Page 1

K

Etes, Karancsság, Piliny, Ságújfalu és Szalmatercs Egyházközségeinek lapja

risztus Hordozó IV. évfolyam, 1. szám 2013. február

„Bensejükbe adom törvényemet, és szívükbe írom. Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek.”

(Jeremiás 31, 33)

Ságújfalu karácsonya

Ki ez a nép? - tehetjük fel a kérdést. A választ megkapod, ha a keresztre nézel. Jézus téged választott. Minden nagyböjti idő ezt az örök üzenetet visszhangozza. Te vagy a nép. Vagy méginkább, személyesebben fogalmazva: én vagyok ez a nép. A szívembe írt szövetség népe vagyok. Örökre bevéste Isten szeretete oda ezt a törvényt. Jézus ezt mondja: „Te vagy az én népem, barátomnak hívlak. Velem egyenlővé teszlek, mert megszentellek. Elveszem bűnödet, add oda nekem! Mindet add nekem. A súlyosat, a gyakran elkövetettet, a mindennaposat, az észre sem vetteket is. Azt is, amit a világ még hibának sem tart! Nemcsak elveszem, hanem adok helyette mást: betöltelek Szentlélekkel. Életed teljes lesz, boldog lesz, megújul. Én minden percben igent mondok rád, én már bizonyítottam.” Mit válaszolsz Neki? Írd le néhány sorban magadnak, neki! (Ez is egy ima, próbáld meg!) A válaszom: „Jézusom,... A nagyböjt föltárja igazi önmagunkat. A lemondás, ima, böjt, jótettek, lehetővé teszik, hogy felismerjük Isten előtti létünket, emberi mivoltunkat. Segít, hogy tökéletesebben éljük meg emberségünket, istengyermeki méltóságunkat, amit pont a megváltás által nyertünk! A nagyböjt mindig lehetőség. Kapcsold ki a tévét, ne keresd mindig a pótcselekvéseket! Ülj le a családoddal, ülj le barátaiddal, ülj le Istennel

beszélgetni, vagy együtt ülj le velük Istennél az ima intimitásában! Szánj időt! Mert azokra jut a legkevesebb, akiknek a legtöbbet kellene adni! Ne hivatkozz mindig másra, ne kenj mindent a körülményeidre! Élhetsz-e, ha nem szeretsz? Ahhoz, hogy feltámadj, kell szenvedned, sőt meg kell halnod! Szenvedés kilépni a megszokottból, hogy előbbre lép egyet a szeretet útján, sokszor úgy érzed, egy kis halált is átélsz, annyira fáj! Nem adja meg ingyen magát a rossz! De a Húsvét üzenete, hogy ha meghaltál Krisztussal, feltámadva minden távlat megnyílik előtted: Átéled az igazi szeretet szabadságát! Mert a szeretetben nincs félelem, csupa ingyenesség, csupa öröm! A feltámadás öröme sugárzik, másokat is betölt, nem lehet elrejteni, beszédes valóság! Azt kívánom, hogy ezt te is éld át, azt kívánom, Krisztus alakítson át téged, hogy fényként világíts! Megszentelt készületet, örömteli feltámadást kívánok mindenkinek! Attila atya

Ajándékvásárlás, csomagolás, nagytakarítás, sütés-főzés, fadíszítés. Ezek a teendők előzik meg a legtöbb családban Jézus születésének ünnepét. A várakozás öröme rejlik mindebben, az ünnepek alatt hozzánk látogatóknak és a családtagoknak való örömszerzés. A karácsony sok családnak,

a miénknek is, azon ritka ünnepek egyike, amikor együtt lehetünk, az év eseményeit megbeszélhetjük és a jövő évi terveinket szövögethetjük. Számomra, aki évek óta távol élek a szeretteimtől, ezek a napok igazán értékesek és mindig nagyon gyorsan elrepülnek. folytatás a 2. oldalon

Adventi kirándulás a remény vasárnapján

Bécs, Graz, Kassa: három adventi kirándulás helyszíne az előző évekből. A már hagyományosan zord időjárásban, december 9-én hazánk fővárosába, Budapestre látogattunk.

Már kora délelőtt elindultunk, hogy jusson idő mindenre, ami a programban szerepelt. Az odafelé vezető út során időnként vidámparkba illő pillanatokat éltünk át folytatás a 3. oldalon


2

Ságújfalu karácsonya

az 1. oldal folytatása A várakozás és készülődés öröme engem is eltölt, amikor ritka hazajöveteleim egyikén a már jól ismert illatok, a megszokott finomságok és a már gyerekkorból ismert díszek kavalkádja fogad. Da vajon ezek teszik ki a karácsony misztériumát? Sütésfőzés, sürgés-forgás? A ságújfaluiak karácsonyi ünneplése megmutatta nekem, mit is jelent valójában a karácsony ünnepe. A falu apraja-nagyja részt vett a 2012. december 25-én, a nemrég átadott faluközpontban rendezett ünnepen, ki-ki tehetségének és kedvének megfelelően. Szinte az volt az érzésem, hogy az egész falu együtt van, hogy mindenki ünnepel. Az itt résztvevő fellépők és szervezők számára többet jelentett a karácsonyi készülődés: a gyerekeknek és felnőtteknek

a délutánokon és estéken át tartó tanulást és próbát, betlehemi fafigurák készítését, néptáncpróbákat, karácsonyi énekek és népdalok gyakorlását, ünnepi

zést, sátorállítást és sok alapos előkészületi munkát. Mindebben a legfontosabb, hogy tették mindezt nem magukért és maguknak, ha-

beszéd írását, mézeskalácssütést, télifagyi és sok finomság készítését, hangszerelési munkálatokat, a trombitaszóló betanulását, forralt bor- és teafő-

nem együtt a ságújfaluiak, a ságújfaluiaknak. Ez az összetartozás, az egymásra való odafigyelés, a szeretet a karácsony igazi üzenete.

Krisztus Hordozó

Ez igazán ezen a karácsonyi ünnepen vált számomra valóságossá. Ilyen bensőséges és meghitt karácsonyban régen volt részem. Jó volt látni az ismerős arcokat, a fiatalok lelkesedését, érezni a kedves fogadtatást. Köszönöm mindazoknak, akik azt az érzést felém közvetítették: én is ide tartozom. Sok külföldön eltöltött év után látom igazán, milyen nagy érték a valahová tartozás, a gyökerekhez visszatérni mindig öröm. Látom a külföldön élő magyar ismerőseimnél: folyamatosan keresik a helyüket. De ez egy új helyen, egy új országban olyan emberek nélkül, akik támogatnak; szeretnek, hisznek és bíznak az idegenben, nem egyszerű. Tapasztalataim szerint egy új helyen gyökeret verni nagyon nehéz vagy nem is lehet. A falu karácsonya mutatta meg nekem, hogy az itteni emberek már évek óta megta-

lálták és megtartják az igazi értékeket. A néptáncosokat és regősöket nézve az mi gyermekkori fellépéseink is újra felelevenedtek bennem. Felnőttként látom, hogy mindez milyen alapot adott nekem. Ezek az értékek és örömök egyre fontosabbak lesznek nekem és mindannyiunknak az idő előrehaladtával. Az itthon eltöltött ünnep megerősített abban, hogy a család, az otthon és a közösség, ahonnan jövünk és ahova tartozunk; ezen a világon semmivel sem pótolható. Ezért érdemes odafigyelni egymásra az új évben is! Baumgartner (Vankó) Orsolya


3 Krisztus Hordozó Adventi kirándulás a remény vasárnapján az 1. oldal folytatása az autóbusz műszaki állapota miatt. Ennek ellenére jó hangulatban és pontosan megérkeztünk első állomáshelyünkre. Erős és hideg szél fogadott minket „a nemzet főterén”. Rövid várakozást követően elkezdődött az Országházat bemutató körút. Aki először, aki sokadszor járt az épületben, egyaránt megbizonyosodhatott arról - ahogy idegenvezetőnk is elmondta –, hogy a magyar országgyűlés épülete a legszebb a világ parlamentjei közül. A magyar államiság legfőbb jelképét a kupolacsarnokban őrzik. A Szent Koronát két koronaőr védi a nap minden percében, a falakról pedig történelmi nagyjaink képei vigyázzák. Csoportunk szerencsésnek mondhatta magát, ugyanis megnézhettük, hogy zajlik az őrségváltás a koronázási ékszerek körül. Ezután az Országgyűlés felsőházi üléstermét tekintettük meg, amely pontos mása az alsóházinak, ahol napjainkban vitáznak a honatyák. A Kossuth térről a Duna túlpartjára vezetett utunk, a Budai Vár alatt húzódó Sziklakórházba. A létesítmény a második világháború alatt és az 1956os forradalom idején sebészeti szükségkórházként működött. Az ‚50-es évek elejétől „szigorúan titkos” objektum volt. A kórházat a vár alatt húzódó, 10 km hosszúságú barlang- és pincerendszerhez igazítva alakították ki. A titkosítást 2002ben oldották fel. 2008-ban kiállítást rendeztek itt be „Titkos

