Page 1

A SZERETET FILOZÓFIÁJA ÉS OKKULT JELENTŐSÉGE


A SZERETET FILOZÓFIÁJA ÉS OKKULT JELENTŐSÉGE Válogatta: Seress Attila


Szerkesztette: Juhász József Lektorálta: Drahos Sándor és Szabó Attila A borítóterv Falvai Andrea munkája ISBN 978-963-06-7043-2


Első vakbarát kiadás 2008. október 8.

A kötet ingyenesen letölthető: www.napkelte.extra.hu Ajándék és támogatás CIB Bank HU04 1070 0385 5511 5678 5010 0002 HU46 1070 0385 5511 5678 5120 0002 SWIFT CIBHHUHB 11 éves az Esélyegyenlőségi törvény, 2 éves a Fogyatékossági konvenció jogi befogadása Az az információ tekinthető akadálymentesen elérhetőnek, ami akadálymentesített kommunikációval elérhető. Adatvédelmi nyilatkozat: A szeretet filozófiájának minden egyes információja közérdekű adat, amennyiben személyes adatot érint, kérjük azt az attila.seress@gmail.com címre jelezni adatmódosítás céljából. A kötet minden egyes szerzője a közléshez megadta hozzájárulását, a kötet szerkesztési folyamata alapvetően összekapcsolódott a Budapest Csoport missziójával, a Centenáriumi Antropozófiai Találkozó spirituális előkészítésével. Ahhoz a megbékéléshez kívánunk hozzájárulni, ami a száz éves teozófiai, antropozófiai mozgalomban az alapját képezi a mai esélyegyenlőségi és nyilvánossági követelményeknek.

5


Tartalom Első rész 8 Seress Attila: A szeretet valósága – Krisztus Nap 8 Az emberben megjelenő szeretet 8 A szeretet próbája 17 Szembesülés a szeretet kérdéseivel a szellemtudományban 29 Második rész 43 A megzavart emberség újra megtalálása 43 Seress Attila: Hogyan talált rá Alexandra önmagára? (esettanulmány) 43 Reményik László– Seress Attila: Az Ezer arc Klub bemutatása három lehetséges látásmód szerint (esettanulmány) 73 Harmadik rész 81 Buddha nyolcágú ösvényének megújítása a szeretet szubsztanciája által és az aktuális XXI. századi rózsakeresztes inspiráció 81 Seress Attila: Nevess és szeress - azok mentik át a Földet, akik önként teszik jót 81 Seress Attila: Az új, XXI. századi rózsakeresztes inspiráció 86 Seress Attila: Buddha keresztény ösvénye a XXI században, az új Grál kérdései által 99 Negyedik rész Új budapesti impulzus: a megbékélés és szeretet közösségi tanulása Tóth Enikő: A keresztbe zárt világ Tóth Enikő versei Doszkocs Zsuzsa: Hogyan lettem festőnő? Siliga Miklós-Csongrádi Kata: Szeress úgy, mint a Nap!

6

110 110 110 113 121 123


Kécza András: Pünkösdi ünnepi előadás a szociális művészetről 124 Seress Attila: A szociális gyógyítás szekcióalapítása 144 Seress Attila: Skythianos missziója és a jövendő földi Napmisztériumok 155 Ötödik rész 164 Miss Maryon titka 164 Seress Attila: A hetedik vezetőségi tag keresése. A XXI. századon át 164 Seress Attila: Tizenhárom szent éjszaka Budapesten 176 Seress Attila: Megbékélés a sorssal az akarat felébresztésével 199 Hatodik rész Seress Attila: A megújított budapesti impulzus 206 Függelék Alapkő meditáció Jegyzetek, megjegyzések Hivatkozott írásművek listája

223 227 239

További kutatáshoz

242

Társas események listája

245

7


Első rész SERESS ATTILA A SZERETET VALÓSÁGA KRISZTUS NAP 1. Az emberben megjelenő szeretet „A krisztusi én-impulzushoz megformáljuk a morális testet a csodálat, a bizalom, a tisztelet, a hit morális cselekedeteiből, röviden mindabból, ami utat nyit az érzékfeletti megismerés felé…Megformáljuk Krisztus étertestét a szeretet tetteiből; abból pedig, amit a lelkiismeret szavára tesznek a világban, azt formáljuk meg Krisztus számára, ami az ember fizikai testének felel meg. Amikor a Föld elérkezik céljához, amikor az emberek majd megértik a helyes morális impulzusokat, amelyek alapján mindaz, ami jó létrejön, akkor világossá válik, hogy mi az, ami a Golgotai Misztérium által Krisztusimpulzusként, mint én beleáradt az emberiség fejlődésébe. Akkor ezt majd körülveszi egy asztráltest, amely hitből formálódott és az emberek olyan tetteiből, amelyek csodálatból és csodálkozásból fakadtak; körülveszi étertestként valami, ami a szeretet tetteiből jött létre és fizikai testként körülveszi valami, amit a lelkiismeret tettei hoznak létre. Így fogja alakítani az emberiség jövőbeni fejlődését a Krisztus-impulzus és az emberek morális impulzusainak együttműködése. Perspektivikusan úgy áll előttünk az emberiség, mint egy hatalmas, tagolt organizmus. Ha az emberek megtanulják, hogy cselekedeteiket beleillesszék ebbe a nagy organizmusba, hogy impulzusaikat tettekben úgy formálják, hogy egy burokként vegyék körül, akkor a földi fejlődés során megteremthetik egy nagy közösség alapjait, amelyet teljesen át tud hatni a Krisztusimpulzus s így teljesen krisztusivá válhat.” 1 „Lélek és szellem, amelyek átáramlanak a kezeken, nemcsak alakítják őket, hanem rajtuk keresztül kiáradnak a világba, mint objektív szeretet-erők, mint áldás, mint gyógyító erők. A végtagok, vagyis az a 8


szellemiség, amely az élet során áthatotta azokat földi tetteink fiziognómiáját adva, a halál után földi tetteinket a maguk igazi kvalitásában nyilatkoztatják meg. Szabad szeretet-tetteknek kell Földünket és az embert átalakítaniuk. És hogy kezeink ennek a célnak szentelhessék magukat, a szeretetet sugárzó kéz, mint a szabadság jelképe, minden régről származó kötöttségétől megszabadítatott.” 2 Az Isteni Szeretet szeretetből nem adta meg az embernek a szeretet fogalmát, az nincs végérvényesen készen, Ő az emberre bízta azt a hozzá való legnagyobb bizalomból.3 Az Isteni Szeretet nem csupán teremteni akarja az embert, hanem megmentésén keresztül végcéljához akarja segíteni. Ha az ember a múltat helyesen érti meg, csupán lehetőséget lát a jövő számára, a jövő pedig egy isteni segítség által jön el, amelyhez az ember akarata is kell. A múlt megértéséhez bölcsesség kell, az isteni segítség megértéséhez és igényléséhez emberi szeretet, míg a jövőt oly tettek hozzák el, amelyek a szeretet bölcsességén alapulnak, a fej királyi bölcsességének és a szív pásztori szeretetének harmóniáján. Ezeknek a tetteknek a célja a fontos. Az Isteni Szeretet segít a jóakaratú embereknek a benső erő megtalálásában, amellyel a jövőt meg tudják valósítani és így az emberben jelenhet meg már tudatos formában. Ez azt jelenti, hogy a felemelkedéshez szükséges tudássá válik benne, amely egyben cselekedeteinek célját jeleníti meg. Az emberben megjelenő szeretet a célja az emberiség fejlődésének. Ehhez az ember és emberiség teremtése az első előkészület, a második lépcső a teremtésben megnyilvánuló bölcsesség – Szófia − megismerése, a harmadik lépcső az ember és az emberiség megmentésére végrehajtott Golgotai Misztérium szeretettel történő megismerése, méltánylása és erőinek befogadása, míg a negyedik lépcső azokból a tettekből áll, amelyek a Golgotai Misztériumból fakadó hit, szeretet és remény erőiből fakadnak és a nagy Golgotai Misztérium ismétlő tettei kicsiben.4 Ahogy a makrokozmikus Krisztus-lény töltheti be az emberi mikrokozmoszt, úgy emelkedhet fel az egyes emberi individualitás tudatos megértéssel a makrokozmoszba Krisztus vezetésével. Ez a felemelkedés azonban csak úgy valósulhat meg a Földön élő emberek számára, ha egymást segítve alakítják ki tetteiket. Azoknak, akik elől

9


járnak, vissza kell térniük a visszamaradó emberek fejlődése és üdve számára.5 Krisztus minden emberért jött, így a Földön élő embereknek is Krisztus megértése adja az erőt, hogy embertársaik felé forduljanak. A már megismert bölcsesség és a szívbe fogadott Golgota Misztérium más emberek irányában történő kiárasztása a hit, a szeretet és a remény tettei által alakítja ki a Krisztus-lény számára azt a földi-emberi burkot, közösséget, amely által a legnagyobb előrehaladás lesz lehetséges. A Krisztus-impulzus megértésének egyik próbája annak általánosan emberi jellegének megértése. Az általánosan emberi jelleg kinyilvánítása a Rudolf Steiner által hozott antropozófia egyik gyümölcse, e nélkül Krisztus megértése sem lehetséges. A karma és reinkarnáció tanának keresztény értelme éppen az, hogy ismét és ismét le kell jönni a Földre az emberiséget terhelő negatív sors, a karma, az egész emberiséget sújtó bűnbetegség legyőzése érdekében. E harc megvívása során egyre több és több megismerést sajátíthat el az ember a megmentésére hivatott Isteni Szeretet lényéről.6 Így a sors, a karma Krisztus tanításává válhat az Isteni Szeretetről, akinek emberben történő gyakorlati megjelenésével éri el az emberiség földi végcélját, ahogy a Jelenések Könyvében a záró jelenetek azt elénk állítják.7 A bölcsesség régen az emberi élet része volt, de ösztönösen, míg az intellektualizmus elszakította az embert az isteni-szellemi világoktól, az embert teremtő Istenségtől. Rudolf Steiner a XX. század elején a modern intellektualizmust alakváltozáson át emelte fel a tiszta spiritualizált gondolkodás fényébe és a tudatos imaginációk életteljes világába. Ez a gondolkodás és imaginatív képalkotás az emberi jelenség, az ember lényének tudatát közvetíti a jóakaratú emberek számára. Végtelenül nagy a jelentősége a mai világban annak, hogy emberi mivoltunkra ráébredjünk, tudatában legyünk emberségünknek. A bölcsesség – Szófia − adja meg a számunkra a lehetőséget, hogy emberi minőségünkre ráébredjünk. Ebben segít az intelligencia spiritualizálása, azaz a szellemi gondolkozás elsajátítása és az ember képének imaginatív megpillantása, amikor rádöbbenünk, hogy önmagunkat találjuk meg a bölcsességben. Az emberben így megjelenő bölcsesség: antroposzszófia, azaz a Rudolf Steiner által megalapított antropozófia. Felmerül azonban a kérdés: mivé alakítjuk a továbbiakban emberségünknek a tudatát, mit kezdünk vele? Szemléletem szerint ez a

10


kérdés a szeretet teremtő akarásához vezethet el, azaz ahhoz a kreatív forráshoz, amelyhez éppen saját magunkról alkotott képünk, végső soron az a tiszta emberi alak vezet el, amelyet a bölcsesség ölén pillanthatunk meg, mint magasabb énünk képét, amivé válhatunk. Felismerhetjük, hogy a bölcsesség – Szófia − az ember létrehozásában vett részt. Nem kerülhetünk tisztába saját magunkkal sem, ha nem tanulmányozzuk most már tudatosan a bölcsességet. A tükör, amelyben torzítatlanul pillanthatjuk meg magunkat, így a szellemben van jelen, mert a bölcsesség – Szófia − ott tartózkodik. Ezt a tiszta alakot, az általánosan emberi minőséget láthatjuk meg más emberek irányában is, amint az ő lényük legszebb, legigazabb és legjobb képét őrzi. Így ahhoz tanulhatjuk meg a kapcsolódást, ami más emberekben a legszebb, legigazabb és legjobb. Ennek tanulása végtelenül kreatív, mert minden embernek megvan a saját minősége, ahogy minden csillagnak más a fénye az égbolton. Az ember tiszta alakja, az általánosan emberi minőség, ahogy az antropozófiában ez megtanulható, más emberek csillagát ragyogtatja fel, de nem kívül a csillagos égen, hanem itt a Földön. Ehhez ébredhet fel a jóakarat, a szeretet egész életen át történő tanulásához az antropozófia által. Más emberek csillaga mindig túlmutat saját létünkön, életünkön és elérendő célként állhat előttünk.8 Meg kell találni más emberekben az eszmét, az ideát, a másik ember eredeti ideáját. A világban meglévő 12 szempont a Zodiákusban, és Jézus Krisztus 12 apostolában is kifejezésre jut. Ahogy minden ember az életút során végrehajtott tettek alapján érthető meg a végén, úgy Krisztus megértéséhez hozzátartozik követőinek sorsa, illetve azok tetteinek megértése. Addig jogosult lehet egy-egy irányzat, míg követőinek tettei gyümölcsözőek mások számára. Ez a kulcsa egy-egy keresztény irányzat megértésének és megítélésének: ameddig követőinek tettei gyümölcsözőek mások számára, addig él az adott áramlat és ebben rejlik létjogosultsága. A történelemben új és új áramlatok jelennek meg, mert az ember lénye is átalakuláson megy át, más és más szellemi táplálékra van szüksége.9 De mik is ezek a gyümölcsök? A gyümölcsöt a Nap érleli meg és a gyümölcsfa önzetlenül nyújtja mások számára termését. Krisztus Napja a 12 szempont körzetén túli makrokozmikus világból jött a Földre és a földi világban sokszorosan tükröződik az egyes

11


mikrokozmoszokban, az egyes emberi individualitásokban. Ezért van annyi keresztény szekta, ami a jövőben csak fokozódni fog. Eljöhet az az idő, amikor Krisztus vallása az ő megértéséből fakadó tettek vallása lesz, vagyis ahány Krisztust követő ember lesz, annyi vallás lesz. Ez lesz a jó, mert a szavak, amelyekkel vallani fognak az emberek tetteik alapjairól, mások számára lesznek gyümölcsözőek, nem csupán a maguk számára. Krisztus Napja úton van: a csillagok világán túli királyságból vezet a Napút az emberi tettek által a másik emberhez. Az emberi tettek mércéje az a másik ember, aki szereti is e tetteket. Így az egyik ember szeretet-fája bizonyos számú ember számára ad gyümölcsöt, ők ebben sorstársak. A tettek által egyre több ember kerül kapcsolatba egymással, végül a tettek által az emberiség a Krisztus Nap lényét ragyogtatja fel. A javíthatatlanok végül önmagukat száműzik ebből a krisztusi közösségéből. A legnagyobb emberi szeretet lesz az, amellyel a javíthatatlanok továbbfejlődése érdekében tevékenykednek majd. Ekkor mérges csípést kell elviselni. Ez a javíthatatlanok hitetlensége, szeretetlensége és reménytelensége által kerül be azok lényébe, akik a továbbfejlődés érdekében a Krisztus közösség fehér erejét használják e sötét területen. Erre utal Krisztus mondása: „Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi sem árthat néktek.” (Lk 10,19.) A csillagok rendben állnak az égen, ilyen rendben állnak a Biblia csillagai is, az egyes versek, Igék egymáshoz igazodva. Egyesek ezt a részletet, vagy azt a részletet találják meg, a fizikai síkon azonban a tettek számítanak. A csillagok megértése és a bibliai Igék megértése a belőlük fakadó tettek alapján igaz, szép és jó. A csillagok és Igék megértése a szeretet fájának gyökérzete, ez a fa nem ebből a világból ered és általa kap fényt, életet és meleget az emberi individualitás, hogy tettei gyümölcsözőek legyenek mások, egy bizonyos emberi kör tagjai számára. Az emberi individualitás szava akkor hiteles, ha tetteit emberek egy bizonyos köre méltányolja. Az Isteni Szeretet világfája az egyes emberek esetében más és más minőséget kap. Az alap az Isteni Szeretet, erre az egyes emberek saját sorsukat helyezhetik. A tő az Isteni Szeretet, ebbe ki-ki beolthatja az ő életét és sorsvezetését, ez az emberre lett bízva. Bizalomból kapta az

12


ember a lehetőséget, hogy csatlakozhasson a már őelőtte meglévő Isteni Szeretethez, ez a csatlakozás a tettek világában történik. A János Evangélium szavai is erre utalnak: „Én vagyok a szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” (Jn 15,5.) A csillagok szeretetteljes sugárzásukkal simogatják az embert, ahogy egy-egy bibliai Ige is megérinthet egy embert. A mózesi tízparancsolat egyik Igéje is szeretettel érintheti az embert: „… én, az Úr a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok” (II. Móz. 20,5.) Megláthatjuk ebben és más Igében, amelyek az Úr szavait közvetítik, Jahve, az Úr teremtő és gondoskodó magatartását, amint erkölcsi elveket közöl az Ószövetségben. Az ószövetségi féltékeny, bosszúálló és fenyegető isteni magatartás mellett ezerszeresen van jelen a kegyelem, habár holdszerű visszfényben, például ezen Igében: „…irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek” (II. Móz. 20,6.) Az Isteni Szeretet világfája gyökereit a csillagvilágba ereszti és elhatol a teljes Tejút sokaságához, törzsébe azok az emberek oltják bele magukat, akik igénylik az erőt, amit a Tejút csillagai adnak és gyümölcsei azon tettek, amelyeket más emberek szívesen vesznek, értékelnek, méltányolnak és igényük alapján életük részévé teszik őket. Itt nem emberi tekintélyek kialakítását kell gondolni, hanem emberi tettek méltánylását. A Napút egyes emberektől vezet tovább emberek bizonyos közösségéhez, nem sajátítható ki senki által és semmiféle emberi szervezet által. A tetteket kísérő szavak egy lényt alkotnak, ezzel számot kell vetnie minden emberi individualitásnak. Rozsnyai Ágnes A magyarság spirituális gyökerei c. művében az emberi szó-erő kialakulását és jövőbeni fejlődését gazdagon illusztráló II. fejezetben a szó-erő, az emberi szó-lény felülről történő inspirációjáról ír: „Az ihletett próza, a dráma, a vers valójában már az emberen kívül ható angyali minőséget, a szellem-ént ragadja meg, azaz saját jövőbeli struktúránkat építi az énünkbe…Bizony, kijelenthetem: szerencsés és boldog az a nép, akiben nagy költők hadserege nyúl az egekbe, hogy onnan a szellem-ént az ember lelkébe, legbensőbb lényegiségébe költöztesse.” A szavak területén az a feladat áll előttünk, hogy más emberek felé az ő felülről jövő szavaikhoz, az ő angyali minőségükhöz keressük az utat, alulról

13


jövő szavaik gonosz sárkány-erejét éppen a szó-erővel kell legyőzni. Ehhez kell megtanulni szeretet-erőnkkel ellenőrizni és irányítani szavainkat. Ekkor kiiktathatjuk szavaink gonosz fullánkját.10 Eljön a kor, amikor emberi találkozások során a szavak a tettek után kelnek életre és a tettek a világ és az ember megismerése alapján kerülnek a lét oltárára. A szeretet hordozóiként tevékenykedő individualitások közösségében nem csupán a bölcsességről beszélnek majd, hanem azokról a tettekről is, amelyeket szeretet-cselekedetekként helyeztek el. Ekkor válik a szó a Jóság hordozójává és az ember szólénye Krisztus fegyverévé. Ehhez azonban olyan fogalmakat kell elsajátítani, amelyek Krisztus lényét értetik meg. A Krisztus megértéséhez kapcsolódó fogalmak körét kezdte el Rudolf Steiner a világban a tiszta gondolkodás területén közölni és az emberiség számára használhatóvá tenni. Ez teljesen új az emberiség szellemtörténetében, ehhez a bibliakutatásnak is fel kell emelkednie. Ahogy Rudolf Steiner által lehetővé vált Krisztus megértése, úgy más emberek számára is fokról fokra válik lehetővé, hogy a tiszta gondolkodás területén alkosson fogalmat a Krisztussal való kapcsolatáról. Ez minden ember szabadságában áll és új misztériumi életet jelent az előző korokhoz képest. Ennek az új misztériumnak az útján a materializmus, azaz a fizikai érzékeléshez kötött gondolkodásból történik a tudati feltámadás. A Jóság csak úgy kerül a Földre, ha elég sok fogalmat sajátítottunk el Krisztussal való egyéni kapcsolatunkról. A kezdeményező erőt adta meg Rudolf Steiner szellemtudományos antropozófiája, hogy pontosak legyenek fogalmaink ezen a területen. Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus c. festménye is a Napútról készült. A képen középen látható a magányos cédrus, bal kéz felől a „széles út”, jobb kéz felől a „keskeny út” minőségét festette meg Csontváry. A cédrus lombkoronája egészen az égig nyúlik fel, oly különös módon, hogy értelmét csak akkor közelítjük meg, ha fordítva képzeljük el, hogy a fa - a szeretet világfája is lehet - gyökerét az égbe ereszti. A fa tövénél mintha térdelő mozzanatot látnánk: a fa jobbra térdel. Jobb oldalon egy fénylő kő látható, titokzatos erők kötik a már egyénivé vált fa lényét a fénylő kőhöz. A fénylő Krisztus-Kő erejét igényli az, aki a szeretet világfájába oltotta be magát, amit a térdhajlás mozdulata mutat a képen. És íme, egy magányos lélekformát magára

14


öltő növekmény látszik a fa törzséből középtájon jobb kéz felé fordulva, mintha szólna. A szó-erő került megfestésre a szeretet világfájába oltott egyéniséget illetően. És ez még nem minden. A festmény bal kéz felőli részén össze-vissza állnak az ágak, korunk bábeli zűrzavaros állapotát jelezve, míg a látóvá lett lélek, amely szólni akar, egy éterikus alakot lát. A szeretetben kifejlődött lélek látóvá vált és az éteri Krisztusról akar szólni. Ehhez magányossá kellett válnia. A következőkben 2005-ben írt két esszében érintem a szeretet valóságának témáját, folytatva a 2001-ben megjelentetett kezdeményezésemet.11 A szeretetről való élő tudásnak kell egyre inkább és inkább kifejlődnie. Ez a téma egyelőre keveseket érdekel. Egyéni szeretet-tanok fejlődnek ki mégis, amelyek a bölcsesség elterjedése nyomán erőre fognak kapni. 2001 óta levelekben, publikációmra írt viszont-esszében, élőszóban adott bíztatásban nyilvánult meg a dolog élete, valamint a külföldről érkezett érdeklődésben. A világ negatív eseményei is figyelmet ébresztenek a tudatos szeretet tanulásának, elsajátításának és gyakorlásának világ-jelentőségére. Továbbra is tartom magam a közvetítő szerephez: a szeretet egyes hitvallásai, a szabad bibliakutatás és a világ megismerésének szelleme között. A szeretet közösségét nem kell megszervezni, ahogy az ökumenizmus egyeztet az egyes hitvallások között, hanem egyéni tettekkel kell az utat megtalálni egy-egy konkrét személy irányában az emberi lét alapjaihoz. Fejtegetéseimben a hit, szeretet és remény erőiből formált tetteket röviden csak a szeretet tetteiként említem. A Rudolf Steiner által közölt ismeretek, az úgynevezett okkult bölcsesség területe egészen konkrétan kapcsolódik az általános emberszeretet kívánatos kialakulásához. A földi világban a rend, a bölcsesség és az erő minden területen megtalálható, ez az Égi Szófia lényéhez kötődik, az Isteni Bölcsességhez. Ennek ölén születik a szeretet, amellyel az emberi tettek harmonikusan illeszthetők a már meglévő rendhez. Ehhez azonban meg kell ismerni a világ és az emberi lét törvényeit. A szeretet gyakorlati kialakításához segít az Isteni Bölcsesség, amelynek egyik megnyilvánulása a bibliai kinyilatkoztatás. Az Isteni Bölcsesség tanulmányozásának és megismerésének azonban nem az írott szó az alapja, mert ez az alap a szellemi világokban található meg, ahonnan a bibliai kinyilatkoztatások is származnak. Az

15


élő bölcsesség elterjesztése, terjesztésének elősegítése a leghatásosabb eszköz a szeretet kultúrájának a kialakulásához. A Jóság még nincs a Földön, a szellemi körzetekből a Bölcsességből született szeretet tetteinek láttán kedves mosollyal örvendezik. Leonardo da Vinci Mona Lisa c. festménye12 egy előkelő és bölcs női alakot ábrázol, aki meglepő módon mosolyog. Ebben a mosolyban nem a személytelen kozmikus rend tükröződik, hanem az egyéniségből fakadó jóság. Gonosz irányzat az, ami a Bölcsesség fátylait szeretné megtartani és az emberiséget a tudatlanság gyermeki állapotában akarja céljainak felhasználni, azaz a figyelmet a materiálisan elérhető kincsekre fixálni. Rudolf Steiner életútjának tettei többek között a materializmus legyőzésének csodálatos tettei. Rudolf Steiner érdemeihez tartozik az is, hogy a bibliai Igék rendjét a csillagok világának rendje szerint magyarázta, kimutatta, hogy a csillagok világának teljes mértékben megfelel a bibliai Igék világa. A teremtéstörténet titkairól, az evangéliumokról, Szent Pál leveleiről, a Jelenések könyvéről szóló előadásai során példák sokaságával mutatta be a megegyezést. Így új távlatokat nyitott a bibliakutatás számára is. Írásomban azt az álláspontot próbálom kifejezni, amely a hitből, szeretetből és reményből fakadó földi tettek területén látja az egyes ember kereszténységének a jogosultságát. A szavakat kötheti az ember a Biblia és más inspirált írásművek szavaihoz, onnan merítve az erőt, de álláspontom szerint a szeretet szubsztanciájának elnyerése önálló és tudatos benső erőforrásként érhető el a XX. és a már elkezdődött XXI. században. Ilyen benső erőforrás esetén a szavak külső ráhatás nélkül jutnak el az írott szövegekhez. Az olyan tetteknek van a világon nagy jelentőségük, amelyek az önálló emberi keresés és kutatás után kerülnek a létbe. Ezek a szeretet cselekedetek termékenyítik meg a világot. Ez a megtermékenyítő hatás gyógyító is, a gyógyító erőket is fel kell már vennie az embernek, mert a mai világban élet-halál harc folyik. Ebben az élet-halál harcban bizonyára kisebb golgotai élményeken kell átmenni, hogy megvilágosodjék az ember teremtő lehetősége, hogy világossá váljanak azok a gondolatok és képek, imaginációk, amelyekkel a szeretet szubsztanciáját meg lehet ragadni, és tettekhez lehet vezetni.

16


A világ-szeretet képei és gondolatai által a feltámadási erőkhöz lehet csatlakozni és a Gonosz sötétben okozott csípéseit le lehet győzni a tettek mezején. Ehhez szükséges, hogy ne kész fogalmakat vegyünk fel szolgai módon, ne kész tan- és hitrendszerhez csatlakozzunk csupán, hanem a teljes benső magányban találjunk rá mindarra, amit mások mondanak. Krisztust másodszor is keresztre feszítették azzal, hogy nem értették meg Őt, de ismét feltámadt és kereső-kérő magatartásunk esetén szellemben mi is feltámaszthatjuk az Őt megértő gondolatokat és képeket. A feltámadt, élővé vált gondolatok és imaginációk kerülhetnek a Krisztus Nap köré, aki tetteink mellett áll, velünk együtt lép. „A legnagyobb, ami az embernek megadatott, Krisztus Jézus küldetése volt. Magunkba kell őt fogadnunk, de nem csak értelmünkkel! Úgy kell a bensőnkbe fogadnunk, mint fizikai testünkkel az ételt. Az emberiség, amint kultúrkorszakról kultúrkorszakra halad, egyre inkább magához veszi, egyre inkább a belső lényébe fogadja az örömhírt. És földi küldetése végső céljának a szeretet-örömhír befogadását fogja érezni. Az evangéliumokban, a „könyvben”, a szeretet ereje van, a szeretet minden ereje. És a látó nem mondhat többet: „Látom szellemben, hogy el fog jönni az idő, amikor az, ami az evangéliumban van, nem kint, egy könyvben lesz megtalálható, hanem magában az emberben, aki magához vette azt.”13

2. A szeretet próbája „Sőt e te lelkedet is általhatja az éles tőr, hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek” (Luk 2,34.) A következőkben kísérletet teszek a szeretet témájának antropozófiai ábrázolására. Írásom abból az élményből fakad, hogy az antropozófia tanulmányozása és az Alapkő-meditációval való foglalkozás felébresztheti az Antropozófia-lény és Alapkő-lény kettős arculatának titkát.14 Az antropozófia elvezethet a Krisztus-Nap megéléséhez, amely fókuszává válik az ember- és világfejlődés képi tablójának és egyúttal az Alapkő középpontjaként is adódik. Az antropozófiával való élés nem

17


vonja maga után a szeretet lépéseit, ez azonban az Alapkővel való munka során elengedhetetlen feltétel. Valójában a Rudolf Steiner által adott Alapkő, ahogy az a róla szóló meditációban megmutatkozik, magának az antropozófiának az újjászületését jelentheti az emberi szívben, ha felvesszük szívünkbe az Alapkövet. Az antropozófiai társaságban kibontakozott válság kapcsán Rudolf Steiner elhatározta, hogy az Alapkő spirituális gondolatait és imaginációit továbbadja tanítványainak az Alapkő-meditációban, pedig megtarthatta volna magának. Az 1923-24. év fordulóján tartott Karácsonyi Gyűlés során egy tettet hajtott végre, az Alapkő szeretetlényének átadását, ezt minden jóakaratú ember a szívébe fel is veheti. Ez a tett szabad volt és szeretetből fakadt. A válság szeretetlenségből eredt, és megoldása a szabad szeretet cselekedete volt Rudolf Steiner részéről. Ezt megérteni csak szeretettel lehet. Kezdeményezés is, amelyre az Alapkő szeretet-lényének a szívbe zárásával, ápolásával és a vele történő további munkával lehet válaszolni. Ez Rudolf Steiner lényének szeretetteljes megértéséhez is hozzátartozhat, mert ő ezt a lényt magában hordozta, ezen az alapon állt, ezt képviselte és a nyilvánosság elé tárta, vele kötötte össze magát. Szívbéli megértés hiányosságai miatt járta át tőr a szívét. A szeretet próbája tehát abban áll, hogy megtartjuk-e magunkban a bölcsességet, vagy önmagunkban azt újjászülve létrehozzuk-e a szeretet benső alapját, melyen állva a szeretet cselekedeteiben Nap-karmát teremtünk-e? Ahogy az emberiség jövőjét a küszöb nagy őre fátyolozza el az avatatlanok tekintete előtt, de egyben utat is mutat a jövő titkai felé, úgy az antropozófia jövőbeli útját az Alapkő rejti magában és nélküle az antropozófia nem éri el célját, és múlttá válik az emberiség fejlődésében. Az antropozófia területén a szeretet próbáját az Alapkő felvételével és az ebből fakadó kreatív tevékenység megtalálásával állhatjuk ki. A küszöb nagy őrének szavai is a szeretet tetteire utalnak: „Most azonban el kell, hogy kezdődjék életedben az az idő, amikor már felszabadult erőkkel dolgozol tovább a fizikai világért….És ha te nem akarod erőidet a fizikai világért hasznosítani, akkor majd lesznek mások, akik ezt megteszik, és akkor az érzékfeletti világ a fizikai világban elért összes eredményeket magába fogadja, de te alólad kicsúszik a talaj, amelyben gyökereztél. A megtisztult világfejlődés

18


elhalad feletted és téged kizár magából. Így te a fekete utat választod, míg azok, akiktől elkülönültél, a fehér utat járják.”15 Korunkban a fény és a sötét harca hihetetlen mértékben növekszik és a sötétség erőinek győzelme lenne, ha a szeretetet nem lehetne tudományosan vizsgálni. Ehhez a tudományos vizsgálathoz újfajta képesség szükséges az ember részéről: a szívgondolkodás képessége. A szívgondolkodás az az eszköz, amivel a fényt meg lehet ragadni, megőrizni és a világban vele megállni, míg a sötétség a hideg gyűlölet és szeretetlenség forrása. A szívgondolkodás eredményei lehetnek a szeretet tudományának a tartalmai. Szeretnék néhány pédát adni, amelyekkel egy ilyen szeretet-tudomány létjogosultságát igazolni lehet, és helyét a szellemtörténetben ki lehet jelölni. Korunkban az intelligencia szerepe vitathatatlan. Mindenki nagyon okos. Emberi mivoltunkból viszont nap mint nap kivetkőzünk, ilyenkor a szeretet képességét jobbára elveszítjük. Két pólus mutatkozik meg, a fej és a szív pólusa. Fej-emberek vagyunk, gyenge szívbéli képességekkel és felmerülhet a kérdés, hogyan találhatunk rá a szív gondolataira, hogy egyensúlyt alkothassunk. A probléma abban áll, hogy beszédünkben lassan már csak pusztító utálatosságokról tudunk nyilatkozni, vagyis a sötétség erőinek tetteiről Földünkön (Mt 24). Hol találunk olyan beszédmódokat, ahol ne a pénz, a hatalom, a betegség, csalás, gyilkosság és gonoszság témái dominálnak? Az emberek közötti érintkezés színtere valójában szent hely a kozmosz számára, és ha nem szent célokért jönnek össze emberek, marad a pusztító beszéd.16 A beszédben tudnánk ugyanis a fej és a szív között a kiegyenlítő erőt megtalálni. A beszédünkben jelöljük ki helyünket a világban és a beszédünkkel tudjuk kifejezni a szellemi minőségünket. Más emberek joggal vagy jog nélkül rákérdezhetnek a szeretetből fakadó tettek miértjére és korkövetelmény a tettek megmagyarázása, amihez a világosan előadott indok is kell, amely végül indokolja a szeretet tudomány kialakítását: meg kell magyarázni, miért tesz az ember valamit szeretetből. Ilyen beszédmód egyensúlyt teremthet a fej és a szív erői között. Ezek után lássuk a téma szellemtudományos ábrázolását néhány oldalról. Rudolf Steiner egyik előadásában ezt mondta 1909-ben: „Amikor ez a bódhiszattva a Földön meg fog jelenni és Maitreya-

19


buddhává lesz, megtalálja majd a Földön Krisztus vetését. Ez a vetés azokból az emberekből fog állni, akik így fognak szólni: nemcsak a fejem van tele a nyolcágú ösvény bölcsességével, nemcsak a tant szereztem meg, a szeretetről szóló bölcsességet, hanem szívem is tele van a szeretet eleven szubsztanciájával, azzal, ami belesugárzik a világba és akkor a Maitreya-buddha ezekkel az emberekkel a Föld további fejlődésére vonatkozó misszióját véghez viheti.”(17) 1910-ben a Jézustól Krisztushoz c. ciklus 10. előadásában Rudolf Steiner így jellemzi ezt a szellemiséget: „A jóságot fogja hozni ez a bódhiszattva, a jóságot a Szó, az Ige, a Logosz útján, minden képességét a Krisztusimpulzus szolgálatába állítja, és olyan beszéddel szól majd, amilyen beszéddel ma az emberek még nem tudnak szólni. Ez a beszéd olyan szent lesz, hogy aki meghozza, azt a „jóság hozójának” nevezhetjük.”18 A téma további ábrázolása ennek az előadásnak egy korábbi helyén: „ Az ember belső fejlődésének értelme azonban az, hogy a jóságról alkotott eszmék közvetlen morális ösztönzést is jelentsenek számunkra. Ez lesz a fejlődés menete a legközelebbi jövőben. És a tanítás itt a Földön egyre inkább olyan lesz, hogy az elkövetkező évszázadokban, az elkövetkező évezredekben az emberi beszédnek nem is sejtett mérhetetlen nagy ereje lesz, sokkal nagyobb, mint az elmúlt időkben, vagy akár a jelenben is.”19 Rudolf Steiner beszédei mutatják a fent említett szeretet tudományának, a szeretet bölcseletének és a belőle induló beszéd szerepét és értelmét. A szeretetteljes beszéd egykor mágikus lesz, nem nélkülözi sem a szeretet erejét és szubsztanciáját, sem a róla szóló tudományt. Máshol úgy nyilatkozik Rudolf Steiner, hogy egyre többen bontakoztatják ki magukból Buddha tanát, a nyolcágú ösvényt.20 Mit jelent ez? Hol találunk a mai civilizációban ehhez hasonlót? A fent ábrázoltakat úgy lehetne másként bemutatni, mint olyan lényt, amely az emberi individualitás szabad talaján fogan meg, szeretetből áll és a róla szóló tudásból: a szeretet bölcsessége, a szeretet filozófiája egyéni forrásból. A felelősség egy ilyen lényért az egyénben rejlik, hiszen ő adja a létfeltételeit. Ezért a hagyományos hitvallásokra épülő kereszténységben csak, mint magánvélemény képzelhető el ilyen bölcsesség. Egy ilyen lénynek fényt, életet és meleget csak az őt hordozó egyén adhat, nem lehet másra hivatkozni.

20


Tekintsük át egy ilyen lény építőelemeit! Induljunk ki a kezdeményezés eleméből. Az ember, a világ szükségszerű törvények szerint működik, ebbe a szükségszerűségbe a szeretet cselekedetei szabadságból illeszkednek bele, és mint a szabad szeretet tettei csupán kezdeményezések az emberi-világ-lét folyamatban. Tudni kell, hogy az emberi világ-lét nincs kényszerítve a szabad szeretet tetteinek elfogadására, méltánylására. Ki is vetheti magából. Az igazi szeretet nem vár viszonzást, ez áll láthatatlan betűkkel beleírva a létbe. Egy ilyen tettnél nem várható el a viszonzás. A szükségszerűségnek alávetett emberi világ-létben a karma törvénye szerint a tett következményei visszahullnak az elkövetőre, míg a szeretetnél az a lényeg, hogy az emberi világ-létbe szabadon helyezi az egyén tetteit, annak elvárása nélkül, hogy ő ebből profitáljon, vagyis a karmikus jutalom reményéről eleve lemond. Ezért tette csupán kezdeményezés, amelyet a lét oltárára helyez szeretve a tettet, amelyet véghezvisz.21 A kezdeményezés viszont fullánk a szeretet nélküli világban, botrány.22 Ez a botrány viszont új karmát teremt a kezdeményező számára, ennek alapján a szeretet útján újabb szeretetcselekedettel teremtheti magának a talajt.23 Azt is mondhatjuk, hogy a belső szellemi munka a kezdeményezéshez teremti meg a talajt. A kezdeményezést, amely szeretetből fakad, csak további szeretetből lehet megérteni.24 Következő építőelemként a szabadság témáját kell előhozni. Az ember és a Föld rendeltetése, hogy a szabadság és szeretet lénye és bolygója legyen, így szól az antropozófia. A szabadság nem választható el a szeretettől, annak másik arculata. Az imában, meditációban, ezoterikus munkában, a megismerésben a szabadság útján jár az ember, ennek leírása megtalálható Rudolf Steiner „A szabadság filozófiája” c. művében. A szabadság mihályi értelme az emberi intelligencia szellemivé válásához vezet el, a bölcsesség felvételéhez. A bölcsesség, melyet az egyén felvett magába és azt individuális módon újjászülte: szeretetté válik. Rudolf Steiner „A szellemtudomány körvonalai” c. művében ezeket írta: „A ’külső világ bölcsessége’ a földi léttől kezdve belső bölcsességgé válik az emberben. És ha ott bensőségessé vált, a szeretet csírája lesz. A szeretet előfeltétele a bölcsesség, a szeretet az ’én’-ben újjászületett bölcsesség eredménye.”25

21


A szabadság útjának leírása megmutatja, mit ér el az ember önmagában, míg a szeretet útja megmutatja, mit ér el az ember mások szolgálatában, a fokozatos felelősségvállalás során. A keresztény hitvallások a szeretet útján a szabadság és ezoterika útját gyengítik, míg az ezoterika és szabadság útját a szeretettel, exoterikával kell kiegészíteni, hogy egy megfelelő harmónia jellemezze a szellemi törekvéseket. Az emberi individualitás önmagában hordozhatja a talajt egy szeretet-cselekedetre és ezt csak szabadon teheti meg. Szabad belátás alapozhatja csak meg a szeretet tetteit. Lássuk konkrétabban, mire gondolok. Az antropozófiai megismerésben az első lépcsőfok a szellemtudomány tanulmányozása. Ennek során benne él a tanítvány a spirituális gondolkodásban és átéli az antropozófiai szellemtudomány képeit, imaginációit. Ezeket nemcsak megérti, hanem egy idő után fel is képes idézni. Témánk szempontjából mindegy, hogy a tanítvány maga is ki tudja-e kutatni ezeket a tartalmakat, vagy csupán a tanulás során jut el hozzájuk. Ezzel a munkával a tanítvány saját magában teremtheti meg azt a talajt, amely ezekből a gondolatokból és képekből áll, hogy önmaga fölé emelkedjen. Ennek az önmaga fölé emelkedésnek egyik gyümölcse lehet, hogy a szeretet szűzi élményéhez jut. A szeretet szubsztanciáját kapja, ennek edénye az ábrázolt gondolati-imaginációs talaj. Ez a tanítvány Grál élménye ezen a fokon, amikor az antropozófiai tananyag, mint tabló jelenik meg előtte: az ember és a világfejlődés hatalmas képei mintegy tablóban és ennek a tablónak a középpontjában a golgotai esemény.26 Ez az élmény további munka forrása lehet, amellyel mintegy összeáll, összegyűjtődik a spirituális gondolatok és imaginációk összessége. Ezek képezhetik a talajt, amelyet az ember maga teremt meg. Ennek megteremtése azonban a megismerési munkával kapcsolatos. A tanítvány csak szabad megismerési munkával vívhatja ki magának ezt a gondolati-imaginációs talajt. Ha a szabadság útján már kivívta az ember magának, hogy ilyen spirituális gondolatok és imaginációk világában éljen, akkor ezt a spirituális talajt a maga számára fenntarthatja, de át is alakíthatja annak tartalmát szeretet-gondolatokká és szeretet-imaginációkká, ennek alapján kezdeményezéseket tehet a külvilág számára a szeretet útján.

22


Így eddig a következő elemeket találjuk a szeretet cselekedeteinek ábrázolása során: individuális kezdeményezés, a hordozó egyén, felelősség, szabadság, szeretet-szubsztancia, szeretet-gondolat és szeretet-imagináció. Röviden ki kell még térnünk az emberi teremtő képességre. A fent bemutatott elemek azt ábrázolják, amiből egy szeretet-cselekedetet tudunk teremteni, de ki kell térni arra is, aki teremt. Az emberi én-ben találjuk meg a teremtőképesség forrását, amelynek az ember teremtése a kozmikus ősképe. Másik ősképe ennek Krisztus kozmikus szeretete, amellyel a Golgotai Misztériumot beteljesítette és ezzel újat teremtett. Pál apostol így írt erről: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.” (Gal.2,20.) Az ember mivoltának valódi alakja mutatkozik meg ebben a mondásban, amikor az én saját valódi alakjához emelkedik fel, amely mint cél áll mindenki előtt a szeretet megtalálásában. Ehhez azonban a múlt nem nyújt semmit. A teremtés a semmiből: ez jellemzi a valódi és igazi szeretet tetteit. Ennek tulajdonképpen nem oka van, hanem célja. A szeretet tetteinél az okok csak annyiban érdekesek, hogy az emberiség múltjába vezetnek, de a tett célja az emberiség jövője felé mutat utat. Ez a kettős jelleg magyarázza a szeretet botrányát. A múltból veszi a teremtés elemeit, de a jövőt célozza, miközben a múlt erőiből nem érthető meg. Minden szeretet-cselekedettel több szeretet lesz a világban, míg el nem éri kijelölt célját. Rudolf Steiner így nyilatkozott 1909-ben: „A Szent Szellem lelkesíti az embert, hogy, ha képes rá, a semmiből teremtse meg a helyeset vagy igazat, a szépet és a jót.”27 Majd később így szólt: „Ha az ember majd olyan szilárdan áll a Krisztus-esemény talaján, hogy a Krisztus-esemény lesz a hajtómű, amelynek átadja magát, hogy továbbfejlődjék, akkor Krisztus elküldi számára a Szent Szellemet és az ember képes lesz arra, hogy a továbbfejlődés értelmében megteremtse a helyeset, a szépet és a jót.”28 Mi ez a talaj, amin állni lehet? És mit teremthet Steiner ábrázolásában az ember, ha megkapta a Szent Szellemet? Ehhez hosszabban kell idézni Rudolf Steiner szavait: „A Szaturnusz-kor folyamán az ember megkapta fizikai teste adottságait, fokozatosan kialakította azt, a Napon az étertestét, a Holdon asztráltestét, a Földön énjét. Ezeket fokozatosan alakítja ki. De ebben az énben egyre jobban és jobban fejleszti azokat, amelyek új élmények és

23


leveti azt, amit örökölt, amit korábban kapott a Szaturnusz-, Nap- és Hold-korszakokon keresztül. S be fog következni egy korszak – ez a Vénusz-fejlődés kora, amikor az embernek mindent le kell vetnie, amit az istenek a Hold-, a Nap-, a Szaturnusz és a Föld-fejlődés első felében adtak neki... Az ember tehát nem érkezhet meg a Vénuszra és mondhatja: most még minden bennem van a Szaturnusz-, a Nap- és Hold-fejlődésből. Mivel akkor már mindent le kell vetnie. S fejlődésének végén csak azt hordozza magán, amit nem kapott, hanem amiért önmaga megdolgozott, amit a semmiből alakított ki. Itt van Önök előtt a harmadik dolog, ami az evolúcióhoz és involúcióhoz járul, itt van a teremtés a semmiből. Evolúció, involúció és teremtés a semmiből, ez az, amit szemügyre kell vennünk, ha az emberi fejlődés egész nagyságát és fenségét akarjuk szemlélni.”29 A talaj, amelyre az ember a Krisztus-impulzus felvételével léphet, tulajdon szíve, utat keresve a logikus gondolkodástól egy spirituális szívgondolkodáshoz, az esztétikai ítéletalkotástól az imaginatív élethez és a puszta kötelességtudatból a szeretet-szubsztancia befogadásához. Talán jobban el lehet helyezni egy szeretet-tudományt a szellemtörténetben, ha felidézzük az emberiség múltjának és jövőjének témáját. Az emberiség múltjához tartozik a Szaturnusz-, Nap- és Holdfejlődés, valamint a Föld-fejlődés mögöttünk álló része. Minden megismerés, amely ezeknek képeit szolgáltatja, a múlt képét adja. A mikrokozmosz számára ennek a megismerésnek az őre a küszöb kis őre, míg a jövő irányába a fátylat a makrokozmosz nagy őre lebbenti le. Ha kibontakozik a múlt, azt egy díszített kupolaként magunk elé állíthatjuk, míg a jövő titkainak részben ábrázolt képeit egy másik kupola tartalmazza. A két kupola találkozásánál jön létre egy szabad tér, ennek a kitöltésére szolgálhat a szeretet tudománya. A jövő a kozmikusan nagykorúvá vált emberek szabad szeretet tetteiből jön létre. Azok a tettek, amelyek nem individuálisak, azaz nem a kifejlődött én-ből származnak, nem a jövőt alkotják, még ha időben sokkal később valósulnak is meg. Ezek mind a múlt termékei és nem indítanak a jövőbe hatoló impulzusokat. A spirituálisan nagykorúvá vált emberek szabad szeretet tettei viszik tovább a fejlődést – úgy az állatok, növények és ásványok birodalmában, mint a kozmosz elhaló részében.

24


Az ember-, a föld- és a világfejlődés gondolatai és képei így megújulnak és szeretet-gondolatokká, szeretet-imaginációkká válnak. Ahogy a Golgotát és Krisztus keresztáldozatát csak emberi szeretetből lehet megérteni és botrány annak, aki nem érti meg, úgy a Karácsonyi Gyűlést is csak szeretetteljes gondolatokkal és imaginációval lehet megérteni, valamint a vele kapcsolatos Alapkövet a szívben elhelyezni. A szívben hordozott Grál-tudás lesz a szeretet-tudomány, amely egyre több emberi szívben kialakul, mint a szeretet és részvét tanának megújulása az antropozófiai bölcsesség alapján. Ez előkészítője lehet a Jóság elhozójának. A bibliai teremtéstörténetben is utalás történik a Jóságra (1 Móz 1.). Minden szeretet-cselekedet, amelyet az emberi világ-lét elfogad, azaz szeretettel megért, a Jó előkészítője. Ez megtalálható az Alapkő Meditáció IV. részében is: Isteni fény, Krisztus-Nap, Melegítsd Szívünket Világosítsd meg Fejünket Hogy jó legyen, Amit szívünkből alapítva, Értelmünkkel Céltudatosan tenni akarunk. Lássuk, miként írt a jövő útjáról Rudolf Steiner: „ A jövő egész fejlődésének az a titka, hogy a megismerés és mindaz, amit az ember a fejlődés igazi megértése alapján létrehoz: vetés, amelynek szeretetté kell érnie. És annyi alkotóerő árad a jövőbe, amennyi szeretet-erő keletkezik. Azok a hatalmas erők, amelyek a fent leírt végső eredményhez, az átszellemiesítéshez vezetnek, abban gyökereznek, ami a szeretetből kialakul. És annyi életképes csíra lesz a jövőben, amennyi

25


szellemi megismerés jut az emberiség és a Föld fejlődésébe. A szellemi megismerés mivoltánál fogva szeretetté változik.”30 Kíséreljük meg Krisztus Napjának fényében a szeretet tetteit egy emberi-kozmikus körben elhelyezni. Ehhez az Alapkő Meditációban a II. részhez a IV. részt tesszük, így a sorrend: I.-II.IV.-III. Ekkor mutatkozik meg Krisztus Napjának központi szerepe.31 Hét tagú kört kapunk, a kör tagjai sorban végig mennek a fenti felosztású Alapkő Meditáción. A szeretet tettei, mint arról már volt szó, a szabadság tettei is egyben, ha igazi, valódi a szeretet. Az Alapkő meditáció III. részében az első felosztásban találjuk meg ennek helyét. A III. rész második felosztásában egy kérdő magatartás, mint a Grál kérdése fogalmazódik meg, vajon méltányolja-e a szellemi világ a tettet: 1 A szabad akaratnak Ajándékozzák (A Meditációban elfoglalt hely: III/10-11) 2 Engedjétek kérni a mélységektől azt, Amit meghallgatnak a magasságok (III/17-18) Ebben a III. hierarchia lényei, mint a magasság erői vesznek részt, ha felveszik magukba a tettet. A tett után merül fel a kérdés, hogy jó-e, amit tettünk. A válasz abban nyilvánul meg, hogy az ember, míg nem tudja, hogy tette valóban jó-e, egy átmeneti tehetetlenségben él, de utána feléled. Sőt, a szeretet szubsztanciájának megújult átélése lehetőséget ad további cselekvésre. Ezt találjuk meg az Alapkő-meditáció I. részének első és második felosztásában:

3

26


Az Isten-Énben Életre kél (I/10-11) 4 Hangozzék a magasságokból, ami A mélységekben visszhangra talál (I/17-18) Ebben az I. hierarchia lényei, mint a mélység erői vesznek részt, amelyek a szeretet szubsztanciáját újólag közlik az emberrel. A következetes belső munkában, elmélkedésben, a megismerésben ezt a szeretet-tüzet formába lehet önteni, hogy később tetté váljon. Ezt az Alapkő-meditáció II. részének első és második felosztásában lehet megtalálni: 5 Gyakorold, hogy elmélkedj a szellemről (II/5) 6 Hadd töltse be tűz Keletről, Amit a Nyugat alakít ki (II/17-18) Ebben a II. Hierarchia vesz részt, mint a környezet erői. 7 Hogy jó legyen (IV/20) Ebben a bodhiszattva vehet részt.

27


Így hét tagból írtunk le egy kört, melynek igazi középpontja a Krisztus-Nap, amelyben a szabad szeretet cselekedeteinek útja mutatkozik meg, és a mélység, magasság és a környezet erői vesznek részt. E három erő által lehet a mai pénz uralta fizikai földi viszonyokba elhelyezni egy szeretet-cselekedetet, amelynek forrása nem e világ erőihez kapcsolódik. Az Alapkő-meditációval való foglalkozás így a tudatos szeretet képességének nevelőjévé is válhat. Itt a kultusz a külső lét felé csakis a szeretet cselekedeteinek elhelyezése a világban, míg a benső életben a töretlen ezoterikus munka, a fordított kultusz jegyében, hogy valóra válhasson az ezoterika és a nyilvánosság összekapcsolódásának elve. Akkor és annyiban adja fényét, életét és melegét a Krisztus-Nap, amikor és amennyiben a szeretet cselekedeteit a világba helyezzük. A szeretet tudományának is akkor van létjogosultsága, hogyha ennek hordozója teszi is dolgát a világban. Az Alapkővel élés az Alapkő szeretet-lényével való benső kapcsolaton alapul, ami elvezetheti az embert oda, hogy belül megtaláljon egy szeretet-tudást, ennek másik oldala a fokozott felelősségvállalás a világban. A szeretet gondolatai és imaginációi tettekké válhatnak a világban a fokozott felelősségvállalás útján, mert csak ilyen alapon lehet az igazi és valódi szeretet tetteit megvalósítani. Ez az út a Krisztus-Nap kultikus útja is lehet, amint az emberben és tetteiben felragyog, a szeretet szubsztancia melegével, a szeretet imagináció életével és a szeretet gondolata fényével. Összefoglalva a fentieket, a következőként ábrázolható a szeretet témája: A kitartó benső munka, valamint a felelősségvállalás és szeretetteljes szolgálat a külvilágban egymásnak kiegészítői. Ennek alapja az, hogy a szabadság és a szeretet egymás nélkül nem képzelhető el, egyben a földfejlődés célja és értelme is. Az antropozófia gondolatai és képei a kitartó munka során megújulhatnak és a Krisztus-Nap fókuszába kerülhetnek. Ez az élmény tovább erősödhet az Alapkővel kapcsolatosan, amely által mintegy szeretet-szerűség kerül a gondolatok és képek életébe. A tanítványban a szeretetről szóló bölcsességgé alakulhat át az antropozófia, ezáltal a jövő útja nyílik meg, a bölcsesség szeretetként éledhet újjá a tanítványban. A továbbiakban a fejlődés próbája abban áll, hogy a szeretetről elnyert idea ideállá válik-e, vagyis az életben sikerül-e valóban a szeretet talajára állni. A szeretet talaja pedig az önmagához hű emberi szív lehet. Az isteni kozmikus szeretet 28


megnyilvánulásának akadályaként pedig a le nem dolgozott karma áll, amely önismeretre szólít fel. Az eddigieket további irányba is el lehetne vinni, ezt csak érinteném. Amint az kiderült, a tárgyalt elemekből építkezve valami új jön létre, amely sehol sem volt azelőtt. Ez az új, amelyet az ember szabad szeretetből teremthet meg a logikus gondolkodás, esztétika és moralitás felemeléséből, ez az új egyben az ember önteremtésének további útja is. Az embernek kell azt megteremtenie, amin ő maga is áll, és ami tulajdonképpen ő maga. Ez a szeretet, mint teremtő erő kiemelése lenne a testi kötöttségekből egy szellemi szeretetként, amelyet görög szóval agapénak is hívnak. Ennek az agapénak pedig az emberi beszéd fokozatos erősödésével és tisztulásával kell együtt járnia. Az embernek magának kell megmondani, hogy ki ő a világban, amelyhez segítségül hívhatja a Bölcsességet, de végül önmagában azt újjászülve a Szeretetet jelenítheti meg. Az emberben megjelenő Bölcsesség egy magasabb fokon az emberben megjelenő Szeretet lehet, ennek kivívásához talán eljutunk egykor a Szó, az Ige által. Az ember rendeltetése lehet, hogy valami újat vigyen a kozmoszba és ez az új az ember által a semmiből teremhet elő, mint a szabad szeretet lénye, amelyet ő maga hordoz, és tetteivel a világba viszi, mely korunkban a Jóság előkészítője lehet.

3. Szembesülés a szeretet kérdéseivel a szellemtudományban Hogyan juthatunk el a szeretetteljes élethez? Ezt a kérdést a XXI. század elején nem lehet minden további nélkül megválaszolni. Előbb meg kell teremteni a lélekben azt a területet, amin állva súlyt kaphat egy ilyen kérdés. Ha a XXI. század elejének embere önmagára tekint, bizonyára sok olyan területet talál, amelynek esetében ki tudja mutatni a maga számára a szeretetlenség kórképét. A mai kor embere általában másra mutat ezen a területen, nem a magában benne rejlő forrásra. A következőkben kísérletet teszek néhány téma ábrázolására, melyek fontosságát az antropozófiai szellemtudomány tárta fel korunk számára.32 Mindenekelőtt a tudatosság szerepét emelném ki e téren. Emberi mivoltunkhoz a szeretet képessége is hozzátartozik, a szeretetigény és a

29


szeretet nyújtásának képessége. A szeretet-cselekvés nem csupán szimpátia vagy élvezet. Az élvezet forrásai hamar kiapadnak és az örömet egy idő után üröm váltja fel. A testi szeretet területén maradva a XXI. század embere hamar pótszerekhez menekül, amelyekkel az élvezet szintjét fenn akarja tartani. A testi szeretet elsősorban kapni akar, élvezni. A szimpátia, a vonzalom, a tetszés, vagyis a lelki szeretet már egyensúlyt alkot az adok és a kapok tekintetében. Addig tart a lelki szeretet, amíg az adok és a kapok egyensúlyban áll. Az „érosz”, a testi szeretet és a „fília”, a lelki szeretet után az „agapé” áll, a szellemi szeretetet, amely elsősorban ad, szeretetet nyújt. Az önzetlen szeretetadás mozdulata cselekvésben nyilvánul meg. Hihetetlen titok rejlik abban a tényben, hogy az „agapé szeretet” ott és akkor van jelen, amikor emberek meg is cselekszik, amikor tevőlegesen, szándékoltan teszik. Ebben a tettben áldozat rejlik. A szeretetet cselekedetét szépnek találja a külső megfigyelő, de a tett mögött óriási küzdelem, gyötrelem rejtőzik. Egy ilyen tett vonzóerővel bír és polarizál, hiszen vagy tiszteletet vált ki, vagy elutasítást. Az agapé szeretet nincs ott, ahol nem teszik, ahol nincs cselekvés. Az ember jeleníti meg a világban és általa jobb, szebb és igazabb lesz a világ. Az erotikában ösztönösség van jelen, melyből a tudatosság a lelki szeretet irányába mutat. A tudatosság kivonja magát az ösztönös területről. Amikor tudatára ébredünk a ténynek, hogy szeretünk valakit, máris megszületik az igény bennünk, hogy a szeretett lénynek a javára legyünk, jók legyünk hozzá, óvjuk és segítsük, hogyha bajba kerül. Ezek a tudatunkban ébredő igények és benső mozdulatok eleinte kérdések formájában kerülnek elénk. Hogyan ajándékozzam meg a partneremet? A szülői szeretet is kérdéseket tesz fel a gyermek nevelése során: például melyik iskolába írassam a gyermekemet? Emberi mivoltunkhoz tartozik, hogy képesek vagyunk bizonyos dolgokat tudatosítani magunkban. Előbb-utóbb azonban magára marad az emberi lélek a szeretet kérdéseivel. Eleinte úgy érezzük, hogy ezek a kérdéseink hozzánk tartoznak, olyannyira, hogy esetleg égetnek minket, egészen egzisztenciánk alapjáig hatolnak. Sok esetben azonban a szeretet kérdéseit mások válaszolják meg üzleti alapon, vagy pótlékokkal elégedünk meg.

