Issuu on Google+

Pléh Csaba

A TÁRSALGÁS

PSZICHOLÓGIÁJA

PLÉH CSABA A TÁRSALGÁS PSZICHOLÓGIÁJA


7. fejezet

Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

Ha megkérünk egy ismeretlen hölgyet, hogy magyarázza el, hogyan kell gyalog a Szabadság tértől elmenni az Operához, útleírása nagyon jellegzetes lesz: Ott a sárga épületnél balra, majd menni egy darabig, ahol van a trolimegálló, meg a metrómegálló, ott jobbra kell fordulni a sarkon OTP áll, abba az irányba menni kell elég sokáig. Bazilika lesz jobb oldalt, de át kell menni a másik oldalra, az And­rás­sy­ra, az elején van a kisföldalatti megállója, sárga korlátos lejáró jelzi, azon az utcán kell bemenni és kb. 3 utcányira lesz balra az Opera, nagy épület, sárga talán, szép régi épület, ki is van írva biztos… (33 éves nő) Egy férfi viszont ezt mondja: Hold utca (oda mutat), onnan ki a Bajcsyra, majd a Hajósra, onnan ki lehet sétálni az Operáig. (29 éves férfi) A példák Pezenhoffer Ibolya (2008) dolgozatából származnak. Számos hasonló példát látunk arra, hogy a két nem eltérően ragadja meg az azonosnak tűnő nyelvi helyzeteket. *


266

A társalgás pszichológiája

Eltérések és sztereotípiák Természetesen igencsak érzékeny kérdésről van szó, amikor a társalgás nemi eltéréseiről beszélünk. Az érzékeny mivolt részben a nemi különbségek általános társadalomtudományi és társadalmi értelmezéséből fakad. Az utóbbi fél évszázadban a modern pszichológiában a legkülönbözőbb területeken került előtérbe a nemi különbségek vizsgálata. Carol Gilligan (1982) például a fiúk és lányok eltérő elszakadási, leválási stratégiájából indul ki. Ennek pszichológiai lényege az, hogy a kisbabák különösen az anyához kötődnek. Ez a vonzalom a fiúknál megmarad, a lányoknak azonban át kell váltaniuk az apa iránti vonzalomra. Gilligan szerint ennek következménye, hogy a lányok-nők erkölcsi fejlődésében a személyes mozzanat általában jóval nagyobb szerepet játszik, mint a férfiaknál. Ennek megfelelően alakulnak ki a minket érdeklő területen igen korán a lágyabb, egyezkedőbb női társalgási eljárások és versengően férfias társalgások (lásd Bamberg és Moissinac, 2003 összefoglalóját). Ezzel egy időben azonban, elsősorban a modern feminizmusnak köszönhetően, megjelent az a nyelvi és társadalmi értelmezés is, amely szerint a különbségek kiemelése valójában a férfidominancia egyik megnyilvánulása (Tannen, 2001; 2009). Vajon a társalgás eltérései olyanok-e, mint a másodlagos nemi jelleg, például a szőrzet, a kebel stb. eltérései? S ha így van, vajon végzetként befolyásolják-e sorsunkat? Az eltérések a radikális értelmezésben vagy nem is valósak, vagy olyan áthidalhatatlan világképeltéréseket tükröznek, melyek keretében a cél a nők felszabadítása. A 7.1. táblázat a sztereotípiák és a valós eltérések közötti egybeeséseket foglalja össze. Vannak olyan szavak, amelyek szetereotípiáink szerint inkább a nők nyelvhasználatára jellemzőek, ezt azonban egy sztereotip önmegerősítési folyamat is alátámasztja.


Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

267

7.1. táblázat. Férfi és női szavak a mai magyar fiatalság nyelvében Női szavak

Férfiszavak

Semleges szavak

puszi, cuki

barom, tök jó, krapek

ciki, gáz

Terepmunka Gyűjtsön jellegzetes lány/fiú, nő/férfi szavakat óvodás, alsó tagozatos, gimnazista, egyetemista korosztályokban és különböző munkahelyeken! Értelmezze az eltéréseket az érzelmesség és a rámenősség tekintetében!

