Issuu on Google+

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

16. évf. 2. szám (48) 2011. nyár

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja

Tartalom:

Új szakma született

Emberi tényező: Mathis Wackernagel 2. oldal Másért vállalkozó: IFUA Nonprofit Partner Kft. 4. oldal Új KÖVET-tagok 7. oldal CSR Piac 2011 beszámoló 8. oldal Jövőképzés Kelet-KözépEurópában 9. oldal Zöld Iroda Vándorkiállítás 10. oldal Skanska LEED Gold minősítés 13. oldal Környezetbarát fejlesztések az SZTE-n

Ki is az a CSR-felelős vagy Fenntartható Fejlődés-vezető? Mi a munkája? Mit csinál egész nap? Mikor elégedett? Mit és hogyan kérnek számon rajta? Kikkel dolgozik együtt? Ha ezek a kérdések felmerülnek, sokan úgy néznek ránk, mint amikor 30-40 évvel ezelőtt valaki azt mondta, hogy ő „marketingmenedzser”. Vagy esetleg még húsz évvel ezelőtt sem volt egyértelmű, mit jelent a biztosítási bróker vagy a kockázatelemzési szakértő. Nem is beszélve a már magyarra le sem fordított beosztásokra: „out-sourcing coordinator”, „treasury dealer”, „credit analyst” és így tovább. Érdemes belenézni az álláshirdetést közlő honlapokba, meglepő elnevezésekkel találkozunk, de a „CSR” vagy a „fenntartható” szavakra nem szólal meg a kereső. Sőt még az álláskategóriák között sem találunk valami hasonlót. Persze mondhatjuk, hogy könnyű elképzelni a szülők munkáját, ha azt mondja az iskolában a gyerek, hogy az apja pék vagy orvos, az édesanyja tanítónő vagy könyvelő. De már ezeken belül is lehetnek csalafinta finomságok, csak nemrég megtanult specialitások: „gasztoenterológus”, „addiktológus”,

vagy például nem biztos, hogy a nagymama is érteni fogja, mihez ért a „kontírozó könyvelő” vagy a „könyvelő analitikus”. Végletesen specializálódnak, finomodnak, elkülönülnek a tevékenységeink! Ennek megfelelően sokan egyre speciálisabb munkát végeznek, egy meghatározott alkatrészét mozgatják a nagy vállalati gépezetnek. Nem véletlen, hogy életünkben így többször is (rész)szakmát kell váltanunk, és az új munkahely új tanulmányokat is jelent. Egyre-másra születnek az új munkakörökhöz az új megnevezések is. A CSR- vagy fenntarthatósági szakma is látszólag ezen a pályán van: megjelent, létezik mint munkakör, pozíció. Mintha épp a specializálódással ellenkező irányba mutatna a vállalati felelősségvállalásért felelős menedzserek karriersorsa. Nem a vállalat tevékenységének egy újabb apró részletébe kell beletanulniuk, hanem épp ellenkezőleg: egyre inkább átfogó képük kell, hogy legyen a vállalat működéséről, szándékairól. És a legizgalmasabbról: a miértekről. A célokról, stratégiákról, távlati tervekről.

Interjú az ökolábnyom „atyjával”

CSR Piac 2011

Mathis Wackernagellel, a Global Footprint Network alapítójával és elnökével beszélgetünk az ökológiai lábnyom számításának jelenéről, jövőjéről és személyes vonatkozásairól.

Nagy sikerrel zajlott le a június 2-án megrendezett CSR Piac kiállítás. Beszámolunk a rendezvényről, illetve a zsűri által legjobbnak ítélt, példamutató CSR-intézkedésekről.

(Részletek a 2. oldalon)

(Részletek a 8. oldalon)

(Folytatás 7. oldalon)

14. oldal A Siemens a jövőbe fektet 14. oldal Civil stratégiák a vállalatok működésének zöldítésére 16. oldal CSR-közpolitika Olaszországban 18. oldal Jogszabályok 19. oldal

Másért vállalkozó a nonprofit szektorért

A konfrontációtól a partnerségig

A közhasznú IFUA Nonprofit Partner Kft. célja a hazai civil szervezetek működésének, hatékonyságának fejlesztése, amelyhez egy jól működő forprofit tanácsadó cég nyújtja az anyagi és szakmai segítséget.

Milyen stratégiákat követnek, illetve követhetnek a civil szervezetek a vállalatok környezetvédelmi teljesítményének javítása érdekében. A konfrontáció és a partnerség előnyei és hátrányai.

(Részletek a 4. oldalon)

(Részletek a 16. oldalon)


Lépések...

Emberi tényező

... a fenntarthatóság felé

16. évfolyam 2. szám (48)

Ökolábnyom: a szemléletes kommunikációs erő és a kifinomult elemzés kombinációja A régóta tervezett interjúnak az szolgáltatott indokot, hogy a GFN alapító elnöke, Mathis Wackernagel megkapta a dubai alapítású Zayed Nemzetközi Környezetvédelmi Díjat a társadalomban pozitív változást eredményező környezeti akciók kategóriában. Úgy véltük, hogy nem csak emiatt tarthat számot sokak érdeklődésére Mathis története, aki mára az egyik legismertebb környezetvédelmi szaktekintély. Kedves Mathis, szeretnénk gratulálni a kitüntetéséhez! Kérem, meséljen erről a különleges díjról az olvasóknak! Én magam is meglepődtem, amikor értesültem róla. Egy ideje már ebben a régióban dolgoztunk, történetesen az Egyesült Arab Emírségekben, ahol nagyon előrelátóan készülnek a fosszilis korszak utáni gazdaságra. Véleményem szerint e miatt a munka miatt figyeltek fel ránk. Ez a díj olyan nemzetközi elismerés, amely új kapcsolatok kiépítésében segíthet és újabb lehetőségekhez is juttathat minket, főképpen a közel-keleti régióban és Észak-Afrikában. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a díjat olyan prominens személyiségekkel együtt vehettem át, mint Partha Dasgupta vezető közgazdász vagy Najib Saab, a leghíresebb környezetvédő a közel-keleti és észak-afrikai régióban, és természetesen a dél-koreai miniszterelnök, Lee, aki a zöld gazdasági kezdeményezéseiért kapott elismerést. Az Ön neve egybeforrt az ökológiai lábnyom fogalmával. Hogyan kezdődött ez a történet? Olyan szerencsés voltam, hogy gyerekkorom számos nyarát egy farmon tölthettem, azt hiszem, ott kezdődött minden. Amellett, hogy elbűvölt az ottani élet, azt is megértettem, hogy milyen a természettől való közvetlen függés. Az 1973-as olajválság idején, amikor 11 éves voltam, még inkább nyilvánvalóvá vált számomra, hogy milyen óriási függésben vagyunk olyan anyagoktól, amelyek korlátozottan állnak rendelkezésünkre. Már ekkor lebilincselt az erőforrások problémája, és már ifjúkoromban megfogalmazódott bennem, hogy radikális változásra van szükség, ami azóta sem történt meg. Még mindig ebben a komikus helyzetben vergődünk, ami már egy gyereknek is annyira világos, hogy nem kell neki magyarázni. Azonban a felnőttek számára sokkal nehezebb feladat, hogy felismerjék ezeket az egyszerű tényeket.

2

Névjegy Név

Mathis Wackernagel

Munkahely

elnök, Global Footprint Network

Család

egy fiúgyermek

Ön a Global Footprint Network elnöke. Mivel foglalkozik a szervezet? Amióta 2003-ban megalapítottuk, a GFN hatalmas lépéseket tett az ökolábnyom népszerűsítése érdekében. Úgy véljük, hogy ez az eszköz olyan tudományos alapú mérési eljárás, amelynek a segítségével nyomon tudjuk követni a Föld ökológiai erőforrásait és az emberi tevékenység folytán kialakuló igényeket, amelyeket ebből az erőforrásból elégítenek ki. Legfőbb célunk a különböző nemzetek támogatása annak felismerésében, hogy milyen szoros összefüggés van az ökológiai korlátok figyelembevétele és egy életképes gazdaság kialakítása és működtetése között. Meggyőződésünk, hogy nem lehetséges a 21. században anélkül működtetni egy gazdaságot, hogy ne lennénk tisztában – és ennek tudatában ne gazdálkodnánk megfelelően –

az adott nemzet biokapacitásának nagyságával és azzal, hogy mennyit használ belőle. A GFN létrejötte óta több mint 35 kormánnyal dolgozott együtt, és 8 ország már formálisan bevezette az ökolábnyom módszerének alkalmazását valamilyen formában. Kommunikációs eszközként az ökolábnyom nemzetközileg elfogadott kifejezésévé vált a bolygónkra gyakorolt növekvő nyomásnak még a hétköznapi beszélgetésekben is. Döntéshozói szinten is erősödik az elfogadottsága. Mivel egy olyan korszak felé halad a világ, ahol az erőforrások szűkössége még kritikusabbá válik majd, a GFN-nek igyekeznie kell, hogy minél nagyobb hatást érjen el, és segítsen felnőni a jelen kihívásaihoz. Szerencsére a szervezet olyan erős alapokra építkezhet, amelyekre támaszkodva lépést tud tartani azokkal a tudományos és technológiai igényekkel, amelyekkel segíthet a kormányok intézkedéseinek meggyorsításában. Teszi mindezt annak érdekében, hogy az emberi gazdaság a Föld ökológiai keretein belül képes legyen működni. Rengeteg a tennivalónk, és egyre több országgal és a nemzetekre befolyással bíró szervezettel dolgozunk együtt, mint például az ENSZ vagy a nemzetközi pénzügyi szervezetek. Mi az Ön szerepe a GFN küldetésének megvalósításában? Jóformán mindenben részt veszek, ebbe időnként az ebédfőzés is beleértendő – mindennap valami egyszerű ételt készítünk a csapatnak. De a fő feladatom, hogy a tudóscsoportot vezessem, szóvivőként szerepeljek, megbízásokat szerezzek, kapcsolatokat építsek, és igen, mivel finanszíroznunk kell magunkat, oroszlánrészt kell vállalnom a források előteremtésében is. Osszon meg velünk valamilyen személyes élményt, ami az ökolábnyomhoz fűződik! Hogyan csökkenti a saját és a családja ökolábnyomát?


