Issuu on Google+

Európa demográfiai jellemzői 2010. szeptember 22. 14:04

I. Forrásai a. Jobbak, mint a korábbi időszaké

b. Adóösszeírások i. Tizedjegyzékek, portajegyzékek ii. Adózó egységek 1) Általában egy család, egység = 5 fő a) Tudjuk, hogy elég sok családban többen voltak a gyerekek miatt c. Kevés a főösszeírás i. Ez csak néhány kisebb államban 1) Itáliában szájösszeírások a gabonaellátásra d. Népszámlálás csak a XVIII. Században

e. Születési anyakönyvek i. Egy-egy jól működő plébánián

II. Népesség számát meghatározó tényezők a. Születések i. ii. iii. iv.

Magas születések Alacsony a születéskor becsült kor 45-50 ezrelék (45-50/1000 fő/év) Csecsemőhalandóság: 20-25% (születéstől az első életévig) 1) Az élve született gyerekeknek csak a fele éri el a felnőtt kort a) Ez a XVII. Század végére már csak 60% v. Házasodási kor kitolása 1) Az első házasságot kötő párok életkora 18-22 év 2) Következménye, hogy a születések száma kevesebb 3) Kelet-Európára a tradicionális házasodási szokások érvényesek, azaz a házasodási kor 16-18 év vi. Család-átalakulás 1) Megjelenik az igény arra, hogy a nagy család helyett megjelenjenek a kisebb családok a) Ettől függetlenül a XVIII. Században egy családban még mindig 6 gyermek van

b. Halálozások i. Magas halálozások 1) Halvaszületések (0-1 év) 2) Gyerekbetegségek kora (6-10 év) 3) Kamaszkor a) Gyakran házasodtak és a lányok szempontjából ez kritikus 4) 40-45 év 5) 60-65 körül meghaltak ii. Természeti, éghajlati körülmények 1) A társadalom nagy része a mezőgazdaságból él a) Egy rossz év következtén az éhínségek miatt könnyebben hullottak az emberek 2) XVII. Század: Kis jégkorszak a) Nyugat-Európa hőmérséklete több C fokkal megcsappan b) Tavasszal áradások i) Rossz aratáshoz vezettek --> táplálkozási hiány --> korai halálozások iii. Kevesebb járvány 1) Nincs kontinentális méretű járvány iv. Új járványok 1) Kolera 2) Tífusz a) Ezeket az orvosok nem igazán tudják gyógyítani v. Vallási fanatizmuson alapuló háborúk 1) Német parasztháború (1500-as évek) 2) Az újkorban nincs lovagi hadviselés a) Nagy létszámúak kevés fizetéssel i) Fosztogatásból tartják fenn magukat ii) Többször nép írtássá fajult 3) Délkelet-Európa a) Török előretörése --> a népesség tömeges elpusztulását okozza i) Népesség tömeges elhurcolása 4) Boszorkány égetés a) Az újkorban kezdődik meg a tömegessé válás i) Több százezresre becsülik ezek számát ii) Több és brutálisabb eljárások

c. Vándorlás (migráció) i. Kivándorlás (emigráció) 1) A felfedezések hatására létrejövő vándorlások a) Spanyolország b) Hollandia c) Franciaország d) Oroszországból Szibéria felé Eu. civilizáció – 1. lap


d) Oroszországból Szibéria felé 2) Spanyolország létrejöttekor 250 000 főt kitoloncolnak Spo-ból a) Mórok, zsidók 3) Franciaországban a) Hugenotta atrocitások miatt 200 000 fő hagyja el az országot i) Svájcba, Angliába, Námetországba 4) Magyarország a) A török elől sokan menekülnek Nyugat-Európába ii. Belső vándorlás (migráció) 1) Anglia, Németalföld, Rajna-vidék 2) Új gazdasági központok a) London b) Amsterdam, Antwerpen c) Koppenhága d) Párizs London és Párizs i) Urbanizáció 

1690 körül 200-250 ezer fő 1720 körül 400 000 fő

 Bérmunkások megjelenése • Ezek városokban összpontosul

d. Reprodukció i. A háborúk nagyon leamortizálják a népességet és csak lassan tudja újratermelni önmagát

e. Táplálkozás és élelmezés átalakulása i. Mg-i termelés növekedése ii. Idegen növények (burgonya) behozatala

III. Társadalom szerkezete a. Bérmunkások i. Személyében szabad, az országok területén vándorló népesség ii. Fiatal munkások iii. Lényegesen később alapít családot 1) Csak akkor, ha már van némi alaptőkéjük, hogy eltartsák a családot --> így kezd el kitolódni a házasság

IV. Európa népessége a. 1500 körül Európa

2 millió km2 és 25 fő/km2 Legnagyobb népességkoncentráció:  Pó-síkság (80 fő/km2)  Németalföld (50 fő/km2)  Franciaország (30 fő/km2)  Anglia (25 fő/km2) • Londoni medence (40-50 fő/km2) • Nyugat és Észak-Anglia (25 fő/km2 alatt)  Németo. (22 fő/km2)

80 millió fő

i. Eu Nyugati és Déli részén 50 millió fő Kelet és Közép-Európa

30 millió fő

b. 1600 körül i. Európa 100-110 millió fő c. 1710 körül i. Európa 110 millió fő d. 1710-től i. Európa népessége gyarapszik 1)

1789

180 millió fő

Ázsia

630 millió fő (ennek a fele kínai; negyede indiai)

ii. Területi eloszlás nem változik

1500

XVII. század 1700

1750

1789

Fro.

