékony tevékenységét, Indus barátom egyelértett velem rendkiviil haragos len és felajánlotta, hogy 6 majd súlycs álok helyezi ezt a gonosz embert. Tudtam, hogy ez az indus ismeri 16fOldje jógájánaJc és a keleti fakfrok művészetének minden t in binját, tehát az 6 ajkairól elhangzott átok. nem lekícsinylead6 do Miután az volt az érzésem. bogy ezzel már túll6nénk a célon mondtam: tegyen úgy, ahogy jónak látja, de én csak valami debb cljárúra gondoltam, mCgpedig arra, hogy talán panmcso meg ennek a fickónak: hordja el az irháját, és soha többé neID kozzék. Indus barátom azonban kijelentette, ogy én ezt tem, de ó a maga részéről kimondja az átkot - és ki is mondo E szertartás végeztével elhalároztam. hogy én is végrehaj 7.ándékomat és ezért felkercstem az ex- pol Taní1ványaikö találtam az álprófétát, egy kis el6csamokban, ahol éppen le lan zavar walkodott. A szoba ugyanis hirtelen tökéletes sö r be boruIL 90

ve

új í

"uli szá

oz t ériteni. A többi

ogy mi [ rtént . ll " ült valam nnyi helyük" és figyelté1c m terük ló'sia.t, amikor egyszerre csak valamennyi vi11anyJámpa - mintha megannyi bomba lett volna - feIrobbani és irányban üvegzáport árasztott A terem abban a pillanatban CI -1' A 'tségben és a káoszban egyszerre csak azt hallották, ho rnest I mpa puffanással végigzuhant az el6adói emelvényen és rémül ben hangosan jajveszékel. Magam is elmentem a szállodába, ahol az el6csamokban néhány rt vetenem papirra és ezz J az irást lezárt borítékba h I ztem. A levelet "adtam a hívek egyik azzal a kéréssel, hogy továbbítsa majd mesteréhez, amikor az már olyan állapotban lesz, hogy a levelei elolvashatja. Az írás ultimátum volt. Pel zől ítouam emberemet, hogy hu nnégy órán belül hagyja el 8 várost és soha többé vissza ne térjen., különben a dórséggeJ gyúlik meg a baja. El is utazott. És tizen hőnappal kés6bb megtudtam , hogy egy ten háta mögötti kis falU(:skában meghalt. És most következik az egész történet legkülönösebb része: a pillana borult teljes sötétAz előadó mre pon ', amikor indus barátom látkozá i szerta csúcspontjára ért. A más dik t - rt t a végz süjto Lord Carnaevon nev h z mik. aki fíaanszírozta .0 I az' : . 0 , amelyek Tutan iam '. ak fdtár sához vezettek. Az eg 'Z világ ismeri ennek a csodát; If k a rt t t azt is, hogy "ez a szerencsétlen ( krata röviddel a sír f l u vérrnér lés n p It el. "~fesc~k. azonban azt is tudják, hogy a r gi egyiptomiak átkot

mmden

~ 1Q(l1D<!l.:ak

arra. aki

II

sírt meg fogja szentségtelenítcni, 91


D gy Dd s bb orvosi ápo)' a Conlincntal avoyban, Kairó tegna fi küdt, Egy este, nem sokkal megérk I o 01 ' ) n i zavar állott be s-zálló v amennyi lámpáj kialudt. Csaknem e teljes órán k l tarton ez a tét ' g. És am' r a világo g ismét ki ~ ápol nő holtan taliIta ' gyában Lord Camarvont! De visszatérek a tyúkra. Másnap éjfélkor egy gyanús alak köv Iygott a Kas.7J'-e1. don, várva a kedvező alkalmat, hogy egy bizonyos áldozati fitöl megszaba.duljon. A feladat kivitele sokkal nehezebb volt, ahogy első pillantásra látszik.. A hid ugyanis Kairó európai ne dének kellős közepén fckszik: egyik oldalon egy nagy angol Ic ny. néz vele szembe, mig a hid másik végm 8 brit föbiztos rezi ciájának. frontja áll. amelynek: környékén állandóan rend6r6 ciIkálDak. Márpedig, ha meglátnak egy embert, aki egy ti papirba burkolt csomagot hajít éjszakának idején a sötét vizbe ból csak cgy következtetést lehet lcvonni, nevezdeSen aza. egy gyilkos próbál megszabadulni áldozatának szétdarabolt hol tét6ll Végezetül azonban mégiscsak kínálkozott egy kedvező p' nat - a csomag átrcpiilt a hid karfájáo és amikor csobbanással a be esett, az éjszakai vándor mcgkÓDDyebbiilten fellélegzett és már biztos léptekkel elsietett. Arab szolgám hálát mondott AII~ amikor épségben témi láton. Oly boldog volt, mint 8 kismacska, amelynek si elsó egeret megfogni.

A

t

al

•t

Követkew látogatásaim során megpróbáltam varázs16m venni arra, hogy múveleleit kissé részletesebben magyarázza mert szeréttem volna rájönni, vajon nem csupán búvésztl'ükkvan-e s7iJ? Az öreg azonban csak szúkszavúan nyilatkozott logról, és mindegyre hosszas ballgatásokba esett, mintha csak ben valami más világon -1a16n szellemei világában - tartózkí volna. Lassanként rájöltem, bogy ugyancsak nehéz fel dat 92

aL Sar t fia .mi gg . u basem árulja el senkin sem a titkait . ogy ő m - fiú régebben unszolta, hogy taaí sa meg a rej lye mú I j ' ga ' 7.t a pályát Telv aszIani - az a nban elutasnona, mondván, l'.ogy ez Beh és v delmes rnestersé g. M sélt neki az apja - mégpedig int gyakran elő f ló ip' . ) - arról a varázslóról, lidézett egy szellem l , de nem tudta ismét elűzni, aminek az lett eredménye, hogy a szellem ellene fordult, és súlyosan bántalla. A fiú tebál a jogtudomány aránylag kev é ártalma tanul'lDányozásira adta ma t. Végül is magamtól j öttan rá, hogy miért lehetetlenség az öreg !Zámára elárulni titkait - legyenek azok bár valódiak, vagy hamisak mert hiszen éppen a rejtelmes voltuk. kölcsönzött er61 és tekintélyt számára.. Elhatároztam tebát, hogy nem is unszolom tovább. Egészen tenn· zel volt, hogy nem zivcsen ad felvilágo itást olyasmiről, amitől himeve és vagyona függött. De ba már közlékenységre birni nem tudom - gondoltam egy alblommal, amikor megint ott ültem a poros szobábaD -, talán rá tudom beszélni legalább arra, hogy kifejtse e titkok mögött rejlő általános elméleteket. Talán ebből a hírneves kútfonásból hiteles tudúl 1nerithetek a szellemem vonatkozólag, amelyekn~n annyit hallottam feesegni Egyiptomban. Hiszen mialatt vele beszélgettem, a zárt ablakon kercszbil is állandÓUl fülembe zúgott egy tam-Iam kooak, ritmikus pufogása: a szomszéd házban valami obskurus vajákos "Sejk próbálta kil1.mi dobolás és éneklés segitségével egy beteg ember!estéMI azt a szellemet., amely álUtólag megszállta és ilymképbetegségének otomjává vált. - Az ön népe nem hisz a mi 6si mágiánkban szólt bele gondolatairnba-, pusztán azért, mert ez a mágia számára érthetetlen er6klíöz, mégpediga zellernek erejéhez folyamodik. Nem feleltern. Minden nehézség néUcül megértettem keleti álláslját, hiszen másképp nem is érdekelt volna maga Kelet, Szellemek mindenütt vannak. Ha egy ember beteg, szerencsétlea, gy boldogtalan, akkor az a feltevés. hogy egy szellem furakodott be testébe vagy életébe - ba viszont gazdag, vagy hatalmas, akkor gyancsak valami jó llemn Ic. tulajdonilhat6.

.ól"

nyitni

et a n'

ozölte velem, hogy a

~

93


Éppú ll. Y alW:nck n . eredet- • akik ~ t unyt e szellemei, hanem egyenesen beleszüleuek a szellemvilágba Ezek a talaidon II ek. De nem za - zet éveszteai öket az állato lelkével, mert azok egészen már I [donságo rendelk znek, vannak közöttük olyanok, akik c nem olyan értelmesek, mint egyeszes ember, mások a Szentek j . gávai dic: edhetnek, .szont igen sok o yan is van, aki valób ,,anyját61, az ördögtől származik". A tény az, hogy a szeUemvilág J kőit három ro osztályba lehet sorolni: a tulajdonképpeni lemek, vannakaz emberi eredetü kek és az angyalok. Az an lok ál talában jók es ugyancsak sohasem éltek. a földön. A szellem _ akiknek. hasonlóképpen nem volt földi életük - jök, vagy ro Az emberi lelke természetesen tulajdook.éppen azok a férflak . nők, akik in él a földön, csak kiléptek a testükb61 a halál után. Tudja meg azt is, hogy miként azállatok gyakran arra teremlódn gy az em .olgái legyenek a fCldön - mint ahogy a kutya, a l és a teve csak van, hogy szolgálja azember akararál - , épp . vannak bizonyos fajtájú szellemek is, Iyek az ember szolgálatá líthatók, akára lálh tő, akár a l' anvilá ak élnek. Tenn ' azok, amelyeket engedel csak bizonyos ~tájú szell ségre lehet szeritani a földi úr P iránt Az ősi idők mái'~ mint ah gy ma élő oéhán. igazi ó . '~ a is - vollaké annak a tudománya, ogy miképpen heten • elmessé tenni e a szellemeket, Egy sz óval, ez a . ul ak bizonyos formái - És milyen mőd zerek \' 'k lérésére? - kérdeztem - Mielőtt az ember para c: nekik. elsősorban is kell tanulnia a neve; . A . tán . ll' i egy papírra ami rázs l to . a _ Ile n . yos idézeteit tartal .

r

za. továbbá számokat kell c rint e y kettős négyzet. de

94

. m értani ábra - rend

z"g -

I

f

n. H

ítségül kell venni az é ö tömj . és az il a yeknek összetétele aszerint válto~ hogy milyen faj .~ú az a szelrn.ekit ,. , egyedszer, bizonyos at, ST.ÓvaJ •.az ~ szav 't" kell ki' ünk.. És végül mindezt a képe~ csak úgy saj " juIc cl, hogy abba sajit tanítónk vezet be. Egy percre 1ha1J n, majd igy folytatta. - Ennek a tudománynak az e ~á 'láss azonban nehéz es veszedelmes tanul6ssal jh. A mágia minciig is a kevesek. tudománya volt 5 az is marad örökre. Szabad Inem önnek a tanárainkról, mint ahogy most is beszélek r61uIc:, de valőben éItékes és gyakorlati litkok elárul ása tekintetében én is megfogadtam a magam tanítójáoak, hogy ezt sohasem fogom tenni, kivéve, ha sok esztendőre majd egy tanítványt fogadok magamhoz, Rossz dolog volna az emberiség számára. ha titJcaink. köztudomásuallá válnának, mert egyrészt a gonosz embereknek végtelen leb t - nyitn· önző célból károkat okomi másoknak, mig mi!lrészt mi magunk elveszitmmJc azt I hatalmon alapuló tekintélyünket, melyet mindig is elvcztünk. EIáruJlWom önnek, hogy mindeddig nem oltam haJlandó egyetlen tanítványt scm magamhoz fogadni. Végül pcnze mégis kénytelen leszek rá, mert testvériségünk törvényei el6úják, hogy beavassunk: valakit, mielőtt megbaJunk, hogy ennek révén a tudás kMibb éljen 82 emberiség körében. Miután azonban tudom a baWom pontos dátumát, majd még jókor megfelelbctck eMele: a kötelezettségnek. Az öregember elhallgatott. Öriiltcm, hogy ilyen oagyszenien sikerült kimozdítanom hallgat.ásából - de hogyan folytassam? Ezúttal tehá! saját beavalásának történetérol kezdtem faggatni. - Hát elmondok néhány dolgot az életemb61 - felelte. - Hatvan es~nd6vel ezelótt születtem Szuag városábao. amely Girga tarto~yban fekszik. Apám maga is híres varázsló és csillagjós volt Amiőta csalc az eszemet birom, rendkivül érti kelt az a mcsleniég, amellyel dolgozott - mondhatn ám valósággal len~gözön. Apám észrevette ezt a hajlandóságomat és kijelentette, hogy idővel majd be ~og avatni és ugyanebben a mesterségben fog felnevelni, bogy ~ folytatbassam az 45 múködését. Volt számos régi arab kézirata ~ il mágikus művészetekre vonatkozó több ritka könyve, amelyet ldeadott, hogy ol és taoulmányorzam. Amikor aztán tiZennyolc éves koromban beavatott, elhagytam a szül6i házal és Kairó95


man. ahol beiralkoztam az El Azhar vdisos t81l1Jlmíny

fo

elemre. Itt i lkoztam s ti

p k . "t ytattam ezekne a tanulmáoyozását. ö I2Dlwmlán"OZltan1 az anberi term k- nOOm míg végül olyan lettem ebben, gy az I illan' tudom mondani emberr61 jellemét és vágyait HUS7.OTUIyOlc ' es koromban hagytam el azegyetemet. azután éjt öl éstovább tanultam. míg végre elég cr&nek ám gam arra, hogy tökéletesen uralkodni tudjak szeUemeim felelt. tel magam ennek. a mesterségnek és ismertté tettem a S mo om, ha valakiben nincs meg ez az erő. akkorjobb, ha zá sem nyúl az egész dologhoz. Fiaim is többször kértek, hogy sam meg őket tudományomra, és a:zooban más tudományokra fi óket, mert úgy láUam, hogy nincs meg bennük az a bátorság, szükséges ahhoz, hogy az ember eredmályes varázxlóvá Ich Tanulmányoztam a csillagak. tudományát is és sok magas egyiptomi keresett fel és jósoltatott velem magának. Herceg niszterek, pasák és gazdag keresked6k kérték ki taJW:somat abesszíniai udvar egyik minisztere is hozzám fordult, amikor múll nben az abesszin császír lánya meglátogatott. Egyszer maroldc:ói szultán külön fullajtárraJ küldön nekem bizonyos lev Egyszer négy betörő hatolt be házamba éjszakának idején, a söt •tség leple alatt mcggyi1koljOD és JciraboljOlL Én azonban tem 6ket. noba csak egy sétabot volt a kezemben. Másnap l és elóvettem a mágiát, hogy felfedezzem a neveiket Miután Yégeztm1, elég bizonyícékot szereztem ana, hogy letanó ötévi börtönre ítéljék 6ket. A közmmúltban elhíVlak egy kisértetjárta házba, ahol éjs idej~ a látbatlt1an lények székcket, függönyöket és konyha ket dobáltak. Fölál1itottam egy réz 1ómjé:nfiistölót és suttogó elmondtam a szellemeket idéz6 vadzsszavakat. TiZenÖl perc m már megjelentnéhány szeDem. Ök voltak azokom a házbéli fi dulásnak, tehát meghagytam nekik. hogy távozzanak és hagyj kén a háZaL A szellemek erre el is tűntek és a kísértdjárás m

fi' 96

ron egy ROI

öteg tap601

jelent

csé!i7i.kbeo

mekct láthafóvá . a kö,zi.-)nsl~ge& s;:ámára is. - k-érdeztem, miközben az aszta) mell ültünk.. h el' -I és ugy er6Ci zíté ., leb . z előle ömjmfilstö . sel és vak lassú el VégZÓdDet, amikor is azután a szellem megjelenik ru tb6l " t tfl szobában és gos szóval J.' azonban n zom a mág' • ezzel a zével, mert már túl öreg vagyok -.eJcheZ a mldkíviili eIÓfi:szítésekbcz. M gint elcsodálkoztam ezen a különö emberen, aki azt ülito timaJR'áró1, ho I a 'Id ~ túli t un ' yekkel áll öS&Zekótte. Bízonyos, hogy volt benne valami tcnnészetfOlötti vonás. 'g tudo tt nagyon emberi is lenni, M amikor például a kis uao[a, egy csínosan öltözött balév - ppsé • váratlanul berontott a :szoI:láJ: ' )ll, rögtön lehajolt hozzá meginduhan csókolta meg. s6t tmgjátszaDi is odaállt vele néhány perere. Újra elkezdtem a kérdez6sködést: - És mik azok a veszélyek, amclyekr61 az imént emlitést tett? Komolyan nézett rim, - Valódi veszélyek. Aki a szeUemekkel összeköttetésben áll. VI>m lyt vállal magára, Ezek a szellemek ugyanis oem pusztajálékszea ke7Jébcn, hanem olyan lények. amelyeknek. értelmük és saját 8k.aratuk van, Tehát mindig lebdséges, hogy fellázadnak az eUm az ember ellea, aki smlgaságra vetette 6ket. Ámbár tökéldes engedelmességet lanúsítmak urukJcal szemben és szívese:o smlgálják - ba a ~Ió clveszlti önuralmát vagy meggyengül az ak:aI31en:je. vagy ha <gonosz célokra használja erejét, vagy ba nem mutat elq béI:OrSágOt. mindig fennforog az a lebet6ség, hogy egyes Uemek elleoc fordulelóre nem láltWó zavarokat, baleseteket olcomak, sót halálát is eloidézhetik.. E szellemek segitségével a legnagyobb csodákat lehet véghez vinni, de ha a varázsl6 nem. ~a er6sen k.ézbcn a szolgáit, akkor megtörténik, hogy felláTadnak és köo)'ÖrteleoüJ elbánnak: vele. - Gondolja, hogy már 'I Z 6si egyiptomiak is ismerték. ezeket a llZellemeket? - Tennészx:tescn, hiszenpapjaikhatalma f5Ieg ezena tudományon I. A. szellemekel analcén}'S2leritették, hogy óItödjenek a Iegfon_ L

t

t

a

l

97


sot;at ~~iüc ~liIOIIiDtam

a J.egf]~lSZaltlb

. ycmet a

y Termében

o fo OSÓ a szfuwszel ö !lzetlig~ben lemfajla - jl~ezto meg. - E Ic t a régi .ptomi pok ejteUék foglyul és bcz8rták ölcet eze a helyekre, hogy zoayos titkok felen &lc.ödjenek.. Ha valaki be aJW hatolni titkos helyekre, megzavaJják lméjét és ezáltallartjálc lávol. én is hiszek benne, hogy a Nagy Piramisban vannak titkos fol és termek, valamint elrejtett feljegyzések is. Egyszer magam i tam ott azzal a szándékkal, hogy ezeket felderítsem, de minth o 6rök nem engedik be az embert a föld alatti járatokba, kés voham csalódottan visszatérni. A piramis és a szfinx titkait szellemeket azonban szintén kezesckké lehet tenni - csak ebb SZUkSégeS, hogy az ember ismerje ennek a módját, a megfelel rázsigék:et, a nevüket és írott jelűket. Ennek: ritU. azonban. saj régi egyiptomiak magUICkaI vitték 8 sfrba. Most a varázslóknalc tulajdonftott földöntúli er6~ vona t ttem fel kérdést Az öreg elismerte, hogy ezek az er6k me g sen korlátozottak. - Tmnészetesen nem állitjuk azt. hogy akármit véghez tu vinni. Thdunlc bizonyos dolgokat, de nem röbbet. Csak AlI mindent, és egyedül ö parancsol mi ndennek. Mi csak igy tudásunkat alkalmazni, de végső szó AlJahot illeti. Kiléptem a poros utcára, Kairó tiszta, gyÖDgyszinú ege aJ bátom zsebében egy hatalmas, vörösesbarna, tojás aJakÚra cs' agátkö volt, amelyet a varázsló adott át nekem és amelyról tona, hogy az valamikor az egyik fáraóé volt. Miközben u.ija· sima felüJetét símogauák, arra az emberre gondoltam, akinek zából éppen most távoztam el, meg láthatatlan szolgáim, rnint állította - készségesen teljcsftik parancsait. Nyilvánvaló számomra, hogy ezzel már veszedelme. tal ~ra tévedtem, a kányság. a bűbájosság és a fekete mágia határaira. Vajon a szellemvilág nem csupán a rég iek alaptalan ki volt? Nem - egész könnyen el lehetett fo dni azt az e

98

a Természet rejtett birodalmail az emberen kívül más taaotk lS I j . Már az • i Id l nl~Ic O<tái is el l e n jutni erre az . yre. Ugyani sonikbao vannak. olyan teremtménye aki sötétell SODOpúgy, rnint akik j6iBduJatúak. Hogy vajon csakkép ae mi dana. amit varázsló tulajdonít ne . , az más . Végre is lehet, hogy csak Egyiptom állandó nap "~e ha· az gyára - ezt már éli IHm del Indiában egy jógi titokzatos módon ill szememláttára él 'll t fel d ö gl őn madarat, bár csak rövid id6re itt Egyiptomban most e let for dttottján voltam tanúja. Meg sem kisér Item m indent lej egy mi., amit elmondott nem. mert vannak emberek, aki ket zavarba hoz, ha szavaikat leír, és én ösztönösen éreztem, hogy ő is közéjük tutozik. Csak

aztm

ógzítettem a mondatait az emlékezetemben, mikor mamaradtam, papírra vetettem 6kct - de akkor már egészen képp festettek! Célom az volt, hogy megvizsgáljam, a bennlöttek mágiájának különböző fOllDtit. És ez volt az els6. nem

. denapi eredmmy.


A hipnózis csodája

elen voh elismerni, ho a demonstráció tökéletesen ytát· I tszik és semmiféle trükkel n ind a négy OU ültünk ieur es egyszerű l ozés f ban. Csinos a humincas ' vei el . l ürü. hu i ma énel horni ű rő tó t tÖgj I gli, egy Jának j Ilegzetes lelkesedésével beszéll. endki bóbes2édii ll, ó ' on ül U me szakítás nélkü l társalogni és köz8 vak úgy örnlöuek a 'Ján. . t a ' léer6t és akaratot sugárzou' Madame Margueri te viszont megtest it ne mindazt, amit az ember egy jó hipnó.zisalanyt61 elvárhat. Szelid, éné ny, nyugodt, tartózkodó és merengő volt. Alacsony termetű, kissé kövérkés n6 volt, é

A z ember néha éppen ott bukkan rá

valamir a legkevésbé sejti. Igy Kairó európai negyedében történ~ ho vábbi furcsa megnyilvánulásával találkoztam azoknak az am lyeket tennészetfölöttinek nevezünk. de amelyeket a tud o egyszer majd oly részIetesen fog kifejteni, hogy többé nem fl tenn ' zeúölöUinek tartani. Ráakadtam egy figyeJertIR mé1t6 ifjú pána, aki egyenestn gol helyörség lcas7ámyája felé v~6 utcában lakott. Kairó nemzetközi méblc.as, hogy egyetlen há2:tómb keretén belül . ran fél tucat különböző nemzetiségű ember lakik. Ebbe a n ben különösen franciák élnek nagyszámban, így köztük ez pár is, aki már esztendök óta tartózkodik Egyiptomban. A férj moasieur Edouard Ades, feleségét pedig madame Marguerite n ismerik, A férfi meglehet6s nagy hipnotikus erővel rendelke asszony viszont rendkívül finom eszköze ezeknek a kisérI Néhány évi gy orlat és együttmüködés után oly magas fokú letességre teltek szert, hogy bemutathattákazokat a rendkivüli l t6ségekct, amelyek az ember agyában és lestében felfed eze rejl6mek. Különböző rnódszerekkel vetettem 6ket vizsgálat al noha kisérleteink legtöbbje nem volt szenzációsnak neve egyed ül csak a tudo mányos kutatás céljait szolgálta - volt k rom olyan mutatványuk. amely könnyen zavarba ejthette a le rögzöuebb materiálistát is, akinek az effajta lehetőségek so jutottak volna eszébe. Az első bemutatól, amelyel most fogok leírni, Icisérleti k közölt hajtottuk végre, sót, amikor meghlvtam lanúként egy I ló angol kormánytistlviseló kissé szkeptikus feleségét is,

100

eltúnóeD nagy, IAgy tekintetű, álmodozó kifejezé5Ü szemekkel. , letargikus rnozgás I járt. Egy egyenes hátú széken foglalt helyet, mig monsieur Mes meI'e állt és elkezdte a demonstrációt, Jobb kezének bövel !Üát rá'totta madame Margucri bomlokMa, a két szemöldök kö zött, ott tartotta körülbelül két percig, közben pedig mereven figy le sz ?.ouy arcát. semmi mást nem csinált; nem simogatta a n6 areál a kezével és emmi más olyan mozdulatot nem tett, ami egyébként a hipnotizörők technikájához tartozik. Amikor elkezdtem hipootizálni madame Marguerite-et, jó néy évvel lött - magyarázta se en pergő franci szóval-, g komplikált móds7.ereket basználtam, de ennek ellenére mindig ideig ott, amíg a transzállapot első stádiumát sikerűlt elöi déam, Mos; már oly régen dolgozunk együtt, bogy miodezeker az ökénületi cselekményeket elbagybatom és úgyszólván azonnal 'po tizá.lni tudom, bár ez más hipnotiz ro nem sikerü lne vele. ézzék.! Máris bipnotizálva van. Madame Marguerite teste csakugyan észrevehetően megmereveIt. szemei lecsukódtak és úgy tűnt, mintha teljes n öntudatlann ' t volna. Engedélyt kértem, hogy megvizsgáJhassam, majd felszemhéját. megtaláltam az érzéketlenség szokásos jeleit - a olyók felfelé fordu ltak. és ebben a természetellenes helyzetmegmerevedtek, ami tudományos bizonyítéka annak, hogy gyan a hipnotikus á1omáUapot első stádiumában van.

101


b'

öznapi mu l . lítona, nézzen körül a szeb ában M 11::80(18 !rl~)VI1- je l ez - szu erálta neki. - Nézd bOrZaI n szeaved, Mily érté , mil szomorú e ug t a szoba távoli sarkába meredt és gb kir. ~ . jel l meg. m sirva fakadt. perccel később már bőven ömlö könnye' égig az arcán. A hipnotiz6r hirtelen ráparancsolt, hogy nézze a másik saro azt a vidám felvonulást és nevessen rajta. Néhány perccel ut asszony arcáról eltfinl a szomorú kifejezés, mosolygott, végül Ml jövóen és egész természetesen felkacagott Aztán sorban hároméves gyermeW, katonává, kificamodot~l kájú emberré változott - és mindig tök~letesen reagált a ka pott sításra és láthatólag tökéletesen beleélre magát a sorban kio szerepelcbe. Ekkor - monsieur Ades ajánlatára - szorosan lezártmn SZ magammal hozott ragasztósza1agoklcal. keresztben a szemöldö szemhéján és arcán. Ezután teljes lehetetlenség voll, hogy . hassa a szemét. De hogy még tökéletesebb legyen a kísérlet, egy vastag vörös bársooykötcléket is aJkaimaztam szeme és ft ~e ré, úgyhogy most a biztonság még teljesebbé vált Ades felszólított, bogy mgjak a fülébe valami utasítást, majd a médiummal végrehajtat. Belesúgtam rehát: Emelje fel a j karjat. Em: odament a n6 mellé, néhány lépésnyire töle ma emelte jobb karját a levegőbe. Majd felszólította a médiamot, b utánOZ7Jl a mozduIaIát.. Noha madame Marguerite szemei oly gondosan Je voltak hogy körülmények közőrt nem láthatta a férfi mozd pontosan azonos módon ó is rögtön felemelte a jobb luuját! A terfi vissmért hozzánk és felkérte a vendéghölgyet, hogy milyenmás mozdulatot batározzon meg. A bölgy eztsúgtaneki: csalja össze a kezét, - A férfi visszaaélt a médiumboz,aki semmi láthatott. öss:zeku.1csoIta a kezét - és a n6 habozásnéIlcül utáno zerű

semmi

102

ost cgy rendkivül érdekes kísérlet következett, Ad 5 a bípnotihelyez m di ' t. o Y P omállapot második ti ko • gy m g 'n Uo ho o ' t és szó l SZ11!ggcrrálta potban az agy ludaLalatti, lappangó erői meglepő tevékeny . 'fi . k. e I médí bogy ü jön le az íróasztalhoz. Az rony azonnal engedelme eden. Furcsán festett a szeme köré - ő tt g, vö Ölelékkel. A férfi fd zóHtott bennünket, hogy - ük fcl találomra v Iam ly ~ .nt kiválasztott könyvnek bármelyik lapját. Egy francia tudományos munkát választottunk ki, kinyitottuk az ötvcnharmadik oldalnál, megjegyeztünk egy bekezdést, majd leteUúk a könyvet az íröasztalra, a médium mellé. Madame Marguerite kezébe vett egy ceruzáí, RÚg monsieurAdes egyív papírt helyezen az íróa!tztalra. Majd parancsol6 hangon megszélalt. - Most taJáld meg a kiválasztott bekezdest a könyvben. Minden nehézség nélkül el tudod olvasni. Aztán an. amit olvastál, írd I a Uetted lévő papfna.. Kezdd el! A hipnotizált nó egy pillanatig a levegőbe emelte a ceruzát. mig a kötelékén keresztül a nyomtatott oldalra meredt - aztán lassan, határozottan írni kezdeU a papírlapIa. Miután három-négy szót leirt, ismét a könyv felé fordult és a nyitott oldal fölé hajolt, pontosan úgy, mintha szeme nyitva volna és olvasni tudná a szöveget, Holott kétségtelenül biztosak voltunk. afelói, hogy erre semmiképpen nem lehetett módja. Tovább csinálta ezt a múveletet; hol olvasou, hol meg in. mi pedig alig titkolhat6 izgalommal néztük. Ades biztosíton róla. hogy ponto n le fogja írni a bekezdés minden szavát. Ö maga az egész idf. alatt n ' mán állt m llette, Megkértem: parancsolja meg a médiumnak, hogy húzzon alá bi7.OnyoS szavakat. mégpedig a második sor és a harmadik sor hannadik szavát. A parancs elhangzott, mi pedig láttuk, bogy az asszony la san aláhúz két SZÓl. Végül a bekezdés végére ért, mi pedig izgatouan siettünk oda az iróa.~ztalhoz, m g iz,sgáJtuk az írást és szóról szóra összehasonlítottu az eredeti szöveggel, amely a következőképpen szőlt: 103


.. TOUle j ou le dan sci tifique est ici b stat ' li i trop zé/és ftle du colé ela i . lU n n limit .,. ,.

'le . I w" tSZelJaSoWit1ora pontos, bgJretJl!tl hibát ~ 1: tisticiens helyen statistiq arázbató lévcd&. A kö tkez6 d bs kísérlet az volt, hogy le ezt a bdcezdést - de bal k l onnAlis körülm yek kö tud bal kézzel Imi, de hipoobkus 'llapotban egész könnyedén la meg fi I dator. Emlán monsieur Ade3 néhány számot dilaált le neki, h őket össze - a számokat előzetesen mi állapítouuk meg. ba me gondosan le volt zárva, érték S7eri~t pontosan egymás alá . számokat, és helyesen is adta össze őket. Az ezután következő kísérlet aztán megmutatta, hogy mily lárta1an képességek lappangnak kiakoáz3tJanul bennünk. A lá hölgy, akit magammal hoztam, kezébe veue a médíum kezét & ben en5sen megpróbálta maga eit képzelni féljének alakját. idő múJva madame Ades pontosan leÍI1a a távol lév6 1&fi jell képességeit, hangulatát, 56t külső megjelenését is. KüJönOsen lepő volt az a megállapítása, hogy a terfi kormányzósági tisztvj Tökéletesen helyesl - mondotta a meglepett hölgy a le' . Viszontmás albJommaI, amikor madame Marguerite ugyam fokú hipnotikus álJapotbm volt, saját jószánlából megpróbáJt v6ben olvasni - teljesen hamis eredménnyel. Már akkor egynéhány jövendölésének téves voltát, aminthogy aztán n bóoappal utóbb ki is derült, hogy a prófécia tévedett. Amikor ban jellemembeJ4 céijaimban, szándékaimban, és terveimben bált olvasni - tökéletesen ellaJáJta az igazságot. Nyilvánvaló hogy a jövendölés ez esetben is - éppúgy, mint máskor - ren kétes művelet, noba az ember lwaJcteréból talán nagyjából kio ható az elkövetkező esemenyek általános iránya. A legvégső Idsérlet érdekében a hipnotiz6r most h transzba helyezte m diumát. Ez az állapot 8 test bizonyos zéketlCDDé teszi a fájdalom iránt, s6t a hipDOliz6r még egyes, matikusan múköd6 szervek müködését is befoly'solni tudja. 104

dörzsölte 8 médium baJ tenyenekünk, hogy via ~ uk . . a wt bel az y h' r i úgy, hogy a t ű hegye kijött a kéz máSiJC oldalin ts . egy üvel n ' iáUt h' l. A n l t ölag semmifc 1 fáj ér; el I amikor a férfi azt szuggerálta neki, gy egy színész áll előttiink. és élcelődik., jóizlien nevetett az állios tréfákon.A fi' fi mán néhány perc múlva kihúzta k la gye en öpp vér sem volt látható, m 8 b6rfelül l a lÜD! Egyedül egy apró. picike fekete pont mutatta a tenyea tű áthlltolásáoak. hely L oaanvu'~to

Kikérdezsem mODÁcur Adest a hipnotizmus felől. Képzen ember voll, egyetemet végzett. s6t egy id6ben lélektant is tanított egy kollégiumban. Ennélfogva sze ne, ha profes zor Edouardnak nevem, ami énhetö és aránylag ártatlan hiúság. Magam is rcodszerint ~I a címzéssel SZÓlítoUam. Amikor arra kértem, hogy magyarizza meg mutatványait, szúró pi1laotást vetett rám és felkiáltott - Monsieur! Teljesen 6szinte leszek ÖDhöz. Semmit sem tudunk Ya1ój ábao azokról a mi&21ikus erőkr6 1, amelyek a hipnotizmus jelenségét létrehozzák. Viszont ismerjük azt a technikát, amely ezeket ajelenségeket el6idézni k~ és tudjuk, hogy milyen feltételei VaDnak. a kísérlet sikerének., illet6leg sikertelen gének.. Felfedeztük., hogy minden emberben rejlik bizonyos fajtájú erö, amelyet mi magoetikus hatásnak nevezünk, és hogy bizonyos sz~ mélyekben - mint például bennem is - ez a hatás olyan erősen feJlődött ki, bogy másokra is hatni képes. mégpedig oly meglep6 ~ don, rnintamilyennek szemtanúja lehetett Másrészt szükséges a je- . lenség el őid ézésére az olyan ember, akinek tcrmés.zetadta kép . .ge van a alás r. Jfogásúa, vagyis, aki a legkisebb ellmáJJ'ssal adja fel akaratát. Amikor felfedeztem magambau ezt az er&, igyekeztem azt tökélet lteai, míg v égreelértem arra a pootra, amelyet láthatott. De természet n csak a madame Marguerite-lel folyt tt állandó kísérletezés som jutottunk végre oda. hogy ettket a 105


tam cBÖkkeu&eDi

Mi i - magy po. ba kerül O I I

-, az alvajáró, úgy hogy IDé tolylövés semtudná felébrcsztcni a traDszból. Preyer B torok, akiknek alkal.muk volt önleges tanu yoUt fol alvajárók esetében. megállapították, hogy ezek az ernberek nanbulisztikus állapotban egészen lisztán látnak annak ell bogy Izemhéjuk lecsukhdott. Ez a rejtélyes állapot azt bizon hogy a tudat m gosztható és hogy valóban létezik az, amit a chol6gusok tudatalollilUJk neveznek. Demonstrációnkból az is ki mk, hogy ez a tudatalatti igen tisztán látó és nem zavarjjk az an korlátozásai. Ezért képes a testtel olyan dolgoka1 művelni, amel ket 8% ember tudatos állapotában lehetetJcnneIc tar1ana.. Ami azt tatja, bogy teljesen hibás 8% elképzelésünk, amely a képességek táraiIa vonatkozik, más szóval, hogy sokkal többre vagyunk k sek, mint ahogy hinnénk.A hipn6%is ~gszabadjtja a médiuma tól a korlátozó elképzelésétől. - Milyen elmélettel magyarázza, hogy madame Marguerite I szemhéjain és a kötelékek kereszjiiI is olvasni tudott a kön - Én csak annyit mondhatok, hogy mi nem is próbálunk hatálO szabni a tudatalatti ercjéoet és hogy az ilyen csukott-6

olvasás a tudatalatti legegyszert1bb működési formái közé tar10 Más szavakkaJ: a tudatalatti képes arra, hogy lásson, halljoo és . zen. mégpedig függetlenül a fizikai S2CrVCktó1, mint amilyen a vagy a fül. A hipnotikus állapot éppen arra szolgál, hogy a médium gyeImét elfordítsa ezekr61 a fizikai szerveb61 - vagyis 1Da2:árö1 testről - és ilyenképpen t lj a tuda1aIaltira összpontos(tsa, ame nek misztikus képességei ezáltal működésbe lépnek. Dc valóban nél többet nem tudnék momiani. Én csak előidézem a szübége lél I ket, aztán figyelem, hogy k cl képességek hogyan mtíködn - Megfigyellem, hogy ön nem tesz simogató mozduJatokata zével. Ezeket szükségtelennek tartja? - Azt hisze m, mo i ur - felelte erély sen - , hogy vannak notizőrök, akiknek erre csakugyan szükségük van, én azonban m 106

Az eszteodó egy részét Kairóban tölti egy férfi, akit nyugodtan Jehet a modem Egyiptom legbiresebb faldrjáoak nevezni - s aki nem más, mint a nevezetes Tahra bey. Igen sok vita vib8rzott már

ei körül, sok kritikus próbálta ledöfili himevét ugyanúgy, mint ahogy ő maga nyilakal és késeket szokott döfni a testébe. de a l6ny az, hogy igen sok clókcló cmber találta érdekesn~ s6t meggy6z6. nek eredményeit, hogy ~ldil1l Fuad egyiptomi király, Románia királya és Victor Emanuel olasz király tisztelték meg a többi között megbívásukkal, míg sigoor Benito Mussolini több ízben fopdla 6t a Chigi-palotában, ó pedig - miután nem volt zándék3ban kibújni a megfigyelés alól - rendszerint el is fogadta ezeket a meghívásatal Én, aki láttam lcülönböz6 dolgokat fél tucat ismereden fakiJtól India Afrika különböz6 részein, minden további nélkül el tudom binni, hogy ezek lehetségesek, mig ismerve ezt az embert, bJdom azt is, hogy valóban rendelkezik azokkal az erokkel, amelyek. állítászerint birtokában vannak. Csak amikor- mint sajnos leg6jabban - odáig ereszkedjk le, hogy népszcriijövend&nondást és b6vészko. dési úz, akkor réved olyan idra, amelyen már nem tudom követni. De talán ezért sem lehet őt elítélni. ,.A világ kényszerített rá, hogy kornmcreializáljam képességeimet és művész legyek, amikor pedig lUd6S szerétnék lenni" - vallotta be előttem SzomOlÚ8D teázás közben. Ennek ellenére nagyon nagyra tartom. mert ő az első ilyen l'endkívüli erotkel rcDcie1kez6 keleti fakir, aki képességeit nem burkolj körül misztikus szóáradattal, vagy vallási AJceremóniákkal. Ö ga is keresi az igazságot a fakirok csodatételei mögött, külöuváa a hozzá fiiZOdÓ tradicionális hókuszpókuszoktól. MegnyuglÓIUl egészséges és medem szemlélettel figyeli saját teljesitmé107


rejtőző la íve l, ami telj n egyed" , l fakiroJrnak ne vezett özép ori dol odású, maradj . ban te zel ő emberfajta körében. R babooa hel a ományt ültetni, tt az ember érth • teljes' tm ' yeit sziik gál az embert és ermelt érdekében alább egy vid éle ~zát l i . ahogy lmesélt nekem. De

bemutatom őt magát Valószínűleg valamennyien egy sovány, elcsigázott aszk ra gondolnak. Ehelyett képzeljenek el egy alacsony, elegans jű, fekete hajú. olajbarna b6rú embert, komoly, békés, zakállas cal. aki neha arab bumusszal burkolja be a fejét, míg máskor kő séges, puha európai nemezkaJapot hord. Valamivel kisebb a kö tennetfinél. Ha leveti arab ruháit és jól szabott európai gúnyát bben is ugyanolyan otthonosan érzi magát. Különösen érdekes hat6 tekinletú, szép szeme, merta fehérlő írisz igen er6sen beta és még inkább Idemeli szénfekete pupilJáinak mélységét tokzatos villődzását, Modora mindig lágy és szelíd, míg 6 ugyanolyan udvarias és j6modorú, mint állaJában a jólnevelt paísk. Oly nyugodtan peregnek mondatai és oly e)6~keny n szél, hogy hangbordozásából senki sem olvasná ki, milyen ti tos erőket bocsátott rendelkezésére a Természet. Könnyedén. ség nélkül. öntudatosan mozog, s megvan benne az az önfegyel amit mindig megfigyelhetünk a valóban haladott fakíroknál. számlálhatatlan cigarettát szível a nap foly amán. - 1897-benTantában szüJett=n, a Nílus ddtájáDáI. abban az kisvárosban, ahol egyébkent ott van Ayid Ahmad el Badawi századbeli híres fakir súja is, amelyet a zarándokok kelet ' részérol fel szoktak. keresni. Anyám akkor haJt meg, amikor D életet adati, apám az egyiptomi keresztények, a koptok fajtájából 01lIWtt. Apám magais jól ismerte a fakirok tanltásait. sok. barátj közöttük, így tehát jövendó múködésem szemponljábóI kedvező köIbeu nőttem fel. Már igen fiatal koromb8n beavauak a fakn diciooális mutatványaiba és praktilcáiba, sőt egyik taoí1Óm maga volt Ugyancsak még gyennckkoromben az ország belső za vetkeztébcn kénytelenek voltunk lakóhelyet váJto2ialOi és igy jómagam, meg egyik mesterem álIcöltöztiiok Törókországba,

xm.

108

lepedtünk. Ie. In i j ó, ro D e ományt tanubam és elnyertem a doktori I' ren lvüI voll : külön l pon ... miu lehetövé rette. hogy sajá é tani irodlomjíDyos analízisnek vessem al' G rögországban szanatóriu l n . ottam, ame ró 'd i ig zettem i és itt .. , t, hogy el • -r me séreltem azt,. amit a fakirok képes • einek •• belül a. csodál tosabbnak tartok - a ti támadást. Nem kevesebb, múlt huyolc napra ttettem el magamat, leszálhama halál I 'ge, ahonnanc:mek az id60ekaz elteltével élve é értetlenül kerültem ·SS7J1. A görogk.eleti metropolita és más keres:z!ény el6kel Il foglaltak. állást és igyekeztek megakaMlyomi ID elet t, mert abban vallásuk és a vallásban megnyilvánuló doktrinák szem· pon~ából veszedelmet láttak. A kormányhatóságok amnban védelmükbe veuek. és azt felelték nekik. hogy nekem mint OlVasnak, g van a jogom hozzá, hogy akár el is temettcthetem magamat, ha aka1'Om. Tudományos képzetLségem és doktori ciman egyébkmt más alka1makk.or is többször elhárítottaaz útból a killőnböz6 akadályokat Aztán bejártam Bulgiiriát. Szerbiát és Olasmrs:zágot. Ez utóbbi he~en hozzájárultam ahhoz, hogynéhány ismert nrni tudós vizsgálat alá vegye eredményeimet s m gedtern nelók, hogy egy 6loinkoporsóhan helyezzene.lc el. Testeme( tökéletesen eltakartaa homok. A koporllÓ fedelét Ieszegezlék. majd azzal együtt Iebocsátottalc egj uszoda feérc. Körülbelül egy tel óra múlvaa rendőrség beavatkozottésvéget a kísérletnek.. amely azonban addig is - tennéSZeteSen - eredm6es volt. Aztán Fraociaországba mentem, és ott nemcsak hogy meg~edlC'k ugyanezmek a kísérletDek a véghezvi1elét, dc aZt ~ j6val is bövitettük. Huszonnégy 6nüg voltama koporsóban víz alatt., 1e1en kataleptikus állapotban- míga rend6rség más néz6kóZÖ05ég . idó alatt figyelte a dolgot, hogy minden esetleg triikköl megozzon. Itt van ket fénykép. amit a helyszínen vettek fel. Az clmerev és tranS7ban lév6 testemetábrázolja, amintbelehelyezika koa másik 821: a jek:netet mutaíja, amikor a koporsót kiemelik a -l, ahol huszoonégy óráig feJdidL Szívesenvállalkoztam ene a ld, miutánigen sok kritikus azt állig a, hogy sikerültle1eplemie az . fakírok elevenen eltemettetését - azt a mutatványl, amit egyéb- is leírtIndiárólszóló könyvében. Ezek azt állitják, hogy a fakí 1

109


traDlszba tudj , 8 IneffgOltdoL66 VC~~ ..,~., ... a kísérletnek ezt a víz aIaDi Ormáj ' \IlÍlaSBDID, a viz ugyanis . és így az - mindmt tosan gfi ek. a a ld küJöoösen az orvosokatérdekelte' ők. - igen hely - m el is követtek, hogy annak való 'gá ellenórizzék, dc miután kisér természeti törvényekenalapult, nem volt semmi telnival6m. Bár szerettem az európai ~Iet kényelmét, ragaszkodom a földcmbez is, ezért minden évben megosztom időmet Egyiptom Európa között. Szeretem a curópaiakat, viszont közülük is so nagyra becsülnek és szívesen láInak. engem. Egyszer, amikor 8 s nyol királyné táviratozott értem, hogy keressem fel ' még hivatalos kíséretet is kijelölt számomra. Dc egyébként nem gyo.k. hiú elért eredménycimre. A múlt úgy pereg le szemeim cl mint valami csodálatos film. Az igazi fakir magasan áll az o dolgok felett, minl a hiúsig vagy a kapzsiság - belső életet ~ a vil'gi vágyaktól. ön ismeri a keleti faldrokat és azt hiszem, ért velem abban, hogy az én esetan majdnem egyedülálló, mert fakírok - ha valódi fakírok. - rendszerint nem hajlandók ell' Emópába. men vagy túl büszkék ahhoz, hogy kritikai vizsgál vessék alá magukat, vagy az a véleményük, hogy nem érd önök előtt bemutami tudományukat, miután önök, európai ilyesmiben csupán sarlatánságot, vagy hó~kuszllátnak. szóval mínden egyebet, mint ami a valóság. S ami még font nem ismerik az önök nyelvét úgy, mint én - j61 . zélek olas zul franciául-, és oem ismerek. egyet sem köztük. aki egyetcmet zet! és megtanulta volna az orvostudomány(, vagy más, érde tudományos nevelésben lett volna része. Mint ahogy ön is le, általában lenézik az effajta nevel ést, sót akadálynalc Amiben természetesen ncm értek egyet velük.

fi' 110

egy kis orvost és dolgok iránt. s ezekkel aHCaJmam nyi me~~k:k.eD!hi, bir borzalmasdemo iót, lyed~g]~l és gyorsasá . tt ' gre. tte európai öltözék - hosszú feFejét k& yzsinórral zorí t burnusz burko . Melléo ö gú. vésett arany illag függ. n -

a rendnek, ame ynek felavatott tagja volt, a jelvénye. Dereká! arsay öv fogta körül. Mellén keresztbe foot karokkal állott. v ünk szemben. Köros-körül a szobában, a padlón, a demonstrációhoz szükséges ldilönböz6 tárgyak és anyagok álltak - egy asztal megrakva tőrökkeL, kalaphikkel, k~sekkel, tűkkel. csavarokkal, és - gcserepekkel. egy másik. asztalon eID' deszkalap feküdt. amelyből bo szú, hegyes szegek. álltak: ki, azután volt ott egy súlyos kőtömb, Cy;j mérleg és egy hatalmas kalapács. Egy fehér tyúk meg egy szúr· e nyúl mindkettö lábánál összckötózvc - fck.iidt egymás mellett egy kosárban. Aztán látható volt két csillogó, kifen! kaszapenge, leél kecskelábú állvány, egy hosszú koporsó, egy még hosszabb ' szélesebb láda, egy halom vörös homok és két ásó, néhány töröJközö, gy csomó vatta és más apróság. Egy tömjénfüstölő enyhe illatot irasztott a szobában. Két fiatal alkalmazottja IS5zisztensként állt melleue, Tahra bey maga e16lépc:tt, de néma maradt. Rendkívül elókel nek látszott a villanylámpák enyhe fényében. inden egyes eszközt alaposan mcgvizsgáltunk, hogy meggy6- ~ünk. azok valódiságáról és hogy valami lrükknek még a gyanú"a se merűlhessen fel, ami magukat a múszereket illeti. A fakír most egyik kezével megfogta hátul a nyakát és tYjaival erösen összeszoritona a bőrt tarlcója felett, míg másik leezét halán'kára szoritotta. Aztán olybá tűnt, mintha hirtelen levegó után kapaminek. eredmény ként ádámcsutkAja nagyot ugro Egy perc~I késo'Db szeme lezárult és máris transzba merült - ugyanebben a iJIanatban pedig valami furcsa és hirtelen kiáltást hallatott, Ez a lranszállapot mind átmenet nélkül oly merev katalepsziá ba men hogy mint egy kolonc zuhant volna a fötdre, ba asszisztense!

