__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 1

‫בס" ד‬

‫מעיין ∑ מקור‬ 2013. november V . évfolyam 1. szám ‫כסלו תשע"ד‬ ˝ Idoszaki kiadvány ∑ Kiadja a Lativ Alapítvány ∑ ‫למען תחייה יהודית בהונגריה‬

Miért éppen London? • Jó helyen vagyunk • Új perspektíva Magyarországon • Elmélkedés chanukára •

Teremtés és súlyemelés – az omnipotencia-paradoxon • Hogyan lett a borászból hitelező? •


Köszöntő

Tartalom

Zsidó bölcso˝ de az Újlipótvárosban Ha egy igazán értékés fejlesztéscentrikus bölcso dét szeretnél gyermekednek…

köszöntő filozófia

A cselekvés világa

3 4

mert itt maximum 10 gyermek van kétnyelvu ség folyamatos fejleszto pedagógusi közremu ködés és ami a legfontosabb:

sok-sok szeretet, mert a Te gyermeked, a Mi gyermekünk is! érdeklo˝dni: Á. Zita: +36-30-9306262 www.trendeli.hu

Cím: Bp., VII. ker., Dob u. 16. Telefon: 06 (70) 632-2771 Nyitva tartás: hétfő–csütörtök: 8–19h péntek: 8–14h

Városok

Miért éppen London?

kóser étkezés

Hetiszak asz

Vájécé • Szent földön aludni Vájislách • Hogyan használd jóra azt, ami rossz? vájésev • Az igaz emberek jutalma mikéc • Leleményes terv

Jó helyen vagyunk Teremtés és súlyemelés – az omnipotencia-paradoxon

történelem

A szóbeli tan: a Talmud (tanítás) Hár, azaz hegy

interjú

6 10 11 12 13 14 15 16 17

Új perspektíva Magyarországon

18

Az élet ABC-je

20

ünnepek

Elmélkedés chanukára

22

kultúr a Hogyan lett a borászból hitelező?

24

női szemmel

Sára • 1. rész 26

gyereknevelés

Vigyázunk a dolgainkra, és közben pazarlunk?

gyerekeknek

Chofetz Chaim tanácsa

beszámoló

Barcelonában jártunk

28 29 30

Órarend 32

A Lativ Alapítvány időszaki kiadványa Kiadja a Lativ Barátai A  Zsidó Reneszánszért Magyarországon Alapítvány ∑ 1067 Budapest, Eötvös utca 29. ∑ +36 (70) 320-4277 ∑ www. lativ.hu ∑ info@lativ.hu ∑ Felelős kiadó: Keleti Dávid rabbi ∑ Szerkesztő: Dunajecz Jakab ∑ Munkatársak: Adler Tamás, Binjomin Zeév, Domán Sije, Réti János ∑ Fináli-Magyari Judit ∑ Tipográfia, tördelés: Lipót Éva ∑ Belső illusztrációk: Deák Panka ∑ Borító: Lévai Erika ∑ Korrektor: Székely Mária ∑ Megjelenik havonta ∑ A  kiadvány szent szövegek részleteit és magyarázatait tartalmazza, kérjük, ne dobd el! A Lativ Barátai Alapítvány számlaszáma: CIB BANK 10700079-47164907-51100005 Köszönjük, hogy adományával segíti munkánkat!

Kedves Olvasóink! Az őszi nagyünnepek elmúltával felszabaduló energiáink jelentős része az elképzeléseitek, igényeitek megismerésére irányulhatott, figyelmünket az általatok visszaküldött kérdőívek kiértékelésének (is) szenteltük. Hálás köszönet mindenkinek, aki rászánt pár percet, hogy megossza velünk a véleményét! Az eredmények feldolgozásához azonban időre van szükségünk, természetesen igyekezni fogunk, hogy levonjuk a megfelelő következtetéseket, amelyek révén – az Örökkévaló segítségével – tovább erősödhet a munkánk hatékonysága! Hála a kitöltőknek kaptunk annyi választ, amely alapján már el lehet végezni a kiértékelést. Mégsem hagy bennünket nyugodni az érzés, hogy a Veletek való kommunikáció terén még jócskán akad fejlesztenivalónk. A mostani igyekezetünk is megerősítette a korábbi tapasztalatainkat, amelyek tanulsága rendre a következő volt: csaknem lehetetlen aktivitásra bírni Téged, Kedves Olvasó! Ezt mutatja a mostani próbálkozásunk is, hiszen a rendszeres olvasóink alig egytizede töltötte ki a kérdőívünket. Pedig a világ – és ezen belül minden apró részlet, így a mi tevékenységünk – javítása folyamatos erőfeszítést igényel. Higgyétek el, megéri! Hiszen mi örülünk a bátorító levelek mellett az éles kritikának is! Ennél is jobban örülünk akkor, ha megismerhetjük a véleményetek az újságunkról, ha megtudjuk, mit gondoltok az önkéntes próbálkozásunkról. Érdekel, hogy várjátok-e a felbukkanását, szeretitek-e forgatni, esetleg hasznát is látjátok az olvasgatásának, vagy csak a halat csomagoljátok bele. Szeretnénk, ha megtudhatnánk, Ti is osztjátok-e abbéli meggyőződésünket, hogy érdemes újra és újra hozzálátni a lap szerkesztéséhez, mert ezzel – esetleg a szándékainktól is függetlenül – a budapesti zsidó szellemi élet fellendítéséhez is hozzájárulhatunk. Amit most a kezedben tartasz, Kedves Olvasó, az egy ingyenes kiadvány, amely mögött nem állnak komoly támogatók. A  létrejöttét időnként pályázati pénzek segítik, és ami legalább ennyire fontos: a munka oroszlánrészét önkéntesek végzik hónapról hónapra. Ennek fényében talán értitek, miért olyan fontos számunkra, hogy megtudhassuk, mit gondoltok a kísérletünkről, amelynek keretében egy korábban elérhetetlen ízt próbáltunk csempészni a zsidó témákkal foglakozó folyóiratok kínálatába! Ezért szeretnénk, ha javulhatna a párbeszéd közöttünk, hiszen ahogy ezt (talán épp a korábbi lapszámainkból) bizonyára tudjátok, a kérdések megértése a zsidó hagyományban mindig közösségben történik. Sokkal világosabb és mélyebb megértéshez tudunk együtt eljutni, mint ha önmagukban próbálnánk megbirkózni a kétségeinkkel! Ennek megfelelően reméljük, hogy a jövőben többet halljuk majd a hangotok, és ha úgy érzitek, megtaláljátok a módját annak, hogy mellénk álljatok az igyekezetünkben! Szeretnénk, ha tudnátok, ezentúl is szívesen vesszük az észrevételeiket, a cikkekkel kapcsolatos megjegyzéseket, kérdéseket, akár személyesen, akár e-mailben, akár a nyilvános fórumunkon, a Lativ csoport Facebook oldalán! Chanuka száméách! Lativ staff

3


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa filozófia

A cselekvés világa Rabbi dr. Akiva Tatz A test szabad cselekedete a szellemet szolgálja.

G

yakran gondolják úgy, hogy Ábrahám legnagyobb hozzájárulása az egyistenhit tana volt. Egy bálványimádó világnak tanította meg, hogy csak egyetlen Isten létezik, és ez a gondolat megfelel a zsidó vallásnak. De el kell mondanom, hogy ez a kép nem pontos. Az egyetlen Isten gondolata már Ábrahám előtt is igen erőteljesen jelen volt. (A bálványimádás azt a gyakorlatot jelenti, hogy közvetítőkhöz fordulnak, mintha azoknak önálló hatalmuk lenne, és nem azt a hibát, hogy nem ismerik el Istent.) Isten ismerete általános volt… Mi volt az a hatalmas újdonság, melyet Ábrahám adott a világnak, ami útjára indította a zsidó népet, és örökre megváltoztatta a történelmet (hiszen Sém és Éver már a lehető legmagasabb szinten tanították a spiritualitást)? Pontosan mi volt az új benne? Mi volt megvilágosodásának forradalmi jellege, ha mások már megmutatták korábban az utat? Miért volt úttörő újító és nem egyszerűen tehetséges tanítvány? A válasz ez: Ábrahám nem a szellem útját indította el; ő a szellem testté válásának útját indította el. Hozzájárulása nem a tudás területén volt. Mások már korábban felfedezték a szellem magasabb szintjeit, és mélyen elmerültek a legmagasabb szintű bölcsességben, amikor Ábrahám megkezdte útját. Az újítás, melyet elhozott a világba, az a folyamat volt, hogy a bölcsességet lehozta a fizikai létbe, megmutatta, hogy a legmagasabb szintű tudatosságot hogyan lehet a test segítségével kifejezni. Ez a zsidó vallás radikális elképzelése. A zsidó vallás egyedisége nem istentudatában rejlik; hanem abban a tanításban, hogy a test fel tud emelkedni a szentséghez. Ez a tanítás nem a szellem szentségéről szól, hanem a fizikai lét szentségéről. Vizsgáljuk meg a világ spirituális rendszereit, és meg fogjuk látni, hogy azok a szellem és a test konfliktusát ragadják meg, a lélek és a test ősi harcát, melyben a test arra törekszik, hogy uralja a lelket, és lealacsonyítsa azért, hogy kiszolgálja állati szükségleteit. Erre a mindennél alapvetőbb konfliktusra a következő megoldást követelik meg: tagadd meg a testet, fegyelmezd meg a testet az érzéki tápláléktól való megfosztás által, legyél aszké-

ta, fogadj cölibátust, folytass szerzetesi életmódot. A világ spirituális rendszereinek fő szószólói szerzetesek és apácák, nőtlenek és aszkéták, akik lemondtak a testről azért, hogy túlhaladjanak rajta. Szent eszköz De a zsidó vallás azt kívánja meg, hogy a testtel is foglalkozzunk; szükségesnek tartja a házasságot, szükségesnek tartja a testi örömöket, az állandó nőtlenséget bűnnek tekinti. A mi utunk nem arról szól, hogy elválasszuk egymástól a testet és a lelket, hanem arról, hogy a testtel is foglalkozzunk, és felemeljük azt a lélek szintjére. Számunkra a test nem a spirituális utazás kiindulópontja, hanem az eszköze. Nem szabad a testet hátrahagyni miközben az elme és a szellem előrehalad. A testnek szolgálnia kell az elmét és a szellemet. Ez a micvák, a parancsolatok értelme. A micvák olyan fizikai cselekedetek (nagyon kevés olyan micva van, melyeket csupán tudati szinten viszünk véghez), melyek kifejezik a szellemet. A test minden része parancsot kap a cselekvésre; minden végtag és szerv végrehajtja azt a cselekedetet, amely kifejezi a Tórát. A micvák azok a Tóra számára, ami a test a lélek számára. Ábrahám nem a tiszta szellem gondolatát hozta el a világba; ő azt a radikális gondolatot hozta el, hogy a testet, ezt a bukott, romboló, áruló és buja testet fel kell emelni a tisztasághoz. Funkcióit és cselekedeteit nem elnyomni kell, hanem szentségként kifejezni. A világ a férfi-női intimitás problémáját szégyenként érzékeli; mi szentségnek. A világ a veszélyt látja az alkoholban, azt a hajlamot, hogy az elmét földi fizikai létre cseréli le; mi a felemelkedésre használjuk azt. A világ úgy értelmezi, hogy a testről le kell mondani, ez az egyetlen út a lélek felszabadítására; mi szabad kifejezést adunk a testnek, hogy cselekedeteken keresztül nyilvánuljon meg, melyek célja a szellem szolgálata. Mi így fegyelmezzük meg a testet; nem azt parancsoljuk neki, hogy maradjon csöndben, hanem azt, hogy szolgáljon. Ez a micvák alapja…

„Ábrahám … a szellem testté válásának útját indította el”

4

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

Borkóstolás Láthatjuk, hogy ma mindezt milyen alapvetően félreértik. Zsidók vagyunk a parancsolatok megtartásában; mindegyik parancsolat megtartásában, testünk minden egyes részének minden mozdulatával. Nem a zsidó bölcsesség és általános erkölcsi viselkedés miatt vagyunk zsidók; természetesen ez helyénvaló, de a zsidó vallás nem ez. Mi Ábrahám gyermekei vagyunk, mivel azon munkálkodunk, hogy megszenteljük a testünket; ami megkülönböztet minket a világ bölcseinek és erkölcsi szakértőinek közösségétől, az az, ahogy étkezünk és ahogyan iszunk… Ez tisztán látható a borral való kapcsolatunkban. Megfigyelhettük, hogy a világ számos spirituális rendszerében az alkohol fogyasztása teljes mértékben tilos, különösen a papok és a szerzetesek számára, akik a szentség elérésére törekszenek. De a zsidó vallásban a bor központi szerepet játszik minden, a fizikaitól a spirituálisig terjedő mozdulatban. A bort néha arra használjuk, hogy összekapcsoljuk a kettőt: az esküvőnél, ahol két fizikai test spirituális szintre emeli a kapcsolatát; a körülmetélésnél, ahol elkezdjük a test megszentelésének folyamatát; a kiddusnál, ahol az áldás során megszenteljük a szombat első pillanatait, amikor a hét világi tere találkozik a szombat transzcendenciájával; a négy pohár bor szédereste, ahol megünnepeljük a száműzetésből való átmenetet a megváltásba, a szolgaságból a szabadságba. A bor erőteljesen jelképezi a fizikai lét veszélyét; ha túlzott mértékben fogyasztják, a tudatosságot tudattalansággá változtatja, és annyira elveszi az emberi mivoltot, hogy az alkoholt fogyasztó teljes mértékben a fizikai világ részévé válik, csupán elme nélküli testté. Ugyanakkor ha helyesen fogyasztják, megvan az a képessége, hogy megnyissa a tudatot, hogy megkönnyítse az emelkedett állapotot. A mélyebb források megjegyzik, hogy noha a bor fizikai

anyag, spirituális szabályok szerint viselkedik: minden fizikai dolog meggyengül és lebomlik az idő előrehaladtával; ez a szabály igaz mindenre az anyagi és biológiai világban, függetlenül attól, hogy milyen gondosan kezelik és ápolják azokat. Ezzel szemben a szellem dolgai fejlődnek az idő haladásával; a bölcsesség mélyül a korral – még ha a bölcs teste meg is ereszkedik, bölcsessége növekszik. De nem úgy, mint más fizikai dolgok, a bor javul az idővel. Az anyagi világban egyedülállóan a bor a mélyebb dolgokat tükrözi, az anyagban rejlő titkot (a bor szó számértéke a héber nyelvben ugyanannyi, mint a titok szóé). Tudjuk, hogy hávdálákor, a szombat kimenetelét jelző szertartás során is fogyasztunk egy pohár bort. Abban a pillanatban, amikor érezzük a  szombat távozó szellemét, ebben a leereszkedő pillanatban bort használunk. Eddig azt mondtuk, hogy a bort a felemelkedés pillanataiban használjuk. Mi az értelme itt? Erről van szó: a hét a szombat elhalványulását kísérő szomorúság érzékelésével kezdődik. A szentség visszahúzódása tapintható. Fűszereket szagolunk, hogy újraélesszük a szellemet. De a hét kezdete új lehetőséget jelent arra, hogy építkezzünk, hogy felemeljük a jelenlegi állapotunkat egy következő szombat felé, amely emelkedettebb lesz, mint az előző, amely tükrözni fogja egy újabb hét munkáját és fejlődését, amely hozzáadódik az előzőkhöz. Ez a „leereszkedés egy felemelkedés érdekében” az előzőknél magasabb és nagyszerűbb szint felé. Pontosan ez a zsidó elképzelés – leereszkedünk a világi és anyagi világba, de ezt csak a felemelkedés érdekében tesszük. A Tóra csak annak alkalmazása során él; még a legkifinomultabb bölcsessége is csak akkor valós, ha van kapcsolata a cselekvés világával… forrás: innernet.org.il fordítás: Domán Sándor


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

városok

Miért éppen London? Arató Mátyás

Zsidóság a legek városában.