15

20

25

24,5

28

Oroszo.

4,5

10

15,5

23

37

Anglia

4

5

6

n.a.

n.a.

Német-római Birodalom 12 Német területei

15

10

n.a.

20

Németalföld

0,7

n.a.

1,9

n.a.

n.a.

Svájc

1

n.a.

1,2

n.a.

n.a.

Spo.

7

8,5

7

n.a.

15

Itália

11

12

n.a.

n.a.

19

V. Egyéb tényezők a. Orvoslás i. A XVIII. század után az orvos már több beteget gyógyít meg, mint amennyit megöl ii. Előfordulnak fertőtlenítők, stb.

b. Táplálkozás-változások i. Idegen növények 1) Gazdagabbá teszik, kiegészítik az étrendet ii. Fejlődik a szállítás 1) Ahol nincs kaja, oda lehet szállítani

c. Hadtudományokban bekövetkező változások i. A XVIII. Század után a lakosság kiírtása visszaszorul 1) Vannak attrocitások, de kevesebb

Eu. civilizáció – 2. lap


1) Vannak attrocitások, de kevesebb 2) Normarendszerré válik, hogy a civil lakosságot kímélni kell

Eu. civilizáció – 3. lap


Anglia a koraújkorban - folytatás 2010. október 6. 14:07

I. VIII. Henrik a. 1539. Wales i. Wales hercegség volt, de korábban magának a területnek saját közigazgatási egységei voltak 1) Cantref ii. Ebben az időben közigazgatásilag beleolvad Angliába

b. Feleségek i. Boleyn Anna 1) 1533-ban szüli meg Erzsébetet a) Az uralkodó csalódott volt 2) Thomas Cromwall (?) perbe fogja a királynét és 36-ban kivégeztetik ii. Lane Seymour 1) Fiút szül, de gyermekágyi lázban meghal a) A későbbi VI. Edward b) Sokat vártak tőle c) Úgy tervezték, hogy ő lesz az uralkodó iii. X Anna 1) Rövid házasság 2) Cromwell érdekeinek felelt meg iv. Chaterine Howard 1) Hűtlenség vádjával végezték ki v. Chaterine Parr 1) Ő túlélte

c. Egyház i. Az uralkodó magát mondja ki az egyház fejévé ii. A tanítást nem kérdőjelezi meg iii. Az államot szekularizálják, a szerzetesrendeket megszüntetik 1) Az egyház világi része megmarad (plébániák, püspökséges, etc.)

d. Külpolitika i. 1542-ben 40 ezer fős sereggel Észak-Fro-ba megy ii. Az összeg, amely a kolostorok vagyonából eredeztethető, elveszett

e. Halálakor i. Kül- és belpolitikai helyzet veszélyes volt

II. VI. Edward a. Sommerset i. Gyermek volt és Sommerset az aki a lord protektori címet viseli 1) A nemesség szempontjából ellenségesnek viszonyult 2) Később perbe fogják és kivégezték ii. Siker 1) A skótok ellen megvédték az angol határt iii. Angol nyelvű imádságos könyv 1) Ezután angolul miséznek a papok 2) A tömegnek is ez az igénye 3) A reformáció szellemében készült

b. Folytatás i. Egy újabb imádságos könyv ii. Anglia egy protestáns ország lett 1) Presbiteriánus iii. Dinasztikus ügyek 1) Még mindig nincs utód 2) VI. Edward meghal fiatalom

III. Mária 1553-1558. a. (Véres) Mária katolikus i. Férjhez megy Fülöphöz (Spo.)

b. Spanyolok i. Ekkor ők a legerősebbek Euban ii. Németalföld a spanyolok kezén van 1) A németalföldi forradalom ekkor van 2) Mária is ellenük van iii. Uralkodása alatt egy nagyon erélyes spanyol ellenesség alakul ki

c. Katolicizmus visszaállítása i. Rendkívül heves ellenállás ii. Ráadásul a férje V. Károly fia lesz 1) Külpolitikai kellemetlenség iii. Több tucat embert fognak perbe 1) Nagyrészük gályarab lesz d. Örökös nincs

IV. I. Erzsébet 1558a. Rajz: i. Művelt ii. Jó képességekkel megáldott karakter iii. Nagy pszichikai erővel rendelkezett

b. Belpolitika i. Nem foglalt állást egyik oldalon sem 1) Ez nagyon nehezen volt megvalósítható

Eu. civilizáció – 4. lap

A korra jellemzőek a koncepciós perek, melyek végén kivégzés van. A XVII. századig jellemző. A dicsőséges forradalom után már nem végzik ki a politikai ellenfeleket, inkább menesztik őket. (v.ö.: KeletEurópában még a XX. században is jellemző)


ii.

iii.

iv.

v.

vi.

vii.

