Issuu on Google+

w w w.szabadsag.ro


2. rész A vállalkozás jogi formája A) A magánszemélyek függetlenül, vagy családi vállalkozás tagjaként fejthetnek ki gazdasági tevékenységet Románia területén, a 300/2004-es számú törvény alapján. A családi vállalkozás azon családtagokból jön létre, akik ugyanazon helységben laknak, és akik elhatározzák, hogy nyereségszerzés céljából társulnak. A vállalkozás egyik családtag kezdeményezésére jön létre, és ez a személy fogja képviselni a társulást. Egy magánszemély gazdasági tevékenységet bonyolíthat le, függetlenül vagy családi vállalkozásban, ha eleget tesz az alábbi feltételeknek: - betöltötte 18. illetve 16. életévét (utóbbi a családi vállalkozások esetén) - egészségi állapota lehetõvé teszi az illetõ tevékenység lebonyolítását - rendelkezik az illetõ tevékenység lebonyolításához szükséges szakképesítéssel - nem követett el pénzügyi, adó vagy vám jellegû bûncselekményeket - nyilatkozatot tesz, hogy teljesíti a mûködéshez szükséges, törvény által elõírt egészségügyi, állat-egészségügyi, környezetvédelmi, munka- és fogyasztóvédelmi, termékminõségi feltételeket - érvényes engedéllyel és bejegyzési bizonyítvánnyal rendelkezik Az engedélyt kérésre bocsátják ki az illetékes polgármesteri hivatalok, a benyújtott iratcsomó alapján, és a szükséges illetékek kifizetése után. A dokumentáció jóváhagyása után a polgármester kibocsátja az engedélyt, amelyet a Cégjegyzék Hivatalhoz továbbít. Ez utóbbi kibocsátja a bejegyzési bizonyítványt, majd visszajuttatja a polgármesteri hivatalba, ahonnan a családi vállalkozás képviselõje kiváltja. B) A vállalkozási tevékenységeket leggyakrabban kereskedelmi társaságok keretén belül bonyolítják le. Ezek mûkõdését a 31/1990-es számú törvény szabályozza. Romániában a következõ kereskedelmi társaságok hozhatók létre: - közkereseti társaság (kkt.) - betéti társaság (bt.) - betéti részvénytársaság (brt.) - korlátolt felelõsségû társaság (kft.) - egyszemélyes kft. - részvénytársaság (rt.) A 31. számú törvény 2010-es újrakiadása alapján ezen társaságok néhány lényeges jellemzõje így foglalható össze:


Társaság Kereskedelmi megnev. név 1. Közkereseti Társaság (KKT)

Alapító okirat

Minimális törzstõke

Tagok száma

Tagok hozzájárulása

- legalább egyik - társasági társ neve és a szerzõdés társasági forma megnevezése

- nincs meghatározva

- min. 2 - pénzben, természetben, munkában

2. Betéti - egy beltag - társasági Társaság neve, és a szerzõdés (BT) társasági forma megnevezése

- nincs meghatározva

- min. 2 - beltagok: pénzben, természetben, munkában kültagok: pénzben

3. Betéti - a társasági Részvény- forma társaság megnevezése (BRT)

- társasági szerzõdés és szervezeti alapszabályzat

- 90 000 lej, egy - min. 2 részvény névértéke nem lehet kisebb, mint 0,1 lej

- névre vagy bemutatóra szóló részvények

4. Részvénytársaság (RT)

- a társasági forma megnevezése

- társasági szerzõdés és szervezeti alapszabályzat

- 90 000 lej, egy - min. 2 részvény névértéke nem lehet kisebb, mint 0,1 lej

- névre vagy bemutatóra szoló részvények

5. Korlátolt Felelõsségû Társaság (KFT)

saját elnevezés, amelyhez hozzáadható egy vagy több társult neve és a társasági forma megnevezése

- társasági szerzõdés és szervezeti alapszabályzat

- 200 lej, amely - min. 2, max. 50 - pénzben, egyenlõ törzsbetétekre természetben oszlik, ezek értéke nem lehet kisebb, mint 10 lej

6. Egy- saját elneve- alapszabályzat - 200 lej szemézés, amelyhez lyes KFT hozzáadható az alapító neve és a társasági forma megnevezése

-1 - pénzben, természetben


Vállalkozási útmutató Tagok felelõssége

Legfõbb szerv

Ügyvezetést ellátja

Ellenõrzést gyakorolja

Részesedés

- korlátlanul és egyetemlegesen

- taggyûlés

- a taggyûlés által kinevezett tag(ok)

- taggyûlés

- alaptõkéhez való hozzájárulással arányos

beltagok: korlátlanul és egyetemlegesen kültagok: a hozzájárulás erejéig

- taggyûlés

- egy vagy több beltag

- taggyûlés

- alaptõkéhez való hozzájárulással arányos

- beltagok: korlátlanul és egyetemlegesen - kültagok: a jegyzett tõke erejéig

- Részvényesek - Vezetõ tanács Közgyûlése

- Felügyelõ bizottság

- osztalék formájában, a birtokolt részvényektõl függõen

- a jegyzett tõke szintjéig

- Részvényesek - Vezetõ tanács Közgyûlése ügyvezetõ(k)

- Felügyelõ bizottság

- osztalék formájában, a birtokolt részvényektõl függõen

- a jegyzett tõke szintjéig

- taggyûlés

- közvetlenül a társak, de ha ezek száma nagyobb mint 15, akkor kötelezõ a Felügyelõ bizottság

- üzletrész formájában

- a jegyzett tõke szintjéig

- az alapító - az alapító rendelkezik a kinevezhet taggyûlés ügyvezetõt jogaival és kötelezettségeivel

- az alapító, ha nem ügyvezetõ is, ellenkezõ esetben pénzügyi auditort alkalmaz

- üzletrész

- ha az alapító ügyvezetõ is, akkor betölti ennek feladatkörét


A cégbejegyzés lépései 1. Cégnév és márkanév lefoglalása A kiválasztott cégnevet és márkanevet a Cégjegyzék Hivatalnál kell lefoglalni. Az erre szolgáló nyomtatványon 3 nevet kell feltüntetni. Ezeket ellenõrzik, hogy megfelelneke a törvényes elõírásoknak, majd kiadják a lefoglalásról szóló igazolást. 2. Az alapító okirat megszerkesztése Ehhez szükségesek: - a magánszemélyek, üzlettársak, ügyintézõk vagy képviselõik személyazonossági irata - a jogi személyek, üzlettársak, ügyintézõk vagy képviselõik azonosító okiratai (alapszabályzat, bejegyzési/adóügyi bizonyítvány, jótállási bankbizonylat) - a külföldi állampolgárok, az alapító tagok, az ügyvezetõk és képviselõik erkölcsi bizonyítványa Az alapító okirat tartalma: a) az alapító tagokra vonatkozó azonosító adatok b) a kereskedelmi társaság formája c) a kereskedelmi társaság elnevezése d) a kereskedelmi társaság székhelyére vonatkozó adatok (az ingatlan telekkönyvi kivonata, az ingatlan tulajdonosának, illetve a szomszédok beleegyezése a társaság székhelyére vonatkozóan) e) a társaság tevékenységeinek megjelölése a CAEN kód által f) a jegyzett és folyósított tõke mértéke g) az ügyvezetõk személyi adatai h) a társaság idõtartamára vonatkozó kitételek i) a másodlagos székhelyek feltüntetése j) a társaság feloszlatásának és felszámolásának módja A társaság a következõ esetekben oszlik fel: - a társaság idõtartamának lejártával - ha a társaság tevékenységi tárgya nem valósítható meg, vagy ha ez már megvalósult - ha a társaságot semmisnek nyilvánították - a közgyûlés határozatával - a törvényszék határozatával, bármely tag kérésére, alapos okokból kifolyólag - a társaság csõdje esetén - a törvényben vagy az alapszabályzatban elõírt más okokból 3. Aláírási címpéldány és nyilatkozattétel közjegyzõ elõtt Az aláírási címpéldány minden ügyvezetõ számára kötelezõ. A nyilatkozattétel a román állampolgárok esetében arra vonatkozik, hogy az alapító


Vállalkozási útmutató ismeri a hatóságok elõtt tett hamis nyilatkozatra vonatkozó büntetéseket, valamint az adócsalásra vonatkozó törvényt. A külföldi állampolgárok esetében a nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, miszerint az alapító nem tartozik a román államnak. 4. Az alaptõke bejegyzése A cégnév lefoglalásának igazolását és az alapító okirat egyik példányát mellékelve, az alaptõkét be kell fizetni egy erre szolgáló ideiglenes bankszámlára. 5. A cégjegyzékbe való bejegyzés A bejegyzési kérelem mellékleteként be kell nyújtani az alábbi dokumentumokat: - közjegyzõ által hitelesített alapító okirat - az alaptõke befizetésérõl szóló igazolás - a székhelyre vonatkozó igazoló dokumentumok - a természetbeni hozzájárulás tulajdonjogára vonatkozó dokumentumok (ingatlanok esetében ezek megterhelésére vonatkozó bizonylatok is) - az alapító tagok, ügyvezetõk, felügyelõbizottsági tagok saját felelõsségre tett nyilatkozatát, miszerint eleget tesznek a kereskedelmi társaságokra vonatkozó törvények feltételeinek - aláírási címpéldányok, személyazonossági iratok - engedély, ha a vállalat elõzetes engedélyhez kötött tevékenységet szándékszik lebonyolítani - más, a cégjegyzék hivatal által igényelt iratok, okmánybélyegek, bélyegilleték kifizetését tartalmazó bizonylat Az elõírások teljesítését követõ 5 napon belül egy cégbíró határozat formájában engedélyezi a társaság megalapítását, és elrendeli annak a bevezetését a cégjegyzékbe. A kereskedelmi társaság a cégjegyzékbe való bevezetés idõpontjától jogi személy. A cégjegyzékbe való bejegyzéssel egyidejûleg az alapító okiratot eljuttatják a Hivatalos Közlönynek, és a vállalat adószámot kap. A kereskedelmi társaság bejegyzésekor a megyei Cégbíróság kibocsátja a Bejegyzési Bizonylatot, mely tartalmazza a következõket: - a társaság neve és jogi formája - társaság székhelye - a társaság fõ tevékenysége a hozzátartozó CAEN kóddal - adószám - a cégjegyzékbeli nyilvántartási szám - a bizonylat sorszáma és a kiállítás idõpontja 6. Mûködési engedélyek beszerzése A vállalat bejegyzése után történik meg a tevékenység tulajdonképpeni engedélyez-


tetése. Az engedélyek és jóváhagyások beszerzése érdekében nyilatkozatokat, mûszaki leírásokat, a tevékenység kifejtési helyének vázlatát, mûszaki leírásokat kell benyújtani 7. Bélyegzõ készíttetése: szükséges a végleges bankszámla nyitásakor 8. Végleges bankszámla nyitása: az alapító tagok vagy az ügyvezetõk feladata, a szükséges iratok a bejegyzési bizonylat, az alapító okirat, az aláírási címpéldány Pálffy Hajnalka közgazdász-tanár, Apáczai Csere János Elméleti Líceum Irodalomjegyzék: Lengyel László: Vállalkozási ismeretek, Külkereskedelmi és Továbbképzõ Központ kiadványa, Budapest, 2005 Lazãr, N., Mitrache, M.: Vállalkozási ismeretek, Ed. Did. ºi Pedagogicã, Bukarest, 2005 Georgescu, D., Hangan, D., Capotã, V., Barsan, M., Dumitraº, F., Petre, T.: Educaþie antreprenorialã, Ed. Niculescu, 2005 Kovács Erika– Botházi Nándor: Cégbejegyzés Romániában, ROVE, Nagyvárad, 2008 www.vallalkozas-online.hu www.rubinian.ro: legea societatilor comerciale actualizata 2010

1. A delegálás A delegálás a vezetõi eszköztár egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott eleme, ennek ellenére hatásai messze elmaradnak a lehetséges szervezeti és egyéni hatásoktól (idõgazdálkodás, motiválás, személyzetfejlesztés stb.), elsõsorban az alkalmazásában elkövetett hibák miatt. A delegálás a vezetõi feladatok egy részének ideiglenes átruházása egy munkatársra az elvégzésükhöz szükséges hatáskörrel együtt. A felelõsség azonban nem delegálható, tehát a vezetõ továbbra is felelõs saját felettese elõtt a delegált feladatért. Tehát a delegálás nem „gyáva vezetõk” menekülési útja a felelõsségvállalás alól. A delegálás elõnyei, illetve lehetséges problémái A helyes delegálás a vezetõ, a munkatársa és a szervezet számára egyaránt elõnyökkel jár. A vezetõ számára a fõ elõnyök: - Jobban felhasználhatja munkaidejét, több idõt fordíthat a fontos döntésekre. - Jobban hasznosíthatja az általa vezetett csoport tagjainak kompetenciáit, potenciálját. - Új, érdekesebb, nagyobb felelõsséggel járó feladatokkal motiválhatja munkatársait. - Támogatja munkatársai szakmai fejlõdését, elõkészíti õket magasabb szintû munkakörök betöltésére.


Vállalkozási útmutató A delegálás számos pozitív hatással jár a munkatárs számára is: - Lehetõséget biztosít, hogy továbbfejlessze képességeit, tapasztalatot szerezzen. - Csökkenti a munka monotóniáját és rutinjellegét, nagyobb cselekvési és döntési autonómiát biztosít neki, növeli munkamotivációját. A delegálással a szervezet is nyer: - Jobban összehangolhatók a szervezeti és egyéni célkitûzések. - Nõ a dolgozók motivációs szintje. - Erõsödik a bizalmi légkör a szervezetben. - Nõ a szervezeti teljesítmény és hatékonyság a vezetõi idõgazdálkodás javulása következtében, illetve mert a munkatársak számos feladatot hatékonyabban tudnak megoldani, mivel közelebb vannak az információforrásokhoz, és jobban tudják hasznosítani az informális kommunikációs csatornákat. A delegálás közelebb viszi a döntést a megvalósításhoz és lehetõséget teremt a problémák idõben történõ felismerésére és gyorsabb megoldására. - Hatékony és viszonylag olcsó személyzetfejlesztési eszköz. A delegálást számos szervezeti, vagy a vezetõk minõségéhez kapcsolódó tényezõ gátolhatja, például: - a nagyfokú szervezeti bürokrácia és a merev szervezeti kultúra, ami nem biztosítja a tévedéshez való jogot, - a szervezetben uralkodó bizalmatlansági légkör és a kommunikáció hiánya, - a vezetõ önbizalomhiánya és ebbõl eredõ félelmei (elveszíti tekintélyét és az irányítást, mert mások jobban végzik el a feladatot, mint õ; nagyobb kockázatot kell vállalnia; nõnek a munkatársak elvárásai és követelései; feladatok nélkül marad stb.). - azt hiszi, hogy a „jó fõnök” mindig elfoglalt, csak így õrizheti meg tekintélyét, - nem ismeri munkatársai kompetenciáit. A delegálás jellemzõi A delegálás komplex folyamat, amelyben interperszonális és hierarchikus kapcsolatok vannak jelen, ezért hatékony kommunikációs csatornákat igényel. Mivel emberek közötti kapcsolatról van szó, az egész folyamatra rányomja bélyegét a résztvevõk, de fõleg a vezetõ személyisége. Fontos, hogy a vezetõ tisztában legyen vele, hogy a delegálás nem egyenlõ azzal, hogy írásban vagy szóban kiosztja munkatársának az elvégzendõ feladatot, kioktatja õt a feladat elvégzésének módjáról és ellenõrzi a megvalósítást. Az igazi delegálásban a vezetõ meghatározza az elérendõ eredményt, nem ad utasításokat az eredmény elérési módjára nézve, bevonja munkatársát a feladat megoldásának megtervezésébe és támogatja õt a megvalósításban. Elegendõ mozgásteret hagy a munkatársának, hogy egyedül határozza meg a feladat elvégzésének módját, hogy az önállóság és a feladat kihívás jellege növelhesse a munka iránti elkötelezettségét. A delegálás sikerének egyik alapfeltétele a kölcsönös bizalom a két fél között. • A vezetõnek bíznia kell munkatársa képességeiben és szaktudásában, és ilyen ala-


pon bizonyos döntési és cselekvési szabadságot biztosítania neki. • A munkatársnak nem kell a vezetõ delegálási indokai között rosszindulatot feltételeznie („le akar járatni”) vagy a felelõsség elöli menekülést keresnie. A delegálás lépései Annak érdekében, hogy a delegálás valamennyi érintettnek meghozza a várt pozitív eredményt, alaposan elõ kell készíteni, valamint végig kell járni valamennyi szakaszát: 1. A delegálandó feladat kiválasztása Nem delegálható tevékenységek azok a vezetõi feladatok, amelyek nagy horderejû döntéseket feltételeznek, a munkatársak menedzselésére vonatkoznak, bizalmas, biztonsági jellegû vagy cégstratégiára vonatkozó döntések, amelyek csak az adott hierarchikus szinten hozhatók meg, illetve azok, amelyek nyilvánvalóan meghaladják a munkatársak kompetenciáit. A többi feladatot a vezetõ felosztja fontos és kevésbé fontos feladatokra, illetve egyedi és rutinfeladatokra. Az utóbbiak minden esetben delegálhatók. A kevésbé fontos egyedi feladatokat rábízhatja olyan munkatársakra, akik kreatív potenciállal rendelkeznek. A fontos egyedi feladatok delegálása a konkrét helyzet szerint esetenként elemzendõ. Az idõigényes rutinfeladatok delegálásával a vezetõ sok idõt szabadít fel fontosabb teendõi számára, míg ezek a feladatok a munkatársaknak újdonságot, esetleg kihívást jelentenek, elvégzésükkel tekintélyre tehetnek szert. A delegálást addigi munkájuk elismeréseként is értelmezhetik. 2. A munkatárs kiválasztása A delegálandó feladat jellemzõi és követelményei meghatározzák, hogy milyen személy tudja legsikeresebben elvégezni a feladatot. A vezetõ meghatározza a feladat teljesítése szempontjából legfontosabb 3-5 kompetencia elvárt szintjét ahhoz, hogy a feladatot a megfelelõ teljesítményszinten lehessen elvégezni. A feladat követelményeinek és a munkatársak kompetenciáinak összehasonlítása alapján kiválasztja a feladat elvégzésre legmegfelelõbbnek ígérkezõ munkatársat. Azt is figyelembe kell vennie, hogy kit akar tesztelni a munkatársak közül, kit akar fejleszteni, elõkészíteni egy elõléptetéshez, valamint azt, hogy mennyire elfoglaltak a munkatársak az adott idõszakban. Fel kell mérnie, nincs-e szükség kiegészítõ képzésre, felkészítésre a feladat elvégzéséhez. 3. A delegálási megbeszélés A delegálás a vezetõ és a feladat elvégzésére kiválasztott munkatárs közötti beszélgetés során történik. A beszélgetés írásban delegált feladat esetében sem maradhat el. A megbeszélendõ témák a következõk: - a feladat tartalma és az elvárt eredmények, teljesítmény, határidõ - a delegálás oka és miért választotta az illetõ személyt (a munkatárs bizalmatlanságát elõidézõ tényezõk kiküszöbölése érdekében) - a feladat elvégzéséhez szükséges hatáskör átruházása, meghatározva azokat a döntéseket, amelyeket egyedül hozhat a munkatárs, illetve amelyekben konzultálnia kell a vezetõvel, vagy jóváhagyását kell kérnie - a feladat elvégzésének ellenõrzési módja és ideje, hogy a vezetõ ne essen a túl gya-


Vállalkozási útmutató kori ellenõrzés hibájába, illetve ne hagyja teljesen magára a munkatársát. Az elsõ vezetõi magatartást a munkatárs úgy értelmezi, hogy a vezetõ nem bízik meg benne, míg a másodikat úgy, hogy a vezetõt nem érdekli, hogyan végzi el a feladatot. A vezetõnek tudatnia kell beosztottjával, hogy bármikor konzultálhat vele, tanácsot kérhet, ha valamilyen probléma merül fel a feladat megoldása során. Ezután a munkatárs beleegyezését kell kérnie a delegáláshoz. Ha ez nincs meg, a delegálás pozitív hatásai nem érvényesülnek. 4. A feladat elvégzése A munkatársat hagyni kell, hogy önállóan végezze el a feladatot, és csak a megbeszélt idõpontban, helyen és módon kell ellenõrizni. Ha a munkahelyen bizalmi légkör uralkodik, a beosztott maga kér tanácsot a vezetõtõl, ha nem tudja, hogyan cselekedjen. Beavatkozni csak hibák esetén vagy a munkatárs kérésére szabad. A beavatkozáskor lényeges, hogy a vezetõ ne maga oldja meg a feladatot. Abban a pillanatban a vezetõnek úgy tûnhet, hogy egyszerûbb, ha õ maga fejezi be a megkezdett munkát, mint tanácsot és segítséget nyújtani a munkatársának, de ha legközelebb hasonló probléma merül fel, akkor is neki kell majd megoldania, mert nem képezte ki egyetlen beosztottját sem, hogy megbirkózzon a feladattal. Az az idõ, amelyet sajnált munkatársa fejlesztésére fordítani, megbosszulja magát, és a késõbbiekben még sok elpazarolt órához vezethet. Tévedések, hibák esetén nem a beosztottat kell kritizálni, hanem a hiba okait kell feltárni, illetve a kiküszöbölésének lehetõségeit kell együtt megkeresni. 5. A delegálás eredményeinek értékelése A feladat elvégzése után a vezetõ és a munkatársa közösen értékelik a feladatvégzést és az eredményt. Itt kínálkozik lehetõség a dicséretre a jó eredményért, az elkövetett hibák okainak a felderítésére, és ezek jövõbeni elkerülési módozatainak megbeszélésére, ami tanulási és fejlõdési lehetõség a munkatársnak. Pataki Csilla Senior management tanácsadó és tréner Irodalomjegyzék: Atkinson, Frank: Successful Time Management. Crimson Publishing, Richmond, 2009 Blanchard, K.; Oncken Jr., W.; Burrows, H.: Vezetõi idõgazdálkodás. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 1998 Covey, Stephen R.: The 7 Habits of Highly Effective People: Powerful Lessons in Personal Change (Unabridged Audiobook), Narrator: Stephen R. Covey, Franklin Covey Co., 2004 Korenbilt, P. – Layole, G.: Savoir deléguer. Les Éditions d’Organisation, Paris, 1986. Maxwell, John C.: Cele 21 de legi supreme ale liderului. Editura Amaltea, Bucureºti, 2002 Payne, J. – Payne, Sh.: Lasã lucrurile sã meargã, dar nu pierde controlul. Editura Alternative, Bucureºti, 1995.