°rsan fel nem fogják k.aJjaikban. Teste oly merev volt, mint egy fadarab. z elsö kísérletre derékig meztelenre vetkőztették. 111


, állványokra kaszapeogl! l fil lé. E ap fi hogy az egyik godott. Ebben az áll knn.w.e;'t Ikozva áji g, hogy az természetellen nt 130. Most elöhozták és megmérték a Dlgy kőtömböt: csaknem ven kilogrammot, ill t l g angol rrérték gység szerint tizen gol tonnánál többet nyomott Durva, kocka alakú, tömör gráni la voll Az asszisztensek rábelyezta: a követ Tahra bey fi .gyomrára, majd egyikük elövettc a blapácsot és serályen csap ni kezdte vele a k6tömböt A falár testeoly merev volt, mintha vasból len volna, és egy hajsz:álD)'Úa sem engedett a szömyú nyomásanak A kő végül is két darasra hasadt és nagy csa zuhant a padlóra. Tahra beyt két emsere felemelte és lábra ál ft Láthatólag semmi tudomása nem v arról, ami történt vele dalmat sem érzett. Az orvosok érde éssel estek neki a vizs nak és megállapították, hogy a lcampengék még csak. a leg iyebb nyomot sem hagytak a bőeén viszont a gránittömb ny egy eros vörös folt mutatkozott a batán. Annyi hatása sem volt rá az egészeljárásnak, mintha virá feküdt volna. Eszembe jutottak lI2I)k 8 mutatványok. amel Benareszben láttam alacsonyabb remő jogiktól, akik hegyes ken ülnek. és alszanak és akik ink b megvetést. mint eli váltottak: ki belőlem. Most Iáfek.tettBc. am a deszblapn, amelyböl magasan áll hegyes szögek.A2 egyik asSziSzteDS f:lugrott és IááJ.lt 6gy, hogy lába a meUére, a másik a basára nehfo..r.edett. Amikor aztánaz megvi7.sgáltBk, kiderült, hogy meztelGl hátán a legcsekélyebbn,y sem hagytak a szögek. Érverése ez alkaJommal132 volt Megint talPfa állították:. , Most észrevettük, hogy a fakír szemhéjai megremegnek lassan kinyílt a szeme. Miután felébredt, a szemgoly6k még n percig forogtak. Olyan volt, mint aki éppen valami nagyon álomból ébred. A következő fél órán keresztül szeme valami merev kifejezést öltött. csak lassan, fokozatosan tér vissza az be. Erőlködve lélegezte be a levega, oly tágnt nyitva száját, 112

gfigyelhettük: nyelve egész hátra húzódott a torlcába. E mély bezés fol ujj val benyúlt száj ' ba és visszahúzta nyel a nor' lis b I ost mir teljesen magához tért abból a kataleptikus állapotból, Iyet oly gyo elő tudott id ' zni án. . tán íny perci pill t, to ' bi kísérl teknek vetette "t, ezúttal annak bizonyítására, hogy teste valóban érzéketlen a ~ I mben. Felkérte az egyik orvost, hogy két kalaptűvel szűrja át a záját. Az. egyik OIVOS azonnal vállalkozott is rá és az arc mindkét oldalán b leszúrt egy-egy kalaptűr úgy, hogy azok vége az arc másik feJén j ött ki . Az orvosok isztában vannak azzal, hogy vannak a testnek. bizonyos helyei, ahol a húst Ut izom, vagy két ideg k,Ö2'.Ött minden ülönö ebb baj nélkül ár lehet szúrni. Ez alkalommal t hát ügyeltünk arra, hogy valóban ve zélyes helyeket válasszanak ki . Majd vastag fúr ökar fúrtak keresztül az arcán. Jahra bey öntudatáDáI volt pontosan tudta, mi tört nik vele, de látszólag ügyer m v leli e fájdalmas múveletekre. Még megdöbbentőbb volt az a kísérlet, amikor egy másik doktorme~g dte, hogy egy hatalmas tőrt SZÚIjon a tOJkába a nyel~ osó fölött. A t6r hegye csakhamar több mint egyhüvelyknyire . kant a húsból. Néhány oryas- akik természetesen és megmagyaráz. ható módon kétkedéssel figyelték - magára vállalta, hogy közben a legalaposabban figyeli a szemének pupilláit, hogy megállapilsa, v jon azok ÖS5Zeszúkiiltelc, illetőleg kitágultak-e. Tudniillik csak ilyen módon lehetett megáUapítani. hogy nines-e valami érzéstelenítő :er a szervezetében. Azt gyanították ugyanis, hogy esetleg valami ilyen érzéstelenh6t alkalmazott a mutatvány előlt és igy tette érzék lenné magát a fijdalmakkal emben. De úgy találták, hogy szemei teljesen normálisak.. S amikor a töket, meg .a tört kihúzták, ellen csepp vér sem buggyant ki a bór felilletén. Oly érthetetlen volt a dolog, néhány orvos rnost elkezdte ü egese~el vagdalni az arcát és túket szúrt a torkába. de ezr.:lc a kísérlefek is teljesenvérteleoül végzódtek.. Ugyanez volt az eredmény, aminyilakat és kalaptűk l szurkáltak vállaiba, illetőleg mellébe, Tabra bey annak bizonyítására. hogy milyea titokzatos képessékkel rendelkezik, végül megengedt , hogy egy hosszú pengéjű, M

113


meJ.lkasá'b8 . A ' a kiv ' hogy ZertltDlll .ll bizon osodDi, va'on a ti 1Del~)CSÍílt-e R.O}~ ezu b ' kezd sebből és teljesen ,- II me l st - ugy h t látvány volt. Miután a COr ki~ teljesült. Tahra bey an.raterej segí 'géve l lál tot . , - a nézők hova lenni a csod 'lkozástól. Tíz perccel utó a seb már sen gyógyult voll Az. egyik zisztens most előv tt egy lobogó fáklyát és gigvitte a fakír lába mentén, egészen csípórnagasságjg. Hallo 'b6r és a hús sercegését, a fakír arca azonban nyugodt és v nul derűs maradt. Egy másik. orvos - aki még mindig hitetlenkedett és gyóz6dve arról. hogy Tahra be)' titkon valami rendkivül eros

mozdulalot ten II kezével &Din:

' It m u I l, yitva voilak és me figyeltük, • a szangolyók mozogtak, annak bizon t

képzelhetetlen eros akaraterővel gyl'íri is le 6Icet, a sziw tenOJ gyorsabben vert volna, arcának el kellett volna baJv vagy más módon elárulni a titkob fájdalma1. Ugyancsak oeué kellett volna válni Jelegzésmek is. ha valami m ' szat vesz be - máJ:pedig itt scmmifCle reudeUeoességnek tesen

scm volL

.

A további kísérletek során ho ro nyilakat döftek a testébe, ben közvetlen a szive fölött. részben kalján keresztül úgy, h a kar másik oldalán kiáJlott a hmból.

Aztán bemutalta hatalmát az állatok felett,amivel egy~k n némely indiai jógi is rendelkezik. Tahra bey kérésére mag ho~ egy nyulat. meg egy tylíkot, amelyeket a demonstráci ' talok egyike alatt. egy kosárban helye21em el, Most ezekre ta figyeImét. Megfogta a nyulat és annak hátsó lábait a nyak felé görbi állal megpróbált ellenállni. a fakír azonban megnyomta a ny 114

ln

m tlen - még életben ElIlcoc.'lnélsli IrfÍküILk Ű'ltJaUlpd t a nyú oz, és a szeme felé bökött az ujj lecsuk' n, majd újra kinyilt, annak jeléül, hogy az ban v annak, i l -rt ik, D akara re képtelen .

Tabra bey most gyöngéden meglegyiotettc az állaf nyakál, amire yúl nyikkant egyet, fölu grott, és vidáman k örülfutott az alon. eden voll és a kiállott ije • 'en kivül nem történt semmi ~ következő kisérJetet a t)túkk.al végezte. amely ugyanolyan InÓD viselkedett, mini az előző állat. Tahra y l lj en t Ig itúníkba helyezte és az állat úgy maradt mindaddig, amig csak a • akarta,

telcnftó szert vehetett be - mcgvízsgállaa szívverését, miala kir testét lángot pcrzselfék. Dc a legcsekélyebb változást megálJapftani. Málpedig ha fájdalmakat érzc:u volna, bánn'

8

l közölte velünk, hogy t te már nem en . a fájdalom irán~ miután ez az énékctlenség nem rt tová -husz öt percnél az első traoszállapot bekövetke7ésétöl számi1Más szőval, teljesen normál issá vált. - Ha most hirtelen és váratlanul belémszúrn6nalc egy kési, kél· gtelenül felbáltanék 8 fájdalomtól- vallotta be. Végül is következett az est legjelentósebb eseménye; az élve-ellés. Ez a rendkívüli mutatványa legszigonJbb kisérleti körül· . ek között zajlott Ic úgy, hogy annak hilelességéheza legcsekékétség sem férhetett. t ta bey kijelentette, hogy elózeteseo meg fogja jelölni a pon~ órál és a percet, amikor vége szakad a magára kénysterfLett íllapotnak. Ennélfogva felkért bennünket, hogy pontosan fel órára temessük: cl. miután ez időpontot követóleg öt perecel , 5bb akar feléb~.

Tahra bey ro

~

Behozták a koporsót a szoba közepére. miuláo elóbb g dosan '7Jigáltuk a lakás padlóját. Ez téglákból állott - mint az egyipi padlók. általában - és oem volt semmi alana.csak ct:! ik .

a mennyezete, miután a ' véletlenül egy modem házvolt, amilyenek gombamód szaporodnak mindenfelé Kaiópai negyedében. Holmi titkos csapóajtó gyanúja hamarosan

115


szok'

a

.

i~

é ésgöl' CStirugyan btalepszi rüll l g:zete elállt. y ' keringése me .. l, egész teste Cl::l.eH né vált H 'trazuhant asszisztensci kaIjai közé, s mialatt azo gatlák, az orvosok megáJlapitoUáJc a liioeteket: a légzés és szl teljes SZÜJ1etelését! Asszisztensei most betömték vattával flilének. orrának és nak: nyfJásait, majd merev, szoborszerű testét befektették a ko ba. Nehéz lelt volna megállapítani a lcülönbséget a koporsóban vő bármely más halOlt között. Annyi bizonyos, hogy ez a ham ke arcú élő holttest az életnek semmi jeiét sem mutatla. Az assziszteosei munkához láttak: és ás6ikbJ gyorsan telet ték a koponól puha, vörös bomoktal, amely teljesen eJ födte• fektetett emben. Majd cl6hoztü: és er6sen leszögezték a k

fedelét.

Ezután odatoltak a SZÖDyegre egy hosszú faládát es a k mellé állitottálc. Majd felemelték a koporsót és ÓV8cosan bebe ték a ládába. Az asszisztensek megiut munkához láttak és homokot a koporsóra. amíg csak• láda színültig meg nem teli Most másfel óráig vírakozhmk, míg Tabra bey mm·WI.lIltWI\Il küdl mesterséges hornoksújában. E~ figyelemmel vizs minden cseldanéoyt és gondosan dlen6riztük a mutatvány egyes mozzanatát.. Ha Tabra bey élve Ieri ki 8 koponóból, kényteleneIt leszünk elismeréssel ad6mi péJdédan teljcsfbnélJYüij Végül eltelt akiIiizött idó, amelyben megállapodtunk;a ho eJlapálolták, kiáslálc belőle a koporsót és felnyitották a I kOPOlSÓfOdelet. ott feküdt a faJdr, mereven, mint egy vaj hulla, fakó, szü.lkeszínd arccal. K.étségtelen, hogy annak. ren módj,; szerím halottnak látszolt Kiemelt6k, majd mikor

kissé felcogeden, egy székre üJtették. Néhány pm:<le11r::és6bb' mutatlr::oztak is a visszatérő élet elsö jelei. Szemhéj. 11lql:r&VJZ majd lassan, nyugodrao 1~legC2nj kezden é fokozatosan az

J 16

kezdett vi Lémi az élet. TI7.:-ti ét perc telt el azóta, Ir::oporsóbó Ir::iemcltülr:: - és már k.o ünk ülve beszélt rendtapll,sztal . 'l. mól. ami velem Oly 'fC ud , t - mondotta. - Csak arra cml szem, hogy itt a szobában leS21:me:mef és az gg " rejtelmes folyamata sc~~rel tu ebben a smbábu ebredtem fel. mégpedig tosan a kilÜz6U piUanalbao , . gj vé .' csodálalos esténk I a bámu~os,kis ~ l, , ilyen k.önnyedén tud csodát mGvelni! Azzal az erzesselJOtten1 el e, hogy a materializmus még e század folyamán ~.isr a van lve. Materializmussal sohasem lehetne mcgmagyaráml a. zelek ezeket a csodatételeit, Vannak sötélen látó tudósok, akik azt 1ták, hogy az idők végeztével fóldgömbünlr:: mint megfagyott bolygó fog tovább forogni az tirben. h De ,magának ~ emberB sorsa sohasem lehet ilyen sötéteD és slváran remenyte~ mert az ember - több a testnél...


Beszélgetés 6g~iptom leshí ~esebb fak't'jaival

T

ahra bey enyhén illatos ított számtalan egyiptomi cigarettálnak egyik ét szívta, miközben Cb')' délután kifejtette előttem azokat az elméleteket és elv eket , am elyek rendkívüli teljes ítrnényének hát. terét alkotják. Egy fényűzessel bere ndezett lak ásb an ültünk. abban az egyre növekvő negyedben, amelyet Kairó Euró pátó l örökölt ígérte, hogy sokm ind ent fog elmondani, teh át némi izgalommal te-

kintettem a várható leleplezések ek Annyi kéts égtelen, hogy kérdéseirnre valóban sokmindent megvilágít ó válaszokat kaptam. M indig érdekes, és néha hasznosabb is a normálistól elt ér ő, rendkivüli események felől a magyarázátot azoktól kérn i, akik azt elóid ézt ék. nem pedig könyvmoly professzorokt ól. akik csak elmélkedni tudnak fel őlük. - Az első lepés aJ.; - kezdte - , hogy fcl kell ismernünk önma gunkban azokat a lehetőségeket, amelyekkel valam ennyien rendel kezünk. Amíg ez meg nem tört énik, addig kezünk-lábunk meg kötve fölösleges korlátozásokkal. amelyek csak arra jók, hogy akadályozzanak bennünket csodálatos lelki és anyagi erőink kiak n ázásában, Az emberek - ha olyasféle j elenségeket látnak, min amilyeneket például én tudok előidézni - vagy b űv é szked ésre, va valami teljesen term észetfőlőtri proccdúr ára gondolnak. Pedi mindkét feltevés helytelen. Ncm tudják ésszel felérni azt a t én hogy ezek a jelenségek teljesen tudományosak és a term észet tó nyeinek engedelmeskednek. Kétségtelen. hogy én olyan lelki t ő nyeket alkalmazok. amelyeket csak: kevesen értenek meg. de el ezek törvények maradnak. Amit csinálok, az nem önkényes, t

118

ste.rfölötti, va ' Y éppe n term észeti törvényekk el ellentétben álló. AJlli ped ig azo ka t ille ti, akik egyszeruen holmi szinpadi búv eszt , vagy ezenn estert látnak bennem, ezeket csak . ajnálni tudom szűk látókórükért, mert nem kép esek megérteni, hogy az emberiség teljesinnényei túlhaladhatják azt a szűkreszabott tapasztalati kört, amely nekik osztályrészül jutott. Tollam még gy orsirással j egyezte az utols6 rnondatot. amikor felpillantottam rá, és észrevettem szemének azt a rnerengő kifejezését , amely gyakran megjelent, va lahán yszor kritikusairól beszélt. - Azt hiszik például - folytatta -, hogy amikor kalaptűkkel vagy fúrókkal szúrorn át az arcomat, az pusztán ügyes trükk, vagy annak eredménye, hogy el vagyok k ábitva, vagy ha egyik sem a kettő k özül, akkor azzal magyarázható, hogy akaraterőm segitségével ellen tudokállni a fájdalmaknak. [gen ám, de ha ez igaz volna, rnivel magyarázható , hogy m iután ilyen súlyos sebeket szenvedtcrn és összevissza vagdaltak.testemen egyetlen forradás scm látható? A tény az, hogyezek az emberek nem tudnak szabadul ni a megszokott gondolkodásm ódt ől ; nem tudják elképzelni, hogy talán mégis az a magyaI<Í23t a helytálló, amelyet én adok. Próbáljanak csak meg késeket, vagy tűke t döfni saját torkukba és arcukba - majd rögtön meglátják a különbséget. Szuggerálják csak maguknak, hogy nem érzik és próbáljak nem érezni - azért mégiscsak érezni fogják!

Méltatlankodva elhallgatott. - Ön azonban a magyarázatairnat várj a - folytatta aztán. - Két titkom van - bár ez nem éppen korrekt megjelölés, dc jobb híján maradjunk ennél -, amelynek segítségéve l valamennyi mutatványomar véghezviszem: az els ő, hogy nyomást gyakorolek a test bizonyos idegg6caira, a második, hogy képes vagyok kataleptikus k ómába merülni. M indenki , ak i alkalmas rá és aki hajlandó elvégezni azt a hos szú tréninget. amelyen én mentem keresztül , amíg elsajátítottam ennek a két fogásnak. az alkalmazását, maga is véghezviheti ugyanezeket a műveleteket. E két módszer alkalmazása nélkül nem is lett volna bátorságom vállalkozni a feladatra, mert nem vagyok olyan , mint az. ön által megfigyelt hindu fakírok , akik szinte élvezettcl sanyargatják magukat és önként vállalják a tanaik és aszkétizhlusuk állal diktált sz ö rnyű szenved éseket . Mi sem áll tölem távolabb, mint az ilyesfajta barbár doktrína és határozottan elítélem azo-

119


OIyan6szín olk ' meglepödltem. Volna szíves et me.gIlll3gyar:1izn - Igen - vál zolta szeliden. - Szük' len magyllI1Í.2':gab önnek. hogy a taj lom vezetői az idegszálak. dc rá eU arra, hogy ezek az i z bizonyos kiválasztott ideggóco kalmázott ujjnyomas útján - ami arra szolgál, hogy az agy I zesse a vér1 - érzéket1enekk~ válnak. Kérem, egy pillanatra Ihom, hogy búki aIJca1mazha1ja, mert hiszena sziibéges és aJapos tanulás nélkül az ilyen ölletszerü kisérletek ostobák . szedelmesek lennének. Ha most ezt a nyomást kombináljuk gondolati összpontosítással, amely aIT8 irányul, hogy cl öntudatunkat, továbbá izmaink és idegeink teljes elernyed'

majd tökeletesen háb"a.húzzuk nyelvünket és szakadozottan szí be a Icveg6t, akkor feltétlenül beáll a merev kataleptikus kóma. rülbelül hUSZODÖt pereeel később a test automatikusan és tök' sen ~ketlenDé válik a fájdalonunal szemben. bánniJyen . bénnilyen kegyetlen is legyen az. - Milyen idegek azok. amelyekre nyomásI gyakorol? - A fej Q5 vívöereíre, a lialánték hipnotikus központjaira, úgynevezett pDeW110gasZlrikus idegekre. De mint mondo ezekkel nem szabad játszani. Aki például megpróbál nyomást koroIni a fej vivóereire és ezáltal vértcleníti az agyat, va zúgást fog érezni a fejében, amint a vér a nyak tarkó felé eső lávozik - azlán tehetetlenül összeroskad és eláju l. Jómagam ban ezt teljesen nyugodtan rnegtehetem, mert eae szakértök gyermekkoromban megtanitottak. . - És a nyelv hálranyclése? - 6, ezt ~ ön már litbatta Indiában, a jógik " Már mikor négy hónapos gyermek volram. apám eik zd u" háaaszoritani a nyelvemet. Az. eredmény egy górcsszcri rán lépése lett. Ha ez a rángás túl eros voll, ez azt bizonyította,

120

be kellett ZÜI1 i a nyelni a nyelvemet, inkább az a ne· i belyzcc ' "ezért néha ujjak. k latokal nyel. Iból, hogy i l tudják húzrli, igy l égm

t

D

eIZá.rják vele légcső-

- et. ami ben arra is szolg ' hogy veszedelmes rovaro v gy irák ne fér ÓZhCSSCDek be, mialatt a test magá tehetetlenül Idben nyu - Fóltéve. hogy már kómába merült, mi tört ik? - Mic u erre k -Inc sor, el6zetesen mindig m ghatározom a fl l "bred ésem pillanalát. És amikor ez a pill t elérkezik, fel is ébredek. Sok ember alkalmll22Jl az önszuggesztiónak: ezt a módj át szerúbb esetekben, amikor például este felteszik magukban, bogy másnap bizonyos órában fognak felébredni, hogy i jében elv gezhessék napi munkájuIcaL Ami egyben bizonysága annak is, hogy a tudatalatti sohasem alszik - csak tudat az, amelynek ki.esései vannak., ami egyben megmagyarázza azt is, hogy az al ~ k néha egés zen értelmes tevékenys~gre k~k anélkül, hogy uróbb issza tudnának emJekezni arra., amil csináltak. De ~ünk vissza a tárgyra. A kataleptikus transz beállta azza! jár hogykét fontos, sót vilális szervi múkódés- a légzés és a vérk:ering' - megszl1:nik. Tudjuk, a legtöbbember em: lcijelcotellé. hogy a .baIálnak azon M J be kell illnia, ha ezek a szervmúködések meg szünnek. de önnel szemben nem kell vitatnom ezt a pontot. hisz ön már a nyilvánosság sZiÚ11áIa is beszámolt arról. hogy ennek éppen ~ ellenkez6jér61 gy6z6döu meg Indüban. A fakirok fel tudják függcmeni lélegzésükct és vértaingésiiket és mégis életben maradnak. Elég tehát annyit mondanom, hogy amig kataJeptikus kómíban fek Ill, a vérkeringés tökéletesen szünetel. Helyesebben élelem ész ritmusa felfüggesza6dik. Fonros, hogy külön kiemeljem: ez eID az a karalepszia, amely néha lcüJönböz6 személyeken végzett hipnotik.us kisérletetnél beáll, mert azokban az esetekben a VM,," ringés gyakran még a rendesnél is inteuzívebbé válik. Hogy miért? rt a két alkalmazott módszer l Ijesen lcülönböz6 és egymással .fi le kapc latban nem áll. A külÖllbséget legtisztábban annál elj ásnál tigyelbeti meg. amelyet pusztán hipnotikus szuggesz121


IrllDlszoo·1mapmIK)Z tban a édi t mben, ez igaz, de me . t más dol - mint az . t m n - ez az . Jenség akkor kÖ0 11feti1~CIIII amikor a traDs7jlJapot már megsziinl Végül a legfonto b ség az, hogy sajü akaratom scgl~gévc1 ÖDmagamat I ~záJI potba. M'rpedig boi vanaza hipnotiz6r. aki önmag t ja hipnotizáJni? Fclt1in6. hogy az ön kste éps~ van. az után a R:Dgeteg után. amelyet páJyafutása alatt kapott. Mivel rnagYariZD ezt. - Hogy ezt elájem, ket dolgot csinálok. Az cls6. hogy idei sen mcggyonÍtOm a vérlcering~et. Tudja. hogy az o m6Jt este, amikor a kIsérlctet tettük, úgy taWták, bogy eg 52ázhannincig emelkedik. Ez gyorsftj a a szfvm6ködést, de n szítj rÓJ maga a gyorsulás nem fárlISZL A vértcringésnelc ez _ bessége terrnészctcseo meglcp6 gyorsaúggaJ S!=gÍt meggyógyí sebeket is. FmlékezletDem kdl rá, hogy e:ZI kizárólag akari~ mel &tem el. A múodik az, hogy a vá" hómérséldetét a emelem. Ez elpusztft minden csfdt, ami csedcg beken1lhctdt a sebbe, sőt azt fert6tlenlti is, sebeim sohasem jönDek gyuilJad*, és mindig tökéletesen gyógyulnak, néhány percen. vagy _ ' sabb eSeIek.beO - n6WIy órán beliil. Most rátbtem legnagyobb leljesí~ az éIW~~tldéSl! EldobCB cigarcaája csutkáját és 8ZOIIII)'OIDtIe másikra gyúj1ot1 - Szükségtelen elmesélnem önnek, hogy évC7Iedektel e régi Egyiptomban ~ úgy, mint a ~ Indiában, ugyanezt a veletet általánosságban gyakorollák - felelte. - Abban az id még alig voltak nyomai annak az :tJ.la1ános materializmusnak, ma oly dúsan burjánzik. Mindenki hitt a lélekben és enn If olyan Idsérleteket, mint az enyém. tökéleteseo érIJld6ne.k tal Mindenki hitt a1ckor abban - mint ahogy mi, mai faJcfrok. . benne - . hogy a lélek az, ami titokzatos módon vezérli a t t az agy tudatát Mi hiszünk abban, hogy a lélek a testtől ru má!lOd lOkú

122

eról6l,

~

yit a

j , hogy hamis goDILiotk. ti I

öviden azt mondhatDám, hogy • ~iSZban a flZÜcai élet lfij ik.. de a I

j továbbra is müködik. Ennek bemu orú orlatra van szükség, amely lennészeteseo már igen ZlIt:ngc orban kezdődik. Említettem, hogy apám már akkor kcmtc velem a gyakorlatokat, amikor még c négy hónapos voltam. a már, ba arom, akár néhány napo is eJtcmettethctem magam és rtCtI . etek vissza, - A kétkedók mindig egy el v mek - je ezt meg. - Mindig azt kérdezik. hogyan lehetséges ellemetve feküdni 1Ilélül, hogy lélegzetct venne az ember? - Vegyen egy egyszerli esetel Kelet-Afrika partvidékének gYÖagYbaJáSZai oyoic-kilcoc percig tiblrják a VÍZ alatt, lélegzés ~ kül.. Tudomásom Szerint emberi láIY számám ez jelenti a Iegmaprdc:ooIot. Most oé2zük: az áJlalvilágotA béka sebescn ~gzik, mégis négy teljes érin ka'CS7JÜl üpcs viz alan maradni leveg6 nélleül. Hogyan csinálja m? VIZSgálja meg és rá fog jönni, hogy a \leste egészen IIICRV. Vagyis kaJaleptikus. Azt is észrev heti. hogy s.zcmei Zárva vannak, de oem 8 szemhéjai, hanem egy kiilöoleges véd&ártya . . .vel. ami megóvja a vízzel való érin~ ves:zélyeil6l. vagy vegyük a viz:i1eknc5c:öt: SZilbadoo lélegzik 8 1eveg60 és rMgiS több órát tudeltöltmi viz alatt. Ha azonban hirtelen etvonjuk a ~I a levegőt ésarra kényszerítjük, hogy rajta láVrihí/JÓ akarat folytán ma-radjon a víz alan- mcgfullad és elpusZIUI. Ennek. oka pedig az, hogy nem volt ideje cl k.észü.lni a vÍZ alatti tartózkodásra. A krokodilak. amelyek hüll6lc. ugy nébány bónapon Iufts2Jü.llClebJek I zetvétel nélkül.A tudomány alig tudja megmagyarámi,hogyan ~lh tk ezek az állatok oxigén hlján. g ismer1ebb példáját szol . rarja ennek az áttel l " ek a vér bizonyos fajtája, amely felfiigg . Itstét és tök~etilsen bc:szü.rdet miDden Iélegzést. 123


Egy ideig néztem, hogyan száU a szürte fiist illatos ci ból, majd megkérdcztem: - Ha, mint ÖD mondja, az eltemcttetés ideje alatt a lélek el a testtöl, vajon egyúttal átlépi-e a túlvilág küszöbét? És ha igen. mondhat nekünk: otlani tapasztalatairól? - Sajnos, úgyszólván semmit sem tudok mondani. Nem úgy feltüntetni magam, mint aki tisztáblll van a Dílvilág ti . Ámbé sikerült elk~zeJhetetlen mértékben életre serteDteo tudatalatti csodálatos cr6it, még mindig vannak titolc.zatos gek, amelyekbe nem. tudnink .behatolni. A baj, az, bogy amikor;

fak.irok, elszabadulunk a testt61, olyan 8lIapotba kcniliiak, . alvaj6r6k, vagyis nincs tUdatUDk l~l és mégis lé amikor pedig visszatérünk a testi ételbe. képtelenek vagyunk szaemJéke:zDi bármire is lálszólag tam~lötti kaland

Lehetséges. hogy közben felkulattuk a szellemek világának kül bö1.6 régióit, dc milibúJ tapasztalahtink öntudatlanok, semmit tudunk mondani arról a világról. Álmunk éppoly mély, mint nak: az állatoknak téli álma, amelyeket az imént emlftettcm. Ez valóban sajnálatos volt Egyenesen lehangolt, hogy az ol ember, miDt TaJua bey is, aki már néhányszor ,,meghalt", le haIározott beszámolót nem tud adni. ElégedetJenségemnek jezést is adram a negativ eredméoy miau. Vállal vont. - A lényeket úgy kell elfogadnunk, ahogy taJáljuk 6kel _ szolta, - Ennek ellenére hiszek abban, hogy - ugyanúgy, mint a 124

haJá) esetében - visszatértem, hogy egyesttsem lelkemet az etem Lél kke l, az I tlen Erő el az értelem hi , l N m értettem tisztán. hogy ez az Egyetemes Ern - wgy ha úgy ik: l t l t a töle letes öntuda t á' bi ny en ál ta. ert . k pzeletem t, hogy egy tudatos y - az ember - hogyan származtarhaJJa eszméle t e gy tudattalan . ytól, az erötóJ. De nem akartam Ini t a pontot, mert ez l ógiai vi . vezetett vo a, márpedig ezúttal tudományos téyeU el igyekeztem dolgozni. Ennek ellenére nagyra becsültem dr. ahra bey szinte magyará23tait, mert meg voltam gy zöd róla, hogy tapasztalataitpontosan úgy írja le, ahogy azok tőrtént . Aztán elmondta nekem egy élve-eltemettetá kü lönös törtéDetét. 1889·ben Tantában, dr. Tahra bey szü.l6váro ' ban élve eltemettek gy közismert fakírt. A fakir lhatározta, hogy nem fog ..feltámad~ JÚ" 1925. mAjus 17-e el6tt. Amikor a kitűzött id6ponl elérkezett, ki· hantolták és kiderült, hogy még csakugyan éle tben van. Húsa töké,.

Ietes áUapotban volt, minden szerve egészséges, éppen csak beszélni nem tudott. Ha hónappal utóbb a fakír meghalt. Mcgkérdcztemdr. Taln beyt. mi lehetett a% oka a fakír hirtelen halálának. Ezt mondotta; - A teste teljesen kimerült a fóld alatt. Az ilyen túl hossz6 id&ar· tamú eltemd& megrövidlti a fBIdr életét. Másrészt viszont, ba valaki csak rövid, moodjuk egy-három napos periódusokra temeueci el magát, ez csodálatos fiissit6 & gyógyitó hatással jár a ~. Az egyiptomi dervisek ezt már évszá2adokkaJ ezel&! felfedeztek Abbanaz időben a dervisck vo1lak megbízva bizonyos fajtájú bünösök megbüntetésével és ezeket - ahelyett, hogy hal6J.ra itélt& volna - hOSS7.Ú időre eltemették, miUlán löbb a dcrvisekmegfelel6en pre. PiUáltálc testüket. Az eltemetés id6tartama terjedelemben a ban természete szerint váltakozott. És rijöttek, hogy ez az eljárás megrö\idfti az életet, másrészt viszont csocWalos módon kigyógyítja a kísátd alanyát minden be.gb6I, bérmilyen fajtájú legyen is az. A magam r&zér61 ezt azzal magyarizom, hogy az ilyen ellemet& rnagaban foglaljaa hosszú pibeD6 és a böjt valamennyi el6nyét.A ma oly népszerű kopla16kúráknak is példáulaz a lényege, hogy lehetőw les:a a természet számára, hogy munkához lásson és kigyógyit.sa a

*

125


. géből. Egy néhány napos eltemetés egyen

Iül mé azzal az ét n , az elónyért ' szitett szervezetünk csak bál. ú I mély' I . .~ folytán ha győ erók I ~ öd l bizony ot szolgál egyrészt a lélek halalmának az anyag ti lett, másrészt annak. a pő értelemn Ic, amely tudatalattink mélyén lappang. - De nemjár eszéUyel az élve-eltem ttetés? Megadó mozdulattal szénárta kezeit . - Természetesen veszélyekkel is jár, de kellő elövigyáza.li szabályokkal ezeknek elejét lehet venni. A legnagyobb gonddal véghezvinni a műveletet, mert hiszen in életre-halálra megy aj Volt egy ifjú fakir, Szaidnak hívták, aki belehaJt egy ilyen kí be. Tizennyolc éves volt ez a nagy reményekrejogosltó flataJe aki teljesen a falcirságnak szeatélte életét és elsajátította az katelepsziának azt a művész tét, amelyet én is bemulattam nek. Egy napoD elhatározta,. bogy merész dologra vállalkozik. kevesebb, mint hat eSZleDdóre eltemetteti magát a föld alá. dolog lezajlott, testét k ü l ő nleges sírba helyezték. Részben. kísérletet ellen6rizúk, részben, hogy segítségére legyenek, n hitbuxgó mohamedán minden esztendőben egyszer, a szent ünnepe alatt kinyitotta a sírt, megvi2sgálta a test álla imákat mondott fólötte. Az el ső kél év alatt a test tökéletesen zervál6dott, 81'DÜtor azonban harmadszor is fclnyitották. a s~ döbbenve tapasztalták, bogy a koporsóba, amelyben a test fi férgek furakodtak be és elpu&Ztították. a test egy részét. - Mivel magyarázza ezt, dokIOr? Elfordult tölem és kibámuJt az ablakon. Követtem tekin láttam, hogy a NíluSI nézi, ezt 8 csodálatos folyót, amely em millióit táplálta és tartotta életben ezer, meg ezer esztendőn k tűl és amely úgy karolja át Egyiptomot, mint az apa a gye Aztán vi 'szafordult felém: - Két elméletem vo. A2 első az. hogy a sirbatétel el6tt n gezték el kellő gonddal az előkészületeket. A fakímak, ha i hosszú időre szóló eltemettetésnek akarja alávetni magát. lő . sen bekell vonnia testét lágy viasszal, mintha csak egész testéró mú böj I

minden ( ti

I

126

nyomatot óhajtana késziteni. Aztán egy IC7.Mt és lepecsétdt porsóba kelJ lhelyezni, amelyből lözetesen porszí óg' ppel kelj ·...elitani minden por emet, A szegény Szaid nem itte 'ghez ct az elővigyázatossági intézked et EI ondolásom tehát az, gy koporsóján lyu t fúrt valami kigyó- vannak ilyen kic iny, de eros tajták Egyiptomban - ' be úszott az agyába.Aminek kOeztében Szaid testébe oxigén kerülhetett. Én ugyanis a kaIal~ s állapot h tását részben annak a körülménynek t1lIlajdonilOffi, gy az teljesen megfosztja a t stet az oxigéntől. Meg vagyok gy6ve róla, hogy amíg oxigénnemkerül a transzban 100 testbe, ad.g sem mikroba, sem más élőlény nem árthat neki. A leírt proceszeredménye azonban az volt, hogy ilyen módon bizonyos mértékben védtelennévált a feIgekkel szemben, amelyek tem1észetesen be is furakodtak a koporsóba és mindenekel6tt belső ezervei felé Igyekezve, elkezdték enni húsát. Dr. Tahra bey hátborzongató képet festett azokról a veszélyelcröl, yek ana a fakírra várnak, aki nem készíti elő keU6képpen önJkénles eltemettetését. Kezdtem meg&teni, hogy a régi Egyiptomban - amikor királyi, főúri vagy papi halottaikat koozervá1ni akarták - nemcsak bebalzsamozták és mumifikálták a testebt, hanem bezárták öket vastagk6s7.arkofágba, elpusztIlhatalJan gránitba, ah0vá a világon semmi sem hatolhat be. - Ezek után meg fogja érteni, miért minÖSÍtem ostobaságnak. az olyanfajta elméletet, hogy mialatt átesem az élve-e1lemettetés~ valami titkos csövön keresztUI gondoskodom Ieveg6r61 a szerveze.tem számára. Amikor még nébány évvel fiatalabb voltam, egyszer egy órára ellemettettem magam egy kertben,-ahol az emberek táncoltak a sírom fölött. Deazát nem az a célom, hogy eJkápráZtassam az embereket, mint a szfnpadi b6vészelc teszik, hanem az, hogy kifDutassam azokat a hatalmas erök:et, amelyek - kevesek iJral ismere és kevesek által értékelve - bennünk lappanganak. Néhányszor előfordult az is, hogy nem sikerült a kísérletem, de IJlindig elég 6színle voltam ahhoz, hogy ezt bevalljam. Az ilyen budare azonban - bála bosszú gyakorlatomnak és tapasztalatomnak - csak nagyon ritkán fonJul eló.

fi) 127


tőrö cl I, hogy flj mal &e.m6J,e luh . .. és SZClrtar1tások. le . clózik &lDl vc ycm szerint mind szU-ksél~ csak &ml szolgál, bogy autoszugges.zti tján idérz.cn tot, lyet én el tudok érni igen és g ül, tiSZIán bizonyos Imnészeli törvények felismerésével. A meg~iz6dlésem az, hogy a fi rok. igen gyakran basvuílj . arra csodát mUlatv6nyaikat, hogy befolyásolják az emberek. gondolkodá"t elfo sák: vcUik wltásos me öz6désüket. E növee érdekében alkaJmazzák. misztikus magatartásuka l. Helott . da idejét múlta már napjainkban, amikor a tudomány és neveekkora haladást tett. Ezek a babonagyárosolc jobban tennék, ha rudoményt tanulmányoznák és cselekedeteiket tudominyos alan"magyar3znák meg. Dr. Tahra beynek igaza volt. Az abnkadabrák kora elmúlt. A tik és a megtévesztés egy a mainál sötétebb kor hagyatéb. Konmk felvilágosult napjaiban egyenesen kell kifcjemi az igazságot, nem pedig a mesék és Iciagyalások, a szimbólumok és hasonlatok., a cél. k és ájtatos révületbe ejt6 suttogások kusza és körmönfont módszereivel. - De mit szél azokhoz a fakírokhoz, akik a vallásos extázisra hioznak? - Nem tagadom, hogy vannak. ilyen jelenségek, ezek azonban a . szférájába tartoznak, ami kívül esik kísérleti kutalásaink temén. Számomra elegendő működési terrénum az, amelyen most Igomm. Elég, ba meg tudom mutatni azt, hogy a tudatalatti. a Jék életben maradt és visszatér a testbe egy olyan állapot urán is, ly egycnértékú a halállal. Ebben magában elég bUlulságot talá. Mert Ici kétclk.cdheti.k. ilyen kis ' riet után a lélek valóságában? ég, ha ki tudom mutatni ennek a léleknek csodálatos erőit, ameek fenntartják a testet akkor is, hogyha például egy nagy követ 0solnak szét darabokra rajta, anélkül, hogy ennek a lesi bárm.i 't vallotta volna. Egyik barátom, egy gyakorlott atléta, azt hitte, utúlozhatja ezt a mUlatványomat, de mikor megpróbálta, cia bátgerince. Mert ö kifcjles:ztette ugyan a testét, dc arról. hogy talattijának cr6it is kifejlessze, megfeledkezett. E.zek az er6k

potot, aztán

testilket aD l

-

M.CggYŐZ6déICm

az, hogy ez teljesen Iebelséges,

1lIft'\l~ _

ltam ki. ui hogy Iye t a török . j In s azt k dezte vajon el t k-e viselni gy opericiól ~ 11 Az fel hem, ho vél ny 'nl i és n nem élet ~I e ióról van - ~I dó vagyo vetni magamat Az orvos azonban azt válaszolta, hogy az t örv énye tiltja az olyan operációt, amelyet betegség vagy k 11 tesz szűksé gessé , miután pedig én makkegészséges voltam, a ennyiben is maradt. EZzel végére értünk a személyes tapasztalatok megt.árgyal . rnost aztán szerenern volna általáno alapokon k ő zeledn i

pro

hez a jelensé gekhez. Függeden nézetei annyira élütönek 8 többi fakiIjáoak titkolózásáIÓl. hogy valósággal csábított a puhatolózásra, Mikor ezt megemlítenem, mosolygou és be gcdte fejcmi a moodatot. Egy könnyti kézmozd~attal ki szólt: Szeretném a do got tudományos alapon tálgyalni , rnegf minden hamis S7.Uggesztiólól és IUIOSZUggesztiótól, amely többje vallásos vagy babonás eredctú és amelyekkel e t' laszthatalJanul össze van keveredve. Magam is többször ú' Iam annak. hogy ez csak árt az ügynek. Teljesen szakítottam rok hagyományaival. Más dolog a tudomány és más dolog a - mind a kettőt külön kell kezelni. Tisztelcuel nézek rá és ol kintem, mint valami., ami igen szükséges az életben, mi li erőt kölcsönöz az embemek. De- mint ön is megfigy I diában - annyira erős az ember az a h ~l and6ság, h vagy szellemek, vagy az angyalok javára irja azt, amil kizáró ját lelkiel'Ónk, saját tudatalattink idéz fe" hogy szükségcsn ki a teljes szakítást a babonától való megtisztítás és a tudomány gyarázat érdekében. Sok fakír saját önszuggeszti6j6nak ál míg másokat a bagyomáDyokbanrejl6 szuggcsztiók befol)l Ezek azután valódi eredményeket érnek el, az elvi ma hamis. Nézze csak meg a táncoló derviseket. alc.ik a forgás 128

129


Allah nevébenl

érdre hulltam a mosé egyik opa mögött és szinémán szárnyalt fel, ábftalOS odaadásban, ama Magas Erő felé, amelyet az emberekitt köriiJöt1em Allahnak neveznek- amaz Erő felé, amelynek oem tudo& nevet adni, amelyet tehát egyiptomi tart6z. odásom alatt magam is hajlandó vagyok Allabnak nevezni. Hiszen tudom, hogy e lekintetben úgyis valamennyien ugyanarragondolunk, ugyanarra a Mapsabb Lényrc, aki teayaál tart beoo.üDket és akit ~ hát bajlaodó vagyok akár egyik. akár másiknevén elfogadni Nem tudom. meonyi idő telt el, mig valaki alig hallhaIó éoekl6 hangon elkezdett felolvasni a hatalmas ősrégi Korán-kötelböl, Allah szent iratából. És mialatt a keUcmcs arab dŰDDYögés pergett az ajkár61, körülpillantotlam és elnéztem a többieket, akik engedelmes. kedve a próféta parancsának. összegyűltek alkonyatkor, hogy néhány percre visszaemlékczzcoek arra az Lsteoi Forrásra, ameJyb61 'letünkel és létünket mcritjük. MeUcttem egy öregember térdelt, bosszú, kék C$Íkos fehér selyemköntösben. Bőre halvány dióbarna S7.mGvolt és ebből a háttérből egy ragyogóan fehér fogsor csillogott ki. Miközben imáit suttogta. homlokával érintette a puha, vörös szönyeget - újra meg újra Celemelkedett és újra meg újra el6rehajolt. mételteo csipójére fektette kezét, megint suttogva imádkozott, majd kis ' lva homlokát megint a padlóra hajtotta. Egy másik öregember - aki éppen akkor lépett be és kezdte kérni Allah könyörületét. amikor k,örüloéztem - maga is nemsokára id -ods ingatva I t t, lm rült ájlalosságajba. Szömyü szegénynek tszon rongyos ruhaj ában. amely valamik.or fehér lehetett, most 7.oDban már piszkos szürkévé vájt és nem volt egyéb, mint egy szálla m roagytöm g.

131


Forradásos és ráncos arcán visszarükrözödőttaz a kemén l az él és Hah bau ki . , ,d tn, el)Dtlll tl r I elv n 0 1. u, nyu t újta ak szemel... re m éltó tbe n s w ic és valami békés d zoU IZ "1, mi It déiul ' una g m t.

I ro,

é

"

Elfordultam őle és me á m egy másik ke ;yes moszli holmi keres n k látszo t, . a bazárban l ó fiilk.éj l á salad ide . Az előírt t ttartás ott, át K J l fi I lábát kissé szérvetve, nyitott tenyerű kezével arcának ket ol füleit érintve. És dallamosan kiáltotta az üdvözletet: Isten a gyobb! Aztán csípőre elte a kezét és egy ide ig a Korin kezd zetét dünnyögte. Majd lecsúsztatta kezet térdeire, testét ki 't hajto~ ujjait széltárta és így szőlt: Hallgassa meg lsten azt,

dicséri! És igy folytatta, imádságát bajlongásolckal kisérve, idő földet érve homlokával úgy, ahogyan az ortodox moszlim 1300 esztend ő óta el6 van írva, Végül megfordult és jobb lött hátrapillantv8, mintha csak a gyülekezet többi tagjaihoz i szavait, mondotta: Béke legyt!.1l veletek és az Istennek h)".'IÖ " sége! Majd fejét bal felé fordítva, megismételte ugyaneztaz Egy ideig még guggolt, majd felkelt és nyugodtan elhagyta a Lelke kiöntötte szeretetét Allah iránt és most nyugodtan vis h ett árui közé. És sokan voltak még mások - mind f&fiak- elmerülve ságban és látszólag megfeledkezve a külvilágtól. A szemekn gondolatoknak Allah felé keU fordulniuk - IDOmlotta Mo próféta -. és ezek az emberek sző szerint engedelmesked rancsnak. Nem azértjöttek 'ide, hogy hittestvéreiket vizsgálJ ' hittestvéreik vizsgálják 6Icet - nekik kizárólag csak AlI dolguk és Neki adták. oda magukat, olyan áhitattal, amely fl tetlen maradt a velük együtt éIZÓ idegen szemtél6 számára. Hosszú kaftános kairóiak ültek, haj longtak vagy térdelte pai öltözetú. fezes üzletemberek szomszédságában. A . szegény a szerenesés gazdag mellett mutatta be hódolatát és a tudós - akinek fejében kötelek ezreinek böl ég n - nem tartotta lealázónak, hogy elfoglalja helyét a tudatlan u rek háta mögött. Ezt a demokráciál valósflotta meg Moham 132

vörös, fehér és arany falak között, e gyön -TŰ mosé szaracén tívei ti. F e I és I kifelé indul . P pu oa ú'tat láalig mozdul t, mi újra elnéztem ezt a színes jelenetet. Otl ónye elleboritott . leorl' tt3.l körül II emel ény, ahonnan egy ú . ú ft rfi zen fe a K r ' ver it, ott volt a szent ozó I e, k l karc ú oszlop között, m a finom faragá fi szekf ny, lyn k elefantcsont-be mká sos diófa aj18jain li di zlett - s min z azt a mú vé zetet ugározta., amellyel az arabok gazdagitották a világOL Körös-körül a falakon csillogó aran ybetúkkel a Koránből veti arab idézet k fiizei - minden betu nmagában is egy-egy diszítmény. A fal alsó részét k ülönbőz szíú mácványberakások alkotják. Minden téres és tágas, az éplt6k Ját. hatólag nem fukarkodtak a teIÜlettel, amikor megépítették ezt a há-'131, hogy a hívők Allah imádalára ö zegy űlhessenek, Áthaladtam a téglakockákon, majd a mozaik öve7.den és el&tem 8 hatalmas, c . knem kétszáz láb szélességű udvart. égy széles oszlopsor övezi, amely annyira kizárja a külvilágot. mintha az egész épület a Korán által ígért Paradicsomban, nem pedig a zajos Kairó .egyik utcájábao állna. A márványkockákra puha smnyegek borul" nak és a szónyegeken kis csoportokban komoly arccal kuporognak

vagy térdelnek az emberek - talán kegyes turbános tudósok vagy éppen csak sze gény polgárok, akiknek nincs dolguk és sok a ráér idejük. Egyesek imádkoztak. egyesek olvastak, mások aJUd~ ismét mások egyszeruen csak henyéltek a napon. Az udvar közepén fedett, díszes márványmedence áltou. am Iynek. fehér kupola foxmájú tetójét kerek oszlopok tartották. szines email-berakásokka1.A kút fölé magas, karcsú pálmák borítottak vérdótetót. A hatalmas négyszög gyönyörű megtestesü lése volt az egy~gnek. a szépségnek és a nyugalomnak . A béke - és term tesenAlIah - uralkodott itt. Időaként hallani lehetett ugyan a kismacsicsergését és tril lázását, amelyek ott v rtek fészket a boltek meg faragott oszlopfejek köwtt - ez a megnyugtató és szaka~ csicsergés azonban csat még jobban kiemelte az udvar djét. A. tűző délelötti nap hatalmas amyékokat vetett a nyitott udvaron. I 7.engók rám pillantottak. egy másodpercre valami kérdés villant 133


nézte a .,k'

t" és nem alvatkw~

a do-

d I sok belépett

álhallGlt

ll'aInbfJm vlíJto1ziJc.

mo .~8

cr6ditmény. am et ", ro oz g modem tÖl"m ré8c_ serege. És talan J is, hogy eze az épületek ma is megv'IIUlak.1j tezésiikkel emlékeztetik sietős és zaklatott nemzedékünk bogy milyen nyugalmas volt az a kor, amikor az emberek . voltak olyan okosak, mint ma. Ezek alatt az árnyas pálmafl vagy a boltíves árkádok mélyén Isten védő karjaiban érzi ember és nyugodIan 'tengedheti magát az álmodozisnak, mi esetre - ha éppea ana vágyik - remek helyet talál in am.. b volból nézze a város Dyüzsgését és emelkedett n&6pootról az életct...