30


A kérdéseknek nagy a jelentőségük, mert a magasabb én születésének jelei és erő rejlik bennük. Valóban, a szeretettel kapcsolatos kérdések egy szellemi én területéről származnak és az átlagos, hétköznapi tudat esetleg nem is tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik. Az ilyen kérdések tudatosítása és a velük kapcsolatos kutatómunka azonban meglepő területeket tár fel. A Rudolf Steiner által adott antropozófia segíthet ezen a területen is. A szeretettel kapcsolatos kérdésekre a választ kinek-kinek magának kell megadnia, azonban az antropozófia segíthet az egyénre szabott válaszok megtalálásában. Nincsenek végérvényes válaszok, mert mindenkinek más az alkata, a sorsa, az egyénisége és szabadságnak kell uralkodnia a válaszok megtalálásában. Amennyiben intézményesítenénk a szeretet kérdéseire adott válaszokat, diktatórikus szociális rendszert hoznánk létre, amely ráadásul rendkívül rosszindulatú is lenne, és mérges pók módjára hálózná be az egyéneket. Ebből már sok minden meg is valósult. A szeretet kérdéseivel történő szembesülés kiválthatja azt a további benső magatartást, amely végső soron a szellemi és lelki halál állapotába viheti az embert, amikor lelkiismerete és a környezetében mindig megnyilvánuló „kegyelem” és „élet” elől elbújik, és a modern élet „pókszerű maffiaképződményei behálózzák”, elveszti önállóságát. Az is megtörténhet azonban, hogy ez a szembesülés tudatos keresőmunkára hívja az embert, miáltal kérdéseinek tudatosításával szorgosan utánajár annak, honnan jönnek ezek a kérdések. A szeretet kérdéseivel történő szembesülés egyik keserű tapasztalata az, hogy azonnal visszahat a konkrét életre, életvitelre, a sorsformálás vonatkozásában is. Hogyan válaszolhatok magamnak a szeretettel kapcsolatos kérdéseimre, ha magam nem gyakorlom azt? Ezt a témát jelenítette meg az evangélium szerint maga Jézus Krisztus is. A Lukács-evangélium a 10. fejezetben közli az irgalmas szamaritánus történetét. Egy törvénytudó kerül Jézus Krisztus közelébe és a párbeszéd második felében Jézus Krisztus elmond egy történetet válaszul arra kérdésre, hogy ki az ember felebarátja. Egy embert az úton kifosztanak és megsebesítenek a rablók. Egy pap és egy levita is arra a helyre megy, ahol a sebesült ember fekszik, de elkerülik őt. Arra megy azonban egy szamaritánus is. Abban az időben a zsidók és a szamaritánusok nem barátkoztak egymással (Jn

31


4,9.). Mégis, a szamaritánus könyörületességre indult és megsegítette a sebesültet. A sors ereje közel hozta a bajba jutott embert és a szamaritánust, de semmi sem írta elő a segítségadást, még a népi összetartozás sem. A félholtra sebesített ember esetleg meghalt volna a segítség nélkül, beteljesítette volna saját sorsát. A szamaritánus ment volna a maga dolga után, ő is beteljesítette volna a sorsát. Ám a segítségadással kapcsolatot létesítettek egymással, mely kapcsolatnak nincsen múltbeli sorson alapuló oka. Egy ilyen cselekedet a jövőt irányozza meg. A szeretet cselekedeteinél a cél a lényeg: egy szebb, jobb és igazabb jövő létesítése. A múltból fakadó holdszerű sorserők sosem létesítenének ilyen jövőt. Az emberiség múltja alapján nem magyarázható meg a Lukács-evangéliumban ábrázolt tett. Jézus Krisztus arra a kérdésre, hogy „Ki az én felebarátom?” Egy történettel válaszolt, amelyben a szeretet (pontosabban a testi irgalmasság) cselekedetét állította a törvénytudó elé. Krisztus azért jött, hogy megadja azt az erőt, amely elvezeti az embert a másik emberhez, függetlenül a régi karmától, amellyel rendelkeznek. Ez az erő a szeretet ereje, amely az emberi individualitás én-erejétől függ. Az emberi én ereje krisztusi értelemben az, aminek alapján a jövő érdekében utat találunk másokhoz, függetlenül attól, hogy a múltban mi is történt. Ez az erő készteti az embert, hogy kérdéseket tegyen fel másokkal kapcsolatban. A történet szerint a pap és a Lévita jól elvoltak saját magukkal, nem volt meg bennük a krisztusi erő. A szamaritánusban felébredt a kérdés: mi lesz ezzel a félholtra sebesített emberrel? A szamaritánus individualitásában azonban még volt erő a cselekvésre is. Azáltal, hogy a fizikai síkon tevőlegesen megsegítette felebarátját, felébresztette a krisztusi erőt a félholt ember karmájában. Az emberiség jövőjét így alakítja ki maga az emberiség: a szeretet cselekedeteivel egyre több és több napszerű szereteterő árad az emberiség holdszerű karmájába, amely Nap-erő által az emberiség feldolgozza a régi karmát és leveti magáról. Az emberiség életében az új világ a szeretet cselekedeteivel jön el. Krisztus kereszthalála, a Golgotai Misztérium tette által a földi fizikai világban ragyog fel a Nap. Az emberi kapcsolatok sorsszövedékébe az emberi tettek által kerül bele egyre jobban és jobban a Nap ereje, miáltal az ember Krisztus golgotai

32


szeretet-cselekedetének útjára léphet. Krisztus azt az erőt hozta el, amely bármely két ember között lehetővé teszi a Nap felragyogtatását. Krisztusi értelemben tehát annyi szereteterő van bennünk, amennyi kérdéseinkből tetteink által nyilvánvalóvá válik. Az a lényeges, hogy ezt mások értékeljék, ne csak magunk. A szeretet cselekedetei által más emberek sorsának megtermékenyülése történik a Nap ereje által.33 A szeretet cselekedeteinek egyik oldalát érintettük a fentiekben, azonban ezeket a tetteket a másik ember vagy elfogadja, vagy elutasítja. Ez az elfogadás vagy elutasítás a megismerési erőktől is függ, valamint attól, hogy szeretettel tekintünk-e a másik ember tettére. A téma ábrázolása könnyebbé tehető, ha az ősképi helyzetet idézzük fel. Krisztus földi életének leírása megtalálható az evangéliumokban. Krisztus keresztáldozata, feltámadása az emberi világban útjára indította a Krisztus-impulzust, ennek az impulzusnak a sorsa azonban nagymértékben függ attól, hogy az emberek elfogadják-e Krisztus tettét, megértik-e. Krisztus tette szeretetből fakadt és megértése először a pünkösdi események során gyulladt fel az apostolokban.34 Krisztus elküldte Szellemét, amely a Golgotai Misztérium megismerésének szelleme lett. Több dolog játszik közre a pünkösdi csodánál. Krisztus elhozta a földre a kozmikus szeretet szubsztanciáját, amely a Golgotai Misztérium előtt nem volt megtalálható a Földön, a Golgotai Misztérium után a Földön vált megtalálhatóvá. Ezzel a szeretet szubsztanciával a Krisztus által elküldött Szellem egyesült és pünkösdkor az apostolok élményében a mindent betöltő kozmikus szeretet termékenyítette meg őket a Golgotai Misztérium megértésére. Ezért kapták meg a Szó adományát, ahogy azt az Apostolok Cselekedetei ábrázolják. Úgy is mondható, hogy a Golgotai Misztérium megértése annak volt a következménye, hogy az apostolok ezt a szeretet-szubsztanciát megkapták, átélték a szeretet által történt szűzi megtermékenyülést. Addig ugyanis nem értették a történteket teljesen világos tudattal. Így a pünkösd annak is előképévé vált, hogy a krisztusi Napimpulzust megismerjük, szeretettel elfogadjuk, miközben egyéni éntudatunkat megőrizzük. Minden szeretet cselekedet ezt a Nap-impulzust hordozza, amelynek megismerése, megértő szeretettel történő elfogadása azért lehetséges a másik ember részéről, mert a pünkösdi

33


csoda megtörtént. A Szellem erejéből részesül az, aki ilyen cselekedetet elfogad, megért, méltányol. Az emberiség életében működik ugyanis egy törvény, amely szerint, ha egyszer egy emberben feléled egy képesség, mások is képessé válnak ennek a képességnek az elsajátítására. Ahogy Krisztus tettét méltányolták az apostolok az első pünkösd során, úgy válik az emberiség lassan-lassan képessé arra, hogy a krisztusi impulzust egyre inkább méltányolja. Ebben összekapcsolódik a megismerés és a szeretet ereje. Ez az erő újabb kérdéseket ébreszt azokban, akik szembesülnek vele. Ezekkel a szeretet-kérdésekkel szembesülve állásfoglalásra kényszerül az ember, mert valójában mivoltának legtisztább területeiről érkeznek, amely számára az ő valódi mivoltává lehet. Ennek megvilágítása átvezet egy másik területre. Ahhoz, hogy közelebbről lehessen érinteni azt a titkot, honnan érkeznek a szeretet kérdései, meg kell vizsgálni a bölcsesség megjelenését az emberben, illetve azt, hogy miként születik meg a bölcsesség ölén a megismerő szeretet ereje. Ennek a témának a kibontása során ismét a pünkösdi élményhez fordulunk, ezt az élményt a régebbi antik beavatás 6. fokához, a naphős-beavatáshoz, egyúttal a keresztény beavatás 6. fokozatához, a feltámadás fokozatához, valamint a Rudolf Steiner által megadott beavatási út 6. fokozatához, a makrokozmosszal történő egybeolvadáshoz kell sorolni. Ez a pünkösdi élmény a szeretet isteni-kozmikus lényétől történő megtermékenyülés. Ebben az élményben az én-tudatban annak fel- és megismerése, hogy Krisztus a magasztos Nap-lény, aki a Golgotán tettét végrehajtotta, aki azóta a Földön található és a Föld értelmét jelenti. Ennek az élménynek az átélője számára a morális cselekvésre lelkesítő és impulzáló erő jelenik meg, ami a szeretet valóságának elérését hozza a földi körülmények között. Ebben az élményben a szeretet és a megismerés ereje eggyé válik és a tanítvány számára a cselekvés hajtóműve lesz. A szeretet és megismerés első kérdéseinek megjelenése indítja el a tanítványt az úton.35 A megismerés útja, ahogy azt Rudolf Steiner számos alkalommal ábrázolta (pl. A szellemtudomány körvonalai c. írásában), az említett 6. fokozaton jut el végleg a makrokozmikus szeretettel történő egybeolvadáshoz, a vele történő

34


megtermékenyüléshez. Joggal kérdezhetjük, találunk-e ezen az úton olyan markáns jegyeket, amelyek a szeretet oldaláról kísérik a beavatási utat? Igen érdekes, hogy végig jelen vannak a szeretet élményei a Rudolf Steiner által adott megismerési úton. Az első fokon, az irodalom tanulmányozásának szintjén végtelenül sok információ adódik, ami az emberi és földi fejlődést illetően Krisztus lényéről szól, és néhány előadást egészen konkrétan a szeretet témájának szentelt Rudolf Steiner. A második fokozaton, az imaginatív megismerés során lehetőség nyílik az éteri Krisztus-jelenség megközelítésére, átélésére. A harmadik fokozaton, az inspiratív megismerésnél, a belső szó-erő megtalálásánál a küszöb nagy őrének szavát élheti át a tanítvány, aki a fizikai világban történő segítségnyújtásra hívja fel a figyelmet. A negyedik fokozaton élheti meg a tanítvány egyfajta benső ünnepben, az intuíció legtisztább alakjában Krisztust, amint beteljesítette a földi történelem leghatalmasabb tettét, a Golgotai Misztériumot. Az ötödik fokozatnál realizálódik az ellenerők és a keresztény Szent Szellem kapcsolatának titka. A hatodik fokozaton történik az egybeolvadás a Szent Szellem makrokozmikus szeretet-szubsztanciájával. Így a szeretet útja mutatkozik meg előttünk már ma, mint az antropozófiai beavatási út célja és értelme. A hetedik fokozaton mindezeknek az eredményeknek a tartóssá tétele megy végbe. Rudolf Steiner nélkül is kereshetjük a szellemi világokban a Szent Grált, a szeretetet, de ezen az úton eltalálunk Rudolf Steinerhez és az általa adott Szeretet-Alapkőhöz, amely további segítséget ad. Sokan így jutnak el ma is Rudolf Steinerhez, aki a szeretet problémáinak területén is segítséget nyújthat, elsősorban az őáltala adott Szeretet-Kő által. A szeretettel történő megtermékenyülés azonban a tanítvány számára éntudata teljes mértékű megőrzése mellett történik ezen a 6. fokozaton, ezáltal a Szent Szellem Világ-Énjével töltekezik be, ahogy Rudolf Steiner gyakran hivatkozik Szent Pál ilyen értelmű mondatára: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus”(Gal. 2,20). Ez a mondás a beavatás céljára utal a fent ábrázoltaknak megfelelően. Az ember valódi mivolta ugyanis ebben a megjelölt élményben realizálódik. Az antropozófiai bölcsesség, a Szűz Szófia vezeti az embert ennek a Szeretet-Énnek a megtalálásához. Az ember mivoltának tudata és tiszta

35


alakja itt belülre, az emberi én területére kerül, és ott talál rá a tanítvány erre az értelemre és célra, amelyben saját valódisága mutatkozik meg a számára. A Bölcsességet az ember saját munkájával önmagán, saját hatókörén belül újjászülheti, ezáltal szeretetet talál, mint valódi, immár Szeretet-Én-t, mint belülről megtalált, cselekedetekre hajtó művet. Innen származik minden, szeretettel kapcsolatos kérdés. Ez a SzeretetÉn van jelen az Alapkőben. Így minden szeretettel kapcsolatos kérdéssel szembesülve valódi mivoltunkkal találkozunk, ennek a találkozásnak a fokozatait a fentiekben érintettük. Szent Pál is részesült ebben a pünkösdi élményben, ami magyarázatul szolgál páratlan cselekvőkészségének és a Szeretet Himnuszaként számon tartott fenséges írásának. Hasonló módon született János három levele a szeretet témájának más jellegű ábrázolásában és a János Evangélium 14-17. fejezetei. Rudolf Steiner is részesült a szeretettel történő megtermékenyülés élményében, amit életútjában különösen a Karácsonyi Gyűlés eseményei és az Alapkőletétel mutatnak. Az egyéni én-tudat megtartása és a szeretet valódi én-ként történő megélése egyéni szeretet tanok elterjedését hozza a földi történelembe. Ilyen szeretet-tan elsőként Buddha által jelent meg, aki a szenvedés legyőzését hirdette meg. Ennek a tannak eleven szubsztanciával való megtöltése történt Krisztus által, amelynek első keresztény-emberi gyümölcse a János-evangélium. Így az első emberi prototípus ereje által fokozatosan mi, követő tanítványok is előbb-utóbb képesek lehetünk a pünkösdi élmény megélésére, az ebből fakadó tettekre és ennek továbbadására szeretet-tanként. Amikor elegendő számban tölti be a tanítványokat a szeretet eleven szubsztanciája a hozzá kapcsolódó tannal, akkor lesz lehetséges a Szó erejével mágikus hatást gyakorolni. Ez Buddha utóda által lesz először lehetséges, akit a keleti misztikának megfelelően Rudolf Steiner Maitreya Buddhaként említ. Ő mintegy kétezer év múlva jön el, az antropozófiában hatodik kultúrkorszaknak nevezett időszak első felében. A mostani kultúrkorszak 1413-tól 3573-ig tart, ezek az időpontok csupán jelzik egy tudati minőség általános megjelenését a földi történelemben. Ezt a tudati minőséget tudati léleknek nevezi Rudolf Steiner, amelyben a gondolatokat maga alkotja az ember, bennük éber a

36


lélek. Az individualitás, az én itt még a gondolatok mögött rejtőzik és a szellem-én ebből a tudati lélekből emelkedik ki. A szellem-én mivoltát ma még csupán mintegy ösztönösen, tudat alatt fejleszti ki az ember a 42-től 49-ig életévig terjedő hétéves időszak alatt, ez a fejlődés mintegy elővételezése a szellem-én kultúrkorszakának, amely 3573-tól 5733-ig tart. A tudatos benső munka a tudati lelken belül tisztítja meg a lelket. Ezt a megtisztulást nevezték régen katarzisnak, ezáltal bölcsesség kerül a tudati lélekbe. A bölcsesség, a Szűz Szófia termékenyülhet meg a további fejlődés során a kozmikus Szent Szellemmel, emberi oldalról a szellem-énnel. A szellem-én kezeli majd a szeretet szubsztanciát, ahogy a jelenlegi tudati lélek kezeli az intelligenciát. Így érthető, hogy a kozmikus Szent Szellem adománya, a szeretet szubsztanciája ma még nem terjedt el az emberi tudatban, a következő kultúrkorszakban azonban általános jelenséggé válik azok számára, akik Krisztust meg is értik.36 A mai korszak jellegzetessége, a hit abban, hogy a gondolatokat magunk alkotjuk, azzal a csodálatos jelenséggel függ össze, amit Rudolf Steiner számos előadásában és írásában ábrázol. A gondolatokat a régebbi idők embere még Mihály szellemi lényének szférájából kapta mintegy kívülről, a mi korszakunkban Mihály kozmikus intelligenciája az emberi organizáció részévé vált. Antropozófiai tevékenységet folytatni azt is jelenti, hogy Mihály visszakaphatja ezt az intelligenciát éppen az ember gondolatszabadsága által.37 Így az antropozófia a szellem-én irányába vezeti az embert és ezen az úton végül a szeretet szubsztanciájával találkozik, ez a találkozás már nem a tudati lélek fokán és nem a Szűz Szófia egyedüli segítségével történik, hanem a Szent Szellem által a szellem-énből kiindulva. A szeretet-szubsztancia a szellem-én területén ragadható meg. Ehhez a gondolkodás spiritualizálására van szükség, valamint imaginációs képességre, amely a szeretet szubsztanciát kezelni képes. A Szeretet-Én tudománya tehát azokból a gondolatokból és képekből áll, melyek ezt a szeretet szubsztanciát meg is tudják őrizni, és tettekhez tudják vezetni. János Apokalipszise ilyen értelemben az első keresztény éntudomány, amely a szeretet szubsztanciához vezető utat írja le, sőt tulajdonképpen ez az első könyv, amelyet egy ember leírt, amint befogadta magába az Isteni Szeretetet. A János Apokalipszis az emberi

37


és az isteni szeretet egymásra találását tartalmazza. A János evangélium a bölcsesség keresztény foglalata, míg a János-apokalipszis a szeretet könyve. Erre utalnak az ismert mondatok: „De van sok egyéb is, amiket Jézus cselekedett vala, amelyek, ha egyenként megíratnának, azt vélem, hogy maga a világ sem fogadhatná be a könyveket, amelyeket írnának. Ámen.” (Jn 21.25).- Ez a János evangélium utolsó mondata. „Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lennie hamar.” (Jel. 1.1a). –Ez a mondat mintegy folytatása a bölcsesség könyvének. Nem az a cél János szerint, hogy oly sok könyv tartalmazza a bölcsességet, hogy azokat a világ be se fogadhassa magába, hanem az a cél, hogy a jövőből fogadjuk be a szeretetet. A bölcsesség befogadásának az a célja, hogy a szeretetet a jövőben minden jóakaratú ember a gyakorlatban alakítsa ki. A szeretet tudománya individuális, mert a szellem-én alakítja ki azt saját megismerési területén belül és a szellem-én minden esetben egyéni. János Apokalipszise azt a keretet adja meg, melyen belül ki-ki a maga saját mikrokozmoszából talál rá a makrokozmikus szeretet szubsztanciára. „És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszonyt.” (Jel 21,2). – Az Apokalipszis írója a Szellem-Ént érti magára ebben a kifejezésben: „Én János látám”. Ezért a mai viszonyok között lehetetlen olyanról beszélni, ami nem kapcsolható a tudati lélek minőségéhez, hanem a szellem-én minőségének egyik kulcskérdése. A tudati lélek, korunk emberének feladata az intelligencia kérdés megoldása, vagyis az egykor Mihály lénye által kezelt kozmikus intelligencia - amely ma az ember rendelkezésére áll - visszavezetése Mihály hatókörébe és a következő korszak emberének lesz a feladata a szellem-én hatókörén belül a szeretet szubsztanciájának korrekt kezelése 38. Így, amikor az emberiség az intelligencia szubsztanciáját hajlamos a Gonosz kezébe adni, a szeretet kérdését is csak az intelligencia oldaláról lehet tárgyalni. A szeretet kérdéseivel való szembesülés ezért ma még csak előkészület arra, aminek a következő kultúrkorszakban kell megtörténnie. Az emberiségnek szembesülnie kell a Gonosz problémájával, vigyáznia kell intelligencia szubsztanciájára, amelyet Mihálytól kapott. A szeretettel

38


történő valódi szembesülés csakis a Gonosz legyőzésén keresztül valósítható meg.39 Ezért a szeretettel kapcsolatos, egészen az egszisztenciáig hatoló kérdések egyúttal a Szent Grálra irányuló kérdések is. A Szent Grál imanigációja egyrészt mutatja a Gonosz legyőzését és a Szeretet Napját is: a Szent Grál kelyhe azokat az erőket jelzi, amelyek kivívása a Gonosz legyőzéséből származnak, míg a Nap a szeretet kozmikus szubsztanciáját jelzi, amely a kehelybe árad. A történelem menete bizonyára a Szent Grál kultúrájának irányába vezet, a Szellem által megragadott Szó kultúrájának irányába, ez a Szó nem a ködösítés, a gyilkolászás és a negativizmus eszköze lesz, hanem a vigasztalás, a bátorítás, a gyógyítás és a belső erő közvetítője lehet. Ezt a szeretetkultúrát azonban nem szabad a jelenben erőltetni, mert az a kísértő győzelmét jelentené, ahogyan a kommunizmus pokoli 72 éve bizonyítja. Inkább a tudati lelken belül kialakítható kis közösségeken belüli szeretet-kultúráról beszélhetünk. Kisebb közösségeken belül létrejöhet annak megvalósulása, amit Krisztus mondott: „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok. közöttük” (Mt 18.20.) – az ’én nevemben’ itt abban az értelemben érvényes, miszerint a ’szellem-én kialakítása érdekében’, nem a hétköznapi anyagi érdekek nevében, hanem a tudati lelken belül születőben lévő szellem-én nevében. Mégsem kell kizárni a mai tudatból a szeretet kérdését, mert ezzel végérvényesen zárnánk el a jövő útját. A hangsúlyt tehát nem a szeretet kíméletlen és fanatikus kierőszakolására kell helyezni, hanem arra, hogy a szeretet kérdéseivel történő szembesülés vezessen ki minket a jelenlegi zűrzavarból. A szeretet és a megismerés kérdései azért kerülnek lelkünk elé, hogy elinduljunk az úton. Az antropozófia segíthet nekünk, ha kérdéseinket vele mintegy belülről megvitatjuk, ha az antropozófiát belső gondolkodási nyelvvé alakítjuk. A szeretet kérdéseit az antropozófia által egészen konkrét, reális alakban tudjuk feltenni és bízhatunk abban, hogy Krisztus válaszol is beteljesítve mondását: „És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt.” (Jn 14,13.) Amennyiben benső, individuális gondolkodási módunkat annyira áthatja a szellemtudomány, hogy kérdéseinket a szellemi-én területére vezető antropozófia által tesszük fel, Krisztus válaszol.

39


A szellemi világokban a gondolatok, a fogalmak egyes szellemi lények, amelyekhez az ember gondolkodása segítségével kapcsolódik. A szeretet vizsgálatának a vele kapcsolatos fogalmak megismerését is jelentenie kell. Az emberi individualitás annál gazdagabb, minél több fogalmat ismert meg, ezáltal életerőket kap. Ezek az életerők azonban akkor hasznosulnak, ha a gyakorlati életre is alkalmazzuk őket. Ekkor ezek a fogalmak cselekvéssé válnak, vagyis lehozzuk őket a fizikai világba arról a területről, ahonnan származnak, vagyis a szellemi világokból. Annál erősebb a cselekvés, minél magasabb területről származnak fogalmaink, hiszen így gondolati életünk parancsol akaratunknak.40 A szeretettel kapcsolatos fogalmak, azaz szellemi lények összességét nevezhetjük Isteni Szeretetnek, amely akkor működik a fizikaiban, ha tesszük. Ez a lény az isteni szellemi magasságokban található és cselekvéssel kerül összeköttetésbe Krisztus lényével, aki a Golgotai Misztérium óta a Földön található. Az emberi megismerés és bölcsesség ezeknek a fogalmaknak a lényegébe hatolhat és bölcs emberi intelligenciává alakulva nem csupán Mihály lényéhez kerülhetnek vissza, ahogy már érintettük ezt a témát, hanem szeretetteljes tetteinkkel Krisztus lényéhez is elkerülhetnek. Az Isteni Szeretet lényét az emberi erények közül még a bölcsességgel sem tudjuk megragadni, ehhez a hit, a szeretet és a remény erői kellenek. Az emberben fellelhető intelligencia spiritualizálása éppen a hit erejével történik. A hit által megragadott intelligencia tudatos szellemi látássá és megismeréssé válik és lehetőséget ad a hit tetteihez. Ezek a tettek Krisztus lényéhez kapcsolódnak, az Ő lényének asztrális burkába kerülnek. A földi világban az eseményekben az Isteni Bölcsesség nyilvánul meg, az Isteni Szeretet csak akkor nyilvánul meg, ha emberek a megismerés erejét cselekvéssé teszik. Ahol az emberek nem teszik, ott nincs jelen. Az Isteni Szeretet lénye a jövőből közelít, és csak az ember közreműködésével kerül a fizikai síkra. Ezt a jövőt pedig a szellemi világokban lehet megtalálni. Ez a titka János Apokalipszisének, ahogy az első mondatban ez meg is található: „Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar…” (Jel.1.1.) János Apokalipszise az Isteni Szeretetről és ellentétéről, az Isteni Haragról ír, ezek a szellemi világban

40


találhatók meg. A jövőt akkor tudja az ember krisztusi értelemben megvalósítani, ha hittel, szeretettel és reménnyel hatol az Isteni Szeretet lényébe és cselekedeteiben realizálja. Ezekkel és csak ezekkel a tettekkel tudja elhárítani a fejlődésből az Isteni Haragot. A szeretet kérdései is szellemi lények, akik hatást váltanak ki. Ha megtaláltuk a szeretet szubsztanciáját, kérdések özöne merül fel, amelyek Szófián és Mihályon keresztül választ váltanak ki a szellemi világokból.41 Mihály ilyen szeretet-tettekre mutat a szellemi világokból, ezekkel a tettekkel azután összeköti magát és felviszi azokat a többi szellemi lény világába. Ezért fontos megtenni a szeretet tetteit, különben elapadnak az inspirációs források, elmaradnak a válaszok. Rudolf Steiner szeretet-cselekedetét, a Karácsonyi Gyűlés végrehajtását is ilyen Grál-kérdés előzte meg, az antropozófiai társasággal kapcsolatos szeretet-kérdés, amelyre a választ csak a tett végrehajtása kapcsán kapta meg. A tett előtt nem tudta, jó lesz-e, amit tenni akar. Kérdés, tett, válasz: ez a sorrend. Egy csodálatos körforgás részesei lehetünk. Morális szeretet-kérdéseket tehetünk fel, gondolatvilágunkban kereshetjük a válaszokat, amelyekkel az akaratra sugározva tetteket hajthatunk végre, ezeket Mihály felviheti a szellemi világba, ott képviselheti tetteink minőségét, erre válaszol a szellemi világ, miközben lent a Földön „jó volt-e…?” jellegű kérdéssel várhatunk erre a szellemből jövő válaszra. Tetteinkkel Mihály szférájával köthetjük össze magunkat. Mihály társai, az archék, a korszellemek így értesülhetnek emberi mivoltunkról. Mihály az a szellemi lény, aki bízik az emberben. Egy-egy ilyen tett lángot gyújt, a szeretet lángját, amely az égig hatol. Ez a tűz, a szeretet eleven, élő tüze lelkesíthet minket egyegy szeretet cselekedetet végrehajtására. Bízvást tölthet el bennünket az odaadás lelkülete ilyen szeretet kérdéseknél, hiszen Rudolf Steiner szeretet-kérdése, szeretet-cselekedete, a Karácsonyi Ülés végrehajtása és az ezekkel kapcsolatos megújulás mutatja, hogy kicsiben nekünk is sikerülhet az, ami közel száz éve Rudolf Steinernek sikerült, és ami Krisztusnak is sikerült, hála feltámadásának és a pünkösd csodájának. „A szellemtudomány próbaköve abban áll, hogy a megismerés áhítatos hangulatot keltsen, az ember vegye fel akaratába és ösztönözze annak megtételére, amit helyesen ismert fel. Ahol a szellemtudományos

41


megismerés ilyen értelemben hat, ott az emberben valóban felbukkan egy szellemi Nap, ami átmelegíti és átvilágítja.”42

42


Második rész A MEGZAVART EMBERSÉG ÚJRA MEGTALÁLÁSA SERESS ATTILA HOGYAN TALÁLT RÁ ALEXANDRA ÖNMAGÁRA? Esettanulmány Mottó: „Minden embernek joga van ahhoz, hogy önálló legyen, ezt tanulhassa és önállósodásáról másokat is közösségi életritmusban taníthasson.”43

Az esettanulmány írása után fogadták be szerte a világon a Fogyatékkal élők konvencióját, így a szükséges hivatkozások egy későbbi munkámban várható. Ez a szociális környezetvédelem és az antropozófiai rehabilitáció témájában várható. I. Bevezetés, fogalmi, történelmi, tartalmi keretek 1. Hogyan találkoztam, mint humán segítő szakember a klienssel? A következőkben bemutatott esetkezelés 2001. nyarától veszi sorra az eseményeket. A segítő kapcsolat már lezárult, a kapcsolati minőség nyitott jellegű volt, folyamatosan alakult. Alexandrát 2001. júniusában ismertem meg. Látás- és mozgássérült. Szűkebb munkacsapatunk egyik tagja írt Alexandrának a Fogyatékossági Támogatás intézéséről. Kolléganőm nem látogatta meg

43


Alexandrát, síkírású levelet küldött neki, majd máshova ment dolgozni. Így került hozzám Alexandra története, sorsa, kapcsolati rendszere, gondjai, céljai. A kezdő, hozott probléma egy kapcsolati probléma - az igényelt segítővel összefüggésben - és a Fogyatékossági Támogatás intézésének igénye volt, a hangsúly ez utóbbira került. Alexandra bizonytalan helyzetbe jutott, mert a tájékoztató levéllel nem tudott mit kezdeni önállóan, nem volt, ki segítsen. Telefonon kaptam tőle a kérést, hogy szeretné megkapni ezt a bizonyos támogatást, de egyedül nem tudja intézni. A telefonbeszélgetést követően egy megbeszélt időpontban látogattam meg. Az intézkedést követően határozatot kapott arról, hogy súlyos fogyatékos és havi rendszerességgel kapja a támogatást. Ezzel a segítő kapcsolat fent ábrázolt küldetése beteljesült. Az esetkezelés bemutatása és elemzése előtt néhány általánosabb megjegyzéssel szeretnék élni. 2. Az esetkezelés globális környezete Földünkön globalizálódó hatásokat tapasztalunk és a hírközlés sokféle új jelenséget mutat meg korunkban. A nemzetközi részvénytársaságoknak egyre nagyobb a hatása az egyénekre. Új betegségek jelentek meg. Globális időjárási változások jelei mutatkoznak. Sok-sok ezer ember halálával járó természeti katasztrófák történnek. A nemzetközi pénzpiac változásai hirtelen hatást gyakorolnak az egyes távoli földrészeken lakó emberek pénzügyi kilátásaira. Földünk bármely helyén jóvátehetetlen környezeti és jóvátehetetlen humanitárius katasztrófák következhetnek be. Léderer Pál Az AIDS-gondolkodás c. könyvében kísérletet tett egy új gondolkodásmód bemutatására.44 Olyan félelmet keltő jelenségek következnek be, amelyek a háttérben maradnak, nem mutatják meg nyíltan a természetüket, alattomosak és a meghitt, privát életbe lépnek be fenyegetően, miközben nem tudjuk, mit kezdjünk velük. Időközben a „félelem rémét” bemutató hírközlési rendszerek is fokozatosan erősödő piacot találtak hazánkban. Hazánk 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, új nemzetközi szerződéseket ratifikált a magyar Országgyűlés. A fogyatékkal élők az elmúlt években új helyzetben találták magukat. A nyugati civilizációban erősebb jogokat adtak a fogyatékkal élőknek, mint amit hazánkban korábban tapasztaltak. Az uniós jogharmonizálás folyamatában sor

44


került az egyéni önrendelkezés szemléletének jogi győzelmére, szemben a korábbi paternalista szemlélettel. Az esettanulmány megírása után hirdették ki a Fogyatékkal élők konvencióját. Az első hatás az egyedi, kiszámíthatatlan, félelmet keltő jelenségeknek a médiában keltett réme, míg a második hatás a fogyatékkel élők kezébe adott erős jogok, közöttük a Fogyatékossági Támogatás kulturált, a demokratikus normáknak megfelelő szabályozása. A 2001-től folytatott esetkezelés történelmi, civilizációs kereteként adódik e két körülmény, amelyek, mint látni fogjuk, a kliensi viselkedésre és az esetkezelés vonalvezetésére fontos hatást gyakoroltak. 3. A segítségnyújtás szűkebb kerete Munkacsapatunk látássérült egyéneknek és családtagjaiknak nyújt személyes gondoskodás keretében családgondozást. A kliensi kör a Budapest területén és vonzáskörzetében - Budapest Régió - élőket foglalja magában. Munkakörünknél fogva látogatjuk a „vakos” családokat, fogadjuk az irodában a vaksággal érintett személyeket és szükség szerint a kliensek hivatalos ügyeinek segítése céljából a városi ügyfélszolgálatokon jelenünk meg. A munka során a vak ember szóbeli közléseit leírjuk, a különböző hivatalos és egyéb leveleket felolvassuk. Bizonyos esetekben az életvitelhez szükség van névaláírásra, illetve szóbeli és írásbeli tanúzásra, kísérésre. A munka jellegének és a vak ember helyzetének megfelelően különösen nagy hangsúly kerül a bizalom kérdésére. Munkánkat az 1993. évi III. szociális törvény, a kapcsolódó szakmai rendeletek szabályozzák, a már uniós nyomásra 1998-ban kihirdetett Esélyegyenlőségi törvény, valamint az időközben törvényerőre emelkedett uniós joganyag. Az általam folytatott esetkezelés szakmai koncepcióját illetően néhány elméletre utalok45, az ESÉLY 2006/1. számában megjelent egyik tanulmányra46, valamint néhány gyógypedagógiai elméletre47, illetve a felnőtt tanulás és a sors-tanulmányozás új módszereire48. Nigel Parton és Patrick O’Byrne Mi a konstruktív szociális munka? c. tanulmányukban49 ezt írják: „…a megértés, mint együttműködési folyamat a konstrukcionizmus központi gondolata. A jelentés és a

45


megértés a beszélgetés résztvevői közötti tárgyalás része és így a megértés és a nyelv használata a segítő folyamat központi eleme.” Ahhoz, hogy belső megértéssel „tarthassuk” praxisunkat, kreatívan kell újra és újra formálni a sokféle elméletet, azaz az adott, konkrét emberhez kapcsolódva az oda illő elméleti tudás szerint beszélni. Így a segítő kommunikáció szimbolikusan egyfajta virágot beszélő virágnyelvvé válik, azaz olyan önkifejezéssé, ami kliensnek és segítőnek is jó, mert a rosszat is pozitív módon lehet kifejezni. 4. Konkrét emberi igények kontra ködös elvárások Személyes véleményem szerint a fogyatékkal élők emberi igényeit kell felismerni, mert emberségüket ők is a mindennapi életben hivatottak megélni. Tanulnunk kell abból a tettből, amellyel a 19. században Európa Gyermekét, Kaspar Hausert gyermekkorában egy földalatti veremben helyezték el és ezzel emberségének tudati kialakulását megakadályozták50. A fogyatékkal élő emberek életkörülményeit befolyásoló intézkedések akkor válnak gyümölcsözővé az életben, ha olyan emberek hozzák meg a szükséges intézkedéseket, akik hétköznapi személyes kapcsolódáson keresztül ismerik a fogyatékkal élők életkörülményeit. Az emberi szükségletekről lehet általánosító fogalmak mentén beszélni. Más a helyzet, ha emberi igényekről beszélünk, amit megismerési folyamat tár fel előttünk, mert ekkor konkrétumokat tudunk mondani. Így különleges törődési igényről beszélve a valóságot mondhatjuk ki, míg ha általános emberi szükségletekről beszélünk, úgy az emberi önrendelkezés, az én-kifejezés maradhat el. A szociális gondoskodás tervezői és szervezői az én-kifejezésre, az egyéni önrendelkezésre kell, hogy építsenek. Klausbernd Vollmar Szeretetszerződés51 c. művében is erről ír. A XXI. században a szociális megértés lényeges kommunikációs akadálya lehet az elvárások kudarca. Az elvárások helyett érdemes nyílt kommunikációban tisztázni, kinek mi az egészen konkrét igénye. A társas életünkben átléptünk egy küszöböt – ez a küszöb-átlépés a XIX. század vége után következett be.

46


A „Nevess és szeress – azok mentik át a Földet, akik önként teszik a jót” kezdeményezésemben fogalmaztam meg az épek és sérültek társadalmi együttműködési mintáját, normáját. Az esélyegyenlőség, szolidaritás elvei mellett ez a Nevess és szeress! jó alapot adnak egy új rehabilitációs közösségi élethez, ahol épek, sérültek, jogvédők és világgazdasági szereplők találkozhatnak egymással – így hozzájárulhatunk egy új társadalmi szerződéshez a szeretetszerződési igények alapján, valamint Földünk fenntartható fejlődésének szociális környezetvédelmi fejlesztéseit összekapcsolhatjuk a zöldmozgalomhoz, nőmozgalomhoz és természeti és épített környezetünk, valamint kultúraörökségünk védelmi mozgalmaihoz. 5. A megzavart fejlődés és az életkrízis kreatív megoldása Hazánkban a gyógypedagógia komoly eredményeket ért el, nemzetközi elismerést és figyelmet kapott. A szociális szakma közösségi módszerei mellett a gyógypedagógiai területen is szükséges a közösségi ellátás, a gyógyító közösség, a gyógyító nevelés és gyógyító segítés. A gyógypedagógiai esetek, a fogyatékkal élők életúttörténeteinek megközelítéséhez a „megzavart fejlődés koncepciójának”52 pozitív irányultsága gyümölcsözőbb, mint a negatív betegség-karrier koncepció. A sérülés lehet veleszületett, lehet az életút valamely szakaszának jelentős sorseseménye. A vaksághoz vezető sérülés - a fejorganizációt érintő folyamat, amely vaksághoz vezet - az egyén pszichoszociális fejlődését zavarja meg. Az életúttal foglalkozó szerzők (pl. Eric Ericson) álláspontja azonos abban, hogy minden életszakaszhoz tartozik bizonyos életfeladat53. Így a megzavart fejlődés koncepciója szerint annak az életszakasznak a feladatában módosít a fogyatékossághoz vezető sérülés, amelyben ez bekövetkezik. A segítés céljaként adódik tehát, hogy ennek a módosult életfeladatnak a megtalálásában adjon segítséget, illetve e cél eléréséhez nyújtson támaszt. Alexandra életében az életút közepén következett be a vakságához vezető sérülés54. Az életút közepén fellépő feladatváltás többnyire azzal függ össze, hogy olyan célt kell megtalálnunk, ami egyéniségünk mélyéről fakad és túllép a családi élet, az egzisztenciális feladatok, neveltetés és szakmabeli elvárások szűkebb területén. Ha sikeresen

47


tűzzük ki önmagunk számára az új célt, akkor ez egészséges motiváció maradhat sok éven, évtizeden át. Úgymond, magunkra kell találnunk a családi, munkahelyi és otthonteremtési feladatok sikeres teljesítése után. Érthető, hogy az életközepi szakaszban megvakult ember számára az élet ad feladatot és kérdés, magára talált-e már az ember, megtalálta-e már a fentiekben említett célt. Hiszen ilyen életcélt a vakság esetleg erősíthet is, vagy kiolthat. Sőt, az is lehet, hogy ilyen életközepi megújulás hiányában a vakság „szólít fel” új célok kitűzésére. Alexandra esetében a munkánk során az derült ki számomra, hogy a sorscsapás nyomán talált rá önnön akaratára. A krízist követő katarzist a kreativitás irányába kell vinni és úgy vélem, ez Alexandra esetében sikerült. II. A segítő folyamat bemutatása Következzék most a 2001. júniusától tartó segítő kapcsolat és Alexandra főbb életeseményeinek bemutatása. A visszapillantáshoz segítségül szolgál a forgalmi napló és az esetnapló. Az esetkezelés időbeni sorrendjében bemutatandó események mellett kitekintek a keresztmetszeti képre és az alkalmazott módszerekre. 1. Első interjú helyzet 2001. júniusában látogattam meg először Alexandrát otthonában. Az előzmény, mint említettem, Alexandra telefonos kérése, a Fogyatékossági Támogatás igénylése volt kolléganőm levelére való hivatkozással, illetve azzal, hogy a kolléganő kilépett. A telefonos beszélgetésben Alexandra azt is elmondta, hogy mozgássérült és nem is lát. A látogatás előtt a sokszempontú felmérés és az első interjúkészítés módszereire koncentráltam magamban. Ugyanakkor a Fogyatékossági Támogatás újdonsága mind a szakemberek, mind a fogyatékkal élők számára lehetőség is és kihívás is. Akkor a Támogató Szolgálatok még nem működtek és a fogyatékkal élők szociális ellátásában az Európai Unió hivatkozott gyakorlata, szemlélete és az ennek megfelelő intézményrendszer nem épült ki. Mindemellett az a cél is vezérelt, hogy megismerjem leendő új kliensem körülményeit, sorsát, problémáit, stb.,

48


de ezt biztos nehezíteni fogja a Fogyatékossági Támogatás körüli gyakorlati ismerethiány, ezért elhatároztam, hogy csak annyit segítek, amiről sejtem, hogy a jövőre nézve gyümölcsöző lehet új kliensemnek. Az első interjú során együttműködési készséget tapasztaltam, megelőlegezett bizalmat és Alexandra személyesen ismételte meg a már említett kétféle sérülésének tényét. Elmondta, hogy a férjével él együtt, aki sokat dolgozik, gyermeke nincs. Egészségügyi főiskolai diplomás szakdolgozóként dolgozott egy költségvetési rendelőintézet fizikoterápiás ambulanciáján. Munkáját, betegeit nagyon szerette. Én a bemutatkozásom során elmondtam a munkakörömből fakadó szerepemet, a családlátogatási lehetőséget, a leírás, felolvasás lehetőségét is. Nyomtatványt is vittem. Megállapodtunk abban, hogy segítem őt az ügyintézésben, informálom a szükséges teendőkről háziorvosi és szemészeti szakvélemény beszerzése, illetve a megfelelő kórházi zárójelentés kiválasztása -, míg Alexandra önállóan szervezi az orvoshoz jutást, a vizsgálatok elvégezését. Ezen túl a telefonos megkeresést is felajánlottam. Hivatali időben felhívhat, ha problémái vannak, illetve az ügyintézést érintő akadályok esetén várom az értesítést. Ezt a szerződést az indokolta, hogy Alexandra úgy mondta, egyedül nem képes a Fogyatékossági Támogatás igényének benyújtására az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé, nincs, aki kitöltse az igénybejelentőt, mert férjére nem számíthat ebben, olyan sokat dolgozik és nem is ért hozzá. Másrészt a bizalmi híd felajánlása szükséges és nélkülözhetetlen a vak és súlyos látássérült emberek személyes ellátásában. Ezen kívül leírtam az igénybejelentő adatlapra az Alexandra által közölt személyes adatokat. 2. A hozott és valós probléma, a szerződési cél meghatározása, a segítő kapcsolati minta, adminisztráció Úgy vélem, az első interjú, a hozott probléma, a valós probléma, illetve a szerződés tekintetében a részletes és pontos visszaemlékezés képessége fontos a családgondozó, szociális munkás részéről. A bemutatott első találkozás során nem érintettük azt a kérdést, mennyit lát, mennyire nem lát, milyen látásmaradványa van Alexandrának, illetve azt a kérdést, mit jelent a mozgássérülés, mennyire sérült a

49


mozgása. Ezt nem is firtattam, főleg azért, mert láthatóan fájdalmas volt Alexandra részéről a mozgás. Segédeszközeiről sem kérdeztem. Az ügyintézés segítése maradt a fő minta a segítő kapcsolatban, azzal, hogy családlátogatás keretében általában havonta látogattam meg. Világítsuk át a szociális igazgatás törvényi, illetve rendeleti szabályozásában a jogi kereteket, már ami lehetővé teszi egy ilyen segítő kapcsolat létrejöttét, fenntartását és működtetését. A többször módosított 1/2000-es szakmai rendelet a családsegítő munka adminisztrációs feladatai tekintetében a következő szakmai tevékenységeket nevesíti taxatív felsorolásban (esetkezelés jellege a 2001-től hatályos szövegben): Információ, ügyintézés, segítő beszélgetés, tanácsadás, tovább irányítás, egyéb, csoport, pszichológiai tevékenység, gondozásba vétel, védelembe vétel, családlátogatás, utógondozás. Az sehol nem derül ki a szakmai joganyagban és nem erre való a jogszabály, mit értsünk közelebbről a vak emberek és családtagjaik részére nyújtott családgondozás, családok segítése során eme kategóriák és fogalmak alatt. A szakmai munka során kell az adminisztrációt élettel betölteni. Erre bátorít az uniós elvárásoknak megfelelően hazánkban 1998-ban ratifikált ún. esélyegyenlőségi törvény. A diszkrimináció tilalmának elve több ratifikált joganyagban megjelenik. A vak embereknek fel kell olvasni a síkírású értesítőket, hivatalos és ügyeiknek viteléhez nélkülözhetetlen iratokat, illetve síkírásba kell leírni bizonyos általuk diktált szövegeket, időnként személyes kísérést kell biztosítani a részükre, ezek hiányában a diszkrimináció tilalmának elve sérül, újabban az egyenlő bánásmód elve is előtérbe lépett az akadálymentesítés eszméje és az esélyegyenlőség elve mellett. Nem utasítható el a vak ember szociális ellátása és a fenti tevékenységek hiányában a vak ember bizalma sérül, azaz nem kéri, nem kapja meg azt a segítséget, amit a látó, de azonos szociális problémákkal küzdő személy megkap. Az ügyintézés segítésének kategóriájába tehát joggal kerülhet egy nyomtatvány kitöltése, illetve az egyre kaotikusabb nyomtatványok és űrlapok szakszerű felolvasása, az egyéb kategóriába sorolható számos egyéb „vakos” segítségnyújtás. Életteljes és gyakorlatias hozzáállás kérdése is lehet a szociális adminisztráció kötelezettségének teljesítése. Hála az időközben kiépített Támogató

50


Szolgálatoknak, illetve az érdekvédelmi munkának, egyre több lehetőség kínálkozik például a személyi segítő, a személyi kísérés, a házi gondozás, stb. szakfeladatainak ellátása területén. Így egyre több határt lehet vonni a diplomához kötött és az alacsonyabb fokú végzettséghez kötött szerepek és feladatok között, de nem szabad a fogyatékos embert ellátatlanul hagyni. Remélhetőleg hazánk 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz egyre inkább segít majd az európai civilizáció zsidó-keresztény morális alapjainak megfelelő szakmai gondolkodás térnyeréséhez. A támogató szolgálatok életre hívása során 2001-től a III. kerületben modellkísérlet indult. A modellkísérletben szerepet vállaló III. kerületi támogató szolgálat több, már évtizedes fogyatékos ügyi gyakorlatot folytató intézményt keresett meg, így a mi intézményünket is. A kialakult együttműködés során személyesen is elmondhattam a Fogyatékossági Támogatásról és a személyi segítésről, kísérésről, szállító szolgálatról a szakmai-módszertani véleményemet. A mozgássérültek szállítási és a látássérültek kísérési költségének kalkulációja egészen másként adódik. Felhívtam a figyelmet, hogy általában a látássérült embert nem szállítani kell, hanem kísérni. Így is lehet hasznosítani az esetmunka tapasztalatait és a kiégés a több irányú szakmai, módszertani munkával megelőzhető, habár hazánkban még nem nyert általános elismerést a terepen végzett szociális munka művészeti feldolgozása. 2002. januárjától segítettem Alexandrát, hogy bekapcsolódjon a Hálózat Alapítvány közüzemi díjkompenzációs rendszerébe. A közüzemi díjkompenzáció lehetőségéről korábban érdemben nem sikerült tájékozódnia. A Fogyatékossági Támogatás intézésének eredményeként súlyos látási fogyatékos minősítést igazolt az Országos Orvosszakértő Intézet illetékes bizottsága, és 2002-től viszi ki a postás az évente kormányrendeletben szabályozott összeget. 2002. júniusában méltányossági átmeneti segély kérelmét pozitívan bírálta el a kerületi Szociális Bizottság. 2003-ban előre megállapított éves méltányossági átmeneti segélyt kapott. 2004-ben elutasították kérelmét, szerintem joggal, mivel időközben sikeresen segíthettem Alexandrát a Zunifer Kft-nél kötött munkaszerződésében. Otthonában végezhető bedolgozói munkát vállalt és ezért minimálbért kapott.

51


Később a Kft. átalakult, majd fizetésképtelenné vált és elmaradt egyhavi munkabér kifizetésével. A sikeres munkavégzés jelentősen növelte Alexandra önbizalmát és ösztönzésemre félretette kiegészítő jövedelmének egy részét, amire később nagy szüksége is volt. Az elmaradt egyhavi munkabér a kliensi körből mindenkinek hiányzott és sokan panaszkodtak, fenyegetőztek, vádaskodtak, gúnyolódtak. Mivel nyugtathattam volna őket? Azt mindenki elismerte, hogy jól jött a közel fél éves munka és máshol és máskor is szűntek meg munkahelyek, remélhetőleg más lehetőség is adódik majd. Az országos botrány amúgy is negatív esemény, nem fokoztam a közhangulatot kritizálással, kerestem a pozitív megoldást. Néhány hónapja kapták meg utólag az elmaradt egyhavi munkabért, csak csökkentett mértékben, de megkapták. Ez elégtétel is. 2004. őszétől jött hozzám terepgyakorlatra S. István nemlátó szociális hallgató, akit érdekvédelmi vezetőként választottak meg és beszélgetéseink során őt is támogattam a pozitív érdekvédelmi lépések megtételére. A sorstársi körben jogász kollégák találták meg a jogi lehetőségeket és István kiállása, szervezése eredményes lett. A Vakok Szövetségében többször fórumon gyűjtötték be a panaszosok fizetési meghagyásait, amit összesítve küldtek meg a bíróságnak. A bíróság felszámolást rendelt el és egy cég az Állami Bérgarancia Alap számlájáról utalta át az elmaradt összeget. A csőd miatt sok kliens került volna szembe az adóhatósággal, hiszen a munkáltató szokta intézni az adóbevallást. Így a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében megszervezték látó tanácsadók segítségével az elektronikus adóbevallást. Természetesen ez mind sokszereplős együttműködést kívánt meg a részünkről. Klienseimnek mindig továbbítottam a hitelesnek vélt információt, megszerveztük az időpontokat, stb. Nem említettem, de a munkaviszony létesítése is elég sok szervezéssel járt: biztatni kellett a bizalmatlan ügyfeleket, hogy próbálják meg ezt a munkalehetőséget, az üzemorvosi vizsgálattal kapcsolatos tennivalókról is tájékoztatni kellett őket. A fiatalabb munkavállalók számára kötelező a magán nyugdíjpénztári tagság létesítése. A munkaszerződés aláírását is meg kellett szervezni és így tovább. Ezen kívül személyes jó hírnevemet is védenem kellett, amikor csődbe ment a cég, nem is olyan könnyű a jogos harag esetén a pozitívumokra rámutatni, az elkeseredést kezelni.

52


3. Az életút története Joggal merülhet fel esettanulmányom olvasójában a kérdés, mit lehetett megtudni a havi látogatások során Alexandra életútelőzményéről, családi kapcsolatairól. Illetve az a kérdés is felmerül, mennyire parazita az ilyen kliensi viselkedés, ami egyre több és több kormányzati pénz elérésére, megszerzésére irányul. Sőt, a gyámság, gyámkodás dilemmája is kérdés lehet. Tekintsünk vissza Alexandra életközepén elszenvedett verésének történetére, mivel elmondása szerint ennek következtében vesztette el a látását. Sőt, kérdezzünk rá az áldozattá válás és az abúzus társadalmi jelenségének okaira és a lehetséges rehabilitációs eljárásokra, melyek hazánkban a laikus és a szakember rendelkezésére állnak! Az Alexandra által havonta igényelt családlátogatások és a lefolytatott segítő szándékú beszélgetések során tudtam meg a következőket: Alexandrát előző férje verte meg úgy, hogy kifolyt az egyik szeme és a másik is megbetegedett, ennek következtében vakult meg. Ez a vaksághoz vezető folyamat az 1970-es évek végén következett be. Alexandra 35. életévét 1985-ben töltötte be és 1980-ban sikerült elválnia. Pontos visszaemlékezésre képtelenné vált, ezért én sem tudom tanulmányomban pontosan megadni a sérülés idejét. Élete derekán szenvedte el Alexandra a veréseket a férje részéről, következményként megvakult és súlyos gerincműtétek sorozatán kellett átesnie. Lehet, hogy munkahelyén, az egészségügyi intézmény párttitkárától kellett volna a múlt század 70-es éveiben segítséget kérnie. Sok becsületes párttitkár segített azokban az években az igazságtalanság áldozatainak. Ez nem történt meg Alexandra esetében. Az történt, hogy a Magyar Bíróság a házasságot 1980. környékén felbontotta, de a lakásukon fennálló vagyonközösséget nem szüntette meg, viszont kitiltotta a bántalmazót a lakásból, aki el is költözött. Nem sokkal később Alexandrát mostani férje vette el, aki nincstelenként lakhatáshoz jutott és feleséghez, gyermekük nem született. Alexandrának egy öccse és egy bátyja van. A magyarországi alkoholizmus nem kímélte ezt a tágabb családot sem, férje és öccse is alkoholfüggő volt, mára absztinenssé váltak.

53


4. Sors általi tanulás, sorstársaink Most szeretnék még néhány kérdést felvetni, amelyeket már sokan felvetettek a viszály dúlta XX. században. Hogyan találhatunk rá emberségünkre az embertelenségek közepette? Hogyan lehet a valóban hatékony és segítő gondolatokhoz jutni, miközben oly sok negatív hír éri az embert a XXI. század elején? Miért vagyok professzionális segítő? Talán pozitív irányban érdemes kérdezni és a sok ijesztő, negatív jelenség és az elmarasztalás, ítélkezés, megbélyegzés egyre inkább terjedő negativizmusának kellene ellenállni és örömöt találni néhány apró mozzanatban, mely életünk részévé válhat. Vajon mi lehet örömteli Alexandra élettörténetének tanulmányozásában? Ezt a kérdést az egyre inkább terjedő sors-tanulmányozás irányából válaszolnám meg. 55 A holokausztot túlélők élettörténetének tanulmányozása is sok eredményt hozott. Ilyen például egy lengyel szociológus kutatása, aki a sokat szenvedett emberek hosszú élettörténeteit kutatva alkotta meg a Saluto Genezis koncepcióját.56 Mi a forrása az egészségnek, illetve az egészség-megőrzés képességének? - kérdezte a kutató. Az elegendő pénz, a kielégítő társas kapcsolatok és egy szellemi minőség iránti tisztelet ápolása, mint három elengedhetetlen tényező szolgál az egészség megőrzésének alapjául. Simon Wiesenthal kutatásai is figyelmet ébresztenek az emberi életút megismételhetetlenségének rejtélye iránt.57 Az életútinterjúk módszerei is rendelkezésre állnak. Az ilyen kvalitatív (minőségi) kutatások eredményeit másként ítéljük meg, mint egy kvantitatív (mennyiségi) kutatás beszámolóját.58 Így az a válaszom, hogy magának Alexandrának élettörténete az, amit ajándékként lehet tekinteni, hiszen oly érdekes tények és törvényszerűségek mutatkoznak meg az emberi megismételhetetlen életút-történetekben. Ezen túlmenően a terjedő negativizmus ellen kell ismételten és ismételten az írástudó és írásképes embereknek felmutatni a különböző sorsokat. Segítői munkám során számos ajándék ér, és remélem ér majd a jövőben is más emberek sorsának, életútjának tanulmányozása során. Ezzel a sors-történetek iránti nyitottsággal lehet leküzdeni a segítő esetleges túlzott bevonódását, illetve a gunyoros, megvető, ítélkező attitűd térnyerését, ezáltal egy arányos szakmai fejlődéshez eljutni.

54


5. A segítői folyamat gyümölcse? Segítői munkám egyik gyümölcsének tekinthetem Alexandra beszédmódjának pozitív irányú fejlődését. A sérült emberek és a velük kapcsolatba kerülők körében a szidalmazás, szitkozódás, sértés, kritizálás, panaszkodás, amit megunnak az emberek és más negatív nyelvi jelenségek jelentős mértékben gátolják hivatalos és egyéb, életük viteléhez szükséges kommunikációs képességeiket. Az elmúlt évek alatt sokszor kellett tapasztalnom a vak emberek körében azt a blokkot, ami miatt nehezen tudják feloldani a beszédükben a kétségbeesés, az állapotuk miatti szégyenkezés felszínre jutását. Ez az asszertív magatartás kárára lehet, hiszen ki viseli el az örökké panaszos embert? Ezért a sok probléma kommunikálása közben segíthet a „virágot beszél” módszer. Ennek során virágnyelven lehet elmondani sok mindent, amit a hallgató elutasítana. Alexandra negatív, örökké sírós, panaszos beszéde helyére fokozatosan egy pozitívabb kommunikációs stílus lépett. A segítő kapcsolat hatására a kliensi beszéd-minőség metamorfózison ment át. Alexandra nem tud egy percnél hosszabban beszélni az életközepi sérüléséről, holott arról számol be, hogy belül minden nap újraéli ezt az életét oly nagymértékben befolyásoló eseménysort. 6. Az első két év összegzése Összefoglalom a segítői munka első két évének történéseit és a kapcsolat alapjául szolgáló szóbeli szerződést. Az első interjú során megbeszéltük a klienssel, hogy néhány elmaradt szociális ügyintézésben kap tőlem segítséget, lehetőséget adok a részére, hogy telefonon felhívjon az irodában. Ezen kívül időnként meglátogatom és beszélgethetünk. Az ő feladatául a segítség kérése adódott és az együttműködés. Ez a kliensi oldalról passzív minta később átalakult. A felmérés tekintetében a következőkkel elégedtem meg. Második házasságában élő mozgásában akadályozott, elég súlyos látássérülésben szenvedő 51 éves nő. Szenvedélybetegségben nem szenved, ép elméjű, háztartásában az elvárhatónál többet tesz. Fél az anyagi ellehetetlenüléstől. Jellemvonásai közül naivsága és áldozatkészsége

55


tűnt ki. Munkaképtelen, II. csoportos rokkantnyugdíjas. Férjéről és egyéb kapcsolatairól nem óhajt beszélni. Egészségügyi főiskolai diplomájának megszerzése után, hivatástudattal dolgozott egy egészségügyi intézményben a közvetlen betegellátásban. Gyermeke nem született. Önálló életvitelre csak részben képes, önkiszolgáló képességgel részben rendelkezik. Önálló életvitele tekintetében a mindennapos ügyintézésre és bevásárlásra képtelennek véltem. Képtelen lakáson kívül önállóan közlekedni. Kísérővel sem tud néhány száz méternél többet gyalogolni, mert mozgásszervi fájdalmai ebben megakadályozzák. Túl sok fájdalomcsillapítót kellene bevennie ahhoz, hogy tömegközlekedési eszközt használjon – elmondása szerint. Egyéb kapcsolatairól nem szívesen beszélt, panaszkodott háziorvosára. Férjéhez ragaszkodik, habár időnkénti lerészegedése miatt sokszor leszólta. Férje esztergályosként dolgozik egy kisebb magáncégnél és a fiatal tulajdonos a végletekig kizsigereli munkaerejét. Kitűnt a kiszolgáltatottságának emlegetése, valamint a ma szokásos világvárosi élettől elzárkózó magatartása. Kérdésemre, hogy kire számíthat élete fenntartásában, kissé csalódott mosollyal férjére utalt, aki oly sokat dolgozik, hogy csak napi fél óra ideje van a számára. Élete helyszíne a lakás, ami patyolat tiszta. Ő magát nett, talpraesett, a betegeiért áldozatokra is hajlamos agilis egészségügyi dolgozónak mutatta be és utalt a mostani lehetetlen helyzetére. Összevetette az ő áldozatos munkáját, az őt ellátó egészségügyi személyzet munkájával és sokat panaszkodott a háziorvosára. Hévízre jár évente néhány hetes ellátásra, amit maga szervez, ide értve a mentőszállítást is. Nagyon becsüli az ottani személyzetet. Szívesen beszél az őt gerincével műtő sebészről. Testvéreiről és azok családjáról és felmenőiről nem óhajt beszélni. Ez az ismeretanyag gyűlt össze az első két év alatt. 7. A Fogyatékossági Támogatás és korunk tudati minősége A Fogyatékossági Támogatást az Esélyegyenlőségi törvény alapítja, a szabályozó és tesztelési eljárást a 140/2000. Kormányrendelet rögzíti. Az Esélyegyenlőségi törvény az uniós jogharmonizálás folyamatában került megalkotásra és sok tekintetben az előrehaladó jogérzék - minden ember egyenlő – terméke. Magánvéleményem szerint Svájctól sokat lehet tanulni az emberi jogérzék tekintetében, amit életteljesen ki kell

56


egészíteni a ma már világgazdasági tényezők bátor figyelembe vételével és természetesen a mi sajátos közép-európai kulturális feladatainkkal. Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, az akadálymentesítés és a diszkrimináció tilalmának fogalmi keretét csakis az emberi kapcsolatokat szabályozó jog, a világgazdaság és a közép-európai kultúra hármasan tagolódó szociális realitások alapján érthetjük meg korunk szellemének intenciói alapján. A Fogyatékossági Támogatás odaítélésének bürokratikus szabályai szerint az igénylő élethelyzetét többféle ún. teszt-eljárásban állapítják meg. Szemész szakorvos véleményezi a látási képességet; a háziorvos teszteli az önálló életvitelt és az önkiszolgáló képességet. Az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes bizottsága ellenőrzi a benyújtott orvosi iratokat, személyes vizsgálatokat végezhet, indokolt esetben a lakóhelyre is kiszállhat. Így többféle ellenőrzési, tesztelési eljárás után az OOSZI szakvéleménye alapján államigazgatási határozat mondja ki a sérült ember „súlyos fogyatékos” minősítését. Az uniós önrendelkezés elve szerint az államigazgatási határozat megfellebbezhető és mind az eljárás törvényessége, mind egyéb tekintetben perelhető is. Az önálló életvitel tesztelésénél azt kell megítélnie a háziorvosnak, vajon betege a bevásárlás, főzés, mosás, takarítás, közlekedés, mindennapos ügyintézés során melyik tevékenységhez szorul mások segítségére. Az önkiszolgálási képességet az étkezés, tisztálkodás, öltözködés, illemhely használata, lakáson belüli közlekedés alapján kell megítélni. Önkiszolgáló képesség hiánya esetén a látási fogyatékos személy a nyugdíj minimum 80%-át kapja, míg az alacsonyabb összegű FOT a nyugdíj minimum 65%-a. Ha a tesztek azt mutatják ki, hogy a látássérült személy önálló életvitelre képes, nem kapja a FOT-ot és a Magyar Államkincstár nem minősíti súlyos fogyatékosnak. Ezt az államigazgatási eljárást korábban az OEP folytatta le. A Fogyatékossági Támogatás alkotmányunk, államiságunk, tudati állapotunk, együtt érző képességünk, hazánk világgazdaságban elfoglalt helyzetét tükrözi. 8. A segítő-kliens kapcsolati minta Alexandra az ügyintézések során FOT-ban részesült, közüzemi díjkompenzációban a közgyógyellátási igazolvány alapján és rendszeresen kapott átmeneti segélyt. Öt hónapon át jutott

57


minimálbérért munkalehetőséghez. A hévízi rehabilitációs ellátásával kapcsolatos szervezéseket Alexandra évek óta önállóan végezte. Ha háziorvosára panaszkodott a sérelmesnek vélt lassúság miatt, igyekeztem élét venni a siránkozásnak és kesergésnek. A segítő kapcsolat mintájaként a látogatásokat, az ügyintézések praktikumának előtérbe kerülését és a segítői beszélgetések, tanácsadások támogató jellegét említem. Emellett biztosítottam telefonos elérhetőségemet is. 9. A segítői folyamat értékelése – komplex szociálisgyógypedagógiai modellalkotás igényével Értékelve ezt az időszakot, néhány újabb szempont szerint tekintek vissza. Az első interjú alatt, illetve utána értékelni kellett, melyik fogyatékosságot tekintsem elsődlegesnek a sok társult probléma közül. Talán naivnak tűnik ez a kérdésfelvetés, hiszen úgy tűnik, a vakság a legsúlyosabb probléma. Ám hasonló hátránynak tartom a kontaktusképességének sérülését. Hasonlóan nagy hátrány mutatkozott a pénzbeni lehetőségek területén. Már évtizedek óta kaphatta volna a vakok személyi járadékát – ennek az utóda lett a Fogyatékossági Támogatás. Nem kapta a közüzemi díjkompenzációt sem. Feltételeztem, hogy kontaktus-problémák miatt kerülte a szociális ügyintézéssel járó teszteljárásokat. Nem akarta talán kitenni magát a kellemetlenségeknek. A kapcsolati területen érzékelhető problémákat nem volt okom firtatni. A látássérült embereknél a kliensi elmondás mellett a látásmaradványt a professzionális segítő maga is tesztelheti, illetve a látásmaradvány használatának módján is tud segíteni. Ezeket a szempontokat is mérlegelni kellett. A hagyományos fogyatékossági típusok szerint megkülönböztetünk értelmi sérülést látás-sérülést hallás-sérülést mozgás-sérülést újabban autizmust

58


halmozott fogyatékosságot.59 Más területről ismeretes volt számomra Dr. Karl König orvos, gyógypedagógus Camphill-pedagógiája, illetve saját forrásból a gyógyító közösség koncepciója, melynek egyik alapvetése Dr. Rudolf Steiner 12 érzekszervvel kapcsolatos elmélete.60 Sajnos, kevéssé ismeretes ez az elmélet, ezért röviden ki kell térni a 12 érzékszerv témájára: tapintás élet-érzék (közérzet) saját mozgás érzék egyensúly-érzék szaglás ízlelés látás hő-érzék hallás beszéd-érzék (a beszéd észlelése, illetve a szavak érzékelése) gondolat-érzék (mások gondalatainak észlelése, felfogás) én-érzék (kontaktus-érzék).61 Ez a tizenkét területe a külvilág érzékelésének. A beszéd- vagy szóérzékkel jut tudomásunkra más emberek beszéde, a gondolatérzékkel tudjuk felfogni más emberek gondolatait; mások gondolatainak feldolgozása, a gondolkodás már más agyi tevékenység. Az én-érzék útján jutunk más emberekhez kapcsolódva a kontaktus élményéhez. A gondolat-érzék felismeréséhez elegendő azt gyakorolni, hogy egymással ellentétes gondolatokat összevessünk. A tolerancia fejlesztéséhez az érzékszerveket kell arra nevelni, hogy a jót, az igazat és a szépet érzékeljék először és csak utána essen a figyelem a negatív jelenségekre.

59


Az említett elmélet szerint az autizmus esetében a kontaktus-, az énérzék sérüléséről kell beszélni, így ez önálló fogyatékossági típust jelenthet, úgy, ahogy a beszéd-érzék sérülése is más jelenség. Az értelmi sérülés érzékszervi háttere a gondolat-érzék sérülése az elméleti séma szerint. Alexandra esetében tehát három fogyatékossági típust észleltem (később derült ki beszédének rejtett sérülése): látás-sérülés, mozgás-sérülés, kontaktálási sérülés, kommunikációs sérülés. A szociális szakma szempontjai és a gyógypedagógiai szempontok együttes mérlegelése a következő következtetést hozta. Előbb jusson a szükséges anyagi feltételekhez, ezzel elkerülhető a fogyatékosságból eredő anyagi hátrány egy része. Ha a kormányzat által lehetővé tett anyagi, pénzbeni ellátásokhoz jutott, utána kerülhet sor egyéb rehabilitációs eljárások keresésére. A rehabilitáció három szintje (a felsorolás tájékoztató jellegű, hiszen orvosi, foglalkoztatási, gyógypedagógiai, szociális, lakóhelyi és elemi rehabilitációról is beszélünk, a habilitáció/rehabilitáció polaritás mellett mindig a konkrét ember konkrét helyzetéhez kell alkalmazni az elméleti modelleket): prevenció - károsodás, sérülés megelőzése. terápia - a károsodás, sérülés kezelése. rehabilitáció - a fogyatékosság társadalmi hátrányainak enyhítése. A rehabilitáció és a habilitáció hármasan tagolt szociális impulzusa érthető meg ebből: a három tagozat mindegyike relatíve ugyan önállóan működik, mégsem nélkülözheti a másik kettő tagozat működését. A terápia sem lehet sikeres prevenció hiányában, vagy a rehabilitáció sem lehet sikeres terápia nélkül. A prevenció (elsődleges rehabilitáció), terápia (másodlagos rehabilitáció) és a rehabilitáció

60


(harmadlagos szint) együttműködése a lényeg, bár egyenként a maguk sajátos logikáját kell, hogy kövessék.62 A szociális életben, az anyagi ellátottságban meg kellett akadályozni a további ellehetetlenülést. A látási fogyatékosság problémáira a „vakos” szociális ellátás területén kereshető segítség, míg a „mozgásszervi” területen már rendeződött az egyik legjobb rehabilitációs eljáráshoz férés kérdése, Hévízre jár Alexandra. Egyre inkább el kell jutni oda, hogy kizárólag az egészen konkrét különleges törődés igénye szabja meg az ellátási modelleket. A kontaktusproblémák kezelése tűnt a legbizonytalanabbnak. Akkor még nem tudtam az életközepi brutális sérülésről, ezért akkor még nem tudtam megfogalmazni a beszéd-érzék sérülését sem. Erről már írtam, amikor azt érzékeltettem, hogyan fejlődött Alexandra beszéde. A beszéd-érzék egyik tulajdonsága ugyanis az után-mondási képesség: amit hallunk, azt önkéntelenül is mintegy megismételjük. Alexandra nem tudott „normálisan” beszélni bizonyos dolgokról, majd egy asszertív beszéd képesség alakult ki nála. Ezt később konkrétabban ismertetem. A látássérültek lakóhelyi rehabilitációja az elemi szintű képességek elemi rehabilitációját, az elemi jogi ismereteket, az önellátást, önkiszolgálást, a közlekedési tájékozódást, testedzést, a háztartási és házkörüli munkát és az adatrögzítést célozza meg a Fehér Bot Alapítvány gondozásában megjelentetett úttörő munka szerint.63 Ezért a vakos családok rehabilitációja mindig egészen konkrét tevékenységeket kell, hogy jelentsen, a segítő egyben tanít is. Így az első alkalmak során előretekintve a lehetséges segítői tevékenységemre, úgy tűnt, sokáig lesz tennivaló, és ha a megelőzésben eredményt értünk el, akkor mehetünk a többi irányba. Pszichoterápiás, szocioterápiás irányban is lehetett volna lépni, de ahhoz a szállításról, illetve a terápia áráról kellett volna gondoskodni, amit nem tudtunk volna megoldani. 10. Az abúzus-történet egy világesemény tükrében Emlékezzünk vissza, hogyan éltük át a 2001. szeptember 11-i eseményeket és az erőszak témájának megjelenését a médiában!