A

z Egyesült Királyságban él Európa második legnépesebb, egyes becslések szerint több mint 300 ezer fős zsidó közössége, amelynek legnagyobb része – körülbelül kétharmada – Londonban él. Noha hajlamosak vagyunk a londoni zsidókra mint egy mintaközösségre tekinteni: vannak rendszeresen zsinagógába járók, vannak, akik évek óta a környékére se néztek, ám a fontosabb zsidó vallási szabályokat tiszteletben tartják, és a hagyományokat is igyekeznek őrizni. Általában elmondható, hogy szinte minden nagy-britanniai zsidó élénken érdeklődik a zsidóság sorsa és kultúrája iránt, a közösségnek szorosabb vagy lazábban, de valamiképpen tagja. (Szombat, 2011.) London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban, és a legnagyobb városi terület az Európai Unióban is. Kosher Kingdom élelmiszerbolt

6

kisztáninak, bangladesinek vagy egyéb ázsiainak: többségében Srí Lanka-inak, arabnak vagy más dél-ázsiai Golders Green Metrómegálló népcsoporthoz tartozónak), 15,6% feketének, 5%-a kevert nemzetiségűnek, 1,5%a kínainak, 4,9%-a egyéb kisebbséghez tartozónak vallotta A nem lakosság egyik végétől a földnek másikmagát. végéig” teljes, ebből fakadóan a milleniumra sem kerülhet sor, amíg 36,7%-a született az EU-n a zsidók Angliában iskívül. megMíg nema jelennek. Mivel Anglia Kece háÁrec, a „föld vége” néven szerepelt 2001-es felírek aalkotközépkori iratokban, mérés sokanalapján hitték,azhogy zsidók angliai befogadása előbbre hozza a Messiás eljövetelét ták a legnagyobb külföldön London a világ egyik vezető (Johnson 2011:335-337). született csoportot, mára a globális városa; nemcsak az 2. helyre szorultak vissza az Egyesült Királyság, hanem A zsidók végül csak 1656-ban, Cromwell idején térhettek vissza – a londoni zsidók pedig indiaiak mögött (Officeforradalma for a világ egyik kereskedelmi, National Statistics 2011). oktatási, szórakoztatóipari, divat-, egészségügyi, kutatási kibéreltek egy épületet a Creechurch Lane-en, hogy ott alapítsák meg első zsinagógájukat. Négy Nincs írott emlék azés fejlesztési, turisztikai és közlekedési központja. Másban Harediek várják a buszt Golders Greenben évszázados múltú zsidó család perszehogy alig van a szigetországban, a közösség tagjainak nagy része zal kapcsolatban, a is a „legek” városa közé tartozik: a világ egyik leglátogatothódítás előtt él-Németországból, Kelet-Európából vagy ugyanonnan, de tabb városa, 43 egyetemmel rendelkezik és ezzel Európa generációsnormann harmadik bevándorolt, felmenői tek volna zsidók a szigetlegtöbb egyetemével rendelkező városa, Heathrow a világ dél-afrikai országban.ide. 1070-ben Hódító Vilmos telepített be először sietett. Első alkalommal amikor Mária Terézia 1745-ben legforgalmasabb repülőtere, és itt a legmagasabbak az in- kerülővel érkeztek zsidókat a kereskedelem és a gazdaság élénkítése céljából. kiűzte Prágából a zsidókat: szövetségese, II. György dipgatlanárak az egész világon. Abban időben csak zsidók kölcsönöket. Londonban sokféle népcsoport, kultúra és vallás találkolomáciai csatornákon tiltakozott Azon túl, hogy Anglia magaazszívesen látta és beadhattak is fogadta a zsidó Nem embereket, külföldön is hamar a a történtek miatt. „1814egészen száz évvel későbbről, 1144-ből maradt ránk az ben a külügyminiszter, Lord Castleeagh arra utasította zik. Csak a város területén 300 nyelvet beszélnek. A 2001segítségükre sietett. Első alkalommal amikor Mária Terézia kiűzte Prágából a zsidókat 1745-ben: első vérvádról szóló írásos emlék. London pénzügyi köz- követét, Clancarty grófot: »támogassa azt az álláspontot, es népszámlálás adatai alapján a 8  173 941 főt számlászövetségese, II. György diplomáciai csatornákon tiltakozottegyaXIII. történtek a pontjában, a nagy múltú Cityben megtekinthető ló lakosság 59,8%-a fehérnek (brit 44,9%, ír 2,2%, egyéb hogy amiatt. zsidó „1814-ben felekezetű egyének Németország-szerte századi mikve, azaz rituális fürdő romja. Azután 1290-ben egyetemlegesen toleráns bánásmódban részesüljenek«; és fehér 12,1%), 20,9%-a ázsiainak (12%-uk indiainak, pakülügyminiszter, Lord Castleeagh, arra utasította követét, Clancarty grófot: «támogassa azt az Edward – I. (Nyakigláb) Eduárd angol király – ki is űzte bizonyára a Rotschildok lebegtek a szeme előtt, amikor a álláspontot, hogy a zsidó felekezetű egyének Németország-szerte egyetemlegesen toleráns a zsidóságot. frankfurti zsidóbánásmódban közösségért különös határozottsággal állt Széles körben elterjedt az a nézet, hogy ebben az időben ki. Ugyanígy segítette Anglia a zsidókat az aacheni kongrészesüljenek»; és bizonyára a Rotschildok lebegtek a szeme előtt, amikor a frankfurti zsidó közösségért egyetlen zsidó sem telepedhetett le. Valójában azonban a resszuson is” – írja Johnson A zsidók története című művékülönös határozottsággal állt ki. Ugyanígy segítette a zsidókat azzsiaacheni is” – írja feltételezett kitiltás századai alattAnglia igenis élt ott néhány ben.kongresszuson (389.) dó, főként mint orvos és kereskedő, de zsidó volt pl. Sir A  brit zsidók többsége tehát Londonban él, 61% az Johnson A zsidók története c. művében (2011:389). Edward Brampton, alias Duarte Brandao, aki III. Richárd askenázi, 27% a reformzsidóság, 11% az ortodoxok aráalatt Guernsey kormányzójává emelkedett. A XVII. szá- nya. (Szombat, 2011.) A  legtipikusabb zsidó környékek A brit zsidók többségezadban tehát sokan Londonban él, 61% az askenázi, 27% a reform zsidóság, 11% az ortodoxok hitték Angliában, hogy a Messiás eljövetele közé tartozik Stamford Hill, Golders Green, Stanmore, a küszöbön áll, de minthogy ez nem következhet be, amíg Finchley, Hampstead, aránya (Szombat 2011). A legtipikusabb zsidó környékek közé tartozik Stamford Hill, Golders Hendon Green, és Edgware. Az East End a zsidók szétszóratása „a földnek egyik végétől a földnek vidékén, Aldgate táján a (a londoni Cityben lévő) Bevis Stanmore, Finchley, Hampstead, Hendon és Edgware. Az East End vidékén, Aldgate táján a (a londoni másik végéig” nem teljes, ebből fakadóan a millennium- Marks spanyol és portugál – tehát szefárd – zsinagóCityben lévő) Bevis Marks és portugál – tehát szefárdis–meg zsinagóga ra sem spanyol kerülhet sor, amíg a zsidók Angliában nem ga(héberül (héberül-‫ ) בית הכנסת בוויס‬a legrégebbi az Egyesült jelennek. Mivel Anglia Kece háÁrec, a „föld vége” néven Királyságban. 1701-ben, az amszterdami portugál  ima‫ )מרקס‬a legrégebbi az Egyesült Királyságban. 1701-ben, az amszterdami portugál imaház mintájára szerepelt középkori iratokban, sokan hitték, hogy a zsi- ház mintájára épült, s azért áll egy udvarban, mert az aképült, s azért áll egy dók udvarban, mert az akkori közvetlen utcai bejárattal nem kori rendszabályok szerint közvetlen utcai bejárattal nem angliai befogadása előbbrerendszabályok hozza a Messiásszerint eljöveterendelkezhetett. (A Frankel Leó utcai zsinagóga helyzete lét. ( Johnson, 335–337.) rendelkezhetett. (A Frankel Leó utcai Zsinagóga helyzete épp fordított, ott később épült köré egy A  zsidók végül csak 1656-ban, Cromwell forradalma épp fordított, ott később épült köré egy ötemeletes bérötemeletes bérház, amely iskolának, rabbilakásnak adott otthont.) Stanmore és Canons ház,A amely pékségnek, iskolának, rabbilakásnak adott ottidejénpékségnek, térhettek vissza – a londoni zsidók pedig kibérelhont.) A Stanmore és Canons tek egy épületet a Creechurch Lane-en, hogy ott alapítParki Zsinagóga rendelkezik a világ legnagyobb tagságával az ortodox zsinagógák között – több mint parki zsinagóga rendelkezik sák meg első zsinagógájukat. Négy évszázados múltú zsidó a világ legnagyobb tagságával az ortodox zsinagógák közül 1500 család tartozik ide, megelőzve ilfordi zsinagógát 1998-ban. egyébként – több mint 1500 család tartozik ide, megelőzve ezzel az család persze aligezzel van aazszigetországban, a közösség tagja-Nagy-Britanniában ilfordi zsinagógát 1998-ban. Nagy-Britanniában egyébinak nagy része harmadik generációs bevándorolt, felmenégyszázötven zsinagóga található. női Németországból, Kelet-Európából vagy ugyanonnan, ként négyszázötven zsinagóga található. A  Bevis Marks zsinagóga egyébként másról is híde dél-afrikai kerülővel érkeztek ide. A Bevis Marks zsinagóga másról is híres egyébként. 1817-én fogadták be az anglikán egyházba a 12 éves Azon túl, hogy Anglia maga szívesen látta, és be is fo- res. 1817-ben fogadták az anglikán egyházba a 12 éves Benjamin Disraelit, későbbi Ebben isazhamar eseményben érte el csúcspontját az a vita, amelyminiszterelnököt. Ebben az Benjamin Disraeli későbbi gadta a miniszterelnököt. zsidó embereket, külföldön a segítségükre

apja, Isaac D’Israeli és a Bevis Marks zsinagóga között robbant ki. A közösségi szolgálat a zsidóságban nem válaszható és nem kiváltság, hanem kötelesség, az apát azonban templomi gondnoknak

választották. Ő azonban nem viseltetett jó véleménnyel a közösségről, így nem kívánt kötelezettségeket

7


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

eseményben érte el csúcspontját az a vita, amely apja, Isaac D’Israeli és a Bevis Marks zsinagóga között robbant ki. A közösségi szolgálat a zsidóságban nem válaszható és nem kiváltság, hanem kötelesség, az apát azonban templomi gondnoknak választották. Ő azonban nem volt jó véleménnyel a közösségről, így nem kívánt ott hivatalt vállalni. Később megbírságolták, majd családostul faképnél hagyta a zsidóságot. Ez a szakítás nagy jelentőséggel bírt

Héber Nyelvű Könyvek a Steimatzkyban

mind fia, mind Anglia számára. Zsidók ugyanis a törvény értelmében 1858-ig nem kerülhettek be a parlamentbe, Disraeliből pedig, ha meg nem keresztelik, sosem lehetett volna miniszterelnök. ( Johnson, 377.) „Régi megfigyelés, hogy a zsidó közösség sok tekintetben jóval a befogadó ország lakossága előtt jár: magasabban képzett, vagyonosabb, jobban szervezett – és öregebb” – ismerteti Gadó János a londoni székhelyű Institute for Jewish Policy Research eddigi legalaposabb felmérését a brit főváros zsidó közösségéről 2003-ban. Az elöregedés márpedig a nyugati társadalmak jellemző vonása, és ez a brit zsidóságra is jellemző. A tizenegy fejezetből álló tanulmányból kiderül, hogy a londoni zsidóság átlagéletkora 56 év. A harmincöt év alattiak mindössze a népesség 10 százalékát alkotják, míg a hatvanöt éven felüliek 34 szá-

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

a jiddis. A legnagyobb jiddist beszélő környék – mond- rajzolás, illetve bridzs és héber, valamint egy kóser étterem zalékot tesznek ki, a háztartások 70 százalékában pedig hatni a nyelv központja – Stamford Hill, de Golders és kávézó vár mindenkit. A két hely egyébként mindössze nincs gyerek. A maradék 30 százalékban is az egy vagy két Greenben, Stoke Newingtonban, illetve Londonon kívül Hill, 3 km-re egymástól. gyerek a jellemző, mindössze a háztartások 6 százaléká-beszélő környék – mondhatni a nyelv központja – Stamford de fekszik Golders Greenben, Stoke Manchesterben, Prestwichben és Gatesheadben is szép Londonban az antiszemita jelenségek sem meghatároban nevelkedik három gyerek, 1 százalékában pedig négy. illetvebeszélik. Londonon Manchesterben, Prestwichben is élnek szép számmal Ezzelkívül együtt a jiddis olvasóközönség zók, és csakGatesheadben elvétve akad egy-egy; a társadalom döntő többséÖt vagy több gyereket a 2965 kérdezett egyikénél sem ta-Newingtonban, főképp az amerikai izraeli importárukra tud hagyatgének és nincsenek attitűdjei atud zsidókkal szemben – ez láltak. Hozzá kell azonban tenni, hogy a felmérésbe nemszámmal. Ezzel együtt a jiddisés olvasóközönség főképp az amerikai izraelinegatív importárukra kozni, ami az újságokat, folyóiratokat és egyéb olvasmá- valószínűleg a londoni multikulturális társadalomnak is kövonták be a főváros ultraortodox közösségeit, ahol a gyehagyatkozni, ami az újságokat, magazinokat és egyéb olvasmányokat illeti. Az egyetlen jelentős londoni nyokat illeti. Az egyetlen jelentős londoni jiddis újság szönhető. Sőt, a 2013-as franciaországi antiszemita indíttarekszám sokkal magasabb, így az eredmények egyáltalán jiddis újság az (IdisheTribune), Tribune), mely az angol nyelvű Tribune mellékleteként az ‫( אידישע טריבונע‬Idishe mely az angol nyelvű tású Jewish bűncselekmények magas száma miatt megnőtt a frannem a teljes képet mutatják. Jewish Tribune mellékleteként jelenik meg hetente. cia kivándorlás rátája, a kivándorlók többsége az Egyesült A  londoni zsidóság virágzik, még ha a helyiek ép-jelenik meg hetente. Míg a magas iskolai végzettség és társadalmi státusz Királyságba települt. Ennek következményeképp néhány pen az ellenkezőjét állítják is. 2010-ben újra megnyitota magyar zsidókat is kiemeli a befogadó társadalomból, zsinagóga áttért a francia nyelvű szombatfogadásra. ta kapuit a Nagy-Britannia 300 ezer fős zsidó közösséiskolai végzettség és társadalmi státusz magyar zsidókat is kiemeli a befogadó hagyományőrzés tekintetében a londoni zsidóka össze gének történelmét bemutató londoni Zsidó Múzeum,Míg a magas hasonlíthatatlanul jobban állnak. Egy olyan társadalom Felhasznált irodalom amelyet korábban bővítési munkálatok miatt zártak be.társadalomból, hagyományőrzés tekintetében a londoni zsidók összehasonlíthatatlanul jobban állnak. tagjaiként, melynek szövetét évszázadok óta nem szagA Camdenben lévő Zsidó Múzeum a brit zsidóság törtéEgy olyan társadalom tagjaiként, melynek szövetét évszázadok óta nem szaggatta fel sem belső, sem gatta fel sem belső, sem külső erőszak, a londoni zsidók Gadó János: „Mintazsidóság? – Londoni mintavétel”, netét mutatja be, képtárában pedig vallási témájú művek is hagyományaik gazdagon tagolt világában élnek. A kér2003/1.; láthatók. Megemlékeznek továbbá a soá szörnyűségei-külső erőszak, a londoni zsidók is hagyományaik gazdagon tagolt világában élnek. A Szombat, kérdezettek 55 „Újra megnyílik dezettek 55 százaléka „tradicionális” (tehát a hagyomáa londoni Zsidó Múzeum”, hvg.hu, 2010. ről, illetve a zsidók Londonba meneküléséről. A londoszázaléka „tradicionális” (tehát a hagyományokat tisztelő, de azokat csak részben megtartó) családban nyokat tisztelő, de azokat csak részben megtartó) csani Zsidó Múzeum úgy tekint magára, mint az egyetlen szigorúan kapott ortodox nevelést, 27 százalékuk „szekuláris” környezetben ládban nőttkapott föl, 9 százalékuk szigorúan ortodox Paul Johnson: A zsidók története, Európa, olyan kiállításra a fővárosban, amely teljes mértékben egynőtt föl, 9 százalékuk 27 százalékuk „szekuláris” környezetben nevelBudapest 2011; „London zsidó kisebbségnek szenteli magát. A tárlat zsidó tárgyú régi-nevelkedett. nevelést, A hagyományok visszaszorulása azonban, mely általános trend a zsidóság körében, ittarca”, is Szombat, 2011. kedett. A  hagyományok visszaszorulása azonban, mely ségeket, kegy- és műtárgyakat mutat be, valamint interaz ortodox és „tradicionális” életmód híveinek aránya csökken (utóbbi 15 általános trend a zsidóság körében, itt is hat, csak lasaktív formában tárja elénk a helyi zsidóság történetét ahat, csak lassabban: Bevis Marks Zsinagóga az ortodox és „tradicionális” életXI. századtól egészen napjainkig. A  múzeumot tízmil-százalékkal), sabban: viszont előretört a szekuláris zsidó életmód (több mint 30 százalék), valamint a mód híveinek aránya csökken (az utóbbi lió fontos (3 milliárd forint) beruházással bővítették ki. reformzsidó 15 irányzat (15 százalék). A befogadó társadalomtól magát elszigetelő harédi (ultraortodox) százalékkal), viszont előretört a szeku(hvg.hu) láris zsidó életmód (több mint 30 száza- az ő létszámuk (egyelőre párezer fő) növekszik – A  brit zsidóság immár inkább etnikai, mintsem vallá-közösség esetében a fenti trendek nem érvényesek: lék), valamint a reformzsidó irányzat (15 si közösség: összességében fontosabb a közös eredet tuidézi a tanulmányt Gadó János (Gadó 2003). százalék). A befogadó társadalomtól madata, a kultúra, Izrael, a többi zsidó iránt érzett szolidarigát elszigetelő harédi (ultraortodox) kötás. A kérdezetteknek csupán 42 százaléka mondta magát akikesetében kevésbéaafenti jesivai életetnem választják, zösség trendek érvé- de szeretnének a hagyományaikhoz visszatalálni, vallásosnak, miközben a zsinagóga továbbra is a közösségiAzok számára, az ő létszámuk (egyelőre párezer élet kulcsfontosságú terepe – olyannyira, hogy az embe-vagy újonnannyesek: felfedezni azokat, több szervezet is a rendelkezésre áll. Az egyik legfontosabb a JLE (Jewish fő) növekszik – idézi a tanulmányt Gadó rek 90%-a nyíltan vállalja, hogy valamelyik zsinagógához Golders Greenben, amely a vallással épphogy csak ismerkedőknek és a János. tartozik. A sokat fejlődött vallásos intézményrendszer te-Learning Exchange) számára, akik kevésbé a jesivai hát egyre inkább az etnikai közösségi tudat kifejezésérehaladóbbaknakAzok is kínál kurzusokat. Mindennap reggeli imával kezdődik a nap, utána a férfiaknak Daf életet választják, de szeretnének a hagyoszolgál. Anglia – a nyugati világban mindenütt érzékelheima, szünet, aztán azvagy esti ima után izgalmas előadások várják az érdeklődőket (pl. mányaikhoz visszatalálni, újonnan tő tendenciának megfelelően – érzékennyé vált a kisebbsé-Yomi, délutáni őket, több szervezet a rendelgi kérdés iránt, és bátorítani kezdte az etnikai kisebbsége-bevezetés az felfedezni imakönyvhasználatba, PirkéisÁvot, talmud haladóknak, héber óra különböző szinteken), kezésre áll. Az egyik legfontosabb a JLE ket saját intézményeik kialakítására. E kedvező légkörből illetve közös szombati étkezések. A másik központ a hampstedi JW3 – Jewish Community Centre ( Jewish Learning Exchange) Golders sokat profitált a brit zsidóság, mely jelentősen bővítette a közösségi fekteticsak a hangsúlyt, de nem hanyagolja a vallási életet sem. A Greenben, amelyprogramokra a vallással épphogy formális és informális oktatási intézményrendszerét: aLondon inkább ismerkedőknek és a haladóbbaknak is kí18–34 éves korosztálynak már egynegyede járt zsidó ele-sport terén balett óra, krav maga és jóga, a művészetek terén fotózás, dráma workshopok és rajzolás, ill. nál kurzusokat. Mindennap reggeli imámi iskolába, és egyötöde zsidó középiskolába – ami jelenvalamintaegy és kávézó val kezdődik nap,kóser utána étterem a férfiaknak Daf vár mindenkit. A két hely egyébként mindössze tősen felülmúlja az idősebbek hasonló mutatóit. A fentibridzs és héber, Yomi, délutáni ima, szünet, az esti ima után fiatalabb korosztály 59 százaléka volt kamaszkorában cio-3km-re fekszik egymástól. pedig izgalmas előadások várják az érdeknista nyári táborban, és 56 százalékuk izraeli úton is részt lődőket (pl. bevezetés az imakönyvhaszvett. (Gadó, 2003.) A cionizmust támogatók számaránya Londonban az antiszemita jelenségek sem meghatározóak, csak elvétve akad egy-egy; a társadalom nálatba, Pirké Ávot, Talmud haladóknak, azonban megint csak kérdéses, hiszen az ultraortodoxokat negatív attitűdjei héberóranincsenek különböző szinteken), illetve kö-a zsidókkal szemben – ez valószínűleg a londoni kihagyták a felmérésből. Az azonban biztonsággal megál-döntő többségének zös szombati étkezések. A másik központ lapítható, hogy az izraeli kultúra felkelti az érdeklődést a multikulturális társadalomnak is köszönhető. Sőt, a 2013-as franciaországi antiszemita indíttatású a hampstedi JW3 – Jewish Community zsidóság iránt, ahogyan azt Magyarországon is teszi. száma miatt megnőtt proga francia kivándorlás rátája, akiknek többsége az Egyesült Centremagas London inkább a közösségi Ami a zsidó nyelveket illeti, Anglia ezen a téren is ki-bűncselekmények fekteti a hangsúlyt, de nem haemelkedő. A mindennapi kommunikációban az angol azKirályságba ramokra települt. Ennek következményeképp néhány zsinagóga áttért a francia nyelvű nyagolja a vallási életet sem. A  mozgás egyeduralkodó nyelv, azonban több mint 30 000 jiddis terén balettóra, krav-maga és jóga, a műbeszélő él az Egyesült Királyság területén, akik közöttszombatfogadásra. vészetekén fotózás, dráma-workshopok és több ezer gyerek található, az ő elsődleges anyanyelvük is