1) Ez nagyon nehezen volt megvalósítható 2) Rómától is távol kellett tartania magát, de a trónját viszont meg kellett tartania 3) Azt is el kellett fogadtatnia, hogy nő létére az egyház feje Intézkedések a békére 1) 1568 (?) törvénygyűjtemény 2) 1569 újabb tvgyűjtemény a) Ezek mind az anglikán egyház kialakulását segítette Házasság 1) Trónörökös biztosítása céljából 2) Konfliktust eredményezett 3) Felmerült benne, de nem ment férjhez a) Ha férjhez megy, a kor szokásjoga szerint az a személy politikai (királyi) rangot kap i) Senkihez sem mehetett férjhez, hiszen körülötte a királyi emberkék mind katolikusok voltak ii) Más dinasztia tagjához nem mehetett hozzá b) Felmerült, hogy angol arisztokratát vesz el i) Ezzel viszont a többi család utálatát nyeri el Tisztségviselők a) Kiváló minőség 1) Cecil családból került ki két ember a) Jól felkészült jogészok és politikusok voltak b) A belpolitikát szinte végig ez a család viszi Intézkedések 1) Sikerült minimalizálni a kiadásokat a) Nagyon takarékos politikát és életmódot folytatott Parlament 1) Uralkodásának vége felé többször is összehívta a) Ezzel visszatért a régi helyzethez 2) Nem tudták tisztázni a király és a parlament viszonyát jogilag Utódlás 1) Egyre súlyosabb kérdés 2) I. Jakab

c. Külpolitika 1) Óvatos és kevés akció volt i. Francis Drake 1) Kalóz révén a királynő parancsára dolgozott 2) Másodszor utazta körbe a Földet ii. Gyarmatosítások 1) Virginia a) Az első észak-amerikai gyarmat 2) Új-Funland a) Próbálkozások iii. Spanyol ellentét 1) Fro. Skóciával szövetkezett 2) A németalföldi szabadságharcban az angolok hallgatólagos segítséget adtak a hollandoknak a) A támadók angol kikötőkbe menekültek b) Ide már nem tudták követni a spanyolok, de a hollandok vissza tudnak jönni c) Emiatt többen összeesküdtek Erzsébet ellen i) Ezt szigorú katolikus ellenes törvényekkel tudták visszaszorítani ii) Felszámolták teljesen a katolikusokat 3) Skóciában is változások voltak a) 1568-ban Stuart Mária Angliába menekül b) Összeesküvésbe is belefolyik és emiatt még szigorúbb a védettsége c) Erzsébet fogságba ejti 4) II. Fülöp Anglia megleckéztetésén töri az agyát a) Nyílt fellépést tett b) Hatalmas armadát épített, de nem csak tengeren, hanem szárazföldön is támadnak i) Az armada megütközik az angol flottával, utat nyit a La Manche-on és átviszik a szárazföldi egységeket és elfoglalják a szigetet c) Angol hírszerzők már tudták korábban ezt a tervet i) Az angol flotta néhányszor rajtaütöttek az előkészület folyamatain d) 1588-ban az Armada elindult i) Az angolok nem készültek nagy háborúra a békés politika miatt  Nem volt nagy flottája  Kereskedő hajóik voltak és ezt alakították át  Az angol hajók kisebbek és fordulékonyabbak voltak  Gyújtóhajókat alkalmaztak • Ez megzavarhatta a spanyolokat, de nem tudták legyőzni őket  Szárazföldi hadserege sem volt 5) Partvédelmi harc a) A spanyolok nem tudtak hozzáférni a parthoz, tehát a cél az volt, hogy partot kapjanak b) Nem ismerték igazán ezt a vidéket i) Viharba kerültek ii) Az angol flotta prédájává váltak c) Önkéntes partvédelmi egységeket szerveztek, de haderejük nem volt i) Tulajdonképpen a szigeti fekvés megvédte őket 6) Győzelem a) Erzsébet hatalmas győzelemnek tudhatta be b) Távolodott a katolicizmustól, sőt az ellensége lett

d. 1590-es gazdasági válság i. A spanyolok elleni háború és a gazdasági válság megcsappantja a társadalmat ii. Erzsébet uralkodásának utolsó éveire az állam pénzügyileg és gazdaságilag kiürült iii. Az idős királynő kegyencekkel veszi körül magát 1) Pénz és birtok jutalom miatt Eu. civilizáció – 5. lap


1) Pénz és birtok jutalom miatt

V. I. Jakab a. Dinasztia váltás i. Viszonylag simán ment 1) A polgárháborút sikerült elkerülni ii. Pontos diplomáciára volt szükség 1) Robert Cecil a) Sikerült elfogadtatnia az udvarral és a királynővel is Jakab trónutódlását iii. Innentől kezdve lehet az Egyesült Királyságról beszélni 1) Anglia+Skócia+Wales+(Írország) a) Reálunió ötlete

b. Belpolitika i. ii. iii. iv.