61


Képzeljük magunkat a brutalitás áldozatává vált Alexandra helyébe! Hogyan élhette át Alexandra 2001. őszétől a hírközlésben közölt eseményeket? Megérhetjük visszahúzódó magatartását, amint félve őrzi a lakást és alig mer gondolkodni saját jövőjéről. A fentiek alapján remélem érthetővé vált, miért hallgatott Alexandra saját traumájáról oly sokáig. Talán felismerhettem volna a ki nem mondott abúzus-történetet, talán közvetíthettem volna más segítőt e tekintetben, de talán a sok tevékenység, a munka egészségesen hatott rá. Az első interjúra készülve, mint említettem, a sok szempontú felmérés egyetemen tanult módszerére emlékeztem (környezeti-anyagi szempontok, kapcsolati működés, belső pszichés állapot), amit nem tudtam teljes mértékben felhasználni, mert Alexandra a fent elemzett okok miatt nem beszélt kapcsolatairól. 11. Parazita, perverz és visszaélő viselkedés a szociális élet gazdasági, jogi és kulturális tagolódása szerint Parazita viselkedés-e, amikor a rászoruló elkezdi keresni az állami lehetőségeket? Perverz hatású-e a szociálpolitika, amikor munkává válik a segélyek, támogatások, kompenzációk igénylése?64 Én megfordítanám a kérdést: a bürokráciára költött adóforintok, a jogászok és szociális területi dolgozók munkabére, járulékai, melyek szintén adóforintokból származnak, összességében nem alkot-e olyan pénzmennyiséget, melyek részben okai is, hogy a fogyatékkal élőknek sokszor kell nélkülözniük a társadalmi tagsággal járó átlagos életnívót? Ez a forgatókönyv maga nem vizsgálható-e makroszinten abúzusként, amelyet mi követünk el? A fogyatékkal élőket általában érdemes szegényeknek gondoljuk, talán öntudatlanul is, ezáltal munkánk van és jó érzés is eltölt.65 Visszaélésnek tartom azt, ha a fogyatékkal élők a segélyszerzés iskoláját kénytelenek járni. Ezért is tartom a Fogyatékossági Támogatást korszerű eszköznek, habár sok oldalról kellene javítani a szabályozáson. A szociálpolitika hármasan tagolódó tevékenységi körét úgy érthetjük meg a legjobban, ha a világgazdaság, a jogi érzék és együtt érző képességünk, általánosabban a szellemi életünk szempontjai szerint szabályoznánk szociális életünket. Ezzel szembeszegül a megbélyegző, az elkülönítő, akadályokat képző magatartási tendencia. Erre a magatartásunkra éppen azért nem látunk

62


rá, mert a világgazdasági, a jogi-kapcsolati és a tudati-szellemi tényezőket vagy összekeverjük, vagy nem a helyüknek megfelelően kezeljük. III. A segítő folyamat második szakasza – módszerváltás és kreativitás 1. Egy életesemény Ezzel elérkeztünk a segítő kapcsolat következő fázisába, amikor egyre inkább visszautaltam Alexandrát a saját kompetencia-körébe, amint ez mindjárt kiderül. 2003. vége felé Alexandra lakásába fogadta unokahúgát és lelkendezett, milyen aranyos az ifjú hölgy, milyen jó neki, hogy Budapesten tanulhat. Ezzel az új eseménnyel kezdődött Alexandra megnyílása a jelenlegi családi kapcsolatait illetően. Pár hónap után lelkesen tudatta velem, hogy újsütetű lakótársa javára kíván végrendelkezni és kérlelt, informáljam a végrendelkezés legjobb formájáról. Ekkor kezdtem el a visszatükrözés módszerét alkalmazni, illetve a családi kapcsolatairól kérdezni. A vak emberek vakságuk miatt nem szorulnak gyámságra, gondnokságra, fiatalok, idősek egyaránt képesek lehetnek a jogi nyilatkozatokat önálló életvitel keretében megtenni, szerződéseket kötni, pénzük, vagyonuk felett a rendelkezési jogot gyakorolni. A törvény a vakság okán nem tehet és nem is tesz korlátozó intézkedéseket. Mégis, a végakarat kifejezését célszerű közjegyzői eljáráshoz kötni, amiért manapság elég sokat kell fizetni. Ez utóbbit kellene megszüntetni és a közhatalmi kontrollt megtartani. A következőről van szó. A vak ember általában szóbeli diktálás és közlés útján fejti ki akaratát, mert a hagyományos síkírásra-olvasásra képtelen. Ha meg akarja tudni, mit írt alá egy sík papírlapon, azt fel kell olvastatnia. Régi dolog, amit a jogi egyetemeken régen tanítanak és sokszor szerepjáték formájában demonstrálnak is, hogy komolyabb jogvita esetében egy tanúságtétel nem elegendő. Még a több személy tanúzása esetében is vizsgálni kell sokszor, nem játszanak-e össze a tanúk! Ez a téma nem egyszer már Mózes törvényében is szerepel. A

63


vak ember védelme érdekében két ügyleti tanú szereplése szükséges a végrendelkezéshez, leszámítva a szóbeli végrendelkezés ritka esetét. Ilyenkor az ügyleti tanút a közjegyző igazoltatja és a közjegyzői papírt alá kell írniuk. Sőt, mint említettem, ezért fizetni is kell. Az unokahúg időközben figyelmetlenné vált Alexandrával szemben: a fürdőszobában elöl hagyta dolgait, ezzel nehezítve Alexandra mindennapjait. A vak ember lakásában általában nagyobb a rend, mint a látó emberek lakásában – mintha a szigorú Szaturnusz is jelen lenne. Ennek oka egyszerű: ha valamit valahova leteszünk, ott keressük, amikor újra szükségünk van rá. Ha más valaki odébb löki, elrakja oda, ahol szerinte még jobb, akkor konfliktus keletkezik a látó és a nem látó között és jobbára a látássérültnek lesz igaza. Ezt nekünk látóknak kell tiszteletben tartanunk. Ez az akadály-mentesítés elemi követelménye. Ezt sértette meg Alexandra unokahúga. Megromlott kapcsolatuk és a lakásból el is távozott. A lakhatási megoldás nem volt elég előnyös az ifjú hölgy számára, nem sikerült megfékeznie szertelenségét. 2. Virágot beszél66 Amint említettem, Alexandrát panaszos beszédűnek ismertem meg. A sértést és bántást magára vette és belül emésztette magát. A mindennapi élettel járó vétkekre, bosszúságokra nem tudott visszavágni, ahogy annak idején a betegei érdekében mindent megtett, úgy a maga érdekében nem eléggé tudott szólni. Az agresszív-passzív skálán sehogy se találta az arany középutat: elvesztette asszertív képességeit, készségeit. Passzívvá vált. Ez előbb-utóbb önállóságának végérvényes elvesztéséhez vezetett volna. Sőt, az elszenvedett traumája mintegy ismétlődött volna újabb és újabb áldozati esemény formájában, teljesen értelmetlenül és betegesen, ami naivitása folytán még biztosabban tört volna rá. Ezért, valamint a parazita kliensi viselkedés további kifejlődését megakadályozandó, felnyitottam a szemét vagyonával kapcsolatos viselkedésében. Konfrontáltam az áldozati viselkedésével, amit készséggel és megadóan elismert. „Egyszerűen nem tudom magam megvédeni”- ismerte be. A látássérült ember szégyenlősen ad ki pénzt első fehér botjára. A szeplőtelenség végleges elvesztése, tökéletlenségünk beismerése elsődleges kapcsolatainkban, családunkban, házastársunk előtt, 64


szomszédaink előtt általában elég nehéz lecke. Az élet közepe tájékán mégis meg kell barátkoznunk ezzel a fogyatkozásunkkal, végül is lényünk mulandó tulajdonságaival. Az életút közepén a krízis akkor teljesedik be, ha tekintetünk saját „vakfoltjainkra” esik, és mást nem látunk, csak saját mulandóságunkat, saját tökéletlenségünket – vagy épp fordítva, 40-50 évesen is mindenhatónak, mindenre képesnek hisszük magunkat, mint néhány diktátor. Ha sikerül úgy igazán magunkra találni és ebből fakadó célokat is kitűzünk, ez lesz a krízis kreatív megoldása. Vakos közegben mozogni azt is jelenti, hogy a vakok egész egyszerűen megmondják nekünk a személyiségünk, jellemünk fogyatkozásait. Az ő szemükkel látunk rá „vakfoltjainkra”. A szégyenlősséget le kell győzni, ha a holnapban is reménykedni akarunk. A remény segít át ezen a traumán, amikor „vakfoltjainkkal” szembesülünk. Így Alexandrának le kellett győznie szégyenlősségét. Megrendítő volt ezt megmagyarázni, habár Alexandra tudta azt magáról, hogy ki kell nyitnia a száját, hogy megvédje magát. Talán unokahúgának a megjelenése és nem százszázalékos erkölcsi viselkedése döbbentette rá Alexandrát, hogy mi a feladata: önmaga megvédése. Ha már látóként nem, de megvakulva kellett eljutnia önmaga benső felismerésére: senki nem tudja az életben megvédeni, ha ő nem nyitja ki száját a saját érdekében. Ez tanulási folyamat és úgy tűnik, Alexandra életfeladatának megtalálását is jelenti. Elszenvedett sérülése után rátalált önmagára és megbékélhet önmagával. Ez beszédének gyógyulásához vezeti. 3. A felnőttek tanulási folyamata A felnőttek oktatásának, a felnőtt tanulás hét lépését tartja számon Coenraad van Houten New Adult Learning módszere: megfigyelés összekapcsolódás feldolgozás individualizálás megtartás a gyakorlás útján

65


a képességek növekedése új teremtése.67 Coenraad van Houten és tanítványai világszerte alkalmazzák a módszert rövidebb kurzusokon. Szinte bármely problémára szervezhető ilyen tanulási folyamat. A felnőtt emberek tanulásának egyes szakaszaira építve ritmikusan felépített tanfolyamokon aratnak, sikert van Houten tanítványai. Alexandra esetében az imént mutattam be, hogyan észlelte először az igazi problémát: szégyenlősségét, amikor saját érdekében kell beszélnie. Unokahúgával kapcsolatos konfliktusa során kapcsolódott össze az asszertív beszédstílussal. A továbbiakban segítettem, hogy feldolgozza az asszertivitás újdonságát és a sors úgy hozta, hogy hamarosan individualizálnia is kellett, azaz saját egyéniségére szabni az asszertív beszédmódot. A segítő kapcsolat második szakaszában a korábbi támogató, óvó magatartásomat megváltoztattam és a visszatükrözés, esetenként a konfrontáció módszerét is alkalmaztam. Ezzel a szerződésünk is átalakult. Az első fázisban megfigyelt problémahalmaz vezető problémájának Alexandra „vakügyi ellátásának” hiányát tekintettem, részben azért, mert a legalább háromféle, egymáshoz is kapcsolt fogyatékosság közül a vakságot tartottuk a legsúlyosabbnak. Az írniolvasni képtelen kliens az első szakaszban megízlelte, hogy áthidalható ez a probléma, megkapta a Fogyatékossági Támogatást és a többi szociális transzfert, munkát vállalt. Ezek a praktikus lépések visszaigazolták a kliensnek, hogy élhet a társadalmi tagságából eredő jogaival, a passzív magatartást felválthatja egy aktívabb, agilisabb magatartás, felismerte a fogyatékkal élőknek adott jogok pozitívabb oldalát is. Érezhette, hogy a tágabb makrofolyamatokat működtető szociálpolitikusok az ő problémáiról sem feledkeztek el. Alexandra sors-tanulásának útján a megbékélés erőinek adhatta át magát. 4. Az asszertív beszédmód kialakulása egy újabb életesemény után

66


A középtávú célok közül így a második szakasz feladatává vált az asszertív viselkedés elérése. Az önérdek artikulálása, kifejezése a beszéd átalakulásával lehetséges a mi estünkben. A fő feladat az Alexandrát érő agresszív verbális hatások kivédése. Ez a tanulási folyamat kezdődött el unkokahúgával kapcsolatos konfliktusának rendezésével. Erre már több ízben utaltam. A hosszú távú cél az önálló életvitel erősítése és fenntartása. Az élet hamarosan helyzetbe is hozta a klienst, a tanulási folyamatban növelhette asszertív képességeit. Néhány hónappal később ugyanis értesítést kapott a bíróságról: volt férje perli a lakás felét, hiszen, mint említettem, annak idején a bíróság a válóperben nem osztotta meg a házastársi vagyont. A volt férj ½ tulajdonjoga megmaradt, csak a lakáshasználati jogát vesztette el. Itt a feladat: hogyan tudja megvédeni magát és önálló életét?! Más vagyon nem lévén, pereskedjünk a meglévő vagyonért jelszóval a volt férje se szégyenlősködött. Ekkor derült ki számomra, hogy időnként beperelte Alexandrát. Alkoholizmusa miatt nem volt sose kitartó, így sikeresen húzódott a lakás perlése. Ha végrehajtásra kerül a lakás árverezése, Alexandrának szociális intézményi elhelyezést kell biztosítani, mert az utcán nem tud élni, jelenlegi férje mehet a hajléktalanszállóra és a bűnös lélek nevethet a markában, szerzett néhány milliót. A lakás ugyanis annak idején a házastársak közös tulajdonába került, a válóperben csak azt sikerült elérni, hogy a bíróság kitiltotta a lakásból Alexandra első férjét, elvette tőle a lakás használati jogát. Tehát az 1980-as bontóperben nem rendezték a közös vagyon kérdését és most a felperes kérte a bíróságtól a közös vagyon megszüntetését. A tulajdoni arány 1/2-1/2, a lakás használatától 1980-ban a felperest a bíróság eltiltotta. Időközben az alperes újból férjhez ment és életközösségben élnek a vitatott lakásban. A klienst a tágabb család nem fogadta volna be és ő sem akart rokonokhoz kerülni. Sajnos, sok az ilyen családi dráma. A múltban és a jelenben is rendelkezésre állnak a hasonló forgatókönyvek. Remélem, a jövő a bántalmazott nőknek és édesanyáknak kedvezőbb forgatókönyvet kínál majd. Az abúzus kutatás feladata bizonyos jogi intézményeket ajánlani. Valószínűsítem, hogy a jövőben szükség lesz a fogyatékkal élőket célzó

67


garanciális hatósági védelem megszervezésére. A következőkben lássuk a drámai fordulatokat. A kerületi Családsegítő Szolgálatban jogsegélyt nyújtó jogásznőhöz ment Alexandra taxival, aki ajánlott egy jogászt, mert a bíróság előtti jogi képviseletet kellett megszervezni. A kliens nem akarta, hogy a régi ügyvéd képviselje, akit régen bízott meg. Ez az ügyvéd időközben sztárügyvéd lett, talán kellemetlenné vált a számára a régi, elrendezetlen ügy és nem értette, Alexandra miért nem keresi fel az irodában, miért nem éri őt el úgy telefonon, mint más. Üzenetet is hagyott Alexandra, de sehogy se jött össze a találkozó. Alexandra vissza akarta vonni a megbízást, amit szintén nem értett az ügyvéd. Egész egyszerűen Alexandra félni kezdett saját ügyvédjétől. A kerületi családsegítő jogásza nem képviselhette a klienst, így ügyvédet ajánlott. Ez az ügyvéd emberbarát motivációból a klienst lakásán is felkereste, de végül nem vette át az ügyet a régi ügyvédtől. A Bíróság előtt a régi ügyvéd képviselte a klienst. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2004. júniusában jogerős ítéletében a közös vagyon megszüntetését rendelte el a lakóingatlan árverési értékesítése útján. Az árverési vevő köteles az ingatlanban lakó alperes - Alexandra - és házastársa részére megfelelő cserelakást biztosítani. A kliens nem tudott együttműködni ügyvédjével és nem fellebbezte meg az ítéletet. Ugyanakkor az ítélet végrehajthatatlannak tűnik, hiszen ki venne meg egy lakást, aminek kiürítése céljából végrehajtót kellene megfizetni és még két személy részére megfelelő cserelakást is kellene biztosítani. Másfelől, sose lehet tudni, akad-e egy befektető, akinek a vétel, a kiürítés és a cserelakás biztosítása mégis megéri. Időközben a kerületi támogató szolgálat vezetője járt ki a klienshez, hiszen már felálltak a támogató szolgálatok. Az ő javaslata volt, hogy a kliens kérje a kerületi Polgármesteri Hivataltól lakása visszavásárlását. Logikus ötlet volt: tulajdonhoz jut a Polgármesteri Hivatal, kiadja bérbe a lakást és a kliensi család maradhat a régi lakásban. A kérelmet a hivatal elutasította. A Bírói Végrehajtói Kamara elnökét kérte levélben a kliens, adjon ki állásfoglalást, mit kell „megfelelő cserelakás” alatt érteni. Az elnök elhárította az állásfoglalást. Mind a két válasz udvarias

68


volt és rövid, tömör. A támogató szolgálati vezető említett javaslata utolsó segítsége volt, mert ez után állást változtatott. A bírósági eljárás, az ítélet témájának előtérbe kerülése 2004. nyarától a rokoni kapcsolatok további megismeréséhez vezetett. Ezen a nyáron a kliens férje hetente járt be irodánkba. A férj hitel után kezdett járni. Megtakarítás hiányában elképzelésük szerint hitelt vennének fel, amiből kifizetnék a felperest és így rendeznék a dolgokat. Felhívtam figyelmüket, ne legyenek naivak, mert a pénzintézetek nem jótékonykodnak. A klienssel és férjével is átszámoltuk a lehetséges variációkat. Szembesítettem őket a kiadásaikkal, jövedelmeikkel, a megélhetés árával. A kliens testvérei nem tudtak segíteni, a férj oldaláról sem találtunk senkit. A kliens bátyját feleségének súlyos betegsége terhelte meg. A kliens öccse alkoholizált. Így egyedül maradt Alexandra és férje, úgy tűnt, csak én maradtam mellettük. Végül 2005. nyarán egy hitelcentrum közvetítésével adásvételi szerződést kötött a kliens, mint elővásárlásra jogosult, a volt férj mint eladó, a jelenlegi férj mint vevő. Az adásvétel szerint az ½ arányú tulajdoni hányadnak megfelelő bíróság által megjelölt összeget a hitelcentrum közvetíti egy banktól a volt férj javára és az ½ arányú tulajdona a vevőre, azaz a kliens jelenlegi férjének javára kerül bejegyzésre a Földhivatalban. A szerződés aláírása után a jelenlegi férj nevére írták az ½ arányú tulajdont, de a bank fizetésképtelenné vált és nem utalta a szerződésben foglalt összeget. A hitelcentrum ügynöke sem kapott jutalékot. A régi férj viszont elvesztette tulajdonát és pénzt sem kapott és nem is tett további lépéseket. A szerződést ellenjegyző ügyvédet a kliensi család elfogadta, a továbbiakban együttműködik vele, a régi, okafogyottá vált ügyvédi megbízás megszűnt. Az adásvételi szerződés után meghalt a kliens sógornője és rejtélyes körülmények folytán absztinenssé vált a kliens férje és öccse is. A gyászban Alexandra segítette bátyját és bátyján keresztül az alkoholfüggő testvért. Alexandra elmondása szerint jelenlegi férje is józanná vált – ez érthető is. A 2005-ös hitelügyintézésben és az adásvételi szerződés intézésében a kliensi család nem kért segítséget tőlem, az ügyletet utólag tudatták velem. Ez a megoldás tehát önálló lépés eredménye volt, amelyet 2005. nyarán tettek meg.

69


IV. Amor fati és új teremtése68 Így 2005-től a mai napig megfordult a helyzet: A kliens a családgondozótól nyert bizalom és a segítő beszélgetések tanulási folyamatában elsajátította az asszertív magatartást, kilépett passzivitásából és sikeresen kezdte el segíteni családtagjait. Férjéről a legmelegebb hangon kezdett el beszélni, aki őt naponta délután fürdeti, bátyja rendszeresen látogatja megváltozott húgát, egyszer együtt mentek el a Margit-szigetre az úszóversenyre. Alexandra segítésében szupervíziós rálátásom nyílt a testvéri kapcsolatokra és kiderült, a kliens bátyja jómódú, ha egy távoli városban is él, a felesége halála után anyagilag is támogatni fogja őt. A továbbiakban a család két férfi tagjának absztinenciáját, illetve tágabban egészségük megőrzését kívántam segíteni. Alexandrának javasoltam, pillantson vissza a megtett életútra. Főiskolás, egyetemista terepgyakorlatos tanítványaim mellett a kerületi támogató szolgálat új vezetője jár ki a klienshez. Úgy vélem, Alexandrának sikerült az elmulasztott életcélt megtalálni. A vaksághoz és társult mozgás-, kontaktus- és beszédképesség sérüléshez vezető sorscsapását régi férjétől kellett elszenvednie. Magát nem tudta megvédeni, a brutális férfitól jelenlegi férje és bátyja szabadította meg. Ehhez a kliens a „virágot beszél” új képességével családját segítette a gyászban és a szenvedélybetegségekben. Alexandra rátalált beszédének erejére, kinyitotta száját, családjának védelmén keresztül magát is védi, újabban telefonon intézi ügyeinek java részét. Ez a szerencsés kimenet és fordulat a kliensi tanulási folyamat eredménye. Amit családgondozójától tanult a kliens, azt új, kreatív képességek útján hasznosítja. A segítői tevékenységem és az ábrázolt sors események a kliensi kreativitást ébreszthették fel. Alexandra pszichoszociális fejlődését egy embertelen tett zavarta meg és a megoldás, a fejlődés korrekciója a kliensi emberség újra megtalálása lett. Így sorsával kreatívan megbékélve találta meg újra emberségét az embertelenség után.

70


V. A gyógyító rehabilitációs közösségi ellátás javaslata STR személyek és segítők közös részvételével – a szeretet közösségi művészete Esettanulmányom végén előretekintek egy új közösségi gyógypedagógiai-szociális ellátásra. A nagyvárosokban élő „vakos” családok és látássérült egyének szociális problémáinak kezelése rehabilitációs közösségi eljárások életre hívására szólít fel. A régi képességek újra tanulása, illetve a megzavart fejlődés és a gyakran társult fogyatékosságok folytán szükséges új képességek elsajátítása csoportos tanfolyamokon, közösségi táborokon, művészeti, terápiás tanulás során olcsóbb és hatékonyabb lenne. Az egyéni és csoportos esetkezelés kiegészítésére a fogyatékkal élő felnőttek közösségi ellátását kell megszervezni. Ehhez azonban a felnőttek tanulási folyamatát, a felnőtt tanulás hét lépését kell módszerként alkalmazni és a szociális és gyógypedagógiai szempontokat együttesen érvényesíteni. Az önállóság felnőttként is tanulható, a fogyatékkal élő felnőtt embereknek is joguk van az önállósághoz. Hány és hány fogyatékkal élő ember szégyenít meg minket emberségük újra tanulása és önállóságuk, kreatív tetteik által? A dolgozó vakok c. könyv Philippe Chazal szerkesztésében, Akik a sötétben is látnak és az Életbajnokok c. könyvek Reményik László szerkesztésében emberségük sikeres újra tanulásáról tanúskodnak.69 Sokan veszíthetik el látszólagosan emberségüket, ha életútjuk során egy sors-esemény megzavarja a fejlődést. Egy ilyen sors-esemény krízist idéz elő, sokszor az elemi életfeladatok ellátására, az önálló egzisztencia-vezetés folytatására is, ha csupán ideiglenesen, alkalmatlanná tesz. A krízist katarzis követi és megfelelő segítség nyújtását követően új, kreatív képességek jelennek meg. Az ilyen súlyosan traumatizált ember az emberi mivolt, az általános emberség újratanulását éli meg és ezáltal szeretetteljes, humanisztikus, humanitárius új életcélokkal telíti a világot, azzal a szeretet-erővel, amit maga is felnőttként kapott. Megtanulhatja a sorsát szeretni, megbocsátani a halálba vezető sors-eseménynek, amiből új életlehetőségeket talált azáltal, hogy szabad akaratából elhatározta, a „halálban” is az életet választja, az „embertelenségben” is az emberséget. Az ilyen úton kreatívvá vált emberek gyógyító közösségi segítséget is tudnak nyújtani pusztán jelenléti figyelmükkel azoknak,

71


akik éppen a mi korunkban oly fontos gyógyító-életjavító közösségre sóvárognak. Azok a terápiás és rehabilitációs szakemberek, akik ilyen súlyos traumát átélt (STR) személyek életút-megbékélését kísérőként empátiás úton átélhették, emberségüknek a „szak” jellegét rég elfelejtik és átélhetik, mit jelent ilyen emberektől tanulni. Ha nem is bölcsességet, nem is szaktudást, emberi szeretetet tanulhatunk Alexandrától. Az újabb pszichológiai kutatások is behatóan foglalkoznak a szeretet, empátia és megbocsátás tudományosan igazolt tényeivel. Így tudományosan megalapozottá válik a gyógyító közösségi koncepció, ennek lényegi eleme az STR személyek és segítőik közös felnőtt tanulási folyamata. A közös tanulási folyamat másik építő eleme a rendszeres találkozók és évköri fesztiválok közös megélése. Az ünnepi alkalmak a „virágot beszél” pozitivitására ösztönöznek. Mindezek azokra a különleges emberi igények megfigyelése kapcsán keletkezett szeretet-kérdésekre épülhetnek, amely kérdéseket a segítő saját magának teheti fel, amikor azon tűnődik, hogyan érjen el gyümölcsöző hatást? Úgy tűnik, minden ember külön világ, akit és amit a szeretet kérdéseinek ösztönző hatására lehet megismerni, ez a megismerés azonban a segítés folyamatában, a segítő és a kliens közös emberi megélésében válik realitássá. Alexandra 2006. tavaszán otthonában „váratlanul, különös ok nélkül” lépte át a halál küszöbét, miután férjét és testvérét megszabadította az alkoholizmusból, miután megtanulta saját érdekében az önálló ügyintézést és miután a sors általi tanulás eredményeként megbékélt. „A szociális munkások alkotó tevékenységet végeznek, mely a valóban hatékony szakmai gyakorlatot művészetté teszi.” (Kozma Judit)70 A témához kapcsolódó előadás hallgatható meg a Helios Mozgásakadémia Egyesület V. nyári Bothmer táborán készített hangfelvételről, in: www.remlac.extra.hu

72


REMÉNYIK LÁSZLÓ – SERESS ATTILA: AZ EZER ARC KLUB BEMUTATÁSA HÁROM LEHETSÉGES LÁTÁSMÓD SZERINT Esettanulmány 1. A Klub bemutatása az ötletgazda Reményik László leírásában. Tevékeny embernek tartom magam: a rendelkezésemre álló időt magam és mások számára is értelmesen, hasznosan töltöm el. Ebbe az életfilozófiába beleillő gondolatként fogalmazódott meg bennem az Irodalmi Találkozó Angyalföldön program ötlete. Havonta egyszer jöttünk össze, a két-két meghívott vendég röviden szólt magáról, majd műveiről, ami után párbeszéden alapuló beszélgetéssé alakult át az együttlét, de az érdeklődők csekély száma miatt sajnos tiszavirág életűnek bizonyult. Mivel tanulni mindenkitől lehet valamit, ezért úgy gondoltam, hogy a vendégkört kibővítve és egyben új helyet keresve magunknak, Ezer arc - ezer talentum néven folytatódik a klub. Ebben az elhatározásban és a hely kiválasztásában fontos szerepe volt Seress Attila barátomnak, akit az Irodalmi Találkozó Angyalföldön programon a közönség soraiból ismertem meg. Az Ezer arc - ezer talentum meghívójában ekként fogalmaztam meg a célt: minden hónap második keddjén olyan személyek legyenek a vendégeink, akik tevékenységük, tudásuk, gondolataik, élettapasztalatuk révén szellemi munícióval tudnak szolgálni. Szeretném, ha mindez a párbeszéd jegyében válna valóra. A kezdeményezésnek örömmel adott teret a Vakok Állami Intézetének igazgatója. Alkalmanként 10-40 fő látogat el hozzánk, vannak stabil érdeklődők, de örömömre folyamatosan új arcok is megjelennek.

73


Kik és milyen témában voltak eddig a vendégek? Ehhez előzetesen annyit tennék hozzá, hogy a vendégpárok témái között fellelhető azonosság, vagy kontraszt. Erre legyen példa az első összejövetel: Székely István tengerészkapitány és Simon Csaba kar nélkül élő életbajnok, aki a kar nélkül élők közül elsőnek úszta át a Balatont! Tehát ötletszerűen: waldorftanár, zoopedagógus, triatlonista, barlangász, halálközeli élményt átélt emberek statisztikai kutatója, halálközeli élményt átélt személy, tűzszerész alezredes hölgyrendvédelmi szervezetek részére munkakutya-kiképző, gyermekparalízisben megbetegedett személy, ifjúsági világbajnok érmes evezős és a „Látásmód” témájú klubon különböző művészeti alkotások révén látó, nem látó, és az alkotó mondta el véleményét (ahány ember, annyiféle látásmód). Az elkövetkező hónapok párosításai: a prostituáltak érdekvédelmi szövetségének elnöke és egy női per férfi prostituált, a magyar nyelv fejlődése (az idősíkon nyomon követve) és a spirituális nyelvészet, a világegyetem fejlődése, bolygókutatás és embriókutatás, Molnár Gábor Társaság elnöke és hajléktalanok színpada vezetője, pszichiáter és baleseti sebész, a csend világa (siketség) és euritmiatanár (testbeszéd). Mindebből jól kivehető, hogy a témák folyamatosan változnak, ami mindannyiunk javára válik! A beszélgetéseket hangban rögzítem, amihez bárki ingyen hozzáférhet, hozzájuthat (ennek egyik lehetősége a honlapomról letöltés: www.remlac.extra.hu). 2. A Klub bemutatása az (élet)dráma szerint. Szereplők: Ötletgazda, Házigazda, a Szó őre és a Szó segítője, Meghívottak, Érdeklődők, Figyelők, Kellékesek, Intrikusok, Kritikusok, Akadálymentesítők, Internet és sokan mások. A forgatókönyv: A találkozón az Ötletgazda lesz a Szó őre, ezért a havi találkozók között a Szó segítőjével beszélget az elmúlt Ezer arc találkozókról, hányféle arc hányféle talentumot rejt el a szemek elől. A következő alkalmak Meghívottjairól is szót ejtenek, beosztják a még megtervezetlen párosításokat. A Meghívottak elérhetőségének

74


akadályait maguk hárítják el, vagy a Vágtató Csigák Túracsapat baráti köréből egy-egy személy Akadálymentesítő lesz. Az alkalmak helyszínén a Házigazda teendők közé tartozik a helyszín biztosítása, az akadálymentesítés. A klubnapon délután 4 órára minden rendben, a szereplésre készen várja a Szó Őre szerepbe „öltözött” Ötletgazda és a Szó segítője a két Meghívottat, valamint az Érdeklődőket. Az érkező kedves érdeklődőket hellyel kínálják, pogácsával, ásványvízzel és jó szóval, viszont-kedvességgel. Ez már a klubhangulat ideje. Az ismerős barátok baráti üdvözléssel és beszélgetéssel „érkeznek meg” egymáshoz és a hamarosan kezdődő klubhoz. A Kellékes - aki jobbára a Vágtató Csigák Túracsapat egyik túravezetője és az Ötletgazda barátja, egyik könyvének szereplője - beállítja a hangfelvevő készüléket. Ez rituális tevékenységekkel jár: a hangzó tér felvevő pontját a Szó Őre hagyja jóvá. A Kellékes tevékenysége előtt azonban előkészítésként a Szó segítőjével a tapintó és a hangzó-halló teret megfelelően akadálymentesítettnek nyilvánították a baráti beszélgetések során. Ezért a Szó őrének segítője éles szemű tekintetével folytonosan „beméri” mind a hallóteret, mind a tapintóteret, a látótér „bemérése” a hallótér és a tapintótér közötti megfelelő és szükséges közvetítő és egyensúlyozó szerepet tölti be, így az éles szem mellé érzékeny lelki alkat is szükséges a Szó Őrének segítője részéről. Jobbára délután 5 óra előtt 5-10 perccel a két Meghívott megérkezik és 5 órára 20 körüli létszámú Érdeklődő foglal helyet. A hang már a Szó őrénél van, aki otthonos hangon így szól: „akkor kezdhetjük…Szeretettel köszöntök mindenkit, elérkezett az Ezer arc – ezer talentum klub x. alkalma…” Ekkor ismerteti a játékszabályokat, a vendégeket bemutatja a közönségnek. A kérdezési jog úgy 20 percig a Szó őrénél, utána a kérdezés joga az Érdeklődő közönségé, amit a Szó őre a kérdező megnevezésével megad, majd a Meghívott válasza után visszakérdez a Kérdezővé vált Érdeklődőtől, vajon kielégítő volt-e a válasz. Az első Meghívott 60 percig szerepel, utána 15 perc szünet, ami sokszor 25-30 perc is lesz, végül ugyanez az eljárás a második Meghívottnál is. Az egyik-másik Kellékes a 60 perc előtt 5 perccel csendben odalépve jelzést ad a Szó Őrének. Az alkalom végén mindenki kérdezhet, hozzászólhat, felenged a Szó Őre a magára mért szigorúságból. A vége, a levezetés kötetlen beszélgetés. Dramaturgiai, forgatókönyv-írási dilemmák: A klub ösztönző hatását, a visszhangokat, a csodálatos bizalmi légkört és egy-egy 75


szükséges teendőt a Házigazda, az Ötletgazda és a Szó segítőjének hármasan tagolódó kapcsolatrendszere és a mindig szükséges apróbb egyeztetések határozzák meg. A forgatókönyv időbeli menete elég kötött, ám ami a két meghívott személyét és az általuk „hozott” témák egymáshoz való viszonyát illeti, az baráti beszélgetések és egyéni érdeklődés során kialakított álláspontok egyeztetésének az eredménye. Így Reményik Lászlóval beszélgetve sok-sok igen érdekes emberi „rejtett” forgatókönyv kerül a figyelmünk elé. Így születik meg az újabb meghívottak köre. A dilemmák, a saját magunknak feltett kérdések további közlését ebben a tanulmányban nem tárnám fel, hiszen még csupán a második évben jár a Klub. A kritikusok és az intrikusok szerepéről nem beszélünk most. Az internet a teljes nyilvánosságot biztosítja. Sokan figyelik a Klub életét, akik néhányszor már megfordultak, vagy még nem tudtak eljönni. Általában a kíváncsiság és a tisztelet érzését váltja ki a Klub élete és működése azokban, akik csupán figyelnek. Az akadálymentesítés a mai XXI. században már valóságos új szociális világmozgalom. Így az akadályok elhárításában áttételesen mindazok részt vesznek és segítenek, akik ennek az akadálymentesítési szociális mozgalomban a világ bármely részén tevékenyek. 3. A Klub bemutatása a szociális munkás leírásában. A Klub mint csoport. A csoport vezetője Reményik László, a csoportvezető asszisztense Seress Attila. Baráti kapcsolatban állnak egymással. Attila a klubnak helyt adó intézmény dolgozójaként a helyiség, a tárgyi feltételek, körülmények biztosítását segíti a helyszínen. Laci fogadja a meghívott vendégeket, kérdezi őket a klub-összejövetelen, megadja a szót a résztvevőknek a kérdezésre. Laci a szó őre, ő jár utána, kit hívjon meg. Laci saját hangrögzítő készüléket használ, maga szerkeszti a digitális hangfelvételt, amit CD-re, DVD-re ír, rátesz a netre. A résztvevők egy része ismeri már a csoportvezetőt, vagy volt már a klubon, egy része első alkalommal jön el, néhányan ismerik egymást, a látássérült és látó személyek aránya mintegy 50-50 %. A csoportrészvétel nincs előzetes szűréshez, kiválasztáshoz kötve. A Vakok Világa c. havilap és néhány

76


internetes lista ad hírt a klubról, a meghívott vendégekről. A létszám 10 és 45 fő között mozog. Nehéz lenne megmondani, milyen típusú csoport ez a klub. Ha önsegítő kategóriába sorolnánk, bizony nagyot tévednénk, mert nem ez a klub üzenete, küldetése, másrészt Lacin kívül ki segít itt magán? Laci sem magán óhajt segíteni, hanem egy lehetőséget teremt magának és másoknak, hogy hasznosan és értelmesen töltsék el szabadidejüket. Ezt mondja saját hitvallásában: „a rendelkezésemre álló szabadidőt magam és mások számára értelmesen, hasznosan töltöm el.” Minden ember segít magán, aki ezt az ideált a gyakorlatban meg is teszi. Ám a klubéletben senki sem így definiálja a csoportot. Szabadidős, vagy kulturális csoportként sem lenne jó bemerevíteni a meghatározást. Miért? A résztvevők a szabadidejükben, teljesen önkéntesen jönnek el. Az elkötelezettség a sérült emberek iránt, a pozitív emberképhez igazodó pozitív hangvétel és közérthető nyelvhasználat, a klub küldetése többet mutat, mintha például bélyeggyűjtő szabadidő klubról volna szó. A Klub küldetése a következőt foglalja magában: lehetőséget sikerült teremteni, hogy a látó és látássérült emberek találkozhassanak, és ez ösztönzést nyújtson a mindennapi élet és munkafeladatok ellátása során. Talán akkor mondjuk jól, ha Reményik László személyéhez és erkölcsi tartásához és pozitív emberképéhez kapcsolódó rehabilitációra és pozitív életszemléletre ösztönző csoportról beszélünk. A Klub mint ösztönző erő. Minden szociális közeg hat az egyénre. Ez a Klub az élet igen nehéz és komoly megpróbáltatásain sikeresen átment emberek életút-példáját nyújtja. Ezért jó a hangfelvétel készítés és a hangfelvétel ingyenes elérhetősége. Az egyik vendég Dr. Tarnai Katalin hírközlés-professzor volt, aki a „Napóleon korának hírközlése” témával jött. Katalint kérdezve még Laci is sokáig csendben maradt, mert döbbenetes volt a szerény professzorasszony életútját végighallgatni. Megérthettük, annak életútjában is sok a tartalék, aki egyetemi tanárként az életközepi életszakasz után és a nyugdíjas éveihez közel élte meg a vakságot és alkotóereje teljében sikeresen módosította társas skilljeit és megküzdési kapacitásait, mechanizmusait kreatívan újította meg. Ezt az életút mintát saját szavaival tárta elénk Katalin. Életút-története hitelességét saját

77


tetteinek elmondása adta, ezt kérdéseinkre adott válaszaival megerősítette. Még inkább megerősödött a vakságot legyőző ember képe, amit Katalinról magunknak alkothattunk, amint végighallgathattuk kutatási eredményeinek közlését választott témájáról. Megtudhattuk, az internet őse hírközléstörténeti szempontból az a hírközlési rendszer, amit Napóleon állított csatasorba, és ami DélFranciaországból Skandináviáig működött. Ez igazán érdekes és teljesen közérthető volt. Azt is mondhatjuk, Dr. Tarnai Katalin életút története és ennek kiegészítése a saját kutatási eredményeinek beszámolójával a konkrét szavakon túl a következő üzenetet foglalja magában: „Azoktól az emberektől mérhetetlenül sokat lehet tanulni, akik alázattal legyőztek egy jelentős sorscsapást, és akik az után váltak kreatív, tevékeny emberré, miután nehéz sorsukkal megbékéltek.” Adódik a kérdés: Mindenki ilyen életútpéldát nyújtott a Klubban? A válasz igen is lehetne, de jobb, ha azt mondjuk, Reményik László pozitív kisugárzása és az intézeti vezetés páratlan segítőkészsége a biztosíték arra, hogy olyan emberekkel lehet találkozni a Klubban, akik másként hasonlóak Katalinhoz. Bármelyik vendégre is gondolunk, bármelyik hangfelvételt is hallgatjuk végig, mindenki aktívvá vált, sikeressé a maga életterületén és jó hangulattal, a jó szó indulatával, tisztelettel viszonyulnak a Klub egészéhez és Reményik Lászlóhoz. Így az ösztönző erő abban rejlik, hogy különböző életterületek tevékeny és kreatív személyiségeivel lehet találkozni, személyesen megismerkedni és utólag vissza lehet hallgatni a hangfelvételt. Eddig mindegyik meghívott vendégtől hallhattunk életútjukról. Ez a life story telling stílus mindig érdekes, mert olyan ember a kérdező, aki hétkötetes szerzőként saját életútját már feldolgozta. Megítélésem szerint az ösztönzés arra irányul, hogy ki-ki választ adjon saját magának arra a kérdésre: „Én hogyan érhetném el, hogy a rendelkezésemre álló szabadidőt a magam és mások számára értelmesen és hasznosan töltsem el?” Összefoglalás és kitekintés a szociális gondoskodás emberarcú művészete irányában. Visszatekintve az eddig leírtakra, a látó és a nem látó ember közös emberi minőségére mutatok rá. Ez a közös emberi minőség abban ragadható meg, hogy minden ember egy egyedi és csakis az egyénre

78


jellemző életút-történettel rendelkezik, amely életút történet drámaírója is egyben. Semmi sem indokol hitem szerint olyan érvelést, ami az emberi mivoltunkban bármilyen külső vagy belső tulajdonság, típusjegy alapján az elválasztás alapjául szolgálhat. Az emberi minőségünk kifejezésének csupán testi korlátai lehetnek egy különleges látási képesség, egy különleges hallási képesség, egy különleges kontaktálási képesség szerint. Az a jó, ha látássérült embertársaink ugyanúgy élnék meg emberségüket, mint mi látók. Nekünk mindig készen kell lennünk, ha a vak emberek köre újabb egyénnel tágulna. Ahogy a szülők mindent megtesznek az érkező gyermek javára, és ahogy a testvérkéket felkészítik a jövevény fogadására, úgy a szociális és a gyógypedagógiai terület közös metszetének sem szabad üresnek lennie. Sőt, minden akadályt el kell hárítani, ami az önállóság kifejlődésének emberileg megoldhatatlan próbáit képeznék. Ezért az Ezer arc - ezer talentum klub alapítása olyan akadálymentesített közegben történt, ahol az akadálymentesítés az emberi szívekben és lelkekben már megtörtént és így a külső, fizikai közeg már akadálymentesített. Az Ezer arc klubban képletesen szólva ez a tűz él, ez a lelkesedés, hogy sok-sok olyan ember él sikeres életet, akik már belül akadálymentesítették magukat, ezért nyitottak más emberi sors-probléma megértésére, és már tettek valami, hogy szellemi munícióval szolgáljanak, saját életükben megelégedettek, sorsukkal megbékéltek. Itt érinteném a legnehezebben kezelhető dilemmát, illetve sok-sok probléma közös keletkeztető gócpontját. Reményik László megfogalmazásában nincs fogyatékos ember, mert mindenki valahol az, és ezért az általánosító fogalom elveszti érvényét. Csak a konkrét ember rendelkezik egészen konkrét tevékenységgel és gondolkodásmóddal és élethelyzettel. A különböző szakmák képviselői a sajátos szakmai megismerési és fogalmi, gondolkodási szokásaik szerint mást és mást mondhatnak, de a szolgáltatások „fogyasztója” ugyanaz az ember, akinek a megismerésére ilyen Klub-alkalmak szolgálhatnak. Az emberségünk megismerésének egy lehetséges útját kínálja az Ezer arc – ezer talentum klub. Akkor lesz elterjedt az emberarcú sport, az emberarcú iskola, az emberarcú szociális szolgáltatás, az emberarcú színház, ha ilyen emberi találkozásokra további más együttműködési minták szerint is lehetőség kínálkozik. A pénzben kifejezhető érdekektől és politikai érdekviszonyoktól mentes önkéntes klubműködés lényege 79


tehát az általános, globális emberi arculatok felmutatása, a tolerancia az ezerféle arc mögött rejtőző eltérő, de egyénileg hiteles gondolkodásmódok iránt. A talentumok és képességek felfedezésének, megismerésének vágya kimeríthetetlen hajtóerőt képez a számunkra. Minden külső megítélés, ami emberségünket részekre szabdalná, oda vezethet, hogy belül jónak tarthatjuk magunkat egy álságos társadalmi identitás alapján, míg esetleg soha nem hallgattunk meg egy vak embert, egy siket emberrel esetleg soha nem jeleltünk…Erre az álságos társadalmi identitásra egy ilyen látó és nem látó ember barátságára épülő klub az emberiesség alapján világíthat rá és önismerethez vezető és végül az önállóságra ösztönző folyamatokat indukálhat. Ezért a Klubban rejlő hatás egyben szocioterápiás hatású is. A szocioterápia egyik lényeges hatóereje az életútminták megismerésében rejlik. Az önállóságra ösztönző hatása elérhet valakit akár egy klubalkalom folyamán. Olyan nappali ellátás kialakítására ösztönöz az Ezer arc klub, amely ellátásban a terápiás szakemberek, a segítők és a különleges törődést igénylő emberek közös működésében az egészen konkrét emberek egészen konkrét emberi igényeivel foglalkoznak. Talán, ha a fogyatékosság „rámutató”, „elkülönítő” fogalma helyett a „különleges törődés igénye” körül keresnénk a gondolkodási támpontokat, praktikusabb gyakorlathoz juthatnánk el. Nem azért kell segíteni, mert valaki kar nélkül él, hanem azért kell segíteni, mert emberségének igénye mindenkiben megvan. Ennek az egyediségnek, az egyedi igényeknek a társadalmi elismerése akkor lehetséges, ha a látó együttműködik a nem látóval, ha a halló együttműködik a nem hallóval, ha a társadalmi sikereket elért ember az autisztikus embertársaitól is tanul, stb., mert ilyen szociális minták útján lehet ráismerni a valós emberi igényekre. Mármost a traumával élő felnőtt emberek fejlesztésének egyik kulcsa a pozitív beszédre épülő közösségi tanulási társas minta. Hiszen mindenki tanulhat a másik embertől. Az életünk végéig tartó tanulási folyamat egyik lehetséges ösztönző szociális közege az Ezer arc – ezer talentum klub, itt a tanulási folyamatunk tárgya az emberség, emberi mivoltunk. A tanulmány megjelent: Így is lehet, Közép-magyarországi Regionális Módszertani Családsegítő Központ, felelős kiadó dr. Bárdos Kata, 2008.

80


Harmadik rész BUDDHA 8 ÁGÚ ÖSVÉNYÉNEK MEGÚJÍTÁSA A SZERETET SZUBSZTANCIÁJA ÁLTAL ÉS AZ AKTUÁLIS XXI. SZÁZADI RÓZSAKERESZTES INSPIRÁCIÓ SERESS ATTILA NEVESS ÉS SZERESS AZOK MENTIK ÁT A FÖLDET, AKIK ÖNKÉNT TESZIK A JÓT A János-evangélium középső, 11. fejezete arról az individualitásról szól, aki Rudolf Steiner tanúsága szerint az én mártírjává válik saját fejlődési áldoztában. Az én titka: az én magára alapoz, magában találja meg létének alapját és ebben az alapozásban utat talál az őt teremtő, fenntartó és a felé jövő perspektívát nyújtó kozmikus szellemhez, illetve a mellette és alatta talált lényekhez. Az emberiség történetében Christian Rosenkreutz jár elől ebben. A János evangélium 9. fejezete a vakon született meggyógyításának szombatnapi történetét közli. A középső, 11. fejezetre tükrözve jelenik meg a 13. fejezetben a lábmosás, Jézus árulásának prófétikus híradása és a múlhatatlan 13. 34-35. Ige a szeretet szavairól, valamint Jézus Krisztus prófétikus jelzése Péter tagadásáról: vakon született egyén, farizeusok – 9. fejezet Lázár (Christian Rosenkreutz) – 11. fejezet Júdás, szeretet-szavak, Péter, illetve a lábmosás – 13. fejezet.

81


A János evangélium Krisztus és Szófia adománya Lázár-JánosChristian Rosenkreutz individualitás javára és mindannyiunk javára, akik olvassuk és megtesszük a benne foglaltakat. (Jn. 19. 26-27.) A vakon született, Jézus és a farizeusok drámájában Jézust megszidják, miért tett jót, akkor, amikor nem is szabad jót tenni. Megmutatkoznak az én akadályai. A szidalmazás jele alakváltozáson megy át és az árulás, valamint a tagadás jelében formálódik, míg napjainkban is Krisztus éteri stigmáiként működnek az akadályok jelei. Azok élik át a stigmákat, akik az akadályokat mentesítik. A szeretet cselekedetei is fokozódnak: a vakon született gyógyítása a feltámasztás-beavatás (a rózsakeresztes emberi Én impulzus útnak indítása) a szeretet szavak (Buddha 8 ágú ösvény-forrásának töltése a kozmikus szeretet szubsztanciájával). „Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.” (Jn 13.34b). „Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok” (Jn. 13.35). Pontosabb értelemben: az én nélküli emberek akkor ismernek rá az én-re, ha az én tanítványaiként szeretitek a másik én-t. A szeretet titka: a szeretet-én sokszorozódik. Jézus Krisztus Golgotai Misztériuma után mi is az én tanítványai vagyunk, ha a másik embert is szeretjük, akiben még nincs meg a szeretet-én. Az én mártírjaként a szeretet-énről tanít ma is minket Christian Rosenkreutz: hárítsuk el az önkéntes szeretet cselekedeteink útjában álló Júdásokat és megtagadó Pétereket. Ezért találjuk a János evangélium végén Péter és János alakját új kapcsolatukban (Jn. 21.15-23.). Ez a szeretet-én emberi impulzusa (Jn. 21.23.) van jelen a XXI. században: „Ha akarom, hogy ez megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá?” A Péter-akadályt maga a Feltámadott hárítja el. A János evangélium epilógusa Krisztus második adventjáról szól és a János szerinti kereszténységről ad hírt prófétikusan.

82


Kik előzték meg a XXI. századi rózsakeresztes szeretet-impulzust? Vajon miért éreztek vonzódást Mahatma Gandhi, Teréz Anya és sokan mások, hogy az Élet és a Halál mezsgyéjére lépjenek, amikor a jót tették? Vajon Rudolf Steiner szeretet-kő-beszédei az 1923/24-es Karácsonyi Gyűlésen hogyan kapcsolódnak az aktuális rózsakeresztes titkokhoz? Hogy jobban megérthessük a János evangélium, a János Apokalipszis és a János levelek szerzőjének szeretet-én emberi impulzusát, az idézett Igéket (farizeus - Júdás - Péter téma) vessük össze még szinoptikus olvasással János III. levelével (Diotrefesz téma): „Írtam a gyülekezetnek: de Diotrefesz, aki elsőséget kíván közöttük, nem fogad el minket.” (3 Jn. 9.) Az én misztériumaiban és az erre alapozó társaságokban mindig is kísértést jelentett a diotrefeszi antikrisztus. Ő az, aki elfordítja arcát a nélkülözőktől, a hajléktalan egyénektől, a vakoktól, a csonka bonkáktól. Epigonként nem lehet részesülni az én titkainak áldásaiban, mert azért én az én, hogy mindenkitől függetlenül fejlődjön fel arra a legmagasabb fokra, amikor önkéntesen teszi a jót. Ehhez segít Krisztus éteri alakja korunkban, aki a viseli a szidásból fakadó stigmákat. A spirituális élet demagógjai szerint a szociális életet az arra hivatott rendszerek, szervezetek, cégek alkotják, hiba az önkéntes segítség-nyújtás. Rudolf Steiner nem az én mártírja, ő a másik ember mártírjává vált. Ő azzal győzte le a diotrefeszi antikrisztust, hogy lemondott saját lenyűgöző individualitásáról és Ábrahámhoz hasonlóan feláldozta (volna) a még nem ember másik emberért az Antroposzófiát, ám az Új Misztériumokban Christian Rosenkreutz és a leendő Maitreya is mellé állt és megerősítették Rudolf Steinert 1922. szilveszterétől 1923. karácsonyáig. „Hogy jó legyen.” mutat a Jó témájára az Alapkő meditáció IV. részében a feladatok, teendők kapcsán. Az, aki nem érte el az én fokot, a szeretet cselekedeteire szorul. Megérteni a másik embert és elvezetni a kozmikus szellemhez: ez 83


Rudolf Steiner egyik titka és az antropozófia jővőbeli útja. Az Antroposzófia lénye láthatatlan embertársunk és Ő az, aki segít az én-től a másik emberhez utat találni. Szófia Ézsaiás könyve 42. 16. versében ezt mondja: „A vakokat oly úton vezetem, amelyet nem ismernek, járatom őket oly ösvényeken, amelyeket nem tudnak; előttük a sötétséget világossá teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velük, és őket el nem hagyom.” Szófia vállalása nem múlt el, ha szeretjük Szófiát, segíthetünk. Az Új Misztériumok temploma, a szellemi Goetheanum és a világkerekség látássérültjeit, a vakokat védő-óvó Szófia egyesülhet, ha felismerjük Krisztus éteri stigmáit a nélkülöző másik emberben. A Földet azok mentik át a jövőbe, akik a Jó benső mosolyával szeretnek és teszik a Jót, az Új Misztériumok értelmében, ahogy Szent Pál is tette az Igét. Szófia az emberben szeretetté válik, hála Krisztus győzelmének. Ahogy Szófia és Krisztus égi nászban egyesül és ahogy odaadóan szerethetjük Krisztus én-erejéből Szófiát, úgy egyesíthetik tetteink a spirituális Goetheanumot Szófiával. A jövőt a lelkiismeret megmutathatja, ha a szemébe nézünk azoknak az embereknek, akik mérhetetlenül sokat szenvedtek már. A jövőben Kelet és Nyugat násza jöhet el, ha szeretünk. A Teréz Anya mintázatú cselekedeteink Krisztus vérző sebeit kötözik be és egyúttal Szófia újabb megnyilatkozásait kaphatjuk. Teréz Anya csodálatos mantrákat írt és mondott, miután tette is a belül megtalált egyéni szeretet mantrákat. A lelkiismereti szabadságot elfogadó népek alkotmányaiban a korszellem mutat rá erre. Sőt, a fogyatékkal élők emberi mivoltát kiváló férfiak és nők ismerik el globális szintű találkozókon, amikor a korszellem és láthatatlan embertársunk inspirációjára ezt kijelentik és aláírják az egyezményeket (pl. Helios-egyezmények a fogyatékkal élők közösségi, sport minőségéről.) Kaspar Hauser készséges volt saját fogyatkozását is legyőzni és Európa úton van saját árnyékával

84


szembenézni, a kiszáradó lényét legyőzni, amikor Szófia csillagai ragyognak fel a fogyatékkal élőket segítő közintézményeken. Mit is akarok mindezzel mondani? A jelenlegi Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszakban kell megtalálni azt az erőt, ami átvezeti, átmenti Földünket a hatodik kultúrkorszakba – ez lesz a szláv korszak. Ez a Goetheanum és az Antropozófiai Világtársaság feladata, küldetése. Az eljövendő testvéri szeretet minőségére utal a hatodik kultúrkorszakot bemutató filadelfiai levél a Jelenések könyvében. Az Éteri Krisztus egyik küldetése is ez: elhozza azt az erőt és szubsztanciát, ami által az 5-ről a 6-ra juthatunk. Ezért „Szeress”! Ha erőltetjük az odaadást, önzetlenséget, kissé kínossá és félreérthetővé válik a szociális jótett. A jelenkori antiszociális tudati lélek-minőségre a derűs szeretet légköre hat ösztönzően. Ezért „Nevess”! Új antropozófiai szociális világmozgalmat mondhatunk és impulzálhatunk, ha Assisi Ferenc morális impulzusát meg is újítjuk a Jó Alapköve révén. Ha társaságunkban belső gondok jelentkeznek, figyeljünk, kik közelítenek a környezetünkből? A perifériáról jöhet a megoldás a belső problémára. Mindennap segíthetünk valakinek, akinek ugyan nem kell, de lehet segíteni. Ezért „Önként”! A Goetheanum körüli világtársaság megélheti az élet kínálta misztériumdrámát, ha a látók segíteni kezdenek szerte a Földön a nem látóknak. A jelenlegi kozmikus-emberi karmikus közösségi szeretet-próba hatálya alá helyezett szellemtudományi mozgalom és társaság megújulhat. Így az antropozófiai szociális megújulást összefoglalva: „Nevess és szeress – azok mentik át a Földet, akik önként teszik a jót”. A tanulmány megjelent az Új Impulzus c. folyóiratban, 2007. húsvét

85


SERESS ATTILA AZ ÚJ, XXI. SZÁZADI RÓZSAKERESZTES INSPIRÁCIÓ A fent megnevezett tartalom szöveges leírásához mindenekelőtt a méltatlanság érzéséről álljon itt néhány sor. Méltatlannak érezheti magát az az ember, aki ilyen magasztos és voltaképp szent tartalmakhoz nyúl, miközben ismeri a maga legsötétebb emberi árnyoldalát, a legcsúfabb és leggonoszabb tetteit, amit valaha is elkövetett. Érdemtelenség, kellő alaposság és tudás hiánya, sőt talán szemérmetlenül szemtelen merészség is kell ehhez, mégsem tekinthetek el a következő leírástól. A szerző a legkisebb embernek érezheti magát, amikor önmagába tekint. Ennek a magunkba tekintésnek azonban a XXI. századtól kezdve alapos okkal ki kell egészülnie a másik ember iránti érdeklődéssel, sőt éppen az a cél, hogy egy új kérdezési kultúrában akkor is a másik ember felé tudjunk fordulni, ha az élet és a halál közötti börtönszerű fogyatékossági szituációban találja magát valaki, mert a szellem ma már a halálból támaszt fel sokunkat. Témámat a biblikus szemlélet, a mai élet megfigyelése és sok-sok beszélgetés, valamint a szellem és szellemtudomány tanítványainak munkássága felől tudom alátámasztani, a szükséges hivatkozásokat megadni és más emberek munkásságához kapcsolódni. A bibliai szemléletet el lehet sajátítani az evangéliumok (tágabban a Biblia) olvasása által. A bibliakutatást a szinoptikus olvasás segíti (tágabban az evangéliumok összevetése a Védákkal, a Bhagavad Gitával). Ez juttatja el az olvasót az élményhez: az egyik ige feltámasztja a másik igét. Azonban a cselekedetek, az aranyfedezet sokkal fontosabb, mint a betű ismerete. Szent Pál ír a titkon való tudásról (okkult tudásról), az érett felnőttek részére való 86


kemény eledelről. Szent Pál szól korunkról is, amikor a szeretet meghidegülésének jézusi előrelátásához, a jézusi szavakhoz illeszkedve a kis apokalipszis témáját kibontja. A kis apokalipszis a nagy apokalipszishez, János Apokalipsziséhez illeszkedik, annak mai vetülete. Erről írt Vlagyimir Szolovjov orosz vallásbölcselő is az Antikrisztus legendában. A mai kor pozitív eseményei a hétköznapi szinten történnek meg, amikor megbocsátunk, amikor kezet fogunk az ellenségeinkkel, amikor egy vagy több, vagy akár sorozatos Jóbszerű sorscsapás után is hálát és szeretetet érzünk sorsunkkal megbékélve. Sőt, találkozhatunk a villamoson is egy úrral, aki minden biblikus témát ismer a megbékélés témakörében és úgy érezhetjük, mintha egy angyal öltött volna férfiruhát, táskával a kezében a legéteribb és saját magunk legjobb oldalát mutatva meg utunkként – találkozás az éteri Krisztussal. Az Újszövetség fényében előképeket találhatunk az Ószövetségben is és saját óemberünk élettörténetében is. Vegyük akár Szent Pál életútját. Hát nem öldöklő fenevad volt, aki a keresztények vére láttán elégedett csak meg? És ha a szellemi fény és napvilágosság meg is vakította, de felgyógyult belőle és a tizenkettő mellett lett a tizenharmadik. Hát nem ilyen minden mai élet is? Hát nem vagyunk mi is kicsit gonoszak néha? Ha már új szövetségre léptünk az evangéliumok jó szellemével, akkor ráláthatunk a saját gonosz elfajzásainkra, de csak utólag, a damaszkuszi fény által megvilágítottan. A megtérés nem más, mint találkozás a mai damaszkuszi fény-lénnyel. Az evangéliumi igék a kozmosz harmóniáját és magasztos rendjének derűs atmoszféráját árasztják ma is. Olyan asszociációs megismerési út van az evangélimokba rejtve, mint egyetlen könyvben sem. Ez az út elvezethet damaszkuszhoz és elvezethet utána más emberekhez is. Miért is kellene másokra bízni a halál közelébe került embertársainkat? Hát nem demagógia az, ha azt mondjuk: kérem, meg van nekünk az erre hivatott társadalmi intézményünk, miért pont én nyújtsak hajlékot? miért pont én kötözzem be a fekélyes és vérző embert? miért pont én adjak enni? 87


miért pont én ruházzam fel a ruhátlant? miért pont én vigyem el a sebesültet a máltaiakhoz? Vagy ha azt mondjuk: oldják meg a politikusok a társadalmi élet kérdéseit? Vagy ha azt mondjuk: az orvos gyógyítson, minek ápoljam én az egészségemet? Vagy ha azt mondjuk: a szellemi szócsövek, kinyilatkoztatók és papok szabnak irányt világító őrtoronyként a tévelygő emberiség tömegeinek, már a tévében is? Melyik a legveszedelmesebb demagógia mind e közül? A mai élet tanításai szerint, amiről lépten-nyomon meggyőződhetünk: hát nem azok a sikeres emberek, akik aktívvá váltak és elfelejtették saját fogyatékaikat, mint Helen Keller siketvak hölgy? Mint egy láb nélküli táncos egy margitszigeti futófesztiválon táncolva? Vagy nem a tömegszenvedélyekből kiemelkedő egyének kapják meg az élet koszorúját? Kik is vagyunk? Jób típusú emberek, vagy éppen megtagadó péterek, vagy farizeusok, szadduceusok, diotrefeszek, János-alkatú egyének egy sauli beütéssel Jób-szerű élethelyzetben? Kik azok a prototipikus személyek, akiket a János-evangélium és más könyvek elénk állítanak, hogy gyakorlati emberismerethez jussunk, és a mélyre tudjunk evezni? Nos, lássuk, miként nyilatkozik Rudolf Steiner Christian Rosenkreutzról? Rudolf Steiner számtalan előadásában és magánbeszélgetésében beszélt róla, akit az én leendő mártírjaként jellemzett, aki az emberiség legnagyobb mártírja lesz, aki minden éntelen emberi csúf tettet visszahatás formájában emberiség-karmaként hordoz, amíg csak lesz olyan ember, akinek az én-lénye még nem ébredt fel. Az én-fejlődés vezető keresztény mestereként nevezte meg őt Rudolf Steiner. De nem kerülünk-e ellentmondásba az evangéliumokkal, amikor az evangélium az Atya, a Mester és a Doktor címet a Krisztus-lényre alkalmazta és megtiltotta az emberekre történő alkalmazását? Mester-e Christian Rosenkreutz éppen evangéliumi értelemben? Vajon nem a legcsúfabb módon hamisítjuk-e meg az evangéliumokat, amikor Dr. Rudolf Steinert a Doktornak nevezzük? Nem kellene-e mindig és mindenhol Rudolf Steinertől éppen Krisztushoz eljutni? Máskor a legidősebb 88


embertestvérként szólt róla Rudolf Steiner, Káin tipusú de nemessé váló emberként. A legnagyobb szenvedéseket kell elviselnie a skorpió-csípésektől, amiket a János-evangélium sas-szellemeként dolgoz át. A középkori rózsakeresztesek és alkimisták szent teozófiáját Budapesten 1909-ben egy egészen hosszú előadásciklusban mondta el Rudolf Steiner. Írt Chritian Rosenkreutz kémiai mennyegzőjéről jelentős és érdekes dolgokat. Rudolf Steiner a XX. századi nyilvános rózsakeresztes inspirációt folytatásos szemlélődéseiben, kötetbe összegyűjtve 1904ben publikálta a „Hogyan juthat az ember a magasabb világok megismeréséhez?” címmel. Ez egy rózsakeresztes inspirációból született önismereti kézikönyv a XX. századból: az én-fejlődésre mutató aktuális, ám nyilvánosan mindenkinek felmutatott út található meg benne. Hasonló, mint a János-evangélium, vagy éppen a JánosApokalipszis. Ebben a steineri könyvben van a legtöbb és legalapvetőbb XX. századi, akkor aktuális rózsakeresztes közlés. Ezen a megismerési úton járva a XX. századi rózsakeresztes inspirációk hatnak: a megismerési úton az önismeretben az énlényünk fejlődhet ki, a saját szellemünket juttathatjuk el a világ szelleméhez, és minden titkos tudást megszerezhetünk saját magunkról és a világról, ha egy belső forradalomban felébred emberi szellemünk és az ó-emberünkből egy új ember lép elő sasszárnyakkal. Ezt a megismerési utat egészítette ki Steiner számtalan más helyen, a „Titkos tudomány”-ban közreadott megismerési leírásaival, gyakorlataival, a rózsakeresztes meditációval és számtalan más módon. Rudolf Steiner a Hogyan juthat az ember a magasabb világok megismeréséhez? c. könyvében már a címben kérdez. Ez a kérdés mindenkihez szól, minden jóakaratú emberhez. A kötetben foglalt tartalmak is éppen a könyvkiadás révén szólnak a kor jóakaratú emberéhez. A német eredeti cím: Wie erlangt man Erkentnisse der höheren Welten? egy általános kérdést és nem egy kijelentést, vagy tudományos témát jelöl meg. Az egész könyv hangvétele olyan, mint ahogy egy életben járatosabb barát szól embertársaihoz. A kötet 89


titkát akkor közelíthetjük meg, ha az én-fejlődést segítő útmutatások gyűjteményét látjuk benne. Ez az én-fejlődés lényegét tekintve azonban az emberi én feletti magasabb, szellemi világok megismeréséhez vezet el. A későbbi Steiner-előadások úgy mutatják be a rózsakeresztes bölcsességet, mint ami a magasabb világok bölcsessége. Ehhez a rózsakeresztes bölcsességhez juthat el minden jóakaratú ember, aki az 1904-es kötet értelmében megadja magának a választ arra a kérdésre: hogyan juthat el az ember a rózsakeresztesek bölcsességéhez? A Wie erlangt man Erkentnisse der höheren Welten? c. könyv tehát magának a rózsakeresztes megismerési útnak a leírása, a nyilvánosság részére közreadott általános útmutatásokban. Ez a rózsakeresztes megismerési út és bölcsesség 700-800 év alatt teljesen el volt rejtve az európai kultúra elől, rejtetten működött. Az alaposabb és pontosabb megfigyelés végett figyeljük meg ennek a megismerési könyvnek az utolsó fejezetét és annak tartalmát. A Küszöb Nagy Őre - Élet és Halál c. fejezetben egy, a halál elől menekítő szellemi hangot és inspirációt találunk. Egyik előadásában Rudolf Steiner úgy mondta, hogy úgy választja ki Christian Rosenkreutz a maga tanítványait, hogy a szellemi világokból egy láthatatlan kéz, vagy akár egy hang megmenti a leendő tanítványt attól a tettől, ami az ő személyes halálához vezetett volna – nem üti el az autó, nem esik mély gödörbe, mint ma a városban sok nemlátó ember fedetlen gödörbe a föld alá esik be, mondanánk a mai XXI. században -, de ezután a halál elől menekítő élmény után felébred a hála és a szeretet és a megismerési vágy érzése: az úton elindul Christian Rosenkreutz tanítványa. Ezt a halál elől menekítő hangot, mint az aktuális, XX. századi rózsakeresztes inspirációt írja le Rudolf Steiner a fenti fejezetben, mint a Küszöb Nagy Őrének szavát. Egy mindenkihez szóló kérdés a kötet címe és az aktuális XX. századi inspiráció megadása, jellemzése áll a kötet végén. Rudolf Steiner azt is elmondja, hogy Christian Rosenkreutz mintegy 100 évente újraszületik, reinkarnálódik és mindig valami újat tesz hozzá a művéhez, amit a XIII. századi különleges beavatásakor kezdett meg. 90


A XIV. században újraszületve indította el tehát Christian Rosenkreutz az ő titkos rózsakeresztes misszióját. A rózsakeresztesek a legnagyobb csendben dolgozták ki a megismerés nyugati útját, és Rudolf Steiner tárta a legszélesebb nyilvánosság elé ezt a 700-800 éves rózsakeresztes bölcsességet és megismerési utat. Az én-fejlődés úttörőjeként Christian Rosenkreutz azt tanította az ő bölcsességeként, amit magában, az ő előrehaladó én-lényében érlelt meg. Rudolf Steiner a XX. században kapta Christian Rosenkreutztól a feladatot, hogy a csúcsára jutott rózsakeresztes bölcsességet az egész világ számára érthető módon mondja el, hozza nyilvánosságra. Ebben Rudolf Steiner nem hozott újat, abban adott újat, hogy Christian Rosenkreutz tudását tudományos és fogalmi alakban adja át, mint egy jó Embertárs a többi Embertársnak. A rózsakeresztes tudás tehát független volt Rudolf Steinertől. Sokan lának ma is a rejtett világokban. Az új, amit Rudolf Steiner adott és ezzel vált Christian Rosenkreutz. szellemi ikertárásává, hogy a másik ember javára tudta továbbadni, amit tőle tanult. A Küszöb Nagy Őrének a szava is módosult az Élet Ura működés és az emberek földi tetteinek 105 éves története óta -1904től 2009-ig. Christian Rosenkreutz éteri teste olyan hatalmas méretűvé gyarapodott a 700-800 év alatt, hogy már nem csupán rejtetten, a beavatottakra ezoterikusan hatott, hanem a XX. századtól kezdve már nyilvánosan, exoterikusan hat. Ez a meghatározott szellemi inspiráció, ez a meghatározott szellemi áramlat inspirációja vált könyvben olvashatóvá a Küszöb Nagy Őrének szavaiban összefoglalva, miután a Hogyan juthat az ember a magasabb világok megismeréséhez? c. gyűjteményben áttekinthetővé váltak a szellemi gyakorlatok is. A Küszöb Nagy Őrének leírt szavai egyben az Inspirációs Krisztus szavai is, mivel Christian Rosenkreutz fent említett legnagyobb kiterjedésre jutott étertestében az egész Földre érvényes Krisztus-működéssel és impulzussal egyesült. A százévente megújuló rózsakeresztes impulzusok sorozata ebben a 700-800 éves ciklusban tehát a csúcsra jutva véget ért és új fordulatot kellett vegyen. 91


Ez a XX. századi rózsakeresztes inspiráció egészül ki a XXI. században azzal, hogy ma már bele lehet esni a föld alatti verembe, a halálba lehet kerülni, de onnan menekít ki a szellem; súlyos, gyógyíthatatlan betegségből, leküzdhetetlen és önállótlanná tevő többszörös fogyatékból, és a halálból támaszt fel a szellem ereje. Ez az éteri szellemi erő, amivel Christian Rosenkreutz. össze van kötve a saját áldozati sorsában. Így tehát a halál elől menekítő és önállóvá tevő rózsakeresztes impulzus ereje ma már nem menekít meg a halál elől, hanem a szemek kívánsága által beenged a halálerők életskorpió csípésébe, a föld alá sújtott halál küszöbébe enged, hogy onnan támasszon fel a szellem. Sokan egy börtönszerűen frusztrált és önállótlan élethelyzetből, a halál küszöbéből feltámadva válnak ma vidám és kedves, a társadalomban hasznos emberré. Még az epilepsziát is le lehet ma győzni és számtalan más halálban tartó bajtól és gyógyíthatatlan kórtól is meg lehet szabadulni. „Ne csupán a halált kerüld ki, miközben az életet választod, hanem tegyél jót is az énbennem meglátott szeretően és szelíden sugárzó gyógyító erőmmel a másik embert felfedezve, mint saját magad folytatását. Ezt az erőt az evangéliumok értő olvasása által és a természetben is megtalálod, ha a természetben mindig az élőt keresed, mert a Föld élő testében újítottam meg birodalmam. Tedd a jót, ha kicsiben is, mert ezáltal, még ha a halál küszöbére is kerülsz, az élet és halál mezsgyéjéről is az életre, azaz a jövőhöz juthatsz el. Ne feledd, ha már a halálból kijöttél és az életre jutottál, mindig két út lesz előtted, vagy az életet, vagy a halált választod. Az életet az igen szó és az önzetlen segítés és gyógyítás, míg a halált a nem szó és az életet dermesztő utánzás, a kegyesség látszata, de annak erejének megtagadása mutatja. A halált azért ismerted meg már az életben, hogy az életet újítsd meg általa és a te tetteid révén ez a bennem megújított élet gyógyítson egyénileg és szociálisan és a megújult élet győzze le a halált, amit az én nélküli emberek és az emberi társaságok még ma magukban hordoznak.”

