Lakóközösség összetétele a lakások térszerkezete alapján Épültekor, 1914-ben egy magas státuszú háznak számított. A lakások cselédszobát, hallt tartalmaztak, viszonylag magas arányban voltak több szobás lakások. Az U alakú gang elülső részéről nyíltak az utca felőli magasabb státuszú lakások, melyek nagyobbak és világosabbak voltak, mint a belső udvarra nézőek. A ház rendelkezett lifttel, cselédlépcsővel. A ház érdekessége a Bartók Béla út felé néző erkély, amely a ház épültekor az építtető, Kalmár Sándor hordóügyi bizományosból lett szeszgyáros tulajdonában állt, 1944-ig, haláláig itt lakott. Később lakását feldarabolták, és ma három kisebb lakás használja közösen az erkélyt. Közösség húzó és visszatartó erők Épület fizikai állapota Az Bartók Béla út 50 karbantartott, jó állapotú lakóház. A 2. világháborúban bombatalálatot kapott, a hátsó magastetős rész helyére lapostetőt építettek be. A tető a ház közös tulajdonában áll, elmondások alapján régen sokat használták mint közösségi tér. Közlekedők, lakások, belső udvar helyzete A főlépcsőházból nyíló gang mint közösségi tér nagy jelentősséggel bír. A gangos térforma tapasztalataink alapján pozitívan hat a közösségi életre az áltlátások, átjárárok miatt. Az egy szinten lakók akarva-akaratlanul összetalálkoznak munkába menet, beszédbe elegyednek. A lépcsőház is egy találkozópont, bár itt nehezebben alakul ki beszélgetés. Az első emeleti három lakás különleges szituációban van a közös erkély miatt, közös sütögetéseket, beszélgetéseket kezdeményeznek és az egész ház közösségi “motorjává” váltak, a Budapest100 progjamjához való csatlakozást is ők kezdeményezték.
Tapasztalatok Közösség és bérház
A térszervezés mint közösségbefolyásoló tényező Ideánk, hogy a belvárosi bérházakban is kivitelezhetőek a cohousing elvei, segítheti a benne élőket és válasz lehet az épületek leromlott fizikai állapotára is. A bérházak átlátható térszerkezete, a körfolyosó, segítené a cohousing fejlődését, és folyamatosan fenntartaná a lakók közti kapcsolatot. Az udvar egy meglévő közösségi tér, amely kevés ráfordítással átalakítható, ideális lehet sütögetéshez, társasjátékhoz, vagy egy közös focimeccs nézésre. A közösségben való gondolkozás megteremti azt a lehetőséget, hogy az ember befektessen olyan berendezésekbe, amelyekre egyedül nem lenne igénye, anyagi háttere, vagy megfelelő tere, megvétele viszont egy jobb életkörülményhez segíti. Például: fűszeres kert, vetítő berendezés, grill, függőágy, tornaszerek, szauna. A vizsgált házakban megjelenik két generáció, amely egyaránt hajlik a közösségi élet felé. A fiatal családosok és az idősebb lakók kölcsönösen tudnának segíteni egymásnak, kialakulhatna egy többgenerációs kapcsolati rendszer is.
Befejezés Tapasztalataink szerint lenne igény a közösség szoros együttműködésére a bérházakban is. A közösségfejlesztés egy lassú, de megtérülő folyamat és mivel nem egy alulról szerveződött, hanem már egy meglévő csoportról van szó, így csak lépésenként lehetséges a változás. Reméljük, hogy a hétvége alatt elindult kezdeményezések folytatódnak a jövőben. Közösségi helyiségek kialakítására alkalmasak lennének például a földszinti, sokszor sötét lakások, amelyek adottságaik miatt üresen állnak, a régi óvóhelyek, az udvar, esetleg a gang kiszélesítésével alakulhatnak ki publikus terek. Egy mai ház tervezésénél teljesen más struktúrát, térszervezetet képzelnénk el. A kutatás végére azt a következtetést vontuk le, hogy a bérháznak vannak hiányosságai (épületszerkezettani problémák, a térszervezésből adódó napfényhiány, lakások státusza közötti nagy különbségek), de közösségileg nézve egy jól működő, élhetőbb forma, mint a ma épült lakásállomány.
A Budapest 100 hétvégé alatt azt tapasztaltuk, hogy nem csak az alulról szerveződő közösségek képesek az együttműködésre. A házakban megjelenő önkéntesek egy nagyobb program képviselői, mégis elindítanak egy kommunikációt a lakók között. Felmerül egy közös téma, ami kézenfekvő, de gyakran nem nyilvánvaló, egy házban élünk, vannak közös érdekeink.. A rendszerváltás előtt a közösségi érdekek voltak túlsúlyban, ez akkor egy negítív megítélést kapott a társbérletek miatt, a mai társadalomra inkább az egyéni érdekek, az individualizmus jellemző. Az ember alapvetően társas lény, így ma egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi megmozdulások. A közösség szabad megválasztását nem csak a szükséglet befolyásolja, hanem jelentős mértékben a közösségi értékek és érdekek is. A legkisebb közösségi egység a család, de vidéken a szomszédság is közösséget alkot. A városban ez az összetartás, a közvetlen környezetünk ismerete hiányzik, az elmagányosodott urbánus ember vágyik az életmód megváltozására, amelynek a közösségi együttélés egy fomája lehet. Közösségi megmozdulásokban érdekelt lakóközösség A kitöltött kérdőívek válaszul szolgáltak, hogy milyen csoport érdekelt a közösségi megmozdulásokban. Ezek alapján a fiatalabb párok, a kisgyermekes családok és az idősebbek csatlakoznának sütögetéshez, könyv-klubhoz vagy filmevetítéshez. Gyakran a probléma ott rejlik, hogy nem jelenik meg egy motor, amely elindítja ezen megmozdulásokat, amelyekhez már könnyebben csatlakoznak a lakók. A Budapest 100 reményeink szerint elindít valamit, amit a lakók tovább tudnak vinni.
A kutatást és az írást készítette: Miklós Bernadett, Treszkai Anett 2014.05.12. Keywords: bottom-up, Budapest, community building, multy-generation, rental flats, revitalization, structure
27 Miklós Bernadett, Treszkai Anett
Az első emeleti erkéllyel rendelkező szint utca felőli frontja valaha az építtető tulajdonában állt, később három lakást alakítottak belőle ki. Ezek a lakások ma is magas presztízsűnek számítanak adottságaik miatt.