8

9 Felhasznált irodalom:


Hetiszakasz

‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

Vájécé

Vájislách

Szent földön aludni

Hogyan használd jóra azt, ami rossz?

Rabbi Naftali Reich

Rabbi Yehonasan Gefen Ébredj! Nehogy lemaradj arról, amit Jákob is megbánt!

H

a Jákob létrája nem minden idők legcsodálatosabb prófétikus víziója, akkor is a legjobbak között van. Álmában Jákob egy létrát látott, mely a földön állt, de a mennyekbe nyúlt. Jákob nagy meglepetésére angyalok közlekedtek rajta. Ősapánk hirtelen felébred, és amikor rájön, hogy mindez csupán egy álom volt, meglehetősen furcsán reagál. – Hogyan lehettem az Örökkévaló jelenlétében a tudtom nélkül? – kérdezi. Semmi jelét nem mutatja a felhőtlen boldogságnak vagy az elme elragadtatott kitárulásának e magasztos prófécia hatására. Csak a bosszúságnak. De miért? Bölcseink úgy tartják, teljesen megrémült, hogy ilyen szent helyen aludt el. Ez azonban önmagában nem válaszolja meg a kérdésünket. Mi olyan rémes abban, ha szent helyen alszik az ember, és ha ez valóban olyan nagy bűn lenne, akkor az Örökkévaló miért jutalmazta meg Jákobot ezzel a prófétikus álommal? A kommentárok szerint Jákob azért volt csalódott, mert egy különleges lehetőséget mulasztott el. Ha tudta volna, hogy szent földön áll, és épp az Örökkévaló jelenlétében, akkor odafigyelt volna, hogy találkozásuk még elmélyültebb legyen. Ehelyett mit sem sejtve elaludt! Hihetetlen szellemi szintekre emelkedhetett volna, és a legnagyobb bölcsességekre tehetett volna szert. A világ legmélyebb titkait érthette volna meg. De ő csak aludt. Ugyan volt egy csodálatos profetikus álma, de „csak ennyi”. Mekkora kihasználatlan és elpazarolt lehetőség volt ez! Nem csoda, hogy Jákob csalódottan kelt. Fiatal férfi érkezett egy bölcs iskolájába. A férfi hallgatta a tudóst, amint az kifejtette a gondolatait, és ámult mély bölcsességén. Lelkén a szerénység érzése söpört végig. – Ó, mi vagyok én? – motyogta magának. – Egy nyomorult és tudatlan semmi. A  bölcs meghallotta, és közelebb hívta magához. – Fiatalember – mondta –, miért tartja magát semminek?

10

– Mert gyenge vagyok. A testi szükségleteim és vágyaim rabszolgája. – Értem. És minek jött ide? – Azért, hogy magától tanuljak. – Ha itt akar maradni, és jól akar tanulni, akkor nem tarthatja magát semminek. Ha tényleg semmi lenne, akkor hogyan tanulhatna bölcsességet? Nem, fiatal barátom. A szerénység nagyon jó tulajdonság, de tisztában kell lennie a saját értékével. Ismerje a lelke mélységét, és adja meg neki azt, amit megérdemel! – válaszolta a bölcs. Mi magunk is néha szent földön alszunk el. A  mindennapi élet nyomására sokszor lebecsüljük saját magunkat. Eszünkbe jutnak a gyengeségeink és a kudarcaink, és nem engedjük meg magunknak, hogy fölemeljük a tekintetünket. Ez komoly hiba. Sohase becsüld magad alá! Te magad vagy a szent hely. Lelked szent, egy isteni szikra. Elképzelhetetlen szellemi kincsekkel és képességekkel vagy felruházva. Természeted kedves és nagylelkű, de a legfontosabb mégis az, hogy az ősapák leszármazottja és a szent Tóra gondnoka vagy ebben a világban. A  lehetőségeid kiszámíthatatlanok. Képessé tesznek arra, hogy megragadd, ami magasztos. Ne aludj el munka közben! Ne kelj fel túl későn és csalódottan! Nyisd ki a szemed, és élvezd a teljesítés élményét! forrás: torah.org fordítás: Horváth Marcell

E

bben a hetiszakaszban Jákob visszatér Izrael földjére. Hogy bátyját, Ézsaut kiengesztelje haragjából, békítő üzenetet küld neki, amely így kezdődik: „Lábánnal laktam, és mostanáig időztem.” Bölcseink így elemzik Jákob szavait: „Lábánnal laktam, és mégis betartottam a 613 parancsolatot; nem tanultam el semmit az ő rossz viselkedéséből.” Feltűnik az írásmagyarázóknak, hogy az üzenet többi része igen barátságos, de ez a rész nagyon furcsa. Hogyan kerül a csizma az asztalra? A Choféc Cháim egy újszerű értelmezéssel válaszolja meg ezt a kérdést: amikor Jákob azt mondja, hogy nem vett Lábán rossz viselkedéséről példát, azzal nem dicséri, hanem kritizálja saját magát. Úgy érvel, Ézsaunak nincs miért tartania tőle, hiszen ugyan betartotta a micvákat, de nem ugyanazzal az igyekezettel és lendületességgel, ahogyan Lábán az ő rossz cselekedeteit végrehajtotta. Tanulnia kellett volna Lábántól: ahogyan ő igyekszik a rosszban, úgy kellett volna Jákobnak igyekeznie a jóban! Így hát Ézsaunak nincs mitől tartania, Jákobot nem fogják megvédeni különleges érdemei. Ebből tanulhatjuk meg, hogy a mi jócselekedeteink értékét az is meghatározza, mások mekkora mértékű bűnöket követnek el. Ez a gondolat segíthet megérteni egy másik nehéz gondolatot Bölcseinktől. Amikor Bileám elindult, hogy megátkozza a zsidó népet, erről a Tóra azt írja, hogy korán reggel felkelt (vájákám). A midrás azt mondja, hogy amikor ezt az Örökkévaló meglátta, azt mondta: „Gonosz ember! Az ő ősük, Ábrahám már megelőzött téged, ahogyan írva van: felkelt (vájáském) korán reggel.” Mind a vájákám, mind a vájáském azt jelenti, hogy felkelt, de az Ábrahám kapcsán használt vájáském még korábbi felkelést jelent. Rav Chanoch Harris megmagyarázza, hogy Bileám azért kelt fel korán, hogy a zsidó népet negatív színben tüntesse fel: ő jobban igyekszik a negatív cselekedetében, mint a zsidók az ő micváikban. Erre válaszol az Örökkévaló, hogy téved, mivel Ábrahám még korábban kelt fel az ő micvájáért. Ez azért fontos, mert a zsidó nép, Ábrahám leszármazottai örökölték ezt a jó tulajdonságot, így elég érdemük volt arra, hogy Bileám terve meghiúsuljon.

Jákob és Ézsau Jákob és Ézsau ikrekként születtek. Ugyan Ézsau volt az elsőszülött, de jogait eladta Jákobnak egy tál lencséért. Később apjuk, Izsák meg akarta áldani Ézsaut, de helyette Jákob szerezte meg az áldást (a megvásárolt elsőszülöttség jogán). A hoppon maradt Ézsau elhatározza, hogy bosszút áll, így Jákobnak menekülnie kell. 34 év után tér vis�sza, abban a reményben, hogy bátyja már megbocsátott neki. A Smá Jiszráél imában ez áll: „Szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet teljes szíveddel.” A Talmudból tanuljuk, hogy ez azt jelenti, hogy mind jó (jécer tov), mind rossz ösztönünkkel (jécer hárá) szeretnünk kell az Örökkévalót. Erre az egyik lehetőség, hogy megfigyeljük magunkat, mekkora igyekezettel „segít” minket a rossz ösztönünk a rossz cselekedeteinkben, és ugyanezt az igyekezetet átültetjük a jó cselekedetekre is. Ez a gondolat széles körben alkalmazható. Például: figyeljük meg, mekkora energiát fektetnek az emberek, hogy pénzt és dicsőséget szerezzenek maguknak. Gyakran álmatlan éjszakákon át virrasztanak, csak hogy nagyobb vagyonhoz jussanak. Vajon a spirituális fejlődésük érdekében ugyanezek az emberek mekkora áldozatot képesek hozni? Hasonlóképp, ha a család építésére, a házastárssal és a gyerekekkel való békére kerül a sor, mekkora erőfeszítéseket tesznek? Ugyanígy mi is végignézhetünk életünkön, és kereshetünk olyan témákat, amelyek inkább lázba hoznak minket, mint az Örökkévaló szolgálata – legyen az étel, munka, sport vagy bármi más. Ehhez nem is kell mást tennünk, mint a szívünkre vennünk azt, amit az eszünkkel már tudunk: hogy hosszú távon a Tóra útmutatásának követése sokkal nagyobb elégedettséget okoz, mint bármi más. Ezzel mi is jó példát vehetünk Lábán rossz viselkedéséről. forrás: aish.com fordítás: Binjomin Zeév

11


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

vájésev

mikéc

Az igaz emberek jutalma

Leleményes terv

Binjomin Zeév

Rabbi Ozer Alport

E

bben a hetiszakaszban a testvérei eladják Józsefet jismaelita kereskedőknek, akiknek a tevéi mindenféle illatos fűszereket szállítanak. Rásinak feltűnik, hogy a Tóra részletesen leírja az általuk szállított termékeket (37:25). Így írja: „Miért részletezi az Írás, hogy miket vittek? Azért, hogy tudassa az igaz emberek jutalmát. Mert az arab kereskedők általában olajat és kátrányt visznek, amelyeknek rossz a szaguk, de neki [Józsefnek] illatos fűszereket készített elő, hogy ne essék bántódása a rossz szag miatt.” Mégis, József történetét olvasva nem biztos, hogy sokan kedvet kapnak ahhoz, hogy igaz emberek legyenek. Miután testvérei kútba dobták, eladták, Potifárné megleckéztette, a Fáraó börtönébe került, és ott raboskodott 9 évig. Mindehhez képest mi az igaz emberek jutalma, amiről Rási beszél? Hogy az odaúton illatos fűszereket szagolhatott? Rási itt egy fontos tanulságot tanít nekünk, amelyet egész életünkben szemünk előtt tarthatunk. A rossz dolgok sohasem önmagukért történnek, az Örökkévaló mindig irányítja a történéseket. József pontosan olyan megpróbáltatásokat kapott élete során, melyeket felhasználva azzá az emberré tudott fejlődni, aki lett. Az igaz emberek jutalma az, hogy az Örökkévaló időrőlidőre „összekacsint” velük. Az illatos fűszereket szállító szekéren József erre gondolhatott: ahogyan a kútból is megmenekültem, úgy itt sem vagyok egyedül. Mert mi történt volna, hogyha ez a szekér is olajat és kátrányt szállít? Rási azt mondja, kár érhette volna Józsefet. Valószínűleg semmi különösebb baja nem lett volna tőle, nem lett volna kellemetlenebb semmivel, mint (a mi mércénkkel mérve) 1 hétig lázasan otthon feküdni. Ez a jele annak, ha az Örökkévaló jót cselekszik velünk: olyasvalamit kapunk, ami jó, de semmi szükség nincs rá, semmiféle hosszú távú célja nincs, egyszerűen csak megkapjuk, szeretetből. Közeleg chanuka ünnepe, amikor arra emlékezünk, hogy a zsidók seregei legyőzték az elnyomó görögöket, és újra vissza tudták állítani a Szentélyben a szolgálatot. Amikor visszamentek a Szentélybe, egy napra elegendő olajat találtak, amely csodálatos módon 8 napig égett – és éppen ennyi időre volt szükség

ahhoz, hogy új, tiszta olajat tudjanak préselni. Ezért ünnepeljük ma chanukát 8 napig. R. Chaim Shmuelevitz kérdezi, hogy miért az olajcsodán van a hangsúly, miért nem a csodálatos győzelmünkön a túlerőben lévő hadsereg felett? Egy hasonlattal válaszol: egy család elveszített egy értékes gyémántot, amelyet nemzedékekkel ezelőtt örököltek. Mindenki nagyon szomorú, de a kisfiú megtalálja a gyémántot. Az apja örömében megcsókolja a gyermek fejét. Természetes, hogy mindenki számára különleges ez a nap, de mégis a kisfiú számára különleges örömöt jelent apjának csókja. Minél kevésbé szükségszerű a jutalmazás, annál nagyobb a szeretet, amit kifejez. Így az Örökkévaló az olajcsodán keresztül üzente meg, hogy népével volt minden megpróbáltatás idején – fejezi be magyarázatát R. Chaim Shmuelevitz. Felhasznált előadás Rabbi Bentzion Shafier: Life is Like a Box of Chocolate (TheShmuz.com, #124) Köszönet a segítségért Domán Sijének

Miért nem használhattak a testvérek csalót Benjámin helyett? József azért, hogy arra kényszerítse testvéreit, hogy azok szeretett öccsével, Benjáminnal térjenek vissza, az egyiküket börtönbe vetette, és azzal fenyegetőzött, hogy annak szabadsága attól függ, visszatérnek-e Benjáminnal. (1Mózes 42:19–20.) Ha József vágya az volt, hogy ismét találkozzon Benjáminnal, miért volt szükséges bebörtönözni egy másik testvérét? Mivel tudta, hogy az éhínség még évekig fog tartani, nem lett volna elegendő úgy kényszerítenie őket, ha közli velük, hogy nem vásárolhatnak további gabonát, hacsak vissza nem térnek Benjáminnal? A Panim Jáfot szerint, ha József így cselekedett volna, akkor a testvérek bárkit felbérelhettek volna, megkérhették volna arra, hogy kísérje el őket Egyiptomba, és állítsa azt, hogy ő Benjámin. Mivel nem ismerték fel, hogy József az, akivel beszélnek, nem kellett azt gondolniuk, hogy rá fog jönni a csalásra; Józsefnek pedig, ha leleplezi a csalást, fel kellett volna fednie valódi személyét. Ezért József leleményes tervet gondolt ki. Bebörtönözte Simont, és arra kényszerítette, hogy Egyiptomban maradjon. Ha a testvérek nem az igazi Benjáminnal térnek vissza, akkor József felsorakoztatott volna másokat az állítólagos Benjáminnal együtt. Ha egy csalóval térnek vissza, akkor Simon nem tudta volna megmondani, hogy ki az idegen, és a csalásuk kiderült volna. Tehát a testvéreknek nem volt más választásuk, mint hogy az igazi Benjáminnal térjenek vissza, akit Simon felismert, és akivel József végre találkozhatott. Cáfnát Pánéách Vajon miért szerepel a Tórában (1Mózes 41:45) – amely csak olyasmit tanít, amit minden generációnak tudnia kell – az, hogy a fáraó Cáfnát Pánéáchra változtatta meg József nevét? Chizkuni és Rabbi Chaim Kanievsky (Taima dekra) úgy magyarázzák, hogy ez az információ egy nagyon is gyakorlatias kérdés megválaszolásához volt szükséges: még ha József testvérei nem is ismerték fel őt, mivel szakállt viselt (Rási 42:8), és nem ismerték fel a hangját, mivel más nyelven beszélt, nem árulkodott volna az, hogy mindenki Józsefnek hívja? Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, és hogy ne akadályozza meg az isteni tervet, Isten „rábírta” a fáraót, hogy változtassa meg József nevét, és így el lehessen titkolni személyét.