92


Így szól ma az aktuális rózsakeresztes inspiráció. Ha a másik ember felé forduló gesztusban mint egy szociális művészeti inspirációt nézzük, akkor így foglalhatjuk össze: az -építészet -szobrászat -festészet -zene -szóművészet -mozgásművészet mindegyékét új módon lehet igénybe venni a XXI. században. Társas találkozók során a láthatatlan embert én-fejlődés irányában gyógyíthatják ezek a művészetek, mivel az ember láthatatlan szociális lényét közelítik meg. Ez a 700-800 éves rózsakeresztes misszió úgy viszonylik Rudolf Steiner missziójához, mint egy idősebb testvérhez csatlakozó fiatalabb testvér együttműködési ritmusainak és feladatmegosztásának története a spirituális ökonómia törvénye szerint. A Rudolf Steiner-i misszióból mintegy 70-80-100 év telt el, Christian Rosenkreutz 700-800 éves missziójához képest. Ahogy a rózsakeresztes működés az okkult tudásból és a rejtett működésből átfordult egy önkéntes karitatív működésbe a XX. századi damaszkuszi fordulat óta – Élet Ura működés -, úgy fordul át lassanként a Rudolf Steiner-i misszió az egyszemélyi kultuszvezetésből a közösségi szellemi munka és vezetés irányába és egy új szociális impulzus iránti áldozatban a rózsakeresztes szellem ikeráramlataként. Míg Christian Rosenkreutz az emberiség legrégibb fekete mágiás skorpiócsípéseit szenvedi el egyéniségében, és a másik ember irányában az én-re ébresztő hatást gyakorol, azt ösztönözve, úgy Rudolf Steiner a legifjabb és legnaivabb emberi társak iránti missziót végez, csakis és mindig a Másik Ember irányában. Ezt a misszióját kezdte el Christian Rosenkreutz. tanítványaként az 1904-es publikációjában. Ezzel a megismerési utat minden jó szándékú és értelmes ember számára elérhetővé tette és a szellemtudományt elhozta. Rudolf Steiner mindig ebben a Másik Ember iránti odaadásban él.

93


Christian Rosenkretz azáltal emberiségvezető az énfejlődésben, hogy ő maga már a feltámasztott Lázárindividualitásként kifejlődött én-t hordoz magában, de ezzel a magasabb, szellemi én-lényével más embereket is ösztönöz arra, hogy hozzá hasonló módon fejlesszék ki én-lényüket. Ez a rózsakeresztes iskolákban a szellemi tanulás volt Christian Rosenkreutz vezetésével. Ma ez egyfajta szellemi ébredés, a szellem általi feltámadás és az individuális szellemi tanulás összekötése a szociális ösztönzéssel. Úgy lehet a legjobban megérteni ezt a szociális ösztönzést, ha arra gondolunk, milyen sokat jelent jó tanároktól, jó iskolában tanulni és milyen sokat segítenek a művészetek, valamint egy egészséges és szellemre irányuló közösség ezen a téren. Rudolf Steiner életútjában a damaszkuszi fordulatot a Karácsonyi Gyűlés jelentette 1902. után 21 évvel. Ami a nagy beavatott egyéni életútjában 21 éves ciklus, az a szellemtudományi mozgalomban 70-80-100 éves ciklus, ezért a XXI. századi aktuális rózsakeresztes inspiráció közösségivé teszi a szociálisan halálos sebet kapó, XX. században még jobbára individuális szellemtudományt. Christian Rosenkreutz és Rudolf Steiner együttműködésének célja Káin és Ábel megbékélésének elősegítése és a Sába királynő típusú fekete mágia legyőzése a szabadság és szeretet kozmoszában. Káin és Ábel teremtése mellett azokra is figyelemmel kell lenni, akik éket kívánnak verni, mint Sába királynője tette Salamon és Hiram Abif között a Templomlegenda szerint: a két prototipikus személy és áramlataik közé akadályokat képező Sába-féle emberek tekintetében a megbékélés és megbocsátás új útjait kínálhatja az új budapesti impulzus. Így érthető meg az 1923/24-es Karácsonyi Gyűlés rózsakeresztes titka és az antropozófia pálfordulása, az antropozófia damaszkuszi új irányba térése, megújulása. Amíg csak saját magának, saját maga üdvére fejlődik valaki a titkos tudás eszközei 94


által, addig csak a szent rózsakeresztes teozófiához juthat el, addig csak a tudását bővíti. Ezt az individuális szent rózsakeresztes minőséget kell szociálissá tenni, a Másik Emberhez elvezető szeretet cselekedeteivel kell a Küszöb Nagy Őrének szavai szerint összekötni a bölcsességet és a szeretetet. Rudolf Steiner és társai az 1902-től 1923/24-ig tartó 21 év alatt a legnagyobb csúcsra vitték el az okkult tudás elterjesztését. Akkor kellett a titkon való (titkos, okkult) tudást és titkon tartott szent rózsakeresztes teozófiát nem csupán a Másik Emberhez elvezetni a szellemtudomány általános fogalmai mentén, mint antropozófiát minden jó akaratú ember által érthető módon elvinni, mint a lélek tüzelőanyagát adni a későbbi szeretetképességek kifejlődéséhez, hanem össze is kellett kötni az ezoterikus és az exoterikus világot egymással és ezzel a Rudolf Steiner-i misszió egy damaszkuszi fordulattal teljesen összekötötte magát a Másik Emberrel, még ha csak az antropozófusok karmájának objektív részével is. A Karácsonyi Gyűlésen nem csupán az Antroposzófia lény ébredt magasabb én-jére az Alapkőben, a Szociális Ikon meg is nyitotta az utat a Másik Emberhez elvezető Antroposzófia számára. Ahogy tehát a 700-800 év aránylik a 70-80-100 évhez, úgy telitődik lassanként az antropozófiai mozgalom és társaságok története is halálba került és földbe sújtott állapotából a gyógyító manaszerőkkel a hatodik korszaknak a földhöz legközelebbi szellemi szféráiban előkészített új Shamballa-forrásaiból. Ennek egyik szeretetfénye sugárzik azokra, akik különleges törődési igényekkel élnek, mint Szófia emberi gyermekei, embertársai. A Jó cselekvése menti át a Földet és a vele összekapcsolt létünket, saját reinkarnációs lehetőségeinkkel együtt a jövő korokba. Kik az embertársaink abban, hogy átmentsük a Földet és a jót tehessük? A SZERETET VILÁGTANÍTÓI, akik maguk is a halálba kerültek, vagy onnan támadtak fel az Életre, és akik a különleges törődési igényeikben, sokszorosan súlyos traumatizációjukban megkapták az Élet Ura hat éteri stigmájából valamelyiket és Szófia földi gyermekeivé váltak a XXI. századi rózsakeresztes. éteri erők által. 95


Mi vezet el a mai korban ahhoz, hogy valaki stigmatizált legyen? Ha megkaptuk az új rózsakeresztes inspirációt, akkor a szociális környezetünkben élők elégtelen szívcsakra-működésükkel a maguk gonosszá váló skorpió csípésű szavaikkal vezetnek el a következő stigmák megéléséhez: 1. Gondolati következetesség árnyéka: farizeueusokjobban tud mindent 2. Akarati cselekvés kontroll árnyéka: júdásoknem tudja, mit is csinál, elárulja az új misztériumokat, megöli az Élet Urát 3. Kitartás árnyéka: péterek olyan ingatag, hogy belső arcát elfordítja, amikor emberi társa az Élet Urával együtt vérzik el 4. Türelem árnyéka: szadduceusok olyan türelmetlen, hogy mindent tagad, ami az Élet Urával kapcsolatos, nem vesz róla tudomást 5. Elfogulatlanság árnyéka: diotrefeszek olyan elfogult saját magával, hogy mindig elől akar ülni az elsők között is, vezetni akarja még a vezetőket is 6. Lelki egyensúly árnyéka: epigonok aki annyira önállótlan, hogy mindig másokat utánoz.

96


Christian Rosenkreutz értelmezésében azok az epigonok, akik a Jézusi Én-t valójában nem öltik magukra, a beszédükben a kegyesség látszata van annak ereje nélkül. Nekünk, antropozófusoknak is tanulnunk lehet az evangéliumokból, hogy az angyalok világából szóljunk, új nyelveken, Kaspar Hauser angyali szívlénye iránti odaadásban. A szociális megértésben az elégtelen szívcsakra-működés, a szívcsakra árnyéka egy gonosz beszéd forrása lehet. A Jánosevangélium szerinti farizeusok, júdások, szadduceusok, péterek, diotrefeszek és epigonok, mint az élet prototipusai, típusos személyei a szívük restségével és az elégtelen szívcsakra-működésből fakadó beszédükkel ejtenek láthatatlan sebeket más emberekben. Az új rózsakeresztes ösztönzés kérdezésükből indul ki és így más emberek skorpió-erőit győzi le a sas. Ez a negatív szociális minőség érthetővé válik, ha elképzeljük, mivel jár az, ha valaki még nem fejlesztette ki az én-jét: akkor a tömegszenvedélyek uralják a gondolkodását, képletesen fogalmazva a sas helyett a skorpió uralja az ilyen prototipikus ember lényét. A demagógia poláris ellentéte az énszerűnek: ez esetben demagóg módon a tömegszenvedélyeket szólaltatják meg a skorpió legyőzöttjei. Őket ösztönzi, hogy az énfejlődés útjára lépjenek, ha jól kérdezzük őket. A János-evangélium által elénk állított és fent felsorolt prototipikus személyek éntelen demagóg beszédét és ennek a beszédnek a fullánkját az új rózsakeresztes karitásszal lehet legyőzni. Ezek az éterikus szív-stigmák kihatnak a kezekre, a lábakra, a szemekre is, de legfőképp a szívtelen beszéd által egy gonosz hatos szociális csillagformát hozhatnak létre, amikor a legcsúfabb varangy epigon áll középen és körülötte egy csillagban a farizeus-júdás-péterszadduceus-diotrefesz és ezt Vlagyimir Szolovjov legendája szerint állítanák a szeretet fent jelzett világtanítói helyébe olyan konferenciákon, mint ami Rudolf Steiner naphős-tette nélkül lett volna: az Antikrisztus legenda szerinti hamis világtalálkozókon hirdették volna a hamis mestereket és világtanítókat. Ennek leleplezésére mutat utat a XXI. századi rózsakeresztes inspirációban 97


az individuális szeretet-cselekedet, a demagógiától és tömegszenvedélyektől megfosztott igazi rózsakeresztes karítász. A Karácsonyi Gyűlés tehát ilyen rózsakeresztes impulzusokból is táplálkozott, nehogy a nyilvánosságban egy hamis világtanító léphessen fel, és emberek ne jöhessenek össze emberségre alapozott gyűléseken, közösségi évköri ünnepeken a Michael szeptember végi napjától kiinduló évköri ciklusban. Rudolf Steiner naphős-tette fosztja meg az undorító epigon-propagandát végzetes skorpióerejétől, amikor az 1909-es Budapesti Kongresszuson nemet mondott egy hamis messiás és világtanító emberre, és az éteri Krisztus titkairól tartotta meg 1909. május 31-én a Buddhától Krisztushoz c. budapesti előadását. Így az igazi okkult cselekedet az, ami el van rejtve, mint jó tett, mint naphős-tett az emberek szeme elől. Ez a XXI. századi rózsakeresztes karitász. Sőt, Christian Rosenkreutz elindult azon az úton, ahol gonosz emberi sorsot is magára vesz, nem csupán a maga sorsát éli meg.

98


SERESS ATTILA BUDDHA KERESZTÉNY ÖSVÉNYE A XXI. SZÁZADBAN AZ ÚJ GRÁL KÉRDÉSEI FÉNYÉBEN Az érdekérvényesítő, ún. asszertív kommunikáció akadálymentesítése során dolgoztam ki a most bemutatandó 8 ágú kommunikációs módszert. Mondanivalóm alapját az az előadás és a hozzá kapcsolódó csoportmunka képezi, amit a Helios Mozgásakadémia Egyesület meghívására 2006. nyarán, az Őrségben, Ispánkon, az „antropozófiai vakos sporttáborban” negyedik előadásként mondhattam el először. Azóta továbbvittem témámat és számos más alkalommal látókkal, nem látókkal együtt, szakmai fórumon és egyéb társas közegben sikeresen mutattam be ezt az új akadálymentesített érdekérvényesítő kommunikációs módszert. „Az érdekérvényesítés XXI. századi új útjai” és „A szeretet 8 kérdése” témáim hasznosnak ítélése és gyakorlati eredményei késztettek e témák szellemtudományos alapjainak kutatására. Végül rá kellett eszmélnem a lentebb érintett ezoterikus összefüggésekre az aktuális Grál-misztériumok és az aktuális Buddha-misztériumok tekintetében. Erre Helen Keller siketvak hölgy életútjának máig ható sikerei ösztönöztek, valamint e csodálatos érdekvédő hölgy és Kaspar Hauser életútjával végzett kitartó tanulmányaim. 1. Az angol munkások és munkásgyermekek foglalkoztatása a XIX. században nem volt kielégítő, a munkáscsaládok képtelenné váltak érdekeiket érvényesíteni. Ma némileg hasonló a kockázat a fogyatékkal élő családoknál. 2. Az erőösszpontosítás paradigmája, elve mentén jöttek létre az érdekvédő szociális szervezeti struktúrák, szakszervezetek és később a szakmai kamarák, fogyatékosok világszövetségei. Például a magyar SINOSZ - Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége nemrég

99


ünnepelte megalakulásának centenáriumát a Parlament felsőházi termében. 3. A XXI. században már érvénytelenné vált az emberi állapotra alapozó embertan. Ki találkozott a „vakkal”, a „munkással”, a „bántalmazott nővel”, a „kereszténnyel”? Ma már mindenki egy külön egyéniség, sajátos egyéni igényekkel. 4. Eltűntek a határok, átjárás van egyes társadalmi csoporttagsággal rendelkezők között. Például a vakok, az autisták, a siketek, a mozgássérültek, az értelmileg érintettek egységesen és helyesen ugyanazt a Fogyatékossági Támogatást vehetik igénybe. 5. Az egész Földre kiterjedő természeti-pénzügyi-humanitárius krízisek és katasztrófák sorozata terjed. Ezek egyik típusa csupán a korrupció, a pénz-komisszárok kalandor életvitele. 6. Mindezek alapján a kisközösségi, egészen konkrét célokra szerveződő érdekérvényesítés új utakat kínál a régi, XIX. századi paradigmájú, erőre építő érdekvédelem mellett. A következő nyolc elv gyakorlati működtetése csodás módon igazolja vissza az életben érlelt sikerek alapján az egymástól tanuló, közösségi csoportmunka pozitivitását, higgadtságát, elfogulatlan, szívvel látó módszerét. 1. Tanulhatok Tőled?- Az asszertiv magatartást, azaz a depresszívpasszív és az agresszív viselkedésmódok közötti pengeélen táncolást azoktól lehet a legjobban megtanulni, akik már maguktól sikeresek. Ha valaki a szemébe néz egy több évtizede, felnőtt korában megvakult embernek, aki megőrizte egyéni egziszencia-vezetési képességét, akkor megértheti, miért mondta nekem egy idős nem látó özvegyasszony: „Attila, nekem mindent mondanom kell.” Jól kell mondani, mit is akarunk elérni. 2. Miért vagy szép? Mitől vagy igaz és jó? - Embertársainkkal együttműködve ezekre a kérdésekre még ellenfeleink is választ adnak, megbékélnek egy idő után, ha kitartóan erre figyelünk.

100


3. Ki nevet ma rám? - Minden ember a nevetésével, mosolyával tart nekünk jó tükröt. Egy kis közösségben mindig nevet valaki, mindig találkozhatunk mosolygó szemű emberrel. 4. Miről mondjak le érted? - A kiscsoportos érdekek elérése néhanéha lemondással is jár, ami fájdalmas lehet. Ám ha ezt fordítva nézzük és hol erről, hol arról mondunk le - pl. a bosszúvágyról és az embertelenségről -, akkor ezerszeresen többet nyújt az élet, mert sokkal több időnk és energiánk jut értelmes és hasznos, célt elérő, sikeres tettekre. 5. Beszélhetek-e a Te szeretet-nyelveden? beszélhetünk-e virágul, virágnyelven? - Sokszor tapasztalom, a nem látó emberek javára végzett ügyintézések során ki kell mondani azt, ami egészen konkrétan az akadályozó, hibás, mulasztásos, gáncsoskodó viselkedés, de mindig sikerre vezet, ha a jót is elmondjuk. Hiszen az ilyen segítő beszélgetés jó minta és mások is megértik, megérzik, miért mondtuk ki jó szándékból a tabut, a visszásságot, ha a jót is mondjuk. 6. Kopogtathatok? Ráérsz egy kicsit? Zavarhatlak, mert történt valami, amit Veled szeretnék megbeszélni? jó lenne találkozni, rendben? - Sokszor vagyunk alkalmatlankodók, oda nem illők, másokat megzavaró viselkedésűek, hiszen a mai ember élet- és bioritmusa oly sokféle, kusza. Sose lehet előre tudni, ki, mikor, kit és hol zavar meg. Az egyéni élvezeti érdekektől túlmutató közösségi csoportügyekben ezt is mondhatjuk magunknak: „Nézd, öregem, ez az ember épp élet és halál közé került, nincs mire és kire várni, válaszd az életet és próbáld meg, hátha ennek az embernek is tudsz valamiben segíteni.” 7. Miben működjek Veled együtt? Kijössz velem a napra? - A mai globalizált életünkben mindig, mindenkivel és bárhol együtt lehet működni, még ellenfeleinkkel is. Vissza lehet idézni mások szavait, a szavakkal együttműködve, tehetünk egy közös sétát egy városi parkban, nézhetjük a felhőket, a madarak röptét, elhívhatunk valakit egy vízkereszti találkozóra, együtt vacsorázhatunk üzleti, családi céllal, adományozhatunk egy karitatív szervezetnek. Ez előbb-utóbb még a végzetes és kölcsönös gyanakvás és meg nem értés állapotából is a gyógyító együttműködéshez vezethet. 8. Megfoghatom a kezed? - A kezeink által fejezzük ki akartunkat és sokszor csúszik be váratlanul az a mozdulat, amit a fogás keresése jól 101


kifejez a birkózásban. Ám a nem látó embereknek mindig megfogja valaki a kezét, hogy átkísérje az utcán, hogy egy asztalhoz segítse leülni. Ha kitartunk a jó szándékunk mellett, megegyezésre és megbékélésre törekszünk, előbb-utóbb magunk csodálkozunk el, az emberek előre nyújtják kezüket. Ezek a kérdések belülről oda vezetnek, hogy kiérződik a segítés és az életet javító szándék. Teréz Anya is csak először fogta meg egy leprás ember kezét Kalkuttában, hiszen utána mindig értelmes és hasznos tevékenységgel töltötte el a rendelkezésére álló időt. A fentiekben bemutatott nyolc kérdés sokféle alakban jelenhet meg a beszélő szándékai szerint. Főleg az az irány található meg itt, ami a beszélőtől a másik emberhez vezet el a szeretet kérdései által. Az Én és a Te, az Én és a Közösség közötti szakadék és küszöb átlépéséhez az segíthet hozzá, ha a Másik Emberhez a Krisztus-impulzus által jutunk el. Ez az egyik embertől a másikhoz hatoló Krisztus-impulzus azonban az ilyen irányú szeretet kérdéseivel jut el. A beszéd ereje akkor fejlődhet a jóság irányában, ha a szív igazi forrásaiból fakad. A szív ereje a közvetlenség, empátia, nyitottság által a gondolkodási, cselekvési tudatosság, kitartás, türelmesség, elfogulatlanság és megfelelő lelki béke individuális fejlődésében érheti el a másik embert. Ez a szívbéli fejlődés az én valódi mivoltához vezet el. Azzal kell szembesülni, hogy az én, az individualitás mintegy rászorul a többi emberre, olyan kérdések előtt áll az önmegismerésben, amit már nem tehet fel a maga számára, hanem a környezetében élő emberek láthatatlan, nem-kimondható módon tesznek fel neki. A fentieket úgy is meg lehet közelíteni, mintha egy nyolcas tagoltságú fogalomról lenne szó. A gondolkodás fejlődésében a fogalmakban elevenség jelenhet meg, elveszhet az a fajta árnyékoló, halottá váló, kiüresítő absztrakció, aminek semmi köze sincs már az emberi intelligencia általános emberi jellegéhez. Nehogy egy gépi világ, automatikus, önmagát ismétlő és eléggé unalmas és fárasztó idegenszerű elem digitális kattogásává váljon az emberi jelenség. A fogalomalkotás fárasztó munkája azonban az ember segítségére is lehet, ha sikerül egy igen nehéz filozófiai fejlődésben olyan fogalmi apparátushoz eljutni, amit Hegel, a nagy német filozófus és Szolovjov, a nagy orosz filozófus

102


munkássága tanúsít. Hegel hűvös fogalmi rendszereitől és Szolovjov oly melegen sugárzó dinamikus Krisztus-fogalmától mi is tanulhatunk a XXI. század elején. Goethe, a nagy német költő, államférfi és természettudós már a XIX. században szólt az ősnövény fogalmáról. Abban a látásmódban, ahogy Goethe látta az ősnövényt, nem az nyilvánult meg, ő hogyan értette, milyen értelemben használta az általa felfedezett ősnövényt, mert ebben egyoldalú értelem lenne. Éppen azáltal közelíthető meg értelmileg a fentebb bemutatott 8 ágú ösvény, ha nem egyféle értelemből vesszük azt, ami nyolcas tagoltságú fogalomként, nyolcágú fogalomként, mintegy organikus és a 8-as számra alapozott fogalmi rendszerként állhat a lélek előtt. Ha a mesterséges intelligencia témájában utánanéznénk a tudománytörténeti tényeknek, akkor a 2-es számhoz jutnánk el (bináris kódrendszer). Ma már senki sem vonja kétségbe a digitális technika hasznosságát, a 2ességből fakadó repetitív algoritmusok értelmességét, hasznosságát, logikusságát. Ha tehát a 2-es szám szerinti logika, a 2-es szám szerinti értés közérthető és elismert gondolkodási irány napjainkban, akkor a 8as szám szerinti logika is méltányolható. Természetesen ez más, mint Arisztotelész, a nagy görög filozófus 10-es szám szerinti kategóriarendszere és logikája, de az emberi gondolkodás kultúrtörténetében még Arisztotelész és Hegel sprirituális nívóját is meg lehet és meg is kell haladni. Például a XX. században Church és a mai, XXI. századi matematikai logika már többértékű, kombinatorikai logikát használ, olyat, amit Arisztotelész sem használt. Manapság az őssejt és a mesterséges megtermékenyítés és szaporítás kutatása során is az derül ki, hogy új fogalmak kellenek a megfigyelt tények értelmezéséhez. Ezek az újszerű fogalmak éppen abban térnek el, hogy nem egy-értelműek, hanem az értés a fogalmak tagoltságában érhető el. Így érthetjük meg egymást, mi emberek, hogy a szociális megértési képességeinkben és a napi gyakorlatunkban képesek vagyunk előre lépni és újféle közérthetőséget kialakítani. Ma már túlléptünk egyféle megértési küszöbön. Ez a megértési és gondolkodási küszöb jól kitapintható, amikor valaki ezt mondja: „ebben az értelemben”, „abban az értelemben”, és így tovább. Ma már a többes értelem képessége is megjelenik az élettudományokban és a közbeszédben is. Összefoglalva a fentieket: az önmegismerés és a megismerési kérdések a szeretet kérdéseihez vezethetnek el. Az Én-től a Másik 103


Emberhez, az Embertárshoz a fentebb bemutatott 8 ágú ösvény juttat el. Ennek a megértéséhez a 8-as számra alapozott 8 ágú fogalmi apparátus szükséges. Ez a több ágú fogalmi gondolkodás az emberi kultúrtörténetben azáltal új, hogy maga a fogalom, az idea, az elv értése nem egyféle értelemben válik világossá, hanem az 1-re alapozott gondolkodás küszöbét a világos értésben át kell lépni. Ez a világos értés azonban az önmegismeréstől éppen a harmonikus közösségi élet irányába vezethet el a 8-ágú szeretet kérdéseinek ösvényén. Ebben a szociális megértésben nincs végérvényes kinyilatkoztató, a szociális megértési aktusban, aminek a találkozás a kezdete, minden emberi lény a beszédszervével nyilatkoztatja meg saját emberségét. A megismerés alapján cselekvő emberből itt a cselekvésből megismerő lesz, a találkozás, a cselekvés után ismerheti fel a másik emberhez vezető utat. Ez a közösségi tanulási folyamat tehát, amihez a 8 ágú ösvényt kínálom, éppen az emberségünk tanulását kívánja elérni úgy, hogy minden embert a maga saját kinyilatkoztatójává avat. Így arra a kérdésre, „Hogyan juthatunk el a másik ember megismeréséhez?”, a fentiekben egy kezdeti választ adtam, ami a valódi, krisztusi szociális életbe avatódás egyik lényeges területe. Úgy juthatunk el az élő és sikeres érdekérvényesítéshez, ha a kiscsoportos szociális megértésünket a másik ember lényét érintő kérdéseinkkel szabályozzuk és elfelejtjük a szociális tekintélyeket, az erőösszpontosító nagyhangú, sokszor tekintélyes küllemű emberek szervezkedését, akik a hangjuk erejével kívánnak mások érdekében szólni. Ezt az erőösszpontosító érdekérvényesítési módszert a kiscsoportos szociális megértés váltotta fel, amit a XXI. századi tények megfigyelése igazol vissza. Az emberségünkből fakadó érdekeink érvényesítését éppen a tekintélyre alapozó, néha alkoholizáló, nyílt, vagy burkolt erőszakosságra hajlamos emberek akadályozzák. Ennek az emberi akadálynak az elhárítására szolgálhat emberségünk kisközösségi tanulásának 8 ágú ösvénye. A fentiekben a gyógyító találkozások indokait és szükségességét csupán egyféle metszetből tudtam megmutatni. E 8 ágú kommunikációs módszer okkult hátteréről a Magyar Antropozófiai Társaságban 2007. december elsején tartott előadásom során elmondhattam egyet s mást. A 8 ágú ösvény megújított működéséről már a 2006-os „Szeretet

104


valósága, Krisztus-nap” c. könyvemben, a „Nevess és szeress – azok mentik át a Földet, akik önkén teszik a jót” c. cikkemben írtam, ez utóbbi 2007. nyarán jelent meg az Új Impulzus c. folyóiratban. Baráti ösztönzésre és olvasói kérésre igyekszem a 2007. december elsején elmondott tartalmakat, vagyis az Új Misztériumok alapjait érintő közösségi és egymástól tanuló XXI. századi együttműködésről elnyert megismeréseimet írásba foglalni. Így a fenti szemlélődés ugyan folytatása a „Nevess és szeress…” c. cikkemnek és tartalmilag a megnevezett előadásom egyik részét adja vissza írásban, alapjában véve azonban A Szeretet filozófiájának további részének tekinthető és az arisztotelészi, valamint a platóni szellemi áramlatok egyesítését kívánja megvalósítani. A következőkről van szó: Platón még a földi ember lényétől távoli örök ideák világáról szólt, amire csak emlékezhet. Platón tanítványa, Arisztotelész azonban az emberi gondolkodás törvényeinek kutatásával megragadta ugyan az emberi szellemet, de ezt nem vezette fel a makrokozmikus szellemi világokba. Krisztus hozta el ugyanis a makrokozmikus szellemet a földi emberi létbe, amikor őt így idézi az Evangélium: „Íme, az Isten országa ti bennetek van”. Rudolf Steiner páratlan megismerési képességeivel és fogalomalkotási jártasságával a XX. században ugyan elhozta a szellemtudományt, mégsem értik sokan, mit is értsünk a sokféle földi egyén saját emberi szellemei és a világmindenségben lévő kozmikus szellemi lények közötti kapcsolatrendszer működésén. Ebben mutatkozik meg az arisztotelészi és platóni áramlatokhoz tartozók szükséges szociális megértési szituációja a XXI. században. A fenti emberi-kozmikus kapcsolatrendszer valaha maga a kozmikus intelligencia volt. Michael arkangyal vezénylete és kozmikus uralma alatt, egészen a Krisztus utáni IX. századig. Addig az ember szellemi lénye a csillagoknál volt Rudolf Steiner kutatásai szerint. Azóta az egyes földi emberek egyéni birtokába szállt le és van itt ez a korábbi általános napszerű kozmikus intelligencia. Ennek az isteni intelligenciának egyik földi tükröződése az Újszövetség a maga sajátos belső összefüggéseivel. Egy mai modern tükröződése: minden ember nagyon okos ma, nagyon egyénien és önállóan tudunk gondolkodni. Ma már a XXI. században egészen konkrétan a földön élő emberek

105


egyéniségében, külön-külön megtalálható ez a kozmikus intelligencia és ezért kell itt nekünk, földi embereknek utat találnunk egymáshoz, itt kell megtalálni a többi ember szellemi lényét: ezt nem tudjuk a kozmikus szellemi világokban megtenni, hiába is keresnénk. Egy új kapcsolatrendszert kell közösségileg létrehoznunk, de már belső szabadságból és felebaráti szeretetből. A Platón típusú és az Arisztotelész típusú, a Káin, az Ábel és a Sába királynő típusú egyéneknek kell a tőlük igencsak eltérő másik ember, a többi típusú ember szellemi lényét a földi szociális életben szeretetből kikutatni, felfedezni. Ez azért van így, mert ugyan okosok vagyunk, de nem kaptunk mindent készen a teremtésben, a történelemben. Most a semmiből, a láthatatlanból kell kiépíteni az új földi kommunikációt. A szeretet valójában kölcsönösen megértett és hordozott kommunikáció, közlekedés egymásban. Erről szól az oly kedves Kis herceg c. mű. A szellemtudomány a mi időnkre eléggé elterjedt és népszerűvé vált, minden jóakaratú ember elsajátíthatja. Rudolf Steiner a megismerés útját tanította, segített abban, hogy mások is eljuthassanak a szellemi világok megismeréséhez. Az emberi szellemet az antropozófia a világmindenség szelleméhez vezetheti el, ha a jó szándék és a kitartás ehhez rendelkezésre áll. Mi a helyzet azonban azokkal, akiknek már felébredt az emberi szelleme és azt individuálisan birtokolják is? Ma már sokan ébrednek fel maguktól egy önálló szellemi élethez: ezeknél az egyéneknél magában az emberben, itt a Földön él a szellem, nem kell távoli világokba kalandozni a megismerésre törekvőnek, hogy megtalálja a szellemet, mert az ott van az Embertársaknál. Erről tanúskodnak a kereszténység oly szent iratai, az evangéliumok is. Korunk nagy eseménye által sokan vették birtokba saját szellemi lényüket, mert az a Földhöz közeli szellemiségben ébredt fel. Ez a szellemiség az új Shamballa birodalom eljövetele, az éterikus Krisztusbirodalom egész Földre kiterjedő működése. Ez azt jelenti, hogy az ilyen egyéneknél a földi tudat mellé társul a tudat arról, amit Rudolf Steiner, de mások is előre jeleztek: a tudat egy nagyon jelentős eseményről. Ez az ún. Krisztus második eljövetele, az Éteri Krisztus működése, találkozás az Élet Urával, az új damaszkuszi élmény, az új Krisna-tudat, az új Föld-megóvása tudat, találkozás a fénylénnyel a klinikai halálban. Ez ma nagyon elterjedt jelenség, sok gyermek is így

106


születik meg. A kommunikációs problémát kell emberiségszinten megoldani, hogy egymást meg is értsük ennyiféle élmény közepette. Ebben segíthet az antropozófia fogalomrendszere és az antropozófusok világtársasága. A Másik Ember, az egészen konkrét, egyedi Embertársak szellemi megismerése azonban módszertanilag tér el a világmegismeréstől. A világmegismerésben az emberről alkotott tudatunk: a megismerésből cselekvő ember ősképét varázsolja lelkünk elé. Erről szól Rudolf Steiner „A szabadság filozófiája” c. művében. A gyakorlati emberismeretben teljesen más, polárisan ellenkező az emberről alkotott tudat: a cselekvésből megismerő ember ősképét fedezhetjük fel. Ez van jelen az irgalmas szamaritánus történetében is. Nem ismerhetjük meg a Másik Embert, amíg nem cselekszünk. Ahhoz, hogy a Másik Ember irányában a helyes cselekvést meg is találjuk, előbb nem kell filozófiai problémákkal sokat bíbelődni, bátran és szeretetből kell cselekedni és a földi tettek tanítanak. Krisztus is a tette révén hozott újat: a feltámadása révén. Vagyis a szeretet útján az Embertársban találhatjuk meg a szellemet. A szellemet Platón az embertől elválasztva az örök ideák világában találta meg, amikor erre visszaemlékezett, Arisztotelész az emberi gondolkodás sajátos törvényeiben, amikor a logikát elhozta a Földre. Rudolf Steiner az önmegismerésben, a megismerés útjában az emberi szellemet ébreszti rá saját szellemi lényére (Arisztotelész mozzanata) és a világmindenség szellemi szféráiban is megtalálja a szellemet (Platón mozzanata szellemi egoizmusban). A szeretet kérdéseivel a szellem a földi emberi társaknál található meg, mert nem a kozmikus és nem a saját szellemi lényünkben keressük. Rudolf Steiner egyedül, a maga individuális lényében csak Arisztotelész feladatait vitte tovább (a logika, az emberi gondolkodás, önmegismerés korszerű alakját hozta el a szellemtudományában, az antropozófiában), és hiába beszélt volna oly sokat a kozmikus szellemi világokról, ha az ő emberi társai közül elegendő számban nem értették volna meg. Ekkor csak egy sajátos teozófia lenne és nem antropozófia, az amit Steiner hozott. Akkor keresztény minőségű a szellemtudomány és csak addig létezik a Földön, amikor és amíg más emberek irányában, tehát közösségileg is működik, az egészen konkrét tetteink révén. Ez kissé elvontan így fogalmazható meg: a szellemet nem csupán a megismerés útján kell

107


keresni magunkban, vagy távolinak tűnő szellemi világokban, hanem a szellem a legközelebbi embertársainknál is megtalálható, ha együttérzésből kérdezünk. Másképpen: Platón örök ideái és Steiner szellemi lényei között az emberi lényeket, mint az új Shamballa, a Földön kialakuló krisztusi szellemi birodalom szellemi lényeit találhatjuk meg. Ezt adja az a földi szellemi fény, amiről Steiner, mint az új damaszkuszi fényről beszélt, ez egy közösségi, az egész Földet átfogó új tudat fénye, amiben a szent teozófusok, nagy beavatottak, gazdagok és szegények és fogyatékkal élők együttműködnek. Buddhánál egy szívből fakadó szeretet-tan, de egy individuális ösvény van meg, az együttérzés és szeretet 8 ágú ösvénye, ez a 8 ágú szeretet kérdéseinek ösvényében Platón örök ideáit és az emberi ideát, az emberi lényt nem egy távoli Nirvánában keresi, hanem a cselekvés alapján megismerő ember új földi erejéből találja meg a földi emberi társakban. Az ember csillagokból jövő lénye itt a Földön csillan már fel. Senki sem tudná a megismerés erejéből bebizonyítani, hogy a látássérült emberek el tudják tartani magukat saját munkájukkal, hiszen a megismerésből még senki nem készített magának kenyeret. Helen Keller a tetteiből tudta bebizonyítani, hogy siketvak állapota dacára is tevékeny és hasznos. Ehhez Helen Keller előbb a tetteit adta oda nekünk és utólag hiteles a tanítása. Helen Keller a más emberek iránti végtelen odaadásban élt és alkotott és a vakok foglalkoztatásának szószólója lett, amivel oly bölcsességet adott oda nekünk, ami egy új megnyilatkozása az égi, az isteni bölcsességnek. A szeretet és bölcsesség ilyen spirituális magasságáig Rudolf Steiner is csak a közösségi Karácsonyi Gyűlésen jutott el. A Karácsonyi Gyűlés közösségi alkotásával Rudolf Steiner megnyitotta az antropozófiai szeretet útját, együttműködött azokkal is, akik őt nem értették meg. További leírások kapcsolódnak ehhez a mostani leírásomhoz. Igyekeztem leírni a folyamatot, amit sajnos csak nagyon sűrítve állt módomban december elseji előadásomban ábrázolni. Ez a folyamat a múlt század első harmadából (Steiner egyszemélyi kultusz vezetése) a Rák csillagképhez köthető egyik kerubi áramlatként hatol el napjainkig, hogy egy átmeneti néhány éves időszak után a másik kerubi áramlathoz kapcsolódva most már eredeti XXI. századi megújult „rózsakeresztes” inspiráció alapján szociális együttműködésre gyógyító áramlatként

108


juttasson el minket egy új emberiség-szubsztancia teremtéséhez (közösségi Föld-Nap kultusz hajnala: a felkelő napot látjuk meg a másik emberben). Ebben oly fontos szerepe lesz azoknak, akik új együttműködésre válnak képessé. A hivatkozott előadás ugyan egy három alkalmas ciklus első része volt, a hazai és külföldi ösztönzésre határoztam el magam a teljes anyag leírására. Természetszerűen ilyenkor a szóbeli közlésre szánt anyag a leírás során már másként mutatkozik meg és így talán jobban is összevethető egyik leírt szöveg a másikkal, vagy akár a teljesen ellentétes véleményt kifejtők szövegeivel. Mindezek a szemlélődések a Ki vagyok én? és a Ki vagy te? jellegű kérdésfelvetések egymáshoz arányított harmonikus megválaszolását jelentik, tágabban „A szabadság filozófiája” c. írásműhöz illesztendő budapesti „Szeretet filozófiánk” nyújtják a megértési keretet. Az ilyen jellegű kérdések megválaszolására jó lehetőség kínálkozik a szellemi szabadság iránti bizalmat célul kitűző antropozófiai társaságok keretei között. Ami Buddhánál a 8 ágú ösvény, az a keleti és nyugati ezoterikát egyesítő antropozófiában a torokcsakra fejlesztésének útja a „Hogyan juthat az ember a magasabb világok megismeréséhez?” c. 1904-es steineri publikációban. Ha a magasabb világokat az emberi társainknál keressük, akkor az új út ez lesz: „Hogyan juthatunk el a másik ember megismeréséhez?” A szeretet 8 kérdése így Buddha 8 ágú ösvényének XXI. századi keresztény megújítása a szívünkben élő szeretetszubsztancia kiárasztásával és egyben az új Grál kérdései által érthetők meg: mivel bántottuk meg egymást, drága barátaim? Hogyan békélhetünk meg egymással? Viszont is igaz: a szeretet 8 kérdése útján az új Grál kérdéseihez juthatunk el. 2008. január 25-augusztus 27.

109


Negyedik rész ÚJ BUDAPESTI IMPULZUS: A MEGBÉKÉLÉS ÉS SZERETET KÖZÖSSÉGI TANULÁSA TÓTH ENIKŐ A KERESZTBE ZÁRT VILÁG Amikor megszületett még nem gondolta, hogy évezredek világa fog hódolni neki. A nagy farönkből, melyből elkészítették, magában hordozta az élet titkát. Aztán kész lett a nagy fakereszt és rá kifeszítettek egy embert. Fájt neki a halál szaga és a vér is kellemetlenül éríntette, mely végigcsorgott erős karjain. Nem értette, miért pont rajta áldozzák az élő embert. Tudta, valaha ő is élő fa volt, de ez egészen más. Az ő testének anyaga sokkal erősebb, mint az emberé, hiszen mi is az ember? Csupán hús és vér, és pillanatok alatt az enyészeté lesz az idő tengerén. De a kereszt csak állt, eltűrve önmagán sok-sok ember halálát, már bele is kezdett törődni, amikor történt valami. Meglátta magát a templomok tetején és a kereskedőknél mindenféle anyagokból elkészítve. Nem értette, mi történhetett, miért van szüksége rá a világnak. Sokan azt mondták neki azért, mert az ő szimbóluma lett egy új vallás alapköve. Aztán voltak, akik úgy vélték, vigyázni kell a keresztekkel, mert sok régi kultúrát tapos bele a földbe törekvő fanatizmusával ez az új vallás. Emlegették neki isten fiát is, de ő nem értette, nem emlékezett arra, hogy őt érezte volna vérezni a vállain. Teltek az évek és a keresztek csak sokasodtak. Fából már kevesen voltak, mint ő, sokkal inkább mindenféle színes fémekből készültek és rajtuk feszült valaki. Csak nézte a világot mindent belátó szemeivel és nem tudta eldönteni, miért csinált belőle csodát az idő. Aztán egyszer

110


érdekeset látott. Ahogy Magyarország felett jártak fáradt szemei, látta ám, hogy az ő hívei felnégyelnek egy embert. Nem értette, miért tűzik fel 4 várhoz a testrészeket, hiszen a várakon is a keresztek ékeskedtek. Ekkor érezte először, hogy szomorú, tudta, hogy az ő neve attól a naptól cimborázik a halállal. Itt már nem csak az ő vállán érezte a vért, sok-sok társa követői ontották azt. Fájt neki, hogy miatta ősi hitrendszereket rombolnak le, és most először megnedvesedtek régi szálkás csontjai, sírt. De ez még csak a kezdet volt… Ahogy újra körülnézett az évszázadok felett nagyon furcsa dolgokat látott. Látta, hogy Jeruzsálem felett minden bíborban áll a vértől, és látott sok fénylő ruhás lovagot, akik vele, az ő alakjával mentek a harcokba. Ahol jártak, nem maradt semmi utánuk csak vér és halál. Csak nézte a kiégett házakat és a sok temetetlen testet, és a fájdalomtól teste kicsit megrepedt. Már nagyon régen állt egy helyben, de az idő nem fogott rajta csak a fájdalom. De a rossz dolgok mellett látott mást is. Látta Rómát, ahogy pöffeszkedő emberek bársonyokkal vonják őt körül, és élvezik az életet az ő színei alatt. Ez megdöbbentette, nem értette, hogy fér össze a vér és a bársonyba öltöztetett gazdagság. Sokszor figyelte, ahogy szónokolnak felette és csupa szép dolgot beszélnek a szeretetről és a békéről. Nagyon megtetszett neki egy ember, aki szinte puszta kezeivel épített fel egy templomot, s közben mindig a természet élőlényeihez dalolt. Itt biztonságba érezte magát, megnyugodott, hogy akik őt viselik, lehetnek még jók is. Aztán ahogy tekintete beleveszett a múló időbe, megint mást kellett látnia. Máglyákon látott égni embereket, legtöbbször nőket, és ezeket a szeánszokat ismét hozzá közel tartották meg a templomok mellett a tereken. Elnézte a halálra ítélteket, arcukon néha a megvetés, néha a dac, néha a fájdalom volt látható. Feltűnt neki egy angyali arc, aki még a máglyán is imádkozott istenhez. Szemeiben a tisztaság ragyogott, pedig azt kiáltották rá, hogy boszorkány, és a kiáltozók közt nem egyet látott, aki aznap reggel még a templomban a szeretetről beszélt. Ezt már végképp nem értette, nem tudta feledni azt a tiszta tekintetet, akit a halálba küldtek a keresztek alatt. Nem akart többet látni a világból, érezte szálkás teste egyre több helyen megrepedezget a nedvességtől, melyet könnyei okoztak. Elhatározta, nem néz sehová ezentúl, mert akkor végleg elkorhad, és a földre zuhan… El is telt sok száz év, amíg ezt kibírta, aztán egyszer felriadt. Szirénák hangjára lett figyelmes és 111


arra, hogy lángokban áll a világ. Itt ért véget réveteg álma, hiszen újra a valóság ébresztette fel. Sok ember meghalt ebben a században és már minden más volt, mint régen. A levegőben vasmadarak szállították az embereket, a természet csodáit betonrengetegek váltották fel. Elámult a változáson, s ekkor benézett egy templomba. Ott valami egy szent katolikus anyaszentegyházról beszéltek, és hogy mennyi más keresztény vallás van… Elámult. Már a keresztekhez kötött hit is megbomlott. Ezért ölhettek hát annyi embert? Aztán tekintete végigsiklott az utcákon. Sok koldust látott, többet, mint valaha. A nők és a férfiak is megváltoztak, öltözetük már nem különbözött úgy, mint a régi időkben. Érezte, az emberiség elvesztett valamit a régi erejéből, bár mindig rossz szemmel nézte a változásokat, de ezek már érthetetlenek voltak számára. Egyszer szeme betévedt egy szintén kereszttel jelzett helyre, ami nem templom volt. Amit ott hallott, azon végleg elámult. A sátán művének tartottak egy új életlehetőséget, egy születendő gyermeket, miközben őt szorongatva imádkoztak nagy buzgón. Ezeknek nem elég, hogy a jelen életeket évszázadokon át megsemmisítették, most már a jövőt is el akarják pusztítani az elméleteikkel? Elfáradt, ismét lehunyta szemeit, mert mit lehet itt még látni jót egyáltalán. Aztán újra ébrednie kellett, fekete koromszerű füst gomolygott mindenfelé a Földön. Nem látott már embereket sem, templomokat sem, csak egy kiégett pusztaságot. Valóban az ember elpusztította a jövőjét - gondolta. Ürességet érzett és hideget, régi csontjai dermedten álltak az alkotás felett. Csak ő maradt, elpusztíthatatlanul, s ahogy karjaira nézett akkor vette csak észre, hogy nagyrészt hiányoznak már. Nem volt már kereszt alakja, a sok fájdalom lecsupaszította őt… Érezte, már sehol nincs rá szükség, hiszen az emberek alkották meg őt, s élete és hangulata mindig tőlük függött. Oly annyira könnyezni kezdett, hogy a földre zuhant a hatalmas, régi fakereszt. Úgy, mint isten utolsó hírnöke a földön, megsemmisült hát ő is. Ám végtelenbe látó szemei nem haltak meg. Nem csukódtak le többé, éberen várták a percet, hogy talán egyszer újra élet lesz a földön és akkor majd az ember talán nagyobb becsbe tartja a legnagyobb kincsét, az életét…

112


TÓTH ENIKŐ VERSEI ÚJ ÉV Csak égnek, a lángok a lét közepén Felragyog éneke mámoritó, S én várom a percet az ég közönyén Hallani vélem mi életadó. És szöknek az évek, minden egész Atomokra hullik a semmi ágán, Az idő végtelenjét megélni nehéz Éledő fény, egy emberélet árán. Csak égnek a lángok a lét közepén Mi enyém volt soha nem feledem, Ördögi szikra, vagy hajnali fény Üldöz a végzet, a vén szerelem Új év köszönt ismét a világra Hallgat a lélek és néma a táj Életünk perce, mely végtelen drága Itt lüktet, érez míg lenni muszáj. De múlnak a lángok a lét közepén Kincseink hullnak az éjjeleken A test nyugtalan vágya míg ölel ég Csak a lélek örök és a képzeletem. Így az idő ólomruhát ragad Súlya nehéz, lebeg, valóra vált S az emberélet a nehéz ólom alatt Eléri lassan a megváltó halált. De nem, mert még a fények égnek Szépek a lángok a lét közepén Tudom, lassanként hazaérek Rájövök élhetek s én leszek én.

113


Kettős tudat Lüktet a vér Így utolér, Elvisz a másik egészen. Várna a szív Ám aki hív Elveszi lelkemet érzem. Mert két tudat őrzi az álmaimat És a két láng egy jelre vár, Két világ közt lassú átkaimat, Hozza a lélek és magába zár… Lüktet a vér, Így utolér, Elvisz a másik egészen. Várna a szív, Ám aki hív, Elveszi lelkemet, érzem. Kőfalon át, Lét kapuján, Két tudat áttöri énem… Fájdalom Fáj az élet, mert eléget Szépen szóló dallamán Fáj a látszat, mert eláztat Múlt időknek bércfokán Fáj a testem, mert leestem Magamat feláldozván Fáj a lélek, mert a méreg Oldatával hatott rám

114


Fáj itt minden, mert már nincsen Ragyogás, csak félhomály Fájdalomtőr, ha utat tör Szíveinkben él tovább ALKOHOLIZMUS Reszket a test és kínoz a vér Végtelen álom míg odaér Megkeseredvén várja a jelt Azt ami egykor égig emelt, Majd a varázslat bűnszaga jő Élvezetében megfelelő Így viszi testbe vad moraját, Mely bizonyítja áldozatát Alkoholizmus várain át. TEST ÉS LÉLEK Ami testből születik az test Mindig új képeket fest, Hiszen élete árva és be van zárva a látszatvilágba. Mi lélekből születik az a lélek De kérlek, ne vidd el azt, amit érzek mert félek A lét peremén kitaszítva végleg elégek. Őrület Csak a fény csak az árny

115


Ez a rossz ragyogás Csak az ész csak a vágy Eltűnő kacagás Belefúr belevág Eleven suhogás Testem egy karaván Őrület kapuján LÁNG Láng van a dalban szépülő dallam Így hat a szívre megszelídítve Láng van a fényben égi reményben, Hol jön az érzés van hazatérés Lángol az éltem velem vagy, érzem Isteni szóval bíztatsz a jóval Lángol a szellem szép szerelemmel, Melyet most áthat légies árnyad Mutatva nékem hogyan kell élnem FEKETÉBE ÖLTÖZÖTT Feketébe öltözött a város Kidobva mindazt, ami káros Régi szemétnek Hamvai égnek

116


feketébe öltözött az ég is átvéve színeit én is várok a percre megfeketedve Miért? Talán azért mert fáradok nem nagy dolog, csak hónapok telnek el így, és az irigy idő repít – elkeserít. Talán azért, mert áll a fal és róla vall a régi dal, mely bennem él, s szerelemnél élőbb a hang – lélekharang Vagy tán azért, mert kéne még ki életét úgy tépi szét, mint ahogy én, föld kerekén Ekkor válna létem lángja fényesebbé, bárki lássa ragyogását – hivatását BÖRTÖN Börtön a test, ami éltet Érzések tüzében éget Börtön a test ami áltat S nem kerülhet el a látszat Rácsait hogyha szétvágom Véget is ér ez az álom A MEGSZOKÁS HATALMA Szerelmesek szép szemében Kihunyt fények furcsa lángja El nem éri, meg nem bánja Kényelemnek kék egében

117


Elpihenő forró vágya Kéz a kézben mozdulatlan Erőtlenül szakadatlan Alászáll a megszokásba Néha mégis felébredve elhervadó virágának szirmán esnek szerelembe Felmerülő pusztulásnak életterét mind elvetve a megszokás hatalmának… IDŐ Ha itt van, érzem a súlyát nem tagadva a múltját Mikor még élet egében várta a gondviselésem Azóta csak mozdulatlan áll az idő szakadatlan Átadva vérvörös tettét azt, ami széltől sem hull szét Mulandóság gyönyörében vár az idő örök létben Régen és ma RÉGEN ÉS MA Magyar szózat zendült, magyar volt az érdem és ezer ajkon csendült a Himnusz lenn a téren Sokan úgy akarták, hogy összetartozásban

118


nem, mint folyó holtág jeges áradásban sokan megmutatták lehet még a régi Nagy Magyarországnak dicső hadvezéri Élhetnek még köztünk, mert övék az érdem, Hogy fáklyaláng előttünk s mögöttünk a téren De a magyar nem ad ősmagyar fiának piros vére fakad Árpád magzatának S ami vér kihullik egy lángot eléget meg nem bocsátható igaz emberélet Jaj Rákóczi népe mi nem kellett néked! Kölcseynek vére már nem a te véred? Zilah és Érmindszent már nem magyar város? Huszt vára ég, mint szent veszedelmes táltos Jegyezd meg jól magyar átok ül az égen De mit szívünk akar teljesülhet érzem Mert egy örök nemzet hangjai a dalban eggyé forrnak s így lesz végtelen szép dallam És az ének felszáll Hallatszik az égig,

119


mert magyar ember voltál, s magyar vagy a sírig KÖRTÁNC Csak járod a hajnali széllel a táncot Játszik az ésszel képzeleted És várod a légies égbeli láncot Fonja be szóval életedet Ezüst szó fáradt hangja kipattan Lüktető fénnyel adva a jelt Tudat ösvényén érezve, lassan Átéled újra, hogy égig emelt Szerelem vad tánc bontja ruháját Ott marad ő maga meztelenen Bűvölő érzékkel átadva báját Nyitja ki szirmát hogy megtehetem És megteszem újra meg újra a táncban Elveszik végleg az öntudatom És ezernyi pillanat, széttépett láncban Hogy szeretlek veled így tudatom ALKOTÁS ÉS ALKOTÓ Az alkotás bevált szokás Szívünkben élő szorító végső vallomás Az alkotó félelme jó Védelmet nyújt míg vére kihullik alvadó

120


DOSZKOCS ZSUZSA HOGYAN LETTEM FESTŐNŐ? Rövid – szubjektív – életrajz Mélykúton születtem, 1959. január 10-én. A helyszín azért nagyon fontos számomra, mert gyerekként megtapasztalhattam az összetartás és a szeretet légkörét. Az ott töltött idő tanított meg a kitartásra és a szorgalomra, hisz az ott élők példamutatása elkísért, s aminek – szerencsémre - az egész életemre döntő hatása volt... Szentendrére költöztünk 9 éves koromban. S ezzel a helyszínnel ismét szerencsém volt. A város híres a sokszínű nemzetiségéről, tolerenciájáról, ami megkönnyítette számunkra a beilleszkedést. Sajnos az is kiderült, hogy lassan romló izomgyengeségem van, de még így is elfogadtak, támogattak az osztálytársaim. S talán nem véletlen, hogy az érettségi után a városban találtam munkát, ahol a teljes járóképtelenségemig dolgozhattam, sőt még tovább is tanulhattam, mint számítógép programozó. Most a Budai Gyermekkórház Légzésrehabilitációs Osztályán (a Baba utcában) élek, negyvenéves koromtól. 1998. augusztus 19.-én kómába estem, mert a légzést segítő izmokat is megtámadta az izomgyengeség. Gégemetszést kellett végrehajtani rajtam, s azóta lélegeztetőgép ad levegőt... S annyira élni akartam, hogy a kóma alatt is, öntudatlan állapotban azt mondogattam magamban, hogy "negyven, negyven...", mert ragaszkodtam az élethez és el akartam érni azt a kort! A család szeretete segített át a szenvedéseken, az életem összes helyszinén végig a lassú leépülésem alatt. Nekik köszönhetem, hogy ilyen betegen is van kedvem élni... Az életem három helyszinének sokat köszönhetek: 121


Mélykúton, gyermekként töltött 9 év adott annyi erőt, a Szentendrén, a művészetek városában, töltött 30 év adott annyi ihletet, s a Budai Gyermekkórház Légzésrehabilitációs Osztálya adott annyi lehetőséget, hogy rajz (zsírkréta, szénceruza) és festés (akrill festék) töltheti ki napjaimat. A család gondoskodó, türelmes szeretetének köszönhetem, hogy szín- és a témavilág szempontjából, még betegen is vidám tudtam maradni. A sorsom visszaigazolta, hogy az életemnek ilyen betegen is volt értelme, sőt talán éppen ezért kezdtem el rajzolni és festeni... A szülőfalum ezt az élni akarást és művészet iránti elkötelezettségem, - pontosan nyolc évvel a kómába esésem után! 2006 augusztus 19-én Díszpolgári címmel jutalmazta, a Honvédelmi Minisztéiumtól pedig a "Buda visszavétele" című festményemért 2007 november 7-én Minisztériumi Nívódíjat kaptam. Sok közös és több mint húsz önálló kiállítás van már mögöttem. Ami nemcsak sikereket hozott, hanem sok barátot is! A kiállítások és a képek sok embert hoztak közelebb hozzám, néhányan megszerettek, s ezért, ilyen betegen is úgy érzem, sikerül boldog, teljes és kiegyensúlyozott életet élni. Egyéb díjak: Karitász (Országos döntő) - 2007.