Romániában magánszemély gazdasági tevékenységet csak a vonatkozó kormányrendelet szabályai szerint végezhet. Kivételt képeznek a szabadfoglalkozású szakmák (például ügyvéd, családorvos, közjegyzõ, mérnök). A jogszabály három formában teszi lehetõvé, hogy magánszemély gazdasági tevékenységet folytasson. Ez alapján beszélhetünk engedélyezett magánszemélyrõl, egyéni vállalkozóról és családi vállalkozásról. Az engedélyezett magánszemély (persoanã fizicã autorizatã) csak saját munkaerejét felhasználva végezhet gazdasági tevékenységet. Nem alkalmazhat egyéni munkaszerzõdéssel harmadik felet, de párhuzamosan létesíthet munkaviszonyt. Ugyanaz a magánszemély nem lehet egyszerre engedélyezett és egyéni vállalkozó. Az engedélyezett magánszemély felelõssége korlátlan, célvagyont hozhat létre, teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozási (întreprindere individualã) forma 2008-as újítás. Ez jogi személyiség nélküli vállalkozás. Az egyéni vállalkozó is állhat munkaviszonyban harmadik féllel. Felelõssége szintén korlátlan, célvagyonával és teljes vagyonával felel. A családi vállalkozás (întreprindere familiarã) jogi személyiség nélküli vállalkozás, amit egy vállalkozó a családjával együtt szervez meg. Ez a vállalkozási forma egy család egy vagy két tagjából állhat össze. A család tagjának számít a férj, a feleség, a 16. életévét betöltõ gyerekeik, és negyedik fokig terjedõ rokonaik (elsõ unokatestvér). Ennek a vállalkozásnak a tagjai egyidejûleg lehetnek engedélyezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók. A családi vállalkozás nem alkalmazhat más személyeket egyéni munkaszerzõdéssel. Képviselõje magánokirati formában megkötött felhatalmazás alapján jár el. Itt is lehet létrehozni célvagyont. A tagok felelõssége korlátlan, egyetemleges és oszthatatlan. A napi ügyeket a képviselõ intézi, és ha a célvagyon 50%-t nem haladja meg javak vásárlása, akkor a tagok engedélyezése nélkül történik. Mindhárom forma Romániában székhellyel kell rendelkezzen. Abban az esetben, ha valamely gazdasági tevékenység végzéséhez képesítés szükséges, akkor ezt bizonyítani kell. A bejegyzést és a mûködési engedélyezést a kereskedelmi jegyzékhivatalnál kell kérelmezni. A vállalkozó magánszemélyek jövedelemadót fizetnek, ugyanakkor kötelesek társadalombiztosítási típusú járulékokat is fizetni. Tehát a rendszeres gazdasági tevékenységére vonatkozó szabályokat a kormányrendelet tartalmazza. Gazdasági tevékenységet Romániában a fent említett három forma szerint gyakorolhat egy magánszemély. Ebbõl adódóan a magánszemély a jog alanyaként jelenik meg. Ferencz Noémi KGII, Sapientia-EMTE, Közgazdaságtan szak


Vállalkozási útmutató

Mivel a család pénzügyeivel nap mint nap dolgunk van, és a család pénzügyi döntéseinek komoly kihatásai vannak szeretteinkre, talán nem árt megnézni, miként is javasolt ehhez a kérdéshez viszonyulni. Íme néhány tanács, ami segíthet eligazodni ezen a sokszor ingoványos talajon. Célok kitûzése Bár lehet, hogy banálisnak tûnik elsõre, de kitûzött célok nélkül nem lehet haladni – hiszen nem tudjuk merre haladunk. Az a legjobb, ha a család összeül és leírja a célokat, amiket el szeretne érni. Érdemes bevonni a gyerekeket is ebbe, mert nekik is vannak vagy lehetnek céljaik, ugyanakkor könnyebben el lehet nekik magyarázni mindent, és elkerülhetõk a késõbbi veszekedések. Miután mindenki elmondta a maga óhaját, a célokat le kell írni. A le nem írt cél nem jó cél. Nagyon fontos tehát leírni õket, egymás alá, majd pedig rangsorolni fontossági sorrendben. A rangsorolás azért kell, mert minden bizonnyal nem áll rendelkezésünkre annyi pénz, hogy az összest egyszerre megvalósítsuk. Tudni kell tehát, hogy melyik a legfontosabb cél, mert annak elérésére kell befektetnünk a legtöbb energiát. A leírt és rangsorolt cél csak akkor jó cél, ha konkrétan meghatározzuk, hogy mikor és miként valósítjuk meg (pl. 4 éven belül összegyûjtünk 10 000 lejt, amibõl kifizetjük a gyerek egyetemi éveinek költségeit – ehhez félreteszünk havi 210 lejt). Ráadásul azt sem árt meghatározni, hogy azt a havi 210 lejt hova gyûjtjük: folyószámlára, bankbetétbe, vagy részvényeket vásárolunk rá. Mindez hozzátartozik a célokhoz. Tehát a kitûzött cél legyen minél kézzelfoghatóbb, valósabb, mellõzve az olyan kijelentéseket, hogy „majd meglátjuk”, „most ezzel a részével ne foglalkozzunk”, „majd összejön valahogy”. Legyen vésztartalékod Nagyon kevés család annyira elõrelátó, hogy vésztartalékot képezzen magának. Ha esetleg mégis van a családnak vésztartaléka, ez ritkán több egyhavi kiadásnál. Pedig ha


jól belegondolunk, ha beüt egy komolyabb baj (pl. betegség), az könnyen tarthat többet egy hónapnál. Ha mondjuk a családfõ elveszíti az állását vagy munkaképtelenné válik bizonyos idõre, akkor a család fõ pénzforrása megszûnik, és a család kénytelen a tartalékokból élni. Ha a tartalék hamar elfogy, akkor drasztikus lépésekre van szükség (pl. betegen dolgozni vagy lefaragni az étkezési/fûtési költségekbõl), ami akár tovább növelheti a bajt. Pontosan ezért javasolt, hogy minden családnak legyen vésztartaléka, amibõl nyugodtan el tud lenni akár fél évig is, ha beköszönt a baj. Ha ez megvan, elkerülhetõ a stressz, az uzsorakölcsön, a zálogház. Fontos: a vésztartalékot olyan helyen és formában kell tartani, hogy azonnal vagy majdnem azonnal hozzá lehessen férni (pl. bankbetétben, folyószámlán). Takaríts meg befektetés céljából Bár a vésztartalék hasznos és jó dolog, önmagában nem elégséges a család anyagi jólétének megteremtéséhez. A vésztartalék rövid távon képes megoldani kisebb felmerülõ anyagi gondot, azonban hosszú távon többre van szükség. Ahhoz, hogy a család hosszú távon gyarapodni tudjon anyagilag, rendszeresen kell megtakarítani befektetés céljából. Ebben a mondatban talán a legfontosabb rész a „befektetés céljából”. Ez azt jelenti, hogy a félretett pénzhez semmilyen körülmény között nem nyúlok, hanem kizárólag befektetésre használom. Az már jó, ha a család képes havonta a jövedelmének legalább 10%-át befektetésekre (tehát jövõbeni gyarapodásra) fordítani. Ha a család teljes bevétele havi 2000 lej, akkor ebbõl 200 lejt szánjunk erre a célra. Be kell látnia mindenkinek, hogy: a) ez a pénz nem vész el, hanem csak pillanatnyilag mondunk le róla azért, hogy a pénz nekünk tudjon dolgozni. b) a szerény anyagi körülményekbõl csakis úgy lehet biztosan kiszabadulni, ha gondolunk a jövõre és megfelelõen fektetjük be pénzünket. Ha mondjuk a család költségvetése nagyon szûkös (sokan vannak ebben a helyzetben), akkor keveset tudsz majd megtakarítani erre a célra minden hónapban. De ha havonta csupán 50 lejt tesztek félre befektetésre, az már évente 600 lejt jelent. Ha ezt a pénzt befekteted évi 5% hozammal és 40 évig folytatod, akkor mire nyugdíjba vonulsz, lesz több mint 76 000 lejed. Ez már egy csinos kis összeg, még ha nem is leszel tõle multimilliomos. De mindez csak havi 50 lejedbe került, és egy kis figyelmedbe. Együtt könnyebb Gyakori hiba, hogy a családfõk nem osztják meg párjukkal, családjukkal a pénzügyi aggodalmaikat, terveiket, azt gondolván, hogy így megóvják õket az idegességtõl. Tulajdonképpen ez korántsem igaz, mert a családtagok közvetve úgy is érzékelni fogják az esetleges gondok hatásait. A nagyobb harmónia érdekében javasolt a család teljes bevonása a pénzügyek tervezésébe. Ha már a tervezési lépésbe be lett vonva minden családtag, akkor elkerülhetõk a késõbbi viták, veszekedések ezen a témán.


Vállalkozási útmutató Sokszor a gyerekeknek is lehetnek jó ötleteik, és legtöbbször meg lehet értetni velük a helyzetet, a célokat, a tennivalókat. Ily módon õk is tudják segíteni a család erõfeszítéseit, és nem kell mindent egyedül megoldani. A biztosítások segíthetnek Biztosítani kell úgy a családtagokat, mint a fõbb értékeket: ház, autó, stb. Oda kell figyelni, hogy a családfõnek legyen egészségügyi- és életbiztosítása, hiszen sokszor õ az egyetlen kenyérkeresõ a családban, és mindenki az õ keresetétõl függ. Biztosítások esetében független szakértõhöz kell fordulni, hogy a számunkra legmegfelelõbbet találja meg. Ami a ház biztosításának fontosságát illeti, elég megemlíteni az utóbbi években elõfordult katasztrófákat (árvíz, iszapömlés), amikor rengeteg család maradt ház nélkül. Ez bárhol, bármikor elõfordulhat, ezért a biztosítással meg kell óvni azt, amiért sokszor egy életen keresztül dolgoztunk. Elõre kell gondolni a tandíjakra Nálunk Erdélyben, de Magyarországon is egyre többe kerül az egyetemi oktatás, és ez a költség egyre csak emelkedni fog. Nem egy esetrõl hallani, hogy az ügyes gyerek nem mehet egyetemre, mert a szülei nem tudják megengedni maguknak az oktatás költségeit, ezért a fiatal már eleve hátránnyal indul az életbe. Ez a kellemetlen helyzet elkerülhetõ, amennyiben a szülõk idõben számolnak ezekkel a jövõbeni költségekkel, és már évekkel azelõtt elkezdenek gyûjteni erre a célra. Minél korábban kezdik, annál kisebb összeget kell havonta félretenni. Már az is nagy eredmény, ha a tandíj árát össze tudják gyûjteni, és akkor maradnak „csak” a nagyvárosban való megélés költségei: lakbér vagy bentlakás, havi élelem, buszjegyek, tankönyvek. Ezek a havi kiadások önmagukban is jelentõs összeget jelentenek, de legalább nem kell törõdni a tandíjjal, ami már megvan. Manapság már nem ritka az évi 2–3 ezer lejes évi tandíj, ami 4 évvel számolva már akár 10-12 ezer lejes kiadást is jelenthet az egyetem befejeztéig. Tehát komoly összegrõl van szó, amire érdemes készülni. Bitai László www.magyarmagnas.ro


Az üzleti protokoll célja és feladata, hogy zökkenõmentessé tegye a hivatalos és üzleti kapcsolatokat, hogy szolgálja és elõsegítse a remélt üzleti sikert. Ha súlyosan vétünk egy-egy tárgyaláson, üzleti ebéden a hivatalosan elfogadott protokollal szemben, akkor ez komoly hátrányba hozhat bennünket, mind a magán, mind a szakmai üzleti ügyeink kapcsán. Az üzleti vagy hivatali protokoll alkalmazása ugyanis jelentõsen befolyásolhatja a vállalat piaci jelenlétét, versenyképességét. A jó modor, az illem szabályai általában egyformák. Összehasonlítva a különbözõ európai országok illemszabályait azt tapasztalhatjuk, hogy az alapok közel azonosak, csak a történelmi fejlõdés során eltérõ vonásokkal gyarapodtak. Az alapvetõ cél mindenütt az, hogy az emberek közötti érintkezést minél zavartalanabbá tegyük megfelelõ példamutatással. Minden civil társadalom alapja az emberi méltóság tisztelete, amelynek gyökerei a társadalmi szokásokban, illetve az erkölcsben rejlenek. Ha idegennel találkozunk, különösen ha fontos ügyet kell megbeszélnünk, akkor a legtermészetesebb európai cselekvés, hogy üdvözljük és bemutatkozunk. Bármikor, amikor keresnek akár munkaidõben, akár munkahelyünkön teljes névvel és beosztással mutatkozzunk be. A helyes viselkedés alapja mások érdekeinek és érzéseinek megfelelõ figyelembevétele. Ahogy másokkal viselkedünk abból láthatová válik a mi saját értékrendünk. Nem szabad kihasználni a másik fél kiszolgáltatottságát. A személyesen alkalmazott protokolláris elvárásokat az üzleti életben is alapnak tekinthetjük, hiszen az üzleti élet nem személytelen. Amikor más cégekkel kerülünk kapcsolatba, minden egyes alkalmazott minden egyes cselekedete jellemzi a vállalatot, és vagy megfelel az elvárt viselkedési módnak, vagy nem. Fontos a másokkal szembeni elõzékenység, a jó munkahelyi légkör, a hatékony csapatmunka, amelyet a következetes viselkedés alapoz meg. Alapvetõ, hogy tudjuk saját helyünket a társaságunk hierarchiáján belül és partnerünk is ismerje azt, miként mi is az övét. Így pontosan fogjuk tudni, hogy egy adott tárgyaláson meddig mehetünk el. Vizsgáljuk meg az egyes országokban milyen gyakorlati útmutatásokat érdemes, illetve hasznos figyelembe vennünk az ottlétünk megkönnyítésére. Mivel az utazások általában egy földrajzi térségre irányulnak, ennek figyelembevételével állíthatunk össze viselkedési elvárásokat. A kapcsolatépítést megkönnyítik a nyelvi tanácsok, valamint a nemzeti szokások, az öltözködési kultúra, az üzleti élet és a társasági viselkedési szabályok, étkezési szokások, az italfogyasztás, a dohányzás és a borravaló intézményének helyi sajátosságai, a nonverbális kommunikáció, a vallási hovatartozás ismerete. Bízunk benne, hogy ezek ismerete és alkalmazása növeli a cég valamint az alkalmazott imázsát. Számos olyan területe van az üzleti életnek, amihez a látogatónak kell alkalmazkodnia. Azok a szokások, amelyek beépültek akár a vendég, akár a vendéglátó nemzeti kultúrájába, nem szabad, hogy sérüljenek. Ellenkezõ esetben zavarba hozzuk partnerünket, és számukra elfogadhatatlanná válik a helyzet.


Vállalkozási útmutató Amikor Önnek a különbözõ kultúrák között kell kapcsolatokat létrehozni, az alkalmazás mindenkor a helyzet, a helyszín és az Ön gyakorlati tapasztalatával kiegészülve lesz igazán mûködõképes. Antal Anita-Beatrix, Apáczai Csere János Elméleti Líceum, XII. C Irodalomjegyzék: Nagy György László – Illem, etikett, protokoll kisokos, sok nézõponttal (2002)

A technológiapolitika kormányzati irányitásának egyik szintje a modern piacgazdálkodó országok többségében szakterület jellegû. A kutató-fejlesztõ tevékenységek ágazati, illetve tudományági megosztását részben a tudomány jellege és a társadalmi-gazdasági követelmények, valamint az államhatalom szerveinek felépítése – adminisztratív szempontok, a hálózatnak az államapparátushoz és tudomány jellegéhez kötõdése – indokolja. A technológiapolitikát irányító szakminisztériumok, valamint a különbözõ kutatásfejlesztés központok önálló pénzügyi keretekkel rendelkeznek, befolyást gyakorolnak a kormányzati nagyprogramok kialakítására, az általuk támogatott intézményeket, témákat különféle testületek véleménye alapján bírálják el és hozzájárulnak a finanszírozásához. A szektoriális, illetve ágazati felosztást nemzeti tradíciók befolyásolják. A társadalom-gazdaság követelményeit kielégítõ kutató-fejlesztõ tevékenység ugyanis nem ,,tisztelhet” semmiféle felosztást, sem a tudományterületek között meglévõ határokat, sem pedig a hatóságok mûködési területeit. Az interdiszciplináris közelítés és az elkülönült szervezetek tevékenységének egybekovácsolása lehet a záloga az eredményes kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységnek. Figyelemreméltó új tendencia, hogy az ágazati elv szerint felépített kutató-fejlesztõ szervezeti rendszerû országokban az összehangolást és együttmûködést – a támogatáspolitikával segített koordinációjának erõsítése mellett – úgy oldják meg, hogy viszonylag nagy számú specializált egycélú közintézmény közé ún. ,,hídképzõ intézményeket” iktatnak be. Például: Franciaországban: ANVAR; Olaszországban: ENEA. A hitelképzõ intézmények nem csupán az ágazati, tudományági elkülönülés megakadályozására, az interdiszciplináris közelités elõsegítésére jönnek létre, fontos szerepet töltenek be a tudományos eredmények alkalmazásának elõsegítésében, a technológiai transzfer gyorsításában. Ezek az intézmények igyekeznek hidat képezni az ,,oktatás – alapkutatás – alkalmazott kutatás – fejlesztés - termelésben hasznosítás” folyamatában a kutató-fejlesztõ szervezetek és az üzleti vállalkozások tevékenységének célra orientált összekapcsolása révén. Birtalan Róbert Sapientia egyetem, AGK II éves hallgató


Ki ne hallott volna már a mondást, miszerint nem a ruha teszi az embert? Sokan szeretik ezzel áltatni magukat, de már a történelem folyamán is bebizonyosodott, hogy ez nem egészen igaz. Ki vett komolyan szakadt ruhában járó, látszólag magára nem adó embert? Valószínûleg senki, pedig lehet, hogy hihetetlenül nagy tudása, szakértelme volt az illetõnek, aki az emberek szemében ennek ellenére csak „koldus”. S ha ez igaz volt régen, úgyanúgy érvényes most is, noha a „ruha” ma már nemcsak szigorúan az öltözékre vonatkozik, hanem annál sokkal többre, amit tudatos self brandinggel lehet felépíteni, elérni és megõrizni. „A márka arra épül, amit mások mondanak rólad, és nem arra, amit te mondasz magadról” – vallotta Guy Kawasaki. A self branding kifejezést elõször Tom Peters használta. A self branding tulajdonképpen nem más, mint saját magunk piaci pozicionálása, amit, ha tudatosan használunk, sikereket érhetünk el karrierünk és magánéletünk terén egyaránt. Peters szerint a kérdés nem az, hogy van-e vagy sem saját márkánk – mivel ezzel így vagy úgy, de mindenki rendelkezik –, hanem az, hogy elég erõs-e ahhoz, az emberekben és a piacon nyomot hagyjon. Ezt igyekszik hangsúlyozni a fenti idézet is, ami arra is rá próbál mutatni, hogy saját magunk márkázása és népszerûsítése az alapkoncepciót illetõen nem tér el egy akármilyen más termékétõl, vagy szolgáltatásétól: a környezet érzékelése, döntése határozza meg, hogy mi válik erõs márkává, és mi nem. Természetesen ezt befolyásolhatjuk, mint minden termék esetében. Igen, az ember is terméknek/szolgáltatásnak minõsül, akinek az a célja, hogy minél magasabb áron keljen el – gondolj a fizetésre, bérre –, és életgörbéje minél hosszabb legyen (foglalkoztatottság években kifejezve). A „humán-termék piacon” pedig nagy a versengés, de kevés az erõs márka. Ezt mutatja az is, hogy noha az AEÁ-ban 151 ezerrel nõtt a munkahelyek száma októberben, a munkanélküliségi ráta változatlanul 9,6%-on maradt, ahogy arról a New York Times is beszámolt. A helyzet nálunk sem rózsásabb, hi-


szen ugyanabban a hónapban a munkanélküliségi ráta 7,08% volt. Gondolom, most már mindenki kezdi érteni, miért is fontos odafigyelnünk saját magunk „csomagolására”, az értékesítési eszközeinkre. A továbbiakban néhány olyan lépést vázolok, amelyek segítségével felépíthetjük saját személyes márkánkat. 1. Fedezzük fel a márkánkat! A legtöbb ember ott hibázik, hogy nem szán elegendõ idõt saját maga „felfedezésére” és megértésére, így nincs tisztában a valós értékeivel és a céljaival – nem csoda hát, hogy nincs is a megfelelõ helyen pozicionálva a „humán piacon”. Az erõs saját márka kialakításának elsõ lépéseként fel kell állítanunk az alábbi egyenlõséget: ahogy látom/értékelem saját magam = ahogy mások látnak/értékelnek engem Ezt követõen pedig el kell gondolkodnunk azon, mit szeretnénk hátralevõ életünkben tenni, melyek a céljaink, mi a víziónk. 2. Alkosd meg a márkád! Ha már tisztában vagyunk képességeinkkel és céljainkkal, akkor minden erõnkkel azon kell legyünk, hogy kiépítsük magunk számára a sikerhez vezetõ utat. Tudatosan kell megválasztanunk, hogy mit tanuljunk, mit olvassunk, miben mélyedjünk el. Minden ilyen apróságra oda kell figyelnünk, hiszen ezek egy-egy puzzle darabkái a sikeres jövõnket illetõen. A következõ lépésben „be kell szerezzük” a saját magunk népszerûsítéséhez szükséges eszközöket: · névjegykártya – függetlenül attól, hogy valaki még tanul vagy már dolgozik, de mindenkinek kellene rendelkezni vele, ez az elsõ lépés a sikeres ismerettségi háló kiépítéséhez · önéletrajz, motivációs és referencia/ajánló levél – amit folyamatosan frissíteni kell, és arra fektetni a hangsúlyt, ami azokat a képességeinket hozza elõtérbe, amelyek szükségesek az adott lehetõség megpályázásánál · portfólió – amivel megmutathatjuk eddigi munkáinkat. Az egyetemistáknak sem kell ettõl megijedniük, hiszen az egyetemi projektjeiket, esettanulmány-megoldásaikat is felhasználhatják portfólióként 3. A kommunikációs csatornáid A technológia mai fejlettségének köszönhetõen igen könnyedén tudjuk magunkat reklámozni a humán piacon, mégis fontos odafigyelnünk, hogy milyen lehetõségekkel élünk. Szakmai szempontból a LinkedIn a legjobb kapcsolati háló, viszont ha nemcsak üzleti ismerettségi körre vágyunk, akkor a jelenlegi helyzet szerint a Facebook és Twitter felhasználók a legnépszerûbbek, hiszen e közösségi oldalakat mindenki ismeri, és világszerte elterjedtek, szemben az Iwiw vagy a hi5 hálójával. A személyes blogok is jól mûködnek. Nagyon fontos észben tartanunk, hogy amennyiben nem ügyelünk ezen szociális hálók tartalmára, úgy könnyedén lerombolhatjuk a nehezen felépített és kommunikálni kívánt márkánkat.


