ne. A hab a tortán, hogy rájöttem: én ezzel az emberrel már egyszer szerepeltem egy műsorban, ő ott bennem azzal keltett hányingert, hogy könnyes szemmel ar ról beszélt, én csak itt felelőtlenül beszélek a depresszióról, de ő az, aki éjszakák ba nyúlóan ül a betege ágya mellett, és fogja a kezét. Akkor megértettem, hogy az igazán áldozatkész pszichiáter nemcsak a beteg kezét fogja, hanem még be is fekszik mellé az ágyba is. Kedvenc viccem a témában: A páciensnő azt mondja az analitikusának: - Csókolj meg! - Nem, nem lehet - feleli az analitikus. - Naaa, de mééégis, csókolj meg! - Tudod, hogy nem lehet. Már azt sem szabadna, hogy így meztelenül fekszünk egymás mellett. Jack Gorman világhírű pszichiáter és agykutató tavaly váratlanul lemondott a Harvard Egyetem McLean Kórházának vezető posztjáról, majd öngyilkosságot kísérelt meg, miután kitudódott, hogy viszonya van egy páciensével (Allén, 2007). A szóvivő „rendkívül szokatlannak" nevezte az esetet. Nem világos, arra értette-e a „szokatlant", hogy szexuális visszaélés történik a pszichiátriában, vagy arra, hogy valaki ezért lemond a karrierjéről.
Ideje felocsúdni Mindez alapján úgy tűnhet, mintha minden pszichológus és pszichiáter szexuá lis bűnöző volna. Szó nincs erről. Én is pszichológus vagyok, nem az „üzletet" akarom rontani. De a szakmát meg kell tisztítani, mert a hallgatás bemocskolja a tisztákat is. A Freud-mítosz, mint a színpadi ködgépek keltette illúzió, lassan oszlani kezd. Freud a csábításelmélet megtagadásával egy újabb „nyereségvágyból" el követett csalást vitt véghez. Többrendbeli csalásról és visszaeső bűnösről van szó, aki gátlástalanul építgette az őt körüllengő mítoszt. Egész életében csak a hímévre vágyott, és végül elérte. Saját felemelkedése érdekében beáldozta a be tegek és a nők érdekeit. Ez merénylet volt az igazság ellen, ahogy Masson írja. Szabad utat kaptak a perverz apák és a gyenge lelkű, esendő pszichiáterek és pszichológusok. A pszichiáter és pszichológus szakmában a legnagyobb galád ság, amit el lehet követni, a bizalommal való visszaélés. Hiszen aki terápiára je lentkezik, annak egészen biztosan rossz kötődési tapasztalatai vannak, mert az életben a lelki problémák szinte mindig kötődési zavarok talaján alakulnak ki. A kötődési zavarok miatt oly sérülékenyek az emberek az életben is és a terápi ákban is. Akikkel gyermekkorukban szexuálisan vagy érzelmileg visszaéltek, azok felnőttkorukban sokkal veszélyeztetettebbek, ismét áldozatokká válhatnak.