122


SILIGA MIKLÓS - CSONGRÁDI KATA SZERESS ÚGY, MINT A NAP! A Nap-himnusz egy szent XXI. századi teozófia megnyilatkozása: A napsugár nem kérdezi, Hogy mennyit ér a fénye! A napsugár nem kérdezi, hogy mit kap majd cserébe! A napsugár nem mérlegel, Csak tündökölve árad, Simogat és átölel, De nem kér érte árat! Szeress úgy, mint a Nap! Feltétel nélkül! Úgy, mint a Nap, Ami szívedből épül! Úgy, mint a Nap! Fényből születve! Úgy, mint a Nap! Áldást szerezve! Minden ember egy fénysugár, A mindenségnek része, Azt hiszi, hogy porszem, Pedig a Mindennek egésze, Minden ember fénysugár, Egy a végtelennel! Minden ember fénysugár, De ennek hinni nem mer! Szeress úgy mint a Nap! …

123


KÉCZA ANDRÁS PÜNKÖSDI ÜNNEPI ELŐADÁS A SZOCIÁLIS MŰVÉSZETRŐL Elhangzott a Magyar Antropozófiai Társaságban 2007. május 23-án.

Ma az egyik legnehezebb és egyben legfontosabb művészetről szeretnék beszélni, a szociális-művészetről, a közösségalkotás művészetéről. Drahos Sándor az Új Impulzus 2003. karácsonyi számában írta: „Nemrég találkoztam egy régi barátommal, aki külföldön él, és ugyancsak antropozófus. Hosszan beszélgettünk, majd egyszerre a következőket mondta: tudod, nekem az ég világon semmi bajom sincs az antropozófiával. Nekem az antropozófusokkal van bajom. És elmesélte, miért lépett ki az ottani társaság vezetőségéből. Sajátságos módon pár nappal ez után a beszélgetés után a kezembe került egy előadás, amelyben Rudolf Steiner szinte szó szerint erre utal. Ezek szerint már az ő idejében is voltak, akik ezt mondták. Nagyot fejlődtünk. Az antropozófiát elfogadjuk, elismerjük, Rudolf Steinert mélységesen tiszteljük, de antropozófus társainkat nehezen viseljük el. Személyeskedünk, vádaskodunk, kritizáljuk egymást, gúnyolódunk, és most már pereskedünk is. Rudolf Steinernek a tagokhoz írt harmadik levelében a következőket olvashatjuk: ’Ha mégoly buzgón olvassa is valaki az antropozófiát, kell, hogy örvendező, emelkedett érzése legyen, amikor antropozófusok összejövetelére megy, mert örül azoknak az embereknek, akiket ott talál.’ Tegyük a szívünkre a kezünket, és valljuk be magunknak, hányan vagyunk, akik legszívesebben ezt mondanák erre: örülni? Ezeknek?” … Hát igen. A kérdés teljesen jogos. Ez egyben felvet egy másik kérdést is: segíti-e az antropozófia a közösségalkotást? Ha így tesszük

124


fel a kérdést, és egyszerű választ szeretnénk rá kapni, akkor azt kell mondanunk, hogy Nem, sőt inkább akadályozza. Hogy miért, arra mindjárt visszatérek. Manapság nagyon sokat beszélnek a hagyományos közösségek felbomlásáról, az emberek egymástól való eltávolodásáról, az erkölcsök válságáról. Nézzük meg, mi is jellemző a közösségre, a csoportra. Mindannyian ismerjük azt, hogy „Ha ketten-hárman összegyűlnek az Én nevemben…” A csoport szellem jelenléte nem csupán a krisztusi közösségekre jellemző. Amikor emberek valami meghatározott cél érdekében csoportot alkotnak, ott valamilyen módon megjelenik a csoport szellem is. Az érző- és az értelmi léleknek megfelelő csoportokban a közös csoport szellem kívülről „szállja meg” az embereket. Mintegy ráerőltetett módon alakul ki az együvé tartozás érzése. Az Én könnyen feloldódik a csoportban. Összetartozunk, együtt érzünk, együtt mozdulunk ha kell. „Az értelmi lélek fogalma alatt azt értjük, hogy az ember úgy gondolja, hogy mindenre, ami szép és jó, van szabály, amit az értelem diktál, amit az ember megjegyezhet és kis cédulákra felírva kiakaszthat a falra. Manapság ez már nem így van. Nincsenek szabályok, hanem ideálok, ’célok’, amik felé törekedni lehet. A szabályok helyébe nem más lép, mint az Én, amely önmagát határozza meg. Ez nem szabály, hanem önmegismerés, önészlelés, önmegragadás, önmegvalósítás, önnevelés és a világ felismerése, szituációk és adottságok megragadása itt és most.” (Michaela Glöckler) Az érző- és értelmi léleknek megfelelő csoportokban a fő összetartó erő a hagyomány és a szabályok. Ha ezeket elfogadod, teljes jogú tagja leszel a csoportnak. Ha még messzebbre megyünk vissza az időben az ó-indiaiaknál azt láthatjuk, hogy még olyan erősen élt bennük az eredetük érzése, hogy ha a másikra tekintettek, azt mondták: Te Én vagy. Később a nép, vagy törzs részének érezték magukat. És csak később kezdett az ember lassan individualizálódni, személyiséggé válni. Ekkor még nem volt probléma a közösségalakítás. A törvények segítettek és szabályoztak. A tudati lélek esetében semmi sem kényszeríti az embert arra, hogy együttműködjön másokkal. Hogy gyűlölje a másikat, ma már minden embernek alkotmányos joga. A tudati lélek kialakulásához meg kell

125


erősödnie az Énnek, hogy kezébe vehesse az irányítást az ember részei fölött. Az Én megerősödése együtt jár az Ego megerősödésével. A tudati lélek alapvetően antiszociális. A tudati lélek embereinek saját, szabad elhatározásukból kell csoportot alkotniuk, megnyitniuk Egójuk válaszfalát. Erőfeszítést kell tenniük, hogy odaforduljanak a másikhoz, és csak ezután van lehetőség arra, hogy a csoport lélek megjelenhessen. Mindez az eddigi csoportképződés megfordítása, ezt is egyfajta fordított kultusznak tekinthetjük. Ennek ősképét megtalálhatjuk a pünkösdi esemény előzményében. Krisztus mennybemenetele után az apostolok „az Olajfákról elnevezett hegyről, amely Jeruzsálemtől egy szombatnapi járásra van, visszatértek Jeruzsálembe. Amint megérkeztek, fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt szoktak lenni: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Alfeus fia, Jakab, a buzgó Simon és Jakab testvére, Júdás. Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt.” (ApCsel 1,12-14) Első jelentős ténykedésük az volt, hogy kiegészítsék a tizenkettőt, Júdás megüresedett helyére megválasztották Mátyást. Csak így tizenketten voltak teljesek. Hogy miért nem Jánost választották, arról később még lesz szó. Csak mikor már mindent megtettek, ami emberileg megtehető, azután történhetett meg a pünkösdi esemény, csak ezután jelenhetett meg a csoportszellem. Saint Germain-től származik a Francia Forradalom hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, mely a tudati lélek korának meghatározó iránymutatója. Ha a közösségalkotásra tekintünk, láthatjuk, hogy ez a három egymásra épül, egymást követi. Először szabaddá kell válnom. Csak szabad, önálló döntés alapján lehetek tagja egy közösségnek. Nem azért mert beleszülettem, nem a hagyományok, nem törvények alapján. Csak ha szabadon döntöttem, hogy egy közösséghez akarok tartozni, akkor válhatok teljes tagjává. Nagyon jelentős minőségi különbség van aközött, ha szabadon döntök valami mellett, vagy ha kényszerből, szükségszerűségből. A szabadság után fel kell ismernem az egyenlőséget. Nem vagyok különb a többieknél. Más vagyok, de nem különb. Nem is olyan könnyű ezt felismerni. A különlegesség, kiválasztottság érzése nagyon erősen bennem van. Nem szabad ezt elnyomnom magamban. Ha elfojtom ezt

126


az érzést, nagyon könnyen az alacsony önértékelés kóros állapotába kerülhetek, melynek nagyon súlyos következményei vannak. Igen, különleges vagyok. Igen, kiválasztott vagyok. Nincs ezzel semmi baj. Amit fel kell ismernem, hogy a másik is, a többi ember is mind különleges és kiválasztott. Kivétel nélkül, mindenki. Bárhol járunk a világban, nem találkozunk átlagemberrel. Csak x-el, y-al, z-vel. Átlagember csak a statisztikusok fejében létezik. A magyar felvilágosodás képviselői így köszöntötték egymást: „Uram, egy lángész lakik Önben.” A válasz pedig az volt: „Önben, Uram nemkülönben.” Ha meglátom a másikban a különlegest, a kiválasztottat, akkor felismerhetem az egyenlőséget. Ezután következik a legnehezebb: megvalósítani a testvériséget. Természetesen nem szabad mereven elválasztani ezt a három fokozatot. Átcsúsznak egymásba, átfedések vannak. Még nem értem az egyik végére, de már csinálom a következőt. Ám a sorrendjük nagyon fontos. Ha megfigyeljük ezt a hármasságot: szabaddá válni, felismerni az egyenlőséget, megvalósítani a testvériséget, ha a három igére figyelünk, egy belülről kifelé haladó folyamatot látunk. Az első bennem zajlik le, belső munka. Szabaddá válok. Csak én érhetem el magamban, nem függ semmitől. Ha azt mondom, hogy ez vagy az korlátozza a szabadságomat, akkor hazudok. Ha azt állítom, hogy a férjem, vagy a feleségem, vagy a gyerekeim, vagy bárki más miatt nem vagyok szabad, nem mondok igazat. Szabadságomat csak én tudom korlátozni. Az én szabadságom nem függ a külső körülményektől. Fogságban is lehetek szabad. Ahogy én a börtönt magamra vonatkoztatom, úgy hat rám. Nem a külső körülmények uralnak minket, hanem az a mód, ahogy mi azokat fogadjuk. Csak ha belső munkával elértem a szabadságomat, akkor tudom minden keserűség nélkül felismerni az egyenlőséget. A felismerés feltétele a kifelé fordulás. Eddig csak belül önmagamban voltam, most kifele fordulok, anélkül, hogy még tennék valamit. Szemlélek és megismerek. Amíg nem látom meg a másikban a különlegességet, a kiválasztottságot, nem ismerem fel valódi lényét. Ha nem ismerem a valódi lényét, nem tudok megfelelően viszonyulni hozzá, csak sötétben tapogatózom. Miután megismertem, cselekedni kezdek, belülről kifelé. A testvériség megvalósítása, külső cselekvés, aminek nélkülözhetetlen

127


előfeltétele az önmagunkon végzett munka. „A belső munka, kifelé hat, ne ítélj, csak hallgasd, ne csodáld, csak szemléld, mindet szeresd.” Mi szükséges a testvériség megvalósításához? A válasz, látszólag, nagyon egyszerű: Szeretet. „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13, 34-35) Ha most ott ülnék Önök között, bennem is nagyon könnyen feltörne ez: „Már megint a szeretettel jön, hagyjuk ezt a szentimentális nyavalygást!” Valójában ez az egyik legjobban félreértett, félremagyarázott dolog a világon. Ha azt mondjuk, szeretet, leggyakrabban valami bizsergető érzésre gondolunk a szívünk és a gyomrunk táján. Manapság rengeteget beszélünk a szeretetről, de nem igazán tudjuk és merjük megközelíteni. A politikus azt mondja, érzem az emberek szeretetét, csupán azért, mert megválasztották. A rock sztár azt mondja az őrjöngő közönségnek: Szeretlek benneteket. A slágerek, filmek, magazinok mind félrevisznek. Amit bemutatnak, annak nem sok köze van a szeretethez. Nagyon gyakran összekeverjük a vonzalmat, a fellángolást, a vágyat a szeretettel. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szeretet nem érzés és nem érzelem. A mai kor nagy tévedése az is, hogy az emberek azt gondolják: „Jogom van a boldogsághoz!” és mindent megpróbálnak, hogy ezt a vélt jogot érvényesítsék. Sokszor azt gondoljuk, hogy akkor szeretjük a másikat, ha azt kapjuk meg tőle, amit mi akarunk, és ha nem akarja, akkor kikényszerítjük. Karinthy írja a Szeretem az állatot című írása végén: „egyszer már meg is kapom a füleit, de ő lihegve, most már hangosan makogva kitépi magát, megharap, és a kamrában elbújik a hasábfák mögé. Most ott van és nekem szét kellene szedni az egész halom fát, hogy megtaláljam. De szétszedem, szétszedem én, ha addig élek is, szétszedem, és megfogom és megragadom a füleit és felkapom a levegőbe, és megforgatom, és a falhoz vágom, és szétloccsantom a fejét, azt az ostoba, makacs, szamár fejét, amivel nem akarja megérteni, hogy csak meg akarom simogatni.” A legjobban úgy tudjuk megközelíteni a szeretetet, ha azt nézzük meg, mi milyen szeretetre vágyunk. Mindannyian azt szeretnénk, ha feltétel nélkül szeretnének minket. Mi a feltétel nélküli

128


szeretet? Az, amikor szeretetünkért nem várunk semmilyen ellenszolgáltatást. Nem törődünk azzal, hogy viszont szeretnek-e, nem kell, hogy kedvesek legyenek velünk, semmi jó sem származik belőle a számunkra. Azzal sem törődünk, ha kihasználnak, ha becsapnak. Nem szükséges, hogy ne vegyük észre, hogy vakok legyünk, de zokszó nélkül elfogadjuk. Nem vagyunk tekintettel önmagunkra, csak a másik érdekeire, szükségleteire. Nem akarunk semmit sem kapni, csak adni. A mai nyelvek meglehetősen szegényen bánnak a szeretettel. A régi görögöknek számtalan kifejezésük volt a szeretet különböző formáira. Ezek közül most csak kettőt emelnék ki. Az egyik a phileó, a másik az agapaó. A phileó a felebaráti szeretet, egyfajta kölcsönösségen alapuló üzleti megállapodás. Én szeretlek, és te cserében… Finomabb formában: ha te ezt vagy azt csinálod, ilyen vagy olyan vagy, akkor szeretlek, ellenben, ha… akkor nem. Az agapaó a feltétel nélküli szeretet. Nincs ha…, és nincs de… Nem azért szeretlek, mert ezt, vagy azt teszed, mert ilyen, vagy olyan vagy. Szeretlek függetlenül attól, amit csinálsz, érzel, vagy gondolsz. Könnyű azt szeretni, aki szimpatikus nekünk, aki minket is szeret. Ez csupán a phileó. A Bibliában, amikor a szeretetre való felszólításról van szó, mindig az agapaó, a feltétel nélküli szeretet szerepel. „Nektek viszont, akik hallgattok engem, azt mondom: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, és imádkozzatok azokért, akik gyaláznak titeket. Annak, aki arcul üt téged, tartsd oda a másikat is; és attól, aki a felöltődet elveszi, ne tagadd meg a kabátodat sem. Adj mindenkinek, aki kér tőled; és ha valaki elveszi, ami a tiéd, vissza ne kérd. Amint akarjátok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is hasonlóképpen cselekedjetek velük. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. És ha azoknak adtok kölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.

129


Szeressétek tehát ellenségeiteket! Tegyetek jót és kölcsönözzetek, semmit vissza nem várva; így nagy lesz a ti jutalmatok, és a Magasságbeli fiai lesztek, mert ő kegyes a hálátlanokhoz és gonoszokhoz. Legyetek tehát irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas! Ne ítéljetek, és titeket sem fognak elítélni. Ne kárhoztassatok senkit, és benneteket sem fognak kárhoztatni. Bocsássatok meg, és bocsánatot fogtok nyerni. Adjatok, és adnak majd nektek is: jó és tömött, megrázott és túláradó mértékkel adnak majd az öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek.” (Lk 6,27-38) Erről a szeretetről mondja azt Szent Pál, hogyha ez nincs bennem, mit sem érek. A János evangélium végén olvashatjuk, hogy a feltámadott Krisztus a Tibériás tavánál háromszor megkérdezi Pétertől „Simon, János fia, szeretsz engem?” Sajnos, a magyar fordítás nem adja vissza azt a hatalmas drámát, ami itt lejátszódik. Krisztus az agapaó-t kérdezi, de Péter phileó-val válaszol. Érzi, hogy ez így nem helyes, de nem tud agapaó-t mondani. Krisztus másodszor is megkérdezi: agapasz me? Péter minden erejét összeszedi, mindent megpróbál, de képtelen kimondani, hogy agapeó té. Harmadszor Krisztus már phileó-val kérdez. „Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte őt: ’Szeretsz-e engem?” A fordításban nem jelenik meg, hogy azért szomorodott el, mert harmadszorra Krisztus már a phileó-val kérdezett rá a szeretetére. Azért szomorodott el, mert szembesült azzal, hogy még képtelen a feltétel nélküli szeretetre. Itt áll előtte Krisztus, akit mindenkinél jobban szeret, aki feláldozta magát érette, és ő képtelen őt feltétel nélkül szeretni. Ezután mondja neki Krisztus: „Legeltesd juhaimat!” Ekkor bízza meg azzal, hogy az egzoterikus kereszténység vezetője legyen. Majd Péter hátrafordul és meglátja a Szeretett tanítványt. Megkérdezi Krisztustól: „Uram, és ő?” Krisztus azt válaszolja: „Ha azt akarom, hogy maradjon, amíg eljövök, mit törődsz vele?” Péter is érzi, hogy János jóval előtte jár, képes arra, amire ő nem a feltétel nélküli szeretetre. Ezért is kérdezi meg, hogy miért én, miért nem ő? A válasz az emberiség további fejlődésében rejlik. Azért mert azok az idők elmúltak, amikor az embereket a magasabb szellemek vezették. Hérodotosz-nál mondja egy egyiptomi pap, hogy régen Istenek voltak a királyaink, azután ember-királyunk lett. Az első ember-király, Ménész

130


volt. Ma már nem arra van szükség, hogy olyanok vezessék az embereket, akik jóval előttük járnak, hanem azok, akik olyanok, mint ők. Akiknek ugyanazt kell megtanulniuk, mint nekik. Velük együtt haladnak. Jánosnak más feladata van. Ő az ezoterikus kereszténység vezetője lesz, a Rózsakeresztességnek. A Rózsakeresztesség nem vezeti, nem irányítja az emberiséget, csak titokban, rejtetten segíti. A Rózsakeresztességnek rejtetten kellett működnie Krisztus második eljöveteléig, éteri megjelenéséig. Ez van Krisztus válaszában: „Ha azt akarom, hogy maradjon, amíg eljövök, mit törődsz vele?” Ezért nem választhatták Jánost tizenkettediknek Pünkösd előtt. A Szeretett tanítvány kifejezés azt jelenti, az a tanítvány, aki képes az agapaó-n alapuló kapcsolat kialakítására. Nagyon durván hangzik, de igaz: Az ember nem tud szeretni. Meg kell tanulnia. Akiknél azt látjuk, hogy tele vannak szeretettel, azok már, talán a korábbi életeik folyamán, megtanulták. Ez a tanulás nagyon sok erőfeszítéssel és hatalmas szenvedéssel jár. Ezt nem lehet megúszni. Prokofjeff írja a Rudolf Steiner és az új misztériumok alapvetése című könyvében: „A Mennybemenetel után azonban, amikor úgy érezték, hogy Krisztus elhagyta őket, ez különösen tragikus lett. Mélységes fájdalmukban most élték át azt – bár végtelenül gyengébben, ember módjára -, amit a Krisztus élt át a Getsemáne-kertben, amikor teljesen magára hagyták. Őket ez a Getsemane-beli Krisztus-élmény a Mennybemenetel és Pünkösd között eltelt tíz nap alatt érintette meg. A kozmikus karma így működött. Rudolf Steiner erről 1923. 05. 07-én így beszélt Oslóban: „Ez a tapasztalat semmilyen földi gyászhoz nem hasonlítható fájdalommal töltötte el Krisztus tanítványait… Iszonyúan sokat szenvedtek a Menybemenetelt követő tíz napon, mert Krisztus eltűnt tekintetük elől. Ebből a fájdalomból, véghetetlen szenvedésből jött azután létre a Pünkösd titka. Krisztus közvetlen szemlélése elveszett tanítványai külső, ösztönös szellemi látása számára, de belső világukban, érzésvilágukban, a fájdalom és a szenvedés árán találtak rá újra.” /…/ „Az ötödik evangélium” szerint ezek voltak az apostolok legfontosabb tapasztalatai a Getsemáne-kert eseményei és a pünkösdi ünnep között, élményeik tetőpontját azonban a pünkösdkor történt belső megvilágosodás jelentette, - a legnagyobb fájdalomból és a mélységes szenvedésből jött létre a megismerés kozmikus ünnepe. Rudolf Steiner ebben az előadásában az apostolok pünkösdhöz vezető élményeit 131


összekapcsolja az antropozófusok szellemi úton keresett megismerésével is. „Minden igazán nagy megismerés fájdalomból és gondból született. Ha a magasabb világokba vezető úton az antropozófus szellemtudományban leírt megismerő eszközökkel próbálunk járni, csak úgy érünk célhoz, ha fájdalmat élünk át. Csak úgy ismerjük meg a szellemi világot, ha sokat szenvedtünk és ezzel szabadultunk meg a fájdalom nyomasztó hatásától.” Ezeket a mondatokat a modern beavatás tapasztalatai alapján mondta el, hogy megmagyarázza a tanítványok Mennybemenetel és pünkösd közé eső belső élményeit. Ezek teszik nekünk lehetővé, hogy bejárjuk a fájdalom átélése során a szellemi út bizonyos szakaszát…” Mint mondtam, a szeretet nem érzés és nem érzelem. Nem várhatunk arra, hogy majd érezni fogok valamit. A szeretet tudatos elhatározás kérdése. Ha valaki azt mondja: Nem tudom őt szeretni, nem érzem iránta a szeretetet. Az valójában azt jelenti: Nem akarom szeretni. Természetesen már ez az elhatározás is nagyon nehéz. Ennek a döntésnek az Én-ből kell erednie, szabadon, minden kényszer nélkül. Ez az Én, ami jelenleg tudatos bennünk, az alacsonyabb én, melynek egyik legfőbb jellemzője az egoizmus. Ahhoz, hogy szeretni tudjak, le kell bontanom az Ego-m válaszfalát, ki kell tárnom magam a másik felé, be kell engednem a másikat magamba úgy, hogy közben nem erőszakolom önmagamat a másikra. A korábban feltett kérdést úgy is megfogalmazhatjuk, hogy segíti-e az antropozófia a szeretet kialakulását? Ha valaki elkezd az antropozófiával foglalkozni, a stúdium, a schulung, azzal az eredménnyel jár, hogy a rossz tulajdonságok felerősödnek. Eddig ezek bizonyos mértékben vissza voltak fogva, nem tudatos kontroll alatt voltak. Ez a tudattalan kontroll megszűnik, hogy átvegye a helyét a tudatos ellenőrzés és irányítás. Ám a kettő között van egy átmeneti állapot, amikor az egyik már, a másik még nincs. Ekkor könnyen elszabadulhatnak az ember rossz tulajdonságai. Ennek az átmeneti állapotnak az időtartama individuálisan különböző, kinél rövidebb, kinél hosszabb ideig tart. De ennek az átmeneti állapotnak van egy másik velejárója is. Az embernek, ha használhatok ilyen képet, jelenleg meglehetősen meg van merevedve az éter- és asztrálteste. Ennek a folyamatnak a során ezt a

132


merevséget fel kell oldani. Ennek az a következménye, hogy bizonyos mértékig védtelen lesz az ember a külső hatásokkal szemben, sőt átmeneti megbetegedés is előfordulhat. Ha tudatosan elhatároztuk, hogy szeretni fogunk, az alacsonyabb énből kiindulva, kell legyőznünk az alacsonyabb ént. Olyan ez, mint amikor Münchausen a saját hajánál fogva húzza ki magát a mocsárból. Az alacsonyabb ént csak a Manasz erőivel tudjuk legyőzni, de a Manasz-hoz nem férünk hozzá, csak azután ha az alacsonyabb énből indultunk ki. Ez egy folyamatos harc, amelyik bennünk zajlik. A harcnak bennünk létjogosultsága van, de csak bennünk. Ha nem tudjuk magunkban megvívni, ha kikerül belőlünk, akkor van baj. Lehet, hogy azt mondja valaki: „Ez a tudatosan elhatározott szeretet erőltetett és álságos.” Az ilyen ellenvetés is csak arról szól: „Nem merem, nem akarom elhatározni.” Tessék megpróbálni. A jelenlegi korban a tudatból kell kiindulnunk. Minden antropozófus fel tudja mondani a leckét, hogy „érzéseinkben jelenleg alvó állapotban vagyunk.” Azt, hogy mit érzek, direkt, közvetlen módon nem tudom befolyásolni. Csak a tudatomon, a gondolkodásomon keresztül. Zorba azt mondta: „Táncolni kell Uram, a zene majd csak megjön hozzá valahonnan.” Ha tudatosan eldöntjük, hogy szeretünk, előbb-utóbb az érzéseink is megjelennek. Annak is tudatában kell lennünk, hogy ha rálépünk erre az útra, sokat fogunk szenvedni. Az önzésünk, egoizmusunk, alacsony énünk legyőzése nagy fájdalommal jár. C. S. Lewis írja: „Ha szeretsz, sebezhető vagy. Szeress bármit, és biztosra veheted, hogy megszakad a szíved, de legalábbis sebet kap. Ha érintetlenül meg akarod őrizni, ne add senkinek, még egy állatnak se! Óvatosan bugyoláld be mindenféle kis hóbortba és kedvtelésbe, gondosan kerülj minden kötődést; zárd be jól önzésed ládikójába – vagy koporsójába! De ott a koporsóban – ott a biztonságos sötét, fülledt éjszakában elváltozik majd. Nem törik össze, törhetetlen, áthatolhatatlan, megválthatatlan szív lesz belőle.” (A szeretet négy arca) Alacsonyabb énünk nem akarja, hogy legyőzzük. Folyamatosan, újból és újból szükséges figyelmeztetnünk magunkat arra, hogy mit határoztunk el. Nem elég egyszer elhatározni, nap, mint nap szükséges, mindaddig, míg olyan természetessé nem válik számunkra, mint a

133


légzés. Tudnunk kell, hogy minden más szeretet valójában illúzió és mulandó. Szent János első levelében olvashatjuk: „Ha valaki azt állítja, hogy: „Szeretem az Istent”, de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát.” (1Jn 4,20) Jálics Ferenc azt mondja, nagyon pontosan lemérhetjük, mennyire szeretjük az Istent. Pontosan annyira, amennyire azt az embert, akit legkevésbé szeretünk. Rudolf Steiner pedig azt írta: „A szeretet az ember fizikai világbeli élményeinek legjelentősebb gyümölcse. Ha átéljük a szeretetet, az együttérzés mivoltát, azt találjuk, hogy a fizikai világban bennük éli ki magát a szellemiség a maga valódi mivoltában. Mondottuk, hogy az érzékfeletti világ mivoltához tartozik, hogy mássá változzunk át. Ha a szellemiség a fizikailag élő emberben úgy változik át, hogy letompítja az énérzést és szeretetként kel életre, akkor ez a szellemiség hű marad saját elementáris törvényeihez. Azt mondhatjuk, hogy érzékfeletti tudatával az emberi lélek a szellemi világban felébred; ugyanígy mondhatjuk, hogy a szeretetben a szellemiség ébred fel a fizikai világban. Ahol szeretet, ahol együttérzés rezdül a lélekben, ott a fizikai világot átható szellem varázsos leheletét érezzük. - Ezért nem tompíthatja sohasem az együttérzést és szeretetet a helyesen kifejlesztett szellemi látás. Minél helyesebb módon éli bele magát a lélek a szellemi világokba, annál inkább úgy érzi, hogy a szeretetlenség, az együttérzés hiánya magának a szellemnek a megtagadása.” (A szellemi világ küszöbén GA17) Nagyon gyakran előfordul, hogy az egyik ember szereti a másikat, ám a másik mégsem érzi ezt. Elég gyakori, hogy a szülők szeretik a gyereküket, ám a gyerekek úgy érzik, hogy nem szeretik őket. Gary Chapman, amerikai antropológus és lelki gondozó azt mondja, hogy ahogyan a gondolatainkat különböző nyelveken fejezzük ki, ugyanúgy van ez a szeretettel. Az emberek különböző nyelveket használnak a szeretet kifejezésére. Ha valakik nem beszélik egymás szeretet-nyelvét, akkor nem érzik azt, hogy a másik szereti őket. Arra a megállapításra jutott, hogy öt alapvető szeretet-nyelv van, amelyeknek természetesen nagyon sok árnyalata van. Mindenkinek van egy

134


elsődleges szeretet-nyelve, amelyiken a legjobban megérzi a szeretetet. Ez az öt nyelv: 1.. Elismerő szavak. Akinek ez az elsődleges szeretet nyelve, annak nagyon sokat jelent a dicséret, a bíztatás, a szóbeli elismerés, megerősítés. 2.. Minőségi idő. Akinek ez, annak mindennél többet jelent, amikor a másik csak rá figyel, csak vele foglalkozik. Az egymással való nyugodt beszélgetés, közös programok. 3.. Ajándékozás. Nem az ajándék ára számít, hanem az ajándékon (ami bármi apróság lehet) keresztül megmutatkozó szeretet. 4.. Szívességek. Olyan kisebb, vagy nagyobb cselekedetek, amiket azért teszünk, hogy örömet okozzunk a másiknak, vagy hogy segítsünk neki. 5.. Testi érintés. Egy simogatás, egy ölelés fejezi ki számára legjobban a szeretetet. Általában egy vagy két szeretet-nyelven beszélünk. Ahhoz, hogy megfelelő módon ki tudjuk nyilvánítani a szeretetünket, meg kell tanulnunk a többi nyelvet is. A pünkösdi esemény leírásában olvashatjuk, hogy az ott levő emberek mindannyian a saját nyelvükön hallották az apostolokat. Lehet, hogy itt a különböző szeretet-nyelvekről van szó? A szeretet egyik legnagyobb akadályozója az alacsony önértékelés. Ez ma nagyon gyakori, hiszen a külső törvények, szokások, amelyek eddig a támaszaink voltak, már jórészt megkérdőjeleződtek, elvesztették erejüket, a belső vezető még nem fejlődött ki. „Mit tesz az ember, ha gyenge? Keres egy még gyengébbet, hogy önmagát erősebbnek érezze. És ha nem talál ilyen embert, akkor olyan dolgokba köt bele másoknál, amelyek fölött állónak érzi magát, tehát bírál. Ez egyfajta ösztön. A kritizáló kedven pontosan lemérhető az illető gyengeségének a foka. /…/ Aki sokat kritizál, az legkevésbé képes kritikát elfogadni. Öntudata olyan érzékeny, mint a mimóza. Az erő imponál; mások lekicsinylése önvédelem azért, hogy a maga vélt nagyságát önmaga előtt igazolhassa.” Azt jelenti ez, hogy ne vegyük észre, ami rossz? Nem, de ha azt kritizáljuk, amit nem tudunk jobbá tenni, azzal csak pusztítunk. Goethe írja: „Az igazságszeretet abban mutatkozik, hogy valaki mindenütt a jót keresi s értékeli.” Azzal, hogy

135


kritizálom a másikat, nem érek el semmi eredményt. Michaelt nem érdekli, hogy ki a bűnös. Őt csak a tettek és azok következményei érdeklik. Nézzünk egy mindennapos példát: Valaki tart egy előadást, amelyik nekem nem tetszik, unatkozom, talán még el is bóbiskolok. Mit tehetek utána? Elmondom fűnek-fának, hogy milyen rossz volt ez az előadás. Elérek ezzel valami jót? Csupán annyit, hogy egy ellenségeskedéssel teli légkört gerjesztek. Elmondom az előadónak, hogy milyen rossz volt az előadása. Ehhez már némi bátorságra is szükség van. Nem valószínű, hogy az előadót az a szándék vezérelte, hogy direkt rossz előadást tartson. Egyszerűen most ez volt, ami maximálisan tellett tőle. Lehet, hogy ő is tisztában van azzal, milyen messze van a jótól. Ha ezt most én is a fejéhez vágom, attól az elhangzott előadás nem lesz jobb. Megpróbálom megkeresni azokat az elemeket az előadásban, amik jelenthetnek valamit a számomra. Ez fáradtságos és a hiúságomat sem legyezgeti, de van esély, hogy rátalálok valami jóra. Átgondolom, hogy mitől nem tetszett nekem az előadás, hogy amikor én tartok majd előadást ne kövessem el ugyanezeket a hibákat. Folyamatosan tápláljuk egymást gondolatokkal, szavakkal, cselekedetekkel. Ha valakinek csak negatív, rossz gondolatokat, szavakat, stb. adunk táplálékul, akkor az illető elsorvad, elhal. Ha viszont jó, pozitív dolgokat, akkor életre kel, fejlődik. Nem arról van szó, hogy a rosszat dicsérjük meg, hanem arról, hogy mindenben fedezzük fel azt a jót, amit megdicsérhetünk. Rudolf Steiner a második Karma-ciklusban beszél arról, hogy ami rossz, ami tökéletlen bennünk, azt halálunk után a Nap-szféra előtt le kell tennünk. Nem vihetjük be a Nap-szférába, csak azt, ami jó. Amikor jövünk vissza egy újabb születésbe, ezt a csomagot újból fel kell vennünk, hogy itt a Földön tovább dolgozzunk rajta. Amikor a másik emberben csak a jót veszem észre, csak a jóra figyelek, akkor a másik ember Örök részét látom meg. Azt, amit végig magával visz, ami az ő szerves, elválaszthatatlan részévé vált. Ami rossz a másikban, az mulandó. Lehet, hogy nem ebben az életben, de valamelyikben az el fog szakadni tőle, meg fog változni. A szeretet a legtökéletesebb megismerő erő. Ezért írja Szent Pál a Korintusi levélben, a Szeretet himnuszban,

136


hogy „Most ugyanis tükör által, homályban látunk, akkor pedig majd színről színre.” (1.Kor 13,12) Az alacsony önértékelés szervesen összefonódik a hiúsággal és a bizalmatlansággal. Nem bízunk a másikban, hiszen magunkban sem bízunk. A legkisebb sérüléstől is rettegünk, ezért mindent megteszünk, hogy kizárjuk a lehetőségét. Az alacsony önértékeléssel küzdő ember mindig bizonyítani akar. Az önigazolás kényszere hajtja, nem tudja elviselni, ha nem neki van igaza. Szinte belezavarodik abba, hogy örökösen önmagára figyel. Az ilyen ember gondolatai állandóan önmaga körül forognak. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy önző. Lehet, hogy mások „lábtörlőjének” tekinti magát, de ez is csak kóros állapotának bizonyítéka. Énközpontúsága abban nyilvánul meg, hogy folytonosan önmagával van elfoglalva; ki van éhezve a dicséretre, és mindig megerősítésre van szüksége. Aki folytonosan bizonyítani akar, az nem tud másokat feltétel nélkül szeretni, hiszen mindenkiben saját önigazolását keresi. Önmagunk lebecsülése tehát nem azonos az alázattal és az önmegtagadással. Hogyan lehet változtatni az alacsony önértékelésen? Elsősorban úgy, hogy tudatosan lemondok olyan dolgokról, amikre különben jogos igényem lehetne, valamint tudatosan elviselem a megaláztatásokat, szembenézek velük. Az én hozzáállásomon múlik. Ha azt gondolom, hogy belém rúgtak, és ez mennyire fáj nekem, ha a sebeimet nyalogatom, a megalázottság érzését ápolgatom magamban, akkor csak erősítem az alacsony önértékelésemet. Azt tudatosítom magamban, hogy én mennyire nem érek semmit, olyan vagyok, akibe bárki belerúghat. Ha viszont úgy állok hozzá, hogy belém rúgtak, de ettől még nem dőlt össze a világ. Kibírtam, elviseltem, megyek tovább, csinálom tovább a dolgomat, máris erősebb az önbizalmam. „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” Ahhoz, hogy a másikat szeretni tudjam, szükség van önmagam elfogadására. Ez az elfogadás nem jelenti azt, hogy nem nézek szembe a hibáimmal, nem próbálok rajtuk javítani, hanem azt, hogy igen, ilyen vagyok, ezek a hibáim, de bízom magamban, hogy ezeken változtatni tudok. Legyünk nyugodtak, ha elhatároztuk, hogy feltétel nélkül fogunk szeretni, megkapjuk hozzá a kellő segítséget. Akkora pofonokat fogunk kapni az élettől, hogy lesz módunk gyakorolni a megaláztatások és megpróbáltatások elviselését,

137


az önzéstől való megszabadulást. Ha úgy fogadjuk ezeket a megpróbáltatásokat, mint súlyos csapásokat, akkor könnyen bebetonozhatjuk magunkat az önsajnálatunkba. Úgy kellene tekintenünk ezekre, hogy most lemérem, mekkora az erőm, meddig jutottam el, hol tartok? Csak úgy tudunk előrehaladni ezen az úton, ha mindenben és mindenkiben a jót keressük, arra figyelünk. Felmerülhet a kérdés, hogy „Rendben van, ezt a sok küszködést, szenvedést, fájdalmat végigcsinálom, de mit kapok érte cserébe? Milyen jutalomra számíthatok?” A válasz egyszerű: Semmilyenre. A jutalomért ezt nem lehet csinálni. Csupán arra van esély, hogy a Világ talán egy kicsit jobb lesz ettől. Assisi Szent Ferenc így imádkozott: Uram, tégy a béke eszközévé, hogy szeretetet vigyek oda, ahol gyűlölet van, hogy megbocsássak, ahol bűn van, hogy egyesítsek, ahol széthúzás van, hogy igazságot hozzak, ahol tévedés van, hogy hitet vigyek, ahol sötétség van, hogy örömet vigyek oda, ahol szenvedés van. Nem azért, hogy vigasztalódjam, hanem, hogy vigasztaljak; nem azért, hogy megértsenek, hanem, hogy megértsek; nem azért, hogy szeressenek, hanem, hogy szeressek; csak ez a fontos, mert amikor adunk – kapunk, amikor megbocsátunk – bocsánatot nyerünk, amikor meghalunk – új életre kelünk. Mindaz, amiről eddig szó volt, valójában nem más, mint a beavatási útnak az egyik aspektusa. És ezen az úton át kell menni egy olyan szakaszon, amikor nagyon erős késztetést érzek arra, hogy feladjam, amikor semmi értelmét sem látom ennek az egésznek. Amikor az

138


alacsonyabb énből kiindulva már felvettem a küzdelmet az Ego ellen, de a Manasz erői még nem működnek bennem. Elhatározom, hogy feltétel nélkül szeretni fogok, lemondok minden jutalomról, és azt érzem, hogy ennek az egész küszködésnek nincs semmi értelme. Nem a jutalom miatt nincs értelme, hiszen arról már lemondtam, hanem azért nincs, mert képtelen vagyok megvalósítani a feltétel nélküli szeretetet. A misztikusok ezt úgy nevezték: A lélek sötét éjszakája. Ezt élték át az apostolok a mennybemenetel és Pünkösd között. És csak úgy következhetett be a pünkösdi esemény, hogy az apostolok ez alatt az idő alatt tették a dolgukat. Összegyűltek, imádkoztak, megválasztották Mátyást. Ha nem így tettek volna, sosem lett volna Pünkösd. Visszatérve a közösségalkotáshoz, ha törekszünk a feltétel nélküli szereteten alapuló testvériség megvalósítására, még a legjobb szándékunk mellett is elkerülhetetlen, hogy időnként vétkezzünk, megbántsuk a másikat, fájdalmat okozzunk a másiknak. Szükséges, hogy megtanuljuk helyesen kezelni ezeket. Először is azt kell tudatosítanom, hogy ez az érzés, amit a másik kiváltott, bennem van, az én érzésem. Nem helyes, ha hagyom, hogy kitörjön, de az sem, ha elfojtom magamban. Először meg kell próbálnom magamban tisztázni, hogy jogos-e az érzésem, vagy sem. Ha úgy látom, hogy jogos, vagy ha nem tudok magamban megbirkózni vele, akkor arra kell törekednem, hogy higgadtan és nyugodtan megbeszéljem azzal, aki ezt az érzést okozta. Nagyon sokszor kiderül, hogy csak félreértésről volt szó. Minden indulat, sértődöttség csak az Ego-t erősíti és akadályozza a probléma megoldását. Ha így sem sikerül megoldani, akkor babusgathatom a fájdalmamat, a sértődöttségemet, de ezzel elsősorban saját magamat mérgezem. A másik lehetőség, hogy megpróbálok megbocsájtani. A megbocsájtás és a szeretet szorosan összefügg. Az Ego-nak ugyanaz a fajta legyőzésére van szükség mindkét esetben. Ha tudatosan gyakoroljuk a megbocsájtást, nem ápolgatjuk magunkban a rajtunk esett sérelmeket, jelentős segítséget kapunk a feltétel nélküli szeretet megtanulásához.

139


JÓZSEF ATTILA MILYEN JÓ LENNE NEM ÜTNI VISSZA Mikor nagyokat ütnek rajtunk, Milyen jó lenne nem ütni vissza Se kézzel, se szóval, Világitni a napvilággal, Elaltatni az éjszakával, Szólni a gyávaság szavával, De sose ütni vissza. Lelkeimmel pörölnöm kéne S élvén is vagyok most a béke. Kristály patakvíz folydogál Gyémántos medrü ereimben. Szelid fényesség az ingem És béke, béke mindenütt, Pedig csak én élek vele!... Fölemelnek a napsugarak, Isten megcsókolja minden arcom És nagy, rakott szekerek indulnak belőlem A pusztaság fele. Rudolf Steiner azt mondta, hogy az emberek többek között azért jönnek az Antropozófiai Társaságba, hogy rendbe tegyék a karmát. A karmára nagyon sokszor úgy tekintünk, ahogyan az érző- vagy az értelmi lélek tekint rá. Azt mondjuk, neki azt át kell élnie, mert ezzel egyenlít ki egy karmikus adósságot. Végzetszerűen fogjuk fel, és még azzal is nyugtatjuk magunkat, hogy ezt ő választotta a születése előtt. Igazából csak a tudati lélekkel jött el annak a lehetősége, hogy az ember tudatosan viszonyuljon a sorsához, hogy az eddig létrejött sorscsomókat karmikusan megtisztítsa. Sorsként, karmaként élem meg, de hogy hogyan bánok vele, azt én döntöm el. Nagyon nehéz kérdés a karmikus adósságok kezelése. Valaki ad nekem egy pofont, én azt visszaadom. Megtörtént a kiegyenlítés. Ez valójában nem más, mint a bosszú. Én

140


elszenvedtem valamit valakitől, azután ő ugyanazt szenvedi el tőlem. Valaki ad nekem egy pofont, de én azt nem adom vissza, mert tudom, hogy a kamalokában majd úgyis át kell élnie azt a fájdalmat, amit nekem okozott. Ez ugyanúgy bosszú, gőggel megspékelve. Az én kezem tiszta maradt, én nem ütöttem vissza, úgyis megkapja a magáét. Ha szeretettel vagyok a másik iránt, akkor nem akarom azt, hogy ő is átélje azt a fájdalmat, amit nekem okozott. Megpróbálok mindent megtenni, hogy ne keljen átélnie. Csak szeretettel lenne szabad megoldani a karmikus gubancokat. Ha karmikusan adósa vagyok a másiknak, megpróbálok mindent megtenni, hogy az adósságomat kiegyenlítsem. Ha viszont ő az én adósom, akkor mindent meg kellene próbálnom, hogy elengedjem az adósságát. Ez szorosan kapcsolódik a megbocsájtás és a karma átvállalásának misztériumához. „Mindenekelőtt szeressétek egymást figyelmesen, mert a szeretet befedi a bűnök sokaságát.” (1Pét 4,8) Ahogy előrehalad az ember ezen az úton, eljut arra a pontra, amikor felismeri, hogy amit saját belső zárt világának gondolt, valójában nincs is elzárva. Nincs kint és bent. Ami bennem van, amit gondolok, az ugyanúgy itt van, mintha kitenném az asztalra. Ami bennem van az nincs hermetikusan izolálva, az a világ és a közösség szerves része, tevékeny, építő vagy romboló hatással van. „A hívek sokaságának pedig egy volt a szíve-lelke. Egyikük sem mondott semmit sem a magáénak a birtokából, hanem mindenük közös volt.” (Apcsel 4,32) Ha én valakinek kedveseket mondok, de ugyanakkor minden rosszat gondolok róla, azok a gondolatok sokkal erősebben vannak jelen, mint a szavaim, hatásuk sokkal pusztítóbb. Ha egy szereteten alapuló közösség tagjává válok, lehetetlen úgy tennem, mintha elkülöníthetnék a belső világomból valamit, azt gondolva, hogy annak semmi köze a közösséghez, az független tőle, az úgy sincs hatással másra. Ez egyszerűen lehetetlen. Ha valaki mégis megpróbálkozik ezzel, az elsősorban őrá van bénító hatással. Ez van leírva Ananiás és Szafira történetében. Nem a fizikai vagyonról van szó. Azt hitték, hogy belső világuk egy részét megőrizhetik úgy, hogy az nincs hatással semmire, és arra sincs semmi

141


hatással. Mivel ez lehetetlenség, belepusztultak. Nem az apostolok büntették meg őket, hanem ebbe a képtelenségbe pusztultak bele. Természetesen számos olyan része, aspektusa van ennek a témának, amiről még beszélni kellene, de sajnos nem fér most bele ennek az előadásnak a kereteibe. Mindenkinek nagyon tudom ajánlani Sergej Prokofjeff: A megbocsátás okkult jelentősége című csodálatos munkájának újbóli elolvasását. Elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik az előadás után odajönnek hozzám és azt mondják: Mindez nagyon szép, amit itt összehordtál, de te sem csinálod, nem így viselkedsz. És valószínűleg lesznek többen, akik nem jönnek ide, csak magukban gondolják. Azt válaszolom erre, hogy: Igazad van. De megpróbálom és törekszem rá. Általában nem sikerül. Újból és újból elbukom, de nem adom fel. A legrosszabb, amit tehetünk, ha az első kudarc után feladjuk: Ez nekem úgysem sikerül. A másik, hogy folyamatosan felmentjük magunkat: Én ilyen vagyok, és kész. Ha nagyon komolyan és elszántan törekszünk arra, hogy elérjük az agapao-t, talán sikerül megvalósítanunk a philadelphiát. „Amilyen erősen antiszociálisan hat a kifejlődő tudati lélek, ugyanolyan erősen fog a Manasz szociálisan hatni. Így azt mondhatjuk, hogy az ember ebben az (ötödik) korban lelke legmélyéből antiszociális impulzusokat fejleszt ki, de emögött már csíráznak a szellemi szociális impulzusok. És ez a szellemi szociális impulzus, ami mögötte csírázik, lényegében akkor fog megnyilvánulni, mikor a Manasz fénye az Atlantisz utáni hatodik korszakban világítani kezd.” (GA 186, 1918. 12. 7. / Die soziale Grundforderung unserer Zeit. – In geänderter Zeitlage / Korunk szociális alapkövetelménye. – A megváltozott kor körülményei között) „És azáltal, hogy egyesülünk, hogy testvéri közösségekben tömörülünk, hogy szellemtudományunkkal foglalkozzunk, azt készítjük elő, ami majd az Atlantisz utáni hatodik kultúrkorszakot mint civilizáció és mint kultúra át kell hogy hassa. Olyan munkát végzünk testvéri munkacsoportjainkban, amely felfelé áramlik azokhoz az erőkhöz, melyek a Manasz számára készíttetnek elő.” (GA 159/160, 1915. 6. 15. / Das Geheimnis des Todes / A halál rejtélye)

142


Ex Deo nascimur Mindannyian Istenből származunk In Christo morimur Krisztusban kell meghalnom Per Spiritum Sanctum reviviscimus A Szent Szellem által újjászülethetünk

143


SERESS ATTILA A SZOCIÁLIS GYÓGYÍTÁS SZEKCIÓALAPÍTÁSA 1. A mai korszellem, Michael, valaha az éjszaka szelleme volt, ma azonban a világosság szelleme és a szellemi szférákból mutat utat azoknak, akik ezeket a spirituális gesztusokat látják. Michael a kozmikus szeretet kardjával/lándzsájával taszítja ki az ő szférájából a sárkányt, amit itt a Földön az autókban, gépekben, szociális káoszban, a fogyatékkal élők időnkénti társadalmi mellőzésében ismerhetünk fel, amikor itt a Földön a fizikai érzékszerveinkkel látunk, hallunk, tapintunk, és így tovább. Michael azonban előbb az értelmi sérült embertársainkra mutatott rá, amint dr. Karl König és munkatársi csapata a Camphill mozgalom életre hívásával reagált erre a Michael által mutatott útra. Ma már azonban, Michael a látássérült embertársainkra is mutat, a sárkány legyőzése ezen a téren is aktuális. A vakokat az őket védő-óvő isteni-kozmikus Szófia, Ézsaiás könyve 42.16. igéje alapján soha el nem hagyja. A János-evangélium külön fejezetben nyilvánítja ki Szófia akaratát a vakok született meggyógyításának szombatnapi történetében. Az Evangéliumban olvashatjuk ezt is: amikor Keresztelő János küldöttei által kérdeztette Jézustól, hogy ő-e az? Akkor a válasz világos volt: a vakok látnak, a siketek hallanak, a bénák járnak. Michael azonban még az éjszaka szelleme maradt a vakok tekintetében, amikor Szófia ugyan védte-óvta őket, de a XX. században Michael már az értelmi sérültek oszthatatlan és vitathatatlan, elidegeníthetetlen emberi mivoltáért küzdött a szellemi szférákban, és Dr. Karl König és munkatársi csapata segítőleg az antropozófiai szeretet-impulzust cselekedve tette a dolgát. De Michael egyre táguló körökben küzd és emelkedik a világosság és nappal szellemévé, ebben az éteri Krisztusműködés segíti őt. Ma, a XXI. század elején Michael a szervtranszplantáltak, a vakok, az 5-6 szoros fogyatékkal élő embertársaink oszthatatlan, elidegeníthetetlen emberi mivoltáért is küzd, 144


és mi ebben segíthetünk. Azok, akik az Égi Szófia tanítványai és Szófiát szeretik és egy világmozgalom és világtársaság tagjai, részesei Szófia adományainak, mi segíthetünk úgy, ahogy Jézusról írja az Evangélium: a vakok látnak, a siketek hallanak, a bénák járnak, és ez a végtelenségig folytatható. A szociális gyógyítás szekció alapításával azt az impulzust vihetjük tovább, amíg élünk, hogy egyesítjük az antropozófiai világtársaságot és világmozgalmat a fogyatékkal élők világtársaságaival és világmozgalmaival, és így a felborult kozmikus-emberi harmóniát emberi szeretetünk útján, most már tudatosan állíthatjuk helyre. Ebben a világosság szelleme, Michael segít és mutat utat, nyújtja a kozmikus szeretet erejét nekünk, az ő lángoló kardja által a szívünkbe hatolva. 2. A testi séma, a testi alak témái a Golgotai Misztérium titkainak megértéséhez tartoznak, a feltámadás nélkül nem érthető meg a romolhatatlan feltámadt és szeplőtelen fizikai test, de semmilyen testi fogyatékosság sem. Így tehát a testi sémán belül, okkultan, azaz rejtve jelenlévő fő szervek kicserélésének témájához (szervtranszplantáció) sem juthatunk el megértően, ha a 12-szeres tagoltságú fizikai testet nem értjük meg. A fizikai test a 12-szeres zodiákus szerint van ábrázolva Rudolf Steiner antropozófiájában, az étertest a maga 7-szeres rendszerében a bolygók 7-szeres rendszerével harmonizál, a lelki 3-as rendszer a Föld-Nap-Hold kozmikus rendszerrel, míg az én mivoltunk a magas Nap-lény Nap-úton történő Földre jövetele és velünk, az ő barátaival történő közös új Nap-úton haladása által létezik. A Golgotai Misztérium utáni új misztériumokban a Nap-lény új tevékenységi kört lát el: az emberi Krisztus-tudat ébredése által. Rudolf Steiner, ha nem is gyakran, de sokszor mondotta, hogy ő csak előkészítője a jövő még nagyobb misztériumainak, Mani és Skythianos jövendő tetteinek. Így tehát egy új Nap-misztérium következik, aminek az előkészítése sok mindent jelent, ami az antropozófia jegyében történik. Ez az új Nap-misztérium így érthető meg: az ember hivatott arra, hogy a megbomlott kozmikus rendet tudati erejével és földi tetteivel egy magasabb fokon állítsa helyre, mint ami a megbomlás és megromlás előtt volt, de az emberi tudat közreműködése nélkül. Ez a tudati erő pedig a hit, a szeretet és a remény erői által viszi tovább a Golgotai

145


Misztérium csodáit, így a feltámadott romlatlan és szeplőtelen fizikai testet is. A feltámadt fizikai test mellé társul a feltámadt étertest és a feltámadt asztráltest. A 2000 éve történt Golgotai Misztérium utáni mai misztériumok nyújtják a feltámadt étertestet, ahogy ezt a Jánosevangélium a kenyérosztás jelenetében adta hírül. A mai misztériumok után újabb krisztusi misztériumok következnek, így örökölhetjük egy spirituális örökléssel a krisztusi feltámadt fizikai testet, étertestet és asztráltestet. Ez a spirituális öröklés azáltal lehetséges, hogy létezik egy spirituális ökonómia, ami ezeket a fokozatokat előre elrendezte, valamint azáltal örökölhetjük ezeket a feltámadási testeket, hogy képesek vagyunk a hit, a szeretet és a remény tetteire a Földön. A spirituális ökonómia titkairól, Krisztus Jézus étertestének, asztráltestének és én-jének örökléséről is szólt Rudolf Steiner az 1909. május 31-ei Buddhától Krisztushoz c. előadásában. Az emberi tudatban ma a fogyatékosság kapcsán egy általános emberi tudat dereng fel, minden egyes fogyatékkal élő ember szociális életminősége az egész emberiség tudati kérdésévé válik egy új lelkiismereti működés által. Ma Michael viszi tovább a magasabb lelkiismereti működés kozmikus erejét a kerubok lényeivel együtt. Ez a tiszta, az egész emberiséget érintő gondolati tűz, ami a fogyatékkal élő emberek megértésében a magasabb lelkiismeret működésének velejárója, ez egy új emberiség-szubsztancia létrejöttének egyik alapja. Paul Mackay a budapesti Rudolf Steiner Ház avatásakor és a jövő évi pünkösdi budapesti antropozófiai találkozó bejelentésekor tartott rendezvényen, 2007. december 15-én beszélt erről az új emberiségszubsztanciáról és erről az egész Földet érintő új tudatról. Akkor működik az új Nap-misztérium a Földön, ha egyre több emberben ébred fel ez az egész Földünket átfogó emberiség-tudat, ami tehát nem csupán egyéni én-tudat, hanem a fogyatékosokkal közös tudat és az egyes emberben együtt érző michaelita tudat. Ez a Föld-tudat a zöld környezetünkkel együtt élő tudat is. Erre utalnak a fogyatékkal élőket védő-óvő nemzetközi emberiességi találkozók és leírások, aláírások és megnyilatkozások, amelyek elég gyorsan az országos jog részévé válnak Michael erejéből és akaratából. A fogyatékosság ilyen szemléletben a következőt is jelenti: -régi Szaturnusz-tudat 146


-régi Nap-tudat -régi Hold-tudat -hiperboreus-tudat -poláris-tudat -lemuriai tudat -atlantiszi tudat -régi indiai tudat -régi perzsiai tudat -régi egyiptomi tudat -görög-római tudat -mai tudat A jövő tudatállapotainak mai megjelenése a beavatottaknál, a halálból életre támadt embereknél, egyes költőknél, egyes művészeknél, stb. látható. A beavatottak a jövő tudatállapotát a mai, normális tudatállapottal együtt képesek harmonikusan megélni, míg azok, akiknek a tudatállapota eltér a mai, normális tudatállapottól, egy régebbi tudatállapotot élhetnek meg, vagy a mai tudatállapot mellett még más, régebbi tudatállapotokat is megélnek, vagy egy jövőbeli tudatállapotot is megélnek a mai és egy régebbi mellett. Mindezt azonban ma már nem lehet egy mindenre érvényes tudatállapot szerint sorba venni és normális, vagy éppen abnormális tudatállapotként jellemezni, mert nincs ilyen. Ma inkább az egész kék bolygónkra, a Földünkre kiterjedő tudattal lehet egységbe foglalni. A fenti séma Rudolf Steiner antropozófiailag orientált szellemtudományának sémái szerint lett felépítve, azóta azonban eltelt 80-100 év. Azóta a Földhez közeli asztrális világban jelenik meg az Éteri Krisztus, aki éppen az egész Földre kiterjedő tudatra ébreszt fel. Ez az átfogó, egyetemes Föld-tudat magába tudja fogadni, mint normális állapotok sorát, azokat az embertársak által megélt tudatokat, amelyeket egy materialista, földhözragadt tudat csak fogyatékosnak tud

147


minősíteni. Éppen ebben áll az elmúlt 100 év fejlődése, hogy a következő mondat sok embernek már megfelel, míg 100 éve szinte senkinek sem felelt meg: a fogyatékosságügy középpontba állítása a fenntartható fejlődés releváns stratégiáinak szerves részét képezi. Ez egy ENSZ egyezményből vett példa arra, mi minden jó, ami nem volt jó régen. Természetesen más életterületeken is hasonló tanulsággal kell számolni, ha a Föld-tudatosság felől közelítjük meg a tényeket. 3. A szociális gyógyítás szekcióalapításának történetét még az 1909-es budapesti előadások budapesti centenáriumi történetének nézőpontjából és röviden két másik nézőpontból is be szeretném mutatni. A szív körülmetélésének, vagy másképpen szólva az éterikus stigmáknak a témája és az ún. Szellemtudományi Főiskola témája nyújt releváns szemlélődési irányokat. Végső soron arról van szó, hogy az Éteri Krisztus misztériumainak korában az emberek vagy gyógyítják, vagy betegítik egymást. Ez az utóbbi téma az új Shamballa birodalom témájához vezet el, vagyis ahhoz a birodalomhoz, amit az Éteri Krisztus hoz el, mint e világban működő birodalmat, ami nem ebből a világból származik. A budapesti szerda esti antropozófiai Zweig-találkozókon néha eztazt bejelentünk, így került sor arra, hogy a 2007. évi első őszi Zweigtalálkozón felkérést kaptam Göröntsér Márton részéről, hogy bejelentsem a Budapest Csoport alapítását. Ez a szellemtudományos csoport céljául tűzte ki, hogy Rudolf Steiner 1909. május 31-i Buddhától Krisztushoz c. előadásában adott impulzusokkal egy centenáriumi rendezvénysorozatban 2009. május 31-én, 2009. pünkösdjén egy tágabb közösségben foglalkozzunk. Ez a Budapest Csoport a ’Szeretet szubsztanciája az Új Misztériumokban’ témamegjelölés mentén lett meghirdetve, mint nyilvános találkozási lehetőség, ahol ezeknek a titkoknak a mentén találkozhatunk egymással. Így a magyarországi Antropozófiai Társaság és tágabban, a dornachi

148


központú világtársaság is, ha csak csírájában is, de befogadta ezt a szellemtudományos témát. Később felmerült az a gondolat is, hogy szembe kell néznünk szellemtudományos világmozgalmunk saját fogyatékaival is, a mi belső problémáinkkal is. A téma nehézsége folytán később felmerült az a gondolat is, hogy a szociális élet hármas-tagoltsága (Dreigliederung, antropozófiai szociális impulzus) felől kellene tudnunk szembenézni saját világmozgalmi, közösségi hibáinkkal. Azonban minduntalan a negatívumok, az ideális és a valós helyzet eltéréseinek kellemetlen negatívumai jöttek előtérbe. Ekkor merült fel a gondolat, hogy a fogyatékossággal élő embertársakról nyert képet alkalmazzuk saját fogyatékainkra. További fejlődése ennek a gondolatnak: ahogy a homeopátia elve szerint egy pici hígított anyag, ami egy adott betegséginformációt rejt magában és ezzel gyógyíthatja az egyéni embert, úgy egy egész világmozgalom fogyatékosságát is csak egy olyan impulzussal lehet gyógyítani, azaz legyőzni, ami saját információjával hat, de ezúttal szociálisan. Konkrétabban: ha a szellemtudományos világmozgalomban elindítunk egy eredendően új, XXI. századi szociális mozgalmat a fogyatékkal élő embertársaink világtársasági befogadásának irányában, akkor ez a modern akadálymentesítés majd oda hat, hogy magában a világmozgalomban, világtársaságban is le tudjuk győzni a saját fogyatékainkat. Ha tehát a megszokott szociális kapcsolatainkat csak egy picit módosítjuk úgy, hogy saját mozgalmunkat akadálymentesítjük és tesszük befogadóvá fogyatékkal élő embertársaink irányában, akkor ez, mint egy szociálisan ható gyógyító impulzus hat ki más szociális kapcsolatokra is. Sőt, ha a dornachi központú szellemtudományi világtársaság az egész világra gyógyítóan ható szellemi befolyást kíván gyakorolni, akkor ez a szociális gyógyítási impulzus kihat majd a mozgalmon kívüli társadalmi életre is. Ebből lett Drucker György szociális gyógyítás szekció megnevezése és eredeti gondolata, ahogy a Centenáriumi Antropozófiai Találkozó 2009. Budapest előkészületeivel foglalkoztunk. A ’szociális gyógyítás szekció’ eredetileg tehát a Centenáriumi Antropozófiai Találkozó 2009. Budapest egyik kongresszusi szekciójaként indult el, hiszen 1923/24-ben Dornachban a szellemtudományi világtársaság alapításakor több ilyen szekció lett

149


megalapítva, amik ma is tevékenyek, csak ilyen korszükségleti szociális gyógyítási szekció még nincs. Így fogalmazódott meg a gondolat, hogy minden fogyatékkal élő embertársat hívjunk a budapesti centenáriumunkra. Vagyis minden fogyatékkal élő ember előtt kinyitjuk a kapukat, lássuk, mit ér Szófia adománya, az emberben megjelenő bölcsesség, ha szembesülünk, hogy nem magunknak tanuljuk az antropozófiát, hanem az az egész emberiséget osztatlanul érintő Égi Szófia emberi tudatban ébredő gyermeke. Ahogy sok derék nőben és férfiban is feldereng, felébred a fogyatékosnak-segítő-tudat, antropozófia nélkül is Szófia működik a fogyatékkal élő és őket segítő, embertársak iránt érdeklődő emberi közösségek világtársaságaiban, világmozgalmaiban. Így tehát a fogyatékkal élő emberek szavai által az Égi Szófia új kinyilatkoztatásokat ad: a Szeretet Igazi Világtanítói azok a fogyatékkal élő embertársaink, akik, mint például Doszkocs Zsuzsa a Baba utcai légzés rehabilitációs intézményben, mint például Helen Keller siketvak hölgy, vagy akár Teréz Anya a szeretetet belülről halló és értő, Szófiától fakadó kérdéseivel szólnak úgy, hogy annak nem lehet ellenállni. A Grál kérdése ma a szeretet kérdéseivé vált. Mi bánt téged, drága felebarátom? Aki Kalkuttában vagy leprás, aki elmebajos vagy az utcákra kiverve vér szerinti családod által, aki beszélni se tudsz, aki autistának vagy mondva, aki siket vagy, akinek a vérét ömlesztették át, akinek a szívét cserélték ki és így tovább. Akiknek a fizikai testsémáját változtatta meg egy életesemény, vakítás, elhallgattatás, én-érzék kikapcsolás és egyéb által, ha egy kis szeretetet, törődést, emberséget kapnak azoktól, akik maguk is az emberi mivolt titkait tanulják, vagy sorsuk kegyelme, vagy szakmájuk által az Égi Szófia adományát kapják: ŐK A SZERETET IGAZI VILÁGTANÍTÓI, hiszen az egész emberi-kozmikus lét titkairól szólnak, amikor a szeretet Grál kérdései által győzedelmeskednek. A mai eszére büszke korunkban a spirituális leprások gyógyítására szólítanak fel a SZERETET VILÁGTANÍTÓI, és azért oly furcsák mások szemében, mert ők ugyan győznek, de minket, „épeket” fertőzött meg a Nagy Testvér és a nagy csaló és hitető „leprája”. Ezért, noha cseppet sem furcsa, amit a modern, éterileg stigmatizáltak szólnak, azok, akik maguk is viselik az Éteri Krisztus stigmáit, mégis, új szavakat szólnak, és a jövendő első keresztény

150


Buddha előkészítői. Ez az egyik rejtett titka a 99 évvel ezelőtti Budapesti Kongresszusnak (1909.), ahol a leírások szerint így szólt Rudolf Steiner a Buddhától Krisztushoz c. 1909. május 31-i budapesti előadásának végén: akik a názáreti Jézus Én-kópiáját befogadják, amit a spirituális ökonómia törvényének értelmében a XX. századtól kezdve azok fogadnak be lényükbe, akik a spirituális bölcsesség és szeretet magasságáig emelkednek, azok lesznek Krisztus éteri működésének előkészítői és segítői. Másrészt, a Krisnamurti-történetből is tanulhatunk, hiába akarták ezt a derék fiatalembert egy világtanítóként behozni Európába, mint Krisztus második eljövetelét, ez nem sikerült, mert nem is igaz. Az 1909-es Budapesti Kongresszuson és a tanúleírások szerint a háttérbeszélgetések során ezt a csaló és hitető világtanító-ügyet tette helyre Rudolf Steiner. A hamis álmessiás helyébe tette az Éteri Krisztus Misztériumokat. Így 100 év után egy magasabb fokon, az alaphangot megtartva, de azt egy oktávval kiegészítve tehetjük hozzá a fenti Szeretet Világtanítóit e témakörhöz. Erre is hivatott a szociális gyógyítás szekcióalapítása. 4. A szív körülmetélése a Biblia egyik rejtélyes kifejezése, amit az alábbiakban kísérlek meg a népszerűen szívcsakrának hívott érzékelőszerv témájával összekötni. Ez a szemlélődés azokhoz az éterikus stigmákhoz vezethet el, amit azok viselnek, akik a spirituális bölcsesség és szeretet magasságáig tudnak eljutni. Ez a spirituális élmény ma már sokaknak elérhetővé vált, legfeljebb az intellektuális megnevezés maradt el. Szívcsakra hat küllője: -gondolkodás ellenőrzése -cselekedetek ellenőrzése -kitartás -pozitivitás

151


-elfogulatlanság -lelki egyensúly. Éteri stigmák: -szenvedés attól, ha mások mindig jobban tudják -szenvedés attól, ha mások elárulják, elodázzák a dolgok megértését -szenvedés attól, ha mások érzéketlenül fordulnak el a szenvedőtől -szenvedés attól, ha mások tagadják az igaz szót -szenvedés attól, ha avatatlanok és tudatlanok erőltetik a primátust -szenvedés attól, ha az epigonok mindig másokra hivatkoznak Az összefüggés a következő: Ha a fentebbi hatos tulajdonságot kifejlesztjük, akkor a szívünk körüli éteri szervünk érzékeli a szeretetet. Ennek akadályai mi vagyunk, saját magunk kemény szíve az akadály ebben. A szív körülmetélése azt jelenti, hogy a fenti hatos stigmáink tudatára ébredünk, hogy mi magunk vagyunk jobban tudók, árulók, elfordulók, tagadók, elsőséget kívánók és másokat utánzók. Lehetséges, hogy mint egy tüske marad meg együtt e kettő, vagyis működik ugyan a szívcsakránk, de az magában hordja, magán viseli az éteri stigmákat, ha magunkban legyőztük őket. Ekkor individuálisan ugyan a saját karmánk felett uralmunk van, mert a saját stigmáink eltűntek, de más emberek karmáját, vagy annak egy részét viselve óhatatlanul szenvednünk kell a szívünk szerint, ha örvendezünk is. Ennél még magasabb fokozat azonban az, amikor az Éteri Krisztus működését akadályozó tények kapcsán hordjuk magunkban a fenti hat szenvedést, amit nem lehet elhárítani, mert azt felülről kaptuk. Ezt az utat a sorsuk által tanulják azok, akik valamilyen fogyatékkal tanultak meg együtt élni. 5. A szellemi tanulási út egyik lehetősége a következő:

152


1. 2. 3. 4.