E haJaJmaS szentély bejáraaáná1 lehÚ2t8l1l a p8IJlIQI8imat, (igen helyesen) az a rend. hogy cip&en senki se léphessen be szen~t földjéR és a falakon kíviil hagyja az urea porát. Á papucsobt a homályos fiilkéj&ól előbukkaDÓ tanpIomsml majd lefelé indultam azokon a k6lépcsókön, amelyeknek pos felületét kegyes lábak százl=zrei már gödrösst csiszoltát, . sckáns ismét elmerültem a ~ 7Jljos sikátor forga1ag6bm.

fi) Egy k.éso délután, alkooyat táj ban, álhaladtam az Is ren, amikor észrevettem, hogy egy kocsis gazdátlanul kocsiját 82 állomáson és átmászik egy alacsony, zöldre fi rácson, amely egy kis zárt ltözk.ert elkéritésére szolgáJ. A borult a fóldre a lenyugvó nap alatt, Mekka irányában, és hét percen keresztül imádkozott, teljesen megfeledkezve lőtte nyüzsg6 világról. m nézett m jobbra, sem balra; elmerült áhítalában. Ez a szép cselekedet mélyen m gfogott mű vészi hatása, mind pedig a benne megnyilvánuló szell adás következtében. A rendör. aki a közlekedést i yitot 134

tolt utca mentén. luyhyénél é&2ZeveI:tem egy n fiatalelobert - nyil . . szol . üló utvo t. HáUal a ' vasosziopáuak t'Únas710d0a és l tbamegpihent muokájábBD az éjszabi g It alatt. amely olyan t, mint egy lapis lazuli SzíRÚ ku Vicüm bangon, han It egy könyvből. amelynek lapjai már elrongyolódlak b lyb61 már rövidlátó szemével olvasott. Olyan odaadással éneIt, annyira elragadtik. saját szavai, hogy nem vette észre közelsél Szemében az Allahhoz való közeledés örömujjonpsa caillo1... BelepiUantottam a könyvébe: a K.arin egy olcsó, papirborilápéldánya voll A fiú piszkos ~ SDkadOZOtt mbát viselt. munki· nyilvm sziitösen fizették - de an:a az öröm miotaképéül SmII,álhatott volna. Szükségtelen volt, hogy údvözöljem a szokásos kóntéssel: Bia legyen wJed! Ö már megtaWta a békességet! Egy harmadik este váJtoztattam szokásos ételreodcmcn és elmcnvacsorázni a Sharia Mnbammed Ali egyik vmdégI6jébe, aho •paiak j6malc. A vendégl6 a régi negyed szívében feküdt és ealfogva még mcg&izle az 6si tradíciókat. Az idók során me . rtem és megbecsültem vörös tarbusos tulajdonosát, akinél a 6jellem a veleszűl udvariasság nem üzleti dekb6l, haegyenesen a szívből fakadt. A fehér ruhás pincér- alighogy elene 87. ételeket az aszIB10n - hirtelen visszavonult az egyik sabaés kezébe vett valamit, ami eddig a falnak. volt támasztva. Oly gédeo kezelte, hogy az ember aza hilte volna: ez a legdrágább . Pedig kiderült. hogy nem más, mint egy szinebagyott szalamelyet széttcritett a padlón úgy, hogy egyik vége pontokelet fi lé, Mekka iráoyába nézett. Miután ezt elvégezte, lebot a kemény szaJmafonatú szőnyegre. Vagy Úz percen keresztül osan hajlongott és mo ndta az imá dságokat halkan, de tiSZlán hat6an. Gondolllai most kizárólag AllahnáI tanyáztak. Het vagy c vendég taJ1ózkodotl a v~6ben s rajta ki ül csak még p' cél" volt. Mindez abban az órában történt, amikor minden b várni lehetett, hogy a vendégek nagyobb számban kez-

135


,g volt ez, l C g uttog Csodálattal töltö el buzgalma és csak tisztelettel d Ini Mo prófét· ak i bölc g kö"'t, hogyan v b az . el 1glaltságaival. Meg k II t állapttanom, az iszlám gyalcorlali értéét azo Ia al e1yek jól is 65 elyek ana h e súlyt, hogy a világi életet ' ~lebb határvooalakbl v aSS22k el a S2ltllemi élett6l. ly megmutatta száEz csak négy eset a sok kÖZíiI- négy esel, momra, hogy mit jelent az iszlw a szegényeknek és az alázatosoknak. a tudatlanoknak és a m6veletleneknek, szóval az úgynevezett sóbb O$ztályoknak.. De vajon mit jelent a középosztály és az elő­ keJ6 réteg számara? Amennyiremegfigyel nem: már kevésbé szini hitet jelentett, mert a nyugati tudományos nevel65 megingatta a vallás alapjait itt is ugyan6gy, mint minden más keleti orszjgb8n, ahov! cljutott. Nem gyakorolok birálatot, csak feljegyzem ft tényt, , t kétségtelen jelenséget, mert szilárdan hiszem, hogy a hit és a !UdotrWly egyaránt szükséges az élethez. A mobamedánok felvil ~jai most érb::mck el ugyanehhez a felismcr'ésbcz. Lálják, az iSZIámnak elóbb vagy utóbb bekell hódolnia a xx. század a modem szeDem el6U. de tudják. azt is, hogy ehhez á folyamatz nincsen szükség a ~llcmet tökéletesen tagadó materializmus érgére, Mindezek elörebocsátásával 820Ilban mégis az a tény, Egyiptom el6ke16 osztályai erősebben ragaszkodnak a valláz. mint Európa vagy Amerika el6keló rétegei. A hit akarata e él a keleti ember vérében, és 6 nem tudna szabadulni t6le ~ bénneonyire is abIDa. De ehnondorn. amit egy baOtom hiva1Blában láttam, miután az egzetes példája ~ amit cgyéb hiva.la1okban és magánházak. egyformán mcgfigyelhettem. Egyszer éppen délidóben látogatmeg és vele egyiitt ittam az elkcrülhetetlen perzsa teát, míg (') téztc hivatalos ügyeit, miután kormányzati mfelügyel6 J6t.6re elfoglalt ember voll khaled Hasszanein bég 6excellenciájának irodája tökéletesen és - a nagy. keretezett, arab betűs Korán-idézetet lesúmitugyanolYID volt, mint akánnelyik európai hivatali dolgozószocellcociája egy üveglappal borított asztalnál ült, sZlJcadaUa136

137


el6tl újabb vendég til' rtce:_ 11lI y pereeel kés6bb 6cxcc:llenc' ~

in kifo' ellene. ba most ebDlOIlClom Termém'fr:sed megD)'U'5-YIlUo hNlrv 'C<!'!IrnI'nl Sz6nyegek.et teritCUek szét, mi I lehúzta a ci szokásos módon arccal a szOOyegre borult. Teljes ti l keresztiil imádkoZlalc, mialatt körülöttük a hivatalnokok fol munkát, küldöncök léptek be, iratokat hagytak ott, majd c1tá a legtökéletesebb közömbösséggel. A két férfi úgy' ,

mintha teljesen egyedül volna, mintha sejtelme sem volnaje

temr61. Miután az ájtatosság v~get ért, felkeltek az imasz6n visszaülIde az üveglapos fróaszra) mellé és tovább tárgyal

raIOS ügyeikr6L A dolog mély hatást tett rám, mint olyasvalami, amit sobllSCÖ ni semmiféle nyugati hivatalban, sem Európ6ban, sem Amc~ Amott az emberek a déli harangszóra rOIWmak ebédelni, itt tombao ez a két férfi elóbb imádkozott, s csak azután go ~jére.

Ha mi nyugatiak hiv6k volnánk - gondoltam -, ·akkor az; . eset részben követendó például szolgálna, részben figyelm amelyet észben kell tartani, De vajon kép k leMénk-e me ennyire vallásukat? k&lkedem benne. És éppea ez az, ami Egyiptomban annyira megfogott. Is lah, a moszlim számán élő valaki,nem pedig elvont ból gaIom. Keresked6k, szolgák és munkásentberck, nemesek, közhivatalnokok a legtermészetesebbnek találják, hogy m dáSUJC közben egyszerre csak megálljanak és térdre bonrlj Jah elólt, akár a hivatalban, akár az üzletben, utcán vagy nem is beszélvea moséról. Ezek az emberek - akiknek jutna reggel felkelni vagy este lefeküdni anélkül, hogy le rövid, áhítatos pillanatra meg ne bajoljaoak Allah el6tt -. ba nem is, de erre az egyre megtaníthab1'k a nyugati vil'go~ annyira el van foglalva más ügyeivel. E ponton nem akaro ni az iszlám tanait, amelyeket majd úgyis kifejtek a maguk

138

rá abrOIC mutalni arra: yit ér ezzel szem a mi bb Uoyben, am elyet a legkülön b nea ti IÜllk. , zelj- el, hogy ember Londonban vagy eIN Yorkban eo e . del a nyilt utcán vagy a téren nyi l lkezdi . Istcot, mert úgy érzi. hogy ezt ken teDDie! Az ilyen emmi felviJág08Odott modem vagy gúnyosan kinevdnéDk. V38Y !in 4!nánk vagy való bb. bogy letanó a koc sialom akadály miant

A K-özel- és Távol-Kelet fölön a félbold uralkodik az égen és su. az utóbbi id6ben Afrika távoli vid&ei fölé is elha1ottak. Az. lám vallásának erejét azonban nem hiv6inelc: számával kell mérni, hanem azzal a buzgó odaadással. amenyel minden egyes hiv6jc

.seltetik iránta. Mi nyugatiak (endS2Je:riOt bozzáfiízzük fanatikus 'nő it · jelz6t a mohamedán szóhoz és ha nincs is tökélet iga-

zunk. azt scm lehet mondani, hogy nagyon távol járunk az igazságlól. Az emberek itt vallásuk tanait azzal a szigorúsággal tartják meg.

rnely belőlünk már kiveszett.

Miért? Kezdjük az elején. Valámikor egy férfi térdelt egy sziklás bargban, az arábiai Hira-begy sziklás lejtőjén és im'dkozou a Minnbatóhoz, hogy az első pátriárkák tiszta, rnOCSOktaIan hite ismét Iedjcn fel a népében, amely belemerült a legdurvabb bálványimádásba, abba a babonás materializmusba, amclyer összetévesztcttek

\'aIlássaJ. Ez a férfi Mohamed volt. Középtcnnettl, lobogó hajú, halvány arcü, dús szeJDÖldölcú, szészájú, kissé e1órehajló omi ember volt. Egyszerűbben öltözköön, mint ahogy az életben elfoglalthelyzetemegengedte. KereskeI, tiszta magatartásával és abvolt és tö él les becsület . Jút megbízhatóságával számos városban ismertté tette nevét. Tevánjain egész Szíriáig szállitoua az árut. Esztendór61 c uene imbolygó tevéinek h szú ra tette meg az utal ütemes lépteIcI hullámzó, aranysárga homokbudcákon keresztül, vagy sziklás 139


rnényét, Waraka üldö '

rejtelmei zatos

.

Q

fáVOleJ~ ezüst

• yos arcra. amelyein önnön tilok:za áJas:ztolták őt a ég% gyermclcéüJ. kötöu gs után e inkább sz k ' .

Khadija özv vált az elmélyült töprengés az emberi t legsúlyosabb problém fólÖtl. &nek révén váltak tudato benn kora vaUásáoalc hiány ságai és hogy mennyire nem volt alkalm ez a vallás embertársa méJyebb ösztöneinek kielégítésére. Végül is felkereste kedvenc meteJakát- a magányos barlangot a Hira-hegyen,Mekb városa k zeJében - és itt egy éjszakát töltŐn, alázalos imádságbanemelve vét a Végrel n fejé, könyörögve. hogy ne csak neki magának, nq,éDeJc is osZ1áJyrés~1 juss n a megvilágosodás. Az ima egy id6 múlva elragadIatott látomássá. a lAtomás i dén güléssé, az átlényegülés pedig JsleDDel való tudatos egyesül' változott Egyik. tityol a másik után bullott le. K.ülönös parado - a homályos barlang .mélyén bukkant rá a világító Igazságral S ekkor megszólalt egy Hang és ezt mondona: - Te vagy a kiválasztott férfi! Te vagy Allah prófétája! Ettől kezdve Mohamed, a kcreslcedó. otthagyta árubáláit, , prófClájává vált a világnak. Ő Jen il Szó. amelynek visszhangja évszázadon belül végigdübörgött három világJész felett. Rómában a SzibiUák oráJcuJumai megjósolták Krisztus eljöve lét és azután öröleTe elballgattak. Krisztusel isjött és elmondotta nítását azoknak. akik öt hallgatni kívánták, majd eltávozott, olyan fiatalon, amikor más ember alig találta meg helyét az an életben, nem is beszélve a szellemi életről. És nem egészen hats esztendő után megjelent az Ismeretlen Istennek ez a pr6fé~ja.

fi'

EI~g szerencSés volt, hogy els6 lanitványát saját feleség n lálla meg, mert egy asszony sokat tehet és UgyaD8DIlyil rontbat . férfi életében. A kÖvetkező ember, akinek elmondotta barlangi 140

öreg, hajlott hálú és vak. bő

voll, aki fi

me ette: - B ~'OOy!()5

ber

zabb ül -l~. áldc:l7.atá'~ ne . sek Mhd - ilCdCIme:Skedni eoségeid A ro ' 10 pró azonban mindig is vis Ini Ia nyo . g és a ft' . r' . Ami t pedi azért cserébe az oly Iálhatatlan és oly megfoghawJan, hogy a tömegek sohasem érthetikmeg. Minden új vallásnak számolnia kell azzal, hogy szül lés or megkövezik a közömbösek és az ostobák. . Barátai és rokonai alkották a m gtérite l Ic el csoportját.A válO6OD kivül egy csende~ házban jöuek össze és ott imidIcO'ttak. Ezalatt Mekká.b8n az emberek változatlanul végezték a primitív varázslatokon alapuló szertart á igyekezv 'onyoruletre bírni a láthatatlan szellemi haialmakat ~ imádva a külön - ro j . ket. A kis csoport azonban az Egy Istent imádta. Három esztendőn keresztül találkozott és buzgólkodott az egyre növekvő szektaa legtelj bb titokban, mert a nyilváno .gra I végzet batározta 6rája még nem érkezett el. S ekkor újra S2hlt a Hang a prófétához., mondván: - Ismertesd meg a parancsolatot, amely néked adatott! Mire ő habozás nélkül nagy gyűlésre híVla össze n~ és figyelm ztette őket, hogy ba nem dobják sutba ősi vallásukat, amely az igazi vallásnak a torzképe, ha nem térnek meg az igaz hithez. Allah haragja fog lezúdulni rájuk. Az emberek végigballgauák, de nem tértek meg - bosszúsan hagyták magára. Lelkébenazonban már lángra lobbanta tűz és egyik helyr61 a másikra ment, prédikálvaa reá bízott küldetést,Durva ruhákba öltözött és egyszeru ételeket evett Csaknem mindenét szétosztotta a szeg nyek közöu. S6t, behatolt a Kibe szentélyébe, a IWomszázhalvalJhat bálvány közé, hogy ott szembeszálljon a bálványimádókkal, nunt ahogy Jézus is behatolt a Templomba, hogy szembes~jon.a pénzváltókkal. Dühös tömeg támadt reá és követőineIc egyike dIS CSCtt, amikor meg akarta őt védelmezni141


A 526 s

ti,

. hi

Ab

hang k me emeg i. obamed azzal 1 It. hogy még szi8,orUI~ gye1mezt lte őJret ab ti yege E I kezdve nyíltan i - dömi ezdt mire azt tanáato tó~ hogy AbesszíniábBn keresseae menedéket, tgy is t mekkai hatóság bosszúja azonban tová üldözte &et; köv küldtek. a fekete császárhoz, hogy szolgáJtassa ki 8 menek II c&ásw azonban a kérés teljesítése helyett előhivatta a merlekt vezetőjét, bizonyos Dzsafart és megkérdezte tőle: - Miféle vallás ez, amely elválaszt benneteket népetekt6l? Dzsafar elmondotta neki, hogy azelőtt félvad életet éltek. nyokat imádtak, döghúst ettek és elnyomták a gyÖDgéket. ID Mohamed, Allah prófétája, aki megpanmcsolta., hogy tisztelj szellemet, legyenek alázattal az Egy lsten iránt, legyenek i k.önyöriiletesek és emölCSÖ6ek.. Majd, cbnondott néhány v Koninból, mire a csásm megjegyezte: - Valóban ez a tan, meg az, amit Mőzes hozott, ugyanegy pának a fénye. Eredj békében, mert Istenemre molldom,nem fO tűrni, hogy hozzátok nyúljanak. Menjetek szállásotokra, élj imádkozzatok a magatok módja szerint és senki sem fog h' ni benneteket! Ezalatt Arábiában egyre ádázabbá vált a moszlimok üldö Amikor 8% üldö2ók. egyike felszólította M~ hogy voltátcsodával bizonyhsa be, égnek emelte tekinIetét és így fi l - lsten nem azért küldött, hogy csodákat mdveljek. H küldött Én csak Allah üzenetét hozom az emberiséghez. E keserves időben történt, hogy Mohamed beszámolt rendkívüli esem ényrő l, amely egy éjszaka történt meg vele. el arkangya1lciveue öt toldi porhüvelyéból és így, szellemi találkozott a régi nagy próféták- Ádám, Ábrahám, Mózes. l a többiek - szeUemeivel 32: angyalok. láthatatlan világában. megmutatták neki, hogyan íródik a világ Végzete. Ez Imény után rövidesen következett Mohamed 1anaiJlak: elterjedése, ami múlhatatlanul az üldözés fokozódását von 142

N ' by ember elhatározta, hogy m öli a pr .. 6 azonban enül me l ' , égi sugaJJatra, titkon lbagyta e kál. gva p . gon, elm Medina városába., ahol kitörö lelkeI fo ták. itt be1yezte el az egyetlen általa q,ített mosé kö ét. A váro ba érJe ek napj I II az új moszlim naptár elOZ'f

évének els6 napja, noha ez a k res2iény kalendárium szerint már 22-ik évben történt Ezvoll az iszlám sorsának fordulónapja. A fi kkaiak háborút ÜZCJJtek Medina lakóinak, Mohamed v éI egy kis medinai csapal hagyta el a várost. szembeszálltaz clséggel és teljesen leverte. A győztesek to ábbhaladtak, még egy - özetet vívtak. amely azonban eldöntetlenül végződött. A k.ésőbl ütközerck egyrejobban megetósítettékMohamedhelyzetét. Egyin!s után küldte a követeket levelekkel GÖIÖgország királyához, besszínia császárához, perzsia királyához és Egyiptom uralkodó-ihoz, közölve veliiJc prófétai küldetését és felszólítva őket az isz. lim vallásának felkarolására. Hét esztendővel Mekkából való menekülése után Mohamed seregeinek élén készült visszatérni ugyanebbe a városba. Miután oem kivánt szükségtelenül vért ontani, felszólította híveit. hogy a városInyolcmérWldnyíre rakják halomba fegyvereiket és békés embemódjára lépjenek be a kapukon. Csakugyan zavartalanulhagyták 6k:el jönni-menni. Nem sokkal utóbb azonban a mekkaiak felbéllek néhány nomádot, hogy gyilkolják le a templomukban menet kereső moszlimokat és 19y Mohamed kénytelen volt megint reget vezetni Kelet felé, Mekka ellen. ElfoglaJta a várost, leholta a köbáldnyokat, békésen megtérítene a város lakóit és apítona konnányzaláL Az iszlám ettől kezdve eltetjedi egészArábiában.Vad törzsek. seglettek köréje, bogy megtanulják a magasabb rendű hitet. Mohautoljára az Arafa-dombróltevehálról szólt követőihez: - lu hagyomnektek a Könyvet, a Koráni, - mondottaszokottlashatározott módján - , roigaszJcodj atok hozzá,hogyel'oe tévedjetek. en ez most valöszínűleg az én utolsó zarándokutam. Ne téljetek iszlám előtti Szokásaitokhoz és n c lek egymás torlaínak, ba gatokra hagylaIc benneteket, mert egy napon meg kell majdjelenAllah színe előtt, aki számon fogja kémi tőletek bÚDeiteket. 143


Beszélgetés

a mohamedánok Ez történt id6&zámitásunk. 632-ik évében. Mohamed a mondAsnak. hatvaDegyedik eszten j n, c ol ' szerint s . sem pró ' ta a hazájában,

szellemi vezé.~vel

s --

volna ménékadó beIynIl választ kapni .. iszlámot illet6 különböző kérdéseimre, amelyekrevonatkozólag durva tapasztalali úton megalkottam ugyana magam véleményét. de amelyekkel kBpcsolatban nem ismertem a próféta és könyvének pontos irányelveit relkCR:Slem tehát 6eminenciájál, a Sheikh el IlWaDlOt. azt a férfit, aki az EIAzh mec:set~ kerek minaretjei és erő­ di~yszmj falai közül ir6nyitja Egyiptom vallásos életét. T~­ donképpeni neve Muwafa el Maraghi sejk. az inlézméoy pedig yn k vezetője - a mobamcdáo vilig ezeresztend s II ' központja, amelynek szava végs6 fokon dönt a bit ts a do seiben. Igaz, hogy a Szent K.ő, a meJdCai Kába- az a megszentell ely, ahová minden itbuzg ó moszlim legalább egyszer az életben el abr zarándokolni - Arábiában fekszik, viszontEgyiptomban van az Élő Kó, az iszlám agya ~ idegrendszeréDek központja. Az EI Azhar-egyetem rektora nemcsak az jszlám legiobb egyiptomi méltó ' ga, hanem- éppen az EIAzbar nemzetközi jellegére való tekintettel - ugyanilyen tekintély más országokban is. Az EI Azhar· egyclemen, amelya moszlimok büszkesége. 6sidóktöl kezdve tanít· . a vallás szél bb szemléletét azoknak. akik tökéletesíteni abrmagukat a tanokban, meg azoknak, akik teljes részi lCSSégge1 'ál( megismerni prófétáj uk, Mohamed küldelésénelc lényegét. A K<rio. ha helyesen olvassukértelmét, elómoDfitja a tudományos kutatást Istc:D és a világegyetem megismerésére - mOndOUa ne-

145


l Maraghi sejk az alább lerögzftetl beszélgetés során. _ tud'omlbily, amely i g I a 't remt:l5 és leremtmény és a tudomán an nincs ol . l t' állna az i í ai " Sót, fi ' " a prob . megtisztitsuk l a babonás és fantaszti ' toktól. _bben a törek ben éppen a tudornmy jön .E ' amikor do Yoly nagy 16ptekkel halad el az iszlámnaJc ~ek.e, nuJóinak a hJdás u fmásait rendelkezésére. Ma már valamivel jobb a helyzet, int egy évszázaddal eze amikor Edward Lane még azt írta, hogy ,,a moszlimok nem ~eD adnak felvilágosítást vallásukat érintő tárgyakról olyan . Iyeknek, akikről azt gyanítják, hogy tőlük eltérnen gondolt de azért meg mindig némi nyoma maradt a régi tartózk.odásn Nem mohamedán létemre - legalábbis nem a szó ortodox mében - nem volt egyszerű megkapnom a kívánt interjút, de utánjUássaJ és közös barátaink közbenjárása rivén végúl mégi került hozzájutnom. . Utam Kairó legrégibb, legnyüz5g6bb negycdén keresztül tett, egy széles utca mentén, amely kettévágja a bazáromt & közvetlenül a moszIim világ hldáÁnak legősibb központja. Azhar kapui előtt végz6dik. Egymásba fon6dó arabeszkek és • boltívek alatt bejutottam egy tágas, napos udvarba, miDt ahogy kok százezrei léptek be előttem erre a helyre a történejem h során. diákok, akik kés6bb kikerültek innen. hogy hirdessék Md mcd próféta szavait mindenfelé a keleti világban. hogy bibll gyarázattaJ szolgáljanak a Szent Korán tBnftásairól és örök id szítsák a moszlim kultúra lángját . Amikor bevezettek a kibalJgaaasi terembe, őeminenciája szine< és mialatt a szokásos üdvözlő szavakat váltottuk, alkalmam szemügyre venni ezt a középtermetú,komolyarcú férfit, aki . ván egyedülálló tekintéllyelrendelkezik. a mohamedánok vilá El Maraghi sejk, aki előzőleg a Szudán nagykátlija volt, télynek számít nemcsak vallási körökben, de a közéJ t előkel • között is. világi • Fehér turbánja alól két éles, átható tekintetű S7. egyenes, szabályos, kis. szürkülö bajusza, erős vonalú szája, pedig kis őszes szakáUa van. 146

Az a . . in ézmény, amelyn élén öemínenciája áll , ingy n éri a tu ' st dl ok. ezre' k, oham l . h • in it be ' t il k." ') gy do yo és 8 ormán . tIÍogatás alkatj . A szeg ' yebb diákok. ingyen kapnak koutot és la~ ös is, gy h ly II pénzbeli s 'g l iután . gi épül l nem tudják amenny ' - t fogadni, több kar . el ped

r-

más kerűlete k aminek -velkeztében maga a tanítás i részekre ozOOott. tudományos tanfolyamokat honositottak. meg, kilúnócn fi I. z It fizikai ) ral ' riumokat s fizikai és k rniai 16· adóteIIJ'lekct létesítettek, mig maga a tanítás mindenütt a legmodernebb módszerek szerint történik.. Mindezeket a reformokat azonban óvatosan vezették be, annyira' tosan, hogy a régi atmoszféra változatlan maradt, s a régi meg az új nevelési módszerek szépen megférnek egymás mellett, Miutánbeléptema fillak. közé, amelyekoszlopsorolcal és kolostorokat, folyosókat és IIlinamcket zárnak magukba, fckeu: smkállll$ alakokat pillantoltam meg, arab könyveüc fólé hajolva. Fülemet IIlCb'Ú a leckéjüket éneklő diákok ritmikusan hulJámm,dúdoló hangja Maguk a diákok kis csoportokban kuporogtak a sz6nyegeJcm a kápolnaszerií beszögeUések bolúveinekárnyékában, RÚg középen a tanár üh, Ez a tanításnak ősi, hagyományos mödszere, amelyet a régi q.ületekben miodenútl máig megtartottak. A ",gy, modem toldaJék.épúletek.ben azonban őeminenciája már megvalósitotta az oktatás reformját, mégpedig úgy. hogy az a mai kóvetebnényekhez alkal· maz.kodjék.. E törekvesben lelkesen támogatta a moszlimok ifjabb generációja, viszont jó ideig elkeseredetten kellett küzdenie megkovesedeu teológusokkal, akík nem voltak. hajlandók. belenyugodni abba, hogy az El Azhar munkájának is bele kell illeszJc.ednie a megváltozott világba. Amilyen hosszú és elkesemlet.t volt a harc, olyan tökéletes lett a győzelem. Amint a napfény utat tör - igaz, hogy csak: lepésrőllépésre - a régi Kairó sikátorszerfi zegzugos utcáiban, amint az egészségügy mod rni1íI.aS.a egyre jobban meghódítja a régi kerületcket és a friss legő kezdi elfojtani az évszázados búzt, ugy halad lépésröllépésIe il modern gondolat a hagyományhű Kelet lakói között_ Az új nem· -?edék egyre merészebben tör a régi' új gondolatok elkcrulhetetlen zecgyeztetése felé. 147


ezi

ro

re v lik. S ri csakugyaa taJáltam is J l l is si -II lfedC2llIClD MaJ'8ghi sejk ho .' fe fcb~ csíkos yemruhál, a pedig fi Ic selyemből készült bő uDÚ, b05Szú köntöst viselt. jét feb ' öv fogta köni!. Lábán lágy, sárga marokénból készült, ló orrú sarut viscll Egész ruházata éppen egyszeniségével hatott. - Tetszett nekem nyugodt és komoly magatartása is. Érdeklődésemet az iszlám kUJdetésének lényegére vona k.érdéseldcelkezdtem. őeminenciája jól mcgrigta a felete«: - Az elsó alapelv IZ, hogy csak egyetlen Isten van. Ez volt bamcd legf"obb elve is. Ennek hirdetését Isten Mohamed elő más prófétákra - például Mózesre és Krisztusra - is rábízta. med han eztatta küldecését a zsidók és a keresztények elótt is, egy felszólitva papjaikat az egyesülésre, de sajnos, e papokat k-önyösnek 1a1á1ta. Ez hit azon alapuL, hogy a teremteS Isten egy és nincs . az lsten az egyetlen, akit dicsőíteni és imádni kell, és akinek ni szüksége közbenjáróm önmaga és a teremtett nép között. A ták és az apo tolok csak közegek. akik továbbitják az ö törvén és parancsail, s buzdítják a nq,ekel, hogy imádják 6t és g meskcdjenek neki. Ó az egyetlen, akinek segitsógét keressük ülöú sek órájában. csak. hozzá S1.abac:\ ford ulni a szükség csak t6le szabad kémi megbocsátást. Az Úr - áldott legyen a - ezt mondja: Senkit se hívjáltanúságul Allahon /civül, hiszen más tan ' :v nem használhal, se nem árthal n J..: d. De ha megteszed. vat maglU! is egyikévé válsz OZ igaztaJan ob ak És ha A.I/ah bals mjlo, a téged, abból nem melhet ki mcif. csak Ö. É.r ha LJ alcar neked. senJci sincsen. aki jó . ándékill m~ggáloln '. Afi ditja fejél, aki felé akarja .rzolg ái IWzül, de Ö a megbocs . ,

könyörületes. 148

in

c'

a lélek fogwrntU(

nem határozzamegezt a r.lÖl, az i - ző id

E nézete et lehet intellek

-toznak a Korán, az Ihletett Kön 'cn

, ogy 'n amikor is az igazak me

n

~ ~ák . ukat, a pedig bűnt és ezáltal vi zaáJl az cg)'í súly a orális érzés tényez6i közö L Mert ezt mondja Allah: És bárki is teszen egy szemern i jót. azh1 pja a m Q fizet. ségi/. És bárki is tuull egy SUIfItnr)fi ros.mzt. bíilllelhbell része. sül érle. - Miben különbözött Mohamed a többi isten küldöttePI'Ó-

i élet

onoszt

f~lól?

- Mohamed próféta tulajdonk nem is kű ön -7.ik más prófétáktól, biszen azokat is az Úr választotta ki, hogy közvetírsek üzenetét az emberiségh& és valamennyien t6le nyerték megv il osodásukat A moszlimok hiszt:k is abban, bogy ezek: val am enn . pr6fétáJc:, különbség nélkül. Ezt moodja az Úr: Mondjálo/c li, hívők: hiszünk A.lla/rban ~ miltdabbmt. amit ó küldött neIáiIIk ir abban is. am;t ÜZ~ Ábrahám ~ lZnUMd b lutiJc és Jákob és ivadélali révén és abban is. ami adoJott Urunk QlIIJl. Nem tesziink különbségetközötJiik és leljesíljrik AliaJa a1caTatál. Ezt a feleletet is jól megrágta 6eminenciája, miel&:t válaszolt volna. - Az ön véleménye szerint egyik ember nem segíthet a másilcnak abban, hogy Isteat megtalálja? Ezt azért emIítem, mert annyira feltíin6,hogy az önök vallásábao ninc enek poko - Igaz, nincs szükség papokra, bogy közvedtsenek az emberés az iszlám istene között, de azért vannak tanult moszlimjaink, akik megtanítbatj ' a többieket is Isten útiaira. amint azok le fektetve a Koránban, nemk.ülÖDbeo Mohamed próféta szavaiban és l kedeteiben. Vannak az iszlámoak bi ny ilárd alapelvei, am nélkül senki sem méltó ana. bogy moszliJnnak nevezhesse magát és ameJ k alapj ában nem kü lön többi olyan vallás alapelveitól, arnelyeket Allah küldö« n - sz 6 a tolai által. Az iszlám t hát In az egyetlen vallás, am ly kizárólagosan hirdeti az Isten egyet-

149


ram. mennyi Allah: Jiá/óban. Allah ígazi valúisa dZ mJám. és azt semmi más lIem II iyeu imeJi. Azok pedig, aJdk a szml iTatOMt tisztelik, nem áJl

ellenté II vele. ha tudjákaz igazságot, l :gfel;ehb csakgyúJöl .. és kölcsönös filtékelfYség miatt. Így tehát mi népünket két osztályba sorozzuk.: az egyik, ame ~Iaposan taoulmányozza a vallás tanait, a másik pedig, amelyik nem teszi. Tisztelettel nézünk. és hallgatunk az első csoportra, nem tekintjük őket kiválasztou embereknek - csak intell embereknek. Egyetlen moszJim sem jelentheti ki. hogy ez, vagy tilos - ehhez csak Istennek van joga. VallásWLkban tebát nincs közvetító személy ember és lsten közOtl. Ez az iszlám alapköve, szont elísmerjük és ríszteljük azokal, akik életüket a szent tan nyoknak S2eDtelték és ezekhez fordJilunk, ha véleményre v&gy' nácsra van szükségünk. Épp ezért akár egy néger is - ha jára moszlim bittudományban - jogot formálhat ~ hogy tisztel hallgassák meg véleményét. Történetünk ismer egy esetet. amik trónján ülő kalifa tanácsot fogadott el cgy fekete rabszolgától járatos volt a próféta laDításaiban és mondásaiban. Természetes ilyen ember aztán nem is maradt rabszolga. - Ha szabad megkérdeznem eminenciádat: a'mosék lénye a vallás szemponljából? - Nem. Ezek azok a helyek, amelyeket az emberek ana nak fel. hogy ott ímádkozzanak, és odamennek, bogy péntek szónokla1ot baUgassanak, de miután nincsenek papok és nin ceremóniák, lUIajdonképpen a mosék sem lényegesek az i. gyakorlása szempontjából. A mosz1imok bárhol imádk Nem tOltétlenül szükséges, hogy ez éppen moséban történJ megtörténhetik bárhol. tiszta talajon. A mosék építésével tulaj képpen az a célunk, hogy a vallás keretén belül tánada1mi teremtsünk. De - bár hangsülyozom, nem lényeges - tenn . helyesebb, ha az imádság a moséban történik. - Milyen természetűek ezek az imák? 150

Nyugod 6zkodó hangon feleJle: - Amoszlim imédságnak elfogadott módja azl bogy elisméili a Koránnak bio nyol szakaszát, amel kívűlről me kell t uhúa. A:1. imádság által olyan monda kból áll, am ly hagyományosan ismeretes, hogy azokat a dolgokat tartaIma.Z7ák, amely kre az embemek gondolnia kell, ha imádkozik De újra ki kell jelentenem és meg kell ismétetnem; imádságunk célja nemcsak az, hogy kötelességünket teljesítsük Isten rinyábaD, hanem az is, hogy amíg az imádságot mondjuk, Iéi ben felernelkedjünk. A moszlim, aki ezeketa szavakat napról napra ismétli, ill andóan kell. hogy W1almiJag is emlékemtébcn tartsa őket. Ima céljára nincsenek. jobb szavak, mint azok, amelyeket a Korán e célra előirt. l",ádktJzunk Hozzád to; csaJcis Hozzád. Nem lcérünk egitséget senki mástól. csak rőled. Ez például két igen gyakran haszná.latos mondat. A tanulatlan embemek meg éppen szüksége van pontosan megfogalmazott mondaIOkra.. Imádságaink igen rövidek. Általában a Korán els6 bekezdését és hét másiIc szövegrészletet tartalma.zzá1c.. Akinek azonban kedve van hozzá, az bármely mis, tetszés szmnt kivilasztott szövegidú.eUe1 is megtoldbatja. csak saját fogalmazású imád.oo;ággal DeID szabad kiegészíteni ezeket az idézeteket. A mOSZIim napjábatI ÖtSZÖI' köteles imádkozni, Ha a körülmények megakadályomák abban, hogy imáit az előírt időben elmondja. akkor azokat kés6bb pótolnia kelL Mert lU; imádk02ásnak egyetlen óráját sem szabad elmulasztani.

- Mi a teendő akkor, ha valaki súlyos beteg?

- 1-:Ia teljesen képtelen arra,hogy az imádkozáshoz el61rt testtartásban álljon, vagy térde1jen. akkor fekve kell neki elmondani az imákat Ha pedig nW beszélni sem tud, akkor mindkét kezét halán tékára kell tennie, I5Ien iránti alázata jeiéül Ne felejtse el: testtartásunk ana szolgál, hogy az ember alázatát fejezze ki lsten előtt, azért is borulunk arcra előtte. Helyes, hogy az ember ilyen módon biZonyságot tegyen IsteD nagyságáról. - Nem túlzás az embertől napi ötszöri imádkozást megkövetelni? - Nem. Ezek az imádságok léoyegesck abból a szempontból, hogy minél gyalaabban emlékeztessék az embert Istenre, és mint 15)


Msraghi" sejk mosolygou.

az id6k folyamm &zil en JDe11!2Yi~ z6déssé IL A I arról. hogy ra zkodnak vallásukhoz. Az iszlám el ogult bitikusai t bU:Zg . g . ádj· tajClZte A Y IZ, bogy amit . ei fi tizm oevemek, az semmi . , mint szilírd özó. . . Ami pedig azt az állítást illeti. az iszlámot kizárólag wel jín terjesztett k, csak Iá bU mutatni s történelmi tény és llDalizálni keU az iszlám kezdeti idejébelll megindult háborúk valódi okait Akkor rájö n az ember ma.. ogy ezeknek a háboníkDak semmi összefügg ük scm volt az iszlám leJjesztéséveJ. Legtöbbj 00védelemból folyt, meg a törzs oltalmára, hogy m g i k a hi ő­ ket és megvédjék öket az üldözést61 és a zsarnokságtöl, amely a hiteüenek résm61 fenyegette őket, akik elúzték a hí őket hazájukból. lsten csak ebb61 az okból engedte meg prófétáj6nak. hogy fegyvert ragadjon a támadók ellen. Mert azt mondja az Úr: Allall Mm tiltja meg neked. /rogy kegyes légy és igazstigOSQ1l járj el azo&l. abk nem viselnekIIáborúl eJlened valltísod miaJt és nem íiznek Ici légetlet honodból. mert hiszen AIIDh nemi az igazságosságot. Csak azt tiltja meg neúd Allah. hogy azokkDl baráIkOZZál. dit wdlásod mÚJII IuíbonísJcodMk véled és kik.ergemek ltazódból. \lQgy segítend azoknalc. akik téged elúznet. És: Megbocsáblnk azoknak, akii; f~ ragadnak Q Iailalend: .

I a kÖ!llyörüJel~ ez áll az J tennek i l I ~ It és el&b bu2:gÓfl 1Del~~ko ézt4:jét. MiWin is helyet

em:

- Mi a célja a Mekkába vaJó zaníDdo lásuak? - Mint ahogy a mosék ~ ítik az iszlám helyi összetal102ásál, erősíti a mekkai zarándoklat az iszlám DaD2dközi testvériséget.. denember testvéraz iszlámban és a mosé meg a zaráDdokl81 ana. gál, hogy mint ilyenek, taWkozbassanaJc. Az iszlámDak a1apel egyenJóség. Az iszlám lényegében demokratikus és teljesen l minden OSZlálygyú1öletet. Az iszlám megoldotta a szegénység máit amItaI,hogyel6írt bizonyos kötelezó adonWlyokat és e~ bizonyos százalékot a gazdagok gyonábóJ, hogy azt a n k,- - ossza el Ha rnindeok.i ezt teooé, jóakarat, béke és egyl~ uralkodn' az emberiség között. Ez volnaa rnódja ~ hogy jöhessen egy egésl5éges egyensúly az 0SZIáJY0k között. Mi ber, alci lúsz Allahban, egyammgú Ie1ként ralálkozik a másik . a moséban, vagy a zarándokútoo.. így a IWály eset1eg ott "'_0 __ koldus mellett, vagy ott imádkozik. a I6szomszédságábBn. Az . egyrészt ma laDítja az embereket, hogy dobják teJre a faji, egyéb megkülönböztet · et, mig másrészt vallásos egységet berialapelveket terem hogy az embereket - ~ e:gymlássa, iszlám szemébenegyedül az igazságosság és a j~ demnck. Mert ezt mondja Allah- 6Jdott legyena neve: Ó, ~mberek, milldiryájalokiJt Ádám h É\IQ útján terem i ozbt 1~ltünJc benneteket népekü és tönsekké. hogy egymÚl merjétek.. Valóban, Allah szemében az a legnagyobb ti mélló közöttetek, aki a legigazabb. AII4h mindentudó és ism mélyebb gondolalotokDt is.

- Nyugaton az a közhit uralkodik, hogy a moham buzgók és lÜrClmetlenek. Helyes ez a felfogás? Továbbá azt ják, hogy az iszlámot kizárólag kard útján terjesztették. i jegyLése erre? 152

ell II annak okából. mert üldöztdést szenl'edtek. És Allah valóban .fegítségiiJcre is IDZ. MilltilJzobak, akiket kiílztek ottlJOlUJikból. igaztalanul. CfIIJNÍII azért. mert aZI vallják.: Allall a lfIi UTUnk.. Röviden, ezek azok az okok. amelyek általában fegyverfogásra készlették a pr6f~ és követóit. 6 maga először felszólítoUatársa. hogy oe segítsenek neki, 6 majd egyedül ford l az arabokhoz és felhívja 6ket, bogy fQglldják el az iszlámol Amazok azonban beesmérléssel fogadták, s nem voltak hajlandók magukévá leoni az új hitet, 561 zaklatták és igyekeztek rákényszeriteni, hogy változlassa ..JPeg hitvallását. Nem volt tebát más választása ÓDInaP és követ6i D1égvédésére ellenségeinek rámadásai ellen, ha fenn akarta tarumi Jah ügyét . Az ezt követ6 háborúk és hódi' k l h t kétségtelenül az iszlám elmét célouák. A győztesek háromfCle választást engedtek a Ic153


egyl-'

knek: aJ felveszik az i zlám 'tet és a gyózókkel , hl 6 fizetnek az in ges arabok felsegé1 ami I ' " - és on éd I ben ' ~l CI tovább f Iytalj a a üzdelmet ellenük. ersze étségtelen, hogy k l a h rúkat részben részben szociális, részben gazdasági k i I idezt De UtAs, gy az iszlám terjesztése kizárólag kard útján lörtént teljesen hamis. Hiszen később az iszlám elterjedt anélkül, h milyen háborúsk.odásboz kellett volna folyamodni. HiS7.eD a golok és a tatárok, akik elözönlötték Ázsiát és miat a mos legádézabb ellenfelei, elpusztították a nagyszeru iszlám civil - késóbb maguk is felvették az iszlám hitet és annak legbuzg mogat6i lettelt! Ha a történelemre hivatkozunk, és Iészrebajlás kül vizsgáljuk annak. megáJlapításait, akkor elegendő bizooy találunk bennük a fönti állilások cáfolatára. - Mi eminenciád személyes véleménye a nyugati népekről tézményekr6l. keleti szempontból, már amennyiben látásból. hallomásból ismeri őket? - hangzott a következő kérdésem. - A nyugati népek.n51 az a személyes meggyózódésem. mind a tudományos, mind pedig a szociális kultúra terén színvooaJat értek el, megjegyzem azonban. hogy a nyugati ci-\!" eiőbói hiányomak. a lelki motívumok, Csak azt a civilízáciőt D hetjük tökéletesnek,. amely számftásba veszi az ember ter1nés~ ben rej lő materiális és spirituális elemeket egyaránt, mert . ezek. egymást kiegészítik és kölcsöoöseo ellensúlyozzák.. Ami az európai intézményeket illeti. csodáljuk őket és igyekszünk is belőlük megvalősítaai, éppen Szent Könyvünk inak ösztöDÚsére: Viddhírül az örvendetes eseményeb!.t szolgáimnak., tlkik • buzdítást és követikazt, amijó helóle. Ezekazok, akika Allah zet az (} vallásába és ezeJc az értelemnek emberei. - Maga a ta is láJnogatja ezt a törekvést, amikor így szél: A bölcs igazhivöneJc elveszell kincse. amelyet onnan vesz fej, ahol azt találja. Egyetlen kifogásunk a nyugati intézmények ellen - folyra személyes szabadságnak bizonyos tűl zása, mely olyan komd lengésekhez vezet, amelyek végül magukat ezeket az inttml 154

k t pro lj' k aláásni. Bár eli erj űk, az az ember tenn les joga. nem mondhaljuk. bo lő módon ZI1• j ' fel. Az i zlámban a maga r ndj nnt azzuk ezt az elvet és így mindenkime sza megtennie bármil, ami önmagára vagy embertársaira n ~ ártalmas.

- Az iszlám kezdeteiben a b . gok azt a gyakorlatot követték. hogy a mo ékban elkü lönítertek egy részt a vallásos és világi tudományok oktatásának céljára. A nagyobb mosék ilyenfonnán valóságo egyetemekké fejlődtek ki, Jcülönösen, amikor már a diákok szállásait és a tanárok szobáit is hozzájuk építették. Különböző pénzalapok szolgáltak ezeknek az intézetcknek a fenntal1ására. Az El

Azhar is ilyen mosé volt. Amikor Mohamed Futásának hetedik. évszázadában Bagdad romokban hevert a betörő tatárok lábainál és a kalifátust ellÖrölték, A1S23IÚr Bíbarsz kinUy védelmébe vette az Abbaszida fejedelmek egyikének fiát és azt tette meg kalif"anak. Bibarsz király ismét megnyilotta az EI Amart - amelyben akkor már jó ideje sZŰDetelt a tanítás - és jótéteményekkel balmozla el Aminek következtében az El Azhar nagyobb tekintélyre tett szert és igen sok tanilványt vonzott magához. akik a szélrózsa minden irányából érkeztek, hogy tudományszomjukat kielégitsék. Ennek folytán csakhamar a legnagyobb és legfontosabb egyetemévé lett az iszIámnak az egész világon. FokOZ8lOSan fejlődött, míg végre a moszlim összesség közintézményévé vált. Nem kétséges, hogy ez olyan kiilÖnleges jelleg, amely egyetlen más mosét sem illet meg. Azok a Rfonnok. amelyeket az El Azharban életbe léptettem. arra szolgálnak, hogy a diákoknak lehetőséget nyújtsanak szellemi és kulturális horizontjuk kiterjesztésére a tudomany minden ága iranyában. Az iszlám meghagyása szerint az igazságot logikus gondolkodás Utján kell keresni. Az iszlám elítéli a vak ntánzást és megbéI egzi azokat, akik ezzel ln k.. Mert azt mondja a Korán: É.~ ha azt mondjáJe nekik: kövessétek az Úrnak parancsolatját azt felelik: nem. mi azokot a szolriJsokat követjük. amelyeket tyáin/aól tanultunk. De hitten atyáik sem tudtak semmit és ozok.k is szükségük len volna vezetésre! 155


Ami a nók fátyolviseletél il eli - hangzott a fi bizony

rend It el, ne l és oe odí a nyil)'at módon aztán a DÓk is megórizhe . ~ tisztessél a fi c í . al ben. K i . ezze] • I I g 1amely a cé It és a DÓt egyaránt megvéd i a kísértés bún ve elm é ól. A2. iszi· azon nem 'Iiszi túlzásba n fáty Iviselését - meg van engedve nekik. hogy felfedjék. arc és kezeiket, kivéve, ha Idsértést61 kelllartaniuk. Ami azt a nyugati felfogást ill ti. hogy a moszlím nőket féligmeddig rabszolgasorban tartják és mint lelj n alacsonyrcndü lényeket kezelik, ez részben nem igaz. részben nem áll összhangban vallási tanításainkkal, mert hiszen az iszlám teljes jogokat ad a nónek. Ésszerű, korlátokon belül mindent m geci n lik ami boldoggá teheti őket. tgy bizonyos konZCI'V8Úv formájú szabadságot élveznek és úrnők a saját házuk:b a nevel tetés semmiféle foka nincsen zárva elótlük.. Ellenkcz6leg, ajánlatos, hogy amennyire csak lehet, lókéletesílSék magukat.. Az iszlám meghagyja nekik sajál tulajdonukat, sót az azzal való rendelkezés jogát is. A Dók. szabadon választhatnak ügyvédet, lehetnek gyámok és gondnokok, $ől még - a bünlet6 ügyek kivételével - birák is. Igen sok moszlim n6 nagy járatosságra ten s rt a tudományokban, sok vált közismertt.é kegyes élete révén, mig mások az irodalomban lÚDtek ki. A moszlim nők rabszolgasorban taltásának álhíre abból cred, hogy némely tudallan ember, környezetének befolyása alatt, rosszul bánik I égével. De sziilcségtelen hangsúlyoznom, bogy az efféle kilengések nem lehel az iszlámot felelőssé tenni. JDI1as~U( bÉljSÜi::at

gyaraptlsAk • tcIDrenéJc eJ1eget kötl!:leu~geiknelc. H 1f'JV1~ 37l1eIIltétb:n álló a modem or lUdomill és kulturális töre . 17 E eg,az iszlám sürgeti hi k . a tudást Hiszen az Úr is azt ~ ebben a VOIll8tlclcrzlí'!lij

Mondj átok: fontoljuk. m~ mindazt. am; az egek és föld

vagyon. A Korán maga is úgy jellemzi az igazhívőt, hogy az gondo ba esik az egek és a föld teremtése fólótt. A régi moszlimok bizonyságot szolgáltattJlk: annak, hogy I ge a vallás összeegyeztetése a gyakorlati élettel és tudo anélkül, hogy azért a hívó eitévelyednéJc.. Felhasmáltált a ro és görögök bölcsészeti és tudományos munlcá.it, lcfordltouák. rák őket és ezekkel is gyarapitOUák tudásukat. Ezenfelül gy

ták a világi foglalkozások minden ápzalát, beleértve mívelést, a kereskedelmet és az ipart is. Az iszlám korai és gyors elteIjedésének éppen az volt hogy az gyakorlati, nem pedig elméleti vallás. Felállít törv ' és rendeleteket, amelyeknek cogedelmeskedni kell, de ol ket vall, amelyeket alkalmazni lehet az életre. Figyelembe veszi az emberi természet fontos követcImén kialakult szabályait, tehát tekintenel van mind a lest, mind szükségleteíre. Egyiket sem részesiti előnyben a másik Amikor az iszlám törvényesnek ismeri el az élet javainak él ugyanakkor korlátot állít az emberi mohóságna.k. és eltiltj a tól, ami ártalmas lehet számára, vagy ami megronthatná. nem hanyagolja el a lelkieket sem. Sót, éppen az iszlám az; hangsúlyozza ennek fontosságát. _. Miért kell a nőknek fátyoli viselni ük. - kérdeztem meddig fog fennmaradni ez a szokás? Állalános nyugati f szerint ugyanis a mohamedán országokban a nőket félig rabszolgasorban tartják és mint alacsonyabb rendű lények ~ a megjegyzése erre?