Emberi tényező Onnantól, hogy az „ökolábnyom szemüvegén” keresztül kezded nézni a világot, mindent más színben fogsz látni. Hat arra, hogy mire költöd a pénzed, hol laksz, hogyan közlekedsz. Ez nem csupán morális kérdés, hanem sokkal inkább praktikus megközelítés. Átgondolt döntésekkel csökkenteni tudod a kockázatot. Például egy nagy autó vagy egy nem energiahatékony ház megvásárlása, amely távol van a munkahelyedtől, szerencsétlen beruházás. Én úgy kezdem a napot, hogy reggel kerékpárra ülök a fiammal (tandem biciklink van), és betekerek a munkába. Szeretem a helyben termesztett élelmiszereket, ami nem jelent kihívást itt Kaliforniában, hiszen egész évben terem mindenféle finomság. Nálunk a termelői piac valóban egy élénk és áruban bővelkedő hely egész évben.

vagy valamilyen kutatócsoportnak, amelyet érdekel a kérdés. Mi lehet az ökolábnyom sikerének hátterében? Melyek a módszer erősségei? Úgy vélem, hogy van egy nagyon fontos kérdés a háttérben – mekkora biokapacitás áll rendelkezésünkre, és abból mennyit használunk –, ami nagyon időszerű, és mégsem foglalkozunk vele. Az ökolábnyom pedig egy olyan könnyen kezelhető eszköz,

Mit tud mondani az ökolábnyom mint alternatív indikátor jelenlegi helyzetéről, EU-s szinten, például One Planet Economy Network? Nem úgy tekintünk az ökológiai lábnyomra, mint egy alternatív indikátorra. Úgy tartjuk, hogy ez egy nélkülözhetetlen indikátor a gazdaság műszerfalán. Jelenleg a gazdaság úgy működik, mint egy olyan repülő, amelyen nincs üzemanyag-mutató. Ezt mi nagyon veszélyesnek érezzük. Így hát minden országnak szüksége van erre az információra. Számos országgal dolgozunk együtt, hogy ellenőrizzük az eszközünket. Az a tapasztalatunk, hogy legjobb, ha közvetlenül a kormányok tesztelik a módszert, mert mégiscsak nekik kell viselniük a kockázatot, és nem nekünk

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

káció hátterében egy kifinomult számítási eszköz áll, ami számos részletet képes megmutatni. Az ökolábnyom ideális kombinációja a szemléletes kommunikációs erőnek és a kifinomult elemzésnek. Beszéljen nekünk önmagáról! Svájci születésű vagyok. Egyéves ösztöndíjjal Kanadába mentem a mérnöki diplomám megszerzését követően 1989-ben. Azonban itt is maradtam a PhD megszerzéséig, és ezt követően az Észak-Amerikában való letelepedés mellett döntöttem az itt felajánlott lehetőségek miatt. Ez többek között egy Costa Rica-i megbízást jelentett, és néhány évet Mexikóban. Jelenleg Kaliforniában élek, ahol megalapítottam a Global Footprint Networköt Susan Burnsszel, aki egyben a feleségem is. Van egy tízéves fiunk, aki, úgy tűnik, még nem unta meg azt a szót, hogy lábnyom, de azt nem érti, hogy miért nincs mindannyiunknak elektromos autója. Mik a legfőbb akadályai annak, hogy elterjedjen a módszer, és döntéshozatali eszközként használják?

ami felteszi azt a kérdést, amelyet számos vezető közgazdász nem vizsgált még meg. Ez lehet az oka annak, hogy gyakran a viták során néhányan nagyon dühösek lesznek. De egyáltalán nem ez a célunk, a mi szándékunk a tájékoztatás. Butaságnak tűnik, hogy egyeseket feldühítünk, mert ez olyan, mintha valaki megharagudna a gravitációra. A lábnyom hatékonyan és nagyon vizuálisan képes láttatni a megoldandó feladatot. De nem csak erről van szó, hiszen a kommuni-

Rövid életrajz Mathis Wackernagel PhD svájci születésű környezeti tanácsadó és kutató. Svájcban szerzett gépészmérnöki diplomát, majd 1994-ben William Rees professzor vezetésével doktorált közösségi és regionális tervezés témakörben a British Columbia Egyetemen Vancouverben. A Global Footprint Network nemzetközi fenntarthatósági kutatócsoport elnöke, Rees professzorral együtt az ökológiai lábnyom megalkotója. A kutatócsoport az ökológiai lábnyom módszerének támogatásával azon dolgozik, hogy az ökológiai korlátok minden esetben a döntéshozatali szempontok középpontjába kerüljenek. Mathis hat kontinensen munkálkodik a fenntarthatóság érdekében, több mint száz egyetemen tartott előadásokat világszerte. 2011. június elejétől a Cornell Egyetem által alapított Frank H. T. Rhodes Class of ’56 vendégprofesszori cím birtokosa. Szakmai elismerései között szerepel a 2011-es Zayed Nemzetközi Környezetvédelmi Díj, a Berni Egyetem 2007-es díszdoktori címe, a 2007-es Skoll Díj a társadalom érdekében végzett vállalkozói tevékenységért, a 2006 WWF-díj a megőrzési kiválóságért, és a 2005-ös Herman Daly-díj, melyet az amerikai ökológiai közgazdaságtani társaság ítélt oda neki. „Bár a munkánkat javarészt a számok irányítják, mégis sokkal inkább az életről szól” – mondja Susan Burns, Mathis felesége. „És most már nem is annyira a jövő generációkra gondolunk csak. Ez már rólunk és a fiunkról is szól” – erősíti meg Mathis.

A világ nagy, és jól megvoltunk a 20. században úgy, hogy semmibe vettük az erőforrások szűkösségét, annyit használva, amen�nyit kedvünk tartotta. Természetes az a fajta függés, amit ez az életforma kiváltott. Számos döntéshozóban még mindig nem tudatosult az az ár, amit azért kell fizetnünk, hogy ragaszkodunk a kifogyhatatlan erőforrásokba vetett hitünkhöz. Sajnálattal kell közölnünk, de a Föld nem lapos (végtelen terjeszkedési lehetőséggel). A bolygónk gömb alakú (véges felszínnel). Mindössze ezt kellene tudomásul vennünk. Sokkal sikeresebbek és stabilabbak lennénk. Ki és mivel tud segíteni az akadályok leküzdésében? Például Ti! Köszönöm az érdeklődést! Köszönöm az interjút és a megelőlegezett bizalmat. Remélem, ki fogjuk érdemelni, és a KÖVET Egyesület is tehet valamit azért, hogy hamarosan hazánk is zászlóvivője legyen az ökolábnyom módszerének. Besenyei Mónika / KÖVET

3


Lépések...

Másért vállalkozó?

... a fenntarthatóság felé

16. évfolyam 2. szám (48)

Egy hatékonyabban működő nonprofit szektorért – IFUA Nonprofit Partner Másért vállalkozó rovatunkban gyakran mutatunk be olyan felelősen működő vállalkozásokat, amelyek egy-egy nagyobb civil szervezet bábáskodása alatt jöttek létre, és tették meg első lépéseiket, hogy aztán önállóan, saját piaci hátterüket megteremtve is megállják a helyüket. Most egy olyan vállalkozást mutatunk be, amely létrejöttét egy forprofit tanácsadó cégnek köszönheti. Az IFUA Horváth & Partners Kft. vezetőinek javaslatára 2009 elején jött létre az IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. (NP), amelynek küldetése, hogy a magyar civil szektor számára is elérhetővé tegye azt a magas szintű menedzsmenttudást, ami hozzásegítheti a társadalmi szervezeteket is a stabilabb háttér kialakításához és a kiszámíthatóbb működéshez. Dr. Bodnár Viktóriával, az NP egyik megálmodójával és Bakó Csabával, az NP vezetőjével beszélgettünk. „Belső bajnokok” Mint minden Másért Vállalkozó címre esélyes kezdeményezésnél, az NP létrejötténél is nagy szerepet játszottak azok a személyes értékrendjükben elkötelezett „belső bajnokok”, akik piaci alapú munkáik mellett szerették volna szakmai tudásukat eljuttatni civil szereplőkhöz is. A nonprofit szervezetek fejlesztésén keresztül pedig olyan valódi társadalmi problémák megoldásában akartak aktívan részt vállalni, melyek hazánk szempontjából kiemelten fontosak. „Azt tapasztaltuk, hogy a magyar civil szektorban valóban elkötelezett és nagy szaktudással rendelkező emberek dolgoznak, ugyanakkor gyakran menedzsmentproblémákkal küzdenek, így kevéssé hatékony a szervezetek működése. Nálunk pedig ott volt a szakmai tudás, és csak azt kellett megterveznünk, hogyan juttatjuk el hozzájuk” – eleveníti fel az indulást dr. Bodnár Viktória, aki egyike volt azon vezetőknek, akiknek fejében megszületett az NP létrehozásának ötlete. Az indulás költségeit az IFUA Horváth & Partners teljeskörűen biztosította, a cégalapító Horváth Péter teljes támogatásával.

Éppen ezért a támogatandó szervezeteket nagyon sok szempontból vizsgálat alá vetik, mielőtt az együttműködés elindulna. Az NP vállal olyan területeket is, amelyek nem tartoznak a „népszerű”, könnyen PRosítható kategóriákba, éppen ezért segítségük nélkül az ezeken a területeken működő alapítványok és egyesületek nehezebben

találnak forrásokat a fejlesztésre. A magyar civil szektor számára egyébként is nagy nehézséget okoz, hogy általában szakmai célokra tudnak csak forrásokat teremteni pályázatok révén, a működésre és a szervezetfejlesztésre már kevésbé. Ez a kezdeményezés egyben ezt az űrt is pótolni próbálja. Elsősorban a foglalkoztatottság, foglal-

A vállalatról Cégnév

IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft.

Alapítás éve

2009

Tevékenység

Vezetési tanácsadás (stratégiaalkotás és innováció, folyamatmenedzsment és szervezetalakítás, kontrolling, informatikai tanácsadás) nonprofit szervezetek részére

Foglalkoztatottak száma

1 fő teljes időben + önkéntesek részidőben

Tulajdonos

Az IFUA Horváth & Partners Kft. menedzsmentje magánszemélyként alapította

Éves forgalom

Nagyságrendileg 6 M Ft költségvetés (2010)

Telephelyek

Budapest

Az alapítókról Cégnév

IFUA Horváth & Partners Kft.

