Page 1

2013. március

4. évfolyam

6. szám


Balaicz Zoltán alpolgármester urat tisztelettel köszöntjük ÖKO DÖK-napunkon. Először iskolánk nevében gratulálunk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 165. évfordulója alkalmából kapott miniszteri kitüntetéséhez! kitüntetéséhez A diákönkormányzati ülésünkön határoztuk el, hogy az iskolai faliújságra az osztályok környezetvédelemmel kapcsolatos alkotásait tesszük ki. Mi a véleménye a munkáinkról és az üzeneteinkről? Megnéztem az elmúlt időszakban készített munkáitokat. Nagyra értékelem a diákönkormányzat kezdeményezését, hiszen mindannyiunk számára fontos, hogy egy olyan környezetben élhessünk, ahol jól érezzük magunkat. Eljön majd az az idő, amikor ti lesztek felnőttek, és felelősséget éreztek a gyermekeitekért, unokáitokért. Ha azt akarjuk, hogy ők is egészségben nőjenek fel, és hosszú ideig közöttünk lehessenek, akkor már most óvnunk kell a környezetünket. Gratulálok ahhoz a munkához, amit elvégeztetek, csak így tovább! Gyakran halljuk mostanában az ökoiskola kifejezést. Diákönkormányzati azért,

hogy

képviselőkként

igazán

mit

környezetbarát

tehetünk

legyen

az

iskolánk? Abban

tudtok

leginkább

segíteni,

ha

hasonló

rendezvényekkel és személyes példával is elöl jártok. Hívjátok fel a diáktársaitok figyelmét a körülöttünk

levő

zöldfelületek

és

területek


tisztaságára! Gyakran látunk az utcán járva olyan fiatalokat, akik eldobják a szemetet. Azt gondolom, ti most jó irányban indultatok el. E program részeként, a kiállítással rá tudtátok a társaitokat venni, hogy elgondolkodjanak, miről is szól a környezetünk megvédése. Ezáltal a hozzáállásotok megváltozott. Az első lépést tehát megtettétek, ezen az úton kell továbbhaladnotok. Néhány

éve

ÖKO-Zalaegerszeg

program

indult

városunkban.

Diákokként hogyan tudunk részt venni benne? Az ökováros program arról szól, hogy szeretnénk, ha Zalaegerszeg nemcsak a jelen, hanem a jövő városa is lenne. Az a cél, hogy akkor is olyan tiszta és szép legyen lakóhelyünk, amikor mi már nagyon öregek leszünk, és ti fogtok itt élni és irányítani. Most kell odafigyelnünk környezetünk

megóvására.

A

legnagyobb

környezetvédelmi

programoktól a legkisebbekig, az ökoóvodától az ökoiskoláig. Próbáljuk a fiatalok generációjának szemléletet megváltoztatni, hogy rájöjjetek, a környezet mennyire fontos. Igyekszünk előkészíteni azt a jövőt, amelyre ti már a város polgáraiként biztosan tudtok alapozni. Gecse Péter városházi képviselő urat, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnökét izgatottan vártuk, hiszen környezetvédelmi szakmérnökként hivatásszerűen védi a környezetet. Mérnökként mi a véleménye környezetünk állapotáról? Nagyon fontos, hogy megelőzzük a hulladék keletkezését. Ha egy üveget újra fel tudunk használni, akkor abból már nem lesz hulladék, tehát nincs vele gondunk. Ha a 10-15 évvel ezelőtti Zalaegerszegre gondolok, elsősorban az útszéli illegális hulladéklerakókra, akkor nagyon pozitív az elmozdulás, mert kevés van már csak belőlük. Köszönet jár ezért nektek, a zalaegerszegi lakosoknak, hiszen sikerült tudatot formálnunk. A fiatalabb korosztályhoz próbálunk minél korábban eljutni, mert a megelőzés és a jó gondolkodás a jövő. Iskolánkban ősszel nagy sikere volt a papírgyűjtésnek. Lelkesen hordtuk és pakoltuk a papírt egy óriási konténerbe. Zalaegerszegen mióta lehet szelektíven hulladékot gyűjteni? A Zala-Depó Kft. 2003-ban már kihelyezett szelektív gyűjtőedényeket. Ez olyan sikeres volt, hogy szinte hónapról hónapra kellett bővíteni a gyűjtőszigetek állományát a társasházak, emeletes házak környezetében. Sikerült immár körülbelül 150-re felemelnünk a számukat. Működik a városban 2 hulladékudvarunk is, egy a Zala Pláza mögött, egy a búslakpusztai telephelyen. 2004 óta létezik a házhoz menő hulladékgyűjtés a családi házas környezetben. A sárga zsákokban gyűjtjük a műanyag alapú hulladékokat, mint a pet palackot, nejlonzacskókat, mosószeres flakonokat, tejes dobozokat.


2007 óta működik a házhoz menő papírgyűjtés is, kezdetben csak műanyag edényekben, jelenleg a kék zsákos gyűjtési rendszer is működik. Városunkban hol és hogyan válogatják át a hulladékot? Búslakpusztán van egy nagyon komoly válogató csarnokunk, ahol a hulladékot válogatva vagy ömlesztett formában rakjuk a szállító járműre,

majd

eljuttatjuk

a

hasznosító

létesítménybe.

A

papírhulladékból akár 700 kilós bálákat is elő tudunk állítani, amelyből a papírgyárakban újra papír lesz. A műanyag pet palackot színre válogatjuk és bálázzuk. A hasznosító létesítményben válogatják, mossák,

őrleményt

készítenek

belőle.

Később

nagy

hajókonténerekben átkerül nagyrészt Kínába. A fémhulladékból, mint a sörös vagy üdítős dobozokból mágneses kiválasztóval választjuk szét az alumíniumot és a vasat, majd bálázott formában juttatjuk el

ezeket

a

hasznosítóhoz.

A

hulladéklerakóba a vegyes, ömlesztett hulladék kerül. Amióta jól működik a városban a szelektív gyűjtés, azóta a kommunális és vegyes hulladék egyre kevesebb. Ez közös siker. Számítunk rátok

is,

mert

így

tudjuk

védeni

környezetünket. Mi a véleménye az újrahasznosított termékekről? A legjobb megoldás a megelőzés. Ha már

hulladék

felelősségünk, kerüljön

a

képződik hogy

közös

hasznosításra

szelektíven

begyűjtött

hulladék. A Zala-Depo Kft. komoly figyelmet fordít erre a lakossági és ipari hulladékok tekintetében egyaránt. Városunk határában, Búslakpusztán van a hulladéklerakónk. Úgy hallottuk, hogy ez nagyon korszerű. Miért? Két telephelyünk van Búslakpusztán. Az egyik egy szigetelt lerakó. Egy olyan szigetelő fólia van 3040 méter mélységben a hulladék alatt, amely komoly védelmet jelent a környezetünk számára, nincs


szivárgás. Egy-másfél év múlva azonban ez a hulladéklerakónk betelhet. Az egykori lerakó már füvesített, cserjésített, tájba illesztett, évek óta nincs használatban. Egy zöld dombot láthatunk, ezért sokan nem is tudják, hogy alatta hulladék van. Környezetvédőként melyik állatot és növényt kedveli leginkább? Miért? Gyerekkoromban nagyon szerettem az elefántokat, talán a tekintélyt parancsoló nagyságuk miatt. Otthon ma már csak egy akváriumom van kis halakkal. Általános és középiskolás koromban nagyon érdeklődtem a természet- és a környezetvédelem iránt. Rendszeresen járattam a Természetbúvár és az Élet és Tudomány folyóiratokat. Herman Ottó és Kitaibel Pál nevével biztosan találkoztatok. Részt vettem a róluk elnevezett versenyeken, és szívesen forgattam a műveiket. A Zrínyi Miklós Gimnázium humán tagozatára jártam, habár a mindennapok során humán és reál területtel is foglalkozom. Édesanyám orvos, egy időben ezt a hivatást szerettem volna választani. Aztán rájöttem, hogy a kórházi légkör nem nekem való, így visszatértem régi álmomhoz, a környezetvédelemhez. Van egy négyéves kislányom, így hamarosan egy kutya vagy egy macska biztosan költözik a családba, mert a gyerekek nagyon szeretik ezeket a négylábúakat. Mátai Ferenc igazgató úr gyakran jön az iskolába kerékpárral. Miért kedveli ezt a járművet? Mivel közel lakom, nem kerékpárral jövök, de a kerékpárom mindig itt van az irodámban. A kerékpár már hozzám nőtt gyerekkorom óta. Viccesen azt szoktam mondani, hogy valaki szolgálati autóval jár, nekem egy szolgálati kerékpárom van, amely az iskola tulajdona, de a mindennapi munkám során rendszeresen használom. Három oka is van, hogy miért járok kerékpárral. Az első, hogy nagyon szeretek kerékpározni. Szombathelyen jártam főiskolára, ahol albérletben laktam néhány kilométerre a főiskolától. Amikor beköltöztettek a szüleim, a legelső dolog az volt, hogy a Camping biciklimet felraktuk a Zsiguli tetejére, így a főiskolára mindig kerékpárral érkeztem. A másik érv, hogy lényegesen olcsóbb, mint autóval járni. Sokkal könnyebb vele parkolni és közlekedni is. Igazán környezetbarát, semmiféle káros anyagot nem bocsát ki. Szeretnék biztatni mindenkit, hogy használjátok ti is! Egy kicsi szívfájdalmam, hogy az utóbbi időben nem nőtt a kerékpározók száma. A diákönkormányzat segíthetne a népszerűsítésében! Elég szépen kialakult városunkban a kerékpárút hálózat. Nagyon szeretnénk, ha itt, Landorhegyen is bővülhetne egy pici szakasszal, amelyik összekötné az iskolánkat a város felé vezető Platán sori kerékpárúttal. Sokszor kérik ezt a szülők is, akik gyerekükkel együtt biciklivel érkeznek reggelente az iskolába. Ön szokott kerékpáros túrákon részt venni?