Chanukai számmisztika A Tórában minden hetiszakasz végén megtalálható az adott hetiszakasz verseinek száma. A Mikéc hetiszakasz egyedülálló abban a tekintetben, hogy a végén nemcsak az áll, hogy 146 verset tartalmaz, hanem az is, hogy összesen 2025 szót. A szavak száma egyetlen más hetiszakaszban sem jelenik meg; vajon itt miért? A Vilnai Gaon azt feleli erre, hogy ez a hetiszakasz szinte mindig chanuka szombatjára esik. A chanuka és a hetiszakasz közötti kapcsolatra utal a hetiszakaszban található szavak száma: 2025. A ner (gyertya) szó számértéke 250, és ha azt megszorozzuk a nyolc nappal, amikor gyertyákat gyújtunk, az eredmény 2000 lesz. A chanukát kiszlév hónap 25. napján kezdjük el ünnepelni, amely napok számát ha hozzáadjuk az eddigiekhez, 2025 lesz, vagyis a Mikéc hetiszakaszban található szavak pontos száma. Segítő a gyertyagyújtásban Ha valaki meggyújtja a szombati gyertyákat, és aztán észreveszi (naplemente előtt), hogy elfelejtette meggyújtani a menórát, akkor a törvény azt mondja, hogy egy segítőt kell kijelölnie, aki még nem vette magára a szombatot, és ő fogja meggyújtani a menórát a nevében. Hogyan egyeztethető ez össze a Talmuddal (Nazir 12b), amely azt tanítja, hogy nem jelölhetünk ki segítőt olyan feladatra, amelyet mi magunk nem végezhetünk el? A Pri Megadim (Ésel Avrohom 679. fej.) azt mondja, hogy ebben az esetben nincs szükség arra, hogy törvényesen jelöljük ki a segítőt. Ha az illetőé az olaj, és az olaj ég, akkor teljesíti a micvát, és nincs gond azzal, hogy az a személy, aki magára vette a szombatot, nem tud segítőt kijelölni. Ugyanakkor rámutat arra, hogy ezen érvelés alapján a „segítőnek” nem szabad áldást mondania a menóra meggyújtásakor. Maharam Schick (Even HaEzer 1:120) viszont úgy magyarázza, hogy egy személy csak akkor nem jelölhet ki segítőt egy olyan cselekvés végrehajtására, amelyet ő maga nem végezhet el, ha valóban nem képes végrehajtani a cselekedetet. Ebben az esetben viszont képes meggyújtani a menórát és teljesíteni a micvát, a probléma csak az, hogy már magára vette a szombatot, ami megakadályozza őt ebben, így tehát kijelölhet segítőt, hogy tegye meg helyette. forrás: aish.com fordítás: Domán Sándor

13


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

Jó helyen vagyunk Adler Tamás

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

Teremtés és súlyemelés – az omnipotencia-paradoxon Sárosi Gábor

R

itkán fordul elő olyan ősz, amikor október végén melegebb van, mint szeptember közepén. Kimentek az őszi ünnepek, bejött a meleg… Lassan már több mint egy éve, hogy új helyen van a Lativ Kolel. Kezdjük belakni az alagsort, érezni a zugokat és ismerni a falakat. A jó ízlés még mindig nem erősségünk, ellenben minden négyzetméternek meg van a maga funkciója… Szimchat Tóra után néhány nappal mérföldkőhöz érkeztünk, mivel hét fiú­ val elkezdődött az egész napos ösztöndíjas ta­ nulás. Néhányan csak fél na­ pig, mások csak pár hó­ napig vesznek részt rajta. Elsősorban Talmud, mel­ let­ te chumás, halacha, mu­­szár és persze kommentárok. A  zsidó szellem leg­ fontosabb pillérei… Teltek-múltak a napok, engem pedig egyre jobban zavart, hogy a mindig behúzott rolók miatt szinte esély sincs a természetes napfényre, csak a neoncsövek adnak világítást. Mikor elhúztam a rolókat, később háromféle embert láttam az utcán: az egyik bekukkantott, majd

továbbment; a másik is bekukkantott, majd amikor összetalálkozott a szemünk, akkor zavartan tovább ment, hogy a következőnél nézzen be. Egyszer viszont az történt, hogy valaki benézett, és amikor rámosolyogtam, visszamosolygott… Először éreztem azt, hogy jó helyen vagyunk. A Koleltől légvonalban kb. 150 méterre van az Andrássy út 60. Ha kinézünk az ablakon, látjuk a fekete párkányát. Ez az épület két olyan eszmének volt magyarországi otthona, me­lyek alapjaiban akarták megsemmisíteni a zsi­ dó­ sá­got. Az egyik fizikailag, a má­sik szellemileg. Több mint tíz évvel eze­ lőtt úgy döntött az akkori politikai vezetés, hogy a kínzókamrák és börtö­ nök helyére egy múzeum emlékeztessen. Helyes döntés volt. De mi vagyunk az igazi válasz: mi nem múzeum vagyunk, hanem hús-vér emberek. A régi nyilas központról rálátni az ablakra, amely mögött ma zsidó fiatalok eredeti héber szövegeket olvasnak és a Tóráról vitatkoznak. Nem kell ezt túlmagyarázni, de néha már ezért is megéri csinálni… Vérmérséklettől füg­ gő­ en általában jóval több olyan ügyünk van az életben, melyben csak hin­ ni szeretnénk, ahhoz ké­ pest, mint amennyiben tény­legesen is hiszünk. So­ kunk fejében talán a bu­ dapesti zsidó élet is egy ilyen tengely mentén mozog, hi­ szen a Kolel sem több egy kísérletnél. Egy biztos: már nemcsak a hét néhány napjának néhány órájában van itt élet, hanem egész nap, reggel kilenctől este nyolcig. Ha erre jársz, ha van egy szabad félórád, ha csak ki akarsz kapcsolni, gyere tanulni! Mi itt leszünk.

mi nem múzeum vagyunk

14

Matematika vagy hittudomány?

K

épes-e Isten akkora követ teremteni, amelyet nem bír felemelni? Ez a híres kérdés, az „omnipotencia-paradoxon“. Ha a válasz igen, akkor Isten súlyemelő képessége (fizikai ereje) véges, ha a válasz nem, akkor viszont a teremtésre való képessége véges, vagyis bármit válaszolunk, Isten nem mindenható. Tágabb értelemben véve ez a kérdés azt az állítást hivatott logikai úton cáfolni, hogy lehetséges a mindenhatóság. A kérdésre már sok komoly gon­ dol­ kodó talált valamilyen választ, e­ lég ha csak ráguglizunk az „om­ ni­ potencia-paradoxon”-ra, és máris ma­ zso­lázhatunk belőlük. Szeretnék egy lehetséges meg­ kö­ zelítést bemutatni: a válasz a kérdésre sem nem nem, sem nem igen. A válasz az, hogy ez rossz kérdés. Miért? Ha a végtelenhez hozzáadunk egyet, az eredmény szintén végtelen, vagyis nem változott. De mivel eggyel több az előző végtelennél, muszáj, hogy nagyobb is legyen. Ugyanígy ha végtelenből kivonunk egyet, az is végtelen. De mivel eggyel kevesebb az előző végtelennél, muszáj, hogy kisebb is legyen. ∞ + 1 = ∞ Ha ez igaz, akkor:  ∞ > ∞  És ugyanígy: ∞ – 1 = ∞ Ha ez igaz, akkor: 

Vagyis a végtelenhez nem igazán lehet hozzáadni, vagy kivonni belőle, hiszen továbbra is ugyanazt a számot (végtelen) kapjuk. Fent láthatjuk, hogy végtelen nagyobb is és kisebb is lehet önmagánál. Vagyis a relációjelek (nagyobb, kisebb, egyenlő) a végtelenben nem működnek.

a relációjelek a végtelenben nem működnek Térjünk vissza az omnipotencia-paradoxonra. Képes Isten akkora követ teremteni, amelyet nem képes felemelni? Jelöljük a teremtőerőt „T”-vel, az emelőerőt pedig „E”-vel . A kérdés tehát, melyik a nagyobb T, vagy E? Esetleg egyenlő? Amennyiben T < E , vagyis nem képes akkora követ teremteni, amelyet már nem tud felemelni, akkor nem mindenható. Ha viszont E < T , tehát az emelőereje nagyobb, akkor sem mindenható, mert létezhet olyan nehéz kő, amelyet már nem tud felemelni. Ha T = E , akkor sem mindenható, mivel a teremtőereje korlátozott, és ez lényegében ugyanaz a válasz, mint az első (T < E). Viszont fentebb beláttuk, hogy nem mondhatjuk sem azt, hogy T < E, sem azt, hogy E < T, sem pedig azt, hogy T = E, mivel ezek a relációjelek nem működnek a végtelen világában. Vagyis a kérdés, hogy képes-e Isten akkora követ teremteni, amekkorát nem tud felemelni, rossz, mivel két végtelen közé próbál egyértelmű relációjelet tenni, aminek nincs értelme.

∞ < ∞ 

15


történelem

‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

A szóbeli tan: a Talmud (tanítás)

Az a csodálatos héber nyelv, avagy mit rejt egy-egy szó, kifejezés

Gantner Eszter

Fináli Gábor

Hár, azaz hegy

A nemzedékeken át öröklött tanítás rendszerré foglalásának története.

A

Bar-Kochba-felkelés utáni időszakban Galileában összpontosult a szellemi élet. A  rómaiak által kivégzett Rabbi Akiba tanítványai itt szervezték meg a Tóra tanítását. Különböző helyeken alapítottak jesivákat (Talmud-akadémia), így Tiberias, Szeforisz, Tekoa, Usa váltak szellemi központokká. Azokat a bölcseket, akik a második Szentély idejében vagy utána alkottak, tannaitáknak nevezzük. A tanna szó arámi eredetű és tanítót jelent. A tannaitákhoz tartozott Rabbi Jehuda Ha-Naszi is, aki a Misnát szerkesztette. A Misna és a Gemara együttese alkotja a szóbeli tan egészét – a Talmudot. A  javnei iskola állította össze és fogadta el a Tanach harmadik részét, a Szentiratokat (Ketuvim). Ebben találjuk a Zsoltárok könyvét, amely a zsidó imakönyv fontos darabjait tartalmazza, a salamoni Példabeszédek és Jób könyvét (az úgynevezett bölcsességkönyveket), az öt tekercset, amelyeket az ünnepek sorrendjében olvasnak: a peszách ünnepén az Énekek énekét, sávuotkor Rut könyvét, a jeruzsálemi gyásznapon Jeremiás siralmait, az őszi ünnepek végén, smini aceretkor a Prédikátor könyvét, és végül purimkor Eszter könyvét. Három történeti munka került ekkor a Tanachba: Dániel, Ezra és Nehemiás, valamint a Krónikák könyvének két része.

tal elkezdett a folyamatot. (219-ben, Tibériás városában halt meg.) A Misna a tóratanítások addig nemzedékeken át öröklődő anyaga volt – amelyet rendszerbe szedtek. Ez hat rendre (témakörre), összesen 63 traktátusra és egy bevezető kötetre oszlik. Ez utóbbi, a Bráchot (= Áldások) a mindennapi imákkal és liturgiával foglalkozik. A  hat rend a következő: 1. Zraim (= Vetések), amely a Tóra mezőgazdasági törvényeit gyűjti egybe és vitatja meg. 2. Moéd (= Ünnep), amely a zsidó ünnepek és jeles napok szabályait tárgyalja. 3. Násim (= Asszonyok), amely a házasságjogról szól. 4. Nezikim (= Károk), amely a bíróság, a polgári és a büntetőjogot tárgyalja. 5. Kodásim (= Szentségek), amely az áldozatokkal és a Szentély törvényeivel foglalkozik. 6. Tohorot (= Tisztaság), amely a rituális tisztaság és a papi-orvosi előírásokat tartalmazza. Ezután a főiskolákon több száz éven át folyt a vita arról, hogyan vezethetők le a Tórából a különféle törvények és szóbeli hagyományok. Ez az anyag a Gemárá – vagyis a Misna magyarázatai. Így jött létre a Talmud. Mikor a Római Birodalom államvallásává a kereszténység vált, a zsidóság helyzete jelentős mértékben tovább romlott, ami 360-ban a júdeai főiskolák felszámolásához vezetett. Csak a Babilóniában működő főiskolák foglalkozhattak tovább a zsidó tudományokkal. Ennek eredményeképpen alakult ki a kétféle Talmud: 1. Az egyik, a Jeruzsálemi ugyan minden Misna-kötethez szól, de tömör, nem elég részletes, hiszen nem volt idő arra, hogy befejezzék. 2. A másik a Babilóniai Talmud, amelyet 500 körül zártak le, de az csak 36 kötetet és a bevezető könyvet tárgyalja: nem foglalkozik azokkal a mezőgazdasági törvényekkel, amelyek csak Izraelben érvényesek, sem pedig a Szentély törvényeivel, mivel azok jelenleg nincsenek érvényben.

Itt vált a hit és a tudás a zsidóság legfőbb értékévé. Javnéban arra törekedtek, hogy az élet minden egyes apró elemére is szabályok és szokások rendszerét hozzák létre, hogy ezek egyfajta összetartozásra, közösségi életre szoktassák a népet. Itt vált a hit és a tudás a zsidóság legfőbb értékévé, mivel ahogyan a bölcsek fogalmaztak, „a Tóra tanulása mindennel felér”. A jesivák összefoglalták a „szóbeli tant”, s lassan kialakították a törvények és tanítások rendszerét, a Misnát. A  Misnát – mint említettük – Rabbi Jehuda Ha-Naszi szerkesztette egybe, illetve fejezte be a Rabbi Méir ál-

16

Félelmetesség és gondoskodó védelem egy szóban.

A

hár, melynek jelentése „hegy”, több mint ötszáz alkalommal fordul elő a Tanachban. A  hegy a szótári meghatározás szerint egy a dombnál magasabb és meredekebb, környezete fölé magasodó földfelszíni kiemelkedés, földtömeg. A hegyek az emberi elmében és az emberiség történetében mindig is meghatározó szerepet játszottak. Egyik oldalról csodálatot, szerénységet, alázatot, és akár félelmet, valamiféle tiszteletet is ébresztenek lelkünkben, mert méretükkel az ember felé tornyosulva mutatják meg saját helyzetében az ember kicsiny voltát és valódi erejét. Másik oldalról ugyanezen tulajdonságának köszönhetően a hegyek mindenkor védelmet és biztonságot nyújtottak emberi közösségeknek és országoknak, sokszor jobban és többet, mint megannyi vár és erődítmény. Gondoljunk csak a bevehetetlen és szinte legendásan legyőzhetetlen országokra vagy arra az érdekes tényre, hogy nagy despotikus rendszerek majd’ mindig alföldek és nagy folyók mentén letelepedett emberek fölé tudtak csak emelkedni. Az emberek tömegei hegyek-hegységek mögé rejtőzve könnyebben tartották meg autonómiájukat, nyelvüket stb. A  hegy kettős alaptulajdonságát nagyon is visszaadja a héber nyelv másik két szava, melyeket szintén a hegy (H. Á. R.) szógyökből képzünk. Az egyik a hore, azaz szülő (többes számban horim), amely visszaadja a hegynek az utóbb említett – vagyis a védelmet, biztonságot nyújtó – aspektusát. A szintén ebből a szóból képzett more, vagyis tanító kifejezés pedig tartalmában az ember szerénységét és végességének érzését hordozza magában. Alázatra késztet, a felfuvalkodottságot, amely az Éden óta kísér mindnyájunkat, lohasztja. Szintén a more, azaz tanító vagy tanár szóból származtatott az édeni ballépésünkre kapott „gyógyszer”, a Torá is, hiszen annak a pontos jelentése: Tanítás! Milyen érdekes, hogy a zsidó hagyomány a történetének eseményeit két hegy körül határozza meg – ha a hegyek aspektusából nézzük a zsidó történelmet. Az egyik a Szináj, a

csak a magánhangzók döntik el, hogy szülőt vagy hegyet kell-e értenünk másik a Templom-hegy Jeruzsálemben, vagyis maga a Cijon: ahol át lett adva, és ahol el lett ültetve az élet fája. Bibliai szimbolikával élve az egyik helyen a férj elvette menyasszonyát, és odaadta a tanítását szóban és írásban, a másik helyen végleges otthonként az anya, vagyis az izrael népét képviselő közösség – Izrael bírái, papjai, levitái, prófétai és királyai a szentélyben és a mellette székelő szandhedrinben – igazgatták a rájuk bízott szent közösség útjait. Hárim hegyek, horim szülők. Amikor a zsoltáros kimondja, hogy „szememet a hegyek felé emelem” (Zsoltárok 121:1), csak a magánhangzók döntik el, hogy szülőt vagy hegyet kell-e értenünk a szövegben. Nem nehéz „belelátnunk” a szövegbe a szülőket is, az apát, aki adta, és az anyát, aki művelteti a Tant. Külön érdekesség, hogy a herajon, „terhesség” szót is leginkább hegyesedésnek lehetne szó- illetve gyök szerint lefordítani, valamint a „sok”, azaz harbe héber szót is „egy hegynyi”-ként lehetne legpontosabban lefordítani.