Alapítás éve

1989 (a Horváth & Partners nemzetközi cégcsoportot Horváth Péter alapította 1981-ben Németországban)

Tevékenység

Vezetési tanácsadás (stratégiai menedzsment és innováció, folyamatmenedzsment és szervezetalakítás, kontrolling, informatikai tanácsadás)

Foglalkoztatottak száma

80 fő

Ingyenes szolgáltatás civileknek

Tulajdonos

Horváth AG (a hazai és külföldi menedzsment egyben a cégcsoport tulajdonosa is)

Az NP önálló szervezetként működik, mely szolgáltatásait ingyen nyújtja a társadalmi szervezetek számára. „Mi azt szeretnénk, hogy a civilek a rendelkezésükre álló szűk keretet a küldetésüket támogató feladatok megvalósítására költsék, ezért a kezdetektől arra törekedtünk, hogy a fejlesztés költségeit ne rájuk terheljük” – emeli ki dr. Bodnár Viktória az egyik fontos alapelvüket.

Éves forgalom

1,85 Mrd Ft árbevétel (2009/10-es üzleti évben)

Telephelyek

Budapest (cégcsoportszinten: Németország, Ausztria, Svájc, Románia)

Díjak

A cégalapító Prof. Dr. Dr. h.c.mult Horváth Péter Pro Cultura Hungarica-díjas A német anyacég (IFUA) háromszor is első lett a Hidden Champion felmérésben vezetői számvitel (kontrolling) területen. Innovációs képesség tekintetében kétszer nyerte el a „Top 100” minősítő pecsétet. Az anyavállalatot Németországban az elmúlt években háromszor is a legjobb munkaadók közé választották.

Filozófia

Célunk ügyfeleink teljesítményének átfogó és tartós fejlesztése.

4


Lépések...

Másért vállalkozó? koztathatóság növelésével, munkahelyteremtéssel, oktatással, fejlesztéssel, gyermekvédelemmel foglalkozó nonprofit szervezetek támogatását tűzték ki célul, de nyitottak más szociális és kulturális területek iránt is. A kiválasztott szervezetekkel hosszabb távú közös programokat terveznek, így egy együttműködés akár féléves is lehet. Ennek köszönhetően lehetőségük nyílik arra, hogy a civileknek ne csak egyszerű tanácsadást nyújtsanak, hanem szakmai tudásukat is átadhassák, amit később a támogatott szervezet önállóan is tud majd alkalmazni munkája értékeléséhez és folyamatos fejlesztéséhez. „Fontos, hogy egy bizonyos méretet elérjenek a kiválasztott nonprofit szervezetek. Emellett vizsgáljuk az elkötelezettségüket, hogy valóban készen állnak-e egy olyan együttműködésre, mely részükről is jelentős erőfeszítéseket igényel. És természetesen azt is figyelembe vesszük, hogy az adott szervezet tevékenységének mekkora hatása van a magyar társadalom egészére nézve” – foglalta össze Bakó Csaba a legfontosabb kiválasztási szempontokat.

... a fenntarthatóság felé

Névjegy Név

Dr. Bodnár Viktória

Életkor

40 év

Beosztás

Az alapító IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezető partnere, a Nonprofit Partner szakmai felügyelője

Végzettség

Budapesti Corvinus Egyetem: okleveles közgazda, valamint gazdálkodástudományi doktori (PhD) program

Más munkahely, tapasztalatok

BCE – egyetemi docens (jelenleg is) Külföldi tanulmányok: Harvard Business School, Stuttgarti Egyetem, London School of Economics, Ecole Superieure des Affaires (Grenoble), Aston Egyetem (Birmingham)

Család

Házas, gyermekei: Dorka és Andris

Névjegy Név

Bakó Csaba

Életkor

30 év

Beosztás

IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, nonprofit tanácsadó

Végzettség

Közgazdász (Budapesti Corvinus Egyetem)

Más munkahely, tapasztalatok

Menedzsment-tanácsadás közszolgálat területen, tanulmányi félév Németországban (WHU, Koblenz)

Család

Nőtlen

Egyéb tevékenységek

A Gödöllői Református Gyülekezet presbitere, sport (futás, spinning, iron box, kettlebell), fotózás, gitár

Két konkrét projekt Kézenfogva Alapítvány fejlesztése: Az 1993-ban létrejött, széles körben elismert, innovatív alapítvány küldetése a fogyatékkal élők támogatása emberi méltóságuk megélésében. Az alapítvány célja a fogyatékkal élő emberek, családok, szakemberek segítése, a szolgáltatók fejlesztése, a társadalom érzékenységének felélesztése

(www.kezenfogva.hu). A Nonprofit Partner feladata volt: az alapítvány átvilágítása, komplex működésének átlátható megjelenítése, a működésben rejlő fejlesztési potenciálok azonosítása, a fejlesztések priorizálása, rövid távú akciók megvalósítása, valamint a további szervezetfejlesztés előkészítése. Bódvalenke fejlesztési terv (a roma művészek által a házak falára festett freskókról ismert falu; www.bodvalenke.eu): A projekt célja a mélyszegénységben élő borsodi roma falu fenntartható kiemelése, továbbá a modell leírása, mely alkalmat adna más falvaknak is a tanulságok levonására, egyes elemek átvételére. A Nonprofit Partner feladata a meglévő ötletek továbbgondolása,

a pénzügyi megvalósíthatóság elemzése, egységes tervbe foglalása. Szakmai, pénzügyi források Az NP-ben jelenleg Bakó Csaba az egyetlen főállású munkatárs, de minden feladat megvalósításán két-három főből álló szakmai csapat dolgozik. A projektekhez neves szakembereket vonnak be önkéntesként vagy az alapító tanácsadó cég munkatársai közül. A pénzügyi forrásokat vállalati támogatók révén teremtik meg a szakmai projektekhez. Kezdetben az IFUA biztosította három-négy egymás mellett futó projekt hátterét, de mára már további vállalatokkal

Másért vállalkozó? Egy általános tanácsadó cég

IFUA Nonprofit Partner

Cél, küldetés

Magas színvonalú menedzsmenttanácsadást nyújtani olyan vállalatoknak, melyek képesek megfizetni a tanácsadói díjak piaci árát.

Magas színvonalú menedzsment-tanácsadást nyújtani nonprofit szervezeteknek, melyek nem tudnák egyébként megfizetni a piaci díjakat, de megvan bennük az elkötelezettség a fejlődés iránt. Ezáltal hozzájárulni társadalmi problémák kezeléséhez.

Termék, értékesítés

Magas szintű menedzsment-tanácsadási szolgáltatás piaci áron.

Magas szintű menedzsment-tanácsadási szolgáltatás térítésmentesen.

Profit

Minél több profit szerzése (optimális esetben úgy, hogy ne menjen a minőség rovására).

A profittermelés nem célkitűzés, az esetleges többletet további projektekre és képzésekre használják fel. A projekteket vállalati támogatásokból valósítják meg.

Alkalmazottak

Humánerőforrás

Fontos a munkatársak ügy iránti elkötelezettsége.

5


Lépések...

Vállalati hírek

... a fenntarthatóság felé

bővült a támogatók köre. Ez a fajta támogatói partnerség azonban nagyban különbözik egy egyszerű PR-jellegű szponzorációtól vagy CSR-aktivitástól. Mivel a vállalkozás még új, egyelőre kevés tapasztalatuk van a téren, hogy a cégek hogyan viszonyulnak egy patrónusi típusú együttműködéshez Magyarországon, ami egyben lehetővé tenné számukra a mély CSR gyakorlását is. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon még gyengébb a vállalatok társadalmi aktivitása a nyugateurópai gyakorlattal összehasonítva. Ugyanakkor az eddigi pozitív tapasztalataik miatt bíznak a felállított üzleti modell működőképességében. Polgár Emese

16. évfolyam 2. szám (48)

Valóban felelős vállalat? A Valóban Felelős Vállalat kritériumai

IFUA Nonprofit Partner

Minimális szállítás

Tevékenységük nagyrészt Magyarországon folyik. Időnként egyegy nemzetközi találkozó vagy workshop előfordulhat, ha a támogatott civil szervezet külföldi központtal rendelkezik.

Maximális igazságosság

Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak egy hatékonyabban működő magyar civil szektor megteremtéséhez és ezzel jelentős társadalmi problémák kezeléséhez.

Nulla ökonomizmus

A projektben részt vevő civil partnerektől nem fogadnak el pénzügyi ellenszolgáltatást. Az adott projektekhez vállalati támogatókat keresnek. A projektben részt vevő szakembereik a piaci tanácsadói díjak töredékéért végzik el a szakmai feladatokat. Nem célkitűzés profit teremtése.

Optimális méret

Egy állandó munkatárssal dolgoznak, és a projektekbe szakmai önkénteseket vonnak be.

Termék (hasznos, szükséges, fenntartható)

Szolgáltatásukkal a civil szervezetek hatékonyabb működését támogatják, mely hosszabb távon hozzájárulhat egy igazságosabb és fenntarthatóbb társadalom megvalósulásához.

Új ISO-szabvány az energiagazdálkodásról Az ISO június 15-én hozza nyilvánosságra új szabványát az energiagazdálkodási irányítási rendszerről ISO 50001 számon. A szabvány tervezete már hónapok óta elérhető az interneten: http://www.si3ea.gov.co/ Portals/0/archivos/ISO-CD-50001.pdf Az ISO 50001 ugyanúgy az ún. PDCAkörre épül, mint a többi, már jól ismert irányításirendszer-szabvány, így azokkal jól integrálható. A rendszer bármely szervezetnél alkalmazható annak érdekében, hogy folyamatosan javítsák energiahatékonyságukat a már ismert rendszerszemlélet alkalmazásával. A Brit Szabványügyi Intézet (British Standards Institution, BSI) 2009-ben kiadta hasonló tartalmú szabványát BS 16001 számon, amelyet a Magyar Szabványügyi Testület lefordított és kiadott magyar nyelven, magyar szabványként. Ez közismertté vált Magyarországon is, de alkalmazása nem terjedt el az elmúlt másfél évben, bár egyes pályázati kiírásokban támogatják a bevezetését (pl. (Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára GOP-2011-2.1.1/B). Bár a két szabvány címe és témája azonos, struktúrájuk pedig hasonló, néhány, a fenntarthatóság szempontjából is fontos újdonságra fel kell hívni a figyelmet az ISO 50001 számú szabvány alkalmazása kapcsán. Az egyik ilyen újdonság, hogy alkalmazási területe kiterjed a beszerzett energia eredetére is. Ezért külön szabványpont foglalkozik az energiabeszerzéssel, ahol döntési szempontnak kell lennie az előállítás környezeti hatásainak, illetve annak, hogy megújuló energiáról van-e szó. Fontos új fogalom az energia-alapvonal (energy baseline), amelynek célja, hogy

6

mérhető hivatkozási alapot nyújtson az energiateljesítmény értékeléséhez a további időszakokban. Az energia-alapvonalat a rendszer bevezetése előtt legalább 12 hónapos időszakra meg kell határozni, és módosítani kell, amennyiben a termelési folyamatokban változás következik be. Az energia-alapvonalat és alkalmazását mutatja be az ábra: Amennyiben az energiagazdálkodási irányítási rendszert ésszerűen és szakszerűen vezetik be, alkalmazásának számos előnye lehet. Néhány példa: • Átláthatóvá teszi az energiagazdálkodást nem szakértő tulajdonosok, illetve a fenntartók (pl. önkormányzati vezetők) számára. • Támogatja a vezetőket a jó döntések meghozatalában azzal, hogy az új beszerzések, beruházások előzetes értékelését teszi szükségessé. • Segít, hogy a szervezet mindig megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.