156

fo

i

Az áll gos euró i sem teher rola. ha keveset tud errol a nagy lásról - dc már kev é bé szolgál dicséretére az a rengeteg balh it, elynek áldozata leu. An liai barátaim közül igen sokan csak any·1 tudnak 8 mo . . o · ól, bogy azok olyan emberek, akiknek .Uisa meg n di, ho n ' gy fi l • 'ct tartsanak. Ezenkívül semsem tudnak. Kétségtelennek tartom, hogy lelkük mélyén az a 157


l' (íb'Y nevezem c . a v 1 ped ig ' . b ra'l8gg~

széleskön1 elteljed ' gén relc~Det a vonzóereje lehet II a

aK leS!:KJI)b'lIl

ndolkozó ro ' D aki bben ncgy;s7At l négyszeres gazdasági ta:bet lát - az e , kc ~e már k v bé rnbeszök ő. Ami engem illet, össze két olyan moharn dánn.aJ taiáJkoztam, akiknek való fel volt, ezek azonban. maharadzsAk voltak, akiknek nem négy, de negyven feleségü volt fejenként Ismerek néhány k é séges közrendú embert, de c ak eggyel találkoztarn, akinek a mében négy asszony lakott. VaJamennyi mohamedán közül, valaha találkoztam, körülbelül kilencvenhét százaléknak csak felesége volt Így tehát sajnálatomra, el kell oszlatnom azt a !év tet, amelyet Nyugaton e tekintetben oly előszeretettel tápláJoak. a tévhitetleszám.ítva azonban igen keveset tudnak az isz1áJnróJ. Az. iszl'm ellen gyakorta hangoztatott soknejús~g vádja .n oJyasmi,ami komoly árnyékot vethet a moszlimokra. A soknej önmagában véve nem szükségképpen hOnös, vagy erkölcstelen 56t pszichológiai és tudományos szempontból néha még kivána is lehet. Mindenesetre azonban a poligám házasságok ari.ny Keleten a vaJóságban rendkívül alacsony, mondjuk, semmivel magasabb, mint Nyugaton, ahol ugyanis fenná11nak ilyen to~, csak ott szégyenJetesneJc. titkolandónak és iUegálisnak tartj MlDdeneser:re a közvélemény ma Egyiptomban állalában ellene a poligám kapcsolatoknak és becsitsem szerint ha ezek s ' Egyiplomban Öl sz:ázalekra teszem, akkor Per.r.siát talán kél lékra, a többnejü indiai mowmok számát pedig öt százaJékra Ö

csülhetem. Nem szabad elfelejteni, hogy a Iöbbnej6ség általában szo ' volt a régi népek között és Mohamed azt már mint fennálló iD ményt találta Arábiában. Nem 6 vezette be és propagálla, mint lami.új tant, hanem egyszenien elfogadta ameglévő állapoto1, Iyellgyekezett azután etikai úton rendezni, Azt sem szabad e I teni, hogy az akkori id6k arabjai között meglehetós barbár gi állapotok uralkodtak, amelyek mélyen alatta álltak annak az potnak, amelyet ó később törvényesltett, Lehetséges volt pél 158

fel éget az elh yt fúj faai örökóljék. Fmnálllak olyan időkapcsolatok., am lyeket csu a . okás szeetesi k tri Ilo . válás oly könnyu voll, mint akár vizet merí i 8 kútból. ~ár ö ga sem igyekezett ezt túl gosan megnebcziteDi, mégi fi elmezte kő il, hogy Q wi/ás l " em~bell il me ~g~ dolgok lepr gvet It bje. Ezen fi lúl pedig úgy zabáJyozta a vá. t, bogy az méltányosabb legyen mindkét ti számára. Egy m' eldöntetlen kérdés, vajon nem helyén lóbb-e ez a megoldás , mint a mi vá.lási törvényeink törvény ített ktpmutatása? Éppígy helyt nem álló az 8 vád, hogy teljesen ~jára ~Dg~. te bivői szenvedélyét. Sőt. Böjlöket rendelt cl követ61 számára eppen azért, hogyjobban tudjanak. ellenállni szeDvedély~iknck. SDm~ űzte a sz~:zes iratokat, hogy követőinek önuralmát fejlessze. Én azonban szerettem volna végére jámi, hogy mi ohamed valóságos tanítása a többnej6ség szempontjából, tehát ro gkérdeztem 6emincnciáját: - Mi a IalÚtás a soknejúségd illet&n? És mi a tényleges gyakorlat? - Az iszlám - teleJte - megengedi a többnej&ége1, ha a t&j pírtltlanul és egyelöeD tudjaellátni feleségeiL AS2mt Korán ~a a ~ Dl:júségd abban az dCtbal, ba a félj kéPIClen arra, hogy pártatlanul VIsdkedjék. Allah is- áldou legyen a neve! - figyeJmeztet Iá. És nem It= erőd rá, hogy egyformán lcezeld valameMYi feleségedet. bárnUüppen kiwinnál is {gy cseJeUdni... Mindenesetre, az iszi. . nem ösztönzi a többnejűséget és sohasem engedte meg feltétel néllcül. Tulajdonképpen azt célozta, hogy 'Il kéjvágyó férfit, aki képtelen beérni egy asszonnyal, megmentse attól, hogy a bujálkodás búnébe essék. Az ilyenek számára megengedte a többnejúséget, de természetesen csak akkor, ba az egyenlő elbánás elvét fenn tudja tartani. A jelenlegi gyakorlat a mohamedánok túlnyomó többsé~én~1 ~, hogy csak egyetlen feleségük van. Kivételt képez az a kisebbseg, amelyet fizikai vagy anyagi körülmények kényszerítenek arra, hogy többször ~egházasodjék vagy abból a célból, bogy eJkerii1je a bujálkodásI, vagy azért, hogy eltartsen olyan szegény nóket, akikJ61 egyébként senki sem gondo. kodnék. Távozásern előtt m tg lDegmutatla a felbecsülhetellen értékG. konyvtárát, amely csodálaa» faragású cédrusfa mennyezetű terbo

8

159


rnckbcn van elhelyezve, Ősrégi pergamertra írt Koránok, cs illogó lapú és aranyozott iniciálékkal díszített könyvek. ő sr é gi kéziratok ezrei vonultak el szemem el ő tt . Egyedül ezekben a tennekben tizenőtezer ilyen régi ké:..d ratot őri znek . Ezzel véget is ért az audiencia. amelynek minden szavára feszü ten figyeltem, mert El Maraghi sejk óriási tekintélye fontossá tett minden egyes kijelentést. Kezdtem kissé közelebbről átlátni, rniért terjedt el oly gyorsan Mohamed hite, miért fogadták cl oly szívesen a vad sivatagok beduinjai éppúgy, mint Perzsia kulturált városainak lakói, nemkülönben rnindazok a népek és törzsek, amelyek a Közel- és Tavol-Kelelen laknak. Mohamednek - Mózeshez hasonlóan, de Buddhától eltérően - fö· leg az volt a célja, hogy egy látható és tényleges főldi Paradicsomót teremtsen azáltal, hogy társadalommá organizálja a (lépet, amely szabadon folytathatja rendes napi életét, csak éppen alkalmazza 37.0kat a szabályokat, amelyeket ő - az lsten küldötte - állitott fel számunkra. Buddha éppúgy, mint Jézus, főleg az aszketikus elveket hangsúlyozta, amelyek elsősorban az emberi szellem m élységeire vonatkoznak. Mohamed - Jézushoz hasonlóan - szenvedélyesen élt Istenben, de mig Jézusnál ez a szenvedély a belső királyság megtalálását célozta, Mohamednél a kűlső királyság megteremtésében összpontosult. Nem vagyunk illetékesek arra, hogy ítéletet rnondjunk, legfeljebb csak összegezhetjük a tényeket. Mohamed., Mózes, Jézus és Buddha mindmegannyi húséges és megszállott nagykövete volt Istennek - Mohamed azonban feltűnőerr kül önb özött a legtöbb keleti prófétától abban, hogya leghatározottabban ellenállt az élet társadalmi és közös kötelességeitől való visszahúzódás! hirdető tendenciának, amely pedig általános vonása a túlzott vallásos odaadásnak. Több ízben kinyilvánította, hogy az iszlám számára nemkívánatosak a szerzetesek és a kolostorok, aminthogy nem helyeselte az emberi érzelmek elsorvadását jelentő szerzetesi tanokat sem. Sajnálatos dolog, hogy az átlagos nyugati ember oly keveset tud az iszlám hitről, és az a kevés is rendszerint legnagyobbrészt téves, vagy éppen ellenkezője az igazs ágnak, Mohamed arra tanította híveit, hogy ne restelljenek térdre borulni és imádkozni a láthatatlan Királyhoz, és hogy térdeljenek le akár a nyílt utcán is. 160

Ideje. hogy megszabaduljunk azokt ól a hely telen el k é p ze l é s e kr ő l , alllelyekkel a nagy férfi, Mohamed, es nagy vallása. az iszlám tekintetében elk ő d ő site tt é k agyunkat. Itt az ideje, hogy megértsük, mi az oka ann ak, hogy nev én ek akkora varázsereje van , hogy milliók és milliók - az emberi fajnak csaknem egy hetedrésze - Afrika nyugati partjaitól Kina keleti partjaiig naponta áld óan emlegetik. Itt az ideje . hogy tisztán ítélj ük ITIeg ezeknek az embereknek. a moszlimoknak vallás os odaadás át és be lássuk. mi ért hat szánalmas karikatúrának az európaia k által gy orsan kimondo tt A llah a rncllctt az CInyúj tott , rnélys égesen áté rze tt, . ét sz ótag ú A l-Jah mell ctt, amelyet a keletiek oly alázatosan nyomnak meg a második szótagon. Már éjs zak ára járt az idő és a csillag ok ékkéveinek ezrei ragyogtak. arnikor ismét ott álltam az utc án, az EI Azhar előtt és belebámultam a semmibe. A félhold beragyogta az in digókék, felhős eget S e kkor a mosé müezz inj énck erős tenorhangja csapott fel a levegő ­ ben, magas torny ából visszhangzóan hirdetve Isten egyediilyaló voltát, S a faragott kapubejaratok. tökéletes m értani boltívek és kövezett udvarok e varosliban - amely fölött Allah és angyalai őrködnek rnindenféle férfiak hulltak térdre, Mekk.a felé fordítva arcukat és elismétel ve újra, meg újra ezeket az egys zerű szavakat: Isten a legnagyobb .


}

i T

:Az ősi AbüdoS2 békéje

'í\

- . . ..

esztend ővelazel őt .

~

öb b. rnint h étezer hogy Mohamed a tisztán szel lemi Is tenség im áda tara ébre sztette Ará bia ván dor törzseit az átlátszó ég alatt, eze n a földön már virágz ott egy vallás, amel ynek hívei kifaragták azokat az óri ási k őb á l v án yoka r, amelyeket a próféta annyira gyűl ö lt, Pedig ennek a vallásnak legfe lvil ágosultabbjai ugyanazt az Ism eret len Istent imádták, rnint ő - hitük tehát nL-"TTl volt puszta bá lványim ádat. A mai tudós egyiptológ usok ennél sokkal többet ne m is tud nak e val lásról, m ert ez már az őstörté­ net k ödébe vész, abba a korba, amelyről oly kevés az anyagunk, hogy a fátyolt leg feljebb meglibbenteni tudjuk, és legj obb esetben óva tosan találg athatunk népeiről és eseményeiról. Vanna k helyek a modem Egyiptomban, ahol - rnin t pél dáu l Luxorban - az ősrégi templomok es a moszlimok mecsetjei békésen megfé mek egym ás mel lcu, Ahogy e sorokat írom , szinte hallani vélem il pa n pák patáinak dobogását és lelk i szemeim mel sz intc látom az ara b hódítók könyny ű lo vasait. ami nt a próféta zöld zászlaját meghordozzák Egyiptomon keresztűl. Az idő türe lme végtelen... a zőld lassank ént átmegy vörösbe, fehérbe és kékbe ... maj d megint visszav áltozi k zöld re... De mindezek mögött ott hall om halványan és elrnos ódva az ősi ternp-

lornok csengő inek bong ását...! Egyiptom sohasem tud szab adulni ő s i hitén ek j elk épei t ő l. De az elválasztó vonal a múlt é:- a je len k őz ött bizonytalan. Az eltünt népek és kőd ős vallás uk légköre még mindig m eg fekszi ezt a földet, am int arról minden érz ékeny lélek tanúskodhatik. Bár tcmplomaik nagy része sajnálatosan elpusztult, vagy te tií nélkül romba dőlve áll és csak széles szarny ú de nevérek csapongnak oszlopai közölt a ko-

162

romte k te éjsza kában bar ó . magi k c' néh ány elrem ctcn holt te. tel hagytak hátra. am 'Iy l étezésiikről tanúskodik és ezeket a tes teke i: megfosztó <ik a v é rt ő l , mtg a belső r észek től az ügye balzsa mozók, a 'Ik gya l ba burkolt rnúnu á .at varázsoltak bel őlűk - mégis szellemük on kisért eze cn a régi helyeken. amely eke n talaha oly otthonosa' volta ' . Az úgyn evez ett halottak ereje sokkal ha n ma: bh gyiptomban. m int bármef más or .zágban, am ely et ism erek. Ez a megfoghatatlan érzés újra elhatalma. odou rajtarn. amiko r ou üld ögéltern magam alá húzott lába ' al Szeti abúdo 'ZI temp iomának oszlop . előcsarno kában. a hét falmé lyedés egyik ·' ben. m íg körűl őtte m különös alakok bámulta k és terpeszkedtek a fe. teu fala kon. ..ét órán k e resztű l lo vago ltam a feltölt ött orsz ágúton, ame ly cukorn ádültetv énye ' cn ~ ~ bah fő ldck en vág kere sztül és egyszerre elhagytam il kellemes, friss reggeli l cvcaő t - mert meg na pkelte el ő u indultam útnak - , amikor bel éprem a Szeti fár aó által épiteu '1· s ő , ő s r é g i szcntcly köveze tt torn ácára. Hirt elen kö rü lburkolt a Múlt , és ahogy lere lepedt em, lel ki szemeim e l őu fe l tű r t egy elme rült kor látomása. Láttam a régi k őrmeneteket , amint áth aladnak a k ő kocká kkal k irakott padlón és ütem esen, ritm ikus leptekkel közelednek az oltártennek felé. Ö szt ö nszerűen meg éreztern azt az crűs hatá st, amely ezekből a régi papvarázs lókbó l áradt, a kik e helyet központia ik egyikévé avatt ák, hogy kérjék Ozirisz áldását - azért az istenét, akit háromr étű magas fejdí sszel ábrázol nak. Istenkereső szavuk egy némelyike talán tovább g örgön az égbolt alatt századokról sz ázadokra - me rt val ami magasrendű lény jelenlétének hata lmas és megnyug tató érz ése ke zdett terjen geni és ére zt ette varázsiat ár k örű­ lö em. S jóakaratúan rámboruló szárn yai alatt éreztem , ha b')' mi nden földi "ágy úgy pe reg le r ólam. mi nt ahogy a hom ok pereg át az ernber ujjai között. Jc l l e mz ő cn írta Strab ón, il klasszikus föl drajztu dós, a maga azóta már ugyancsak cl poriadt korszak áról : Abüdoszban Oziriszt imád ják, de il templomban sem énekesnek, scm fuvo l ásnak. scm pe dig citerásnak nem szabad j átszania, amiko r megkezdödnek ennek az istennek 8 tisz te letére a szertartások, no ha által ában az ilyesmi szo ká. os az istentiszteleti szertart ásokn ál. Békesség honol t en nek az clöcsarnoknak feh ér fala i közöu, valami á lomszerű békesség. am e-

)63


l

i er6vel. Kényelmesen Ic.uporogtam a kis fi t mplom valamelyik barna papja ku ezelött -, s hagytam, hogy hely h gulata mint valami szálljon meg. Ó, milyen jó volt kis.~ magamra maradni és etfc li ni azt a Iármál, amelyet a haladás - minden áldása ellenére ' 5 kerűlhetetlenűl magával hoz! Milycnjó vo~t elfelejteni az önzés elkerülhetetlen félreértéseket, amelyek kobrakígyő módjára - . fejüket és sziszegve vágnak. felénk, valahányszor az cm . tér a beavatatlanok világába! Miért is kell visszalémi - kérde2lem magamtól. Átoknak tekintjük a magányt, s csak. fokozatosan - abban tékbea, ahogy egyre bölcsebbek leszünk - jövünk rá éldásai kell kapaszkodriunk álmaink Mount Evcrcstjére és lassank.éo hozviszoknunk az élethez a magányos csúcsok .között. Mert bertömegben, ha lelket keresünk, csak lelkct1eos~get talilun az igazságot kutatjuk, csak a.Iakoskodással találkozunk. Márpedig a társadalom nem testi. hanem lelki jelenség. tünk: egy estét valamely hatalmas szalonban, ahol negyven szorong és mégis oly magányosnak érezzük magunbl. . Szaharában voln6nk. Testek közeledhetnek egymáshoz. de szívek és gondolatok oem közelcdDck. addig öWkR:, valam magányosak. maradunk. Valaki kötelességének. érzi- hila szabályainak -, hogy meghivjon bennünket házába. M dc: nincs olt a gazda, hogy fogadjon. Csak a teste van ott, mi lől áthidalhatatlan szakadék választja el lelkünket, Az ilyen nek való bemutatkozás minden egyéb, csak nem igazi zás. Amit Isten különválasZloU, azt ember nc próbálja ö F..zirt becsülöm nagyraa Mennyei Birodalmat, C:ZI a ha got, ahová kicsinyes és triviális szokásaink nem tudoak Ezért embergyúlöl6lcnnék? Hogyan lehet embergyt1Iöl6 az, sen játs:zi.k el kis gyermekekkel és megosztjagarasait a SZl:gál)l! csességge! és az

J64

I blS7.ltbsd u . d Iyen, mint amilyen ez az abijidosi%i SJ:cntJt:hfi ... ~...y_ jükazlazembert, i I a egy~_~ ü élet pedig sokszor éppen az ilyen em'b"".··bI.r·...:..jó hírekkel bertársai közé. Emlétezetemben visszai'UQZIK&. ilnnePé1ycs fo dalmat. amelyet azok v II Ic. ki óJ telt J s6t nagyrabccsü1tem, s ogy issz;dérlli<; c1l1cClfiUheredcn. Dc ez nem smmoritotl el, mert azt is tudtam, hogy ha a a szellemi lét forrásában, s ul:ana-:I~ kifíraszt, ismét mcgfürödh fri ült oyugodtao, ki légi és boldogan térhetek vi nagy, mcgszmlelt csöndben hallani lehel lsten tiszta barÍgj ' ahogy a templomcsamok nagy csönd ssé ében most hallottam az lÚDt istenek sokb.l halkabb hangjál is. Ha kifelé fordulunk.a vi ág lé, akkor árnyak és zavarodottságok: között vándorluok, ha azon befelé fOIduhmk, magasztos bizonyosság és örök. szépség k Ves:l~ körül. Maradj csendben- tanácsolta a Zsoltáros - is lUdtJ meg. " bt vagyoklsten. Már clfelejtettük az egyedüllét régi IBÚVészdét ls nem tudiuL 'WIU.c kezdjünk magunkkal a magányosságban. Nem tudjuk. hogyaa betünk boldogs8got a belső forrásokból, ezért kell fiZr=teU sz6rak tókat és más efféléket l8I1BIIUnk, hogy boldoggá tegyenek bennimiKeL· Nemcsak, bogy nem tudunk magunkra marndni, de még csak II tari ülni scm vagyunk. kéPC5CL Pedig ha mozduladanullaItanánk tiiDket egy ideig, és helyes módon irányítanánk gondolalainka bölc Ichetoénk szert és nagy nyugalom Ic:öhöznc SZiViDkbe. J6magam csaknem néhány teljes órán kereszt1il. ültem így, \'égre fülembe újra tiktakOI.n.i kezdett az idő és ismét felnyito

szememet. Körülnéztem a vastag, rovátkás oszlopok között, amelyek ft r:aJcoztak a csarnok mentén és tartották. a súlyos tetöt. TÖI2Sük itrncgvilágitotta a nap sugara, amely átbújt a tető résein és igy Já batóvá váltak. rajtuk. a festmályck és a szines dombonntlvek. In • I valamikor a fáraó szertartásosan valamelyik 6si istenség I talán éppen maga a nagy Ozirisz elé vezelték..• Itt sorakoztak. fölött a beavatatlan szem számára oly rejtélyes hieroglifák. maga bcliízhette iu az oszlopfeliratokat.. 165:


ek, amel et az ösW " ko már 82CmblJl távolról sem fl ci6k VlIIl

m..i.nt a mu afestette ókeL A nők fio ro sését előb u e di : az idő - ezek 8 színes dombonn.. k azonban kemén k faragott szépségükkel elleoáll6bbaknak bizonyultak. Mi I telt a titka az egykori festékk knek, akikn k vidám bíbo tiszta kék színei még mai is m sgtartorták friss ességüket és még is utánozhatatlanok maradtak? S a szinek élénkségéhez méltón: rákozika finom rajz és 8 tökéletes vésömunka. amellyel ezek. a m terek - akik egykor ugyanitt álltak és dolgoztak, ahol most én tam gondolataimba merülve - a fehér köre varázsolták a Egyiptom útokzalOs élctét Minden ün látható volt a király á lása, amint a magas istenségeket imádja és áldásukal fogadj ben a külöoleges templomban amely nem egyetlen isteen szeat élye, mint a többi - az gyiptomi panteon különbözó i ége i részesültek tiszteletben. Mindegyiknek megvolt a maga szentélye, mindegyik szerepelt valamelyik fal festményen, dombormúvön egy-egy vallásos jelenet keretében, de azért mennyi közül mégis Ozirisz magaslott ki. Hét k.ápolnas.zer/i kÖlÖmbökből épült és egyik osz1opfejtól a másikig tajedö volt Íöbbek között Hérúsz és Izisz, ptah és Harakht tisztel szentelve. Izisz, a bölcsesség hatalmas, fátyolos szülöje, az anyai minden gyöngédségével nyújtotta ki karját és érintette vállon gó fáraót. Mellette lebegett a vizen szentelt csónakja i ba épített, lótuszvirágokkal díszített, kifaragott kis kápolna barátságos vizek és engedelmes szelek. csak intésére v3rta.k csónakot elvigyék abba 8 paradicsomi királyságba. llJllely nek, istennók és általuk megáldott és kiváJasztou halandó Iye. Az együg,yGek. az ilyen kép 1á1tántcsodálkozva kérdi k: lehettek 8 régiek olyan ostobák. hogy hittek ezekben 8 dor ezekben az istenségekben. amelyek. a kiválasztottakat az w

166

hely más, és az embernél magaslIbb ~tI""'~· az . tens

100002»

ben, űlőn z6 n v Ic és aJ o an pelnek i - Je~móltydiP ben rej lő iel! gz etességük sohasem változik. Plutackh zal együtt azt II rn, ho : az istenek nem kíJf1jll zöek a más és más nép a barbáro Hlgv görögök között- JI mikén'a Nap. a Hold. az ég, aföld h a lenger: /CÖZÖS tulajdonai~ -

/amennyi embernek. csak éppen az egyes nemzetek: más

más n

ven szóliljdk lJUt. Ha mai szemhatárunkról látszólag ltúotek is - müködésük ft szünhetett meg. Csak visszahúz6dtalc érzékszerveink számára ke; bé megközcUthet6 régiókba, dc mi azért ugyanúgy befolyásuk állunk. Ugyanúgy 6rködnck a gondjaikra bízott világ fölött, u úgy irányítják az emberi fcjlődés me lét akk or is, ba többé szállnak le közénk látható földi alakban. Hiszdc 82 ~en ben ugyanúgy, miDt ahogy a régi egyiptomiak hittek. benniik - mint o embafeletti lényekben. akik: &ködnek a világegyetem fejl az emberiség boldogulása fölött, akik irányítják népek beláthatatlan sorsát és vezetik 6ket nagy cIhatározásaikban, s végül, akik lIÜDdeIJ.' kit és mindent a végső töleB tesedés iranyába vezér Inek. A templomnak ez a hét szentelt csarnoka volt tanúja 8 dlz 10 gásáoak, a viz tiöc:csenésének, a tömjéoáldozatnak és az imidk:ozók mOZdUlatainaIC - mind e szertar1ásoknak, amelyek bál' . • • gy szellemi téoykcdésoek. S7Jmltanak., aszerint, hogy mit cél mit érzen az, aki részt vett bennük. Az olyan ember, akinek mew6ZOdéSe szerint csak a fizikai ténykedések egymagukban e legen 156 erények helyet1eSitélfére, bálványimádóoak számít. A2 olyan ember azonban, aki csak jelképes megismétlódését láIta bennük aDnak az ábílalnak és áldODtoknak, amelyeket teremtőjének. a minden-napi élei során bemutat - mcgerósödött igaz hitében általuk. Mig pap, aki c szmartásolcat miDt a hagyományos migia rcndszerén ~ részét k~ltc, felel6sségteljes múködést fejtett ki, meet hi ör· • vagy angyali cr6ket idézbetetl fel velük gyülekezet&en. 167


I fölötti ura l a p ztorbot az él ' "ZcltMk irányítását. jú pálca a gondolat fölöm uralkodást j l épczi. A ú n k 'le 5 földi uralom j ' . A nu rikafej ú keres fut körbe, az egyi

,,mis . s kul ímbolízálják,

az

I

bb rendű é

Milyen különös az idök változása. gondoltam, mert his zen a

az embemek a szarkofágja, aki ezt a templomot építene, Szeti üres alabástrom múmialádája innen háromezer mérföldnyire

szík, a Lincoln's Inn Fields egy kis múzeumában, londoni ug . és ingatlanügynökók lakásai között. Ha csak száz lábbal mél temetkezett volna, a szarkofágnak nem kellett volna megtenm

háros úyál a biscayai öböl köIÜI. Fölnéztem az égkélc szinűre festeD. és csilJagrajzokkal meanyezene, meg a vastag tetogerendákra. amelyeken k:~iZlIJ ég pontos négyszögei látszottak. Megint eszembe jutott. hogy világon nincs olyan mélységes kék színe az égnek. mint Egyi ban. Beléptem egy poros folyosóra és szemügyre vettem a Abüdoszi Táblát, az egyi ptomi királyokDak egészen Szeti id ~ei jed6, hierogljfa-irássaI írt listáját, amelynek segítségéve} a végre pontosan eligazodhattak az ország töJúnelmébe:n. Itt vol Szeti is, ifjú gyermekével Ram szesszel, úgy ábrázolva, amint hódolatát mutatia be hetvenhat elödje elött. A fáraó királyi feje

arcvo

. büszke, merev tartása jól érvényesül a dOlmbom11l Lábammal a finom homokot taposV8, amely a templom padl lyenként belepte, tovább tanulmányoztam a többi fali dom

meg a képeket, amelyeket királyi jelvények. vagy gyönyörű. e onalban, mélyen a kóbe vésett hieroglifa-felindok kerete2te.k In volt a sólyomfej~ embeneslú Hórusz, mereven bátJrati!~ kodva emelvénycs kocka alakú trónján, s k~t kezében LtrtVa tom hármas jogarát, a korbácsol, a pásztorbolot és Anubi pál Ez a bárom szimbolikus jelképe a valódi uralomnak. A 168

örébe aló fe1llvat'sDlH j lk ' pei. A legoa b cél. amelyet az egyiptomi beavatottak elé tűztek, az nuralom olt. zármazik a k: kr J ismert arcok végt len nyu odt kir. ~ zése, Hő ru lön állott ó ó - a kirá1 • kinyújtott k ézzel szenteltvizet öntolt 8 eserepekben álló, bimbózó lőtuszvirágokra, A tusz Egyiptom szent virága - millt abogy sok más ősi földé is -, és nyUó formájában gyönyörűen je ' . az . redő emberi szellemet. A király ily módon örökítette meg ebben a dombormű ben buz Ó od dását 8 szellemi g fejlesztése és DO elése irUl. A király háromszög letú szeg tt tölénylcét i , mely eltakaJja férfiasságM- ez a ruhadaRb ugyanazzal a szimbolikus jelenlóséggel bir ma a szabadk m k kötényének alakjában. A tötényes t8raónak. aki a templomban a szertartást véga i t ni Mest ere elölt, modem tiilcörk~ a XX. századbeli szabadkómöves, aki I páholyban jelképes szertartásokal végez a Legfőbb Ép' őrnest elOtt. Abüdosz az Ozirisz-vallás első székhelye, gyben e vallás belSŐ, titkos ritusalnak első Dagypáho)ya is volt és misztériumai a korai szabadk6múvesség első megnyilvánulási formáinak tekintbet6k. Hasas oszlopok között folytattam kutató utamat és hallgattam IZ ősi mestergerendák. kőzőtt üldögélő verebek szakadatlan csiripelését. Majd kiléptem a templomból és nyugat felé fordulva áthaladtam egy kapubejáraton, aztán bekerültem egy lejtósödO föld alatti folyoSÓba, amelynelc falait Egyiptom legszentebb írott emlékéból, a Holtak K.önyv&öl kölcsönzött idézetek és alakok boritoltilc. Ez a folyosó néhány újabban feltált terembe vezetett, amelyek a ré gész k Véleménye szerinl Szeti emlékműve céljára épültek. A.rendIáVÜI réginek látszóépületet több mint negyven láb ~ gü törmelék és szemét alól ásták ki. A középs6 szobacaícsos meoynyezetú és olyan alakú, mint egy hatalmas S7J1d:ofág. A mennyezetet 'bk' I finomao vésdt faragványok di8ZÍ~ amelyek Shúl, a le egd istenségét ürizolják, amint felemel a töldn'S1 egy balon fáraót és

169


ot vralamitlfeP orosz leirt l I agy Pírami pok elbeszéléséb61 rzdt tudomást és az felfedeznie. Könnyen lehet, hogy S li lóban síreml k al 'ltatta át ezt az abüdoszi rejtél. kriptát, amely egycdül8ij eddig feltán föld alatti termek közölt - nekem azonban az a zott érzésem volt, hogy az ered tileg valami magasabb célt szol Mi lehetett ez a cél? A kérdést egyelöre fiiggőbea hagytam. Visszatértem az árnyékos oszlopudvarba és letelepedtem egy k6kockála. Az ősi hagyomány azt ianja, hogy Ozirisz. az ember-l is itt van eltemetve Abüdoszban, valahol Thinisz lCiráIY sírjai ,ebben az egykori városben, amely valamikor in teriih el. fl fáraó !eljegyeztette, hogy amikor kezébe került a tara6k j Abüdoszban nW csak romba dőlt épületek sorát találta. A felje ezu.mt bes7lÍrool arról, hogyan kutatott a heliopeliszi papi krakban. hogy nyonWa bukkanjon ozirisz templomának, amc:J~ ~ mikor itt állott, S a könyvtárak átkuwása révén sikerült is rem álnia a feledésbe ment szertartásokat Utódai az okiratokalapj épitették a romokat, s6t további épületeket is emeltek. Ezek a lomok Thinisz város házai . között áUouaJc. Az . idő azonban v nyiüket elpusztitotta. Egyiptom történetének ezekben a legősibb napjaiban misztériumai a vallá legfontosabb megnyilvánulásai kö~ és Abüdosz állott az egész országban az: ünnepségek szempon az els6 helyen. Ez tene a legszentebb helyek egyikévé. Érezt n az 6si atmos:zférának. a ze llemi kisugárzásál, amelynek köze sem volt már azokhoz a formaszerű szertartásokhoz, ket naponta végeztek ebben a szeti király által késóbb új; szép templomban. Mert Abúdosz 6stÖl'ténete szorosan h csolódik magának Ozirisznek a történdéhez és a naptárban

kell lapozni abba a meghatározhatatlan korba, ahol az év egymásba olvadnak, Egyiptom eredetének történelem előtti k 170

még omi tÖ'M'letfrók pet. Milyen csodálato magarnben. h a tőrt I 16ni Ab - d tos , . öre a lzikai s ' , valamilyen rejtél yes fi Iyramatának közve . . , el még min .g j lebeg öttem, - Dl tó ' , 'eny . érzékszerveim ' . is, Itt, Abüdoszban állott Ozirisz első és legfőbb egyiptomi szentélye - de ki volt Ozirisz? A kérdésre a történelmi monda valami fan I I, amel egy me ilkolt emhib l tlen rmt

ber szerepel, akinek szétszőrt testrészeitutólag összeilleszten&. Lebocsátottam a gondolat méröónját e probléma mélyére és tam a feleletet .. És a múlt esöndjébdl érkezelt a válasz: Atlantisz nagyjainak egyike el6re látta annak szükségességét, hogy újabb lakóhelyről gondoskodjék szellemi utánpó . ra, s ezért Keletre, a mostani Egyiptomba vezette népét. Lassank feljutott a létnek ama emberfeletti fokára, amely már a félisteneket jellemzi és így nemcsak világi uralkodójává vált népének, hanem istenülk.é is. Kihozta ezeket a magasabb Ialdú lelkeket a halálra ftilt kontinensr61, pedig az akkor még civilizációjának tet6folcán mert az ist k már akkor gondoskodtak új hajlékról, amikor a régi még el sem pusztult. Atlantisz elsüllyedése előtt a kiválóbb szellemek különböző cso-

portjai vándoroltak ki. A nyugati o ságrészekben lakók K.özép- és Dél-Amerikába, a keleti országrészekben lakók Afrikába rajzoltak ki és ott rakták le Egyiptom nagyságának. alapjait. Hajlított testű hajóikon vitorlázta az ismeretlen Kelet fi lé és különböző helyeken és külónböző időpontokban - településetet lé-tesítettek az euroafrikai partokon. Az Ozirisz közvetlen vez tése aíau áll6 csoport a történelem elötti Egyiptomba vetődött, amelyoek partjain azután megállapodtak egy időre, majd kisvártatva felvitOlI a Níluson, elhaladtak a három piramis, meg a szfínx mell It . arn ly még az első atlantiszi kirajzás eml ékei volt ,majd Ozirisz megállapodott nem messze a jelenlegi Abüdosztól. ÉszakEgyipt mban már bennszülött lakosságot taJáltalc., amely nem 171


hog békésen fogadla őket, ha.nem - magasabb rendű ku ltúráju való tekintenel - fokozalosan befolyásuk és ura lmuk alá is kerüli. Igy sz ületett meg az alsó-egyiptomi crvihz áci ó, s truel őtt Ozirisz elhagyta vo lna n épét, rnegalakítoua vallásos miszt ériurna it nevének, rnunkájának és taní tásának minden i dőkre sz óló megörökítésére. Ezek az emberek, ezek a tört énelem előtt i egyiptomiak tehát már kulturáltak és civ ilizá ltak voltak. mie lött még L ondon kieme lkede tt vol na a rnocsarakb ól. Jóval Ozirisz t ávozása után. amikor vallásának újjá él esztésére és re ndsze rbe fog lalására volt már szüks ége, me gjelent a sz ínen egy m ásik nagy Tani rómester. egy Thoth n cvű .fé listen", aki megalapította Sza iszban az oziriszi rniszt ériumok m ásod ik öz éppontj át. t indez azonban még a történelem elötti Egyiptom be nn szü lött lako sságán ak c ő zős s é gé ben zaj ion Ic. Hogyan ke letkezett teh át Ozirisz meggyilkolás ának leg endája? E rre a kérd ésr e egyelő re nem találtam feleletet, elhatároztam tehát, ho gy azt majd félreteszem egy k övetkező elm élk edésre. Megindultam kifelé a hep ehup ás kö veken , amelyeknek eredeti felülete réges-rég lekopott. A padlót valarnikor tetszet ős mozaik bontotta, rnost azo nban már csak ap ró kavicsok maradtak az idő SL-mtorta kövezeten. Még egy utolsó pill antást vetettem a gyön yörü os zlopokra, amelyeknek sz énárul ó feje oJy sok sz ázad on keresztül tartotta a nagy, faragott kőgerendák terhét - és helyenként tartja még ma is. És ezzel befejez őd ön vándoru tam ez ősi szem ély ben. Elh agytam az udvart és kiléptem II templom el ő csarnokából a tű­ ző dél i naps ütésbe. Ott botorkal tam a kö vek és a por, a sziklatörmelék és a hornokbuck ák között, mig végre ta láltam egy m egfe lelő kil átóhelyet. ahonnan még utoljára szem ügy re vehettem az elhagyot! épü letet, Ott em e lkedett a maga fehér e gyszerűs é g é b en, tizenkét id ő verte négyszögletes oszloppa l a homlokzata el ő tt. Egy egyszeru. keskeny ajtó szolgált bejáratul. Milyen m á 'ként, milyen nagyszeruségben ragyoghatott a maga idejé ben ! A belsii palota igen fel van ékitve finom arannyal. amelyet sz épmivesek keze form ált. Látt ára a szive k ujjonganak és minden népek elkábulnak. Nagyszerűségét nemességén ek kö szönh eti. Kapu i. amelyek rendkivül nagyok. az erdő f enyöibö! készültek - dicsekszik Szeli a m űv ét ismertető iratban - , tiirzs űket tiszta arany vonja be.

172

/uirsrj oldalukon pedig bronzzal vannak

megerűsitve,

A nagy pilon-

A nu kijvébő/ k észűltek; a;; oszlopfejek gránitból ó .tz éps él.,ükkel elérik R út a szemlun áron.

IOr ny ok

~ Ilye n v olt Ab üdosz, Ozirisz isten állítólagos temetkezési helye, valójában ped ig az egyiptomi temetési rnisztériumok els ő közép-

pontja.

A pacsmák még mindig elb űv öl ően trilláztak Ozirisz I s ő szent élyének ter őomlad ékai között, mialatt a múlt álrná ba burkol ózva haladtam le a falu felé . Kedvemre való helyre tal áltam es tudta m. hogy meg fo ghatatlan var ázsa újra , meg újra vissza fog. majd ide vonzan i. Az ilyen he lyek

azok, amelyek le ny űg ö zve tartanak. Hat ásuk alól nem is igyekszem szabad ulni. Ha néha si ke rül az e l tűn ő órák egy-e gy halhatatlan pillanatál e lkap nom. csak akko r vál ik be nnem tu datossá, hogy ne m éltem hiába. Es Ab ű doszban sikerü lt elfognom eb'Y ilyen pillanatot.


Az ee~iptomi tetnplomok titkos sze.....a'*"sai

LJ

zirisz mondabeli lIIOIlI!Yilkolésának rejlélyéle akk találtam meg végre a feleletet, amikor .kissé feljebb urazva a Níl son tanulmányozni kezdtem Egyiptom legtökéletesebb ép g fennmaradt nagy templomát, Hatbor istennő denderahi szentél amelyet a puha. fonó homok teljesen betemetett és így őrzött több mint ezer esztendőn keresztűl. Fölkapaszkodtam a rendkívül keskeny és kopott északi l Itt-ott megáUtam. hogy zseblámpám fényénél közelebbről s te vegyem a faragott jeleneteket, amelyek a lépcs6följáró e hosszában sorakoztak a falakon. Ezek a jelenetek a templom leg tosabb vallásos kömen tét , az újévi körmenetel ábrizolják, maga a fáraó vezet Papok. a núsztériumok beavatottai és zászl vők menetelnek fólfelé a falak domborművein. mint ahogy val kor a valóságban haladhattak fel talán ugyanezeken a lépcsőkön. lük együtt léptem ki a félhomályból a ragyogó ~ütésbe és • ladvs a halalmas kökockák közön, elértem egy kis tempio amely magányosan és elszigetel len állt a tetőterasz egyik sar Beléprem a Hathor-fejű oszlopokon nyugvó épületbe és el lantásra felismertem benne azt a szcutélyt, amelyben a ptole időkben Ozirisz misztériumai lezajlottak. Falait f3lagott d múvek díszítik, amelyek Oziriszi ábrázolják, hever6jén. pi különböző szolgákkal és tömjénfüstölMel köriilvéve. Hi és képek számolnak be Ozirisz halálának. és feltámadás n 174

, ~ ....,UA.V

len. I tul ~ nk belemerültem a p be • regi I g;atdaö iflk,. m61"ÖÓfl t már I g mély és elég sotílig tqDd_. ken:sztül . agyam

Iferdített ei az évszázadok során bol<ásárm. majd újból való ö . ek fantasztikus maradtak. meg. Az sz dolog kulcsát az szolgáltatta, hogy hirtelen vi5S2llaRIt.. keztem a Nagy Piramisban, a Király Tennében v gigélt SZl: lyes élméoyemre, amikor az éjszaka sötétjéböl birtelen. látomásszcruen, két mpap elevenedett meg. akiknek egyike transzba ring tta t met és kiemelte belőle a tudatos szellemet. Alvó testem, amely csak észrevehetétlenül es öntudatlanul lélegzett, tulajdonképpen kómaszerű öntudatlanságban feküdt, míg a test valóban 'ló eleme kiS2állt belöle. Halott volt, akinek I lk elhagyta a testét. Élményem vég • zetével azonban visszatértem a testbe és a halál kül6ö' i e enyésztek. Mi mú volt ez, mint valóságos feltámadás . zatb:é a földi léthez, miután sikerült egy pilJantást vetnem a túlvilágra? Mi más volt, mint tudalos lét a halál utan'1 Felkeltem helyemr61 és újra megv~gá1tam a falf bnén et, bogy megeró it ·t találjak elgondolésomra. Ozirisz elnyúlva, látszólag holtan feküdt bebalzsamozott t ével a InÚmiagyolcsokban ~ de körülötte minden tészülód6 szertartás é16. nem pedig halott embemek szólt Igen. tt VOll a beavatásra váró jelölt transzba ejtett teste, OU voltak a szerpapok, meg a ro tölők, amelyek a tr8DmJlapot bekövetkezésének meggyorsltására smlgjlnak. Pontosan ez volt az a j I net, amely a miszthiumok szertaJ1ásai során ídötlen idók óta megismétlődött, Jelentése pedig...'1 Ozirisz meggyilkolása semmi más, mint az a látszólagos gyilkosság, amely t Végrehajtanak minden jelöltön, akit be akamak vezetni Ozirisz rnisztériumaiba. hogy lélekben egyesülhessen Ozirisszel, a miszték megaJapitójával. A le~gjbb templomokban mindig is kéttele terv szerint történt .pitészeti elrendezés és minden templonmak két különálló része It - egyik a rendes szertartások, a másik a titkos misztériumok 175


utóbbi t n elkülöní c. a áll rt. - tet hl"Ipn<)úicJUS b.as2:nált ik az eröl.eljes mesmerizáló mozdul okat a szokás . P l ha1á1h SQnJó transzba rio atták. am lyben látszólag az élettel ó rm k latát elv ~lette. Míg a t tehet l nül fi küdt, a I lek v magnetikus köldökzsinór segí g vel tartotta vele a kapcsolatot • hogy az élethez szükséges funkci k, magának az életmúködésoek kéte felfűggesztése llenere is gmaradtak. Ennek az av ' egyetlen célja és érte lm az volt, hogy a jelöltet meggyó:ae r' hogy halál nincsen! S a eckét a legvi lágosabb s egyben a lehe 61

gyako latlasabb módon tanulta meg. tudniillik úgy, hogy saját m végigélt.:: a meghalás ténylege folyamatát és titokzatos úton bel a lét egy földöntúli világába. Oly mély volt ez a IIaDs2állapot, h bele is helyezték egy festell és feliratokkal ellaton múmialropor amelynek fOdelét azután 1ezáIták. és vias zal lepecsételték. Más val annak rendje ~ módja szerint ténylegesen eltemették! Amikor azonban a transzállapotra kiszabott idő letelt, a ko felnyitották és a jelöltet megfelelő eljárások segitségével ismét re térítenék. Vagyis Ozirisz testének jei képesen szétszón darati így iJ1 sztették össze ismét és így tén vissza ismét az életbe. Ozi feltámadásának mondája tehát egyszerűen a misztériumok jelöl nek valóságos feltámadását jelentette. A szentély amelyben áUtam, suímtalan ilyen ,.gyilkosság ,,feltámadás" színhelye volt Valamikor ott álll a szüks éges fi hely, meg a beavatkozáshoz hasznáh többi szertartási lárgy is. kor a jelőlt átesett már a transzáUapoton és eljutott a közvetlen ébresztésig, úgy helyezték el, hogy a felkel6 nap első sugarai tosan az alvó arcára essenek. Tény. hogy ezekben az ősi időkben a magasabb I3Ilgú egyi papok - s a föpapok t.ennészetesenvalamennyien - járatosak a hipnózis és a magneti2álás művészetében és olyan mély tilrus állapotot tudtak előidézni, hogy a test valósággal a hulla ségét veue fel. A ropapok azonban még ennél is többet, s6t modem hipnotizőroknél is többet tudlak. nevezetesen aa: tartsák ébren 8 jelölt zellemét, mig leste baDszb&n fekszik és 176

tudatosilsanat benne termész fölötti él • Y ty visszaemlékezzék majd akkor is, ba már rendes tudatra ' Ily mód k ' voltak meg' , vele az beli Iéi k te sze t, .. önben testéDek és lelkén időleges elVi'ü as_ sa n egy túlvilág tudatát is. azél az úgynevezett szel1emv'lá amelynek j Iképet fi l múmiakoporsója szolgáhatta, Ez vol oka annak, hogy az egyiptomiak a szarkofágo födel ' rá ' vagy a múmia burkolatára ráfestettek és a szent feliratokba . ewJ"re-másra berajzoltak egy különös kis madárembert,. amely ott l beg a múmia town, vagy éppen letelepszik rá. Ennek a madárnak emberfeje ts emberi karj ai voltak és gyakran úgy ábrázolLák, o egyik kezével a múmia orra felé nyújtja egy dagadó vitorla hierog lifak épét: a lélegzetet - a másik ke- ben pedig egy karikaf ~ .kerésztet tart: az életet Alcár papirusztekeresre írva, akár gránit vésve, ezek a különös hieroglifik mindig a szellemvilág létezésének ugyanazt a tanát tanítják.. Amikor az egyiptomi Ha/ottak könyve az elhunytról beszél, tulajdonképpen ezekre az élőha!ot'lakra utal: emberekre, akik elcsendesült és mozdulatlan ttel feküsmek halálszerű transzállapotban, mig lelkük áts:mbadul egy másik viI' ba Vagyis, a beavatás szertartását jelképezi, Ez a másik világ rej tély módon átszövi lényl eges viligunkat és elek a szellemek igen közel lehetnek hozzánk, halandókhoz. A tudósok maguk is azt tanítják:, bogya természetben semmi sem vész el és amikor egy ember eltfiník erről a világról. itt bagyva érzéketlen, mozdulallan testét, lehet, hogy egy másikban jeleaik meg. sz.ámunm 1'tha1atlanul, de az éteri lények számára tisztán felismerhető alakban. Bár a beavatásnak ez a szertartása külsőleg valami tökéletesített bipnotikus eljöra basonlít, mégis túlhaladta modern kísérletez6iDk 1ranszeljárásait, akik babrálnak ugyan az ember tudatalallijával. de m.édiumaikat nem tudják tudatossá tenni a lét méJyebb szintjel iránL Népies felfogás szerint Ozirisz, mártírhalált szenvedett, meghalt és újra feltámadt sírjából. Ennek kövelkeztaa neve a nép száján szinonimájává vált a halál utáni feltámadásnak es amint neki sik rült levetnie halandó voltát, úgy remélték az emberek, hogy nekik is sikerül majd életre kelniUk halliluk után. A közhit elfogadtaa lélek halhatatlanságát és a síron lú.Ii életet, meg azt, hogy e megújult let fui haladva az isteDek megítélik. a lelket és

117


efkövetcU jó, vagy gonosz csdlcke_ . méltó et, rníg az azIIqj1 birOdiIJlNba és - n oziri . Ezek az el t a ome és armyit Dyújtottalc a ko nak. yi ép befog dni képes volt em ldl az áüagm1bert mé.l ' filozófiával vagy g I gyarázatoldcal za ej '. Mindez.eket a népmjlo67.nkat, és mes&et részben je1k~ rés2beo történeti útmmaaiQ1 felfogni, mint amelyek magukba 7Jimak valamely beJs6 laCI I ~ valamely belső ipzságot. amely az egyedüli va16s!g És ennek a tanitásoak: fenntart3súa a templomi papok DelIllCSale1 ~ szmartásobt végeztek, hanem bizonyos idópontokbaa Jelké~ ~~kat is tartottak a közönség S7Jimám, hogy é liZiILID1J8

veszik a miLI fo .

1 ' 9

meg6rizzék Ozirisz lcgendáját a köznép S'Zámám.. F.zdcnek az ~.knak egykis része ~ a m.íszlériumok OS7.Iályáb& tartozik, ~I~ hogy a misztbiumok könnyen érthető, népszerű tal n}'IIJ~~ - megfelelnek 8 régi görögök miszrériumjá . Iyckock Jellegzetes emléke a bajorországi Oberammeagauban cJ&dásra kerü lő Kriszlus-dláma.. Nem szabadazonban ÖI!~;sze(j~ ni .cakkel ,a valódi mis2láiumokka1, amelyek sobasem zaj nyilvánosság el6tt és amelyek már j6val többet jelentenek szinjátszáSDál. A nyilvánoseJ6adások jcJképesekés szemele v ~. árUJ~ cl SCJDDÍfCIe rejtett lilkot a né'T&ÖZÖnSég ozirisz baIáJának és fellámad6sámk régi. nqnes színrehozatalál nem lehet a titkosm.isztérimnokkai azonosítani. A nyilvános ünnepségek. és kü.lsó szertartások csak a tó smJrak és annak kídinóen meg is feleltek - de volt ezeokíviil bölcsészeti tan, meg egy titkos szertartás az intelligensebb számára. A szellemileg haladottabb és képzettebb egyiptomi a nemesség és az elókelcibb osztály tudta is ezt és ha hajlama rá, kérte felavatását.

.A ~~lomokban voltak kíi)önálJó és elválasztott épü lc m~sztt:numok számára, amelyeket a bierophantáknak nevezett csmy es viJogaton papi csoport rendezett és ezeket a titkos lásokat az iSlenek im!datára szolgáló napi szer1artások:kal párh ~o~, ~~gy azoktól fiiggetlenül végezték. Maguk az egyipio IS nu zten umoknak nevezték e szertartásokat. 178

lönböző

te

beavalottaknál taWunk is utal ' e nagyobb misztéri~ f01ö . jelleg ,mint amelyekn j - ze a

,e • -sz ' oz. tgy például 'Jdik a ntést tett ; JI, la II misztériwnobtat. a lraJ.áJ már nem ro • jó a halandók szomára. Ez csak azt j I th ne, hogy j6mahalottá vált és mégis felemelő élm~yel tért Vlssza erre a viA. hieroglifa-szoy ek az ilyen embert kétszerszilöttn k , és az ilyen beavero szabad volt bozzáfüzni n véhcz a etkew szavakat: 6. aki megirjÍlotta élelét, aminthogy a régészek , ma is találnak sirfeliratokban ilyen jelölé&cbt, amelyek. az elyt személy szellcmállapolám célomaL . Mik voltak azok a nagy titkok, amelyeket a végre beavatásra ke- 6 jelöltek a misztériumok révén megtanultak? Ez függött attól a fokoZllttól. amelyet elértek - aapasztalataik. ban nagyj ából két eredménybc foglalhatók össze, amelyek a ti felvilágositások magj't alkották. Az. alacsonyabb fokozatokban a jelölteket megismertették az emberi lélekkel, amelyet a hicrogIifák rendszere kis madáremberkált ábrázol, vagyis megoldották. a halál rejtélyét. Megtanulták. hogy a halM lUlajdonlcéppcn eltűnés a lét egyik állapotából és megjelenés egy másikban - hogy az csak: a porhüvelyt érinti, de nem scmmislti meg a szellemet és az egyéniséget Megtanulták azt is, hogy a lélek nemcsak hogy túléli halandó porhtM:I~ hanem tovibb is halad, magasabb szférák felé. Magasabb fokoza1okon megismerlcedtek az is1eni lélekkel: személyes kapcsolatba keriiltek a Tercmt6ve1 és szemtől szembe 6l1óttak az Istenséggel. Először is hiteles magyarázacát kaplák UlDIIk. amit az Ember Bukásának neveznek, eredendo spirituális szintj éról. Megvilágosodou előttük Atlantisz titkos történele, ez a tórtéDet, amely szoros kapcsolatban álloll a Bukás történetével. Ezáltal felemelték öket, egyik szférából a másikba, mig végre eljutottak az emelkedett szellemű öntudatnak ana a szimjére, amelyen az ember k.~etben állott. Így tehát - mialatt zarAndokútjukat végezték az Időben - összegyűjtönek az örökkévalóság elhullajton töredékeit.