17


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

interjú

Új perspektíva Magyarországon Mi az alapgondolata annak, hogy októberben megkezdte működését az egésznapos tanulási program a Lativ Kolelben? Domán Sije: Kicsit távolról kezdem. A vallásos világnak muszáj közösségi életet folytatnia, mert a zsidó vallásnak ez lételeme, egyszerűen nem működik közösség nélkül. Olyan közegben „kényelmes” laknia egy vallásos embernek, ahol a vallásos élethez szükséges teljes infrastruktúra ki van építve: oktatás, színvonalas rabbik, kóser ellátás, mikve stb. Ez azonban egyfajta szeparálódást eredményez a vallásos és a szekuláris társadalom között, ami többek között azért sem hasznos, mert csökkenti annak a lehetőségét, hogy a szekuláris társadalom tagjai meg tudjanak ismerkedni zsidóságukkal, és ezáltal valós döntési helyzetbe kerülhessenek. Az elmúlt évtizedekben egyre többen és egyre aktívabban foglalkoznak ezzel a témával. Annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon, elkezdtek „légiókat” berepíteni a vallásos világból a szekuláris társadalomba azzal a céllal, hogy zsidó oktatással foglalkozzanak. Volt egy alapgondolat – amelyet többek között Rav Shachtól (a Ponyevics Jesiva egykori vezetője) is ki­fe­je­ zet­ ten szorgalmazott –, hogy ha szeretnél a szekuláris tár­ sadalomban egy közösséget kiépíteni, akkor először is telepíts oda egy kolelt. A  kolelben jesivát „kijárt”, már házas fiatalemberek tanulnak. Ez a kolel aztán olyan hellyé kell, hogy váljon, amelyet mákom Torának nevezünk, azaz a hely, ahol Tórát tanulnak. Erre az alapra építkezve lehet elérni, hogy az intézmény olyan kiruv szervezetté váljon, ahová sikeresen tud a környező zsidó közösség kapcsolódni abban az esetben is, ha egyáltalán nem vallásos, vagy ha éppen csak ismerkedik önnön zsidó identitásával. A neve is jelzi, hogy egy ilyen közös tanulási módszer más, mint az akadémiai jellegű oktatás, de valójában mit takar a kettő közötti különbség? Természetesen ha csak a tudás átadásáról lenne szó, akkor logikusabb volna, ha egy olyan intézményt hoznánk létre, amely gyakorlatában hasonlatos az egyetemi jellegű tudásátadáshoz, ahol pl. szemináriumokat tartanak. Önmagában véve tehát nem egyértelmű, hogy miért jó az, ha néhány, hat-nyolc, esetleg húsz család elköltözik egy adott városba, és úgy tanulnak együtt, mintha egy jeruzsálemi kolelben tennék. No de akkor mégis miért jó ez? Ennek az alapja a következő: az ember pozitív tevékenységek által képes hasonlóvá válni egy „leszállópályához”, amelyen az Örökkévaló jelenléte tud nyugodni (hasonlatos ez valamilyen szinten a Szentélyhez, amely úgy van kiépítve, mint a legtökéletesebb leszállópálya). Ezzel szemben pedig vannak olyan tevékenységek, amelyek

18

éppen az ellenkezőjét idézik elő. Az Örökkévaló fokozott jelenlétét elősegítő tevékenységek közül a legerősebb az intenzív és mély tóratanulás. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a mély tanulás tudja a legerőteljesebben pótolni a Szentélyt, az Örökkévaló „földi lakhelyét”. Ahhoz pedig, hogy egy adott hely szellemiségében és jellegében érezhető és megfogható legyen ez a fokozott jelenlét, nem elég az egyszerű tudásátörökítési folyamat. Az is rendkívül fontos, de egy teljesen másik szint ahhoz képest, mint amikor belép valaki egy bizonyos helyre, és egyszeriben megérzi, hogy ennek a helynek különleges hangulata van. Ez sokkal jobban megérteti és érezteti a zsidóság lényegét, mint az egyszerű tudásátadás. Hogyan válik néhány külföldi férfi tanulása a helyi zsidó közösség részévé, hogyan kerülnek kapcsolatba velük a helyiek? Voltak ilyen próbálkozások Magyarországon az elmúlt két évtizedben – többek között a Lativ Kolel történetében is –, hisz mindenki úgy gondolta, hogy ez az irány lenne kívánatos. Az ötlet két komoly nehézségen bukott el: az egyik, hogy az ilyen és ehhez hasonló programoknak horribilis anyagi vonzatuk van. A másik, hogy a külföldiek nehezen vagy éppenséggel egyáltalán nem tudnak beilleszkedni a helyi társadalomba. Ez különösen érvényes Magyarországon! Nagyon komoly nehézség egy külföldi számára, hogy bármit is elkapjon a helyi mentalitásból. A  Lativ Kolelben is alkalmazott ötlet az itthoni, budapesti helyzethez lett igazítva, de hogyan? Így van, ez a program valóban nem pontosan olyan, mint általában az ilyen jellegű kolel-programok. Az egyik, hogy ma a világ többi részén gyakran azt csinálják, hogy helyieket, akik elkerültek otthonról, és kimentek ta­nulni pár évre nagyobb jesivákba, őket küldik vissza. Nyi­lvánvalóan azért, mert ők képesek arra, hogy köny­ nyen beilleszkedjenek, és felvegyék a kapcsolatot a kör­ nyék­ beliekkel. Ezzel szemben a magyarul beszélő ávrechok (kolelben tanuló fiatalemberek) sajnos egyelőre olyan elenyésző számban vannak, hogy erre nem tudunk támaszkodni. Így elmondható, hogy ennek a programnak van egy felvállalt hiányossága: itt nem olyanok tanulnak, akiknek a háta mögött 15-20 évnyi minőségi tanulás áll, ennek megfelelően sem a színvonalat, sem az intenzitást nem lehet egy igazi kolelhez mérni, de természetesen nincs is ilyen elvárás. Van ezzel szemben két hatalmas előnye is: azok a fiatalok, akik ebben részt vesznek és tanulnak, automatikusan kapcsolódási pontot jelentenek a helyi közelebbi és távolabbi közösséggel, nem beszélve arról, hogy a program így lényegesen olcsóbb.

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

Magyarországon sokszor falba ütközünk, ha szeretnénk felvenni a kapcsolatot zsidó fiatalokkal. Más országokban is? Általában majdnem minden országban vannak zsidó szervezetek, zsidó iskolák, amelyekkel fel lehet venni a kapcsolatot, hogy elkezdhessen az ember programot szervezni, pl. szombatfogadást, előadásokat különféle témákban. Magyarországon ezzel szemben az a tapasztalat, hogy az oktatási, a kulturális, illetve a vallási szervezetek rendre azt mondják: tulajdonképpen nem tudják, hogy hol vannak a zsidó fiatalok. Amikor legutóbb, 2012-ben a Lativ Kolel Londonban járt, akkor leültünk beszélgetni Rabbi Stepskyvel (a JLE – Jewish Learning Exchange vezetője), aki elmondta, hogy nekik milyen könnyű dolguk van: egyszerűen felveszik a kapcsolatot egy nem vallásos zsidó iskolával, ahová tudják, hogy zsidó gyerekek járnak – elviszik a JLE-be tanulni őket, és kész. Ez a lehetőség Magyarországon sajnos nincs meg, tehát a szervezés technikai része egyes helyeken sokkal könnyebben működik. Hány tanuló vesz részt a programban nap mint nap? Hét fiatal van, aki mindennap sok órát szán erre. Nagyobb részük a teljes időt itt tölti, napi 7 órát – délelőtt 4, délután 3 órát –, a kisebb részük pedig fél napot tanul. Szerencsére a napirendet úgy osztottuk be, hogy különböző szekciók vannak délelőtt és délután, így nem probléma az sem, ha valaki csak délelőtt vagy csak délután tanul. A program indulása óta eltelt 1 hónap talán elég az első tapasztalok összegzéséhez. Hogy látod most a helyzetet? Többféle kihívással is szembe kellett néznünk.Ugyan a tanulók egy része – legalábbis magyar viszonylatban – haladóknak számítanak, önállóan, segédeszközök nélkül próbálkoznak a Talmud olvasásával és értelmezésével, de a csoport többi tagja még kezdő ezen a téren. Nekik a legkomolyabb gondot a biztos héber nyelvtudás hiánya jelenti – az arámiról pedig ne is beszéljünk. Így elkezdeni Talmudot tanulni nagyon nehéz, és lassan megy, ráadásul ez nem egy előadás, ahol a diákok feladata, hogy csak üljenek, és kövessék a szöveget, hanem az a cél, hogy ők maguk jussanak el oda, hogy egyedül olvassák, fordítsák és értelmezzék, hogy aztán majd feltegyék a saját kérdéseiket, és megpróbáljanak rájuk válaszolni. Az egyik részfeladat tulajdonképp száraz szótanulás. Csakhogy vannak arámi szavak, amelyeket héberül másképpen mondunk, amelyeket aztán a modern héberben vagy használunk, vagy nem, vagy esetleg igen, de más jelentéstartalommal. Szóval van bibliai héber, misnai héber és modern héber. Állandóan ugrálni kell eltérő korok különféle nyelvei, más nyelvi állapotok és dialektusok között. A  Talmud olvasása a másik nagy kihívás, ugyanis ilyen típusú szöveggel egy átlagos fiatal sosem találkozott, ezért megszenved vele, míg képes lesz arra, hogy a szövegben segítség nélkül is meglássa az értelmet. Semmi sincs végigmondva, 2-3 szavas mondatok hangoznak el, a legtöbb mondatot ki kell egészíteni. A szövegkohézió is teljesen mást jelent, mint egy modern szöveg esetében, tehát a mondatok nem feltétlenül következnek egymásból. Olyanfajta szövegolvasási technikára van szükség, amely nekik újszerű, pedig a szöveg rendkívül

régi. De persze mindezen nehézség ellenére úgy tűnik, hogy a fiatalok nagyon élvezik ezt az újszerű világot. Általános tapasztalatom volt eddig a jesivákban, akár kezdőkről, akár haladókról legyen szó, hogy csaknem mindenki szörnyen aktív és mindenki nagyon élvezi ezt a tanulást. Nagyon érdekes volt látnom a jesivákban, ahogy az előadások alatt folyamatos beszélgetés hallatszik. De nem azért, mert nem érdekli őket az előadás, hanem mert folyamatosan meg­beszélik a társaikkal az elhangzottakat. Kérdéseket tesznek fel az állításokra. Amikor véget ér az előadás, akkor a tanulók egy része gyorsan az előadó köré gyűlik, hogy újabb kérdéseket tegyenek föl neki. Sokszor még akár egy óra múlva is ott állnak és folytatják a diskurzust, majd ha az előadónak mennie kell, akkor mennek vele együtt az utcán, hogy még tovább tudják folytatni a téma kitárgyalását. És ezért persze nem kapnak jó pontot, csak egyszerűen „benne vannak a témában”. Érdekli őket, sőt mondhatnánk, együtt élnek a témával. Milyen időtartamra lett tervezve a tanulási program? Ez egy tízhónapos program, júliusig tart. A továbbiak egyelőre a jövő zenéje. A  nyugati világban sokkal általánosabb, hogy a valamennyire vallásos zsidók, akik egyetemre járnak, 1-2 évet eltöltenek azzal, hogy jesivába mennek, majd egyetem és munka mellett napi rendszerességgel folytatják a tanulást. Magyarországon ilyen még nincs, de fontos cél lenne, hogy minél többen döntsenek úgy, hogy egy évet erre szánnak. Ma még talán utópiának tűnik, hogy a zsinagógákban imádkozás előtt és után fiatal zsidó tanulópárok Talmudot tanuljanak! De talán ez már csak egy kis idő kérdése… A  szűkebb lehetőségek ellenére még sűrített is a program. Hogy bírják? Nemsokára kiderül. Most fejezzük be az első nagyobb témakört, amelyet egy-két nap ismétlés és összefoglalás követ, majd lesz egy dolgozat is. Meglátjuk, mennyi hasznosult eddig. A  jesivák rendszeréhez hasonlóan csak visszajelzést jelent egy esetleges kevésbé jól megírt dolgozat, vagy jár valamilyen retorzió is? Nem jár különösebb retorzió, a jesivákban alapvetően nem is túl jellemző, hogy lenne bármiféle számonkérés (a kolelokban már sokkal jellemzőbb), és ennek fontos oka van. Amíg az egyetemi rendszerben az intézmény részére nagyon kevés visszajelzés érkezik évközben az egyes tanulók teljesítményéről pl. egy 400 fős előadás esetén, addig egy jesivában folyamatosan nyomon követhető, ki hol tart, mennyire érti a szöveget, és mennyire mélyedt el egy témában. Kizárt, hogy egy-egy előadó ne tudná minden diákról, hogy éppen hol tart, hiszen állandóan minden témakört megvitatnak az előadásokon kívül is. Nagyon esélyes, hogy az a tanuló, aki nem tesz fel jó kérdéseket, az nincs képben abban a témakörben. Nálunk is a dolgozat célja mindössze, hogy motiváljon, és hogy rávegye a tanulókat egy-egy nagyobb rész alapos átismétlésére. De igazából egy ilyen élő és aktív tanulási rendszerben az egyetemeken megszokott vizsgarendszer fölösleges. Az interjút készítette: Arató Mátyás

19


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

Az élet ABC-je David Klinghoffer A DNS az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy létezik spirituális valóság.

A

DNS három betűje tele van paradoxonnal. Mindenki ismeri e három betűt, bár jelentésük már kevéssé érthető a közönség számára. A  hétköznapi kultúra zajos folyamában észrevétlen marad az igazság, miszerint a DNS az egyik legerősebb bizonyítéka a spirituális valóság és talán Isten létezésének.

A dezoxiribonukleinsav rövidítése, a DNS a biológiai információ azon formájára utal, amely a fehérjék és más sejtes elemek képződését irányítja. 1953-ban James Watson és Francis Crick remekül leírta a kettős spirál szerkezetét. Az DNS által kódolt, a szervezet felépítését és működését meghatározó genetikai információt nevezzük génállománynak. Manapság úgy említjük a DNS-t, ahogy Amerikáról csak USAként beszélünk, rövidítve. Az a felvetés amely szerint a gének határozzák meg a betegségekre való hajlamot, gyakori és népszerű témája az egészségügyi vitáknak. Fizetség ellenében DNS-vizsgálattal kideríthető bárki genetikai származása, beleértve, hogy van-e „zsidó génje”. De ez ma már mindennapos, kivált, amióta a Human Genome Projectnek köszönhetően 2003 óta betekintést

nyerünk a gének szinte alig ismert világába. És a betekintés zavarba ejtő. Amíg ugyanis a DNS kódolja a sejtek építőköveit, azon szükséges információk, melyek a lét felépítésének minden más vonatkozását meghatározzák, nagy mértékben hiányoznak. Vegyük például azokat az irányító géneket, amelyek feltehetően meghatározzák az olyan változatos élőlények elülső és hátulsó részének térbeli elrendeződését, mint a békák, az egerek vagy az emberek. Egy brit orvos, James Le Fanu leírja egy lenyűgöző új könyvben, melynek címe Miért mi?, hogy egy svájci biológus, Walter Gehring kimutatta: ugyanazok az irányító gének határozzák meg minden élőlény háromdimenziós felépítését… ugyanazok a gének teszik a legyet légy formájúvá, mint az egeret egér formájúvá. Nincsenek meg bennük azok a fizikailag kódolt információk, amelyek miatt az egér másként néz ki, mint a légy. Ehelyett ez olyan, mintha a légy (vagy bármely más szervezet) ideája valamiképpen áthatná azt a génállományt, amely létrehozza őt. Ez a természetértelmezés – nevezetesen hogy természetfeletti erők mozgatják a természetet – volt uralkodó a biológiában Darwin előtt. Georges Cuvier báró

Az egyetlen […] forrás, amely képes […] egy sejt kialakítására, […] az intelligencia.