• A folyamatos fejlődés fenntartásával közvetlenül növeli a hatékonyságot és a versenyképességet. Ha egy szervezet alkalmazza az ISO 50001 szabvány előírásait, akkor ezt tanúsíttathatja az erre akkreditált tanúsító szervezettel, és ezzel igazolhatja elkötelezettségét a fenntartható energiagazdálkodás iránt, de a rendszer tanúsítás nélkül is kiválóan alkalmazható, és előnyei megmutatkozhatnak a költségek csökkentésében. Bárczi István környezetvédelmi üzletágvezető / SGS

„A fenntarthatóság határai” – Globális kerekasztal megbeszélés A Nemzetközi Szervező Bizottság meghívására a világ számos országából 30 híres tudós és gondolkodó tartott megbeszélést a Parlamentben, 2010. november 5-én, a jelent és jövőt illető fontos kérdésekről. Az esemény fővédnöke Mádl Ferenc profes�szor volt. Közéleti személyek bevezető előadása után a vitát Dr. Gilbert Fayl, a Global Round Table elnöke irányította. A megbe-

szélés eredményeként a résztvevők fontos deklarációt fogadtak el, amelyet a szervezők számos államfőnek és világhírű társadalomtudósnak juttattak el. Az Iparfejlesztési Közalapítvány közreműködésével évente Budapesten megrendezett esemény jelentős hírnevet és megbecsülést hoz országunknak. Dr. Kemény Tamás / IFKA


KÖVET-hírek

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Új KÖVET-tagok Hamburger Hungária Kft. Cégünk az osztrák Pr inzhor n- cégcsoport tagvállalata. Két dunaújvárosi papírgyárunk 600 000 tonna 100%-ban újrahasznosított csomagolópapírt állít elő, ami a magyarországi papírtermelés 84 százalékát teszi ki, feldolgozva ezzel a hazánkban keletkező csomagolási hulladék papír 90 százalékát. A papírból a gyártás során elkülönített 30 000 tonna műanyag fóliát, rosttörmelékeket szintén hasznosítócégek veszik át. A gyárban hússzoros vízvisszaforgatás valósul meg. A keletkező szennyvizet a legkorszerűbb kétlépcsős (anaerob-aerob) biológiai szennyvíztisztítóban kezeljük. Az első lépcső a szennyvízben lévő oldott természetes szerves anyagból napi 24 000 m³ biogázt állít elő, amelyet kazánjainkban hasznosítunk. További információ: Faludi István környezetvédelmi vezető +36 30 488 4153 istvan.faludi@hamburger-hungaria.com www.hamburger-hungaria.com

Provident Pénzügyi Zrt. A Provident anyavállalata, az International Personal Finance plc (IPF) a Londoni Tőzsdén jegyzett modern, nemzetközi pénzügyi

nagyvállalat, amely 2010-ben 6 országban 2,2 millió ügyfelet szolgált ki. A Provident Magyarországon 720 irodai munkatárssal és 2700 képviselővel az ország egyik legnagyobb munkaadója. A Provident kis összegű, rövid lejáratú, fedezet nélküli, szabad felhasználású kölcsönöket nyújt. Képviselői a kölcsönt kiegészítő, opcionális szolgáltatásként az ügyfelek otthonában helyezik ki, és hetente látogatják az ügyfeleket a törlesztőrészletekért.

1000 szakterületen. A magyarországi központ irányítja a TÜV Rheinland-csoporthoz tartozó vállalatok és képviseletek munkáját a közép- és kelet-európai régió országaiban. További információ: Bereczki Ágnes ügyfélszolgálati képviselő +36 1 461 1217 agnes.bereczki@hu.tuv.com www.tuv.hu

További információ: Hajna Csongor kommunikációs csoportvezető corporate responsibility programme +36 20 339 0549 csongor.hajna@provident.hu www.provident.hu

TÜV Rheinland InterCert Kft. A TÜV Rheinlandcsoport németországi központú, nemzetközi szinten működő, termékek, rendszerek és szolgáltatások minőségét és biztonságát vizsgáló és tanúsító szervezete. Függetlenül, semlegesen és hozzáértéssel veszünk részt egy olyan jövő építésében, amely az ember és a környezet megfelelő és fenntartható kapcsolatán alapul. Globális hálózatunk öt kontinensen, több mint 61 országban, 490 telephelyen van jelen, és közel 14 000 munkatárs, magasan kvalifikált szakember végzi ügyfeleink számára szolgáltatásait mintegy

Xerox Magyarország Kft. A Xerox Corporation 22 milliárd dollár értékű üzletifolyamat-szolgáltató és dokumentumkezelő nemzetközi vállalat. A Xerox bizonyította, hogy a felelősen gondolkodó vállalat hosszú távon költségeket takaríthat meg, és növelheti a jövedelmét. A cég innovatív megoldásaival ügyfeleinél is ésszerűsíti az energiafogyasztást, csökkenti a hulladékképződést, a működési költségeket, és hatékony dokumentumkezelési megoldásokat kínál. Az egyesülethez való csatlakozással szeretnénk megerősíteni elkötelezettségünket a zöld jövő iránt és részt venni a tapasztalatok megosztásában. További információ: Rakonczai Kamilla marketingkommunikációs menedzser +36 30 358 4817

Új szakma született (Folytatás a címlapról)

A KÖVET Egyesületben – elsősorban tagszervezetei körében – nagyon sok CSRszakemberrel találkozunk, akiknek a gondjaival, kérdéseivel, illetve válaszaival szembesülünk. A szakma első generációjáról van szó, az úttörőkről, akik most teremtik meg ezt a munkakört, most körmölik le – sokszor saját maguknak – a munkaköri leírást, most határozzák meg az alapokat. Számukra kíván találkozási lehetőséget, rendszeres szakmai együttlétet biztosítani a KÖVET Egyesület azzal, hogy 2011. május 10-én létrehozta az első CSR-Menedzserek Fórumát. A számos meghívottból végül nagyon sok

elkötelezett menedzser töltötte meg az Yblpalota dísztermét. A legérdekesebb talán a pozíciók böngészése volt, hiszen kommunikációs igazgatótól a HR-vezetőn és ügyvezetőn keresztül környezetirányítási menedzserig mindenféle beosztású kolléga megtalálható a listán. A fórum egyértelmű üzenete és tanulsága volt, hogy igény van a személyes – és nem a vállalatokhoz köthető – meghívás alapján működő klubra, ahol őszintén tudunk beszélni a jó és a csalódást okozó példákról, a munkatársak megmozgatásának nehézségeiről vagy a cégvezetők becserkészésének trükkjeiről. Arról, hogy milyen ké-

pességeket, karizmát kell erősíteni magunkban, hogy eredményesen átalakítsuk a vállalati kultúrát. Az új szakmai fórumhoz – az őszi folytatáshoz – megvan az induló lendület. Rajtunk, a résztvevőkön múlik, hogy ötleteinkkel, akaratunkkal és a közösbe beadott energiánkkal úgy működtessük, hogy hosszú távon – fenntartható módon – jelentsen szakmai töltekezési, gyarapodási alkalmat. Ehhez várom a fejlesztő ötleteket és az érintettek részvételét az együtt gondolkodásban! Bodroghelyi Csaba / KÖVET

7


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

KÖVET-hírek

16. évfolyam 2. szám (48)

Kóstoló a hazai CSR-intézkedések legjavából Díjaztuk 2011 Legkiválóbb CSR Megoldását és az év Valóban Felelős Vállalatát A KÖVET Egyesület második alkalommal rendezte meg a CSR Piac kiállítást június 2án a Millenáris Nagycsarnokban. A kiállítás keretében 40 cég összesen 65 különböző CSR-intézkedésével és Valóban Felelős Vállalat-modelljével jelent meg. A rendezvényen – a szervezők várakozását felülmúlva – több mint 450 látogató vett részt. Az idei CSR Piacot Magyarország EUelnökségének hivatalos kísérőrendezvényeként rendezték meg. Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, a rendezvény fővédnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta: „A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, annak ösztönzése az állam jól felfogott érdeke. Egy fenntarthatóan működő piac hosszú távon terheket vesz le a kormányzat válláról, és szolidárisabb társadalomhoz, erősebb közösségekhez vezet. Felelős vállalatok nélkül nincs felelős társadalom, az üzleti kultúra megújítása nélkül a mindennapok kultúrájának megújítása sem sikerülhet.” Richard Howitt európai parlamenti képviselő videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket, amelyben röviden összefoglalta, hogy milyen lépéseket tettek a közelmúltban a vállalatok felelősségvállalásának ösztönzése és fejlesztése érdekében, valamint hogy mik várhatók a jövőben ezen a téren. Jan Noterdaeme, a CSR Europe vezető tanácsadója megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a vállalati felelősségvállalás fiatal generációkkal való megismertetésének a vállalatok kiemelten kezelendő területévé kell válnia. Végezetül Bodroghelyi Csaba, a KÖVET ügyvezetője rámutatott arra, hogy a kreativitás, az innováció és szellemesség a CSR területén is bevethető eszközök. CSR Piac díjak A CSR Piac díjátadó gáláján 5 szakmai és egy közönségdíjat adtak át. A 2011 Legkiválóbb CSR Megoldása Díjat az ELMŰ–ÉMÁSZ– MÁSZ Társaságcsoport Energiapersely– Energiasuli programja kapta, az év Valóban Felelős Vállalata címet pedig a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. érdemelte ki. A szakmai zsűri három további díjat is kiosztott: a KKV különdíjat a szekszárdi Ízlelő Családbarát Étterem, az Önkéntesség különdíjat a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kapta, a Skanska Property Hungary Kft.-t pedig a Környezettudatos Vállalatirányítás különdíjjal jutalmazták.