Marketing és menedzsment A fentiekkel ellentétben teljes mértékben nélkülözhetetlen az e-mail cím, hiszen a föld bármely pontján is legyünk (ahol van internet kapcsolat), ezen az úton mindig elérhetnek minket. Ebbõl kifolyólag ajánlatos saját nevünket felhasználni valamilyen formában a cím választáskor, hisz így mindenki tudja, kivel folytatja a párbeszédet. 4. Hidd el! Ha ezekkel megvolnánk, akkor már csak az maradt hátra, hogy a tervezett márkának megfelelõen viselkedjünk. Ha mi magunk sem hisszük el, hogy értékes márkák vagyunk a piacon, akkor más miért tenné? Az egyik módja annak, hogy ezt elõmozdítsuk, nem más, mint a csomagolás, vagyis az emberek esetében az öltözék. Ki hiszi azt el egy öltözködésében a ’90-es évek tizenéveseinek divatát követõ huszas vagy harmincas éveiben járó jogásznak, orvosnak, közgazdásznak stb., hogy nem csak konyít valamit a szakmájához, de mestere is annak? Természetesen nem sokan, mint ahogyan ezt egy másik példa szemlélteti: megmagyarázhatatlannak tûnõ módon sokan kerülik az olcsóbb román gyártású gyógyszereket, és inkább a drágább nyugati megfelelõjét választják, pedig kémiailag mindkettõ ugyanazon összetevõket tartalmazza. Mi különbözteti meg õket? Származási helyük, csomagolásuk, és persze a fogyasztók hiedelme róluk. Igaz ez az emberek esetében is. A fentiekkel arra próbáltam felhívni a figyelmet: tudatosítanunk kell magunkban, hogy mi is eladásra váró vagy már eladott termékek vagyunk, amit folyton fejleszteni kell, és felülvizsgálni a piaci pozícióját. Sikert csak az érhet el, aki tudatos személyes márka-stratégiát folytat. Reikli Mária BBTE Közgazdasági és Gazdaságtudományi kar, mesteri

A reklámcélok sokfélék lehetnek. Cél lehet az eladás növelése, az ismertség fokozása, a vállalat hírnevének javítása stb. – mindezeket a következõ oldalon lévõ táblázat szemlélteti. A reklámcélok legyenek: világosak, egyetértésen alapulók, csak a reklám eszközeivel befolyásolhatók, mérhetõek és tesztelhetõek. Ezen célok meghatározása természetesen a szervezetek mûködése során gyakran belsõ alku lehet. A költségvetés meghatározására csak a reklámcélok ismertetése után kerülhet sor. A reklámköltségvetésre vonatkozó döntéseket azonban általában a szervezeti alku jellemzi. A gyakorlatban a következõ döntési szabályok jellemzõk: • az értékesítés meghatározott százaléka • a fix maximális költség • a versenytársakhoz való igazodás • reklámcélok és akciók


Marketingterv területei Oktatás és információ Márka és imázs-építés Attitûdök befolyásolása Lojalitás és emlékeztetés

Reklámcél Növekedjék az ismeret Mindezek Keressenek minket a célok Informáljunk a teljes A vállalat neve ismerté váljon marketingterv Javuljon az image keretében Olyan emberekhez is eljusson, akikhez az hatnak és ügynökök nem képesek a nyereséges Könnyítsük az eladást eladás Írjanak rólunk növelését Gyõzzük le az elõítéleteket szolgálják Befolyásoljuk a végsõ felhasználókat Csökkentsük az értékesítési költségeket Növeljük az eladásokat

A különbözõ termékek esetében az értékesítést tekintve igen eltérõ a hirdetési költségek aránya. Így a gyors forgású fogyasztási cikkek esetében az értékesítési ár 20–30%-át is elérheti, míg a termelõeszközök piacán csak az értékesítési ár ezrelékeiben is mérhetõ. Reklámszöveg tervezése A reklámtervezés következõ szakasza a reklámszöveg (copy) tervezése. A copy a reklámüzenet tartalmának leírását jelenti, amelynek végterméke a kész hirdetés. A copy tervezési menetét a következõ oldalon lévõ ábra mutatja be. A tervezési folyamatban az alkotás és kivitelezés szakasza nem mindig válik szét olyan élesen, mint az ábra mutatja. Ugyanakkor belátható, hogy mindkét szakasz jelentõsége nagy a végeredmény szempontjából. A copytervezés briliáns eredménye semmivé válhat a kivitelezés során, így ez a korai szakaszban is együttmûködést igényel az alkotó és kivitelezõ között. Nyilvánvaló, hogy az a szerencsés megoldás, ha a reklám alkotói biztos ismeretekkel rendelkeznek a tipográfia, filmkészítés stb. területén is. A kreatív jelleg ellenére lényeges, hogy a reklámszöveg jól tükrözze a reklámcélok szempontjait, valamint a kutatás eredményeit. A reklámszöveg önmagában még nem elegendõ ahhoz, hogy a reklám elkészüljön. Az illusztrálás során kell megalkossuk a reklám megjelenését, el kell helyeznünk a logót, a használt védjegyet, színeket kell választani, egyszóval meg kell alkotni a vizuális azonosítást. A reklámtervezés során lényeges döntési pillanat a megrendelõi elfogadás. Ennek alapján kerülhet sor a layout véglegesítésére és a megfelelõ kivitelezõ kiválasztására. Reklámeszköz kiválasztásának szempontjai A reklámcélok, a költségvetés és a reklámszöveg tervezésével párhuzamosan törté-


Marketing és menedzsment Kreatív folyamat

Szövegírás

Illusztrálás

Layout

Elfogadtatás a megrendelõvel Kivitelezõ kiválasztása

Nyomtatás Tipográfia

Filmkészítés Szedés

Filmkészítés

Szerkesztés

Nyomtatott hirdetés

Hirdetés

Nyomtatott média

Virtuális média

nik a médiaterv meghatározása is. A médiatervezés bemutatásakor elõször néhány alapelvet határozunk meg, majd az egyes médiákat mutatjuk be. A médiatervezés a reklámcéloknak legjobban megfelelõ médiaszerkezet összeállítását jelenti, amelynek során a kiválasztott médiáról, a megjelenítés idõbeli ütemezésérõl kell dönteni. A reklám gyakorisága, az ismétlések száma fontos tényezõ a médiatervezésnél. Ha csak az ismertséget kívánjuk fokozni, akkor nem feltétlenül lényeges, hogy ugyanaz a személy többször lássa az adott hirdetést. A cél, hogy legalább egyszer minél több ember találkozzon vele. Ugyanazon eredményhez vezet a magas nézettség alacsony gyakorisággal, vagy az alacsonyabb nézettség magasabb hirdetési gyakorisággal. Lényeges lehet, hogy mit kívánunk elérni, mit határozunk meg a reklámcélok között. A médiatervezés elvi szempontjainak bemutatása után egyes reklámhordozókra és a nemzetközi tendenciákra utalunk. A reklámhordozó a reklámüzenetnek hordozója,


megjelenítõje, a reklámeszköz közlésének továbbítója, eljuttatója a célszemélyekhez. A reklámhordozók arra szolgálnak, hogy a reklámeszközöket megjelentessék és mûködtessék. A reklámhordozó kiválasztása alapvetõen a célközönség és a reklámeszköz közötti fizikai kapcsolat létrehozásával függ össze. A reklámhordozó segítségével a reklámozás nemcsak általában juttatható el a reklám alanyához, de a megfelelõ reklámhordozó kiválasztásával irányítható is a reklámeszköz hatásterülete. A sajtóhirdetés például egy országos lapban egész területére eljut, a helyi lapban már csak egy országrész, megye, város lakosságához szól. A megfelelõ reklámhordozó kiválasztásával azonban nem pusztán területileg irányítható a reklámeszköz, hanem az is befolyásolható, hogy milyen közönség-réteghez jusson el. A technikai fejlõdés nyomán újabb és újabb reklámhordozók jelentek meg. A reklámhordozók számának növekedése a reklámeszközök megsokszorosodását eredményezi. A reklámgondolat kifejezési alapelemeinek rögzítésére és továbbítására egyre több eszköz és hordozó áll rendelkezésre. Mindez a reklámszínvonal emelkedésének, az eszközkombináció bõvülésének, az eredményesség növelésének igen tág teret biztosít. A reklámeszközök Vizuális reklámeszközök: • Sajtóreklámok – nyomtatott sajtó • Köz- és zárt területi reklámok • Vállalati nyomtatványok A sajtóreklám: · hosszabb reklámüzenetek eljuttatására is alkalmas · a sajtó heterogén jellegébõl adódóan imázs és idõszakos (promóciós) üzenet eljuttatására is alkalmas · hosszan kerül a fogyasztó szeme elé (havi magazinok, tévéújság, keresztrejtvény újságok) · „kupon” és termékminta is nyomtatható/befûzhetõ · területileg irányítható (a megyei napilapok segítségével) A sajtónak két nagy elõnye van: a visszakereshetõség és a vizualitás (az emberek többsége vizuális típus). Köz- és zárt területi reklámok: · nagy változatosság jellemzi a villanyoszlopra kiragasztott cetlitõl az építési hálón lévõ reklámig · területileg jól irányítható · beltéri megjelenései is vannak: áruházak belsejében citylight, biztonsági kapu díszítése, bevásárlókocsin plakát, pénztári szalagon elválasztó stb. · nagy kreativitásra ad lehetõséget Közterületi reklámhordozó: köztér Zártterületi reklámhordozó: aluljáró, reptér, bevásárlóközpont Köz- és zárt területi reklámeszközök: plakát, festett plakát/tábla, világító berendezés, utcabútor


Marketing és menedzsment Vállalati nyomtatványok: Nyomtatványok csoportosítása: · vállalati mûködéshez, termékhez kapcsolódó nyomtatványok (pl.: csomagolópapír) · értékesítést támogató nyomtatványok (pl.: szórólap) · reklámcélú nyomtatványok (pl.: prospektus) Vizuális reklámok elemei (elemzési szempontok): szöveg, grafikai elemek, fotó, színek, üres felület, kompozíció (layout). Szöveg: szókincs, szlogen (állandó elem, elkíséri a terméket), érvelés (racionális, emocionális), headline – fõcímsor (figyelemfelkeltés a feladata, a szöveg elolvasására késztessen, változó). Grafikai elemek: embléma vagy logó (azonosítja a terméket), vonalak iránya, betûtípus (olvashatóság!, minél nagyobb a betûmértet, annál fontosabb az információ, a talpas betûk a stabilitást sugalmazzák), ábrák, rajzok (amit lehet, ábrával vagy rajzzal szemléltetni kell), fotó (egy kép egyenlõ ezer szóval, a fotó hangulatot fejezhet ki, és a célcsoportot tudjuk azonosítani), színek – szimbolikus érték (fehér, fekete, piros – kultúrkörönként változó, kontraszthatás, pszichológiai hatás – a színek szûkítik vagy tágítják a teret, és vannak nyugtató színek is), üres felület (nem kell feltétlenül teleírni az adott reklámfelületet, az üres felületnek is lehet figyelemfelkeltõ hatása), kompozíció (tervezni kell ezt is, egy ötletet több variációban is célszerû elõkészíteni). Bogdán Erzsébet BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar Irodalomjegyzék Bauer András, Berács József- Bevezetés a marketingbe, KOTK, Budapest, 1996 Bauer András, Berács József- Marketing, Aula Kiadó, Budapest, 2001 Philip Kotler- Marketingmenegdzsment, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006

Napjainkban egyre több vállalat van nehéz helyzetben, mert nincs megfelelõ kereslet termékei iránt. A korábbi áruhiányt felváltotta a megrendelések, azaz a kereslet hiánya, ami mögött a fogyasztók igényei, elvárásai állnak. Mindannyian szinte naponta termékeket vásárolunk vagy szolgáltatást veszünk igénybe, tehát fogyasztónak minõsülünk. Minden egyes fogyasztónak megvannak az elvárásai egy termék vagy szolgáltatás iránt, amelyeket vásárlásaik során szeretnének megkapni. Igényeiknek megfelelõen eldöntik, hogy melyik terméket vásárolják meg, vagyis, hogy pénzüket mire és hogyan költik el. Tehát a fogyasztó a gazdaság és a társadalom legelemibb szereplõje, valamint a piac mûködésének meghatározó része, hiszen az


õ választásán múlik, hogy melyik vállalat, kereskedõ, szolgáltató lesz az, amelyik a piacon hosszabb távon is mûködõképes marad. Nem a termelõ, hanem a vásárló a meghatározó szereplõ. A vásárló csak annyit hajlandó adni egy termékért, amennyire az szükségleteit kielégíti, és ehhez a „szabályhoz” a termelõnek is alkalmazkodnia kell. Jelen korunk fogyasztójának tehát tudatában kell lennie, hogy vásárlási döntései nagy erõt képviselnek, ezért arra kell törekednie, hogy döntéseit körültekintõen és racionálisan, megfelelõ tudatosság mellett hozza meg. A fogyasztónak elsõsorban fontos, hogy a kívánt termék kapható legyen a piacon és legyen belõle választék. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt években nem volt választékhiány, a fogyasztó megkapta a kívánt terméket, ha nem is a hazai piacon, hanem a megnyílt uniós piacon, a határokon túl. Már nem az a gond, hogy van-e mibõl válasszon, hanem az, hogy melyiket válassza. Fontos tényezõ továbbá a minõség és az ár. A fogyasztó elvárja, hogy az ár arányos legyen a minõséggel, vagyis ha a fogyasztó hajlandó több pénzt kiadni egy termékért illetve szolgáltatásért, cserébe egy jobb minõségû terméket/szolgáltatást vár el. A vásárló különbözõ minõségi fokozatú és ehhez tartozó árszintû termékek között választhat, de ehhez lehetõsége és igénye kell legyen arra, hogy megismerje a terméket/szolgáltatást. Összegezve, a fogyasztó azt kívánja, hogy a pénzéért értéket kapjon, és érezze a fogyasztónak kijáró tiszteletet, hiszen õ az, aki anyagi eszközeit áldozza saját érdekei, de ugyanakkor a bizalmával megajándékozott kereskedõ, szolgáltató sikere érdekében. A fogyasztó alapvetõ jogai A fogyasztóvédelmi szervezetek világszerte a John F. Kennedy által javasolt négy elvre építették alapszabályaikat. Ez a négy alapvetõ jog a biztonság, az információ, a választás és a képviselet joga. Ezek késõbb kiegészültek (az oktatáshoz, kárpótláshoz, egészséges környezethez és az alapvetõ szükségletek kielégítéséhez való joggal), így a fogyasztók minden fontos szükségletét magában foglalják. 1. Biztonsághoz való jog Jog az egészséget vagy az életet veszélyeztetõ termékek és szolgáltatások elleni védelemhez. Nyilvánvaló igénye a fogyasztónak, hogy pénzéért olyan termékeket kapjon, amelyek nem veszélyeztetik életét vagy egészségét. Ezért a termékeket elõállító vállalatoknak biztonsági- és teljesítményvizsgálatokat kell végezniük, mielõtt termékeik piacra kerülnek. 2. Információhoz való jog Joga van a fogyasztónak információhoz jutni a termékkel kapcsolatban. A jól informált döntéshozás, a félreérthetõ és tisztességtelen reklámozás és címkézés elleni védelem érdekében fel kell tüntetni az alapanyagokat, a termék vegyianyag-tartalmát, a használati útmutatót, a szükséges elõvigyázatossági lépéseket, a lejárati idõt, valamint a mellékhatásokat is, amennyiben vannak. 3. Választáshoz való jog Jog a különbözõ termékek és szolgáltatások közti választáshoz. A fogyasztónak lehetõsége kell, hogy legyen két vagy több terméknek az összehasonlítására a választás megvalósítása érdekében.


Marketing és menedzsment 4. Képviselethez való jog Jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez a törvényhozásban és a végrehajtásban, valamint a termékek és szolgáltatások kifejlesztésében. 5. Alapvetõ szükségletekhez való jog A fogyasztónak hozzáférési joga van az alapvetõ termékekhez és szolgáltatásokhoz, mint például elegendõ élelmiszerhez, ruhához, otthonhoz, alapvetõ egészségügyi szolgáltatásokhoz, oktatáshoz, higiéniához, így mindenki teljes mértékben részt vehet a társadalom életében. 6. Kárpótláshoz való jog Jogos panaszok esetén a fogyasztónak joga van kárpótlásban részesülni. Ilyen panasz lehet félrevezetés, rossz minõségû, selejtes termékek vagy nem kielégítõ szolgáltatások miatt. 7. Oktatáshoz való jog Jog a megfelelõ tudás és képességek megszerzéséhez, amelyek a termékeket és szolgáltatásokat illetõ jól informált, magabiztos döntések meghozatalához szükségesek, beleértve az alapvetõ fogyasztói jogok és azok alkalmazási lehetõségeinek ismeretét is. 8. Egészséges környezethez való jog Jog az egészséges környezethez, amely nem fenyegetõ, nem veszélyes, és amely lehetõvé teszi a jelen és jövõ generációk méltóságteljes életét és jóllétét. Bajka Izabella Csíkszereda, Sapientia EMTE, ÁK II.