20

(1769–1832), a párizsi Musee d’Histoire Naturelle (Természettudományi Múzeum) igazgatója úgy vélte, hogy van egy ismeretlen biológiai teremtőerő, valamiféle szervezési elv, amely a különféle életformák kialakulását igazgatja. A koncepció messzebb nyúlik vissza. Sokkal messzebb. Amit Cuvier teremtőerőnek nevezett, azt a rabbik

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

„isteni bölcsességnek” hívták. A Biblia azt tanítja: „Az Úr bölcsességgel hozta létre a földet, és erősítette az eget értelemmel.” (Példabeszédek 3:19.) A  DNS bizonyos értelemben kevesebb, mint amit a szemünk láthat. De más értelemben sokkal több. Mert ha a DNS nem teljesen felelős a szervezetünk kialakulásáért, marad valami mély sejtésünk arról, hogy minden sejtben létezhet egy másféle kód. Ám hogyan került oda? Az egyetlen olyan forrás, amely képes egy „funkcionálisan integrált információfeldolgozó rendszer”, így egy sejt kialakítására, nem más, mint az intelligencia. Egy kollégám, Stephen Meyer, aki a cambridge-i egyetemen tanult tudományfilozófus, új könyvében, melynek címe Kézjegy a sejtben: a DNS és az intelligens tervezés, emlékeztet bennünket arra, hogy minden olyan kísérlet kudarcot vallott, amely megpróbálta megmagyarázni az első élőlény létezéséhez szükséges genetikai információ eredetét. A csak az irányítatlan anyagi folyamatokkal számoló magyarázatok beleütköznek a tojás és a tyúk problémájába, vagyis hogy a DNS meghatározott információi szükségesek a fehérjék létrehozatalához, de meghatározott fehérjékre van szükség ahhoz, hogy azok a DNS-ben tárolt információkat átírják és lefordítsák. Zsidóként legalábbis érdekesnek találom, hogy a zsidó hagyomány pontosan előre jelezte azt a fajta bizonyítékot, amellyel Meyer foglalkozik a könyvében. A  DNS betűi a genetikai „ábécé”-re utalnak, amelyek megfelelő kombinációkban kódolják az életformák sokaságát. A  Kabbala is ilyen abc-ről beszél, amely a héber ábécé betűit tartalmazza, amelyekkel Isten folyamatosan közvetíti a világban való létezés megtartó szavait. Különböző betűkombinációk különböző lényeket hoznak létre. Watson és Crick előtt másfél évszázaddal a liadi rabbi Schneur Zalman a Kabbalát az átlagemberek számára is elérhetővé akarta tenni. A Tanyában (1796) leírja, hogy a teremtmények a

betűk kombinációi, helyettesítései és felcserélései révén általános és egyedi csoportokra oszthatók. Valami természetfeletti erő irányítja az élőlények sorsát. A tudomány haladása a lét tisztán anyagi természetének képzetétől, mint ahogyan a darwini evolúció még most is értelmezi, egy olyan magasabb rendű leírás felé – amely irányba a biológia egyre inkább mutat –, nagy lépést jelent a helyes irányba. Az író a Seattle-i Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a „Papok Birodalma” című blog írója a Beliefneten (blog.beliefnet.com/kingdomofpriests) forrás: aish.com fordítás: dr. Gerő Zsuzsa

21


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

ünnepek

Elmélkedés chanukára Domán Sije

A

z utóbbi időkben sokat foglalkoztat individualista korunk nem annyira divatos fogalma, a közösség. Hogy miért nem divatos? Hiszen alapvetően miért is csatlakoznék egy közösséghez, ha nem azért, mert egy vagy több szempontból olyasmivel szolgál, amire máshogy nem tudok szert tenni. De ez valójában pont fordítva van! Mert a közösség nem olyan képződmény, amelynek az lenne a feladata, hogy minél inkább kielégítse a szükségleteimet! A közösség olyan entitás, amely esetenként az egyéni érdekek fölé tud emelkedni. A közösség az, amiért az egyén szükség esetén lemond a saját igényeiről. Ahelyett hogy a munkámmal megkeresett pénzt csak saját szükségleteimre költeném, egy részét közösségi érdekekre fordítom. Ahelyett hogy az energiáimat csak saját céljaimra fordítanám, juttatok belőle a közösségnek. És mindezt úgy, hogy amikor éppen adok, érzékelem, hogy nálam hiány keletkezett. Miért érdemes lemondanom a saját érdekeimről, előtérbe helyezve a közösség érdekeit? Természetesen az is helyes válasz, hogy mert megtérül. Ha beleadok a közösbe, utána jogom lesz venni is belőle. Védettséget jelent a közösséghez való tartozás! Azonban az igazán helyes válasz az, hogy a közösség egy magasabb minőségi szint, mint az egyén, hiszen a közösség, az több egyénből álló egység, amellyel szemben az egyén mindig csak egyén marad! Az „én” érzékeléshez képest, legyek akár a világmindenség legnagyszerűbb „én”-je, az azt részben félretevő, részben kiszélesítő „mi”érzet teljesen más világ. Nem lehet a kettőt összehasonlítani, hiszen nem egy minőségi szinten vannak. Ma Magyarországon, ha ezt nem is szeretnénk kimondani, sajnos haldoklik a zsidó közösség. Ugyan egyelőre európai viszonylatban még nagy létszámúnak számít, de ez a létszám egyre csökken. Vajon hogyan lehetne megállítani ezt a lavinát? Ezt a kérdést az elmúlt évtizedekben valószínűleg nagyon sokan, és nagyon sokféleképpen tették fel. Biztos voltak és vannak is sokan, akik ezt egy kézlegyintéssel elintézik, mondván, hogy nincs mit tenni, ilyenek ezek a pesti zsidók, nehéz velük bármit is kezdeni. Mások próbáltak válaszokat és megoldásokat keresni. Voltak sikeresebb próbálkozások és voltak kevésbé sikeresek. Voltak nagyon költséges vállalkozások, és voltak kevésbé költségesek. Időnként úgy érezzük, mintha valami elindulna, de valós megoldás még nem született. Én azt gondolom – és ezzel valószínüleg nem mondok nagy újdonságot – hogy az egyik legnagyobb nehézség

Magyarországon (és ezzel nagyjából egyedül állunk), hogy nincs egy olyan közösség, amely érzékelhetővé tenné minden érdeklődőnek az autentikus zsidóság szépségét és élményszerűségét. Nincs olyan közösség, ahol meg lehetne találni azt a valódi emberi nagyságot, amelyet a Tóra által lehet elérni. És nincs az a közösség, amely automatikusan előállítaná azt az infrastrukturát, amely ahhoz szükséges, hogy a zsidóság élhető legyen. Kinek a hibája, hogy nincs ilyen közösség? Egyrészt fölösleges bűnbakokat keresni, másrészt viszont nem is mentesíthetjük magunkat a felelősség alól! Ha azt szeretnénk, hogy húsz év múlva is legyen még zsidóság Budapesten, akkor biztos, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy legyen ilyen közösség! Mit tudunk ezért tenni? Igyekeznünk kell elősegíteni a zsidó oktatást Budapesten. És talán még inkább igyekeznünk kell, hogy közösségi emberekké váljunk. Sokunkon még túl erősen érzékelhetők egy oldalról a szocialista hagyományok, másik oldalról pedig a határtalan individualizmus. Az előbbi nem engedi, hogy ne kivegyek a közösből, hanem betegyek, az utóbbi nem engedi, hogy bárminek az oltárán is feláldozzam az egyéni érdekeimet! A chanukai csoda egyik fő katalizátora a meszirut nefes, azaz az önfeláldozás volt. Az önfeláldozás hétköznapi nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy képes vagyok

a közösség egy magasabb minőségi szint, mint az egyén

22

lemondani valamiről, ami az enyém, egy magasabb célért. A görög korszakban is állhatott volna mindenki passzívan, karba tett kézzel, mondván, hogy nincs mit tenni. Ha ez történt volna, akkor, ha első lépésben fizikailag nem is, de szellemileg biztos teljes asszimiláció következett volna be. Második lépésben ebből következett volna gyakorlatban a zsidó nép teljes feloldódása és megszűnése. Azt gondolom, hogy egyáltalán nem erőltetett párhuzamot látni a chanukai történet és a mi történetünk között. Ha nem sikerül elsajátítanunk azt a képességet, hogy a közösségért tenni tudjak, áldozatot tudjak érte hozni, akkor ezzel nem adunk túl jó esélyt a magyarországi zsidóság fennmaradásának!

Azt gondolom, hogy mielőtt meggyújtjuk minden este otthon, közösségben a chanukai lángokat, szánjunk rá pár percet, és nézzünk szembe ezzel a kérdéssel: Én személyesen! Mennyit veszek ki a közösségből (rabbi, működő zsinagógák, rezsi, kidusok, ingyen vacsorák, ösztöndíjas programok, ingyenes gyerekprogramok, ingyenes újságok stb.), és mennyit teszek bele? Ezek milyen arányban vannak egymással? Mi az, amit én tudnék adni a közösségnek? Mennyit tudnék rászánni havi rendszerességgel? Tisztában vagyok-e a felelősségemmel? Azt mondta Hilél (Pirké Ávot 1,14): Im én áni li, mi li (ha én nem vagyok magamért, ki van értem). Az első lépés, hogy ráébredjek, hiába kapom a közösségtől vagy tágabb értelemben a külvilágtól a szellemi, vagy egyéb hatást! Amíg nem ébred fel bennem, hogy én tényleg szeretnék valamit kezdeni avval, amit kapok, ami szellemi, azt szeretném a magamévá tenni, továbbfejleszteni, ami nem szellemi, azt pedig viszonozni, addig nincs még meg az „én” sem. Amíg csak passzívan veszek, addig még az „én” is üres marad! Nekem magamnak kell ahhoz aktívan akarnom és lépnem, hogy megszülessen az „én”! Uchöseáni leácmi, má áni (és ha csak magamért vagyok, mi vagyok én) – azaz második lépés, ha megvan az „én”, de megállok ezen a ponton, és nem ismerem fel, hogy van, amikor félre kell tennem a saját érdekeimet és másokét, vagy a közösségét előre kell helyeznem, akkor a már megszerzett „én” értéktelenné válik. Veim lo áchsáv

émátáj! (és ha nem most, akkor mikor!) – magyarul a legjobb gondolatok is és az emberben levő legjobb szándék is, ha képes arra, hogy ne valósuljon meg „most”,

A chanukai csoda egyik fő katalizátora [...] az önfeláldozás volt az nem valóságos. Legyen bennem a legjobb szándék akár magammal, akár a közösséggel kapcsolatban, ha most nem valósítom meg, akkor abból nem lesz semmi. Ha nem nyitom ki a pénztárcám még ma, és adom oda a közösségnek azt az összeget, amelyet ma tudok adni, legyen az 100 Ft, és ha nem adok a közösségnek a tehetségemből és az energiámból még ma, akkor mindez örökre álom marad! Hiszen ki nem ismeri a saját életéből azt a sok-sok vágyálmot, amelyet szeretne elérni, és üldözi egy életen keresztül, illetve addig, amíg fel nem adja, és le nem mond róla véglegesen. A titok: „most”! Még ma kell elkezdeni! Ma kell aktívvá válnunk! Még ma meg kell tenni azt, amire ma képesek vagyunk! És akkor mi is látni fogjuk a csodákat...

23


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

kultúra

Hogyan lett a borászból hitelező? Haym Soloveitchik

Hogyan alakítja a zsidók történetét a bor?

A

nem zsidók által megérintett borra vonatkozó tilalom arra vezette a középkori zsidókat, hogy hatalmas összegeket fektessenek be Észak-Európában a szőlészetbe, ami később hozzájárult ahhoz, hogy jelentős szerepet játsszanak mint pénzhitelezők. Gold, Goldberg, Goldstein, Silber, Silberman, Sil­ berstein – gyakori zsidó nevek. Érthető is, hiszen a zsidók évszázadokon át pénzhitelezéssel foglalkoztak. De Wein, Weiner, Weinstein, Weinberg, Weinreich – mi közük volt a zsidóknak a borhoz? A korai középkorban a zsidók kereskedelemmel foglalkoztak, a késő középkorban pedig pénzhitelezéssel. Honnan lett a pénz, amiből másoknak adhattak kölcsön? A késő XIV. században, majd a XV. század folyamán, egy olyan időszakban, amikor a zsidók démonizálása és üldözése addig nem látott méreteket öltött, azt találjuk, hogy aktívan kiveszik a részüket a szőlészet-borászat finanszírozásából. Ez azért különös, mert a borászat nagy presztízsű szakma volt: hogyhogy nem űzték ki a zsidókat a borászati hitelezés területéről ugyanúgy, ahogy kiűzték őket korábban minden egyéb hitelezési ágból, belekényszerítve őket annak legalantasabb formájába, a fogyasztói, más néven záloghitelbe? Lehetséges, hogy ez a kiterjedt jelenlét a borszakmában pusztán késő középkori fejlemény, vagy inkább arról van szó, hogy a késő középkorban dokumentáltak először egy amúgy régóta tartó jelenséget? A középkor első nyíltan zsidóellenes írása az Agobard által 820-ban írt A  zsidók szégyentelenségéről szóló traktátus. A szerző ebben arról panaszkodik, hogy a zsidók a keresztényeknek adnak el minden olyan bort, amelyik az ő szemükben „tisztátalannak” (immundus) számít, és amit ők maguk nem fogyasztanak el. Azt is megtudhatjuk tőle, hogy a zsidók magas poszton lévő udvari méltóságoknak szállítanak bort, és a hatalmasokhoz való közelségükkel büszkélkednek. Agobard utóda, Amulo azt írja, hogy a zsidók borát széles körben fogyasztják, sőt néhány pap a miséhez is ezt használja.

24

Az első hosszabb feljegyzés a zsidók földtulajdonlására vonatkozóan a kora X. századi Maçonból (Franciaország) származik, és az derül ki belőle, hogy a zsidók birtokában levő földek 65%-a szőlő, pedig a burgundiai szőlők aránya a megművelhető földterülethez képest mindössze 25% volt. A zsidó vallási törvény értelmében tilos olyan bort fogyasztani, amelyhez nem zsidók hozzáértek. Következésképpen a zsidók kénytelenek voltak maguk készíteni a bort saját használatukra – s ez nem volt kis feladat, ha figyelembe vesszük, milyen óriási mennyiségben fogyasztotta a középkori ember a bort. Amikor a zsidók új helyen telepedtek le, gondoskodniuk kellett nemcsak a kóser húshoz, hanem a kóser borhoz való állandó hozzáférésről is. A mediterrán országokban ez mindössze munkaerő kérdése volt, mivel a szőlő szubtrópusi növény, és természetes közege a Földközi-tenger környéke. Észak-Európában azonban a szőlőtermesztés folyamatos küzdelmet jelent az elemekkel. Csak bizonyos területek alkalmasak a szőlő számára, és szakemberek folyamatos felügyeletére van szükség. A champagne-i táj természetes részének tekintjük ugyan a szőlőtőkéket, de valójában körülbelül annyira természetes életterük ez a vidék, mint a pálmafáknak. A  VIII–IX. században a zsidók vagy legalábbis azok a zsidók akikről tudomásunk van, kereskedők – gyakran luxuscikkekkel kereskednek. Hamar rájönnek azonban, hogy jó hasznát vehetik annak a szaktudásnak, amelyet szükségből halmoztak fel a szőlészet terén, valamint hosszú múltra visszatekintő borászati kapcsolataiknak. Mivel az uralkodók szívéhez az egyik ismert út a gyomrukon keresztül vezetett, a minőségi borok szállítása a hatalmasokhoz is közelebb juttathatta a zsidókat – s ez létfontosságú lehetett életben maradásuk szempontjából. A  középkor folyamán a bor Észak-Európa kereskedelmének egyik legmeghatározóbb terméke. Kevés hely volt erre alkalmasabb, és rendelkezett akkora borászati hagyománnyal, mint a Rajna-vidék, amely ráadásul első osztályú folyami szállítási lehetőségeket is nyújtott a borra szomjazó északi-tengeri országokhoz. Amikor a bor

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

az egyik legfőbb, ha nem a legfőbb kereskedelmi cikké vált, a rajnai zsidó kereskedőket az a veszély fenyegette, hogy kiszorulnak a piacról, és ismét a házalók sorára jutnak. A zsidók ugyanis idáig kizárólag kóser borok előállításával és kereskedelmével foglalkoztak, és rövid idő alatt lehetetlenné vált ezt olyan mennyiségben szolgáltatni, amely a gyorsan növekvő általános piacot kielégítette volna. Ha tehát meg akarják tartani kereskedelmi pozíciójukat, kénytelen lesznek nem zsidó borral is kereskedni – de hogyan tehetnék ezt meg, ha a nem zsidó borral való kereskedésre vonatkozó rabbinikus tilalom fennmarad? Ugyanekkortájt, a tizedik század közepén, azt látjuk, hogy a lotaringiai rabbik nagy ímmel-ámmal elfogadnak egy kompromisszumos megoldást: megtűrték, ha egy zsidót egy ügyfél nem kóser borral fizetett ki, de üzletet kezdeményezni (azaz nem kóser bort felvásárolni) továbbra is tilos volt. Ennek a tilalomnak a fényében a zsidók csakis úgy tarthatták meg pozíciójukat a Rajna legjövedelmezőbb árucikkének kereskedelmében, ha hitelt kínáltak a nem zsidó szőlőtulajdonosoknak szőlőik bővítésére, és kikötötték, hogy a fizetséget borban kérik. Csak így gondoskodhattak a folyamatos borellátásról, amely nélkülözhetetlen feltétele volt a kereskedelemnek. Mire 1000-et írtunk, a zsidók már fontos szerepet játszanak a szőlészeti befektetés terén – kevés ennél kockázatosabb vagy hosszabb távra szóló befektetési forma volt a középkori Európában. Emellett igencsak munka- és tőkeigényes vállalkozás is. A mérsékelt égövben a szőlőt egész évben gondosan és nagy szakértelemmel kell ápolni, hiszen számára idegen környezetben próbáljuk felnevelni. Legkevesebb három-hét évre van szükség ahhoz, hogy egy újonnan ültetett szőlő beérjen, és három évbe telik, ha egy már létező szőlőt rétegzéssel kiterjesztünk (marcottage). A legoptimistább termelő sem remélhet többet, mint nagyjából háromévente egy jó termést. Tehát három-öt, de inkább öt-hét költségekkel terhelt éven át csak vár a vállalkozó, hogy megtérüljön a befektetetése. Ez alatt a hosszú idő alatt számos krízishelyzet állhat elő, és folyamatos felügyeletre van szükség. A kutatások azt mutatják, hogy a X. századi Burgundiában minden szőlőterület 15 km-es távolságon belül helyezkedett el a zsidó településekhez képest, és ugyanez állt a XV. századi Vesoulra is. A  befektető újra és újra azzal a kérdéssel szembesült, hogy érdemes-e újabb összegeket ölni az azévi termés megmentésébe vagy feljavításába, vagy inkább minimalizálja a veszteségeket. Annak megítéléséhez is szakértelem kellett, hogy mekkora lesz egy adott év termésének értéke – amennyiben sikerül jó termést produkálni. Ehhez viszont információs hálózatra volt szükség, hogy tudni lehessen, milyenek a körülmények a környező területeken, mivel ez határozta meg az ellátás bőségét a piacra bocsátás pillanatában. Mindezek mellett volt még egy tényező: a pénzszakember véleménye, hogy a további kiadások a tőke optimális felhasználási módját jelentik-e

majd egy adott pillanatban (még abban az esetben is, ha a vállalkozás sikerrel jár). A szőlészeti szakember, kereskedő és pénzszakember ezen kombinációja, valamint a vallás többi tagja által biztosított információs kapcsolati rendszer – mindezek együttese véleményem szerint gyakrabban volt fellelhető a zsidók, mint a keresztények között. A zsidók tehát hitelt biztosítottak a nem zsidók számára, akik a zsidók pénzére és szakértelmére támaszkodtak a borkészítésben, és a kapott hitelt borban fizették vissza, amelyet aztán a zsidó befektető eladott. Ha mindez így történt, megérthetjük, miért játszanak a zsidók a késő középkorban is jelentős szerepet a szőlészeti hitel terén, jóval azután hogy a társadalomból és a tiszteletre méltó szakmákból száműzték őket. A kockán