119


yid

l

és beoyomásaim e felj I I a

ri ő si d ' éról - e rban olyan aki maga is a klasszilcu korban és aki is - legalá fokon - a bea közé tart zon, ~ tiltotta, hogy sen le leplezze tap ztalatai tehát 11 m száml mnk lő állal'nos magyuázalokIa és sejte1cmes célDsokra. A amelya I lj ebb eddig i vallomása egy bea tonnak. leiu.f:r.tól szánnazik, ízisz mi.sztái . elsó fokozatú jától, mégpedig Lucius címíi öDéI trajzirásából, ame1yból bogy a szent tudomány iránti kíváncsiságt61 sukallva too kopogtaloU a templomok kapuján. Az egyiptomi misztériumok bosszú idón keresztül h~ titkot jelentettek a külfőldíek számára, s csak. igen kés6n tó hogy néhányukat bebocsátották. és beavatták. A:z. ilyen bea azután csaknem mindig szigorú8n betartották. a titokra tett fo mukat Magának a felvételnek a szabályai is rendkívül sri voltak. ,,Naprol napra fokozódott vágyakozásom, hogy bebocsáss misztériumokra és újra meg újra fclkerestem a fOpapot azza! a get6 kéréssel, hogy végre.-valahára vezessenek be U ist szentelt éjszaka titkaiba. Ó azonban, minthogy szilárd jellem volt és hires aITÓl, hogy szigorűan ragaszkodik a hit tórvén~

szelid és kedves szavakkal - aminőket szülők használn nyafka gyermekeik kivánságát elhárítsák. - mindig kitért k elói és lel1cemnek nagy zavarodottság't azzal csillapította, b teljesebb boldogság vigasztaló reményét tartotta fenn benn mondotta ugyanis, bogy minden ember beavatásának napj nakaz istenoónek intézkedése határozza meg, mint ahogy latára kiválasztott pap kijelölése is ugyancsak az ő balározata ján történik.. Ugyanúgy, mint a többieket, engem is arra kért, hogy .' alázatos türelemmel mindezeket a rendelkezések.et, s figyo

teu, hogy kötelessegem lelkemet megóvni a túhnoMságtól metlenségtől, kerülni ezt a két hibát. Ha majd szólítanak, n kodjem, de viszont kéretlenül ne is siessek. Mert a polcol az élet er6i az istennő kezében vannak. és hogy a neki való fi

180

telés' tekin oda. mint az önk6nt s halál és az étet ve tése annyira, hogy az isteon6 reodszerint azokat szo ra ki ni, akiknek. életútja már a éh k ledík, s akik am' az éjszaka küszöbén állnak. nem külön az olyan em akikre az istennő hatalmas misztériumainak .titkát nyugodtan het hími. Az istenn6 rend k . következtében ezek az em újra m zületnek és ismét elindulnaJc az élet versenyében.. fogva nekem is be kell várnom az ~g rendelkezését. És a nagy isteonó nem csupán hiteg tni akan. k.egyelménICICJIa.retfelével, sem pedig megkínozni bosszú várakozással. Mert e re az éjszaka sötétjében világos utasításolckal tisztán figyelmezlc.. lett, bogy elérkezett a várva várt nap, amikor legh6bb kívánsá teljesíteni fogja. Ilyen és más kegyes intelmekkel viditotta fel szellememet a I nagyobb ist.eon6 úgy, bogy még alig hasadt fel a hajnal, máris lezártam maglllIUÓl az álmot és egyenesen a pap lakása felé siettem. É pen bálószobájából kijövet találkoztam vele és üdvözöltan. Elha1ároztam, hogy még a szokásosnál is ~obb állhatatossággal fogom kémi t61e a misztériumok. szolgálatába való felvételemet, amel most már jogosan kijárt nekem. De alighogy megpillantott, mcgcl6zött és igy szólt: Lucius. boldog és áldott vagy te, akit a f éges i . tennő ilyen keggyellüntet ki! Az a nap. amelyre vágyva vágyakoztál és amelycn a sobed istennő parancsai megvalósulnak kezeim állal a núsztériumokszent titkaiban, végre elérlc.ezeu. Majd jobb kezével megfogva jobbomat, 8 kedves öregember oda vezetett a nagy szentély ajtajához és miután ünnepélyesen elvégezte a kapuk kinyitásánalc és a reggeli áldozatnak szertartásait, 8 szentély titkos helyeiről előszedett bizonyos könyveket, amelyek. ci i kisilabizálhalallao betúkkel voltak írva. Ezután visszavezetett a templomba és - mivel közben már a napnak több mint a feje eltelt - magának az istennének lábaihoz ültefeU. Majd miután rámbízott néhány titkot, amelyek sokkal szentebbek, semhogy kimoodbatók lennének, valamennyi hívó jelenitIében nyiltan felkért ana, hogya legközelebbitíz napon keresztültartózkodjam az asztal győnyörűsegcilől, ne egyem 16 dolgot és ne igyam bort. Mindezeket az előírásokat alázatos önmegtagadással be is tar~ lottam és így érkezett el végre az istennónek való szentelésem ide181


'e . A Nap nyugat felé haladt és gyre közel ebb hozta az est

rse

ol

'Ól zem .nt

'

l

ikiilc külöDböz6

e ~

. den be nem aVlltottat eltlívolUot:t8k tí!~

yát;>mllftllM't, ly l ember még D m - a pap m gfo z l . zet a zent ly zivébe. ~ Talán égsz a kivÍDcsiságtól, buzgó olvasó., hogy m mondtak és mit I d velem. Elmondanám, ba S2&1badllUl mo ndanom és m gtudhatnád, ha z.abadna anod. De til mind a nyelv, mind pedig a fiU számú'a és csak. ártaJmas len . kielégíteném röpke kiváncsiságodat De, mivel talán téged j gy vágyódás sarkall, nem akartak érdeklődésed felesig . . tovább kínozni. Halljad tehát és bidd is el, mert amit mondek, igazság, Közel jártam a halál birodalmához, lábammaJ Proserpina küszöbét, megszüleuem az összes elemeken ker ismét visszatértem a fóldre. Uttam szilrnizóan fényleni a N éjszaka sötétjében, eljutottam az istenekhez odafenn és az . hez odalenn és szemtől szembe imádtam iiUí. íme elmon nektek. ezeket a dolgokat, amelyeket - bár hallottátok öket szabad tudnotok." Lucius! egy évvel később Ozirisz misztériumaiba is magasabb rendúnek S2ámitottak - beavatták. Ama kevésszimú külföldi között, akiket Egyiptomban fel tek, szerepelt Platón, Pitagorasz, Thalész, Lükurgosz, Szolón, I lichus, Plutarkhosz és Hérodotosz. Ez utóbbi irisaiban nagy kodással utal is a misztériwno1cra, részlctescn leírva a jeiké mákat és ÜDDepségeket, amelyeket a köztudat azonosítani magukkal a miszlériumokkal. holott ezeknek csak szertartási..1 giik volt De semmit sem árul el a legkényesebb titlcos ri amelyekre nézve csak ennyit jegyez meg: E múztúmmokra amelyek pedig kivétel néJkiiJ ismereteselc előtlent, ajlaIim «ny Mk megőrizJ'li kegyes némtJSágukal. Fordítsunk néhány lapot Pbúarklwsz. az életrajzfró írásai Ha na/lod azokat a me.tékEt. amelyeket az egyiptomiaJc ~l iSIeneikról - vándor/ásaikró/. da,abolcra szabdaJásvJrTól lazúindjaikról-, ne hidd. hogy ezek valóban úgy történtek. ah mondják őket. A népek mega/kollak és használmzk Itolrejtelm 182

meg világosabbJ . I az isteni termhzetú do/go megm Teltál megértő és bölcsészeti szelltmtben ~1I f elfogni tu- t'~bm· szóló történetew a lönbözó /egendálc magyaráudait. A Juúál pillanatában a U/ele II.gytJnazoJw.t a benyomásokat il. lD ",int azok. a/cikt beawdnak a nagy misztériwnokba. Ne higgy azolchan a IcözÖ1lS~es és népi történelekbett, CUMlyek olyan emberdtól származnak; aJrik az istensége1rre wmalkoz6 l~ gendtílu1l azonosítják a légJWr id6nab:1nkéntí változásaiwlJ, \It1gy a gabona növekedésével. a vetb.rel. YDgy az aratással. Wlgy akik QZl mondják nogy Oziri.a: okmr van eltemetve. amikor az elmett bázmnag elrejtőzik a földbo és akkJJr szilleliJc újja. amikor a-vetés kicsíráziJc - jól vigyázz és neess magad is abba a hibába, Irogy talán akaratlanul le/okozd és axonositsd az isteni lényeket s:zeletJreJ h áramlaJolcJuzl. vetésekkel és aratIDokkal. ajö/dnek eseményeivel és az év~k váJlozósoivaJ. Mert Q misztériumok is arra SZOlgá/Mic, hogy a történelem bUtes részleU!inele jeJMlhh meg6riz:U1c. Mindaz, amit Plutarldloszelámlhat, nem több célzásnál- valódi jelentősége azonban az., hogy a oúsztériumokbanAtlantisz titkait es pusztulásáDak történetél leplezték le a beavatottak elótL A misztériwnok lélektanicéljáról is beszél De [side et Osin de cimú értekezésében, ahol ezeket mondja: Míg itt lt!lfn Wlpni: afölti6n, testi benyomásoktólkörülvéve, nem lehet 1aJpcs0/OlJlllk~. legfelj ebbfilOZ()fikus gont/Qlkodás rítjtin érintlre:zlretiink vele. oly bizonytalanul. miIrl az tiJomI:JtJJz. Ha azonbaJa ldAiinkfebzabadul (a misztiriwnolcban) és beJtalOl a tiSZI4 Iálhatlltlan és vóJtozbatal1lJn .c elleme1c világába. ez az istm lesz lIeZI!IŐj""e • királya azolatok, akik hozzá tartqznaJc és akik helégítheJetlen vágyakcz.ással nézik a szépséget, amelyről embe,ajka nem beszéJJret. Ízisz misztériumainak céljáról a következőkben emlékszik me . Ezen a m~don jo bban előkés=ü/hetnek az Elsó és Legföbb G ,,dolat ismeretének elnyerésére. amelynek keresésére az istennó buzditju őket. Ez okból never.iIc az istennő templomIJl /seionnak, uudWJ orra az örök és önmagától /élező Lényre, akiI el lehet eni, ha ke/ló "'ódon közelítik meg. Ennyit mond a görög Plutarkhosz, Most nézzük, mil szól szíri ' 1amb/iclrus az egyiptomi mi . tériumokról, amelyekbe beavatták? I 3


Ihr)tl~ · . is lö;ki/ ' j ~es"

Az . erúéveL Á%t 1JIfN<1~ t is . egYefiIJ az . Jad. azok léle:úsének tudata s lS • b m '/'tOWIt raJaiJk rá a szü/aé.g is a sors i ' et: H~. . ' tehát ",egf0 1Jl, hogyan szabadu11llJW.J meg eZeJrWI a bir őL Enn lfogva niltr.s m . tás tölük. milli az istettek . erde. Ez a ~a az . is, amikor a papokútjón feJemelik a 1 az islt!llSéglu?z. .' Proclus is a beavatottak közé tartozott. Hallgassuk meg ot l . . A felavatá.fokban"és a mís:lériwraolcban az istellek sok ~l mulQl/c()z.na1c. sót, néha egészen eltorzitva jelentkeznek. Megj l sük néha emberi alakbantörténik. néha azonban ellől e/lérófo ban. Ez alakok némelyikenem ts isten és csak riadalmalUlt. Milyen vallomást tesz PlaJón, a nagy filozófus? Ez isteni fe/avalíJs következményeként nézóivé wilunk egy li fényben ragyogó, különlege.c: és szent látomásnak -:- u~r dig magunk is megtisztuJunk és fewabadulunk allol a porhuve1yt. amelyet testnek new!Zünk és amelyhez ez idó szerint úgy vog)/Un hoZUÚlóve. mjnl az osztriga a kagylójához. Megállapítja ábbá, bogy a misztériumok végső célja: vi vezetni bennünket"azokhoz az elvekhez, amelyekhez az emberi az idők. során bGtlenné vált. Homérosz, aki maga is a beavatottak. közé I8rtOzotl, az Qdlában a következő ajánlással fordul olvasóihoz; Siessünk. IY!püljünk és feníUiik ki vitorlóinkDt, hogy elirjillk . zad drága, rég nem láto"földjére- ami Iblyegében oem más. Platón gondolatának költői kifejezési fonnája Egy másik hírneves, külföldi szármaZású beavatott: M6zes valójában csak félig' sWnított h~bemek, miutin szüleinek. egyiptomi volt. Mózes jiratos volt az egyiptomiak. minden bölc ségében _ mondja az ÚjtestamenlUUl. Ez a megá1lapi~s - ~enn ben szó szerint kell venni - annyit jelent, hogy az egyiptomiak l mélységesebb tudása is nyitva illt előtte. Ez pedig nem leb egyéb, mint a misztériumok során leleplezett tudás. . Ugyancsak a Szentírás jelenti ki, hogy Máu.' jlJtyolt bontolt cára. Ennek a fátyolnak minemúségére nézve közelebbi utal' t IdlOb'a Win

o része- QIM1Y

tov.

er -

punk, ha tovább olvassuk, h ",ind a mai napi ulWJ.JlÚánálfe/lebbentel/eniil marad ugyanez Q fi' l. P tolzj oz intézett . levele.) Ami ana m a orin bogy in oem téoy l es fátyolról, banem olyan t'ityolról töntnik említés, ami szavak utj közölt d gokra, vagyis 8 ' A Mózes állal i l fátyol tehát tulajdooképpen a mis"Ztériumclkba tönénc beavatása alkalmával tett némasá . és titoktartúi lOg2lda), mán vo ozík, Mózes azt az isme amellyel ren I ll, on váro h' lemplo~ iskolá i , tanulta. Eza város - amelyet a görögök, amikor Egyíptomo elfoglal , Heliopolisznak neveztek el, de l a Biblia is on néven emitt - egykor .. ól néhány • föl yi volságban, északi irányban egy síkságon feküdt Annak a fennsik· nak a lábától, amelyen a piramisok ~ egy s~t ÚJ veze a síkságon keresztül Heliopolisz szent városa felé. Heliopoliszban ugyanúgy, miDt Memphiszben - a piramisok kömyékénck misik.

azóta elblntvárosában - a NagyPiramist tckioteUék a mi ziériumok . legf3bb szentélyéoek. Hc1iopolisz el • t és ve együn eltúnt a ~mplo~ is: a vár~ r~ba dőlt agyagfaJai és a templomok. oszlopt~~ke1 ma már J6 tizenkét lábnyira süllyedtek a l3laj színe alá~v~e azt az egy vörösgránit obeliszket, am ly a templom bejáratánál emelkedett. Ez az obeliszk- ugymw:, amelyet Mózes is gyakran látott és amely mellen nyilván sokszor elbaladt - még ma is megvan és ez a legrégibb obeliszk, amely Egyipl ban fi radt..Más tanítványok is jelentkeztek, miot pillék, amelyeket a bJd4& lángja VODZ - többek közölt Platón, a filozó fus és Hérodotosz, a törtéoelÍIÓ kopogtatottennek a templonmaka kapuján. Ök is láaák ezt ~ obeliszket. amely ma miDt magas, tústaJan k6szál elhagyottan áll azoo a földön, amelyen már csak a parasztók szántjálc a rog Pedig édestestvére aonak a mAsik viharvert obeliszknek, uoelyet Ill, Tbothmesz állított fel a heliopoliszi Nagytemplom el6tt és amely most Londonban, a Temze partján áll- és Kleopátra Túje o Ven Anglia e világvárosából emlékezteti a ÜJ'g6-f0rg6 emberiség t a múlt tílvoli és hatalmas civiliziciójm.. Ez a magasba töro obeliszk valamikor órszemként állott a templom bejárata e!c5tt, míg az oldalán tal ' atő feliratok mélyen bevésett hieroglifa-írással hirdetik a templom építésének töl'ténetél De

185


l. mi l arra I vabanijféle bevésett iiratot "viseljeD: egyben SZCDt jelkép . . i pinmi ' öd n. li j . v It v l s és viiiBi lUdo/;nán,}loli~ oak, tizenháIomeza papn vcmdékével ' tanárával. hBtalmas lak sáiiíval és hím kónyvt ' , amelyböl . öbb a vil ' ghíni xandriai kÖUYVtáJ' fejl ődött ki. Az ifjú Mózes itt lépkedett szertartisos lépáekbl el a templ mok körü l, itt hajolt papiru sztekercsei [ólé és itt töltött szimoa árá mély éges gondolkozásba é magányos tö pren be merülve, . Mózes már mint gyennek is kivéte lesen komoly volt és ill hal adást tett mind tanulmányaiban, mind pedig jellemében, ho csakhamar dicsöségesen kcresztüljutott az összes beavatási fok ton és elérte az adeptusok ritka és legfelsőbb fokozatát" Most csak: a hierophanta~jelleget kellett megszercznie. És a misztéld moknak ugyanebben az iskolájában, ahol tanult - Hehopolísznak; Nap VárosáDak nagy templomával kapcsolatos iskolájában - , ny te el ezt a kilÜDtctést is. Most !BÚ' 6 vezeldl be jelölteket a • riumok Icgmagasabbjaiba, Ozirisz tilkos szertartásaiba. Abban az időben más neve volt, mégpedig egyiptomi neve, az félegyiptomi szánnazásána.k. mcgfelell Ez az eredeti név sziph volt. (Ez pedig nem puszta ötlet az fró részér61, mert a n továbbá a templom nevét, valamint egy-két más tényt M.aoctho . egyiptomi fcIjegyzésciböl mcritettem, míg a többi adatot s Iyes kuralásajm révén MlapflOttam meg.) Amikor a nagy vállozás beállott életében - amikor elfugad sors és az istenek által nibizott lciildetést -, ezt az eseményt izraelita névvel való felcserélésével jelezte. Minden tanult e mi hisz a nevek erejében. A név mágikus értéket jelent szám igy vette fel Ozarszi ph a Mózes nevet. Az akkor uralkodó fáraó kemény, anyagias felfogású, cook és kegyetlen volt. Úgy bánt az izraelitákk.a.l, hogy ez az üld keltette Mózesben az együttérzést és felkavarta az ereiben Col ber vérsejteket. Sikeriilt kjszabadftania a héber törzseket a ból és rabs.zolgaságból, s kivezette öket Göszen völgyéból, ősi történelmi úton, amely id6t1en id6k óta az összeköner Afrika és Ázsia között, ugyanazon az úton, amelyen késö 186

leon lovagolt és csaknem belefulladt a tengerbe. amikor S elé úl Ic t to e ó il Dib . . összekeverve a pusztán bal lomáson I puló lálye Az Hunk egy P Icu n nev k- n óz ' onitanak. Eze a k:Öl " llWl~k lényeg azt a t tartalmazzák, amelyet Mózes népével k.ö. zölni j naIC tarto~ hozzá e n hány, a vilag teremt ére és az emberiség st örténetére vonallc:ozó többé~kevésbé történeti tényt. Mózes, mint adeptus, ismerte és használta is a beavalOuak szent írását, más szóval a hicroglifáklÚ harmadik, vagy titkos szell em i értelmiikbcn. Amikor megalkotta a Pentateuchot, annak szövcgét egyiptomi hieroglifákban írta meg. Ez a szöveg tehát csak a hieroglifákat ért6 beavatott papok SZánWa volt hozzáferbet6. Miután azonban az izraelirák letelepedtek Pal Zllnában és már ~zadok suhantak el a fejük fölött, a hicroglifik ismerete egyre jobben elkopott. A papság is lassan-lassan egyre kevésbé ismerte Icimagát a jelbetúk között és csak nagy nehezen tudta kisilabizáIni 6ket. Ami n meglepé tény, ha elgondoljuk. hogy magában Egyiptomban is a Krisztus el6tti negyedik században már teljesen kiveszett a hieroglitik ismerete. Amikor közel. ezer eszteod6vel az izraelitiknak Egyiptomból történt oagy kivonulása után Izrael vénei ÖS$zeszedtI* azt a könyvgyújtcményt, amelyet ma ótestamentum néven ismerünk, óriási akadályt jelentett Mózes írásainak héberre való leforditása. Mózes ugyanis ezeket adeptusi min6ségébco. írta., márpedig ~k a vének - bármily tanultak voltak is - nem voltak adeptusok. Igy alJán igen sok félreértés fordult elő. Jelképes kifejezéseket sm szeríntí értelemben vettek, a hieroglifák. képeit tényleges tárgyak képeinek tekintenék, míg egyes képletes kifejezéseket tökéletesen rélremagyariztaJc:. Egyetlen példa elegendő: a teremtés hat napja M6zes elgondolása szerint hat hatalmas korszakot jelentett, amelyekre csak jelképesen hasmálta a nap kifejezést olyan okokból. amelyek minden beavalott számára közismertek. A tudósok azonban, akik szó szerint fordilOtták a szöveget, azt hitték. hogy Mózes valóban csak huszonnégy órás napokra gondolt A. Bibliának ezek az e könyvei tehát különösen hangzanak a maguk sm szerinti szövegében - különÖ5en, már csak. azért is, mert

187


rendldVUi 2VÍl:>tot:m' misztériumok taoiltMairulk

elme:2lé.s6beln

Az Ssi miszt~"Ltmok

• bbek egyikének kell lBt i mi o ik a beavatási SZertarW l o transzából élette kelte . ta

I .el

.

'.\ '

~~

~7Dk'

~

~

_ oz &li . . """""'*. esküt tettek. hogy sohasem fogják elárulni azt. amí a S7.:aJ.tclt &lakoo belül törtéot. Mindenesetre nem s23b8d elfelejteni, hogy évente aréoylagkevés embert avattakbea misztáiumokba, tehát azoknaka szemé~ lyeknek a száma, akik a titkokat tudIák, egy időben sohasem volt sole. Az esküt pedig oly h~gesen betartOUák., hogy egyetlen rqi író sem árultael soha a világnak ~fiigg6en és te.ljesco, hogymibal álltak tulajdonképpen ezek a misztériumok. Mégis femlIDlndtak bizonyos cél7Jisok, klasszikus SZCI7J5k mepjegyzései, meg egy-két moodat és vésés a fefuarolcon, ami eICgald6 ahhoz. hogy legalább fUrÓIag bcpi1laolást oyabcssünk az &kor e bonWlyos ildémtényéDck valódi t~­ szetébe. És m6r az ilyen futó bepillantás ismcggylízbet bC:OnÜDUl arró., hogy a misztáiumok célja -legalábbis keni és még romladan ál· lapotukban - magasreodú volt, s vallási, bölcsésmi és ertöksi célokat egyesftett. ,.Isten veled, te, aki In06t olyat éllél át, amilyet még $c)ha ál nem éltél és aki emberből isten lettél" ezekkel a szavatb1 bű­ csúztJllták a magasabb rendfokozatú beavaloUak az újco;ot. Bárki számára meg volt engedve, hogy kopogtassaoak a misztériumok templomaioak kapuján - az persze megint mis ~ volt, hogy bebocsátották-e. Mint Pitagorasz rnondotta, amikor visszautasította a krotoni akadémiájába jelentkező nemkívánatos tanítványokat: Nem minden fából lehel Merlrur-szobrot faragni.

A felavatás elsó szakasza - amely a túlvilági lét bizonyítását célozta - borzalmas és félelmetes élménnyel járt, amely min tegy elő­ játékául szolgált a lélek-test ébredésének. A2 alsóbb fokú felavatások. allca1mával - bár nem mindig - volt egy idöszak, amikor gépi zkőzőket vettek igénybe . hogy elhítes-

189


sék. a .elölnel, bogy v ami f Ile n ékba v gy , ár p ~ - vagy vadál ok támadják meg. tgy p . ták ki léle j le ' lét és báto . . t. A Icg Ielmet b m gpro ta ' az vol amikor ' ot b fokozat - szembe k az alvil hátborzongató tményeivel, abban az id652:aktlli ikor idólegesen tisztánlátóvá v ' t. ..,Aszellemnek ugyanazon gyötrelmeken és izgalmakon kell resztúlmennic a halálban, mint a nagy misztériwnokba való bea tás alkalmával. Az első fok nem más, mint csupa té dés bizon talanság. küszködés, bolyongás és sötét ég. Majd elérkezve B baj ílIet61eg a beavatás küszöbére. minden szörnyű ~nben ~ minden c upa borzalom. remegés és felelem. De mikor ez a J~ I végct ér, csodálatos és isteni világosság tűnik fel... az ember tökc tes és beavatott. s mint ilyen, szabad, diadalmM és gy6zedelmes Igy sétál be a boldogok birodalmába." . . .. . Ezt az idézetet Slobaals örizte meg egy régi feljegyzésalapjan ez is alátámasztja más bcavatouak élméllyeit. A régi papiruszok úgy ábrázolj6lc a jelöl~ amint Anubisz, a. kálfejú isten. a MisztériUlJ'lQk Mestere vezeti be a láthatatlan VI

küszöbén k.eRsztü1 a bOr2aImat kelt6 jelenségek közé. Az ismeret, amelyet a beavatottak ezekben az iskolákban elsaj títottak, tulajdonképpen az c1s6 civüi23ciókból örökölt primi igazságok átszármaztatása volt és ezért kellett vigyázni rájuk, ho tisztaságukat megőrizzék.. Másrészt ez a magyarázata annak, ~

ezek.et a titkokat gondosan rejtegették és oly féltékc:nyen ón profin szemek elől. _ A beavatásra szánt jelölt álomállapotát nem szabad osszeza a közönséges atommal. Az valami transzS7.ero "lapot volt, amely tudatos én felszabadulásával járt - valami mágikus álom, amel tartama alatt a jelólt paradox módon mégis ébren volt, csak ép egy másik világban. , .. De még súlyosabb tévedés volna ezt a balalmas ~~~ ~S~, veszteni azzal a lelkiáUapottal, amelyet a modern hipnotiZörok I nek elő. Alkalmam volt megfigyelni különböző hipnotikus jel geket keleti és nyugati országokban, és eDnek folytáo mcgállapi. tom, hogy - bár egynémelyikük egyenesen a csodával volt ba . _ ezek mégis alsóbb rendü jelenségek. nem pedig megezentelt elj 190

SzáJÍlol tarthatnak tudomány mélyebb szellemi értéloik..

érdeklcSd

de rt· DcS ennél

R a piram i tapasztalt élményem, részben a templomok falék.ftm i Ic taDúsága pján módom volt rekonstruálni ozirisz legtitkosabb s.zertutásainak rejtélyes drámáját. Ez a felséges szertartás scm több, sem kcvesebb, mint olyan eljáris, amelyben hipaotikus. mágiku á túlvili gi erók egyesültekabból a célból, hogy a jelölt lelkét elv4Jass7Ík nébáD.y órira, sat sokszor Déhány napra földi tmét61, hogy aztán örökre tudalositsák emlékezet&en életének ezt a dönr6 élményét és a jövőben is mindig annak a hatása alatt éljen. Azt, amit a legtöbb ember, mint a bit tanitását, hisz:.a lélekneka halál után való feltámadását, lj most már mint személyes ébnmyt fogadhatta el, illet61eg hihette. Hogy ez mit jelenthetett SDmíIa, azt csak azok tudhatják. akik maguk is testek hasooJó élményen. Még a m8i modem karbID is akadnak emberek, akik ezt az élményt önkéntelenül és váratlanullegalább részben - ~Itik. Ismerek egy esetet, egy volt repiil6tiS1J esetét, akit a bAboní alan egyszer egy sebészeti mútét végrehajlisa céljából elaltanak. Az érzésteJenfr&lek kiilönös batása volt: meg. szüntelett minden fájdalomb2etct a testben. anélkül azonben., hogy valóban elaltaUá volna. Ehelyett azt érezte,.hogy a leveg&en lebeg az opericiós asztal fölött és oly nyugodtan szemléli az egész mGtétet, mintha valaki másnak az operáci6jat nézné végig! Ez az élmály rendkívüli hatással járt egész egyéniségére, mert materialista létére ezentúlbirmi kezdett a lélek valós6gában és ez a bit új reményekkel és új célOkkaliöltötte el. De bát kik voltak tulajdonképpen ezek a hierophantík, ezek a Mesterek, akiknek hatalmában áJJott az emberben ilyen csodálatos változásokatelőidézni. A magasabb rendű tudásnak e tiszteletreméltó órz:6i a dolog természeténél fogva számszerűen mindig kevesen voltak. Egy idóben nyilván Egyiptom összes ffipapjai, valamint a papi testület néhány más magasabb rangú .tagja tartozott soraikba. TItkos tudomAnyuk ~lölt oly féltékenyen órködtek, hogy Egyiptom neve a klasszikus Időkben magát a rejteimet jelentette. A párizsi Louvre egyiptomi o ztályán van Ptah-Mer, Memphisz papjának sírja, amelyen a sirfelirat a követkc7.61cet mondja: Ó be-

191


S%l!tI'I~~{yn~k

miszteÍUlfUlibo' emm; sem voú borított le mindenl, a,,", I loti.

II • -li ' I v6 I tá 01 kell tartaniuk a k~ és i esi . kat ezekr kisér kt I, amelyek során a j é é el játszott, 21 'ly n kézenfekvő volt, hogy . dom gyöngyöt dobni a dism elé... De még vaIószinúbb, a legtöbb ember nem is volt keJ16képpm fc észülve ana, ho éljen gy ilyen élményt, amely könn~D órül , vagf ég őd etett, Épp ezért ezek a titkok mindig i kevesek tul . alkották. Sokan kopogtattaIc hiába a misztériumok templ kapuján, míg mások a sorozatos megpr6bált tások után elves bátorsí kal és nem mertek további beavatásra jelentkezni. képpen - a belső kiválasztás és selejtezés segítségével- a . umok az ősidők legexkluzivabb intézményeivé váltak és a g san 6l"ZÓtt ajtók. mögött lejátszódott titkokat a beavatottak védte a kiszivárgástóL Mindenki, alci kilépett ezek mögül az mögül, most már örökre hozzá tartozott egy titkos b!':rsaság amely magasabb céllal és mélységesebb megértéssel ro~ profán tömegek közön. An mondják. hogy azo!; akik rész mi • é!';uMo/cban, nemesebb JelJ:Jíek, ;gtlUlhbok és jobbak m lelcinlelben - hja Diodo",", egy szicíliai utazó. Ezek. a beavaWolc azonban nem szoritkoztak pusztán ra. A régi eivilizáeiők a távolabbi &kortól örökölték ezek I tériamokat, amelyek egy részét alkották. azoknak. a kezdeti seknek. amelyeket az istenek az emberi faj számára tettek.. tus d6tti időkben csaknem minden népnél megvolt a mi intézménye és hagyománya. Többek között a rómaiaknak, • nak. a britanniai druidáknak, a görögöknek. a lCréIaiaknaki iaknak, a hinduknak, a perzsáknak. a majálcnak és az . ánoknak is voltale megfelelő templomaik. és szatartásaik, tandó számára előírt szertartások rendszerével egyetem totelész nem habozott kijelenl ni, hogy véleménye szerint szig boJdogulása az eleusziumi misztériumok.on alapul. megjegyezte, hogy azok. alá! ismerósd III minlérium kéze

mes reményeket biztositanak maguknak a ha/áj órájára

zött a régiek közön, akik saját bevallá.suk szerint - va 192

célzásaikból kivehetóen - be voltak avatva a 'ztériwnok sorol ~uk ri .d . Dok, biloni ip SiZDpbok dráJrnaiJró, A. i ü - It . zo ón tó ény om , Ci ep ezoszi Heraklitosz, Pindarosz és Pitagorasz nev . Még. i Japán . - a dzsfu-dzsi ori" Ic ma~lS&tlb foko' tán lyan lj ' Y et ak e ismernek éppen azért, me yan ' kat tartalmaznak, amely csak k l . A iet ill egy o n ek k "1, am k JnéJneriilc ojlja • A megfoj ' való . os ténye mindössze egy percig laJt - C2Után • . tölt t t z ól g han nyúlik cl fi helyén. Ebben az áll t. szell ki d I t éböl túlvilági élményen ik át, ~d mitor a haláira kiszabott időszak eltelik. mmere feltímasztja egy RljI Iyes rnűvelet gí é ,amelyet I fordí tatlan n ven ~ pó-nak hívnak. Aki ebből a csodalatos állapotból újj ' ed, az tt ől fogva beavatott lesz, Éppígy a SzabadlcÓlnÜVesség is mind a mai napig megőrizte ezeknek az intézmény knek a maradván 'L IDat gyökerei Egyiptomba nyúlnak vissza. A szabadk&núves t k Pitagoraszra hivatkoznak, mint az ősi beavawttság példájára - vajon eszükbe jut-e, hogy Pitagorasz beav !ása is Egyiptomban t őr­ , r? Akik a S7Jlbadk6mívcsség fokozalaÍl megáJlapítol1álc, átvell& u egyiptomi misztériumok számos jellegzetes szimbólumát is. Az emberiség feltartózlalhalatlan romlása magával hozta a ádi Mesterek eltűnését, illelőleg visszavmmlásáL Sötét . zemély Ic I tek helyükbe, akik megvetendö torzképeW aljasították a misztériumokat, míg gonosz emberek, akik a fekete mágia eRljét kntatvégül is hatalmukba kcrftelték ezeket az inlémtéoyek.et mind gyiptomban. mind mindenütt másutt, és ami eredetileg szmt és dosan őrzött, tiszta intézmény volt - amely arra szolgált. hogy g6rizze a szellemi tudás fényét -, most becsvágyő erók romboló ö7..évé vált. Ezek történelmi tények. - és ezek vezettek az őskor önyórúbb drágalcóvéoek teljes elvesaésére, Deha magaa titok. elveszett is, a beavatási szertartás halBlmas élének emléke fennmaradt azoknak. az embereknek a tudásában, ~bb ido~ a beavatottak ragyogó listáján szerepeltek. os papirt1SZSZÖveg és a falfelirat bizonyítja, mennyire tisza régi egyiptomiak az oziriszi SZCJUrIásokat és milyen áhitaé

193


· Volt u .. ame yben az uJt Ici id I hüvelyéből, hogy a Ri • túli élet igazság' bizon yí , kor II lélek már a lét legmagasabb szfi 'ba, magának II Terem biroda emelkedett. E cs t foly t során az e ges elméje kapcsolatba került a legma asabb rendű istenISég v; len tudatával. Egy rövid idórenéma és áhítatosegyesüléWen el .fela Mindenség Atyjában és ennek a futó kapcsolatnak s zeh Ifthatatlan eksztázisa eleg d6 yolt ahhoz, hogyegész maga megváJtoztassa az élettel szemben. Evett a legszentebb elede l amit az élet csak nyújthaL Tényleg és valósággal újjászületett, legmagasabbrendű értelmében. Az ilyen beavatott tökéletes tus lelt és a hieroglifik szövege az ilyent úgy em1iti, mint aki mot tarthat életében az istenek kegyá'e, a halála után pedig a dicsomi állapotra.

Ez az élmény olyan önkívületet jelentett, amely b'r küls61 sonla1os voll, bels61 g azonban C életesen elülött II beavatás nyabb fok.omtainak. hipnotikus tnms:zhoz hasonl6 állapotától. az II hipnotikus em, vagy az a mágikus cerem6oia, amely ezt I ná idézni. csak a legmagasabb Mesterek - akilc maguk is istcoségcikkel és álvctté1c akaratukat - legcsodálatosabb istali tű erejük segítsegével tudták el6idé:mi a jelölt lelkében amekQII s6bbmldú lénynek a tudaláL Ez volt a legmagasabb és legtsebb n:velició, amely egyiptomi ember számára lehctség vagy amit modem ember, bár más eszkö2ök révén. elérhet.

A beavatás szertartása tulajdooképpc:a kicsinyitett másolata annak a folyamatnak, amelyen II fejlődés révén az egé&z keresztülmegy - azzal a különbséggel, hogy az előbbinél a fo

a transzha helyezés mesterséges eljárásá.nak igénybe... 'te meggyorsul, mig a másiknál a lelki és fizikai fejlödés úton folyik le.

194

yamat mögöU ~Iő elv az vo l ld l g n m g egy m 'ly Ileta.IWklllS k · · , yek között ö tuda lki és emi 1hetDek egy o yan eljö rév , amelyet C$Ü a bicro!me'I1llz. Az ily m t öntudatlan ál ba t ös ül I mára l" fi ikailag i halo tűnik, mig a misZlérium j Iképes nyelvén szö a az i1yeu em J~szállt a sírba vagy hemettetett a sírban. 1i ti életétől megfi a szenvedély ól és vá tól mentesülve a jelölt valóban lott volt minden földi dolog számára, míg tudata. lelki énje - ugyaDcsak időlegesen - elvált testétől. Az emberszámái-a csak ilyen állapotban volt lehetséges megpillaolani a llemvil ágot úgy,amint azt maguk a szellemek látj6k, némi istenségeket és angyalokat, át&zárnyalni mérhetetlen tereka1, megismerni saját legtitkosabb áljét t s megismerni a valóságos btenl Az ilyen ember jogga! mondhatta, hogy meghalt és feltámadt, hogy mind jelképes, mind pedig szó szerinti értelemben si feküdt és átment a feltámadás csodájm, életre ébredt, hogy új értelmezéssel nézzea halált és éljen lOvább szivében isteni eredeti élettudattal.A Mester, aki mindezt előidézte. valósággal rányomta Uzjegyét és később is ak ketten a le~ láthatatlan kötelékJcel füzódtekegymáshoz. A lélek halbatatJanságánaketinélete most már több volt számára puszta elméletnB: bebizonyított tény volt, amelyet t ök élet n igazoltak előtte.. Ha újból napviJágra ébmlt, joggal eImondbatta magáról, hogy tökéletesen átalakulva és sullemileg újj" zületve tért vissza a világra. Átjutotl a poklon és az égen. és már ismerte mindkeuó titkát. Ha köteles is volt sértetlenül megórimi ~ ket a titkokat., másrészt köteles volt ettől kezdve életében és maga. tartaSábBn ama túlsó világok valóságos létéhez idomulni. A halhatatlansag abszolút bizonyosságával járt az emberek köron é noba ezt tudatot magában tartotta, akaratlanul is kiáradt bel61c a hit, ez a bizonyosság embertársai felé. Meger&ítette öket reményeikbcn és hitükben annak: a titokzatos és tudatalatti távolbaérz&nek a segitséel, amely mind ig is mGködik ember és ember k:6zOtt, Nem hitt bbé a halálban. Csak az éleCbcn hitt - az örök. önmagában létem, 1.

'l

195


kéI:lC~k, IUne lvtlJ(C( a

f

-

tatlan énjébc:n rej • . Ez az, igazi jel nt ' Haloltak KOnyvének.

l azo je e lD611 egy papírusZlÖmeg. amely részben a holtakra, rés:zbco a l' ho ltakra - teh' t a vatoualaa - vonatkozik. és ennélfo ~varos. Hogy első, redeti és itdolgozatlan fonn'jiban misztériumokhoz tartozott, azt többek között a következ6 származó részlet igazolja: RendJdvülMgy titkok IcOnyve ez. S, féle (Profán) szem ne láJluusa - mert romlás lészen rajlJl. Rej el, hogy létezésérö/5e tudjanak. Mert neve; If Rejlett Templom tendnek KÖ1f)'Ve-. A Halottak Könyvében az elhunyt személy {valójában a bea

neve eJ6tt gyakran Ozirisz neve szerepel, Az ősi szöveg I váltomtában 8% elhunyt igy I magáról: tn Wlgpo.\' UgyanoNUl1I szánru:r%lam, ahonnon le é3 IÍgy éjek., mikén' az m - amivel igazolja azt a magyarázatot, hogy a halott Ozirisz képpen azo no a tlan zban fi k ő, U zólag halot!beavatand A pittoreszk szépségű Nu-papiroszon a diadal ma beav o sóbi> így kiált Cel: Én, én Wlgyok Oz'; D;csöséges lettem. ott illlem Oz; . JlJszobájaban if vele -II szii!eltem és jialalsagomal oe együtt újitom meg. MegnyilOlIlJm ar. isteMk száját. Azon Q WJök, ahol ó ült. Á Halottalc KötryVe mis helyén meg: Feleme/ad/em az imádolI istenhez. o Nagy Ház Me.s' Ezt tanították 8 miszt érium ok, ez k a valam ikor oly hír már oly lekicsinyelt intézmények.

asi

Megérhetjük tehát az vallások valódi jelent&égé hogy hóseik. az emberi lelket, ezek kal djai pedig azokat

196

lélek tesz az égi - .

gk

. t ni alkatrészén k me negyvenkét bra való leg az j lenlegi szellemi szét.eseUségél ldáz· 8 történe k .az a r ze, amikor Ízisz összegyújti te8U~et darabj 't ' :o új életre kelti, azt j U, hogy az . Ié - a misztériumok révén - elérkezik. a tök I • tes harmóniáho~ amelybdl a test ' a lél együtt mük.ödik tel m párhuzamos az vonalával. Ami ig az ő d ti egys ' ghez való visszatérést Jelenti. Egyiptom legfels6bb refl(1ú tana, ami egyben a beavatottság legmaga.ubb fokozatainak e életi alapját is alkotta, az volt, hogy az emberi léleknek végül is ..issza kell térnie ahhoz az isteni Unyhez, akiból elÓ6ZÖI kisugM7.0tl és ezt a visszaté ' t nevezt k úgy. hogy QzirU.Tzé válilc. Hinek a , bogy az ember itt a földön is esetleg azonossá válhat O.zirisszel A beavatás titkos szertartástönyvébeo, a Haloaak K.öny\Wen a j I It felszabadult lelke hosszú ' v delmes alvilági utazások $Orto nemcsak amuJetteklcel védi magát, hanem azzal is, hogy bátl'aD kijelenti: tn vagyoIc Ozirisz. 6. vak /éJek! - mondja ugyanez a szent írás -fegyverkezz '/ fi / a misztériumokfáJclyájával' a földi éjszakában fel f ogod f edezni a etil/ogó lcépmárodal, égi énedet. KóvesJ ez: az isteni vezetöi és ó

lesza te vezérJlJ szellemed. Mert nála van létednek; a múltnak is Q jövendönek a kulcsa: A beavatás tehát annyit jelentett. hogy új életszemlélet tárult fel, mint egy szellemi látomáS, amelyet az emberiség nem látolt ~ az őskor óta, amikor a p icsomból az anyagi világba zuhanl Az ójból való felern lkedés ólja a misztérium volt, amely fokról fokra zetett mind feljebb és feljebb, egészen a megvilágosodás tWlcáJlapotáig. M gmutan mindenekelőtt azt a rejtélyes vilá got, amely a fizikai anyag kü~n túl fekszik, majd leleplezte a titkok I~agyobbikál - az ember saját isteni lényegét. Bevezette a j elöltet az alvilágba, zben , hogy próbára tegye jellemét és önwalmál, zben pedig azért, hogy tmításban részesítse, majd mennyei szfé· rikba kalauzolta, hogy i t bátorságot öntsön bel' és boldoggá (e. lia e célra a delejes . om őz nyúlt, az nem azt. jelen.

197


váJau;tOl1iAk.. de U~..._ ,~ 'es álom ig ybcvét c: t ft

l 'l - a

. ott dÜD

i: . h l

.

a természt!tlld:, mert ez m

J:2:OImnJ~Cl'lMt< ' ol ' •

Ifi

l~trgnt>sn'ilbb

d ~ '~t ~

. h ~~ A halállal szemben taD ' Ílott magatarláswlk azonbanjelle 1 nel szemben tanúsított mag szempootjából is. A riumok megváltoztanák az em r állásfoglalását a halállal tehát tennészetszerúleg megváltoztatták egész életszemlélet Megmutatták a HalálI., amely azonban csak az Élet érmének oldala volt_ Tudományos, lélektani és bölcsészeti kutalások sokban me tozbJ.tták a nyugati kultúrvilág felfogását olyan dolgokkal amelyeket valamikor egyszeriien a képzelet ostoba Szülemény . tekintenek. Ez a kutatás Yeget vetett az 6si korok eszméi . . lüt érdemtelen lekicsinylésnek. A régiek: látszólagos zagyva méiben kezdünk. értelmet találni. Kezdjük felfedezni, hogy beri szellem erejére és tulajdonságára vonalkozó tudásuk bizo irányokban fölötte állott a miénknek. Hitetlen korunkat egyre. ra érik a meglepetések az immateriális erók részér61. Legki hJdósaink és legel506 vonalbéli gondolkodóink kezdenek csatl ni u.ok soraiboz, akik azt tartják, hogy az életnek lelki alapja Amit ma még kevesen vallanak, azt. holnap tömegek fogj hinni. Mint tökéletes kttkcd6k kezdtük el - s talán belyesen mint tökéletes hívák fogjuk végezni - ez a baIáI'ozottjóslatom. fogjuk védeni a lélek hitét. a modem kétkedés jeges áram szemben. Az 6si misztériumok el5o6 Dagy hittétcic, amely nincs halál- bár annak valóságáról tapasztalati úton csak: ki tott kevesek gy6z6dheuek meg -, el fog terjedni az egész . A túlvilági élet gondolata nem szükségképpen jelenti valamely bizonytalan jövóbeli id6pontban valamennyien e gunk. mászni koporsóinkból. Alig volna méltó értelm~ magunkat ÖS5ZCtévesztenénk aZ:ZaI • porhüvcUycl, amelyben zunk. A feltámadás szó annyi hamis és tisztán anyagszeni 198

zést nyert mind a középkori európai, mind

egyiptomi g d l • hogy ge meg ti tÖ • l az r ti os ét iri"iny:itjtíJr. kor kiv elmé i · misztériumok. bcavatottjai - jól ismerték ezeket a ker. i Q ajkukat a itok 'e It' az i a pl . táin I ly pontos le cives2dt a mai kor számára. Ezek voltak . t a misztériumok, az őskor I dicsőbb, el It intézmén i. Mert elé r ezen Egyip tom romlása és b . során éppúgy, mint más népek romlása és bukása során - az a nap, amikor sZÓ szerint megvaJ It Hermész próata jóslata: Ó. Egyiptom! Egyiptom! Áz or$%Óg. amely az istens ég székhelye volt. nem fogja többé látni az istellem. Vallósodból lIem ffUJTad egyéb. mint mesék, meg .rz:avaA; ameJyeA:et majd kőre ínulk és amelyek ellG%ett kegyességeclról szólnak Jaj. eljö" a mIp. amikor a $Zent hieroglift im, csak bálványimádtllnak tekilltile. A világ

IImt

fogja megértell; az isteni bölesessigjeJ 'PeU is il Mgy EgyiplOmbl poko/szörnyek imádJ:uáva1 fogja lIádblni. Eljött a nap, amikor a misztériumok iráoyílása rossz kezekbe leerü.lt - gonosz és ÖOZlS embc:relc kezébe, akik saját egyéni céljaikra akarták kihasmálni azt a befolyást, amelyet e:z a hatalmas intézmény- amely el6tt néba még a büszke firaók js meghajoltak - jelentett. sok pap a gonoszság fert6z6 forrásává VáI~ mert 8 fekete mágia félelmetes szertartásai es sötét szcUemidézései közé tévedt. mig néhéDy mpap is - az istenek nagyk.övetei az emberiségnél - va16sággaJ emberi fOl11l!jú ördóggé váll, aki az alvilág legf!leImctesebb jelenségeit idézte fel a leggonoszabb célok szolgílatábao. A legföbb helyeken a szellemiséget a varázBlat váltotta fel. Ebben az

OI'S2ágra nehe:zed6 szellemi ködben és k.áoszban a misztáimnok tsakhamar elv ztették eredeti értelmüket és magasabb rendfi célja-

ikat Egyre nehezebb lett érdemes jelölteket találni - és számuk IZ idó múlásával egyre jobban csökkent. EIérlc:e2ett aztán az az idé. amikor - mintegy,különös végzet folytán - hirtelen kezdtek kihaJni a hierophanták és teslülebik csaknem teljesen kipusWl Elenyész-

te anélkül, hogy utánpól1ásról gondoskodhattak volna. Helyüket érdemtelen emberek töltötték be. Az a néhány, aki még megmaradt., miután oem tudta többe hivatását betölteni e földön, beletörödön a 199


Az. egyiptomi misztériumok súlyos kapui í ' örö t" m lé 'ny a templom bejáratához ve~6 s ll · ön, pedi lefcle a Icjt6s folyosón, a lemplom kriptájának irányában. A történelem azon CI n halad, tehát ami oh , i t lesz is. Em megi e szer homály és káosz borult , de az em ismét go;cik az az 6si ösztön, hogy visszaál l tsa kapcsolatát a maga b rendű világokbl. E k írója t hát azt reméli, hogy ke - ehetel körülmények és arra ..-aló emberek megt rem mod korunk követelrnényéhez mért változatok segítség vel ú' ti madhatnak a misztériumok az Italunk ismert világnak mind az töJdrészéD.

rul

o . Ii I8Ultftatlllii 'em:tés.zet ellkerülbctetlen felkészülését a yj'ss'2lllAJufl l. amelyet Sors arra SZCI:~ fényesen vil , it szeneszét. Megpillanto Krisztus cs' I - a MegváJl' , misztérimnok tanításának alapiga23ágait fenntartás és til n 'Ikül fogja majd megnyitni az e viJ. zárnára. Á

miszlÚÍUln. amely korolwn és nemzedékeken kere.ttlÜl

maradt - mint Krisztus apostolainak egyike megállapította világosodik, m ~d a beavatatlan tömeg és a kömép számára is. e k az 6si intézmények egy megpróbáJtatási folyamat segíts eJjuttattak egy kiválasztott kisebbséghez, az a hit egyszerű támaszkodva az egész nép közkin e lesz. Jézus szívébea ' szerétet volt ahhoz, semhogy csak néhány kiválasztottr61 g kodjék. Ö mindenkit meg akart váltani. Megmutatta nekik az II nek m gta lálásához csak elegend6 hitre volt szükség - és szó semmiféle rejtélyes és varázslatos beavatási szer1al1ásró mégis, ez az út ugyanúgy biztositotta a halhatatlanságot, misztériumok.. Mert Jézus mindenki számára nyitva áll6 útja az aJázalA~ig nflotta és olyan magasabb rendú hatalom segitségét kérte, mindig hajlandó tökéletes bizonyosságol adni puszta jel azok szívében, akik oda belépni engedik, Jézus nem ki án mint tanításaiben való hitet és ezzel együtt megfelelő al ' ~ a szellem túlkapásainak elkerülésére. Viszonzásul a legnagy0! talmat ígérte - az Atya tudatos jelen1étét. Az Arya jelenlété tudta - elenyészik. minden Utség és az ember maga jön rá a tadanság igaDágára, anélkül, hogy át kellene esnie valamel jes álom élményein.