Légókórház és Atombunker” címmel, amelyet idegenvezetéssel közel egyórás sétával tekintettünk meg. A viaszbábuk és a korabeli műszerek segítségével a kiállítás hűen felidézte a háború megrendítő pillanatait; a műtétek és a betegellátás körülményeit. Az időbeli visszaemlékezést követően a Szent István Bazilika kápolnájába mentünk, hogy a remény vasárnapján részt vegyünk az Attila atya által bemutatott szentmisén. A szentmise után közelről megcsodáltuk a Szent Jobb ereklyét, amely Szent István királyunk természetes úton mumifikálódott jobb keze. A Szent Jobb kápolnát 1987. augusztus 20án dr. Paskai László bíboros atya szentelte fel, itt helyezték el az ereklyét. A nap hátralévő részét mindenki szabadon tölthette. A bazilika előtt és a szomszédos Vörösmarty téren adventi vásárba csöppentünk, minden látnivalót megtekintettünk. Többen forró teával vagy punccsal próbáltuk melegíteni magunkat a csípős hidegben. Áttekintettük az ünnepi kínálatot, vásárlásra is nyílt mód. Kellemesen eltöltöttük a szabadidőt, sétálgattunk, jókat beszélgettünk. Indulás előtt a bazilika homlokzatára vetített fényjátékot néztük meg. A hazafelé vezető út műszaki problémáktól mentesen telt. Mindannyian új élményekkel gazdagodva tértünk haza az adventi kirándulásról. Tőzsér Viktor


4

Tettük szívből, Lélekkel!

Az ember sokszor nem is gondol arra, hogy tetteire, életére milyen hatással van, lesz egy név, egy kitűzött cél, egy jelmondat. Hiszem, hogy ezen dolgok befolyásolják mindennapi életünket. Így történt ez a VIII. Váci Egyházmegyei Találkozó jelmondatának a megválasztásával is. A mottó: „Tegyétek szívből, Lélekkel!” a lehető legjobb választás volt. A találkozóért dolgozó, az idelátogató, de még a lelkükben velünk tartó emberek is azonosultak vele. Bátran kijelenthetjük, megtörtént a CSODA Pilinyben 2012 júniusának utolsó hétvégéjén. Miért csoda? Csoda a sok ezer idelátogató ember, a közösségek összefogása; a világi és katolikus közösségek, a más vallási felekezetűek közös munkája. A HIT ereje, Jézus tanításai, falvaink és egyházközségeink közösségformáló ereje, támogatóink adományai lelkessé, sőt acélossá tették erőnket a siker érdekében. Karácsony előtt közös ünneplésre hívtuk segítőinket, akik teljesen megtöltötték Piliny Közösségi házát. Ismét megtörtént a pilinyi csoda! Az ünnepi készülődést megszakítva több száz ember érezte, hogy el kell jönni hozzánk. A Pilinyi Himnusz eléneklése után – amelyet Dénes László csodálatos videoklipje tett teljessé –, Attila atya, Korponai István diakónus és jómagam köszöntük meg mindenkinek a VIII. Váci Egyházmegyei Találkozó alatt végzett áldozatos munkáját; kívánva, hogy ebből a maroknyi szervezőből több, mint kétszázra duzzadt hívő közösség maradjon együtt, további munkát végezzen a közösségekért, mindannyiunkért, az egymáshoz tartozás, a közösségalkotás, a hit örömében osztozva. A köszöntők után kötetlen beszélgetés, élménybeszámolók és szerény megvendégelés következett. Az összejövetel végén a szeretetteli élménnyel gazdagodott, lelki békével megáldott, mosolygó szolgálattevők otthonukba vitték az egyik legnagyobb földi értéket: TETTÜK SZÍVBŐL, LÉLEKKEL, mindannyiunkért. Utólag szívemet keserűség járta át. A technika ördöge végett sajnos nem minden segítőnk kapta meg a meghívót és így nem tudott részt venni az összejövetelen. E hasábokon is kérem bocsánatukat; abban a reményben, hogy egész közösségünk köszönete akkor eljutott hozzájuk. Kívánom, hogy a hitükben ők is erősödjenek. A VIII. Váci Egyházmegyei Találkozó szervezőinek, világi és egyházi vezetőinek, segítőinek és támogatóinak köszönöm, hogy a pilinyi csodát létrehozhattuk, megtapasztalhattuk a hit, a közösség erejét. Lehoczki Szabolcs polgármester

Krisztus Hordozó

Békehordozás A hit évében a hit szemszögéből az embereknek újra kell értelmezni egy globális kérdést: a békét. A történelem évezredei sokszor bebizonyították a háború szörnyűségeit. Az emberi ellentétek kialakulása a teremtéstörténethez kanyarodik vissza, ahol csupán egy engedetlenség okozza a bűn lavinájának elindulását. A szabad akarat, mint emberi jellemzőnk, Isten tervében szereplő hasonlatosság a végtelen jóra. Az emberi hatalom és uralomvágy békétlenségek sorozatát indítja el. Sajnos a mai világ talán még fokozottabban alkalmazza a békétlenség „fegyvertárát” a kifinomult, humánusnak beállított módozataival. Mit tegyünk, mi lehet a megoldás? A világ egy összetett egészet alkot az emberiség által. Az emberiséget egy személy, a bűn és békétlenség medréből- a Jordánban alámerülvekimozdította, majd véglegesen eldöntötte kimenetelét az örök ellentétnek. Jézus, a Krisztus, aki a világtörténelem középpontja. Megváltott bennünket és az örök békét ajánlotta fel jutalmul az Őt követő emberek számára. Nem fegyveres összecsapással szilárdította meg a békét, hanem a gondolkodást helyezte új alapokra. Bosszú helyett megbocsájtás. Tehát nekünk az első lépés a megbocsájtással kezdődik a békességszerzés útján. Hogyan tudok megbocsájtani? Ha rendelkezem a belső békével, akkor az egy személyes kapcsolat Istennel. Ezek szerint fontos a vallás és a hit? Elengedhetetlen. Akik nem tartoznak a krisztusi igazság Szentlélek által megvilágosított táborába, nehezebben tudják az emberi alapértékeket tiszteletben tartani. Tehát kell a lelkiismeret helyes működése a helyes értékrend megvalósításához. Azaz, hogy mikor cselekszünk helyesen és mikor helytelenül. Tehát megbocsássak vagy sem? Béke legyen a szívemben, vagy további békétlenség? A példa adott: Jézus imádkozott az ellene vétkezőkért. Mi is imádkozzunk többet a békéért! Családi béke, nemzetiségek közötti béke, nemzetek közötti béke, vallások közötti béke, világbéke. Önmagunkból hogyan juthatunk el az egyetemes bé-

kéig? A szeretet erejével. A tiszta szív megelőzi a békességet, és azt, hogy valaki békességszerző, békességet teremtő és békét sugárzó emberré tudjon válni. Ebből is kitűnik, hogy miért olyan kevés a békességet sugárzó és a másokkal is békességet teremtő ember; azért mert bűnökkel megterhelten sosem tud az ember békességben élni. „Megvadult” világban élünk, ahol percenként dördül el egy fegyver, emberek életét kioltva, a híradások szinte csak az erőszakról és békétlenségekről szólnak, a hitben meg nem gyökerezett embereket a közerkölcs, a „mindent szabad” szabadossága az elembertelenedés vesztőhelyére sodorja. Isten igéjének, Krisztusnak és az eljövendő Isten Országának egyik alapkifejezése és ígérete a szív békessége. Az Isten igéjének befogadása, teremti újjá az ember belső világát és teljes lényét. Ez a folyamat a Szentlélek által megy végbe és felülről való újjászületésnek nevezzük. Csak rajtunk áll, kit kövessünk. „Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.” (Mt 5,9) REMÉNYIK SÁNDOR:

Béke

Valami furcsa összehangolódás, Valami ritka rend – Széthúzó erők erős egyensúlya, Mély belső bizonyosság idebent – Bizonyosság arról, hogy élni jó, Szenvedni elkerülhetetlen, Szeretni tisztán: megistenülés, Meghalni szép – S a Kifejezést meglelni mindezekhez, Megtalálni a felséges Igét: Az Igét mindezekhez: A Béke ez. Orkán ordíthat aztán odakünt, Robbanhat ezer bomba: kárbament, De kárt nem okozott. Bent: Csend. A Béke itt kezdődik. Bent: Csend. Isten hozott. Dénes László


Krisztus Hordozó A napfény kényesen csillant meg a szelíd tó friss vizén, s a madarak hajnali csicsergése járta át az erdő minden zegétzugát. Olyan volt szerte a táj, mint apró tündérek gyémántos ruhája. Az erdő belseje felé haladva már minden zaj távolinak tűnt. Csend és nyugalom árasztotta el ezt a vidéket. Puha léptek zaja törte meg a bódult csendet. Apró, kecses lábak zöreje volt ez. Egy kislányé. Barna loknis haján megcsillant a napfény, hatalmas kék szemeiből kíváncsiság sugárzott. Klárának hívták. Fürgén haladt a porlepte földúton. Keresett valamit. Ahogy az erdő szélére ért, hirtelen megtorpant. Egy roskatag faház állt előtte, amely bármelyik pillanatban összedőlhet. Klára nem mert bemenni. Az ódon falak merevségében volt valami rémisztő. De mégis úgy érezte, hogy közel jár ahhoz, amit már régóta keres. Így hát erőt vett magán, és belépett a házba. Ahogy sejtette, odabent minden olyan sötét volt, hogy az orráig is alig látott. A zsebéből elővett egy gyertyát és meggyújtotta. Most már elég fény lett ahhoz, hogy alaposabban szétnézhessen. A falakon régi térképek lógtak, a roskatag asztalon már csak a por látszódott. Hirtelen egy koppanást hallott, és úgy összerezzent, hogy a gyertya is kiesett a kezéből. Gyorsan felkapta, mielőtt még a korhadt padló lángra kapott volna. A gyertyaláng fényében egyszer csak megpillantott egy kisegeret. A kis jószág ijedtében kiszaladt a hátsó kijárat felé. A kislány nyomban utánaeredt. Az ajtón kilépve varázslatos világ tárult a szeme elé. Egy olyan gyönyörű tájat látott, amilyet még életében soha. A rét füve mintha selyemből lett volna, a fák lombjai szelíden nyújtották ágaikat a bársonyosan kéklő égbolt felé. A friss nyári napsütésben csak úgy fürdött a táj, s néha fel-felbukkant egy szarvas és kisebb nyúl! Valami azt súgta, mennie kell tovább. Így is tett. Ahogy ment mendegélt, elért egy kunyhóhoz, ahol egy öreg bácsikát pillantott meg. A meggörnyedt hátú öregember

5

Judit meséi:

Titkok völgye elmesélte neki, hogy már régóta szeretne megtalálni egy as�szonyt, akihez hosszú idők óta mély barátság fűzi. De sajnos az ő járása már nem olyan, mint fiatal korában, így nem tudja megkeresni. De most amint megpillantotta a kislányt, szíve megtelt reménnyel: még életében teljesülhet ez a vágya. Klára beleegyezett, és megígérte, hogy elmegy és megkeresi a nénit a hegyen. El is indult. Útja során elsőként egy óriással találkozott. Ahogy felnézett rá, olyan hatalmasnak és erősnek látta, akit senki és semmi nem tud legyőzni. Az óriás szeméből melegség sugárzott, így legnagyobb meglepetésére a lány nem ijedt meg tőle. A hatalmas ember útbaigazította őt, merre is érdemes tovább mennie a hegy teteje felé. Elmondta, hogy még hosszú utat kell megtennie, de mindig maradjon a földúton. Végül elköszöntek egymástól. A napsugár egyre jobban árasztotta a melegséget, amit Klára már nehezen viselt. Ám ekkor lágy tavaszi szellő keletkezett a semmiből, és úgy simogatta az arcát, hogy a kislány szinte libabőrös lett tőle. Az enyhe fuvallat bársonyos érintése megnyugvással töltötte el minden porcikáját. Ez olyan ismerős érzés volt a számára, de nem tudta, hogy honnan emlékszik erre. Időközben már el is felejtette, hogy mit keresett eredetileg; csak azzal volt elfoglalva, hogy az apóka kívánságát teljesíthesse. Ahogy ezen gondolkodott, játszadozó medvebocsokat pillantott meg, akik, amint

észrevették őt, hirtelen megtorpantak, majd annál nagyobb kíváncsisággal kezdtek közeledni Klára felé. Először szemügyre vették alaposan, majd a ruháját kezdték el huzigálni, amivel majdnem fellökték a törékeny kislányt. Egyre vadabbul játszottak, de mégis vigyáztak arra, hogy a lánynak semmi baja ne essék. Klára nehéz szívvel, de mosolyogva hagyta magukra a játékos mackókat. Tovább folytatta útját. A hos�szú úton kissé elfáradt, így egy terebélyes tölgyfa árnyékába húzódott, fáradt lábait pihentetni. Amint leült, felnézett a fa lombjára. Az idők során jó magasra nőtt fa, sok kis állatnak adott otthont. Sűrű lombjával sok élőlénynek szolgált hűsítő menedékül. A lánykát ismét egy ismerős, kellemes érzés töltötte el. Alighogy megpihent, már el is indult, hiszen már nem sok idő volt hátra sötétedésig és azelőtt el kellett érnie a hegy tetejét. Fáradtan vonszolta fel magát a tetőre, az utolsó lépések már egy örökkévalóságnak tűntek. De végre ott volt! Abban a pillanatban megpillantotta a nénikét, akit keresett. Közelebb ment hozzá, és végigmérte. Az apró termetű anyóka ősz haja lágyan omlott le a vállára. Szeretettől sugárzó szemei szinte mosolyogtak. A lányt meglátva, büszkén tárta ki kezeit, és körbemutatott az alattuk elterülő tájra, a völgyre. A kislány elámulva pillantott szét a csodálatos vidékre. Olyan szép volt és biztonságot sugárzó, hogy egy könnycsepp csordogált végig kipirosodott arcocskáján. Hirtelen valahon-

Rajzpályázat! Kedves gyerekek! Ugye nagy kedvvel olvastátok Judit meséjét? Le is tudnátok rajzolni? Biztosan, mert ügyesek vagytok! A szerkesztőségünk rajzpályázatot hirdet, két korosztályban: alsó és felső tagozatosok számára. A rajzokat bármilyen technikával (pl.: zsírkrétával, vízfestékkel, temperával) készíthetitek, iskolai

nan furcsa zajt hallott. Nem értette, honnan jöhet az ismeretlen hang, hiszen rajtuk kívül senki és semmi nem volt a hegyen. A hang egyre élesebben hasított a fülébe. Az ébresztőóra csörgése volt az. Hát persze! Az egész csak egy álom volt! Ahogy visszagondolt az álmára, lassan-lassan mindent megértett. Az ismerős érzések, az ismerős emberek… Az óriás az ő apukája volt, akire mindig is felnézett, és a mai napig is fontos helyet foglal el a szívében. A hűs szél az édesanyja, aki gondoskodásával és szeretetével úgy simogatta őt, mint a leglágyabb tavaszi szellő. A medvebocsok a testvérei voltak, akik bár sokszor ugratták és csipkelődtek vele, de mindig megvédték, hogy ne érje kishúgukat semmi bántódás. A terebélyes tölgyfa pedig a nagymamája, akinek mindig volt mindenkihez egy jó szava, és hatalmas bölcsességgel bírt. Végül az idős néni ő maga, Klára néni. Bizony mára már a barna-loknis kislányból hajlott hátú, idős nénike lett. A csodaszép völgy pedig az ő boldog, tartalmas életét jelképezte. Mosolyogva gondolt vissza az álmára, majd reggeli imájában hálát adott az Istennek, hogy mindezt a hosszú, boldog életet lehetővé tette a számára. Hamarosan Klára néni már a szomszéd ház ajtaján kopogtatott. Az az apóka nyitotta ki az ajtót, akivel álmában találkozott. Ugyanis ő volt az évek során a legjobb barátja és lelki támasza, a közvetlen szomszédja. Ezúttal is frissen sült, illatos süteménnyel kereste fel őt, hogy neki is elmesélje csodálatos álmát, majd együtt emlékezzenek a régi szép időkre. Tőzsér Judit

rajzlap (A/4-es) méretben. Az elkészült műveket 2013. március 24-ig leadhatjátok a sekrestyében, vagy a hitoktatóknál! Ne felejtsétek el a rajzlap hátoldalára ráírni a neveteket, hányadik osztályosok vagytok, lakcímeteket, szüleitek telefonszámát! Az elkészült rajzokból kiállítást szervezünk a pilinyi Általános Iskolában, ahol Judit néni tanít és ahol a díjazottak átvehetik jutalmukat! Munkára fel, ügyeskedjetek! Várjuk a rajzaitokat! A szerkesztőség