8

A CSR Piac látogatói is dönthettek egy díj sorsáról, szavazhattak kedvenc CSR-intézkedésükre. Idén a közönségdíjat a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ Igazgatóságának Zöld kommandó elnevezésű CSRintézkedése vihette el.

tőségi tagja • Böszörményi Nagy Gergely, a KIM Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság, Stratégiai Kommunikációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese • F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezetője • Fóris Ferenc, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. működésirányítási vezetője, • Matolay Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa • Petrik Ida, a KÖVET Egyesület CSRszakértője • Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület főtitkára Civil-vállalati együttműködés

A zsűri értékelése „Megfigyelhető volt, hogy a 2009-es CSR Piac pályázataihoz képest sokkal nagyobb arányban érkeztek jelentkezések az önkéntesség, a közösségi programok és a személyügy területéről. Néhány pályázatban pedig a bemutatott projekt szorosan kapcsolódott az adott vállalat alaptevékenységéhez, ami azt mutatja, hogy egyre több vállalat értelmezi helyesen a CSR fogalmát” – értékelte a pályázatokat a zsűri nevében Dr. Tóth Gergely, a KÖVET főtitkára. A zsűri kritikával is illette a vállalatokat: „Örvendetes lett volna több kreativitás, új ötletek, sok ismétlődő intézkedéssel találkoztunk. Idén is kevés olyan pályázat érkezett, amely átfogóan kezelné a CSR-t.” A CSR Piac 2011 zsűrijének tagjai voltak: • Boda Zsolt, a Védegylet alapító és veze-

A CSR Piacon 15 civil szervezet is bemutatkozási lehetőséghez jutott. Azok a nonprofit szervezetek kaptak meghívást, amelyek széles körű tapasztalattal rendelkeznek a vállalatokkal való együttműködés terén. Az Önkéntesség Európai Évének jegyében a szervezők kiemelt figyelmet fordítottak a civilek által koordinált vállalati önkéntességi programok bemutatására. A részt vevő civil szervezetek: Bátor Tábor Alapítvány, Civil Licit, Csalán Egyesület, Csodalámpa Alapítvány, Élelmiszerbank Egyesület, Habitat for Humanity, Jól - Lét Alapítvány, Katolikus Karitász, Kurt Lewin Alapítvány, Magyar Kerékpáros Klub, Magyar Madártani Egyesület, Máltai Szeretetszolgálat, Ökoszolgálat, Önkéntes Központ Alapítvány, Salva Vita Alapítvány. Műhelybeszélgetések A rendezvény szakmai tartalmát nemzetközi és hazai szakértők bevonásával megtartott műhelybeszélgetések is gazdagították. A délelőtti műhelymunkák keretében vállalati önkéntesség témában az Önkéntes Központ vezetői, F. Tóth András és Farkas Emese ismertették meg az érdeklődőkkel a civil-vállalati együttműködések buktatóit és a sikeres megvalósítás sikerkritériumait, ahol a résztvevők gyakorlati tapasztalataikkal és kérdéseikkel maguk is alakíthatták a műhelymunkát. Eközben Jan Noterdaeme az angol nyelvű workshop keretében az európai CSR-trendekről beszélt. A délutáni, Stumpf András (Heti Válasz) által moderált, a CSR magyarországi


KÖVET-hírek helyzetét boncolgató kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: Bodroghelyi Csaba (KÖVET Egyesület), Héjj Tibor (Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.), Kapusy Pál (MOL), Papp-Váry Borbála (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium). Az ezzel párhuzamosan angol nyelven hallgatható előadáson pedig Jan Noterdaeme a jövő vállalkozását (Enterprise 2020) mutatta be az érdeklődőknek, amely profitábilisan, de felelősen és átláthatóan működik, és a társadalmilag, környezetileg fenntartható jövő érdekében érintettjeivel szoros együttműködésre törekszik. Ezáltal az érdekcsoportokkal közösen vezeti az átalakulást egy intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom irányába.

CSR Piac katalógus

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Köszönjünk partnereink együttműködését!

A CSR Piacon kiállító vállalatok intézkedéseit, a Valóban Felelős Vállalati-modelleket és a vállalati önkéntes programjaikkal részt vevő civil szervezeteket mutatja be a CSR Piac Katalógus, amely megrendelhető a KÖVET Egyesületnél. A www.csrpiac.hu honlapon pedig a közeljövőben elektronikus adatbázisban is elérhetők lesznek a CSR-intézkedéseik és a Valóban Felelős Vállalat-modellek. Fotók, rövidfilm a kiállításról, műhelybeszélgetések anyagai, díjazott esettanulmányok elérhetők a www.csrpiac.hu oldalon. Lontayné Gulyás Mónika / KÖVET

Jövőképzés Kelet-Közép-Európában A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért a fenntarthatóságot és a vállalatok társadalmi felelősségvállalását (CSR) középpontba állító, Jövőképzés címet viselő nyári egyetemét elérhetővé teszi három kelet-európai ország fiataljai számára is az EU által finanszírozott Leonardo da Vinci Innováció Transzfer Projekt keretében. A projekt címe: Training for the Future in CEE countries – Jövőképzés Kelet-Közép-Európában. A KÖVET partnerei ebben a projektben a román Centrul FormAtest, a bolgár TIME Foundation és az ankarai székhelyű CSR Turkey. Jövőképzés – TrainEAST A tréning anyagát a KÖVET Egyesület és két másik szervezet szakértői által 2006-ban, a Jövőképzés című Leonardo da Vinci Projekt keretében kidolgozott tananyag képezi. A Jövőképzés átfogó célja kezdetektől fogva az, hogy a fiatalok számára egyértelművé és érthetővé tegye a fenntarthatóság és a vállalati felelősségvállalás komplex kérdéseit. Ennek érdekében egy olyan sokrétű tréninganyagot dolgoztak ki, amely lehetővé teszi ezt a folyamatot. Miben a rejlik a TrainEAST projekt fontossága? A fenntarthatóság dilemmáinak kezelése a jövő döntéshozói számára a legfontosabb

feladatok egyike. Éppen ezért szükség van magas szintű fenntarthatósági tréningekre (továbbképzésekre) Kelet- és Közép-Európában egyaránt. Napjainkban már nem kérdéses, hogy a vállalatoknak proaktív szerepet kell játszaniuk társadalmi és környezeti problémák megelőzésében és megoldásában, valamint működésük során felelős vállalati gyakorlatokat kell megvalósítaniuk. Mivel a kelet- és közép-európai fiatalok számára nincs elérhető, a fenntarthatósággal és a CSR-rel strukturált módon foglalkozó tréning, a TrainEast projekt ezt a hiányt hivatott kitölteni képzési anyagával. A TrainEAST projekt célkitűzései A Jövőképzés Kelet-Közép-Európában Projekt célja a bolgár, román és török partnerszervezetek trénereinek képzése, akik segítségével a fenntarthatósággal foglalkozó, gyakorlatorientált tréning a kelet- és középeurópai fiatalok számára is elérhetővé válik. A tréning (nyári egyetem) célcsoportjai ezekben az országokban is a végzős egyetemisták, kezdő munkavállalók, trénerek és vállalati menedzserek. A projekt során fejlesztjük a bolgár, román és török partnerszervezetek trénereinek fenntarthatósággal és CSR-rel kapcso-

latos ismereteit és kompetenciáit, valamint hozzájárulunk a három ország nemzeti szakképzési rendszerének minőségi javulásához. A képzés a résztvevők számára olyan fenntarthatósággal kapcsolatos tudás, attitűdök és készségek elsajátítását teszi lehetővé, amelyek a jövő döntéshozóit, munkavállalóit valódi tettekre késztetik. Mit várunk a projekttől? A projekt fő eredménye: négy nyelvre (román, bolgár, török, angol) lefordított tréningútmutató, oktatófilm, kézikönyv és weboldal. Továbbá minden partner saját országában szervez egy-egy bemutatót a film és a kézikönyv megjelenésekor, valamint egy-egy nyári egyetemet. A projekt záró konferenciája 2012 elején Romániában lesz, ahol sort kerítünk a tapasztalatok megosztására és a jövőbeni fejlesztési lehetőségek felvetésére. A bolgár és a török nyári egyetemet 2011. július 3. és 10. között rendezik meg, a romániait július 17-től 24-ig. Már kiválasztották az egyes helyszíneket: Azareiya (egy bolgár ökofalu), Rimetea (magyar nevén Torockó, Románia) és Selim Pasa (Törökország). Lontayné Gulyás Mónika / KÖVET

9


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

KÖVET-hírek

16. évfolyam 2. szám (48)

Bejárta az országot a Zöld Iroda Vándorkiállítás! A KÖVET Egyesület Zöld Iroda Vándorkiállítása mind az öt állomáson, Szegeden, Pécsett, Győrött, Dombóváron és Tatabányán egyaránt nagy népszerűségnek örvendett. Az egy-egy hetes kiállításokat több mint 1000 fő látogatta, az ingyenes Zöld Iroda képzéseken pedig mintegy 150-en vettek részt. A v ándorkiállítás keretében januártól májusig zöld mintairoda-sarok, ingyenes képzés és internetes oktatóanyag, a Virtuális Irodaház segítségével ismertették meg a látogatókat a környezet- és emberbarát munkahelyek kialakításának módszereivel és előnyeivel. A képzés résztvevői elsajátíthatták az irodazöldítés csínját-bínját. Szegeden és Pécsett sok lelkes fiatalt sikerült megszólítani az egyetem egyik épületében berendezett mintairodával. Mint leendő munkavállalókat, érdekelte őket, hogy miként lehet környezetkímélő módon dolgozni egy irodában, hogyan járulhatnak hozzá ehhez a munkatársak. Különösen hasznosnak találták a Zöld Iroda címért versenyzők esettanulmányait. Győrött a képzésen részt vevők a Zöld Iroda kialakításán túl megismerkedtek az életciklus-szemlélettel, valamint – egy vállalati példán keresztül – az ökológia lábnyom számításának módszerével is. Dombóváron az érdeklődők köre nem korlátozódott kizárólag az irodai dolgozókra és vezetőkre; számos iskola szervezett csoportos különórákat, ahol hasznos tippeket hallhatott a diáksereg. Számukra különösen érdekes volt, hogy a zöld irodai működés során alkalmazott megoldásokat „haza lehet vinni”, mert azok a háztartásokban is kiválóan megvalósíthatók. A tatabányai Polgármesteri Hivatal kiváló helyszín volt arra, hogy a város lakosságának széles rétegéhez eljuttassuk a Zöld Iroda gondolatát, amely-