Igen. Amikor idekerültem az iskolába, 1982-ben, osztályfőnök lettem. Attól kezdve minden évben egy nyári kerékpártúrát szerveztem vagy Zalalövőre, vagy a Szajki-tavakhoz. 25-30 kilométert tekertünk le Camping biciklivel, 30 gyerekkel, egy kísérő apukával. Föld napján, egyéb iskolai túra rendezvényeken mindig kerékpárral vittem az osztályomat kirándulni, és rettentően élvezték. Feri bácsi hogyan védi a környezetet?

Fotó: Dienes Tifani (6. b), Novák Leila (6. b), Bőke Norman (6. c) Jó kérdés. Nem szemetelek, ez a legfontosabb, és erre kényes vagyok. Én is járok autóval, de hetente szépen kitakarítom. Nagyon régóta gyűjtöm a hulladékot szelektíven. Megtetszettek, majd hozzászoktam ezekhez a színes konténerekhez. Szívesen válogatom szét a flakonokat, papírhulladékot, sörös és üdítős dobozokat. Nagyon örülök, hogy a város erre nagy energiát fordít. Otthon is mondjátok el, hogy az egészséges környezetünkhöz elengedhetetlen a szelektív hulladékgyűjtés! Ahhoz, hogy nálunk az ökoiskola jelleg még jobban érvényesüljön, arra kérem a diákönkormányzat tagjait, hogy együtt számoljuk fel a szemetelést! Szóljatok rá azokra, akik eldobják a szemetet, hogy a megfelelő tárolóedényhez vigyék el! Ha kinézünk az ablakon, akkor fák, virágok tömegét láthatjuk, valamint nagy szabad tereket az udvarunkon. Segítsetek, hogy szép maradjon a környezetünk, az egész városunk! Riporterek: Tormássy Laura (8. f), Tóth Bence (8. c)


Különleges alkalom számunkra, hogy a Zalavíz Zrt. székházában Nagy András vezérigazgató úrral, úrral iskolánk egykori tanulójával találkozhatunk. Büszkék vagyunk arra, hogy Ön is Landorhegyen tanult. Hogyan emlékszik vissza az általános iskolai éveire? Csak pozitív emlékeim vannak, a rosszak egy-két év után kikopnak az emlékeinkből. Nem voltam mindig a legjobb tanuló, de igyekeztem azzá válni. Annak idején a szünetekben is rend, fegyelem volt, nem lehetett össze-vissza futkározni. Az iskola hosszú folyosóján körbe-körbe kellett járnunk, kettesével vagy hármasával mentünk egymás mellett, és a tanárok felügyeltek a rendre. Föl tudnám sorolni a tanáraim nevét is. Jó alapot adott az iskola számunkra. Tamara és én is sportiskolai osztályba és angol nyelvi tagozatra járunk, de tanulhatunk akár német két tanítási nyelvű osztályban is. Korábban mi volt az iskola erőssége? Én német tagozatos voltam. Mire nyolcadikos lettem, olyan szinten tudott az osztály kommunikálni németül, amire nagyon büszkék voltunk. Ez volt az iskola erénye, hogy idegen nyelveket tanított, és ennek én is részese lehettem. Volt egy speciális tagozata, az orosz tagozat. Akik akkor kiválóan beszéltek oroszul, napjainkban már egyre keresettebbé válnak. Az osztály egyik fele német, a másik fele pedig orosz tagozatos volt, angolt sajnos akkor még nem tanítottak.

Petra és Tamara

Úgy tudjuk, hogy vegyészmérnökként végzett. Mikor kedvelte meg a kémiát és a matematikát?


Utáltam világ életemben a kémiát. Szilikát vegyipari gépész vagyok. A Zrínyi Miklós Gimnáziumban matematika-fizika szakra jártam, két évig tanultam kémiát. Két év után én voltam az első, aki félredobtam a kémiakönyvemet. És mit hoz az élet? Szervetlen kémiából kellett államvizsgáznom. Tehát ne mondjatok sose nemet, mert nem lehet tudni, hogy mikor lesz arra szükség, amit esetleg eldobtok magatoktól. A Zala nemcsak városunk jelképe, de a legnagyobb hazai tavunkat, a Balatont is táplálja. Honnan, milyen állapotban érkezik hozzánk? Mi jellemzi a folyónkat? A Zala a térképen egy nagyon szép kék vonal, de ha nyáron megnézzük, akkor alig látjuk. Most, árvíz idején pedig nagyon haragos tud lenni. Fontos ökológiai folyamat, ahogy a természet felépül egészen A Zala Andráshidánál

a Kis-Balatonig, ezért zalai emberként vigyáznunk kell a Zala vízgyűjtő

területére. Honnan kerül a víztisztító műbe a víz? Hova kerül a tisztított víz? Különféle forrásokban különböző tisztaságú víz található. Vannak olyan vizek, amelyeket nem kellene tisztítani, más vizek tisztítása pedig kémiai folyamatok

során

történik.

Jelenleg

Zala

megye

egyik

részén

arzénmentesítés folyik, ez azt jelenti, hogy a vízből ezeket a fémeket megpróbáljuk kiszűrni. De ki tudjuk vonni a vízből a vas, mangán és egyéb fémeket is. A zalai vízbázison minimális technológiai beavatkozásra van

A hálózati ivóvíz

szükség, hogy tiszta vizet kapjunk. Ahány vízművel rendelkezik a Zalavíz,

biztosítása

annyi fajta vizet nyerünk ki belőle. A tisztítási technológiák után a víz bekerül a hálózatba, amely segítségével eljut a fogyasztókhoz. Március 22-én ünnepeljük a víz világnapját. Mi, tanulók mit tehetünk a vizeink védelméért? Ez egyszerű kérdés, de egyben a legbonyolultabb is. Sokan nem tudják, hogy mekkora kincsnek vagyunk a birtokában, hogy a világon hányan nem kapnak a vízcsapból ivóvizet, hány olyan hely van a Földön, ahol meg kell küzdeni azért, hogy a napi vízkészletet az ember biztosítani tudja. Nagyon fontos lenne, hogy ezeket a vízbázisokat, vízkészleteket úgy kezeljük, hogy közben ne rontsuk el. Ma a Kárpát-medencébe jelentős mértékben folyik be a víz. Mi Magyarországon az ivóvízzel és a


geotermikus vízkészletekkel is bőséggel bánhatunk. Ennek a felelőssége is óriási. Nem mindegy, hogy ezeket a vízbázisokat hogyan őrizzük meg, illetve hogyan próbáljuk kihasználni az előnyeit. Míg az olaj a fekete kincs, addig a víz a fehér kincs. Az élet eleme a víz, nélküle nincs élet. Olaj nélkül nagyon sokáig lehetett élni a világon. Úgy tudjuk, hogy különleges, természetbarát gépparkkal rendelkezik a cégük. Mivel működnek az autóik? Az autók biogázzal, CNG gázzal működnek, 14 ilyen típusú autónk van jelen pillanatban. A szennyvíziszap rothasztásakor nyerjük ezt a 99,9%-ban metán alapú gázt, amely majdnem egyenértékű a földgázzal, így alkalmassá válik arra, hogy gépjárműveket is működtessünk vele. Úgy döntöttünk a várossal és a Zala Volánnal együtt, hogy aláírunk egy szerződést, ez alapján egy szintén biogázzal működő ökobusz is forgalomba állt, amely a mi telepünkön tankol. Ezek a gépjárművek nem bocsátanak ki környezetkárosító mérges gázokat. Büszkén mondhatom, hogy a Berliner Wasser csak most állítja üzembe ezt a technológiát, amelyet mi Zalaegerszegen már négy éve alkalmazunk. Vannak olyan eredményeink kis közösségünkben, városunkban, Magyarországon is, amelyekkel előtte járunk a nálunk gazdagabb nemzeteknél. Azon kell törni nektek is a buksitokat, hogy nem mindig a pénz határozza meg a lehetőségeket, persze kell hozzá az is, de attól még lehet innovatívan, okosan gondolkozni, újakat kitalálni, amelyek mások számára is hasznosak lehetnek. Szabad idejében víz közelében vagy a természetben szeret inkább kikapcsolódni? Kerékpározni szoktam. Azt ígértem a többieknek, hogy nyáron kerékpárral is fogok járni dolgozni. De a vizet is szeretem, akár a tengerpartot, akár a Balatont.

Riporterek: Balogh Petra, Horváth Tamara (8. a) Fotó: Dienes Tifani (6. b), b), Major Zalán Nézelődés közben

(7. c), Bőke Norman (6. c)


Tompa Gábor, Gábor a Zalaegerszegi Városi Televízió vezetője különleges programot szervezett Budapestre. Kik vehetnek részt ezen az úton? Ez a zalaegerszeg.hu honlapján található Városi Diákújságnak

egy

jutalomútja.

Hat

iskolából

vesznek részt diákok, akik érdeklődnek a média világa iránt. Milyen állomásai lesznek a túránknak? Megnézzük a Parlamentet, majd egy étterembe Tompa Gábor, a ZTV vezetője

hívunk benneteket egy finom ebédre. Utána

elmegyünk az MTVA-ba, amely a Zalaegerszegi Városi Televíziónak egy stratégiai partnere. 2012. március 1-je óta dolgozunk egy szerződés alapján az M1-nek, M2-nek, a Duna és a Duna World csatornáinak. A székházban egy kísérővel körülnézünk. Találkozunk egy nagyon kedves ismerősünkkel, Ildikó

Bényi

műsorvezető-

szerkesztő hölggyel, aki az Egerszeg Fesztiválok háziasszonya is. Sokat szokott utazni a munkája miatt? Busszal, autóval vagy vonattal közlekedik szívesebben? Évente sokat, hozzávetőleg 60 ezer kilométert autózom. Gyakran megfordulok Budapest és Zalaegerszeg között. A Kvártélyház és a televízió miatt is sok dolgom van a fővárosban. A fesztiválok miatt kell például sokat tárgyalnom, de a televízió számára is kell rendszeresen

ott

vásárolnunk.

Hetente

legalább

egyszer


megteszem ezt az utat. Tavaly volt egy csodálatos munkás szeptemberem. Voltam Berlinben, Bulgáriában, Ausztriában és Horvátországban is hivatalos ügyben. Csak ez utóbbi országba mentem autóval, a többi helyre repülővel. Nagyon ritkán járok busszal. Az az 1-2 óra, amennyivel a buszos út hosszabb, nagyon sok időt elvenne a munkámtól. Közeledik március 15-e, a szabad magyar sajtó napja. Önnek mit jelent ez a jeles dátum? Átéltem elég sok mindent az életemben. Álltam a KISZ-bizottságban a szőnyeg szélén, mert betiltottak egy előadást, amit én rendeztem. Az volt a szerencsém, hogy országos fesztiválon nyertünk ezzel a Mrozek-darabbal, amelynek Nyílt tengeren a címe. A szabadság hiányával már elég korán szembesültem. A nagyapám újságíró volt, a Budapesti Hírlapnál dolgozott. Opera és színházi kritikákat, valamint publicisztikai tárcákat írt. Ő egy szabad országban tevékenykedett. Majd ez az ország 1945 után, főleg 48-ban egy tragédiába szaladt bele. Mi egy olyan országban nőttünk fel, ahol a szabadság egészen máshogy működött a 90-es évek elejéig. Igen nagy dolog, hogy most nyugodtan lehet írni bármiről bárkinek, a tisztesség és a törvények határain belül. Ez korábban a kommunizmus idején nem így volt. Akkor nagyon erős cenzúra volt, nagyon erős nyomás volt a sajtón, a sajtó munkatársain. Az 50-es, 60-as években akár börtönbe is lehetett kerülni egy cikk miatt. De a 70-es években is meghurcoltak embereket itt Kelet-Európában. Oroszországban még manapság is ölnek meg újságírókat. Évente több tucat újságíró hal meg vagy háborúban, vagy Ukrajnában, Ázsiában, Afrikában azért, amit leírt. Ettől ma Magyarországon nem kell senkinek sem félnie. Mindenki azt ír le, ami eszébe jut. Ennek van sajnos negatív oldala is, de ezzel együtt kell élni, mert a szabadság, a demokrácia ilyen. Bényi Ildikót Ildikót kérdezzük, mióta vezeti az Önök kérték műsorát.

Fotó: Bőke Norman (6. c) és Takács Tamás (8. c)


Bényi Ildikó szerkesztő-műsorvezetővel készítettünk interjút

Riporterek: Tóth Bence (8.c), Tormássy Laura (8.f)

Képzeld el, 1997 húsvét vasárnapján volt az első műsorunk. Több mint 10 éves szünet után ez egy újraindulás volt. 1970-ben vagy 71-ben kezdődött a műsor története. Amióta én vezetem, már az is történelem, immár 16 éve. Egyszer melyik kedvenc műsorszámát kérné? Hát, most megfogtál. Én igaziból nosztalgikus alkat vagyok. Nagyon szeretem a slágereket. Imádom a kabarét, meg mindent, amire táncolni lehet. Úgy tudjuk, hogy korábban az ELTE magyar szakán tanított. Pontosan mit? Az ELTE Tanárképző Főiskolán végeztem magyar-orosz szakon. Utána elvégeztem az egyetem Bölcsészettudományi Karán a különbözetit magyarból. Az irodalom volt a kedvencem. Aztán Grétsy László tanár úrnak köszönhetően a nyelvészettel kezdtem el foglalkozni. Visszahívott a diploma megszerzése után egy évvel a főiskolára tanársegédnek. Ott helyesírást, beszédművelést, retorikát, nyelvhelyességet tanítottam. Miért választotta a tanári pálya helyett a televíziózást? Mert mindig is a televíziózás volt az álmom. Körülbelül 9 éves lehettem, amikor eldöntöttem, hogy tévébemondónő szeretnék lenni. Aztán párhuzamosan alakultak a dolgok. Óriási megtiszteltetés volt, hogy ilyen fiatalon, friss diplomásként taníthattam a főiskolán. Kihagyhatatlan volt, nem utasíthattam vissza. Távlatilag a kettő meg már sok volt, időben, energiában, mindenben. Nem volt kérdés a választás. Ha egy mesebeli tündértől kérhetne bármit, mi lenne az? Még több idő. Minden héten azt szoktam mondani, hogy még egy nap kellene, hogy igazából minden dolgomat helyre hozzam, kipihenjem magam, és mindenre legyen elég időm.


Élménydélelőtt a zalaegerszegi főiskola Gazdálkodási Karán Iskolánk is, meg a főiskola is a landorhegyi városrészben található. Izgatottan jöttünk a 6. c osztállyal a főiskolára, hiszen eddig még nem jártunk itt. Nagyon szépek az épületek és az udvar is. A bejáratnál azt olvastuk, hogy „Zöld Kampusz”. Kampusz”. Ez mit jelent? – kérdeztük Balázsné Lendvai Marietta egyetemi adjunktustól. A Zöld Kampusz elnevezés mögött az bújik meg, hogy a főiskola megnyert egy KEOP-os pályázat keretében több mint 143 millió forintot, amelynek segítségével lépéseket tettünk az élhetőbb jövő irányába. Komplex energiahatékonysági és megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó fejlesztésekkel nyitottuk ki a zöld utat, hogy környezettudatosan működhessen a főiskolánk. Ezt szeretnénk minél több látogatóval megismertetni, s szerepet vállalni az égetően fontos szemléletformálásban, s cselekvésre buzdítani. Mit tanulnak ebben az intézményben a diákok? Itt közgazdászokat képzünk elsősorban. Olyan szakembereket, akik segítik a gazdaság egyensúlyban tartását mind vállalati szinten, mind pedig makrogazdasági szinten. Ez azt jelenti, hogy olyan számviteli és pénzügyi ismereteket próbálnak megszerezni a diákjaink, amelyekkel egy vezető döntését tudják megfelelően segíteni, hogy a vállalkozás minél több pénzt tudjon megtakarítani, minél hatékonyabban tudjon működni. Most már gazdasági informatikusokat is képzünk, és van egy gazdálkodás menedzsment szakirányunk is. Kicsit idegen lehet számotokra a pénzügy meg a számvitel. Gondoljatok arra, hogy nektek is van zsebpénzetek, és azzal kell gazdálkodnotok. A hallgatóink megtanulják azokat a számítási módszereket és elveket, amelyek egy vállalkozás számára fontosak, hogy ne költsenek többet, mint amennyi a „zsebpénzük”. Azt hallhatjátok országos szinten, hogy államadósság. Ez sajnos abból adódik, hogy túlköltekezett az állam, többet költött, mint amennyi a „zsebpénze” volt. Olyan ismereteket próbálunk átadni a hallgatóinknak, hogy jó döntéseket tudjanak hozni. Kedvenc tantárgyunk a természetismeret, ezért szívesen veszünk részt környezetvédelemmel kapcsolatos eseményeken. A főiskola szervezett egy igen érdekes programot, a „Fenntarthatósági élménydélelőttöt”. Milyen fontos problémákra igyekeznek felhívni a figyelmünket?


Elsősorban arra a borzalmas tényre szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a környezetünk folyamatosan pusztul. Gondoljatok például az energiahordozókra, a termőföldre, a vízkészletre. Mi, emberek is okozói vagyunk e pusztításnak. A projektünkkel, ezzel a tanösvénnyel próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogyan lehetne apró lépésekkel előbbre jutni annak érdekében, hogy ezt a terhelést csökkenteni tudjuk, sőt egyes esetekben akár meg is tudjuk gátolni. Ezekről a problémákról talán mindenki hallott akár az iskolai tanórákon, akár a tévében. Itt még erőteljesebben próbáljuk nyomatékosítani, hogy baj van. A mintaprojektünk keretében olyan megoldásokat szeretnénk bemutatni, amelyek segítségével a környezetünket kevésbé szennyezzük.

A tanösvényen Egy vadonatúj tanösvén tanösvényt anösvényt járhattunk végig a főiskola területén. Ez milyen különleges állomásokból áll? A Zöld Kampusz, azaz a főiskola területén létrehoztunk egy tanösvényt több állomással, ahol például a Föld erejét kívánjuk megmutatni. Ennek keretében megismerhettétek a Föld belső hőjéből táplálkozó gyönyörű szép új beruházásunkat, ahol egy társasjáték keretében még versenyezhettetek is. Emellett egy komplex energiahatékonysági beruházás valósult meg, hiszen az épület tetején napkollektor

is

található,

hulladékgazdálkodás

mint

jövőbe

megújuló

mutató

energiaforrás.

alternatíváját,

a

Ez

biztosítja

szelektív

a

meleg

hulladékgyűjtés

vizet. A formáit

is

kipróbálhattátok. Láthattátok, hol gyűjtjük össze az esővizet, azaz a szürke vizet, amelynek a hasznosítása egy nagy előrelépést jelent. A kollégiumban és abban az épületben, ahol a diákok órái vannak, a WC-k öblítését ezzel oldjuk meg. A séta végén megnézhettetek egy komposztálót is. A főiskola területén képződő komposztálható anyagokat ott tudjuk újrahasznosítani, és tápanyagként visszaadni a földnek. Például a főiskolai hallgatók az almacsutkát nem vegyes hulladéktárolóba


dobják, hanem növényi hulladékként a komposztálóba kerül, és nagyon értékes tápanyag lesz belőle. Emellett találkozhattatok kerékpározó fiatalokkal, hisz a projekt keretében beszerzett kerékpárokkal népszerűsíteni akarjuk a bringázást, mint egészséges és környezetkímélő közlekedési eszközt. Ha a jövő héttől igazi környezetvédők szeretnénk lenni, Marietta néni szerint mit kellene feltétlenül tennünk? Azt gondolom, hogy itt, a mintaprojekt bejárásakor sok ötletet kaptatok, hogy milyen módon lehet apró lépéseket tenni a környezetünkért. Nem egyik napról a másikra lehet nagy

előrelépést

elérni.

Ha

sok-sok

embernek

a

környezetetekben elmesélitek, amit csak itt, a főiskolán

Riporterek:

láttatok, az itt hallottakból csak egy pici dolgot próbáltok

Pénzes Réka és Varga Bernadett

beépíteni

a

mindennapokba,

figyelmeztetve

a

(6. c)

családtagokat, iskolában az osztálytársaitokat, beszéltek a problémákról, a lehetséges megoldásokról, akkor igazi környezetvédők lehettek. Ha tudatosan szervezitek a mindennapjaitokat, akkor megnyitjátok a jövő nemzedéke előtt a zöld utat, hogy ők is egészséges, szép, élhető környezetben élhessenek. Mert tudjuk, hogyha ilyen rohamosan pusztul a környezetünk, akkor veszélybe sodorjuk a jövő generációját. Ezért próbáltunk olyan élményeket nyújtani nektek, hogy átérezzétek, mi a különbség a rossz és a jó megoldás között.

Balázsné Lendvai Marietta egyetemi adjunktussal beszélgettünk

Fotó: Bőke Norman (6. c)


A színház egy különleges, varázslatos

világ.

Arra

keressük a választ, hogyan születik

egy

színdarab.

Először Vaski Jutka tanár nénit kérdezzük erről. A mesékkel foglalkoztunk az 5.

b-sekkel

Egy-egy

irodalomórán.

részletet

nagyon

ügyesen eljátszottak a gyerekek a saját elképzeléseik alapján. Örömmel meséltem erről a tanáriban. Konrád Bea néni is hallotta, és felkért bennünket, hogy adjunk elő egy rövid mesejátékot. Mivel az 5. b-sek egy vidám társaság, amint láttátok és hallottátok, ezért egy tréfás mesében gondolkodtam. Rábukkantam A három pösze lányra. Felolvastam a gyerekeknek. Rögtön megtetszett nekik. Kiosztottuk a szerepeket, majd olvasópróba következett. Aztán az osztály előtt gyakoroltunk. Ez valóban közös munka volt. Az osztály tanácsai, a szereplők elképzelései és az én instrukcióim alapján készültünk az előadásra. Némi jelmezzel, egy kis sminkkel, jelképes eszközökkel

A mesejáték egyik jelenete

Vaski Tiborné, Jutka néni

igyekeztünk még látványosabbá tenni a produkciónkat. Remélem, örömöt szereztünk mindenkinek. Madák Zsuzsanna a Hevesi Sándor Színház dramaturgja, színésznője és rendezője. Ön dramatizálta legutóbb Az állatok farsangja című mesebalettot vagy a Fafeye, a Tenger Ész című zenés mesedarabot. Mindkettő igen élvezetes előadás volt. Hogyan lett Önből dramaturg? Kezdhetjük azzal, mivel nagyon a diákok barátja vagyok, hogy tegeződjünk? Háromra mondanátok Nekem, hogy Szia Zsuzska, mert így hívnak a barátaim. Egy, kettő, három: Szia Zsuzska!!!!

Fotó: Dienes Tifani (6. b) Somlói Patrik (6. b)


Kiskorom óta nagyon érdekelt a színház. Nyilván senki nem ébred úgy, hogy dramaturg akar lenni. Nem annyira ismert szakma, mint például a rendező vagy a színész. Gyerekszereplőként játszottam először színpadon. Kis majom voltam A dzsungel könyvében. Aztán balettoztam, így sokszor léptem fel a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Színházban. Lassan-lassan belekerültem a színház vérkeringésébe. Közben elvégeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az esztétika-magyar szakot. Hívtak dramaturgként, színészként, rendezőként dolgozni. Mi a különbség a dramaturg és a forgatókönyvíró közt? Rokon szakmák. A forgatókönyvíró filmekhez ír jeleneteket, párbeszédeket. Nagyon sokan segítenek neki, akár gegmesterek is, hogyha valami vicceset kell írni. Dramaturgok filmekben és színházban is dolgoznak. Alapvetően ő nem ír új drámát vagy szövegkönyvet, de írhat. Például a Rómeó és Júlia egy nagyon hosszú dráma. Ha a színház teljes terjedelmében előadná, öt órát ülhetnénk a nézőtéren. A dramaturg megnyirbálja, hogy csak 2 és fél vagy 3 órás legyen. A rendező a dramaturggal szorosan egyeztetve eldönti, hogy mit szeretnének hangsúlyozni, mi fontos számukra a műből. Én az egész színház repertoárjának a szövegéért, valamint az évad előkészítéséért is felelős vagyok. Ezért rengeteget olvasok, új, elsősorban kortárs drámákat keresek. A tervezésnél figyelembe vesszük, hogy legyen zenés, de klasszikus vagy komoly darab is. Hogyan látsz neki a munkának? Ez nagyon változó. A dramaturg a rendezőnek a legközelebbi munkatársa, amíg el nem kezdődnek az

Drámaszakkörösök játék közben

olvasópróbák. A premierre meg el is felejtik őt, már nem is gondolnak arra, hogy mennyit dolgozott a dramaturg. Nagyon változatos munka, minden esetben más és más. Az állatok farsangja például eredetileg egy elbeszélés. Azt szerettük volna, hogy ezt egy szereplő, Körmekék Bokorka közvetítse. Megkértem az írót, hogy írja át egy kicsit a szöveget. Ekkor én adtam utasításokat, hogy mit, hogyan szeretnénk. Az idei évadban főszerepet játszol a Színésznők című előadásban és az első diszkó színházban, a Kebabban, amelynek nálunk volt a magyarországi ősbemutatója. Mit jelent Neked a színpad? Egy jó játszótér. Bármi lehet színpad, ahol lehet játszani. Én nagyon sokat játszom és rendezek osztálytermekben. Ha felteszel a fejedre egy koronát, akkor megtörténik a varázs, hiszen elhiszem én is, meg körülöttem mindenki, hogy én vagyok a király. Mielőtt színpadra lépsz, néha azt is


megbánod, hogy megszülettél. Iszonyú stresszes, hogy kimész, és kiszolgáltatod magad mindenkinek. Minden látszik, hogy fáradt vagy, kijött egy pattanásod, rekedt vagy… Írni vagy játszani könnyebb? Nem is tudom. Teljesen más. Az írás egy magányos műfaj. Az a nehéz, hogy az ember egyedül van az örömével és a bánatával is, maximum a rendezőtől lehet kérdezni, hogy erre gondolt-e. Ha például kitalálok egy jó szóviccet, nem oszthatom meg mással, mert senkit nem érdekel abban a pillanatban, hiszen nem értik, miről van szó. A dramaturg úgy írja át az elbeszélő szöveget, hogy a szereplő szájába adja a szavakat. A kisfiú meg az oroszlánok című regényben azt olvashatjuk, hogy Szigfrid nagyon fáradt volt. A dramaturg ezt így írja le: - Jaj, de fáradt vagyok! Amikor az ember játszik, rengeteg játszótársa van, a többi színész; meg rengeteg nehezítő körülmény. Ott meg az alkalmazkodás nagyon fontos. Közös az öröm, de közös a bánat is. Ha valaki nem tanulja meg a szerepét időben, hátráltatja azt, aki próbálna. Ám az az öröm, hogy nem egyedül van az ember. A fiatal korosztály számára Sztarenki Pállal együtt rendeztél is, a Csak Rómeó és Júlia… című beavató előadást. Te alakítod ebben Júlia szerepét, és Te vagy a dramaturg is. Dedikálás

Milyen típusú színházi előadásokat kedvelsz? Mindenevő vagyok. Nagyon sokféle műfajt szeretek. Ami

igazán közel áll hozzám, abba belefér egy kis interaktivitás, rögtönzés. Ilyen a beavató előadás. Jövőre tervezünk általános iskolásoknak is, így remélem, hogy jövünk még ide. Ott nagyon sokszor a közönség is részt vesz az előadásban. Nem tudjuk előre kiszámítani, hogy mi fog történni, ezért erősen kell figyelni, hogy tovább tudjunk menni. A témájukban merészebb darabokat is nagyon kedvelem, amelyekről megoszlik az általános vélemény. A színháznak az a feladata, hogy kialakuljon egy közösségi élmény, ezért nagyon nem szeretem a függönyt. Az a jó, ha együtt vagyunk, és valóban közösen éljük meg a történetet. Milyen érzés játszani abban a darabban, amelyiket Te rendeztél és írtál színpadra? Abban a pillanatban, amikor a színpadon vagyok, már nem foglalkozom ezzel. A megírás után a rendezés azonban már nehezebb. Figyelni kell a nagy egészre is, meg arra is, amit én csinálok. Óvári Jutka néni drámaszakkörön szituációs játékokat játszik a gyerekekkel, amelyekből láthattunk most egy kis ízelítőt. Mi a szerepük ezeknek a gyakorlatoknak? A drámajátékoknál nem mindig a végső produkció a lényeg, sokkal inkább az azt megelőző folyamat, amelynek során a gyermekek bárki bőrébe belebújhatnak, minden érzést, gondolatot kimondhatnak. Improvizációra épül a


drámaórai jelenetek többsége. A foglalkozásokon a közösen megismert irodalmi alkotások, népmesék és a köznapi életből vett élethelyzetek feldolgozása történik a dráma eszköztárával. Természetesen – a jól sikerült improvizációs jeleneteket összefűzve – készülhet eljátszásra alkalmas produkció is. A legfontosabb számunkra mégis az együttlét, a játék öröme. A színjátszás, rendezés és írás mellett van még kedvenc időtöltésed? Minden, amit csinálok, valahogy a színházhoz

Óváriné Kalamár Jutka nénivel játszottunk

kapcsolódik. Szabad időmben szoktam színházba járni, előadásokat nézni. Végtelenül szeretek városokat felfedezni. Igazi hobbim az utazás. Most voltam Délkelet-Ázsiában. A testvérem Szingapúrban él, meglátogattam őt. Onnan elmentünk Vietnámba. Csodálatos volt. Láttam majmot dzsungelben, wakeboardoztam. Ez olyan, mint a snowboard, csak vízen siklasz. Hova szeretnél még eljutni? Mindenhova.

Közép-Afrikába,

Ázsiában

Indiába, Kambodzsába, nem jártam még Spanyolországban. New Yorkba is szeretnék eljutni, szép lassan bejárnám az egész világot. Riporterek: Sulok Zsófia (8. f) Rábai Dóra (8. a)

Az nagyon jó, amikor megérkezik az ember egy idegen városba, és elkezdi megismerni. Imádom az útikönyveket, utazás előtt mindig

elolvasom, hogy mit érdemes megnézni. Kedvelem Angliát is, hiszen ott nőttem fel. 2 hónapos koromtól 8 éves koromig éltem Londonban a családommal. Igen érdekes volt ott az iskola. Amikor például a csigáról tanultunk, akkor az összes órán vele kapcsolatos feladataink voltak. Írnál egy üzenetet az olvasóinknak?


Magyartanárával, Bangó Edit nénivel a könyvtárban A tárgyalás délelőtt 9-re van kiírva. A bíró elkezdi a tárgyalást, ismerteti a vádiratot. A felperes Toldi György, gyilkossággal vádolja öccsét, Toldi Miklóst. A bíró az esküdtszék elé kéreti Toldi Györgyöt, és kéri, hogy mondja el részletesen, mi történt a gyilkosság napján. Toldi György megesküszik, hogy a teljes igazságot mondja.

Toldi György: György - Azon a szép nyári napon vitézeimmel épp a lándzsahajítást gyakoroltuk, amikor a kerítés mögül megjelent a semmirekellő öcsém, és se szó, se beszéd, aljas módon megölte a legjobb vitézemet. Kérem a tisztelt bíróságot, hogy akasszák fel! Bíró: Bíró - Mondja el, hogy mivel ölte meg Miklós öccse a katonáját. Toldi György: György - Egy malomkővel dobta agyon, tisztelt bíró úr, de megint kérem a bíróságot, akasszák fel! Bíró: Bíró - Felhívom a felperes figyelmét, hogy a döntést hagyja a bíróságra! Kérem az alperest, mondja el a saját szemszögéből az esetet, de először esküdjön meg, hogy csakis az igazat mondja! Toldi Miklós: Miklós - Tisztelt bíró úr, én világ életemben igazat mondtam, és ha Isten is engedi, soha nem lesz ez másként. Azon a napon épp a fa tövében búslakodtam. Azon járt az eszem, hogy a nemes bátyám még paraszt számba sem vesz, és anyánk szeme láttára felpofozott. A szívem tele volt dühvel és szomorúsággal. A bátyám észrevett engem, és megparancsolta katonáinak, hogy a mellettem lévő kerítést célozzák lándzsáikkal. Az egyik pont eltalálta a vállam. Dühömben felkaptam az alattam lévő malomkövet, és közéjük dobtam. Sajnos az egyiket eltaláltam, és kiszállt belőle a lélek. Bíró Úr! Ha én nem dobom el azt a követ, már rég halott lennék! Bátyám nagy örömére. Ennyit tudok felhozni mentségemre. Életem az Ön és a Jó Isten kezében van. A bíró behívat két katonát, akik látták az eseményt.

Az egyik nevetve nevetve így szól: szól - Bíró Úr kérem, mi csak gyakorolni szerettük volna a lándzsahajítást, de nem volt semmi célpontunk. Mire a másik katona közbevág: közbevág - Dehogynem, hiszen György úr mondta, hogy célozzuk azt a görnyedt túzokra hasonlító öccsét!


Az ügyész György nevében nevében szólal fel: fel - Tisztelt Bíróság, tisztelt Bíró Úr, javaslom, hogy ezt a hitvány, semmirekellő embert a vádpontok alapján ítéljék halálra! Gyilkos! Miklós ügyvédje így védekezik védekezik: ik - Bíró Úr! Ha jól hallottam, az egyik katona elszólta magát, amikor azt mondta, uruk parancsára támadták védencemet. Tehát teljesen jogos az önvédelem. Rövid idő múlva megszületik a döntés.

Így szól a bíró: bíró - Kihirdetem az ítéletet! A felhozott vádpontok hamisak, mivel Miklós önmagát védte meg. Azonban tettét előre felmérhette volna, tehát felelőtlen volt. Györgyöt viszont felbujtással vádolom! A bíróság mind az alperest, mind a felperest megbünteti. Györgyöt 1000 pengőre, Miklóst 3 nap szénhordásra kötelezem a bíróság épületében! A bíróság munkáját berekesztem. Az esetből minden ember tanulja meg, hogy a testvérek soha ne legyenek ellenségek ellenségek! enségek

llusztrálta: llusztrálta: Kiss Bence (6. c)

Fotó: Bőke Norman (6. c)


Pista bácsi az eddig megjelent összes Landor Lapokban szerepelt az Így írtunk Mi… rovatban. A legutóbbi számokba Anita válogathatta a humoros

részleteket

történelemdolgozatainkból.

Mióta

a gyűjti

a

tanulók írásait a különleges füzetébe?

 A bécsi forradalom központja Párizs

Pontosan 1999 óta. 14 évvel ezelőtt írtam be a füzetembe az első mondatokat. 170-nél több gyűlt eddig össze. Ha ezt elosztjuk 14

volt.  Mátyás címere a holló, csőrében a sajt.

tanévvel, akkor 1-1 évben nem írtatok olyan sok nevetséges dolgot. Úgy

tudjuk,

hogy

nemcsak

tanítja

a

történelmet, de kritikusként is részt vett egy tankönyvpályázaton. Milyen tapasztalatokat szerzett? Nem kritikus voltam. Az Apáczai Kiadónak volt egy pályázata, amely a történelemtanításról szólt. Majdnem minden órán használjuk a power pointos vetítést. Ezzel kapcsolatban írtam le a tapasztalataimat. Milyen eredményt sikerült elérnie? Nem tudom, hányadik lettem, de valahol az elsők között végeztem. Megdicsértek. Hallottuk, hogy néhány évvel ezelőtt iskolánk 40 éves évfordulóján riporterként is bemutatkozott a tanulók előtt. Kit faggatott akkor? Az nagyon régen volt. Tudjátok, akkor a rádióban dolgoztam. Iskolánk igazgatóját faggattam, a meghívott vendégeket, korábban itt tanított tanárokat, mint Panácz Tóni bácsit. Melyik interjújára emlékszik vissza szívesen?


Mindegyikre. Mindegyik érdekes volt. A 40 éves évfordulón itt volt Kovács Kokó István, meg több neves sportoló. Egy dedikált focilabdát is kapott az iskola. Kokóval készítettem interjút. Nagyon kedves, rendes volt. A város sportvezetőivel készült beszélgetésekre is szívesen gondolok vissza. Olyan régi sportolókat is megkérdeztem, akik iskolánkban kezdték a pályájukat. Emlékeztek Bodrogi Csaba kosárlabdázóra vagy Kocsárdi Gergőre? Ő még mindig a ZTE-ben futballozik. Az osztályfőnöke voltam, igen jó tanuló volt. Milyen érzés most a másik oldalon lenni? Kérdezni vagy válaszolni könnyebb? Úgy gondolom, kérdezni könnyebb, mint válaszolni. Pista bácsinak volt olyan tanára, akit példaképének tekint? A történelem tanárnőmre gondolok vissza a legszívesebben. Eddig körülbelül hány gyereket tanított? Nem tudom. Már 30 éve tanítok, biztos, hogy ezernél több Beszélgetés közben

tanítványom volt. Közülük kikre lehet büszke, persze rajtunk kívül?

Majdnem mindenkire büszke vagyok. 1-2 gyerek volt, akik nem megfelelő magatartást, hozzáállást tanúsítottak. Név szerint nem emelnék ki senkit, nehogy valakit megsértsek. Nyolcadikos osztályfőnökként mit tanácsol nekünk, végzős tanítványainak? Azt tanácsolom, hogy a középiskolában tanuljatok. Sokkal többet, mint most, a nyolcadik osztály második félévében. Ha folyamatosan tanultok, akkor nem lesz semmi probléma. Ha lehet, minél több időt fordítsatok a nyelvtanulásra! Teljesen mindegy, melyik idegen nyelvet választjátok. Történelmet pedig kötelező tanulni, mert érettségi tantárgy.

Riporterek: Riporterek: Orbán Dániel (8. c) Fitos Fitos Anita Anita (8. b) Somogyi Fanni (8. c) Tóth Bence (8. c)

Fotó: Takács Tamás (8. c)


a Zuglói Hajós Alfréd

MagyarMagyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában

Óriási élmény számomra, hogy országos német nyelvű versmondó versenyen 3. helyezést értem el Budapesten, egy német két tanítási nyelvű iskolában. iskolában. A mi iskolánkban, a Landorhegyiben is tanulhatunk német két tanítási nyelvű osztályban. Engem nemcsak nemcsak a német nyelv érdekel, hanem az irodalom is, és versenyekre is szívesen járok. Hány két tannyelvű iskolából érkeztek a versenyzők? – kérdezem Molnár Márta igazgatóhelyettes tanárnőtől. Nemcsak két tanítási nyelvű iskoláknak hirdettük meg a versenyt, hanem német nemzetiségi iskoláknak is. 30 iskolából, 16 vidéki és 14 budapesti intézményből 76 gyerek jelentkezett. Ez majdnem kétszerese a korábbinak. Mióta rendezik meg ezt a vetélkedést? Ez a nyolcadik tanév, hogy megrendezzük. Mi találtuk ki, ugyanis a két tannyelvű iskoláknak nem voltak versenyeik. Az első magyar-német két tanítási nyelvű iskola vagyunk. Mi indítottuk el 1989-ben a német két tannyelvű programot általános iskolai szinten. Gondoltuk, a vers- és prózamondó verseny mindenkinek nagy élmény lehet. 2004-ben rendeztük meg először. Azóta szervezzük, és házigazdái is vagyunk minden évben ennek a vetélkedésnek. A megnyitón: Hosszúné Bartha Etelka Etelka igazgatónő és

Kulcsár József országgyűlési képviselő


Milyen élményei vannak a korábbi rendezvényekről? Azt érzem, hogy nagy szeretettel jönnek a diákok és a pedagógusok is. A tanárok mellett nagyon sokszor a szülők is elkísérik a gyerekeket. Rengeteg szép verset és prózát hallottam. Igen lelkesek a tanulók. Magas színvonalú felkészültséggel érkeznek. Ezt rendkívül jó hallani, átélni. Mit várnak el a szereplőktől? Vers- és prózamondó verseny lévén nagyon fontos

a

biztos

elmondják

a

szövegtudás.

verseket,

Ne

hanem

csak

szépen

hangsúlyozva, megfelelő intonációval, szép kiejtéssel adják elő. Mindenképpen lényeges, hogy

a

vers

hangulatát

átérezzék.

Molnár Márta igazgatóhelyettes tanárnővel

Meghatározó, ahogy kiáll a szereplő a verset elmondani.

Mindezek

mellett

elengedhetetlen, hogy a gyerekeknek legyen kisugárzásuk, hiszen közvetítenek valamit. Önnek ki a kedvenc német nyelvű költője? Miért? Van

több

kedvenc

költőm.

Christian

Morgenstern az egyik, aki a gyerekeknek is írt számos verset. Nagyon kedvelem Ghoetét is, aki nem véletlenül a német irodalom kimagasló személyisége. Nemcsak lírában, de

prózában,

remekművet

drámában alkotott.

is

Nagyon

rengeteg komoly

gondolatokat fejez ki a műveiben. Az itteni tanulók a tanórán kívül még milyen módon foglalkozhatnak a német nyelvvel? Azt tudod, hogy a két tannyelvű oktatásban minden nap van németórájuk a gyerekeknek. Nálunk emellett a délelőtti órarendben a felsősöknek még országismeret és német nyelvű irodalom van. Az alsósoknak testnevelés, természetismeret, rajz és ének. Nagyon sok dolgot kínálunk délután.


Szakköröket, német nyelvi klubot. Két éve a kerület jóvoltából részt veszünk a zuglói tehetségprogramban. Ez újabb óralehetőséget ad a diákoknak. Vannak házi versenyeink. Rendezünk tanulmányi versenyt, versmondó versenyt, nagyon sokszor kvíz versenyt. Van, hogy elvisszük a gyerekeket nyelvi hétvégére, ahol 1-1 rövidebb terjedelmű, gyerekeknek szóló könyvet dolgozunk fel, vagy nyelvvizsgára készítjük őket. Nyaranta nyelvi táborokba utazhatnak Ausztriába vagy Németországba. Részt vettünk Comenius programokban. A könyvtárunk rengeteg német nyelvű könyvvel gyarapodott az elmúlt években. Sok kisregény, kisnovella, elbeszélés közül válogathatnak a gyerekek. Milyen rendezvényeikre büszkék még? Büszkék vagyunk az egész tanévre, mert mindig nagyon sok rendezvényünk van. Év végén szoktunk egy kis számvetést készíteni. Ha a tanítási napok száma egy tanévben 182, akkor ha minden napra szerveznénk egy programot, egy napra kettő is jutna a rengeteg lehetőségből. Megünnepeljük a jeles napokat és az állami ünnepeket. Nemcsak német, más tantárgyból is szervezünk sok-sok háziversenyt.

Részt

veszünk

kerületi,

országos

megmérettetéseken.

A

Zrínyi

Ilona

Matematikaverseny területi döntője is az iskolánkban van. Sportrendezvénynek, a szellemi olimpiának is szoktunk itt helyt adni. Advent idején Mikulás-ünnepségünk van, mint majdnem mindenhol. Hamarosan lesz a Luca-napi vásár és a Luca-napi kotyolás. Büszke vagyok azokra a vizsgákra is, amelyeket németből szervezünk a negyedikeseknek, hatodikosoknak, hetedik osztályosoknak. Két éve már, hogy a DSD-iskolák közé tartozunk. 8. osztály végén a gyerekek DSDvizsgafeladatokat oldanak meg, majd DSD-nyelvvizsgát tesznek. Ez a német állam által kidolgozott vizsgarendszer. Szép eredményeink vannak. Kiemelhetem az alsósok délutáni napközis játszóházát. Egy-egy ünnep, egy-egy téma köré szerveződnek ezek a délutáni programjaink. Kézműveskednek, barkácsolnak, népmese napot tartanak. Decemberben a hűség napjáról, év vége felé Trianonról emlékezünk meg. A történelemtől a sportig minden fontos számunkra.

Különösen arra vagyok

nagyon büszke, hogy a gyerekek nagyon szeretnek idejárni. Jól érzik magukat, szeretnek tanulni, és ez a tanárt és az igazgatóhelyettest is mindig örömmel tölti el. Riporter: Sulok Zsófia (8. f) Fotó: Konrád Zsoltné


Miért

rajongott

előbb,

a

sportért

vagy

a

képzőművészetért? Ez egyszerre történt. A kiváltó ok az asztma volt, mert az asztmának jót tesz a sportolás, a szanatóriumban viszont rengeteg időm volt, ezért sokat rajzoltam. Minek a hatására hatására kezdett el festeni? Sok szabad időm volt a betegségem miatt, így, amikor

A legkedvesebb kép

unatkoztam, rajzfilmeket nézegettem. A Doktor Bubó volt a kedvencem, amelynek nagyon szép a képi világa! Rejtő Jenő könyveinek pedig a csodálatos illusztrációi és karikatúrái tetszettek meg. Ezek hatására kezdtem el festeni. Az iskolánkban kiállított képei változatosak, sokszínűek. Közülük melyik a legkedvesebb Önnek? Miért? Amelyiket

a

feleségem

rendelt

tőlem.

Dömötör Azokat

a

Balázs

motívumokat, amelyek kettőnknek fontosak, leírta egy

A kiállítás megnyitóján

Atléták gyűrűjében


papírra, és rám bízta, hogyan helyezem el őket. Két dolog nélkülözhetetlen a feleségemnek, az egyik én, a másik meg a kutyája. Ha közelről nézed a festményt, akkor láthatod az én fél arcomat a jobb szememmel, a kutyának meg a bal szemét ugyanabban a képben. Ez egy nagyon érdekes, összetett mű. 20002000-ben megnyerte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sport témájú festmény világpályázatát. Melyik képével? Mit fejez ki vele? Ez egy különleges alkotás. Abban az időben kezdtem el képben képeket festeni. 256 darab 4x4-es kis négyzetből áll. Mind a 256 négyzeten különböző sport látszik. Nemcsak atlétika, hanem például súlyemelés, torna vagy valamilyen sportmozdulat. Ha messzebb állsz a festménytől, akkor az a sok kicsi kép összead egy olimpiai lángot, és olyan érzésed van, mintha valaki benyúlna érte a festménybe. Ez igen szép lehet! Úgy tudjuk, hogy versenyzőként és edzőként is szép sikereket ért el. Milyen kiemelkedő sporteredményekkel büszkélkedhet? Edzőként tanítványaim részt vettek olimpián, világbajnokságon, junior és ifjúsági világbajnokságon, univerziádén, gimnaziádén, és ezeken a világversenyeken négy érmet szereztek. Versenyzőként tízszeres felnőtt válogatott voltam és 23-szoros magyar bajnok különböző korosztályokban. Aktív versenyzőként még mindig én vagyok a legöregebb, legnagyobbat ugró az országban :-))) Én sportiskolai osztályban tanulok, és atlétikaedzésekre járok. Naponta utazom Nagykanizsáról Zalaegerszegre. Nem marad sok szabad időm. Önt mi kapcsolja ki jobban, a mozgás vagy a festés? Én is gyerekkoromban vidékről, Kisbérről jártam Tatabányára. Minden nap ingáztam, így átérzem, milyen az. Utazás közben zenét hallgattam, meg sokat olvastam. Manapság, amikor egy nagyobb sérülésből visszatérek, nagyon örülök, hogy akár egy-két lépést is megtehetek a pályán. De ha megsérülök, nyilván bosszankodom, hogy kihagyok pár hetet, akkor meg rögtön a festészetbe menekülök.

Riporter: Varga Eszter (7. a) Fotó: Bőke Norman (6. c)


Egy éve találkozhattunk legutóbb az iskolánkban Mányoki Attila hosszútávúszóval egy képes élménybeszámolón. Melyik országokban versenyzett azóta? Azóta nem sok helyen voltam, mert csak Görögországban, Horvátországban és Ausztriában versenyeztem. Mikor döntötte el, hogy hosszútávúszó lesz? Valamikor 1989 környékén, amikor legelőször úsztam szabad vízben, az nagyon-nagyon megfogott. Milyen hosszú távokat úszik le egy-egy versenyen? Ez a verseny szervezőitől függ. A leghosszabb táv, amit versenyen úsztam, az 88 km volt. Az idei évben a leghosszabb táv 38 km lesz. Úgy tudjuk, hogy a január és a február a felkészülés időszaka. Hogyan lehet ilyen hihetetlenül nehéznek tűnő versenyekre edzeni? Ha tudjátok a célotokat, akkor nagyon könnyű ezen az úton végigmenni. Az edzés nagyon fontos. Azt a célt szolgálja, hogy amikor odakerülök a versenyre, akkor jól teljesítsek. Mit szeret leginkább ebben a sportágban? A kihívásokat. Magyarországon hányan űzik még ezt a sportot? Lelkes amatőrként nagyon-nagyon sokan.

Mányoki Attila versenyez

Például a

Balatont tavaly több mint 10 ezren úszták át. Versenyszerűen lényegesen kevesebben űzik, 10-20 sporttársam lehet. Idén milyen versenyeken indul? Milyen célkitűzéssel?


A legfontosabb versenyem lesz a La Manche csatorna átúszása. Ez az én műfajomban, a hosszútávúszásban olyan, mint a hegymászóknál a Mount Everest megmászása. Ez a lehető legnagyobb nevű esemény. Teljesen mindent ennek rendelek alá. Előtte Ausztriában versenyzem, és csak kimondottan hideg vizű helyeken. Levente a látássérültek országos úszóversenyén első és második helyezéseket ért el, Dominik triatlonozik, aminek az egyik része az úszás, én pedig rendszeresen úszásedzésekre járok. Attila bácsi edzeni vagy versenyezni szeret jobban? Mindkettőt. Mindkettőnek megvan a szépsége. Az edzés az maga a munka, ami ahhoz kell, hogy akkor, a versenyen, amikor befejezem az adott napot, akkor boldogan jöjjek ki a vízből. Olyankor jó visszagondolni arra, hogy milyen utat jártam be, mire ide eljutottam. Melyik versenye volt a legemlékezetesebb? Miért? Nehéz

egyetlen

egyet

kiemelni.

A

természetben mindig mások a környezeti viszonyok

és

a

nehézségek

is.

Olyan

versenyekre tekintek boldogabban, amelyek nehezebbek voltak, mert értékesebbé teszik nekem annak a célnak az elérését. Ha egy helyszínhez kötném, akkor Amerikára gondolok, ahol Atlantic Cityben úsztam Világkupa-versenyt, amely az egyik legnehezebb. Amikor hosszában átúsztam a Balatont, azért volt óriási élmény, mert itthon sikerült teljesítenem a kitűzött célomat. Senkó Marika néni földrajz-testnevelés szakos tanárként úszást tanít az iskola uszodájában. Milyen adottságokkal rendelkezik az uszodánk? A tanuszodánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, 13 m hosszú, 7 és fél méter széles. A vízmélység mindenütt 1 méter. Ami a legnagyobb előnye, hogy a víz hőmérséklete 31 fok, így semmi külső tényező sem akadályozza az úszás tanulását. Eddig minden tanulóját sikerült megtanítania úszni? Ez egy elég bonyolult kérdés. Mindenkit meg lehet tanítani úszni, kinek hosszabb, kinek rövidebb időre van ehhez szüksége. Mindez nagymértékben függ attól, hogy a gyereknek volt-e már kapcsolata vízzel. Járt-e a szüleivel strandra, uszodába, vagy itt lépett először vízbe, esetleg kialakultak-e

negatív

élményei.

Például

volt

olyan

Riporter: Kocsis Bálint (7. a)


tanítványunk, akit úgy kellett egyszer kihúzni a Balatonból, ezért víziszony alakult ki nála. Legfontosabbak

az

egyéni

képességek

és

adottságok.

Az

úszástanulás a kitartáson és az akaraton múlik. A gyerekek többsége melyik úszásnemet kedveli? Miért? Mindegyik úszásnemet szeretik, amit már tudnak. De talán a hátúszást emelném ki. A levegővétel ennél az úszásnemnél a legkönnyebb. Miért fontos, hogy mindenki megtanuljon úszni? Ezt nagyon fontosnak tartom, de nemcsak én. A régi görögök,

Riporter: Balogh Dominik (7. a)

rómaiak is így gondolták, hiszen az úszás megközelítőleg egyidős az emberiséggel. Például az ókori görögöknél az emberi műveltség fokmérője volt. A rómaiak azt mondták, aki nem tud úszni és nem tud olvasni, az analfabéta. Napjainkban az úszás nagy lehetőséget nyújt a sportolásban. Nem lehetséges kajakozni vagy vízisíelni, ha nem tudunk úszni. Nagyon fontos szerepe van a szabad idő eltöltésében, a kikapcsolódásban. Csak akkor mondhatjuk azt, hogy a víz a barátunk, ha tudunk úszni és biztonsággal mozgunk benne. Nagyon fontosak az úszás élettani hatásai is. Fejleszti a szív, a tüdő, a keringési szervrendszerek teljesítő képességét. Nyújtja az izmokat, a gerincproblémákkal küzdőknek, a túlsúlyos gyerekeknek nagyon ajánlott. A test összes izmát megmozgatja az ízületek igénybevétele nélkül. Kiemelném az úszásnak a feszültségoldó és nyugtató hatását is. Mikor szerette meg az úszást? Gyerekkoromban az édesapámmal kezdtem el úszni tanulni. Utána az úszómesternek elég sok dolga volt, hogy kijavítsa a rosszul berögződött mozdulatokat. Melyik vizes sportágakat kedveli még? Fiatalabb koromban kajakoztunk és kenuztunk a Dunán, az nekem óriási élmény volt. Nem volt ez rendszeres, de nagyon szerettem. Attila bácsi, Marika néni! Önöknek van sportoló példaképük? A mostaniak közül nekem nincs különösebb példaképem. Rengeteg sportolót nagyon-nagyon tisztelek az eredményeik miatt. A régi időkből volt egy sportoló, akit nagyon szerettem, nagyon sokat kaptam tőle. Marco Pantaninak hívták, ő egy olasz kerékpáros volt. Nekem sincs kimondottan példaképem. Akit mindenképpen megemlítenék, mert nagyon szeretem, és az elmúlt olimpián aranyérmes is lett, az Risztov Éva. Ő minden nap úgy kelt fel, úgy ment az uszodába, hogy én olimpiai bajnok akarok lenni. Ő megmutatta, hogy ne adjuk fel soha az álmainkat. A kitartás és a szorgalom előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét.

Fotó: Dienes Dienes Tifani (6. b) Major Zalán (7. c)


Osztálytársunkat, Tóth Bencét (8. c) kérdezzük különleges elfoglaltságáról, a táncról. Mikor kezdtél el táncolni? Másodikos koromban kezdtem, 7 éve táncolok. Minden pillanatát nagyon élvezem. A munka az utóbbi pár hónapban jóval keményebb, mint az eddigi 6 évben volt. Úgy gondolom, hogy eredményesebb is, mert már többet tudok, mint amennyit eddig tudtam. Melyik stílusú táncot szereted leginkább? Miért? A latin táncokat jobban kedvelem a sztenderdnél, annak ellenére, hogy kicsit talán nehezebbek. Jobban ki tudjuk élni magunkat, könnyebb levezetni az indulatainkat, érzelmeinket benne. Sokkal nyitottabb forma. Nemrég világbajnokságra utaztál a Gála Társastáncklub Egyesülettel. Hol és milyen típusú versenyen vettetek részt? Brémában világbajnokságon voltunk. Mivel ebben az évben kerültem ebbe a csapatba, ezért csak tartalék versenyzőként vehettem részt. A következő évben talán én is versenyezhetek. Így is óriási élmény volt nézni a sok jó táncost. Mi tetszett a legjobban a városban? Eléggé gyárvárosnak tűnt nekem Bréma. Voltak azért nagyon szép helyei is. Szállodában laktunk. A közeli folyó rendkívül szép volt. A belvárosban az óriási adventi forgatag tetszett a legjobban, amely sokszorosa volt az egerszegi karácsonyi vásárnak. Szerinted melyik ország produkciója volt a legkiemelkedőbb? Miért? Jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy a miénk. Az oroszok és a litvánok voltak kiemelkedőek. Nagyon egyszerre dolgoztak, látszott, hogy rengeteg munka volt a produkciójukban. A miénkben is természetesen sok energia volt, de hát nekik ez a szakmájuk, csak ezt csinálják. Többet tudnak gyakorolni. Természetesen a miénk is igen-igen jó volt. Kuzma Pétert, társastánc szakedzőt, koreográfust, pontozóbírót kérdezzük, aki felkészített benneteket. Hogyan lehet eljutni egy világbajnokságra?


Ez a verseny, ahol most voltunk, világbajnokság volt, amelyet a Világtánc Sport Szövetség szervezett. A Magyar Táncsport Szövetség színeiben versenyeztünk. Tavaly és tavalyelőtt is magyar bajnokok voltunk, így jutottunk ki. Mennyi munka van egy ilyen bajnokságban? A munka elkezdődött már nyáron, akkor 1-1 hetes edzőtáboraink voltak. Szeptembertől szombatvasárnap is táncoltunk a heti normál edzéseinken kívül. Mennyit gyakorolnak heti szinten? A heti órarend szerint kedden, szerdán, csütörtökön másfél órát, pénteken 3 teljes órát, két–három hetente pedig egy hétvégi órát. Általában havonta egyszer még van egy kétnapos tábor is. A világbajnokságra készülve elutaztunk Ausztriába, ahol az osztrákokkal edzettünk együtt. Hány országból érkeztek együttesek a németországi versenyre? Németországban 17-18 csapat volt, kb. 10 országból érkeztek az együttesek. A legtávolabbiak Mongóliából jöttek. A zalaegerszegi csapat teljesítményével mennyire volt elégedett? Maximálisan elégedett voltam a csapat teljesítményével. Azt gondolom, hogy teljesen tökéletes produkció nincsen. A rendelkezésre álló idő alatt a lehető legtöbbet sajátították el a táncosaink. Diákokkal foglalkozunk, akiknek első a tanulás. A világbajnoki döntőbe két német csapat is bekerült. A litvánok táncos egyetemre járnak. Az oroszoknál több száz táncosból választották ki a 16 versenyzőt. Mi a többiekhez képest egy kisvárosból érkeztünk. 220 táncossal dolgozunk, ami megyei és hazai viszonylatban nagyszerű. Tehát a befektetett munkához és a körülményekhez képest nagyszerűen helytállt a csapat. Egy-egy évben körülbelül hány fellépésük van? A klubban 8 formációs csoport van. Bence az A csapat tagja, ők a legjobbak, a legképzettebbek. Éves szinten olyan 120-130 fellépésünk van. Alapítványi vagy jótékonysági bálokon, farsangokon és egyéb rendezvényeken veszünk részt. Az A csoportnál általában 40-45 fellépés van egy évben. Milyen különleges helyeken szerepeltek eddig? Bécsben, a Hofburgban mi táncoltunk a bálmegnyitón. Ez a legnagyobb osztrák bál, létszámában és látványában is vetekszik a magyar Operabállal. Versenyeztünk Angliában, Blackpoolban. Táncoltunk Vilniusban, Litvániában, Minszkben, Fehéroroszországban, Lengyelországban. Mit gondol, miért jó társastáncra járni? Hiszek abban, hogy mindenkinek, a diákoknak is szükségük van az iskolai életen kívül is valamilyen plusz elfoglaltságra. Természetesen mindenkinek az agyát is fejleszteni kell, de a testét is edzeni, ápolni szükséges. Ehhez mindenféle sportág jó, közéjük tartozik a társastánc is. Jó közösségben vannak. Megtanulják, hogyan kell viselkedni, amikor Kuzma Péter kiállunk a színpadra szerepelni, hogyan kell dolgozni a tanítványával, Bencével másikért, hogy közös sikereket érjünk el. Saját magukért is küzdenek, hogy a csoportjukból előbbre juthassanak. Fotó: Megértik, hogy sok Bőke Norman (6. c), Takács Tamás (8. c) munkát kell befektetni, Illusztráció: ha valaki eredményt Riporterek: Némethi Nóra, Tóth Bence (8. c) szeretne elérni. Orbán Dániel (8. c)


1. Jamie Lady Luck

Woon

2. Stereo Palma ft. David - Our Love 3. Pitbull Party

-

Don't

Craig

Stop

1. Will.i.am - Scream & Shout ft. Britney Spears 2. Neyo - Let Me Love You

the

3. Avicii vs Nicky Romero - I

Could Be the One Szerkesztette:

Szerkesztette:

Varga Alexa (8. c)

Péntek Dominik (8. c) Lakatos Márk (7. d)

V

Í

Z

=

Nem függőleges, hanem …

V

Í

Z

=

Ezután kezdődik a farsang

=

Több csatornát is nézhetsz rajta

V

Í

Z

V

Í

Z

=

Látomás, idegen szóval

V

Í

Z

=

A Balatonon mehetsz vele

A válaszok mindegyikében megtalálható a VÍZ szó. Előre be is írtuk őket. A kétjegyű mássalhangzók külön négyzetekben helyezkednek el, pl. SZ = S Z

Fésűs Éva

Landorlapok 2013. március  

Landorlapok 2013. március A diákok magazinja

Landorlapok 2013. március  

Landorlapok 2013. március A diákok magazinja

Advertisement