6

A kereszt

A kereszt kijelöli az etikus magatartás alapirányát: legyen az bevetés, odaadás, szolgálat, áldozatvállalás. A kereszt felhívja a rossz halálos hatására a figyelmet; a bűn nem egyszerűen árt, hanem halálosan árt nekünk. Nem egy kis kárunk lehet belőle, hanem el akar nyelni. A gonoszság, a bűn egy sötét misztérium, nem szabad alábecsülni. A küzdelem módját mutatja: erőszakkal nem lehet a rosszat legyőzni, csak ha szeretettel átöleljük a másik embert. Krisztus nem eldobta magától a keresztet, nem racionálisan megmagyarázta, nem harcolt ellene erőszakkal - hanem szeretettel átölelte. A keresztény etika innen indul: a rosszat szeretettel akarja legyőzni. A rossz elleni küzdelemben olykor kerülhetjük a keresztet (nem vagyunk mazochisták), olykor jogunk és kötelességünk tehermentesíteni magunkat és másokat a keresztektől; megtörténhet, hogy kemény eszközökkel küzdünk (börtön, büntetőjog), hogy az ártatlanokat megvédjük; a rációval pedig jogunk és kötelességünk kutatni a gonoszság titkát, segíteni a jó életet (tudományok, pszichológia). Mindez a rosszat csak kerüli, behatárolja, kutatja - de nem győzi le. Legyőzni csak szeretettel lehet. A kereszt bebizonyítja a transzcendens szabadságot, bármilyen préselőek is a körülmények, lehetséges bennük a körülmények ellenére másként viselkedni, azaz szeretni. A körülmények jelentősen szokták befolyásolni erkölcsi viselkedésünket, képesek arra, hogy erősen lehúzzanak bennünket, s mi is képesek vagyunk a körülményekkel mentegetőzni. A kereszt bizonyítéka annak: aki az Atya előtt, Krisztussal a Lélekben viszi a keresztjét, még ha halál is lesz a vége, képes mindvégig szeretni. A kereszt így a transzcendens szabadság védő helye. Egyben vigasztalás is: a kereszt hátoldala a feltámadási ikon. A keresztet mi már a Föltámadás, beteljesülés, a megmentés, az igazolás fényében el tudjuk viselni, A kereszt tudatosítja Isten megmentő kegyelmét. Az erkölcsi erőfeszítésünk az őszinteségünk jele: igaz módon szeretnénk a Szentháromsághoz megérkezni. Mégsem érdem, automatizmus a megérkezés, hanem ingyenes ajándék. Az erkölcsi erőfeszítés közelebb vihet, de nem érdemelheti ki automatikusan az üdvösséget. Mindan�nyian rászorulunk a beteljesítésre, az irgalomra, a megtisztításra. Ezért nem nézhetjük le a bűnöst, nem ítélhetünk el senkit, de magabiztosan és önelégülten sem pöffeszkedhetünk szeplőtelennek hitt életünkön. Papp Miklós görögkatolikus pap

Krisztus Hordozó Évköszöntő helyett

Az újságunk előző számában már találkozhattak kedves olvasóink azzal a képriporttal, amely a Ságújfaluban, 2012. október 7-én tartott kettős ünnepségből adott ízelítőt. Ekkor mutatta be vasmiséjét a Szent László templomban a Budapesten szolgálatot teljesítő Hevenesi János jezsuita atya; aki az ünnepi szentmise után részt vett a faluközpont családias hangulatú átadási ünnepségén is. Most következzen János atya írása: hogyan élte meg ő és kísérője az ünnepi alkalmat körünkben. Szóljanak az ő sorai kicsikhez és nagyokhoz; minden jobbra, szebbre, tökéletesebbre, vagyis: Istenhez törekvő embertársunkhoz a 2013. év elején. A szerkesztőség

Áldott emlékezés – reményteljes jövő Az elmúlt esztendő két ízben is összehozott azzal a nagyon kedves tájjal, ahol a Krisztushordozó lapot sokak örömére kiadják. Szívből köszönöm a kedves, nagyra becsült plébános atyának és Dénes Katalinnak, hogy megkértek: számoljak be az emlékeimről. Szeretnék először áldott emlékeimről beszámolni. Nagyon hosszan írhatnék papi éveim nagy kegyelméről, Berta Ferenc lelkiatyjukról. A nyáron megjelent lapszámban ismertettem életét, szolgálatát. Így csak röviden számolok be arról, milyen mély érzések töltöttek el, amikor az általa felújított, megszépített templomban, a híveit köszöntő feltámadt Üdvözítő képe előtt mutathattam be a legszentebb áldozatot; a plébános atyával, a meghatóan szép számmal egybegyűlt kedves ságújfaluiakkal és a környékbeli vendégekkel együtt. (Egy művészettörténész a ságújfalui Szent László templom oltárképéről készült fényképet látva bevallotta: sem itthon, sem külföldön Jézus Krisztus ilyen ábrázolásával még nem találkozott.) Megvallom még, hogy volt lelkiatyjukkal lélekben, imádságban minden nap találkozom, kérem gyakran feltűnően hathatós segítségét. Berta Ferenc atya aranymiséjén készült fényképe szobám falán függ; aki Budapesten jár, szobámban megnézheti. Szólnom kell találkozásomról azokkal a ságújfalui kedves ismerősökkel, akiket mindig emlékezetemben őriztem. Nagyon jólesett akár csak néhány röpke szó. An�nyi jóság, szeretet sugárzott reám. Bárcsak tudtam volna ezt egész magatartásommal viszonozni! A régi, kedves arcok felismeréséhez jó emlékező tehetség kellett volna, de ez sajnos 93 éves szemmel nemigen sikerült... Bemutatkozásuk mindig nagy örömet szerzett. Azonban be kell vallanom, hogy nagyon szeretnék legalább még egyszer látogatást tenni Ságújfaluban. E vallomás elvezet az írásom címében szereplő két szóhoz: reményteljes jövő. Mennyi szép élmény igazolt! Persze előbb a Pilinyben megrendezett VIII. Váci Egyházmegyei Találkozóra utalok,

melynek felemelő emlékét megerősítette a ságújfalui faluközpont avatása. Remek versek, nagyon szép zene, táncok. Bevallom, nagyon szeretem a gyermekeket, kiváló szereplésük nagy örömmel töltött el. Főleg ez az élmény győzött meg arról, hogy az én kedves magyar népemnek igenis jövője van! Jövő, melynek alapja a jó Istentől kapott tehetség; képesség az emberi értékek kibontására. Képesség felismerni a teremtő és megváltó Istenünket és szívünkbe fogadni, megtapasztalni és viszonozni az Ő szeretetét. Elsősorban családjaink körében követendő a felhívás: „Amint én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást.” (Jn 13,24) Ez a szeretet teszi boldoggá a szülőket és gyermekeket, nagyszülőket, unokákat, dédunokákat. A ságújfalui történések meggyőztek arról, hogy ez a szeretet által keltett boldogság biztosítja a szép jövőt. Legyen ez jelen az otthonainkban, a munkahelyeken, a baráti találkozókon, az iskolákban, a közösségi házakban és természetesen a templomban, az Úr Jézus otthonában. Ez bizonyossá teszi magyar nemzetünk nem csupán fennmaradását, de virágzását is. Más országok, nemzetek tanulni fognak tőlünk! Honalapító Szent István királyunk felajánlásának köszönhetően Jézus édesanyja ezernyi vészből kimentett már bennünket. Lelkipásztori tapasztalataim ezt bizonyítják. Nem kevéssé Ságújfalu és környéke megismerése tölt el ezzel a reménnyel. Kedves olvasóim, adják át magukat e remény örömének és biztató erejének! A cél elérése érdekében ne sajnáljunk áldozatot hozni a jó erkölcs, a megbocsátás, a szükséges műveltség, a segítő szeretet ápolásával! Valósuljon meg mindez minél előbb szívből szeretett néhai lelkipásztoraik, dr. Beer Miklós püspök atya, Kapás Attila plébános atya, valamint a községi közigazgatás vezetői által. Utóirat: az engem vivő-hozó barátom, unokák és dédunokák gondozója őszinte nagyrabecsülését fejezi ki és üdvözletét küldi! Imádságos szeretettel köszöntök mindenkit: Hevenesi János atya, Budapest