200


Dende.J4ah temploMában

ielótt elhagytam volna a dcnderabi templom 'én is m iszt érium-kápo lnát, figyelmem II mennyezetbe vésett kül csillagászati állatöv felé fordult. Tudtam, hogy ez csak máso mert aZ eredetit több mint egy évszázaddaJ ezeJ6n kivágták és I ték Párizsba - de teljesen hú másolata az eredetínek. A nagy, kerek ábrázolatot egészen megtöltik a körbe helyezd az állatöv tizenkétjól ismert jegyével körülve" emberi, állati és teni jelképek. És hogy ez a csodálatos szimbólumsorozat teljes l gyen, tizenkét különoozó, részben álló, részben térdeU5 isten I teDDÖ tartja felemelt karral és kifeszített teny&relaz egész fóldg ból, mintha csak segíteni akarnák forgásáb8n. Ha a denderahi állatövet helyesen magyarizzuk, olybá kell te tali, mint az ég állásának pontos leírását a m61t egy bizonyo I szakában - hogy ez melyik id6szak volt, az megint más kérd ' . helyüu nem bocsáIkozba1unk bonyolult és célunkIÓl távol lagás28.ti fejtegetésekbe. Elég annyi, hogy az ábrán látható Ic lkió nem esik össze a csillagoknak az égen látható mai állásávaI A tavaszi oa~jegyenl6ségnek: a denderahi templom álJatovén tüntetett helyzete egészen más, mint amit az ma elfoglal az égen. azzal jár, hogy a Nap ezáltal egészen más csillagkjpek közé kerül Hogyan jött létre ez a feltűnő megoldás? A magyarázat az. h a Föld mozgása következtében fóldgolyónk tengelye soJj8ban lönböm sarlccsillagok felé mutat, Ami val6jában azt jelenti h Napunk egy lcözpoD.ti Nap körül forog. A oapéjegyenl6ségnck szinte észrevehetetlen visszafelé való mozgása természetesen változtaqa bizonyos csillagok kelési és nyugvási belyzetél más lagképekhez való vonatkozásukban. Tudjuk e csillagok lemért

202

en! . ek baJadásAnak. k6,oelk:clI111mye . n, hogy az EgyenlilUU~ lLl; t I ' i pontja vaszi DaJ:~e.~Yl - lassanként min 'okább eltolódik az égen, M~skq. mcgti ez annyit j ent, o c il 'tlatő tia . jegy' ell t • • y v dig miDdeO évben a tér egy kis tö ével. Az égnek ez a oa mozgása, vil g gyetemünknek ez a I . cJtDlódása ol smi, mint egy ko.zmikus óra, am lyn számlapja az egész égbolt, amelyr tehát el6re- és hátrafelé halad6 irányban lcolvas.batjuk. s ezetivek.~ ben mérhetjük e gömbök forgásait. Ennek az 6si égi té:rképnek. a gondos vizsgálata lehetövé teszi a csillagász számára azt is, hogy megállapítsa az időszakot, amelyben a térkép készült A múUat kutató emberek számára az ilyen ( ép adon esetben rendkívüli jelcotóségü lehet Amikor a Napóleon . Egyiptomba hozott tudó5ok. felfedezlék eZI a denderahi áLlafövct, ugyancsak fellelkesüJtek, abban a hiszemben, hogy ezzel megtaJáI~ ták a kulCSOl Egyiptom civilizációjának keletkezéséhez. Hiszeo a denderahi állatÖVÖD a tavaszi oapéjegyenl6ség 8 maitól egészen eltérö helyzetben volt feltüntetve. Amikor azután jóval k.és6bb rájöt· tek ma, bogya templom már a gőrög-római id6kben épült és maga az állatöv csupán egy hasonló görög 'llatöv vált028ta, az egészet sutba dobták. és nem tör6dtek ~ vele. Az a feltevés azonban, liogy ez az állatöv teljességgel görög eredetű volna, határozottan téves. Talán azt higgyük, hogy az egyiptomiaknak nem volt saját üJatövük? Azért tanult volna a papság számtalan éven keresztül csillagászatot és csili gjóslást, mielőn még az els6 görög hajó 1cikötön Egyiptom alacsony és homokos partjain, hogy ne lett vQlna saját zodiákusa, az ~ tizenkét konsteJIációj ának térképe. ami vezet6jük.ül szolgál? Hogyan lettek volna meg a papok állatöv ismerete híján, amikor a nagy becsben álló asztrológia 6gysrolván a vallás egyik kiegészít6 réSzél alkotta? Nem, ha volt a tudominynak olyan ága, amelyben ezek a papok. különOsen kitűntek, akkor az éppen a csill_lúzat. volt.

az

203


magyarizata pedig az, hogy az egyiptomiak . ikról. Y cl ~zól m' t yn t rop l bb mint k 15m fi épit . Természe ,ogy új l ' ósi fel] ez történt ~ra

ilyen

w' ló cs'

n gy az ny zése is, amely m [en, U tán maguknak. a feljegy7..éseknek k' ' ivel, bát az i paps&eiiUl egyelemben feledé be m ntek és eltűntek. M zopot:ámiában do goző régészek kiástak régi kaldeus a táblákat. amelyeken Kaldea csiUagászainakfeljegy:r..ese szerint a ~Z a Napnak a Bika jegyébe való belépésével kezdődött. M' hogy legalábbi a keresztény időszámítás óta a tavasz akkor k dik, amikor a Nap a Kos jegyébe lép - vagyis körülbelül huszoncgyedikéD -, azt kell feltételemi. hogy az évszakoknak hatalmas változása valóban igazolja a kaldeus civilizáci6 ropp régiségét, amire egyébként maguk. a kaldeusok hivatko Ugyanígy - a napéjegyenlőség állásáb61 ítélve - a denderahi il óv is olyan ősi korszakra mutat, amely nem is századok, hanem zadok századainak távolságában fekszik! Ez lenne tehát az egyip mi civilizáció kezdetének dátuma. A csillagképek helyzete ugy azt mulatja, hogy több mint három és fél Nagy Év telt cl a k kus óraszám1apon azóta., vagyis a Nap nem kevesebb, mint és félszer fordult meg idö.k.özben sziitó-Napja körül. Miután a csillagászati statisztika adatainak gondos vizsgálata mutatja, hogy a napéjegycnlóségek eltolooásának átlaga éven rülbelül 50,2 másodpercet te z ki, visszafelé baladva kiszámíth az ég mozgását egészen addig a pontig. amíg elérjük a dende latövÖD feltüntetett helyzetet. Az áll öv nagy kőre 360 fokra os egy Nagy Év pedig 25800 napéva k felel meg. Minden telj li: forgás tehát 25 800 évet jelentvén, rövid szánútAssal rá lebet jő hogy legalább 90 OOO esztendő telt el a denderahi templom övén feltűntetett csillagászati helyzet óta KilencvenezereszIa1d6! Nem hihetetlen,nem lehetetlen ez a Az. egyiptomi pap-csillagászok szerint nem. Mert Hérodotosz, a törtéoetiró például elmondja, hogy a papok véleménye szerint az emberiség legrégibbfiljtájáboz tartozik és hogy szent testülete és templomaikbanÓl7.Ött feljegyzéseik tanúsága alapján múl Juka I t

204

:ogaJlását megel6z6m legalább ti2lCDkéSczer eaztend&e ve

éredotosz, mint tudjuk, .VÜI e1óvi ' vol jo te ki a. tőrténetírás alyja címe . . e!mondták ki, hogy azó a Nap kétszer kelljOl ott., aJtOJ most 16n . és t . er tr le ott, ahol I jölJeel. EDOek kÜI- .. kijeJc:ntésoek a magyará2ala csak. az lcbet. hogy Földünk tengely tel j lm m tOZIatta el i hely:; ami a sWazföl és a viz tömege' óriási eltol6dásával járt. Márpedig fóldtani kutatások alapján tudjuk, hogy ilyen eltolódások valóban bekÖVetkeZIek - idiSpootjuk azonban elképeszl6enrégi karokra nyúlik vissza. Ezeknek a vá1lozásoknak elsősorban 8Z7.a1 a következménnyel kellett járniuk, bogy a sarkok. arktikus éghajlata trop' zotL De viszoDt ma például már kétség sem félhet hozzá, hogy valamikor egész Észak-Európát - beleértve a brit szigeteket is - sok száz láb vastagságú, hatalmas jégpáncél borította, amely teljesen betöltőtte a völgyek.et és amelyböJ csak a hegyek és a magasabb dombok. csúcsai emelkcdtek ki. Bolygónk feliiletének ezt az állapolát csak vaJami gigantikus csillagászali változás okozhatta. ami viszont az egyiptomi papok állítását igazoljL Ezek a papok nem ismerték a mai értelemben veu gcol6giát, csak köobeliszkekbe vésett, agyagtáblákra jegymt, flmlapokba metszeu, vagy papiros7.ra irt ósi feljegyzb;ekkcl rmdelkeztek. Voltak. továbbá hagyományos titkos tanaik és törteoetiismereteik,am lyeket azoobBn csak a rniszlériumo1cban közöltek . akkor is szóbelileg - és (gy adúk tovább, beszéd útján, megszámlálhawIan évszázadokon keresZliiJ. A papok tehát - miután nem ismerték a töldlant- hogyan tudhattak volna ez.ekr61 a felf0lgal6 hatású kozmikus Yáltomokról • ~, mint a birtokukban l~vő feljegyzések.böl? Az a tény, hogymégII tud róla, bizonyítja, hogy ilyen feljegyzések léteztek- de ugyanakkor igazolja azt is, hogy kellett lenniük eredeti állatöv-képekDek, am lyckről a denderahi templom álJatövét részben másolták. E tények világáná) már oem látszik. olyan lehetetlen számnak 90.000 esztendő. Ami persze nem aztjelenti. hogy abban az id6ben már sZÜkségképpen létezett az egyiptomi földön egyiptomi kultúra - maga a nép és a kultúra talán valamelyik másik kontinensen élt és OUnan került késóbb Afrikába. a kérdés túlhaladja a jelen okfcjw tés kereteit - csak annyi lény, hogy valóban léteztek. tényk~ben és

205


emJlG'logmote S'limál1l I At m egyiptomi papo - akik egyben csili Atlantiszból szánn z1a • . És ez , hogy a dendet.. állaro ef:! min történ Imi ismerel- ket meghaladó csili fo dalom feljegyzését tartalmazza. Meglepődve fogadjuk az ősi civilizáció minden újabban ft Ifi nyomát. És rájövünk, hogy ~k az emberek- akiket modern • disi" elméletünk alapján primitiveknek. dmváknak és barb képz.eltiint - valójában kullW'áltak. kifinomulralc ésvallásosak vol

Teljesen tennéQ,etesnek tartjuk. bogy minél mélyebbre hato az emberiség elm6lt története fel~ irányuló kutalásainkban, jobban közeledünk a baibárságállapotához. Az. igazságazonban hogy még a legrégibb történelem előtti kOl'S21!k.okban is e mellett találunk vad és civilizált embereket bolyg6nk felületén, hogy a tudomány - amely a Föld korát olyan számokbanállapi meg. amelyek elk.épesztik az ember véges k~zeletét - mégtávo sem gy6jlött össze elegendö adalot ana, hogy felvázolhassa a C nelem előtti korok és az emberiség akkori életének. hiteles ké . tudomány azonban halad és egyszer majd binolrunkban lesz Up. Ne cáfoljuk tehát hebehurgyán az egyiptomi papok templ feljegyzéseinek 90 OOO esztendÓ5 korát, és ne engedélyezziink. kik - mint oly k:an teszik - nagy kegyesen legfeljebbS-6000 Mert hiszen a mi fóldgoly6n1c kora is állandó és néma cáfo szolgál azokkal szemben. akik ilyen szi1lcmarlaian mérik. az l míg a világegyetem kora egyenesen az ösfcljegyzések áUirása lett szől, Mert az égbolt végtelen mélységeibenkülönös égi vaonak, ahol halott csillagok és kibfilt bolyg6k - amelyekv múlt civilizáci6k pompáj6nak és káprízatáDak: tanúi voltak. végleges megsemmisülésük sötét lrijAI.

fi' 206

207


os ÚDyai tömet vész el . S a gOAdolkozó agy ~ a lélek 'I I . fel l - hogy az ' n k k~~~ zsc , nyil. 6811 s2.IlJtldél(QSllut 6készf . az. utat annak a hatalmas c' céljaik ) volt sziiJ(séit'ö nagy éz ep! ény - mint

földem. fi amint vízmerő kútja tOlé haj . ők ágyékkötén p Zljai hajol II e [ta szelxezetll I - , egy ütem énekelve a nyikorgó fi kotmány min lá&ával, fokról fokra emelve és öntve vizet egy vödö rb szerkez t tulaj nkép 'n nem más, mint egy hosszú hajlék am ly l egy v ízszintes talapzatra helyeztekés alsó végén súl zékk I láttak el. A rúd másik végén kötélre kötve egy vödör I a kötelet lefelé húzzák, a vödör megmerül a vizben - ba I g megtelve felemelkedik és beleönti a vizel egy árokba. Ez az találmányhasznosnak. bizonyult a paraszt számára nW' ötezer ezel őtt> ugyanolyan hasmát veszí ma 8 XX. SZáDd paraszt] Átmentem a terasz túlsó oldalára és a tájék másik ~ szemügyre. Nyugaton hirtelen felbukkantak a libiai h ek - mint ró

nG. erőd ítm é

a templom mögött, amelyek azt védeni mami látszanak. A homok itt-ott, ahol a hegyek lánca me lÖDÖS formákban tornyosult fel. A vörosló begycsúcsok ol voltak, mint élő lángnyelvek. amelyek hirtelen kitörtek a fi I

valami varizslal folytán k6vé változtak. Talán még most is

mert hőség csapta meg arcomat, amint vi S7Jlverték az e levő nap erös sugarait. Ez a bosszú hegylánc végigfut Egyiptomon, egész Núbiáig, párhuzamosan haladva a nagy folyammal, amely mészet ilyen rejtélyes módon bizon gondjukra, az emelk csak. n~y mérföldnyire helyezve a parttól, mintha csak ta volna akadályozni, bogy a foly6 kiáradjon az afrikai siva ralmas pusztaságaba és OU elS7ikkadjon a homok alatt. Va' száod6kkal tőrtént-e ez 82. elrendezés, töpeengtem. A folyó rásának és a hegyelcnek ilyen meglepö elrendezése nélkül ne Egyiptom; nem lenne ez a föld, amelynek története az 208

r lom is, am Iynek. • el jön létre, amely - éppúgy minden gy m

j

álltam - valak

állott

nek agyá . tc') i el volt rendezve az isteneknél, az égi epitészekBéJ, akiknelc gondja és felügyelete alatt élt él m is az eg' z emberiség, Lefelé ha1adtam az ódon lépcsőn és vis zstértem II bejárathoz, hogy megvizsgáljam magának a ~templomnak. a belsejét, am lyen eredetileg csak átsiettem. hogy elérjem a mi ztérrumok kápoln ~át, y minden más nál j obban izga érdeklődésemet. A nagy, nyit

é

tott előcsarnokban

huszonnégy hatalmas fehér oszlop tartja a mél-

r gl ljes boltozat hatalmas súlyit. A n . ~ gl Pf13 en Hathor istennó arcának vésett, de már eltorzhott mása látha oldalukat pedig hieroglifák borítj ' . Ugyanaz az arc látszik miaden gy oszlopfej négy oldal"', míg köz tlenül a k~;ztg;Cfeltlda an egy -egy kis pilon alkotja az istennő ft ~ diszét. Szomorú elgondolni, hogy ezt a templomot, amely a szépség és a szerelem egyiptemi istennöjálelc, a szarvasfejéldl Hathomak volt J, oly kevéssé rongálta meg a természet keze- egyike a ma láIhatÓ legjobb állapotban lévő régi templomoknak és ama kevesek közé wrozik. ame ly k úgyszólván teljesen épségben mamdtak-, és annyira feldúlta az emberi kéz. Ezeket a hatalmas Halhor·kq,eket a vak· zg6ság dühe rombolta össze úgy, hogy csak a hosszú fülek 65 a 'tömör fejdiszek maradtak sértetlenül. Dendersh, Egyiptom legpomb templomainak. egyike ugyanis még fennállott Krisztus után 79-ben, Thcodosius cdiktumának idejében, amely eltörölte az ősi lentisztelctet és halálos csapást mért a már úgyis halódó vallásra. Cynegius, a c:sás2ár követe, szóról szóra teljesítene a nibizolt pe.ranBezáratta az összes templomobl és felavatási slaltélyeket; eltila misztériumolcat ~ más ősi szertartások rendezésd. A keresz. - helyesebben szólva az egyház - tökéletes gyózelmet atareimetIen néptömeg 87.Után megrohanta Denderaht, elkér-

209


• fangott féldombonnfivek. lmelyek a köznu egy. b t ábrizoltáJc IúDIJeDI~ültem I sírboltszerú termekb61, és visszatértem a nagy6c$1II1I()kba. jd elkt7Atan k6borolni a templom köriil h' volt lképzelni, hogy C'.Z a templom - amikor Abbasz pasa a múlt század kÖ7.epéD rábukkant - val . gos homok- ~ szetMl· hegy alatt feküdt, mintha csak árta voln az ásatók csákányait és lapátjait, hogy kihantolják hjából. Mennyien sétálhattak el fölötte anélkül, bogy sejtették volna, vagy tör6dtck volna a lábuk alatt sZUDDyadÓ mólttal! Megálltam, bogy szemügyre vegyem a templom egyik h~6, küls6 falán Kleopátra híres dombonnú-képmását. Kleopátra b6kez6eo adta a pénzt az épület helyreáWtásán., mert az már kezdeu részben rombad61ni uralkodásaalatt - jutalmul azután dombormúveket helyeztek el a falban tiszteletére, A képen ott áll mellettekisfia, Csesarícn, akinek: arca feltúoó módon emlékeztet Dagyoevfi apja, Julius Caesar vonásaim. Az anya arca azonban nem látszik életbúnek - a régi egyiptomi pénzek nagyobb hasonlatosságot tÜIltetnek fel. Ő volt az utolsó az egyiptomi királyn&. hosszú sodban, Ptolemaioszoak ez a híres leány.. aki, mikor Julius Caesar ád:to2JB hódltó légi6it a Földközi-tengeren, együtt élt Cat:Sa1Tal. mint szeretój~ csaknem attól a naptól kezdve, hogy megérkezett. Milyen különös - gondoltam -, hogy C'.Z a n6 Caesaron kereaztül összekapcsolta Egyiptomot egy távoli kis szigcttel, amely azután, mintqy tizennyolc századdal később, oly nagy szerep betöltésére volt hivatva Egyiptom történetében. És az is milyen különös, hogy ezek a római katonák aztán magukkal vitték Britanniába sok mindenféle vallásuk közöttaz egyiptomi eredetű Szerapisz-kultuszt is és ezáltal már Tége -régen további, bár közvetett kapcsolatot teremtettek. a két ország között, Ezena falfBragáson Kleopátra Hamor-szarvakkal díszített korong alakú fejdi&Zét viseli, amely alól hullámos bajtörneg bukkan elő. Az arc kövémek és duzzadtnak van 'brázolva - egy uraltodÓDÓ aI'Q ez, olyan 8SSzooyé, aki megszoláa, hogy érvényesítse erős akaratát & akár gyenes, "akár görbe úton - mindenesetre véghez vigye CIhaIáI'Qlásail Az 6 befolyására történt, hogy Julius Caesart foglalkoztalni 2dte az a gondolat, hogy Alexandriát birodalma flSvárosává és a YÍáts2:6dcltt mélt' .gtelj

megcsoakíto . a y óZDi. M utt gg l jár1aJc l, mert lerombolták a faj összetörték. az oszlopokat, comt. dóotötték az óriási SZD ezzel eze:révek munkáját pusztították. el.lJyen változatos utat .meg a vallésok, ame! kö tai azzal kezdik., hogy elszenv IIWtíromság és az üldöztetés minden bOIZaImát. 's azzal v' hogy ugyanígy búnak. el másokkal szemben. s akiknek úgy l mindig el kell pusz tmiuk elődeik múvészetét, hogy saját szctiiket megteremthessék. A gőgös, koronás Ptolemaioszok valamikor anmykocsibBn haj tak. idé B templom elé a néma álútaaa1 virakozó néPWmeg sor&la ZA>tl - goodoltam a lemplom küszöbén.Aminthogy valamikor i elbagy8lOtl templomudvaron hatalmas tömegeks:zoronghattak_. Úgy helyezkedtem el a csarnok hatalmas oszlopai között, pontosan szemügyre vehessem a csillagokkal bebinlet1 és az köveivel disziten gyönyön1 k~k mennyezetet MJVd beleptem B sodik csarnokba, s azon keresztül tovább nyomultam be a homályos templom belsejébe, itt is, ott is felvillantva zseb tenyét. Mélyen az oszlopok oldalaiba vésett. csúcsos süvcg6 kat világft.ottalc meg a fénysugarak, majd hol négyszögletes k be foglalt, bol--meg szabadon álló hieroglifil-fefuatok villan amelyeket szélCl$, függőleges vonalak választoUak el egymástó t6n lilhalÓváváltak I falakon fára6~ és istenségek alakjai - e IrÓnjukon ülve, mások menetben haladva... egy ékesco vésett bonniivön Ptolemaiosz közeledett, mindkét kezében áld va, ÍZisz és a fiatal Hórusz felé; a jelenelet gyöoyör6en ki szegély vette k.örül. Az arcok. mindenün meg voltak rongálv egészen elh1ntek, vagy 8 felismerhetetlenségig el voltak étlel És mindenütt újra, meg újra megjelent Hathor feje a kóoszlo _ mör végzódéséoél, IIÚg a falakon teljesalakbanvolt látható. Ha a nagy el6csamok minden &dekessége ellenére is Dl hely benyomását keltette, még szomoníbbnak. tünte.k azok alatti kripták.. amelyek közé bejutottam. Ezek a sötét termek mas vastagságú aIapfalalcba voltak beépítve es ezeket js 210

21l


ezen

en határozottan

ly m látha ó y zsidó, talán nem ik göcög-egyipto . egy megreped d' . . utol rendkivüli szer l j ntó g< ndol h nagy mb SO r gy eg 7. n .p egy nő ro . tót fiigg... A templomfal homlokzatát is fél ombonnüvek és a felüle sen hieroglifa-felírások gazdag sora borítja. Az írott és képszel'Ú túk egyenl es es szép sorai önmagukban is díszítmények. É mutatnak, bogy a régi E iptomban éppúgy, mint a régi . . vagy a régi Babilóniában - annak az embemek, aki írni akart, zolni is meg kellett tanul ill, úgy hogy az országban minden lan imok, vagy pap egyúttal bizonyos mértékig művész is volt VO mely gondo latnak kép útján való kifejezése volt a tennészetes dele a primitív ember legkorábbi írásprőbálkozásainak. Az gyi miak azonban nem voltak durva barbárok, akiknek fokozatosan lett utal t örniük az elemi Irultúra felé. A legenda a tökéletes me Iifa-írás feltalálását Thotb istennek tulajdonítja és ily nformán tűztéti népszerű fonnába a történelmi igazságot. Mert tény leg ember-isten, egy Thoth (pontosa ban Tehuti) nevú adeptus vol aki megajándékozta az irásnak. ezzel a tokéletes újdonságk' n l rendszetivel a Nilus partjain letelepedett, atlantiszi ered t O ki dorlő-kolőniát, mielőtt még az utols ó áradat Atlantisz utols ó S' • tét is elborította volna. Thoth volt a szerzője a Halottak Köny Saját írásrendszerében az Ibisz-hieroglifával, ezzel a I al' hosszú csőrű madárral ábrázo lják. Az összehasonlitö ny . zet eredményei egyre meggyózób igazolják, hogy a különböző nyelvek bizonyos alapvető gya nyeJvekből fejlődtek ki, amely győkémyelvek ugyancsak gy zös, ősi és egység ' nyelvből eredtek. Ha z ket a nyelv ket mikor majd legkezdetlegesebb gyökereikig vezetik vissza , m állíta. .i: ki fog derülni, bogy a legvégső forrás atlantiszi ered A régiek szólásmodása zerint a hi rog lifák beszélnek. j el. nek és elreitenek: Ez annyit jelentett, hogy háromféle értelmElsősorban volt egy egyszeru. rendes fon tikuss ért ékük, ami 212

ség volt magához a ~lZ'tjdhi~t túl ju t t az írásnJ. k szúlJlÍra kimondott sza j ak i ruszen, vagy kövön rU

formában eszközö t, jelképes kifejezése. Volt végül gy nő szidlemi jelentésük. amit azonban csak a beavatott tek titokban i ott . I t z vai - í n egyip tomi rét. Mégpedig n csa azért ez a rendszer ezerint az istenek egyikét l származou CZA::k a külön ő jelbetűk a tömegek i t rej lett érlelemmel is rendelkeztek. Ezt a jelentést csak. azok i merték, akik be voltak. avatva a mísztériurnokba, Egyetlen mai egyiptológus sem tett mást, mint hogy népies jelent ' ükben fi diro le a hi if.íkat - bár ezt a munkát nagyszerűen ge ék el -, de ezen túl nem juthattak. Mert lsten szav ai csak ann árulják ellegbelsöbb titkukat, aki túlvilági és áhítatos gondola közelit feléjük. Ugyanez.áll azokra a titkokra is amelyeket az egyiptomi misztériumok felavatási termeiben közöltek a bea tandő val . PlótÍlwsz - a beavatottak. egyike, aki a régi Alexandri . élt - a mereglifáknak erre a jelképes vollára utal, amikor a következők.et úja: Az igazság szigont keres ésében, vagy a tanll ványaik sz ám ára tarMt elaadásokban az egyiptomi bölcsek a templomokban nem haszIlii/lak írott jeleket (amelyek csak utánzása; a hangnak és a beszédnek) , hanem alakokat rajzoltak és e kCpelcformájába rejlel! gondolatot úgy magyartizták, hogy minden eID'BS kép a biilcses:.égn . és a tudásnak egy részletét tartalmazta. Ez az igazscig kikrislályosodása. Később, a mester vagy a tanítvány f elo/dotta a kép tartalm át. azt szavakba foglalta . !> igyjott rá annak okára, hogy mién a szóban forgó módon használták és nem má.vÜ{Jpo!. A tény az, hogy az egyiptomiaknak - éppúgy, mint az ősi keleti országok más népeinek is - soha eszükbe nem jutott volna légmentesen különválasztani a vallast a világi élettől, tehát a nyelv, írás és a sző sem kizárólag a közlés céljait szolgálla. Mint ahogy meg voltak győződve arról, hogy a neveknek mágikus erejük van, ugyanúgy a hieroglifa-ábécében is a misziériumok zárt ajtajai mögöu elsajátított ti okzatos tudo mány elveit alkahnazták. 213


ket pusztitja cl - mint ahogy történelem ezt minden kétséget ftSIl!DeIc - v

Jioluté6é1

vezcttek az isteui Ozirisz., a ,.baj a HaJ Kon Iját

.

elé.

emdotosz., aki maga is a bCaVaIOaat kÖ2Jé lailltmll, em1l~*Jl szerintugyancsak hogy a bierogIi szm1 pes titkos . l ' lIDCly ~ csak • papi nal legD~ sabb méltóságai iSmeI1&. Mi 1ambIicbus. egy másik be&vatoIt ~ azt úja, hogy a szent hierogliJik. nyelvét maguk az istenek basmál Megpr6bálolc. kérdés fonnájában rámutatni a hierogJifák titk lentésénél alkalmazott elvekre. A hieroglifa·irásban az ülő alak azt jelenti, hogy az ilIet6személ az istenek közé tartozik: tehát az ilyen alakot reodszerint Egyipt isteoségei nevének lefrásánál a1ka1mazták, illet6leg az isteok sok fölé ut hierogJifák közön helyezték el. Mármost mi volt az annak., hogy az egyiptomiak egy iUó, nem pedig egy iúló basmáltak. em: a célra? Mintsem hogy magamra zúditsam az egyiptológia lUdÓI fesszorainak haragját, aICit jogos megvetéssel utasítanák vissza ilyen dilettáns betö~ szalt területükre, iDUbb nem bocsádl:D2O! bele e célzás magyarázatába, hanem az olvasóra bizom, hogy találja a feleldet. A nagy egyíptológusok munkája - a maguk múködési terül minden dicséretd megérdemel. N~lkülük - s a véletlen n IkUl templomfalak és a papinasZS7Övegek értékes feliratai mq ma is fordítatlanul maradtak volna. Mert a véletlen is meglepó szerepet játszott ebben a felf ben. Ha Napóleon sohasem tört volna be Egyiptomba, még lUdnánk elolvasni. ezeket a falfelírásokat és szövegeket Napól különös módon - maga is a Sors embere volt. és befolyást roJt mindea ország, minden ember életére, akivel csak érintk kerűlt, A Gondviselés eszköze volt - de egyben a Nemezisé is. Az 6 inváziója nyitotta meg az ulat a régi egyiptomi élet . dolat megértése felé. Gyakran előfordul. hogy a katona ÖIlt1~ munkája készíti elő az utat a tudó6 fáradozása, a szellemi laDi desése, vagy a kereskedő árui S2ámára. Sokszor azonban éppen: 214

róan kimu tja. A - uralom kezdctá:l Egyipeomban a ~gi nyel c2dett be szorulni Az új uralkod6t ma tOCekedtet.,

a

tudom6ny és • göcög ny v kapjon' a mdvek 0SZIílY kő- A fon állami hivatalokat például csak olyan egyiptomiak kaPhatIák. akik beszéltek görögül. Az &ftgi hcIiopolisziliZtlIrt oU • wnot - ahol a papok nagy Iöbbségc taDUIt, ~ ahol Egyi nyát ÓriZI& - bdiltoaák á bezárták. Néhény paptól cltddntve, iJcik titkon á makacsul ragaszkodtak. bagYmJánYOS nyelviikböz, az .ptomiak nemZCU 4béaYcént rogadtü. el gyakorIalbma görög 6béc:1ét. A keresztény konzak kezdetén, a III. század végén, egész Egyiptomban nem akadt egyetlen ember, aki meg tudta volna magyan\zni egy hieroglifa-fclirás egyszeru. mindennapi jelentését- még kevésbé lett volna képes ezen a módon írni. Ezerötszáz esztend6 múlt el Igy. A hieroglifik jelent6sének kulcsa tökéletesen elveszett. És ekkor Napóleon viharvert fregattj a Nelson admirális orra előtt bemenekii.lt Alexandri'ba. Hadserege rögtön hozzálálott, hogy eródítményekct rögtönózzöo és általában beássa magát. Az első helyek egyike, ahol tábort ütöttek, egy fontos ~giai pont volt a Nílus torkolatWI, Rosette kiköt6jéoek közelében. Itt bukkant ri egy fiatal tüzértiszt - Boussanl hadnagy - arra a IQdkívü1 fontos felfedezésre. amely végeredményben a hieroglifák. felderitéséhcz hiányzó kulcsot szolgáltatta. Miközben ugyanis emberei a SL Julien~ alapjait úták, a föld R1eg1azult egy fekete bazalt kőlap körül. amelyet azután napvil. hoztak. Boussard azonnal átlátta az azóta ,,RosetIe-i kö" néven hiressé vált lelet jelent6ségét. A kőlap ugyanis a memphisi papot ü tal V. Ptolemaioszra ruházott kitüntetésekr61 szóló rendeletet tartalmazta - háromnyel'vú feliratban. A kó felületére ötvennégy görög sor volt bevésve, mellette p8rbuzamosaD két más írásjelú - m~gpe­ dig a népies, iIIet6lcga hieroglifa-jelekkel irt - forditással. A követ aZIán Európába küldték, ahol a tudósok azonnal munkába vették, mig yégiil pontosan megálJapítottáka görög ábécé egyenéltékG hicrogli fi jeleit Ezz.cl a kulecsal a kezükben azután végre sikerült feldcriteniiika papiruszok és fi liratok jelent l, amely annyi SZáZadOn keresztül megoldhatatlan rejrély volt a világ számán. 215


Kamak i napok

Végre

eljutottam a valódi Egyiptomba, a régi, varázs

Egyiptomba, abba az országba, ahol a Nilus, a templomok, a zök, a falvak és az ég együtt alkotja azt az üde és elragadó mást errol az országról, ahol valamikor flraók pompája uralko és a kövek naponta papok seregének énekét viSS2'hangozták. Itt xorban, négyszá7.ölven mérfóldnyire Kairótóllefclé a folyó men az mbe r könnyedén csúszik vissza és illeszkedik bele a Múltba természetesnek látja az egész tájat, amely még ma is egy óskori ra emJékezteL lu, ~lcn - vagy mint a földrajztudó50k fogva nevezik - Felsó-Egyiptomban maradt feon a legtöbb i tájrCszlet a modem szemlél6 lizámála. Híres klasszikus fOvárosa, Th~ Homérosz "százlcapus v - eltúnt. de megmaradt számunkra Kamak, az egyiptomi egykori legfObb székhelye. Kamat ma is a táj gyöngye. Romba d61t, dc még romjaiJf. méltóság1eljes Eemplornainak hatalmas tömege híressé vált világon. Itt látható még ma is Egyiptom legnagyobb tem pl Amon- Ra Nagy Csarnoka, amelynek a régi id6kben Egyipr lamennyi temploma adót fizetetL Kamakot választottam t bá Iándokhelyemül hosszabb id6re és olt kóboroltam omladozó és tört oszlopai kőzőtt a túz6 napfényben és a hold sápad t vilá Karnak, amely egy zöld pálmaerdő északi végén bukkan el három mérföldnyire fekszik Lux0rt61 lefelé 8 folyó irín~ kissé beljebb a parkoktől. A széles slkságon ~ztül. az heU~ legvilágosabb kék ég alatt, poros út vezet odáig gy . kupolás súboltja és tamariszJcuszflk ligete mentén, ami egy hatalmas, homokkő pilon túni.k. fel. Már az úton látni 216

fóldbal kiálló, különös, fi j len, letörcdczen részeit egy ettós kis kosfei zftnx am ly mikor az út két oldalán vonul t végig Lux rt61 g, t azonban már le.gn~'obl)J'Cszt el tve feJeszi az út menti földekbcn. Ecedcti1eg Százá~val sze11lt I fi ah rföldes út mindk' o A I úszm j ti pilon y á y. Homl kzatáo lálható a 00mb0nnÜVÚ Ittpmása Ic a Ptclernaiosznak. i iu , úgy ábr ázol az uralkodót, amint ép áld zat t mu t be a ek elött. égy függőleges és a ha bejárat egész mag végigfutó csatorna jelzi azt a h lyd, ahová valamikor benízt k a 6rudaka1., hogy a szines lobo k emeljék a templomi ünn epsége fényét és távol a g nesz arázslatobt. A bejáraton áthaladva bel éprem a sólyomfej ű Khoosu t mplományilt ud arám. Ez az isten - a népies, beavatatl felfogás szerint - Ámon fia volt. A2 udvar közepét egy keUi s oszlopsor sonka törzsei töltik be. A falakon látható, amint a szen bárkák fe onulnak a ilusen Luxorig és magukkal viszi.k.Amoo-Ra kép . . Beléptem a romba dőlt személybe, ahol valamikor Khonsu szentelt templombárkáját őrizték. Mindezek a cerem6n~ amelyek valaha a falak közöu lefolytak, nagy jelentóségúck voltlk a nép, a hala1mat áhító papság. sőt maguk a királyok súmúa is. De keveset jelenteetek a beavatott ' még előtt, akik a rítusban a ceremóniákban csupán jelképeket, nem pedig a valóság megnyilvánulásait lánát. Rögtön eZUl&I felfedeztcm egy sor érdekes féldombormüvet. Mindegyik külön keretbe foglaJva·áll a szentély egyik bel szobijának.keleti falán. Lcgcls&orban is az ragadta meg a figyelmemet, hogy megpillantottam hosszas téli éjS2Jlkai töprengéseim tárgyát a zfinxct! Azonnal rájönem. hogy valami fontos felfedezésre bukkantam, Inert napokigjárbat az ember, amíg a szfinxszel valamely fal, vagy oszlop faragásán találkozik. Az el ö kép IV. Ramszesz faraót ábrázolta Ament iste.nD6 elGtt, 'nek egy szobrocskát ajirll fel áldozatul. Ez utóbbi lapoll alapzatű rajta két alak látható. Elöl egy gyermek. lcuporog - senki mis, mint Hőrusz, Ozirisz fia. H6rusz fején kétoldalt súrú hajfürtök lógnak, amelyeket egy jelképes Nap és kígyó koronáz - bal keze téré

217


t'

amelynekvqe e2Yl:DCSACIl Mi az hne a jelm.dn4:k Az egyip ógos ~ gtelen- teljesen ~fij 6 él kézen magyarázattal tud szolgálni, amely - a maga szinvonaJánnGleg helyes is. 'Iván kijelenti, hogy a király egyszerUen áldo tot mutat be az is eknek. - ennyi az egész, Aminthogy ezek lakon megöröldtettjelenetek éltalában nem egyebek háborúban tott győzelmek, vagy törthleti események megörökft&ál~1. A ban forgó kép persze nem ebbe a rajlába tartozik. hanem val igen szent szertartásra utal, lIIlII.6J is inkibb. mert a szentély, t templom legmélyebb tiszteletben tartott része közelébe es6 faJ látható. De mint ahogy az egyiptomi bieroglitak rendszere - noba u azokat a jeIbetúket hasmálta - bizonyos magasabb rendű jel sqgel bírt a beavatott papok s2émára, úgy az egyes istenek !ása is SOICkal mélységesebb jelentés6 volt az ósid6k bcava sz.eDt&en. Ennek a kq,nek rejtett jelentését tebál csak az i meg, aki járatos a misztériumok tanában és módszereiben. Ennek a kqmek az értebne mleg Ament istennő mapltartlásálj lelbet6 fel. A fogantyús kereszmek, vagy a karikafi jli amellyel Ramszesz szemei közé mutat, a beavatott papok ny MLmlriumok Kulcsa a neve és magát a miszrériumokba avatástjelképezi. Az egyiptológus számára azonban csak az képe. Mint kulcs, jelenti a szent intézmények titkos ajtaj rását, mint ménani ibra pedig szimboliz81ja a beavatott ö mi lényegének diadalmas kiS7.abadulását ,,keresztre feszitdt testéből. A kör - amelynek sehol sincsen látható kezdete . az isteni szellem örökös jellegét jelenti, míg a kereszt jel beavatott delej es álmának halálhoz hasonló állapotát, leb il ma halált, vagy a keresztre feszitést. sok templomban ugyAn fllr SfllI tet egy kereszt alakú fa6gyra kötöz1ék. A homloknak a két szem közötti ré ze jelzi nagyjából az reSZIet tart.,

k.erc"

különös mirigyének a helyét, amelynek bonyolult m,{iki-idelf(l'lj

218

m is rejtély az orvosok sz'múa A beavads e1s6 umeiben a ta miri ö - zte bizony eooek • következménye volt, a jelöh előtt kiUölllJ&6 szeJlcm t láfomé·i l meg. Ezt dc jes eszfüstöl .val is gítdt&. kö.zöldcel. Amikor AmaIl a bn:szttd a fIraÓ k- mutat, ezzel az! jelzi. h bebocsátj (st a miszt6riumo és id61egtAen szellemi , . k4p~sd. De oem szabad múokDak lárulnia amit beavatása során látott, vagy tapaszúlJt. Ezt jelzi a szobrocska ds6 alakja, a gyermek Hórusz, látóhatár HCirUS7Jl, Y81ójibaD H6rmakhu ~. en - az az isten, akit a hagyomány azonosjta szfinx.szcl-, ~ ujj ával csukottajkára IIIIIlatva, szigorúan némaságot parancsol. HasonJó szobrok állcak valamennyi tanplom szentélyének és miIZráiUmi tmoének közelében, mindegyik ajkáramUlatÓ ujjal,jelképezve &2 . teni miszlájlllllokbl kapcsoJaIbm bitclc:z6 19atjst. Ament maga Amon n6i ,.,rejt.etl" mcgsnmély tője VOlL A király magatartása. amint &2 áldozá IIlO7.dubtával emeli fi I a ~ az! ~gsúly0ZZ3, hogy kész a beszéd fe • do2'áséra, mas szóval az örök némaság meg&zésére. A szobor lapos talap7Jltán, Hónnakhu figuní.ja mögött, a szfinx tBragott alakja bual. Miért? A szfinx- mint a delejes álomba merültjelölt a beavatási szertartáson - mindig Bána. Hosszú élete scrin még sohasem ejren ki ~e~~, c:,mberi fiilJeI hal1ható smt. A szfinx mindig meg tudta 6rizni tJlJcail De mik voltak ezek az ősrégi tidcok? A beovakÚ litkai/ A szfinx &im: az ősvilág leghatalmasabb beavatási szentélyél _ a NagyPiramist. Men a Pinunisboz mindig a Nilus partja fel61 közeledett a szer. tartási menet, márpedig annak, aki a folyó (elöljövet akart belépni, előbb a szfinx el6tt kellett elhaladnia. A szfinx a maga náDaságával egyrészt a csendet, másrészt a beás titkosságát jelképezte. Egyben pedig figyelmczt ül szolgált a fáraó számára, hogy a IClgnagyobb misztíkus megismerés el6tt áll, ami embemek csak osz. Ytés7.éüJ juthat. hi

tat s í A m- -

219


A

ik.

rusz és az ibiszareá feje fölött, de víz foganlty1Íl~ keres:;~ Mármost, Thoth a bölcsesség és a itkos tu án yo istene A bca atús révén tehát ö adományozta a tenn . :eti erők ism nek és a zetfö lötti tudo mánynak azt a rejtélyes bata! am lynek tevén Egyiptom már az ősidőkben oly hímévre tett sz Ö vo lt továbbá a Hold ura is. Ezért volt tehát, hogy minden i j lentő s é gű mázi CS vallási ceremónia, de különösen a mi zt umokba való beavatás, éjszaka zajlott le, mégpedig a holdnak az o ban a szakaszaiban, amelyekben befolyása a legerosebb: vagyis ú'· hold és telihold idején. A felnőtt, sólyomarcú Hörusz volt a napisten. A7. 6 része eb jelenetben csak annak jelképezésére szolgál, bogy a bea atásJ zab kezdödön - nappal fejcződőtt be, a bajnal első i Amikor a fclkelő nap sugarai rácstek a jelölt tark.ójára., a hierop ta bizonyos ,,hatalmas szavakat" intézett hOZ7.á, majd fel ébres Ah ik kép Ramszeszt már mint bölcs beavatonat re' amint két másik isten üdvözlő kézfogással fogadja és fclmu ja ca előtt a fogantyús keresztet, annak. j l ' ül, hogy bea tott t rükkénr tekintik. Az utolsó jelenetben a király egy kis szo roc ajánl fel Amon-Ra istennek. szobrocska egy tolldíszes fej , tent - az Igazság isten t - áb rázolja. A fáraó mo t már ei n bölcsességet, tehát ellŐl kezdve •.igaz szavú'l lcsz és él . fi . za az igazság oltárán, vagyis gondo latban és tettben egyaránt delmeskedni fog az emberi élelet irányító természetfölötti t nyeknek, amelyeket beavatása révén megismert. Ezek. a vésett képek ilyenképpen első pillantásra feltártálc • egy beavatott fáraó titkos lelki él tét, éppúgy, mint Egyiptom titokzatos misztériumainak jelent . ' t , Aztán nyugat felé fordultam, egy gyÖDyörü kis templom fel' kiválasztottak kis csapata tanulta valamikor a bölcsessége á

220

~tuk.

oJ ugyanis három. hatalmas né án a lyukon keresztül n ömr be fi' y. I oen egy kis előcsarnok nyílott, amelynek f ai kiu 6 dom rmű vek es függőleges . roglifa-sorok borították. És - ami co ritka hitvány már, még I ó t plomo romjai között is tökéletesen épsé en r dl ajtónyilás tett ki a kis előc túlsó v g I. ill tve oldalfalairól. Az ajlóféW al egy szemóld·· keretezte, am ly több rnint ' z méltó. . g lj kobrlibOl díszitménysor alk otott. A ki ők azonban nem féldombonnű nt emclk tek ki a ból, hane tömör fSfagványok voltak. magasra emeli fejje l ki zít bennyel. Mindegyik sor f II Z' Y Nap ism rós jelvénye díszlett és az egész körűlbelűl e yard gasságú tömör dlszítmén yt alkotott Számomra ez a ki ' yi kobradíszítmé y j I tc, három szoba, amelyre ez ek az ajtók nyiltak, fontos szerepet töltött be a templom szervez l ben. ÁlhaJadtam az előcsarnok túlsó . . levő ajtónyíláson - maguk az ajtó mar ninc km' noha rné tisztán lálhatók azok a bemélyedések, amelyekbe a forgók beleillettek - és beléptem egy kis kápolnába, amclynek oldalfalain az áldozatot bemutató király, továbbá Hathor istennő zá szlaj volt ' ló. Lenn a pad ó nyílásán hatalmas lyuk tátongott, amel)TÓI zseblámpám fi nyénél megállapítottam, bogy ez egy föld alatti knpta bejárata. M gviz gá ltam a két oldalszobát is és a sarokban ott is nyil ásokat találtam, amelyek részben ugyanehhez a kriptához, részben egy föld tti folyosóhoz vezettek. Az egész épülel rnéhkasszerűen volt alápincézve föld alatti ÜI"egekkel és folyosókkal - a bejárat melleu jobbra további kér lyukat fedeztem fel a padlón. Ezek szűk folyosókra nyi ltak, amelyeken vastagon állott a por. : a kömenny

é

. 221


id - t, hogy e folya

gyikc á

" g ~

VUllagon leple be • port, bo éYsz:á2Bd lGfcxg6sa

PedheIett le.

100. em

. láb D

de csak meztelen lábak lenyomatát talál.... amelyek nyil. a zeli KhooBzu-templOOl arab 61 származtak. A padlót borftó tag ént csak . kee , vék nalak amelyek . lyuktól, a másikig vezettek. tiSZlán mulalva ott közlekcd6 apró kigy6k nyomait Azon töpreDgtern, vajon mil régen Ichc:tett, bogy az utolsó turista, vagy utazó felzavarta e • .0& méltóságteljes csöndjét. Eszembe jutoU, hogy IZ egyik útik.ön azt jegyezte meg eaT61 a templomról, hogy azt nem nagyon écdc~ meglMogatni.Azt is bld1am. hogy itt különben sem szfvesen látták lálogalóbl- erre mutatott, hogy a Műtml&ek Ügyosztálya le tolt filkapuval záratta le a bejárást. Magam is csak úgy tudtam bej ni, hogy a fótemplom arab &ml CIkíSértettan magam oziriszn kis saotéJyébez ~ ráveuem, hogy kinyissa a kaput. MiM e na el6vigyázat'1 Talán a padlón látható veszedelmes lyukak miatt'1 Mi volt egyáltalán e rejtélyes kripták és bús hangulatú foly jelent6ségc? Eszembe jutoa az a különös, moszat szegélyezte la. amelyet negyvenlábnyi mélységr61 ástak. ki és amely Abüdoszban is gondolkodóba ejlett.•.

fil

Mialatt ezen töprengtem. a sírbolaszerú helyiség hirtelen me lágasodott szemeim el6tt és újra megelevenedett előaem az zertanás, amely Ozirisz baJálát ~ fellámadási1 dramali7.áJja szecbU1ás, amelyet kőbe vésve lártam a denderahi templom Ic szán álló kis misztérium -kápolna falain - a szertartás, amcl~t másszerúen és személyese.n is végigéltem azon az éjszakán, a Nagy Piramisban, a Kirily Termében töltöttem - a szes1Ut amelyet az atlantiszi származású Ozirisz hagyott örökül az, Egyiptom föpapjaira.

Miért kerestek ki ilyen homályos és

$Ólét

Háromféle felelet lebellégles: ot kiv.ilas~:IU ~jogilt a:pmA él veszcelclmes kisérlc~ - hogy a j - It dCJC.-

beSl:dCIlSéJ!:et és .

jes áIOmbe, miUlán semmit san Lit íJyen,mlidollr SClI&Í sem tja el a a beIS6 l végül. ho régiek'· j éppel szolgálJon·au.... -.... cmi SÖléISéPt és iJlec6en, amelyben a lúeropt.1 a jel I a beavads • taIábák. Hiszal amikor majd fCWXCd, más yen Iétja meg a nap sugarait. azon a helyen. ahová a földöntúli megvilágosodásbeköVdkezte után vid. A hosszadalmas beaVBlási SZICI1aI1áS scrín - amely éjsmka kczdődOU é$ baj át véga - az újonnan beavatoa. ádépett a materiális tudatlanságból, vagyis a sölétségból a szellemi megertb, vagyis a világosság állaporába. A misztáiwnok titkos szr.rtartásait tehát kizJri»1ag föld alBai lcriptákbea, vagy a SZallélyek közelében elkülönIleU szobákban, vagy a 1etákre épített kis templomokban végezték. Mmd'2lCk a heIyek tilos területet jelcatenek a közn~ szúnára, amelynek a legszörnyűbb bünldések terlJC &Jan volt eltiltva a belépés, A hieropbanták, akik a jelölt beavatását végezték.. ugyancsak s6Jyos fele-16sséget vál1altak. Élete, vagy baJála IZ ó kezükbe volt letéve. Hiszen egy idegen váJatlan belépése a beavatás szaatdt szedartására a beavatand6 baWát jelenthette, éppúgy. miDt manapség egykényes sebészi mútét vánllan megzavanba a SZerenCSétleD pécieas haWát idé7heti eló. Márpedig végeredményben mi más volt a beavatás, mint lellei se~zeti mútét, amelynek során az ember lelki és testi réS7.e különvált? Ez volt az oka annak, hogy a felavatásra szolgtió helyiségeket nehczeo megközelíthetóvé tettélc és még akkor gondosan &izték 6ket. Azok.. amelyek valamely nagyobb templom 52altélye közelében feküdtek., csak egy tökéletesen sötét folyosón kereszliil voltak megközeJilhet6k, amikor azután a jelölt már tök Jeles transzbajutott, testét otthagyták a védő sötétséggel köriiJburlcolva e~ a felavatás végéig, amikor azután kivitték a világosságra. A föld alatti belyisépd ugyanily módon huználták. A dck:iesálom bekövecbzte 1dn minden fCnYfOrriS kialudt. úgyhogy ezek a kriPIák jeJképeseo is. desm S7.a'Ínti btelemben is &irboltokká változtak.

helyeket a tito

beavatási szertartások céljára?

222

223


yreés K.amald boly Amon-Ra n tem l . . Ez a bejmt inkább . S()1c, mint t halandók számúa van méretezve, ahogy torony ma asodik az ember feje «>lőtt. Az egyip rai lzlés, amely túlzott mbeteket. néha megdöbbentó dolgokat produkál, miDt lyen például a Kairó melletti Nagy Piramis, vagy azok a pit lak amelyeknek árnyékában épp mostlÍlltam. Csaknem ötven I tagságúak - vastagabbak. mint amilyenekre a várfalakat ép [ék. Ezek azután valóban elzárták ezt a szent területet - amely régiek. büszkén a vilag trónusának neveztek - a külső világtól. nos, ez a h'Ón már összeroskadt, és amikor kijutottam a nagy el varra, már csupán romokban álló épíbnl:nycket találtam, ame csak nehány épségben maradt oszlop mentett meg meg a teljes be döléstől. Lassan baladtam keresztül a négyszögletű udvar puszta földet meg a terjengő gyomot taposva, ugyanazon a b ahol valamikor sziz meg száz Iby; távolságban gyÖDYÖrü m i~ terült ej.

A lWségen áthaladva elértem egy újabb magas bpubejára amelyel szines féldombormúvek borúottak és amely crI m' pilon omladozó maradványai között állott. Ez a kapu azoDban mikor teljes százJábnyiIa emelkedett a talaj fölött. Ma mir n veszett a hét lépcsónek, amelyet az épitl5k a bejilat elé h I mint jelképét annaka hét fokozatnak, amelyen áthaladva az a mindennapi élet alsóbb rendú világiból a földöntúli közii magasabb szferájáigjut el. Az. egyiptomiak. ugyanis- mint a régi népek - ismerték azokat a rejtélyes számokat, amel egész világegyetem alapját alkotják. Tudták, hogy ab ' vagy hetedik fokozat jelenti a Nyugalmat, I legtökéletesebb séget eppúgy az ember, mintminden más teremtmény és dol mára. Az egész országban, valamennyi templomban IDel~UI hetes mmriak ez1 az ismeuódését, amely különöseo tiszta lepő kifejezésre jutott a Nagy Piramis úgynevezett Nagy C ban. Ugyanezért helyezték: el ezeket a lépcsőket - amelyek

224

és az ember azóta tökéletesen elpusztitou - K.amak goa és legi yúg -bb ' jtJnó Y , az Amon-Ra t lom nagy oszlopcsamokáDak: be~~·íral.llnál Tizenbatllzoros oszlopsor meg~16 l6tvíoya fogadott. amikor bel~ A nap . é lcsen vil tották meg a It pet, amely ez fo t6t m .g n m láttam,A s:zázllarmi magas szöklceDÖ oszlop miDdegyike er6s, I árny' ot vetett a vczetJco talajra. A fehér k&szlopok. úgy sorakoztak, mint -valami óri i hadsereg ~Dái. Hihetetlen szél voiLak - kerii.lctiik egyenként vagy harminc láboyi lehetett, Hatalmas és méreteiben elképesztő építkezés volt ez, a hata ~ köfák háromszáz láb széles erdeje jellegzetesen egyiptomi alko"'. A fáraó pedig, aki ezt az oszlopcsarnokot építteue, ugyanaz a Szeti volt, aki sz abüdoszi templomot emeltette, ahol olyan kimond· . In nem szabadulhatott az ember hatatlan békesség szájit a szív az er6 és a hatalom imprcssziój tól. Szeti nem étte, mint ahogy nem is élheue meg ~ a mérhetetlen alkotásnak a bcfejez6dését, tebát a nagy Ramszesz folytatta a megkezdeu reladatot,hatalmas faragott oszlopokat fejtve ki A.zuán szikláiból és banninc tonnás diszes szmnöldökfábt helyezve röl~iük. anélkül. hogy cementtel, vagy ácsbpcsokbl megerositctték volna öket Az egész azt a célt szelgálta, hogy hatalmas benyomást keltsen, bogy felemelje az emben a köznapi tevékenység silány lIzinvon láról. nagy *svággyal és magasba szárnyaló törekv~scHd tditw meg a lelkét és vágyat ke tsen benne valami magasabb rendű erökdejtés iraDt Az imáckágok e csarnoka egykor td6 alatt illon és PedIÓ7ata is volt - most nyitva állt a melykék ég felé. RÚg a láb csak a földgOröngyöket, a homokot, a gyomot. meg a kÓlönnelékCt tapodta. Amikcr a hatalmas mennyezet méga helyén áll It. a csarnokbelseje UgYanCSak homályos lehetett, mert a világosságot csak a középsó sor fölött néhány kónícsozatú ablak bocsá1dtta be. AhaIaImas letÓ azooban száz darabra bullott és e2leIcb61 is ügyszólván semmi sem maradt meg. Anélkül. hogy az ember birálni akarna ezeket az ókori ~ítésze­ ket, szembeszökő ·sz a tény, hogy a terebélyes kóoszlopok túlságosan közel áIlOak egymáshoz. Helyesebb elosztásuk hosszabb és 28Vartalanabb lálóteret bi.ztositott volna. A régiek azonban nyilvoÚlvalőan többet törödtek a jelképekkel, mint a perspektívával.

225


es oszklpot dúsan borit a faragás és minde&yik bim. vagy II alakú kehelyben v .k. Az - - rú, k~ felül~ cgészI:D elfogJaJ,j.6k 8 sz és hiero j fl -feJir8sok és ugyaneuk a díszí1mények l' a öl . t il, falakOD is. OU is Düod tom isaaleinek és királyainak tÓIdOCCei nak kifaragva

tr

megf~

olyan szinekkel, amelyek még ma is meg6riZIÜ gübt. Felismertem a festell alakokat és a n~leres k foglalt jeleneteket, Smi fnőt, uninI Thoth is1en szine előn ál HeJiopolisz smtl fája alatt, amint a hittitákat hajtja gy6zelmes . ci kocsija e16tt, amint a távoli Libanonból hatalmas cédrusfikat zal a templom zászlórúdjai számára, s végül, amint gyózedelm tér vissza hazája földjére. Sok más alak is J6Iható - egyesek fili meztelenek, mások teljesen felöltözöttek, de valamennyien azzal külÖDös feszült és távolba DéZl5 kifejezéssel, amely annyira jell z6 elTe a népre. A déli falon - a kövek közé illesztett lapra vésve a történelem els6 hiva1alos ~I szól6 bieroglifák (y vashat6k. A ~ amelyet a nagy Ramszesz, I. Szeti, Egyi tom nagy uraIlcodójmaJc kiváló fra és - mint a szöveg ne . Khetes7ar, a hittita király, Mcreszar. Kheta Dagy tOOökálek f.. tölt, a következó kedves szavakkal zárul: Jó köthe ez' Q bt.'~ri,i nek b testvériségnek. omely köZÖltÜk békél teemt ntind~ Továbbmentem egy kcskcDy ~It udvar felé, ahol egy magmy( tömör obeJis7k nyúlik az ég felé és vet bibonz(nfi árnyékot 8 föl re. Az obeliszken ~it6jáJek, I. Tbothmesmek királyi jelvénye I ható, mig oldalt három fiigg6leges sorban fdiratok b«itják. Távolabb, egy oszlopsor romba cWt rnandványai között egy sik, még magasabb és még lenyűgözóbbobeliszk emelkedik, . földr61 felszök1c.en6 lángnyelv. Csaknem százlábnyira füródik. az égbe - a világ ez idő szerint ismert második legmapsabb liszkje. Ennek a hatalmas, fénylő rózsaszín gránit tennésk6nek alapzatán büszke felírás hirdeti, hogy csúcsát anmy és ezüst k ke borítja úgy, bogy azt már nagy távolságból is Ichet látni, to bá, hogy a gránit kibányászása ~ S21enéb61 való ideszállilása, nek és az 82Óta eltünt testvé:robc:liszknek a felállftásával e mindössze bét hónapig 1artOlt. Az obeliszket egy n6 emeltette, bizonyos mértékben Egyiptom Erzsébet királynőjének nevezh

226

a teUer6S Ha.Isbcpszu királyné), Néha fédi m6djjn l;)pM&ddW~. uralkodisábu is rnin .g fáfi bizooyu.lt ez a bOSitZ1J 'onÍ4~1I& állkapcsú ból , aki uyúló obc1ís:lJceket ~ tn-nV'ir·_ .lmIoit11C épí •ció kiitdött útnak és D'OIc" DC:IllénuCl6 _tekinlet - er& ~ taJ1Ot1a a fánl6k joprát. maj baWa után merélzen eldobta a tiIyolt - e I~ miD ' den. zck,feDCiáj ' ·i. IcvOD~

el obe' jé büszke feliratát. anf t h'em iJáSSal véstek belc IZ alsó Rsz négy oIdaIiba: Oltem palotámban és T~ golldolllJm, amikor szJW?I'Itll!f1J feltámlldt a lItÍg)'. Irogy tiszl~/t!ténÜl obeJiszkd ttmelj amely nek e.túcIa az égbt! ér, mégpedig I. T1r.otlunesz két nog pilonja Irik zön, az onlopolcnemes C$aT1folctíban. Amikor IátjGk majd emlébItiIVemeI é\IeIt RUÍJI4wJ/., ltidJUtInaIC f~. Ez az ó milYe volt. - Azén mukletemre kbZíteJték ezt az QlYDl)'bóI . sttt!legyet. lIg IITQlhH/om c onuígjö1ölJ. muit lzisz ~, l»:­ tolm4r ~ lIfÜtI NIl fUJ. tIIIIikDr a Hop IoIyuUzik ar. éjsmka hijában..Müvem ÖrÖkJri fenn fog marodni, ",ikhu az Észoki CSiJJ, Ferrségml dúzjtellt! tIIYDfII)'Ql tZI a ül hOtJ:IJmOS ObelÚZJreI A.ntOn iránti ti.rzIeldb61 és ~b61, hogy 1It~ lIniI ' álljon kimagosodva a templom Ii!riiJt!IÓI ",intlöriikre. EgyeJlt!ll lÖmÖr gráltittömbböl üsziiltek. ",btdm ~ wgy összeiJJeszIh né/laU 01

ti'

Aztán felkercstem a nagykaput, amely valamikor a múodik Ptolemaiosz firaó által 6pfl.eU MUl-templomhoz vezetett, mosc aZOnbUI pálmáya) szegélyezett mczóségre nyílik. Gyönyörű formája és . méoyes felülete újra lenyűgözte tckintetemet.' A feJs6 félfájáD a szárnyas Nap volt kifaragva. hogy a régiek hite szerint Wdelmü1 szolgáljon il gOOO5Z varázslatok behatolása ellen. Megpihentem a kis vörO$ négyszögletes szobában, amelynek fa· lán Macedóniai. Fülöp · neve olvasható, ugyinazé; akinek egyik pénzdarabját - amelyet a jóságos föld tökéletes állapotban megőr­ zÖtt -, éppen a múltkoriben taJálram tíz mérföldn~ ima\. igy kóboroltam Kamat romudvaraiban és omladozó ~lyei ben, szürke. tet6 nélküli, vtsett dombonnúvekkeJ díszített falak és 227


'ZS8.lozin gránit szenté e 19 d ozva baJadI.Im eSY ko . Idi erombolt q,wd belyéo, SÚIoIJXe.k. lánfi ~Q bál yek eg tam l SZÍlI'ÓS zöld csajéken, IIDC:lyd l1 szen II ték lll. Tbothmesz romba d61t CAI1IOUt, majd 19o kozvI áUram meg a felig elpusztult szentély sz.emöldótfij Hánykirályj6rharott büszté:o UgyaDezm az úton, hányan je fel gy6zclmeiket oszlopokra és falakra - s hová lettek azóta? mesz, Ameuhotep, Szeti, Ramszesz, Tutanhamon., Ptolemai ~rra vooultalr: el előttem és foszlottak el a levegőben ezek: a las arcú fédiak, akik UIalkodtak Egyiptom felett és évC2I'edekkel előtt iriDyították sorsát Érdemes-e becsvágyónak lcuni telJ) lIiagamtól - amikor minden eredménynek és minden telj mmynet az a sorsa, bogy porkáll elfújja a szél? Nem jobH n godlBR és aliDtosan jámi az embemek a maga útját. világban! arra gODdoIni, hogy alapjában véve minden csupán valamely sabb hatalom ajándéb.? A nap már lenyugvóban volt és az alkonyat, mint valami . kúszott a földre, mire befejeztem sétámat a romba dőh templ

e váro8ában. A XXII. Dinasztia egyik királya agyagtéglákból készült épíUdte körül Kamak valamennyi templomát és amikor a fal elJ( szült, annak. keriilcte nem kevesebb, mint másfél mérlöld ho ' gú vOll Kamak maga a k6be mcrevedett monda, a nagyszert1 e .. szltésck. és elkerülhetetlen pusztul6sok. eposza, maga a rombB de halhatatlan dicsőség! sob:zor visszatértem azután K.amakba B napok során és minlbd magamban voltam az egész teriileten. akadály nélkül és zavartal

kóborolhaUam a csöndben, amely itt korlátlan hatalommal uraik s amelyet csak bizonytalan id6közölcben S7JIIcít meg a mébck zümmögése,' vagy a verebek pajzm csicsergése. Mert nyár jirt az id6 és a verejtéke::z6 turistatörDegek már elszöktek w o elmenekülve I kö%c1edl'5 szömyú bóhuUÚI1, meg IZ éleR ébredő latvilág elől. amely ebben az id6szakban átves7i uralmát Dél-E ' tom fölölt. Legyek. mQSzk.itók, sIrorpiók és kígyók k.aPnU életre ben a 1empcratúrában, amely elernyeszti az embert, dc úgy I

228

egyenesen fel ill yozza a kártékony tméoyek.et és rovarokat. Min • aZOnbfIll böségesc:o kárp6Colt 82. - J . kább, mert a h&é a jelek szerint egyáltalánoem tompította szell ődésem é S6t, úgy áltam. o az ember jól me matik a nappal - ez nagy l"éSZbetI I j li g kérdése. Abban a pillanatban, ba az ember úgy gondolja, hogy a nap ártalmas,vagy gy •tő Ijár, mári ny' áll a kapu, amel n keresztülez a hatás jelentkezik. Mig a be - erófomisokba vetett hit· ben mindig védelmet talál az ember. Számomra óriási eloooyel járt ez a karnaki magáoy~ tartózkodás. Nagyszeri\en tudtam hasznosílaDÍ azt, hogy tökéletesen átadhattam magam ennek a csöodnek. Dzsesszlcorszalcuok nem kedv II a magányosságnak A gépkor nem fejleszti a csend iIánti ér7..ékünket. Én azonban hiszek abban, hogy szUkség van naponta gy tis visszavonulásra, rövid id6szalrolcra, amelyet a magányos és néma elmélkedésnek szentelünk. Ebben meg6jul 8 fáradt sziv és új er6re kap a k~t agy. A nmdsmes elmélkedés azután bőven megler.mi gyümöl~t a S2lCIl'l1l1eI lálható lelki elm~lyülés fokozócüsában. Ez tölt el er6vel a döntések 6rájáb8n, ez ad béIorságot arra, hogy az ember a saját életét élje, függetlenül a tömegvéleményt61 és megőrizze egyensúlyát a modem kor lázas ütemű életében. A modem élet leggonoszabbhajtása az, hogy meggyöngiti az ember eJ~lyülésre wló képességét. ANewVorthozbasonIó v... &iilt sietségébm az ember oem ülbet le azon .öpra:t~ hogy bels6 élete valósággal megb6011lt - csak az jár a fejében, hogy siirg6s dolga van. A terrn6szdnek azonban nincs SUrgÓS dolga - sok millió évre volt szíiksége ahhoz, hogy a Broadwayn síirpforgó embeIpontolcat kiformálja - és így s2lépe:n be tudja várni azt az időt is. amikor az ember majd egy nyugodtabb élet és bélc.ességesebb tevékenység Icemibeo fel fog emelkedni a magára zúdított kalasztrófiból és bajokból, hogy ismét az isteni gondolat mély kútjába n~ Je, amely ez idő szaú1t be van temetve éppen az ember és kömyczeréoek lánDáS felülete alá. Testi m&eink uralkodnak rajtunk - itt az ideje, hogy elkezdjünk úrrá VtIni érZl6bink felett. A lélek szan bílkájjn kiröpülhetüDk a talgerelc:rc, ahová a testi ér7ékek nem merneIC többé kÖWIni bennünket...

229


utamat. J61 ~ CZl az koUemcs R I az élet apró-cscpr6 bajait a Mulesb! (Sebaj'.> valóban elrapdó. Ciny-

Ka.-naki éjszakák

.A~""""mél\iSqSDklUlM

saiinvoltak és kUlönösen egy emlékc:zetcs éjs:zaka., a telihold Dél... EgyiptDm éjszalcái valami titokzatos fényben fürdetik. az ci templ.omok.at. megmutatva azl, amít ~ meg kell mutalDi többi pedig belemerül az· árnyékba. amely oly nagyszcriien ezekhez a rcmpkmokhoz. Kiilönböz6 m6doIcOll köz.eledtem kü1öDbözö éjszakákon hoz. Egyszer gyorsan $ubanó bérlcában, balahnu, vilorla alatt, ~lbeo, lefelé a Níluson - máskor nyeregben ülve a poros7.k hátán- , majd roec vépgtocsilliva a régi országúton, c'/3 ~ vésbé kényelmes lóvontatta rogatoo. Ezen • hold1ól1éD azooben jobbnak véltem, ha gyalog leszem meg a nébány mérföldDyi mint ahogy a régi papok gyalogoltak oda az 6si Egyiptom po Uprmros napjaiban. Az ezüstös féoy megcsillaDt 8 fehér amely vastag rétegben feküdt az úr szélén. amelycojÚ1am. Itt-ol nevérek Cik4ZIak a Icvcgöben és röppcl'Itct el megint sik Egyébként azonban mély csöndesség borult a vidékre. A semmi sem zavarta. mig cl nem értem magit K.amak falu únyszaií alakok subantak el meUeuém az éjspkábao -itt-ott pást himbálva k.ezükbeo - és lámpafeoy sárgás sugúa SZÜl.~ az üveg n~lküli ablaknyílásokon. Lábam némán tapodta az utat. tó puha bomokot, de ezekaz éles hall4sú parasztok szinteb zéküldtel mcgérezlék, hogy idegeajál" az éjszakában falujuk k kén. Egyenként vagy kettesével 'Urak ki az ajtóba, vagy pill ki türlc:észve az abJakoo kereS7.tii4 hogy szemiigyrc vegyen

szelésükre egy-két kutya meggy6z6déstelenül .csaholni ke azonban néhÁny barátságos szóval 'lccsendcsitve 6kct, folyu 230

oyed filozófiájával viseli . Azdn . hirteleu felbukkaDt utam PtoI 'osz balai ezüst szinil pilooja, lapos tetejével fclmagasodva a mélykék égbolt felé, miDt va1ami kl ti 6rszan a nagy templom e k De 'cgyel6re eláltra ueamat. A bpubejúatot ugyanis rác 'lés zárta el, Felébresztettan az alvó &t, aki riadtan ugrott el6 kuny~jMJ6J ~ álmOS szem dörzsölve állott viUanylámpém éles fény&en. Kinyitotta a kis modem kapUl - j61 m~ éjszakai nyugalmának megzavaIásáért-. aztán belq,tan és e1ke2dtem ·magányos vándorlUomaL Áthaladtam az el6udvaron és n6húly Pert:R letelepedtan a máJladoző homoktömbötön. amelyek valamikor az eh~udvar és a

Nagy Oszlopcsarnokok közötti maps pilont alkották:

és eltóprengtem Amon-Ra elporladt eml~vének sorsán. Nemsokára aztin már magának a Nagy Csarnoknak baIalmaS oszlopai és Icnyúgözö romjai között jjrtam. A hoJdféoybeo tiird6 oszloptörzsek ~Iyfckcte árnyékot vetettek a földre. míg a vésett hieroglifik egyik pillanatban szikrázva csiUantak fel, a misik piUanaaban azonban ugyanolyaD gyorsan elnyelte öket az éj s2aka.. Eloltottun zseblámp;bnat - kivéve ott, ahol az út bi20nytalama vált -, hogy ne zavarja a bold ligyabb fényét, amelyaz eg6sz tanplomot valami, csak álombeD á'ákelhet6 wrázI.beIly~ változtatta. Hirtelen felbukkant el6uan Hatshepszu kirilyn6 obelWkje - olyan volt, mint egy gyö-

nyörii cziisttú. Ahogy lassan továbbba1adtam a fethOl'ftáJyban. az oszJopcs8I 00kon bíl fekv6 fedett szen061yek lenyilgöz6 oszIopsoni felé, az a bo-_ mályos érzésem wnadl. hogy nem vagyok többé egyedül. A halalmas méretü csamokokban és a kisebb kápolnákbaD mér lega16bb másfel ezer esztendeje nem tolongtak a hivők - a megcsonkított k6istenek fegaUbb ugyanolyan régóta nénl6n. viselik a magányt - és nem i~k modern egyiptomit, aki visszatért volna az ősi hithez. Miért ~em mqis, hogy 616 emberekvannak körülöttem e2lIlIl az ősi helyen. amely maga is olyanCSÖndea, mint a sír? Köriiljártattam zsebümp6m.sugarit - de csalc k6tönDeléket, romba d61t padozatot, v' ket és hieroglifa-feliralOkat világított meg, egyebként 820nban emberi J60ynek nyoma san volt sehol. 231


É sem tudlam szabadulni ed61 a nyOlllllSZtó élzést61. . yos dara - tovAbb folyaaflam ben - mint az ejszaka mat. A2 éjszak- .ndia is együtt jar i homályos borzon és mi , Icihan úlyozza az ember fél meit - én azonban m rel me zoktam a l'-gy, iptomi éjs l, szinte tenn ' zetfölölti szerét ne burkoltak. kOrül. Most K.amak omladozó templomai viszolyogtalÓ k6rvonal.kkal fel a furcsa, lmos6dott fényben és birtelen bldatossá vált az idó ib a környezet nyugtalanító hatása. De miért támadt ez azt zéaem? .Továbbhaladtam a régi kövezett úton, amely az északi roomJ~ majd onnan egyenesen ptah gyönyörfi kis templomához vezet. haladtam a kis oszlopos udvaron, majd egy újabb kapun, és csak mar átléptem magának a szentélynek'. küszöbét. A hold suprai sen világitolták meg a Icgkülönösebb szobrok egyikét, Sekhmet tenn6 képmását. Az is1eDnó - ez a magányos, orosz1ánfejú 8SRO - egyedül trónolt a félhomályos teremben. Kcmény, vad tekint lII'Q pontosan hozzá.illett ahhoz a szerephez, amely osztál · jutoU az egyiptomi mitológiában - az emberiség büntd'ójé pusztitójáDakszerepéhez. Micsoda rettegéssel tölthette el áldoza it, akik nem számíthattak nála irgalomra! Letelepedtem egy gráoitk.ockára és elnézlem az ezüstös tánc't az omladozó falakon. Valahonnan a távolból egy kószáló ká! elmosódott viDnyogáa hallats20tt. S ahogy ott ültem. csö és mozdulatlanul, valami láthatatlan lény jelenl6tének borZOllII ,ázáe kúszat! megint a szivemre, amelyet jeges marokkal k összcszoritani a bizonytalanság Öl'Ök,kfséc6je - a félelem. Talán még mindig a büszke arcú papok, meg az ájtatos ll( szellemei kíséI:tenelc czat az &légi helyen és mormolják i .. er6 és az egyensúly jelképes jogaIát kezében tartó ptah felé 'li a régmúlt papok és királyok kísér1elei c:ilcáznalc mint anyagtal 'árnyak?... önkéntelenül eszembe jutott az a biJöDÖ& történet, amelyet K.airóban lakó barátomtól., az egyiptomi korm6ny egyik angol visel6jét61 ballottam. Megismerkedett egy az arisztobici zel álló fiataJembetTel, aki Déháuy héttel ~16bb mint közö . rista jött Angliából Egyiptomba. VidAm, könnyeJmú legén

232

akit az élet anyagi oldalÚl kívül semmi sem érde elt, . ~ gy Im kiment KamaICba. ahol kl pfe1 AmoD-Ra temploDoak nagy csamokáról. Miu" a n tiv bfvta és másolatot késúleU JÓIa, ~zva fedezte ftl 8 k ' egy magas tii egyiptomi pap alakját, aki . ttal egy osz.lopn z1codva, me l n re ztbefont karokb.l állott. Ez az ébnény oly hatalmas benyomást gylkorok a fiatalember lelk&e. bogy egész maga1artása ro gvállozotl, s buzgó kutatója lett a lelki és ~szet­ fölötti jelenségeknek. Nem tudtam elmezdulni k6üI~I, csak pihentem. töprengve és nyugtal~ gondolatokba merülve e kávé dermedt istenség, ema tánaságábao: Fél óra telt el így, s közben,' úgy látszik, valami könnyU Alombe merűhem,

Olybá tűnt, mintha valami fátyol hullott volna le a szemem eIaI és figyelmem valahováa szcmöldökeim közé eliÓ részre összponto· sult volna, majd hirtelen földöntúli teny burkolt kOriil. Ebben a fényben megpillantollam oldalt, magam mellett, egy felhúzott vállal álló, barna b6111 fédialakot. És ahogy mneredtem megfordult 65 szembenézett velem. Megremegtem a felismeréstól. Mert a férfi .; én vo/Iam. Pontosan a mai arcomat viselte, de rubmaa a légi egyiptomiak öltözéke volt Nem volt sem roór, scm lcöztmber, hanem - mint azt fejdísl'énS1 és ruházaláról rögtön megál.lapítottam - elég magas rangúpap.

A fény most öt is IcöriiIvettc, majd túlhaladt rajta - egészen addig, amig hirtelen megvilágított egy oltért. Ekkor a tátDmásalak megmozdult ét lassan megindult az oltír felé, majd mikor odaért. imádkozott... és imádlcozoa... & imádkozott.. S mialatt ö tovaléplcedett, én is vele mentem. S amikor imádkozott, én is vele imádkoztam, mégpedig nem úgy, mint egy másik. ember. hanem mint ó mtlga. Nézője és szerepUSje voltam egy 8ftmélybcn ennek a fantasztikus IAlomásnak. Éreztem. hogy szívét nehéz bánat nyomja, hogy szomorú országának á1IaPOta. mian és búsul azon, hogy &i földje romlásnak indulL KUlönösen boldogtalan volt amiatt, hogy vallásának irányitása gonosz kezekbe került. lmá-

233


meg újra k ny · ~ tt a régi ist ekhez, hogy ID az i~ Mpe ~ De amikor ÖIly6rgé&eit bev égene, ve m é mindig oly éz volt. mint az ólom. Mert esdeklésér'e n tt feleletet é dia, hogy Egyip om végmte visszavo~tatlcm Leborgasztott mvei forduh ol, BIlBYOD-DagyOll SZUJDOIÚan••• -A viljgo ág laSSaD kihunyt. Egészen sötét ldl A papi alak I és vele együtt az oltár is. Ism6t ott lafállam magam, magányos tö reogésbe meiülve, a Ptah-tciinplom közelbn. És az en szivem i szomorú volt. nagyon-nagyonszomorú... . Vajon csak álom volt-e az egész, amely a környezet hatása ala iban'~

keletkezett? Vagy a töpreng6 elme riadt halhicinációja? Vagy csak annyi, hogy a múlt iránt érzett érdeklődésem nyomán felbukkant er:! eddig lappangó gondolat? Talán lelki s.zemeimmeIláaam a szeUempapot. aki tényleg megjeient? Vagy korábbi egyiptomi életemnek 6si emlékezése vollcsupán? Számomra - ismerve saját fclzaklatott érztseimet a látomás ideje alatt és után - csak egyetlen felelet volt IehctJéges. A bölcs ember nem ugrik fejest a követkc:ztctésekbe, hiszen az Igazság - .rnint egy 6si mondás tartja - bújócskit játszó n6, aki egy rendkívül mély ~ fenekén él. Mégis kénytelen voltam igenl6 választ adni az utolsó kérdésre. E~ felforgatta az idc5re vonatkozó eddigi konzervatív n&ctekel Matematikai úton bebizonyította.hogy az, alá a negyedik eli . meozió szemével nézi a dolgokat, a rende$t61 egtszen eltérö képei fög kapni a múltról és a jelenr61. Aminek: segitségével megérthet a lehet6ség. hogy a Tennés2d tökéletesen ~görzi emJék~ben a Móltat) amelyben örökre megmaradnak. az elnint szá7adok k~l. Tökéletesen felfoghaló volt tehil sz6momra, bogy az elmélyülés ér' :zékeny pillanataiban az ember önkéntelenül és rejtélyes módon súrolhaajaezeket az emlékeket...

Egy másik éjszaka, este tizenegykor, találkozóra indultam a Naga Tahtani· faluba. kissé túl K.ainaJcon. Luxort és Kamakot el~ hagyva, el6ször jó darabon a Nílus partja mentén vezet6 úton halad:' 234

tam. majd éles derébzögben lebnyarodva. VIlY hUSZ kereSZtiiJ. egymes vonalban baladtam to b. A falu közqWJt je12c5 nyilt térség több int kétszáz embert taIáJtam a porbm kuporogva. EgyCltlen nő scm voltJelen. Vaiamaly.Dyim bosszú arab ruh6t 61 fehér tUIbáDt vi tek , I cgyszer6, primi:tiv embereImek látszoaak. Egy mes:zelt és 1ed6ngölt földú, kissé ~ 1cianelked6 nélY lókeJc5 g ült - négy.magasabb rangú szellemú, bSZlelelRméltó férfi. Arcuk és ru"'DhJk mm itélve Sejkek voltak

~

és 1ebeg6 selye:mbumuszuk fest6i képet nyújtott. Mind a ~ . &cg. 6sz fej1í emberek voltak. A lányregéoyek i7phnas hÓSC... csinos. fiatal sivatagi ,sejk. aki gyönyo.rú angol böJaYeket iabO.I cl, Angliátum talán feUe~t6, de Egyiptomben egész bizonyosan DmI. Abu Sbrump sejk - az egyetlen. akit az egész gyüJekCZdb61 ismertem - szintén köztük v~L S7Jvélyesen údvözölr, majd bemul8-. tolt a karnaki elöljúOOakés egy ~ik sejknek. Mindketten udvari-as 'mozdulattal megmntettik. homlokukat és a mellüket, A%1áo bemutaaak a f8IU és a kömyez6 kerület elöljárójának. Mckki Gabba sejkDek.bívdk. és az 6 háza volt az. amely el6tt a tornác Rögtön Unszolni ~ bog)' igyam ~ az elmaradhataliantivét szemJ.csélc. ~erült tej nélküli teában kiegyeznem. ElfeglaItam ~ az egyik Plb'Mn, amelya tomác padlóján ..rátool Abu ShJUmP sejk. mellett tekiidt.. A sejk Kuma fal. . . lakolta NiI~ tiíIS6 partján és Luxor kőmy&én legalábbhímm&.földDyi kerületbeu közismert és közti.szleJeIbeo álló szart ember volt Minta ~teta jámbor követ6je - annak eUmm, hogy olyan ember bírébco állott, aki szellemekkel érindceziJc és igen baIáSOS taJ.ízmínokat tud gyártani - , a legbüszkébb arra volt. hogy megtette a mekkai zuáodokutat Feje körü.llapos, zöld turbáncsavarodott. SGIii bajsza, szaWla és oldalS7JlkálIa már egész fehér volt S6rét böni arca értelmes és komoly wnásó., kellemes és m~lt6ságteljes volt Felrún6en nagy, nyugodt tekiDtetű szemei mélyrol jöv6 értelmet sugároztak. Vastaganyagból k~lt hosszú, bő, bamB ruhája egészen a sarlctig ért Jobb kezének negyedik ujj6n nagy ezüstgyűrút viselt. amelynek küls6 oldalán arab felírás diszlett. Em: az &szejövcteJre tulajdonkq,pen Luxor omdeJr-je (polgjrmestere) hivo" meg és ó ragaszkodo" bozzá, hogy a megbfvástelfo-

állott.

235


'porodaa déhdánoo wilkozbmk az UICán és éppm szoká50i arab üd 1Z.1 ' Bol lqYM 1tlIpOt/! Abu shrump sejk l dús fe öszváIjér6l, hogy répbbeo me&igb1e "- megNtOaUSOn és megigyon cm ctlV'-ut: .. DIIPP8I kés6bb aZaíIO f~ a pol.gílmlCster mind a a, mind pedig a sejk· OCWbeO • ou. hogy rá1J a bmak-Iuxori kaiilet daViaeiDdt éjszakai 6sszlCjövc Az egyetlen európai voltam. " bejuaooam ebbe a furcsa kezedv:, és igyekeztem gfeledkemi szembes2lök6 londoni imról.

A poJgúmestcr kifejtette, bogy ez az ÖSSZejóvetei l:vck óta az 86, amir czm a vidéken ~ mig Abu Sbnunp sejk megma ~ hogy az ilyeudavisgyúlés idöpontját mindig a hold bizonyo 'lIása határozza meg. Mindig holdtöltekor, vagy újboldkor tartják mert ezeket az éjszakákat kíilönlegesen szentnek. tekintik.

- Ez oem lesz hangos, ordflozó gyűlés -

tette hozzáa sejt. -

-

lamennyica nyugodt emberek vagyunk, akikAllah· iránti szcretctból gyültke:ziiDk össze. KöriUnéZk:rn. A nyílt térség közepén hatalmas zúzl6pózna em keden., amelynek te&ejál aranybimzésú arab betúkkel díszítca zászló lengett. A beduinok és a falusiak szabályos sorokban kupoorogtak. a fOldön a zászlórúd körül, úgyhogy tökéletes kön alkC)ltak. A ~ mezón, amerre útközben e1 b a1adtnD, láttam kilce:2ltknek az embereknek - mánnint a jobb mÓdÚaImaIC - a lovai.. mondották. oeJcem, hogy a gyülekezet tagjainak egynémelyike hű ~ldDyi utat is mcgtett a falujiból idiig. A gyUlekezeten e~ ként csak: IDCgbíVOttaklehettek jelea

EIrapdó wlt ez a kép a csillagos kék afrikai q alatt.: Több m" kétszáz "hér turbános sejk aImtoU hatalmas kört és bukkant fi II ott a lábaim alatt. Voltak itt öreg, 6sz hajú fejek és fiatal gyere jek. A nyilt térség két oldalát sa1n1lombú pálmafák szegélyezt amelyeknck levelei mcgziz:zeatek az éjszakai szell6ben és feltete nyé1ruk beboritotta a-tméget. A tá" távolabb fekvő oldalait kocka aJakú épület zárta le. Ezeket az épü1etebt dúsan vették tropikus futónövények. T6volabb sötélbe merültek a mez&, a bolt, a Nílus is a sivatag. A Hold és a csillagot auyél a t~ fejünk fölött lógó nagy Iámpe .eg~zítctte ki.

236

Jlc Iamos tdte tor

nm .

Ire járt az idc5, az

. fi

énekelni kezdle a SzaJt Korán

ki az ldollÓ szót, amikor minte&Y

v~ e«Yl~ re ~~íz

ból lÖrt ~I IZ ehlyújt.ott kiiltú: 'ftCS bim ÁlJaJuJ i fi ":' JjtmJU t6bboek l~ea!:endr.ét Keletaa gyobb «etll'get je1c:o mint Eur I cm ro közepébe és . mellett. él S, emS'l& gon. emJ' czetMl . KoriD-venebt kezdett· ni. Majd egy szakállas, öreg kóvetkezeu, aki lassan lépkedea a kupa soni nientál, kezé n ttel. amelyben a parázsló fa· szénre dobva néb'ny maroknyi tömjén izzott. Az. illatos füstfethö a szélben a nyllllérségen keresztül egészal a lOm6cig úszott. AZIán három f&fi ült szembe egymással a 2'ás2lópózna körül és bosszú, vallásos éoekbe kezden, amely liZenOt Ya8Y húsz percig 181'tolL ÉRZDi lehetdt szfvUk mélységes buzgó ibftaW, amely hangjuk ünnepélyes dallamaib&n fejez6dött ki Majd vissDkuporoglak a földre és egy DqDed.ik férfi kelt ~l. hogy folytassa az ~ Egy közkedvelt dervisdalt adott el6, amely ajkairól szinte méIabÚS béYvel csendült fel. K.ölt6i arab sorai &ZI az Allah innti ég6 vigyako:zást fejezljk ki, amelyd minden igaz davisnek mmie kell Aztán befejezte, mikö2hcn a szavak mintba csak pan-szosan , egyenesen a szívéb61 szakadtak. voma Ici és miQtha egyeocseo Allah, a Teremtő felé szálltak volna. Mikor leUll, láttam, hogy a gyül~ legtöbb tagiáD er& vett ugyanazaz égő vágyakozás, amely dal'nalt ~ volt - a mC1IdtCm ülel ·méltó&ágrc l~ sejk aZOnb8Il nyugodt és mOrdUIadaO 1D'IIadt. Most lZlÚ az egész gyülekezet feltáp8s2kodoU is ekkor aze16bbi .hérom mekes a kisfiúval egyetemben nagyon lassan megindult az embergyl1n1 belsejében.Ahogy lassan lépkedtek,egyszerre mozgaUák a fejülcet, hel lefelé, hol jobbra, hol baJra és clnyújtva ismételgették: Álltz/h4.IIoIa-a/t-Qh.a},l Annyiszor, hogy belefáradtam a számoJás6ba. Édes, mélabús da1Iamma1 ejtették Ici ezt az egycden szól Testükegyhangú és mégis pontos ütemben riogott jobbra. balra. Klril~ a kétmz ember tökéletes mozduJatllDs'ggal állt több, mint tel 6rán kcrcszbll. figyelmcse~ és némán, míg a kör kö7.epén • dervisek JZlhde1lanul, tökéletes ritmusban keringtek. Mi-

kor ~ az énebsek abbahagyták, a türelmes hallgatós.

megint

231


vi.JI~~)CdCm

a po D

C'JUiIl lDOt.

''-- ....-........ ..9-Yelbzett. amikor is kis csészfJcben kávét szol • pol fi I jeláU l~~ egy fOllÓ italt, ame lyet izan . UgyBOúgy p8rolját, mint • ' y

u.~.

Ab Shnunp jk igyckczr:tt magYaríZa&taI szolgáIDi s . momra az ~jszabi istentisztelet jeleut6ségét illetóen. caak idóokáit egymásra pillantottunk, ő tudta, hogy rokonszmvemre zámíth én pedig tisztában voltam azzal, milyen boldogságet trezbet ezen az éjszakán, a bimnuszok éneklése közben. Allah jclcnlttébcn. Az jutott eszembe, hogy EuróP'ban, meg Amerikában, anagyvárosok 61vezethéljbászásáhan, valahol ezer, megyezer ilyen gyülckczct ball gatjaa dalt és a zenét, a dzsesszt. Az ö énclc.ükben azonban nincs jeleo Isten, 61c csak mulsmak, és élvezik az életet, de... ElmODdtam ötletemet az öreg jknek, aki VálaSZUJ. cgys2JCtdéll csak egy verset idézett a Koránból: Az ~.rzámáTQ mjdllényükben IQliUJultó szíláld Iritiikjele. miért Item W!SZiU!k észre? Gondolj magtIdJHm Jst~ ~lIeL alázattalés CSÖrUJben, este és nggel ls M légy egyike ~~ aJCij figyelmetlenek. Mert 6 csak azobuJk wiJas:zoJ, akik ml figyelneIG. In ültiiDk a sárga fenytócsáhan, a sötétség körét6l körülvéve igyekczJ:ünk. szívünket teljesen a ~bb Ero imádata felé forditam: Megnevezlii1c a Névtelent, AIIahot, de akár a 1cgáh.í1atCl68bb · , ban feloldva is ki tudná őt valóban bánniiele Déval mcgbatáIomi Az áhítatt61 clnémulva pillantottam Mt. A tiszta égbolton a függő csillogó bolygók vonzották. fölfel~ az ember rekintetét. . eio'ikben volt valami egy nagy.költemény fcnsegcs, megfogha . szépségéb61, mindegyik szorongva emlékeztetett arra. hogy csak ' haladó 1IIas vagyok ennek a bolygónak. a felületén, amelyet ma át oly súrú titokzatosság burkol be, akár az éjszaka. Aztán megint lefelé pillantonam. Az al81tam nyüzsgő komoly colc. mindegyikén az Isten utáni vágyakozás tülaözOOötl. A dervisek megint rákCzdtck lassú éoc.kükre: Nina Isle" AIIaJt kivűl}, a mondat minden egyes megismédMésénél kétszer megha.' va fejüket és derekukat. Elöszőr csak halkan énekeltek, majd . 238

egy negyedóra elteltével az éOCIC és a zdulatolc ritnnl sult, • hangok elmélyültek. Az I b még temes • fi ' k sorozatává váll Amint az i múlt, egyre tottabbak és izgatottabbak lettet és szavaik mmdinkíbb kiil khoz hasoJilltottak, ahogy fejüket a hanggal ték, karj at k fonlÜ mellUk és ide-oda ria ket. Dc mindezek ellcn&e semmi le szemponIból nem szolgállak rá még akkor sem az ü ~ rvis elnevezésre, Az ön.lcivilldi buzgalomnak z a felfokozása oem volt bántó és miután izgalmas csúcspontra ért, hirtelen abba is maradt. HaWos, mélységes csend támadt, amely az clöbbi hangtömkeleg után még lenyügöz6bben hatott. AZIán szünet következett. Megint kávét és teát S7.olgáltak fel, majd az éjS7akai gyülekeZd további része már szeUdcbb kCI'Ctek között folyt le. A dervisek halkan dúdoltak. még egyszer-kétszer a hallgatóság ~I, amikor is kétszáz torok ismételte bizonyos pillanatokban egyszc:ne Allah nevét az ~ az ég felé csap6dó, dallamos és lüktetö ütemében. Amikor azután nagy sokára a felS23b8ditó hajnal elsó SUg;mU. Ictűztek a körre, a dervisck cIbaIlgattak. Majd egy végs6 ~lked& következett - Allahon ~ Allahban, ahogy nevezték -, amelyben az egész gyUleb2ct részt vett, miclő~ a gyfiIés véget ért volna a rózsa· szin hajnalban, amclyoek sugarai vékony csíkokkal festettBt meg az ég alját. Néhány nappa:! kés6bb Abu Shnunp sejte vendégem olt teára. MagávBJ hozott egy kis négyszögletes pepírlapot, amelyet IMI formára többszörösen összchajt.ogalOU. Közölte velem, hogy ez egy Ializmán, amelyre Korán-versek, tov'bbá bizonyos varázsjelképek és szavak vannak írva. Elmondta továbbá, hogy az írást a múltkOI" éj. szaka. a dervisek gyúlésén teészítcne több más írással egyetemben, mert ott kapta azihletet, illetőleg a magnetikus behatás az ott' fbiidé· zeu magasabb erők részér61. Nevem is rá volt írva (arab ~el). A varázspapir - ahogy az öreg sejk nevezte - zsebben hordandó minden olyan alkal ommal, amik or azt akarom, hogy val~ kü· lönleges vülalkozásom sikerrel járjon, további rninden olyan helyen, ahol ellenséges erőkt I kellene tartanom. Figyelmeztetett azonban - igen 6sziDtén és kissé naiwl =-, hogy ne hordjain a taliz:mánl, ha valamilyen kÖ7.clebbi kapcsolatba bo239


~lkldiDm

e

DÓvel. mert olyankor a ral,i:lmlin

gadtam. remé ve a J.eajoblbUaa p K fi u a Ki . S' .. tt ölgy ' z, S hogy ö volt a helység legel ő elóbb személyisége, maga Mr. H ward Carter is több ízben meglátogatta az évek so • amikor a zomszédban ' tásokat folytatott. Ők ket aztán nagyon ö • barátkoztak. A sejk a varázspapír másodsorban emlitett hatékonyságának illusztrálására elmondta. hogy a felásott sírok között gyakran kísértenek a leggonoszabb fajta:.félelmetes szellemek, amelyék évszázadok óta voltak bezárva ezekbea sírokba - Ó, Abu Shrump tehát kiterj ztette védelmét barátjáIa, Howard carterre is. hogy meg Italmazza ezekkel az ellenséges szellemekkel szemben. KüIönösen nl a tényre hívta föl a figyelmet, bogy Tutanhamon fáraó sirj' feltárásával kapcsolatban a régészeti expedíció tagjait a hajá! és belesetek egész sorozala IÚjlotla - mindezek amnban Mr. C8Jt gondosan elkerülték. Abu SbIump sejk további tev~ysége keretébe tartozott a gy~ gyftás mestersége is. Egy napon ennek szemlInúja voltam. Egy ber jött hozzá azzal. hogy reumás fájdalmakat érez bal csi pój ébeó A sejk né . y percig imogatta a fájó tagot. újabb egy-két perc keresztül valami imát mormolt a K.oráoból. majd közölte a p6cico5)1 sel, hogy a fijdalom rövidesen megszűDik. Vettem magamnak a fi radságot, hogy figyelemmel kisél'jem a kóreset fejlódését. és aID megállapí1áSIa jutotblm, hogy a fájdalom valóban csökkent persze már oem tudtam megállapítani. hogy AUandó, vagy csak id6leges javulá következett be. A sejk elmondta nekem. hogy ezeket a dervistitkokat - m amennyiben titkoknak lehet nevezni öket - nagyatyjától tanulta bogy ezek a titkok a szájhagyomány közlése révén magAt61M med!61 szánnaznak. Áldott legyen a neve' - tette hozzá az öreg tatosaD.

240

LalálkozQsotw\ ~l! adeptwssal

~ L.l .

NilUJ.61 n éhány

mérfőldnyire

nyuplnl, Luxornál, · hegyhinc emelkedik az égnek, batúvonalat .1· kotva a Líbiai-sivatag ésa folyó megművelt völgye között A h gyek közötl elrejtve húzódik egy kiS2'Jiradl. n~gelte szakadék., ahol I a tal ~t semmiféle növényzet nincs és nem is tud megteremni, sziklás kőtörmelék, vagy száraz homok. alkotja. és ahol ktgyók és skorpiók az egyedüli élőlények. Ebben a kopú völgyben - a hires Királyok SbjiDak völgyében - voltak eltemetve az eltúnt Théba király i halottai. Voltak - írom, men sok mÚDÚatestet már kiemeltek hűvös sirboltjából és nagy múzeumok poros csaronlra:ibul belyeZlck el, hogy OBzág-viIág láthassa őket. S ba a többiek egyem elkerüllék a felf~ az igazán nem azon múlott, mintha a kutatók az idöt, a fára . got, vagy a pi:nzt sajnálták voJDa. sok mindc:Dt akartam tanulmányozni itt a helyszíneo. magukban a siJbollokban. a tC'tÓ nélkül tátongó tempkJmokbao, amelyek a völgytöl néhány mérföldnyire febzenc:k, Théba maradványai k~ zött, amelyek itt-otlltik.andikálnak a földból és mindenütt véges-végig a nyugati sivatag peremén, A Luxorbói kiinduló effajta gyakori és rövid taJtamú ex~iciók céljára a legkilún6bb közlekedési eszköz egy jó szamár, mert csak az tudja megvetni lábát az emelk.edéseken, éles kövek között és szakadékok szélén. Szerzódtencm egy boyt is, akinek mindenekelőtt meghagytam, bo k n egy vállalkozót, aki alkalmas szamarat kölcsönözne e rövid kirándul sok céljára. A hagyományos tur1sta-tenninológia z ilyai 41 megfelelően Jusszefer boynak ne ZI m, noha már el241


múlt enéve és otthon fel ge m három gy nnek v Aminlh gy gyakorta em keztetett is engem csal djanak léle ' m yiszor, ányszor elővettem a péeIZtáJrcáI-U ponto h mtmadásunk . tézz . or egyszer tréfából egy matlaa kígyót akasztottarn a nyakába, méJtadankodva jeleute ki. aki etesse a c hogy h a hüllő megmarja, nem I Hosszú id6n keresztül annyiR megszekta IZ öszvére etet ését, h nyilván családjának a szükségesekkel való ellátá$át is az ös,zv6I~ téssel egy szinten álló feladatnak képzelte. Egyébként jó U IU\"'l'-' volt és kivál6 humorérzékkel rendelkezett, egyszóval kedveltem. Sikerrel befejezve a vállalkozóval folytatott tárgyalásokat megállapodva a végső feltételekben, idejében visszatért egy csin külsejű, jól megtermen, rendesen felszerszámozott febér sZ8Iltlár.J~ Felkapaszkodtam az állat háráJaés megindultunk. Minden jól men amíg elértük a folyó partját, ahol is mindhárman felszálltuDk e hajóra és lefelé vitorláztunk a széles, szWk.e Nílus nyugati partj .irányában. A hajóból kiszállva, ismét szamárbátta ültem és nekivágtam a völgy felé vezet6 hétmérföldes útnak. Alig negyedórai szamaragolás ulán kiderült, sót bebizonyosoda bogy szamaram jelleme ellentétben áll kella,nes kűlsej ével . Mikor: már végre megtettük valahogy az útnak körülbelül a felét. mégi e panaszoltam Jusszefuak. hogy vagy választási tehetsége nem áll egy b képességeivel egyenlő magaslaton, vagy pedig a vállal.k álJatállománya lehetett igen silány, ba ez a szamár bizonyult k-zU liik: a legkitűnőbb minöségünek. Hozzátettem, hogy a szóban fo szamár rcndldvüllusta természetű és kénytelen vagyok. azzal vádol ní: jobban szeréti az alvást, mint a mozgást. Jusszef karjait és s mefehéljét az ég felé fordította: - lnsaIlah! - kiáltotta csodálkozva. - Ki merné javitgabli Örökkévaló keze munkáját? Úgy találtam,.hogy erre a kérdésre nem lehet felelni, a téma ettől kezdveörök nérnasigba merült Hihmk mögött hagytuk. a kuk ricaf'óldeket, majd éppen csak egy pillantást vetettünk a Memno kolosszusokra, em" a két óriási szobona, amelyek ardu már egyál tán nem láthatók vonások és amelyeknek. trónon ülö. defonnáIódo teste valamikor olt órl<ödött egy pilon előtt, a nr. Amenhotep épÍl palotatemplom azóta ugyancsak eltúnt bejáratánál és amelyek 242

Illa I t • nyi magasságban ernc~lkedne riitó úzafől fóJ'. A k ' t ol l száj né kül ül ott, ugyanú . ahogy - l M ,:lJl2adaton kcn~szti~1, talán lelk a ' daIm8k.on, amelyekk: I Kambüszesz, a római a talsphódító illette oket. miru o arról P zatbn bekarcolt felirásban megemlék k. Valamikor egy köve két OklaI. szobrokkal finxekk I sze lyezett út húzódott innen, több mint ezerlábnyi hosszúság . De miadea már ugyan l" Aztán hátat forditottunk a sik los-vidéki föld termék:eny rétjeinek. elvágtunka folyó felé, és továbbhaladtuok. abban az irányban, ahol a thébai dombok összeérnek. Az úton mindeaütt a megszokottfehér ruhás férfiakkal és fekete JUháS nökkd taWkoztunk. ÁthaJadrunk egy hétköznapi külsejú faJun, ahol agyagkunybók, néhány fehérre meszelt ház, egy kis fehér Jcupolás mosé letej ' ról kiugró miniatúr minaret és kellemes ámyékukért illtetett pálmafák elmaradhatatlan ligete sorakozott egymás mellett. Megállapodtunk. a falu mellett, hogy a szomjas szamár, meg gazdája igyék. valamit Az állat bedugta az orrát egy különös itatóvályú. ba, amely nem voll más, mint egy töredezett kószartofág, amelyben valamikor egy fáIaó teste pihent! Továbbhaladtunk, de útközben már nem 81lapodtuDk meg sem KlD118 félig elpusztult templomainál, sem Abd EI Kurnában, a tbc> bai elókel6ségek kiásott sbooJtjainál, sem Dira Abun Naga nevezetes temetójénél. Igyekeztem elérni az elhagyott kis völgyel, mielőtt még a l6ző nap sugarai elérnek. Hajnalban keltünk útra, deezekben a nyári hónapokban nem lehet elég korán elindulni. Mert tudtam, hogy a szik· lás magaslatokon az ember kétszeresen érzi a hőmérséklet minden fokát és a napsugarak visszaverődve újra rátúzn k az emberre. Egyre tovább haladtunknyugat felé az ősrégi orszigúton, majd Je. kanyarodtunk a hegyek lábához,ahol a ralajt szeszélyesalakú domborulatok bori~ák. Itt vágtunk beaz eJSÖ keskeny hegyi ösvényre. A lassan poroszká.ló szamár a kiszáradt, homokos és kövekkel szeg lyezett országúton botorkálva, végre eljutott a hires völgj nyílásához, ahová valamikor a hatalmas fáraókat hozták. amikor már megpihentek. a halál karjai közöu és földi dicsőségük elkerülhetetlen végéhez én. é

243


· ah

. tes ha

_11...-,,;;.-

,l ésé:ben

m

szol gálja, amelyre szántálc gyi

m királyi múmiiinak 6rzését túloldelon meg a főurak és a COP pok alu ör k álmukat. Továbbhaladtam a völgy túlsó v ége felé, ahol a már feltárt sírok vannak. és ahol a szakadék mindkét oldalát méhkasszenien taIltalZ;...1 zák a felbontott sírgödrök. Nem lehetett könnyű feladatuk a sírás6 nak, akiknek minden egyes nyílást a töm.ör sziklafalba k net bevájniok. Szamaram mereven rakta lábát, rnialatt végigkaoyarogtunk a •• záradt szakadékon, mert omladékok, ködarabok, kvarc- és kov szilánkok borílottak mindenütt az utal, ú yhogy meglehetősee n héz volt előrehaladni. A szíkrú6 kőhalmok és mésztÖDlook vakitó:: an ragyogtak az éles fehér napfényben. A hőség áthatolhatatlan ként sólyomlt mindenre és szinte láthatóan remegett a leveg6bcn. Sehol egy tenyérnyi árnyék. Mintha csak valami szöm)'ú Icem ben járt volna az ember. Ajkam kicserepesedett, nyelvem .sWad: Az egész táj kimondhatatla.ml kopár volt, de sivárságáben m volt valami nagyszerűség. Egyetlen bang sem törte meg a csendet. Egyetlen madár sem Iázott a sivatag forróságtól SúlYOSll1Ó levegőjében. Egyetlen ro 16 növény sem dugta elő a fejét a kő és a homok pusztaságáb61 A szikár hegyek egyetlen lapos let -Jú úc végző amelynek lejtős oldalát kőtönne lék borította. De még mielött értünk. volna, már láthalóvá vál a sírhelyek. Itt már emberek l ' ták. fel az ősi dombokat, am ly az egykori m űmi á t és kin se ket rejtegették és mindezt a sok gonddal elfölcJelt holmit me . napvi'ágra hozták.