Ha küzdesz, hogy kiemelkedj a tömegbõl, ha félsz, hogy a marketinged ugyanolyan, mint a konkurenciádé, akkor lehet, hogy nem egy eredeti reklám a megoldás, hanem olyan marketing eszközök, amiket ma kevesen használnak. Reklám, honlap, direct mail, szórólap – ezeket álmunkból felkelve is ismerjük. De mi a helyzet a következõ 10 taktikával?... 1. Névjegy. A minimum, hogy rajta legyen a cég szlogenje. Feltéve, hogy a szlogen megmagyarázza: kinek érdemes tõled vásárolnia, és hogyan profitál majd belõle? 2. Számla. A céged számláján csak az


összeg látható, vagy egy köszönet is a vásárlásért? Esetleg egy logikusan kapcsolódó termék vagy szolgáltatás reklámja is szerepel rajta? 3. Írói babérok. Hogyan válhat egy cég szakértõvé? Hogyan kommunikálhatja egyértelmûen, hogy õ nem csak egy a sok konkurens közt, hanem a téma igazi szakértõje? Egyszerû: könyvet kell írni a szakmáról. Az elõnyök pedig csõstül jönnek. 4. Kipróbálhatom? Egy termékminta segít az új vevõknek, hogy kockázat nélkül kipróbálhassák az új terméket, és így elvesszük, átvállaljuk a vásárlással járó kockázatot. 5. Rendezvény. Az ilyenek a vevõcsalogatás mellett jó lehetõséget kínálnak egy kis publicitásra is, hiszen errõl egy érdekes sajtóközleményt küldhetsz körbe, vagy akár a helyi médiát is meghívhatod az eseményre. Ossz díjakat, az még jobb hír! 6. Vásárlási utalvány. Postáz-e a céged rendszeresen kuponokat, vásárlási utalványokat a régi és a potenciális ügyfeleknek? Megkönnyíted-e a számukra, vonzóvá teszed-e, hogy bejöjjenek az üzletbe felhasználni azt? Egy jó tanács: a kuponon mindig legyen egy határidõ! 7. Ajándék-utalvány. Vásárolhatnak-e a vevõk olyan vásárlási utalványokat, amelyek a cégednél válthatók be? Amiket elajándékozhatnak ismerõseiknek, üzletfeleiknek? Hiszen õk folyton azzal küszködnek, hogy mit ajándékozzanak a partneri körüknek, például karácsonykor? A bort, az ébresztõórákat, a naptárakat már mindenki unja: adj a kezükbe egy jó ötletet, egy újdonságot, és tucatjával fogják vásárolni az ajándék-utalványokat! 8. Fizessen a gyártó. Ha a céged más gyártók termékeit forgalmazza, a legtöbb esetben kérhetsz a megvásárolt termékek után 1-2% ún. co-op büdzsét, vagy visszatérítést, amit a gyártóval együtt költhetsz el marketing akciókra. 9. Poszterek. Használja-e a céged a jól sikerült reklámokat kinagyítva poszterként a boltokban vagy a tárgyalóteremben? Vagy az üres falat bámulják a vevõk? Egy jól sikerült kreatív reklám bekeretezve, egy régi kampány grafikai anyaga kinagyítva nemcsak díszítõelemként állja meg remekül a helyét, de biztosan jobban el is tud adni, mint egy falra akasztott csendélet vagy tájkép. 10. Szignál. Az audio szignál nem csak a nagyok kiváltsága! Van-e a cégednek egy zenei logója, ami egy másik érzékszervet „támadva” teszi megjegyezhetõbbé a cég nevét, szlogenjét? Az ilyet használhatod rádióreklámokhoz, a honlapodon, a telefonos rendszerben, vagy a prezentációknál. Tatár Katalin, Sapientia EMTE Általános Közgazdaságtan II. év, Csíkszereda Irodalomjegyzék: A marketing alapjai (szerk. Pavluska Valéria, Fojtik János) http://www.marketingcommando.hu/cikkek/10-ritka-marketing-taktika.html


Marketing és menedzsment

„A marketingeseknek egyre jobban kell összpontosítaniuk a közösségi médiára a hagyományos keresési módozatok mellett, mivel a fogyasztók információgyûjtése több forrást céloz meg.” (Jeremiah Owyang, Altimeter Group) A Facebook hatalmas lendülettel tör elõre, és egyelõre megállíthatatlannak tûnik. Akik most találkoznak elõször a Facebook fogalmával, azok számára: a Facebook nem más, mint egy ismertségi hálózat, amely egyének vagy szervezetek „baráti” kapcsolataiból épül fel. Esetleg egy közvetlenebb meghatározással élve: a Facebook a világ legnagyobb játszótere. A globális felhasználók száma a napokban elérte az 500 milliót, a BBC (Nielsen) ábrái jól pedig érzékeltetik, hogy a Facebook szinte valamennyi piacon az élen jár.

Forrás: The Nielsen Company, 2010 június Amint a cím is sugallja, a továbbiakban a Google egy igazi versenytársáról lesz szó, amely egy nagy piaci lehetõség is egyben. A közösségi média egyre nagyobb teret hódít az internet világában. Ezt alátámasztják a Facebookkal kapcsolatos tények: · 500 milló felhasználóval rendelkezik. · A Facebook felhasználóknak átlagosan 130 ismerõsük van. · Több mint 25 billió webes tartalmat (fotóalbumokat, blogbejegyzéseket, videókat, stb.) osztanak meg minden hónapban. · Több mint 100 millió aktív felhasználó használja a Facebookot mobiltelefon segítségével. · Az emberek nagyjából 500 billió percet töltenek havonta a Facebookon. · Több mint 100 millió vállalkozás, üzlet van jelen. · A Facebook decemberi közlése szerint több mint 35 millió felhasználó naponta frissíti státuszát. Ezek mellett a Facebook lehagyta a keresõmotorok nagy óriását (havonta 39 billiószor látogatják a Facebookot, vagyis 5-ször többet, mint a Google-t) és hamarosan az el-


sõdleges forgalomforrás lesz a legtöbb portál, mint például a Yahoo, MSN vagy bármilyen más típusú oldal számára. Ez a trend, az online marketingnek egy új út és egy új lehetõség is egyben. Egyes szakértõk szerint a közösségi média válhat az internet következõ keresõjévé. A Facebookot marketing eszköznek használni nagyszerû versenyelõny lehet. Erre számos mód létezik, amivel e stratégia kellemes bevételt hozhat a weboldal tulajdonosának. A Facebook hirdetési csatornái nagyrészt display (megjelenés) alapúak. Lényege, hogy a hirdetés (bannerek, képek stb.) megjelennek a weblapon, amelyet a felhasználó éppen olvas. A reklámkampány céljától függõen választható imázs��pítõ, lojalitást erõsítõ, értékesítést támogató típus. Összehasonlítva a hagyományos PPC (pay per click – lényege, hogy az interneten hirdetõ csak a valós látogatókért fizet) marketinggel, a Facebook tényleges hirdetési költsége jóval alacsonyabb, mint az „iparág” szabványa. De talán, ami még ennél is fontosabb: kevesebb hirdetõvel rendelkezik, mint az Adwords vagy egyéb PPC piacok. Ez azt jelenti , hogy kisebb a konkurencia a piacon, könnyebben és alacsonyabb költségek mellett érhetõ el a célpiac, mint más hirdetési hálózatok esetében. Egy másik tényezõ, ami nagy szerepet játszik a Facebook-os hirdetések hatékonyságában: a felhasználókkal egy folytonos kapcsolat valósítható meg. Akár szavazhatnak is a hirdetésre, valamint a Facebooknak köszönthetõen megtekinthetõ a szavazatok forrása. A szavazat által információt kaphatunk arról, hogy kik képezik a célközönséget, és kiknek tetszett a hirdetés. Az õ számukra további hasonló típusú hirdetéseket lehet megjeleníteni. A hirdetõk képek segítségével reklámozhatják a terméküket vagy szolgáltatásaikat. Ez egy olyan funkció, amely általában nem érhetõ el a hagyományos PPC marketing esetében. A közösségi médiában a felhasználókról általában számos információ található, így a Facebook esetében is. Ennek segítségével könnyedén létrehozható egy célzott hirdetés, figyelembe véve olyan változókat mint: kor, nem, lakhely, végzettség, érdeklõdési körök stb. Edward B. Gordon példája jól mutatja a közösségi média hasznosságát és hatékonyságát. A Berlinben élõ festõmûvész naponta alkot egy új mûvet, amelyrõl digitális másolatot készít, felteszi blogjára vagy feltölti a Facebook profiljára és természetesen aukciós oldalakra, mjd várja az érdeklõdõk ajánlatait. Gordon számára elõny, hogy nincs kiszolgáltatva a galériák önkényének: például korábban alkotásait sorra utasították el a mûkereskedõk, míg most az interneten harcolnak érte a fogyasztók. A fentiekben a teljesség igénye nélkül mutattam be a közösségi média leggyorsabban fejlõdõ eszközét (alkalmazását), a Facebookot, amelyet röviden így lehetne jellemezni: nagyobb látogatottságnak örvend mint a Google, kevésbé kiélezett a piaci verseny, célzott és hatékony reklámkampány valósítható meg segítségével, ráadásul költséghatékony. Erõs Lóránt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar Forrás: www.haszon.hu


Marketing és menedzsment

Az alfa hím kifejezést mindenki hallotta már. Így nevezik azokat a férfiakat, akik elég karizmatikusak ahhoz, hogy befolyással legyenek másokra és elérjék azt, hogy kövessék õket. Ugyanez megvan a nõk esetében, noha keveset vagy egyáltalán nem hallottunk róla. Ám minden változik, semmi sem örök az életben: nem csoda hát, hogy ez a szerepkör is megváltozott, és az alfa nõk helyét egyre inkább a gamma nõk veszik át. Kik a gamma nõk? A gamma kifejezést elõször Laura Sessions Stepp, a Washington Post riportere használta, aki fiatal lányok viselkedését vizsgálta meg. Észrevette, hogy (a számunkra amerikai filmekbõl kirajzolódó, diákok közti hierarchiában) egy „új” személyiségtípus jelent meg, amely már nem volt sem a trendet diktáló alfa, sem az azt követõ beta. Õ volt a gamma, aki saját feje után ment, kitartott véleménye mellett, és közvetlenségének köszönhetõen sokan kedvelték és „követték”. Késõbb hasonló jellemvonásokat figyeltek meg a líceumba járó lányoknál, valamint a felnõtt nõknél is. Ezt követõen a Meredith Társaság, Lisa Johnson, valamint Lisa Finn közös kutatást végzett az amerikai nõk körében, hogy meghatározzák ezt a növekvõ piaci szegmenst. Ennek eredményeként született meg ez az új marketing-modell. A gamma nõ ismeretségi hálójának középpontjában áll – de mint egyenlõ fél, és nem mint „felsõbbrendû” –, és online valamint offline módszereket egyaránt alkalmazva sikeresen megosztja a nagy közönséggel ötleteit, javaslatait, valamint a birtokába jutó információkat. A gamma nõ célja, hogy a legjobbat hozza ki magából és környezetébõl, cselekedeteit belsõ meggyõzõdése és szenvedélye hajtja. Nem lenyûgözni szeretné a környezetét, hanem sokkal inkább kapcsolatba lépni azzal. Õ az, akihez mások bátran fordulhatnak tanácsért, mindenrõl van véleménye és nem fél „megváltoztatni” a világot magatartásával. A megkülönböztetésre manapság használatos három nagy generációs kategóriába – baby boom-erek, X ill. Y generációba – tartozó gamma nõk célja hasonló, csak a kivitelezésnél használt módszerek térnek el. Míg az elõbbi a szemtõl-szembeni kommunikációt kedveli és így „hatóköre” szûkösebb, addig az utóbbi már teljes mértékben az internet világában él, így globális méreteket ölthet egy-egy megjegyzésének hatása. Amíg az X generáció tagjai két lábbal a földön állnak, addig az Y gamma nõk lelkesedésük révén azon vannak, hogy közösen formálják át a világot elképzelésüknek megfelelõen.


A már említett kutatás eredményeként öt típust különböztetünk meg: 1. Kapcsolattartó – szeret ismerkedni és az ismeretséget fenntartani, ezért ismeretségi köre nagyon kiterjedt és változatos. A rendelkezésére álló összes kommunikációs forrást felhasználja. 2. Katalizátor – idõt és energiát fektet mindenbe, ami érdekli, hiszen szeretné megváltoztatni a világot. Képes arra, hogy inspiráljon másokat és elérje, hogy megtegyék azt, amit õ szeretne. 3. Kihívásokat keresõ – dinamikus, kalandvágyó és mindig kész arra, hogy próbára tegye képességeit, tesztelje határait. 4. Családközpontú – számukra a család a legfontosabb, azért dolgoznak, hogy a család igényeinek tudjanak eleget tenni. Noha mindenek felett van a család, erõs bennük az individum elismerése iránti vágy. 5. DIY alkotó – õk az innovátorok, a gammák „mûvészei”, akik a „csináld magad” szellemben élik ki kreativitásukat Miért fontosak a gammák a marketingesek számára? A gamma nõk erõsen közösségorientáltak, olyanok, akik egyszerre hatnak másokra és engedik, hogy hassanak rájuk társaik. Aktívak, szeretnek részesévé és nem csak elszenvedõjévé válni a történéseknek. Dinamikusan fejlõdnek, és ismeretségi körük egyre bõvül az online közösségi hálók révén. Az egymás közt történõ információáramlás így megállíthatatlanná válik. Ha tehát sikerül egy gamma nõ érdeklõdését felkelteni és azt pozitív irányba vinni, akkor biztosak lehetünk benne, hogy termékünk/szolgáltatásunk pillanatokon belül ismertté válik több száz fogyasztó számára, akik a maga idején kipróbálják és megosztják tapasztalataikat egy újabb több száz fõs csoporttal, minek következtében láncreakciószerûen beindul a szájról szájra terjedõ információ-körforgás. Mint a marketinghez kicsit is értõ emberek, tudjuk, hogy ennél olcsóbb és hatásosabb reklám nem létezik. Fontos tehát, hogy a marketingesek megértsék a gamma nõk viselkedését, megtanuljanak a gamma nõk nyelvén beszélni, tisztában legyenek a számukra értéket jelentõ dolgokkal, kielégítsék és teret engedjenek kreativitásuknak és lendületüknek. El kell érniük, hogy a gamma nõk magukénak érezzék a kínált terméket/szolgáltatást. Ez úgy valósítható meg, ha bevonjuk õket a termék/szolgáltatás életébe. Ha visszacsatolást igényelünk tõlük véleményük, javaslataik megosztása által, úgy érzik, értékesek és hozzájárulnak a világ formálásához, jobbá tételéhez. Az idõk folyamán még soha nem volt ilyen kedvezõ helyzetben egy terméket/szolgáltatást kínáló vállalat: szinte ingyen hozzáférhet egy hatalmas piachoz. És mit kell ehhez tenni? Csak el kell érni néhány gamma nõt, akik magukra öltik majd a „próféta” szerepét, és offline valamint online módon terjesztik a hírt. Az online közösségi hálók révén pedig alig marad olyan ember, aki ne hallott volna valamit errõl vagy arról a termékrõl. Kedves marketingesek, tanuljatok meg hát beszélni a gamma nõk nyelvén, és az online közösségi hálókon aktív életet élni! Reikli Mária BBTE Közgazdasági és Gazdaságtudományi kar, mesteri


Marketing és menedzsment

Környezetünkben mindenhez társul kockázat, vagyis minden esemény másképp is megtörténhet, mint a várható kifejlet. A kockázat váratlan események bekövetkezésének esélye. Az emberek többsége, ha teheti, akkor a kockázat elkerülésére törekszik. A kockázatkerülés azt is jelenti, hogy a kockázat vállalásáért kompenzációt igényelnek, s ez a finanszírozásban a magasabb várható megtérülés. A kockázat és a megkövetelt megtérülés közötti relációt kockázat–megtérülés kapcsolatnak nevezzük. Ez pozitív kapcsolat, mert nagyobb kockázat vállalásakor az egyének többsége nagyobb megkövetelt megtérülést vár el. A kompenzáció a lemondásért járó jutalom. A kockázat mérése A kockázat teljességgel soha nem kerülhetõ el. Ez az oka annak, hogy az üzleti vállalkozásnak bizonyosnak kell lennie afelõl, hogy az anticipált megtérülés elegendõ mértékben igazolja a vállalat kockázati fokát. Ehhez elõször azt kell meghatározni, hogy mekkora kockázatot hordoz az adott finanszírozási szituáció, azaz mennyire kockázatos. Az üzleti életben a kockázat mérése a szituációban rejlõ bizonytalanság fokára vonatkozik – a váratlan kimenet esélyére vagy valószínûségére. Minél nagyobb a váratlan kimenet valószínûsége, annál nagyobb a kockázat foka. A szórás alkalmazása a kockázat mérésére Az eloszlás olyan változó leírására szolgál, amelynek több értéke lehet. Például a vállalat jövõbeli árbevétele olyan változó, amelynek több lehetséges értéke van. Így az árbevétel-elõrejelzés a lehetséges kimenetelek eloszlásával leírható úgy, hogy minden lehetséges értékhez különbözõ valószínûséget társítanak. Ha az eloszlás szimmetrikus, akkor az árbevételi értékek átlaga lesz az árbevétel várható értéke. Hasonlóképpen bármely beruházás leírható az általa generált megtérülési értékekkel, s a hozzájuk kapcsolt valószínûségekkel. Az eloszlás középértéke a legvalószínûbb vagy várható megtérülési ráta. Az következõ oldalon lévõ két ábra két vállalat árbevétel-elõrejelzésének eloszlását mutatja (adatok dollárban). Az A vállalat lehetséges árbevételi értékei a középértékhez közel helyezkednek el, és csúcsosan szóródnak. A B vállalat lehetséges árbevételi értékei szélesebb sávban, „lapítva” szóródnak. Az ábrából az is látható, hogy B. lehetséges értékeinek száma nagyobb, mint A változóé. Az eloszlás szûk vagy tág sávban szóródása a kérdéses változó (esetünkben árbevétel) várható értékének bizonytalansági fokára utal.


Az 1. ábrán látható eloszlások például azt mutatják, hogy mindkét vállalat esetében 1000 dollár a legvalószínûbb árbevételi érték, míg azonban az A vállalat lehetséges értékei 600 és 1400 dollár körül szóródnak, addig a B vállalat árbevételi értékei 200 és 1800 dollár között helyezkednek el. A B értékeinek tágabb határok közötti szóródása arra mutat, hogy a B vállalat elõrejelzésével kapcsolatos bizonytalanság nagyobb, mint az A vállalat esetében. A kockázat mérésének egyik útja a lehetséges változó értékek eloszlás-szórásának kiválasztása. A szórás annak számszerû kifejezése, hogy a lehetséges értékek milyen mértékben szóródnak a középérték körül. Minél szélesebb szóródású az eloszlás, annál nagyobb a szórás, és annál nagyobb annak a valószínûsége, hogy a változó értéke jelentõsen eltér a várható értéktõl. Ekkor a szórás annak a valószínûségét mutatja, hogy a kimenet eltér a várttól.


Pénzügy, számvitel Számítsuk ki A és B vállalat árbevétel-elõrejelzés eloszlásának szórását annak illusztrálására, miként méri a kockázat vagy bizonytalanság fokát a szórás. A szórás számítása Az A vállalat lehetséges árbevételi értékeinek szórása úgy számítható, ha elõször meghatározzuk az eloszlás várható értékét a következõ formula segítségével: X=

Xi Pi ,

(1)

ahol X várható érték Xi = változó lehetséges értéke Pi = i kimenet valószínûsége Az (1) egyenlet felhasználásával kiszámítjuk A vállalat árbevétel-elõrejelzésének várható értékét. Az Xi és Pi értékek az 1. ábráról valók. „A” vállalat lehetséges jövõbeli árbevétel eloszlásának várható értéke Lehetséges árbevétel érték (Xi ) Bekövetkezés valószínûsége (dollár) (Pi ) 600 0,05 800 0,10 1000 0,70 1200 0,10 1400 0,05 = 1,00

Xi x Pi (dollár) 30 80 700 120 70 = 1000 = x

Minden egyes árbevételi értéket szorozzuk a megfelelõ valószínûséggel. A valószínûségi értékek az 1. ábráról származnak, s általában trendeken, ágazati rátákon, tapasztaláson vagy egyéb információs forráson alapulnak. Ha az árbevételi x valószínûségi szorzatokat összeadjuk, akkor megkapjuk a lehetséges árbevétel-eloszlás várható értékét. Most már tudjuk, hogy az A vállalat árbevétel elõrejelzési eloszlásának várható értéke 1000 dollár. Erre alapozva kiszámítjuk az eloszlás szórását a következõ, szórási formula segítségével: = ahol

2

P(X – X)

= szórás p = X kimenet bekövetkezésének valószínûsége X = a kimeneti változó lehetséges értéke X = várható érték


A vállalat árbevétel eloszlásának szórása úgy határozható meg, hogy a kimenet lehetséges értékeibõl kivonjuk a várható értéket, a különbséget négyzetre emeljük, és súlyozzuk a vonatkozó valószínûséggel, majd a szorzatokat összegezzük, s négyzetgyököt vonunk belõle. Az eredmény a lehetséges árbevételi kimenetek eloszlásának szórása. A szórás számszerû értékekkel a következõk szerint számítható ki: „A” vállalat lehetséges jövõbeli árbevételi értékeinek szórása X ($) 600 800 1000 1200 1400

P 0,05 0,10 0,70 0,10 0,05

X– X -400 -200 0 200 400

2

(X – X) 160000 40000 0 40000 160000

2

P(X – X) 8000 4000 0 4000 8000 = 24000 24000 = 155 =

ahol X a lehetséges árbevételi érték P a bekövetkezés valószínûsége Az eredményül kapott szórásérték 155, ami az A vállalat árbevételi elõrejelzése eloszlásának kockázati mértékeként szolgál. Tasnádi Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, Bank és Pénzügy szak

Az állam gazdasági feladatai A magánszféra (vállalatok) nem tudja biztosítani a gazdaság zökkenõmentes mûködését. A munkanélküliség, az infláció súlyos szociális problémákat okoz, ezek megoldása az állam feladata is. Az állam a magánszféra gazdálkodását úgy segíti, hogy: • ellát olyan tõkeigényes, kis profitot hozó tevékenységeket, amelyek a magánszféra számára nem elég gazdaságosak (pl.: vasúti közlekedés, energiatermelés, útépítés stb.) • megteremti a magántõke számára a tõkebefektetés biztonságát (pl.: megrendeléseket ad, nemzetközi egyezményeket köt, kiépíti az infrastruktúrát) • segít a szociális problémák megoldásában (pl.: munkanélküli segély, egészségügyi ellátás, oktatás stb.)


