MAGYAR ÉPÍTŐK Építőipari magazin
2018. január II. évfolyam, 1. szám
Ára: 1 000 Ft
MAGYAR ÉPÍTŐK
MAGASÉPÍTÉS | MÉLYÉPÍTÉS | ÉPÍTŐIPARI GYÁRTÓK
Bejártuk az épülő Puskás-stadiont Ezt üzenik az építőipar ifjú titánjai Mennyi tartalék van a magyar építőiparban?
M I
A Z
É P Í T Ő I P A R T
É P Í T J Ü K
WWW.MAGYAREPITOK.HU
Életre építünk
HISZÜNK BENNE, HOGY ÉPÜLETEINK A KIVITELEZÉS MINŐSÉGÉTŐL ÉS AZ ÉPÍTŐANYAGOK TARTÓSSÁGÁTÓL VÁLNAK IGAZI OTTHONNÁ. A LEGKORSZERŰBB ALAPANYAGOK KIVÁLASZTÁSÁHOZ ÉS BESZERZÉSÉHEZ VÁLASSZA MAGYARORSZÁG MEGHATÁROZÓ ÉPÍTŐANYAG-KERESKEDELMI HÁLÓZATÁT, AZ ÚJHÁZ CENTRUMOT!
Az ország 80 pontján
Előszó | 1
TÖBBSZÖRÖSÉRE NŐHET A HAZAI ÉPÍTŐIPAR A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN Németország építőipara negyvenhatszor nagyobb kibocsátással bír, miközben a lakossága csak nyolcszorosa a magyarénak. Ha figyelembe vesszük az arányokat, a hazai építőipar a németek hatékonyságával a jelenleginél közel hatszor nagyobb termelésre lenne képes, amit évi 10 százalékos növekedéssel 2035-re el is érhetne. Mindez persze csak játék a számokkal, nem alkalmas a viszonyok pontos bemutatására, de nagyságrendileg jellemzi a helyzetet. Az üzenete egyértelmű, Magyarországnak jelentős tartalékai vannak a hatékonyság terén! A számoknak van egy másik olvasata, az pedig maga növekedés, a lehetőség a növekedésre. Fontos, hogy lehetőségként tekintsünk a jelenlegi környezetre, ahelyett, hogy a hiányzó kapacitások leküzdhetetlen problémájaként állítsuk be. Hogy a mostani építőipari kibocsájtás sokszorosára hogyan lenne elegendő megrendelés Magyarországon? A válaszhoz elég csupán az elöregedett lakásállományra vagy a leromlott állapotba került épített örökségünkre gondolni: mindkét területen több évtizedes a lemaradás.
Impresszum:
MAGYAR ÉPÍTŐK Építőipari magazin 2018/1. szám (II. évfolyam) Megjelenik negyedévente ISSN: 2560-0176 A borítón szereplő kecskeméti egyetem terveit a Lima Design Kft. készítette.
Jó példa, hogy a tavalyi felpörgéssel elért évi 10 ezer lakásépítés tempójával is csak 400 év alatt újul meg a hazai lakásállomány. A kereslet megugrása tehát nem tűnik lehetetlennek, de nyilván ugyanekkora mértékű növekedés kell a kapacitásokban is. Új cégekkel, bővülő munkaerővel, de ami ettől is fontosabb, növekvő termelékenységgel. Ezt támasztja alá az is, hogy a demográfiai folyamatok miatt a következő években a magyar gazdaság összes területén azzal kell számolni, hogy a munkaképes korosztály zsugorodni fog. A mostani számunkban több olyan eszközt is megvizsgálunk, melyek által a változatlan méretű munkaerő mellett növelhető a teljesítmény, csökkenthetőek a költségek és a ráfordított idő. Többnyire olyan rendszerekről és megközelítési módokról írunk, melyek egyelőre gyerekcipőben járnak hazánkban. Ugyanakkor abban a környezetben, amit a több évre előre látható megrendelések és a cégek élén bekövetkező generációváltás teremtenek, ezek bevonását nem lehet tovább halogatni.