244

élénk .• csaVllllOdó lcig)'likkaJ Ical, amint - yörög'Ve eziik i . fi " meg szeol ~5srz.c.l lemekkel. cmbcrfcjii krokodilusokk.a.l és halotti á1dozatokkal, szkarabeusz " denevérek I, am mind összefüggő jelClJtJlldd)en ábribnlják az elhunytember ro eli tev ~ gél. majd alvilági útjának történetél A falakon súrii sorokhen hierogli(ak , rakoznak, amelyekodc. az a rendel ük. bog)' tovább segítsék kalandos úlján az újonnan érkezett Iclket és e célból a KapuIc Kön 'bÖI. és az AlviJág KönyM.ib61 szállnazó szent 1eXIU&Oka1 tarIalmamak. Ezek a szövegek beszámolnak az alvilág l . - l, az alvilágot óc7JŐ kigyók erejérolés valami feocketlen pokolról,amely sotét Közlik SZl is, hogyan keU megvédeoi útjában a lelket, hogy elkeIÜlje a s:zömyü megpróbá.ltatásoIcat, lOvábbá hogyan kell litani az ílélkez6 ist.enségeket és hogyan kell majd felelni k~im. EgyR: mélyebbre és mélyebbre hatoltam a sírboltban, amelynek lejIÓS folyosója egy sírkamrába wel • majd innen megint egy másik lejt6s folyosó nyílt és ez így ismédödöu mindaddig, DÚl végre már csaknem háromszáz yardnyira hatoltam a hegy belsej~. Ezer meg ezer tonna tömör szikla tornyosult a fejem fölött. És a falakon minden tenyérnyi helyen Hpek és felírások - az egész pontosan tükrözte az ősi egyiptomi élctet éppúgy. mint a halált. A töte· rembenegy hatalmas mélyedés tátongott a padlóban.hogy befogadja a súlyos gránits.zarkofágot, amelyet annak idején 'belehelyez Valamikor ez a kőkoporsó volt valamelyik dúsan felékszerezett fáraó utolsó nyugvóhelye. merev múmiáj t agyag- és gyolcsburkolalával egyetemben azonban már kiemelték innen és a többi felfedezett múmiával együn CI világitású múzeumokban helyeZlék el 8 XX. szá7..ad kiváncsiságának ki I gil A rám meredő festett szemek között elhaladva. végül kikerültem I a nyomott levegőjú. de hűvös alvilágból a késő délelótti nap-

245


bo

aZUbíD rboltfi

formán cBszttményü egyszer mé i ha mas sírbolti - bár mint tl •gys záz lábnyi hossz gban nyúlik a sziklába vágva a föld gyomrában - nem kö - ll le annyira ' öd' m ~ mint IX Ram kisebb terje lmú sírboltja, ol olyan faragványokat ' festm ényelcet taláJtam, aminövel a völgy kevés temetkezőhelye dicsekedhetik.. Az ajtóbcjárat fölé egy nagy vöros napkorong van festve és la ta Ramszesz látható, amint azt imá~ja. Durva értelmezésben ez anynyit jelent, hogy miként a természetben a vörös, lenyugvó nap bele hull a fekete éjszakába, úgy szállott le a király lelke is a sí.rbolt sötétségébe. majd ahogy ugyanez a nap ismét felkél, éppúgy fog lelte -diadalmasan új életre kelni. Ahogy a nap minden reggel csalhatatt nul fölkél keleten - tehát halhatatlan, ugyanígy a fin.ó Idke is fel fog támadni a szeJlemvilágban. miután megi6rta az alvilág sötét tá~ jait. - Mert ugyanolyan halhatatlan. Az &i misztériumo beavatottjai számára azonban van ennek a jelképnck még egy mélyebb jelentösége is. A halál nem rémül többé számukra, hiszen ók már meghaltak még életükben - és tud~ ják. hogy a lélek nemcsak tovább él a halál után. hanem feltámad le.ftileg is. Ahogy továbbhaladtam. villanylámpám fénye tovasildon az el folyosó bal oldali falán es ott láttam a képeken, amint Ramszes2( bevezetik a nagy istenek - Ozirisz, HaraIcht és Amon-Ra - elé. E lépéssel odébb láthat6 volt, amint a király áldozati szertatúslcéppeit tömjént éget. ajd álhaladtam leél sírklUlll'án, amelyek bejárata .r~ lött a napistent dicsőítő hieroglitak ékeskedtek, aztán elértem másik faJfestményhez, amelyen egy pap különböző jelképes dolgokat önt keresztvizként a ráraóra- köZöttük a fogantyús keresztet, misztériumok kulcsát, az örök élet jelképét. S csakugyan, a kö e kez6 képen Ramszesz öltözéke már megváltozik, s ó maga . Ozirisz alakját veszi fel. Lelke fölszabadult. teste fellámadt és jo nyert arra, hogy neve elé az isteni Ozirisz nevét füzze.

246

Amint a SÚl*gcs könyörgés moadia: Ime. in gyok. ín d e/ón. Ó, Am~nlei/ ura! in.cs~ bún az hl I m n. em mondlom tJldtltOSQII olyat, am; n igaz "em cst!l~ Imt",it hamú sziweJ. Add, ho Irtuonló legyek ok. hoz a . ./ ágo ok1ro'Z. alcík /rörnyezel del lkolják tr hl Ozirisz l~ , aJCiJ. d ez o épséges Isten és eret a Ililág Ura. Thoth pedig - aki táb lács káj ío jegyzi az elhunyt szívének súlyAt és az isten Ic nevében kihirdeti a döntést - ezt mondja: Halld Illeg az íli letel. Ozirisz íve igazsággal rugm en és lelke bizonyságot tett melkue - igazlla/c taló/taJon a Nagy MériegM való mérlegeléJe lltán. Nem ttJláltDlOn gonoszság benne, nem ~~e­ ledett /rIzroSal az Ó tetteiben és nem mondati gono.sz híreket, amig a

.fO/dön élt. A2 istenek nagy gyülekezete pedig így fejeit rá: Ami kijön a te szájadolI, az légyen az igazság. .If gyözelm~ Ozirisz szelll és igaz. NOll vétkezett Ó és nem len 01lOS%al ellenük. Nem fogju./c megengedni, hogy tU enyészet gyöudeJmesJceJjék fölö tte. EngeJJIDSék meg' neki a he/tpú Ozirisz isten szine elé és nyerjen örök ottJwlll a Béknség Mezején. A hannadik folyosbn a az Igazság istenn6jálek áldozati szobrocskáját ajánlja fel ptabnak. Majd következik egy festmény, amelyen saját Ozirisszé vált, kinyúl6 múmiája látható fölötte pedig a felkeló nap, amelynek sz:iházó korongjábó l ki melkedik a SZICarabeuszbogár - az újjáteremt ód6 élet és a lélek bizto fl ltámadásának: jelképe. Megint átbaladtam két sírkamrán, majd leszálltam a f6 sírboltba, am Iynek kincseit régen elrabolták és amelyből eltűnt a fánó is, koporsójával egyetemben. Csak egy bCfesten hely mutatja azt a pontot, ahol 7.arkofágja nyugodott Ennek a sírboltnak a falAn is a halhatatlanság további jelképci láthatók. mint például a s:zámyas nap alatt ülö gyennek Hórusz. A boltozatos menn yezeten látható a csillagos esti ég képmása, m g azok az á1latöv-koDslellácll~. amelyek az égboltozat gyönyörű kátpitjál teszik . Visszatértem e zsúfolt aJvilágból és paradicsomi túJvilágból a bej és közben villanylámpám fényénél egyik jelenet suhant el ro lIett m a másik után. mintha csak alami filmet forganam volna le. AzÜD hirtelen megint rám szakadt a napfény tüzes izzása...

r.aó

247


6vek. folyamán T'U1aIIlhaiID csúcsosodtak ki. már búcsút akartam int ni a fúaóknak. akik úgy próbál megtaláln i a halhatatlanságot a halálban, hogy balzsamozó elj • sokhoz és gyo)csgöngyölegekbez folyamodtak! Kés6délutánra járt.A leveg6t átflitötte a kánikulai hőség; nyelvem kiszáradt. ÁtbOtorkáltam a köves úton, hogy megkeressem Jusszefl és az éleladó teát, amelyet ~ hordotL De úgy IAlszik, val elkódorgon, hogy egy kis iunyékot találjon. Nézegettem jobbra-baJ:. ra. dc nem tudtam felfedezni. ,Juss2ef látszólag!elolvadt a 1lóségben., Végül is, miután szemem cserbeDbagyott. a fülemmel jötlcm nyomá.. ra. Egyiptom egyik híres harcos uralkodójának félreeső shbollkapuja feló1 ugyanis hirtelen bangos és szabályos horkolás baJJatszott, ~ siettem a sírbolthoz és megpilllDtottam egy elnyúlva fekvő, fehér Ms férfit, akinek arcán az álom nyugalma liiböz6döu.

oe

Jusszef VOlL

Kellemesen móltak a napok, m~att igyekeztem csillapílbata szomjamal oltani az eltúnt tbBlai világ titka; gondolatainakés elméleleinek kutatisával. .Lassanként megismerkedtcm - sót me rátkoztam - ezekkel a nyugodt. méltó5ágteljes isteofigmákkal, halandó hivöik komoly, elmélyült arcá al, s végül éppoly jól ismen tem már őket, mint Théba utódának, Luxomak mai, élő lakóit E tanulmányútjaim egyikén történt, hogy ÖSS7etaJálkoztam az emberrel, akivel lefolytato« beszélgetéseim csak vonakód rögzítern ezekben a fejezetekben. Egyes kijelentéseit ugyani5 1T' módomban személyes kutatás útján igazolni é$ úgy véttem, b

248

ezek a ki' elentések egyrészt elk6peszt6eD babllÚWlk ben, ' és zínű nID,grej'tve t nev ' ,de gem l . , ami • et kázpéftzDek veszem. Miután azonban mér1I. lttem gaulbul az érveket ' II rvebt, úgy hogy a közlés melszóló évek kicsil' y a latba. M g aztán az maga is azt kirinla. hazzam yilvánosságr1l a o t, amely It szempontj' 'l való foolossAgál jelentő bbnek tartotta, mint én, aki' kétked6bben n zem Egész nap folytaltam a kutatást a királysírok között lÖvi I nap kelle után indultam útnak és dolgoztarn egészen kés6 d6IUlánig. Hogy hamarabb érjek ham, a Líbiai-h gy g n keresztül 16 lovasösvényt választottam és leereszkcdttm a Deir el Bahri páratlan fiiggökertszerú sziklatemplomának szomszédságában: igy a meredek hegyi úton álkapaszkodva, meglakaritouam azt a j I t S briílől, amelyel a régi országút tesz a hegyek körül. Itt azután a szanwam - amely eleinte anDyi bosszúságolokozou, dc amelyet lassanként megszolctam, sót meg is szerettem megmutatta, hogy mit él, amikor biztos lábbal kell haladni a rneredek bpasu0d6kon fölfelé. A sokal szidott állat biztosanmozgott az urat alkotó csúszó , laza kótöanelék, meg a málladozó sziklák közótt. Nem is próbáltam irányítani a szamarat - ami egyébként felesI es is lett vol~ mert a maga csalhatatlan ösztönével jobban tudt!, mint én, hogy bová mkja a p8tájál Az illat egyébkénr eros és sokkal magasabb voll, mini amilyenéJcct Angliában látni. körülbelül akkora. mint egy kisebb öszvér. Egyre magasabbra és magasabbra kapaszkodtunk. a csúcs irány ba, amely toroDyszerű kiszögellésével az egész begyláne fölé emeIkcdik.. Közben pedig a nap köny rtelenül zűdítona reánk sugarait VoJt egynéhány szakasza az útnak, meg néhány olyan veszedd lwtyarulat, ahol le kellett szá1100m a nyeregb61 és egy daraboo .magam el6u engednem a szamarat, nehogy túlságosan igénybe vegyem erejét Aztán. amikor a munár a kapaszkodó végére ért, ugyancsak megfeszitettem a Ihmat a kcngyelben, nehogy mind a ketten lemhanjunk. Amikor végre elértük a hegycsúcsot, lesozálI1am a ziháló állat hátáról és engedtan, hogy megpihenjen. Jómagam pedig ~ nyöricödtem abban a nagyszeJÜ panor3mában, amely kéle:2a' IábDyi

249


ök~lelesen

uralkodon a

1Ölt. ül ld

II ntél volt a sárga színu vidám zöl ' kö - Az Im Iyüh

yu ással , bo

töltőtt

el. Az egész hely Iátaz ember beleolvadhasson I ~

Ibe. Csend uralkod -körül az volt az érzésem, hogy mind kapcsoJatom megszakadl a szemhatáron túl c • vilá MegfordulIam és néhány lépést tettem - s akkor 'uc\'el!tem id nl ott ült- helyesdH>en: keresztbe húzott tábbakkallcuporgott - egy alacsony terméskövön, amelynek felúlctét gondosan letakarta valami kendöveI. Turbán volt a fején a feb& tekercsek alól hosszú, ezüstössel vegyült, hollófekete hajfiirtök i:andikáltak ki. Mozdulatlanul ült - olybá tiínt, mintha ő is azt az egyedülálló litvényt bámulná, amelyet a természet nyújtott ott lenn, lábaink alatt. Kis ember volt, kicsiny lábakkal; magasan a nyakJJál v6gz6d6,sötétszürke esikos ruhát viselt. Ámbár arcát a kis kecskeszakáll idósebbé tette, mégis olyan negyven tv körülinek nézlem. A szem6t csak aktor vettem észre, amilcor végre felém fordult. És amikor aztán a tetintete reám esett, egyszerre az a Ie.írhatatlan érzésem támadt, bogy valami egészenrendkívüli emberrel állok szemközt. És éreztern azt is, hogy ez a találko2ás örök: id6krc bevésődik az emlékezetembe. Az egész meglepó arcban ezek a szemele voltak a legmeglepébbek. Nagy. szép, tökéletesen kerek és világító szemek voltak. amelyemek fehéJje még jobban kihangsúlyozta a koromfekete pupillák szinte természetellenes mélységét. NémáD néztünk egymásra teljes két percen ketesztii1. Alca olyan tekintélyt és elókelóségetsugárzott,hogy szinte an:ádanságnak érci tem volna elsőnek. megs7..óHtani. Sajnos, sohasem fogok tudni vissd" emJ 'kezni rá, mik voltak a hozzám intézett els6 szavai, mert o rúnt,minthaagyamat valami szédület fogta volna el, mielóttmegsl.6lalt, Koponyám belsejében valami rejtett mirigy hirtelen mú.ködni kezden és eddig lappangó lálJloki er6Icet szabaditott fel. Hirtelen úgy tűnt,

mintha valami ragyogó fényla:rék bzdeoe forogni el6ttem. ki sé a fejem fölött, szörnyű gyorsasággal. És ahogy a Ic:a'ék fo~ egyre jobban el zakad tam fizikai kötelékeimtól és valami termész főlőtri és éterikus állapot tudata hatalmasodott el rajtam. 250

Elég 1UU1Y". hogy csak

an

megszőlí

sa i gy ' a th i szerű

me "Dl vi bb csúcsán panorámája lárul fi l• én '

I

ör1

.R D I 'g t ő él g • 'jo In aJóban, ha lchunytam volna a szanem, meg ttcm volna győla, nem gy hosszú bum eteti. embec, baBem vai gol . - et ' " l It úr hozzám. S mielőtt még teljesen átgondolhattmn volna, hogy miféle beveze ó szavakat intézzek hozzá. valamilyen bel56 er6

öszt.~' re

szinte önkéntelenül, ezeket mondtam; - Uram. biztosra ~ hogy ön tudja, milyen külön& élméuy. ben volt Jimm, mialattegyszme in találtam mJgamal ön ro II AZIán elmondtam neki a váral:Jan l átomásornat, Töprengve nézett rám, majd bólintott. - Tudom- válaszolta nyugodtan. - Érzékeny vagyok a szellemi abnoszf~ zemben - folytattam - és IZ a tény. hogy ez a látomás alclcor folyt le. amilcor az egyénisége kapc110latba került az enyémmeJ, azt a hitetébreszti bennem, hogy ön valami rendkivüli er6vei rendelkezik, Szemei megint kutatőan pihentek meg rajtam. Majd kis szünet után igy szólt: Szándékosan lám ztottam önben ezt a látomást. Az akartam,

hogy szavak n~lkül keltsen önben bizonyos tudatoL És ez meg is történt! - Úgy gondoljL..? - Hogy ön most már fölismeri azt a Rendet, amelyheztartozom - fejezte be amondatomat. Ez igaz is volt. Felismertem rajta 8 magas fokozatú fakír. más szóval a jógi minden ismertetójelél Még rendkivüli látomásom emléke nélkül is csak bele kellett nézni a szemébe,hogy tök lele és ö. ztönszerűen megbizonyosodjam. Ami legjobban megragadta a figyelmemet és legnagyobb csodálatra késztetett, az szemeinek nagysága és milyensége volL agy, csillogő , eros és paran oló szemek voilak ezek, amelyek különös merevséggel szegezódtek rám. Mialau beszélt velem, ellenállhatat251


Jobban szeremek csendben és útolc.baa do vilig n k 'l cik tctJen, akkor ln'ILlmIO ni t, aki sokszor a tudatlano lyila:mak cél ntj . f.JBl'lElAiL1OO:a. tetszése s ' t • "I ini gondolalai adeptustmaival, me gy az adeptus i l e taní . gy ba.QJ1ólni egy olyan fi gf vel, ely t ők f elü ' nj 'ko/árnak. neveznek; e folyamat során l Ikét belevetí ti az ide en testbe, amely ke zessé , hajlékonnyá, befogadóképes és en I értő

válik.

- In vártam önre - jegyezte meg futó mosollyal. - Ön író. Nekem pedig üzenetern van a világ számára. Amikor majd JÓD l' tom, át fogja venni az üzenetet, mert ez fi ntos, Mai tal o:zásunk egyel6re csak bevezetésü.l szolgál, Mr. Paul Brunton! Megdöbbenve hátráJtam egy lépést. Honnan tudhatj a nev ? De aztán eszembe jutott, hogy adeplusok fel vannak IUháZVa rendk..i -Ii erolckcl, amelyek segítségével még a tivolból is o i tudnak a gondolatokban. - Mcgtudhatnám és is az ón nevét? - érdek..lődtem. Lezárt 'ajkakkal elnézett a hegy alatt elterül panorámaszerű táj fölölL Figyeltem nemes metszésii arcát és vártam a feleletet. . - Igen, megtudhalja - smlalt meg nagy SOÜIa. -.De az csak az ön magánh asm:il a tára szolgál és nem az írásai számára. Nem akarom, hogy kilétemet felfedje. Nevezzen engem Ra-Mak-HOIepnak. I , ez egy ősi egyiptomi név és az önök egyiptológusai kétségkivül majd kitiin6 be szerinti &telmét tudják adni az egyes szavaknak. szamoID13 azonbanez a név csak egyet jelent Béke. Egyiptom nem a ha-

zám. A bazam ma az egész világ. Ázsia, Afrika, Európa és Amerika mindezeket a fóldrészek.et ismerem és mindegyikben járok. Csak testileg gyok k leti, mert sz U mileg nem tartozom semmiféle országhoz, szívemben pedig csak a Békességhez tartozom. Kissé gyorsan, sok. erövel és érzéssel beszélt, de azért nyilvánvaló volt, hogy érzelm il lökéletesen kordában tartj a. Több mint egy óra hosszat társalogtunk szellemi dolgokről. ott ülve a hegy tet n, a nap alatt, amelynek sugarai még mindig vakítot-

2.52

253


• amelynek heve szinte kÖ'L ' ''","U'OU lnÍllldesr61 a m,eIÚCle<ik t '

. Pontos tön~vése1rnet illetően,

on ott. klik , de ~sítá:!K)klka

17.

h

adeptus i4zenete.

eléljem a

nsúJyt fel il j c ' él egy magarendű fokozat át, ŐSZinten és szabad ritik vaj, 56t sokszor ' goJÚan is beszélt bizonyos utamban álló akadályokrol, amelyeket tulajdonképpen saj ' t hiányosságaim alkotnak. Végül megállapod-

sz l

~ egy

taWkozóban, a következő napra. annak. a római oltárnak. a közelében, amely Luxor templománál,a Nilus partján, az oszlopsor közőn emelkedik. Anéllkül, hogy felemelkedett volna a szikláról, amelyen ült, búcsút mondott nekem. Sajoálkozását fcjCZ!e ki, hogy nem folytathatja a beszélgetést. mert rendkivül sok a dolga és pillanatnyilag is tömérdek elintéznivalója van. Sajnálkozva hagytam el magam is. Senuniképpen sem esen ínyemre abbahagyni ezt az eredeti és lenyűgöző társalgást és elszalcadni eU61 az inspiráló és felemeló személyiségtől. A hegyr61 lefelé vezet6 út lejt6s és csúszós VOll - gyalog botorkálIam a sziJdadarabot. meg a törmelékek között. gyepl6szMon vezetve magam mögött a SZa:maraL Mikora hegy aljára értünk, megint nyeregbe szálltam és egy utolsó pillantást vetettem a hegycsúcsra.

amely toronyrnagasságbancmeUc.cdett a fejem fölött. Ra-Mak-Hotep még nem induJt útnak. Még mindig ott ült k~ rogva a kopár hegytetőn. Mit csinálhatott odafenn, mi lehetett az a sok elintémivaIója. amikor még mindig ott ült mozdulatlanul, rnint egy szobor? Talán még akkor is ott lesz, amikor az alkonyat árnyai leereszkedneka Ubiai-hegyek rózsaszínű gerinceire? ..

.A

míSOdiI: lllIáIk02áS pontosan a kiszabott idllbcn ment végbe Luxor tc:mplomának. romjai között. Egy hieroglifákkal teje és ll, hosszú k6tömbön ültem. az adeptus pedig keresztbe húzott lábakkal ugyanazon a tömbön kuporgott velem szemben. El6készítettem a jegyzókönyvemet és várakozva fogtam kezan· be tölt6t0llamat.készen ma. hogy írásba foglaljamüzenetét a fehér papírlapokce, a XX. század kevésbé pittoreszk. hieroglifa-reDdszerével : - gyorsirá.ssa1! Ra.Mak-Hotep nem pocsékolta az id6t bevezető SlJlvakra, hanem egyenesen riaért üzenetének lényegére. - Azok, akik feltört& az ősi EgyiptOm sírjai~ olyan et6ket sza.. badítottak a világra. amelyek azt veszélybeSod01jík. Mind az &tor sínabJói, mind pedig a mai udleoJógusok - anélkül, hogy tudtat volna róla- olyanoknak a áJjait is felnyitották. akik. fekete mágiávaJ foglal OZIak. Mert Egyiptom történetének végs6 ciklusábana tud0mány emberei, sót a papság között is nagy viss2afejl6dés indult meg és általánossá váJt a varázslat. ~ más sörét műveletek. Mikor az igazság hófehér fCnye - amely el6zöleg a tiszta egyiptomi vaU6st boragyogta - elhomályosult és helyébe k-ülönböz6 hami materi alista elméletekárnyéka vonult, meglcezdódötl a mumiftkáJás gyakorlataa hozzátartozó különböző c reffiÓoiák gyakorlásával egyetemben. Ezekbe a téves és ravaszul k.i.foIgatott taookba amnban belelopakodon a litkos önérdek is, amely a test bebalzsamozása útján a fizikai kapcsolatot igyekezett fenntartani a fIZikai világgal. . Ennek az elj' • nak a titkát eredetileg csak. Egyiptom történelem

elöni aranykorszalcAnak adeptuskiráJyai, meg a szellemileg magas fokon álló föpapjai, lsten valódi megbizottai ismerték, hogy földi 254

255


S2ICJltelt er6k segí ts ég ével - tovibb feonmaradhasson, t ezeket az r ct a világba. köZpont ny fonnAj is ib ek beIi.b."n02:ták: a ottak tc tét, ami nem Ormlális Szc,lrtartns',hogy megmu k" tk

milyene vol e őseik. Tulajdlonlreplpcl nemzed. csak üres utánzása vol ez a mwnifikálásnak, amelyet iptom 6zó korszakaib a jó királyok és l VÚlyainak me őrzése céljából alkalmaztak , Ebben a söt é; korszak azon - amely urobb szállott Egyiptomra., amikor a szellem valód i nye kialudt és amikor az alvilág pokoli r6it idézték fel k sal, de kevé együltérzéssel rendelkcz6 emberek - a papi és urslkodó osztályok tudós egyedei saját testüket is beba1zsamoztatták. Ez gyakran il fekete mágia céljait is szol gálta, néha ezért, mert féltek a szell ron tól a purgatóriwnban. ahová majd a halil urán kerül, néha amnban egyszerűen csak. utánzásból. csaknem minden esetben az történt. hogy az ilycn ember - mielőtt elhunyt - elrcndcztettc és elkészíttette sírját. Miután ez a fizikai sírhelyeiké ült, ó maga - vagy az elég tudással rendelkez6 pap - felidézeU vallU11ely szellemlényt, tCháJ egy mesterség és a testi erzi:kek. számára felfoghatatlan, néba jó, de le ggyakrabban onosz elemi er6t, hogy

védje és őrizze múmiiját, és sfrhelyének védőszel leme legyen. Hogy ezeket a bebaJzsarnozotI testeket még hatékonyabban m védjék. elóször is ravaszul és alaposan elrejtették a sirokat, majd széles körben azt tanítouák. a nép kózolt, hogy e sírok szeUemhala1mai a legfélelmetesebb bünleréssel sújtják azokat a beavatatlanokat. akik a sírokhoz közelItenek.. Ezt a tanítást a nép el is hitte és a sirok. hosszú időn keresztűl báhoritatlanul maradhattak. A papság és az uralkodó osztály egyre fokozódó hanyatlásával párhlWUllosaD azonban a népben is kezdett kihatni a babonás hiszéken~ és megkezdődtek a sírrabl'-sok, hogy összeharácsolják azokat az ékszereket. amelyeket csaknem minden egyes fontosabb személyiség múmiájával együtt eltemettek.

Valóban igaz, hogy ahol valamely mágikus tudományban jártas személy. vagy olyan ember bc:balzsamozott teste fekiídt, aki hasODló tudással felruházott személy védelme alan állott, csakugyan szellemer6k védték ezeket a sirokat és meg is büntették a háborítékat. 256

z,ieI lm voltak. ott éltek. a lezárt lrbo lak m yén és kq11elDll~~olllrk m cini ' ezredeken ke '·1 i . A.7.o rég' datlan létükre feltárják az ilyen szel vM em alatt ezt sajit lyük:rc leSZik. De ha ez a dolog csak az areh és hozzátartozóik eszéIyeztetésével járna, akkor ·mindannak it elmondok, le:nne I os fon ' ga. De nem így áll az ügy. Olyan dologról van SZÓ, amely az ePSZ világ biztooságít érinti. A magasabb, meg az aC&O bb rendfi személyisép fe sfrjai között ugyani van, amelyet cfféle erők védeack. Minden ilyen ltárt sirból ár ki az eddig bezárt ártalmas, gonosz szelleml ények és rávetik magukat fizikai viJjgunkra. Minden egyes mtímia, amelyet kiemelnek slrbol~ ' ból és álszálUcanalc az európai, meg amerikai lII1ÍZCWDOkba, magá viszi az éterikus bPCSOIatOt ezekkel a aelIemlényekUl és ilyenformán ártalmas hatásokat teremt. Ezek: a hatások mind, kivétel nélkiiJ Jcü. löooozó bajokll zúdítanak a világra. annyira, hogy rombolóeD hatnak egész nern7JClek. sorsára is. önök, oyu nem is tudnak védekezni ellenük és minthogy oem láthatók az önök számára, csak anná! nagyobb mértékben veszedelmesek. Mire a vilig majd rájön arra, hogy számos ilyen sírban gonosz szellemek voltak bcbörtönözve, mir k&6 lesz. Addigra ugyanis valamennyi sírt feltárták már és ezek az ördögi lények. mind elszabadultak. Többek között ezek. okozlák és a jövóbcn is ezek fogják olcomi a nenw:rek közötti acsart.odásobt. A természet törválycinek DaD ismerése nem mentesíti az embert a szenvedés 61, valabáDyszor áthágja ezeket a törvényeket - ugyanlgy e gonosz, mágikuser&. létezeséoek oem ismerése oem mentesíti az önök. SÚ7adát attól. hogy elszenvedje a büntetést, amelyet a szellemvilágba val6 szükségtelen belck:ontárk:odással magára zúdfl Ezek a mesterségesen felidézctt elemi szellemcr6k e szizad folyamán végig elég nagy számban sabadultak ~I ahhoz. hogy v:iszszariasszálc a világot szellembirodalmuktól. amely elég anyagJaJan· ahhoz. hogy Iádlatatlan legyen, de ugyanakkor képes az élők fizikai I~ténelt. bef lyésolisára is, Mi, akik az emberiség szellemi boldogulását s.zivünkon viseljük, saját területükÖD harcolunk ezekkel a sötét 257


yci nem engedik meg. hogy clp

l~

II zabad el élő . k róluk, hogy lényl veszélyt jeink arra szodtkoznak, h :ézntM)IUClI - - g . f;ogadlha9-

sunk. Azok a tárgy amely a úmiákka1 együtt emeklet ki rokból- mint I ul a szbrabeuszo , ~ lDluleUek , berendezési tárgyak -, magukban hordják e súboltok hatásának kisugjrzásait Ha maguknak a siroknalc nem volt kapcsolarok gonosz szellen:'1éDyetkel, aklcor az ilyen holmi birtolclásából, vagy eltulajdooftásáb61 semmiféle baj nem származhatott. Ha azonban fennlÜIott i1ym kapcsolat, akkor ennek életre keltésével baj és szerencsétlen"I járt ·együtt. A köznapi IéIész és egyiptológus - aki mindezebt nem tudja és képtelen a kettő közti különbség megjllapítására mind a két·fajtát egyformán kezeli. Akár meghallgatja tebát a vii., akár nem, közölje ezt a üzcaetemet: N~ Ifyrílj(lllak siroJdIqz, tlM6* /yekMk nellemi kopcsokzloit emberek nem ismerhdik. Hagyja abba a világ e:UJaaek a slrolalaJ: a /~/ltÍrYÚál addig. 111ft/g elegadó tudóst szerez aJrJtoz, hogy tisztába" legyen cseJdaete esetleges /ro.

moly k6vetJcezmhryeível. Az uralkodók lellObbje reudelkezett bizonyos fokig boi j6, hoJ meg gonosz célokat szolgáló okkult er&tcl, amelyek ismerecébe mpapjaik avatták be 6ket. Ezek a IMgikus ~ amelyek mú emberek ~ útaJmasü. lehettek, eredetileg ÖDválelcmre, vagy b6nös cselelccdecelc megakadályozására szolgáltak. Egyiptom magasabb rendű ideáljaiDak banyatlásával azonban ezt a tudományt is gooosz célokra besmálták fel, mint például arra. bogy a tÁvolból veszedelmeket z6ditsanak elleaségeíkre, vagy hogy eltcgy~k láb al61 azokat, akik a mágus (vagy ura) becsvágyának útjába állottak. Ugyanígy használtik fel azután ezt a tudományt siJjaik védelmére is. Minden 6si egyiptomi sir feltárása tehát azzal járhat, bogy öntudatlanul is veszedelmes tennészetO. lálbatatlan er&lcel kerülhetünk kapcsolatba. Még ha egy jólelkű és magasabb szellemi er6kke1 megáldott lciráIy sirbohját tárjuk fel, akkor is baj zúdulhat a világra büntetésként azért, mert megzavarta ennek az emelkedett szellc:m-

258

k a iri nyu szkarsbeeszo - azon n f .t i h t, nk' t ony tulajdonságokta1 vannak felruházva. Ha azonban az n z lel I .rt ' kerül, mi fog has:ználni . - jótékony ug a j6induiatú pcsolalban érvényesiIl. Ez a S23h'ly változatlan akármilyen It elhunyt lelke, ' "1 m Zir6I hat lemi . u " Tu on is - ogy csak ' ldál mondjak - ilyen ember voll agy okkult tUdOmáDnYal rendclk.czett melkedett II mú volt Iján fi I m gi SzereD enég l zűdított nyugalmának háborit6ira, s6t, rejte m úton-módon magára az egész világra. A következö DébáDy #:v SOráD a világ alaposan meg is fog szenvedni és fizetni Egyiptom balottainak háboritásáért, ÚBbár ezek a bajok ~geredJMnybeo a szellemi tök lel désI fogják szolgilni.

- I~em t.cbát, hogy azok az idegeoct. akik rejtett kincsekkedvéért, vagy gyakran tudcmányos kUtaIáS leple alatt meghúzódótúlhajtott ~I olyan 6si földek fdláisála vállalkoznak, ahol a mágiát érteUBC: él gyakorollák, súlyos kodWBtot vállalnak, A lbasszai nagy lúnáknak is vannak rejtett sírjaik Tíbdbcn és lészbco ez az oka annak, hogy a tibetiek lICOIlIIÍképpen sem abJják beengedni az idegene~et onzágukba. De eljÓD majd az id6. amikor az emberekmégis behato1Dalt oda,. ~d felfedczik és felbolygatják ezeket a sírokat és ezillal ismét ~eoségebt zúdítaoak magukra. Az ósid6kben Egyiptom volt a mágikus tudományok műveletek leg~ közponlja. Mind a fehér, mind pedig a fekete mágiában - vagyis akár jő, akár gonosz célra alkalmamk Egyiptom még lndiát is fölülmúlta. Ezek a múltban szabadjára ereszten hatalmas szellemi erok még ma is hatássa! vannak. az országra és népéreugyancsak r~szben áldásos, részben ártalmas hatások fonnájában. Ez utóbbiak követke:zm.én~i például bizonyos betegségek. miDt az ekcéma, amely nem más, mint azoknak a gonosz mágikus hatásoknak egyik megnyilvanulási formája, amelyek még mindig megmaradtak az orsz ágban és új tják az él- egyiptomiakat. 259


ogy

lmeZletés. .. I

eU tamW. még ha lekicsinyI" , boc J meg a omitö~.

esen lejegye2!t:m és yira, ameml}'ire Az ad tus meg én néhány r ro •g I. ztunk, de aztán folyI3tnom k licit utazásaimat, tovább, dé fi lé. Minden egyes találkozásunk al almával újabb és újabb közl ket tett annak a titokzatos testvériségnek a szabályairól, amelyhez lartoZott. Egy ízben emU tettem indiai élményeim egyikéről, amikor is találkeztam y fiatal jégival. aki azt áJUtoua., hogy mestere több mint négyszáz esztendős. Ra-Mak-Hotep ekkor azt a meglep6 és hihetetlenül hangzó kijelentést teue, hogy az ősi Egyiptomban él6 és múk.ödó adeptusok egynémelyike - még ma is ételben vmr! Nem fogom egyhamar elfelejteni, milyen meglepődött felkiáhással fogadtam ezt a kijelentését. .Em: vonatkozó közléscinek lényege az volt, hogy vannak adeptu90ft, akiknek. teste kómaszcrü állapotban fekszik bizonyas egyiptomi sírboltokban, amelyek még felfedezetleoek és amelyeket - mint álUtOUa - közönséges archeológusok nem is fogDak sohasem fe.l&dezni.. - Ezeknek a nagy adcptusoknak a sirjait nagyon is jól őrzik és az önök ásatói sohasem fognak rájuk bukkanni - jelentette ki. - Ezek a sírok nem halottak. hanem él&. siIjai. Nem múmiák. VaDDak bennük, hanem adeptusok testei, oly különleges állapotban, amelyet lán a transz szó ir körül a legmegközelíl6bben. Indiában ön is tudomást szerzett lUTÓl, hogy egyes fakirok rövidebb-hossmbb id6re transzba merült testtel eltemeuették magukat (Az indiai jógikkal kapcsolaIban India titkoi cÍJnú könyvem oldalain említést tettem egy ilyen fakirról, am Iyet Sir Claude Wade hivatalos jelentéséb61 merítenem.) A jelentis szerint a szóban forgó fakírt elevenen eltemették eF;j ládában, ~Iyet a padló alatt báromJábnyira. egy üregben helyez~ tek el és k.ét század katonával óriZlettck. Éjjel-nappal négy 6rszem állott vártán, ezeket minden kél órában felvá1tottálc s ügyeltrJc. hogy a házba senki se hatolh be. 260

,,Mikor felnyitottuk a ládát - hja Sir CI I

, mcgpillantouuk az I fej l kezdt l ~ megmerevedtek. iM"'"IDO;

rod Ue pedig áll . ~lott, pontosan gy, mint or I ívattam az orvosomat, ogy vizsgálja meg a t t meg is tört De san a szívnél sem a balántékDál, sem a n tudott Ifi ezni. vi t az gy .án olyan leg . e észlelt, ly a t t i más zén oem volt e to_ Ezután megkezd6dött az élesztés folyamala,. amely meleg vízzel való I mosásból és le ölé böl állott, ztán el IftottáJc fii 'ból és orrlyukaiból a vi z- és vattatöm ést, tiszta vajjal dönsölték szemhéjait, majd - és ezt sokan különösnek fogják ta1áIni - feje tetejére körülbelül ujjnyi v gú forró búzalepényt helyezlek. Miután ezt a lepényt hannadszor alJca1maztálc, a tat h rnegrándult, az orrlyukak kiduzzadtak., megindult a léJeg2lés, a végtagok. vi zanyerték eredeti duzzadtságukat, de z érve s még mindig csak gyönge voll Aztán tiszta va.üal l m lik nyelvét, amire a szemgolyók kitágultak és visszanyerték ered ti s:zinüket, a faldr felismerte a jeJenlévóket és beszélni kezdett." EmJélwz:rn egy igen öreg indusra, aki zemtanúja volt annak. hogy egy jógit huszonhét napra elevenen eltemettek.. Elbeszélése szerint, amikor kiásták és életre keltették a faIdrt, a leveg6 olyan fű­ tyill6 nesszeltódult be a tüdejébe, mint egy gózsíp hangja! Az eltemetett falciro~ légzőszerveinek m\íködése - folytatta az adeptus - tökéletesen szünetel az eltemetés id~ alatt. os, bizonyos mértékben az egyiptomi adeptusok is ilyen állapotban vannak. tudatuk azonban sokkal mélységesebb és ezért te el transzállapotban, de live tudják megőrizni évezredekre. Van 8ZUW. egy dönt6 különbség köztük és a hindu fatírok között. Az utóbbiak ugyanis az eltemetés tartama alatt tökéletesen öntudatlanok és semmire sem emlékeznek vissza, amíg újra életre ném kelnek - kivéve persze, ha maguk is adeptwlOk, amely esetben azonban sohasem ICDDének hajlandók arra, hogy képességeiket nyilvánosan bemutassák. Az egyiptomi adeptusok ezzel szemben az eltemetés egész időtartama alau is tökéletesen megórzik öntudatukat és bár testük k6mába merül, ~Ilemük lszabadul és lOv'bb 261


do~lQZi.k.

Inldiában ön

a Madnsz

álkozú aJulmá\1'al I~léges tran!:zbu t o . nqyOD i I mert . mindeDt tudott az Ö I .ert ön mletalll'6bálla egy bel5ó síkj l gban ~I. Az elt telt egyiptomi adeptusok l eg ugy ily n állapotban vannak , fizikai értelemben azonban tcsteik tamészetesen okkal méJyebb transzba merűltek, Lelkük mozog és utazik. agyuk tökéletes tudattal működik és méghom az az előnyük is van; hogy agyuk két kiilönböz6 - egy mareriális és egy szellemi világról bir tudattaI. Testük, amely lelkük viss2'.81ér&~t várja, el van rejtve shboltok.bGm. amelyeket lehetetlenség mcgtaláJni. A lélek egy napon új ~letre fogja támasztani a kómáben fekvő testet, amely akkor aztán újra kilép a külvilágra. Az újjászületés folyamatára azonban csak az ma alkalmas és a szükséges tudással rendelkező személy hivatott.. A feltámaSZIiS sze:rtat1isáoak egyik részlete az lesz. hogy el kell énekelni néhány "titkos és hataJmll$ szót". Egyébtált talán Idllöoösnek fogja tBláJni, de ezek a testek látszólag be is vannak. baIZSamOZVa, és gyolcsba göngyölve, m6miakoporsókba bezárva fekszenek. Csak.az a különbség, hogy szíviiket nem vágták ki, mint a valódi múmiákét. Minden ~Ietfontosságú szervülc sértetlen mandt, csak q,pen B gyomruk zsugorodott össze annak következtében, hogy a traD$zba merülés megindulását61 kezdve nem vettek többé élelmet magukhoz. Egy tovább i különbség az is, hogy ezeknek. az id6ket túlélő adeptusolcnak az arcát és testét tökéletesen befödi egy viaszréteg. amellyel a transzba merülés után vonlák be öket Sfrjaik hollétét mélységes titok fedi. Számuk rendkivül csekély ami természetes is, hiszen csak igen magas foko7Jltúadcptusok meriilhettek ilyen évezredes álomba és nem is mindegyik ~s volt hajlandó rá. Szándékosan nem hasznáJom velük kapcsolatban kifejezenen a transz szót, mert ez oem fedi tökéletesen a f~ viszont nem tudok más szót, ami azt pontosan kifeje:mé. Mert péld' UJ állapotuk: egészen más; mint a spiritiszta médiumok, vagy a hipnotikus médiumok cranszá1lapota. Vannak ugyanis a delejes álom262

a mod ern u jelensé semm

vezhető

delejes .

ak

t tomi ok ÖDn)8gIÍhan álló . apotáho tevüenység - tehát oem neaz ' I ben, ahogy a Hág

kifejezést ismeri. Van egy adeptus, aki Kriszaus el6U 260 óta febzik sújában. Egy másik. több mint Krisztus előtt 3000 6ta - 8 olyan is van, aki több. mint 10 OOO esztcDdejc van eltemetve! MiDdezek titokban tevékenyen dolgomak. az emberiség szellemi boldogulása &detében, AnDat ellen&e, hogy testük el VID temetve, pontosan wdják mindazt, ami búbol B világon történik. Ezek a tök~letes emberek. Amivel azt akarom mondsni, hogy testiik érinthetetlen - még egy rovar vagy él6sdi sem férk.6zbet hozzájuk, olyan cr6s a földöntúli erejük kisugárzása. Ezenfelül ülaodó telepatikus érin1bzésben állanak jelenleg élő és szerves testtel rendelkez6 adeptusaink egynemelyikével. Ilyen módon jutnak. el ezekhez a most élő adeptusokhoz ez ősi egyiptomi adeptusok által mCg6rZÖU szellemi kincsek. S amikor életre ébreszrésiik ideje clá'kezik, a feltimaszt3s szeataltását a ma éló adeptusok valamelyike fogja e1vége7.ni.


~

Miután

Egyi~

bebaraogolllmlc=szlül-kasu1 járva tiszt letre méltó Ó i földjét és még sok IJJáS .különös dolgot tapasztaltam, hazafelé in\nyflottam lépteimet, jó barátom felé, aki örök IÖprengésbe merülve pihen a Lfbiai-sivatag szélén. - Mondd meg nekem, Ó, bölcs szfinx - kiáltottam -, merre menjek., hogy megpihenjenck fáradt lábaim. amelyek már annyit taposták az élet poros országútját? És • Szfinx így felelt: - IDtfzd k.érdáedet ahho7.. akinek DlIgÚlyos gyermeke vagyok. akinek méhéb61 kikerűl tem, bogy v .gszenvedjem e világ sz0morú nyiizsgését. Mert én magam vagyok az Ember és amoU van anyám. a Föld. Tőle kérdezd meg! Kissé OdAbb mentem tehát és elérkeztem a Nagy Piramisboz. Végigbaladtam 8 sötét folyosókon és Iemásztam a föld gyomrába, magába a sötét föld alatti üregbe. És elmondtam az üdvözlő szavakat. amint illik.. Egyiptom legősibb könyvének 64. fejezete és 7. verse szerint: Odv! Üdv neked, Sz.enúly Ura, aki 011 áJla.u Q földnek közepén! Ezután leültem a szíJdás padlóra. nyugalomba merült lélekkel és tiire1mesen várva a felelet Amikor végre megjelent a halaJmas Isteni Ház Mestere. kértem 6t, hogy vezessen annak szine elé, akit a titkos templom úm6jének nevemek és aki senki más. mint Földiink Él6 Lelke. Ekkor a Mester engedell buzgó esdeklésemnek és egy titkos ajtón keresztül bevezetett a Templomba, amely ezen a helyen áll elrejtve. Az isteni Anya igen kegyesen fogadott. de messze tőlem ülve maradt és felszólított, hogy adjam el kfvánságomat.

264

Előtte is me ismételtem kérésemet: - Mondd m g n k. ,ó. Titkos Ti j . hogy me ihenj n f dl im, ták az élet poros ti t7 Ho és komol fiiggeszteUe kintetét, miel6tt megzól l fel It volna: - Hét út JI nyitva el6Ued, ó, K.eres6. Annak 1% embernek, aki titkos csamokombe be akar lépni, h · I· fokon kell felhaladnia. Hét leckét kelt m gtanulnia annak az emberi fajtához tartozó l " ynek. aki fátyol nélkül akarja megpillantani an:omat. csak.. ha mindez utakat beutaztad, ha minden lépcsőfokon feJ.kapaszkod1ál. s ba mind a leckék.et megtanultad, csak. akkor remélbet CI, hogy lábad nyugodalmat, lelked pedig békességet talál. HaJlottam lágy hangját. amelynek szelidségéból ezredévek ezreinek nyugalma hangzott és amely mégis betöltöttea Templomegész nagy csamokát. - Melyek ezek az utak, 6, isteni Anya? Ö pedig így szólt - Az országút. amely a házak sokaságiba, az ösvény. amely a sivatagba, az utca. amely a vörös virágolchoz, a kapllS7kodó, amely a nagy hegyekbe, a lejt6, amely a sötét barlangokba. a csapás. amely az őrök vándorláshoz és az út, amely a nyugaJomboz vezet. Én pedig az ká'deztem: - És rnely k ama bét lépcsőfokok? És igy válaszolt: - Az els6 a könny, a második az imádság, a bannadik a munka, a negyedik a nyugalom, az ötödik a halál, a hatodik az élet és az utolsó a kÖDyöriilel - És melyik az a hét lecke. amelyet meg kell tanulni, ó, Anyám? És így felelt - Az első és a legkönnyebb a gyönyör, a követkczó a fájdalom, a harmadik a gyúlölet. a negyedik a képzelet. az ötödik az igazság. a hatodik a szeretet, és az utolsó, amit végül meg kell tanulni: a bétesség. Én pedig eltöprengtcm ezeken a dolgokon. És ekkor a Titkos Templom Úm6je visszavonult a nagy csarnok· ból és láttam. hogy mögötte egy nagy aranycsillag volt. a csillagban

265


I

ker elhely

é k't t old. A k a alatt gy feeres zt zárai körül pedig h l vörös rózsa volt

. rnögön a fal söt ' színű volt és azon hírtelen szavakjelen k meg ragyog6 fénnyel, mintha csak kirakva. Nekem azonban csak a I olv nom.

ő

tgy éjszaka a szfit'\x tá.-saságában

5

za

Ezek a szavak pedig a következ6k vol'-: Mert Egyiptom a tükörképe az ig; jelensége.kneA: és WlIÓSQgOS temploma az egész világnak. És amikor EgyiptDIII tspaszItllnifogja ezeket a dolgoluJl. akkor az Úr és Atya, aki a legmagasabb lsten, a leghaJalmasabb, és a világnakkormányzója, megfogja vizsgáIni az emberek n{veit és c.seJe1fedeteít és az Ó akarata folyt/lll vúsza fogja áJJÍlIJni ób!l ás; isteni áll8potukba. hogy maga a vUlig is az 6úze mRIÓ mrmkdjává vIlljék.

A

sivatag óre

17 A pi ..amis

32 Egy éjszaka

a

Nagy Pi..amisban

55

ti3y kairói va..ázsJó 80 A hipnózis csodája

100 Beszélgetés Egyiptom leghíresebb fakí..jaival

118 Allah nevébet'\!

131 Beszélgetés a mohame.dónok szellemi vezét"ével

145


Az

ősi

Ab"dosz békeJe

162 Az e9yiptomi templomok titkos sze..tarlásai

174 Az ősi miszfét"il-'mok

189

DendeJAah templomában

202 Kar't\aki tlapok

216 Kar'tlaki éjszakák

230 "Találkozásom egy adeph"ssal

241

Az

adeph~s ~zet\ete

255

é.pilógl.-t5

264


Paul Brunton - Egyiptom titkai  

Bnratelll _agy I m KÖNYVKIADÓ BImivel ALAPfTVA 1929 • rázslatával. Nem voltakbolondok azok arégiek, akik Ra!,aNagy Vi- lágosságottisztelték,...

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you