10

nek más és más aspektusa érdekelte például a helyi villanyszerelőt vagy a hivatal alkalmazottait. A kiállított mintairodában mindenki talált számára érdekes terméket vagy épp olyan jó gyakorlatot, amelyet a későbbiekben saját munkája során alkalmazni tud. A vidéki helyszíneken való megjelenés a KÖVET szakértőinek is pozitív élményt nyújtott. A képzések oldott hangulata, a résztvevők lankadatlan érdeklődése, a felmerülő szakmai kérdések és a helyi adottságok minden esetben egyedi megoldásokat kívántak. A vendég előadók jóvoltából

a képzéseket különféle szakmai előadások színesítették a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésétől kezdve a hulladékok kezelésén és tömörítésén át az ökocímkék előnyeinek bemutatásáig. Ezenkívül a résztvevők megismerkedhettek egy évek óta sikeresen zöldülő iroda esettanulmányával, valamint két önkormányzat környezetvédelmi fejlesztéseivel is. A vándorkiállítás véget ért, de a Zöld Irodától nem búcsúzunk el: Interaktív oktatóprogram: Az interneten az irodahaz.zoldiroda.hu oldalon az érdeklődők tehetnek egy virtuális sétát a Zöld Irodaházban. Az alagsortól az emeletig minden helyiségbe benézhetnek, majd a berendezésekre és szereplőkre kattintva, hasznos információkat tudhatnak meg a zöld irodai működésről. Érdemes kinézni az udvarra is! A virtuális barangolás végeztével a látogató tesztelheti megszerzett tudását. Ha helyesen válaszol a kérdésekre, névre szóló elektronikus oklevelet kap. Zöld Iroda Zsebkönyv: A zsebkönyv célja, hogy olyan vezérfonal legyen az olvasó


Ökolábnyom kezében, amely segít elindulni a környezetbarát irodai működés megvalósítása útján. Az ingyenes kiadvány a KÖVET Egyesülettől igényelhető. Zöld Iroda 2.0, avagy Nemzetközi Zöld Iroda Program: 2011 januárjában a KÖVET vezetésével elindult a NeGOSE (Network for Green Office Standardization in the EU), az Európai Unió által támogatott Leonardo da Vinci projekt. A program központi elemét A Zöld Iroda Vándorkiállítás projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

képezi az európai zöldiroda-sztenderdek, tréninganyag és az irodai ökolábnyom-kalkulátor kidolgozása. Ezek segítségével továbbra is a zöld irodai működés terjesztése a cél, és ez kiegészül az irodák környezeti teljesítményének számszerűsítésével. A projekt keretében hat országra kiterjedő versenyt hirdetnek meg a partnerek 2012 őszén.

Fenntartható boldogság Az OECD új indexe alapján Magyarország az átlag alatti jóléti szinten van. A kezdeményezést átnézve szembetűnő volt, hogy a számos mutató között a környezeti szempontok figyelembevételét a szálló por (PM10) mennyiségének mérése jelenti. Bár kétségkívül számos olyan tényező is befolyásolja ennek az egészségkárosító anyagnak a mennyiségét, amely valóban a környezetszennyezésre utal, ugyanakkor kétséges, hogy valóban korrelál-e a nagysága a környezet állapotával. A jóléti mutatók fejlesztése nagyon népszerű, ugyanakkor meglehetősen nehéz feladat. Adott a kérdés, hogy a környezeti állapotot bele kell-e számolni, vagy arra külön indikátort alkalmazzunk. Amennyiben nem lenne egyértelmű a válasz, érdemes megvizsgálni, hogy miként befolyásolja a boldogságérzetünket a bennünket körülvevő fizikai „valóság” állapota. Nem pusztán az egészségkárosító tényezőkre kell gondolni, habár azok közvetlen befolyása nyilvánvaló. De az általános jóléthez elengedhetetlen környezetünk egészsége. Nem csak egyéni szinten érték el az ingerküszöböt a környezeti katasztrófákról szóló információk. Örömteli fejlemény, hogy döntéshozói és vállalati szinten is egyre többen vannak olyanok, akik nem érik be a minimummal. Az előírások betartásán túl egyre nagyobb jelentősége van azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek stratégiai szinten kezelik a fenntarthatóság kérdését. Az MVM-cégcsoport 2000 óta jelentet meg Környezeti Jelentést, amelyet 2008 óta szociális és társadalmi jelentéssel bővítettek. „A csoport feladatainak ellátása során óhatatlanul befolyásolja a természetes és épített környezet állapotát. A fenntarthatóság alapelveivel azonosulva közös célul tűzi ki a környezeti elemekre és az ökológiai

rendszerekre gyakorolt hatások mérséklését, a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentését, a korábban bekövetkezett környezeti károk megszüntetését és a további környezeti károk megelőzését.” [http://www.mvm.hu/engine.aspx?page =kornyezet] A 2011-ben megrendezett ÖKOTECH kiállítás alkalmából az MVM úgy döntött, hogy él a legújabb környezeti indikátor adta lehetőséggel, hogy bemutassa környezetvédelmi törekvéseit. Az MVM ökológiai lábnyoma kiszámításának célja kettős volt, egyrészt a kiállításra ellátogatók tudatformálása, másrészt az, hogy tükröt tartson a cégcsoport elé. A KÖVET szakértői az MVM környezetvédelmi osztályával együttműködve dolgozták ki az eredményt, amelyet most ízelítőül közreadunk. Az ökolábnyom-számításhoz az MVM környezeti jelentését, a környezetvédelmi osztály által összegyűjtött adatokat és a Global Footprint Network (az ökológiai lábnyom kifejlesztői) módszertanát vettük alapul. Jelen tanulmány a technológiai lábnyom kiszámítására korlátozódik, amelyhez a működési adatokat gyűjtöttük össze és vettük számításba az ökológiai lábnyom méretének meghatározásakor.

A végeredmény összefoglalása Az MVM-cégcsoport (figyelembe vett telephelyek) technológiai lábnyoma: 356 270 globális hektár (gha) Ez azt jelenti, hogy minden megtermelt 1 GWh elektromos áram ökológiai lábnyoma: 21,41 gha A jelen számításoknál figyelembe vett megtermelt villamos energia mennyisége mintegy 16 640 GWh volt. Statisztikai adatok alapján (KSH) egy átlagos magyar éves elektromosáram-fogyasztása 3600 kWh, így az adódik, hogy 0,08 gha-nyi a cégcsoport fejenkénti hozzájárulása a magyarországi ökológiai lábnyom összegéhez. Ha érthetőbbé szeretnénk tenni az eredményt, elmondhatjuk, hogy 1 focipályányi (kb. 1 ha) nagyságú termőterületre van szüksége az MVM-cégcsoportnak ahhoz, hogy 13 magyarországi lakos (kb. 5 háztartás) számára megtermelje az éves villamosenergia-szükségletét. A részletes tanulmány a Lépések következő, őszi lapszámában jelenik meg. Besenyei Mónika / KÖVET , Civin Vilmos / MVM

11


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Vállalati hírek

16. évfolyam 2. szám (48)

Ötletek – hatékony és hosszú távra gondolkodás az iroda kialakítása során Akár meglévő irodáját szeretné átalakítani, akár új irodába költözne, már a kezdetektől érdemes átgondolnia, milyen erőforrásokat tud mozgósítani a sikeres lebonyolítás érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iroda átalakítása nagy teherrel jár egy-egy vállalkozás számára. Több munkatárs a napi munkaidejének egy jelentős részét tölti azzal, hogy összehangolja az irodafejlesztési vagy költözési projekt részleteit. Érdemes ezért olyan profi partnert választani, aki a teljes folyamatot képes kézben tartani a tervezéstől a koncepciótervek kivitelezésén keresztül a kész projekt átadásáig és még azon is túl. Célszerű átgondolni és utánajárni, hogy milyen szolgáltatásokat kínál leendő partnere és mekkora kapacitással, milyen erőforrásokkal rendelkezik. Elsősorban arra kell figyeljen, hogy a folyamat egy-egy részletében tud csak Önnek segíteni – például a költözés, tértervezés, bútorok, eszközök beszállítása, a tér berendezése, utólagos ellenőrzés, – vagy rendelkezik olyan szakembergárdával, akik a projekt minden lépését a kellő szakértelemmel és profizmussal tudják megoldani. Ez utóbbi esetben nem kell plusz költséggel és idővel számolnia, és elfelejthet egy sor kellemetlenséget is.

Minden irodatérnek megvan a maga fizikai és műszaki kihívása, minden cég rendelkezik saját elvárásokkal az iroda méretével és kapacitásával, a használat módjával, a munkafolyamatokkal és a munkatársak közötti kommunikációval kapcsolatban. A legfontosabb minden esetben az, hogy utánanézzen, hogyan viszonyul partnere a már kész és átadott projektekhez, amiben a leendő vagy már meglévő irodája van. Mire számíthat, ha minden a helyére került és Ön

átvette a projektet? Ha a későbbiekben apróbb átalakítások szükségesek, esetleg kisebb javításokra van szükség, vagy egy-egy kiegészítésre, számíthat-e partnerére ebben a projektben? A Kinnarps teljes körű szolgáltatásaival áll rendelkezésre minden leendő ügyfele számára, legyen szó egy egyedi szőnyeg megtervezéséről vagy a komplett iroda költöztetéséről, esetleg a meglévő székek kárpitjának kitisztításáról, egyszóval a projekteket elejétől a végéig menedzselik, ha szükséges. Szakértő munkatársaink segítenek továbbá akár egy, már berendezett irodaterület felülvizsgálatában és esetleges újraoptimalizálásában is. Ne feledje, akár az iroda kisebb átalakításával is költségeket takaríthat meg, tehet a környezetéért és a munkatársait is elégedettebbé teheti! Miseta Georgina / Kinnarps

Túlélni a Telet – a Zibro legújabb CSR-intézkedése Négyszáz áldozat, aki fagyhalál következtében vesztette életét – így zárult az elmúlt tél statisztikája. Az adatokat látva a Zibro fűtőtestek magyarországi forgalmazója tavaly októberben pályázatot hirdetett: kereste az ország legrászorultabb családjait, amelyeknek a fűtési szezonban biztosította az otthon melegét. Az akció várakozáson felüli eredményt hozott: két hónap alatt összesen 458 kitöltött adatlap érkezett a Zibrotech Kft.-hez. A szám egyben elszomorító is: több mint 400 háztartás várt segítséget a hideg ellen. A pályázat győztese végül két szerencsés család lett – mindkét helyen egyedülálló édesapa neveli két, illetve öt gyermekét –, ahol decemberben a Zibro fűtőtestekkel és a működésükhöz szükséges fűtőanyaggal kopogtatott. Mindemellett a vállalat munkatársai további rászoruló családoknak juttattak el ruhaadományokat. A pályázat lezárulása után a vállalat úgy gondolta, hogy további lépésekre van szük-

12

ség a gazdasági válság következtében kialakul „új szegény réteg” megsegítésére. 2011 márciusában megalapította a Túlélni a Telet Közhasznú Alapítványt, mely dr. Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus vezetésével a fűtés nélkül maradt családok támogatását tűzte ki céljául. A TAT Alapítvány 2011 augusztusában fotópályázattal, októberben, a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapján pedig jótékonysági koncerttel kívánja felhívni a társadalom figyelmét a „válságszegénység” jelenségére, kifejezve együttérzését a megváltozott élethelyzetbe került családokkal. Mindemellett további lakossági pályázatok kiírásával folytatja a vállalat által megkezdett tevékenységet, hidat képezve a rászorulók és a támogatók között. Az alapítvány létrehozása

mellett a Zibrotech Kft. – mint a Túlélni a Telet program kidolgozója – a szervezet főszponzoraként támogatja a célok megvalósulását. Legújabb CSR-intézkedésük a vállalat 2011-es társadalmi szerepvállalásának egyik jelentős lépése, amely a célcsoport támogatása mellett a Zibro hírnevét is tovább öregbíti. Kiss Anita / Zibrotech Kft.