Pénzügy, számvitel Az állami beavatkozás formái: 1. költségvetési politika = fiskális politika: a bevételek és kiadások nagyságával, szerkezetével képes szabályozni a gazdaságot 2. pénzügyi politika = monetáris politika: a pénzmennyiség nagyságával tud szabályozni pl.: kamatpolitika, árfolyam Költségvetési politika Az államháztartás részei: • központi (kormányzati – állami költségvetés) • önkormányzatok • társadalombiztosítási alap • elkülönített állami pénzalapok: csak arra használható, amire befizették („megpántlikázott” pénz) Állami költségvetés Olyan mérlegszerû kimutatás, amelynek egyik oldalán az állam bevételei, másik oldalán a kiadásai szerepelnek. • bevételek: adók, illetékek, vámok • kiadások: mûködési kiadások, önkormányzati támogatás, felhalmozás, adósság törlesztése • egyenleg: deficit kiadás > bevétel szuficit bevétel > kiadás ficit bevétel = kiadás Állami költségvetés bevételi forrása: az adó Az adó a közkiadások nélkülözhetetlen pénzügyi forrása, amelyet az állam általában törvényekben meghatározott módon egyoldalúan, kényszer útján von el a gazdasági szereplõktõl. Az adó az állam által törvényben elõírt fizetési kötelezettség, amelyért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár. Az adót be nem fizetõ személyt szankció (büntetés) terheli. Az adó fajtái • jövedelemtõl függõ (személyi jövedelemadó) illetve független (áfa) • közvetett és közvetlen adók (az adót viselõ és befizetõ személy azonos vagy nem) • adó mértéke szerint lehet lineáris (társasági adó), progresszív (személyi jövedelemadó), degresszív Az adóztatás hatása 1. adó növelésének hatása a keresletre • a háztartás elkölthetõ jövedelme csökken – kevesebb marad fogyasztási célra – a fogyasztói kereslet (C) csökken


• a vállalati szférában a termelésre: a vállalkozásnál csökken a jövedelem – beruházási célra kevesebb marad, illetve csökken a vállalkozások és a háztartások megtakarítása – csökken a beruházások forrása • Mindezek eredményezik a beruházási kereslet (I) csökkenését. Az fentiek együttesen eredményezik az árupiaci kereslet (C+I) csökkenését. 2. adó növelésének hatása a kínálatra • a kereslet csökkenése miatt a kínálat is csökken • a dolgozók magasabb bért fognak követelni, és ha a bér nõ, csökken a munkakereslet – csökken a kibocsátás • az adóemelés költségnövekedést is jelent, ami áremelkedéshez vezethet Az adóztatás összhatását az alábbi ábra mutatja:

Tamás Zoltán BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar Forrás: penzugysziget.hu

Gazdasági szempontból is van jelentõsége a vallások megítélésének: bizonyos nemzetközi cégek versenyképessége eltérõ lehet a vallási beállítottságuk alapján. Manapság a világon több ezer vallás létezik, ezek közül a legnagyobbak a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus. Az iszlám a második legnagyobb vallás. Körülbelül 1,3 milliárdan vannak hívei, és 35 országban élnek ilyen vallásúak, például Afrika nagy részén, Kínában, Malajziában. Ez a vallás a társadalmi szerkezetet is befolyásolja. A mindennapi életnek rituális természete van, például naponta ötször imádkoznak, és a muszlim nõk mindegyike ugyanúgy öltözködik. Ez a vallás szigorúan megtiltja a disznóhús és az alkohol fogyasztását. Gazdasági és pénzügyi szempontból az iszlám hagyja, hogy az emberek profitot termeljenek, amíg ezt jogosan teszik, és nem mások kizsákmányolásával. Ez a fajta gazdasági élet erõteljes szabályokra és isteni utasításokra épül. Egy munkaképes személy bûnt követ el, ha valaki mástól függ anyagilag: ez egy szociális megbélyegzés alapja, és hálát-


Pénzügy, számvitel

lanság az emberiség iránt. Az iszlám mindenféle pénzkeresési formát elismer, ha az nem helytelen, vagy nem bûn útján történik. Az iszlám gazdaságot és finanszírozást igazságos gazdaságnak, illetve finanszírozásnak is nevezhetnénk, ugyanis alapja az igazságosság. A fõbb jellemzõi röviden: a vagyon egyenlõ megosztása, társadalmi biztonság megteremtése és fenntartása, a vagyon felhalmozásának tilalma, társadalmi egyenlõségek, igazságos és törvényes fogyasztás, isteni tiltások, erkölcsi megfontolások, magántulajdonra való jog, a kormány szükség esetén való beavatkozása, a kamat tilalma. Ez utóbbi fontos gazdasági elv az iszlámban: tilos a kamat fizetése és a kamat elfogadása, mert azt uzsoraként kezeli az iszlám. A kamat felajánlása is bûnnek számít, vagyis illegális. Ez fokozatosan törvénnyé válik. Azt is fontos megjegyezni, hogy a kamat tilalma nem csak a Koránban, hanem már a Bibliában is megjelenik: „Ha pénzt adsz kölcsön a népembõl való szegény embernek, ne légy neki uzsorása, ne vessetek ki rá uzsorát!” (Biblia, Exodus 22:25). A lényeg az volt az iszlám vallásúaknak, hogy megtalálják a kamat és uzsora elkerülésének módját. Ezért az iszlám bankok kölcsönt nyújtó és beruházó tevékenységet folytatnak. Mivel nem szedhetnek és fizethetnek kamatot, tulajdonképpen befektetési alapokként mûködnek, ahol a profitot és a veszteséget egyaránt megosztják a beruházók. A pénzrendszer alapja egyébként az arany dínár és az ezüst dirhám, mert ezek – szemben a papírpénzzel és az adatpénzzel – valódi értéket képviselnek. Az arany és az ezüst, mint értékmérõ, a szolgáltatás vagy árucikk valódi értékét mutatja, s az iszlám rendszerében nem inflálódik. Az elsõ iszlám bankot, a Dubai Iszlám Bankot 1975-ben alapították meg. Az iszlám elõírásait betartó banki szolgáltatás azóta több százmilliárd dolláros üzletté nõtte ki magát. A hithû muszlimok a vallásilag „tiszta” bankokhoz fordulhatnak hitelért. Az iszlám bankok a szigorú vallási elõírások ellenére nagy iramban fejlõdnek. A modern üzleti életben is megállja a helyét ez a bankrendszer: rohamosan terjednek a világpiacon az


iszlám bankok. A nagy pénzintézetek is meglátták az üzletet a muszlim közösségben, egyre többjük – Citibank, HSBC, Deutsche Bank, ABC, Goldmann Sachs – nyit olyan részleget, ahol az õk igényeiknek megfelelõen intézik a hitelezést, befektetést. Nagy-Britanniában 23, Franciaországban 4, Németországban 3 nagy bankház foglalkozik ilyen szolgáltatásokkal; manapság világszerte több mint 250 pénzintézet nyújt szolgáltatásokat muszlimok számára. Két évig tartó elõkészítõ tárgyalások után, 2004 õszén nyithatta meg kapuit az elsõ önálló, iszlám elvek szerint mûködõ bank az európai pénzvilág egyik központjában, Londonban. A bank felügyelõ tanácsa papokból áll, és kizárólag a saria, vagyis az iszlám törvénykezés szerint irányítják a bank üzletpolitikáját. A The Islamic Bank of Britain (IBB) csakis az „etikus” befektetések, azaz a Korán, illetve a vallásjogra vonatkozó részletekkel összhangban álló üzleti célkitûzések mellett kötelezheti el magát. Tehát a hite elõírásait betartó muszlim nem fordulhat a hagyományos nyugati elven mûködõ bankokhoz, ha hitelre van szüksége vállalkozásához, vagy akár azért, hogy autót vásároljon: csak a tiszta üzlet az elfogadható. Miközben a nyugati világ pénzintézetei a válság leküzdésén dolgoznak, az iszlám törvényét betartó közel-keleti bankok sértetlenek. Nem csoda tehát, hogy egyes szakértõk szerint a jövõben még inkább elterjedhet ez a pénzügyi rendszer. Ferencz Noémi Sapientia-EMTE, Közgazdaságtan szak, II. év Forrás: http://kozvetlendemokracia.network.hu http://www.ingatlanmagazin.com http://iszlam.blog.com

(folytatás elõzõ számunkból) A válságkezelés eddigi gazdasági intézkedései csak azt a látszatot keltették, hogy világgazdasági szinten beindulhat a tartós növekedés, azaz növekedhetnek a tõzsdék is: a valós gazdasági adatok ezt egyre kevésbé támasztják alá. A kijózanodás sokszor akadályokba ütközik. Az egyik ilyen lehetséges aka-


Pénzügy, számvitel dályozó tényezõ az amerikai nemzeti bank szerepét betöltõ FED intézkedése, az úgynevezett „quantitative easing”, amit magyarul mennyiségi könnyítésnek lehetne fordítani. A módszer lényege, hogy a FED állami és jelzálog kötvényeket vásárol a kereskedelmi bankoktól, tehát mesterségesen pénzt pumpál a bankrendszerbe, amit természetesen a késõbbiekben vissza kell, hogy szívjon. Ezt az intézkedést már másodszor hozták meg, legutóbb idén õsszel. A hírt második alkalommal a piacok nem fogadták kitörõ lelkesedéssel, mert bár önmagában minden likviditásfokozó intézkedés segíti õket, azonban meghozatalára azért volt szükség, mert az amerikai kilábalás mutatójaként értelmezett GDP-adatok elkezdtek visszaesni. A tõzsdékre a likviditásfokozó intézkedések felhajtóerõként szoktak hatni, ettõl az intézkedéstõl azonban nem várhatunk sokat. Pontosabban fogalmazva, ha megtörténne egy nagyobb tõzsdepiaci rali, az a valóságos folyamatoktól való nagyobb elszakadást jelentené, mert a növekedés mögött nem húzódna meg valódi gazdasági növekedés, csupán egy pénztechnikai beavatkozás. A dolog pikantériája, hogy ezt a pénzösszeget a késõbbiekben vissza kell szívni, ami a tõzsdepiacokra likviditáscsökkenést, tehát zuhanást vetít elõre. Addig azonban megy a pénznyomda, ömlik a sok olcsó dolcsi. A tõzsdék következõ hat hónapját ilyen bizonytalan kimenetelû folyamatok fogják meghatározni. Jómagam, mint a magyar tõzsde szereplõje, ha ezek mellé odateszem a magyar kormány által bejelentett magánnyugdíj-pénztári változásokat, amelyek tömeges részvényeladási hullám irányába mutatnak, akkor nagyon kockázatosnak ítélhetem ebben az idõszakban a tõzsdei szereplést. Az a befektetõ, aki ilyen környezetben kockázatot vállal, vakmerõnek mondható (vagy kezdõnek.) Jómagam ebbõl a kaszinóból kiiratkoztam. Közben az öreg kontinensen sorra derülnek ki az euróövezeti országok nagyobbnál nagyobb költségvetési deficitjei, a lakosság gyorsulva bedõlõ hitelei közepette. Ezeket a költségvetési hiányokat csak növelték a gazdaságélénkítõ intézkedések, amelyek nagy többségükben nem hozták meg a várt eredményt, ugyanis csupán rövid távon befolyásolták a folyamatokat. Pontosabban fogalmazva: eddig úgy tûnik, hogy mélyítették, és nem kezelték a válságot. A kijózanodáshoz szükség van a dolgok tisztán látásához, illetve a tények elfogadásához. Az eddigi félrekezelt válság számlája csak most érkezik meg sok társadalom nyakába. A költségvetési hiányok lefaragása, amennyiben elkezdõdne, olyan mértékû életszínvonalbeli romlást hozna magával, amely nehezen lenne felvállalható a kormányok által. Látszatintézkedéseikkel egyre csak növelik az adósságaikat, azonban szerencséjükre vagy szerencsétlenségükre egy ponton rá lesznek kényszerülve arra, hogy ezt a folyamatot abbahagyják. A lefaragás folyamata rövid távon visszavetné a gazdasági teljesítményt, de nagyban hozzájárulna a megbomlott fogyasztás–megtakarítás egyensúlyának a visszaállításához. Az az út a legnehezebb, amely visszavezet a józan értelemhez. Tóth Zsolt pszichológus


A Román Nemzeti Bank (BNR) vezetõi tisztségû képviselõi megkérdõjelezték a kormány gazdasági elõrejelzéseit, illetve a kormánynak azt a képességét, hogy belátható idõn belül kiegyenlítse a költségvetési hiányt. Lucian Croitoru, a BNR kormányzójának tanácsadója szerint nincs nagy valószínûsége annak, hogy a kormány eleget tud majd tenni a vállalásának, amely szerint a 2010ben majdnem 7 százalékos költségvetési deficitet 2011-ben 4,4, 2012-ben pedig 3 százalékra szorítja vissza. Ehhez ugyanis a bruttó hazai össztermék növelésére lenne szükség, ami a jelenlegi körülmények mellett nehezen képzelhetõ el, mivel a gazdasági visszaesés az elõrejelzésnél is nagyobb arányú lesz. Az év elsõ hónapjában a költségvetési hiány elérte a húszmilliárd lejt, ami a bruttó nemzeti össztermék csaknem 4 százalékának felel meg. Az elsõ félévben a gazdaság reálértékben másfél százalékkal esett vissza 2009 hasonló idõszakához képest. Az esztendõ hátra lévõ idõszakában sem várható javulás, a drasztikus korlátozások ugyanis – a költségvetési alkalmazottak bérének huszonöt százalékos lefaragása, a hozzáadott érték adó öt százalékkal való emelése tovább csökkentik a fogyasztást, ami káros az egész gazdaságra. Croitoriu nem bízik a költségvetési hiány csökkentésében, mert szerinte a kormány téves úton jár, amikor a közkiadások visszafogásával, nem pedig az adópolitika reformjával akarja elérni a kívánt célt. Valentin Lazea, a központi jegybank vezetõ közgazdásza szerint Románia csatlakozása az euró-övezethez pozitív hatású lesz olyan szempontból, hogy mérséklõdik az infláció, viszont mindezért vagy magas külföldi eladósodással, vagy pedig növekvõ munkanélküliséggel kell fizetnie az országnak. A romániai kereskedelmi bankok arra figyelmeztetnek, hogy az államnak sürgõsen konkrét módszereket kell találnia a deficit csökkentésére, mivel a jegybank lehetõségei korlátozottak. Szerintük a monetáris politika minden lehetséges eszközeit felhasználták már a gazdaság ösztönzésére. A központi jegybank 6,25 százalékon tartja az éves kamatlábat, miközben a hozzáadott érték adó emelése során az inflációs ráta augusztusban elérte a 7,5 százalékot. Hosszú távon a kamatlábak magasak maradnak, mivel senki sem bízik az államban. A hosszú lejáratú hitelkamatok esetében pedig a Román Nemzeti Bank tehetetlen, ott az államnak kell igencsak óvatosnak lennie. A monetáris politika útján történõ gazdaságösztönzés káros lehet, amennyiben az adópolitika eredménytelen – vallják az említett szakértõk. Veress Kinga Sapientia EMTE, Közgazdaságtan szak Forrás: www.maszol.ro


Pénzügy, számvitel

A potyautasok általánosságban olyan szereplõk, akik haszonhoz jutnak anélkül, hogy a haszon eléréséhez szükséges költségekbõl kivették volna a részüket. A potyautasprobléma legszemléltetõbb példája az, amikor valaki használja a tömegközlekedést úgy, hogy nem fizet érte. Ha túl sok ember teszi ezt, akkor nem lesz elég pénz a rendszer mûködtetésére. Mivel a közjavakból úgyis mindenki részesül, ezért nem mindenkinek érdeke, hogy a közjavakkal kapcsolatos tevékenységekbõl részt vállaljon. Annak érdekében, hogy kizárjuk a potyautasokat, egyénileg kell érdekeltté tenni az embereket. Például az adó befizetése a közjó érdeke, de csak adókedvezményekkel, adócsökkentésekkel lehet eredményt elérni. De ellenpéldák is vannak, például környezetvédelemért is „megmozdulnak” az emberek, de a nemzeti ügyek is sokaknak fontosak. Fordított potyautas-probléma például a szolidaritás a tandíj bevezetése ellen: a közjó a tandíj bevezetését követelné, így a magánérdekek ellen is hat a szolidaritás. A potyázás kérdése a közgazdászoknak is fejfájást okoz, mert nagy ellenállásba ütköznek, amikor meg szeretnék gyõzni az embereket arról, hogy nem fogja minden egyes embertársunk azt tenni, ami mindannyiunk érdeke, ha az illetõ dolog nem egyéni érdekük is egyben. Mancur Olson kimutatta, hogy a nagy csoportokban a közös érdek ellenére a kollektív cselekvés kudarcba fullad. Ennek oka az, hogy az egyént semmi sem motiválja, hogy a kollektív döntésben foglaltaknak megfelelõen cselekedjék. A racionális egyén úgy okoskodik, hogy a számára hasznos közjószághoz akkor is hozzájut, ha semmilyen áldozatot sem hoz érte. Vagyis az egyéni hasznom akkor lesz a legnagyobb, ha nem fizetek, tehát potyautasként viselkedek. Ha viszont mindenki potyautasként viselkedik, a közjószág nem jön létre, és akkor mindenki rosszabbul jár, mint abban az esetben, ha áldozatot hozott volna a közjószágért. A potyautas-probléma az egyéni és a kollektív racionalitás ellentmondása. B. Weisbrod indokoltnak tartja a nonprofit szektor állami támogatását, mert a potyautas-probléma ismeretében a szavazópolgárok többsége valószínûleg támogatná az olyan kormányprogramot, amely átvállalja az öntevékeny szervezetek által nyújtott közszolgáltatások költségeinek részleges finanszírozását. A potyautas-probléma a nonprofit szektorban is fennáll, és ha emiatt a közjavak finanszírozása alacsony, akkor a fogyasztók a közjavak magánjavakkal való helyettesítésével reagálnak. Ezért a társadalmi hatékonyság érvényesítése megkívánná, hogy a mindenki által igényelt közjavak teljes finanszírozása mellett bizonyos egyéb közjavak nem-kormányzati elõállítását is részleges támogatásban részesítse a kormányzat. A pozitív externáliák ösztönzik az embereket a potyázásra. Az állam a kényszerítés eszközéhez nyúl, hogy a potyázók által okozott társadalmi nehézségeket legyõzze. Mindenki megkapja a szolgáltatást kormányzati úton, és az ellenérték megfizetése adó for-


májában történik. A potyázás problémái különösen a demokráciák politikai életében jelentkeznek élesen. A „hiba” a pozitív externáliákban van, amelyek arra késztetnek, hogy potyautas módjára viselkedjünk, remélve, hogy valaki más fogja viselni a lobbizás költségeit azokért az intézkedésekért, amelyekbõl mindenkinek haszna lesz. A társadalmi együttmûködés létezéséhez némileg törõdnünk kell egymás jólétével. Ferencz Noémi Sapientia-EMTE, Közgazdaságtan szak, II. év Forrás: Paul Heyne: A közgazdasági gondolkodás alapjai http://webcache.googleusercontent.com http://ktnye.akti.hu http://lucifer.kgt.bme.hu http://www.economicshelp.org


November 22-én az RMKT székhelye adott otthont az Imperium Divitarium címû bemutatónak, amely a sikerrõl és a sikeres emberrõl szólt. Jancsó András észrevétele szerint két út van az emberek elõtt: vagy az egyén dolgozik a pénzért, vagy a pénz dolgozik az egyénnek. Az elsõ kérdés, ami felmerült az volt: mi is a siker? A meghatározás nagyon egyszerûnek tûnik: a siker a folyamatos megvalósítás, vagyis „azt csinálok, amit akarok”, „akkor, amikor akarok”, és „addig, amíg akarok”. Felmerült az a kérdés is, hogy az átlagemberhez képest mit tesz másképp egy sikeres ember – amire a válasz az, hogy máskepp gondolkozik. A világban ugyanis meg lehet figyelni azt, hogy általában az emberek két dologról beszélnek: a múltról és a problémákról. Ebbõl adódik a legnagyobb baj: az, hogy a legtöbben nem gondolkoznak a jövõrõl, valamint arról, hogy mit is lehetne tenni azért, hogy anyagi helyzetük javuljon. Egy Amerikában végzett friss felmérés azt mutatja, hogy 100 személy közül, mire azok elérik a 65 éves kort, 54 kimondottan szegény, 36 halott, 6 még dolgozik, 3 jól él, anyagilag független, és 1 keres 1000 dollár fölötti összeget. A fõ akadály, amiért az emberek nagy része nem tud fentebb jutni, az a saját gondolkodásuk, mivel nincs egy jól meghatározott céljuk, ami konkrét, reális és határidõhöz kötött kell, hogy legyen. Emellett legtöbbjüknek nincs konkrét tervük arra vonatkozóan, ahogyan el szeretnék érni az esetleg megfogalmazódott célt. A fentebb felsoroltak még nem elegendõek a sikerhez – hallhattuk Jancsó András elõadásában –, hanem cselekedni is kell. A cselekvések sorába az idõbeosztás, önfegyelem, alázatosság és a nyitottság kell beletartozzon, innen pedig már elindulnak a forgató kerekek. A siker eléréséhez még hozzájárul két fontos tényezõ, a hit és a vágy. Ugyanis, ha nem hiszel abban, amit el szeretnél érni, nem éred el. A vágy pedig energiát ad, segít abban, hogy folytonosan haladj a célod felé. Végezetül nem árt megjegyezni: a siker nem függ az anyagi helyzettõl: 80%-ban a gondolkodás, 20%-ban pedig a stratégia a siker alapja. Batiz Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar


A kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium azt a célt tûzte ki, hogy tevékenyen részt vegyen az erdélyi magyar elitképzésben, többlettudást nyújtva a Kolozsváron tanuló magyar diákoknak. Szervezetünk három pilléren nyugszik: a szakmaiság, a közösség és a társadalmi érzékenység követelményeinek kell folyamatosan megfelelnie minden tagnak és magának a szervezetnek is. Rendszeres kurzusokat, egyszeri elõadásokat, mûhelytáborokat stb. szervezünk, neves kül- és belföldi elõadók részvételével. A 2010. november 12–14. között Torockón megrendezett szakmai hétvége a fent említett követelményeknek való megfelelés vágyából jött létre. Mindehhez társult tagjaink és a potenciális szakkollégisták esetleges kérdéseinek megválaszolása is. A tábor a Válasz Napok nevet kapta, mert kettõs kérdésre próbált választ adni: mit nyújt a Szakkollégium közösségileg és szakmailag a jelenlegi és majdani tagoknak. A válaszok különbözõek voltak, ahogyan a felvetett kérdések is eltérõ síkokon tevõdtek fel. Közösségileg összerázódtunk, igazi csapat lettünk: megerõsödött az eddigi csapatszellem. Azok az elsõéves jog-, és közgazdászhallgatók pedig, akik még egyelõre nem tagjai a szervezetnek, de részt vettek a rendezvényen, egy életerõs és komoly szervezetet láthattak, amely õket is tárt karokkal várja a jövõben. Szakmailag is sokat gazdagodtunk. A szakmai program kidolgozásakor szem elõtt tartottuk az elkerülhetetlen változásokat, amelyek különösen az utóbbi idõszakban igencsak foglalkoztatják a romániai jogásztársadalmat, de gazdasági szempontból is mélyreható hullámokat idéznek elõ. Székely Csaba és Szikszai Tamás volt szakkollégisták – jelenleg gyakorló ügyvédek – megpróbálták bevezetni a hallgatóságot a kereskedelmi társaságok alapításának és megszüntetésének kérdéskörbe. Felhívták a figyelmet egyes olyan hiányosságokra, amelyek sajnos jellegzetesen romániai kérdéseket vetnek fel – ilyen például az indokolatlanul alacsony kezdõtõke a korlátolt felelõsségû társaságok esetében. Szikszai Tamás a jelen gazdasági helyzetben oly gyakori, sok esetben csõdeljáráshoz vezetõ céges fizetésképtelenség kérdéskörét járta körül a 2006-ban kiadott 85-ös számú törvény alapján. Az ügyvéd beszéltek a törvény által a diákoknak biztosított cégalapítási kedvezményekrõl is. Dr. Veress Emõd ügyvéd, tanár, a kereskedelmi társaságokkal kapcsolatos egyes vitatott kérdésekre próbált választ adni, olyanokra, amelyek esetében a törvényalap hiányosságai miatt a szakmabeliek kénytelenek a logikára alapozni. Ilyen kérdések vonatkoznak például az ügyvezetõ választásának módjára abban az esetben, amikor az alapító okiratot egyhangúsággal fogadják el, az ügyvezetõt pedig többségi szavazással. A probléma az alapító okirat megváltoztatásával járó új ügyvezetõ megválasztásának módjával adódik, ugyanis ezen esetben nincs szabályozva a szavazási mód.