A pénzkölcsönzés, […]a zsidó vállalkozások középpontjába került. forgó összegek oly nagyok voltak, a potenciális haszon oly jelentős, és a zsidók szakértelme olyan kiterjedt, hogy üldözőik nem hagyhatták ki őket mindebből. Ha mindez így történt, egy eddig figyelmen kívül hagyott zsidó szakmáról lebbentettük fel a fátylat: ez nem volt más, mint a szőlészeti szakértő és befektető, amely közel fél évezreden át létezett. Emellett ismét szemtanúi lehetünk a történelem egyetlen megdönthetetlen törvényének: „a betervezetlen következmények törvénye” ez. Ugyanis mind az ősi szakma, mind a lehetséges mezőgazdasági hozzájárulás egy évezredekkel korábban a pogány földközi-tengeri világban elrendelt vallási tilalomban gyökerezett, amely előre nem látott hatást váltott ki a középkori Közép-Európában. És a történet itt még nem ért véget: amikor a zsidókat kitaszították a kereskedelemből, természetes volt, hogy annak ellenpárjával, a hitelezéssel kezdjenek foglalkozni. A  pénzkölcsönzés, ami egykor a tevékenységük pusztán mellékes oldalága volt, most a zsidó vállalkozások középpontjába került. Így valószínűsíthető, hogy a korábban a szőlészetben nyújtott hitel vezetett oda, hogy egyre több németországi zsidó fogott pénzhitelezésbe, s ez az elkövetkező évszázadokban nem kis mértékben határozta meg a zsidók sorsát és a róluk alkotott képet. A nem zsidó bor talmudi tilalma és az ezt körülvevő tabu tehát ezen a teljesen nem várt módon szólt bele a zsidók európai történetébe. A  cikk teljes változata a szerző Collected Essays című esszégyűjteményének első kötetében (Oxford: Littman Library, 2013), majd rövidített változatban a Jewish Renaissance című angol kulturális magazinban jelent meg. fordítás: Erdős Ági

25


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa női szemmel

Nők a Tánáchban –

Sára

1. rész

Dina Coopersmith Sára volt az első ősanya, aki Ábrahámmal a zsidó népet megalapította. Sárával akkor találkozunk először, amikor Ábrahám elindul szülőhazájából, Cháránból „az országba, melyet én mutatok neked” – miután az Örökkévaló egyértelműen megparancsolja: „Menj el országodból, szülőföldedről és atyád házából.” (1Mózes 12:1.) Fontos megjegyezni milyen első benyomást nyújt Sáráról a Tóra. A neve is utal a lényegére: „Ávrám és Náchor megházasodtak, Ávrám feleségének neve Száráj, Náchor feleségének neve pedig Milka volt, ő Hárán lánya volt, aki atyja volt Milkának és Jiszkának. És Száráj meddő volt: nem volt gyermeke.” (1Mózes 11:29–30.) Rási így magyarázza: „Jiszká Sárára utal, mivel ő isteni szellemiséggel látja (»szochá«) a világot, és mindenki bámulja (»szochin«) a szépségét. Jiszká olyan hercegnőt is jelent (»neszichut«), mint Sára, mely ugyanabból a gyökből ered, mint a hatalom (»szrara«).” Rási úgy magyarázza, hogy Sára ebben a szakaszban egy másik néven is megjelenik: Jiszká, és nevének három jelentése kifejezi spirituális természetét („isteni szellem”), fizikai szépségét és vezetési képességeit – királyi személyiség és tekintély, amely szintén kapcsolódik a nevéhez, „Száráj”. Később a Száráj név Sárára változik: „Az Örökkévaló azt mondta Ábrahámnak: feleségedet, Szárájt ne nevezd többé Szárájnak, hanem Szárá legyen a neve.” (1Mózes 17:15.) Rási magyarázata: „A Száráj jelentése az, hogy csak az én katonám, és nem másoké; a Szárá azt jelenti, hogy ő mindenki felett fog uralkodni.” Ávrám feleségeként Száráj úgy jelenik meg, mint az ő „katonája”, és később, amikor magasabb rendű küldetést kap, hogy a zsidó nép őse legyen, Ávrám neve is megváltozik Ábrahámra, és Száráj hercegnő lesz, aki mindenkire mély benyomást tesz – mint Sára. „És Száráj meddő volt; nem volt gyermeke.” (1Mózes 11:30.) A fenti idézetben először Száráj úgy tűnik, hogy egyedül van, független a családjától, majd megtudjuk, hogy ő Náchor feleségének testvére és Hárán lánya. Nagyon tehetséges, tisztánlátó, éles elméjű, szép és magabiztos. Valójában az ő spirituális szintje magasabban volt, mint Ábrahámé, mikor kapcsolatba kerültek: „Bármit mond neked Sára, hallgass a szavára.” (1Mózes 21:12.) Rasi: „…az Örökkévaló bölcsességének hangjára, mely benne van, ebből látjuk, hogy Sára próféciája meghaladta Ábrahámét.”

26

Száráj egyedül van, távol a szüleitől és testvéreitől. Nincsenek utódai, akik az otthonához kötnék őt: teljesen alkalmas a nomád életre, neki a férjével, Ávrámmal kell élnie, akinek éppen most lett megparancsolva: „Menj el országodból, szülőföldedről és atyád házából abba az országba, melyet én mutatok neked.” (1Mózes 12:1.) Szakadj el családodtól, barátaidtól és a közösségedtől. Légy független. Menj egyedül, és kezdj új életet. Képzeljük el Szárájt, az Örökkévaló bölcsességével megáldott asszonyt, aki tudja, hogy egy különleges küldetés részévé válik a férjével, a monoteizmust kell terjeszteniük a világban, és egy új népet kell alapítaniuk, amely világítani fog a többinek. És ő meddő. „Száráj meddő volt, nem volt gyermeke.” [Miért a dupla kifejezés?] „Azért, hogy elmondja, még hely sem volt benne egy utód számára – azaz méhe. (Rási idézi a Talmud Jevamot 64a-t.) Szárájnak nincs méhe; a természet törvényei szerint nem lehet gyermeke. Miért tette az Örökkévaló az ősanyánkat gyermektelenné élete nagyobb részében? Talán így volt lehetséges, hogy Ávrám és Száráj szabadon tudják terjeszteni az üzenetüket a világban, és részesei lehessenek ennek a küldetésnek. „A lelkeket, akiket ők hoztak létre Háránban – ők vitték őket az Örökkévaló szárnyai alá. Ábrahám térítette be a férfiakat, és Sára térítette be a nőket.” (Rási, 1Mózes 12:5.) Milyen hatással volt ez Sárára? „Miért voltak az ősanyák meddők? Mivel az Örökkévaló vágyik az imáikra és beszédeikre… Azt mondta: ők szépek és gazdagok; ha lenne gyermekük, mikor hallanék róluk?” (Midrás – Beresit Rabba 45:4.) Az Örökkévaló hiányérzetet és szükségletet ad nekünk azért, hogy minden áldás forrásához forduljunk és kapcsolatot alakítsunk ki Vele a kéréseink által. Ha az igényeink azonnal és közvetlenül ki lennének elégítve, akkor világosan és hálával tekintenénk arra, ahogy az Örökkévaló irányítja a világot és gondoskodik a teremtményekről. Ha azonban a szükségleteink kielégítése késik, és a hiányérzet évekig fennáll, akkor a feladatunk nagy lelkierővel elfogadni, hogy ez a helyzet is a mi javunkat szolgálja, az Örökkévaló szeret minket – és bízni kell Benne és imádkozni, hogy egy nap a kérésünk teljesüljön. Sára feltehetően nagyon erősen hitt és bízott az Örökkévalóban, ha el tudott fogadni egy olyan helyzetet, amelyben vándorolnia kellett, és terméketlen életet élt Ábrahámmal – miközben hitte, hogy a jövőben lesznek gyermekek, egy nép, jólét és áldás.

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

Ábrahámnak közvetlenül meg lett ígérve ez a három áldás, mikor az Örökkévaló megparancsolta neki, hogy induljon el az ismeretlenbe: „És nagy néppé teszlek.” (1Mózes 12:2.) Rási úgy mondja: „Általában az utazás három dologban veti vissza az embert: a termékenységben, a hírnévben és a vagyoni helyzetében. Ezért mindhárom áldás felől biztosítalak. Sárának ez sohasem lett meg ígérve. Hinnie kellett Ábrahámnak, és bíznia kellett abban, hogy tényleg így is fog történni. „És Száráj azt mondta Ávrámnak: „Íme, az Örökkévaló megakadályozta, hogy szüljek. Kérlek, menj be szolgálómhoz, talán általa épülök fel.” (1Mózes 16:2.) 10 év múlva Kánaán földjén, reményei valóra válására, a régen áhított gyermekre várva Száráj talál egy másik megoldást; lehet, hogy ez a megoldás nem a legkellemesebb, és nem is a tipikus női megoldás. Azonban egy olyan nő, mint Száráj, akinek annyi belső ereje van, elfogadja az Örökkévaló terveit, és határozottan meg akarja tenni, ami helyes, függetlenül attól, hogy az mennyire kellemetlen – számára ez is megoldásnak látszik. Talán Ávrámnak feleségül kellene vennie egy másik nőt, Hágárt, az egyiptomit, aki képes kihordani egy gyermeket. Száráj taníthatná, nevelhetné az asszonyt, hogy Ávrám felesége lehessen, és ha gyermek születne, Száráj lehetne a nevelőanyja, és így érdemes lenne arra, hogy egy új nép származzon Ávrámtól rajta keresztül. Mennyi bátorság, alázat, elfogadás és belső erő szükséges egy ilyen javaslathoz! Képzeljük el az Ávrám társaként megélt sokéves harcot, kihívást, hogy tanítsák a tömegeket, és terjesszék a monoteizmust Kánaánban, a család vagy barátok segítsége nélkül – és akkor ő feladja a pozícióját, hogy a zsidó nép biológiai ősanyja lehessen, és átadja azt a szolgálójának! Száráj magáévá teszi ezt a gondolatot, egyszerűen csak azért, mert ezt kell tennie a jelen helyzetben. Az ego nem számít. „Én” nem számítok. Csak a helyes dolog véghezvitele számít. Ez a lényege a zsidó gevura – önelemzés, erő és öntudat – tulajdonságnak. Bármennyire is jó volt Száráj szándéka, a dolgok nem alakultak olyan jól, mint ahogy eltervezte. Amint Hágár Ávrám felesége lett, megfogant, és ennek eredményeként alázni kezdte Sárát: „[Hágár] azt mondta [Sáráról]: »Ez az asszony igaznak látszik, de bizonyosan nem az. Hány éve felesége Ábrahámnak, és nem fogant meg. Eközben én megfogantam egy nap alatt.«” (Midrás – Beresit Rabba 45:4.) Ezen a ponton a hosszan tűrő, türelmes és szerény Sára kitör! „És Száráj azt mondta Ábrahámnak: panaszom van rád! Én feleségül adtam neked szolgálómat, s mióta megfogant, azóta semmibe se vesz engem. Az Örökkévaló tegyen igazságot köztünk!” (1Mózes 16:5.) Mi történt azzal az erővel és elfogadóképességgel, amellyel eddig nyugodtan nézett szembe a csapásokkal? Egyáltalán miért okolja Ábrahámot? Ez az ő terve volt,

ő javasolta. Jó, lehet, hogy hibázott. Hágár nyilvánvalóan nem kedves asszony, nem érdemes arra, hogy a zsidó nép ősanyja legyen. De miért okolja rá nem jellemző módon olyan gyermekien Ábrahámot azért a fájdalomért, amelyet Hágár okoz neki? Miért neheztel annyira azért, hogy Hágár lenézi őt? Sára nyugalma mögött az állt, hogy mindaddig, amíg tudta, hogy az Örökkévaló akaratát hajtja végre, semmi sem volt túl nehéz. De most úgy látszik hibát követett el, és ezt támasztja alá Hágár gúnyolódása. Ha Hágárnak valóban ez volt az igazi arca, akkor valójában az a választás, hogy ő legyen a zsidó nép pótanyja, hamis ítéleten alapult. Ezért értékelte újra Sára a helyzetet, és rájött, hogy nehéz helyzetük megoldását máshol kell keresni. „Veled együtt kellett volna keresni a nekem járó igazságot … ha kérted volna az Örökkévalót (ezekkel a szavakkal): »És nincs gyermekünk«; ahogy az Örökkévaló fiat adott neked, úgy adott volna fiút nekem. És te azt mondtad »nincs gyermekem«, az Örökkévaló pedig neked adott, és nekem nem.” (Midrás – Beresit Rabba 45:5.) Mikor Sára rájött, hogy Hágár nem a saját érdemei miatt fogant meg, elkezdte kérdezgetni Ábrahámot, hátha hiányzik egy részlet a képből – azaz egy információ, amelyet az Örökkévaló megosztott vele, de ő nem tudott róla. Rájött, hogy Ábrahám kapcsolatban volt az Örökkévalóval 1Mózes 15:1–14. szakaszokban. „Mindezek után az Örökkévaló szavai eljutottak Ávrámhoz egy látomásban, és azt mondta: »Ne félj Ávrám, a jutalmad nagy.« És Ávrám azt mondta, »mit adhatsz nekem, a házam vezetője, Eliezer … Nekem nem adtál magzatod, a házvezetőm lesz az én örökösöm.« És az Örökkévaló azt mondta: »Nem ez lesz az örökösöd, hanem aki tőled származik, az lesz az örökösöd.«” Ennyi! Sára éleslátásával és bölcsességével rájött, hogy Hágár Ábrahám igaz volta és gyermekáldásért elmondott imái miatt fogant meg azonnal. Természetesen Ábrahám úgy gondolta, hogy ez Sárával fog megtörténni, de elfelejtette beszédébe belefoglalni a feleségét! Ha Sára tudott volna erről, megtanította volna Ábrahámnak az ima erejét, visszaküldte volna őt, hogy újra kérjen, és az egész zűrös Hágár-történetet el lehetet volna kerülni. Sára előre látta, hogy ennek hosszan tartó, szörnyű hatása lesz a zsidó népre. Jismael lett az őse az arab népnek, mely a későbbiekben olyan erőszakosan versenyzik majd Izrael földjéért. Nem csoda, hogy Sára dühös volt. Mindenestre ezen a ponton már túl késő volt. Ami megtörtént, megtörtént. Jismael megszületett. És mégiscsak Ábrahám fia volt, akit apja tanított és szeretett. Évekkel később végül Ábrahámnak és Sárának fia született, Izsák. folytatás a következő számban forrás: aish.com fordítás: G. Sz.

27


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa ∑ 2013. november

gyereknevelés

Chofetz Chaim tanácsa

gyerekeknek

Vigyázunk a dolgainkra, és közben pazarlunk?

Panyiné dr. Ábrahám Zita

Panyiné dr. Ábrahám Zita Mindig érdemes a nagy tudású emberekhez fordulni tanácsért. Hol az egyensúly javaink megbecsülésében?

A

Teremtés könyve tele van meseszerű történetekkel az ősapákról és családjukról. Tudjuk, hogy ezek a történetek mind tele vannak tanulságokkal. Minden, amit az ősapák tettek, mondtak, és persze amit az Örökkévaló tett vagy mondott, tanulságul szolgál nekünk. Ahogy az Örökkévaló felruházta Ádámot, és meglátogatta a gyengélkedő Ábrahámot, mi is ruhát adunk a rászorulóknak, és meglátogatjuk a betegeket. A Tóra történeteit a mindrások tovább színesítik. Ezek a történetek, melyek kitöltik a narráció itt-ott hiányos részeit, és feloldják az esetleges ellentmondásokat, ugyancsak nagyon tanulságosak, és gyermekeknek nagyon élvezetes, meseszerű olvasmányok. Érdemes olvasnunk nekik, és nyugodt lélekkel aktualizáljuk őket a mai életünkre. Egy ilyen történet az is, amikor Jákob Kánaán felé haladva készülődött az Ézsauval való találkozásra. Családjával átkeltek egy folyón, ami nem volt könnyű akkoriban, gyerekekkel, állatokkal. Jákob előbb Ráchelt és Leát viszi át a folyón, majd Zilpát és Bilhát, végül a gyerekeket. Mire mindenkit átvitt sötétedni kezdett, ezért tábort vertek éjszakára. Ekkor jutott eszébe Jákobnak, hogy a folyó túlsó oldalán hagyott néhány cserépedényt. Visszament értük, és eközben esik meg a folyó túlpartján a híres harc Ézsau angyalával. A harc közben Jákob megsérül, de győz, és elnyeri az angyal áldását, egyúttal új nevet kap: Izrael. Tele van mélységekkel ez a kis történet, ezért nem szokott különösebb figyelmet kapni az a jelentéktelennek tűnő kis részlet, hogy miért is megy vissza Jákob néhány cserépedényért az éjszaka közepén? Hiszen Jákob gazdag ember volt, és annak a néhány cserépedénynek nem volt értéke. Ráadásul éjszaka a folyón átmenni – még ha addigra jól ismerte is – veszélyeket rejtett magában. Jákob mindenért megdolgozott életében, a vagyonáért, a feleségeiért. Kétségtelenül Isten áldása volt mindenen, amit tett, ezért gyorsan szaporodtak a javai. Bár mindene meg volt, értékelt mindent, néhány cserépedényt is. Nemcsak azért mert megdolgozott értük, hanem azért is mert Isten áldása is volt mindenen. Nem a félelem moti-

28

válta a cselekedetét, hogy nem lesz neki a jövőben, hiszen töretlenül bízott Istenben. Nem is a kapzsiság volt a mozgatórugója, hiszen később látjuk, könnyedén adja oda vagyonának jelentős részét Ézsaunak. Egyszerűen Jákob teljes összhangban volt a fizikai világgal, mindennek látta az értékét. Nem értékelte túl és alul sem. Ha kellett, odaadta másnak, ha kellett átment érte a folyó túloldalára.

