Page 1

KRIZMANITS KLAUDIA

portfolio 2014


TARTALOM FÉNYKÉPÉSZET Portré 2014 Tükörkép az elmében 2012 Jégvirág 2014

VIDEÓ/FILMMŰVÉSZET Power 2013 http://vimeo.com/84232203 Inside 2013 https://vimeo.com/65148378 Menswear 2014

http://vimeo.com/95330834

NOVELLA Pillanatok - Cenzúra 2013

ÖNÉLETRAJZ https://vimeo.com/user14983411


1992. Születés Változások mindenfelé. Tudatlanul bámulva a világba boldogan, gondtalanul. 1998. Egyhelyben Szorgalmasan és optimistán mindvégig ismervén az utirányt. Rossz felé el nem téríthetően.

2006. A világot birtokolva Idegen emberek között elveszve. Megfelelni mindnekinek, önmagának leginkább. Határozott gondolatok, elveszett elméletek. Kallódás. Veszteségek, harc a belső életért. Ugrás az ismeretlen felé.

2011. Megerősödve Egyedüli döntések. Életre szóló emberek. Rosszból csak a jót. Megismerni a tudatlanságot, felismerni a lehetőségeket. Maximalistának lenni. Tenni a célokért. Soha többé nem megfelelni.

2014. Meglépni minden határt ...


Tükörkép az elmében Fényképegyüttes a fejünkben kreált valóságról. Tükör, mely nem azt mutatja, amit látni szeretnénk. Képek a lélek gyötrődéseiről, melyeket a “tökéletesre” formált divatmodellek fotói hoztak létre. Valóság, és amiről hisszük, hogy valós. Eldeformált testek, melyek a belső hazugságokat jelenítik meg. Cél: meglátni a szépséget.


JÉGVIRÁG A természet folyamatos változása új dolgokat kreál. Az évszakok egymásba nyúlása, új, eddig ismeretlen dolgokat hoz létre. A tavaszban a hideget hirtelen forróság, majd a hőséget szinte azonnali fagy váltja át. A virágok jégbe borulása a természet szépségeit egyszerre teszi múlandóvá és időtállóvá.


POWER

Emberi test bemutatása. Cél, az átlagostól való eltérés, gorteszk látásmód. Szempont az egyszerűség, bonyolult kompozíciók kerülése.


INSIDE Ember. Érzéseket rejtünk el. Millió egy meg nem mutatott arc. Titkolt, féltett, szégyellt érzelmek tucatjai szaggatnak minket belülről. Kínoznak. Felszínre kerülésük nyugalmat, új, tiszta kezdetet hoz.


M ENSWEAR A film egy fiatal tervezőt mutat be, aki 2014-ben készült diploma munkáját tárja elénk. A történet során rövid bepillantást nyerhetünk egy fiatal lány gondolatai közé, megtudhatjuk, milyen fázisokon megy keresztül, míg eljut egy kész ruhadarbig. A tervező elárulja, miért is különleges az általa tervezett kollekció, kinek ajánlja, és miért.


PILLANATOK Cenzúra - Elnézést, leülhetek? - Természetesen, nyugodtan foglaljon helyet. - Szörnyű, hogy sehol nincsen már hely... - Ugyan, nézze el nekik. Hiszen ünnepelünk! - Attól még juthatna egy kis levegő mindenkinek, és higgye el, igazán sajnálom, hogy így ismeretlenként ide kéretőzködöm. Minden hely tele van. - Ne zavarja, én tudok lélegezni magától is. - Köszönöm. Muszáj innom egy erőset. Egész éjjel a gyárban voltam. - Nocsak, az a fránya három műszak? - Dehogy! Van az négy is. - Négy?! - Négy. - Nem értem Önt. - Tudja, én már csak így hívom. A négyműszak, mert van, amikor csak kétnaponta járok haza. - Ennyire komolyan veszik? - Ennyire bizony. - De hát ez szabálytalan! - Az meglehet, de ez engem nem zavar. - Nem zavarja, hogy kizsákmányolják? - Mégis miért zavarna?! Fizetnek érte. - És mire gyűjt? - Mire gyűjtök? - Hát ha megéri magának ennyit dolgozni, akkor biztosan jól keres.

- Hát bizony nem panaszkodhatom. Csak a hónap utolsó hetében kell kicsit meghúznunk magunkat. - Úgy érti nem esznek rendesen? - Hogyne ennénk, száraz kenyérre azért mindig futja. - Napokat dolgozik? - Napokat. - Nem is megy haza? - De, de, fürödni azért ha kell menni. Büdösen mégse dolgozhat az ember. - No de hát akkor Ön mikor alszik? Mikor eszik? Mikor pihen? - Miután hazamehetek, néhány napig nem kelek fel. Persze csak ha nem kell másnap dolgoznom, vagy ha a szükség meg nem kívánja. - Napokig alszik? - Ugyan, ne nevettessen! Arra képtelen lennék. Időközönként a plafont is bámulom. Mindenkinek kell egy kis változatosság. - Na és a családja? Nem aggódnak Önért? - Ne vicceljen már! Ők is dolgoznak. - És ők hogyan viselik? - A feleségem néha bebújik mellém az ágyba, és nézi velem a plafont. Bár jobban szereti a saját ágyában csinálni. A fiam meg... hát kérem szépen ő már nincs. - A feleségének külön ágya van? - Természetesen. - Na de Uram! Úgy mondja, mintha ez


tényleg természetes lenne. - Hiszen az is. Csak nem gondolja, hogy egy ágyban alszom a nejemmel?! - Talán nehézségek adódtak a kapcsolatukban? - Nehézségek?! Isten ments! Minden úgy jó, ahogyan van. - De hát valami oka csak van, hogy külön alszanak?! - Oka? Nem, nincs. - Sajnálom a fiát. - Miért? - Hiszen most mondta, hogy már nincsen velünk. - Ezért sajnálja? - Hát... bizonyára hiányzik Önnek. - Nem mondhatnám. Picike volt, mikor temettük. Meg amúgy sem láttam sokat. Álmomban többet látom most, mint amikor még élt szegény. - A feleségét bizonyára mélyen érintette a dolog. - Nem tudom, nem beszéltünk róla. - ... nahát, nézze, nem adtak tejszínt a kávém mellé. Mondja volt már Ön itt a mosdóban? Hihetetlen, hogy még lehet látni ilyet, egy fejlődő országban. - Uram, ön engem megrémít! - Megrémítem magát? Én? - Igen. - De hát miért? - Mert úgy néz rám, és úgy beszél, mintha ezek a dolgok nem lennének mindennaposak. - Hiszen nem is azok! - Még hogy nem... (harsogó nevetés). Mondja, Ön honnan jött? - A szomszédos országból. Miért, számít ez? - Hát akkor ezért van úgy meglepődve, hogy mi itt ilyen jól élünk. - Még hogy jól! - Maga nem így gondolja? - Nem. - No, most már tényleg kíváncsi vagyok,

Önnek milyen élete van. - Természetesen teljesen átlagos. - Akkor meg miért lepődik úgy meg? - De kérem, az ön élete nem átlagos. - Hát akkor milyen? - Határozottan átlagon aluli. - Aztán ne mondja! Legyen már olyan jó, meséljen nekem egy átlagos életről. - Ahogy kívánja. Kérem szépen, szerető, törődő család, jó állás, megfelelő fizetés, jó életszínvonal. - Hisz ez nekem mind megvan. - Törődő családja és jó munkája ugyan nincs. - Miért ne törődne velem a nejem? - Külön ágyban alszanak. Otthagyja magát, mikor szüksége lenne rá. Ez nem gondoskodás. - Hát neki is kell egy kis nyugalom! Mi baja a munkámmal? - Hogy napi huszonnégy órában elvárják. - Na és aztán? - Hol vannak a jogok? - Uram, azt kell mondanom, Ön tényleg megdöbbent! - Na most miért? - Úgy beszél, mintha ezek a dolgok tényleg léteznének. - De hiszen léteznek! - Ön viccel. - Isten ments! - Kérem, most már legyünk egy kicsit komolyak. - Hiszen én végig az voltam. - Ilyen dolgokról komoly ember nem beszél! - Ön tényleg elégedett az életével? Nem vágyik többre? - Mi kéne még ennél több? - Egy ország, ahol élhet! - Miért, talán halott vagyok?! - Ahogy én látom kedves barátom, bizony már nagyon régóta.


Portfolio Klaudia Krizmanits  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you