Szélsőségeket megpróbálta kiiktatni Az anglikán imádságos könyvet újra kiadja Az Erzsébet által megvalósított irányvonalat képviseli Új Biblia 1) Jakab király bibliája v. Skót presbiterek 1) Meggyűlik velük a baja 2) A tanultságát az uralkodó aktívan alkalmazni akarta a politikában a) Hitvitákba bonyolódott i) Ez akkoriban nem racionális vita volt, hanem inkább hitvallás vi. Puritán mozgalmak 1) Vitába bonyolódott velük is Angliában 2) Nem jött ki belőle jól 3) Politikai ellenségei uralkodása első időszakában szövetkeztek ellene vii. Az isteni alapú monarchia elve 1) A királyi hatalom Istentől ered 2) Emiatt a parlamentet nem is igazán hívja össze

c. Külpolitika i. 30 éves háború 1) Anglia haderővel nem kapcsolódik be, de a kontinentális politikát ez határozza meg 2) 1621-ban összehív egy parlamentet a) A parlament azt szeretné, hogy a reformáció német híveit támogatni kellene a háborúban b) Maga Jakab békepolitikát folytatott volna ii. Békepolitika 1) Spanyolo-val békét köt a) Ez király-nép ellentétet okoz i) Ebben az időben Anglia katolicizmus és spanyolellenes

VI. I. Károly 1627-34 a. Rajz i. Furcsa személyiség ii. Hasonló elveket követ, mint elődje

b. Belpolitika i. Kimeríti az államkasszát ii. A belső ellentétek tovább feszülnek 1) A puritánok tovább erősödnek a) Nagy volt a király és a polgárság értékrendje között a szakadék b) A király bevételei jelentős részben a polgárok adóiból származnak iii. Kereskedelem 1) Monopóliumok árusítása a) Aki megvett egy ily monopóliumot, hogy kizárólag csak ő adhatta azon árut, amelyre a szerződés szólt b) Ez azt eredményezte, hogy bármekkora áron el lehetett adni c) Ez szemben állt az akkori polgárság életvitelével iv. Parlament 1) Még mindig nem tudják meghatározni a parlament jogát 2) Nem vonta be a király a parlamentet a politikába 3) 1629-ben összehívta a parlamentet a) Pénzre volt szüksége a királynak b) A parlament a személyes követeléseket írta össze (petition of rights)(?) i) A parlament jogait gyűjtik össze és ezt szavaztatják meg c) Nem vezetett sikerre a beszélgetés ezért feloszlatta őket d) Személyesen próbált a továbbiakban ténykedni i) Koronatanáccsal v. Akció 1) Skóciában kirobbant egy szikra és ez ráerőszakolta a királyra, hogy összehívja a parlamentet vi. Felesége francia hercegnő 1) Katolikus felsejlés a) Ez ellen az angol rendek tiltakoznak vii. Új bevételi források 1) Régebbieket vett elő újra 2) Hajópénz a) Periférikus területektől szedtek plusz adót vagy egy-egy part menti város hajókat állíthatott ki 3) Monopóliumok kiárusítása a) Kereskedelmi jog bizonyos termékekre b) Fiskális feudalizmus viii. Hadsereg 1) A parlament saját hadsereget állít ki (a király ellen) ix. 1642 eltörlik a censurát 1) Szekták terjedtek el Eu. civilizáció – 6. lap


1) Szekták terjedtek el 2) A prédikátorok kiálltak az utcára és hangoztatták a nézeteiket 3) Növekedett a társadalmi feszültség

c. Külpolitika i. Spanyol és Fro. elleni háború ii. Skócia 1) 1637-ben felkeléshez vezet egy imádságos könyv bevezetése 2) Összehívja a parlamentet, mert nem volt pénze (Rövid Parlament) a) Néhány hét alatt feloszlatta, mert nem tudott beszélni velük 3) A skótok elfoglalták a határvidéket Newcastle-ig a) Még egy parlamentet összehívott a király (Hosszú Parlament) i) Ez is a régi sérelmeit hozta fel ii) Csillagkamara nincs iii) Hajópénz nincs iv) A parlamentet saját beleegyezése nélkül nem lehet feloszlatni v) Hároméves törvény  A parlamentet három évente össze kell hívni, ha nem lenne ez, akkor automatikusan összegyűlik iii. Írország 1) Katolikus felkelés

VII. Polgárháború 1642 a. Az uralkodó Nottinghambe megy és udvart állít fel b. A kor jogrendjét akarták megvédeni i. Valójában alkotmányos tévedés volt a háttérben c. Edgehill 1642. i. Kisebb belpolitikai csatározások voltak, de ezek nem számottevőek d. Grófsági bizottságok i. A helyi urak kerültek vezető pozícióba ii. A militia is grófsági kereteken belül létezett 1) A katonaság vezetői is a helyi emberkékből alakult ki e. Pártok i. A királlyal való megegyezés híve 1) Olyan emberek voltak, akiknek érdeke volt, hogy az udvar fennálljon ii. A parlament híve 1) A középrétegeket képviselték 2) Városi iparosok 3) Céljuk az olcsóbb állam, kevésbé költekező nemesek, kisebb adók stb. volt f. Cromwell i. Hadseregreform a) Technikai modernizáció b) Szervezeti modernizáció c) Hadsereg vezetési reformok 1) Egységesítés a) Ki kellett venni őket a grófsági képzésekből b) Számos parancsnok nem volt hajlandó a grófságon túlra elvezetni az embereket ii. Önkéntes lemondási határozat 1) "Önként" lemondtak a tehetségtelen vezetők és lecserélték olyanokra akik értettek hozzá g. Marston Moori és Maseby győzelem i. A reformoknak köszönhető h. 1680. Az anglikán egyházat eltörlik i. A püspököket és érseket kivégzik ii. Egy presbiteriánus egyház kezdett kialakulni iii. A király Írországgal és Skóciával levelezik 1) Katolikus intermezzo 2) A parlament mellé állnak azon emberek, akik eddig mellette álltak

Eu. civilizáció – 7. lap

Elég hiányos a jegyzet ezen része. Kell valami kiegészítő anyag! A polgárháború végig kell!