Lépések...

Vállalati hírek

... a fenntarthatóság felé

A Skanska irodája LEED Gold minősítést kapott – Egészséges munkakörnyezet és energiahatékony kialakítás Magyarországon elsőként LEED Gold fokozatú minősítést nyert a Skanska Népliget Centerben található irodája. A Leadership in Energy & Environmental Design (LEED) nemzetközileg elismert értékelőrendszerben az épületek mellett az irodabelsők környezettudatos kialakítását is osztályozzák. Amellett, hogy a Skanska által fejlesztett irodaházak világszerte szigorú fenntarthatósági szempontok szerint épülnek, a cég saját irodája esetében is fontos a környezettudatosság. Az amerikai USGBC (U.S. Green Building Council) által kidolgozott LEED rendszerben való részvétel önkéntes, és az értékelés eredménye szerint négy szintet különböztet meg: minősített, ezüst, arany és platina. Az irodaházak mellett a LEED Commercial Interior kategóriában irodai belső terekre vonatkozóan is létezik a minősítés. Az osztályozás során figyelembe veszik az iroda helyszínét biztosító épület fenntarthatóságát, a beépített anyagokat, az iroda vízfelhasználásának hatékonyságát, energiahatékonyságát és CO2-kibocsátását is. A Skanska irodája valamennyi kategóriában jól szerepelt. Számos energiahatékony megoldást építettek be, mint a jelenlét- és megvilágításiszint-érzékelővel kiegészített, egyénileg szabályozható világítási rendszer. Az elektromosenergia-fogyasztás mértékéről a következő egy évben folyamatosan jelentést kell küldeni a USGBC számára. A munkaállomások természetes fénnyel való

megvilágítottsága, a tanúsított forrásból származó fából készült bútorok, a víztakarékos mellékhelyiségek, az energiahatékony elektronikus berendezések, a tömegközlekedéssel és kerékpárral is kiváló megközelíthetőség, az ISO 14001 tanúsított alvállalkozók alkalmazása egyaránt hozzájárult a kiváló eredményhez. „A Skanska évek óta a környezettudatosság jegyében tervezi meg fejlesztéseit – fogalmazott Andreas Lindelöf, a Skanska Property Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. – A saját irodánk LEED arany minősítése igazolja törekvéseinket, hogy hatékony és egészséges munkakörnyezetet teremtsünk. Szeretnénk bérlőink számára is segítséget nyújtani abban, hogy az irodaház fenntarthatósága mellett saját bérleményük is minél magasabb színvonalú legyen, így növelve a munkatársak hatékonyságát, és csökkentve a betegség miatti hiányzásokat, illetve a kiadásokat.” A LEED minősítés mellett a Skanska irodája 2010-ben a KÖVET Zöld Iroda verse-

nyén is kitűnően szerepelt: kisvállalati kategóriában elnyerte a „Legzöldebb Iroda” címet. A vállalaton belüli aktív „zöld” kommunikáció és belső tréningek hatására a kollégák is elkötelezetté váltak a környezettudatosság mellett, amelyre azóta nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyen és az otthonaikban is. A 2010-ben átadott Népliget Center, amelyben a Skanska irodája található, az EU által kibocsátott GreenBuilding tanúsítvánnyal rendelkezik. Ez azt igazolja, hogy az épület akár 25%-kal kevesebb energiát használ fel, mint az átlagos magyar irodaházak. A Skanska legújabb fejlesztése, a XIII. kerületben felépülő Green House irodaház nemrégiben a LEED minősítési rendszer legmagasabb, platina szintű előtanúsítását érte el. További információ: Andreas Lindelöf, ügyvezető igazgató Skanska Property Hungary Kft. +36 1 382 9100, andreas.lindelof@skanska.hu A LEED minősítésről bővebben: www.usgbc.org

OBO Ipari Park fejlesztései Az OBO Bettermann-vállalatcsoport magyarországi fejlesztéseiért felelős vállalata, az OBO Bettermann Ingatlankezelő Kft. megbízásából a tavalyi évben átadtak két új üzemcsarnokot Bugyin. A két csarnok a hazai előírásokat túlvállalva A+ és B besorolású energiahatékonysági osztályzattal rendelkezik. A nagyobb, összesen 7738 m2-es üzemcsarnok jelenleg és a jövőben is a műanyag fröccsöntő gépek gyártócsarnokaként funkcionál. A gyártási technológiára tervezve az épületben helyet kapott egy speciális hőcserélős-hővisszanyerős fűtőberendezés. Ez összeköttetésben áll a csarnokban meglévő automata műanyag fröccsöntő gépek hűtőrendszerével. A fröccsöntő gépek működésük során a technológiájuk-

ból adódóan hőt termelnek, amelyet a berendezés összegyűjt és visszaforgat a csarnok fűtése céljából. Az OBO Bettermann Ingatlankezelő további beruházásokat is tervez az Ipari Park-

ban, ahol a szintén legjobb energiahatékonyságú épületek megépítése mellett megújuló energiát is szeretne felhasználni épületei üzemeltetéséhez. A tervek már elkészültek, az engedélyezési eljárás folyamatban van. A tervezés során a geotermikus és napenergia felhasználására fektették a legnagyobb hangsúlyt. A természetes megvilágítást nagyszámú napcső beépítésével érik el. A 100 éves német családi vállalkozás célja Magyarországon is a hosszú távú együttműködés az üzleti partnerekkel, a környező települések lakóközösségeivel, és egy fenntartható fejlődés elérése a természeti környezet legkisebb igénybevételével.

13


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Vállalati hírek

16. évfolyam 2. szám (48)

Májustól szeptemberig gáz nélkül – Környezetbarát fejlesztések a Szegedi Tudományegyetemen Májustól szeptemberig egyetlen köbméter gáz felhasználása nélkül működtetik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 25 ezer négyzetméteres Tanulmányi és Információs Központját. Hogy miként, azt bárki megtudhatta, aki részt vett az intézményben a Föld Napja alkalmából rendezett kazántúrák egyikén. „A központ tetején 2008-ban 20 millió forintos beruházással alakítottunk ki egy több mint 50 négyzetméteres napkollektormezőt – mondta Erdélyi Evelyn, a KÖVETtagvállalat intézményigazgatója. – A rendszer kedvező időjárás esetén fedezi a naponta több ezer vendéget fogadó központ teljes használati melegvíz-igényét. A 25 ezer négyzetméteres épület üzemeltetéséhez májustól szeptemberig, esetenként októberig nem használnak fel egyetlen köbméter földgázt sem” – tette hozzá. Erdélyi Evelyn hangsúlyozta, a Szegedi Tudományegyetem nagyberuházásainál kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az oktatási épületeket energiatakarékosan, fenntartható módon működtessék. A Mérnöki Kar oktatói és hallgatói hamarosan birtokba veszik a fakultás új, Moszkvai körúti épületét. A több mint 3300 négyzetméteres oktatási tömb – amelynek kivitelezője a KÉSZ Építő Zrt. – hűtését, fűtését hőszivattyú biztosítja, a működéshez is szükséges áram egy részét napelemek termelik meg. A technikai újdonságok alkalmazásának célja nem csak az energiafelhasználás csökkentése, az oktatásban is komoly szerepet szánnak az eszközöknek. Az SZTE Dugonics téri felújított központi épületében március közepén már el is kezdődött a munka. Az egykori pompájában

helyreállított műemlék tetején 50 négyzet- lesztéstől a „villanyszámla” 6-8 százalékos méteres napkollektorrendszer kapott he- csökkenését várják. Szintén pályázati támolyet, amely éves szinten a használati meleg- gatással, 340 millió forintból kezdődik el az víz-igény 55-60 százalékát fedezi majd. Ez- SZTE régi Biológiai épületének energetikai zel egy esztendő alatt a számítások szerint korszerűsítése. 2-2,5 ezer köbméter földgáz eltüzelése spóFranck János / SZTE TIK rolható meg. A 4200 négyzetméteres műemlékben a rekonstrukciót végző Ferroép Zrt. több egymással párhuzamos vízellátó és szennyvízelvezető rendszert alakított ki. A mosdók és kézmosók szennyvizét külön gyűjtik össze, és ezt az úgynevezett szürke szennyvizet szűrés után a WC-k öblítésére használják fel. Erre szolgál a tetőre hulló csapadékvíz egy része is. Az SZTE által a közelmúltban elnyert 879 millió forintos Föld Napja – Bicikli-szépségverseny uniós támogatásnak köszönA Föld Napja alkalmából a központban rendezett programokon hetően az egyetem huszonsok százan ismerhették meg az intézmény „zöld” törekvéseit, és a négy belvárosi épületére keszórakoztató programok mellett az is kiderült, miként lehet rülnek hamarosan elektromos energiatakarékosan működtetni a hatalmas épületet. A látogaenergiát termelő napelemek. tók egyik kedvence a kazántúra volt, melyen a csaknem százötven érdeklődő a pincétől az üvegtetőig bejárhatta az épületet. Bár a beruházással az Rendeztek bicikli-szépségversenyt is, melyen a zsűri nemcsak a universitas éves villamosenerkétkerekű külsejét, hanem a kerékpár gazdájának közlekedési gia-igényének csak töredékét szokásait is mérlegelte. lehet majd előállítani, a fej-