Eseménynaptár Kokoly Zsolt doktorandusz, egyetemi tanár az Európai Unió médiaszabályozásáról beszélt. A 2010/13-as számú irányelv rendezi a médiaszolgáltatók, az Unió és a tagországok közötti viszonyt. Nagy hangsúlyt fektet a tagországok közötti együttmûködésre a káros hatások kiszûrésére is. Kádár Hunor doktorandusz a romániai tanúvédelemrõl tartott érdekfeszítõ elõadást, amelyben bemutatta a nem mûködõ romániai illetve a rendkívül hatékony amerikai változatot. Az elõadáson résztvevõk érdeklõdését fokozta, hogy az elõadó példaként számtalan esetet hozott fel a gyakorlatból. A tábor elõadásainak megkoronázásaként Székely János ügyvéd, doktorandusz, bemutatatta az oly nagy vitákat kavaró „kis reform” törvénycsomagot. A csomag rendelkezései számtalan területen visszalépést jelentenek a reformok útján, sok esetben még jobban összekuszálva és túlterhelve nemcsak az igazságszolgáltatással megbízott intézményeket, de a törvénykezést is. Lehetséges ugyanakkor, hogy ez a reform nagyban késlelteti vagy éppenséggel megakadályozza az új törvénykönyvek életbeléptetését. A szakmai elõadások mellett részt vehettünk egy per-szimuláción is, amelyet magyar nyelven mutattak be a különbözõ évfolyamokon tanuló joghallgatók. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a tábor hasznos volt minden szempontból, s a kitûzött célokat messzemenõen teljesítette: megismertette a Szakkollégiumot az újabb generációkkal, összerázta a szakkollégistákat, fejlesztette a szakmai tudást. Jövõre tehát érdemes lesz megismételni ezt a három napot. Balogh Bea BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, 2 év


A Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) A falun túl címmel a roma fiatalság társadalmi beilleszkedését elõsegítõ programot kezdeményezett. Azt, hogy mennyire fontos és mennyire szükséges egy ilyen jellegû, a civil szféra bekapcsolódásával induló program, mi sem jelzi jobban, mint hogy a kormány Etnikumközi Hivatala 25 000 lejjel támogatja a program lebonyolítását, és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat szintén felkarolta a projektet „falakat bontogató” programjának kiegészítéseként. A program koordinátora, Kelemen Éva elmondta: harminc, 7 és 10 év közötti roma gyerek számára két hónapos, napi négy órás foglalkoztatást szerveznek, amelynek egy részében az írás-olvasás fejlesztését gyakorolják, majd nonformális oktatási gyakorlatok következnek, amelyek célja a higiéniai alapfogalmak elsajátítása, általában az egészséges életmód megismertetése. Minden harmadik héten családi együttlétet szerveznek, hogy a szülõket is bevonhassák a programba, majd a két hónap lejárta után interetnikus táborba viszik el a programban résztvevõket: a zabolai Csipkésben tizenöt magyar gyerekkel közösen próbálják kölcsönösen bontogatni az elõítéletek falait. A Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság aligazgatója elmondta: az ilyen intézkedések, programok akkor vállnak be, ha hosszabb távon mûködtetik õket, mert a roma fiatalok könnyen alakíthatóak ugyan, de ha visszakerülnek a saját zárt társadalmukba, akkor hamar „visszaalakulnak”. Szõcs Attila Csíkszeredai Sapientia Gazdaság és Humántudományok kar


Eseménynaptár

November végén Magyarlóna adott otthont a III. agro-turisztikai fórumnak. A fõ téma a kalotaszegi és erdélyi turizmus fellendítése volt, a kiaknázatlan lehetõségek kihasználása új programok létrehozása által. A beszélgetés tárgya az erdélyi agro-turizmus magasabb szintre való emelése volt, a gazdák és panziótulajdonosok összefogása által. Bár Kalotaszentkirályon létezik egy hasonló jellegû szervezet, fontos az ötlet régió-szintre való emelése. Ugyanakkor az egyik fontos megvalósítandó projekt egy régió-szintû erdélyi, ez esetben kalotaszegi tartalmas turisztikai program, amely vonzza az esetleges külföldi látogatókat. Ezt a programot természetesen a külföldi turisztikai börzéken kell elsõsorban felfuttatni, hogy a külföldi turisták tudomásul vehessék az itteni üdülési lehetõségeket, ugyanakkor egy ilyen rendezvényen való részvétel a sajtót is megmozgathatja. A két lehetséges kiállítási, népszerûsítési központ Budapest és Berlin lenne. Ezt nagyon jól meg is lehet valósítani, mivel tavaly egy vistai panzió például képviseltette magát külföldön, és ennek hatására idei lefedettsége 77%-os volt, ami több ezer látogatót jelentett. A pozitív oldal mellett természetesen ott vannak az akadályok is, amelyek a panziótulajdonosok útjába állnak: bürokrácia, törvények, a turisztikai létesítmények kapacitásának egyenlõtlen felmérése. A kalotaszegi falvak számos forrásra építhetik tervüket, mivel a régió jellegzetes népmûvészeti örökséggel rendelkezik, ugyanakkor számos természeti értékkel és jellegzetes építkezési stílussal, mûemlékekkel várja a kirándulni vágyókat. A fentiek mellé komoly segítséget jelenthet a megyei illetve országos vezetés támogatása kül- és belföldi pénzalapok megszerzéséhez. Bogdán Mircea


Immár második alkalommal rendezett a kolozsvári Marketing és Turizmus Szakkollégium borkóstolót. Az eseményt 2010. november 21-én tartottuk az RMKT székházában. A borkóstoló megfelelõ alkalom volt arra, hogy szakkollégiumunk közössége újból összerázódjon, hiszen idén 6 új taggal gyarapodott csapatunk. Idén is, mint tavaly, Kormos Zoltán amatõr borkedvelõ vezetett be öt Budureascabor ízvilágába. A Budureasca bortermelés Dombhát (Dealu Mare) szõlõvidékeihez kötõdik. A pincészetet a nagy-britanniai Rotherfield Properties Ltd. Jersey vállalat vette meg, amely 1995 óta folytat üzleti tevékenységet Romániában. A felvásárlást követõen megtartották a Budureasca pincészet addigi személyzetét, de saját borszakértõjüket – Stephen Donnelly – is alkalmazták itt, a borok folyamatos vizsgálására és kóstolására. A külföldi vállalat közel 6 millió eurót fektetett a romániai pincészetbe, ez az összeg magába foglalja a raktározási és palackozási költségeket, valamint egy új, Bag-in-Box rendszer bevezetését. A szõlészet 300 hektáros nagyságú területen található, amelynek talajtípusa biztosítja a borfajták kiváló minõségét. A termelt borok célcsoportjai a borkedvelõk és gyûjtõk, valamint azok, akik korrekt ár/érték arányú borokat kívánnak fogyasztani. A borokat nem csak a belsõ piacokra, hanem küldi fogyasztóknak is szánják. A pincészet termékportfólióján belül a Rosé fajtával együtt a következõket is megtalálhatjuk: · Fehér bor típusok: Ottonel Muskotály, Fumee Blanc, Sauvignon Blanc, Fehér leányka, Királyleányka, Rizling · Vörös bor típusok: Merlot, Pinot Noir, Cabernet Sauvignon, Fekete leányka A borkóstoló során a Budureasca pincészet öt borfajtáját kóstolhattuk meg. Az elsõ bor egy 2008-as évjáratú Ottonel Muskotály volt, amely egy félszáraz fehérbor. Csapatunk hamar megkedvelte, édeskés íze igen közkedveltté tette percek alatt. Következett egy ugyancsak 2008-as, félszáraz Fumee Blanc, amely tulajdonképpen ugyanabból a szõlõfajtából készül, mint a Sauvignon Blanc. A vörös borokra áttérve, elsõként egy 2007-es évjáratú Merlot-t kóstoltunk, amelyhez jellegzetes erõsen fanyar íz társult. Második vörös borunk, ugyancsak egy 2007-es évjáratú Cabernet Sauvignon volt, amelynek ízvilága a ribizlire és erdei gyümölcsökre emlékeztetett. A bornak közel nem volt olyan erõs utóíze, mint a Merlot-nak. Az est utolsó bora egy 2008-as évjáratú Fekete leányka volt. Ez a borfajta tökéletes befejezése volt az estének: testes jellege és gazdag ízvilága kedvenc borunkká tette pillanatok alatt. A kóstoló során sok érdekes információt tudhattunk meg az ételek és borok harmonikus párosításáról, valamint arról, hogy vannak különleges esetek, amikor fehérhúsú ételekkel is nyugodtan fogyaszthatunk vörösbort, és fordítva. Köszönjük Kormos Zoltánnak az élvezetes borkóstolót, valamint az RMKT-nak a biztosított helyet! Lõrincz Ilona-Boglárka BBTE KgtGt, Marketing és Turizmus Szakkollégium, mesteri


Eseménynaptár

A falusi turizmus az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy az adott régiót felkeresõ turista közvetlenül megismerhesse a tájegység életét és kultúráját. A meglehetõsen vegyes képet mutató hazai turisztikai kínálatban különösen kívánatos lenne ennek a lehetõségnek a tudatosabb kiaknázása. Ehhez a falvakra jellemzõ természeti, építészeti és kulturális értékek megjelenítésére van szükség, mert általuk válik a falvakba irányuló turizmus falusi turizmussá. A falusi turizmus lényege nem egyértelmûen a falu, hanem a falusias környezet. Erdélyben ugyanakkor tipikusan vannak olyan városok, amelyeknek egyes részei kifejezetten falusias arculatot mutatnak. A falusi élet mindig is vonzotta a városi embereket – más kérdés, hogy bármennyire vonzódtak is hozzá, szinte sosem váltak meg végleg a várostól. A falusi ember ismeri a természetet, amibõl a városi ember régen kiszakadt, sõt nem csak ismeri, hanem tudja és érti is, hiszen benne él. A falvak mint turistacélpontok igazából már a múlt században feltûntek – természetesen nem a tömegturizmusnak voltak a célpontjai, hiszen akkoriban ilyesmi nem is létezett. Akkoriban a „romantikus turizmus” bizonyos része irányult a falvakba – leginkább azok utaztak oda az idejüket eltölteni, akik amúgy is rendelkeztek egy-egy vidéki nyaralóval vagy házzal, kastéllyal. Éppen ezért ennek a fajta turizmusnak nem sok köze volt magához a faluhoz, aligha változtatott rajta akár pozitív, akár negatív értelemben. Falun élni annyi, mint újra a természetben élni. Ehhez természetesen nélkülözhetetlen, hogy a falusi turizmusra berendezkedõ falvak vonzó természeti környezetben legyenek. Ennek nem kell önmagában vonzónak lennie – nem kell feltétlenül hegyvidéken vagy vízparton álljon a település –, elég, ha háborítatlanul természetes és ember által nem túlságosan átalakított a környezete. Ennek kapcsán érdekességképp megemlíthetõ, hogy maguknak a vendégfogadóknak sem túlzottan eltérõ a véleményük a különbözõ tájegységek vonzerejérõl: mint az 1. ábrán látható, a hegyvidéki területeken, valamint a tavak és a speciális vonzástényezõk közelében fekvõ szálláshelyek tulajdonosai


A táj vonzereje a vendégfogadók véleménye szerint (1–3-as skálán) az átlagosnál (2,11) magasabbra, míg a dombvidéki, síkvidéki és folyó közeli szálláshelyek gazdái az átlagosnál alacsonyabbra értékelik a környezõ táj vonzerejét. A természetbe visszavágyó városi ember szeretné újraépíteni kapcsolatát a természettel, újra megismerni vagy megtanulni azt, amit az õsei tudtak-ismertek. Szeretné megismerni a falu életét, a tanya mindennapjait, találkozni akar azokkal az állatokkal és növényekkel, amelyek még részei ennek a világnak. Látni akarja azokat a mezõgazdasági munkákat, amelyeket a falusiak végeznek, sõt az sem lehetetlen, hogy ki is akarja próbálni azokat. Falun nyaralni tehát egy bizonyos mértékben utazás a múltba, hiszen a falu valahol maga a múlt és a múltbeli életforma. Egy-egy falu, ha meg akar maradni „igazi falunak”, nem válhat a hagyományos értelemben vett turistaközponttá, hiszen ezzel a vendég elveszítené annak az illúzióját, hogy amit lát, az természetes. Lényegében a fentebb bemutatott igényeket kell a falusi turizmusban szolgáltatóként részt vevõ vendéglátóknak kielégítenie. Tehát a falusi turizmus nem egyszerûen szobakiadás vagy „bed & breakfast szolgáltatás”, hanem annál sokkal komplexebb vendéglátási forma. Az ilyen típusú idegenforgalom alapja a mezõgazdaság, amelynek mûködnie kell. A vendéglátók saját otthonukban fogadják a vendégeket, együtt élnek velük – ez pedig egészen más szemléletet kíván, mint az egyszerû fizetõvendéglátás. A falusi turizmus ezért mindig személyes, és sosem lehet tömegturizmus. Elkerülhetetlen, hogy a vendéglátó és a vendég közvetlen, személyes kapcsolatba kerüljön – optimális esetben ez a kapcsolat barátsággá mélyülhet. Mindemellett a turista – akármennyire vágyik is a falusi idillre – nem akar „szemétdomb” közepén piknikezni. Ezért annak, aki falusi vendégfogadásra szánja el magát, némileg át kell alakítania házát, portáját. A városi ember hozzászokott egyfajta komfort-


Turizmus hoz, és azt mindenképpen igényli, tehát a falusi körülmények között is gyakran elvárja, hogy ha szobájához nem is tartozik saját fürdõszoba, azért a házban legyen hideg-meleg víz és angol WC. Mindazzal együtt, hogy a falusi turizmus nem hoz magas jövedelmet, érdemes foglakozni vele. Különösen érvényes ez azokra a területekre, ahol a mezõgazdasági termelés nem megfelelõ mértékû. Mint általában a szolgáltatások, a falusi turizmus is munkaigényes, méghozzá élõmunka-igényes, tehát segíthet a népességmegtartásban: csökkentheti a – különösen a fiatalok körében tapasztalható – nagyfokú elvándorlást. A falusi vendéglátáshoz szerencsés esetben szorosan kapcsolódhat a saját kezûleg elõállított termékek közvetlen eladása a turistáknak. A falusi turizmusnak tulajdonképpen az alapja a mezõgazdasági termelés, de sosem árt, ha a környéken egyéb vonzó tényezõ, más látnivaló is van. Ez lehet például egy mûemlékekben gazdag város, fürdõzési vagy hegymászási lehetõség stb. Sok esetben várja el a turista, hogy a faluban rendelkezésre álljon lovaglási vagy szekerezési lehetõség is. Ezek hiányában is lehet azonban sikeres a vendégfogadás, és szinte minden faluban létrehozható egy kis erõfeszítéssel, összefogással valamifajta helyi múzeum, tájház, illetve szervezhetõk hagyományõrzõ klubok, tánccsoportok, népdalkörök, a turistaszezon idején pedig vásárok, búcsúk, fesztiválok. Ha elégedettek és azt kapták, amire vágytak, a vendégek visszajárnak. Tehát a legjobb befektetés a turista igényeinek minél magasabb szintû kielégítése. Ráadásul az elégedett vendég a legjobb reklámhordozó is, hiszen a falusi turizmus esetében nagyon nagy a személyes kapcsolatok szerepe, és egyik család gyakran a másiknak adja a címet, ahol õ jól érezte magát. A falusi turizmus jövedelmezõségének növelése érdekében fontos lenne a külföldi turisták megcélzása, de ennek alapvetõen több akadálya van. A falusi turizmusnak bizonyos fokig mindig sajátos nemzeti jellege van, és egy magyar falu igazán egy magyar gyereknek érdekes, mert például ugyanilyen faluban élt egykor a nagypapája is. Másrészt a falusi vendéglátók nyelvtudás szempontjából az egész világon nem állnak túl jól, márpedig a vendéggel kapcsolatot kell teremteni, beszélgetni kell vele. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a falusi turizmus környezetbarát turisztikai formaként jelenjen meg. A környezetkímélõ gazdálkodás a hagyományos falusi háztartásoktól amúgy sem idegen, zárt termelési rendszerükben minden hasznosítható nyersanyagnak megvan a helye. A falusi vendégfogadóknak is mind a gazdálkodás (minimális vegyszerhasználat, hulladékok hasznosítása), mind a szálláshely-szolgáltatás terén (csatornázás, víz- és energiatakarékos megoldások stb.) hasonló magatartásra kell törekedniük. Tájvédelmi szempontból pedig kívánatos lenne, ha a falusi turizmushoz elsõsorban természetkímélõ rekreációs tevékenységek – például természetjárás, kerékpározás, madármegfigyelés – társulnának. Bekõ Levente-István Babeº-Bolyai Tudományegyetem, Kommunikáció és Közkapcsolatok szak


Mire a termelõtõl az áru elér a fogyasztóig, addig gyakran akár 6–7 gazdasági szereplõ is ráteszi a maga árrését. Ezzel önmagában nem is lenne baj, ha a fogyasztó hajlandó lenne korlátlan öszszeget fizetni a termékért. De persze a fogyasztó nem akar sokat fizetni, tehát az árakat le kell vinni. A nagykereskedõk, szállítók, sõt még a kiskereskedõ sem akar lemondani a maga hasznáról, hiszen úgy gondolkozik: ha az a bizonyos áru nem eladható annyiért, amennyiért szeretné, akkor vesz helyette más árut, amire rá tudja tenni a neki megfelelõ árrést, hogy meglegyen a várt haszna. A szegény országok termelõi egyetlen dolgot tudnak csak tenni, ha azt akarják, hogy eladják termékeiket: csökkenti az árat, és belemenni a legrosszabb feltételekbe is. Ilyen például az, amikor a kereskedõ csak akkor fizet, amikor eladta az illetõ árut és befolyt hozzá annak az ellenértéke. A nemzetközi kereskedelem cseppet sem méltányos: a szegény országok termelõinek kizsákmányolásával és hatalmas környezetterheléssel jár. De mi is az a méltányos kereskedelem (angolul: fair trade), és mit is tud kezdeni a fenti helyzettel? Elõször, is aki méltányos kereskedelemre adja a fejét, annak be kell tartania néhány alapelvet. A legfontosabb talán az, hogy annyit fizet a termékért, hogy annak elõállítója a normális napi munkából el tudja tartani a családját, legalább a tisztes szegénység szintjén. Másrészt magára vállalja az értékesítés kockázatát, vagyis nem bizományban veszi meg az árut, hanem az átvételkor fizeti. A méltányos kereskedelem például kifejezetten hasznos a leginkább mezõgazdaságban, kézmûiparban dolgozó kistermelõknek, mivel õk a fejlõdõ országokban gyakran elszigetelt falusi területeken élnek, és nem termelnek elegendõ mennyiséget ahhoz, hogy közvetlenül exportálni tudjanak. Tehát a fair trade a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérõ megközelítésû kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetû termelõk számára hivatott a fenntartható fejlõdést elõmozdítani, elsõsorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával. Az elsõ méltányos kereskedelem elvén forgalmazó bolt 1958-ban nyílt meg az USA-ban. Európában az angliai Oxfam-shop-ok voltak az elsõ helyek, ahol kínai menekültek termékeit lehetett megvásárolni.