A szolidabb empirikus kutatás visszatérő kérdéseként is megmarad, részben szintén a feminista értelmezések hatására, annak tisztázása, hogy miben tükröződnek sztereotípiák, és hol találhatóak valódi, tényszerű eltérések. Vajon valóban többet fecsegnek-e a serdülő lányok, mint a fiúk, valóban többet káromkodnak-e a fiúk, mint a lányok és így tovább. A társalgás valós társadalmi világát ez sajátos módon, kettősen érinti. Társas viselkedésünket ugyanis a sztereotípiák is befolyásolják: a nők szavába vágó férfit akkor is úgy tekintjük, mint aki visszaél domináns helyzetével, ha tényszerűen nem igaz, hogy a férfiak többet vágnak a nők szavába, mint viszont. Huszár Ágnes (2009) jó magyar bevezetőt ad ehhez az átfogó kérdéshez. Amikor általánosságban vizsgáljuk a nő-férfi eltéréseket, nem szabad elfelednünk, hogy sem a tények, sem a szte­reo­tí­piák szempontjából nem beszélhetünk egyetlen csoportról. Eckes (2002) és Fiske (2010) a nemekre vonatkozó sztereotípiákat két alapvető, faktoranalitikusan is kiugró dimenzió mentén elrendezve a férfi-nő típusokat kissé ironikusan sorolja be a melegség és a kompetencia hívószavai alá (7.2. táblázat). A nyelvi és társalgási kutatások során szintén fontos lenne ezeket az altípusokat szem előtt tartani.


268

A társalgás pszichológiája 7.2. táblázat. A nő-férfi sztereotípiák ironikus csoportokba rendezve a kompetencia és a melegség dimenziója szerint (Fiske, 2010 nyomán) Alacsony kompetencia

Magas kompetencia

női típusok meleg nem meleg

háziasszony, titkárnő

magabiztos társasági nő

polgári tyúkok

feminista, értelmiségi férfitípusok

meleg nem meleg

idős, radikális, hippi, laza

magabiztos professzor, értelmiségi

csavargó, rocker

karrierista, menedzser, yuppie

A nemekhez kapcsolódó társalgási eltéréséket sajátosan befolyásolja az is, hogy mennyire kifejezetten a társalgásra tartozik egy eltérés. • Vannak olyan eltérések, amelyek a nemek kognitív, érzelmi és társas eltéréseit tükrözik, ilyen például a társalgási témák világa. A különbség oka tágabb, de megjelenik a társalgásban is. • Vannak eltérések a nyelvi folyamatok szerkezeti mozzanataiban, amelyek társalgási eltéréseket eredményeznek, például a nyelvi stigmákra érzékenyebb, felfelé mobil középosztálybeli nők társalgása kidolgozottabb. • Vannak sajátos társalgási eltérések is, melyek nem egyszerűen a nemek eltéréseire vonatkoznak, hanem a társalgási partner nemére és státuszára is. Férfiak másként beszélnek férfiakkal, nők pedig nőkkel, mint az ellenkező neműekkel.


Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

269

A nyelvi rendszerrel kapcsolatos nemi eltérések Röviden áttekintjük ezeket az eltéréseket, hogy megfelelő kontextust nyújtsanak a társalgás eltéréseinek elemzéséhez. Természetesen a kérdésnek hatalmas irodalma van, számos vitával kísérve (Haas, 1979). A viták egy része elméleti, a sztereotípia és a valódi különbség, illetve a szerkezeti és a stiláris eltérés körül forog. Egy részük azonban módszertani vita, amely azon alapul, hogy egyszerűnek tűnő nyelvi kategóriák használata is igen eltérő lehet. A 7.3. táblázat tömören összefoglalja a stabil eltéréseket. A táblázat alsó része ismerteti Newman, Groom, Haneleman és Pennebaker (2008) szisztematikus elemzését 14 000 férfi és női szövegmintáról, amire még többször visszatérünk. 7.3. táblázat. Fontosabb nemi eltérések a nyelvi rendszerben Eltérés területe Eltérés lényege

Szakirodalmi forrás

szókincs fejlődése

lányoknál gyorsabb

Huttenlocher–Haight– Bryk–Seltzer–Lyons (1991)

szókincs a nyelv­ tanulásban

az első két évben a lányok szókincse gyorsabban fejlődik, mint a fiúké; idegen nyelv tanulásánál is érvényes ez

Yan (2009)

kategóriahozzáférés

nők élő (pl. állat), férfiak nem élő (pl. autómárka)

Laws (2004)

mondathossz

férfiaknál hosszabb mondatok

Newman–Groom– Haneleman–Pennebaker (2008)

hosszú szavak

férfiaknál hosszabb szavak

Uo.

számok

férfiaknál több szám

Uo.

tagadás

nőknél több tagadás

Uo.

névelő

férfiaknál több névelő

Uo.

névmások

nőknél több én és ő

Uo.

igeidő

nőknél több jelen és múlt

Uo.


270

A társalgás pszichológiája

Stílusjegyek a nyelvhasználatban Férfiak és nők stílusjegyeit óriási mennyiségű vizsgálat elemzi. Ez a stílusérdeklődés érthető is, hiszen a nyelvi rendszer mint rendszer a legtöbb nyelvészeti felfogás szerint meglehetősen egyetemes, ezzel szemben a használat helyzet- és beszélőfüggő. Másrészt a beszédstílus eltérései kínálkozó módon összekapcsolhatóak a nemek vélt vagy valós személyiség- és viselkedési eltéréseivel. Haas (1979) összefoglalójában ezt a sztereotípiát 7.4. táblázat. A férfi- és női beszéd néhány stiláris jegye Férfi

Női

mennyiségi utalások (sok, kettő stb.) fokozó határozó (tényleg, valóban stb.) ítélkező jelzők (jó, hülye, pipec stb.)

érzelemkimutatások (szeretlek, de édi stb.)

felszólítások (Csukd be!)

kérdések (Miért is megyünk oda?)

én utalások (szerintem, nekem) hosszabb mondatok

megszorító kifejezések (talán, olyan, kicsi, -szerű stb.) tagadó kifejezések (nem is annyira stb.)

viszonylag hosszú szavak (keresztfélév)

bizonytalansági kifejezések (néha, mégsem)

kihagyás (Klassz laptop helyett: Klassz)

tagadás

utasítás

mondatkezdő határozó (Valójában…)

dühkifejezések (az anyját, a rohadt életbe, mocskos disznó) több szlengkifejezés

érzelmekre utalás (úgy félek)

négyszer annyi káromkodás

negatív érzelem

foglalkozási téma

pozitív érzelem

pénztéma

családi téma


Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

271

úgy mutatja be, mint az instrumentális férfi- és a személyes női beszédmód sokat elemzett eltérését. Vannak azonban a folklóron túlmenő, valódi eredmények is. Vegyes szövegeket elemezve a férfiak és a nők beszédének számos stiláris jellemzője megfigyelhető. Mulac, Bradac és Gibbons (2001), Helgeson (2002), valamint Newman, Groom, Haneleman és Pennebaker (2008) már említett nagy elemzése nyomán a 7.4. táblázat ezeket a vonásokat foglalja össze. A jegyek egy része a nő-férfi orientáció eltéréseiből fakad, a jellegzetes stílusjegyek ennek mintegy a következményei. A fenti stílusjegyek vegyes szövegek elemzésén alapulnak. Vannak azonban beszélt nyelvi szövegekben feltárt stílusjegyek is, amelyek a társalgási stílust érintik, ezért részletesebben bemutatjuk őket. Leaper és Ayres (2007) sok ezer személy és mintegy 200 vizsgálat adatait összegzi a 7.1. ábrának megfelelően. Mint a 7.1. ábra mutatja, a férfiak meglepő módon beszédesebbek, a nők viszont jobban igazodnak a partnerükhöz (af ­fi­liál­ tak) és ugyanakkor határozottabban képviselik saját véleményüket (asszertívebbek). A beszédességnek számos rész­mu­ta­tó­já­ban megjelenik ez a férfifölény. A 7.2. ábrán látható, hogy egyedül a fordulók számában van női fölény. A fordulók számán azt értjük, hogy hányszor veszi át a szót valaki a másiktól. 7.1. ábra. Leaper és Ayres (2007) összefoglalója férfiak és nők eltérő stílusjegyeiről. Pozitív értékek: női fölény, negatív értékek: férfifölény, mindez a szórásokhoz viszonyítva 0,15 hatásméret

0,1 0,05 0 -0,05 -0,1 -0,15 beszédes

affiliált

asszertív


272

A társalgás pszichológiája 7.2. ábra. A férfifölény különböző megnyilvánulásai a beszédességben (Leaper és Ayres, 2007 összefoglalója). Pozitív értékek: női fölény, negatív értékek: férfifölény, mindez a szórásokhoz viszonyítva

hatásméret

0,4 0,2 0 -0,2 oss z ath mo

idő

nd

seb ess ég

tar tam

a tés ek szá m

kije len

sza v

ak

for d

szá m

uló

a

-0,4

Később, a társalgás kapcsán szintén látni fogjuk, hogy érdekes módon a szóátvétel és a közbevágás inkább a nőkre, mint a férfiakra jellemző vonás. Az affiliációt, a másik iránti vonzalmat elemző vizsgálatok számos különböző kategóriát használnak. A 7.3. ábra a női fölény részleteit mutatja. 7.3. ábra. Női fölény az affiliáció különböző nyelvi jegyeiben. Pozitív értékek: női fölény, negatív értékek: férfifölény, mindez a szórásokhoz viszonyítva 0,5 0,3 0,2 0,1 0 rés elis me

ért és yet eg

asz tám

m érz ele

rté

s

-0,1

me

hatásméret

0,4


Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

273

Az ábrán jól látható, hogy a partner megértését hangsúlyozó kifejezésekben (Látom, hogy kivagy) igen nagy a női fölény, mintegy 40%-os hatásméret. Vagyis a mérési variabilitást kifejező szórásérték 40%-ának megfelelő hatás. Igen magas, 34%os hatás figyelhető meg az érzelemkifejezésben (Jaj, szegény) is. Megbízható, de már jóval kisebb hatás a másiknak nyújtott támasz esetében (pl. az olyan mondatokban, hogy: Ne segítsek valamiben?), végül, kicsi, de megbízható, mintegy 8%-os női fölény jelenik meg a másik kijelentéseivel való egyetértésben (pl. Igen. Ühüm stb.). A nők és férfiak közti alapvető különbség a társalgás szervezésében, hogy a nők az összetartozást, a férfiak a függetlenséget hangsúlyozzák. A nők jobban rá tudnak hangolódni a beszéd mögöttes üzeneteire, ezt gyakran „női megérzésnek” vagy épp „belemagyarázásnak” érzik a férfiak. A mögöttes üzenet a közvetettség megnyilvánulása. A nők jobban figyelnek az összetartozásra és az emberek közti kapcsolatokra, melyeket a mögöttes üzenetek tartanak fenn. A nők hajlamosabbak az egyezkedésre is, sokkal inkább törekszenek a közös megegyezésre, mint a férfiak, akik inkább hatalmi jelzéseket használnak és ezekkel érvényesítik akaratukat. Az egyezkedés a nőknél a szolidaritás jelzése. A hatalom és a szolidaritás együtt is járhat. Tan­nen (1993b) számos életbeli és irodalmi példán mutatja meg – mind megszólítási, mind közbevágási helyzetekben –, hogy a hatalom és a verbális agresszió összekapcsolása nem egyetemes, illetve hogy a két nemet és az eltérő hatalmi helyzetű személyeket érintő társalgásokban az intimitás és a hatalom egyaránt meghatározó lehet. Tegezhetünk és félbeszakíthatunk valakit azért, mert fölényben vagyunk vele szemben, de azért is, mert közel áll hozzánk. A mi kultúránkban az utóbbi inkább női, az előbbi inkább férfimintázat.


274

A társalgás pszichológiája

Önérvényesítés a két nemnél állásinterjúk közben Báry Enikő (2007) dolgozatában a dominanciát az asszer­ ti­vi­tás fogalomkörében vizsgálta sajátos önérvényesítési gyakorlatok közepette. Az alkalmazott helyzetgyakorlat állásinterjú volt, ahol az egyik fél a munkavállaló, a másik a munkaadó szerepét játszotta el. A munkavállaló magasan kvalifikált, több nyelvvizsgával rendelkező szereplő volt. Az interjúztató célja volt, hogy megtalálja a cégnek a legmegfelelőbb személyt, de a fizetést szorítsa minimálisra. A lehetséges társalgási konfliktust tehát a fizetés mértéke jelentette. Először lányok játszották a munkaadó és a munkavállaló szerepét is. Keresztbe tett lábbal ültek, ami asszertivitás szempontjából negatív. Bár a beszélgetés nagyon ígéretesen kezdődött, a fizetés kérdésénél megtörtént az összeütközés. A munkavállaló egyszer csak szétfűzte keresztbe tett lábát és egyenes tartást vett fel a széken. Érvei először a szakmai tudására, tehetségére, szorgalmára irányultak, majd érzelmileg próbált hatni a munkaadóra (pl. Két gyerekem van és…), megkísérelték a munkaadó képviselőjét érzelmileg bevonni (pl. Hisz tudja, hogy milyen nehéz családanyának lenni és dolgozni is egyszerre). Ahogy telt az idő, a munkát kereső nők egyre bizonytalanabbak lettek, és egyre jobban engedtek, alkudozni kezdtek. A lány munkaadó is belement az alkudozásba, és engedett a partnerének, végül magasabb összegű szerződést írtak alá, mint az alapösszeg volt. A lányok inkább az érzésekre próbáltak hatni, és részletes indokokkal álltak elő. Komplexebb történeteket találtak ki. A munkaadót megpróbálták emberileg megfogni azzal, hogy érzelmileg bevonták. A fiúk fiúval szemben agresszívebben reagáltak, ha a munkaadó nem engedett kérésüknek. Egyértelmű, rövid


Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

275

érveket sorakoztattak fel, hogy miért érdemelnek több fizetést. A férfiak nem kezdtek alkudozni, határozottak voltak és az eredeti elképzelésüknél maradtak mindkét szerepben. Nagyon elszántak voltak (pl. Több cég is van az önökén kívül, ahol szívesen látnának. Versenyhelyzet van ezen a területen, és sok kiaknázatlan módszer van még. Szükség van szakemberekre. Az eredményeimből láthatja, hogy valóban kiváló vagyok. Mindig a maximumra törekszem, ezért választottam azt az egyetemet, ahova jártam, és most szintén a legjobb céget választottam, és eljöttem önökhöz. A legjobb tudásom szerint, maximális teljesítménnyel fogok dolgozni, és ezért elvárhatom a magasabb fizetést is). Ha nő és férfi állt egymással szemben, bonyolultabbá vált a helyzet. Ha nő volt munkavállaló, akkor kevésbé használta az érzelmi bevonást, mint egy másik nővel szemben, és agresszívebb volt a kommunikációja. Például ha nem ért el eredményt, felhasználta a női diszkrimináció „kártyát” (pl. Azért nem kapom meg a megfelelő fizetést, mert nő vagyok, bezzeg ha egy férfi ülne itt…). Amikor végül alkudozásra került sor, kisebb összegben egyeztek meg. Ha a nő volt munkaadó szerepben egy férfival szemben, a nő könnyebben engedett. A lányok udvariasabbak voltak, a fiúkból meglehetősen agresszív magatartást váltott ki, ha nem sikerült megegyezni. A férfi munkaadó a férfi munkavállalóval szemben is határozott maradt, alkudozásba nem ment bele. Megajánlott egy magasabb összeget, ha meggyőző volt a beszélgető partner, de nem engedte partnerét feljebb alkudni ezt az összeget, míg a lány munkaadók igen. A lányok gesztusai sokkal kifejezőbbek és összetettebbek voltak, mint a fiúk gesztusrendszere. A lányok


276

A társalgás pszichológiája

többször használták a kezüket a magyarázatokhoz, többet mosolyogtak vagy éppen erőteljesebben ráncolták a homlokukat. A szemkontaktust is jobban tartották. A fiúk a hangerőt és hangszínt tudták jobban kezelni, és így határozottabbnak hatottak.

Terepmunka Gyűjtsön jellegzetes magyar affiliációs, támasznyújtó kifejezéseket valódi társalgásokból! Figyelje meg a nemi eltéréseket a téma és a helyzet függvényében!

A stiláris jegyek természetesen kontextusfüggők is. Kon­tex­tus­ füg­gők abban az értelemben, hogy a nemi szempontból szte­reo­ ti­pi­zált helyzetek emelik ki jobban az egyik vagy a másik nemre jellemző vonásokat, és abból a szempontból is, hogy milyen feladatokban jelentkezik a nemi függés. A kon­tex­tus­füg­gés­re általában jellemző, hogy a nőknél határozottabban jelenik meg. A 7.4. ábra Reid, Keerie és Palomares (2003) vizsgálata alapján azt mutatja meg, hogy mi történik akkor, ha a nemi sztereotípiákat erősítő helyzetben beszélnek egymással a személyek. 7.4. ábra. A sztereotip nemi helyzet kiemelésének hatása a tapogatózó kifejezések használatára (Reid, 2003)

kifejezések száma

10

férfi nő

8 6 4 2 0 sztereotip helyzet

nem sztereotip helyzet


Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

277

Nemi sztereotípiákat erősítő helyzet például, amikor nőknek arról kell beszélniük, hogy Milyen volt tegnap a tévében a focimeccs?, illetve a férfiaknak arról, hogy Hogyan kell a fiataloknak felkészülniük a gyerekvállalásra. A nők sokkal érzékenyebbek a sztereotip elvárásokra. Sztereotip helyzetekben sokkal több tapogatózó kifejezést használnak (pl. olyan, szinte, -szerű), és ezekkel töltik meg beszédüket. Mindez nemcsak a helyzettől, hanem a partnertől is függ. Férfi partner esetében, feladatmegoldási helyzetben mindkét nemnél sokkal gyakoribb lesz a feladatreleváns nyelvhasználat, amint azt Carli (1989) vizsgálatai mutatják (7.5. ábra). 7.5. ábra. Férfi partnerrel mindkét nemnél több a feladatreleváns beszéd (Carli, 1989) feladatreleváns nyelv 80

férfi nő

60 % 40 20 0 férfi partner

női partner

A párok azt a feladatot kapják, hogy beszélgetés során döntsék el, hogyan szervezik meg jövőre a gólyatábort. Amikor férfi a partner, mind a nők, mind a férfiak sokkal több feladatreleváns megnyilatkozást produkálnak, mint amikor a partner nő. Ha a partner nő, akkor sokkal több lesz a kibeszélés, sokkal több lesz a kapcsolati mozzanat a beszélgetésben. Ennek azonban van egy pozitív oldala is. Amint a 7.6. ábra mutatja, női partnerrel a nem feladatreleváns anyagban sokkal több lesz a pozitív társas beszéd. A nők különösen érzékenyek erre azonos nemű partnerekkel, igaz, nőknél mindig gyakoribb a szociábilis nyelvhasználat,


278

A társalgás pszichológiája

7.6. ábra. Női partnerrel több a pozitív társas beszéd (Carli, 1989) szociábilis beszéd

társas témák száma

15

férfi nő

10 5 0 férfi partner

női partner

mint férfiaknál, de ez különösen így van akkor, amikor egymás között vannak. Mit is mutatnak mindezek a jellemzők a nyelvhasználat általános, nemek szerinti eltéréseiről? Az általános nyelvi eltérések a szókincsben a nők kissé gyorsabb tanulékonyságát mutatják. A stiláris eltérések viszont partner- és helyzetfüggők. Affiliációs oldalon a nők, rámenősségben, a szempont hangsúlyozásban a férfiak beszéde bővelkedik.

Jellegzetes női és férfimonológok Newman, Groom, Haneleman és Pennebaker (2008) elemzésüket jellegzetes példákkal illusztrálják egyetemisták spontán belső monológjaiból. Figyelje meg a jellegzetes tematikai és szóhasználati eltéréseket! Készítsen hasonló hangrögzítős, illetve írásos anyagokat magyar egyetemistákkal! (Pl. Írd le, mi jár a fejedben!)


Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

279

Női szövegek az eredeti gyűjtésben 1. Na szóval, a filmet nézem. Persze nem is igazán nézem, mert gépelek. Nem írok valami jól, biztos lesz egy pár elütés. Feldühített a nővérem, mert megkértem, hogy hívjanak fel, amikor a férje hazaért, s nem hívott fel. 2. Izzad a kezem, háborog a hasam, s fáj a fejem. Beteg vagyok. Nem szabadna betegnek lennem. Medika vagyok, akinek vigyáznia kell tudni magára. Nagyon meg kellene gyógyulnom. Férfiszövegek 1. Bocsi ha elírások lesznek ebben az időzítés írásban. Kicsit para leírni mindent ami eszedbe jut 5 perc alatt, s közben ezt összefüggésbe tenni. A háttérben a zene ereszt, ereszt, ereszt. 2. Érdekes tudatáramlást írni arról, amire gondolok. Közben teljesen arra koncentrál a fejem, hogy mit fogok írni a tudatáramlás dolgozatomban. Vagyis a tudatáramlásom a tudatáramlásomról szól(?), ami a tudatáramlásról szól s így tovább.

Eltérések a társalgási szerkezetben A kapcsolatlétesítés eszközei Brown és Gilman (1960/1975) klasszikus tanulmánya óta tudjuk, hogy az európai nyelvi kultúrában a tegezés-magázás rendszere fokozatosan alakult át a hatalom rendszeréből a szolidaritás rendszerévé. A mi világunkban a tegezés az együvé tartozás jele. Az együvé tartozáshoz a hasonlóság egyre lazább kritériumai elégségesek (gondoljunk az egyetemisták általános, életkoron


280

A társalgás pszichológiája

és intézményen alapuló kölcsönös tegezésére). Ugyanakkor a mi rendszerünkben is megmarad a kezdeményezés, amely a nagyobb hatalommal bíró személynek adja meg a kezdeményezés jogát. Ebből a szempontból érdekes vizsgálni, hogy milyen is a szimbolikus hatalma és a szolidaritási tényezője a férfi-nő különbségnek. Reményi Andrea (2000) egy nagyvállalatnál végzett vizsgálatainak eredményét mutatja összegzően, felelevenítve a 2. fejezetben mondottakat, a 7.7. ábra. 7.7. ábra. A tegezés megjelenése egy magyar nagyvállalatnál (Reményi, 2000) 90 80 70 tegezés %

60 50 40 30 20 10 0 férfi–férfi

nő–nő

férfi–nő

Jól látható, hogy a nőkre sokkal jellemzőbb az egymás közötti tegeződés, mint a férfiakra. A két nem között pedig nagyon ritka, ebben az esetben már hosszabb munkatársi kapcsolat, ismerősség és hasonlók szükségesek a te­ge­ző­dés­hez. Warren (2006) fókuszcsoportos vizsgálatában a francia vállalati helyzetben azt mutatta ki, hogy a tegezésre való áttérés szintén a közelség és ismerősség függvényeként, de igen gyorsan létrejön. A tegezés-magázás mellett a magyar társadalomban jól látható az is, hogy a nemek a megszólítási rendszert is eltérően használják a szocializációs helyzetekben. Domonkosi Ágnes


Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

281

(2002) elemzései azt mutatják (7.8. ábra), hogy az utóbbi fél évszázadban a magyar társadalomban ritkább lett a gyermekek stá­tusz­ala­pú megszólítása (Fiacskám! Lányom!) a névalapú (Józsi! Jó­zsi­kám!) megszólításhoz képest. 7.8. ábra. A gyermekek státuszalapú (fiam, lányom) és névalapú megszólításának változása (Domonkosi, 2002 adatai) 100

megszólítás %

80 státuszalapú névalapú

60 40 20 0 >55

35–55

18–35

<18

év

Domokosi azt is kimutatta (7.9. ábra), hogy a mai helyzetben, a ma megkérdezett egyetemistáknál jellegzetes nemi aszim­met­ria mutatható ki aszerint, hogy az apa vagy az anya a megszólító. Az anyák sokkal többször használják azokat a kedveskedő terminusokat, amelyek birtokos formába helyezik a nevet: Pistikém! Verácskám! Terepmunka Gyűjtsön adatokat az egyetemen a nemek hatására a megszólításban (tegezés, tanárurazás stb.) tanár-diák, diák-személyzet, tanár-személyzet viszonyban!


282

A társalgás pszichológiája 7.9. ábra. Nemi eltérések a személyesítő megszólításban fiúk és lányok irányába (Domonkosi, 2002) 70 apa anya

60 50 %

40 30 20 10 0 István

Vera

Pistikém

Verácskám

A felszólítások világa A beszélgetések szerveződésében a szomszédsági párok egyik legkülönösebbje a kérés, illetve a felszólítás. Ennek, mint az 5. fejezetben részletesen elemeztük, számos sajátos formája van, melyekkel enyhítjük a kérés erősségét. Nemcsak azt mondhatjuk, hogy Add ide a ceruzát!, hanem azt is, hogy Ideadnád a ceruzát? és így tovább. A kérés, illetve a felszólítás különböző formáinak használatát számos tényező befolyásolja. Az, hogy miről, mekkora súlyú kérésről van szó, milyen a beszélgetők korviszonya stb., illetve a nem szerinti meghatározottság is. Ami a nemeket illeti, Csató Valéria és Pléh Csaba (1987/88) kérdőíves vizsgálata szerint (7.10. ábra) a serdülők úgy gondolják, hogy a közvetlen felszólítás (Add ide!) sokkal gyakoribb a férfi-férfi viszonyban, a legkevésbé pedig a nő-férfi viszonyban találkozhatunk ezzel. Vagyis a nemek közötti hatalmi eltérések alapvetően meghatározzák a direkt felszólítások arányát. A serdülők véleménye szerint a gyengébb pozícióban lévő női nem sokkal kevésbé szokta ezeket a direkt felszólításokat használni.


Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

283

7.10. ábra. Közvetlen felszólítás a serdülők véleménye szerint (Csató–Pléh, 1987/88) 60 50 40 % 30 20 10 0 férfi–férfi

férfi–nő

nő–nő

nő–férfi

A társalgás néhány szerkezeti jellemzője a két nemnél A társalgások jellemzője az is, amint azt a 7.11. ábra mutatja, hogy a habozások is egyenetlenül oszlanak meg a nemek között. 7.11. ábra. Habozások és ismétlések a két nemnél (Botfeld et al., 2001) 4 férfi nő

3 2 1 0 absztrakt geometriai rajz

gyerekfénykép

habozás/100 szó

absztrakt geometriai rajz

gyerekfénykép

ismétlés/100 szó


284

A társalgás pszichológiája

A férfiak általában jóval többet haboznak, akkor is, ha absztrakt geometriai rajzokról vagy ha gyerekfényképekről van szó, illetve ha szövegmegismétlésről. A férfiakra tehát nagyobb bizonytalanság, több alkalmi, menet közben meghozott döntés jellemző a beszédtervezés során. Ugyanakkor a két nem közötti közbeszólások igen jellegzetesen, és nem mindenben az intuíciónak megfelelően alakulnak. James és Clarke (1993) már egy klasszikus áttekintésben bemutatták, hogy nem igaz, hogy a hatalom révén a férfiak többször szólnának közbe. Általában kicsi a nemek közti eltérés a közbeszólásokban, de enyhe női fölény mutatható ki a kapcsolat- és bizalomépítő közbeszólásokban. A nők azonos nemű párokban sokkal gyakrabban szólnak közbe, mint a férfiak. A nők közötti bizalmi viszonyt jól mutatja, hogy náluk több a szóátvétel és a közbeszólás, mint azt a 7.12. ábra bal oldala mutatja Bilous és Krauss (1988) eredményei alapján, de ez nem azért történik, mert a nők megkérdőjelezik partnerük kompetenciáját. A közbeszólás gyakorisága általában az intimitás hatására növekszik. A 7.12. ábra jobb oldalán Mast (2002) adatai alapján látjuk, hogy 7.12. ábra. Közbeszólások a nemek függvényében (Bilous–Krauss, 1988 eredményei a bal oldalon), illetve a közbeszólások arányának növekedése (Mast, 2002)

közbeszólások száma

10 férfi nő

8 6 4 2 0 azonos nemű

eltérő nemű

1. eleje

1. vége

2. eleje

2. vége


Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

285

ismételt találkozókon a férfiaknál is megnő a közbeszólások aránya. Mindez azt is tükrözi, hogy a közbeszólás nemcsak versengést, hanem egyetértést, megerősítést is közvetíthet. Edelsky (1993) ebből kiindulva kimutatja, hogy a beszélőváltások során egy többszereplős társalgásban kétféle „táncparkett” helyzet bontakozhat ki. Inkább a férfiakra jellemző a monologikus és hosszú megszólalásokkal teli „enyém a táncparkett” helyzet, míg a „megosztott táncparkett” inkább nőkre. „Megosztott táncparketten” az együttműködés, az együttes előrelépés, viccelődés, közbeszúrás és hasonlók alakítják a közös közlési teret. Eközben azonban a nők sokkal több kapcsolattartó elemet használnak. Sok szakmai vita kíséri a kapcsolattartó elemek (pl. tudod, szóval) használatát, úgy tűnik azonban, hogy mindez partnerfüggően értelmezhető. Mint a 7.13. ábrán látható, ezeknek az elemeknek a használata a címzett nemétől függ. 7.13. ábra. Mindkét nem a másik nemhez szólva használja többet a tudod, szóval, olyan típusú töltelék elemeket (Dixon–Forster, 1997) 35 férfi nő

30 25 %

20 15 10 5 0 férfi címzett

nő címzett

Férfiak női címzettekkel szemben, nők pedig férfi címzettekkel szemben használják a kapcsolattartó, visszajelzést igénylő formákat. Ezeknek a formáknak a nemi eltérése (7.14. ábra) még afáziásoknál is megmarad. A nők számára az igen korlátozott propozicionális beszéd, a nyelvtani szervezés gondjai közepette


286

A társalgás pszichológiája 7.14. ábra. Nemek szerinti eltérések afáziások kötőelemhasználatában (Dressler–Wodak–Pléh, 1990)

kötőszavak száma 35 mondatból

6

férfi nő

5 4 3 2 1 0 és

de

akkor

azért

is fontos az összekötő elemek használata, mely kap­cso­lat­fenn­tar­ tá­si funkcióval bír akkor is, amikor igen keveset tud mondani a személy. Az eltérés a nemek között különösen nagy az egyszerű mellérendelő kötőelemeknél (és, de). Dressler, Wodak és Pléh értelmezése szerint a kötőszavak, akárcsak a tudod mit… és hasonló formák még a nyelvi rendszer saját, igen drámai sérülései esetén is fennmaradnak a nőknél, mintegy jelezve a kapcsolattartási igényt.

Stratégiai lépések a társalgásban a nemek függvényében A két nem között nagy eltérések vannak a társalgás technikai szervezésében is. A férfidominanciájú társalgási jelenetekben a nők szinte ravasz eljárásokat kénytelenek használni arra, hogy egyáltalán át tudják venni a szót. Nagyon gyakori, hogy a női szóátvétel után a férfiak dominánsan visszaveszik a szót olyan helyzetben, amikor nincs mód rá (pl. belevágnak), mint a 2. fejezetben láttuk. A két nem eltérő eljárásokat használ a dominancia rejtett megvalósítására. Különböző módokon próbálják férfiak és nők éreztetni nagyobb kompetenciájukat és nagyobb siker­


Pléh Csaba: A társalgás pszichológiája