Krisztus Hordozó Szervita Rend, Szűz Mária szolgái Szűz Mária tiszteletére alakult rend, amelynek feladata Szűz Mária-tisztelet terjesztése, szentélyeinek gondozása, valamint a harmadik világban missziós tevékenységek, lelkigyakorlatok vezetése, lelkipásztorkodás. A Szervita rendet hét fiatal firenzei nemes alapította meg 1233. augusztus 15-én, a már működő Mária társaság tagjaiból. 1240-ben elvonultak a Firenze melletti Szenário hegyre, hogy remeteként éljenek, felhagyva korábbi üzleti tevékenységeikkel, és vezeklő életet éljenek. A rend elterjedése először Toszkánát és Umbriát érintette. A rendet XI. Benedek pápa 1304-ben ismerte el. Ekkor már 27 kolostorban 250 szerzetes tevékenykedett Olaszországban, és Németországban is számon tartanak néhány kolostort. 1424-ben Márton pápa jóváhagyta a világiak rendjét. A XV. század végén megépítették az első

spanyol kolostort. Magyarországon a rend 1697-ben jelent meg. Hazánkban lelkipásztorkodás, kegyhelyek gondozása, ifjúság nevelése, lelkigyakorlatok vezetése feladatokat láttak el 1950-es feloszlatásukig. Jelenleg Magyarországon létszámuk alacsony.

Szervita Nővérek, A Fájdalmas Anya Szolgálói A közösség hivatása: gyermek- és ifjúságpasztoráció, idősekkel foglalkozás, egyházi szolgálat. A Fájdalmas Anya Szolgálói Kongregáció Firenzében született a XIX. század második felében. Eredetük egy Szervita harmadrendi csoporthoz nyúlik vissza, akik a firenzei Ss. Annunziata (Legszentebb Angyali Üdvözlet) templomban gyűltek össze, Giugliana Signorini vezetésével. Miután úgy döntöttek,

hogy közös életet kezdenek el San Frediano in Cestelloba 1854 körül, alapvető szolgálatuknak tartották, hogy képzést és nevelést nyújtsanak a nép legszegényebb rétegeiből kikerülő leányoknak. Az alapítónő 1873-ban bekövetkezett halálakor a közösség már életképes volt és terjedni kezdett. 1877-ben hivatalosan a Szervita Rendhez kapcsolták, és Firenze érseke jóváhagyta az első szabályzatot. 1881-

7

ben az Intézmény végleges helyére költözött, Firenzébe, a Faentina útra, ahol mindmáig a Kongregáció Anyaháza található. A pápai jóváhagyást 1931-ben nyerte a rend. A rend tagjai elkötelezik magukat Máriának, Jézus Anyjának aktív és csendes életének megjelenítésére a világban. Elsődleges feladatuk a gyermekek és fiatalok oktatása és nevelése, a világ számos legkülönbözőbb fokú iskolájában, kollégiumokban (Olaszország, Chile és India), elhagyatott gyermekek teljeskörű ellátása (Chile, Magyarország, Kolumbia), valamint idősek gondozása (Olaszország, Kolumbia). Ezen felül részt vesznek a hitoktatásban, otthoni betegápolásban, belekapcsolódunk a plébániák liturgikus életébe. A Szervita Nővérek sajátos vonása a Fájdalmas Anya tisztelete és elterjesztése is. Hegedűs Gergő

A karancssági keresztút megáldása és a kis Egyházi Múzeum szentelése 2012. december 14-én csípős, hideg napra ébredtünk. Délután kettő órára az ünneplő közösség és a prominens személyek megérkeztek: – exelenciás dr. Beer Miklós püspök úr, – az Emberi Erőforrás Minisztériumából Tircsi Richárd osztályvezető úr, – a Nógrádi Falvak Tudás Központ Egyesület részéről a projekt megvalósító elnöke, Tóth András úr, – a helyi polgármester, Tóth Tihamér úr, – a csángó kerámiaművész és népdalénekes, Petrás Mária asszony, – főtisztelendő Kapás Attila plébániai kormányzó úr. Először az Egyházi Múzeumot szentelte meg a püspök úr. Petrás Mária asszony egy szép archaikus énekkel zárta

az ünnepség ezen részét. Utána a keresztút első állomásához mentünk, ahol a polgármester úr ünnepélyesen átadta a templomig vezető kálváriát. Jobb oldalon a 14 állomás és baloldalt az azokat megvilágító kandeláberek helyezkednek el. A keresztút gyönyörű kerámiáit Petrás Mária asszony készítette. Valóban elmélkedésre alkalma-

sak! Sajnos nagyon hideg volt, ezért igyekeztünk fel, a templomba. Lépteinket természetesen imádság kísérte. A püspök úr Attila atyával koncelebrálta a szentmisét. A prominens személyek, akik tevékenyen részt vettek a keresztút és a lépcsősor megépítésében; egy kis figyelmességet kaptak. Adja Isten, hogy sokan és sokszor imád-

kozhassunk a keresztút előtt a népének szavaival: „Magyarokra nézz, Sorsuk mily nehéz! Hát szánd meg őket És védd meg őket, Viharban annyit szenvedőket!” Kérjük így a Magyarok Nagyasszonyát! Szeretettel lejegyezte: Prezenszky Edit

A szerkesztőség kiegészítése a cikkhez:

Újságunk egyik feladata, hogy felhívja a figyelmet a visszásságokra, a nemkívánatos tendenciákra is. Hosszú évek álmaiból, terveiből; sokak szellemi és fizikai munkájával valósult meg a Nepomuki Szent János kápolna és a templom közötti feljárón a keresztút. 2013. januárjában, az utolsó héten megtörtént a keresztútnál az első és reményeink szerint az utolsó rongálás: ismeretlen személyek tövéből kitörték a kápolna felőli első kandelábert. Nem tudjuk, hogy miért sértette a rongá-

lók szemét a szép és összehangolt környezet? Miért kellett tönkretenni azt az értéket; ami a karancssági és a környékbeli római katolikus vallású emberek, érdeklődők, kirándulók lelki és szellemi fejlődését szolgálja? A közösségeink erősítésére vágyó embertársaink nevében reméljük, hogy több hasonló eseményről nem kell beszámolni. Megjegyzésünk egyben figyelemfelhívás: fokozottan figyeljünk épített és természetes környezetünk védelmére, nemcsak Karancsságon!


Krisztus Hordozó

8

Farsangi szokások, mulatságok A farsang hivatalos kezdete Vízkereszt (január 6.), utolsó napja húshagyó kedd, ami onnan kapta a nevét, hogy ezen a napon szabad utoljára húst enni a nagyböjti időszak kezdete előtt. Húshagyókeddet követő nap hamvazószerda, a negyven napos böjt kezdete. A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás farsangi felvonulás és vígasság utolsó napjaira, farsangvasárnapra, farsanghétfőre, húshagyókeddre, az ún. „farsangfarkára” összpontosulnak. Ezeken a napokon a felszabadult mókázásé volt a főszerep, vagy ahogyan egyesek mondták, ez volt a „fordított világ” napjai. Ezt mutatták a zártkörű kocsmai asszonymulatságok, a farsangi paródiák, a farsangi álesküvők. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, hiszen ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt fel függesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák a farsangban megfáradt emberek.

Farsangnak jeles napjai • Január 6. Vízkereszt – a karácsonyi tizenketted zárónapja • Január 22. Vince napja – termésjósló nap: „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”. • Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja – egyházi ünnep, az emberek azonban időjósló napnak is tartották. • Február 3. Balázs-nap – gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány. • Március 12. Gergely-nap – az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a ta­nu­lók adományokat gyűj­töt­tek a tanítónak és az iskolának.

Farsangi mulatságok A farsangi mulatságok Magyarországon a XV. század óta ismeretek. A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező volt. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való vigadozásra. A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A „batyus-bálokra” az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára. Aki pedig pártában maradt, azt a farsang időszakban különösen durva vénlánycsúfolókkal gúnyolták. Magyarországon a

legismertebb farsangi ünnep és felvonulás a busójárás. Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. Ám ekkor is örök kérdés marad, hogy valóban elűzték-e a hideget? A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cif-

ra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából összeállított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Kormozás és kiszehajtás Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, a földi tűz segíti a Napot abban, hogy erőre kapjon. A kormozás, busójárás, téltemetés szokásai mind a gonosz tél elűzését jelk épezték. A tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. Természetesen a tavasz lett a győztes, és a tél elbujdosott szégyenében. Sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút a hosszú téltől. A palócoknál pl. virágvasárnapon került sor a kiszehajtásra. A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit télen át nagyon meguntak az emberek, és meg akartak szabadulni tőle. A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, mely a kiszét szimbolizálta. A bábot elvitték a legközelebbi patakig, és éneklés közben levetve a ruháit, vízbe dobták. Ilyenkor abból, hogy a víz a bábot hogyan és merre viszi, jövendöltek a jelen lévők férjhez meneteléről. Van azonban arra is adat, hogy a bábot elégették. Mravcsik József


Krisztus Hordozó

9

A Szent László Közösség vacsorája

Nagy örömmel vettem a hírt, hogy a Szent László Közösség 2013. január 12-én a ságújfalui kultúrházban várta kedves kis összetartó csapatát. Kicsit elgondolkodtam azon, hogy a 2012-es évben nem tudtam szerepet vállalni a közösség játékában, de azért mégis számítanak rám és családomra, ezt köszönöm! Ezt a szeretetteljes meghívást nem is hagytam volna ki. Hiszen emlékszem arra a 2011-es évzáró estre, amikor teli torokkal hívtuk vissza a színpadra a szereplőket, és a kacajtól nem lehetett hallani. Nagyon vártam ezt az újabb közösségi összejövetelt. Esténként az üzeneteket olvasva, éreztem az esemény fontosságát, összetartó erejét, hiszen Dénes Katalin beszámolt mindenről; ami kis közösségünk számára meghatározó volt. Felajánlások alapján az esti vacsorához kaptunk húst, tésztát. Néhány társunk Dénes Gyuláné Évinél főzött, aki saját kezűleg készítette nekünk a finom savanyúságot. Az esti program megszervezésében a házigazdák most is maximumot nyújtottak. Szépen összejöttünk, sokan a hálaadó szentmiséről jöttek.

A terülj-terülj asztalkám tele volt rengeteg finomsággal. A közösség ünnepi vacsoráját megnyitotta Dénes Katalin, akinek a szívéből szólt az, hogy „Köszöntelek benneteket, kedves nagycsaládom”. Attila atyával elmondtuk az étkezés előtti imát, majd jóízűen nekiláttunk a feltálalt vacsorának. A vacsora után a közösség ságújfalui családja lépett szín-

padra. Karácsonyi előadásuk, a „Csordásék karácsonya” elgondolkodtató és megható történet volt. Ságújfalu „színészei” ismét remekeltek, nagyon szép előadás volt. Ezt követte a szalmatercsiek produkciója. Móka, kacagás, rengeteg taps; három paródiát adtak elő a társaink, szem nem maradt szárazon a nevetéstől. Szerintem az (Új) Nemzeti Színház igazgatója

Az ószövetségi szentírás A Biblia azon könyvek gyűjteménye, amelyet a zsidók és a keresztények szentnek és Istentől sugalmazottnak ismernek el. Két nagy részre osztjuk: ószövetségre és újszövetségre. Ez az elnevezés Kr.u. a III. századtól vált általánossá, a keresztényektől származik. A zsidóság csak az ószö- Isten tettei állnak a középvetséget tartja szentnek. Az pontban, és Izrael népének újszövetséget nem fogadja el. adott kinyilatkoztatást tartalA Krisztus-követők szemé- mazza. Mi a sugalmazás? A ben mind a kettő szent. Ha a sugalmazás Isten Lelkének, zsidó hagyomány felől vetjük a Szentléleknek a tevékenyfel a kérdést, akkor azt mond- sége, hogy az Úr üzenetét a hatjuk, hogy az ószövetség kiválasztott emberek tévedés azoknak a szent könyveknek nélkül írják le. Mindenki a a gyűjteménye, amelyeket saját felfogása és gondolkoaz ősi Izrael gyűjtött össze. dásmódja szerint írta le Isten Ezekben a vallási iratokban vezetése alatt.

Az ószövetség írásai nem egy időben keletkeztek, és nem egy szerzőtől származnak. Izraelben a múlt eseményeinek megőrzése és továbbadása nem az írásbeliséggel kezdődött. A múlt emlékeit az élő emlékezet őrizte meg. Apáról fiúra hagyományozódtak át Isten tettei. Már a babiloni fogság előtt a királyi udvarokban éltek olyan személyek, akik az írást ismerve elkezdték lejegyezni ezeket az emlékeket. De ez még nem a kezünkben lévő szentírás. A biblia, különösen az ószövet-

szerződésekkel bombázhatná őket, röviden tudom jellemezni: nagyszerű volt. Köszönöm, hogy itt lehettem. Várom az új darabot, melyet az idén előadunk. Köszönöm, hogy részese lehetek egy olyan közösségnek; akik segítenek egymáson, akiknek sokat jelent a vidámság, a barátság, az összetartozás. Kiss Róbertné ség azért maradt ránk, mert a zsidó írástudók nemzedékeken át újra és újra lemásolták. A másoló feladata volt, hogy amilyen pontosan csak lehet, másolja le a szövegeket. Elkövethettek kisebb hibákat, de ezek kijavítása is a feladatuk volt. Az eredeti forrásokból állt össze a nyers szöveg, majd a különböző írástudók szerkesztették egybe a könyvek könyvét. Ez a szerkesztés Kr.e. II. századig tartott. A cikksorozatban az ószövetségi történetekből szeretnék közzétenni, amelyek előkészítik az újszövetség történéseit. Durnyik József


10 Miklósi László Budapesten született 1910. január 8-án. Pappá szentelték 1933. június 11-én, Esztergomban. 19311937 között Budapesten, az Örökimádás templomban teljesített kápláni szolgálatot. 1937-1944 között Leányváron plébános, 1944-1947 között Nagymaroson hitoktató. Budapesten, a Felsővizivárosi plébánián káplán az 19471948-as években, Karancsságon 1948-1958 közötti időszakban teljesített szolgálatot. A háború utáni években került tehát hozzánk szüleivel és testvérével. Egyházközségeink lakosai nehéz körülmények között éltek. Miklósi atya igyekezett mindenben segíteni, sok szép imádsággal lelki támaszt nyújtani az embereknek. Megismerve a falut, a szép búcsújáró helyet, a karancssági Szentkutat, nagy munkába fogott. A búcsújáró helyünk már ismert volt, a búcsúi alkalmakat Mindszenty József bíboros hercegprímás engedélyezte; de a Szentkút

Emlékezzünk régiekről!

+Miklósi László volt karancssági plébános

környezete még nem volt kiépítve. Miklósi atya megtapasztalta a karancsságiak és a szomszédos falvak Mária-tiszteletét, ezért minden energiájával igyekezett méltó környezetet kialakítani. A lourdesi barlang megépítése volt a nagy feladat. A falu összefogott, szinte mindenki részt vett a munkában. A fogattal rendelkezők a követ hordták Bencurfalváról, a kavicsot Ludányból. A vizet, az építéshez szükséges anyagokat csak lovaskocsival, illetve kézi erővel lehetett a helyszínre, a hegyre feljuttatni. A hegyoldal kialakítása, a facsemeték ültetése a barlang építését követően zajlott. Az anyagi támogatást úgy kellett összegyűjteni. Égi Édesanyánk közbenjárására, a karancssági hívek adakozásából, a szomszédos falvak

lakosainak fizikai munkájával a barlang megépült. A barlanghoz 33 lépcsőt építettek, amelyekbe a I. és a II. világháborúban elesett hősi halottak nevei voltak belevésve. Karancssági idős as�szonyok visszaemlékezései szerint 1949. májusában, a Hősök Napi búcsú alkalmával lett felszentelve. A szentelést teljessé tette az égi áldás, egy kiadós záporeső, amely azonban nem zavarta meg az egyházi szertartást és az ünnepet. Miklósi plébános úr hitoktatói feladatot is végzett, szerette a gyerekeket. Mint akkori iskolás, emlékszem arra, hogy a rendszeres templomba járást nagy figyelemmel kísérte. Az imádságos beszélgetések, kirándulások is a hitre való nevelést szolgálták. Több esztendőben gyalogos búcsút vezetett a

Gondolatok a nagyböjtről

Közeledik a kereszténység legnagyobb ünnepe, a húsvét. A húsvétot megelőző 40 nap az elcsendesedés, a lelki elmélyedés, a bűnbánat és a várakozás ideje. Jézus, mielőtt tanítani kezdett, negyven napra egyedül elvonult a pusztába. Ott többször megkísértette a sátán, akinek csábításait Ő rendre elutasította. Bizonyára sokunkban felmerült már az a kérdés, hogy mit jelent számunkra a nagyböjti időszak? Minden évben várakozással tekintek én is a nagyböjt elé. Csendességbe vonulva többször átgondoltam már, hogy életem során hányszor és hányszor kísértett meg engem is a gonosz lélek és hányszor nem tudtam visszautasítani. Ilyenkor elszomorodom és szégyellem magam, hogy miért is engedtem a gonosz csábításának? Vis�szatekintve már látom, hogy hányszor kellett volna erő-

sebbnek lennem és a jót választani. A nagyböjt többféleképpen megélhető, azonban igazán jól csak az tudja átélni, aki nem csak tisztítókúrának, netán fogyókúrának tekinti ezt az időszakot. Aki úgy üresíti ki magát, hogy tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amelyek a földi életében fontos dolgok, tehát nagyon fognak hiányozni majd neki; mégis szívesen vállalt áldozatnak tekinti az ezekről való lemondást. Persze ez nem jelenti azt, hogy az igazi böjtöt csak az éli

meg, aki fogadalmat tesz: például ebben az időszakban kevesebbet torkoskodik, nem eszik a böjt alatt húst, vagy többet sportol, vagy jobban vigyáz az egészségére. Nagyböjti cselekedet az is, • ha a napi tévénézés helyett családtagjainkkal beszélgetünk, • egy keveset átvállalunk az embertársaink terheiből, • szeretteink arcára mosolyt csalunk; azzal, hogy több szeretetet adunk nekik és több időt szánunk rájuk.

Rossz magatartásunkon és önző emberi természetünkön kell egy kicsit változtatni – és nem csupán ebben a negyven napban -, magunkba kell néznünk, negatív érzéseinket

Krisztus Hordozó

mátraverebélyi Szentkúthoz. Férfizarándoklatokat szervezett. Mária nevű testvére vezette a templomi énekkart, a fiatalok szívesen vettek részt a kóruséneklésben. Az ő ideje alatt tanulta meg a kántori szolgálatot Virág Ferenc Vilmos karancssági lakos. Az atya szabadidejében szívesen végzett kerti munkát. A parókia kertjében szőlőültetvényt gondozott. 1958-ig szolgált Karancsságon. Innen Dömösre került, ahol szintén 10 évig szolgált plébánosként. A karancsságiak meglátogatták őt egy Dunakanyar-i kirándulás alkalmából, az énekkar megtisztelte őt szép énekével az ottani szentmisén. 1968ban Salgótarjánba helyezték, ahol haláláig szolgálta Istent és embertársait.1969-től betöltötte a kerületi esperesi tisztséget is. Halála pontos időpontja nem ismert, 1973. március 8-án helyezték örök nyugalomra Balassagyarmaton. Szeretettel emlékezzünk rá! Mangó Istvánné, Karancsság

félretenni. Mások rossz szokásait, cselekedeteit elnézni, és megbocsátó szívvel viseltetni irántuk. Vegyük észre, hogy nem minden esetben miénk az utolsó szó. E gondolatok tettekre váltása igazi nagyböjti felajánlás lenne. Kérjünk imádságainkban ehhez segítséget, hogy ezeket a lelki jó cselekedeteket valóra tudjuk váltani. Nagyböjtben szükség van az elcsendesedésre, elvonulásra, a világ zajainak kikapcsolására, az Istennel való minél szorosabb kapcsolat kialakítására, az elmélyült imádságra. Ha lelkünket megtisztítjuk a bűntől és imádkozásaink alkalmával kapcsolatba kerülünk Istennel, akkor biztos, hogy igazán átélhetjük majd a húsvét mindent betöltő örömét. Tőzsér Sándorné Melinda


Krisztus Hordozó

11

Liturgikus jelképtár Mit is jelent…

…a gyertyaszentelés. A gyertyaszentelési szertartás kezdetén a Fényben Érkezőről szól az ének. Majd a pap megáldja és szenteltvízzel meghinti a gyertyákat. Ezután körmenetben az oltárhoz vonul és kezdődik az ünnepi szentmise. Az Egyház a gyertya és a fény szimbólumát a liturgiában többféle jelképes jelentésben használja: – jelképe az örök Istenségnek (tűzoszlop a pusztában), – a z istenemberi Megváltónak (a világ világossága, aki az örök égi fényesség birtokosa), – a Szentlélek pünkösdi kegyelme (a lélek megtisztítója, aki az embert Isten világító képmásává teszi), – az Istenember jelképe (a viasz az emberi, a láng az isteni természetet mutatja), – a tiszta istenszerető léleknek is jelképe a viaszgyertya, – a láng hitünket mutatja. A gyertyás körmeneteken „azért tartjuk kezünkben az égő gyertyákat, hogy a Megváltó isteni fényét jelképezzük, amely mindent az örök fényességgel áraszt el és hogy különösképpen jelezzük lelkünk tisztaságát, amellyel Krisztus elé járulunk”. (Egy 5-6. századi prédikációból) …a balázsáldás. Szent Balázs napján (febr. 3.) két; régebben X, ma Y alakban összekötött gyertyával adott áldás „torokbetegség és minden más baj” ellen. …a szigorú böjt. Kezdetben a szigorú böjt napjain egész nap nem ettek semmit, kenyéren és vízen böjtöltek, később délig nem étkeztek. A 18. századig napi egyszeri étkezés volt engedélyezve meghatározott időpontban, hús, tojás és tejtermék kizárásával. Ezután a szigorú böjt fokozatosan enyhült, előbb az ételek fajtáját, majd az étkezés számát tekintve. Szigorú böjti nap volt hamvazószerda, minden nagyböjti péntek, a kántorböjtök péntekje, karácsony, pünkösd és Nagyboldogasszony vigíliája. 1966-tól csak hamvazószerdán és nagypénteken van szigorú böjt: tilos a húsfogyasztás, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni; de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés. Az ital (hacsak nem étel jellegű, pl. tej, leves) nem szegi meg a böjtöt. Megtartása a betöltött 18. évtől a megkezdett 60. évig kötelező. A fő étkezés áthelyezhető a megszokottól eltérő időpontra is. A szigorú böjt kötelezettsége alól fel vannak mentve a betegek, a várandós és szoptató anyák, a koldusok, a megerőltető munkát végzők, az utazók; s azok a szellemi dolgozók, akiket a szigorú böjt akadályozna kötelességük teljesítésében. …a vezeklés. Jelenti az elkövetett bűnök jóvátételét, amire az igazságosság és a szeretet indítja a megtérő és tökéletességre törekvő lelket. A vezekléssel az ember a szenvedő Krisztushoz kapcsolódik, és ővele kéri Isten irgalmát önmaga és mások számára. A vezeklés főbb cselekedetei: a próbatétek és keresztek türelmes elfogadása, az állapotbeli kötelességek hűséges teljesítése, a böjt, alamizsna, önmegtagadások. Tőzsérné Dudás Erika

Gyerekszáj Hogyan közlekedjen a hitoktató a téli útviszonyok között? A gyerekek javaslatai: – síléccel, – szánkóval, – lehet a sílécet vagy a szánkót a busz után kötni, de itt következzen a gyerekek tanácsa: azért a kanyarban majd tessék odafigyelni, hogy ideérjen hozzánk a hittanórára! * * * Három elsős gyerek akar ülni a legelső padba. Megengedem, azzal a feltétellel, hogy amint rájuk kell szólni, az egyikük távozik a csoportból. Persze a feltétel nem sokáig teljesül. Többszöri figyelmeztetés után megszólalok: – Most egyikőtök átül a második padba. - Az egyik kislány könyörgőre fogja: – Kati néni, nyolcadszor is megígérem, hogy nem leszünk többet rosszak! - Huncut mosol�lyal hozzáteszi. – De azért ne nagyon fordítson nekünk hátat... * * * Rajzoltam a gyerekeknek, a 12 éves Jézus megtalálása a jeruzsálemi templomban. Szent József és Mária kérdően néz a gyermek Jézusra. Kérdezem a gyerekeket, hogy ki lehet az a nő a rajzon? A válasz: – Jézus felesége. - Gyorsan kiigazítom, Jézusnak nem volt felesége, az a nő Szűz Mária, Jézus édesanyja. Tovább kérdezem: – Ki az az idősebb, szakállas férfi? Csak gondolkozzatok ezen! - Az egyik fiú megfontolt válasza: – Ha Jézusnak nem volt felesége, akkor az a szakállas férfi az apósa! * * * Az elsős kislány rajzol. Sűrűn egymásba kapcsolódó, színes, egyre sötétedő félkörök, középen egy szép női alak.

– Várj, kitalálom, hogy mit rajzoltál. - Rövid gondolkodás után mondom: – Hercegnő a viharban. - A kislány válasza: – Nem, Kati néni. Hercegnő a diszkóban. * * * A másodikos fiút roppant érdekelte a feltámadás. Miért nem találták Jézus testét a sírban? – Azért, mert az Atya feltámasztotta őt – válaszoltam neki. A fiú erősen gondolkodni kezdett. – Atya, atya...- egyszer csak felderült az arca, fejéhez kapott, felkiáltott: – Tudom már! Persze! Az atya, aki Drégelypalánkra vitt bennünket! * * * Kérdeztem a gyerekeket: valahol vesztek-e már el? Az egyik kislány megszólalt: – Igen, én elvesztem régen a debreceni vásárban. – Hogyan találtak meg a szüleid? – Apu mondta, hogy bármi történik velem, emeljem fel a zsiráfot (megjegyzés: zsiráf alakú lufi). Ez eszembe jutott és apáék megtaláltak. * * * Tíz piros pont megszerzése után jutalmat adok a gyerekeknek: egy szentképet és egy üveggolyót. Az üveggolyó készletem elfogyott. A gyerekek kérdezték: – Mikor kapom meg az üveggolyómat? – Bizony azért el kell menni az Óperenciás tengeren, meg az üveghegyen túlra. - Az egyik fiú megszólal: – Na az meg hol van? Biztos jó messzire kell menni, sokára ér majd ide.- Az osztálytársa lekicsinylő mozdulattal, megszólal: – Olyan buta vagy. Csak a boltba megy majd érte. Dénes Katalin gyűjtése


12

Eseménynaptár 2013. február-június (tervezet) Február: 13. hamvazószerda 14. Salgótarjánban zsinati ülés 15. 18.30 h fáklyás keresztút Piliny 16. Szentségimádás Piliny (nagyböjti lelki készület) 23. Szentségimádás Ságújfalu (nagyböjti lelki készület) Március: 1. keresztút Szalmatercs (nagyböjti lelki készület) 8. éjszakai keresztút a karancssági szentkúthoz 9. Szentségimádás Etes (nagyböjti lelki készület) 14–16. bérmálkozók lelkigyakorlata Tar 19. Szent József főünnepe Etes 22. szabadtéri keresztút Karancsság (nagyböjti lelki készület) 25–31. Nagyhét, Húsvét Április: 1. Húsvéthétfő 8. Szentségimádás Karancsság 23. Piliny kápolnabúcsú Május: 1. búcsú Etes 4. hittanos kirándulás

16. kápolna búcsú Karancsság 19. elsőáldozás 26. elsőáldozás bérmálás Június: 1. Hősök napi búcsú karancssági szentkút 30-július 5. Szentjánosbogár tábor Karancsság Idén ismét lesz Szentjánosbogár tábor, ezúttal Karancsságon. Mint két éve, így most is, 80-90 gyermeknek keresünk családoknál szállást, akik az ország különböző településeiről érkeznek hozzánk. Kérem, hogy névvel és telefonszámmal jelentkezzünk minél többen szállásadónak a sekrestyében vagy Oláh Borbála karancssági sekrestyésünknél.

Krisztus Hordozó Cibere leves (4 főre) böjti időszakra

Hozzávalók: 4-5 gerezd fokhagyma, 1 dl tejföl, 1 dl tej, fél citrom, liszt. Elkészítés: tegyél fel kb. 1,5 liter vizet főni, adj hozzá 4-5 gerezd apróra vágott, vagy zúzott fokhagymát, forrald fel, majd egy evőkanál liszttel elkevert tejjel és tejföllel habard be. Fél citrom levével ízesítsd savanykásra, majd – gyenge tűzön – melegítsd át. Tálald pirított kenyérkockákkal!

Ugyancsak várjuk a táborra a helybeli gyerekeket. Ők féláron (4.500 Ft) vehetnek részt a táborban, de több testvérnél még olcsóbban. Aki nem tud fizetni vagy csak minimálisat, azoknak is megoldjuk a részvételt. A tábor június 30 és Az öt egyházközségünk hitjúlius 5 között lesz, 9 és 17 év közöttiek jelentoktatói és hittanos gyermekei nekezhetnek! vében köszönetet mondunk egy Attila atya pilinyi adományozó hölgynek, Tóth Katalinnak. Ő már több alkalommal segítette a hitoktatók munkáját és a hitoktatásban réEtes Ságújfalu Karancsság Szalmatercs Piliny szesülő gyerekek fejlődését jelen13 14 13 6 10 Halottak tős értékű, természetbeni adomáKereszteltek 9 10 13 3 1 nyaival (foglalkoztatók, kifestők, könyvek, írószerek, fénymásoló Elsőáldozók 7 11 9 6 4 papír, hitoktatói segédanyagok, Évi szentáldozások száma (kb.) 4000 3500 3500 2000 2000 stb.). Ez azért is fontos megemlíÖnkéntes egyházi hozzájárulás 441.500 Ft 429.500 Ft 757.400 Ft 255.200 Ft 480.000 Ft (43.500 Ft-tal (mint tavaly) (62.100 Ft-tal (11.000 Ft-tal keve- (32.500 Ft-tal keve- tenünk, mivel Tóth Katalin nem (egyházadó): római katolikus keresztény valtöbb a tavalyinál) több a tavalyinál) sebb, mint tavaly) sebb, mint tavaly) lású, az adventista gyülekezethez Betegek ellátása háznál 14 10 15 5 8 tartozik. Pilinyben több alkalom2011. évvégi maradvány: 712.894 Ft 1.068.348 Ft 500.000 Ft 1.067.497 Ft 530.000 Ft mal be szokott jönni a hittanórákHázasságkötés 0 2 1 0 0 ra, a gyerekek nagy szeretettel és Kérem, hogy az egyházi (3000 Ft/fő) évek óta nem (havi 250 Ft) járuljunk hozzá! érdeklődéssel fogadják őt. Részt hozzájárulásainkat fizessük be emelünk! Tudom, hogy elég- Aki pedig teheti, mivel a püs- szokott venni a pilinyi általános isrendesen! A közüzemi szám- gé nehéz körülmények vannak pöki kar 1%-ot kért a kereső kola rendezvényein is. Köszönjük lákra sem elég ez a pénz a leg- manapság, de ha szeretnénk emberektől, többel is járuljunk a kedvességét és a gondoskodását! több helyen! Több részletben fenntartani egyházközsége- hozzá közösségeink működéséA szerkesztőség is megtehetjük! Évi mértékén inket, e minimális összeggel hez!

Köszönetnyilvánítás

Statisztika 2012.

Nagyheti szertartásrend 2013. március 23. és 2013. április 1. között Dátum Március 23., szombat (előesti) Március 24., virágvasárnap Március 28., nagycsütörtök Március 29., nagypéntek Március 30., nagyszombat Március 31., húsvétvasárnap Április 1., húsvéthétfő

K

Etes nincs 11.30 óra 19.30 óra 19 óra nincs 11.30 óra, körm. 10 óra

Ságújfalu 19 óra nincs 17 óra, igelit. 19 óra 20 óra, körm. 10 óra 10 óra, igelit.

Karancsság nincs 10 óra 18 óra 19 óra 17.30 óra, körm. 10.30 óra 9 óra

Szalmatercs 17 óra nincs 16.30 óra, igelit. 17.30 óra nincs 8.30 óra 10 óra, igelit.

Piliny nincs 8.30 óra 16.30 óra, 17.30 óra nincs 18 óra, körm. 8 óra

IV. évfolyam, 1. szám. • Megjelenés: 2013. február • Kiadják: Etes, Karancsság, Piliny, Ságújfalu és Szalmatercs Egyházközségei.

risztus Hordozó • Megjelenik két havonta. • Főszerkesztő: Kapás Attila plébániai kormányzó. • Szerkeszti a szerkesztőbizottság. • Tördelőszerkesztő: Kalcsó István. • Nyomdai munkálatok: Runner Média Kft., Balassagyarmat. Felelős vezető: Schreiber Ildikó


Krisztus Hordozó 2013/01  

Krisztus Hordozó 2013/01

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you