C

hofetz Chaim rabbi nagytudású bölcs volt, akihez szívesen fordultak tanácsért a városában élő zsidók. Történt egyszer, hogy a kis városkában, ahol éltek (Lengyelországban), új rendőrparancsnokot neveztek ki, aki nem szerette a zsidókat, és sok kellemetlenséget okozott nekik. Megkérdezték a zsidók Chofetz Cháimot,

Tanulságok: 1. Érdemes az ősapák történeteit alaposan tanulmányozni, mert jó irányt mutatnak az élet bármely területén. 2. Ha tanácstalanok vagyunk az életben, akkor kérdezzünk meg egy nagy tudású rabbit, aki segít nekünk Tórából származó, tiszta iránymutatással.

…miért is megy vissza Jákob néhány cserépedényért az éjszaka közepén? Mai világunkban, amikor minden eldobható, és egyszer használatos, ugyanakkor egyeseknek mindene meg van, míg mások nagyon is szűkölködnek, nehéz megtalálni ezt az egyensúlyt. Nehéz arra tanítani a gyerekeket, hogy vigyázzanak a holmijukra, de ha másnak örömet tudnak okozni vele, könnyen adja őket oda! Nem tragédia, ha a kistestvér összetör valamit, semmiképp sem ér meg egy verekedést vagy kiabálást, ugyanakkor nem vetetek meg minden „vacakot” csak azért, mert tetszik és megengedhetjük magunknak. Felnőttként sem egyszerű megtalálni az egyensúlyt a felesleges pazarlás, pénzszórás és a szükség nélküli garasoskodás, szűkkeblűség, sóherkedés „olcsó jánoskodás” között. Érdemes megfigyelni saját nyelvhasználatunkat a témában. Rákiabálunk-e, és ha igen, milyen magyarázat kíséretében, ha például gyerekünk eltör egy poharat? Mert drága pohár, amiért mi dolgoztunk meg, és nem ő, emiatt nem veszünk meg neki valamit, vagy hogy gyorsan vegye fel a papucsát, nehogy megvágja magát, és segítsen feltakarítani, ha már eltörte, esetleg a környezetszennyezésre hivatkozunk? Amikor a feleségünk vesz magának egy új ruhát, előbb megkérdezzük az árát, vagy felvetetjük vele, és megdicsérjük, hogy milyen jól áll neki? Spórolunk-e ott is, ahol nem kéne, ahol nem érdemes, vagy meg sem számoljuk a visszajárót a pénztárnál?

A zsidók küldöttei újra elmentek a rendőrparancsnokhoz és ezúttal nemcsak át akarták adni a zsidók ajándékát, hanem könyörögtek is neki, hogy fogadja el. A rendőrkapitány végül átvette az ajándékot, és valóban, miután látta, hogy az milyen értékes és szép, kicsit megenyhült a szíve, és a későbbiekben kedvesebb volt a zsidókkal. A  Forrás korábbi számában megjelent egy mese ugyanerről a nagy rabbiról: Chofetz Chaim és a vízhordó címmel. Olvasható a www.lativ.hu címen.

Trendeli Alapítvány – A zsidó bölcsőde www.trendeli.hu

mit tehetnének, hogy a rendőrparancsnok szíve kicsit megenyhüljön irántuk. Tegyétek azt, amit ősapánk, Jákob tett, amikor Ézsauval találkozott. Adjatok ajándékot neki. A zsidók drága ajándékra gyűjtöttek a rendőrparancsnoknak, és tisztelettudóan át akarták adni neki. Csakhogy a rendőrparancsnok ridegen és keményen visszautasította az ajándékot. Elkeseredve szaladtak a zsidók Chofetz Cháimhoz, és elmondták neki a történteket. Talán azért nem fogadta el az ajándékot, mert valami rosszat tervez ellenünk? Mit tegyünk, rabbi? „A  Tórában minden benne van. Tegyétek azt, amit Jákob ősapánk tett – válaszolta Chofetz Cháim, majd folytatta. – Jákob könyörgött Ézsaunak, hogy fogadja el az ajándékokat, aki kisebb vonakodás után el is fogadta és végül megenyhült Ézsau szíve. Tegyetek ti is így! Én pedig imádkozom, hogy sikerrel járjatok” –fejezte be a rabbi a tanácsadást.

29


‫ ∑ כסלו תשע"ד‬Forrás ∑ A Latív alapítvány időszaki kiadványa

Barcelonában jártunk

Kedves Lativ Kolel Barát!

Szántó-Várnagy Eszter Lea

Novemberi órarendünk a következő:

Úti élmények kalandokkal és egy barátságos zsidó közösséggel.

J

om kipur után indultunk el Barcelonába, egy tudományos konferenciára. Mivel erev szukotra rakták férjem, Binjomin Zeév előadását, nem tudott volna hazajönni, ezért én is vele tartottam, hogy az ünnepeket együtt tölthessük. Szállást csak a konferencia napjaira foglaltunk, kb. 5 percre a szefárd zsinagógától és a kóser bolttól. Az épület még magában foglalt egy askenáz imatermet, konyhát, irodákat, kis könyvtárat. Indulás előtt úgy véltük, fölösleges a szállás foglalása az ünnepekre, hiszen úgyis sátorban kell aludni, és csak akad valaki aki teljesíti a vendéglátás micváját. Tervünk az volt, hogy Binjomin Zeév minden reggel és este részt vesz az imákon, és elmeséli kicsi történetünket: miért is vagyunk itt, és majd valaki vendégül lát… Volt is egy fiatal vállalkozó, aki Dél-Afrikából költözött ide, de csak a szombatot merte felajánlani a várandós felesége beleegyezése nélkül. Végül nem fogadtuk el a lehetőséget, mert mindketten nagyon megfáztunk, és egy kismamát különösen nem akartunk megfertőzni. Így kedd este biztosra menve kerestünk egy másik szálláslehetőséget a közelben. Szerdán reggel Binjomin Zeév reményvesztetten indult el a zsinagógába, de annál nagyobb örömmel tért vissza szállásunkra. Egy fiatal latintanár szívesen befogad minket, csak azt hitte, hogy nem aludhatunk nem zsidónál, ugyanis ő és felesége betérősök. Miután tisztázták, hogy ez nem probléma, megadta címét, és 20 perccel később már náluk is voltunk. Szerencsére közel laktak a zsinagógához. Hálásak voltunk nekik. Két kislányuk van, a nagyobbik majdnem 6 éves, és már iskolába jár (ott az óvodai évek alatt is folyik tanítás), egy kéttannyelvű zsidó iskolába Barcelona mellett. S hát az angol jobban ment neki, mint nekem. A kisebbik még nincs 3 éves. Nagyon közvetlenek voltak velünk. Együtt mentünk az esti és reggeli imákra. A  zsinagógába szép számmal mentek az emberek. Minden korosztályból jelen voltak. A  rabbi Izraelből

30

jött, előtte jó pár évig Franciaországban tevékenykedett. Ide csak 2-3 éve érkezett úgy, hogy nem beszélte a nyelvet. Mi már csak azt érzékeltük, hogy minden étkezés után spanyolul tart 20 perces tanításokat (dvár tóra és misnájesz), illetve mincha (délutáni ima) előtt egy egyórás előadása volt. Persze egy-egy szó nem jutott eszébe, de a közösség tagjai kisegítették. Mióta ő van, elintézte, hogy legyen betérés. Az imádkozás alatt a gyerekeknek adott feladatokat. 4-6 évesek a Tóra visszahelyezése előtt mondtak el egy zsoltárt, az esti imánál a bár micvá előtt állók egymás közt felosztva mondták el a Smát. Az asszonyok többsége befedte a fejét, és hajkurászták copfos fiaikat (3 év alatt nem szokás levágni a fiúk haját). A közösségen látszott, hogy élvezik a rabbi jelenlétét. A zsinagógát végignézve láttam, hogy hetente többször is van tanulás, amelyet ő vagy a felesége tart. Itt található pár tanítása: http://ravbarjen.wordp-

ress.com/

A sátrat az egyik erkélyen állították fel a hátsó udvarnál. Minden alkalommal valami mást raktak ki az asztalra. Volt lazac, felvágottak, sült édesburgonya, katalán lasagne, többféle saláta és krémek. Szombaton csicseriborsós sólet. Az imáról szinte mindenki felment a kidusra, de csak kevesen maradtak a végéig. Volt egy csoport, akik a rabbi előadását várták meg. A  szefárdok ( nekem úgy tűnt) barátkozósabbak voltak. A  zsinagógában a székek a bimá felé néztek. A frigyszekrény ajtaja előtt nem volt függöny, hanem az ajtó mögött található meg. A tóratekercs egy faburkolatú dobozban van, amelyet ezüsttel díszítettek. A jád külön volt. A tok segít, hogy állva maradjon a tekercs, és úgy olvassák. Az imák sorrendje eltérő a miénktől. Barcelonában körülbelül 3500 zsidó él. Természetesen itt is van Chabad-központ, és több kóser étterem is található ott.

November 4. Hétfő 18:15 Mááriv (esti ima) 18:30–19:15 TÁNÁCH Hegedűs Pál: A Tóra szerkezete, felépítése, nyelvezete 19:15 Szünet 19:30–20:15 ZSIDÓ FILOZÓFIA Keleti Dávid rabbi: Az ima filozófiája - az ember alapkérdései az imáról November 6. szerda 18:15 Mááriv (esti ima) 18:30–19:15 SZÖVEGTANULÁS Chumás 19:15 Szünet 19:30–20:15 ZSIDÓ TÖRTÉNELEM Dr. Balázs Gábor: A babilóniai visszatéréstől a Makkabeusokig November 11. hétfő 18:15 Mááriv (esti ima) 18:30–19:15 19:15 19:30–20:15

régen és ma

A ZSIDÓ ÉLET GYAKORLATI VONATKOZÁSAI

Szünet

ZSIDÓ KÖZÖSSÉG ÉS VEZETŐKÉPZÉS

Joszi Dávidovics: A tevőleges és a tiltó micvák

Fritz Zsuzsa: Az egyén és a közösség viszonya. A közösség intézményei

November 13. szerda 18:15 Mááriv (esti ima) 18:30–19:15 EXTRA Elijahu Aftergut rabbi (Antwerpen) előadása 19:15 Szünet 19:30–20:15 SZÖVEGTANULÁS Pirké ávot 1. fej. November 18. hétfő 18:15 Mááriv (esti ima) 18:30–19:15 19:15 19:30–20:15

MUSZÁR - ZSIDÓ ETIKA

Szünet

Domán Sije: A muszár nagy eszköze a „hitbonenut”

A SIDUCHTÓL A GYEREKNEVELÉSIG

Panyiné dr. Ábrahám Zita: A zsidó család - gondolati alapvetések 2. rész

November 20. szerda 18:15 Mááriv (esti ima) 18:30–19:15

HOGYAN ÉREZD MAGAD KÉNYELMESEN A ZSINAGÓGÁBAN?

19:30–20:15

SZÖVEGTANULÁS

és azok szimbólumai 19:15 Szünet

Fináli Gábor: Lépj be! - a zsinagógák belső felépítése

Háláchá Kicur Sulchán Áruch

November 25. hétfő 18:15 Mááriv (esti ima) 18:30–19:15 EXTRA Büchler Tamás: Zsidóság és innováció 19:15 Szünet 19:30–20:15 TÁNÁCH Hegedűs Pál: A Tóra kulcsfontosságú részeinek rövid áttekintése November 27. szerda 18:15 Mááriv (esti ima) 18:30–19:15 Dolgozat 19:15 Szünet 19:30–20:15 SZÖVEGTANULÁS Talmud Héber oktatás: hétfő-szerda 17:30-18:15

Mindenkit szeretettel várunk!


Tematikus órarend 2013/14 Lativ kolel Tematikus órarend Lativ 2013/14

Zsidó filozófia Keleti Dávid rabbi

Zsidó történelem dr. Balázs Gábor

Hogyan érezd Magad Muszár - zsidó kényelmesen a etika, Domán zsinagógában? Sije Fináli Gábor

A siduchtól a Tánách - a gyereknevelésig zsidó Biblia Panyiné dr. Hegedűs Pál Ábrahám Zita

Október

Amit I-tenről A honfoglalástól tudni lehet! Az Ö- a második való egysége Szentélyig

Az Édenkerttől a Mi a muszár? Szentélyig - a forrása, szerepe zsinagógák és célja alapja és forrása

A zsidó család gondolati alapvetések 1. rész

A Tóra szerkezete, felépítése, nyelvezete

November

Az ima filozófiája A babilóniai - az ember visszatéréstől a alapkérdései az Makkabeusokig imáról

Lépj be! - a zsinagógák belső felépítése és azok szimbólumai

A muszár nagy eszköze a "hitbonenut" - az állandó elmélyedésről

A zsidó család gondolati alapvetések 2. rész

A Tóra kulcsfontosságú részeinek rövid áttekintése

December

A próféciáról egy különleges szellemi szint

Ősi zsidó pszichológia, avagy ismerd meg önmagad!

A döntéstől az utolsó áldásig esküvő előtt és esküvő után

Próféták 1. bibliai történetek Jozsuétől az első királyig, Saulig

Midot tulajdonságaink szerepe

Sáná risoná - a házasság első éve 1. rész

Próféták 2. bibliai történetek Dávid királytól az első Szentély felépítéséig

Január

A rabbinikus kor kezdetétől a Talmudig

Az ókortól a Az "égből" kapott középkorig: Tóra - Mózes öt zsidóság, könyvének az kereszténység isteni eredetéről és a pogányok

Mire lehet egy zsinagógát használni? - kik mikor és milyen céllal mennek a zsinagógába? Ima a zsinagógában az ima célja, rendje és felépítése

A zsidó élet Zsidó közösség gyakorlati és vonatkozásai vezetőképzés Joszi Fritz Zsuzsa Davidovics Ilyenek voltunk? A micvák Közösség régen gyökerei és ma Az egyén és a közösség viszonya. A közösség intézményei régen és ma

A tevőleges és a tiltó micvák

A Sulhán Aruch szerzője, szerkezete, magyarázatai Kölcsönös Halachikus felelősségvállalás könyvek az a zsidó interneten közösségben Közösség kontra közösség, azaz működik-e a kölcsönös felelősségvállalás a közösségek között, van-e New York - Tel Aviv tengely, avagy a kaifengi zsidók különös esete I. Közösség kontra közösség, azaz működik-e a kölcsönös felelősségvállalás a közösségek között, van-e New York - Tel Aviv tengely, avagy a kaifengi zsidók különös esete II. A zsidó közösségek vezetői, Buber és a közösségépítés A zsidó közösség jövője, Te hogyan építenél fel egy 21. századi közösséget

Február

Hásgáchá avagy hogyan vezeti az Ö-való a világot

Bevezetés a középkor történetébe

Kiemelt napok imarendje szombat és a többi tórai ünnep a zsinagógában

Mindennek a kezdete és Sáná risoná - a alapja a cheszed házasság első - avagy adni, éve 2. rész vagy venni?

Március

Büntetés és jutalom cselekedeteink felelősségéről

A spanyol zsidó aranykor

Posztbiblikus ünnepek, illetve jeles élet-út események a zsinagógában

Irígység és szeretet

Próféták 4. próféták Egy új élet könyveinek és gyermekáldás 1. személyeinek rész teoretikus kérdései

A szerény "Én"

Egy új élet Próféták 5. - a gyermekáldás 2. politikai és égi rész vezetés

A zsinagógán kívüli szent terek törvényei és szokásai

Tóratanulás és imádkozás a muszár szemszögéből

Egy új élet gyermekáldás 2. Szent iratok 1. rész

Budapesti zsinagógák története és közösségei

Emuná és bitáchon (hit és bizalom)

Chinuch - zsidó gyermeknevelési Szent iratok 2. elvek 1. rész

Kérdések és válaszok rabbinikus szemmel - 3. rész

A nagy cél: jirát sámájim (I-ten félelem)

Táámé hámikrá Chinuch - zsidó hogyan olvassuk gyermeknevelési hagyományosan a Tánách elvek 2. rész könyveit

A tanév összefoglalása

Őseink: az áskenázi zsidóság

Április

Május

A Messiás közeledő léptei Bevezetés az egy nehéz újkori zsidó törénelmi történelembe időszak a cél előtt

Június

Messiás ez a világ és a következő világ

Zsidó felvilágosodás és reakciók a modernitásra

Július

Halottak feltámadása avagy hogyan néz ki a teljességét elért emberiség

A Szentély és a A modern zsidó zsinagógák nemzeteszme és felépítésének visszatérés hatása más Izraelbe vallásokra

Az előadók a változtatás jogát fenntartják. Minden hónapban részletes program honlapunkon: www.lativ.hu Az előadások helyszíne: 1062 Andrássy út 59, “David House”

Próféták 3. próféták jellegzetességei

Szombat és az ünnepek

Büntetés vagy jutalom?- A micvák megtartása, kijavítása és kiváltása

Kérdések és válaszok rabbinikus szemmel - 1. rész kóserság Kérdések és válaszok rabbinikus szemmel - 2. rész szokások

Profile for Lativ Kolel

Forrás - 2013. november - 5774. Kiszlév  

Forrás - 2013. november - 5774. Kiszlév  

Profile for lativ
Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded