Page 1

A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

NYÍREGYHÁZA 2013


Tartalomjegyzék

I. BEVEZETÉS.....................................................................................................................4 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya ....................4 1. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ...............................................................4 1. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi feltételei ......................................4 1. 3. A szabályzat hatálya .................................................................................................4 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK ....................................................................................5 1. Az intézmény jellemzői, jogállása ....................................................................................5 1. 1. Az intézmény jellemző adatai az alapító okirat alapján .............................................5 1. 2. Az iskola által használt bélyegzők ............................................................................7 1. 3. Az iskola képviselője ................................................................................................8 1. 4. Kiadványozás és kiadmányozás joga ........................................................................8 1. 5. Intézményi jogosultságok .........................................................................................8 2. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai .....................................................................8 2. 1. Az intézmény alapdokumentumai .............................................................................8 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ...................................................... 11 1. Az intézmény szervezeti egységei .................................................................................. 11 1. 1. Az intézmény vezetősége és vezetői szintjei ........................................................... 12 1. 2. Alkalmazotti közösségek és jogaik ......................................................................... 16 1. 3. A tanulói közösségek.............................................................................................. 33 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái ...................... 45 2. 1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje .. 45 2. 2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásuk rendje ..................................................................................................................... 46 2. 3. A vezetők és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formái és rendje ............. 46 2. 4. A vezetők és az iskolai sportkör közötti kapcsolattartás formái és rendje ................ 47 2. 5. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái és rendje ....... 47 2. 6. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái és rendje ........................ 47 3. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje ................................................................ 48 3. 1. A pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás .............................. 48 3. 2. A pedagógusok közösségei és a szülők közti kapcsolattartás................................... 48 3. 3. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere ............................................................... 50 Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének feladatai ............................................... 51 IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................. 52 1. Az intézmény általános működési rendje, nyitva tartása ................................................. 52 1. 1. A tanév helyi rendje ............................................................................................... 53 1. 2. A tanítás heti és napi rendje .................................................................................... 54 1. 3. Az intézményi felügyelet szabályai......................................................................... 55 2. Az intézmény dolgozóinak és tanulóinak munkarendje .................................................. 55 2. 1. A vezetők munkarendje .......................................................................................... 55 2. 2. Az alkalmazottak munkarendje ............................................................................... 55 2. 3. A pedagógusok munkarendje .................................................................................. 56 2. 4. A nem pedagógus dolgozók munkarendje ............................................................... 57 2. 5. A tanulók munkarendje .......................................................................................... 57 2. 6. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása ............................................. 58 3. Tanórán kívüli foglalkozások rendje .............................................................................. 59 3. 1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ................................................................ 59 3. 2. Alkalmanként szervezett foglakozások ................................................................... 60 3. 3. A mindennapi testedzés formái ............................................................................... 62 3. 4. Évről-évre ismétlődő rendezvények és szervezőik .................................................. 63 3. 5. Kulturális- és sportrendezvények ............................................................................ 63 2


3. 6. A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje ......... 63 4. A létesítmények és helyiségek használati rendje............................................................. 63 4. 1. Látogatási rend ....................................................................................................... 63 4. 2. Védő, biztonsági előírások...................................................................................... 64 4. 3. Az épület használati rendje ..................................................................................... 64 4. 4. Biztonsági rendszabályok ....................................................................................... 66 4. 5. Karbantartás és kártérítés........................................................................................ 67 5. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje ...................................... 67 5. 1. A hagyományápolás célja ....................................................................................... 67 5. 2. Ünnepélyeink, megemlékezéseink .......................................................................... 67 5. 3. A hagyományápolás egyéb formái .......................................................................... 69 5. 4. Kötelező viselet ...................................................................................................... 70 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje........................................................... 71 6. 1. Belső ellenőrzési célok, területek, értékelés ............................................................ 71 6. 2. Vezetői és hatásköri ellenőrzés ............................................................................... 74 7. Az iskolai könyvtár működésének rendje ....................................................................... 76 7. 1. A könyvtár feladatai ............................................................................................... 76 7. 2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai ........................................................................... 77 7. 3. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje: ................................................................. 77 8. A tankönyvrendelés szabályai ........................................................................................ 78 9. Intézményi védő, óvó előírások...................................................................................... 78 9. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................... 78 9. 2. A testi nevelés és gyógytestnevelés rendje .............................................................. 79 9. 3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ......................................................................................................... 81 9. 4. Rendkívüli események esetén szükséges teendők.................................................... 84 10. Az intézményi iratokkal kapcsolatos eljárások rendje ................................................... 86 10.1. Az iratkezelés általános rendje ............................................................................... 86 10.2. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ........ 89 10.3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .............................................................................................................................. 89 10.4. Egyéb szabályok .................................................................................................... 91 V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ....................................................................................... 92 1. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség ........................................................................... 92 2. Az érettségi vizsgára történő felkészülési szint megválasztásának módja és feltételei ..... 92 3. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai............................................ 93 VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................ 94 1. számú melléklet: Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat .............................................. 96 1. A szabályzat célja és hatálya ...................................................................................... 96 2. Az adatvédelem alapfogalmai és elvei ........................................................................ 96 3. Általános adatkezelési szabályok ................................................................................ 98 4. A tanulók, gyermekek adatkezelésével kapcsolatos szabályok .................................. 101 5. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos szabályok ...................................... 105 6. Az adatkezeléssel érintettek...................................................................................... 109 7. Az adatkezelés helyi rendje .......................................................................................... 111 8. A titokvédelmi szabályok............................................................................................. 113 9. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint ................... 115 10. Egyéb és záró rendelkezések .................................................................................. 119

3


I. BEVEZETÉS 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket Az SZMSZ szabályozza az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszerének racionális és hatékony megvalósítását. 1. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi feltételei 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

20/2012 (VII.31.) EMMI rendelet

100/1997. Korm. rendelet (az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról)

2001. évi XXXVII. tv a tankönyvpiac rendjéről

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról

Az intézmény alapító okirata, pedagógiai programja, helyi tanterve

Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. 1. 3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és az intézmény működését, tevékenységét meghatározó egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, valamint mindazokra, akik belépnek az intézménybe és használják helységeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken azok ideje alatt. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

4


II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Az intézmény jellemzői, jogállása 1. 1. Az intézmény jellemző adatai az alapító okirat alapján 1.

Hivatalos neve: Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium

2.

Feladatellátási helye(i) 2.1.

3.

Székhelye:4400 Nyíregyháza, Epreskert utca 64. sz

Alapító és fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14

4.

Típusa: Gimnázium

5.

OM azonosító: 033651

6.

Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1.

Köznevelési alapfeladatok:

általános iskolai nevelés-oktatás felső tagozat

6 évfolyamos gimnáziumi képzés

gimnáziumi nevelés-oktatás 4 évfolyamos gimnáziumi képzés 6 évfolyamos gimnáziumi képzés Szakfeladatok:

853111 852021 855914

többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 4 évfolyamos gimnáziumi képzés 6 évfolyamos gimnáziumi képzés Szakfeladatok:

853112 852022 855915

5


6.2.

nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 630 fő

6.3.

Iskolatípusonként az évfolyamok száma:

4 évfolyamos gimnáziumi képzés

4 évfolyam (9-12. évfolyam)

6 évfolyamos gimnáziumi képzés

6 évfolyam (7-12. évfolyam)

6.4.

Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel

6.5.

Speciális jellemzők emelt szintű oktatás, tantárgy megnevezése: Emelt szintű oktatás matematikából Emelt szintű oktatás biológiából egyéb felsőfokú (egyetemi, főiskolai)tanulmányokra történő szervezett felkészítés)

7.

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint székhely: pontos cím : 4400 Nyíregyháza, Epreskert u. 64. helyrajzi szám: 1918 hrsz. hasznos alapterület: 16040 nm jogkör: vagyonhasználati jog:KLIK működtető neve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város. Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.)

8.

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

6


1. 2. Az iskola által használt bélyegzők Hosszú bélyegző: NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM 4400 Nyíregyháza, Pf. 101 Epreskert u. 64. Tel.: 42/501-550 Tel/Fax.: 42/404-414

Körbélyegző: a Magyar Köztársaság címere, a "NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM NYÍREGYHÁZA, Epreskert u. 64." felirattal

Az iskolai bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:  hosszú bélyegző: igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, osztályfőnökök, tanárok 

körbélyegző: igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, ill. a félévi és év végi értesítő kitöltésekor az osztályfőnökök. A körbélyegzők elhelyezése: az 1. sz. a titkárságon, 2. sz. a gazdasági irodában, 3.sz. az igazgatói irodában.

7


1. 3. Az iskola képviselője Az intézmény képviseletére jogosultak: az intézmény vezetője. Az Nkt. szerint kinevezett igazgató képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében átruházhatja helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára. 1. 4. Kiadványozás és kiadmányozás joga Az iskolai kiadványozás és kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg. 1. 5. Intézményi jogosultságok 

Iskolai bizonyítvány kiállítása

Érettségi vizsga bizonyítvány kiállítása

Érettségi törzslapkivonat kiállítása

Érettségi tanúsítvány kiállítása.

2. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai 2. 1. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését az alapító okirat, az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok biztosítják – amelyek egy része az SZMSZ mellékleteiben található, másik részüket az SZMSZ-hez kapcsolódó különálló belső szabályzatok alkotják. 2. 1. 1. Szakmai alapdokumentumok 2. 1. 1. 1. Alapító okirat Az intézmény jogszerű működését a _________________ határozati számú alapító okirat, és a nyilvántartásba vétel biztosítja. Az alapító okirat tartalma: 

Az alapító, a fenntartó neve és címe (székhelye)

Az intézmény neve, címe (székhelye), típusa, alaptevékenysége, feladatai, vagyona, rendelkezési joga, gazdálkodási jogosítványa

Az évfolyamok száma, a maximális gyermek (tanuló) létszám

2. 1. 1. 2. Pedagógiai program Az intézmény szakmai működését, feladatait – a Nemzeti Alaptanterv alapján – a pedagógiai program határozza meg, melynek tartalma: 

A nevelés és az oktatás alapelvei, céljai, feladatai,

A pedagógiai munka eljárásai, eszközei és felszerelései

Személyiség és közösségfejlesztés feladatai 8


A szülők és pedagógusok együttműködésének formái,

Tehetségfejlesztő és felzárkóztató pedagógiai tevékenység,

A gyermek- és ifjúságvédelmi, és a szociális feladatok,

A környezeti- és egészségnevelési program

A helyi tanterv

Az érettségi vizsga, osztályozó vizsgák

2. 1. 2. Szervezési dokumentumok 2. 1. 2. 1. Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. 

A munkaterv tartalmazza: a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését,

A kitűzött időpontok és határidők dátumát,

A munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását.

2. 1. 2. 2. Tantárgyfelosztás A

tantárgyfelosztás

tanügyigazgatási

dokumentum,

amit

a

pedagógiai

irányításért felelős igazgató tanévenként készít el. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: 

Évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat,

Az óraterv alapján tartandó tantárgyakat,

Az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat,

Mindezek intézményi szintű összesítését.

A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógiai tevékenységének időráfordítását, sőt a gazdasági és pénzügyi konzekvenciáit is. 2. 1. 2. 3. Órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson kell részt venni.) 9


Az órarend készítési szempontjai: 

Az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése,

A csoportbontások végrehajthatósága,

A szaktantermek kihasználtsága,

A tanulók napi változatos tanóra összeállítása,

A pedagógus beoszthatósága,

Az iskolaépület tantermi adottságai, lehetőségei.

A helyi órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét: a kijelölt helyiségeket, tantermeket, előadókat és azok ajtószámát tünteti fel. 2. 1. 2. 4. Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A Kt. kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset-elhárítás terén. A tanórák közti szünetekben akkor szervezi meg az iskola az ügyeletet, ha a tanulók magatartása ezt megköveteli. Az iskolai felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely név szerint, nagy pontossággal (óra, perc) jelöli ki az ügyeletre a pedagógust.

2. 1. 2. 5. Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – igazgatói utasításként – önálló belső szabályzatok és igazgatói intézkedések tartalmazzák. A szervezeti és működési szabályzathoz kapcsolódó szabályzatok, egyéb dokumentumok: 

Iratkezelési szabályzat

Munkavédelmi szabályzat

Tűzvédelmi szabályzat

Kockázatértékelési szabályzat

Továbbképzési program

Informatikai Biztonsági Szabályzat

Tankönyvellátási szabályzat

Az aranykoszorús Krúdy jelvény adományozásának szabályzata 10


2. 1. 2. 6. Az SZMSZ mellékletei: Jelen szabályzat mellékleteit képező belső szabályzatok: 1. sz. melléklet: Munkaköri leírások 2. sz. melléklet: Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat 3. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 2. 1. 3. A dokumentumok nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, szülők, érdeklődők, tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentumok hivatalos tárolási helyei: 

Az iskola pedagógiai programja nyilvános. Megtalálható a fenntartónál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatói irodájában, az iskola honlapján.

Az iskolai SZMSZ az iskolai könyvtár nyitvatartási idejében tekinthető meg. Ezen kívül megtalálható még az iskola irattárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatói irodájában, az iskola honlapján.

A házirendet minden tanuló és így a szülő az induló évfolyamon beiratkozáskor, tanévkezdéskor kézhez kap. Az iskolában megtalálható az irattárban, a könyvtárban, a nevelői szobában, és az iskola igazgatói irodájában, az iskola honlapján.

A szülők az iskola dokumentumairól az iskola honlapján, a szülői szervezeten keresztül, továbbá szülői értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. Ettől eltérő időpont az aktualitásnak megfelelően alakul. A tanulók az iskolai dokumentumokról a diákönkormányzati üléseken és osztályfőnöki órákon, és az iskola honlapján kapnak tájékoztatást.

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Az intézmény szervezeti egységei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A szervezeti formát a munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint

a helyi adottságok, körülmények és igények

figyelembevételével alakítottuk ki.

11


1. 1. Az intézmény vezetősége és vezetői szintjei Az iskolavezetést az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai a pedagógiai igazgatóhelyettesek és a gazdasági ügyintéző. A kibővített iskolavezetésnek tagjai a szakmai munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács elnöke és a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A kibővítetett iskolavezetés konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, valamint a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint - ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 1. 1. 1. Az intézmény vezetője Jogállása: magasabb vezető beosztású egyszemélyi felelős vezető Kinevezési és megbízási rendje: Az iskola igazgatóját a mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki, bízza meg és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató megbízása határozott időre szól. Az iskola többi közalkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az 1. sz. igazgatóhelyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén annak kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköreit is gyakorolja. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét. Az 1. sz. igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a 2. sz. igazgatóhelyettes gyakorolja az igazgatói jogkört. Mindhárom vezető tartós távolléte esetén az igazgatót az igazgató által esetenként megbízott nevelőtestületi tag helyettesíti a fentieknek megfelelően. Az intézményvezető jogköre: Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg.

12


Az intézményvezető kiemelt feladatai és hatásköre: 

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,

a nevelőtestület vezetése,

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,

az intézmény jogszerű működésének biztosítása,

az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás,

a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján,

a közoktatási intézmény képviselete,

együttműködés biztosítása a szülői szervezettel, az iskolaszékkel, a szülők és a diákok képviselőjével és a diákmozgalommal,

a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése,

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanulóbaleset megelőzésének irányítása,

a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe,

a tankönyvrendelés szabályozása.

Az igazgatóhelyettesekkel előkészíti a tantárgyfelosztást, összeállítja az éves munkatervet

Szervezi az iskolai szintű munkaértekezleteket

Irányítja a vizsgák előkészítését és lebonyolítását

Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője – igazgatója – a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: 

a szakszerű és törvényes működésért,

a pedagógiai munkáért,

az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

a nevelő-oktató megteremtéséért,

a tanulóbalesetek megelőzéséért,

a tanulók egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,

a gyerekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért,

a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért,

a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért.

munka

egészséges

13

és

biztonságos

feltételeinek


1. 1. 2. Vezetők Az intézményvezető a feladatait a pedagógiai igazgatóhelyettesek és a gazdasági igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: 

1. sz. igazgatóhelyettes

2. sz. igazgatóhelyettes

Pedagógiai igazgatóhelyettesek Jogállása: megbízott magasabb vezető. Kinevezési és megbízási rendje: A Kjt. szerinti jogviszonyba történő kinevezése és a magasabb vezetői megbízása az igazgató kinevezési jogkörébe tartozik. Felette teljes munkáltatói jogkört gyakorol. Az igazgatóhelyettesi álláshelyet pályázati eljárással lehet betölteni. A pedagógiai vezetőhelyettesek felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek, akik közvetlenül irányítják a beosztottak munkáját. Helyettesítés rendje: Az 1. sz. igazgatóhelyettes távolléte esetén a helyettesítést a 2. sz. igazgatóhelyettes látja el. A 2. sz. igazgatóhelyettest szükség esetén a tantestület egy megbízott tagja helyettesíti. Vezető helyettesek jogköre és felelőssége A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek – az igazgató közvetlen munkatársai –, a vezetői tevékenységet a munkaköri leírásuknak megfelelően, az igazgató közvetlen irányítása mellett látják el. Munkaköri leírásuk az SZMSZ 1. sz. mellékletében található. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre, visszavonásig szól. Az igazgatóhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. Az igazgatóhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az igazgató és helyettesei hetente rendszeresen tanácskoznak. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. 14


Főbb feladatkörük: Az 1. sz. igazgatóhelyettes közvetlenül szervezi és irányítja az alábbi területeket: 

Az igazgató akadályoztatása, távolléte esetén - általános helyettesként - ellátja az igazgatói teendőket.

Elkészíti az éves statisztikákat.

Elkészíti a tantárgyfelosztást.

Gondoskodik az iskolai nyomtatványok, dokumentumok megrendeléséről.

Szervezi és lebonyolítja az érettségi vizsgákat.

Koordinálja az iskolai ünnepélyek szervezését.

Vezeti a pedagógusok tanórán kívüli munkáját, az önként vállalt feladatok eloszlását.

Részt vesz a belső ellenőrzési munkába, különös tekintettel a hozzátartozó munkaközösségek munkáját illetően.

Részt vesz az iskolai évkönyv szerkesztői munkálataiban.

Elkészíti az iskolai tájékoztató anyagokat a felvételiző általános iskolások számára.

Előkészíti a dokumentumokat irattárazásra.

Számon tartja az SNI-s tanulókat, és koordinálja a velük kapcsolatos teendőket.

Szervezi az iskolai tankönyvrendelést, és ellenőrzi a tankönyvfelelős munkáját.

A 2. sz. igazgatóhelyettes feladatai: 

Az 1. sz. igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén ellátja az igazgatói teendőket.

Meghirdeti és szervezi a tanulmányi versenyeket és a versenyfelügyeletet

Szervezi és nyilvántartja az osztályozó és különbözeti vizsgákat.

Elkészíti az órarendet.

Megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Tartja a kapcsolatot az ifjúságvédelmi felelőssel, az iskolaorvossal és védőnővel, a fogorvossal, és segíti munkájukat.

A pedagógusok hiányzásait nyilvántartja, és egyezteti a gazdasági vezetővel.

Elvégzi a dokumentumok irattárazását.

Előkészíti a dokumentumok záradékolását, kitöltési útmutatóit.

Tartja a kapcsolatot a tanulmányi versenyeket meghirdető intézményekkel.

Tartja a kapcsolatot a munka- és tűzvédelmi szervezetekkel, hatóságokkal.

Nyilvántartja az iskolai és munkahelyi baleseteket.

Aktualizálja és gondozza a tanári szoba faliújságait.

15


1. 1. 3. Az intézmény vezetőségének kapcsolattartása Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, döntéselőkészítő, értékelő tevékenységet) a vezetők, a vezető beosztású pedagógusok, a diákönkormányzatot segítő tanár segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelességekkel. A kibővített vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. Az intézmény vezetője és a vezetőség kapcsolattartása folyamatos, az iskola vezetősége hetente rendszeresen megbeszélést tart. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A kibővített vezetőség a munkatervben rögzített vezetői megbeszéléseket tart (legalább 2 alkalommal félévenként) az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti., melyről emlékeztető feljegyzés készül A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül, bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteket az igazgató készíti elő. Az intézmény vezetői és az alkalmazottak közvetlen együttműködését úgy kell megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen.

Az

eltérő

tevékenységet

folytató

szervezeti

egységek

munkájukat

összehangolják. Az intézmény szervezeti vázrajzát (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítését) az 1. sz. ábra mutatja. A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá- és mellérendelő helyzetét, szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait, feladat és felelősségi körének megoszlását. 1. 2. Alkalmazotti közösségek és jogaik Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a MT. és a Kjt. szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. 16


Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét, azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. Az írásos javaslatra, véleményre a döntést hozó személynek (közösségnek) az álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 1. 2. 1. A nevelőtestület és tagjai "a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve." A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági vezető, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 1. 2. 1. 1. A nevelőtestület feladatai és jogai: A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők: 

A pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása,

A tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása,

A

tanulók

személyiségének,

képességeinek

fejlesztése,

munkájuk

értékelése és minősítése, 

A szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása,

A közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása,

A környezeti és egészségnevelési program végrehajtása, 17


A tanév munkatervének elkészítése,

Átfogó értékelések és beszámolók készítése,

A törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása,

A létesítmények és a környezet rendben tartása, védelme.

Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület

egyetértési joga szükséges a

diákönkormányzat

működésével

kapcsolatban. A Kt. részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. 1. 2. 1. 2. A nevelőtestület döntési jogköre: 

a pedagógiai program elfogadása, és módosítása,

a minőségirányítási program elfogadása,

az SZMSZ elfogadása, és módosítása,

Házirend elfogadása, és módosítása,

a tanév munkatervének jóváhagyása,

átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása,

a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,

az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,

saját feladatainak és jogainak részleges átruházása,

az iskolai hagyományok rendszerének kialakítása, véleményezése,

a magatartás- és szorgalom értékelésének normái az érintett ifjúsági vezetők és az SZMK véleményének meghallgatásával,

a tanulók jutalmazásának elvei, a különböző szintű tanulmányi, kulturális és sportversenyeken elért eredmények elismerése az egységes eljárás érdekében.

A nevelőtestület határozathozatala előtt a döntési jogkörébe utalt kérdésekben figyelembe veszi a következő testületek véleményét: 

az iskola SZMK választmánya (R. 84. § 2/i-m pontok), 18


a Diákönkormányzat,

az Iskolaszék

1. 2. 1. 3. A nevelőtestület értekezletei, határozatai A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkaterv szerinti ütemezésben tartja értekezleteit a tanév során. Az évente ismétlődő értekezletek: 

tanévnyitó értekezlet

félévi és év végi osztályozó értekezlet

félévi értekezlet

nevelési értekezlet (őszi és tavaszi)

tanévzáró értekezlet

A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott céllal és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az intézmény igazgatója vagy vezetősége, ha azt szükségesnek tartja. A rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

összehívásának

nevelőtestületi

kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet a tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletet az igazgató, illetve az értekezlet témafelelős vezetője készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a minőségirányítási program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára

irányuló

átfogó

elemzés,

beszámoló

elfogadásával,

valamint

a

diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestület értekezletein jelenléti ív, és lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül az elhangzottakról. A tantestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát 8 munkanapon belül a fenntartónak továbbítani. A jegyzőkönyvet az igazgató által megbízott pedagógus vezeti, s azt az értekezletet követő 3 munkanapon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő nevelőtestületi tag írja alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (Kivétel az iskola pedagógiai és minőségirányítási programjának elfogadása, ahol legalább 75 %-os 19


támogatottság mellett érvényes az elfogadottság). A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A jegyzőkönyvek az iskola irattárába kerülnek. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. 1. 2. 1. 4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A tantestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, közalkalmazotti tanácsra vagy az iskolaszékre. Az átruházott jogkör gyakorlója a tantestületet tájékoztatni köteles - a tantestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a tantestület megbízásából eljár. A tanulók értékelésének átadása A nevelőtestület

az érintett

tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül

foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át: 

A tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést,

A beszámolási kötelezettség az osztályfőnök kötelessége.

Szakmai munkaközösségeknek átruházott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat: 

A helyi tanterv kidolgozása, módosítása,

A taneszközök, tankönyvek kiválasztása,

A továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel,

A jutalmazásra, kitűntetésre való javaslattétel,

A határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése,

A szakmai munkaközösség vezető véleményezése,

A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége. Bizottsági jogkörök Részletes leírása az SZMSZ 1. 3. 1. 5 fejezetében található. Nevelőtestületi bizottságok A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre tagjaiból, melynek előnyei: 

a bizottsági tagokat a célirányos szakmai felkészültség, és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni.

A kis taglétszám rugalmas csoport tevékenységet: hatékony team munkát tesz lehetővé.

A feladattal való érdemi kapcsolat: 20


a tényadatok és a folyamat részletes ismerete,

a konkrét helyzetmegítélés

elősegíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatot.

A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén.

Elősegítik a

minőségfejlesztés

eredményességét is. Az intézmény tantestülete feladatkörének részleges átadásával az alábbi bizottságot hozhatja létre: a) Döntés-előkészítő bizottság Tagjai a munkaközösség-vezetők, iskolavezetés, közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény ezen állandó bizottságának feladata a tantestület elé tartozó ügyek előkészítése, javaslattétel, kapcsolattartás más intézményekkel, közreműködés a tantárgyfelosztás előkészítésében. Feladata még a pedagógusok megbízásainak megállapításakor és a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásakor a véleményezési jogkör gyakorlása. b) Felvételi és vizsgabizottságok Felvételi bizottság feladatai: 

Az iskolába jelentkezők adottságainak, tudásának megítélését, a felvételi feladatlapok javítására szerveződik,

A tanulói jogviszony létesítésének javaslata, indoklása.

Tagok: - a felvételi tantárgyak szaktanárai,

az igazgató helyettesek,

Érettségi vizsgabizottság feladatai: 

Az érettségi vizsgák jogszabályok szerinti lebonyolítása, s értékelése az érettségi vizsgaszabályzat alapján,

A határidők pontos betartása,

Az előírás szerinti dokumentáció elkészítése,

Tagok: - az előírásoknak megfelelően az igazgató bízza meg a szaktanárokat tanévenként.

c) Nevelési bizottságok Környezeti nevelési bizottság feladatai 

A nevelési célok, a környezeti nevelési program megvalósításának vizsgálata,

A tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint értékelése, 21


Javaslattétel a nevelés hatékonysága érdekében,

Tagok: – egy reál munkaközösség vezetője, vagy az általa kiválasztott

munkaközösségi tag

- osztályfőnöki munkaközösség vezető

- a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Egészségnevelési bizottság feladatai: 

A nevelési célok, az egészségnevelési program megvalósításának vizsgálata,

A tanulói készségek, ismeretek és a neveltségi szint értékelése,

Javaslattétel az egészségnevelés eredményessége érdekében,

Tagok:

- a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

- iskolai pszichológus - iskolaorvos - osztályfőnöki munkaközösség vezető Fegyelmi bizottság feladatai: 

A házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata,

Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálása,

Tagok: -

az intézmény vezetője vagy vezető helyettese,

-

az érintett tanuló osztályfőnöke,

-

egy, a tanuló által felkért pedagógus,

-

a diákönkormányzat vezetője.

1. 2. 2. A pedagógusok 1. 2. 2. 1. A pedagógusok munkaköri kötelességei

A tanár feladatai különösen: a) munkáját az előírások és pedagógiai dokumentumok alapján megtervezi a tanévre, és tanmenetet készít, b) betartja a tanmenetnek megfelelő éves időbeosztást, befejezi az adott évre előírt tananyagot, c) szakmailag és módszertanilag folyamatosan képzi magát, d) ellátja az órák és foglalkozások előkészítésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, 22


e) megtartja az órarendjében meghatározott órákat és foglalkozásokat, azokat pontosan elkezdi és befejezi, f) ismerteti a tanulókkal az összefoglaló és témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel a dolgozatírást megelőzően, g) folyamatosan - írásban és szóban - méri tanítványai teljesítményét, az eredményeket folyamatosan bevezeti az osztályozó naplóba, h) bevezeti a megfelelő (osztály, szakkör, fakultációs, idegen nyelv) naplóba a hiányzó és a késő tanulók nevét, valamint a megtartott órákat, sorszámmal ellátva, (a nem szakszerűen helyettesített órákat nem kell sorszámozni.) i) szakszerűen és nem szakszerűen helyettesít, valamint az iskolában tartózkodik az órarend szerinti helyettesként, j) vizsgáztatja a tanulókat az osztályozó vizsgákon, k) a tanítási órák keretében, vagy külön díjazás ellenében szakkörökön felkészíti a tanulókat a tanulmányi versenyekre, l) felügyeletet lát el az írásbeli vizsgákon, a tanulmányi versenyeken, az iskolai rendezvényeken és a tanulók orvosi vizsgálatán, m) részt vesz és felügyeletet lát el az iskola tanításon kívüli programjain, n) részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, o) folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel hetente egy állandó délelőtti fogadóóra, félévente egy iskolai délutáni szülői fogadás keretében, illetve szükség esetén a szülővel előre megbeszélt időpontban, p) ellátja mindazon feladatokat, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igényelnek.

A pedagógus kötelessége különösen a) betegség miatti távolmaradását legalább negyed órával a munkakezdés előtt bejelenti az iskolavezetés ügyeletes tagjának, b) a betegség utáni munkába állását legkésőbb az előző nap délelőttjén jelzi az iskolavezetés ügyeletes tagjának, c) a betegség után munkába állásának első napján a táppénzes lapját bemutatja a 2. sz. igazgatóhelyettesnek és leadja a gazdasági irodában. d) a hivatali titkot megtartja, - a titoktartási nyilatkozatot aláírja.

23


1. 2. 2. 2. A tanári munka díjazása Külön díjazás illeti meg a tanárt a túlórák, helyettesítések ellátásáért, az igazgató megbízásával végzett feladatok teljesítéséért.

I. Törvényben szabályozott távollétek A MT. 55.§ (12) bekezdésében meghatározott távollétek: A

munkavállaló

mentesül

rendelkezésre

állási

és

munkavégzési

kötelezettségének teljesítése alól a) keresőképtelensége, b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, f) hozzátartozója halálakor két munkanapra, g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. II. A munkáltató által – fenntartói jóváhagyással – elrendelhető távollétek: Továbbképzéseken való részvétel távollétnek minősül: 

ha a munkáltató és a munkavállaló között tanulmányi szerződés jött létre,

ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót továbbképzésen való részvételre,

ha hét évenkénti továbbképzés vonatkozó rendelkezés hatálya alá tartozik.

Az iskola pedagógiai-szakmai munkája érdekében van távol: 

konferencián,

értekezleten,

szakmai napokon vesz részt. 24


Oktatási-nevelési tevékenységhez kapcsolódó feladatok: 

versenyeken való részvétel, résztvevő tanuló kísérete,

tanulmányi kiránduláson való részvétel,

pályaválasztási kiállításon való részvétel,

az intézmény jubileumi évfordulóin való részvétel,

középiskolai felvételi vizsgáztatás, ügyelet,

tanulói kíséret orvosi vizsgálatra,

a pedagógus hivatalos kiküldetése,

érettségi vizsgáztatáson való részvétel,

központi mérés-értékelés,

pedagógiai

programban,

osztályfőnöki

munkatervben

meghatározott

feladatok teljesítése, 

nemzetközi kapcsolat programjain való részvétel,

kulturális rendezvényeken való részvétel

múzeumlátogatás,

családlátogatás.

Az 1993. évi LXXIX..tv. a közoktatásról 94.§ és 118.§, lehetővé teszi, hogy a meghatározott munkateljesítmény elismerését a helyettesítés kivételével az átmeneti többletfeladatok ellátását- különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést – az intézményvezető keresetkiegészítéssel ismerhesse el. A kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható az intézmény bármely alkalmazottjának, egy alkalomra, vagy meghatározott időre havi rendszerességgel fizetve.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés iskolai szempontjai 1.

A kereset-kiegészítés célja: a) hogy ösztönző hatású legyen, b) hogy az iskola pedagógiai programjával összhangban levő feladatok – magas színvonalú, adott esetben a pedagógus szabadidejét is igénybe vevő – végzésének elismerését erősítse.

2.

Az iskolavezetés döntésében támaszkodik a) a szaktantárgyi munka értékelésében a munkaközösség, b) az osztályfőnöki munka értékelésében az osztályfőnöki munkaközösség vezető véleményére, 25


c) a teljesítményértékelés eredményére, d) saját tapasztalataira. 3. A kereset-kiegészítés elbírálási szempontjai a) Pedagógusok esetén 

legalább 1 éves munkaviszony a jelenlegi munkáltatónál

osztályfőnöki teendők magas szintű ellátása

tanulmányi versenyre való felkészítés

kiemelkedő versenyeztetés (tanulmányi, kulturális, sport)

eredményes nyelvvizsga előkészítő tevékenység

a pedagógiai program felülvizsgálatában való munkavégzés

nevelési program megalkotása

helyi tanterv korrekciója, kerettanterv szerinti átdolgozás

tehetséggondozás

továbbtanulásra való eredményes felkészítés, érettségi vizsgaeredmények

tagozatos, fakultációs csoportokban végzett eredményes munka

szakmai önképzés során továbbképzésen szerzett ismeretek alkalmazása a hatékonyabb munkavégzés érdekében

kettőnél több tárgyat tanít

szülőkkel való jó együttműködés

tanulókkal kialakított viszony

tanórán kívüli tevékenységek szervezése aktív közreműködés (iskolai ünnepélyeken, felvételin való közreműködés, sport és egyéb rendezvények)

iskolai megbízások kiemelkedő ellátása (érdekvédelmi szervezetekben végzett munka, SZMK tevékenység, iskolaszék közalkalmazotti tanács, munkaközösség vezetés, DÖK segítése)

a tanév kiemelt feladatiban aktív közreműködés

pályázatok készítése

b) Nem pedagógus állományú közalkalmazottak esetén 

magas szintű szakmai munkavégzés

többletfeladatok ellátása

a teljesítményértékelés eredménye.

A kereset-kiegészítés nem adható: GYES-en, GYED-en lévő, sorkatonai szolgálatot teljesítő dolgozónak. Az odaítélésnél az iskolavezetés kikéri a 26


munkaközösség-vezetők és a közalkalmazotti tanács véleményét. Igényt tart a szakszervezet állásfoglalására.

1. 2. 3. Szakmai munkaközösségek 1. 2. 3. 1. Munkaközösségi célok és feladatok Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára,

annak

tervezésére,

szervezésére

és

ellenőrzésére

szakmai

munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A szakmai munkaközösség meghatározza működésének éves rendjét, elfogadja munkatervét, mely szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A tantestület feladatátruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: a) javítják az intézményben folyó oktató-nevelő munka szakmai színvonalát, minőségét, b) fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, c) végzik a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek figyelését, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, d) egyeztetik, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulóik ismeretszintjét, e) gyakorolják a véleményezési és javaslattevői jogot a tantárgyfelosztás kérdésében, f) döntenek a pedagógusok továbbképzésről, g) összeállítják az intézmény számára a felvételi-, a középszintű érettségi- stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladatait és tételsorait, ezeket értékelik, h) az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket, kutatásokat végeznek, i) javaslatokat

adnak

a

költségvetésben

rendelkezésre

előirányzatok felhasználására, j) támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, k) kiírják a helyi pályázatokat, lebonyolítják a versenyeket, 27

álló

szakmai


l) javasolják

az

iskolában

használandó

tankönyveket,

taneszközöket

(tantárgyak, évfolyamok csoportok szerint), m) végzik a tantestület által átruházott feladatokat. 1. 2. 3. 2. Iskolánkban működő szakmai munkaközösségek 

matematika – fizika – informatika (technika)

magyar – történelem (filozófia, könyvtár, dráma,)

biológia – kémia – földrajz

idegen nyelvi

készség és művészeti tantárgyak (ének, rajz, művészetek, mozgókép- és

médiaismeret,)

osztályfőnöki

A tantestület tagjai a tanított szaktárgyak alapján tartoznak valamelyik munkaközösséghez. A munkaközösségek számáról az igazgató dönt a tantestület egyetértésével,

a

fenntartó

által

engedélyezett

órakedvezmények

számának

megfelelően. 1. 2. 3. 3. A munkaközösség-vezetői feladatok és jogok A szakmai munkaközösség tagjai saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával. A szakmai munkaközösség képviseletét és munkája koordinálását látja el. A munkaközösség vezetőjét az intézményvezető bízza meg. 5 évre. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. Feladatai: a) Általános feladata, hogy egy öntevékeny, nagy önállóságot élvező munkaközösséget alakítson ki maga körül, ahol az önfejlesztés és a diákok versenyeztetése, felkészítése minden tag számára fontos feladat. Ehhez adjon segítséget, támogatást az iskolavezetéssel együttműködve. A munkaközösség tagjaival közösen készítse el az érintett tantárgyak távlati

28


és

rövidtávú

céljainak

meghatározását

és azok

megvalósításának

ütemezését. (helyi tanterv) b) Összefogja a szakmai munkaközösség tantárgy-pedagógiai munkáját és adminisztrációját, c) A tantárgyi fejlesztés tervezése és szervezése a költségvetési keretek ismeretében, d) Segíti a szaktanári állásra beadott pályázatok elbírálását, az új kolléga kiválasztását, e) Figyelemmel kíséri és segíti a munkaközösségbe tartozó kezdő tanárok szakmai munkáját, f) Képviseli

szakmai

és

felkérés

esetén

személyi

kérdésekben

a

munkaközösségi tagok érdekeit, g) Tagja a munkaközösség-vezetők testületének, a kibővített iskolavezetésnek, h) Segítséget nyújt az iskolavezetésnek a hiányzó kolléga szakszerű helyettesítésének megszervezésében, i) Képviseli az iskolát és a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon. j) A munkaközösség-vezető szervezi, és koordinálja a munkaközösség munkáját, fel-adatait, és folyamatosan nyomon követi a munkaközösség által tervezett feladatok megvalósítását, eredményességét. k) A munkaközösség tagjaival rendszeres beszélgetést, információcserét kezdeményez a tantárgyak közötti koordináció működéséről, javításának lehetőségeiről. Megbeszéléseken tájékoztatást ad a munkaközösség vezetői megbeszéléseken elhangzottakról. l) Az országos, megyei és helyi tanulmányi, kulturális és sport versenyeket propagálja, a jelentkező diákok névsorait összegyűjti a kollégáktól, és 1 példányát

megőrzi,

1

példányát

az

igazgatóhelyettesnek

leadja.

Amennyiben a versenyre nevezési díj befizetése szükséges, a kollégái által összegyűjtött pénzt leadja az igazgatóhelyettesnek. m) A munkaközösség által szükségesnek tartott eszközöket összeírja és az igazgatóhoz vagy a Krúdy Alapítványhoz eljuttatja. n) A munkaközösség tagjaival közösen törekszik az adott tantárgyra vonatkozó egységes értékelési és mérési rendszer megvalósítására, koordinálást végez. o) A munkaközösség tagjainál óralátogatást végez, melyről feljegyzést készít.

29


p) A teljesítményértékelési szabályzatban megfogalmazott módon részt vesz a munkaközösségébe tartozó pedagógusok teljesítményértékelésében. q) A tanév végén a munkaközösség által végzett éves munkát és a munkafeltételek alakulását írásban értékeli, amelyet a munkaközösség tagjaival ismertet, ezek alapján javaslatot tehet a következő tanév előkészítéséhez a fejlesztési igényekre, tevékenységekre vonatkozóan.

Jogai: a) Bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, b) Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, c) Hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, d) Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, e) A munkaközösség tagjainak bevonásával javaslatot tesz a pedagógus továbbképzésben való részvételre a munkaközösség tagjai számára. f) Véleményt nyilvánít a munkaközösség és az egész iskolai közösség tagjait érintő jutalmazásról, béremelésről és kitüntetésre való felterjesztésről. 1. 2. 3. 4. A munkaközösség-vezetői testület Elsődleges feladata az iskola pedagógiai programjának folyamatos fejlesztése, valamint a beiskolázás előkészítése, lebonyolítása. 1. 2. 4. Az osztályfőnöki munkaközösség Az osztályfőnöki munkaközösség az iskola nevelési kérdéseiben az igazgató döntés-előkészítő és tanácsadó testülete. Ülésein megtárgyalja az aktuális feladatokat, a nevelési problémákat és azokra lehetőség szerint megoldási javaslatot tesz. 1. 2. 4. 1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az osztályközösségek élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályok életét az osztályfőnök vezeti és fogja össze. Feladatának elvégzésére – az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség vezető véleménye alapján - az igazgatótól kap megbízást. Munkáját az osztályban tanító tanároktól, a tanulók szüleitől és az igazgatótól kapott információk figyelembevételével végzi. Javaslattevő jogköre kiterjed az osztállyal kapcsolatos minden kérdésre.

30


Feladatai: a) Törekszik alaposan megismerni tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit is figyelembe véve. b) A szülőkkel és az osztályban tanító tanárokkal együttműködve törekszik arra, hogy minél jobban megismerje és fejlessze tanítványai személyiségét, c) Folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az osztályközösség alakulását, és az osztály tanulmányi munkáját, d) Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, esetenként látogathatja az óráikat. e) Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti a diákönkormányzat éves munkatervében feltüntetett programok megvalósítását és aktív résztvevője a rendezvényeknek. f) Aktív

pedagógiai

munkaközösségével,

kapcsolatot a

tart

tanítványaival

fent

az

foglalkozó

osztály szak-

és

szülői nevelő

tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl.: ifjúságvédelmi felelős, gyógytestnevelő, diákönkormányzatot segítő, szabadidő szervező tanár, stb.). g) Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. h) Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatát a tantestület elé terjeszti a félévenként tartott osztályozó konferencián. i) Szülői értekezletet tart, az ellenőrző könyv útján szükség esetén tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. j) Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, havi ellenőrzését, hiányzások 8 napon belüli igazolását, havonkénti

összesítését,

félévi

osztályzatok

ellenőrzőbe

írását,

a

bizonyítvány kitöltését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással, az érettségivel kapcsolatos adminisztrációt), maga helyett érettségi jegyzőről gondoskodhat. k) Saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja diákjai hiányzását. l) Gondoskodik - a második igazgatóhelyettes segítsége mellett - osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, s a szükséges adatszolgáltatásról. m) Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít,

valamint 31

közreműködik

a

tanórán

kívüli


tevékenység szervezésében. Megismerteti a tanulókkal az oktató-nevelő munkát segítő munkakörök tevékenységét. (Titkárság, gazdasági iroda, porta). n) Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. o) Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival. észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. p) A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít, az az osztályfőnök, aki először kapja ezt a feladatot a négy vagy hatosztályos gimnáziumban. A tapasztaltabb osztályfőnökök a már meglévő tanmenetüket formálják az újabb tanulócsoporthoz és az aktuális követelményekhez. q) Az ellenőrző útján köteles a szülőt értesíteni már az első igazolatlan óra után. r) Felhívja a szülő figyelmét, hogy 10 igazolatlan óra után az iskolaköteles a jegyzőt értesíteni. s) Értesíti a szülőt, ha a tanuló igazolt hiányzásainak száma eléri a 100 órát, majd a 200 órát. t) Jelen van és felügyel osztályának tanításon kívüli iskolai programjain. u) Folyamatosan felügyeli a diákügyeletesek munkáját abban az időszakban, amikor az osztályának tanulói látják el az ügyeletesi feladatokat. v) Előkészíti és vezeti az év eleji tanulmányi kirándulást, felkéri a kísérőtanárt. w) Előkészíti az egy osztályban tanító tanárok értekezleteit és az osztályozó értekezleteket, és azon áttekinti az osztály munkáját, valamint részletesen értékeli az egyes tanulókat. x) Elvégzi az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs munkákat (bizonyítvány, törzslap, osztálynapló, stb.). y) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órán a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és elvárható

magatartásformákat.

Az

osztályfőnököknek

feltétlenül

foglalkozni kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal az SZMSZ. 9. fejezet 9. 3. pontjában leírtak szerint. z) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját

az

osztálynaplóba

32

be

kell

jegyeznie.

A

nevelőnek


visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. aa) Segíti a szociálisan rászoruló tanulók anyagi támogatásának (pl.: alapítvány, étkezés, tanulmányi ösztöndíj) intézését. 1. 3. A tanulói közösségek 1. 3. 1. A tanulói jogok és kötelességek A tanulói közösségbe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. Az iskola - a körzeti feladatok ellátása mellett - a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az igazgató dönt. A tanulói jogviszony létesítésének, megszüntetésének részletes szabályait a Házirend tartalmazza. 1. 3. 1. 1. Tanulói jogok Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanuló joga, hogy: 

Részesüljön: -

Az adottságainak, a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban,

-

Egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben,

-

Rászorultság esetén szociális ösztöndíjban, támogatásban,

-

Érdemi tájékoztatásban és érdekvédelemben. Védjék: - Emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását, - Világnézeti meggyőződését, - Nemzeti, etnikai önazonosságát.

Igénybe vegye: - Tanulószobai, kollégiumi ellátást, - Az egészségügyi, étkezési szolgáltatást, - Az intézmény létesítményeit - A diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást.

Részt vegyen: - A diákkörök munkájában, a választható foglalkozásokon, - Az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - A diákönkormányzat munkájában, 33


- Az iskolán kívüli társadalmi szervezetekben. 

Kérelmezze: - A tanórai foglalkozások alóli felmentését, - Más intézménybe való átvételét, - Más intézményben vendégtanulói jogviszony létesítését, - Tudásának független vizsgabizottság általi értékelését.

Véleményt nyilvánítson mások emberi méltóságát tisztelve, ismerje és gyakorolhassa jogait.

Gyakorolja nagykorúságától a felnőtt jogokat és kötelezettségeket.

1. 3. 1. 2. A tanulói kötelességek Az intézmény tanulójának kötelessége, hogy: 

Teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően.

Tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait.

Aktívan és pontosan vegyen részt a szükséges felszereltséggel: -

A kötelező és a választott foglalkozásokon,

-

A szakmai gyakorlatokon,

-

Az intézmény ünnepélyein, és közösségi rendezvényein,

-

A tanulmányi kirándulásokon.

Megtartsa: -

A házirendet, az intézményi szabályokat,

-

A tanórák (foglalkozások) és a gyakorlati képzés rendjét,

-

Az egészségvédő és a biztonságvédő ismereteket,

-

Az eszközök, berendezések használati szabályait,

Óvja saját és társai: -

Testi épségét, egészségét és biztonságát, Életkorához igazodóan közreműködjön pedagógusi irányítással:

-

A közösségi élet feladatainak ellátásában,

-

Környezete rendezetten tartásában,

-

A használt eszközök, helyszínek karbantartásában.

-

A tanórák, foglalkozások előkészítésében, lezárásában. Haladéktalanul

jelentse

a

pedagógusnak

a

veszélyes

tevékenységet, balesetet. A tanulói jogok és kötelességek részletes leírását a Házirend tartalmazza. 34

állapotot,


1. 3. 2. A tanulói közösségek 1. 3. 2. 1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztály közössége, mint az intézmény diákönkormányzatának és ISK-nak legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottság és ISK tagjait, és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának és ISK-nak a vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon dönt diákképviseletéről. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanuló létszám (idegen nyelvek, informatika, a matematika – az emelt szintű biológia tantervűek kivételével-, a 9. évfolyamon a magyar, és az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok). 1. 3. 2. 2. A diákönkormányzat (DÖK) "A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed." Legfontosabb feladatai: 

Az iskola tanulóközössége a törvényben rá ruházott jogokat ezen a testületen keresztül gyakorolja (SZMSZ, Házirend egyetértési joga)

A diákság (tanulócsoport, diákkör, stb.) érdekeit képviseli az igazgató, nevelőtestület előtt.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van.

Igény szerint, lehetőségeihez mérten szervezi a tanórán kívüli diákéletet

Meghatározó szerepet vállal a diákok közösségformálásában

A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által választott vezetőség koordinálja, a diákönkormányzatot a nevelőtestület, az igazgató, illetve a Szülői Munkaközösség

irányába

a

diákönkormányzat

elnöke

képviseli.

A

diákönkormányzat munkájának segítésére az igazgató a diákok véleményének figyelembe vételével diákmozgalmat segítő pedagógust nevez ki. 35


Legfőbb döntéshozó szerve a Diákönkormányzat Közgyűlése, melyre az osztályok 2-2, egyéb iskolai tanulócsoportok (pl. Sulirádió, iskolaújság) 1-1 küldöttet delegálnak. A diákönkormányzat tevékenységének kereteit a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolavezetéssel történő egyeztetés után a választó tanulóközösség fogadja el, és a tantestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkormányzatának a tantestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. Ez a felépítési és működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét. A tanulói közösségek élén megbízott felnőtt vezető, esetenként diákképviselők (pl. diákönkormányzati küldöttek) állnak. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb

egységei,

minden

Diákönkormányzatának

titkárát.

osztályközösség Az

megválasztja

osztályok

az

tanulóközösségei

Osztály döntenek

diákképviseletükről: az osztály DÖK titkárán kívül küldöttet delegálnak az intézmény diákönkormányzatába. A teljes tanulóközösség érdekképviseletét a választott Iskolai Diákönkormányzat látja el. Az iskolai DÖK tagjai közül szavazással megválasztott diákok alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, akiken keresztül gyakorolja a DÖK a jogait. A DÖK segítő tanár feladatait a munkaköri leírása tartalmazza, amely az SZMSZ mellékleteként szerepel. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: 

az

intézmény

szervezeti

és

működési

szabályzatának

elfogadásakor,

módosításakor, 

a házirend elfogadásakor és módosításakor,

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

Az iskola által kért a tankönyvlistára felkerülő tankönyvek, és a pedagógusok által előírt egyéb segédeszközök beszerzése előtt.

36


A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: 

saját működésére és hatásköre gyakorlására,

a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,

egy tanítás nélküli munkanap programjára,

tájékoztatási rendszerének létrehozására és működésére, Az írásbeli érettségi vizsgákon a diákok jogainak védelmében, a törvényes

lebonyolítás ellenőrzése céljából részvételi joga van. A szóbeli vizsgán személyesen részt vehet, ha a vezetőinek, munkatársainak megbízására. Vizsgázó tanuló ezt előzetesen kéri az érettségi vizsgabizottság elnökétől. A diákönkormányzat működési feltételei Az

intézmény

tanévenként

megadott

időben

és

helyen

biztosítja

a

diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. 1. 3. 3. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fórumai 

Diákközgyűlés

Osztálygyűlés

Képviselet iskolavezetőségi, nevelőtestületi értekezleten,

A DÖK vezetősége a DÖK segítő tanár folyamatos kapcsolatot tart fenn az iskolavezetéssel,

amelynek

formája

hetente

egy

alkalommal

történő

megbeszélés. 

Képviselet az osztály szülői értekezleten. (meghívás esetén a diákönkormányzat érdekképviselője útján).

A középszintű érettségi vizsgákon a tanulói jogok érvényesülésének és a törvényességnek a betartását ellenőrzik

A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a

37


tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés –

az

iskolai diákönkormányzat

döntése alapján –

küldöttközgyűlésként is megnevezhető. A küldöttközgyűlés a diákok képviselőiből áll. A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 1. 3. 4. A tanulók jutalmazása és a fegyelmezés elvei és formái 1. 3. 4. 1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A

tanulók

magatartásukért,

kiemelkedő közösségi

tanulmányi

munkájukért,

előmenetelükért, illetve

valamennyi

példamutató kimagasló

tevékenységükért – amellyel hozzájárulnak az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - egyéni, vagy csoportos dicséretben, illetve jutalomban részesülhetnek. 1.) Dicséret Formája lehet szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, melyeket az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgató ír be az ellenőrző könyvbe, vagy a bizonyítványba. 2.) Könyv és/vagy oklevél Kiemelkedő versenyeredményért, kitűnő bizonyítványért, valamint példamutató közösségi munkáért az osztályban tanító tantestület, vagy a szaktanár véleménye alapján a tanév végén oklevél kerül kiosztásra. A versenyeken kiváló eredményt elért, valamint az iskolai szinten kiemelkedő közösségi munkát végző utolsó éves tanulókat a 4 illetve 6 évi teljesítményük alapján a Krúdy Alapítvány anyagi támogatásával – az osztályfőnökök javaslatára – könyvjutalomban részesítjük a bizonyítványosztáskor, illetve a legkiemelkedőbb diákok a ballagási ünnepélyen veszik át.

38


3.) Aranykoszorús Krúdy jelvény A tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményt elért, valamint iskolai, illetve osztály szinten kiemelkedő közösségi munkát végző utolsó éves tanulókat jutalmazza a nevelőtestület az Aranykoszorús jelvénnyel. A tűzzománc jelvényen az iskola címerét aranyszínű babérkoszorú veszi körül. A jelvény odaítélésére a javaslatot elsődlegesen az adott osztály osztályfőnöke teszi meg a megadott szempontok alapján. Évente kb. 20 jelvény kerülhet kiosztásra. A díjazott személyére a tanuló osztályában legalább egy évig tanító tanárok közössége tehet egyszerű többséggel támogatott - az osztályfőnök által elkészített írásbeli javaslatot. A jelvények adományozásának feltétele, hogy az igazgató előterjesztésére a tantestület minden tagja igennel vagy nemmel szavazzon és a jelölt névsoráról. A jelvényeket és a hozzá tartozó emléklapokat a ballagási ünnepségen az igazgató adja át. 4.)

A

Krúdy

Alapítvány

és

a

Krúdy

Sportalapítvány

kitüntetéseinek

adományozása A végzős diákokat a Krúdy Alapítvány a ”Kimagasló tanulmányi munkáért” kitüntetéssel (bronzplakett és pénzjutalom), a Krúdy Sportalapítvány „Kimagasló sportmunkáért” kitüntetéssel (bronzplakett és pénzjutalom) jutalmazza. A díj elnyerésére a végzős diákok adhatják be pályázatukat a kuratóriumok által kiírt feltételeknek megfelelően. Az odaítélés feltételeit minden tanévben, az iskolai évkönyvben teszik közzé az alapítványok. A Krúdy Alapítvány kuratóriuma elé kerülő pályázatokat a tantestület véleményezi, és rangsorolja. A sportalapítványi díj pályázatait a testnevelés munkaközösség - az osztályfőnökök véleményét kikérve - tesz javaslatot a kuratóriumnak a díjat elnyerők neveire. Mindkét alapítványnál a díjak odaítéléséről a kuratórium tagjai döntenek. A díjakat a ballagási ünnepélyen a kuratóriumi elnökök adják át. 5.) A versenyeredmények jutalmazásának formái

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek esetén 11-12. évfolyam Magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, földrajz, biológia kémia, fizika, matematika II. kategória, informatika és a Bod Péter könyvtárhasználati Verseny - I. fordulóból továbbítható dolgozatért: osztályfőnöki dicséret - II. fordulóba behívott tanulónak: igazgatói dicséret 39


- III. fordulóba behívott tanulónak. nevelőtestületi dicséret Idegen nyelvek - I. fordulóból továbbítható dolgozatért: osztályfőnöki dicséret - területi fordulóba behívott tanulónak: igazgatói dicséret - országos döntőbe behívott tanulónak: nevelőtestületi dicséret Országos tanulmányi versenyek 

Nemes Tihamér OSZTV

Kalmár László Alkalmazói Számítástechnika Verseny

Arany Dániel Matematika Verseny 10-11. évf.

Kalmár László Matematika Verseny 13-14 évesek

Varga Tamás Matematika Verseny 13-14 évesek

Zrínyi Ilona Matematika Verseny 13-184 évesek

OÁTV idegennyelvek 13-14 évesek

Országos Történelmi Tantárgyi Verseny (13-14 évesek és 9-11. évf.)

Országos Logo Számítástechnikai Verseny

Lóczy Lajos Földrajz Verseny

Implom József Helyesírási Verseny - I. fordulóból továbbítható dolgozatért: osztályfőnöki dicséret - II. fordulóba behívott tanulónak: igazgatói dicséret - III. fordulóba behívott tanulónak. nevelőtestületi dicséret

Irinyi János Kémia Verseny 9-10. évf.

Mikola Sándor Fizika Verseny - I. fordulóból továbbítható dolgozatért: osztályfőnöki dicséret - II. fordulóban (megyei) elért 1-10. helyezés esetén: igazgatói dicséret - országos döntőbe behívott tanulónak: nevelőtestületi dicséret

Eötvös Loránd Fizika és Kürschák József Matematika Verseny - nyilvánosan közölt eredmény esetén nevelőtestületi dicséret

Kitaibel Pál Biológia és Környezetvédelmi Verseny 9-10. évf. - iskolai fordulóján 1-5. helyezésért: osztályfőnöki dicséret - megyei fordulójában 1-10. helyezésért: igazgatói dicséret - országos döntőbe jutás esetén: igazgatói dicséret - országos döntőben 1-20. helyezésért: nevelőtestületi dicséret

40


Arany János Irodalmi Verseny 9-10. évf. - I. fordulóból továbbított dolgozatért: osztályfőnöki dicséret - II. fordulóba (országos döntő) behívott tanulónak: igazgatói dicséret - II. fordulóban 1-20. helyezésért: nevelőtestületi dicséret

Kazinczy-érem elnyerése: nevelőtestületi dicséret

KÖMAL ill. Középiskolai Kémia feladatmegoldás verseny: Az éves értékelés alapján az első 10 helyezett nevelőtestületi dicséret, a többi résztvevő igazgatói dicséret.

Megyei Versenyek 

Kabay János Biológia Verseny

Gregor Mendel Genetika Verseny

Megyei angol francia és német versenyek - I. fordulóból továbbítható dolgozatért: osztályfőnöki dicséret - megyei döntőben 3-10. helyezésért: igazgatói dicséret 1-2. helyezésért: nevelőtestületi dicséret

Édes Anyanyelvünk és Szép Magyar beszéd versenyek - megyei: 1-2. helyezésért: nevelőtestületi dicséret 3. helyezésért: igazgatói dicséret 4. helyezéstől: osztályfőnöki dicséret Állami nyelvvizsga: felsőfokú vizsga esetén: nevelőtestületi dicséret Sportversenyek 

Városi versenyek 1-3 helyezés: osztályfőnöki dicséret.

Megyei versenyek: 1-3 helyezés: igazgatói dicséret.

Területi vagy országos versenyeken 1-8 helyezés: nevelőtestületi dicséret.

Tanév végén: A 12. osztályos tanulók - a Krúdy Alapítvány anyagi támogatásából könyvjutalmat kapnak az osztályfőnök névsora, rangsora és jellemzése alapján. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén oklevéllel - ha van rá lehetőség könyvvel is - jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a tanárok és az osztályközösség meghallgatása után az osztályfőnök dönt. 41


Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, (tanulmányi versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka, stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Csoportos jutalmazási formák: jutalom kirándulás, színház vagy kiállítás látogatás. Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök írásban terjeszti elő a tanulót az első igazgatóhelyettesnél (a szaktanárok, a munkaközösség-vezetők, a tanulóközösség javaslata alapján). A tanuló jutalmazását a nevelőtestület dönti el az osztályozó értekezleten.

1. 3. 4. 2. A tanulók fegyelmezésének elvei és formái Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, a házirendben foglaltakat nem tartja be, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesítendő, mely a súlyosabb fegyelemsértést megelőző nevelési eszköz. A cselekmény súlyától függően – az írásos intézkedés előtt – szóbeli figyelmeztetésben is részesíthető a tanuló. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni. A) A fegyelmező intézkedés lehet: 1.

Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés és megrovás: a) a szaktanári figyelmeztetés, b) az osztályfőnöki figyelmeztetés és megrovás, c) az igazgatói figyelmeztetés és megrovás, d) a nevelőtestületi (csak írásbeli) megrovás. e) A 20/2012 EMI rendelet alapján fegyelmi eljárás indítható

1. 3. 4. 3. A tanulók kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át, a szándékos károkozásnál - ha a tanuló korlátozottan cselekvőképes – a kártérítés a minimálbér öt havi összegét nem haladhatja meg. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök értesíti a szülőt. A gazdasági vezető feladata a kártérítés rendeztetése a szülővel, vagy gondviselővel.

42


1. 4. Szülői szervezetek 1. 4. 1. Szülői jogok, kötelességek 1. 4. 1. 1. Szülői (gondviselői) jogok A szülőt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, és saját világnézeti meggyőződésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy 

Igényelje, kezdeményezze: - a tárgyilagos ismeretközvetítést, - tanórán kívüli foglalkozások szervezését - a vallás- és hitoktatást.

Megismerje: - a pedagógiai programot, a helyi tantervet, - az SZMSZ-t, és a házirendet, - gyermeke fejlődésének, tanulmányi előmenetelének, magaviseletének részletes jellemzőit, értékelését,

Részt vegyen: - az iskolaszék és a szülői szervezet munkájában, - a szülői képviselők megválasztásában, - az érdekét érintő döntések meghozatalában, - a nevelési- oktatási intézmény munkájában, - vezetői engedéllyel a tanórákon, foglalkozásokon.

Választó és választható legyen a szülői szervezetbe és az iskolaszékbe.

Írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon.

1. 4. 1. 2. Szülők kötelességei A szülői (gondviselői) kötelességek: 

Gondoskodjék utódjáról, biztosítsa gyermeke: - testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, - nevelését, tan- és képzési kötelezettségének teljesítését

Figyelje és segítse gyermeke: - személyiségének sokoldalú fejlődését, - tanulmányi előrehaladását, 43


- közösségbe illeszkedését a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását, - a kötelességek teljesítését, 

Kapcsolatot tartson rendszeresen gyermeke pedagógusaival.

Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, dolgozóinak a jogait, emberi méltóságát.

Intézkedjen gyermeke jogai érdekében.

1. 4. 2. Szülői munkaközösség (SZMK) Az iskolában a szülők az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösséget alakítanak, szerveznek. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők közül szülői értekezleten megválasztják azt a 2-3 fős testületet, amely az osztály szülői munkaközössége lesz. Közülük delegálnak - a szülők választása vagy önkéntes jelentkezése alapján - az iskolai szülői munkaközösségbe képviselőt. Ez az Iskolai Szülői Munkaközösség, amelyben általában 25-30 szülő dolgozik. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőjéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya (továbbiakban: vezetősége). Az iskolai SZMK vezetőségének munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökeiből, elnökhelyetteseiből - a működés rendjében meghatározottak szerint – választott szülők vesznek részt. Az iskolai SZMK vezetősége évente megválasztja, vagy megerősíti tisztségében az iskolai SZMK tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, tagok. Az iskolai SZMK vezetősége, akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit a szülői munkaközösség működési rendjében meghatározottak szerint hozza. A választmány saját munkarendje szerint működik. Az iskolai szülői munkaközösséget megillető jogok: 

Az SZMK dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.

Kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását.

Megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe.

44


Kialakítja saját

működési rendjét, melynek során egyeztet az iskola

igazgatójával, SZMK tanárelnökkel, figyelembe véve az iskola valamennyi – szülőket érintő – dokumentumát. 

Az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét.

Képviseli

a

szülőket

az

oktatási

törvényben

megfogalmazott

jogaik

érvényesítésében. 

Véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervének, valamint az SZMSZ-nek azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak.

Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, ezek közül kiemelten a tankönyvek kiválasztását, és az egészségesebb iskolai büfé kínálatát illetően.

Egyetértési jogköre van a kirándulások megszervezésében, továbbá minden, anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában.

Véleményezési jogkörrel rendelkezik az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A Szülői Választmányi Testület jogköre A képviselői úton választott Szülői Választmányi Testület jogai. 

Figyeli: -

A tanulói jogok érvényesülését,

-

A pedagógiai program megvalósulását,

-

A tanári, nevelői munka eredményességét.

Tájékoztatja megállapításairól a nevelőtestületet, a fenntartót.

Tanácskozási joggal részt vehet képviselője a nevelőtestület értekezletein.

Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől gyermekközösségek nagyobb csoportjairól: az osztályközösségekről, a felmerült problémákról.

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái 2. 1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény közösségeit – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: 45


Közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések,

Nyilvános fórumok, intézményi gyűlések

Bizottsági ülések

Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestülettel kapcsolatos feladatokat, tudnivalókat a munkaterv mellékleteként a havi ütemtervben kell rögzíteni. Az iskolavezetés évente legalább két alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. A szakmai munkaközösségek és az illetékes iskolavezetőségi tag kapcsolata folyamatos. Az iskolavezetőség képviselője részt vesz a munkaközösség programjain, figyelemmel kíséri annak működését. A munkaközösség-vezető évente két alkalommal rövid beszámolót készít. 2. 2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásuk rendje A szakmai munkaközösségek egymással folyamatos kapcsolatban állnak. A tantestület több tagja két munkaközösséghez is tartozik tanított szaktárgyai révén. A munkaközösségek között rendszeres együttműködésre, egyeztetésre van szükség: a tantárgyfelosztás elkészítésekor, a középiskolai felvételi eljárás tervezése és szervezése során,

a

tankönyvrendelés

elkészítésekor,

a

szaktantermek

kihasználása,

eszközfejlesztések megtervezése, iskolai rendezvények, ünnepségek szervezése során. A munkaközösségek vezetőinek – képviselve a munkaközösségbe tartozó kollégák véleményét

-

a

kibővített

vezetői

megbeszéléseken

is

van

lehetősége

más

munkaközösségek vezetőivel egyeztetni, segítséget ajánlani, vagy kérni. 2. 3. A vezetők és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat munkáját az iskolavezetés és a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki – a DÖK megbízásával - eljárhat az iskolai DÖK képviseletében. A DÖK képviselő felnőtt és a DÖK vezetőség folyamatosan kapcsolatot tart az igazgatóval. Az iskolavezetés, a DÖK segítő tanár és a DÖK vezetőség tagjai hetente egy 46


alkalommal megbeszélést tartanak. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt előre egyeztetett időpontban, a hét bármely napján. A diákmozgalom iskolai szintű vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskola vezetőségi értekezleteken és a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjának tárgyalásán. Az iskolai fórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja. Érdekképviselőjük minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottságában, az iskolaszék ülésein. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt, aki előre megbeszélt időpontban fogadja a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. 2. 4. A vezetők és az iskolai sportkör közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör (ISK) és az iskolavezetés között a kapcsolattartást az ISK vezetője biztosítja. Az ISK vezető egy testnevelő tanár, aki a tanulókból álló vezetőségi tagokkal folyamatos kapcsolatot tart fenn. Minden tanév elején egy iskolai ISK gyűlést tartunk, ahol az elnök az osztályképviselőkkel ismerteti az előző tanév eredményeit, valamint a költségvetés felhasználását, és megszavaztatja az adott tanév programját és költségvetési tervezetét. Megválasztják a küldöttek az ISK vezetőség diáktagjait. 2. 5. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával és az igazgató által megbízott pedagógussal (SZMK tanárelnök) tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK vezetőségét tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívni, és itt tájékoztatást kell adni az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az SZMK elnök vagy megbízottja részt vehet - meghívás alapján - a nevelőtestületi értekezleten, és a szóbeli érettségi vizsgákon. Az

iskolavezetés

rendkívüli

SZMK

megbeszélést

kezdeményez

az

iskolai

szabályzatok módosításakor, a tankönyvrendelés véleményezésekor. A szülőkkel való kapcsolattartás formája az iskolai választmány ülése. 2. 6. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként

az

intézményi

munkaterv

és

az

iskolaszék

munkaprogramjának

egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább 2 47


alkalommal

tájékoztatja

az

iskolaszéket

az

intézmény

működéséről

és

munkaprogramjáról. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre való bocsátásával. 3. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje 3. 1. A pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. A diákok érdekképviseletét a tantestület tagjaival szemben a diákönkormányzat végzi. A pedagógusok és a DÖK között a kapcsolattartás a DÖK segítő tanáron keresztül valósul meg. A diákok tantestület felé megfogalmazott kéréseit a DÖK segítő tanár, vagy az iskolavezetés tagjai közvetítik. A diákok érdekeit érintő kérdésekről való tantestületi döntéseken, a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzat képviselője jelen lehet. A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről, és annak változásairól. A gimnáziumba felvételt nyert tanulók a beiratkozáskor a Házirend egy példányát kézhez kapják. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok a Könyvtárban és az iskola honlapján hozzáférhetők. Az iskola a tanév rendjéről ellenőrző útján, osztályfőnöki órákon és szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket és a diákságot. Az iskolai élet eseményeiről az osztályfőnökök útján kapnak tájékoztatást a tanulók. A diákság folyamatos tájékoztatására hozza létre és működteti a Diákönkormányzat a diákmédiát (iskolarádió, Krúdyák iskolaújság). 3. 2. A pedagógusok közösségei és a szülők közti kapcsolattartás A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti.) 48


A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott

képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

vezetésével,

nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A kapcsolattartás formái: 

ellenőrző könyv

osztály szülői értekezlet

egyéni fogadóórák

iskolai rendezvények

1. Írásbeli tájékoztatás 

Ellenőrző könyv

Az osztályfőnök és szaktanár a tanuló szülőivel az ellenőrző könyvön keresztül tartja a kapcsolatot. Az osztályfőnök mindkét félévben legalább egyszer ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Amennyiben a tanuló ellenőrzője hiányzik az üzenet tartalmát és az ellenőrző hiányát az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti legfeljebb 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 2, a heti 2,5 – 3 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti háromnál nagyobb óraszámú tantárgyaknál legalább négy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Az érdemjegyek egyenletes eloszlásban szerepeljenek.

2. Szóbeli tájékoztatás 

Szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az első szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfőnökétől. A tanév során 2 szülői értekezletet tartunk, ennek időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívhatnak össze.

Szülői fogadóórák A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szüleik számára. A szülői fogadóórákat félévente egy alkalommal szervezzük. Ennek időpontjait az éves munkaterv tartalmazza, amelyen a pedagógusok részvétele kötelező. Amennyiben a szülő, gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban egyeztetnie kell az érintett pedagógussal. 49


A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógia programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 

Iskolai rendezvények A szülők a tanév folyamán több iskolai ünnepségen is részt vehetnek. A tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen, a verébavató műsorán, a szalagavató ünnepségen, a karácsonyi délutánon, a tavaszi kerti mulatságon. Ezek kapcsán is képet kaphatnak az iskola által képviselt értékrendről, az iskolánkba járó tanulók tehetségéről, az iskolai élet hangulatából.

3. 3. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás, a minőségfejlesztő tevékenység érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és személyekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: 

közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése,

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,

módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,

intézményi rendezvények látogatása,

hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

Rendszeres külső kapcsolatok: 

a fenntartóval

a közoktatási intézményekkel

a tanulók egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel

a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, szervezetekkel

a nevelési tanácsadó szolgálattal

a gyermekjóléti szolgálattal

a Megyei Pedagógiai Intézettel

kulturális intézményekkel

sportegyesületekkel

az intézményünket támogató Krúdy Alapítvány, és Krúdy Sportalapítvány kuratóriumával 50


3. 3. 1. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal A kapcsolattartók köre: 

a gimnázium igazgatója, igazgatóhelyettesei

gyermek– és ifjúságvédelmi felelős

osztályfőnökök

Kapcsolati korlátozás: 

Az érintett tanuló szülőjét valamennyi gyermekével kapcsolatos eseményről tájékoztatni kell, illetve hozzájárulását kell kérni az alábbi, a szakszolgálat hatáskörébe tartozó esetek körében:

magatartási, beilleszkedési és tanulási problémával küzdő gyerekek ellátása; nevelési tanácsadás,

beszéd és más kommunikációs zavart mutató gyerekekkel való terápiás tevékenység,

érzékszervi fogyatékosok szakirányú ellátása, iskolai beilleszkedésének elősegítése,

mozgássérült gyerekek konduktív pedagógiai ellátása, többségi osztályba történő beilleszkedésének elősegítése.

A kapcsolatban keletkezett ügyek témakörei: Iskolánkra vonatkozó feladatai a következők: 

A sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása

A beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség vizsgálata

Felmentés a tantárgyból az értékelés alól

Iratkezelés: A kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot az iratkezelési szabályzatban meghatározott módon kel érkeztetni, iktatni és irattárazni. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének feladatai 

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja arról (az ellenőrzőn keresztül), hogy milyen időpontban és hol kereshető fel, az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, és hogy milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

Tájékoztatást nyújt a tanulók, szülők részére.

Közreműködik az osztályfőnökökkel a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. (Pl. az 51


iskolai étkeztetést lemondó tanuló esetében feltárja, hogy a lemondás anyagi vagy egyéb okból történt.) 

Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról,

A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.

Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona, stb.) címét, illetve telefonszámát tartalmazó listát.

Segíti az iskola nevelési programja keretében az egészségnevelési, - ennek részeként - a kábítószer-ellenes program kidolgozását, végrehajtását.

Részt vesz az iskola esélyegyenlőségi programjának megvalósításában.

Szükség esetén intézkedéseket kezdeményez az iskola igazgatójánál.

IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az intézmény általános működési rendje, nyitva tartása Az épület főbejárata mellett az iskola nevének feliratát, a zászlórudakon nemzeti színű és uniós lobogót, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Szükség esetén a gyászlobogó felhúzása – az iskolavezetéssel történő egyeztetés után - a házmester feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden osztály köteles: 

védeni a közösségi tulajdont,

megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát,

takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal,

eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint,

betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat,

rendeltetésszerűen használni a berendezéseket.

Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 6 órától 20 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon 730 órától 1600 óráig tart. Szombaton és vasárnap az 52


intézmény – rendezvény hiányában – zárva van. A zárásért a házmester a felelős. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, előzetes kérelem alapján. Szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. A tanítási szünetek nyitvatartási és ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg. Erről tájékoztatja az érintetteket.

Az iskolában a tanítási idő alatt a hivatalos ügyintézés rendje a következő: Iskolavezetés: H – CS: 715 -1545 P: 715 – 1400 Titkárság:

H – CS: 730 -1600 P: 730 – 1430

A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a 15 perces szünetben vagy tanítás után intézhetik. Az iskolavezetési ügyelet ideje alatt az igazgató vagy az egyik igazgatóhelyettes az iskolában tartózkodik. Az intézmény területe a felügyelet alá tartozó fiatalok számára tanítási idő alatt csak a szülő ellenőrzőbe írt kérésre az osztályfőnök, vagy az ő távolléte esetén az iskolavezetés egyik tagjának engedélyével a portán leadott kilépővel hagyható el! A kilépőket az iskolavezetés minden hét végén ellenőrzi, és szúrópróbaszerűen a szülők írásbeli kikérőjét is megnézi az ellenőrzőben. 1. 1. A tanév helyi rendje A tanév rendjét a nevelőtestület – az oktatási miniszter rendelkezése alapján – az éves munkatervben határozza meg. A tanév – ha az oktatási miniszter másként nem rendeli a tanév rendjére vonatkozó rendeletében - szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31ig, a szorgalmi idő június 15-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. Az iskolai munkaterv rögzíti: 

a tanév rendjét

a tanításnélküli munkanapok idejét, felhasználását

az iskolai rendezvények, ünnepélyek időpontját, módját és az ezekhez kapcsolódó tantestületi feladatokat

a nevelőtestületi értekezletek idejét, témáját

a nevelőtestület tagjainak többletfeladatait az adott tanévben

a tanítási órán kívüli foglalkozások formáit

a hagyományápolás alkalmait.

a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól 53


Az iskolai munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten hagyja jóvá. A munkaterv egy példánya a tanári szobában kerül elhelyezésre. A havi teendők pontos időbeosztásáról az iskolavezetés a nevelőtestület tagjait havonta írásban tájékoztatja a faliújságon keresztül. Az osztályfőnökök a tanulókat az 1. tanítási héten, a szülőket az 1. szülői értekezleten tájékoztatják. 1. 2. A tanítás heti és napi rendje A tanítás heti rendjét órarend rögzíti. A helyettesítési rend a heti órarend mellékleteként készül el. Mindegyiket az igazgató hagyja jóvá. Az oktatás alapegysége a tanóra, amelynek védelmét a lehető legnagyobb mértékben biztosítjuk. Tanárt vagy tanulót a tanítási óráról kihívni csak rendkívüli esetben szabad. A csengetési rend: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra

07. 30 - 08. 15 08. 20 - 09. 05 09. 15 - 10. 00 10. 15 - 11. 00 11. 10 - 11. 55 12. 05 - 12. 50 13. 00 - 13. 45 13. 55 - 14. 40

Az intézményvezető szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A rövidített 35 perces órák esetén a csengetési rend: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra (8. óra

07. 30 - 08. 05 08. 10 - 08. 45 08. 50 - 09. 25 09. 35 - 10. 10 10. 15 - 10. 50 10. 55 - 11. 30 11. 35 - 12. 10 12. 15 - 12. 50 12. 55 - 13. 30 iskolai ünnepség esetén, amikor a 4.

órában van a rendezvény, és így csúszik egy tanítási órával a 4-8. óra.) Az első tanítási óra az iskola szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével kezdődik a törvényben előírtnál 30 perccel korábban. Az iskola épületén kívül tartott tanítási órákra külön munkarend vonatkozik. A bemutató órák tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - a munkaterv rögzíti. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. 54


A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben csak az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálat az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 1. 3. Az intézményi felügyelet szabályai Amennyiben a tanulók magatartása megköveteli az intézmény évente felügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. A felügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes, ill. pedagógus a felelős. A felügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős a felügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait a felügyeleti rend tartalmazza. 2. Az intézmény dolgozóinak és tanulóinak munkarendje 2. 1. A vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni! Ezért az intézményvezető és helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatát. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyét. 2. 2. Az alkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezető helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A vezető helyettesek tesznek javaslatot, - a törvényes munka és pihenőidő figyelembe vételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben. Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkatársainak feladata minden tanév elején. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, - a vonatkozó jogszabályok betartásával – a gazdasági vezető állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkaidő beosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását.

55


Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell a intézményvezetőt. A távollévők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását!

2. 3. A pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, amely a "a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve a nevelő- és oktató munkával, vagy gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll." A pedagógus éves munkáját - a jogszabályoknak és az iskolai dokumentumoknak megfelelően - saját maga tervezi meg. A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg, az érintettekkel egyeztetve. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait, az intézményi feladatellátás zavartalan működésének biztosítását - a tanórákra elkészített tanórarend függvényében. Az intézményvezetés tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt szintén 10 perccel, annak helyszínén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 15 percig köteles jelenteni - ha különleges esemény ebben nem akadályozza - az intézmény vezetőjének, vagy helyetteseinek, hogy a helyettesítésről intézkedjenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra vagy a foglalkozás elhagyására. A tanóra elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi, indokoltság és előzetes bejelentés esetén. A pedagógus kérésére az anyanap és a tanulmányi szabadság kiadását az iskolatitkár nyilvántartása alapján az igazgató engedélyezi. Kivételes helyzetben az igazgatóhelyettes dönt az engedélyezésről.

56


A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó anyagot az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Az iskolán kívül tartott tanítási órát a szervező tanár bejelenti az igazgatónak vagy helyettesének. Ha több tanítási órát is igénybe vesz a program, az érintett szaktanárok hozzájárulása is szükséges. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 2. 3. 1. A pedagógusok felügyeleti rendszere Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat – a munka és balesetvédelmi szabályzat követelményeit, - fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. A rend fenntartását tanulói ügyeleti rendszer segíti, melynek szabályai a házirendben kerültek rögzítésre. 2. 4. A nem pedagógus dolgozók munkarendje Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelő-oktató munkát: pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A törvényes munkaidő és pihenő figyelembevételével az igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 2. 5. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 57


A tanuló az iskola épületét a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy az ellenőrzőbe

írt

kérésére,

az

osztályfőnöke

(távolléte

esetén

az

igazgató,

igazgatóhelyettesek) engedélyével hagyhatja el. A házirendet - melyet az intézmény vezetője készít el, és a tantestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével - az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. 2. 6. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása A törvényi, rendeleti szabályozáson túl az iskolai foglalkozásokról előre látható távolmaradásra előzetes engedélyt adhat: a)

1-3 napig az osztályfőnök a szülő kérésére, ha a tanuló magatartása és tanulmányi eredménye megfelelő.

b)

3 napnál hosszabb időre az igazgató, az osztályfőnök véleményét is tartalmazó írásbeli szülői kérésre,

c)

3 napnál hosszabb sport és egyéb rendezvényekre az igazgató, ha ahhoz a szülő beleegyező nyilatkozatát és az osztályfőnök véleményét is csatolják.

d)

Az országos versenyek I. fordulójában a verseny napja, a II. fordulóban plusz egy szabad nap jár. A döntőbe jutott tanulók részére az igazgató engedélyez a szaktanár javaslatára szabad napokat. Egyéb versenyeknél egyéni igazgatói elbírálás dönt.

2. 6. 1. A tanulói mulasztások igazolása a)

A tanuló az igazolást az osztályfőnöknek adja át.

b)

A szülő csak három napnál nem hosszabb mulasztást igazolhat, tanévenként legfeljebb három alkalommal 1-1 napot.

c)

A tanulónak az orvosi igazolást a szülővel ill. a kollégiumi nevelőtanárral alá kell

d)

íratni.

e)

Az igazolást a mulasztást követő 8 napon belül kell bemutatni. Ha a tanuló a távolmaradást egy héten belül nem igazolja, mulasztását az osztályfőnök igazolatlan óráknak minősítheti.

A tanuló köteles részt venni az iskola éves munkatervében rögzített rendezvényeken, valamint az iskolai ünnepélyeken. A tanulónak hiányzását ezekben az esetekben is igazolnia kell. 2. 6. 2. A tanítási órák alóli felmentés szabályai A 2014 május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a pedagógiai programunkban szereplő informatika és idegen nyelv tantárgyból kérhetik a diákok a tanítási órák látogatása alóli 58


felmentésüket: akkor, ha sikeres előrehozott érettségi vizsgát tettek az adott tantárgyból. A kérvényt a tanuló szülőjének is alá kell írnia. Az előrehozott érettségi vizsgára – a jogszabálynak megfelelően – csak akkor jelentkezhet be a tanuló, ha teljesítette az adott tantárgyra vonatkozó középiskolai követelményeket, amelyeket részletesen a gimnázium pedagógiai programja határoz meg. A tanuló kérheti, hogy egy tanévben több tanév anyagából is vizsgázhasson a jogszabályban

meghatározott

módon,

teljesítményét

évfolyamonként

külön

érdemjegyekkel értékelve. A gimnázium pedagógiai programja, vizsgaszabályzata határozza meg az iskolában szervezett vizsgák típusát, rendjét, formáját. A tanuló kérheti, hogy a Pedagógiai Programban nem szereplő tantárgyakból vendégtanulói jogviszony keretében – más középfokú intézményben – vizsgát tehessen. Ennek eredménye a tanuló törzslapjába és bizonyítványába is bekerül.

3. Tanórán kívüli foglalkozások rendje 3. 1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége,

a szülői szervezetek,

az

iskolaszék,

továbbá a

szakmai

munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: -

tanulószoba

-

szakkörök, érdeklődési körök,

-

iskolai diáksportkör, tömegsport foglalkozások

-

diákönkormányzati foglalkozások, rendezvények

-

tehetségfejlesztő foglalkozások

Az iskolán belüli - tanórán kívüli - foglalkozások felnőtt vezetőit a munkaközösségvezetők véleményének meghallgatásával - az igazgató jelöli ki, illetve bízza meg. a) Tanulószoba A tanulószobai foglalkozásokat szaktanárok tartják, a hét különböző napjain eltérő közismereti tárgyakból, évfolyam ill. osztályszintű szervezésben. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti.

59


b) Szakkör A szakköri foglalkozások időtartama 45 perc, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre a szaktanároknál lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik alapján a szaktanárok jelölik ki, részvételük a foglalkozáson kötelező. A tanórán kívüli foglalkozásoknál a tanulói, szülői, tanári igényeket a lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat patronálása a diákmozgalmat segítő tanár hatáskörébe tartozik. c) Iskolai sportkör (ISK) A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak az alábbi sportági edzéseken és versenyeken való részvételre. 

Fiú és leány kosárlabda

Fiú és leány röplabda

Fiú és leány atlétika

Az iskolai sportkör munkáját a tanárelnök (ISK elnök) a tanulók által választott diákelnök és az osztályonként megbízott tagok segítségével irányítja, szervezi az éves programokat és segíti azok lebonyolítását. Az iskolai sportkör az ISK szabályzatában elfogadott alapszabály szerint működik. Az iskolán belüli tanulmányi versenyek közzétételéért, szervezéséért a 2. sz. igazgatóhelyettes a munkaközösség vezetőkkel egyeztetve felelős. 3. 2. Alkalmanként szervezett foglakozások Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli foglalkozások lehetnek többek közt az osztálykirándulások, a tanulmányi kirándulások, a táborok, a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, valamint kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai.

60


Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, a táborozások és az utazások esetén húsz tanulónként egy tanár kíséri a csoportot. A pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglakozást – írásos kérvény alapján – az igazgató engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelőtestület véleményének kikérése után. A tanulók bármilyen, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A foglalkozást szervező tanár a faliújságon keresztül előre tájékoztatja a kollegákat a hiányzó tanulók névsoráról és a program időtartamáról. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az igazgató dönt. A tanítási időn kívüli iskolai szervezésű programokat a szervező tanár a szervezés megkezdésekor írásban bejelenti az igazgatónak. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal szeptember első hetében osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Ezek célja a természet és a hazai kulturális örökség megismerése, a fiatalok közösségi életének fejlesztése. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulások a munkaterv alapján tanításnélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöknek az osztályfőnöki munkatervében kell rögzítenie. Az iskola nevelői, szülői - az igazgató előzetes engedélyével - a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek (pl.:, verébtábor, szaktárgyi tábor, erdei iskola). A kirándulásokra és táborozásokra befizetendő összeget – a szülők meghallgatásával – úgy kell megállapítani, hogy az csak a legszükségesebb mértékben terhelje a családot. A szociálisan rászoruló diákok anyagi támogatására a szervező tanár kérelmet adhat be az SZMK választmányának. A kérelemhez minden alkalommal kikéri az osztályfőnök véleményét is.

61


Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportversenyek a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni az ellenőrzőbe (program, időtartam, helyszín, várható költség). A tanítási időben az igazgató engedélye szükséges. Szorgalmi időben a külföldi utazáshoz – amelyek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 3. 3. A mindennapi testedzés formái Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a tömegsport és a diáksportköri csoportok működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy tanári felügyelet nélkül a tanulók az udvaron délutánonként szabadon sportoljanak. 3. 3. 1. A mindennapi testedzéshez kapcsolódóan a testnevelő tanár feladata különösen: a) az iskolai sportkör szervezi az osztályok közötti kosárlabda és labdarugó bajnokságot, b) irányítja és szervezi a diáknapok sportrendezvényeit, és segíti a sportnap megrendezését. Az iskola vezetése számára az iskolai sportélet finanszírozását jogszabályi rendelkezések írják elő. 3. 3. 2. Iskolai sportkör nyújtotta sportköri lehetőségek Kosárlabda: leány és fiú szakosztály működik, heti 2 – 2 órás edzéssel. Mindkét csapat szerepel a megyei diákolimpián. Röplabda: csak leány sportkör van, heti 1 edzéssel. Atlétika: fiú és lány vegyes sportkör 62


3. 4. Évről-évre ismétlődő rendezvények és szervezőik a) Verébtábor - augusztusban, (a DÖK szervezi) b) Verébavató – a hetedik és kilencedikesek tréfás avatása (a DÖK vezetősége) a verébtáborral együtt vagy helyette c) Szalagavató bál (12. évfolyam osztályfőnökei, magyar munkaközösség) d) „Karácsonyi hangulatban” c. műsor (DÖK, osztályfőnökök, magyar mk.) e) Diáknap (DÖK) f) Végzős búcsúztató (DÖK, testnevelő munkaközösség g) Krúdyfeszt (iskolavezetés, DÖK, osztályfőnökök, SzMK)

3. 5. Kulturális- és sportrendezvények a)

szavalóverseny

b)

novellaíró pályázat

c)

diákírók, diákköltők (iskolai)

d)

kiállítások

e)

labdarúgó bajnokság

3. 6. A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

4. A létesítmények és helyiségek használati rendje 4. 1. Látogatási rend Idegenek az épületbe – vagyon és biztonsági okok miatt – csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek! A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A portás irányításával a diákügyeletesek a vendégekről dátum szerinti nyilvántartást vezetnek. A portás - szükség esetén - telefonon tájékozódik a látogatóval kapcsolatban. A meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a fogadó munkatársat.

63


4. 2. Védő, biztonsági előírások Az intézményi vagyon és a személyi védelem miatt az épület főbejárata, az üveges ajtót a portás nyitvatartási időben köteles zárva tartani. Ugyancsak zárva kell tartani – nyitvatartási időben is – a szaktantermeket, nyelvi termeket, média tantermet, szertárakat, öltözőket és egyéb helyiségeket. Az utolsó tanítási óra után a takarító dolgozik a tantermekben, aki munkája befejeztével bezárja a termeket. A szaktantermeket a tanítási óra előtt és után a tanórát tartó szaktanár nyitja és zárja. A házmester feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azon se juthassanak be az intézmény területére. A házmester a felelős a zárak használhatóságáért. A nyitvatartási idő végén, az épületet a házmester zárja be, és ő kapcsolja be a riasztó rendszert is. 4. 3. Az épület használati rendje Az iskola helyiségei elsősorban az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. 4. 3. 1. Az alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait! Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, azt az intézményvezetővel kell engedélyeztetni, a használati cél és időpont megjelölésével. A szertáros feladatkört ellátó tanulók - a szaktanár tudtával - egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktantermekben, szertárakban. Az iskolavezetés az illetékesek bevonásával gondoskodik, hogy az iskola épülete, udvara, kondicionáló terme, tornaterme a tanulmányi, nevelési és egészségi követelményeinek megfeleljen. Az iskola rendjéről és tisztaságáról az iskola gazdasági vezetője gondoskodik. Az irodákba és a tanári szobába csak tanári engedéllyel, és tanári jelenlét esetén mehetnek be a tanulók. Előadótermekben,

számítógéptermekben,

média

teremben,

nyelvi

termekben,

tornateremben, kondicionáló teremben a tanulók csak tanárok, illetve tanárjelöltek felügyeletével tartózkodhatnak, és a felszereléseket, műszereket, gépeket csak a szaktanár irányításával használhatják. 64


A tantermekben délután elsősorban a tanórán kívül szervezett tevékenységek tarthatók. A termek felhasználásának egyeztetését a 2. sz. igazgatóhelyettes végzi. A tanórán kívüli foglalkozások kezdési időpontja legkorábban 14 30. A tornatermek és a sportudvar használati rendjéért a testnevelési munkaközösség és a diáksportkör vezetősége felel. Tanítási idő után a tanuló csak szervezett foglalkozás, vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskola tantermeiben. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük vagy az igazgató és igazgatóhelyettesek írásos engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. (HÁZIREND) A tanulók tanítási időben a tantermekben tanári felügyelet nélkül is tartózkodhatnak. A könyvtárban, a tornateremben és a szertárban csak tanári felügyelet mellett lehetnek. 4. 3. 2. Szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tornateremben, az ebédlőben jól látható helyen, külön helyiséghasználati rendet kell feltüntetni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza. 

A szaktanterem típusa, neve,

A terem felelősének a neve és beosztása,

A helyiségben tartózkodás rendje,

A használati engedélyhez kötött eszközök felsorolása,

A berendezési tárgyak és eszközök használati utasításainak elérhetősége.

A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika, nyelvi termek, média terem, szaktárgyi előadók) használatához. 4. 3. 3. A berendezések és felszerelések használata A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak! Indokolt esetben, rövid időre (1-2 óra) a székek és a padok másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (osztályfőnök) engedélyével lehetséges, de a bútorokat épségben, eredeti helyükre kell visszatenni annak, aki elhozta. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. Az iskola épületéből eszközöket, felszerelési tárgyakat csak igazgatói engedéllyel lehet kivinni. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni. A kiviteli engedély csak a kölcsönzési 65


határidővel, az igazgató és a gondnok együttes aláírásával együtt érvényes. A kiviteli engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni, és iktatni. A másik példányt a gondnok őrzi, majd a berendezés visszaszolgáltatás időpontját rávezeti és igazolja aláírásával. A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok, mint szertárfelelősök kezelik. A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról,

felelős

a

megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért. A szertárosok nevét az éves munkatervben rögzítjük. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását a diákönkormányzattal egyeztetve az iskolavezetés felnőtt felügyelet mellett engedélyezi. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodni. Az iskola nyitva tartása: szorgalmi időben reggel 6 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig. A versenyeket legkésőbb 19. 30-ig be kell fejezni. Az iskola épületében 19. 30 óra után rendezvény csak az intézmény vezető engedélyével tartható. A fenti időpontoktól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva: szerdánként 9 órától 12 óráig. 4. 4. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épületben portai ügyelet van 6 -20 h-ig. A belépés és benntartózkodás rendje (azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel): a) Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. b) A portás munkáját a tanítási órák alatt 2 diákügyeletes is segíti. Az ő feladataikat a házirend és az ügyeleti napló részletesen szabályozza. Az ügyeletet ellátó tanulók egyike az aulában, a másik az étteremben ügyeli a rendszabályok betartását. c) Idegeneknek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben való tartózkodás várható időtartamát, amit az ügyeletes diákok az ügyeleti naplóban rögzítenek. 66


d) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem állók részére - vagyonbiztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: A tanulók szüleinek elegendő a portán ügyeletet teljesítő dolgozónak bediktálni a nevet. (Tanulót rokonon kívül tanítási időben más nem keresheti meg.) Szülői értekezlet, vagy fogadónap esetén a név kérésétől eltekintünk. e) Az iskola területén üzleti tevékenységgel vagy bármilyen más eseti üggyel kapcsolatosan (hirdetés, plakát elhelyezése) az igazgató engedélye szükséges. 4. 5. Karbantartás és kártérítés A gazdaságvezető és a gondnok felelős az iskola területén lévő helyiségek, udvar, stb. balesetmentes használhatóságáért, szükség esetén az intézkedés megtételéért, az eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések meghibásodását, a balesetveszélyes területek jelzését a tanteremért felelős osztályfőnök, illetve a problémát észlelő szaktanár köteles a gondnok tudomására hozni. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezési tárgyakat a Selejtezési szabályzat alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban elidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. Ez egyaránt vonatkozik a dolgozókra és a tanulókra. Az osztályfőnökök tanév elején kötelesek erre felhívni a diákjaik figyelmét.

5. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje 5. 1. A hagyományápolás célja Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát

fejleszti,

hazaszeretetüket

mélyíti.

Az

intézmény

egyéb

helyi

hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület éves munkaterve határozza meg. 5. 2. Ünnepélyeink, megemlékezéseink Nemzeti ünnepélyek, megemlékezések A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi ünnepek előtt: 67


október 6.

október 23.

március 15.

Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: 

február 23.

április 19.

június 4.

Az intézmény hagyományos rendezvényei Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvényei 

október 21. névadónk, Krúdy Gyula születésnapja

Prózamondó és novellaíró pályázatok

: A tanév rendjéből adódó hagyományos ünnepségek: 

Tanévnyitó ünnepély

Ballagás – az alapítványi emlékérmek átadása

Tanévzáró ünnepély

Az intézmény hagyományaiból adódó szórakoztató rendezvények: 

Verébavató

Szalagavató ünnepély

Hagyományos nyári és tanévközi táborok: 

Verébtábor

Az intézmény csereutazásai és egyéb túrái: 

Németországi kapcsolat az erkrathi Hochdal Gimnáziummal, (évente)

Dániai kapcsolat: a ringei Efterskoléval, (évente)

A DÖK által szervezett kirándulások.

A fentiektől eltérő megemlékezéseket az éves munkaterv rögzíti. Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Az ünnepélyek rendezése, az előkészítő munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása minden pedagógusnak kötelessége.

68


5. 3. A hagyományápolás egyéb formái 5. 3. 1. Intézményi jelképeink 5. 3. 1. 1. Az intézmény zászlója Az intézmény zászlója: a zászló alapszíne a város piros-kék színe átlósan, rajta a Krúdy címer és körbe felirat Krúdy Gyula Gimnázium Nyíregyháza, a zászló másik oldalán a város címere. 5. 3. 1. 2. Az iskola jelvénye Az iskola jelvénye: a címerpajzs alapszíne kék, alul piros szegély, a kék színen tintatartó fehér írótollal és derékszögű vonalzó, felül fehér sávban Krúdy felirat. Kimagasló eredményt elért tanulóknak a jelvény körbefutó arany koszorúval van kiegészítve. Aranykoszorús jelvény adományozása 7. sz. melléklet szerint. 5. 3. 2. A hagyományápolás további formái 5. 3. 2. 1. Évkönyv Az iskola lehetőség szerint évenként évkönyvet ad ki saját működéséről, amely tartalmazza az iskola rövid történetét, az év jelentős eseményeit, jelentős tanulmányi és sport eredményeket, az iskolával jogviszonyban álló tanárok és dolgozók nevét és arcképét, a tanulók nevét, arcképét. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek, egy tanári szerkesztőbizottság vezetésével. 5. 3. 2. 2. Iskolaújság A

Krúdyák

iskolaújság

egy

tanévben

3-4

alkalommal

jelenik

meg.

Összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság

rovatai,

tartalma,

külsőségei

szerepet

játszanak

a

fiatalok

ízlésformálásában, ezért szükséges a kívánt színvonal megtartása. 5. 3. 2. 3. Iskolarádió Műsorát a tanulók közreműködésével, és igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelős pedagógus, és diákszerkesztő. Az iskolarádió is szerepet játszik a fiatalok ízlésformálásában, ezért itt is szükséges a kívánt színvonal megtartása. Az iskolarádió adásait a 2. és 3. szünetekben sugározza, ezen kívül csak igazgatói engedéllyel lehet más szünetekben adás.

69


5. 3. 2. 4. DÖK rendezvények Iskolai klub egy évben a DÖK vezetőségével egyeztetett számban és időpontokban (ált. 3-4 alkalommal):  Verébavató  Karácsonyi hangulat A tantestület minden tagja részt vesz az ügyeletben. A nevelők 1-1 klubon látnak el felügyeletet, meghatározott időtartamban, előzetes beosztás alapján. Az iskolai klubok műsorát és a tanulói ügyeletet az osztályok vertikális rendszerben szervezik, az osztályfőnökök segítségével. Az iskolai klubok időpontjának bejelentése a rendezvény előtt 3 héttel, a műsortervnek, az ügyelet rendjének bemutatása legkésőbb a rendezvény előtt 1 héttel kötelező. Az iskolai klubok befejezésének időpontjáról a DÖK vezetéssel történő egyeztetés során állapodik meg az iskolavezetés, amely maximum 24 óra lehet. Külön kérésre az időpont meghosszabbítható. Az osztályklub rendezvény osztályonként 2 alkalommal lehet egy évben, az osztályfőnök felügyelete mellett. Az osztályklubok időpontjának bejelentése a gondnoknak és az iskolavezetés valamelyik tagjának a rendezvény előtt legalább 1 héttel kötelező. Az osztályklub rendezvényeket 20 óráig be kell fejezni, a termeket eddig az időpontig rendbe kell hozni. A szalagavató a szülők és a végzősök egyetértésével és szervezésében történik. A 11. évfolyamosok látják el az ügyeletet. Évenként egy tanítás nélküli munkanap kiválasztása és programjának összeállítása a diákönkormányzat joga. Az időpont megválasztása nem zavarhatja a tervezett iskolai programokat. A diákképviselők előzetesen egyeztetnek az iskolavezetéssel a tervezett időpont előtt legalább 2 hónappal. Ez az időtartam egyúttal lehetőséget biztosít a tartalmas program kialakítására, a szervezésre is. 5. 4. Kötelező viselet A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. 5. 4. 1. Ünnepi viselet Ennek megfelelően az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és az iskola tanulóinak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. Iskolánk diákjainak kötelező ünnepi viselete: Lányoknak: krúdys blúz és sötét szürke, vagy fekete, vagy sötétkék szoknya, 70


Fiúknak: öltöny, fehér ing, nyakkendő. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. A város által szervezett nemzeti ünnepeinken a tantestület és a tanulóifjúság méltóképpen képviseli az iskolát. 5. 4. 2. Sportfelszerelés Az iskola hagyományos sportfelszerelése: Lányoknak: fehér póló piros iskolai felirattal, fekete nadrág, Fiúknak: fehér póló fekete iskolai felirattal, fekete nadrág.

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 6. 1. Belső ellenőrzési célok, területek, értékelés Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: Biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, Jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, Megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, Tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, Biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, Az ellenőrzés típusai Az ellenőrzésnek különböző típusai vannak. Tárgyát tekintve az ellenőrzés lehet átfogó vizsgálat, célellenőrzés, témavizsgálat és utóellenőrzés. Az átfogó ellenőrzés az adott tevékenység egészére irányul, átfogó módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját. A célellenőrzés egy adott részfeladat, azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat.

71


A témaellenőrzés azonos időben több érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja, hogy általánosítható következtetéseket lehessen levonni és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen hozni. Az utóellenőrzés egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, illetve az eredmények felülvizsgálatára irányul. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka és az iskolai gazdálkodási tevékenység egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. A belső ellenőrzés alapelveit, céljait, hatályát, rendszerét a törvényileg előírt FEUVE rendszernek megfelelően az intézmény belső ellenőrzési szabályzata fogalmazza meg. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az évenként előkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza az iskola éves munkatervének mellékleteként. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben az ellenőrzési tervben feltüntetett ellenőrzéstől el lehet térni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A tanári munka ellenőrzése mindig az igazgató és az ellenőrzött fél tudtával történhet. 6. 1. 2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak 

az igazgató és helyettesei az iskola bármely területén.

a gazdasági vezető a szakmai munkaközösségekhez kapcsolódó leltári rend felett, valamint az összes gazdálkodási, pénzügyi, számviteli területen.

munkaközösség-vezető a szaktárgyával összefüggő területen a szaktanári munka felett.

az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos pedagógiai tevékenység területén.

Az ellenőrzést végzők tapasztalataikról az intézmény igazgatójának és helyettesének kérésére beszámolnak. Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. 6. 1. 3. Az ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok:  A pedagógiai program feladatainak végrehajtása, 72


 A helyi tanterv megvalósítása, az emelt szintű oktatási formák megfelelő működése,  A munkatervi feladatok határidős megvalósítása,  A

nevelés-oktatás

tartalmának,

színvonalának

viszonyítása

a

követelményekhez  A pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata,  Valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése,  A tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése,  A törzskönyvek, haladási és gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése,  A túlórák, helyettesítések pontos megállapítása,  a felvételi, osztályozó, különbözeti, érettségi és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása,  a szakmai felszerelések, a szertárak, berendezéseinek szabályszerű használata,

laboratóriumok,

előadótermek

 a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása,  a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása,  az OH által előírt ellenőrzések elvégzése. 6. 1. 4. A tapasztalatok értékelése Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző, vagy esetenként az igazgató a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival közösen megbeszéli. Az értékelő megbeszélésen rá kell mutatni: 

a hibák és a mulasztások jellegére,

a rendszerbeli okokra,

az előidéző körülményekre

a felelős személyekre

A megállapított hiányosságok megszűntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője, és az intézményvezető által kijelölt személyek.

73


Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető helyettes köteles elvégezni. Intézkedik: 

a hibák, hiányosságok javításáról

a káros következmények ellensúlyozásáról,

a megelőzés feltételeinek biztosításáról,

az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról,

a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról,

a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismerésekről.

Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén – a pedagógiai vagy gazdasági vezető helyettes javaslatára – az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást. 6. 2. Vezetői és hatásköri ellenőrzés 6. 2. 1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyi felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre.

Az intézményvezető ellenőrzési feladatai: 

biztosítja az ellenőrzési rendszert, a tárgyi- és személyi feltételeket,

határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására,

megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését,

megtartja

(megtartatja)

az

értékelő

megbeszéléseket,

elrendeli

az

ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. 6. 2. 2. Vezető helyettesek, középvezetők hatásköri ellenőrzése A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetők alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető, a vezető helyettesek, és a középvezetők (munkaközösség vezetők,) ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést! A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei: 

hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak betartása, 74


az igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása,

tanügy-igazgatási, szaktantárgyi, módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása,

a határidős feladatok teljesítése,

az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága,

utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása.

6. 2. 2. 1. A pedagógiai igazgatóhelyettesek ellenőrzési munkája Ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörére, különösen: 

a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására,

a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére,

a pedagógiai program megvalósítására: -

a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítására,

-

a tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra,

-

a foglalkozások, tanórák eredményességére

-

a pedagógus viselkedésére: a tanulókkal való törődésre,

-

a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására,

a pedagógusi ügyelet feladatellátására, pontosságára,

a határidők pontos betartására,

a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre,

a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára,

az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére,

az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére

a tanügyi dokumentáció vezetésére: -

a tanulói adminisztráció ellátására,

-

a nyilvántartások, a statisztikák vezetésére,

-

az értékelések készítésére.

6. 2. 2. 2. A munkaközösség-vezetők ellenőrző feladatai A szakmai munkaközösség vezető középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai, tantárgy-pedagógiai irányításért és az ellenőrzésért. Ellenőrzési feladatai: 

A tanterv színvonalas megvalósítása,

A reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása

A tanmenetek helyi tantervhez igazodó elkészítése, 75


A munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása,

Tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése, és lebonyolítása,

Tanulmányi, kulturális pályázatok kiírása, elbírálása, a tanulói részvétel segítése,

A szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások színvonalas megtartása,

A szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezése,

A taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása,

Az anyagok célszerű és takarékos felhasználása,

A tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása: nyilvántartások, statisztikák, értékelések vezetése.

A pedagógus munkájával összhangban álló következetes értékelés.

. 7. Az iskolai könyvtár működésének rendje 7. 1. A könyvtár feladatai Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket is beszerez, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kölcsönözhet. Az iskolai könyvtár vezetője a könyvtáros, aki működteti a könyvtárat és rendszeres kapcsolatot tart az alábbi könyvtárszakmai szervezetekkel: 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Gimnáziumai

Együttműködik a megyei könyvtárral.

Az iskola könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

76


7. 2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai 

tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,

könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,

könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (számítógép-használat, INTERNET elérés),

tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

A könyvtár szolgáltatásait csak azok az iskolai dolgozók és tanulók vehetik igénybe, akik az iskolai könyvtárba beiratkoztak. A beiratkozás minden tanév elején történik, és egy tanévre szól.

A beiratkozáskor közölt adatokban történt

változásokat

a

beiratkozottaknak a könyvtáros tanár tudomására kell hozni. (A könyvtárhasználati szabályzat külön rögzíti.) 7. 3. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje: Hétfő - csütörtök: 0900 órától 1100 óráig és 1230 órától 1500 óráig Péntek: 0800 órától 1100 óráig és 1300 órától 1400 óráig tart nyitva. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós könyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. Az iskolai könyvtártól az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: 

kézikönyvek,

számítógépes szoftverek,

muzeális értékű dokumentumok,

hangkazetták, videokazetták (kivétel a tanítási óra)

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 77


8. A tankönyvrendelés szabályai Jogszabályi háttere: Az iskolai tankönyvellátásról és a tankönyvrendelésről, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben: 

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,

részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

9. Intézményi védő, óvó előírások 9. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézmény vezetése rendszeres kapcsolatot tart az iskolaorvossal, fogorvossal, védőnővel, pszichológussal. Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: 

A tanulók törzslapozó vizsgálata

A gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,

Könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése

Színlátás és látásélesség vizsgálat,

Fogászati kezelés évente 2 alkalommal,

Pálya-és katona alkalmassági vizsgálatok végzése,

A konyha, étterem, tornaterem, mosdók, WC-k, egyéb helyiségek egészségügyi ellenőrzése.

A beteg tanulók egészségügyi ellenőrzése,

Az iskolai büfé és a menzai ebéd kínálatának változatosságát és az egészséges táplálkozási normáiknak való megfelelését vizsgálja, ellenőrzi.

A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény 2. számú igazgatóhelyettesével egyezteti. A kapcsolattartásért felelős 2. igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi 78


vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek heti egy alkalommal. Védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban minden héten, a rendelő ajtaján feltüntetett fogadó időben. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Az iskolaorvos és a pszichológus heti egy alkalommal, a védőnő heti 2 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban) végzi. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak. A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat. Az iskolaorvos évente egyszer tájékoztatja tapasztalatairól az iskolavezetést. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére egészségügyi felvilágosító órát tart az osztályokban. A gazdasági irodában és a testnevelői szertárban mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylő esetben a foglalkozást vezető tanár értesíti az iskolavezetés egyik tagját, vagy az iskolatitkárt, aki intézkedik. Rosszullét esetén az osztályfőnök, vagy az igazgató, illetve helyettesének engedélyével mehet haza a tanuló. Az osztályfőnök indokolt esetben értesíti a szülőket. Fertőző betegség gyanúja esetén a tanulót azonnal orvoshoz kell küldeni. 9. 2. A testi nevelés és gyógytestnevelés rendje 9. 2. 1. Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges

fejlődése érdekében egészségnevelési

programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük – a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben lévő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Gimnáziumunk biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztett meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt – a többi napon tömegsport óra biztosított. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező

tanórai

testnevelés

órán

és

a

szabadon

sportfoglalkozásokon teszi lehetővé. Biztosítjuk: 

A tanulók mindennapi testedzését,

A játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban,

Az iskolai sportkör működését, 79

választható

délutáni


A könnyített és a gyógytestnevelést a rászorulóknak.

A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Az iskolai sportkör működését az ISK SZMSZ szabályozza. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja 

őszi és tavaszi időszakban: a sportudvart, a tornatermet és kondicionáló termet

téli időszakban a tornatermet és kondicionáló termet

A testnevelő tanár felügyelete mellett, az éves munkatervben meghatározott időpontokban. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel – szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. 9. 2. 2. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részét – egészségi állapota miatt – az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelés órákat gyógytestnevelő tanár vezeti, 16 fős csoportonként heti 5 tanórában. Az érintett tanulók számára gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése kötelező. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászorulóknak, ezért időpontját az órarendben rögzíti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon a részvétel kötelező, és a teljesítmény osztályzásra kerül.

80


9. 3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskolában folyó balesetmegelőző tevékenységre vonatkozó feladatok ellátásához a Munkavédelmi Szabályzatában foglaltak a mérvadók. Minden dolgozóra egyaránt kötelező az abban foglaltak megtartása. 9. 3. 1. Az intézményvezető feladatai 

felelős

az

egészséges

és

biztonságos

munkavégzés

feltételeinek

a

biztosításáért, 

gondoskodik a dolgozók előírt orvosi vizsgálaton való megjelenéséről, munkakörének megfelelő munkavédelmi oktatáson való részvételről,

rendszeresen munkavédelmi ellenőrzést tart a munkavédelemmel foglalkozó szakemberrel, a tapasztalatokat írásban rögzíti,

gondoskodik a jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban előírt munkavédelmi rendelkezések megtartásáról,

fegyelmi jogkört gyakorol,

az előforduló munka-, tanulói- és gyermekbalesetek kivizsgálásában részt vesz, a törvényben előírtak alapján intézkedik.

9. 3. 2. Az iskola dolgozóinak alapvető feladatai Az iskola minden dolgozójának feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. a)

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

b)

Az iskola a pedagógiai programja (nevelési program, helyi tanterv) alapján minden tantárgy keretében törekedni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismeretek, rendszabályok és viselkedési formák elsajátítására.

c)

A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét 81


folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d)

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat.

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: 

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

a házirend balesetvédelmi előírásait,

a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat), a menekülés rendjét,

a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a balesetvédelmi naplóba be kell jegyezni. A baleset és tűzvédelmi oktatásról szóló jegyzőkönyvet minden tanulónak az első tanítási napon alá kell írnia. Az osztályfőnöknek az osztálynaplóba is be kell jegyezni az oktatás tényét az első tanítási napon. Osztálykirándulások, túrák előtt, Közhasznú munkavégzés - megkezdése előtt, Rendkívüli események - után. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. a) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika) vezető pedagógusok baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. b) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. 82


c) Rendkívüli esemény (tűz, bombariadó, ..., stb.) esetén a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. d) A tanulók rosszulléte esetén a szülőt értesíteni kell. Ilyen esetben a tanulókat csak felügyelet mellett lehet elengedni orvosi vizsgálatra. 9. 3. 3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia,

minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 9. 3. 4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján 

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

83


9. 4. Rendkívüli események esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) 

tűz

robbantással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: 

igazgató,

igazgatóhelyettesek,

munkavédelmi felelős

tűzvédelmi felelős.

A rendkívüli eseményről azonnal értesítendők:  tűz esetén a tűzoltóság, 

robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrség,

személyi sérülés esetén a mentők,

a fenntartó,

egyéb esetekben az intézmény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

9. 4. 1. A rendkívüli esemény A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket folyamatos csengetéssel és/vagy az iskolarádión keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv alapján kell elhagyniuk. 9. 4. 2. Levonulás a gyülekezőhelyre Az emeleti tantermekből a lépcsőn keresztül, a földszinti kijárati ajtón az utca felé kell levonulni a gyülekezőhelyre. 84


A tanulók az adott esetben órát adó tanárok vezetése mellett vonulnak a gyülekezőhelyre. A tanárok teljes felelősséggel tartoznak a felügyeletük alá rendelt tanulók balesetmentességéért és fegyelmezettségükért. 9. 4. 3. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetése A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 9. 4. 4. A veszélyeztetett épület kiürítése A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. a mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell.

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

9. 4. 5. További feladatok Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

a közművezetékek (gáz, áram) elzárásáról,

a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

a

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító

szervek

(rendőrség,

tűzoltóság,

tűzszerészek, stb.) fogadásáról. 9. 4. 6. Tűz A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tûzriadó terv”, a Tűzvédelmi szabályzat tartalmazza.

85


9. 4. 7. Bombariadó esetén szükséges teendők Bomba elhelyezéséről értesülő vagy bombát észlelő személy köteles ezt azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének és a környezetét riasztani mindaddig, míg a létesítmény központi riasztása meg nem történt. A bombariadót a hangosbemondón keresztül kell elrendelni. Technikai akadály setén hosszan tartó csengetést vagy kolompolást kell alkalmazni. Értesíteni kell a rendőrséget és a tűzoltóságot az alábbi adatok közlésével: 

intézmény neve és pontos címe,

a bombaérzékelés forrása,

emberélet mennyire van közvetlen veszélyben,

a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma, a bejelentés ideje.

Az intézmény kiürítését a bombariadó elrendelésekor azonnal meg kell kezdeni. A tanulók az órát tartó nevelő vezetésével az érvényben lévő levonulási útvonalon keresztül hagyják el az épületet és mennek biztonságos helyre, a létszámot ellenőrzik. A pedagógusok törekedjenek a tanulók megnyugtatására, kerüljék a hangos beszédet, hirtelen mozdulatot. 10. Az intézményi iratokkal kapcsolatos eljárások rendje 10.1. Az iratkezelés általános rendje Az iratkezelés rendjének helyi szabályai – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, 27. § c) pontja, 52. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdés alapján – az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: A szervnél az iratkezelés – a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően központilag történik. Az iktatást: - Titkárság szervezeti egység, illetve - az iskolatitkár munkakörű személy – munkaköri leírásban meghatározott feladatként – végzi. A központi iratkezelés során az intézményre vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik. (Az iktatás történhet papír alapon és elektronikusan is.)

86


10.1.1.Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Jogszabályi hivatkozás Az iratkezelési szabályzat 335/2005. (XII. 29.) mellékletét képező irattári terv Korm. rend. 3. § (2) évenkénti felülvizsgálata Iratkezelési szabályzatban foglaltak 335/2005. (XII. 29.) végrehajtása Korm. rend. 5. § Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök 335/2005. (XII. 29.) és eljárások, illetve az irattári Korm. rend. 5. § tervek és iratkezelési eljárások között Az iratok szakszerű és biztonságos 335/2005. (XII. 29.) megőrzésére alkalmas irattár Korm. rend. 5. § kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, 335/2005. (XII. 29.) technikai és személyi feltételek Korm. rend. 5. § biztosítása, felügyelete Az iratkezelés – jogszabályban, illetve az intézmény iratkezelési 335/2005. (XII. 29.) szabályzatában meghatározott Korm. rend. 6. § követelmények szerinti megszervezése Iratkezelés felügyelete - az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok 335/2005. (XII. 29.) megszüntetéséről, Korm. rend. 7. § - gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv, előadóív, előadói munkanapló) Iratok és adatok kapcsolatos feladatok

védelmével 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. § (2) bek.

Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás- 335/2005. (XII. 29.) bélyegzőkről és a hivatalos célra Korm. rend. 54. § felhasználható elektronikus aláírásokról Bizottság kijelölése iratselejtezésre Iratmegsemmisítés

az 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (1) bek. 335/2005. (XII. 29.) 87

Feladatellátó/jogosult Intézményvezető Intézményvezető

Intézményvezető

Intézményvezető

Intézményvezető

Intézményvezető

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Intézményvezető


Korm. rend. 64. § (4) bek. Nem selejtezhető iratok illetékes 1995. évi LXVI törvény 9. § Intézményvezető levéltárnak adása (1) bek. g) pontja Az iratkezelés rendjének 335/2005. (XII. 29.) Intézményvezető megváltoztatása Korm. rend. 68. § (1) bek.

10.1.2. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós – 5 napot meghaladó – távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a 10.1.1. pontban meghatározott jogköreit az intézményvezető-helyettes gyakorolja.

10.1.3 Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek Az intézményhez érkezett küldeményeket – a minősített iratok kivételével – a következő személyek jogosultak felbontani: -

a központi iratkezelést felügyelő intézményvezető által, - az iratkezelési szabályzat mellékleteként csatolt – iratfelbontásra felhatalmazott személy,

-

a központi iktatást végző személy,

-

névre érkező küldemény esetében a címzett akkor, ha a címzett elrendelte azt, hogy ezen küldeményeket felbontás nélkül kell eljuttatni hozzá.

10.1.4. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az Intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak:

A kiadmányozás területe, esetei A kiadmányozással érintett személy Intézményvezető teljes feladat- és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte Intézményvezető-helyettes esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást Munkáltató jogkörök gyakorlása az SZMSZSZMSZ-ben meghatározott személyek ben meghatározott esetekben történhet más (Intézményvezető-helyettes) személy által

88


10.2. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés r) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét. 10.2.1. A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: -

ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan,

-

ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell.

10.2.2. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: -

az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését,

-

el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza:

-

a hitelesítés időpontját,

-

a hitelesítő aláírását,

-

az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát.

A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ilyen dokumentumok: -

pedagógus munkaidő nyilvántartás,

-

diákigazolvány és pedagógus igazolvány igénylő rendszer.

-

érettségi vizsga jelentkezési lapjai és iratai

10.3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés s) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét.

89


10.3.1. Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: -

az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint

-

az egyéb elektronikus dokumentumokra.

10.3.2.Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: -

elektronikus aláírással kell ellátni, és

-

elektronikusan kell tárolni.

10.3.3.Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely - nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: -

amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni,

-

elektronikusan kell tárolni.

10.3.4. Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, -

aki intézmény nevében az aláírást létrehozó eszközt birtokolja, és

-

az intézmény nevében mint az intézményt képviselő természetes személy jár el,

-

aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére.

Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás).

90


10.3.5. Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket.Az

elektronikus

dokumentumok

számítógépen

kívüli

elektronikus

tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: -

adathordozókat,

-

az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat.

10.3.6. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése

10.3.6.1. Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető.

10.3.6.2. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével. 10.4. Egyéb szabályok Az elektronikus dokumentumok kezelésére vonatkozóan továbbá az adatkezelési és az informatikai szabályzatot kell alkalmazni.

91


V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a 2007. évi CLII. tv. 3. §-ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be (a továbbiakban együtt: kötelezett), az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). Intézményünkben vagyonnyilatkozat megtételére az igazgató és a három igazgató helyettes kötelezett, melyet 2 évenként június 15-ig köteles elkészíteni.

2. Az érettségi vizsgára történő felkészülési szint megválasztásának módja és feltételei A 11. és 12. évfolyam követelményeit rögzítő 100/1997. kormányrendelet pontosan megfogalmazza az iskola által megoldandó feladatokat. Az egyes tantárgyak szintjének megválasztása az osztálykereteken túljutó csoportok létrejöttéhez fog vezetni, melyek száma a tanulók mindenkori választásától függ. A kötelezően választható órák lehetséges számát az intézmény pedagógiai programjában határoztuk megtalálhatják. A gimnázium a 11. és 12. évfolyamra vonatkozó óratervben megadott óraszámban kínál lehetőséget a kötelezően választott tantárgyak követelményeinek elsajátítására. A 11. és 12. évolyam emelt szintű érettségire felkészítő, szabadon választható tantárgyai:       

magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek történelem matematika fizika biológia kémia

A 11. és 12. évfolyam emelt szintű matematika, és emelt szintű biológia specializációjú osztályai, megtartva egyedi irányultságukat az adott tantárgyból - más óraszámmal ugyan -, az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelő képzést kapnak. A többi tantárgy tervezett óraszáma a középszintű érettséginek felel meg. A 10. évfolyamon tanulók – a törvényi rendelkezésnek megfelelően – az adott tanév május 15-ig két tantárgyból jelentkezhetnek emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő 92


képzésre. Az iskola május 30-ig tájékoztatja a diákokat a következő tanévben induló csoportokról, melynek ismeretében a tanulók június 15-ig módosíthatják jelentkezésüket. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő csoportból a tanuló nem léphet ki. A fenti csoportok munkájába a 12. évfolyamon különbözeti vizsgával lehet bekapcsolódni. 3. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az iskolában folytatott mindennemű reklámtevékenységet a 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól határozza meg. Az iskola területén mindennemű reklámtevékenység – amely direkt vagy indirekt módon alapoz a tizenévesek fogyasztási szokásaira, alkoholt, dohányzást reklámoz – tilos! Az intézményben tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja. 

Tilos közzétenni minden olyan reklámot, amely a személyhez fűződő, a személyes adatok védelmét szolgáló vagy kegyeleti jogokat sért. A reklám nem ösztönözhet erőszakra, a személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására, és nem lehet félelemérzetet keltő.

Tilos a gyermek- és a fiatalkorúak szellemi erkölcsi fejlődését károsító reklám, így különösen az, amely a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

Tiltott a burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám is.

Nem reklámozható olyan áru, amelynek előállítása és forgalmazása jogszabályba ütközik.

Tilos a politikai reklám az iskolában.

Kivételt képeznek az alábbi tematikájú, közerkölcsöt nem sértő, láthatóan nem profitorientált, tanulóknak szóló reklámok: 

Egészséges életmód,

Környezetvédelem, környezeti nevelés,

Társadalmi, közéleti tevékenység,

Kulturális tevékenység,

Oktatási tevékenység.

Bármilyen reklámozási tevékenység csak az igazgató vagy az általa megbízott igazgatóhelyettesek engedélyével történhet az intézményben (nyomtatványok, szórólapok, auditív információhordozók, marketingtermékek átadása, stb.) Az intézmény területén a reklámozó közvetlen kapcsolatba nem kerülhet a tanulókkal. Engedély nélkül történt reklámtevékenység esetén a közreműködő alkalmazott, tanuló fegyelmi felelősségre vonható. 93


VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény további szabályzatai Az

intézmény

eredményes

és

hatékony

működéséhez

szükséges

további

rendelkezéseket – igazgatói utasításként – önálló belső szabályzatok és igazgatói intézkedések tartalmazzák. A

szervezeti

és

működési

szabályzathoz

kapcsolódó

szabályzatok,

egyéb

dokumentumok teljes listáját a 3. fejezet tartalmazza. Jelen szabályzat mellékleteit képező belső szabályzatok: 

1. sz. melléklet: Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat

2. sz. melléklet: DÖK szervezeti és működési szabályzata

3. sz. melléklet: Iskolai Sportkör (ISK) szervezeti és működési szabályzata

4. sz. melléklet: SZMK szervezeti és működési szabályzata

5. sz. melléklet: Munkaköri leírások

6. sz. melléklet: Könyvtári gyűjtőköri szabályzat

Az SZMSZ mellékletét képező, valamint a hozzá kapcsolódó belső szabályzatok és egyéb dokumentumok módosítása, változtatása az SZMSZ módosítása nélkül is elvégezhető, ha jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény vezetője ezt szükségessé teszik, és az érintettek egyetértési, véleményezési és döntési jogkörének gyakorlását biztosítva történik.

94


3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát a Szülői Munkaközösség, az Iskolaszék és Diákönkormányzat véleményezte és egyetértett a benne foglaltakkal. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 27. napján ellenszavazat nélkül elfogadta a mellékelt jelenléti ív szerint Nyíregyháza, 2013. március 01. _________________________ Chriszt Gyula intézményvezető

A

Szervezeti

és

Működési

Szabályzatot

az

intézmény

fenntartója

______________számú határozatával jóváhagyta

_________________________ a fenntartó képviselője

95


1. számú melléklet: Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat A köznevelési intézmény jelen szabályzatban határozza meg az intézményi adatkezelés és adatvédelem helyi szabályait. A szabályzat meghatározásakor figyelembe vételre kerültek: -

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény,

-

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,

-

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény.

1. A szabályzat célja és hatálya 1.1. A szabályzat célja, hogy: - meghatározza az Intézményben a gyermekekkel, tanulókkal, illetve a foglalkoztatottakkal

kapcsolatban

vezetett

nyilvántartások

működésének

törvényes rendjét, valamint biztosítsa az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, - rendelkezzen a gyermekekkel, tanulókkal, valamint a foglalkoztatottakkal összefüggő adatok titokvédelméről, - meghatározza az adatvédelemi és a titokvédelemi kötelezettségek teljesítésének helyi követelményeit, szabályait. 1.2. A szabályzat hatálya kiterjed: - a közoktatási intézményben folytatott valamennyi, a tanulókat, illetve gyermekeket érintő személyes és egyéb adat kezelésére, - a közoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket érintő személyes és egyéb adat kezelésére, - a személyes adatokat feladatköre miatt ismerő személyre, függetlenül attól, hogy az Intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy állt-e. 2. Az adatvédelem alapfogalmai és elvei 2.1. A személyes adat és különleges adat fogalmi meghatározása 2.1.1. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Az érintett alatt bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személyt kell érteni.

96


2.1.2. Különleges adat: a) faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségügyi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi előéletre vonatkozó személyes adat.

2.2. Adatkezelés Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például azok: - gyűjtése, - felvétele, - rögzítése, - rendszerezése, - tárolása, - megváltoztatása, - felhasználása, - lekérdezése, - továbbítása

(ha

az

adatot

meghatározott

harmadik

személy

számára

hozzáférhetővé teszik), - nyilvánosságra hozatala (ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik), - összehangolása vagy összekapcsolása, - zárolása

(az

hozatalának,

adatok

továbbításának,

átalakításának,

megismerésének,

megváltoztatásának,

nyilvánosságra

megsemmisítésének,

törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele), - törlése (az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreálltásuk többé nem lehetséges), - megsemmisítése (az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése), valamint - az adatok további felhasználásának megakadályozása. - Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személyes

azonosítására

alkalmas

fizikai

tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

97

jellemzők

(pl.

ujj-

vagy


2.3. Adatkezelő Adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely: - az adatok kezelésének célját meghatározza, - az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza - az adatkezelést végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Az intézmény: - a tanulók, gyermekek adataival, - a foglalkoztatottak adataival, kapcsolatban adatkezelői minőséget tölt be.

2.4. A köznevelési intézmény adatkezelése A köznevelési intézmény a nemzeti köznevelésről szóló 41. § (1) bekezdése alapján köteles: - a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat vezetni, - a köznevelés információs rendszerébe (KIR) bejelentkezni, - az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatok szolgáltatni.

A köznevelési intézmény adatkezelése alapvetően két területre tagozódik: a) gyermekekkel, tanulókkal összefüggő adatkezelés, valamint b) a foglalkoztatottakkal összefüggő adatkezelés. 3. Általános adatkezelési szabályok 3.1. Az adatok nyilvánosságra hozatala Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. A közérdekű adatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az Intézménynek a Közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzata határozza meg.

98


3.2. Az adatfeldolgozás Az Intézménynek, mint a gyermekek és tanulók adatait feldolgozónak, valamint az intézmény alkalmazottjainak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit jogszabályok, valamint jelen szabályzat rendelkezései határozzák meg.

3.3. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, - jog gyakorlása és - kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely: - az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, illetve - a cél elérésére alkalmas. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait, valamint az alkalmazottak adatkezelésének célját a törvények határozzák meg.

3.4. Az adatfelvételre vonatkozó szabályok Az érintettel az adat(ok) felvétele előtt közölni kell a következőket: - az adatszolgáltatás jellegét, azaz azt, hogy az adatszolgáltatás: - kötelező (és ha kötelező, akkor mely jogszabály alapján kötelező) vagy - önkéntes, illetve - az adatkezelés célját és jogalapját, - ki az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult, - az adatkezelés időtartamát, - az adatok megismerésére jogosultakat, - az adatkezeléssel kapcsolatos jogait és jogorvoslati lehetőségeit.

Kötelező adatkezelés A kötelező adatkezelés a tájékoztatás történhet a kötelező adatszolgáltatást előíró jogszabályi helyre való hivatkozással, ha az tartalmazza az előbb felsorolt valamennyi információt.

Önkéntes adatszolgáltatással összefüggő adatkezelés Önkéntes adatszolgáltatás esetén: - a tanulót, 99


- kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. Az önkéntes adatszolgáltatás esetén az érintettnek olyan hozzájárulást kel adnia, melyből egyértelműen megállapítható, az érintett akaratának önkéntes és határozott hozzájárulási szándéka, valamint beleegyezése a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez.

3.5. Az adatkezeléssel szembeni követelmények A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: - felvételük és kezelésük megfeleljen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek, valamint a nemzeti köznevelésről szóló, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, - a kezelt adatok legyenek pontosak, teljesek és - ha szükséges - időszerűek, - az adatok tárolási módja alkalmas legyen arra, hogy az érintett személyt csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

3.6. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása A személyes adatok akkor továbbíthatóak, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatóak össze, ha: - az érintett hozzájárult, vagy - törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Az adatkezelés és adattovábbítás szabályait a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a közalkalmazotti törvény határozza meg.

3.7. Az adatbiztonság Az intézmény, mint adatkezelő köteles: - gondoskodni az adatok biztonságáról, - megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatvédelmi törvény, valamint az egyéb adatés titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat védeni kell különösen: - a jogosulatlan hozzáférés, 100


- megváltoztatás, - továbbítás, - nyilvánosságra hozatal, - törlés vagy megsemmisítés, valamint - a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

3.8. Az adatok statisztikai célú felhasználása A szabályzatban meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatóak, és statisztikai felhasználás céljára, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatóak.

3.9. A KIR részére történő adatszolgáltatás módja A köznevelési intézmény nevében az intézmény képviseletére jogosult személy, mint adatszolgáltató: - elsősorban a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással köteles az adatszolgáltatásokat megküldeni, - amennyiben az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatlapokat postai úton kell megküldeni. 4. A tanulók, gyermekek adatkezelésével kapcsolatos szabályok 4.1. A köznevelési intézmény által kezelt adatok A tanulók, gyermekek személyes adata a közoktatási intézményben, a köznevelési törvényben meghatározott adatkörben kezelhető.E kötelező adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét a hivatkozott törvény határozza meg.

A köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek, tanuló adatai: - neve, - születési helye és ideje, - neme, - állampolgársága, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, - társadalombiztosítási azonosító jele, - nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; 101


b) szülő adatai: - szülő neve, - lakóhelye, - tartózkodási helye, - telefonszáma; c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; d) a gyermek óvodai jogviszonyával, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - a felvételivel kapcsolatos adatok, - a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, - a jogviszony szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos adatok, - a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, - a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, - mérési azonosító, e) a tanuló jogviszonyával kapcsolatos adatok: - a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - felnőttoktatás esetén az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, - a tanuló fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - az évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, - a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, - az országos mérés-értékelés adatai. (A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.)

4.2. A KIR-ben nyilvántartott gyermek és tanuló adatok A közoktatási információs rendszer nyilvántart egyes gyermek és tanuló adatokat.

A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza a tanuló: 102


- nevét, - nemét, - születési helyét és idejét, - társadalombiztosítási azonosító jelét, - oktatási azonosító számát, - anyja nevét, - lakóhelyét (tartózkodási helyét), - állampolgárságát, - sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, - diákigazolványának számát, - jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy - magántanuló-e, - tanköteles-e, - a jogviszonyának szüneteltetése mikor kezdődött és fejeződött be, - jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, - a nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, - a jogviszonyát megalapozó köznevelési feladatot, - a nevelésének, oktatásának helyét, - felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, - tanulmányai várható befejezésének idejét, - évfolyamát.

103


4.3. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása A gyermekek, tanulók adatai közül – a köznevelési törvényben meghatározott célból – továbbíthatók: Továbbítással érintett szervezet, személy Adatkör, illetve adattovábbítási cél 1. A köznevelési intézmény által nyilvántartott adatok vonatkozásában 1. a tartózkodásának megállapítása céljából a) gyermek, tanuló adatai: - neve, - születési helye és ideje, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szülő adatai: - szülő neve, fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, - lakóhelye, tartózkodási helye, települési önkormányzat jegyzője, - telefonszáma; közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági c) a tanuló jogviszonyával kapcsolatos adatok: szolgálat részére - jogviszonyának kezdete, - jogviszony szüneteltetésének ideje, - jogviszony megszüntetése, - a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, - mulasztásának száma. 2. a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben az érintett iskola

iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatok

a felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatos adatok az egészségügyi állapot megállapítása céljából a) gyermek, tanuló adatai: - neve, - születési helye és ideje, - társadalombiztosítási azonosító jele, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, egészségügyi, iskola egészségügyi feladatot b) szülő adatai: ellátó intézmény - szülő neve, - lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma, c) az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, d) a tanuló- és gyermekbalesetekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézmény, a) gyermek, tanuló adatai: szervezet, gyermek- és ifjúságvédelemmel - neve, foglalkozó szervezet, intézmény - születési helye és ideje, - társadalombiztosítási azonosító jele, az érintett felsőoktatási intézmény

104


- lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szülő adatai: - szülő neve, - lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma, c) a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, d) a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok A tanuló igényjogosultság elbírálásához és fenntartó igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylés céljából tankönyvforgalmazó a számla kiállításához szükséges adatok az állami vizsga alapján kiadott bizonyítvány nyilvántartó szervezet bizonyítványok adatai a bizonyítványok nyilvántartása céljából sajátos nevelési igényre, a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez intézményeinek, az iskolának szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen a magatartás, belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai adatok ellenőrzés végzőjének a KIR adatkezelője, a diákigazolvány a diákigazolvány kiállításához szükséges elkészítésében közreműködő személy valamennyi adat 2. A KIR-ben nyilvántartott tanuló nyilvántartás adatai vonatkozásában a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel KIR tanuló nyilvántartásának személyes adata jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás valamint a személyi adatés jogszerű igénybevételének megállapítás lakcímnyilvántartás központi szerve részére céljából A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A köznevelési törvényben meghatározottakon túlmenően a köznevelési intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

5. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos szabályok 5.1. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos adatkezelési szabályok A köznevelési intézményekben a foglalkoztatottak adatkezelése kiterjed: - a közalkalmazotti alapnyilvántartásra, valamint - az óraadó tanárok nyilvántartására.

105


Minden köznevelési intézmény nyilvántartja: - a pedagógus oktatási azonosító számát, - a pedagógusigazolványának számát, - a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét.

5.1.1.Közalkalmazotti alapnyilvántartás A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény VIII. fejezete rendeli el a közalkalmazottak személyes adatainak kezelését a közalkalmazotti nyilvántartás rendszerében. E kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét a hivatkozott törvény határozza meg.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül - a munkáltató megnevezése, - a közalkalmazott neve, továbbá - a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A

munkáltató

közalkalmazotti

alap-nyilvántartási

rendszere

törvény

felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

5.1.2.Óraadók nyilvántartása A köznevelési intézmény az óraadó tanárok tekintetében nyilvántartja: - a nevét, - a születési helyét, idejét, - a nemét, - a lakóhelyét, tartózkodási helyét, - végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, - oktatási azonosító száma.

106


Az adatkezelés szabályai

Az Intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

5.2. A KIR-ben nyilvántartott alkalmazotti nyilvántartás adatok A közoktatási információs rendszer nyilvántart egyes alkalmazotti adatokat. A KIR tartalmazza az alkalmazotti nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: -

nevét, anyja nevét,

-

születési helyét és idejét,

-

oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,

-

végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,

-

munkaköre megnevezését,

-

munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,

-

munkavégzésének helyét,

-

jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,

-

vezetői beosztását,

-

besorolását,

-

jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,

-

munkaidejének mértékét,

-

tartós távollétének időtartamát.

Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.

107


5.3. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása Továbbítással érintett szervezet, személy Adatkör, illetve adattovábbítási cél 1. A közalkalmazotti nyilvántartás rendszerében és az óraadók nyilvántartásában nyilvántartott adatok vonatkozásában - közalkalmazott felettese, A vonatkozó jogszabályban meghatározott - minősítést végző vezető, feladataik ellátása céljából a közalkalmazotti nyilvántartásból - feladatkörének keretei között a törvényességi A vonatkozó jogszabályban meghatározott ellenőrzést végző vagy törvényességi feladataik ellátása céljából törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ellenőrzés, illetve törvényességi felügyelet miatt - a közalkalmazotti nyilvántartásból A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából, munkaügyi, - bíróság polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a közalkalmazotti nyilvántartásból - nyomozó hatóság, közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban - ügyészség, a közalkalmazotti nyilvántartásból - bíróság a személyzeti, munkaügyi és illetményszemélyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal számfejtési ügyekben megbízott munkatársa A vonatkozó jogszabályban meghatározott az adóhatóság feladataik ellátása céljából - az adóügyekben a közalkalmazotti nyilvántartásból A vonatkozó jogszabályban meghatározott a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási feladataik ellátása céljából a szerv nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási szerv - a közalkalmazotti nyilvántartásból A vonatkozó jogszabályban meghatározott üzemi baleseteket kivizsgáló szerv feladataik ellátása céljából - üzemi baleset - a közalkalmazotti nyilvántartásból A vonatkozó jogszabályban meghatározott munkavédelmi szerv feladataik ellátása céljából - a munkavédelmi ügyekben - a közalkalmazotti nyilvántartásból fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző az adatok célhoz kötöttség megtartásával közigazgatási szervnek, a munkavégzésre továbbíthatóak vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultnak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány A pedagógusigazolvány kiállításához elkészítésében közreműködők részére szükséges valamennyi adat. 2. A KIR rendszerében nyilvántartott alkalmazott nyilvántartás adatok vonatkozásában A nyilvántartásból adat az egyes, a a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogosságának ellenőrzésére hivatott részére jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható A nyilvántartásból az adatok pontosságának, a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv teljességének, időszerűségének biztosítása, részére valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából 108


6. Az adatkezeléssel érintettek Adatkezeléssel kapcsolat jogai és a jogok érvényesítése Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok megilletik: - a kiskorú tanuló és gyermek esetében a gyermeket és szülőt, - nagykorú tanuló esetében a tanulót, - a foglalkoztatottat.

Az érintettek adatkezeléssel összefüggő jogai különösen a következők: - tájékoztatáskérési jog, - adathelyesbítés és - adattörlés vagy adatzárolás kérési jog.

6.1. A tájékoztatás kérés A tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő), illetve a foglalkoztatott kérésére az Intézmény tájékoztatást ad: - az általa kezelt adatokról, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, - az adatkezelés céljáról, - az adatkezelés jogalapjáról, - az adatkezelés időtartamáról, - az

adatfeldolgozó

nevéről,

címéről

és

az

adatkezeléssel

összefüggő

tevékenységéről, - arról, hogy az adatokat kik és milyen célból kapják vagy kapták meg.

A tájékoztatás kérhető: - - szóban vagy - - írásban. Az intézmény köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt – legfeljebb azonban 30 napon belül – írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás az intézményi jogviszonyhoz, foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó, a köznevelési, valamint a közalkalmazotti törvény alapján kötelezően nyilvántartott adatok tekintetében nem tagadható meg.

109


6.2. Adathelyesbítés Az érintett tanuló (illetve kiskorú gyermek esetében a szülő), valamint az intézmény foglalkoztatottja kérheti a nyilvántartott adatainak helyesbítését. A helyesbítést az Intézmény köteles elvégezni akkor, ha a valóságnak nem megfelelő adatot tartott nyilván.

6.3. Az adat törlése, zárolása 6.3.1. Az adat törlése Az érintett, illetve képviselője kérheti a személyes adatai törlését. Törölni kell a személyes adatot, ha: a kezelése jogellenes, - az érintett a nem kötelezően nyilvántartott, kezelt adatainak törlését kéri, - a hiányos vagy téves - és az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki, - az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, - azt bíróság vagy arra jogosult szerv elrendelte.

6.3.2. Az adatok zárolása Az intézmény, mint adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha: - az érintett ezt kéri, vagy - feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekét. A zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely miatt az adat nem került törlésre.

6.4. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha: a) a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelés kötelező adatkezelés, b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

110


Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 7. Az adatkezelés helyi rendje 7.1. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendjét az intézmény a jelen szabályzat rendelkezéseinek kiegészítéseként, az egységes iratkezelés érdekében, az iratkezelési szabályzatában határozza meg. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az iratkezelési szabályzat adatkezelési szabályaira vonatkozóan a nevelési-oktatási intézményben

a

szülői

szervezetet

(közösséget)

és

az

iskolai,

kollégiumi

diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

7.2. Az adatokat kezelők személyi felelőssége Az intézményben a gyermekek, tanulók, valamint a foglalkoztatottak személyes adatainak kezelésével kapcsolatban felelősség terheli: - az intézményvezetőt, - az intézményvezető megbízásából adatkezelést végző személyt, - a feladatellátása során adatot kezelő személyt.

7.2.1. Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető felelős: - a személyes adatok védelméért, - a személyes adatok adatkezelése jogszerűségéért, valamint - az intézményi, valamint a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve a követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. 111


Felelősségi körében köteles gondoskodni: - az adatvédelmi szabályzat folyamatos karbantartásáról, - az adatvédelem ellenőrzési módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről, - az intézményi jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével, valamint a titokvédelemmel kapcsolatos követelmények szerven belüli közzétételéről, - az egyes adatkezelések ellenőrzésének szükség szerint, de legalább évente egyszer történő elvégzéséről. Az intézményvezető a feladatait megbízott adatkezelő

személyre

ruházhatja.

(A

feladatellátási

kötelezettségnek

szerepelnie kell az érintett személy munkaköri leírásában is.) 7.2.2. Az adatkezelő felelőssége Az adatkezelő felelős: - az intézményvezető által átruházott feladatok jogszerű ellátásáért, - a személyes adatok közvetlen védelméért, - az egyéb adatkezelési feladatok szabályszerű végrehajtásáráért.

7.2.3. A feladatellátása során adatot kezelő személy felelőssége A feladatellátása során adatot kezelő személy köteles a tudomására jutott adatokat, információkat bizalmasan kezelni, a titokvédelmi szabályokat betartani.

7.3. Adatkezelésekkel kapcsolatos nyilvántartás 7.3.1. Az adatkezelési nyilvántartás Az adatkezelésről nyilvántartást kell vezetni. Az adatkezelési nyilvántartást az intézményvezető által kijelölt személy(ek) végzi(k). Az Intézményben nyilvántartást kell vezetni minden adatkezelésről. Az adatkezelési nyilvántartás egy-egy példányát köteles megőrizni: - - az intézményvezető, valamint az általa kijelölt személy, illetve - - az adatkezelést végző személyek. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb tényeket, körülményeket, mint pl.: - - az adatkezelés megnevezését, - - az adatkezelés célját, rendeltetését, - - az adatkezelés konkrét alapját, jogalapját, - - az adatkezelést végző személyt, 112


- - az adatkezeléssel érintett tanulók, gyermekek körét és számát, - - az adatkezelés során nyilvántartott adatok körét, - - az adatkezelés során kezelt adatok forrását: - - közvetlen adatkéréssel az érintettől, illetve - - már meglévő nyilvántartásból, - - az adatkezelés során az adatfeldolgozás módját: - - manuális, - - számítógépes, - - vegyes - - az adatokon végzett rendszeres adatkezelési műveletek meghatározását (tárolás, módosítás stb.) - - az adattovábbítás iránya és tartalmát, - - a kiemelt adatbiztonsági intézkedéseket, - - az adatok megőrzésének, illetve törlésének idejét.

Az adatkezelési nyilvántartás adattartamának helyességéről az intézményvezetőnek évente legalább egy alkalommal, ellenőrzés során kell meggyőződnie.

7.3.2. Jegyzőkönyv az adatkezelések összekapcsolásáról Amennyiben

az

intézményben

adatkezelések

összekapcsolása

történik,

az

adatkezelésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az adatkezelés sajátosságait.

7.3.3. Jegyzőkönyv az adatszolgáltatásokról Az

intézményhez

érkezett

megkeresések

alapján

teljesített

adatszolgáltatásokról

jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az adatszolgáltatás, továbbítás legfontosabb adatait.

8. A titokvédelmi szabályok 8.1. Titoktartási kötelezettség A titoktartási kötelezettség azt jelenti, hogy a titoktartásra kötelezett személy hivatásánál fogva harmadik személyeknek nem árulhat el meghatározott információkat.

8.2. A titoktartási kötelezettséggel érintett személyek Titoktartási kötelezettség terheli: 113


- a pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, - aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában (a továbbiakban 8. pont alkalmazásában együtt: pedagógus), - részt vesznek a nevelőtestületi értekezleten, és ott a tanulókkal, gyermekekkel kapcsolatos információkhoz jutnak. A titoktartásra kötelezett személyek kötelezettsége független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.

8.3. A titoktartási kötelezettség tartalma A titoktartási kötelezettség kiterjed a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. Kivételek a titoktartási kötelezettség alól A titoktartási kötelezettség alól kivételt képez: - a szülők részére, illetve - a nevelőtestületi értekezleten nyújtott információ, valamint - a gyermekvédelmi szolgálat értesítése.

A szülők tájékoztatására vonatkozó szabályok: - A titoktartási kötelezettség általában nem terjed ki a gyermek, tanuló szülőjének adott információkra, így a gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető. - Nem közölhető a szülővel sem a gyermek, illetve kiskorú tanulóra vonatkozó olyan adat, melynek közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. - Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. - A nagykorú tanuló szülőjével, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a következő információt kell közölni: - a tanulói, kollégiumi jogviszony megszűnésével,

114


- a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos információkat, illetve - a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntéseket.

A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: - A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésére A gyermekszolgálat értesítése: A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott a köznevelési intézmény vezetője útján – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglaltakra tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. (Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.)

A titoktartási kötelezettséggel nem érintett adatok: A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak a köznevelési törvényben meghatározott adatnyilvántartásra és továbbítására.

8.4. Felmentés a titoktartási kötelezettség alól A titoktartási kötelezettség alól: - kiskorú esetén a szülő, - nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat.

9. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint Az adatvédelmi szabályok - az adatok vezetési, tárolási módszere miatt - eltérőek. Sajátos szabályok vonatkoznak: - a hagyományos módszerrel végzett adatkezelésre, ahol az adatok papír alapúak, valamint - a számítógépes rendszerekkel végzett adatkezelésre.

115


9.1.

A

hagyományos

módszerrel

végzett

nyilvántartásokkal

kapcsolatos

adatvédelmi szabályok A szabályzatban meghatározott adatok nyilvántartása csak akkor történik hagyományos módon papír alapon, ha a számítógépes feldolgozás nem lehetséges.

Az adatok védelme érdekében gondoskodni kell a számítógépes rendszerek adatvédelméről is.

A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani: a) Gondoskodni kell a papír alapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. b) Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. A tárolók kulcsával csak azok a közalkalmazottak rendelkezhetnek, akik valamilyen személyzeti feladat ellátására feljogosítottak. Az intézményvezető a kiadott kulcsokról nyilvántartást vezet. Amennyiben

a

kulcs

elveszik,

azt

haladéktalanul

jelenteni

kell

az

intézményvezetőnek, aki gondoskodik a zár lecseréléséről. c) Amikor az adatkezelés folyik az adatkezelő helyiségbe csak olyan személy léphet be, aki adatkezelésre jogosult. d) A nem rutinszerű, nem szokványos adatkezelésről, az adatkezelést megelőzően értesíteni kell az intézményvezetőt vagy megbízottját. e) Az adatkezelésekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell

tüntetni,

hogy

ki,

milyen

jogcímen,

milyen

iratot

kezelt.

Az

intézményvezető, illetve a személyzeti szerv vezetője ellenőrzi a nyilvántartás vezetése naprakészségét, valamint az adatkezelők körét, és adatkezelésük jogszerűségét.

9.2.

A

számítógépes

módszerrel

végzett

nyilvántartásokkal

kapcsolatos

adatvédelmi szabályok Az alkalmazott számítógépes nyilvántartó rendszerek megnevezését melléklet tartalmazza.

A szabályozás célja: biztosítani a számítógépes információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét. 116


Az adatbiztonság szabályozása keretében gondoskodni kell: - a fizikai biztonság, - az üzemeltetési biztonság, - a technikai biztonság, valamint az - információ továbbítás biztonságának biztosításáról.

A fizikai biztonság érdekében ellátandó feladatok: - Az adathordozó eszközök elhelyezésére csak olyan helyiség jelölhető ki, amely elegendő biztonságot nyújt az illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen. - Azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, csak olyan személyek léphetnek be, akik adatkezeléssel megbízottak, illetve akiknek betekintési joguk van. A betekintési jogukat igazolniuk kell. - A számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolása a hagyományos adathordozóknál rögzített módon történik. - Az adathordozókról és azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni. - Az adathordozó eszközöket üzemeltető személyek nevét az intézményvezető e szabályzat 3. sz. melléklete szerint határozza meg. - A számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásai dokumentációját az intézményvezető őrzi.

Az üzemeltetési biztonság szabályairól: - A számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát – a feladataik meghatározásával – el kell készíteni. A listát az intézményvezető állítja össze és őrzi meg. - Az adatokhoz való hozzáférés szabályait az intézmény informatikai szabályzata tartalmazza. - Külső személy (pl.: karbantartó) számára a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférést lehetőleg úgy kell biztosítani, hogy a kezelt adatokat ne ismerhesse meg. - A számítógépes rendszer bevezetését e szabályzat mellékletében dokumentálni kell (4. sz. melléklet). A rendszer vagy annak bármely eleme csak az intézményvezető felhatalmazásával változtatható meg. Ennek ellenőrzéséért a személyzeti szerv vezetője tartozik felelősséggel. 117


- A számítógépes rendszer üzemeltetéséről nyilvántartást kell vezetni, melyet az intézményvezető folyamatosan ellenőrizni köteles. - A rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó dokumentumokat biztonságosan kell kezelni, hogy azok el ne vesszenek, ne cserélődhessenek el, ne sérüljenek meg. A kezelés konkrét módjára az intézményvezető szóban adhat utasítást.

A technikai biztonság szabályai: - Az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítógépes biztonsági hozzáférési rendszerek alkalmazásával kell megakadályozni. - Az adatállományok kezelése úgy kerül megszervezésre, hogy részleges vagy teljes megsemmisülés esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát az adatrögzítőnek folyamatosan ellenőriznie kell. Az adatállományok kezelése során a munkaközi mentés eszközével is élni kell. - Az adatállományokról legalább két biztonsági mentést kell készíteni, hogy az egyik megsemmisülése, sérülése esetén az eredeti adatok továbbra is rendelkezésre álljanak. - Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát - a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat - el kell választani az aktív résztől, majd a passzivált adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. - A

számítógépes

üzemeltetés

biztonsága

számítógépes

jelszóval

védett

programokkal történik. - Az adatállományokban történt változásokat naplózni kell. - Az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell. - On-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell. - Programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását – ha a próbát külső szerv vagy személy végzi – el kell kerülni. - Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen.

Az információ továbbítás szabályai: - az információ továbbítás a számítógépes információs rendszerből az e szabályzatban meghatározott jogszabály alapján, az ott meghatározott szervnek és személynek, az ott leírt tartalommal lehetséges, 118


- az információ továbbításról nyilvántartást kell vezetni, amely teljes körűen tartalmazza az adatszolgáltatást.

10. Egyéb és záró rendelkezések A pedagógus igazolvánnyal, valamint a diákigazolvánnyal összefüggő adatkezelési szabályokat külön belső szabályzat tartalmazza. E szabályzat hatályba lépésével hatályát veszti minden, saját hatáskörben kiadott, a személyes adatokra vonatkozó adatvédelmi szabályozás.

A szabályzat 2013. március 31. napján lép hatályba.

119

Szmsz