Franciaország I. 2010. november 17.

I. Francia koraújkor kezdete a. XV. század közepe i. Itt fejeződik be a középkor ii. Károly itáliai hódításaival kezdődik az újkor b. 4 évtized sehová sem tartozik?

II. Talpra állási folyamat a. Alapállás i. Háborúban kimerült ország Anglia és Franciaország

b. 1450-80-as évek i. Koronabirtokok kiterjesztése: országegyesítés 1) Nagy hercegségek integrálása, akik korábban függetlenek voltak a koronától

c. Burgundia hercegsége i. Szövetkezik Angliával ii. Autonómia megszüntetése 1) Merész Károlynak nincs örököse iii. XI. Lajos már kinézi magának iv. Burgundi Mária az örökös 1) Új európai rend 2) Kettéválasztják az államot a) Északi részt (Flandria) a Habsburg birodalom kapja b) Déli részt (Dijon) Franciaország

d. Anjou Provance i. 1481-ben kerül francia kézre ii. Nem nagy területi nyereség 1) Anjou része volt a francia királyságnak 2) Provance viszont szerzemény iii. Lotaringia 1) Német területen 2) Középkori eseményekre hivatkozva

e. Bretagne i. Önállóságra törekszik és tart fenn ii. XV. században Bretagnei Anna marad meg iii. A terület fontossá válik 1) Atlanti-óceáni kikötő miatt iv. Kérők 1) VIII. Károly a) Mögötte egy régenstanács áll Anne de Bourbon vezetésével 2) Orleans-i Lajos (XII. Lajos) a) Engedetlenséget szít VIII. Károly mögött (?) v. 1486-88: Bolondok háborúja vi. St. Aubin de Cormery 1) 7000 marad élve 2) Fogságba kerül Orleans-i Lajos is vii. Habsburg Miksa megjelenik, mint kérő 1) Habsburg-Valois nézeteltérés a) Hunyadi Mátyás képbe jött a franciáknál i) 1487-re szövetséges kell ii) Franciák jönnek képbe iii) Hunyadi Habsburg Miksa hátába ajánlja magát viii. De VIII. Károly 10000 fegyveressel jelenik meg és elveszi Annát ix. Integráció 1) Personal Unio 2) Autonómia megtartása

f. Továbbiak i. XII. Lajos 1498-ban király lesz 1) Bretagnei Annát venné feleségül a) Továbbra is biztosítva legyen az unió

III. Gyarmatosítás Eu. civilizáció – 8. lap


III. Gyarmatosítás a. Bretagne-ra támaszkodnak i. St. Malo ii. J. Cartier 1) St. Lőrinc folyó torkolatában 2) Quebec elfoglalása

IV. Adminisztráció, 1484-es rendi gyűlés a. Képviselet i. Meghívásos rendszer nincs többé ii. Eljöveteli alapon

b. Népfelség elve i. Itt merül fel először

c. Királyválasztás elve d. Adó csökkentés i. 62,5%-os csökkentés ii. Óriási bevételkiesés 1) A hadsereg meggyengül, de nem törik meg 2) Óriási könnyebbség a lakosság számára 3) Nem roppan meg az ország

V. Itáliai háborúk 1494. a. Északi-Itália i. Milánó és Toscana megszerzése

b. Nápoly és Szicília i. Mindkettőhöz vannak kapcsolatok ii. Logisztikai feltételek adottak

c. VIII. Károly több évtizedes konfliktust indít el i. Franciaország itáliai expanziója ii. Francia-Valios-Habsburg ellentét iii. Spanyol-francia ellentét

d. Eredmények i. Nápoly megszerzése 1503. e. Törökellenes akciók i. Ligák

VI. Ligák a. Pápa + Magyarország + Velence + Franciaország i. Később Anglia és a Német-római birodalom is ii. Megáll az egész Itáliában

b. Cambriai Liga i. Pápa + Spanyolország + Franciaország Velence ellen ii. Aguadellonál a franciák elverik Velencét 1509. 1) Elkezdik osztani Velencét a) Magyarország kimarad

c. Szent Liga i. ii. iii. iv. v.

Itália felszabadításáért Habsburgtól Angliáig a Pápával Franciaország ellen 1515-ben meghal XII. Lajos, I. Ferenc követi a trónon Marignano: francia győzelem 1516. Konkordátum a Pápával 1) Igen komoly autonómiát kap a francia egyház 2) A francia gallicianizmus alapja vi. 1526. paviai csata 1) A Habsburgok szétverik a franciákat 2) I. Ferencet Madridba viszik és foglyul ejtik

d. V. Károly i. 1516-ban örökli meg a spanyol trónt ii. 1519-ben a Német-rómait

e. 1526. Cognac-i Liga i. Franciaország + észak-itáliai városok + a török vs. Habsburgok ii. A törököt behívják a nyugati mediterráneumba

f. 1529. Cambre i. A franciák lemondanak Milánóról 1) Itt Sforza uralkodik tovább

g. Chambord-i Találkozó Eu. civilizáció – 9. lap


f. 1529. Cambre i. A franciák lemondanak Milánóról 1) Itt Sforza uralkodik tovább

g. Chambord-i Találkozó i. I. Ferenc meghívja magához V. Károlyt

VII. Új harcok a. 1541. német területek kerülnek be i. Flandria, Lotaringia b. Nizzát elfoglalják a franciák i. Török segítséggel

c. Anglia

d. e. f. g. h.

i. Csatlakozik a Habsburgok oldalán ii. Új front: 1) Anglia és Skócia határa 1544. Crépy béke 1547. I. Ferenc és VIII. Henrik meghal 1555-56. V. Károly lemond 1557. St. Quentin francia vereség 1559. catean-cambrésis-i béke i. Észak-itáliai status quo rendezése ii. Milánót elvesztette iii. Lotaringiában néhány püspökséget kap 1) Toul 2) Metz 3) Verdun

Eu. civilizáció – 10. lap


Franciaország II. 2010. november 24.