Turizmus Az elsõ hivatalos fair trade szervezet 1964-ben jött létre. A termékeik fogyasztói átlagosan 30–50%-kal többet fizetnek a termékekért, de ezért általában az átlagosnál jobb minõségû termékhez jutnak, és tudják, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál. A termelõk a piaci árnál magasabb áron tudják értékesíteni a terméküket, ráadásul biztos, kiszámítható piacon, komoly kedvezményekkel (elõre fizetés stb) – és végül a forgalmazó is szert tesz a hasznára. Bár különbözõ vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a haszon egyáltalán nem szélsõséges mértékû, a fair trade termékek forgalmazása meglehetõsen költséges. A mozgalom szervezõi az érintett kistermelõk piaci stabilitására törekszenek: hosszabb távú szerzõdéses kapcsolatokat igyekeznek kialakítani a biztonságuk növelésére, valamint az elõre fizetés gyakorlata révén bevételeik kiszámíthatóvá válnak, segítve a tervezést és a beruházást. A fair trade nem csupán anyagi értelemben segíti a kistermelõket: a pszichológiai vetületei is legalább ennyire fontosak. A legszegényebb országok csekély jövedelmû kistermelõi úgy érezhetik, hogy munkájukra, termékükre szükség van. Fontos megjegyezni, hogy a méltányos kereskedelmet az etikus kereskedelem egy formájának tekinthetjük, amely demonstrálja az erkölcsi és társadalmi felelõsségvállalást. A piac egészségtelen termékek gyártására, költséges és egyre agresszívabb marketingkampányokra, a termelési költségeknek akár a visszaélések révén történõ csökkentésére, a társadalom és a környezet kizsákmányolására ösztönzi a termelõket. A létezõ gyakorlathoz, a piacok mai mûködéséhez képest a fair trade bizonyára torzít. De tegyük hozzá: pozitívan… Tamás Melinda Általános Közgazdaságtan, Sapientia-EMTE Forrás: www.fairtradecenter.hu http://tudatosvasarlo.hu

A Góbé termékre keresztelt áruk forgalmazásával a székelyföldi termékek népszerûsítését, a helyi termelõk, kisvállalkozások fellendítését tûzte ki célul a Merkúr üzletlánc. A döntés meghozatalakor azt tartották szem elõtt, hogy óvni kellene a helyi értékeket, és a térségben kellene tartani a pénzt. Ezzel az ötlettel keresték fel a helyi termelõket. A projekt eleinte a Merkúr márkanévvel indult, majd


az üzletlánc szlogenjébõl kiindulva („székelyföldi üzletlánc”) egy székelyes megnevezést próbáltak keresni – így születtek meg a Góbé termékek. Jelenleg húsz termelõvel dolgoznak együtt, és még folynak tárgyalások további termelõkkel. A termékskála is egyre szélesebb és színesebb. A Góbé termékeket ugyanis öt különbözõ színû címkével látják el: a csomagolt élelmiszer, ami nem sorolható be egy bizonyos nyersanyag alapján (például a mustár, a fûszeres paradicsommártás, méz) egy krémszínû címkét kapott. A zöld színû címke egy helyi szakács által készített salátákat „bélyegez meg”, de várhatóan ez kerül majd a csíki burgonyára is. A liszt alapú ételek sötétbarna címkét kaptak, a húskészítményeken vöröses árnyalatú jegy látható, a tejtermékek csomagolására pedig egy erõteljes kék színû jelzés került. Fontos, hogy végül nem a Merkúr, hanem a Góbé nevet kapták ezek a termékek, mivel így ezeket hamarosan más székelyföldi üzletek is árulhatják, így a sarki élelmiszerboltban vásárlónak is lehetõsége lesz ezekbõl vásárolni. A további tervek között az is szerepel, hogy az Európai Unióban területi, minõségi védjegyként lefoglalt Székelyföldi termékhez csatlakozzon a Góbé termék, hiszen a Góbé mint kereskedelmi márka tartozhat a székelyföldi minõségi védjegy égésze alá. A székelyföldi termékek népszerûsítését, a helyi kis- és nagyvállalatok felvirágoztatását célzó Góbé termékek gyártásába olyan cégek is bekapcsolódtak, akinek ez nem jelent új piacot. Székely termékeket nem csak Erdélyben kóstolhatunk, az anyaországi vásárlók is találkozhattak már velük az egyik nemzetközi üzletlánc polcain. Az összesen 70 tonnányi terméket a Cora hipermarket szolnoki, szegedi, miskolci, debreceni és budapesti – budakalászi, fóti és törökbálinti – üzletében árusították idén május 7–22. között, a Székely hetek elnevezésû rendezvénysorozat keretében. Egyesítenék a székely márkákat Az elmúlt év folyamán két szervezet is jelezte, hogy használná a székelyföldi termék márkanevet. A székely és a székelyföldi termék közötti különbség: a Hargita megyeiek a „székely termék” márkanévvel indítottak, majd levédették a „székelyföldi” márkanevet is. Szóbeli megállapodások történtek ugyan a két szervezet között, ám írásban nem sikerült rögzíteni az együttmûködést. Hogy tökéletes legyen a zûrzavar a termelõk és a fogyasztók fejében, mindeközben a Merkúr üzletlánc piacra dobta a Góbé termékeket is, amelyeket székelyföldi városokban terjeszt. A kezdeményezõk belátták, hogy mindenki számára káros lehet, ha hasonló márkanév alatt, hasonló árutartalommal egymás konkurenseivé válnak, így a termékegyesítésben látják a megoldást. Silló Ágota Általános Közgazdaságtan, Sapientia EMTE.


Turizmus

A kulturális turizmus fogalma meglehetõsen összetett, és a szakemberek véleménye sem teljesen megegyezõ e téren (Michalkó G. 1999; Richards G. 2001; Shakleford P. 2001; Tasnádi J. 2002). Anélkül, hogy felsorolnám a kulturális turizmusra vonatkozó különbözõ definíciókat, megjegyezném, hogy egyetértésben Trócsányi A. (2001, 2002).munkáival, szerintem a kulturális turizmus körébe tartózik illetve tartózhat minden olyan turisztikai szegmens, ami nem a tömegturizmus bázisát erõsíti. Így tehát az a turista vesz részt a kulturális turizmusban, aki nem az otthoni igények kedvezõbb feltételek közepette történõ reprodukálása végett utazik el egy otthonától távoli országba vagy tájra, hanem a megfelelõ motivációval felvértezve kívánja megismerni egy másik kultúra tájértékeit. A kulturális turizmus klasszikus vonzerõi alapvetõen három csoportba sorolhatók: • épített és tárgyi értékek (épületek, különbözõ mûvészeti ágak által alkotott tárgyak) • a mindennapi élethez kapcsolódó kulturális értékek (szabadidõ, életmód, szokások, gasztronómia) • rendezvények, fesztiválok (Aubert A.–Csapó J. 2002; Berki M.–Gonda T. 2006). Tételezzük fel, hogy a kultúra és a turizmus definíciója együttesen fejezi ki a kulturális turizmus jelentéstartalmát. Ez esetben az idegenforgalom ezen részterülete egy gyûjtõfogalom, amely igen sokrétû és szerteágazó, így ide sorolhatjuk az örökség-, az etnikai- és falusi turizmust is, hiszen ezek a szegmensek jelentõs mértékben kulturális jegyekre építenek. Az örökségturizmus szint��n egy komplex témakör, hiszen az emberiség emlékei mind ide sorolhatók, legyenek azok globális, vagy csupán helyi jelentõségûek. Az örökség lehet történelmi, (pl. a vajdahunyadi vár), régészeti (Házsongárd temetõ), építészeti (Kolozsvár belvárosa) és vallási (Szent Mihály templom). Az etnikai turizmusnak két típusát különböztetjük meg: egyrészt a „honvágy-turizmust”, illetve a „gyökérkeresõ turizmust” (ilyen például Írországban a családfakutatás és az ír diaszpóra egykori magterületének keresése – Trócsányi A – Csapó J. 2002).), más-


részt azonban az etnikai turizmus egy másféle, különleges kultúra megismerését is jelenti. Az elsõ kategória motivációja a nosztalgia, a szülõföld felkeresése, megismerése. Ez a fajta turizmus lehet egyszeri alkalommal történõ, de rendszeres is. Magyarországon gyakori jelenség, hogy a külföldre került magyarok vagy leszármazottaik a régi településükön vásárolnak ingatlant, így újra bekapcsolódnak – ha csak rövid idõre is – az adott település (kulturális) életébe. Az etnikai turizmus második típusának példázása jóval egyszerûbb, hisz a fõ küldõ motiváció egy másik etnikum kultúrájának a megismerése. Ez lehet egy egzotikus interkontinentális út, de természetesen az adott országon vagy régión belül is beszélhetünk etnikai turizmusról (Szeben környékén a szász települések, Temesvár környékén a makedónok, bulgárok által generált turizmus.) Sajnos elkövethetjük azt a hibát, hogy a látott-hallott sztereotípiák szemszögén keresztül látjuk az adott kultúrát: a csikóst bõ gatyában, a maszáj harcost dárdával és oroszlánprémmel, a beduint pedig csak teveháton képzeljük el. Ugyanakkor nem érezzük át a hely valódi atmoszféráját, ha saját bõrünkön nem tapasztaltuk meg annak egyedi szokásait, élményvilágát. Így sok esetben ez a folyamat a tömegturizmus irányába mutat, kapcsolódási pontokat illetve átfedéseket jelölve meg. Ugyanakkor annak ellenére, hogy egyesek számára kissé utópisztikus megállapításnak hat, külön kiemelném a másik kultúra, a másság megismerése mellett, hogy azzal jár(hat) annak elfogadása is. Mivel a turizmus számos szempontból a „béke iparága”, így a világ népei békésebb együttélésének a záloga (is) lehet. A falusi turizmus szerepe korunkban egyre inkább felértékelõdik. Fõ motivációját a mindennapi stressztõl, zajtól való menekülés nyújtja, hiszen, csendet és nyugalmat, igényes vidéki kikapcsolódást kínál. Mindezek mellett feleleveníteni a paraszti hagyományokat, megismerteti a népi szokásokat, ételeket, italokat. A falusi turizmus keretében fenntarthatók azok az évszázados szokások, néprajzi értékek, amelyek egy más vidékrõl, városból érkezõ vendég számára különlegességet jelentenek. A népmûvészet, folklór megismerése világszerte igénnyé vált, különösen azokon a területeken, ahol ezek az értékek már eltûnõben vannak. A kulturális turizmust tanulmányozva megfogalmazhatjuk azt a megállapítást is, hogy alapjában véve három tényezõ, a mûvelõdés, a hit és a szórakozás a mozgatórugója. A mûvelõdés iránti igénynek a történelmi, mûvészettörténeti attrakciók – a történelmi emlékhelyek és belvárosok, templomok, mûemlékek, múzeumok, könyvtárak együttese – felkeresése tesz eleget. Bekõ Levente- István Babeº-Bolyai Tudományegyetem, Kommunikáció és Közkapcsolatok szak


A Kolozsvári Magyar Opera az Erkel fesztivál keretében bemutatta Erkel Ferenc Brankovics György címû operáját. A mûsor érdekessége, hogy rendkívüli rövidítésen esett át, ugyanakkor változott a cselekmény helyszíne, a díszletek, eszközök. Mindez azonban igen szerencsésen történt: egyáltalán nem rontott a mû eredeti elképzelésén, hiszen a minimális vizuális újításokkal, de az alapötlet megõrzésével változtatták meg a darabot. A nézõ tehát a jól ismert Erkel-mûvet tekinti meg, csak modernebb korba átültetve, és a mai technika, fegyverek, öltözék segítségével talán a fiatalabb nemzedék is megkedvelheti az Erkel-életmû eme epizódját. A fõszereplõ, Sándor Árpád Brankovics-alakításától az énekkaron és a zenekaron át az elõadásban nem lehet kifogásolhatót találni, és a mû felújítva is teljesen beleillik a Kolozsvári Magyar Opera Erkel iránti tisztelgésébe, amellyel a teljes életmûvet színpadra állítja. Az opera jobb megértéséhez valószínûleg szükséges Erkel többi mûvének élvezete és megértése is. A mû szervesen kívánja a fentebb említett enyhe korszerûsítést, így ellensúlyozva az évek során rárakódott „történelmi port” és nemkívánatos adalékokat. A fiatalabb nemzedéknek nem kellene gondot okozzon az opera újszerû elõadása, mivel lehet a hagyományos elõadás nem is került látókörükbe, míg a középkorú, illetve idõsebb generáció új kalandra lelhet, amelyben felismeri az Erkel-opera mondanivalóját, és egyben át tudja helyezni az adott helyzetet más politikai, történelmi közegbe, észrevéve a korai-késõbbi idõsíkokban váltakozó események dinamikáját. A Selmeczi György által „átoperált” mûvet tehát nem lehet egy modern, a szórakoztatás irányába hajló, az eredetire nem utaló elõadásként felfogni, amely egyszerûen azért lenne rövidebb, hogy közönségbarát produkcióvá váljon. A megtett változtatások megállják helyüket, és a függöny legördültével ugyanúgy átéreztetik a nézõvel az opera drá-


maiságát, anélkül, hogy felesleges pátoszba torkollna vagy értelmetlenül rabolná a nézõ idejét. Idõutazásként lehet felfogni, amelyben általános lélektani állapotok, dilemmák, árulások sora tárul elénk új köntösben, nem a történelmi díszlet megtartásával, Hunyadi korának jellegzetes kellékeivel, hanem Erkel alapötletének új dimenzióba való átültetésével, amelyben újból értelmet és létjogosultságot kap a mû, finoman átlépve a hagyományos elõadásmód korlátjaiból egy korszerû eseményvázlatba. Figyelemmel kísérve az elõadást, a nézõ azonosulni tud a színre vitt népcsoport fájdalmaival, lélektani elváltozásaival, amelyeket átérezve elgondolkodik néhány percre Brankovics tragikus sorsán. Bogdán Mircea

Opera két részben Szövegét Obernyik Károly drámája nyomán Romhányi József írta Hangszerelte Kókai Rezsõ Rendezte és vezényel: Selmeczi György Szereposztás: Brankovics György........................Sándor Árpád Mara...................................Covacinschi Yolanda István...............................................Bardon Tony Gergõ.......................................Maneszes Márton Murát........................................... Daróczi Tamás Cselebi aga......................................Szilágy János Hunyadi László.............................Naphegyi Béla Székely László.............................Bancsov Károly Lázár, szolga, hírnök...................Mányoki László Díszlet: Venczel Attila Jelmez: Starmüller Katalin Koreográfus: Németi Sándor m.v. Közremûködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara Karigazgató: Kulcsár Szabolcs Koreográfus: Németi Sándor m.v. Koncertmester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre A rendezõ munkatársa: Gombár Annamária


Gazdaság és kultúra

December 7-én a Protestáns Teológia intézetének dísztermében fültanúi lehettünk a Brian Johnston által szervezett operaestek egyikének, amely nagy sikert aratott: a közönség vastapssal jutalmazta a fellépõ mûvészeket. Az elhangzó mûveket számos elõadótól és különféle stílusú darabokból válogatta a szervezõ, Brian Johnston. A már hagyományossá vált mûsor bevezetõje három nyelven folyt – magyar, angol és román –, ezután közvetlenül következett Vigh Ibolya Mozart: Allelujah elõadása. A rendkívüli virtuozitással és gyönyörû hanggal ellátott énekesnõ újból elkápráztatta hallgatóságát. Ugyanakkor említésre méltó a román opera szólistája, ªtefania Barz elõadása, aki egyedül, de Vigh Ibolyával énekelt duettjeiben is kimagasló teljesítményt nyújtott. A mûveket Brian Johnston zongorajátéka kísérte, amely nem bizonyult tökéletesnek, sõt, idõnként elvállt a dallamtól, kissé fékezve a produkciót. A férfi szólam sem maradt alul: tanúi lehettünk Bogdan Baciu (bariton) és Bogdan Taloº (basszus) remek elõadásainak – a mûsor pozitívuma, hogy az elõadott darabok tö-


kéletesen simultak a két énekes kiváló hangjához. Az est egyik legjobb duettje a kettõjük elõadásában elhangzó Donizetti: Don Pasquale duett volt. A továbbiakban a református teológia férfi kórusa is elõadott néhány mûvet, amelyek összhatásukban jól szóltak a kisebb dinamikai, hangerõsségi hibákat leszámítva. Ugyanakkor hatalmas sikert aratott Oláh Boglárka zeneakadémiai hallgató, aki egy Chopin mûvet adott elõ teljes szépségében. Visszatérve a színpadra, vicces, zenés játékkal szórakoztatta a közönséget Vigh Ibolya, duettre kelve Terebesi Beáta fuvolistával. Lucian Duºa tökéletes tisztasággal kísérte zongorajátékával a darabokat. A repertoár változatossága is megfogta a közönséget, Mendelssohn, Chopin, Ravel csak néhány név a megszólaltatott mûvek szerzõi közül. A koncert végül a férfikórus Amazing Grace elõadásával zárult, amelyben a közönség is aktívan részt vehetett, elénekelve a híres dal refrénjének néhány sorát. A koncert végezetével Brian Johnston bemutatta Romániáról készült fotókiállítását, amely a Romanian Reflections címet viseli. Bogdán Mircea


Gazdaság és kultúra

2010-ben Robert Rodriguez újabb trash filmmel jelentkezett: a Machete B-kategóriás akciófilmek paródiája. Alapötlete a Terrorbolygó elõtt bevágott rövid reklámfilmbõl származik, amelyben a mexikói szuperhõs, aki rendkívül szereti a jó éles vágóeszközöket, bosszút áll az amerikaiakat jelképezõ rosszfiúkon. Fõszereplésre egyik kedvenc színészét, Danny Trejót kérte fel, aki számos filmjében alakít – általában dühös mexikóit, függetlenül attól, hogy melyik oldalon áll. Jelen filmje nagyban hasonlít a Desperadóra, vagy a Once upon a time in Mexicóra, és valójában ennél sokkal többet nem is nyújt – de mûfajparódiaként tökéletes. A film egyszerûen indít: Machete mexikói rendõr, akinek a családját egy drogbáró (Steven Segal alakításában, aki kivételesen negatív szerepet játszik) meggyilkolja, majd õt is megpróbálja eltenni láb alól. Ez természetesen nem sikerülhet neki: a marcona mexikói eljut az Egyesült Államokba, ahol alkalmi munkákból tengeti életét. Hirtelenjében ajánlatot kap egy, a mexikóiakat gyûlölõ szenátor meggyilkolására, de mint kiderül, ez csapda – és továbbra is menekülnie kell a megbízók és a rendõrség elõl. Machete karakterének alapja, hogy imádja ontani a vért, és a film során ez végigkísér minden, teljesen explicit kameraállásokkal filmezett jelenetet. A poénok jók, s további erõssége, hogy a filmben Rodriguez olyan nevesszínészeket gyûjt össze, mint Danny Trejo, Robert De Niro, Jessica Alba, Steven Seagal, Michelle Rodriguez, Jeff Fahey, Lindsay Lohan, Don Johnson. Mint általában az ilyen neves stábok esetén: a siker vagy garantált, vagy nem – ez esetben mindenki jól teljesít szerepében, Robert De Niro korrupt, kétszínû szenátort alakít, Steven Seagal gonosz drogbárót, Lindsay Lohan drogos elkényeztetett kislányt. A filmben magyar szereplõ is felbukkan Antal Nimród személyében, aki az egyik jelenetben magyarul szól a fõhõshöz, lemajmozva õt. Egészében véve egy élvezhetõ, erõsebb idegzetûeknek ajánlott, beteg jelenetekkel tûzdelt paródia a film, amely követi a megszokott Rodriguez-féle alkotásokat, még ha nem is nyújt többet annál, mint amit eddig láttunk tõle. A film honlapja és reklámja: http://www.vivamachete.com Bogdán Mircea


Eszembe jutottál – Fõhajtás Cseh Tamás elõtt címmel jelent meg 2010 májusában utóbbi indián dalainak a gyûjteménye, amelyet neves magyarországi zenészek és zenekarok állítottak össze. A lemez ötlete még Cseh Tamás életében született, megvalósulása azonban már csak halála után következett be. A korong sokszínûségét a különféle zenei rétegekbõl és irányzatokból jövõ hangzás kölcsönzi, az elõadóknak mégis sikerült többé-kevésbé egységes átértékelõ összeállítást kölcsönözniük a daloknak. A másodlagos célja a lemeznek – amellett, hogy tisztelegnek a mûvész emléke elõtt – valószínûleg az, hogy olyan kaput nyisson az új nemzedék számára, amely által megismerhetik az elmúlt harmincöt év egyik legtehetségesebb magyar elõadóját. Nyitószámként a Vasárnapi néppel indul a korong, amelyet a Heaven Street Seven ültetett át saját irányvonalának megfelelõ hangszerelésbe. Következik másodikként a Csík Zenekar, az Illegalitásban címû dallal, amelyben Szabó Attila hegedûs játszik akusztikus gitáron és énekli az Új dalok nevû Cseh Tamás lemez második dalát „csíkzenekaros” stílusban. Péterfy Bori és a Love Band a Forró város címû alkotáshoz nyúlt hozzá, annyira a saját zenei irányzatába olvasztva azt, hogy akár saját dalnak is beillene. Vannak amúgy a lemezen meglepõ dolgok is, mint például a Kistehén Melankó, Budapest feldolgozása, amely nyers hangzásával nem tudja felülmúlni a „kétszálgitáros dalt”. A Besh o Drom az Ausztráliát vette kézbe, és balkáni hangzásvilágba ültette, míg Herczku Ágnes és Bognár Szilvia hangjai a Désiré történelemkönyvét faragják át semmiféle kíséret nélkül, kíváló hangjukra alapozva az egész darabot. Ehhez hasonló Palya Bea A képek dala elõadása is, amely pályázhat a lemez egyik legjobban sikerült dala címre. Egyik legzseniálisabb feldolgozás a Harcsa Veronika zenekarának, a Bin-Jipnek a Váróterem változata, amely a trip-hoppos, dzsesszes zenekarnak nagyon szépen összeállt. Az


Gazdaság és kultúra alternatív zene magyar képviselõi is jelen vannak a hangsávokon, Quimby és Kiss Tibor a Benke és Pierre-t választották, Lovasi András pedig a Gyerekkorommal nosztalgiázik. A lemez vége felé hallhatjuk a Tóth Evelin által elénekelt Levél nõvéremnek 2-t Cseh Tamás lemezrõl az Eszembe Jutottál számot. Rekedt dzsessz hang, sikító gitár, Bereményi dalszöveg – talán a legfájdalmasabb dal a lemezrõl, amely eszünkbe juttatja a 2009-ben eltávozott Cseh Tamást, aki nemrég még leveleket küldött Irénnek. Záróakkordként pedig maga Cseh Tamás énekli el a Szomszédom cse ta- címû dalt, búcsúzva régi otthonától. Bogdán Mircea Dallista: 1. Heaven Street Seven: Vasárnapi nép 2. Csík zenekar: Illegalitásban 3. Péterfy Bori & Love Band: Forró város 4. PASO: Amikor Désiré munkásszálláson lakott 5. Másik János: Minden álmomban 2010.03.23. 6. Napra: Ten Years After 7. Bin-Jip: Váróterem 8. Kistehén Melanko: Budapest 9. Balaton: Nincsen más 10. Lovasi András: Gyerekkorom 11. Palya Bea: A képek dala 12. Quimby: Benke és Pierre 13. Legát: Feljelentés 14. Besh o droM: Ausztrália 15. Bognár Szilvia, Herczku Ágnes: Antoine és Désiré történelemkönyve 16. Etnofon Zenei Társulás: A jobbik részem 17. Tóth Evelin: Eszembe jutottál 18. Cseh Tamás: Szomszédom cse ta Kiadta: Etnofon Records, 2010.


A Pepsi egy szénsavas hûsítõ ital, amelyet a PepsiCo vállalat gyárt és palackoz. Eladásra kerül üzletekben, vendéglõkben, valamint automatákban. Az italt elõször 1890ban Caleb Bradham gyógyszerész gyártotta New Bernben (Észak-Karolina). A Pepsi Colát 1903. június 16-án védjegyként jegyezték be. Az idõk során bõvûlt a Pepsi termékek skálája, közéjük tartozik a Diet Pepsi, Crystal Pepsi, Pepsi Twist, Pepsi Max, Pepsi Samba, Pepsi Blue, Pepsi Gold, Pepsi Holiday Spice, Pepsi Jazz, Pepsi X (értékesítés Finnországban és Brazíliában), Pepsi Next ( értékesítés Japánban és Dél-Koreában), Pepsi Ice Cucumber (értékesítés Japánban 2007-ben). A márka 1940-ben kezdett történelmet írni, amikor az elsõ „reklámcsilingelés” nemzeti szinten hallhatóvá vált. Ez egy olyan reklám volt, amely a Pepsi alacsony áráról szólt. A ,,Nickel Nickel” ének sláger lett, 55 nyelven énekelték világszerte. 1965-ben Donald M. Kendall, a Pepsi-Cola elnöke létrehozta a PepsiCo részvénytársaságot (Inc.). Az újonnan létrejött vállalat fõ termékei a kezdetektõl gyártott Pepsi-Cola (1898), továbbá a Diet Pepsi (1964) és a Mountain Dew (1948) voltak. 1985-ben a PepsiCo lett a világon a legnagyobb hûsítõital-gyártó. A Pepsi-Cola termékek mintegy 150 országban vannak jelen világszerte. Az évek során a Pepsit olyan ismert személyek támogatták, mint Lionel Richie, Tina Turner és Michael J. Fox. 1986-ban a PepsiCo megvette a 7UP-ot. 2002-ben a Pepsi új imázst szeretett volna létrehozni. Ennek megvalósításában Beyoncé Knowles és családja segítette: megjelent két új tévé-, rádió- és internetes reklám. 2003-ban a PepsiCo létrehozza a PepsiCo International-t. A vállalat ekkor elkezdett új hûsítõket, csemegéket és más jellegû élelmiszereket gyártani annak érdekében, hogy a legnagyobb legyen a világpiacon, és minél nagyobb forgalmat érjen el. Ebben az évben ünneplik a vállalat fennállásának 100. évét. 2006-ban Christina Aguilera lett a Pepsi új arca, bevezetve ezzel egy új szellemiséget, amely fiatalságot, kreativitást, modernséget, felfedezést, erõt sugall. Mindezeket összefoglalva született meg a ,,Dare for more” mottó. A Coca-Cola mindig egy hagyományõrzõ vállalat volt, amely nagy hangsúlyt fektetett az õsi családi értékekre az AEÁ kisvárosaiban. Az évek során folytonos versengés volt a két világmárka között. Az 1980-as években mégis nagyobb teret nyert a Pepsi, mivel édesebb volt az íze. Ezt észlelve a Coca-Cola vezetõségének lépnie kellett, így kutatá-


sokat indítottak annak érdekében, hogy tartani tudják a lépést a versenytárssal. A vállalat 3 év alatt 4 millió dollárt fektetett be piackutatásba. Az eredmények azt mutatták, hogy a 200 000 megkérdezett személynek több mint a fele jobban szerette az új ízesítést. A Pepsi közben folytatta a felfele ívelést a pályán, ugyanis az új imázsa a világsztár Michael Jackson lett. Mivel a Coca-Cola észlelte, hogy jelentõs teret kezd veszíteni a Pepsi elõtt, új terméket vezetett be a piacra, a New Coke-ot, a régit pedig teljesen kivonta a piacról. Ennek ellenére eladásai csökkenni kezdenek az AEÁ-ban is, ahol eddig vezetõ helyet foglalt el a piacon. Ez azért következett be, mert a vállalat nem számolt azzal, hogy fogyasztóik 70%-a nem szerette az új terméket, 80%-a pedig nagyon azt szerette volna, hogy visszacseréljék az új kólát a hagyományos ízûre. Ennek hatására végül újból gyártani kezdték a hagyományos ízû kólát, amelynek köszönhetõen a Coca-Cola visszanyerte vezetõ helyét a piacon. Jelenleg továbbra is a Pepsi a legnagyobb versenytársa a Coca-Colának, amely uralja az üdítõitalok piacát. Batiz Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar


Magazin és kultúra

Mi is a pénz? A pénz, nem a legfontosabb dolog az életben, de nagyon sok olyan dolog megszerzéséhez szükség van rá, amit mi fontosnak tartunk. Azt nem nehéz megállapítani, hogy ha az ember eddig képtelen volt anyagilag megfelelõen megalapozni az életét, akkor valamit még egyszerûen nem tud, vagy bizonyos dolgokat nagyon is rosszul tud... Nos, a gond ott van, hogy sok ember tudat alatt szegényként gondolkodik, és ezzel máris befolyásolja az életét. Aki valóban gazdag akar lenni, annak azért lesz pénze, mert tesz érte. Sokan szeretnének meggazdagodni, ezzel „csupán” az a gond, hogy az emberek túlnyomó többsége nem rendelkezik azzal a belsõ képességgel, amivel létre tudná hozni, majd pedig megtartani a nagy pénzösszegeket, és fel tudná vállalni a több pénzzel és nagyobb sikerrel együtt járó kihívásokat. Eredményeink kiváltó okai a gondolataink, amelyek érzelmeket szülnek, amelyek alapján cselekszünk. A legtöbb ember sikertelen az életében. Az ok egyszerû: a legtöbben öntudatlanul – egyszerûen az eseményekkel sodródva – élik le az életüket, „elalszanak a kormány mögött”. De mi az, amivel a milliomosok rendelkeznek, vagy mit csinálnak, amire a többiek nem képesek? Lehet, hogy nagyobb a szerencséjük, jó piaci érzékük van, vagy fáradhatatlanul, megszállottan képesek dolgozni? Könnyen meglehet, hogy a fentiekbõl egyik sem jellemzõ rájuk. A pénzügyi pszichológusok szerint ugyanis a milliomosok optimista beállítottsággal rendelkeznek, magabiztosság jellemzi õket, és könnyen teremtenek kapcsolatot. A pénzügyi sikerekhez hangsúlyozottan szükséges a pozitív látásmód. A milliomos a nehézségek és az akadályok helyett mindig a lehetõségeket látja. Ez a tulajdonsága teszi lehetõvé, hogy a biztos bukásnak tûnõ helyzetekbõl kilépjen, és a remek kilátások felé induljon tovább. A milliomos sem ismeri jövõje minden részletét, de néhány lépésével jó elõre tisztában van. Nem a legjobb alkalmat keresik, hanem megragadják az éppen adódó alkalmat, és megteremtik maguknak a pénzt belõle. Ha kudarcot vall, abból megtanulja, mit kell másképp tennie ahhoz, hogy sikeresebb legyen. Minden sikertelenül végzõdõ befektetését meg tudja magyarázni, és ezt többnyire meg is teszi. Nem halogat, mert a halogatás nagyon hamar odaáll önmaga és célja közé, és megakadályozza, hogy közelebb kerüljön hozzá. Tanulmányok szerint az emberek többsége fél a pénztõl, s bár keresi a lehetõségeket, nem meri megragadni a kínálkozó alkalmat. A gazdagok egészségtudatos életmódot folytatnak. Meggyõzõdésük az, hogy az egész-


ség a legdrágább kincs egy olyan társadalomban, ahol a teljesítmény az igazi mérce. A gazdagok az akarás három szintje közül a legmagasabbal rendelkeznek: ez az elkötelezettség. Van, akit csupán az a gondolat, hogy „elkötelezem magam amellett, hogy gazdag leszek” energiával tölt fel, és lökést ad neki. A gazdagok folyamatosan tanulnak és fejlõdnek, pozitív gondolkodású, optimista és sikeres emberekkel keresik a kapcsolatot. A milliomos mentalitás egyetlen konkrét szakmához sem kötõdik. Kinek-kinek a saját tehetsége, rátermettsége és szenvedélye szabja meg azt a tevékenységet, amivel a legtöbb haszonra tehet szert. Ne feledjük tehát: az anyagi helyzetünk csak olyan mértékben fog gyarapodni, amilyen mértékben mi is képesek vagyunk szellemileg fejlõdni és gazdagodni. Tamás Melinda Általános Közgáz, Sapientia-EMTE

Az Opel Németország egyik legrégibb, ugyanakkor Európa egyik legnagyobb autógyártója, bár tulajdonosa ma az amerikai autóipari óriás, a General Motors. A vállalat nyolc különbözõ országban gyártja autóit, azok alkatrészeit, és körülbelül 46 500 embert foglalkoztat. Az Opel és testvérvállalata, a Vauxhall, több mint 35 piacon értékesít Európa-szerte. A legnagyobb gyára Rüsselsheimban van, amely a világ egyik legmodernebb gyárjai közé sorolható, ugyanis 2002-ben 750 millió eurót fektettek be a modernizálásába. Az Opel további telephelyei: Bochum, Eisenach és Kaiserslautern (Németország), Szentpétervár (Oroszország), Aspern (Ausztria), Szentgotthárd (Magyaroszág), Zaragoza (Spanyolország) és Gliwice (Lengyelország). A cég 1997-ben létrehozta az Opel Performance Center-t, amely a minél magasabb motorteljesítményekért és az Opel versenyeredményeiért a felelõs. A motor és transzmisszió fejlesztése és gyártása a General Motors Powertrain Germany GmbH kezében van 2001 elejétõl. Ez a vállalat 2000 embert alkalmazott a saját fejlesztési központjába. Idén az új fejleszési központban, Rüsselsheimban kidolgozták a 6 sebességes kapcsolószekrényt. 2009-ben az Opel eladásai meghaladták az 1,2 millió autot Európában, így elérve a 6,4 százalékos piaci részesedést. Németországban az Opel visszanyerte a második helyét a piacon, 8,6 százalékos piaci részesedéssel. Jövõtõl kezdõdõen a vállalat terjeszkedni fog Kínába, Chilébe és Izraelbe. Ugyanakkor tervei szerint értékesíteni fogja autóit Ausztráliában, Dél-Afrikában, Argentínában és a Közel– Keleten. Batiz Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar


Magazin és kultúra

A képzeletbeli dobogó tetején a hip-hop vitathatatlan királya és királynéja, Jay-z és Beyoncé Knowles áll. A 2008-ban „csendben” összeházasodó sztárok nem csak megalkotják és énekelik a toplisták legsikeresebb zeneszámait (például Single Ladies vagy Empire State of Mind), de õk felügyelnek saját divatmárkájukra, és turnéznak az egész világban. A sok kemény munka megtérült: 2008 és 2009 júniusa között a pár 122 millió dollárt dolgozott össze, amivel Hollywood legjobban keresõ párjává váltak. Jay-Z és Beyoncé egyaránt jelentõs mértékben hozzájárulnak a közös bevételhez. Az elmúlt évben egyébként Beyoncé túlkereste Jay-Z-t: 87 milliót hozott a konyhára, míg Jay-Z „csak” 35 milliót. A rangsor második helyén álló pár is sokak kedvence: Harrison Ford és Calista Flockhart. Õk együttesen kerestek 69 milliót. Szinte a teljes bevétel a már deresedõ hajú színész munkájából jött össze, mégpedig az Indiana Jones és a Kristálykoponya királyság nevezetû filmekbõl. Ford, továbbá Steven Spielberg és George Lucas producerek aláírtak ugyanis egy egyedi szerzõdést a Paramounttal, így jelentõs részesedést kaptak a filmjeik jövedelmébõl. Ennek eredményeként Ford 65 millió dollárhoz jutott, míg Calista Flockhart ehhez képest igen szerény 4 millió dolláros bevétele a Brothers&Sisters mûsorból származik. A harmadik helyen Brad Pitt és Angelina Jolie található. Az álompáros összesen 55 millió dollárt szerzett, s az összegen nagyjából egyenlõ arányban osztoznak. Brad Pittnek tavaly volt az egyik legsikeresebb éve, a Curious Case of Benjamin Button címû filmnek köszönhetõen, de párja sem panaszkodhat a 2008-as Wanted filmmel. Will Smith és felesége, Jada Pinkett Smith a negyedik helyezést foglalják el a kereseti toplistán, 48 millió dollárral. Smith talán az utolsó nagy sztár, aki még a recessziós idõkben is kérhet 20 millió dolláros fizetést. Pinkett Smith kibontakozó karrier elején van, õ adja hangját Gloriának, a népszerû Madagaszkár vízilójának, de a méhekkel is jóban van: tavaly készítette a The Secret Life of Bees címû filmet. A Smith-család jövedelme egyébként még nagyobb, ha az egész család jövedelmét nézzük: lányuk, Willow megjelent az I Am Legend címû filmben (apjával együtt), és dolgozott az anyjával is a Madagascar: Escape 2 Africa rajzfilmben. A 12 éves Jaden Smith pedig játszani fog a közelgõ The Karate Kid címû produkcióban. A top 5-öt David és az egykori Spice-girl, Victoria Beckham egészíti ki. A pár 46 million dollárt keresett 2008 és 2009 júniusa között. A bevétel túlnyomó többsége David Beckhamtõl származik, a Los Angeles Galaxy futballistájától, aki az AC Milan mezét is felöltötte, majd 2009 nyarán kipipálta a negyedik világbajnokságát. Lõrincz Orsolya


A Samsung szó jelentése: három csillag. A céget Lee Byung-Chull alapította 1938-ban; a vállalat 40 alkalmazottal indult Szöulban. A cég folytonosan fejlõdött a kommunizmusig, amely sok gondot okozott az alapítónak: menekülésre kényszerült Suwonba, ahol 1951ben újrakezdett. Egy év alatt a cég húszszorosára nõtte ki magát. Dél-Koreában a technológia és az ehhez kapcsolódó szakképzés gyerekcipõben járt még ekkor. Ezért a kormány úgy döntött, hogy idegen beszállítókat kér meg arra, hogy biztosítsanak megfelelõ felszerelést és technológiát, cserébe pedig megengedik nekik, hogy belépjenek a koreai piacra. Ez az intézkedés segített a Samsung Electronicsnak abban a próbálkozásban, hogy létrehozza az elsõ koreai memory chipet. Annak ellenére, hogy a Samsung számos külföldi cégbe fektetett be, idegen cégek nem vásárolhattak Samsung részvényeket. A vállalat így fejlõdött a nemzet piacán, majd késõbb a Samsung Group feloszlott több ágazatra: Samsung Electronics Devices Co., Samsung Electro-Mechanics Co., Samsung Corning Co., Samsung Semiconductor & Telecommunications Co., de mindezek egy közös név alatt mûködtek Samsung Electronics Co., Ltd. A vállalat elsõ terméke egyébként egy fekete-fehér televízió volt. A ’90-es évekre a Samsung már nemzetközi nagyvállalattá fejlõdött. 1996-ban viszszanyerte a Sungkyunkwan University alapítványt, majd a többi koreai nagyvállalattal ellentétben a Samsung sérelem nélkül túlélte az ázsiai krízist (1997–1998). Ennek ellenére a Samsung Motor Co. leányvállalatának többségi csomagját kényszerbõl eladta a Renaultnak. 2004–2005-ben a Samsung Electronics a profitja és a forgalma terén rekordot ért el, ezzel felülmúlva a Sonyt: az egyik legismertebb elektronikai brand lett világszerte. 2005 végére egy olyan hálózattal rendelkezett a Samsung, amelynek értékét 77,6 billió dollárra becsülték. Jelenleg a Samsung Electronics a világ legnagyobb DRAM chip, flash memória és optikai meghajtó gyártója. Jövõbeni célja az eladások megduplázása, és az, hogy több mint húsz elektronikus cikknek elsõ számú gyártója legyen. Batiz Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar


Magazin és kultúra

Hagyományos (konzervatív) gazdaság: Van két tehened. Az egyiket eladod, és az árából veszel egy bikát. Az állatállományod gyarapodik, a jövedelmébõl nyugdíjba mész. Pakisztáni gazdaság: Egyetlen tehened sincs. Bejelented, hogy igényt tartasz az indiai tehenekre. Felszólítod a világot, hogy nyújtson segítséget: az USA adjon pénzt, Kína katonailag segítsen, Nagy-Britannia adjon harci gépeket, Olaszország ipari berendezéseket, Németország technológiát, Franciaország tengeralattjárókat, Svájc nyújtson kedvezményes hiteleket, Oroszország szállítson gyógyszert, Japán pedig gyártósorokat – mindezt ingyen. A kapott támogatásokból megveszed az indiai teheneket, majd deklarálod, hogy a világ kizsákmányol téged. Indiai gazdaság: Van két tehened. Szentként tiszteled õket. Amerikai gazdaság: Van két tehened. Az egyiket eladod, a másikat pedig arra kényszeríted, hogy 4 tehén helyett tejeljen. Megdöbbensz, amikor a tehén váratlanul elpusztul. Az esetet ráfogod egy olyan országra, amelyiknek van tehene, és azokat természetes körülmények között tartja. Bejelented, hogy az ország veszélyt jelent az emberiségre, majd a világ megvédése érdekében megtámadod az illetõ országot és elkobzod a teheneit. Angol gazdaság: Van két tehened. Mindkettõ kerge. Német gazdaság: Van két tehened. Továbbfejleszted õket, így 100 évig élnek, havonta csak egyszer esznek és megfejik önmagukat. Francia gazdaság: Van két tehened. Sztrájkolsz, mert három tehenet akarsz. Olasz gazdaság: Van két tehened, csak nem tudod, hogy hol vannak. Elmész sziesztázni. Svájci gazdaság: Van 5000 tehened, de egyik sem a tied. Másokkal fizettetsz a megõrzésükért. Japán gazdaság: Van két tehened. Átalakítod õket, így az eredeti méret 1/10-ére csökkennek és húszszor több tejet adnak, mint a normál méretû tehenek. Ezután cuki kis rajzfilmfigurákat


készítesz róluk, és Cowkimon néven az egész világon árusítod õket. Orosz gazdaság: Van két tehened. Megszámolod õket, és azt tapasztalod, hogy öten vannak. Újra megszámolod, ekkor 72 tehén az eredmény. Megint megszámolod, most 17 tehenet találsz. Feladod és kinyitsz egy újabb üveg vodkát. Nigériai gazdaság: Van két tehened. Az egyiket megeszed, majd bejelented, hogy ellopták. A rendõrség megkezdi a nyomozást, és 100 km sugarú körön belül mindenkit letartóztat. Addig kínozza õket, amíg valaki be nem ismeri, hogy õ lopta el a tehenet. A rendõrség büntetésül minden letartóztatott személytõl elkoboz 1–1 tehenet. Így most te visszakaptad a tehenedet, a rendõrségnek pedig van egy új tehénfarmja. Magyar gazdaság: Van az államnak két tehene. A felelõs vezetõ a tejet hazaviszi, majd bebizonyítja, hogy a teheneket privatizálni kell, hiszen az üzletág ráfizetéses. Elhatározzák a tehenek jelképes összegért történõ eladását, majd meghirdetik a helyi újságban, amely egypéldányos és csak a vezetõnek jár. A vezetõ megpályázza a marhatendert, és csodák csodája meg is nyeri. Rögtön tart egy sajtótájékoztatót, hogy részérõl mekkora áldozat a vállára venni ezt a két gyengén mûködõ tehenet. Ezután politikai pályára lép, és ilyen módon az eredeti két marhával maga köré gyûjt még egy csomó marhát. Gyûjtötte: Batiz Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar Forrás: www.viccesviccek.hu


Kozmag IX. evf., 4. szam, 2010