Kiadó és szerkesztőség: Regon Média Zrt., 1013 Budapest, Döbrentei tér 1. 3. em. 305. Makroler Médiaügynökség Kft. 1013 Budapest, Döbrentei tér 1. 3.em. 305. Telefon: (+36 30) 928-6716 www.magyarepitok.hu E-mail: szerkeszto@magyarepitok.hu Alapító és felelős kiadó: Oltyán József Főszerkesztő: Hegedűs Gergely Szerkesztők: Antal Zsófia, Szabó Ákos Fotók: Dernovics Tamás, Bernát Benjámin Értékesítési vezető: Kincses Péter Munkatársak: Lakó Erika, Lengyelné Nagy Ildikó
Miközben az új megoldások és a jövő felé fordulunk, nem szabad megfeledkeznünk a múltunkról és a hagyományainkról. Akár egy országra, akár egy ágazatra is igaz, ezekre alapozva jóval könnyebb sikeressé válni a jövőben. Ezt a gondolatot több cikk is tükrözi a magazinunkban, de legjobban Dévényi Sándor, Kossuth-díjas építész szavai adják vissza, aki arra figyelmeztet, hogy „a múltat nem lebontani kell, hanem ráépíteni a jövőt.” Hegedűs Gergely főszerkesztő
Tördelés: Kvaszta József Nyomda: Conint-Print Kft. Felelős vezető: Váradi Attila Terjeszti a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és a kiadó. Előfizetési információ, díjak: Megrendelés: a www.magyarepitok.hu oldalon E-mailben: szerkeszto@regon.hu Negyedévre: 1 000 HUF+394 HUF postaköltség Egy évre: 3 800 HUF+1 575 HUF postaköltség (Az árak az 5%-os áfát tartalmazzák.)
www.magyarepitok.hu
CLOSE TO OUR CUSTOMERS 2 | Előszó
TELJESKÖRŰEN. www.wirtgen-group.com/technologies
ROAD AND MINERAL TECHNOLOGIES. A WIRTGEN GROUP által Önnek kínált vezető technológiák segítségével az útépítés során felmerülő összes feladat optimálisan és gazdaságosan megoldható, elvégezhető: az alapanyagok kitermelése és feldolgozása, az aszfalt keverése, beépítése, tömörítése, majd újra hasznosítása. Bízzon Ön is a WIRTGEN GROUP csapatában és megbízható márkáiban – WIRTGEN, VÖGELE, HAMM, KLEEMANN és BENNINGHOVEN. www.wirtgen-group.com/budapest WIRTGEN BUDAPEST Kft. . Erdöalja u. 1. . 2363 Felsöpakony . Telefon: +36 29 517 300 Fax: +36 29 517 310 . E-Mail: wirtgen.budapest@wirtgen-group.com
2018/1. | MAGYAR ÉPÍTŐK
Tartalom | 3
TARTALOMJEGYZÉK EZ LEHET A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR JÖVŐJE Ha életben akarunk maradni, ezt nem lehet elkerülni!………………………… 4 Mennyi tartalék van az ágazatban? Rengeteg!…………………………………… 6 Az élre tör a digitalizációban a Strabag………………………………………… 10 Bemutatjuk az építőipar magyar titánjait……………………………………… 36
FÓKUSZBAN A FELSŐOKTATÁSI FEJLESZTÉSEK
4
Szigorú oktatáshoz különleges épületek a Ludovikán………………………… 20 Ősszel már élet költözik az új kecskeméti campusba………………………… 23 Átfogó körkép az épülő egyetemekről………………………………………… 24
DEBRECEN ÉS CSORNA IS NAGYOT LÉPETT Már aszfaltoznak az M44-esen………………………………………………… 40 Négy hónappal hamarabb elkészült az M85 új szakasza……………………… 41 Átadták a debreceni gyűrű legfontosabb szakaszát………………………… 41 Mit hoz az útépítő szakmának a jövő?………………………………………… 39 Minden idők leghosszabb projektje ér véget az M5-ös autópályán………… 44
23 MÁSFÉLEZER MILLIÁRDOS PROGRAM FEJLESZTI A VASUTAKAT Már a befejező munkák kezdődnek a dél-balatoni vonalon………………… 28 Megújuló vágányokkal javult Ferihegy áruszállítása………………………… 30 Hídépítési bravúr az érdi vasúti felüljáróknál………………………………… 31
TÉL KÖZEPÉN A NAPOS OLDALON Napelemparkot épített a magyar magasépítő………………………………… 47 Már érezhető a Puskás-stadion különleges atmoszférája…………………… 16
29
Megmutatjuk, mennyi kórház újul meg a közeljövőben……………………… 58
AZT ÜZENI A TÖRTÉNELEM Miért fontos az építőiparnak egy 800 éves szokás?…………………………… 60 Így tréfálták meg az ördögöt az épülő győri elkerülőn……………………… 61 Tíztonnás kövek kiemelése mentett meg egy ötszáz éves hidat…………… 62 Ne bontsuk le a múltat, inkább építsük rá a jövőt!…………………………… 54
A LEGLÁTVÁNYOSABB TEREKTŐL A MÉLYBEN FUTÓ CSATORNÁKIG 25 kolléga 25 éve egy helyen…………………………………………………… 50
62
Így néz ki az ország szennyvízfejlesztési térképe……………………………… 52 Nyugat-, Közép- és Kelet-Magyarország fejlesztései……………… 14, 34 és 48
www.magyarepitok.hu
4 | digitalizáció
DIGITÁLIS ÉPÍTŐIPAR:
HA ÉLETBEN AKARUNK MARADNI, NEM LEHET ELKERÜLNI! Közel százszázalékos időmegtakarítás a munkaterületen, VR-szemüveggel megalapozott üzletkötés, előre látható meghibásodások, elkerülhető többletköltségek és munkabalesetek. Többek közt ezt adhatja a digitalizáció, ha vevő lesz rá az építőipar.
E
lőször rendeztek Magyarországon konferenciát a digitális építőipar témájában. „Az iparág megérett az alapvető változásra” – ez állt a szervezők beharangozójában, de ezt tükrözték a lapunknak nyilatkozó főszervező, Szalay László szavai is. „Az építőipar jelentős előnyöket tudna elkönyvelni hosszú távon az új digitális technológiák alkalmazásával.” A szervezők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az iparág nemcsak hazánkban maradt ki a digitális fejlődésből, világszerte ugyanez jellemző. Az amerikai McKinsey & Company által készített tanulmány 2016-ban kimutatta, hogy a gazdaságban azonosítható 22 iparág közül az építőipar digitalizációja csak a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet előzi meg. Ugyanakkor a K+F ráfordítás az építőiparban az árbevétel kevesebb mint 1 százalékát teszi ki, szemben például az autóiparban vagy a repülőgépgyártásban megszokott 3,5-4,5 százalékkal.
Elképesztő gyorsulást lehetne elérni A kecskeméti konferencia nyitóelőadását Sabathiel Balázs, a HungaroCAD Kft. cégvezetője tartotta. Elmondása szerint egy-egy projektben akár 90 százalékos (!) időmegtakarítást is ki tudtak mutatni a digitális kommunikációval, amiben a javítási, jóváhagyási, műszaki ellenőrzési folyamatokat mobileszközökkel végezték. „A papíralapú kommunikáció az építőiparban iszonyatos időveszteséget okoz. Nagyon sokszor nem a legfrissebb adatokat használjuk, és nem mindenki 2018/1. | MAGYAR ÉPÍTŐK
Szalay László főszervező | fotó: Dernovics Tamás
tudja, melyik tervlapból kellene dolgoznia. Amíg az építési helyszínen valaki felismer valamit, papíron ledokumentálja, és ez megérkezik a címzetthez, borzasztó sokáig tart.” Sabathiel Balázs arra is rámutatott, hogy az ágazat folyamatai töredezettek, részterületei elkülönülnek. „Nagyon messze áll az építőipar értéklánca attól az együttműködéstől, amit például a gépiparban tapasztalunk.”
Így lesz versenyelőny a digitális menedzselés A fent hiányolt együttműködést is erősíteni tudja a digitalizáció, erre a legjobb példát az épületinformációs modellezés (BIM, building information modelling) adja. A BIM legnagyobb jelentősége ugyanis az, hogy a projektet előre lemodellezve képes összehangolni a benne érintett összes szakterület folyamatait, ezáltal óvatos becslések szerint is 10- 15 százalékos költségcsökkenést hoz a kivitelezési időszakban. „A BIM nagy versenyelőny, elmaradnak az olyan improvizációk, amelyekben például át kell fúrni
Sabathiel Balázs | fotó: Dernovics Tamás
egy vasbeton födémet, vagy vissza kel bontani valamit” – nyilatkozta a lapunknak egy korábbi interjúban Szabó László, a Magyar BIM Szövetség elnökségi tagja, aki a BIM összköltségét egy-egy beruházás 1,5-3 százalékára becsüli.
digitalizáció | 5
A BIM jelentős költségmegtakarítást tesz lehetővé | forrás - caddmicrosystems.com
A lapunknak a konferencia után nyilatkozó Szalay László, a szervező Konferencia Iroda Bt. ügyvezető igazgatója mindehhez azt tette hozzá, hogy a BIM központosítja az információáramlást, ezzel gyorsítja fel a folyamatokat. „Az ös�szes résztvevő bármikor hozzá tud férni a kulcsinfókhoz. A szállítónak például nem kell telefonálgatnia, faxra várnia egy döntéshez. Vagy ha a művezetőnek valami nem tetszik, és épp nem elérhető a tervező, egy tablet segítségével ellenőrizni tudja, hogy a tervben hogyan szerepelt a projekt vitatott része. Szalay László hangsúlyozta, hogy bár jelenleg a digitalizációt és a központi elemként szolgáló BIM-et mindenki elsősorban a magasépítéshez köti, a mélyépítésben ugyanakkora jelentősége van.
Ezért jött el a digitalizáció ideje Sabathiel Balázs egy további kiugrási lehetőséget társított a BIM-hez: kön�nyedén képes a tervezésbe integrálni a legmodernebb műszerek szolgáltatta adatokat. „A legtöbb csúszást egy építési
beruházásnál a nem felmérhető talajviszonyok okozhatják, ám a talajradarok ma már egészen pontos háromdimenziós adatokat szolgáltatnak a föld alatti viszonyokról.” Hangsúlyozta, a digitalizáció számára egyre nagyobbra nyílik az ajtó, miután az építőipart kulcsfontosságú adatokkal ellátó lézerszkennerek, drónok, talajradarok ára rohamosan csökken. Ugyanez igaz a számolókapacitások árának drasztikus csökkenésére is.
Már VR-szemüvegben alapozzák meg az üzletkötést A digitalizáció további nagyon fontos hozama a gépek és folyamatok beépített, olcsó szenzorokkal kontrollálása. „Előre jelzik a meghibásodást, rögzítik a teljesítményt, az anyag mozgását és állapotát, a gépek kihasználtságát, vagy épp jelzik, ha egy dolgozó veszélyes területre lép.” A digitalizáció az építőipari szereplők kommunikációját is forradalmasítja, az ingatlanfejlesztők ügyfelei ugyanis ma már egy VR-szemüvegben (virtuálisvalóság-szemüvegben) be tudják járni a szá-
mukra ajánlott, leendő épületet. „Látják a fényviszonyokat napszakonként, eközben ki tudják választani a beépülő anyagokat, és ennek rögtön látják a költségvonzatát.”
Tényleg félni kell tőle? Milyen fogadtatása van a digitalizációnak a hazai építőiparban? A konferenciát szervező Szalay László úgy látja, meghatározó, hogy melyik korosztályt vizsgáljuk. „A fiatalok teljesen nyitottak rá, az 50-es, 60as korosztály viszont nehezen győzhető meg róla. Mi ezzel a konferenciával azon is dolgozunk, hogy legalább egy »szükséges rosszként« elfogadtassuk velük a digitális építőipar bevezetéséhez, használatához szükséges nézeteket, újításokat. – A változás ugyanis a főszervező szerint elkerülhetetlen, jobb szembenézni vele. – Amikor a szövőszékek ellen fellázadtak a munkások, csak átmenetileg tudták megakadályozni annak elterjedését, ez a helyzet most is. Lehet mondani, hogy nem akarjuk digitalizálni az építőipart, de ha életben akarunk maradni, nem fogjuk tudni elkerülni.” Hegedűs Gergely
www.magyarepitok.hu