5. 6.

7.

Az intellektualitás és spiritualitás összekötése a hit és bizalom révén. A tanulótársat az ő legjobb oldaláról meglátó imagináció útján együttműködve vele a közös szellemi tanulás vállalásában. A tanulótársak jellemében történő inspiratív felébredés útján segítő és életjavító irányultságban kapcsolódni a társakhoz. A tanulótársak életcél-titkainak szellemi intuíció útján saját cselekvési elhatározás és ennek kitartó végig vitele révén társmissziót végezni. A közös szellemi út vállalása révén felelősségből fakadó teljes közösségi karma-hordozás az egyén által. A közös szellemi út megújítása érdekében a teljes magára hagyatottság állapotában minden szellemi ajándék odaáldozása az alsóbb fokozatok javára. Lényünk teljes odaáldozása a közös szellemi út végső sikeréig.

Rudolf Steiner az ő manas, buddhi és atma szubsztanciáját, vagyis a szellemi én-lényét, életszellem lényét és szellemember lényét áldozta oda az ún. 1923/24-es dornachi Karácsonyi Gyűlésen, amikor megalapították a Szellemtudományi Főiskola három osztályát. Szokás szerint csak az első osztályt ismerik, ez indult el. Valójában azzal, hogy Rudolf Steiner teljesen összekötötte magát az antropozófia missziójával és az antropozófusok karmikus terhével, valamint azzal, hogy Rudolf Steiner ezt úgy cselekedte meg, hogy hármas rendszerű magasabb mivoltát kötötte össze ezzel a misszióval: létrehozta azt, amit sémában ábrázolva így lehet összefoglalni. 1. 2.

Az antropozófia közösségi tanulása az antropozófiai társaságban. Az antropozófia szellemtudományi főiskolájában imaginatív tanulás a tanulótárs meglátása tekintetében – első osztály.

153


3.

4.

5. 6. 7.

Az antropozófia szellemtudományi főiskolájában inspiratív tanulás a tanulóközösség életállapotában történő felébredés tekintetében – második osztály. Az antropozófia szellemtudományi főiskolájában intuíciós tanulás a másik ember titkainak cselekvő hordozása tekintetében – harmadik osztály. A saját szellemi én lényünk odaáldozása a mezokozmoszban. A saját életszellem lényünk odaáldozása a mezokozmoszban. A saját szellemember lényünk odaáldozása révén teljes feloldódás a mezokozmoszt érintő közös misszióban.

Így tehát az ezoterikus szemléletben a szervtranszplantált és a testséma harmóniáját vesztett emberek szavaiban az Égi Szófia szeretetet kérő kérdései nyilatkozhatnak meg. Az új Grál kérdések által a mi szív-csakránkat nyithatjuk meg a fenti séma szerint, nehogy a modern bestiális lepra járja át megértésünket, és ha a fenti hatos éteri stigmát magunkra öltöttük, akkor az Éteri Krisztus által Michael akaratából sikeresen alapítjuk meg a földön az igazi gyógyító közösséget, új terapeuták lehetünk, akik magunk is a szeretet és részvét szociálisan ható Grál-kultúrájával győzünk. Ez lesz az a szociális gyógyítási iskola, amiben ráébredhetünk arra, hogy vagy gyógyítjuk egymást, vagy betegítjük, de ha gyógyítjuk egymást, akkor a szociális gyógyítási folyamatnak akkor lesz csak vége, ha már senki se kéri tőlünk szeretetünket. A Karácsonyi Gyűlés ezt a közösségi gyógyítási utat nyitotta meg, amit a fenti fokozatok szerint megtalálhatunk, mint egy Szociális Lényt. Az, hogy embertársaink közül ki melyik szinten ismerhető fel, ki hol található meg ezen a közösségi szellemi úton, azon múlik csupán, feltettük-e számukra a szeretet kérdéseit?

154


SERESS ATTILA SKYTHIANOS ÉS A JÖVENDŐ FÖLDI NAPMISZTÉRIUMOK A következőkben leírt utalások bővebb kifejtésre szorulnak, mégis ebbe a kötetbe kell sorolni a fent nevezett tartalmakat, mivel a magyarságban erős a kötődés és a vonzalom a börtönszerűen frusztrált fogyatékossági szituációhoz, és Skythianos missziójának részét képezi az Atlantiszban megszerzett emberi fizikai testről való tudás őrzése és ennek a krisztusi szabadság- és szeretet-impulzussal való összekapcsolása. Az Őrségben is jelen van ez a szeretetből fakadó őszinte beszéd-impulzus. A magasabb individualitások őrzik a magasabb énszubsztanciát, ezért lehetnek ők az emberiség spirituális vezetői. A lentebb közölt szemlélődések kialakítása a jövendő földi Napmisztériumok felől történt meg. Ezekben a Nap-misztériumokban Rudolf Steiner Buddhától Krisztushoz c. budapesti előadásában említett magasabb individualitások együttműködnek, így Manu, Skythianos, Buddha, Zaratusztra, Christian Rosenkreutz és a Steinerindividualitás. Nem úgy kell tehát elképzelni, hogy külön manicheizmus, külön buddhizmus, külön zarathusztrizmus, külön rózsakeresztesség, külön Skythianos-féle áramlat van, mert éppen a régi misztériumokban voltak egymástól elszigetelt misztériumközösségek, itt-ott egy-egy szekta. A keresztény misztériumokban ezek a régi áramlatok egybefolynak a Krisztus-impulzus szerinti hitből, szeretetből és reményből formált tettek által. Éppen Krisztus hozta el nekünk a közös emberségünket, éppen a Karma Urává fejlődő krisztusi lény dolgoz egybe mindent, ő alkotja a közös nevezőt a sokféle ember között. Amit az egyik magasabb individualitás tesz, azt a másik magasabb individualitás is tekintetbe veszi és így tovább. 155


Hogyan ismerhetjük meg a másik embert? A mai szokásos tudati működés szerint a fizikai testünkhöz kötött értelmünkkel gondolkodunk el azon, amit a másik emberről az érzékszerveink közvetítenek. A magasabb megismerés során azonban fel is idézhetjük a másik ember életútjáról megismert adatok összességét, lelki szemünk előtt elvonultathatjuk az ő életút-panorámáját. Ha meg is értjük a másik embert, ha szinte belülről halljuk a másik ember lényét, mint egy fenséges zenét, akkor az ő jellemében ébredtünk fel. Még magasabb megismerési szintről beszélhetünk akkor, ha a másik ember legbelső, titkos lényét, az ő életfeladataihoz kapcsolódó titkait fedeztük fel – ekkor ezt a titkot megőrizhetjük magunkban, mint egy még fenségesebb belső ünnepben, amikor a másik ember karmikus összefüggéseibe tekinthetünk be. További fokozatok is felhozhatók még, egyelőre ez a négy fokozat hozzásegíthet minket, hogy megértsük, hogyan működnek majd együtt a magasabb individualitások a jövendő Nap-misztériumokban. A másik ember megismerésének első négy foka: 1. Érzékszervi-intellektuális ismeretek 2. A másik ember képe 3. Felébredés a másik emberen 4. A másik ember titkát őrizni. A magasabb individualitások egymás titkait ismerik és őrzik, tetteikben egymáshoz igazodnak, mert a tetteik középponti nagy titkát a Földön működő Nap-lényben találták meg. Jelenleg ebből még csupán a tudati előkészítés történt meg, ez még jó ideig el is tart. A jelenlegi antiszociális korban éppen azáltal kapjuk meg a magasabb én erőit, ha a szellemi megismerés misszióját megértettük, ha a személyes, részérdeket követő egónkat le tudtuk vetni. Így már ma utat lehet találni az emberiséget egyesítő, szociálisan ható kozmikus szellemhez, vagyis a krisztusi Én mellett az új misztériumokban hat a krisztusi manasz-erő. A Golgotai Misztériumban született meg a minden ember fizikai testét erősítő és 156


gyógyító feltámadási fantomtest, az újabb kori misztériumokban hat az Éteri Krisztus, aki az új Shamballa éteri testében látható meg az asztrális világban, mint szelíd szeretet-sugárzás. Ahogy a fizikai testbe be lehet fogadni a feltámadási fantomot, vagyis a feltámadási testet örökölhetjük a feltámadott Krisztus-lénytől, úgy örökölhetjük meg az új Shamballa-testet, a romolhatatlan éteri testet, amit éteri testünkbe fogadhatunk, de csak akkor, ha a szellemi megismerés misszióját egészen életszerűen fogadtuk be életvitelünkbe. 1. Fizikai test szintje: A romlandó fizikai test fogyatékosságait győzi le a feltámadási fantom. 2. Éteri test szintje: A korrumpálódó étertesti erőtlenségeket váltja erővé a Shamballa-test. Ha a fentieket összevetjük azzal az ismerettel, miszerint Skythianos az atlantiszi tudást őrzi és újítja meg a feltámadás ereje által és azzal az ismerettel, hogy a fokozatosan felvett Shamballa-test azonnal kihat az ember fizikai testi tagozatára, valamint azzal, hogy a testi fogyatékosság a romlandó fizikai test pusztulása útján jön létre, amit a feltámadási fantom tud kitölteni, mint a fizikai test egy-egy hiányát, akkor megértjük, hogy Skythianos missziója a terápiás impulzusokban él. A terápiás impulzusokat azonban még meg kell, hogy termékenyítse a szellemtudomány missziójának legnagyobb kiterjedése, ami még nem következett be. A mi antiszociális korunk utáni korban már ezek a gyümölcsök beérnek, sőt, már új élet sarjad a szellemi megismerés missziójának beteljesedéséből. Ezek a jövendő misztériumok éppen az emberi beszéd teljes átalakulása után indulhatnak csak be, amikor a magasabb tudati működéssel a fizikai szintre lehet majd hatni. Ezt hozza el az a lény, akit a Buddhától Krisztushoz vezető ívben úgy lehet jellemezni, hogy ő lesz az első krisztusi buddha, aki a szava erejével gyakorol majd mágikus hatást. Ez a keresztény buddha indítja majd el a következő korszak előtt a mágikusan ható Nap-misztériumokat, amiket ma még a képzelet nem 157


ér el. Jelenleg Skythianos missziója útján tudjuk saját fizikai fogyatékainkat legyőzni. A terápiás hatás lélektől lélekig hat, a gyógyító találkozásban működnek a gyógyító erők. A terapeuta mindig is a terapeuták közösségében nyerte el a terápiás beavatást, közösségben kenték fel gyógyító feladataira. A gyógyító szellem szociálisan, közösségileg is működik, a magányos lelkek, akik ezt a gyógyírt a szellemből kapták is meg, akik tehát magányukban váltak gyógyítókká, a gyógyítók közösségeit keresték fel, ahogy Saul is az ő damaszkuszi élménye után az eredeti apostoli körhöz tudott kapcsolódni. Az emberi fizikai test 12 része az emberi csontrendszer 12 tagúságában, valamint az emberi érzékszervek 12 tagú körében tükrözi a makrokozmikus zodiákust. Ez segíthet annak kutatásában, hogyan erősíti a csontokat a feltámadási fantom, és hogyan töltheti ki a tizenkettesen tagolt fizikai testi hiányokat. Rudolf Steinernek az okkult fiziológia (szellemtudományos fiziológia) témájában tartott előadásciklusában a gondolkodást összeköti a gondolkodás által létrehozott sókkal, kicsi, mozgékony csontrendszerrel: ebben is a Feltámadási Fantom van jelen. A gondolkodás szellemivé válása az emberi intelligenciába fogadott Feltámadási Fantom útján történik, fokról fokra. Ezért olyan jelentős a szellemi megismerés missziója. Ha a gondolkodásban majd elegendő számú embernél sokszorozódik meg a fantom ereje, akkor szólal meg a gégefő mágikusan. A gégefő jelenleg kissé puhább csontszerű közege még alakulóban van, még a szellemi behatás formálhatja. Ha elég sok embernél működik eredményesen a szellemi megismerés, akkor nem csupán a feltámadási fantom hat, hanem az Éteri Krisztus látása útján a Shamballa-test hat mágikusan a beszédszervből: a morálisan gyógyító kozmikus szeretet szubsztanciáját árasztja majd ki teremtő beszéderővel az első keresztény buddha. A fizikai emberi szükségletekre a gyógyító éteri birodalomból kaphatjuk a megoldásokat: ehhez előbb az Isten országát (új Shamballa birodalom) kell keresni, úgy ahogy a szellemi megismerés útján ez ma minden jóakaratú embernek a kezébe lett téve: a modern 158


szellemtudományban hozta el Rudolf Steiner az embertársaknak, mindenkinek érthető fogalmak útján a megismerés eszközeit. Rudolf Steiner János Apokalipsziséről tartott nürnbergi ciklusában beszélt arról, hogy ő csak az előkészítők előkészítői közé tartozik, ha a hatalmas és jelentős manicheus misszióhoz és Skythianos eljövendő missziójához méri magát. Előkészítően szeretnék kapcsolódni az aktuális rózsakeresztes inspirációkról írt fejezethez és annak kiegészítését megadni egy jövendő emberiségtemplom említésével. Úgy lehet elképzelni, hogy Vlagyimir Szolovjov filozófiája értelmében a földi Krisztus-Nap lény körül vannak és lehetnek a mi hitből képzett tetteink az ő asztrálismanasz testét alkotva, a szeretetből képzett tetteink az ő éteri-buddhi testét alkotva, és a remény erőiből képzett tetteink az ő fizikai-atma testét alkotva és így egy kozmikus-emberi oltár körül épül fel a jövendő emberiségtemplom, aminek fehér közösségét a sötét oldalról a skorpiók erejével támadják meg. A művészetekben gyógyító lehetőség kínálkozik a következő sémával ábrázolt módon: Alacsonyabb négyesség: fizikai test és építészet – fizika tudománya étertest és szobrászat – élettudomány aszráltest és festészet – pszichológia én és zene – döntéstudomány – Magasabb hármasság: manasz és szó művészet – szellemtudomány buddhi és mozgásművészet – terápia atma és szociális művészet – Reményik László kifejezésével életbajnokok közösségalkotása. A szociális művészet, mozgásművészet, szó-művészet magasabb hármassága kapcsolódik majd a ma is kifejlődött alacsonyabb 159


négyességhez. Ma a szellemtudomány-terápia-életbajnokok közösségalkotása hármasságában működnek a magasabb individualitások. Így tehát a jövendő emberiségtemplomban a ma már a Földhöz közeli asztrális világban felénk jövő új Shamballa, az Éteri Krisztus működése a fizikai síkon is valóság lesz. Ezt készítik elő azok a szociális ikonok, amiknek ősképe lehet a dornachi 1923/24-es Karácsonyi Gyűlés. Az akadálymentesítés, akadálymentesített kommunikáció világmozgalmaiban, hasonlóan a „Nevess és szeress” mozgalomban is, a mai buddhizmus erői vannak jelen, az együttérzés modern áramlataiban, mivel Buddha összekapcsolódott az együttérzés és szeretet tanával, a 8 ágú ösvénnyel. Az Éteri Krisztus misztériumai - a mai kor pozitív nagy titkairól van szó - az ember étertestét emelik magasabb szintre, ahogyan a Golgotai Misztérium az ember fizikai testét mentette meg, a romolhatatlan, feltámadott fantom által. A szeplőtelen fantomtesttel és egyes emberek fizikai testi sérüléseinek gyógyító impulzusaival van Skythianos összekötve. Így a nagy emberiségtemplom magasabb hármasságában a fenti séma szerint a terápiás impulzusokkal, aminek a szellemtudomány az előkészítője. Azok, akik meglátják az Éteri Krisztust, vagyis találkoznak az Élet Urával, szociális lényekké is válnak. A szociális életművészek, Reményik László szavaival életbajnokok, újabb és újabb kisközösségi mozgalmakat teremtenek a semmiből. Ezekben a szociális ikonokban lehet a fizikai testi séma sérüléseit a szellemi fantom erejével pótolni. Ilyen szociális ikonok, kisközösségek uniójában található meg az aktuális Skythianosmisszió. Ezek a szociális ikonok befogadóak a halál állapotába került és onnan a szellem ereje által feltámadt sérüléssel élő embertársak iránt. Ilyen szociális ikon az 1923/24-es Karácsonyi Gyűlés. A fentieket egy statikus szellemi világ-felfogásban így lehet megérteni: 1. fizikai sík – érzékszervi megismerés Golgotai Misztérium – Krisztus az emberiség Manuja, a Föld értelme, átmenet a bölcsesség és erő kozmoszaiból a szabadság és szeretet kozmoszába 160


2. asztrális sík – imaginatív megismerés Élet Ura, Éteri Krisztus – átmenet az ötödik kultúrkorszakból a hatodikba 3. alsó devachan – inspirációs megismerés Inspirációs Krisztus – átmenet a hatodik kultúrkorszakból a hetedikbe 4. felső devachan – intuitív megismerés Intuitív Krisztus – mindenki háborúja mindenki ellen idején közösségi győzelem. A jelenlegi ötödik kultúrkorszakban a küszöb őrei: A Küszöb kis őre az asztrális világban imaginálható lény és a múlt őre, itt látható meg az Élet Ura és itt lelhető meg a hatodik kultúrkorszak és az új Shamballa. A Küszöb nagy őre az alsó devachánban belülről hallható meg és itt található meg a hetedik kultúrkorszak, valamint az Éteri Krisztus misztériuma, az Inspiratív Krisztus misztériuma és ő őrzi a spirituális ökonómia titkait és azt a jövőt, ami korról korra a szellemi világokból ereszkedik alá a fizikai síkra. Erre utal a magyar nyelv, amikor a jövő szóba rejtette el ezt a szellemi világokból felénk jövő, a jövőből a jelenbe érkező szellemiségre utaló titkot. Így tehát a fentiekben ábrázolt jövendő emberiségtemplom egy inspirációs élmény. Ehhez a megismeréshez az Élet Ura vezet fel az imaginatív világból az inspiratív világba, a Nap belső lényébe, a magas Nap-szférába. Ez a magas Nap-szféra azonban a Golgotai Misztérium óta már a Földön van. Erre utal az Evangélium is az igaz mondásban: „Íme, az Isten országa ti bennetek van”. Skythianos Föld-Nap-Misztériumokkal összefüggő misszióját a Kárpát-medencei magyarsággal kapcsolatban tehát egy történelmidinamikus felfogásban a következőképpen lehet és kell is ábrázolni. Remélhetőleg egyre több megismerés válik magyar nyelven is hozzáférhetővé ezen a téren, a következő inspirációs megértést 12 imaginatív metszetből taglalva. A Golgotai Misztérium óta a Föld lénye fokozatosan a Nap-lény kifejezőjévé válik az emberek fent 161


ábrázolt emberiségtemplom cselekedetei révén. A Krisztus-impulzus a 21. században már eléggé megerősödötten viszi tovább az Élet Ura működését, Ő viszont a felső devachan szféráján túlról hozza be a történelmi fejlődésbe az Új Shamballa erőit. Ezek az erők az imaginatív világba az inspiratív világból érkeznek. Ott, a magas Napszférában őrzik a jövő hatóerejét és a spirituális ökonómia titkait. Ez a hatóerő egyik imaginációban egyensúlyt, másik imaginációban a túl gyorsuló fejlődésre közbeható erőt hoz a fizikai világbeli emberi tettek területén a múlt és jövő, a Kelet és Nyugat erői között a Közép és egyúttal a magyarság feladataihoz kapcsolódóan. Az egyensúlyozó eredmény a múlt helyes alakjának megőrzésében és a jövő fejlesztéseinek összekapcsolása a múlttal viszonylatában lelhető meg. A túl gyorsuló fejlődésre közbeható erő valójában nem leépítő, egyfajta negatív erő. Fordítva: a mi korunk ahrimáni, sátáni, antikrisztusi jellege szeretné a fejlődést felgyorsítani és a Keletet a Nyugattal egy hamis házasságra bírni: nos, erre a csúf egyesülési hajlamra hat a fejlődési fő impulzusoknak értelmében a Kelet és Nyugat hamis nászát feltartóztató behatás. Skythianos terápiás impulzusa mindig is, eredeti forrásait tekintve, egyensúlyt teremt az elavult és újszerű, a múlt és a jövő között, amíg az alsó devachan a fizikai síkra nem ereszkedik alá. Amíg az asztrális világból eredő szelíd erőkkel az Élet Ura baráti jobbján mentjük át a Földet a hatodik kultúrkorszakba, ami a keleti szláv népekkel áll szoros kapcsolatban, addig tart az asztrális világból a fizikai síkra ereszkedő szellemiség felvétele a fizikai síkon az emberiség számára: ezen idő alatt egy eredendően még magasabb síkról egyensúlyozóan, így tehát mintegy közbehatva működik addig is kiegyensúlyozó módon az alsó devachanból érkező Skythianos-misszió, míg a hatos számú korszak nem hat nagyon erősen. Ilyen küldetést a magyarság vett fel magába áldozati ható-erejével: a múltat és jövendőt is feláldozván és elszenvedvén fogyatkozásában és a mai földrajz értelmében a keleti szláv és a keleti németajkú népek közelébe a Kárpát-medence területére letelepedvén és eredeti erőt helyezvén Kelet és Nyugat közé, ami addig hat, amíg be nem teljesedik a hatos szám titka. Ez az eredeti erő szellemi geográfiai értelemben egyesek szerint a Föld 162


szívcsakrája által tud hatni. A magyarságban statisztikailag is kimutatható a betegségek miatti magas arányú eltartottsági ráta, oly kevés aktív ember tart el oly sok fogyatkozó erejű honfitársat. Ez a betegségi szenvedés-karakter engedi be a feltámadási fantom erőket a magyarságban zeneileg működő együttérzésben, abban a belülről átélt szociális megértésben, ami a közös népi szenvedésből és a Kárpát-medence gyógyító geográfiai földhatásából jön létre, mint egy belső „szeretetet halló” erő. Amikor azonban beteljesedik a fizikai síkon a hatos szám titka, azaz az ötről a hatra jutunk, akkor már működnek a jövendő Föld-Nap misztériumok, ezek előkészítői ma az új terapeuták, akik az ötödik kultúrkorszakban együtt is működnek az Élet Urával, akik a szabadság és szeretet spirituális magasságáig el is jutnak. Erről is szólt Rudolf Steiner Budapesten az 1909. május 31-ei Buddhától Krisztushoz c. előadásában.

163


Ötödik rész MISS MARYON TITKA SERESS ATTILA A HETEDIK VEZETŐSÉGI TAG KERESÉSE. A XXI. SZÁZADON ÁT A Karácsonyi Gyűlés szociális ikonjának titkaihoz tartozik a hetedik vezetőségi tag elfogadása. Rudolf Steiner javaslatára az ezoterikus iskola vezető kollégiumának tagjai között kell számon tartani Miss Maryont. A Karácsonyi Gyűlés jegyzőkönyvében ezt olvashatjuk: „Tudják, hogy Miss Maryon évek óta mellettem áll a Goetheanum képzőművészeti tevékenységében. Sajnos, ezen a gyűlésen nem vehet részt, mert igen hosszadalmas betegségben szenved és arra sincs lehetősége, hogy erre a gyűlésre átjöjjön. Remélem azonban, hogy ha idővel ismét meggyógyul, akkor ennek a munkának szentelheti magát, amiről itt beszélek. Ami itt szobrászatban és általában a képzőművészet szobrászati terén teendő, azt ennek a szekciónak a vezetője, Miss Maryon révén fogom intézni. (Helyeslő taps – Dornach/Svájc, 1923. december 28.) Izgalmas kérdéseket vet fel, ha az előbbi idézetet a következővel vetjük egybe: „Az első feltétel: szem előtt kell tartanunk testi és szellemi egészségünk ápolását. Az egészség természetesen egyelőre nem az egyes embertől függ, de mindenki törekedhet arra, hogy ebben a vonatkozásban fejlődjék. Egészséges megismeréshez csak egészséges ember juthat.” Rudolf Steiner a Wie erlangt man Erkenntnisse der höheren Welten? (Hogyan juthat az ember a magasabb világok megismeréséhez?) c. könyvében a szellemi iskolázás feltételeit közli, közöttük elsőnek az egészség ápolását említve. Ez a könyv a XX. századi rózsakeresztes megismerési út módszereit írja le, 1904-ben jelent meg, az antropozófia születésének egészen a kezdetén. A könyv

164


nyilvánossága által mindenkihez szólt, így mintegy 100 évvel ezelőtt ért véget a rózsakeresztesség módszereinek ezoterikus, az avatatlanok elől elzárva tartott jellege. Ugyancsak Rudolf Steiner javasol egy módszert, aminek a lényege: vessük össze azt, amit az egyik ember mond azzal, amit egy másik ember mond. Ezt a módszert a Szociális kérdés belső aspektusai c. három előadásos ciklusában ismertette. Ez a szinoptikus olvasási, vagy mentális gyakorlat csodálatos eredményekre vezethet, egészen odáig menően, hogy teljesen ellentétes és egymásnak ellentmondó gondolatokat is több szempontból érthetünk meg, a maguk helyére téve őket és a helyes ítélethez jutva e módszer által. Ez fejleszti a toleranciát is, a szociális és szívbéli képességeink gyorsan és hatékonyan fejlődhetnek e módszer gyakorlása útján. A szociális megértést segítő gondolattechnikát természetesen Rudolf Steiner megnyilatkozásaira is jól alkalmazhatjuk. Hogyan is javasolhatott Rudolf Steiner egy súlyosan beteg embert éppen a Szabad Szellemtudományi Főiskola vezetőségi kollégiumának tagjául, szekcióvezetőnek, amikor az egyik feltétel az iskola alaptevékenységében az egészség, az egészség ápolása? Hogy is történhetett meg, hogy az egyébként szabad hozzászólás lehetőségét biztosító Karácsonyi Gyűlésen senki sem kérdezte meg a javaslatot tévő Rudolf Steinert, hogyan gondolta javaslatát? Igen mély benyomást tehet ránk, a XXI. század elejének emberére ez a rejtély. Minél többet foglalkozik vele az ember, annál mélyebb források nyilatkozhatnak meg. Miután ezzel a megismerési és szeretet-kérdéssel szembesültem, eltaláltam a szívcsakra működésének individuális és szociális titkaihoz. A következőkben a rejtély megoldásához vezető utat kísérlem meg bemutatni. A Karácsonyi Gyűlés két alapító vezetőséget foglal magában, azaz egy vezetőségi testületet, ami az exoterikus működést illeti, ennek hat tagja volt és a hetedik taggal kibővült ezoterikus vezetőséget. Ezeket Vorstand-nak és Kollégiumnak kellene mondani, a vezetőség szó kissé félreérthető. Mind a hat személyiség egyezik mind a két testületben, ám a fent említetteknek megfelelően az ezoterikus kollégiumhoz egy hetedik tag csatlakozik: Miss Maryon, aki olyan súlyosan beteg, hogy el se tudott menni a személyét érintő javaslattételre és a gyűlésen részt sem

165


tudott venni, amely mint legfőbb testület ráutaló magatartásával méltányolta a javaslatot. Miss Maryon révén tér el egymástól az Új Misztériumok exoterikusan alapított Vorstandja és az ezoterikusan alapított Kollégiuma. Az antropozófiai mozgalom és társasság, társas működés két alapvetéssel bír: A szabadság filozófiája c. könyvre és a Karácsonyi Gyűlésre utal ilyen értelemben Sergej O. Prokofjev is 1997-es budapesti előadásában. A következő fejtegetéseimben egy ideig az ő kutatásaira támaszkodom, hogy egy ponton saját magam vegyem át a teljes felelősséget a kifejtett gondolataim közléséért. A filozófiai munkában elválasztották egymástól a cselekvő ember vizsgálatát és a megismerő ember vizsgálatát, ezt Rudolf Steiner egyesítette hivatkozott írásművében, amikor a megismerésből cselekvő emberrel foglalkozott. A megismerés a gondolkodás elvének mentén jelenik meg az eddigi antropozófiai működésben. Így tehát az akarat megragadhatja a gondolkodást, azt átviheti az imagináció, inspiráció és intuíció megismerési szintjeibe, ahol is szabaddá válik az akarat és egyúttal a magas fokú és gondolatilag teljesen átvilágított módján a morális cselekvés motivációja lesz (ez a beavatás negyedik fokán történik a Szellemtudomány körvonalai c. írásmű tipológiája szerint). A praktikus életben a szabad akarat tehát a szellemi szférák erejét, a Michael-szféra erejét valósítja meg embertársai javára a világfejlődés törvényeivel harmóniában. A Karácsonyi Gyűlésen mégsem ez történt. A megismerés a fizikai világban véghezvitt tett - a Karácsonyi Gyűlés és az ún. Alapkőletétel cselekedete - után gyulladt fel még Rudolf Steiner számára is, ahogy ő ezt utóbb elmondta és ezt mások is ilyen értelemben idézik tőle. Itt tehát nem a ’megismerésből cselekvő ember’ képe adódik, hanem a ’cselekvésből megismerő ember’ képe. A cselekvés itt is morális cselekvés, de alapvetően a Másik Ember irányában történik. Rudolf Steiner élete végi tetteit A szabadság filozófiája c. könyv alapján nem érthetjük meg, megérthetjük viszont e könyv metamorfózisa alapján. Ezt neveztem el A szeretet filozófiájának. Az egyik póluson a szabad ember, azaz a megismerésből cselekvő ember, a másik póluson a cselekvésből megismerő ember áll. Ezek egymást kiegészítik. Ha valaki szabad ember lett, mint Rudolf Steiner, de körülötte mások még nem

166


váltak teljesen szabaddá, akkor a szeretet cselekedeteivel válaszolt Rudolf Steiner az ő emberi társainak fogyatkozásaira. A szeretet kérdéseit tette fel 1923. karácsonya előtt: „hogyan is tovább, hogyan működjem együtt a szabadságot fogyatkozva elért barátaimmal, emberi társaimmal?” Azt gondolhatnánk, a szabadság útja és a szeretet útja valahogy összetartozik, kell, hogy legyen valami, ami egészen konkrétan kapcsolja össze őket. A talányos összefüggés megtalálásához az vezethet el, ha e két út végcéljára gondolunk: ez a szívcsakra felélesztése. A szabadság útja individuális, a szeretet útja szociális – ezért feltehetjük a kérdést: mi lehet a felélesztett szívcsakra működésének egyéni és szociális hatása? Hogyan vethető egybe e két hatás? A szívcsakra fejlődése a 6 ágú, ún. mellékgyakorlatokkal, más néven alapgyakorlatokkal függ össze. A rózsakeresztes impulzus a megismerési úton van jelen az új misztériumokban. Ezt könnyen be is lehet látni, ha arra gondolunk, hogy Christian Rosenkreutz éppen az énfejlődésnek a vezető individualitása, ő az, aki ebben előttünk jár. Az énfejlődés pedig az okkult terminológia szerint maga a megismerés, a megismerési úton fejlődhetnek ki az én-mivoltunk, az én-lényünk részét képező megismerési szervek, mint például a ma divatosan szívcsakrának nevezett 12 szirmú lótusz, ahogy Rudolf Steiner a fentebb hivatkozott megismerési könyvében ezt leírja. Ennek a 12 sziromnak csupán a felét kell tudatosan kifejleszteni a belső-okkult fejlődésben és a többi hat szirom a tudatosan fejlesztett hat szirom mozgásba lendülésével együtt fog működni. Az idézett műben ez a hat, én-mivoltunkat gazdagító éntevékenység, mint a szirmok szabályos formájának létrehozója a következő hat képesség megnevezésével lett a 1904-ben a nyilvánosság elé tárva: 1. Gondolkodási következetesség, 2. Cselekedetek ellenőrzése, 3. Kitartás, 4. Tolerancia, 5. Hit, bizalom, elfogulatlanság az élet jelenségei iránt, 6. Lelki egyensúly. Az alapító Vorstandban (Vezetőség) és az alapító Kollégiumban találhatjuk meg a szívcsakra kifejlődésének ősképét: ahogy Rudolf Steiner szívében jól működött a szívcsakra, úgy választotta ki maga mellé a legközvetlenebb munkatársait, akikben szintén elég jól

167


kifejlődtek már a szívcsakra szirmai, ezért lettek hatan az alapító Vorstandban (Vezetőség). A hat én-tevékenységi iránynak a vezetőségi testületekben hat személyiség feleltethető meg. Egy ötágú csillagba rendezve a középen, belül adódik a Vorstand (Vezetőség) belső Napjaként Rudolf Steiner, aki az egyensúlyt hozta létre, ahogy a szívcsakrában is a lelki egyensúly én-tevékenysége harmonizálja az öt alap én-tevékenységet. Ez jól áttekinthető a Hogyan juthatunk a magasabb világok megismeréséhez? c. könyvben leírtak és a hat tagú Vorstand (Vezetőség) egymásnak megfelelősége alapján. Így Rudolf Steiner szívcsakrájának öt szirma lett lekötve az alapító Vorstand (Vezetőség) öt személyisége irányában, a hatodikkal még Miss Maryonhoz is kötődött, ezzel hét tagúvá bővítve az alapító Kollégiumot alkotó személyiségek számát. Ez azonban a XXI. századból már visszatekintés a XX. század első harmadában történtekre, azóta egy plátói világnap telt el, mintegy 7080-100 év. Ahogy sokakat szinte elvakított a Rudolf Steiner szívében belülről ragyogó, az ő szívében ragyogó spirituális Nap, úgy ma már nem kell, hogy ez elvakítson minket, hiszen 72 év alatt a Nap és a csillagok is odébb mozdulnak, éppen egy fokot – a Földről nézve. A most vizsgált esetben viszont éppen a Föld Nappá válásának egyik lényeges eseményéről van szó, vagyis arról, hogy a Golgotai Misztériumban a makrokozmikus Krisztus-Nap lény a Földre jött és itt is maradt. Ezt a földi Krisztus-Nap lényt a földi ember értheti meg, szeretetből, ha a szabad akaratát ide szánja. Így a földi Krisztus-Nap akkor ragyog fel az ember szívében, amennyiben a tudatába emeli, ha meg is ismeri az ember és emberiség teremtését, a megmentésére szolgáló nagy áldozatot és ezt saját cselekvéssel meg is erősíti a szívébe fogadott Golgotai Misztérium hajtóerejéből. Ekkor nem csupán szubsztanciálisan van jelen a szeretet ereje a Földön, hanem az emberi tudat és a szabad szeretet kézben tartott ereje kezdi el vezetni a Földről, hála Krisztus jelenlétének és odaadásának, a Föld Nappá válását, amiről a Jelenések Könyve is tudósít. Ha tehát 72 év alatt a Nap egy fokkal odébb kerül a csillagokhoz képest, akkor a Föld-Nap is mintegy 72 év után más csillagok ragyogását sem vakítja már el – ha szabad ezt a képet a Rudolf Steiner szívében tudatosan megélt Krisztus-Napra alkalmazni. Így igazat mondunk, ha azt mondjuk, hogy ez már elkezdődött a XXI.

168


században, és más emberi lények is hozzájárulhatnak, új módon az Új Misztériumok működéséhez, fejlődéséhez. A fentebb elmondottakat a fonák oldalról is megfogalmazhatjuk, és ugyanazt érhetjük meg: Ha mindig Rudolf Steiner szavait idézzük, akkor egészen biztosan eljutunk egyszer oda, hogy epigonjává váltunk. Ez a nagy krisztusi példa, mint minta, a társadalomtörténetben és a kereszténység történetében az antikrisztusi magatartás igazolásához vezetett már elég sokszor. Hiszen azért forgatják ki sokan a krisztusi igéket, mert a benne rejlő isteni erőket éppen a Gonosz kezébe kívánják kijátszani. Erre csodálatosan szép és megejtő leírást ad Vlagyimir Szolovjov orosz filozófus, aki bizonyos területeken még Hegelen is túl mutat, amikor az Antikrisztus történetében (legendájában) egy nagy világméretű szociális ikont ábrázol és ennek középpontjában egy hamis tanítót, aki egy csaló és hazug epigon, Krisztus Jézus utánzója. A steineri hagyaték bizonyára az egyik legjelentősebb ébredést hozta el a történelemben, jelesül a XX. században, ez napjainkban is és tovább is él, mégsem hanyagolhatjuk el azt a természetesen adódó szempontot sem, amit maga Rudolf Steiner mondott el. Az ő művéből, mintegy ezer év múlva csupán A szabadság filozófiája marad fenn a külső kultúrában. Mindezt a spirituális ökönómia törvényének fényében nem is csodálhatjuk, erről a törvényről és a jelentős rózsakeresztes titkokról, Skythianos, Zarathustra és Buddha isnpirációiról szóló Buddhától Krisztushoz c. budapesti előadásában, 1909. május 31-én szólt. Az Éteri Krisztus segítői azok lesznek, akik már nem csupán a jézusi éteri kópia, és asztrális kópia alapján beszélnek, mint Árpádházi Szent Erzsébet, Assisi Szent Ferenc, Aquinói Szent Tamás és mások, hanem a jézusi Én-kópiát öltik magukra. Ez a Golgotai Misztérium egyenes következménye és így tehát mintegy 2000 év telt el, amíg az Éteri Krisztus Misztériumainak megérlelődése be nem teljesedett és emberi segítőkre nem talált, azok által, akik a Golgotai Misztérium Én-kópiáját magukra öltve erre kandidáltak. Mi nyugodt szívvel tekinthetjük ilyen embernek Rudolf Steinert. Ez az Én-kópia pedig a Krisztus-Jézus lényét megértő magasabb és valódi Én-tudat: ez maga az Alapkő lénye. Epigonizálás lenne, egy torzműködés, ha a korábban idézett ötágú csillagot akár ezer évig is fenn akarnánk tartani. Ekkor az Új Misztériumok vezető testületeiben, pontosabban az elöljáró szociális

169


formában a középen nem a Rudolf Steiner szívében ragyogó Nap melengetne minket, hanem egy csaló, hazug epigoné, akit a következő öt emberi torzszülemény segítene világkábító munkájában: 1. aki mindenkinél mindig mindent jobban tud – a Jánosevangéliumban ennek prototípusai a farizeusok, 2. aki bárhol elárulja az új krisztusi misztériumok működését – a János-evangéliumban Júdás prototípusa, 3. aki érzelmileg olyan ingatag, hogy sosem tart ki, és elfordítja belső lényét a kozmikus Naptól a megismerési úton – a János-evangéliumban Péter prototípusa, 4. aki olyan intoleráns, hogy mindig tagadja az új misztériumokat – a János-evangéliumban a szadduceusok, 5. aki olyan elfogult, hogy csakis saját magával szemben ismeri az elfogulatlanságot – János harmadik levelében a diotrefeszek. Ilyen felosztásban Vladimir Szolovjov Antikrisztus legendájában a hamis világtanító egy nagy csaló és hazug emberölő egy csodás képessségeket felmutató Epigon lesz, akiben tehát nem az emberszíveket melengető szívcsakra működik, hanem a Hazugság maga forgat ki mindent, miközben megtévesztésének eszközéül a mai farizeusokat, a jobban tudókat, a mai júdásokat, árulókat, a mai ingatag pétereket, a belső arcukat a szükségtől elfordítókat, a mai szadduceusokat, a mindent letagadókat és a saját magukat elölre ülőnek beállító diotrefeszeket használja fel. Ezzé válna az alapító szociális forma, ha ezer évig is fenn kívánnánk tartani. Egy újabb nehezen kezelhető körülmény a következő ténynek a megértéséből adódik: Nem igazolható vissza a XXI. században Rudolf Steiner ismételt eljövetele, ennek várása nem reális – Rudolf Steiner soha sem jövendölte meg a maga reinkarnációját ugyanolyan nagy ezoterikus tanítóként. Ugyanúgy már nem jön el a nagy emberiségtanító, mint a XX. század eleji nyilvános steineri működés során. Éppen ezt a hamis elvárást használná ki a hamis világtanító, akiről Vladimir Szolovjov írt. Sokat méltatta őt Rudolf Steiner is. Erre az elvárásra jól alkalmazható az evangéliumok mondása: „Ahogy elvárjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, Ti tegyétek azt.” Azaz, ha mindig várnánk, hogy egy olyan minőségű ezoterikus tanító tanítana minket,

170


mint ez tényszerűen megtörtént a XX. század elején, akkor mi mit is teszünk? Vagyis ha újra várjuk a nagy keresztény beavatottat, akkor előbb nekünk kellene beavatottá válni és akkor jogos lenne ez az elvárás. A fenti három gondolatmenet és a mai élet megfigyelése is azt mondatja ki tehát, hogy az eredetileg a Karácsonyi Gyűlésen Rudolf Steiner által javasolt hat tagú vezetőségi testület (Vorstand), mint szociális forma idejét múlttá kezd válni, hiszen nem rángatható le örökösen a Rudolf Steiner szívében egykor melengető Nap, hiszen az igazi Nap már 2000 éve itt van a Földön és Rudolf Steiner halála után is itt ragyogott a Földön, de már nem az ő éteri szívéből beszélt azokhoz, akik sokszor jobban tudtak mindent, sokszor elfordították arcukat, sokszor letagadták a nyilvánvaló dolgokat is, sokszor árulták el és sokszor ültek előbbre mint Ő. A nagy keresztény beavatott és közeli munkatársainak minőségét jól mutatja ez: őt Doktornak szólították és néha el se gondolkodtak azon, mit is mondott. Vagy irigykedtek Dr. Ita Wegmanra, akivel hihetetlenül szívélyesen közeli szellemi szeretet-kapcsolat alakult ki. Igen érzékeny mutatója ennek az emberi társ-viszonynak, a Mester, a Doktor és az Atya megnevezés emberre alkalmazásának tilalmát kimondó evangélium, amit egyre inkább és inkább kell az Antroposzófia lény táplálására szinte újból felfedezni. Ha hat tagú a Vezetőség, akkor sincs a középen már Rudolf Steiner. Ezért az ötágú csillag szoros struktúrája egy kívülálló hetedik tag által formálódik olyan körbeölelő gesztust megvalósító hét tagú körré, ami az alapvető rózsakeresztes imaginációban van jelen: egy kereszt és a kereszt két vonalának metszéspontjában egy hétszeresen jelenlévő rózsa. A hét tagú vezetőségi testületi forma a következőképp érthető meg az ötödik kultúrkorszakból a hatodik kultúrkorszakba történő átmenet irányában végzett új misztériumélet alapján. Az ötödik korszak az antiszociális tendenciát fejleszti ki a tudati lélek kifejlődésével. Ezt a hatodik korszakban a manasz-kultúra váltja fel, a tudati lélekben a magasabb én ereje változtatja át szociálisan együttműködővé az antiszociálisan működő tudati lelkeket. A magasabb én ereje egyesíti majd a földi én-lényeket egy nagy testvéri emberiségközösségben. Ennek az ötödik korszakból a hatodik korszakba történő emberiség

171


szintű átmenetnek egyik ősképe az, ami a Karácsonyi Gyűlésen történt: az Új Misztériumok ezoterikus vezetőségébe egy súlyosan beteg embert fogadtak be egy világszintű társas összejövetelen, nyilvános működésben. A hetedik vezetőségi tag nyitotta meg a fent ecsetelt öttagú kör (ötágú csillag, közepén a Doktor) antikrisztusi zárványosodását az új együttműködés számára, hiszen Miss Maryon, majd Rudolf Steiner halálával már nem lehetett visszahozni az 5+1 struktúrát, Ita Wegman doktornő mindig is hangsúlyozta az élő kapcsolatát a földi világ és a szellemi világ küszöbét átlépő Rudolf Steinerrel. Az alapító vezetőség hatos és hetes szociális struktúrájának a küszöbét sorban hagyták el a fent említett vezetőségi tagok, miközben a földi és a szellemi világ közötti küszöb őreinek az innenső és a túli oldaláról a legváltozatosabb kép adódik. Ám a jövő titkait őrző Küszöb Nagy Őrének Élet Urává átalakult lénye (Éteri Krisztus-működés), a körbeölelő gesztus szerint mutatja a jövőt – az antiszociális működésből a szociális működés felé, ami a halálba vezető 5+1 struktúra zárványosodásából a kinyíló, befogadó, gyógyításra kész, körbeölelő hetedik tag kapcsolódása által valósul meg. Az öldökléstől lihegő Sault az ő damaszkuszi élménye még megvakította, miután azonban meggyógyult, az apostolok testülete befogadta, így az apostolok 12-essége is 11 lett Judás halálával, majd az új apostol választásával ismét 12 lett, de így már 13 lett az áruló Judással együtt, majd a Saulból Pállá lett befogadásával már 14 főre duzzadt az apostolok száma. Ha az áruló Júdást leszámítjuk, akkor is a befogadás, megnyílás és világra kinyíló körbeölelés gesztusát látjuk az őspünkösd apostoli kisközösségében. A prófétai léleknek a prófétai lelkek engednek, és ez vezet el az őspünkösdtől az ötödik kultúrkorszakon át (most éppen a XXI. században élünk, amikor az átmenetet kell a halálból az életre megtalálni) a hatodik kultrúrkorszakba, amikor az antiszociális erőket a szociális erők legyőzték és a Gonoszt is a Jó erejével legyőzik. A jövő megismerése a Küszöb Nagy Őrének szavai szerint az életre igent mondásból adódik: a halálból is az életre lehet jutni. Ezt a jelen fejtegetések elején idézett megismerési könyv még úgy taglalja a „Küszön Nagy Őre – Élet és halál” c. utolsó fejezetben: „Két világ, a

172


múlt és a jövő világa tárul fel tekintete előtt….A halál ugyanis nem más, mint annak a kifejeződése, hogy az egykori szellemi világ elérkezett fejlődésének arra a pontjára, honnan önmaga már nem tudott tovább jutni. Ha az élet nem kapott volna egy új ösztönzést, szükségképpen egyetemes halál következett volna be és így az új életből az egyetemes halál ellen vívott harc lett. Egy új világ csírái keltek ki a haldokló és megdermedő világ romjaiból. Ezért van élet és halál a világban és a kettő lassankint egymásba fonódik…” A Küszöb Nagy Őre a jövőből felénk érkező szellemi világot elválasztó fátylakat őrzi, a küszöb kis őre a múlt titkait őrzi. A jövőből érkező szellemi világ az Életre ösztönöz, míg a múlt túlhangsúlyozása a Halált nyújtja. A Karácsonyi Gyűlés során a korábbi megismerési úttal teljes harmóniában, mintegy a szabadság (megismerésből cselekvő ember) alaphangjának oktávjaként szólal meg a szeretet fordított megismerési útja (az együtt cselekvésből megismerő ember, a társas lény), mint a jövőt megnyilatkoztató, Életet mutató szabad szociális működés-formálás, a szabad és szeretetből fakadó szociális ikon pünkösdi szociális ősképének modern, a spirituális ökonómia szerinti megsokszorozódása. Az őspünkösd új hajtása az emberiség történetében, mint az egész világ pünkösdjeként működő megismerése a szellemi világnak és kiegészítő megismerése a Másik embernek, az ember társas mivoltának. Az én-t ösztönző és megerősítő, én-fejlődést segítő filozófiai megismerési út, mint az alapvető rózsakeresztes inspiráció a XX. századi antropozófiában a halál elől az életre menekítő erő van jelen. Azok azonban, akik a halálba vezető úton vannak, amint ezt Miss Maryon röviden idézett ezoterikus vezetőségi taggá avatása mutatja, az új rózsakeresztes inspirációban a halálból választhatják az életet. A rózsakeresztes impulzus száz év utáni módosulása az élet és halál egymáshoz viszonyításában érthető meg: már nem a halál elől menekít a szellem, hanem a halál tényleges mezsgyéjéből emel ki. Az ilyen emberek győzik le ma is a halálos és gyógyíthatatlannak tartott betegségeket, fogyatékosságokat. Ezért a hetedik ezoterikus vezetőségi tag azt az új inspirációt és ennek inspirációs forrását nyithatja meg a XXI. században, amikor is a halálból segít az életre a szeretet tetteire ösztönző éterikus hatás, aminek forrása az Élet Urának XX. századtól történt megjelenése, a Rudolf Steiner által Éteri Krisztus-működésnek nevezett megújulás. Ez az új életre ható működés van jelen a jövőt megnyilatkoztató Küszöb Nagy

173


Őrének megújult szavaiban: „ne csupán a halált kerüld ki, miközben az életet választod, hanem tegyél jót is az énbennem meglátott szeretően és szelíden sugárzó gyógyító erőmmel a másik embert felfedezve, mint saját magad folytatását. Ezt az erőt az evangéliumok értő olvasása által és a természetben is megtalálod, ha a természetben mindig az élőt keresed. Tedd a jót, ha kicsiben is, mert ezáltal még az élet és halál mezsgyéjéről is az életre, azaz a jövőhöz juthatsz el. Ne feledd, ha már a halálból kijöttél és az életre jutottál, mindig két út lesz előtted, vagy az életet, vagy a halált választod. Az életet az igen szó és az önzetlen segítés, míg a halált a nem szó és az életet dermesztő utánzás, a kegyesség látszata, de annak erejének megtagadása mutatja.” Miss Maryon lényét a Karácsonyi Gyűlés idején, a múlt században elfogadták, benne a megbékélés elevenen élt, vele mások sem voltak békétlenek, még súlyosan betegen is elfogadta a Karácsonyi Gyűlés legfőbb testülete az újonnan létesítendő és létesített Szabad Szellemtudományi Főiskola vezető kollégiumának tagjául. Az első Goetheanum tűzkatasztrófájában nem esett áldozatul a Miss Maryon és Rudolf Steiner által faragott Emberiség reprezentáns szobor. Rudolf Steiner is megbékélten lépte át a földi világ küszöbét. Rudolf Steiner szívét nem csupán a fájdalom tőre járta át - SzófiaMária átélése nyomán - hanem az Élet Urának életteli működésével szembeszegülő és akadályokat képező stigmákat is magában hordozta: az élete végi szakaszban a szociális és szívbéli megértés fentebb leírt vérző stigmákat is magába fogadta, de nem látható fizikai szinten, hanem a mindent jobban tudás, a tagadás, az árulás, a belső arcot tőle elfordító és őt a képletesen külső székre ültető magatartás, az elsők között is elöl ülők, valamint az epigonok által, akik még azt is készen álltak utánozni, ha kicsit sántított volna, mert véletlenül egy kis kavics került a cipőjébe. Ez az ötös éteri stigmatizáltság egy ötágú csillag képét mutatja, a két kéz, a két láb, a szemek területével és középen a szívvel, mint az összefoglaló hatodik centrum. Miss Maryon a szelíd és békés lényével hozta a szociális gyógyító erőt, az oldó, ellentéteket feloldó szociális terápiás impulzust az antropozófiába, a mozgalomba és a társaságba egyaránt. Ez a sorsával megbékélt hetedik tag hozta az erőt, amivel az új inspirációkat, mint a Nap mellett már szeretetet sugárzó új merkúri csillag erőket, mint az Antroposzófiát gyógyító erőket

174


találhatjuk meg a XXI. században a sorsunk múltbéli csúnyaságaival megbékülő impulzusban, ami a jövőből érkezik és nem a múlt halálerőit erősítené fel. Így valóra válhat az antropozófiában a megbékélési impulzusok közösségi megsokszorozódása a Miss Maryon által hozott új minőséggel, a hatos melletti hetedik minőséget befogadó és életre gyógyító, fogyatékosságot és külső akadályokat a szív erejével legyőző új inspirációval, ami a halálból is az életre gyógyít, ha a jót tesszük a XXI. században. 2007. december 26.

175


SERESS ATTILA TIZENHÁROM SZENT ÉJSZAKA BUDAPESTEN 1. Az újraszabályozó Karácsonyi Gyűlés titkai A következő fejtegetések a 2007. december 24-től 2008. január 6-ig tartó 13 szent éjszaka egy-egy meditációs gyakorlatának eredményeiből adnak közre egyet s mást. Mindenekelőtt a 2007-es karácsony jelentőségéről kell szólni. Rudolf Steiner és barátai 1922. szilveszter éjszakáján szembesültek az első Goetheanum felgyújtásával és a belső lelki fájdalommal – ez a páratlan építészeti alkotás pillanatokon belül égett le. Az égés által keletkezett elemi katasztrófa-lények mind a szociális kapcsolatokban, mind a szellemi világokban hatva ma is megtalálhatóak, amikor a szellemtudomány tanítványai vitatkoznak, és dramaturgiailag újraélik az 1922. szilveszterének tűzkatasztrófáját. Egyfajta spirituális társas égési folyamat ez, amit az összefüggések nélkül nem is lehet elviselni, elfogadni. Rudolf Steiner egy év alatt oda jutott el, amit a Karácsonyi Gyűlés és az Alapkőletétel jelent, egy év alatt szociális gyógyítási tevékenysége által egyéneket, csoportokat, országos társaságokat (ma egyesületeknek is mondhatnánk) és globális társaságokat hívott össze a képviselőik útján, Keletről, Északról, Délről és Nyugatról, hogy a XX. század elején működő Michael korszellem iránti tiszteletet ápoló spirituális áramlatokat és az őket hordozó és képviselő szerveket és szervezeteket egybefoglalja. Ez történt meg 1923. december 24-től 1924 január 1-ig Dornachban (Svájc) az ún. Karácsonyi Gyűlésen, ahol az Alapkő letétel által maga az Antropozófia spirituális lénye egy magasabb működésre jutott. Azóta telt eltelt 84 év. Plátói világévben számolva 25920 földi évet kell alapul vennünk a makrokozmosz és a mikrokozmosz megfelelőségének törvénye szerint. Így tehát egy kozmikus (világ-) év 25920 földi évnek, egy kozmikus

176


hónap 25920 : 12 = 2160 földi évnek, egy kozmikus nap 2160 : 30 = 72 földi évnek felel meg. Ha a Földről kémleljük a csillagos eget, éppen 72 év telik el, míg mind a Nap és mind a csillag a Nap mögött egyszerre lesz látható, mert egy fokot mozdult el egymáshoz képest a Nap és az a csillag, amelyet 72 évvel korábban a Nap vakító fénye miatt nem lehetett látni, mert a Nap akkor még eltakarta a mögötte lévő csillagot. Mit is jelentsen ez? Talán más időt kell számolni a Földön? A Napon? És a csillagokon? Mihez is rögzítsük az idő számítását? Ha a Földhöz rögzítjük és a Nap mozgását vesszük alapul, akkor más lesz az idő ritmusa, mint ha a Földről a csillagokhoz viszonyítjuk az idő múlását. Mi ennek a rejtélynek a megoldása? A kozmikus-emberi idő az idők fordulóján (Golgotai Misztérium) és a XX. századi Új Misztériumok megalapításával (Karácsonyi Gyűlés) új, krisztusi impulzust kapott. A jövő és a múlt találkozott a Golgotai Misztériumban, az erő és bölcsesség régi misztériumait újította meg a magasztos Naplény, aki nekünk, embereknek elhozta a jövőnket, a szeretet és szabadság princípiumát, a Krisztus-impulzust pedig egy emberi közösség fogadta be, majd a XX. században a Krisztus megértését (a Krisztus megértés lehetőségét) hozta el az Antropozófia, valamint a Karácsonyi Gyűlésen megalapított Világtársaság (Általános Antropozófiai Társaság). A mikrokozmosz és a makrokozmosz között jött létre 1923/24 karácsonyán Dornachban (Svájc) az ott egybegyűlt emberek tudati életében, ami nem volt azelőtt: a mezokozmosz. A Földről nézve a kozmikus létben egy kozmikus (világ-) nap telt el, míg 1923/24-től 1995/96. karácsonyáig 72 földi év telt el. Innen számítva telt el 12 földi év, míg 2007/2008. karácsonyáig nem jutunk el. Ez összesen 84 év, 12 x 7 év. Egy emberi életút-ritmus telik el 7 év alatt. Rudolf Steiner működését is ilyen 7 éves ritmusokkal lehet 1902-től 1923/24-ig tagolni: 1902-től lehet számolni az ő nyilvános antropozófiai működésével, ami a Teozófiai Társaságban 1909-ig tartott harmonikusan, az 1909-es, ún. Budapesti Kongresszusig, innen megint egy hét éves ciklus, amit még egy ilyen ciklus követett az 1923/24-es Karácsonyi Gyűlésig. Ez a világtalálkozó létrehozta a mezokozmoszt, egy új tudati minőséget, egy tudati-közösségi idő fordulóját.