I. Vallásháborúk 1560-as évektől a. Korábban vallási türelem b. Körbe van véve protestánsokkal

c. Támaszok lehetnek i. Spanyolország ii. Skócia

d. 1560-62. Amboise, Moncontour i. Ütközetek, vérengzések

e. Gaspard Colignt i. Angol és svájci támogatásra játszik 1) Erzsébet területeket kér a) Calais és még valami 2) Calais *kálé+ visszakerül francia kézbe

f. De Guise család i. Radikálkatolikus oldal ii. A francia királyi családot próbálják befolyásolni

g. La Rochelle i. Coligut (?) építi ki ii. A spanyol flotta mozgását figyeli és befolyásolja

h. Udvari politika i. A protestantizmus legyen magánügy ii. De nem áll ellent

II. Spanyolország feltörése a mediterráneumba a. Török-ellene ligát hoz létre i. Meg akarja tisztítani a Földközi-tengert a töröktől ii. Franciaország kimarad belőle iii. Lepanto 1571.

b. Németalföld felé sandítanak a franciák i. I. Erzsébetet és Anjou Henriket próbálják összehozni ii. 1572. Blois-i egyezmény 1) Házasság is szerepel benne

c. 1572-ben spanyol háború Németalföldön i. Megijed a királyi udvar --> változások <-- De Guise ii. Franciaország szakít Hollandiával és Angliával

d. Szent Bertalan éj i. Margót elveszi egy protestáns herceg (Navarrai Henrik) 1) Margó a királyi család legfiatalabb tagja ii. Akik a szentmisén részt vettek, azokat nem bántják iii. Politikai felelősséget kerülik: IX. Henrik vállalja 1) Medici Katalin állhat a háttérben iv. A király megszegett egy társadalmi szerződést 1) Legitim-e egy királygyilkosság? a) Hugenotta körök b) Tompul az él

III. Anjou Henrik Franciaország királya a. Házasság i. I. Erzsébettel nem sikerül Eu. civilizáció – 11. lap


i. I. Erzsébettel nem sikerül ii. Jagello Anna által lengyel örökség 1) Habsburgok ellen --> bekerítik őket iii. IX. Károly meghal --> ejteni kell a lengyel házasságot

b. Politika i. Egyensúlyt keres, de nem tud stabilizálódni c. 1588. De Guise meghal i. Fülöp francia bábállamot akar létrehozni ii. Valois hercegnőt vesz el iii. De Guiseket támogatják a spanyolok iv. Blois-i kastélyba hívja őket Henrik

d. 1589-ben meggyilkolják III. Henriket i. Navarrai Henrik a trón várományosa 1) Meg kell hódítani a katolikus Franciaországot a) Párizs nem lett meg b) Déli sikerek vannak 2) Németalföldi támadás 3) Guisek kiiktatása --> bevonul Párizsba

IV. 1594. Chartresben koronázza meg magát i. Chartres katolikus párti

a. Vernius béke a spanyolokkal i. Integritás megmarad ii. Észak-keleti részeken területeket nyer iii. Bretagne-ban is

b. Nantes-i ediktum 1597. i. Szabad vallásgyakorlás ii. Vallásbéke

c. Gazdasági fellendülés i. ii. iii. iv.

1630-as évekig Sully Laffemas Oliver de Serres

d. Henrik halála i. Háborút akar a spanyol Habsburgokkal ii. 1610. iii. Utód XIII. Lajos 1) Kiskorú, helyette Medici Mária uralkodik 2) 1610-1616.

V. Régensség (Medici M.) a. Segítők i. Aubespierre ii. Villeroy iii. Coucini

b. Spanyolok felé nyitnak i. Házasság 1) Bourbon Erzsébet + IV. Fülöp 2) XIII. Lajos + Ausztriai Anna c. Hiba i. Nem figyel arra, hogy a fiát nem tarthatja búra alatt

VI. *Riseliő+ hatalma a. Centralizációt szolgálja, királyhű b. Szigorú államhűség c. La Rochelle ostroma

VII. Harminc éves háború a. Franciaország Svédországot küldi maga helyett a háborúba Eu. civilizáció – 12. lap


a. Franciaország Svédországot küldi maga helyett a háborúba

VIII. 1643. királyváltás a. Az 5 éves IX. Lajos --> Ausztriai Anna b. Jules Mazarin i. Háborús politika c. Fronde i. Célja, hogy a rendek és a parlament belelásson a kormányzásba

IX. 1659. pireneusoki béke a. Spanyol-francia határ a Pireneusok tetején b. Németalföldi területszerzés c. Spanyolország másodrendű hatalom lett

d. Házasság i. XIV. Lajos + Ausztriai Mária Terézia

Eu. civilizáció – 13. lap


Reneszánsz 2010. december 8. 14:17

13. tétel: A reneszánsz elterjedése Európában Nem csak az elterjedés kell, hanem maga a reneszánsz jellemzése is.

I. Eredet a. Reneszánsz = újjászületés

b. Története i. Már a középkorban is élénken foglalkoztatta az embereket az újjászületés 1) Főként vallási és politikai szempontok szerint 2) Keresztelés 3) Kollektív módon az egész Egyház megújítása a) Koraújkorban magát a reformációt is így fogták fel ii. Magának a reneszánsznak az idején 1) Egy festő alkalmazta először a) Giorgio Vasari i) Életrajzi sorozatot írt ii) A művészetek újjá születtek, új életre keltek b) Nem vallási, hanem esztétikai, kultúrtörténeti alakban jelenik meg iii. A XIX. század első felében jelenik meg maga az "újjászületés" szó 1) Balzac: Sceaux-i bál című novellájában jelenik meg 2) Francia közegben terjed el 3) Az 1840-es években Jules Michelet *misle+ már rendszeresen használja ezt a kifejezést a) A reneszánsz nem lenne más, mint a világ és az ember újrafelfedezése iv. Jacob Burckhardt: Az itáliai reneszánsz című írás 1) Komplex elméleti szemlélet a) Keresi a művészetek társadalmi hátterét i) Udvarok ii) Városköztársaságok iii) Hatalom és annak legitimitása b) Nem csupán az elitkultúra érdekli, hanem egyéb megnyilvánulások is, amelyek ezen kívül esnek i) Népi mulatságok ii) Prédikációk iii) A nép reakciója a nagyobb dolgokra 2) Észreveszi, hogy a hatalmi, közigazgatási területeket is művészien művelik az itáliaiak 3) Individualizmus a) Jelentősebb lesz a középkorral szemben b) Művészek elfogadottsága i) Zsenikultusz 4) Szakít azzal a nézettel, hogy az ókori kultúra puszta utánzása lenne a reneszánsz a) Kiemeli az újdonságokat is 5) Szellemtörténet a) A reneszánsz megjelenését az itáliai népszellem fejlődésének tekintette 6) Támadások a) Nem vesz tudomást az európai kultúra azon részeiről, amely szintén figyelmet fordított az antik kultúrára i) Pl.: Karoling reneszánsz, etc. b) Kétségbe vonják a bírálók a reneszánsz valóját, keresztény jelleget hangsúlyoznak és a középkor kontinuitását i) Émile Male *emil mál+  Azt mondja, hogy már a középkorban megjelennek olyan vonások, amelyek a reneszánsz egyik jellemzője c) Huizinga [hajzinga]  Ő az egyik támadó  A középkor alkonya című munkájában azzal az időszakkal foglalkozik, amivel B. is i) A lovagi kultúra  Azt mondja, hogy ez nem más, mint vágy a jobb életre ii) Individualizmus  Fontos szerepet játszik a középkor végén

A középkori építészetet barbárnak tekintette, de vele szemben az antik műveket szem előtt tartó alkotásokat jobbnak találta.

A reneszánsz tudományos módszerekkel kutatja az antik műveket és azokat helyreállítsák.

II. Humanizmus a. Régi szövegekkel foglalkoztak i. Ezeknek fenn kell maradniuk 1) Iszlám világon belüli fennmaradás 2) Kommentárok 3) Itáliában megvolt az a népréteg, aki feldolgozták ezen szövegeket a) Ahogy terjed a római jog megjelennek több helyen is 4) Ókori filozófiai művek folytonossága

b. Görög nyelvű irodalom is érdekli őket i. Török birodalom terjeszkedése segít 1) Jönnek az emberek és hozzák magukkal a tudást 2) Gemisthis Pléton érkezik Firenzébe a) Fontos 3) Bessarion püspök a) Velencének adományozza a görög és keleti művekkel teli könyvtárát i) Marchana libri (?) Eu. civilizáció – 14. lap

• Platon és Arisztotelés, mint két pillér ○ Mikor ez, mikor az volt "divatban"


i) Marchana libri (?)

c. Filologia sacra i. A vallásos (keresztény) iratok eredeti, hiteles változatok megállapítása ii. Bibliakritika 1) A teológiai kihívás nagy a protestánsok miatt iii. Újszövetség előtti zsidó iratok iv. Ember és Isten viszonya 1) Szokás mondani, hogy a reneszánsz egy liberálisabb felfogás 2) De nincs itt ateizmus a) Vannak szabadgondolkodású csoportok b) Megjelennek a protestánsok is, de nem kap akkora szerepet, mint máshol i) Unitáriusok etc. 3) Keresztények a) Az emberábrázolás előtérbe kerül i) Udvari- és csatajelenetek b) A legnagyobb megrendelő az Egyház c) Az egyházi témájú festmények számának aránya csökken 4) Giovanni Pico della Mirandola: De omines dignitate (a méltóságról) a) Az Isten az embert egy szabad lélekkel áldotta meg, minden attól függ, hogy az ember mit választ

d. Humanisták i. Eugenio Garin 1) A humanizmus egy világfelfogás 2) Historicista a) Az emberek által megélt történés iránt nagy az érdeklődés 3) Kritika a) Források kritikai tanulmányozása ii. Paul-Oscar Kristeller: 1) Szellemi áramlatok a reneszánszban 2) Retorikai hagyomány a) Etikai-politikai témákat boncolgat 3) A reneszánszt nem igazán a filozófián keresztül kell megfogni 4) Mit csinál a humanista? a) A köztársasági államformájú városokban adminisztratív tisztségben vannak i) Politizál b) Nevelés i) Pedagógia ii) Iskolákat tartanak fenn iii) Antropológiájának egy nagyon fontos szemlélete, hogy az embert meg lehet változtatni  A legmagasabb formája ennek, ha a humanae litterae-vel foglalkozik iv) Guarino da Verona v) Vittorino da Feltre  Írtak és iskolaalapítók vi) Leon Battista Alberti vii) Baldassare Castiglione: Udvari ember c) Régészkedik i) Ókori tárgyi emlékeket kutat ii) Bembo d) Könyvtárak létrehozása és vezetése i) Niccolo de Niccoli ii) Könyvnyomtatás  Németalföldön vannak a legjelentősebb nyomdák  Velence a konkurencia • Aldo Manuzio e) Írnak i) Klasszikus minták alapján ii) Életrajzot, önéletrajzot, történeti és politikai műveket f) Szövegeket állítanak helyre i) Ez a legfontosabb ii) Filológia iii) Az ókori görög-latin szerzők helyreállítása iii. Peter Burke 1) Szociológiai háttér a) Kiknek dolgoznak a művészek? b) Milyen csatornán keresztül vannak? c) Milyen kapcsolataik vannak egymással? i) A mester-tanítvány kapcsolat eltűnik ii) A megrendelővel egyenrangban vannak d) Hol helyezkednek el a művészeti alkotások? e) Honnan származnak a művészek? i) Szociálisan ii) Földrajzilag  Lombardia  Toscana iv. Leonyid Batkin: Az itáliai reneszánsz 1) Nem mond semmit a szociológia 2) Valla a) Jellemzők i) Műveltség ii) Könyvek sokasága iii) Kellő szabad idő (legyen idő a lustaságra) iv) Alkalmas hely v) A lélek üressége Eu. civilizáció – 15. lap


v) A lélek üressége  Elfogulatlan b) Kultúrák közötti párbeszédet folytatnak i) Machiavelli  Nappal kocsmázik a helyiekkel, éjjel kutatja az ókori szerzőket ii) Az emberkék is így gondolkoztak magukról 3) A levelezés egy nagyon reprezentatív műfaj ekkor 4) A humanista elit furcsa kettősséget mutat a) Tanítani szeretne i) Ismeretek átadása ii) Iskolák iii) Nagyon sok humanista a korabeli népnyelven ír, nem pedig latinul b) Elzárkózásra való hajlam i) Számos humanista tanulmányozza az ókori okkult tudományokat ii) Latinul írnak iii) Hermetikus irodalmat, gnosztikus irodalmat boncolgatnak

III. Itáliai reneszánsz háttere a. Hans Baron i. Burckhardt becsülete helyreállt ii. A reneszánsz és a művészetek háttere nem más, mint a városköztársaság b. Ma az az uralkodó nézet, hogy két pilléren áll i. Nem csak az ókori politikai eszmény és retorika ii. Hanem a fejedelmek udvara, pápák udvara fontos szerepet játszik

c. Robert Lopez i. Itália gazdasági virágzása biztosítja az alapokat a reneszánszhoz ii. De Itália a XIII. században volt a virágkorában iii. Nehéz idők, nagy beruházások 1) A válság a befektetőket óvatossá tette 2) Művészetekbe fektettek

Eu. civilizáció – 16. lap


Megjegyzések 2011. január 11. 15:55

Megjegyzés a jegyzetekhez. Ez a mű egy jegyzet. Saját használatra készült. Forrása az előadásokon elhangzottak illetve előfordul, hogy saját megjegyzéseket is írtam hozzá. Az ábrákat, diagramokat én készítettem, a képek az internetről vannak. (Mivel jegyzetről beszélünk külön forrásmegjelölést nem szándékozom készíteni.) Hogy mindenkinek érthetőek legyenek a jelölések itt közzéteszek egy jelmagyarázatot: 1. Headingek használata értelem szerűen.

Headling 1 Headlin2 headling3 2. Quote-t kell használni az idézeteknél. Quote 3. Vastag betűvel kell kiemelni a kulcsszavakat. 4. Piros betűvel kell írni a fontosabb évszámokat. 5. A fontosabb tulajdonneveket zöld színnel írjuk. 6. A szakszavakat, idegenszavakat Copperlate Gothic Light betűtípussal kell írni és a megmagyarázottakat "Szakszó" cimkével kell jelölni. 7. A kevéssé fontos, széljegyzeteket Citationnal kell jelölni.

8. Azon széljegyzeteket, melyek fontosabbak, azokat Kóddal kell jelölni. 9. Azon szavakhoz, melyeket nem értünk alá kell húzni és egy Question ábrát kell helyezni. 10. A képaláírásokat alá kell húzni. 11. Az a szöveg, ami a jegyzet minőségét jellemzi kékkel írom. 12. A definíciókat a "Definíció" cimkével jelölöm. A jegyzetet készítette: Kőrös Ákos

Eu. civilizáció – 17. lap


Civilizációtörténet