177


Ez a Karácsonyi Gyűlés impulzus azonban fokozatosan áthatotta az érintett személyiségek életvitelét: szociálisan megsokszorozódott. Ha egy érintett személyiség életútjának 7 éves ritmusával számolunk, akkor 13 ilyen spirituális hatást kell alapul venni, 13 impulzust a szellemi világokból. Miért? Ezt úgy képzelhetjük el egy hatalmas imagináció által, hogy azt mondjuk, volt egy „régi” antropozófia és az idők fordulóján létrejött egy „új” antropozófia, a Karácsonyi Gyűlésen magasabb tudatra ébredt antropozófia által. A régi és az új egymáshoz illeszkedő viszonyát a karácsony és a vízkereszt közötti 13 szent éjszakának a köztes spirituális terével közelíthetjük meg, amikor is 13 impulzus érkezik le a Földre. Ebből 12 impulzust kell számolni és egy magasabb szintre vivő impulzust, így lesz 13 impulzus. A régiből az újat teremtő képesség valójában a semmiből teremtő képesség, ezt a semmiből újat teremtő szituációt találhatjuk meg az év körforgásában karácsonytól vízkeresztig. Így 13 spirituális hatással lehet számolni a régi és az új antropozófia történetében, ahogy Rudolf Steiner élettörténetében is 1923/24. újat hozott. Másként: addig hat 12szeresen a Karácsonyi Gyűlés, amíg a Földön eléggé meg nem erősödik, hogy a makrokozmikus magasságokból 12-szeres út után a földi tudati közösséggel egyesülve újat alkosson, egy újraszabályozó Karácsonyi Gyűlést. Ez a 13 impulzus azonban úgy hat, hogy ez mindig a Karácsonyi Gyűlés élő impulzusa, amit azok fogadtak be, kik megértették, mi is történt, amikor az egybegyűltek a karmikus működést változtatták meg az Új Misztériumok közösségi megalapításával. Ami 1922. szilvesztere és 1923/24 karácsonya között történt: ez a nagy beavatott életútjából 1 év. Ez a követő tanítványok közösségi életében 70-80-100 év (72 év, 84 év, 13x7 év). A spirituális ökonómia törvénye szerint a nagy beavatott életútja Krisztus életútjának másolata kicsiben, nekünk ez is óriási életút. Mi a nagy beavatott életútját 70-80-100 év alatt kapjuk vissza. Amit Rudolf Steiner fizikai, éter- és asztráltestéből odaáldozott, valamint én-jéből adott oda, azt még kiegészítette az ő magasra fejlett manasza, buddhija és atma lénye, mivel ezeket a Szellemtudományi Főiskolának áldozta oda. Ezért nem végrendelkezett ő semmiről, mert már semmije sem maradt, mindenét odaadta. De ahogy Krisztus Jézus fizikai, éter- és asztrálteste és énhordozója is mint a mag megsokszorozódik, úgy ez az ő tanítványaival is megtörténhet. Ezek a steineri odaáldozott szubsztanciák az

178


antropozófiai társaság és társaságok kezébe kerültek: újra össze kell hozni az antropozófusokat egy Új Karácsonyi Gyűléshez. A Karácsonyi Gyűlés akkor és ott is jelen van, amikor és ahol emberek ezt az újat hozó impulzust meg is értik és így találkoznak, egymás karmájából egy kicsi részt átvéve. Ez azonban csak fokozatosan történhet meg az emberi szívekben, csak fokozatosan helyezték el az emberek a szívükbe ezt a Karácsonyi Gyűlés impulzust. Egy ember életútja megváltozik, ha a szívébe fogadta: ekkor ez az új szív-impulzus ezoterikusan kezd el hatni a karmára és az emberi szívben felébred az új antropozófia: az Alapkőben magasabb tudatra ébredt Antropozófia újat hoz az emberi életben. Így a még régi antropozófiát gyakorlók közül lehetőség volt az ezredfordulóig a Karácsonyi Gyűlés impulzust felvenni. Az emberi életút 7 éves ritmusban vesz fel újat mezokozmikusan a régi és az új közötti tizenhármas tagoltságú szellemi tér a mikrokozmikus időben számolva 84 év és még 7 év. Ez a Karácsonyi Gyűlés impulzus sokszorozódik meg a mezokozmoszban, ezért egyrészt az emberi 7 éves életút-ciklusokkal kell számolni, másrészt az újnak a 13-szoros behatásával. Ebből a 13 impulzusból az utolsó emel magasabb szintre. Így 1923/24-től 12 x 7 évet számolva jutunk el 2007/2008-hoz. Az új antropozófiai impulzus pedig a szabadság-impulzushoz társult szeretet-impulzus, új szociális élet -, de már a XX. századi nagy beavatott halála után nem egyéni kultuszvezetéssel, hanem a közösségi szellemi életben kialakítható szabadság- és szeretet-impulzusok, az arisztokratizmus és demokratizmus, a platonikusok és arisztoteliánusok egyesülése útján Steiner nélkül. Mi lehet ez az új szociális impulzus? Ez maga az aktív megbékélés, az eltérő történetű emberek találkozásában egymás méltánylása, a másik ember másságának pozitív értékelése, az, hogy felébredhetünk a felebarátaink eltérő jellemében és annak titkait tisztelhetjük. Mikor jelenhet meg a Földön egy új közösségi impulzus? Mintegy 70-80-100 évet kell számolni, míg egy új minőség meg nem jelenhet. Ez pedig a XXI. század elején a szeretet és szabadság együttes útja, az aktív közösségi megbékélés budapesti impulzusa. Az első Goetheanum égésekor keletkezett katasztrófa-lények szociális kapcsolatokban éltek tovább, de nem maradnak meg az idők

179


végtelenségéig. Azok váltották meg ezeket a szociálisan ható katasztrófa- lényeket, azok tüntették el a nagy tragédiát, a tűzkatasztrófa traumás továbbhatásait, akik a szívükbe fogadták a tűzkatasztrófa után egy évvel közösségileg megalapított szeretet Alapkövet és szeretet Karácsonyi Gyűlést. Egy új időszámítást kell alapul venni, ha az égi időszámításról a földi időszámításra akarunk áttérni, a krisztusi idő ritmusával történő együttélés céljából. A platonikus örök idő-ideákban élést fel kell, hogy váltsa a földi emberi közösségben felragyogó Nap-tudat földi nap-idő számítása, mert az idő Nap-lénye a Földön van velünk. Ennek a Golgotai Misztériumnak a megértése az emberi tudatban a spirituális gondolatok és imaginációk által, valamint egy szeretet-tudat által a XX. században lehetségessé vált az Antropozófia révén. A Nap lénye és a kozmosz örök idő-ideája az emberi tudatban a Földön él tovább, bennünk, Krisztust, a magasztos Naplényt megérteni kívánó tanítványokban. Amikor elegendő számú emberben gyullad fel a XX. században a Krisztus-megértés tudata, a Nap-tudat, akkor az idő is megváltozik. A kozmosz és a mikrokozmosz között a semmiből keletkező mezokozmosz új ritmust hoz az idő áramába, az örök kozmikus (világ-) idő-ritmus és a földi idő 25920 : 1 arányába a fenti 72/84+7 évritmust kell beépíteni, de már a Földről nézve. Mivel lehetne ezt még szemléletesebbé tenni? Beszélt-e erről Rudolf Steiner? Igen. Ezredvégi előretekintéseiben, a platonikus és az arisztoteliánus áramlatok egyesüléséről szólt. Ezt egy kulminációs pontnak nevezte. A fenti szemlélődések szerint ez a kulmináció 1995/96-tól 2007/2008-ig tartott és egy lezáró életút-ciklusban juthat el magasabb fokra a közösségi megbékélés. Ez a 72 év utáni új fényeket és az ezredfordulót is figyelembe vevő újraszabályozása az Új Misztériumoknak, aminek a lehetősége 2014/15 körül lezárul. Ekkor a Karácsonyi Gyűlés impulzusa eljuthat a tizenháromszoros sokszorozódáshoz, 13 mikrokozmikus életúthatást nyújtva. Rudolf Steiner az Ötödik Evangélium tárgyában tartott előadásai során hasonló, de nem mezokozmikus számtörvényekkel, hanem generációs öröklési számtörvényekkel mutatta be a Mátéevangéliumban olvasható 42 nemzetséget Ábrahámtól Jézusig. Ebben az

180


óhéber nép 3 x 14 generációjának titkait mutatta be a makrokozmosz tükrében. 2. Dr. Fitos Vilmos A kétféle gondolat bölcselete c. munkájában, amikor az 1904-es Philosophia és anthroposophia (Atheneum, 1904.2.198-214.) tanulmánya utáni életművét összefoglalta két emberiségáramlat összebékítésével foglalkozott. Fitos szerint az emberi gondolkodás történetében két eltérő működés figyelhető meg, a megismerő és az értékelő. „ Az értékelő és megismerő gondolkodásnak a megkülönböztetése helyett a kettőnek egybeolvasztását láthatjuk abban a mindenkori általános felfogásban is, amely igazságról beszél őszinteség helyett, a hazugsággal az igazságot állítja szembe. Holott a hazugságnak az őszinteség, az igazságnak pedig a tévedés az ellentéte. És az sem lehet kétséges, hogy az őszinteség és a hazugság erkölcsi, az igazság és a tévedés pedig logikai vonatkozású gondolati tartalmakat jelent. Az eddigiekben kitártam az értékelést és megismerést megkülönböztető ismeretelméleti álláspontom alaptételeit.” „Majdnem szállóige, hogy aki filozofál, az platonizál. Összetévesztik a filozófiát a világnézettel, a tudományt a tárgyával, az ethoszt az etikával, a művészetet az esztétikával, a jogszabályt a jogtudományi igazsággal. A kétféle gondolat bölcselete azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy aki platonizál, az egyáltalában nem filozofál, hanem az úgynevezett idealizmus világnézetét vallja és hirdeti. Platónt az idealisták mindig magukénak fogják tekinteni, még akkor is, ha a kétféle gondolat bölcselete alapján filozofálásukban őt éppúgy elhárítják maguktól, mint mindazokat, akik eddig a sokféle irányú értékelés alapján próbáltak megbírkózni a filozófiai problémákkal. (A kétféle gondolat bölcselete, Pannon Pantheon, 1993. Veszprém.) Fitos egy, az ember lényén alapuló filozófiát keresett, egy sajátos életutat futott be. Noha az anthroposophiát maga is kereste és kutatta és berlini tanulmányai idején (1902 és 1904. között járt Berlinben), dr. Mauer Imre, az 1904-es írásművének szerkesztője által is és hosszú életútja során is, bizonyára találkozhatott Rudolf Steiner tevékenységével, mégsem jutott el oda, hogy Rudolf Steiner követője, tanítványa legyen, önálló eredeti gondolkodó maradt. Fitos Vilmos kísérletet tett, hogy a ’kétféle

181


gondolat bölcselete’ útján egyesítse a platonikus és az arisztotelészi áramlatot és ezzel jelentős a magyar nyelvű kulturális hozzájárulása az ezredforduló és a mostani idők számára. 3. A Karácsonyi Gyűlés és a Pünkösdi Gyűlés összefüggései 1923/24-2007/09. A Karácsonyi Gyűlésen összejött emberek együttesen alkottak, teremtettek meg egy Szociális Lényt, nevezhetjük ezt Szociális Ikonnak is. Ebben a Szociális Ikonban embereket, angyalokat, szellemi és elemi lényeket találhatunk meg, az antropozófia és az Alapkő szellemi lényét is megtalálhatjuk benne. Az Alapkő és a Szociális Ikon egymásnak meg is felel, ahogy a makrokozmosz és a mikrokozmosz felel meg egymásnak. A Szociális Ikon 12 imaginatív alakját ma is megtalálhatjuk. Ma is élő lény a Karácsonyi Gyűlés Szociális Ikonja, sugárzóan tiszta gondolati fényben ragyog szelíden és alakzata, a szociális forma 12 szempontból, metszetből imaginálható, látható – a Karácsonyi Gyűlés a szeretet útját nyitotta meg az új misztériumokban. Az Alapkőben felébredt Antropozófia lénye az ember mikrokozmikus szellemét a makrokozmoszhoz vezetheti, a Karácsonyi Gyűlés a Másik Ember szellemi lényéhez elvezető utat nyitotta meg – és így a Szabadság (ezoterika) és a Szeretet (exoterika) elve és emberi működése össze lett kötve, egybe lett szerkesztve az Új Misztériumok megalapításában Dornachban (Svájc) 1923. december 24-től 1924. január 1-ig. A Szabadság és a Szeretet platóni ideája, elve és a Dr. Rudolf Steiner által adott Szellemtudomány arisztotelészi emberi-szellemi áramlata egyesült és ez a Karácsonyi Gyűlés a Szabadság filozófiája c. könyv melletti másik oszlopa lett az Új Misztériumoknak. Így áll két oszlop egymás mellett, a Szabadság filozófiája (az Én, a Ki vagyok én? Christian Rosenkreutz missziójához kapcsoltan) és a Szociális Ikon (a Másik Ember, Ki vagy te? Rudolf Steiner missziójához kapcsoltan), mint a szellemi körzetekben fellelhető oltárhoz emelkedő, mintegy ezer évig

182


érvényes iránymutató és erőt adó együttműködés Chistian Rosenkreutz és Rudolf Steiner szellemi Iker-missziójában. A makrokozmosz és a mikrokozmosz már nem felel meg teljesen egymásnak, létrejött a mezokozmosz, a Karácsonyi Gyűlés Világtársasága. Az ember hajnalaként kél fel a Földi-Nap közösség, az embertárs tudatban. A Szociális Ikonban egyes emberek, csoportok, országos társaságok és globális érdekű szociális formák, szervezetek és képviselőik vettek részt. Őket hívta össze Rudolf Steiner Dornachba (Svájc). A szociális gyógyítás – emberi társas kapcsolatok gyógyítása - van jelen, ahogy 1922. szilveszter éjének szociális káoszából a mintegy 80 karma előadáshoz jutottak el - Rudolf Steiner és az ő emberi társai közötti és egymás közti kapcsolataik megújulásában. Ez a 80 karma előadás a Karácsonyi Gyűlés egyik következményes sikere. Miss Maryon 7. vezetőségi taggá választása az ő távollétében és az ő Élet és Halál közötti állapotában, egy újabb látképet mutat, ahogy Rudolf Steiner és a Miss Maryon mögötti XX. századi rózsakeresztes körök a Karácsonyi Gyűlés Szociális Ikonjába rejtették az Antropozófiai Társaság és a Fogyatékosság kapcsolatát. Kaspar Hauser meggyilkolása ugyanis a további történeteiben egyfajta feltámadás révén Miss Maryon titkaihoz vezet el. Itt az antropozófia egyik lényeges IKER lényéről van szó. Ezért lehet és kell is hívni a 2009. évi pünkösdi gyűlésünkre (Centenáriumi Antropozófiai Találkozó 2009. Budapest) fogyatékkal élőket tanítóknak és új tanúknak. A Szociális Ikonban a vallás, a tudomány és a művészet egysége van jelen, mások is, Rudolf Steiner emberi társai is tartottak előadásokat, nem csupán Rudolf Steiner. Az időritmusok is imaginatív élőképet nyújtanak: ahogy a rendezvény földi nézőpontjából és a kozmikus nézőpontból a ritmusok az ezoterikus és az exoterikus világokat hozták közös harmóniába – ez váltja fel a makrokozmikus és a mikrokozmikus ritmusok egyezését, a makrokozmosz és a mikrokozmosz megfelelését, hiszen a Makrokozmosz fénytartalékai lemerülőben vannak már. A reggeli, délelőtti, délutáni, esti ritmusok, a rendezvény egymást követő napjainak ritmusai, valamint a Kali Yuga, az első és második Golgotai

183


Misztérium, az Új Misztériumok három szellemi világokbeli égi előkészítése, az 1879-es év jelentősége Michael korszellem működésében és az 1909-es megújult Krisztus (éteri) működésének egymáshoz viszonyított ritmusai élőek ma is, imaginálhatóak. Szófia új fényét látni Miss Maryonon és a XXI. században Élet és Halál közötti állapotból szellem által feltámasztott embereken. A személyes találkozók, csoportos és plénum összejövetelek mellett az alapszabályok megvitatása, referátumok, szabad hozzászólás van jelen a Szociális Ikonban, művészeti bemutatók, spontán és előre tervezett események. A Szociális Ikonban az Antropozófia lénye, Michael arché, Alapkőlénye (Grundstein Wesen), csoportos, országos és globális szociális működést inspiráló michaelita angyalok, arkangyalok, archék vannak jelen, olyan szabad együttműködés van a Szociális Ikonban, ami talán meglepő. Ezen túl néplelkek és nyelvgéniuszok is ott voltak. A találkozási folyamat szempontjából is megtalálható a szokásos emberi találkozási szintű logikai érvelés, egymás lényének imaginatív, inspiratív és intuitív megélése. Rudolf Steiner egy spirituális IKER (Szeráfok Hierarchiája hatás) működést indított el, ami az Égi Szófia lényének körén túlról történt Rudolf Steiner elhatározásából (szellem-ember elhatározás és szabad akarat). Egy nem-antropozófus közjegyzőt hívott el tanúnak. A Karácsonyi Gyűlésben együttműködés van antropozófus és nemantropozófus között (IKER működés). Ilyen IKER működés történt a súlyosan fogyatkozó szociális világhelyzetben, a távollétében megválasztott 7. vezetőségi tag, Miss Maryon révén is. A Karácsonyi Gyűlésen Keletről, Északról, Nyugatról, Délről jöttek össze emberek, szellemi lények, emberek és kozmikus lények csoportjai. Ma már Sergej Prokofjev az Alapkő (Grundstein) kutatása után egyre többet tesz, cselekszik a Karácsonyi Gyűlés lényéből. Még az elemi lények is bekérték magukat ebbe a Szociális Ikonba és ma is lehetséges ebből a forrásból újat meríteni. Az Antropozófiai Centenáriumi Találkozó 2009. Budapest közösségi kezdeményezése az 1909-es Budapesti Kongresszus impulzusainak megújítása útján vette figyelembe fenti metszeteket.

184


A Karácsonyi Gyűlés az 1922. szilveszteri tűzkatasztrófától eltelt egy éves szociális gyógyítási folyamat (a szeretet cselekedetei és a szeretet felnőtt-tanulási folyamata) végén egy szeretet-cselekedet volt Rudolf Steiner részéről, a szeretet világfájának egy gyümölcse a 2006. pünkösdi kötetem, A szeretet valósága értelmében. Meg is kóstolhatjuk ezt a gyümölcsöt. „A mai kor nem visel el semmiféle titokzatosságba burkolódzást. Éppen ebből adódik számunkra, mondhatnám, a megoldandó alapprobléma…”És el kell érnünk, el kell érnünk, hogy minden tettünket a szellemi világgal való összekapcsolódás érzése kísérje. Ez legyen éppen a különbség az antropozófiai társaság és bármely jelenleg fennálló más egyesület közt. A különbség az legyen, hogy az antropozófia ereje megadja annak lehetőségét, hogy a lehető legszélesebb nyilvánosságot a legigazabb, legbensőségesebb ezotériával kössük össze. Az ezotéria nem hiányozhat a jövőben a legkülsőségesebb cselekedeteinknél sem. Ezen a területen még tanulnunk kell egyet s mást az utóbbi tíz évből. Amit mondok, az a felelősségre is vonatkozik.” Dornach, 1923. december 26. délelőtt, Rudolf Steiner igazmondása a Karácsonyi Gyűlés jegyzőkönyve szerinti leírás után 84/85 évvel, 10 évvel a teozófiai társaságból történt elűzés (1913) és 14 évvel a Budapest Kongresszus után (1909). A fentieket összefoglalva és vázlatosan mutatva be újra: Az új antropozófia a Karácsonyi Gyűlés, az azóta eltelt 70-80-100 földi év és egy plátói kozmikus nap utáni szelíd szeretetsugárzó fény megvilágításában: KOS BIKA

Fiú Szent Szellem mint új közösségi inspirátor az Új Misztériumokban

185


IKREK Szeráfok, a Szeretet Szellemei RÁK Kerubok, a Harmónia Szellemei OROSZLÁN Trónok, az Akarat Szellemei -------------------------SZŰZ SZÓFIA MÉRLEG SZÓFIA SKORPIÓ SZÓFIA NYILAS SZÓFIA - Mezokozmosz az archai lényekkel együtt BAK SZÓFIA - Mezokozmosz az arkangyalokkal együtt VÍZÖNTŐ SZÓFIA - Mezokozmosz az angyalokkal együtt ------------------HALAK emberek hajnala Szófia gyermekei, az emberek társai Régi antropozófia (teozófus-antropozófus típusok) Tanúk Különleges törődési igényű embertársak 7. vezetőségi tag titka Összességében a szociális káoszból szociális gyógyítás. Előretekintésben a 2009-es pünkösdi gyűlésre: Iker hatás: Szeretet Szellemei- Szeráfok iniciatíva hordozók, Budapest Csoport (alapítás 2007.) révén – együttműködés Rák hatás: Harmónia Szellemei – Kerubok Drucker György révénegy spirál indul ki 1902-1909-1923/24-től, ami az ezredforduló (és 2001. év) idején spirálisan összeszűkül és a kulmináció pontjában egy új harmóniát, közösségi megbékélést és kézfogást vivő új ágban visz előre

186


Oroszlán hatás: Akarat Szellemei – Trónok Éliás Ádám révéna centenáriumi társaságon belüli mozgalomban, új tagi organizációban, a tagok új akaratát képviselve, „ezután másképp lesz”. A Zarathustra áramlatban fejhajtás: Göröntsér Márton révéna magyaraországi antropozófiai társaság szellemi vezetősége részéről az Szeretet-Harmónia-Akarat XXI. századi hatásainak és az új rózsakeresztes inspirációból történt működésnek a befogadása 2008. május 21/22-én (előkészítő világtalálkozó a budapesti Rudolf Steiner Házban a Felügyelő Bizottság hívására) és 2008. május 31-én a MAT éves rendes közgyűlésén. 4 Az Élet Ura 84 éven át A fejezet fő témájához érkezve egy vázlatos áttekintést nyújtok előszőr: 1. A szeretet antropozófiája, a szeretet értése 2. A szívből fakadó beszéd 3. Megbékélés, kézfogás 4. Körbeölelő szellemi iniciatívák 5. A kozmikusan nagykorúvá váló ember Földi-Nap kultusza 6. A szeretet-impulzus befogadása az antropozófiába 7. A mozgó egyensúlyú közösségi vezetés az Új Misztériumokban 8.A múlt legyőzése, az antropozófia fogyatékossági helyzetének legyőzése 9. Cél: egy új emberiségszubsztancia teremtése

187


10. A Nap-intelligencia körül bolygó planéta-intelligenciákkal történő együttműködés 11. Az evangéliumok és az antropozófia összekötése 12. Az antropozófusok cselekedeteinek megírása. E 12 témát és követelményt az Élet Urával történő együttélés foglalja egybe. Szolzsenyicin írt így, amikor a Gulagon, élet és halál közötti állapotában befogadta az új Nap-inspirációt, találkozott az Élet Urával: Úgy elvetélni, úgy eltékozolni A drága jó magot hogy tudtam s hova? Hisz Téged dicsértelek zsenge éveimben S szentegyházad volt lelkem otthona. A könyvek csillogó, hiú okossága Elkápráztatta agyamat, Hittem a világot megismerhetőnek S hogy az élet titka titok nem marad. Az ifjú vér buzogva áradt ereimben, S a világ szivárványszínekben tündökölt, S közben hangtalan, hogy rá föl se figyeltem, A hit oltára bennem romba dőlt. De ím, a lét s nemlét határán tévelyegve, Míg csöpp híján elnyelt a szörnyű torok, Ajkamon a hála csendes rebegése, Ha megtett utamra visszagondolok. Ma látom már: az értelem világa

188


Ömlik el minden zugán, szögletén, De nem gyarló eszemből, nem gyönge erőmből: Magasabb forrásból árad rá a fény. A helyes mértéket immár visszanyerve, Az élet vizével oltom szomjamat Hiszek, Világ Ura, hiszek újra Benned, Ki nem hagytál cserben, bár megtagadtalak. (Szente Imre fordítása) Alekszander Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport c. művében publikált igazmondásában, mantrájában, szent versében, az élet vize, a magasabb forrásból áradó fény és a léten átáramló értelem, valamint a jelentős sorscsapás utáni sors iránti szeretet és hála mutatják, hogy a mantrikus vers szerzője megbékélt a sorssal, az akarata felébredt, ahogy kapcsolatban maradt az Élet Urával életben maradt, akárcsak Kertész Imre az ő sorstalan életútjában is tevékennyé válva maradt életben. Hogy alkothatjuk meg az Éteri Krisztus imaginációját, amikor a szeretet-impulzust kötjük össze a szabadság filozófiájával? Rudolf Steiner korunk nagy pozitív titkáról szóló közléseiben a Karma Ura, az Éteri Krisztus és a megújult lelkiismeret témájában Saul/Szent Pál damaszkuszi élményének megújult ismétlődéséről beszélt 1909-től kezdődően és egybefoglalóan a Golgatai Misztérium jelentős, a Föld fizikai szintjéhez közeli élet-szférában bekövetkező eseményeként írja le azt, amiről ma már sokan és sokan tesznek egyéni módon tanúságtételt. Ezt nevezhetjük az Élet Urával történő találkozásnak, együttélésnek. A szellemtudományos ábrázolásokban Vlagyimir Szolovjov filozófiájának dinamikus szellemi világ-felfogását a jelenlegi ötödik kultúrkorszakba fokozatosan behatoló új szellemi világ révén mutatta be Rudolf Steiner az ún. Néplélek ciklusában. A teozófus örök körforgások elmélete és a nyugati ember statikus szellemi világfelfogása mellett kezd elterjedni az a fajta melegséggel áthatott szellem-emlékezés, szellemi meditáció és szellemi meglátás,

189


ami Maitre O. Aivanhov (Ivanov) Fraternité Blanche Universelle tagjainak körében, és Valadimir Szolovjov filozófiájában is megvan, valamint a Karácsonyi Gyűlés új szellemeként van jelen a modern nyugati szellemtudományban és sok-sok ma élő és alkotó, aktív ember életében. Ezt „chaleureuse”, meleg lelki hangulatként lehetne nevezni és ebben a lelki hangulati irányban kell a jövő útjára rátalálni. Ha a statikus szellemi világfelfogásban nincs új szellemi világ, hogy találunk rá mégis erre az új világra? -fizikai világ -asztrális világ -alsó devachán, szellemi világ -felső devachán, értelem világa -kegyelem, ősképek világa, boddhiszattvák szférája, buddhi sík -Nirvana. A jelenlegi ötödik kultúrkorszakba belépő és ható, jelenlévő Élet Ura az ősképek világának erőit viszi be a XX. századtól felébredő újfajta szellemi látóképességbe, így jön létre a mai kiszikkadó nyugati kultúrában az a fajta lelki frissesség, amit az élet és halál között élő, de onnan a szellem által az életre támasztott emberek árasztanak a sorssal történt megbékélésük, megbocsátásuk, áldozatkészségük, szeretetre ébredő tudatosságuk révén – és ez vezet a hatodik kutúrkorszakba az Élet Urának vezetésével, a mikrokozmoszból a mezokozmoszon át a makrokozmoszba, de már a szeretet és szabadság individuális megértése és közösségformálás útján. Az a fajta szellemtudomány és teozófia, ami nem érti meg a szeretet jelentőségét, végső soron a később kifejtendők értelmében az Élet Ura hat éteri sitgmáját képezve, értéktelen. Az a dinamikus szellemtudomány lesz egyre értékesebb, amiben ez a fajta szeretet-hő jelen van. Az Élet Urának 1909-től kezdődő működését Rudolf Steiner az 1909. május 31-i budapesti előadásában - Buddhától Krisztushoz címmel tartotta a teozófiai társaság rendezvényén - úgy ábrázolta, hogy a bölcsesség és a szeretet spirituális magasságáig emelkedő emberek

190


jutnak majd el ehhez az élményhez. Az Éteri Krisztus imaginációja után magától adódik az az út, amit nagyon röviden mutatok be még egyszer: Az Élet Ura a 12 szent éjszaka egybefoglalója, és az 1923/24 karácsonyától 2007/08 karácsonyáig tartó 12 x 7 évritmus őre a szellemi világok fenti dinamikus szemléletében. Az Élet Ura van jelen, amikor a halálos sebet kapó antropozófia és annak szociális világmozgalma életre támad a friss életerők hatására. Kos a Fiúban van jelen a szeretet antropozófiája. Erről írt Szent Pál a Szeretet Himnuszban. Szeretet hiányában hiába való minden titkos tudás, ma már lehetséges a szeretet megértése, a szeretet gondolata, a szeretet imaginációja és a szeretet szubsztanciája révén, ezekből, ebből a szeretet-értésből lehet korunk nagy titkát megérteni. Bika A szeretetből, a tiszta szívből fakadó beszédben van jelen az az emberi logoszból kiáradó szeretetszubsztancia, aminek a hitelét a sors iránti hála és szeretet adják meg. Buddha 8 ágú ösvényének megújítása sorolható ide, a szeretet kérdéseiben, amit a Ki vagy Te? tipusú vagy éppen a Mivel bántottalak meg, drága felebarátom? tipusú kérdéseink útján tehetünk fel ma, egy új kérdezési kultúra elterjedésének idején: 1 2 3 4 5 6 7 8

Tanulhatok Tőled? Miért vagy szép, igaz és jó? Ki nevet ma rám? Miről mondjak le érted? Beszélhetek-e a Te szeretet-nyelveden? Beszélhetünk-e virágul, virágnyelven? – Kopogtathatok? Ráértek egy kicsit? Zavarhatlak? Miben működjek Veled együtt? Kijössz velem a Napra? Megfoghatom a kezed?

191


Ikrek A megbékélés és az emberi testvériesség jele a kézfogás. Ennek lehetősége azonban csak azért adatott meg nekünk, embereknek itt a Földön, mivel az IKREK hatása lett belerejtve a kezeink csontfelépítésébe és az emberi csont-organizmus titka a szeretet tudata által tárulhat fel, ahogy Szent Pál is írt erről az első korinthusi levelében (emberi organizmus témája). Rák A kettős spirál képe mutatja azt a fajta körbeölelő szellemi gesztust, ami Ivanovnál, Szolovjovnál, Steinernél, Teréz Anyánál, Kertésznél is megvan és amihez az antropozófiai világtársaságnak is még el kell jutnia. Az a fajta kiűző, kizáró magatartás, amivel Rudolf Steinert kiűzték a teozófiai társaságból, megmaradt, mint gyilkos fullánk az 1909-es Budapesti Kongresszustól 1913-ig terjedően, ez a gyilkos ellenségeskedés az antropozófia 1902-től kezdődő, a Teozófiai Társaság kebelében fejlődő földi történetében tehát az oda-vissza hatások folytán elfelejthető, ha a kizárás, kiűzés és a belső antikrisztus szelleme, a diotrefeszek űzetnek el azzal, hogy lehetségessé válik az egyet nem értők, a másképp gondolkodók számára egy társaságon belüli mozgalom vitele, ha a kizárás intézményét megváltoztatjuk, ha a kettős spirál mozgását egy elfogadó, de magasabb szinten körbeölelő gesztussal hatni engedjük. Oroszlán A makrokozmikus Nap-lény a Golgotai Misztérium óta a Földön van velünk, Rudolf Steiner tanúságtétele szerint is, a Föld értelmét adta meg ez a Krisztus-Nap lény, akit meg is érthetünk. A Krisztus-Nap megértése és a Nap feltétel nélküli szeretetáradásának a karma törvénye szerinti megértése ébreszti fel itt a Földön a belső napot az emberi szívben. Ez az antropozófia missziója az egész világ pünkösdjének eljövetele előtti előkészítésében. Ez azt is jelenti, hogy a Földön kél magasabb fokra a Krisztus-Nap, a Földi életszférában 1909-től kezdődő működésében az emberi gondolat, az érzést átalakító emberi imagináció és az emberi kezek akaratát átható szeretet-szubsztancia által, a mi földi

192


emberi kapcsolatainkban, egy új, fordított tudati, és abból kiinduló cselekedetek útján, a Föld válik új Nappá, de az ember által, az ember közreműködésével. A mi kezeink hivatottak majd a FÖLD-NAP misztériumokat a hit, szeretet és a remény cselekedeteivel a mezokozmoszból a makrokozmosz felé emelni. Szűz A földi emberek körében élő bölcsesség felveheti a fenti hat körzetből áramló új szeretet-impulzust, ami nem más, mint a XXI. századi aktuális közösségi rózsakeresztes impulzus, az Élet Urával együttműködő, és emberiség-karmát hordozó Christian Rosenkreutz új, közösségi működésének hatása: az antropozófiai irgalmas szamaritánus impulzus. Mérleg Az a fajta mozgó egyensúly, amit a Mérleg hatásai engednek meg, megtalálható a kiscsoportos érdekérvényesítés új útjaiban, a közösségi szellemi munka hatékonyságában. Erről szólt Rudolf Steiner az 1924-es mezőgazdasági kurzusa idején, amikor a Kitejs-legenda értelmezése által magyarázta meg azt, hogy kicsi védett közösségek lesznek a jövőben. Ilyen védett kisközösségekben lehetséges a közösségi érdekvédelem, az egymástól tanuló aktivitás által, ami mozgó egyensúlyi állapotban vezet a célhoz. Ezt mutatják a bolygók mozgási pályáinak egyensúlyt teremtő vonalai. Skorpió-Sas Itt arról a Sas hatásról van szó, amivel a Skorpió sötétben okozott csípéseit le lehet győzni, még a fekete mágiás hatásokat is le lehet győzni, ha a hit, a szeretet és a remény erőiből formált tetteket tudjuk az Új Misztériumokban megtenni. Ha mégsem lehetséges a szívek harmóniája a fejek összekoccanása nélkül, akkor a Nevess és szeress! értelmében az antropozófiában a különleges törődési igényű embertársaink irányában indíthatunk el egy új antropozófiai szociális világmozgalmat, hogy saját fogyatékosságainkat le tudjuk győzni, a közösségi múltból fakadó kis őr rémisztő alakjától megzavarodott

193


antropozófusok is a vita helyett a centrumból elmozdulva a periférián találhatják meg a jövőt. Nyilas Az Új Misztériumokban egy új emberiség szubsztanciát kell létrehozni, erről beszélt Paul Mackay Budapesten, 2007. december 15én. Le lehet győzni a régi teozófus karmát, a mai szent teozófiát megtalált emberekkel együtt lehet működni, lehet új projekteket indítani szociális problémák megoldására, lehet világtalálkozókat létesíteni, így nyílt lehetőség a világvallások képviselőinek meghívása útján Dornachban egy vallási-spirituális világtalálkozóra néhány éve. A célt a Szabadság filozófiája értelmében a morális fantázia, morális imagináció és morális technika szerint mindig megtalálhatjuk, hogy életjavító tevékenységet tudjunk folytatni és így a világ is tisztelje az antropozófiát és a belőle fakadó tetteket és e tettek alanyait az antropozófusokat és az antropozófusok új, michaelita közösségeit. Cél lehet az antropozófiai közösségek éteri összekötése korunkban. Bak A fenti célt úgy érhetjük csak el, ha megértjük és újra tanulmányozzuk Rudolf Steiner közléseit a III. karma ciklusából. Így azokat a jelentős szavakat újra a szívünkbe fogadhatjuk, amik a következők: „Nos, fennáll egy bizonyos ellentét – amely mindig is fennállt amióta csak földfejlődés van – a planetáris intelligenciák és a Nap-intelligencia között. Az egyik oldalon ott van a Nap-intelligencia, a másik oldalon a planetáris intelligenciák. És mindig úgy volt, hogy a Nap-intelligencia főképpen Michael uralma alatt állt, ezzel szemben a többi planetáris intelligencia a többi Arkangyal uralma alatt. Tehát azt mondhatjuk: Nap-intelligencia

Planetáris intelligenciák

Michael

Merkúr Vénusz -

194

Rafael Anael


Mars Samael Jupiter Zachariel Hold Gabriel Szaturnusz Orifiel De sohasem lehetett azt mondani, hogy Michael csak a Napintelligenciát irányította. Az egész kozmikus intelligenciát irányította. Az egész kozmikus intelligencia a Nap-intelligenciára és a planetáris intelligenciákra differenciálódott. A kozmikus intelligenciát az Arkangyalok Hierarchiája közösen őrizte, de mindnyájuk felett megint csak Michael őrködött, úgy, hogy az egész kozmikus intelligenciát Michael őrizte. Természetesen minden ember régen is ember volt, amikor még Michael őrizte a kozmikus intelligenciát, és annak csak egy sugara jutott el az egyes emberekbe. Az ember a Földön mégiscsak embernek érezhette magát, nem csupán az általános kozmikus intelligencia részeként. Ez azonban a Napról származik, minden emberi intelligencia Michaeltől, a Napról származik. Csak amikor a VIII. IX. X. évszázad elérkezett, akkor történt, hogy a planetáris intelligenciák számításba vették azt a körülményt, hogy a Föld is megváltozott, a Nap is megváltozott. Igen, ami kívül történik, amit az asztronómusok leírnak, az csak a dolgok külső oldala. Tudjuk, hogy mintegy 11 évenként ismétlődnek a napfolt-periódusok. A Nap úgy süt a Földre, hogy bizonyos helyek sötétek, bizonyos helyek foltosak. A nagyon régi időkben a Nap, mint egyenletes korong ragyogott. Nem voltak rajta napfoltok. És évezredek múlva, lényegesen több foltja lesz a Napnak, mint ma – egyre foltosabb lesz. Ez külső megnyilatkozása annak, hogy a michaeli erő, az intelligencia kozmikus ereje egyre inkább alábbhagy. A napfoltok sokasodása a kozmikus fejlődés folyamán mutatja a Nap pusztulását. A Nap erőtlenebbé válása a kozmoszban egyre inkább megmutatkozik. A napfoltok elég nagyszámú fellépése következtében a többi planetáris intelligencia rájött, hogy többé már nem akarja a Nap uralmát. Elhatározták, nem hagyják, hogy a Föld a Naptól függjön, hanem közvetlenül az egész kozmosztól. Ez volt az Arkangyalok planetáris tanácskozásának végzése. A planetáris intelligenciának ez az

195


emancipációja a Nap-intelligenciától főleg Orifiel vezetésével történik. Az eddig összetartozó világhatalmak teljes szétválása volt ez. Michael Nap-intelligenciája és a planetáris intelligenciák lassanként kozmikus oppozícióba kerültek.” A hosszú idézet után új dimenziók nyílhatnak meg a szellemtudományos szeretet-impulzus értésében. Hiszen mi újra egyesíthetjük Michael társaságát Rafael, Anael, Samael, Zachariel, Gabriel, és Orifiel társaságaival. Ennek belső jelentősége tehát a FÖLDI-NAP tudati ereje által a szeretet gondolata, a szeretet imaginációja és a szeretet szubsztanciájának szívben őrzése és felhasználása által a beszédünkben és tetteinkben olyan kezdeményezéseket tenni, amellyel itt a Földön a Krisztus-Nap karmikus megértése által a Gonoszt legyőzhetjük, a kezdeményezések életjavító erejét a földi Sárkány legyőzésével sikerre vihetjük, és a Michael kardja által nyújtott szereteterővel szabadságból vihetjük el más társaságok és más bolygó-intelligenciák által tartott és őrzött világtársaságokhoz Michael akaratából a szeretet tetteit. Ezek a Naphős-tettek a Szeress és nevess! értelmében a vakok világszövetségei, a siketek világszövetségei, a mozgási sérültek világtársaságai, az értelmi sérültek világtársaságai, az autista embertársak világtársaságai és az antropozófiától egyelőre emancipálódott egyéb okkultisták és ezoterikusok köreibe vihetik a Nap Himnuszát, ahogy Csongrádi Kata is énekli ezt a karmikus megértése és a Nap inspirációja által. Így a michaeliták Nap-hősökké lehetnek - a karma megértése segíthet, hogy szerte a világon összeköthetjük Michael gondolatokban lángoló szeretet-erejével az égi körzetekben Micheltől elszakadt szubsztanciákat. A föld alá sújtott létet megmenthetjük egy új morális emberiség-szubsztancia gyakorlati cselekedetei útján. Michael akarata ugyanis az, hogy megszűnjék a címkézés, amiből lettek - „a vakok” körei, - „az értelmi fogyatékosok” körei - „a mentális sérültek” körei - „az autisták”

196


- „a siketek” körei - „a mozgássérültek” körei és a michaeliták az embertársakat befogadják társadalmi kapcsolataikba. Erre mutat Michael az ő szellemi gesztusnyelvén. A társadalmi piramis, a jéghegy csúcsa alulról is megközelíthető, ha egyre több michaelita jut el a döntésre és egészen egyszerűen elkezdi a jót tenni, aminek nincs karmikus oka, csak célja. A társadalmi piramist a mélység erőiből a szeráfok, kerubok és trónok segítségével tudjuk áthatni. Vízöntő Az evangéliumok és az antropozófia valójában ikertestvérek, mert nincs olyan antropozófia, ami jobb és több lenne, mint az evangéliumok és nincs olyan evangélium, aminek az értése ellentmondana az antropzófiának. Sőt, sokkal több is igaz. Ma már, a XXI. században össze is kell kötni ezt a két lénycsoportot. Az evangéliumok az angyalok világából adnak hírt (eu-angelion) és az antropozófia az angyalok hierarchiája által őrzött magasabb én, a manasz szubsztancia felé vezet az ötödik kulturkorszakból a hatodik irányában történő átmenet kulminációs pontján át. Mit értett Rudolf Steiner az ezredforduló kulminációs pontján? Ezt úgy is megérthetjük, ha arra gondolunk, hogy egy kultúrkorszak 2160 évig tart átlagosan és a jelenlegi ötödik kulturkorszakból 1413 óta eltelt közel hatszáz év, vagyis mintegy az egyharmad/kétharmad metszetében vagyunk, és most kell befogadni a hatodik korszakból jövő impulzusokat. A hatodik korszak a földhez legközelebbi szellemi világokban meg is található, hiszen a világ vezetésének törvényei, a spirituális ökonómia törvényei szerint, ami már előkészült a jövő számára, hogy a Földre jöjjön, azt a szellemi világokból eresztik alá. Halak A fentiek után nem meglepő talán, hogy ide kell sorolni az antropozófusok cselekedeteit. Ha valaki nem-antropozófusként találkozik egy antropozófus személlyel, vagy valamelyik antropozófiai társaság, egyesület, vagy alapítvány képviselőjével, a tagokkal, akkor

197


mit is gondolhat magában? Mire jó ez? Kik is ezek az emberek? Igen, ez jogos kérdés, miért is tiszteljenek minket, antropozófusokat a nemantropozófusok? Milyen apostol is volt annak idején Rudolf Steiner, aki a pünkösdi hatodik beavatási tudatról beszélt az egész világ pünkösdjéről szólva? Igen, fontos lehet, hogy magyar nyelven is hozzáférhetővé váljon, mit is tett élete során Nagy Mária (1894-1982)? Igen, fontos lehet, hogy megismerjék magyar nyelven is az olvasók Dr. Karl König életútját. Utat mutat a Ki volt Ita Wegman? c. kötet szerzője azzal, hogy megírta a könyvet. Fontos lenne Jacques Vasseyrand élettörténetét is megismerni, aki nem látóként vészelte át a nyugati Gulagot. Így megmutathatjuk, kik is az antropozófusok emberi társai.

198


SERESS ATTILA MEGBÉKÉLÉS A SORSSAL AZ AKARAT FELÉBRESZTÉSÉVEL Előadás vázlat a 2006-os Bothmer táborhoz

Az első alkalommal a 12 érzékszerv volt a téma a toleranciával kapcsoltan, a második alkalommal a 7 életfolyamat, illetve a 7 tanulási folyamat a megbocsátással. Az érzékszervek belső összefüggéseit összevethetjük a 12 kozmikus erő, a Zodiákus 12 csillagképének belső összefüggéseivel, ennek az az alapja, hogy érzékeink az ősrégi múltban a 12 kozmikus Zodiákus erőből jöttek létre. Hasonlóan, a 7 életfolyamat is 7 kozmikus erő és folyamat tükröződése az emberi életben. A 12 a tér száma. Az érzékszervek a tér világába visznek bennünket, az életfolyamatok ritmusa az idő világával köt össze. A mai alkalommal a sors erőinek kapcsolatát érintjük a 3 lelki erővel. Személyiségünk 3 alapereje az érzés, a gondolkodás és az akarat. Az eddig elmondottak azonban bizonyos veszélyekkel járnak, erről is szólni kell. A tolerancia és a megbocsátás ideája talán áttekinthető volt. Ez a megismerés, megértés azonban ellenünk fordulhat, ha a gyakorlati életben nem alkalmazzuk, ha nem válnak követendő ideállá. A toleranciával és megbocsátással igen erős ellenerők és ellenhatalmak állnak szemben. Az érzéki életben az örömök és az érzéki élvezetek a legjobb nevelők arra, ami üdvös az ember számára, hiszen azért teremtették őket. Az érzékelés öröme, mint említettem, a legmagasabb emberi erénnyel függ össze, a reménnyel. Ha nem örülhetünk érzékeink által, miben reménykedjünk? Ezért az érzékeken végzett munka során kérdeznünk kell, mert az a reményhez vezet el. A mai civilizáció egyik nehezen meghaladható problémája a végérvényes, lezárt kijelentő módú beszéd, a zárt kérdezési metódusok mellett. A nyitva hagyott kérdések vezethetnek ki minket a sorsgubancokból. Ezért teljesen normális, ha azt

199


kérdezzük magunktól, mire tanít engem a gondolatérzék közvetítette élmény, mire tanít engem a tapintás? Az ember rendelkezésére áll néhány érzék, ami segítőnkké is válhat. Ezt a teremtő helyezte a fizikai testünkbe. Melyik technikai berendezés okosabb az érzékszerveinknél? Hiszen minden technikai eszköz segédeszköz, melyekkel érzékeinket egészítjük ki. Az igazságosság kozmikus gondolata belénk lett helyezve. Miért? Mert arra tanítanak bennünket, hogy mindent lehet 12 szempont szerint nézni. Vegyük a gonoszság problémáját. A testünk mélyébe helyezett homályos 5 érzék mellett ott van 7 világos érzék. Ez arra tanít, hogy mindig lehet a rossz és a gonosz mellett több szempontot találni, ami okot adhat a derűre. Nem ismert-e az életben, hogy ha elmegyünk egy koncertre, akkor a hallás közvetítheti a legszebb vigasztaló és felemelő dallamokat? Ha gyenge a látásunk, nem lehetséges-e, hogy a beszéd által vigasztaljuk magunkat? És az igazságosság magasabb fokon reménnyé válik minden keserűség és fájdalom ellenére, olyan derűt hozva, amit egyetlen érzéki kielégülés sem szárnyal túl. A mértéktartás, megfontoltság kapcsolódik az életerőkhöz. Nézzük meg Jakab Apostol levelét az Újszövetségben, mit ír a megzabolázott beszédről. Aki megfékezi nyelvét, egész testén úr, ahogy a hajóban is a kormány szab irányt. Magasabb fokon a szeretet lesz ebből a régi erényből. Miért? Mert ha megzabolázzuk túlburjánzó életerőinket, felszabadul valami, amit az életben teremtésre használhatunk, a szeretetből történő teremtéshez. A 3 lelkierő egymáshoz való viszonyát a félelemnélküliséggel, a bátorsággal teremthetjük meg, ami magasabb fokon a hit lesz. Az ember 3 vágya az igazra, a szépre és a jóra így belénk lett helyezve. Az igazság utáni vágyunk a 12 érzékszerv által vezet, a szépség utáni vágyunk a 7 életfolyamat által vezet és a jóság utáni vágyunk a 3 lelki erő által vezethet minket a legmagasabb célhoz, a hithez, a szeretethez és a reményhez. Mégis, a sors kemény kézzel büntet minket az életben. Ebben a globalizmus tünetét fedezhetjük fel. Az egész élő bolygónkra kiterjed egy kozmikus-emberi megpróbáltatás. Ami az egyik földrészen cunamiként jelentkezik, annak megvan a hatása a másik földrészen is, hiszen a szexturizmust is érinti. Legegyszerűbben a világpénzen

200


keresztül láthatjuk meg az egész bolygóra érvényes globális hatásokat. Az ember egyik legszellemibb alkotása a pénz, amit mára világpénzzé tett. Ami egyik földrészen összefügg a pénzzel, az a másik földrészen is hatást kelt. Az egészséget ért behatások is globálisak és kozmikusak is. Miért keletkeznek az új betegségek? Miért támad minket a fény is? Például az ózonlyuk-probléma összefügg az amerikai népesség túlfogyasztásával, mert nem igen akarják korlátozni a szennyező anyagkibocsátást, mert akkor a fogyasztásra épülő ipari-gazdasági életüket kellene gátolni. Egyre több a beteg ember, aminek egyik oka az ún yatrogén ártalom, vagyis az orvoslás káros mellékhatása. Ez is globális probléma, mert napjainkban a gyógyszeripar hatalma folytán minden emberre hatást gyakorol. Azt figyelhetjük meg ezekben a globális problémákban, hogy emberi és ugyanakkor kozmikus folyamatok is. Kérdezzünk rá bátran, hogy mire tanítanak minket az életben? A korunkban jelentkező kozmikus-emberi katasztrófák az egész bolygónkat érintő megpróbáltatások, ezeket a világot és emberiséget vezető Istenség engedi meg és ez keserűséggel tölthet el minket, félelemmel, pánikkal és őrülettel. Érdemes néha szembenézni a fenyegető és ijesztő jelenségekkel, illetve megkísérelni világszemléletünk, világnézetünk alapján elhelyezni őket a nagy összefüggésekben. A keresztény világszemlélet szerint az Atya, a Fiú és a Szentlélek hármassága áll a mi világunk hierarchikus csúcsán. Négy lépcsőt figyelhetünk meg az emberiség történetében. Az ember teremtése, a megmentésére hivatott Golgotai Misztérium a múlté. Az ember megkísérelheti, hogy megértse az ember teremtését és a Golgotai Misztériumot. Ezt lehet hittel befogadni és lehet intelligencia-alapon vizsgálni. Nem térnék ki most rá, de a két fajta hozzáállás egy tőről fakad és egymást támogatják, nem ellenségei egymásnak. A negyedik fokozat pedig a megismerésből cselekvő ember, aki a jövőt teremti. Ennek a negyedik lépésnek a misztikus leírása található meg az apokaliptikus irodalomban. Korunk apokaliptikus kor. Sok jövendölés szólt a mi korunkról. A globális problémák megoldása csak tudati erőkből lehetséges a bátorság és a remény fokozásával. Minden embernek a halála időpontjára rajzolódik ki a sorsa, addig nem befejezett egyetlen földi sors sem, nyitott kérdések és erők

201


áramolnak át minden emberben halála pillanatáig. A sors ura a keresztény szemlélet szerint a Megváltó. És ezért kézenfekvő a gondolat, hogy a Megváltó küldi le és engedi meg ezeket a globális emberi-kozmikus megpróbáltatásokat. Akit megvert a sors, helyezkedhet arra az álláspontra, hogy ő is haragban áll a világgal, a sorssal, az Istennel. Érthető. És erőt is adhat, hiszen egyre több a mérges és perlekedő ember. Hogyan lehet a sors skorpiócsípése esetén a mérget eltávolítani az életvezetési irányunkból? Nagyon nehéz kérdés, ami ma sokakat foglalkoztat. A hívő lélek mondhatja magának: Nem engedlek el, amíg meg nem áldasz. Hiszen a Jelenések könyvében olvasható: Akiket én szeretek, megfeddem azokat. A szabadság korát éljük, ez már világpolitikai tényezővé vált. A szabadság egyik elterjedt felfogása nagyon helyesen az, amikor felébred az akarat bennünk, hogy saját kezünkbe vegyük életünk irányítását. A sajátunkat, nem a másokét. Ez a megoldás a skorpiócsípésre! Ilyen egyszerű, de ki tudja ezt megvalósítani? Most kitérőt kell tennünk és a gondolkodás, az érzés és az akarat hármasságát kell megvizsgálni. Mit tettünk az előző két alkalommal? A gondolatvilágunkban építettünk egy kupolát, egy koronát a magunk számára, vagyis felépítettük a 12 érzék és a 7 életfolyamat gondolati építményét. Ezeket a megismerésből kiküzdött gondolatokat sugározhatjuk az akaratunkra. Így válunk szabaddá, ha megismerjük magunkat és ezáltal cselekszünk. Kitérőt teszünk az intelligencia világában, de azért hogy ezzel az akaratra hathassunk. Ez a modern tudatos misztikus út. Egy új misztérium. Ha a Bibliát tanulmányozzuk, kutatjuk, ugyanezt tesszük: felépítjük magunkban a Golgotai Misztérium gondolatvilágát, amit szívünkbe helyezve végül akaratunkra sugározhatunk. Így jutunk el a szeretet gondolataihoz, ha a cselekvő akaratra sugározzuk őket más emberek irányában. Ezzel teremthetjük meg a jövőt. És íme a megoldás a globális beavatási helyzetre. Mi válhatunk toleránsabbakká, megbocsátóbbakká és hitből, szeretetből teremtő erejű szabad emberekké, akik a jövőt hivatottak elhozni és megmenteni a Földet. A skorpió csípését ezért van lehetőségünk transzformálni cselekedetre és megismerésre. Az egész kék bolygót érte a skorpiócsípés, amit az istenség azért enged meg, hogy felébredjünk a

202


tétovaságból, a ködös álmodozásból és saját valónkra ébredjünk rá. Nem csak átok ül az emberiségen, hanem áldás is. Hiszen az istenség bizalomból adja és engedi meg a mérges csípést, mert bízik benne, hogy nem rontjuk el, nem irtjuk ki teljesen és végérvényesen magunkat. Ennek a bizalomnak lángoló tüzes pallosú vezető fejedelme Mihály, akit a keresztény művészetben mindig úgy ábrázolnak, mint aki legyőzi a sárkányt, miközben nem rá néz. Nem a skorpiócsípésre kell nézni, hanem Mihályra. Nagyon érdekes, hogy a mihályi erő jelenik meg a vakság esetében. Mihályra tekinteni azt is jelenti, hogy ő mutatja az utat a globális megpróbáltatások közepette. Mi vakok vagyunk földi érzékeinkben, mégis ott állnak az angyalok és Mihály, akik mutatják az utat. A gonosz akarja eltakarni az utat mutató jelet. Az emberekben nem lehet teljesen megbízni, mert a mai globális őrületben egymást bolondítanánk meg ezzel. Hasonlóképp, a vak ember számára a látó mutatja meg ismeretlen terepen az utat. Végül a sors szeretetévé alakulhat át a sorssal szembeni méreg, gyűlölködés és perlekedés. A sors által kimért megpróbáltatások esetén kérdeznünk kell! Ha eléggé jól kérdezünk, akkor a sorsunkat fogjuk szeretni, mert az egyedül a mienk. Egyesülhetünk a sorskihívással, amiben saját magunkat fogjuk felismerni. Akkor válik önállóvá az ember, ha saját sorsával egyesül, ha a magasabb erők megnyilvánulását fedezi fel sorsképletében. Ezért van minden embernek más és más sorsa, életútja. A krízis katarzishoz vezethet és a katarzisból photizmához, megvilágosodáshoz juthatunk, a kreatív megoldáshoz. A krízis az akarat alvó állapotából ébreszt. Aki krízisbe került, azért került krízisbe, mert a sorsa küldte rá a felkiáltójelet: Ébresztő! Aki átmegy a katarzison, az érzésvilágában válik erősebbé, és aki a photizmát is megkapja, az gondolataiban kapcsolódhat Mihályhoz, aki szigorú tekintetével bizalomból mutat a globális emberi-kozmikus megpróbáltatások időszakában a hitből és szeretetből kiinduló cselekedetekre. Végül mindezek után láthatjuk, hogy ha helyes alapelveket sajátítunk el, akkor önmagunk nevelőjévé válhatunk, saját tanítónkká, aki befogadta magába az igazság szellemét, és ő készséggel és örömmel taníthat minket magányos óránkban. Ha pedig a szellemet nyertük el,

203


akkor az önállóság tekintetében válunk mások tanítójává, hiszen átadhatjuk önállóságunk eredményeit másoknak, ha igénylik ezt. Ebben áll a szeretet cselekedetének az értelme. Ami bennünk megérik, azt mások javára fordítjuk. Vegyük Reményik László könyvét, ahol nem látó emberek vallanak saját életvitelükről és kérdezzük meg: nem tanítja-e ez az önállótlan látókat? Vegyük kezünkbe Philippe Chazal: Dolgozó vakok c. kötetét, ahol francia sorstársak mondják el, hogy tudnak önállóan dolgozni: ezek a sorsok is felszólítanak az önállóságra. A vak emberek önálló és sikeres életvitelének aurájában ott áll Mihály és tekintetével mutat utat a látó embereknek a belső önállóságra. Talán ez az egyik küldetése a vak embereknek, hogy élő lelkiismereti tükröt tartsanak a látók számára. Az utolsó témában szeretném tovább vinni azt a lelkiismereti funkció-témát, amikor a XXI. századi érdekérvényesítés problémájáról szeretnék egyet és mást elmondani. Az utolsó, negyedik téma kibontása során láthatjuk majd, hogy az érdekérvényesítés új útjain, az egyik területen önállóságra jutott egyén szabad belátásból taníthatja önállótlanabb társát és viszont, saját önállótlanabb területén kaphat tanítást társától, abból a célból, hogy a látók világában célját elérje. Akkor ér célt a vak ember beszéde, ha látja a látó, hogy nem látó embertársa törekszik az önállóságra, nem hátul gombolós már, hanem a mihályi lelkiismereti erőt érzi ki a hangja csendüléséből. A vak ember akkor kell, hogy megszégyenítse a látót, amikor más vonalon már önállóbb, mert ekkor lehet felébreszteni a látóban a jó akaratot. Ehhez segít Mihály, akinek tekintete villan fel a vak ember szeméből. A vak ember beszédének erősítéséhez járulhat hozzá a nyolc önállóságra vezető elvnek a gyakorlása, mert a beszéd- és gégefő-erőket erősíti meg. A civilizáció problémáinak megoldásához járulhat hozzá a dolgozó és önálló vak ember, amikor beszédével csípi meg a látó emberek részéről megmutatkozó gonosz beszédet. Ekkor a sors csípését a helyes módon transzformálta. A mai totális kontrollú pénzügyi szigor területén ver éket a rendszerben a dolgozó és felébredt vak ember és a lelkiismeret mihályi princípiumainak látók által látható módon adhat hangot. Ha megfelelő céllal és a magasabb, felülről befogadott bölcsességgel használja a vak ember a sors által adott skorpió erőit, akkor megbékélhet sorsával és a kozmikus-emberi megpróbáltatások idején

204


betöltheti hivatását, amiért megszületett és megvakult. Talán az utolsó alkalommal, a vakság ilyen értelmű pozitív értelméhez juthatunk el. Az képviselheti a vakok tömegének érdekeit, aki a vakság átkát áldássá tudta tenni életében. Helen Kellernek ez sikerült. A kérdés inkább az, hogy a XXI. században megújítható-e Helen Keller világszövetségi gondolata, illetve, hogy mit tegyen egy vak ember, ha áldássá tette az átkot?

205


Hatodik rész

SERESS ATTILA A MEGÚJÍTOTT BUDAPESTI IMPULZUS 1. A szeretet kérdései a János-evangéliumban Ha azt kérdezzük magunktól, mi köti össze a János-evangélium egyes fejezeteit egymással? - akkor így szólhatunk: A János-evangéliumban sok kérdést olvashatunk. Azok a válaszok, amiket Jézus és a Jézus körüli prototipikus szereplők adnak, egymással összefüggnek, akár egy Shakespeare drámában, vagy Wagner operában, és Goethe Faustjában is a részletek az egésszel is összefüggnek. Ha csak azt állítjuk magunk elé, amit a János-evangéliumban olvasható kérdések és a kérdésekre adott válaszok nyújtanak, akkor az emberi kultúra és civilizáció csúcsát és soha el nem múló tényeit találhatjuk meg. Mert ha úgy kérdezzük magunktól: ki a János-evangélium főszereplője? - akkor oda juthatunk el, amit az alacsonyabb én és a magasabb Én dinamikájaként, emberi-isteni és egyúttal zenei színjátékaként élhetünk meg. Saját életünk szőttesében találhatunk rá saját magasabb és valódi mivoltunkra, saját életút-drámánkat érthetjük meg, mint a Jánosevangélium misztérium-játékának kicsinyített mását. Ha az ember, a Föld és a világ keletkezésének, az evolúciónak a drámáját a János-evangélium drámájának kereteként, mintegy színpadi kelléknek tekintjük, akkor a keletkezési dráma metamorfózisát, de annak csúcspontját találhatjuk meg a János-evangéliumban, majd saját életünkre nézve a mi mikrokozmikus életút-drámánkat a Jánosevangélium makrokozmikus drámájához tudjuk viszonyítani és következésképpen a mi életünket tudjuk az Ige teremtő cselekedeteihez és a végkifejlethez igazítani. Ezeket az ún. apokaliptikus titkokat

206


közelíthetjük meg, ha a János-evangélium kérdéseire figyelünk. Ez az apokalipszis megérthető, de statikus gondolkodással megértésünk körén kívül marad. A János-evangéliumba rejtett apokalipszist, a Jánosevangélium dinamikáját a szeretet kérdéseivel érthetjük csak meg. A makrokozmosz és mikrokozmosz közötti kapcsolatot a földi emberek szociális élete nyújtja, ez a mezokozmosz most a mi XXI. századi életünk. Az evangéliumok kötik össze a mikrokozmoszt a makrokozmosszal, az evangéliumi misztériumdráma szociális ismétlődése útján. A makrokozmosz szeretet-szubsztanciáját hozta el a mikrokozmoszba az a misztériumdráma, amit négy különböző temperamentumú evangéliumban írtak le. Az új misztériumokban egy Ötödik Evangélium társul a négy különböző temperamentumú evangéliumhoz. Ez az Ötödik Evangélium a szeretet kérdéseivel tárul fel, de már nem a makro-mikro minőségű úton, hanem a mikro-makro minőségű tudati úton. Ezért kaptuk meg a szeretet szubsztanciáját, hogy a szeretet kérdéseit tegyük fel a mi földi szociális életünkben, egy új temperamentumú mezokozmoszt létesítve, ami a szellemtudományos világtársaság tudati közössége. A modern szellemtudomány fogalmai közül a következő statikus vázlattal közelíthető meg az a dinamika, ami a János-evangélium kérdéseiben nyilatkozik meg: Makrokozmosz-Mikrokozmosz-Mezokozmosz statikus képe 1.A Mikrokozmosz létrejöttének lépcsőfokai: 1. Régi Szaturnusz – a fizikai test és az atma csírájának teremtése az Akarat szellemei révén. A Mikrokozmosz létrejöttének első foka 2. Régi Nap – az élettest és a buddhi csírájának teremtése a Bölcsesség szellemek révén. A Mikrokozmosz létrejöttének második foka. 3. Régi Hold

207


– az asztráltest és a manas csírájának teremtése a Mozgás szellemek révén. A Mikrokozmosz létrejöttének harmadik foka. 4. Föld – az Én teremtése a Forma-szellemek révén. A Mikrokozmosz létrejöttének negyedik foka, a manasz, buddhi és atma szubsztanciák magasabb hármassága a magasabbra fejlődött individualitások Anyapáholyában van a spirituális ökonómia törvénye szerint. 2. A Mezokozmosz fejlődésének lépcsőfokai 1. Golgotai Misztériumdráma a Makrokozmoszt hozza el a Mikrokozmoszba esélyteremtés a szabadság és szeretet emberi közösségeiben, a romlandó fizikai test megmentése - az a teremtési út nyílt meg, ami a Mikrokozmoszt Mezokozmosszá alakítja az őspünkösdi közösség által 2. A Golgotai Misztériumdráma tudati megértése – a Mikrokozmoszban ható Régi Hold szubsztancia a jövőbeli Jupiterré alakul – a romlandó étertest megmentése az Éteri Krisztus révén a szellemtudományos világtársaság közösségalkotása által 3. A Golgotai Misztériumdráma a Régi Nap szubsztanciát alakítja át: a jövőbeli Vénusz kezdete. 4 A Golgotai Misztériumdráma a Régi Szaturnusz szubsztanciát alakítja át: a jövőbeli Vulkán kezdete. A János evangéliumban leírt kérdések és a kapcsolódó jelenetek emberi-isteni színjátéka a Jézus körüli prototipikus szereplők emberiisteni színjátékaként egy dinamikus szerkezetet jelenít meg a szöveg közepén található feltámasztási jelenet középponti titka révén. Mindig a magasabb Én, a manas hat ébresztően az én-re abban az emberi-isteni szociális ikonban, amit éppen egyik vagy másik jelenetként ábrázol az evangélium írója. Lázár én-je a feltámasztásban ébred fel egy még magasabb behatás érzékelésére, a manasz erőinek az érzékelésére. A mi kultúránk utáni manasz kultúrában, amikor a szellemi látás képessége

208


már mindennapi lesz az egész Földön – ekkor lesz a János-evangélium az emberhez nagyon közeli. Ezért a János-evangélium nem csupán Jézus életéről szóló híradás, hanem éppen a János-apokalipszis értelmében a jövőt formáló múlhatatlan spirituális kincsünk. Minden jelenete a manasz felől mozog, dinamikusan formálódik a Ki vagyok én? és a Ki vagy Te? kommunikációjában. A János-evangélium dinamikus és formáló erőinek megértéséhez a dünamisz lények, a dünamiszok és a Forma-szellemek fenti sémája sokat segít. A dinamikus hatást a manasz-szubsztanciával kapcsolatos dünamiszok, Mozgásszellemek, míg a formálódó, forma hatást, az én-formákat a Formaszellemek révén fogadhatjuk be megértésünkbe: Az Én-szubsztancia felett áll a manasz-szubsztancia. Ezt a Formaszellemek felett álló hierarchiák, a Mozgás-szellemek, a dünamiszlények, a dünamiszok árasztották ki a Föld-korszak előtti planetáris korszakban, a régi Hold korszakában, ha csak az emberi manasz kezdeti csírájaként is, mint asztrális szubsztanciát. Ők a Mérleg irányából hatnak. Dinamikus szellemtudomány a Skorpió-Sas témájában 1. dinamika Mozgás szellemek – manasz-szubsztancia – Régi Hold – jövőbeli Jupiter- Mérleg körzete 2. statikus formák – Forma szellemek – Én szubsztancia – Föld – Skorpió körzete 3. A Skorpió Sassá változtatása a Mérleg hatásai és a szeretet kérdései révén A szellemtudomány tanítványai a kérdéseikre kapnak választ, amikor maguktól kérdezik: Ki vagy Te? és Ki vagyok én? A János-evangélium is e két kérdés köré lett szerkesztve, ezek a kérdések adják az egyes leírt forgatókönyvek dinamikáját (dünamisz-lények, dinamiszok, akik a Skorpió-Sas feletti Mérleg körzetéből hatnak, a magasabb én forrásának területéről.) A János-evangélium írója - akit Rudolf Steiner a feltámasztott Lázárként mutat be, a szeretett tanítványnak - későbbi

209


inkarnációiban a Christian Rosenkreutz. individualitássá fejlődött áldozati útján és majd az emberiség legnagyobb mártírja lesz, a Skorpióhatásokat győzi le Sassá változtatva. Az emberiség egyik magasabb individualitásaként az én-fejlődés alacsonyabb fokozatait járó emberek magasabb én-jének egyik őreként kapcsolódik az Exusiai lényekhez, a Forma szellemekhez. Az ő emberi misszióját segítő hatást azoktól a lényektől kapja, akik az én-szubsztanciát a Föld-korszak kezdetekor kiárasztották magukból, emanálták. A Forma-szellemek, az, exuziák a Skorpió-Sas irányából hatnak. De nem csak ebből a hatásból táplálkozik a János-evangélium, mert ez a hatás Lázár feltámasztását ugyan érthetővé teszi, ám a dinamikus hatás abban található meg, ahogyan a János-evangélium epilógusa viszonylik a János-evangélium prológusához. Krisztus második eljövetelének hatása a Lázár-én felől nem érhető el, ez csak a szeretett tanítvány titkai felől érhető el, ebben hat a jövő manasz-hatása, ami a Mozgás szellemek Mérleg körzetéből hat. A szeretet kérdéseit a manasz felől lehet megérteni, úgy, ahogy a manasz dinamikusan hat az én-re, úgy, ahogy a Mérleg körzetéből érkező hatások a Skorpiót tudják Sassá váltani, úgy, ahogy a Földön élő emberek a másik emberhez fordulunk a János-evangélium értelmében.

2. Kik a mi emberi társaink? A XX. század kezdete óta eltelt 100 év arra tanít, hogy új fények ragyognak fel immár. Most már a mezokozmosz-közösségből ragyognak az új fények, az égi bölcsesség, Szófia emberi gyermekei révén, akik élet és halál között élünk. Ahogy egy kozmikus (platóni) világév aránylik egy földi évhez és ahogy az idő lényét a Napról hozta el Krisztus a földi tér világába, akit a XX. századtól kezdve érthetünk meg a nyilvánosságban 1923/24. Karácsonya óta - úgy a Földön van már velünk az idő a földi mezokozmoszban az új idő fordulója után. Ezért ezt a mintegy 70-80-100 évet, ami Rudolf Steiner életútja és a Karácsonyi Gyűlés után eltelt, a 72 évvel vethetjük egybe, ami megengedi, hogy a Nap ne vakítson el minket és meglássunk más fényeket is a Föld-aurából ragyogni, hiszen 72 év után engedi meg a

210


Nap is az égen, hogy a 72 évvel korábbi csillag felragyogjon, amikor egy fokkal odébb mozdul a Nap és a mögötte álló csillaghoz képest, ha a Földről kémleljük az eget. Az időt a XX. század előtt az égi csillagokhoz kellett kötni és a Naphoz az égen. Mióta a földi idők fordulóján a Karácsonyi Gyűlést az isteni-szellemi világokból új tudati közösség alapjainak fogadták el azóta a Nap igazi lénye és így az idő is az emberi tudat számára az égi időt a földi időbe fordította át és a kozmikus világidőt földi emberi idő kezdi el mozgatni a Krisztus-akaratból, aki azóta a Föld éteraurájában működik az ember körüli szociális ikonokban építve a ritmusokban az Új Shamballa birodalmat. Egy plátói év 25.920 földi év, egy plátói hónap 2160 földi év (egy kulturkorszak ideje), egy plátói nap 72 földi év az emberi-világ ritmusok fő arányszámai. Ebbe a ritmusba épül be az emberi teremtőerő és az Éteri Krisztus teremtő működése által, mintegy a semmiből egy új ritmus, a makrokozmosz és a mikrokozmosz közötti új mezokozmosz időritmusa. Egy ritmus telt el az új idők fordulója után, ezt a 3 x 33 1/3 évvel, vagyis a 100 éves ritmussal és a 72 évvel tudjuk megragadni, ezért mondjuk jól, ha egy 70-80-100 mikrokozmikus földi évet, egy kozmikus napot veszünk egy mezokozmikus ciklusnak. Ezzel a ritmus számítással egy mezokozmikus ciklus elteltével gyógyulhatnak be az antropozófiai emberi kapcsolatokban ejtett sebek, amiknek egyik magyarázataként ábrázoltam a Miss Maryon titkát kutató leírásomban a gonosszá váló epigon szociális struktúráját, midőn a Nap vakító fénye Rudolf Steiner halálakor eltávozott a Karácsonyi Gyűlés ezoterikus alapító vezetőségének szociális, mezokozmikus testületéből. Azonban számításba kell venni az időközben történt sok-sok megbocsátást, megbékélést és az Éteri Krisztus Misztériumok, valamint az Alapkő és a Karácsonyi Gyűlés megértésének fokozódó elterjedését. A spirituális Nap lénye a Föld-aurában sok-sok embernek adja az új tudatot (új damaszkuszi élmény) és ezt már, hála Rudolf Steiner és tanítványai áldozatos munkájának és az Űj Misztériumok közösségi továbbfejlődésének, meg is láthatjuk és meg is érthetjük más emberek szellemi lényében, mint új csillagfényt a Földön, mint egy új szelíd éterikus szeretet-sugárzást.

211


Ezt mondja a legújabb fogyatékosügyi konvenció is: Földünk fenntartható fejlődése szempontjából releváns stratégia, ha a fogyatékosügyet centrálisan kezeljük. A környezetvédelem, a fogyatékosügy, a szellemi örökség védelme (pl. a Buddhától Krisztushoz vezető örökség, a 8 ágú ösvény és az evangéliumok) Földünk globális tudatához tartozik már és ezt az egész világon védjük, óvjuk emberi bölcsességünk révén, emberi tudatunk és közösségeink révén. Joggal kérdezhetjük, miért is ilyen fontos a fogyatékosügy? Nincs egy kicsit eltúlozva? Hiszen mindig voltak másféle emberek, nem inkább az egészséggel kellene foglalkozni? Nos, Michael korszakában egyszerű a válasz: mindig a közös, az általánosan emberit kell megtalálni, az eltérő testi felépítés, a testi séma egyediségén keresztül tudja az egyes ember saját emberségét kifejezni, de belül, minden emberben ott él az Én, egy isteni Én, ami közös. Így inkább azt kell kikutatni, milyen a testi felépítés sajátossága, amin keresztül valaki kifejezi saját emberi mivoltát? Ez a téma viszont egészen meglepő módon, elvezethet minket a Karma Ura témához, az aktuális Christian Rosenkreutz. inspirációhoz, az Élet Ura működéshez. A fogyatékosság az emberi felépítés, a testlélek-szellem hármasságának egy kicsit módosult egyensúlyi állapota: egy kicsit mozgó, okkult értelemben vizes elem hat a test-lélek-szellem egyébként szilárdnak tűnő összhatásában. Egy oly magabiztos ember is egészen más harmóniát talál magában és környezetében, ha egy életesemény pl. megvakítja. Ha a segítségnyújtás oldaláról nézzük és azt a rejtélyesen ható dinamikus erőt kutatjuk, ami a segítség nyújtására ösztönöz, akkor korunkban az egyiptomi, a lemuriai és a Föld bolygót megelőző régi Hold planétát kell lelki szemeink elé varázsolnunk. A vizes elem eredete a mai test-lélek-szellem összefüggésében 1. Mai kultúránk, az erő-hatalom korszakának embere fogyatékossá válhat 2. A mai korban az egyiptomi kor ismétlődik 3. Az egyiptomi korban ismétlődik Lemúria kora

212


4. Lemúriában ismétlődik a Régi Hold korszaka - a folyékony bolygó

1. 2. 3. 4.

Föld bolygó – szilárd föld elem Régi Hold bolygó – vizes elem Régi Nap bolygó – levegő elem Régi Szaturnusz bolygó - tűz elem

Azáltal kapcsolódhatunk a Karma Urának lényéhez, ha fokozatosan megváltoztatjuk a mai korban ható egyiptomi karmát, ha fokozatosan megváltoztatjuk az egyiptomi korba ható lemúriai karmát, ami korunkba hatol és ha megváltoztatjuk a lemúriai korba hatoló Hold-karmát, ami Egyiptomon át hatol a mi korunkba. Ha tehát a mi szociális környezetünk fogyatékkal élő tagjait Földünk kincsének tekintjük, akkor életjavító, Nap erőket kell a Hold karmába építeni, ebben segíthet a Karma Urának megértése, a találkozás az Élet Urával és a magasabb lelkiismeret felébredése. A jelenkori tudatnak különös nehézséget jelent belehelyezkednie egy autisztikus, egy siketvak ember világába. Egy régebbi és tegyük hozzá, egy jövőbeli emberiségtudat jelenik meg itt, a test-lélek-szellem eltérő egysége miatt. A beavatási tudatban is ez történik: a mindennapi tudati képességek mellé a magasabb megismerés tudati fokait szerezheti meg a beavatásra törekvő. Egy magasabb tudati szint magába tudja foglalni az alacsonyabb tudati szintet is! Ha a mindennapi tárgyi tudatunkat nézzük, akkor az éber állapotban is az érzelmek ide-oda áramlása útján egy alacsonyabb tudatállapot működik bennünk. Így az a képzet, hogy erősnek, hatalmasnak kell lennünk a mai korban, hogy megingathatatlan nézeteink kell, hogy legyenek, nos, ez az egyiptomi korból ideható erő következménye. Ezt úgy érthetjük meg, ha felidézzük a piramisok építését, aminek az erőhatása tűnik el egy segítséggel élő ember esetében, noha ő is ugyanolyan ember, mint mi, csak más a test-lélekszellem egysége. És ha felidézzük azt a fajta életben úszó magatartást, ami a felszínen tudja tartani a segítséggel élő embert, ha ezt a fajta sorshatalmaknak magát odaadó életvitelt nézzük, akkor a régi Lemúriát

213


ismerhetjük meg, ami Atlantisz előtt volt a Földön. Lemúriában történt az ember eredendő bűnbe esése, ami miatt szenvednünk kell, és amiről nem tehettünk akkoriban, akkor tartották vissza az ember ikerlényét, aki később Krisna és a Lukács-evangélium Jézus gyermeke lett, és aki a mai spirituális gondolkozásnak a szellemi fényt nyújtja – Rudolf Steiner nátáni léleknek nevezi őt. És Lemúriában az ember még nem kapta meg a mai szilárd testi konstrukcióját, még nem lépett a szárazföldre. Tehát a sorshatalmak a mai XXI. században bizony megbontják a szilárdságot, a harmóniát elveszik és nagyon sok krízist bocsátanak ránk, viszont megláthatjuk a nátáni lélek szelíd fényét embertársainkon, ezt az új éterikus szeretet fényt láthatjuk meg ebben a lemúriai imaginációban, ami az életben úszó életvitel révén nyilatkozik meg. Ma ezt beláthatjuk és megláthatjuk. Megkérdezhetjük magunktól: mi igazolja vissza a fentieket? Mi az, ami a mai korban egészen konkrétan visszatükrözi a fenti, kissé elvontnak és fantasztikusnak ható szemlélődéseket? Nos, a fentieket a különleges emberi jogokban láthatjuk viszont, a fogyatékossághoz tartozó jogban. Különösen hathat, ha a következő passzust olvassuk: „A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény” Preambulum e) elismerve, hogy a fogyatékosság egy változó fogalom, továbbá, hogy a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben; g) hangsúlyozva, annak fontosságát, hogy a fogyatékosságügy középpontba állítása a fenntartható fejlődés releváns stratégiáinak szerves részét képezi; Az Égatya és a Földanya emberi gyermekei, az áldásgyermekek mellett, mint az ő legkisebb ikertestvéreikhez vezet el a Naplény. Assisi Ferenc múlhatatlan morális tettei révén őket a legkisebb testvéreinknek is nevezhetjük. Így juthatunk el egy dinamikus szellemi világfelfogáshoz, a földi-kozmikus ikonhoz, ehhez a dünamiszok által

214


mozgatott szellemi világképhez. A mikrokozmosz-mezokozmoszmakrokozmosz hármasságába a dinamikus erőket a segítséggel élők vezetik be, az 1909. óta a Földanya éteri aurájába lépő Naplény baráti vezetésével és mellette állva, vele együtt lépve. Ez a Naplény Rudolf Steiner kutatása szerint fokozatosan válik a Karma Urává, a szellemi világok akaratából. Ez az emberiségkarma egyiptomi, lemuriai és az ún, régi Hold korszakaiból működő karma igazítása ahhoz, amit a fenti jogi norma így mond: „másokkal azonos alapon történő részvétel”. Ez az azonos alap nem más, mint közös emberségünk, emberségünk közös eredete, a közös Nap-eredet. Rudolf Steiner a János Apokalipszisben szereplő 24 vénről írt szellemtudományos magyarázataiban úgy utalt rájuk, mint 7 Akarat szellemre, Trónra, akik a régi Szaturnusz planétához, 7 Akarat szellemre, akik a régi Nap planétához, 7 Akarat szellemre, akik a régi Hold planétához tartoznak, valamint 3 Akarat szellemre, akik a Föld planétában csatlakoztak. Ha ezt Krisztus fokozatosan a Karma Urává fejlődő lényével vetjük egybe, akkor láthatjuk, hogy a Lemúria, a Hiperboreus és a Poláris földkorszak karmájába vezető három akarat eredetét a mai időnkben a karma kereszténnyé válásában lelhetjük meg. 24 Karma lény – Manu – Krisztus téma. Négy sematikus tábla 1. tábla A 24 Karma lény a Föld planetáris fejlődésében Régi Szaturnusz bolygó 7 Akarat Szellem Régi Nap bolygó 7 Akarat Szellem Régi Hold bolygó 7 Akarat Szellem Föld bolygó A Föld Poláris korszaka 3. Akarat Szellem A Föld Hiperboreus korszaka 2. Akarat Szellem A Föld Lemúria korszaka 1. Akarat Szellem A Föld Atlantisz korszaka Manu A Föld Atlantisz utáni korszaka Krisztus

215


2.tábla Atlantisz utáni korszakok és Földkorszakok tükröződései Régi indiai kulturkorszak – benne a Poláris korszak hat Régi perzsa kulturkorszak – benne a Hiperboreus korszak hat Egyiptomi kulturkorszak- benne Lemúria hat Görög-római kulturkorszak- benne a Nap teljes lénye Krisztus kezd el hatni, Krisztus az egész emberiség manuja A mostani kulturkorszak- benne az egyiptomi hat materializmusként és piramis szerkezetű társadalmi tagolódásként. 3. tábla Krisztus a XX. századtól a Karma ura - előfokok 3/1. A Karmát Krisztus leküldi a Régi Szaturnuszra 7 Akarat lény (karmatörvény) Nap kapun lép be – a Régi Nap 7 Akarat lénye fogadta be – 2. karma hatás (Napkarma) Hold kapun lép be – a Régi Hold 7 Akarat lénye fogadta be – 1. karma hatás (Holdkarma) Föld kapun lép be – Manu a Nap-orákulumban fogadta be. 3/2. Manu előtt a Poláris korszakban a Harmadik Akarat lény fogadta be Krisztust– harmadik karma hatás Hiperboreus korszakban a Második Akarat lény fogadta be Krisztust– második karma hatás Lemúria korszakban az Első Akarat lénye fogadta be Krisztust– első karma hatás 3/3.

216


Atlantisz korszakában Manu Nap orákulumban megalapítja a spirituális ökonómiát 4.tábla Három karmahatás az Atlantisz utáni kultúrákban és a Karma Ura 4/1. Régi India harmadik karma hatás Régi Perzsia második karma hatás Egyiptom első karma hatás Görög-Róma Golgotai Misztérium Mi kultúránk Krisztus a Karma ura lesz 4/2. Első karma hatás a Régi Hold hatás átalakítása révén az Első Együttműködési Akarat Szellem révén Materializmus és piramis szerkezetű társadalmi tagolódás Egyiptom-Lemúria-Régi Hold vizes karmáját veszi fel a Karma Ura 4/3. Második karma hatás a Régi Nap hatás átalakítása révén a Második Együttműködési Akarat Szellem révén Perzsia-Hiperboreus korszak- Régi Nap levegő karmáját veszi fel a Karma Ura 4/4. Harmadik karma hatás a Régi Szaturnusz hatás átalakítása révén a Harmadik Együttműködési Akarat Szellem révén India – Poláris korszak – Régi Szaturnusz Tüzes elem karmáját veszi fel a Karma Ura 217


Ezért írta Bernard Livegoed A XXI. század küszöbén, a jót tenni c. írásművében, hogy a Földet a fogyatékkal élők mentik meg: vagyis a keresztény karma. Most, a mai korban az egyiptomi-lemuriai-régi Hold karmába hatol be a fentiekben mutatott dinamikus erő, mert ez a szellemi világok akarata, hogy a mai erő- és hatalom-összpontosító korban - ami a régi Egyiptom hatása, mint materializmus karma – az emberi társainkkal együtt élő, együttműködő keresztény misszió beteljesíthesse céljait. Okkult értelemben ezzel magyarázhatjuk a fogyatékkal élő embertársaink világmisszióját: egy tágabb tudati mezőben, együttműködve azokkal, akiktől a segítséget kapjuk, megbékélhetünk és ebben a megbékélésben az elveszett emberségünket újra megtalálhatjuk. Így az Új Misztériumok valójában a Gyógyító Misztériumokká válnak a 21. századi új fények dinamikus hatásai révén. Az ún. 1923/24es Karácsonyi Gyűlés újraszabályozása a szellem gyógyító közösségéhez vezet el. Új találkozásokra ad lehetőséget néhány új, michaelita Archai lény: ők az emberi fizikai testi szintű együttműködésben élik ki magukat és az emberi szeretetigényekre mozdulnak, nem elvárások szerint működnek. A szociális élet együttműködési szabályait Mózes, Hamurabi és mások törvényei után a XX. századtól kezdve -1909-től fokozatosan- a Karma Urává fejlődő Naplény kezdi el szabályozni, újraalakítani, most már az egész emberiség szempontjaira figyelemmel. Ha Assisi Ferenc életút-panorámáját helyezzük figyelmünk középpontjába, főleg Rudolf Steiner Buddhától Krisztushoz c. 1909. 05.31-ei előadásának fényében, a 21. századi misztériumok előképét láthatjuk ebben az életút-panorámában, a szociális gyógyítást. Ha ez a keresztény beavatott ma az Új Misztériumokban tevékenykedne, bizonyára a Bölcsesség és Szeretet keresztjének útján járna és a szeretet tetteiről beszélne a rejtett, okkult bölcsessége alapján. Az együttműködés új útjairól A szeretet 8 kérdésében már írtam: Kopogtathatok? Ma ezt sokan így mondják: „Hogyan adhatjuk át unokáinknak a Földet?” Ha azt mondhatjuk, hogy Földünket nem csupán biológiai védelemben kell részesíteni és egészséges élelmiszereket kell előállítani, hanem a Földet gyógyítja a biológiai

218


dinamikus mezőgazdálkodás, miért ne gyógyíthatnánk a szociális környezetünket? Ahogy a preparátumokat állítják elő a mezőgazdaságban, úgy a gyógyító kisközösségek is gyógyítják a mezokozmoszt. A fogyatékkal élő kifejezés jó is és rossz is, az Élet és Halál közé került emberek számolnak be a Fénylénnyel történt találkozásukról és így magunkba fogadjuk a Fénylény éteri stigmáit, amikkel együtt élve gyógyíthatjuk környezetünket. A fogyatékkal élő embertársainkat sok irányból igyekeznek gyógyítani, javukra minden terápiás impulzus jelen van, de még nincs gyógyító közösség a részükre létesítve. Ez a gyógyító közösség befogadó minden stigmatizált ember tekintetében és minden terápiás impulzus tekintetében és együtt él az évköri ünnepi ciklusokkal. A szociális élet hármasan tagolt impulzusaiból a gazdasági élet, a jogi élet és a szakértő/érintett szereplői vannak jelen a találkozásban. A nyitott találkozás a lényeg, mindenféle metszet szerint nyitottan. Ezt találhatjuk meg Miss Maryon titka által. A XXI. századi rózsakeresztes impulzusok egyike az öngyógyítás, amikor a terápiás impulzust az ember a saját kezébe veszi, ezt kell a gyógyító közösségbe átvinni. Az új Shamballával, az éteri birodalmakkal is együttműködik ez a gyógyító közösség, így lesz dinamikus és az egész Földet átjáró kisközösségi hálózat a tiszta föld, a tiszta víz, levegő, hő, élelmiszer, pénz-szubsztancia és szociális szubsztancia útján. Az új Shamballa a János-evangéliumban a kenyérosztás jelenetében a fű jelképe által lett hírül adva. Jogosan merülhet fel az olvasóban a kérdés: vajon reális-e ilyen közösségi gyógyító erőkről és a társas kapcsolatok gyógyításáról szólni? Hol található meg erre bármiféle erőforrás? A választ egy különös úton tudom megadni, az éteri stigmák megismerése vezet el egy reális belső erősforáshoz. A bölcsessség jele lehet az Alapkő összes okkult titkával, a szociális lény, a mezokozmosz jele lehet a Szociális Ikon. Ez utóbbi maga is egy lény, a mezokozmosz lénye, befogadóan a földi, víz, levegő, hő, pénz, szociális szubsztanciák fentebb kifejtett tiszta természeti minőségeire. Hogyan teremthetőek meg ezek a tiszta természeti minőségek? Hol találhatunk rá ezekre mai városi életvitelünk mellett? A választ megkapjuk, ha arra gondolunk, az 1923/24-es Karácsonyi Gyűlés folyamán hirtelen nagy égi háború készülődött: az elemek lényei kérték

219


be magukat az Új Misztériumok alapításába, a semmiből keletkeztek ezek az új elemi lények. Még a szociális kapcsolatokban élő elemi lényei is megújultak, ezt lehet A szeretet nyolc kérdése útján gyakorolni. A bölcsessség legmagasabb foka a jézusi Én kópiájának befogadása, ami nem más, mint az Alapkő Én-lényének tudatba emelése, mint az Antropozófia lényének magasabb Én-lénye. Ennek az Alapkőnek a szívbe fogadása során hajthatatlanul merülhet fel a szívbéli kérdés: mi is történt az emberek között, amikor az Alapkövet lerakták, mint egy láthatatlan alapot? Nos, erre a kérdésre is megadhatjuk magunknak a helyes választ, ha a Karácsonyi Gyűlést nem csupán egy külső, lényegtelen világtalálkozónak tekintjük, hanem egy társas lény születésének. Az ember lényének individuális fejlődési fokozatain az Alapkőben foglaltak mutatják a legmagasabbra törő irányt, ez az individuális emberségünk azonban nem áll meg egymagában, szüksége van a többi emberre, akik hasonló egyéni célokat követnek. Emberségünkre ébredő tudatunkban ráeszmélhetünk arra, hogy az Énlényünk nem csupán a miénk, hanem egy közös lényt alkotunk azokkal, akik szintén ezen az úton kívánják megélni emberségüket. Az Alapkő/Karácsonyi Gyűlés szívbe fogadása viszont egy idő után az éteri stigmák felvételét is jelenti, ahogy a szívcsakránkat megerősíti e két lénynek a szívbe fogadása: 1) egyéni fejlődés a gondolkodási következetességben – szociális együttélés és együttműködés azokkal, akik mindent jobban akarnak tudni 2) egyéni fejlődés a cselekvési tudatosságban – szociális együttélés és együttműködés azokkal, akik nem tudják, mit is csinálnak 3) egyéni fejlődés a kitartó szándékban – szociális együttélés és együttműködés azokkal, akik tőlünk elfordítják szívük belső arcát 4) egyéni fejődés a pozitív életszemléletben – szociális együttélés és együttműködés azokkal, akik még azt is letagadják, amit megértettek 5) egyéni fejlődés saját értékünk elfogulatlan megítélésében – szociális együttélés és együttműködés azokkal, akik magukat ültetik előre

220


6) egyéni fejlődés lelki egyensúlyunk terén – együttélés és együttműködés azokkal, akik belső én-nélkül utánoznak Ez az egyéni és egyben szociális út minden földön élő ember számára fejlődési lehetőséget jelent. Lényegében ezen az úton, a bölcsesség és szeretet keresztútján nincs legjobb, legtökéletesebb, legnagyobb beavatott ember, itt a közös szellemi munka hozhat csak eredményt: ez a megújított budapesti impulzus, a szeretet közösségi tanulása az antropozófiai megismerés által. A magasabb individualitások együttesen, közösen őrzik a fejlődésben lévők spirituális, vagyis magasabb Én minőségét. A szociális közegben Skythianos, az egyéni fejlődésben Christian Rosenkreutz és a másik ember iránti odaadásban Rudolf Steiner közös vezetésével. A fenti okkult igazságokról beszélt Rudolf Steiner a Buddhától Krisztushoz c. budapesti előadásában, 1909.05.31-én, amikor a jelentős rózsakeresztes titkokat bemutató előadásában a bölcsesség és szeretet spirituális magasságáig emelkedő individualitások témáját és Krisztus második eljövetele témáját összekapcsolta a spirituális ökonómia titkos törvényével. A fentieket egy új hatdimenziós rózsakeresztes imaginációban lehet összefoglalni: Képzeljünk el egy nagy fakeresztet, aminek felülről lefelé, jobbról balra és elölről hátulra hatoló szárai vannak és ez a kereszt Tóth Enikő szavaival egy világot zár magába: a szívbe fogadott Alapkő lényt és a szívbe fogadott Szociális Ikon lényét. Michael az ő aranykardjával a szívünkbe hatolva adja felülről lefele hatolva a szeretet szubsztanciáját, amit a beszédünkkel árasztunk ki magunkból (szó művészet, szellemtudomány), a sárkányt és annak fekete mágiás hatszoros alakulatait taszítja le a földre (a hat vele ellenszegülő planétaintelligenciák anti-michaelita lényében) – a vízszintes irányban Christian Rosenkreutz. és Rudolf Steiner együttműködését láthatjuk az emberi-kozmikus lét oltára körül amint az Élet Urának körülöttünk található Misztériumaira mutatnak - és Szófia új szelíden sugárzó csillagfénye az agape, az emberi-kozmikus szeretet irányába mutat. Ebben a három Karma irányban vannak jelen az új karmalények, a keresztény együtttműködési karmalények.

221


Hogyan találhatunk rá az új budapesti impulzusra? A szeretet világtanítói vezethetnek el egy új együttműködéshez, egy új szociális környezetvédelemhez az Éteri Krisztus birodalmában.

222


Függelék 1. Alapkő meditáció magyar nyelven 1. Emberi lélek! 2. Te benne élsz a végtagokban, 3. Kik a tér világán át 4. A szellem-tenger-létben hordoznak: 5. Gyakorolj szellemi emlékezést 6. A lélek mélyén, 7. Ahol a tevékenykedő, 8. Világokat teremtő létben 9. Tulajdon Énünk 10. Az Isten-Énben 11. Életre kél; 12. És igazán élni fogsz majd 13. Az emberi világ-létben. 14. Mert tevékenykedik a magasságok Atya-szelleme 15. A világok mélységeiben létet teremtve. 16. Seraphim, Cherubim, Throne, 17. Hagyjátok zengeni a magasságokból, 18. Ami a mélységekben visszhangra lel; 19. Ez így szól: 20. Ex Deo nascimur. 21. Hallják ezt az elemi lények 22. Keleten, Nyugaton, Északon és Délen 23. Emberek, hallhatjátok azt!

223


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Emberi lélek! Te benne élsz a szív és tüdő verésében, Kik az idő ritmusán át Lelki léted átérzéséhez vezetnek: Gyakorolj szellemi elmélkedést Lélek-egyensúlyban, Ahol hullámai A világ-keletkezés-tetteknek Tulajdon Énünket A Világ-Énnel Egyesítik; És igazán érezni fogsz majd Az emberi lélek-cselekvésben.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Mert tevékenykedik körülötted Krisztus akarata A világok ritmusaiban lélek-áldóan Kyriotetes, Dynamis, Exusiai, Hagyjátok felizzani Keletről, Ami Nyugat révén ölt alakot; Ez így szól: In Christo morimur. Hallják ezt az elemi lények, Keleten, Nyugaton, Északon és Délen Emberek, hallhatjátok azt.

224


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Emberi lélek! Te benne élsz a nyugvó főben, Ki számodra az örökkévalóság alapjaiból A világ-gondolatokat hozzáférhetővé teszi: Gyakorolj szellemi látást Gondolat-nyugalomban, Ahol az Istenek örök céljai A világ-lét-fényből Tulajdon Énünkben A szabad akaratnak Ajándékoznak; És igazsághoz hűen fogsz gondolkozni Az emberi szellem-alapításban.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Mert működnek a Szellem világ-gondolatai A világ-létben fényért könyörögve. Archai, Archangeloi, Angeloi, Óh, engedjétek kérni a mélységekből, Ami a magasságokban meghallgatásra lel; Ez így szól: Per Spiritum sanctum reviviscimus. Hallják ezt az elemi lények Keleten, Nyugaton, Északon és Délen: Emberek, hallhatjátok azt.

225


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Az idők fordulóján A Világszellem fénye lép A földi létáramlatba; Az éj-sötét Működése véget ért; Nappali világos fény Ragyog fel az emberek lelkében; Fény, Aki melegíted A szegény pásztorok szívét; Fény, Aki megvilágítod A bölcs királyok fejét.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Isteni Fény, Krisztus-Nap, Melegítsd A mi szívünket; Világosítsd meg Fejünket; Hogy jó legyen, Amit mi szívünkből Alapítunk, Amit mi fejünk révén Céltudatosan vezetni akarunk.

226


2. Jegyzetek, megjegyzések A szeretet valósága 1 Margarethe Hauschka: Ritmikus masszázs Ita Wegman szerint c. könyvéből. 2 Ahogy az egyik növény hasonlít a másikra, és ahogy Goethe minden egyes növényben látta az ősnövényt, úgy a szeretetről alkotott fogalmaink mögött rejtőzik az ős-szeretet. A vallások Istennel azonosítják a szeretetet. Az Isteni Szeretet minden megnyilvánulásában benne van, átjárja, ahogy minden növényben benne van az ősnövény. Sokrétű és sok elemből álló összetett lényről van szó. Mindenki megalkothatja magának a szeretet fogalmát, amelynek értelmezése és a gyakorlatba ültetése neveli ki a megértés és a tudás számára az ős-fogalomból mint csírából az élő szeretet fáját. Az ős-szeretetről mindenki tud, egy rejtett képesség fejlesztése ébresztheti fel az emberben az Isteni Szeretetről való tudást. Az ősszeretet a Golgotai Misztérium ingyen adománya, míg az emberben tudásként feléledt szeretet, az emberben megjelenő szeretet egy titok megismerése által történhet meg kizárólag tudatos erőfeszítés eredményeként. 3 A Szófia-lény megismeréséhez l. Sergej O. Prokofieff Az égi Szófia és az Antropozófia lény c. művét. Genius. 4 L. a János evangélium 13. fejezetét a lábmosás jelenetéről. 5 V.ö. „Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” Mt 5,48. Ezt az igét a reinkarnáció gondolata hozza közel: ismét és ismét le kell jönni a Földre, egészen addig, míg a tökéletesség egy fokát el nem érjük. 6 Krisztus és a karma kapcsolatáról így nyilatkozott Rudolf Steiner: „Honnan jön a karma jótékonysága? Valójában miből jött létre a földfejlődésünkben az a jótétemény, hogy karma létezik? Semmilyen más erőtől nem jött a karma az egész fejlődésben, mint Krisztustól. Ha Krisztus későbben jelent is meg, a Föld szellemi szférájában már mindig jelen volt…Ő az, aki az embernek már előbb, mielőtt a Földre lépett, leküldte a karma lehetőségét.” Szellemtudományos embertan, 234.o.,Genius.

227


Ezt a témát jeleníti meg a Jelenések Könyve a laodiczeai levélben: „Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg” Jel. 3,19. Általában korábbi földi életeknél kell keresni az okokat, melyek a karma törvény alapján a jelenlegi életben kerülnek kiegyenlítésre. Így tetteink a reinkarnáció és karma gondolata alapján egy magasabb igazságosság szerint tartozások teljesítése. Az Isteni Szeretet megismerése is viszont-szeretés. Rudolf Steiner számos alkalommal beszélt arról, Krisztus fokozatosan az emberi karma urává válik. A szeretet gondolata így új jelentőséget kap, amit talán egy következő munkában lehet kidolgozni. 7 V.ö. „Semmit sem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbnek tartván magatoknál.” Fil.2,3. 8 A keresztény áramlatok megítélésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy Krisztus minden emberért jött és az ő neve nélkül is nagy tettek születtek. Másrészt figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ő éteri megjelenésének idejében csak tévedésből, illúzióból vagy rosszakaratból lehet őt kikerülni. A Krisztus-impulzus mindig előre halad és a szellemből termékenyíti meg a fejlődést, melyet a fizikaiban nem lehet kikeresni. A téma egyik szép ábrázolása Rudolf Steiner két előadása - 1911.9.17. és 9.19. 9 Rozsnyai Ágnes: A magyarság spirituális gyökerei 121. o., Püski. 2005. A szó-erőről, annak alsó és felső inspirációjáról szép ige Jn. 8.23., az ember szembesüléséről saját szó-lényével v.ö. Mt. 12,36-37., a Szent-Lélekkel inspirált emberi szóról v.ö. Mt. 10,20. A téma szempontjából figyelemre méltó, hogy Jakab levelének 3. fejezete a beszéd feletti kontroll témája után a felülről való bölcsesség témáját hozza. Érdekes egészségügyi vonatkozása van továbbá a beszéddel kapcsolatos Mt.15,17-20. igéknek. 10 Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus. Pécs, Csontváry Múzeum 11 Seress Attila: A szeretet filozofiájának kezdeményezése. Somogyi és fia, 2001. 12 Leonardo da Vinci: Mona Lisa. Paris, Musée du Louvre.

228


13

Rudolf Steiner: János apokalipszise 8. előadás, 153.o.

Genius.

14

Az Alapkő Meditáció szövegét magyar nyelven l. Rudolf Steiner: A világtörténelem szellemi háttere c. könyvben a 144-147. oldalakon. Genius. Jelen munkában saját fordításból idézek. Az Alapkő lényéről magyar nyelven l. Sergej O. Prokofieff: Az égi Szófia és az Antropozófia lény c. műve III. rész 12. fejezetét. Genius. Rudolf Steiner az 1923-24-es Karácsonyi Gyűlésen adta át az Alapkövet. A Karácsonyi Gyűlésen kezdeményezte továbbá tanítványaihoz fűződő kapcsolatainak megújítását. Remélhetően hamarosan magyar nyelven is hozzáférhető lesz a Karácsonyi Gyűlés témájának feldolgozása a széleskörű olvasóközönség számára. 15 Rudolf Steiner: A magasabb világok megismerésének útja. Élet és halál c. fejezet, 199-200.o. (régebbi kiadás).Genius. 16 Az emberek közötti tér megszenteléséről v.ö. a következő igét: „Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Mt. 18,20. 17 Rudolf Steiner: Lukács evangélium, 9. előadás, 176.o. Genius. 18 Rudolf Steiner: Jézustól Krisztushoz, 10. előadás, 213.o. Genius. 19 idézett mű, 211.o. 20 A nyolcágú ösvény témájával kapcsolatosan magyar nyelven l. Rudolf Steiner Lukács evangéliumról szóló ciklusának harmadik előadását, valamint A magasabb világok megismerésének útja c. könyv leírását a tizenhatlevelű lótuszról. Genius. 21 Ilyen értelemben írt Rudolf Steiner A Szabadság filozófiája c. művében a cselekvés iránti szeretetről. Genius. Új Mani-fest. 22 Mélységes szakadékba tekint egy ilyen kezdeményező. A tett nyomán új talajra lép, ez a talaj saját szíve, egy új világról tud, amely benne felragyog, ezen áll a szakadékon. Szabó Attila Az Én, a Szabadság és a Szellem c. művében a „bolond” képében fogalmazza meg ezt a helyzetet, amikor a „Bolond” nyugodtan lép a szakadékba, míg mások ezért bolondnak nézik. Kézirat. 23 „És ő néktek szenthely lészen, de megütközés köve és botránkozás sziklája Izrael két házának, s tőr és háló Jeruzsálem

229


lakosainak. És megütköznek köztük sokan, s elesnek és összetöretnek, tőrbe esnek és megfogatnak.” Ézsaiás 8,14-15. „A kő, amelyet az építők megvetettek, szegletkővé lett.” 118. Zsoltár 22. A kő bibliai szimbóluma Dániel könyvének 2. fejezetében, az evangéliumokban és idézett és egyéb igékben külön tanulmányozást igényelne, ez azonban túllépné e tanulmány keretét, noha szorosan a szeretet próbakövének témájához tartozik. Néhány további ige: Lk 2,34; Róm 9,32; 1Kor 1,23; 1 Pt 2,5.; 1 Pt 2,7. A kezdeményezés fullánkja az ahrimani-sátáni elemnek zavart okoz. Nem szabad, hogy ettől megrettenjünk és visszariadjunk a cselekvéstől. 24 Rudolf Steiner utolsó írásművében, a Mihály Misztériumban így nyilatkozott: „A Golgotai Misztérium kozmikus szeretetből származó, szabad kozmikus tett és csakis emberi szeretettel fogható fel.” (143.pont.) A Golgotai Misztérium is kezdeményezés Krisztus részéről, ennek sorsa azon is múlik, az emberek megértik-e a Golgotát. A Golgota megértésének előfeltétele pedig emberi szeretet. GA 26. Ha valaki saját elhatározásból indít el egy kezdeményezést, akkor arra érvényesnek kell lennie annak, amit előző írásomban így fogalmaztam meg: „El kell jutni a valóban intelligens emberi cselekedetekhez, amelyek ne csak a mi számunkra, hanem a másik számára legyenek szeretettek.” Seress Attila: A szeretet filozófiájának kezdeményezése. 16.o. Somogyi és fia, 2001. 25 Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai 308.o.Genius. 26 Az antropozófia tanulmányozásával kapcsolatos tablóélményre, a tabló fókuszában a Krisztus-Nappal Sergej O. Prokofeiff is utal cikkében, amelyben arról ír, hogyan jutott a Rudolf Steiner és az új misztériumok megalapítása c. könyv tartalmához. Ebben a könyvben ad egy imaginációt a Grálról, melynek három eleme van: spirituális gondolatok, spirituális képek, imaginációk és a szeretet szubsztanciája, mely betölti az első két elemből formálódott kelyhet. Ez a Grál imagináció az éteri Krisztus és a Rudolf Steiner által adott Alapkő lény megközelítéséhez segíthet. „A nagy imagináció: egy Kehely, amely Krisztus szubsztanciájával van tele és kiárasztja az isteni Fényt, amelyben a Szent Szellem jelenik meg egy galamb

230


alakjában.” A megtisztult gondolatok fényként hatnak ebben a képben. Az individuális fejlődésről írja: „ Az előrehaladás a belső fejlődés útján a tudati lelket fokozatos alakváltozáson át imaginatív lélekké alakítja, ami már képessé válik ennek a szeretet szubsztanciának formát adni és a lelket egyre inkább és inkább telíteni vele.” Az idézeteket francia nyelvből ültettem át magyarra. Az idézetek az Antropozófia – a kozmikus pünkösd üzenete. Mihály korszaka és az új Grál esemény c. 7. fejezetből származnak. 27 Rudolf Steiner: Szellemtudományos embertan 19.előadás.282.o.Genius. 28 idézett mű 282.o. 29 idézett mű 284.o. 30 Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai, 308.o.Genius. Az antropozófiai megismerés útján a negyedik fokozat a tudatos intuíció képességének megszerzése és begyakorlása. Az intuíció fokán válik képessé a tanítvány egybeolvadni a megfigyelt lénnyel. Ez a befogadás mozzanata, azaz a szeretet egyik lényegi aktusa. Így a szellemi kutatóktól származó közlések tanulmányozása már önmagában felébreszti a szeretet-képességeket, azonban a bölcsességet önző célból is fel lehet venni. Fontos, hogy élettel hassuk át a tanultakat, azaz feltegyük magunknak időnként a kérdést, vajon életem eddigi szakaszában mely tetteim nyilatkoztatták meg a „bensővé tett bölcsességet”? 31 Sergej O. Prokofieff: Rudolf Steiner és az új misztériumok megalapítása c. művének 6.fejezetében ilyen felosztásban tárgyalja az Alapkő Meditációt. 32 A Rudolf Steiner által alapított és adományozott antropozófia, ahogy az az Antropozófiai Társaság kebelén belül megújulva él a tagok szívében, hivatott arra, hogy a szeretetről a benső megismerésben tanítson Ez azonban az Alapkő lényében megújult Antropozófia lénye által lesz lehetséges. Így az Isteni Szeretet az emberben szívbe fogadott Alapkő által emberben megjelenő szeretetté válhat. A bölcsesség emberben jelenhet meg és antropozófiává válhat, míg megújulása az Alapkő felvételével függ össze, ez által emberben megjelenő szeretetté (antropo-agape) válhat az Isteni Szeretet.

231


Erre utal a Karácsonyi Gyűlésen adott Alapkőről szóló Meditáció következő része: Isteni fény Krisztus nap Melegítsd a szívünket Világosítsd meg fejünket Hogy jó legyen. Megfigyelhetjük, amit a Karácsonyi Gyűlés jegyzőkönyve is tanúsít, melyet Dornachban őriznek, hogy itt Rudolf Steiner nagy nyilvánosság előtt nem szégyellte kérni, hogy ’jó legyen’. Mi legyen jó? A szerzőnek az a véleménye, hogy ’jó legyen, amit az ő tanítványai az élet minden területén véghezvisznek’. Ehhez kell a Krisztus Nap segítsége. Mi kell hát a jósághoz, ha nem szeretetképesség, ha nem a szeretet tettei a XXI. század gondterhelt, viszálydúlta emberiségének, amikor a pusztító utálatosságról szóló bibliai prófécia Máté evangéliumának 24. fejezete szerint itt áll előttünk? Cikkemben az életben megélt szeretetlenség lehetetlenségébe és látszatvoltába vetett hitem alapján írtam. Remélhetőleg az antropozófiai világtársaság a jövőben egyre inkább olyan összejövetelek számára nyújt lehetőséget, hogy a résztvevők a ’jó legyen’ szellemében találkoznak, ami a szeretet és a Grál titkainak megbeszélését is magában foglalja. 33 A megbocsátás során éppen az a legnehezebb kérdés, hogyan találhatjuk meg az utat ahhoz az emberhez, aki vétkezett ellenünk. A megbocsátás során oly tettre is szükség van, mely kiegyenlíti azt a rosszat, amit a másik a vétkével életre hívott. Így a szeretet cselekedeteinek egyik eseteként érthetjük meg az igazi megbocsátásból fakadó tetteket. A téma művészi szerkesztésű ábrázolása Sergej O. Prokofieff: A megbocsátás okkult jelentősége c. könyvében olvasható az antropozófiai ember és világszemlélet alapján. 34 A következő fejtegetések tartalmához többek között a következő írások engednek közel: Rudolf Steiner: Az ötödik evangélium c. ciklusának különösen a második fejezete.

232


Rudolf Steiner: A János evangélium, ún. hamburgi ciklus, Szűz Szófia és a Szent Lélek c. utolsó előadása. Genius Sergej O. Prokofieff: Az év körforgása, mint Krisztus lényének átéléséhez vezető beavatási út. Az év ünnepeinek ezoterikus szemlélete c. könyvének vízkereszttől pünkösdig terjedő időszakot tárgyaló fejezetei. 35 A szeretet és megismerés útjának kezdetén sajátos élmény állhat. Rudolf Steiner Neuchatelben 1911. szeptember 28-án beszélt erről a sajátos élményről, ami sokak életét menti meg. Leírja, hogy sokan éppen akkor kapják meg ezt az élményt, amikor krízisbe kerülnek, esetleg meghaltak volna. Ez ma is így van. Ez a szellemi erő megérinti az embert, és ezáltal megmenekül a haláltól. A továbbiakban ráadásnak, kegyelemnek éli meg életét, és élménye a szellemi úton történő elinduláshoz lendíti. „A dolog röviden úgy áll, hogy ennek az eseménynek a révén a tanítvány egészen pontosan tudja, hogy léteznek a szellemi világból jövő közlések. Az ember életében egyszer, azonban többször is adódhatnak ilyen események. Most ennek a tanítvány lelkére gyakorolt hatását akarjuk megérteni. A tanítvány ezt mondja: kegyelemből kaptam a további életet, az első befejeződött. – Ez az új, kegyelem révén juttatott élet a tanítvány számára egész további életére fényt ad.” Ebben az élményben, amelyet ma is számosan átéltünk, a szellemi szeretet élménye ismerhető fel. Az ember felébredése a szellemi úton viszonzás, viszont-szeretet, mintha tartozását róná le a szellemből jött szeretet érintésére. Rudolf Steiner: Rózsakeresztes kereszténység. Jáspis. 36 A szellem-én és a kozmikus szeretetszubsztancia kapcsolatának jövőbeni titka saját eredmény, amelyért a felelősséget állom. Tudni lehet Rudolf Steiner közlései alapján, hogy a jövő a szellemi világokból ereszkedik alá az emberi tudat számára, miáltal a szeretet szubsztanciával kapcsolatos mai élmények csupán előkészítések a jövő számára, amikor a sok szenvedés megérleli az emberi tudat számára azt, amit Rudolf Steiner meghirdetett, az Éteri Krisztus élményt. Ezen élmény során maga Krisztus az, aki a szellemént betölti, nem a gonosz földi én, hanem a szellemi-égi én mint kehely megtelhet kozmikus szeretettel, amelynek túláradása önnön hatókörén kívül és túl a szeretet tetteit hozhatja létre. Krisztus golgotai tette, mely az emberiség legnagyobb hatású szeretet-tette

233


volt, mikrokozmikusan a szeretet magját, csíráját adományozta nekünk, embereknek. Ez az Isten Országa bennünk, mely eredetét tekintve a makrokozmosz Atya akaratából történt, ahogy a Biblia megjeleníti a János Evangéliumában. A belénk helyezett szeretet ráirányítása az Atya világára érleli meg az emberi, mikrokozmikus szeretet egyesülését az isteni, makrokozmikus szeretettel. Az antropozófia jövőbeni hivatása a Krisztus Kő, a Szeretet Kő, Alapkő fundamentumán állva arra segíteni az embereket, hogy kezdjék el a tudatos tanulását annak, hogy lehet és érdemes szeretni egy hazugsággal és utálatosságokkal teli világban. Ebben, azaz a szeretet tudatos tanulásában segíthet nekünk Rudolf Steiner áldozatos életének, tanításainak és tetteinek, a Karácsonyi Gyűlés és az Alapkő tanulmányozása. 37 Rudolf Steiner utolsó írásműve, a Mihály Misztérium tárja fel ezeket a titkokat. GA 26. 38 Ilyen értelemben a szeretet vizsgálatával az emberi intelligencia titkaival is szembesülni kell. Az egyes emberi személyiségek azonban más és más intelligencia minőséget hordoznak. Így a szeretetnek, mely embertől emberig vezet, az eltérő minőségű intelligenciák áthidalásának problémáját is meg kell oldani. A probléma csak úgy oldható meg, ha egy általánosan emberi intelligenciát sajátítunk el. Az általánosan emberi intelligencia viszont Rudolf Steiner antropozófiájában ismerhető fel. Az Antropozófia lény tanít erre az általános emberi minőségre, s vezet a szellem-én eléréséhez. Előző művemben a szeretet jelenségével kapcsolatban ezért írtam az intelligencia-problémáról, melyet előbb meg kell oldani, hogy értelmezni tudjuk magát a szeretet jelenségét. A fent ábrázoltak szerint az intelligencia-probléma megoldása az antropozófia felvételét és megismerését jelenti. A szeretet tudomány kialakítása a szív tudatos intelligenciájának kialakításához vezet. A szívünkbe fogadott gondolatok és imaginációk, amelyek az ember és az isteni szellemi világ megértéséből származnak, szeretettel telnek meg. Rudolf Steiner ezt ajánlja az ún. Alapkő felvételével, melyet a szívünkbe be is kell fogadnunk. Az Alapkő felvétele és szívbe zárása így az Isteni Szeretet lényének további keresésére indít.

234


39

Sergej O. Prokofieff: Szembesülés a Gonosszal és annak legyőzése a szellemtudományban - A Jó Alapköve c. tanulmányában a gonosz világfájának terméseit mutatja be. Korunk egyik alapélménye a Gonosszal történő szembesülés, míg az ellentétes póluson ott a Jó Alapköve és az Éteri Krisztus megjelenése. A rossz, negatív jelenségek mellett fel kell hívni a figyelmet a jó és pozitív lehetőségekre is, ami Prokofieff tanulmányában az Alapkővel történő ezoterikus munkával érhető el. Az Éteri Krisztus élmény hátterében Krisztus másodszori keresztre feszítése és az ebből történő tudati feltámadás áll. Ez a második Golgota adja a lehetőséget a spiritualizált gondolatok, imaginációk tudatos átélésére, valamint a szeretet szubsztancia befogadására az Éteri Krisztus élményben, valamint a Szent Szellem átélésében. Új Impulzus 2001- Karácsony. 40 Rudolf Steiner Az új Isis, az isteni Sophia keresése c. ciklusának 12. előadásában a szabadság és a szeretet ideáljáról 1920. december 19-én mondta: „Éppen a külvilág iránti odaadás útját megtalálva jutunk el oda, hogy cselekedeteink tartalmát gondolatokkal hassuk át. Mi a külvilág iránti odaadás? Ez a cselekvésünket gondolatokkal átható odaadás a külvilág iránt nem más, mint a szeretet. Ahogyan a gondolati életet akarattal átsugározva a szabadsághoz jutunk, úgy jutunk el a szeretethez akarati életünket gondolatokkal áthatva. Cselekvésünkben azáltal bontakoztatjuk ki a szeretetet, hogy az akarati jellegbe gondolatokat sugárzunk, gondolkodásunkban azáltal bontakoztatjuk ki a szabadságot, hogy az akarati jelleget belesugározzuk a gondolatokba.” Később: „A szabadságot és szeretetet valóban csak a szellemtudományos világszemlélet tudja megragadni, semmi egyéb.” Jáspis. 41 Az antropozófiai út Mihályhoz, Szűz Szófiához és Krisztushoz vezet. Egy másik út a szeretet szubsztanciáját éli át, bölcsességhez jut, fénnyel telíti az emberi intelligenciát és tetté válik, a szeretet tetteivé. Sergej O. Prokofieff Az égi Szófia és az Antropozófia lény c. műve III. rész 12. fejezetében Az Alapkő, mint Krisztus, Szófia és Mihály kinyilatkoztatása cím alatt ír erről. Genius. 42 Rudolf Steiner Makrokozmosz és mikrokozmosz c. ciklus 11. előadás. Genius.239.o.

235


Hogyan talált rá Alexandra önmagára? 43

A mottó elhangzott az Ezer arc – ezer talentum klub ünnepélyes megnyitóján a Vakok Állami Intézete 2006-os Fehér Bot havi rendezvényen, in: www.remlac.exra.hu. 44 Léderer Pál (szerk): Az AIDS-gondolkodás. T-Twins Kiadó, 1994. 45 A szociális munka elmélete és gyakorlata, szerk: Tánczos Éva. Semmelweis Kiadó, 1994. Különösen a Sokszempontú felmérés és Első interjú készítése c. fejezetek 46 Parton, Nigel - O’Byrne, Patrick: Mi a konstruktív szociális munka? In: ESÉLY, 2006/1. 47 Weiss, Thomas: A megzavart fejlődésű gyermek (a Magyarországi Camphill Egyesület gondozásában A különleges gondozást igénylő gyermek címmel 2008-ban jelent meg). König, Karl, Dr..: Az ember tizenkét érzéke és a hét életfolyamat. 48 van Houten, Coenread: A felnőtt-képzés mint az akarat felébresztője. Verlag Freies Geistesleben, 1993. 49 l. 46. jegyzet 50 Kaspar Hauser sírjánál a keresztre a következő felirat került: Európa gyermeke. További olvasmányok: Tradowsky, Peter: Kaspar Hauser oder Das Ringen um den Geist. Verlag am Goetheanum, 1983. Wassermann, Jakob: Kaspar Hauser, avagy a szív restsége. Európa, 2006 51 Vollmar, Klausbernd: Szeretetszerződés, Bioenergetic, 2005. 52 Weiss, Thomas: A különleges gondozást igénylő gyermek. Magyarországi Camphill Egyesület 53 Az életút témájának szellemtudományos szemléletéhez: Sergej Prokofjev: Rudolf Steiner karmakutatásai és az antropozófiai társaság feladatai. Goetheanum (Svájc), 1994. 54 A felnőtt-tanulás az egyes életszakaszokban c. fejezet. In: van Houten, Coenread: A felnőtt képzés mint az akarat felébresztője. Verlag Freies Geistesleben, 1993. 236


55

A tanulás három módja: Iskolai tanulás Sors általi tanulás Szellemi tanulás in: van Houten, Coenread idézett műve 56 magánközlés 57 Wiesental , Simon: Virágot Algernonnak 58 A társadalomkutatás módszerei témakörben számos ajánlott publikáció lenne listázható a kvalitív (minőségi és nem mennyiségi) kutatási módszerek tanulmányozásához. Figyelemre érdemes azonban a gotheanisztikus kutatási metódus: ez az egzakt természettudományi kutatási módszertant alkalmazza a nem természeti világokra, így a lelki jelenségekre, világgazdasági jelenségekre, történelmi szimptómákra és az ember társas és társadalmi lényének megértésére. 59 A Fogyatékosságtudomány WHO által támogatott FNO és a Steiner-féle gyógypedagógia és szociális terápia diagnosztikai személete felváltotta a BNO orvosi minősítési kategória-tanát. Az említett hat fogyatékossági típust minősítik a Fogyatékossági Támogatás megállapító esélyegyenlőségi törvényben meghatározott eljárásban. Újabban ide sorolják az újrabeszélő típust és a tartós pszichiátriai sérülést is. Az újabb fogyatékosságtudományi kutatási eredményeknek a társadalmi hatásai szinte beláthatatlanok és újraformálják az ún. társadalmi piramist az épek és sérültek szükséges társadalmi együttműködési normája révén (Nevess és szeress! mozgalom) 60 Itt három történelmi közösségi áramlat egybekapcsolódásáról van szó, egy új minőségben. Ludvig Zinzendorf, Johann Amos Comenius, Robert Owen törekvései jelennek meg új alakban. További olvasmány: A gyógyító nevelési mozgalom közösségfejlesztő impulzusa. Szöveggyűjtemény, Magyarországi Camphill Egyesület Gyógyító Nevelés Felnőttképzés, 2007. 237


61

Steiner, Rudolf, dr.: Az ember tizenkét érzékszerve. Dornach, 1921.VII.22. előadás König, Karl, Dr..: Az ember tizenkét érzéke és a hét életfolyamat Soesman Albert: Tizenkét érzék – az emberi érzékelés új megközelítése. Metódus, 1998. Seress Attila: A 12 érzékszerv és a www.remlac.extra.hu vakbarát hangzó kiadás

tolerancia,

in:

62

Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, 2002. 63 Szabó Miklós, dr. (szerk.): Látássérültek lakóhelyi rehabilitációja. Fehér Bot Alapítvány, Hajdúdorog 64

A szociálplitika perverz hatásai, in: Nyilas Mihály: A szociálpolitika alapfogalmai, Twins 65 Gans, Herbert J.: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? ESÉLY, 1992/3. 66 A virágot beszél kifejezésről és a spirituális nyelvészet témában: Rozsnyai Ágnes: A magyarság spirituális gyökerei. Püski, 2005. Rozsnyai Ágnes: Spirituális nyelvészet, in: www.remlac.extra.hu kiadásában vakbarát hangzó anyag 67 van Houten, Coenread: A felnőtt képzés mint az akarat felébresztője. Verlag Freies Geistesleben, 1993. 68 Latin kifejezés: a sors szeretete 69 Chazale, Philippe: Les aveugles au travail. Le cherche midi éditeur, 1999. Reményik László: Akik a sötétben is látnak. Háttér Kiadó, 2000. Reményik László: Életbajnokok. Hugarovox Kiadó, 2002. 70 Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, 2002. 238


3. Hivatkozott művek: Szent Biblia (Károly Gáspár fordításában) Rudolf Steiner: A Szabadság filozófiája. Genius. Új Mani-fest. GA 4. Rudolf Steiner: A magasabb világok megismerésének útja. Genius. GA 10. Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai. Genius. GA 13. Rudolf Steiner: Mihály Misztérium. GA 26. Rudolf Steiner: A János evangélium. Genius. GA 103. Rudolf Steiner: János apokalipszise. Genius. GA 104. Rudolf Steiner: Szellemtudományos embertan. Genius. GA 107. Rudolf Steiner: A Lukács evangélium. Genius. GA 114. Rudolf Steiner: Makrokozmosz és mikrokozmosz. Genius. GA 119. Rudolf Steiner: Jézustól Krisztushoz. Genius. GA 131. Rudolf Steiner: Ötödik evangélium. GA 148. Rudolf Steiner: Rózsakeresztes kereszténység. Jáspis. Rudolf Steiner: Az új Isis, az isteni Sophia keresése. Jáspis. GA 202. Rudolf Steiner: Alapkő Meditáció - Az Alapkő Meditáció szövegét magyar nyelven l. Rudolf Steiner: A világtörténelem szellemi háttere c. könyvben a 144-147. oldalakon. Genius. GA 233. Sergej O. Prokofieff: Rudolf Steiner und die Grundlegung der neuen Mysterien. Verleg Freies Geistesleben. (Rudolf Steiner és az új misztériumok megalapítása.) Sergej O. Prokofieff: Der Jahreskreislauf als Einweihungsweg zum Erleben der Christus-Wesenheit. in esoterishe Betrachtung der Jahresfeste. Verlag Freies Geistesleben. (Az év körforgása mint Krisztus lényének átéléséhez vezető út. Az év ünnepeinek ezoterikus szemlélete.) Sergej O. Prokofieff: Die okkulte Bedeutung des Verzeihens. Verlag Freies Geistesleben. (A megbocsátás okkult jelentősége.)

239


Sergej O. Prokofieff: Az égi Szófia és az Antropozófia lény. Genius. Sergej O. Prokofieff: Szembesülés a Gonosszal és annak legyőzése a szellemtudományban - A Jó Alapköve. Új impulzus 2001 – Karácsony. Rozsnyai Ágnes: A magyarság spirituális gyökerei. Püski. 2005. Margarethe Hauschka: Ritmikus masszázs Ita Wegman szerint. Szabó Attila: Az Én, a Szabadság és a Szellem. Kézirat. Seress Attila: A szeretet filozófiájának kezdeményezése. Somogyi és fia, 2001. Leonardo da Vinci: Mona Lisa. 1503. Paris, Musée du Louvre. Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus. 1907. Pécs, Csontváry Múzeum. Hivatkozott jogszabályok, irodalom, honlap, cd: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 141/2000. (VIII.9.) kormányrendelet Orvosi beutaló, A.3510-90. sz. nyomtatvány www.remlac.extra.hu remlacvox cd és dvd sorozat Alexandra tanulmány. -Chazal, Philippe: Les aveugles au travail. Le cherche midi éditeur, 1999.,

240


-Gans, Herbert J.: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? ESÉLY, 1992/3. -Hepworth, Dean H. – Larsen, Jo Ann: A sokszempontú felmérés, in: A szociális munka elmélete és gyakorlata, 2. kötet, szerk: Tánczos Éva. Semmelweis Kiadó, 1994. -van Houten, Coenread: A felnőtt képzés mint az akarat felébresztője. Verlag Freies Geistesleben, 1993. -Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, 2002. -Kozma Judit: A szociális munkás szakmai és egyéni fejlődése. In: Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 1998. -König, Karl, dr.: Az ember tizenkét érzéke és a hét életfolyamat. -Léderer Pál (szerk): Az AIDS-gondolkodás. T-Twins Kiadó, 1994. -Nyusti Szilvia, dr.: Az Európai Unió szociálpolitikája a fogyatékos személyek szempontjából – kézirat. -Parton, Nigel - O’Byrne, Patrick: Mi a konstruktív szociális munka? ESÉLY, 2006/1. -Reményik László: Akik a sötétben is látnak. Háttér Kiadó, 2000. -Reményik László: Életbajnokok. Hugarovox Kiadó, 2002. -Tradowsky, Peter: Kaspar Hauser oder Das Ringen um den Geist. Verlag am Goetheanum, 1983. -Soesman Albert: Tizenkét érzék – az emberi érzékelés új megközelítése. Metódus, 1998. -Szabó Miklós, dr. (szerk.): Látássérültek lakóhelyi rehabilitációja. Fehér Bot Alapítvány, Hajdúdorog -Weiss, Thomas: A megzavart fejlődésű gyermek. Magyar Antropozófiai Társaság, kézirat -Weiss, Thomas: A különleges gondozást igénylő gyermek. Magyarországi Camphill Egyesület, kézirat Wassermann, Jakob: Kaspar Hauser, avagy a szív restsége. Európa, 2006.

241


Babbie, :A társadalomkutatás módszerei Steiner, Rudolf, dr.: Az ember tizenkét érzékszerve. Dornach, 1921.VII.22. előadás Rozsnyai Ágnes: A magyarság spirituális gyökerei. Püski, 2005. Nophretete Naphimnusz. Szerzőpáros Siliga Miklós-Csongrádi Kata In: Csongrádi Kata: Millió Rózsaszál, Mandala-Seva Könyvkiadó, 2006.

4. További kutatáshoz János evangélium, János 3. levele, János Apokalipszis Rudolf Steiner és Ita Wegman közös művei: Grundlegendes für eine Erweiterung der Heilkunst nach gesteswissenschaftlichen Erkenntnissen, GA 27 - A gyógyítás művészetének kibővítése a szellemtudományi megismerés útján Rudolf Steiner és Ita Wegman levelezése, kézirat Rudolf Steiner könyvei: -A nevelés művészete, GA 194 Genius-Magyar Waldorf Szövetség -Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez? (A magasabb világok megismerésének útja), GA 10. Genius Rudolf Steiner előadásai: -Buddhától Krisztushoz, Budapest, 1909. május 31. előadás, in: Rózsakeresztes szellemtudomány – Budapesti előadások, Jáspis 1992. (in: ,Das prinzip der spirituellen Ökonomie im Zusammenhang mit Wiederverköperungsfragen, GA 109.)

242


-A rózsakeresztes kereszténység, Neuchatel, 1911. szeptember 27-28. Jáspis, 1994. -A világ pünkösdje, az antropozófia híradása, Kristiania, 1923.05.17.MAT kézirat -Néhány elemi lényfajta az asztrálvilágban, MAT kézirat (nagyon lerövidített leírás), Berlin, 1905. 10.17. in: GA 93/a -Gyógypedagógiai kurzus, Dornach, 1924.06.25-07.07. - Utolsó előadása, Dornach, 1924. szeptember Sergej O. Prokofieff írásai: -A megbocsátás okkult jelentősége, 1989. -Az év ünnepeinek ezoterikus szemlélete -Das mögen es hören c. művéből Korcsog Balázs fordításában a Vezetőségről és Elisabeth Vreedéről szóló fejtegetések. Novalis, kézirat -Die geistigen Aufgaben Mittel- und Osteuropas, Verlag am Goetheanum -Rudolf Steiner karmakutatásai és az Antropozófiai Társaság feladata, Verlag am Goetheanum, 1994. -Szembesülés a gonosszal és legyőzése a szellemtudományban- A Jó alapköve, 2001. Új Impulzus Sergej O. Prokofieff előadásai: -A megbocsátás okkult jelentősége, Budapest, 1990.06.23. -A hét művészet Margarete és Erich Kirchner-Bockholt könyve: -Die Menschheitsaufgabe Rudolf Steiners und Ita Wegman, Verlag am Goetheanum, Dornach, 1981. (Rudolf Steiner és Ita Wegman feladata az emberiségért, kézirat, Sherak Mari fordítása) Athys Floride könyve: -Die Begegnung als Aufwacherlebnis - Verlag am Goetheanum, Dornach, 1982. (A találkozás mint szellemi felébredési élmény – feltámadási erők az emberi találkozásban, kézirat, Sherak Mari fordítása)

243


Éliás Ádám: Riadó, Új Impulzus, 2007. szeptember Conread van Houten: -A felnőttképzés mint az akarat felébresztője, könyv -A találkozási beszélgetés, mint a szociális művészet csírája, Bécs, 2007. november 1. előadás Seress Attila: -A közösségi érdekérvényesítés XXI. századi új útjai, előadás és csoport, 2006. Ispánk -Nevess és szeress – azok mentik át a Földet, akik önként teszik a jót, Új Impulzus, 2007. -Szociális ikonművészeti technikák - a szeretet tanulása, Kászonaltíz, 2007. előadás -Látók és nem látók együttműködése – a szívből fakadó beszéd nyolc kérdése, 2007.10.10. előadás Goerge Ritchie: Visszatérés a holnapból Reményik László: Könnyű neked…Hungarovox, 2005. Reményik László: Akik a sötétben is látnak, Reményik László: Életbajnokok, Doszkocs Zsuzsanna önéletrajza, kézirat, www.zsdoszkocs.extra.hu Philippe Chazal: Les aveugles au travaille, 1999. Ifj. Schirilla György: Változz meg szeretetből. Kovásznai Kiadó, 1996. Gary Chapman: Szólóban –az egyedülállók öt szeretetnyelve, Harmat, 2005. Klausbernd Vollmar: Szeretet szerződés, Bioenergetic, 2005. A közösségi tanulás kézikönyve, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006. J. van Rijckenborgh: A modern rózsakereszt elemi filozófiája, Lectorium Rosicrucianum, 1950.

244


Vlagyimir Szolovjov: Az Antikrisztus története, in: Az orosz vallásbölcselők virágkora, Vigilia, 1988. 5. Társas események listája Golgotai Misztérium, Pünkösd Az első hét zsinat 869-ig 1923/24-es Karácsonyi Gyűlés, Dornach. További leírások: -A Karácsonyi Gyűlés jegyzőkönyve, GA 260., MAT kézirat, -Rudolf Steiner: Grundstein Spruch 1.-Mire esély a művészet? Doszkocs Zsuzsa és siket-vak művészek közös kiállítása, 2007. március 30. Pallas Páholy, www.zsdoszkocs.extra.hu -2007. május 8-i Ezer arc ezer talentum – látásmód -Vakok és gyengénlátók első kulturális találkozója, VAGYOK, 2007. október 13-14, Székesfehérvár, www.vagyok.hu 2. Csongrádi Kata: Csoda az élet, Tivoli színház 3. Deák téri evangélikus templom, Weiner Szász kamarazenekar koncertje 4. Tanulás életen át, Osztrák antropozófiai felnőttképzési találkozó, Bécs, 2007.november 1-3. 5. Ami kimaradt Madách Imre Az ember tragédiája c. művéből, Kistarcsa, 2007. október 23. 6. „Fuss a fényben” vakokkal futógála, Margitszigeti Atlétikai Centrum 7. A megbocsátás okkult jelentősége c. könyv kiadása 1989-ben. E néhány társas esemény példája utalás lehet arra, amit a XXI. századi új rózsakeresztes inspirációról kellett leírnom. Ezek a találkozók és események az én-fejlődést ösztönzik, többféle művészeti elem van együttesen jelen. A szeretet filozófiája és okkult jelentősége c. kötet fogyatékosságai a témából szükségszerűen következik, árnyékunkkal együtt kell élnünk. Árnyékunk felől ragyog fel a nap.

245

A Szeretet Filozófiája és Okkult Jelentősége - Seress Attila  

A SZERETET FILOZÓFIÁJA ÉS OKKULT JELENTŐSÉGE A SZERETET FILOZÓFIÁJA ÉS OKKULT JELENTŐSÉGE Válogatta: Seress Attila Szerkesztette: Juhász Józ...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you