A Siemens a jövőbe fektet – első európai Beszállítói Nap Budapesten Európában elsőként Magyarországon rendezett Beszállítói Napot a Siemens abban a reményben, hogy az innovatív magyar műszaki tudás és az EU piacainak közelsége révén a Siemens Zrt. növelni tudja exportját és a magyar beszállítói hányadot. A globális stratégiai beszerzési program (Global Value Sourcing – GVS) keretében a Beszállítói Napon több mint 40 magyar kis- és középvállalkozás vett részt, amelyek a Siemens nemzetközi hálózata révén új kiugrási lehetőséget kapnak. A Siemens GVS programjában való részvétel jelentős fejlődési lehetőséget kínál a ma-

14

gyar kis- és középvállalkozásoknak. „A Siemens ugyanis amellett, hogy magyarországi projektjeiben teret ad a hazai beszállítóknak, lehetőséget biztosít számukra, hogy hozzájussanak ahhoz a tudáshoz, amely a nemzetközi piacokon is versenyképessé teszi őket” – mondta Dale A. Martin, a magyar Siemens elnök-vezérigazgatója. A kkv-k számára megnyílhat a Siemens világa, a magyar cégek kiváló és innovatív megoldásai eljuthatnak a csoport nagy, nemzetközi belső piacára. A programon keresztül a Siemens hozzájárul a magyar gazdaság sikeréhez. A társa-

ság jelenleg 40 milliárd forint értékben vásárol termékeket és szolgáltatásokat magyar beszállítóktól, kis- és középvállalatoktól, s ebből több mint 19 milliárdot tesznek ki a nemzetközi Siemens részére szállított termékek és szolgáltatások. A társaság mind a beszerzési összeget, mind az exportot növelni szeretné, hozzájárulva a külkereskedelmi mérleg javulásához. Ezt segíti elő a globális stratégiai beszerzési program, amelynek révén nő a hazai beszállítás aránya, és csökken a más országokból származó import. „Legtöbb projektünkben már ma


Vállalati hírek is 50 százalék körüli a magyar beszállítók aránya, de olykor elérheti a 70 százalékot is; ezt az arányt szeretnénk növelni a jövőben“ – mondta Dale A. Martin. A Siemens jelenleg több mint 3000 magyar partnerrel áll üzleti kapcsolatban. A GVS program újabb innovatív ötleteteknek, megoldásoknak, vállalkozásoknak vagy egyszerűen csak tehetséges szakembereknek nyújt kiugrási lehetőséget. Emellett növeli a társaság beszállítási biztonságát, és megőrzi, sőt erősíti Magyarország nemzetközi versenyképességét. Ezt támasztja alá az is, hogy a GVS program Magyarországot Brazíliával, Kínával és Indiával egy csoportba sorolta. A Beszállítói Napon a kis- és középvállalkozásokat képviselő több mint száz résztvevő megismerte a Siemens globális beszállítói politikáját, valamint bemutatták termékeiket, szolgáltatásaikat, innovatív megoldásaikat a Siemens jelen lévő szakembereinek. Az

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

esemény is igazolta, hogy a magyar beszállí- von is kiszámítható, megbízható üzleti parttók képesek teljesíteni a nemzetközi szinten nerségre törekszik magyar beszállítóival, így elvárt minőséget. A rendezvény abból a a program erősíti a magyar kkv-k régiós poszempontból is egyedülálló volt, hogy a kis- zíciót” – tette hozzá a magyar Siemens vezeés középvállalkozások mellett a technológiai tője. A potenciális beszállító partnerek a téren jeleskedő egyetemek is jelen voltak. rendezvényt követően is folyamatosan je„A Siemens elsőrendű stratégiai célja lentkezhetnek a https://supplier-portal.siemagyarországi pozíciójának fokozatos meg- mens.com linken. erősítése a régióban és a Siemens Fenntarthatósági Jelentés vállalatcsoporton belül is. Az együttműködés A Siemens számára fontos, hogy fejlődésének fenntarthatóságáért fejlesztése a partnerektett erőfeszítései minél szélesebb körben váljanak ismertté, ezért a magyarországi Siemens Zrt. vezetése – követve a müncheni anyaház kel, a beszállítókkal és a ez irányú törekvéseit – saját Fenntarthatósági Jelentés kiadásáról dönmegrendelőkkel, illetve tött. A jelentésben bemutatja a társaságnak a környezetvédelemben, tágabb értelemben a a természet erőforrásainak megőrzésében, a széles körű társadalmi cég egész külső környeszerepvállalás (CSR) során, valamint az etikus üzleti viselkedés piaci gyakorlattá tételében elért eredményeit, illetve az ezek érdekében tett zetével a Siemens felelős erőfeszítéseket a 2007 és 2009 közötti időszakban. Tervek szerint a jevállalati magatartásának lentés kiadását kétévente megismételik. kézzelfogható példája – A Fenntarthatósági Jelentés pdf formátumban letölthető a www.siefejtette ki Dale A. Martin. mens.hu oldalról. – A Siemens hosszú tá-

Hogyan lehet egy vállalat fenntartható olyan irodaházban, amelyben bérlő? A Mars Magyarország Értékesítő Bt. működése során kiemelt hangsúlyt helyez a környezetvédelemre, ezen belül az energiahasználat csökkentésére, a csomagolóanyagok korszerűsítésére és a szelektív hullandékgyűjtésre. Irodájuk számára nagy kihívást jelentett, hogy egy budapesti irodaépület bérlőjeként hogyan tudnak kölcsönös alapon érvényt szerezni környezetvédelmi törekvéseiknek. A Mars Magyarország irodája ugyanis egy nagy irodakomplexumban található, de mégis találtak módot arra, hogy környezetkímélőbb módon működjenek. Meglévő, hosszú távú bérleti szerződésű bérlői az irodaháznak, és mára már büszkén mondhatják el magukról, hogy a fenntarthatóság, környezetvédelem területén is stratégiai partnernek tekinti őket az irodaház. 3 évvel ezelőtt viszont, amikor a Mars Magyarország Értékesítő Bt. „Zöld Iroda” csapata hozzálátott a kisebb-nagyobb változtatásokhoz és újításokhoz, még nem gondolták volna, hogy elsősorban nem a kollégáikat kell majd meggyőzni ezek hasznosságáról, hanem az irodaház üzemeltetőjét. Az elképzeléseikről, célkitűzéseikről és az ezek mögött rejlő értékteremtésről, eredményeikről folyamatosan tájékoztatták az irodaházat, viszont időről időre felmerültek olyan kérdések, amelyekben nem volt egyetértés. A közös, sikeres együttműködést végül a Mars részéről kezdeményezett első személyes megbeszélés indította el.

Ugyanis ezen a beszélgetésen vált világossá, hogy eddig azért nem beszéltek egy nyelvet, mert a fenntarthatóság – mint folyamat – különböző megvalósítási szakaszában tartanak. Az üzemeltetés a Mars által már megvalósított projektek bemutatásánál realizálta azok komolyságát, megvalósíthatóságát, eredményességét és lehetőségét a további bérlőknél történő alkalmazásra, melyek kölcsönös előnye a közös költségmegtakarítás. A Mars Magyarország Értékesítő Bt. példáján okulva, szélesebb körben tudatosult az a többelemű környezettudatos rendszer, amelyet a fenntarthatóság jelent, mint ahogy az is, hogy általuk kapcsolódtak be a Zöld Iroda rendszerbe, és vették fel a kapcsolatot a KÖVET Egyesülettel. A fenntarthatóság mint napjaink „ideológiai rendszerbe” foglalt környezettudatos mozgalma minden felelősségérzettel rendelkező embertársunk számára fontos kell

legyen. A lényeg talán abban rejlik, hogy mindenki saját lehetőségeinek a maximumát próbálja meg ezért a mindennapokban megtenni. A Mars Magyarország munkatársai céltudatosan igyekeznek nemcsak egymást, hanem a környezetüket, partnereiket is inspirálni. A jól működő kapcsolatuknak köszönhetően azóta még több sikert tudhatnak magukénak. Többek között: • Az irodaház növelte a biciklitárolók számát, és elkészítették a kerékpárral munkába járók számára régóta várt zuhanyzókat. • Engedélyezték, hogy a világítást egyéni, mozgásérzékelős megoldásra cseréljék az iroda több pontján. Ezzel a Mars Magyarország Értékesítő Bt. 2010-ben több mint 600 000 Ft-ot spórolt, ami kb. félévnyi villanyszámlát, azaz el nem fogyasztott villamos energiát jelent. • Engedélyezték az iroda hűtésére/fűtésére használatos légkezelő berendezések egyes területeken történő időszakos kikapcsolását a jobb hőérzet biztosítása kedvéért. • Támogatják a férfimosdókban a piszoárok lecserélését új, víz nélkül működő modellekre. • Nem mondanak nemet olyan nagyobb kampányok népszerűsítésére, amelyekben a Mars is részt vesz (pl. Bringázz a munkába vagy Föld Órája). Németi Ildikó / MARS

15


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

TTMK

16. évfolyam 2. szám (48)

A konfrontációtól a partnerségig – civil stratégiák a vállalatok környezetvédelmi teljesítményének javítására Alma vagy körte? Vajon a civil szektor kívülről vagy belülről járulhat hozzá eredményesebben a vállalatok tevékenységének környezetbarátabbá válásához. A cikk célja, hogy vázlatosan áttekintsük, milyen stratégiákat követnek, illetve követhetnek a civilek a vállalatok működésének zöldítése érdekében. A konfrontatív (kívülről változtató) magatartásnak vannak nagyobb hagyományai, az NGO-k tevékenységét sokszor ezzel azonosítják. A kooperatív (belülről változtató, partnerségre törekvő) megközelítés hívei az együttműködésre, a kölcsönösen elérhető előnyökre koncentrálnak. „Hagyományos” civil stratégiák Korábban, illetve sokszor jelenleg is arra épül a civil szervezetek stratégiája, hogy a piacgazdaság, illetve a haszonmaximalizáló vállalati magatartás visszásságait ellensúlyozni próbálják. Ebben az esetben a civil szektor egyetlen lehetősége, hogy tisztességes és fair játékszabályokat próbáljon meg kialakítani, illetve kikényszeríteni (Kong és szerzőtársai [2002]). Ez történhet a vállalatokra gyakorolt közvetlen nyomással (például tüntetések, bírósági ügyek), illetve közvetett módon. Ez utóbbi jelentheti a jogszabályalkotásban való részvételt (jogszabálytervezetek véleményezése, önálló tervezetek kidolgozása, lobbizás, egyéb szakértői tevékenység), illetve a fogyasztók, a szélesebb közvélemény és egyéb érintettek befolyásolását (bojkottok, egyéb kampányok stb.). Ha ezt a megközelítést követjük, a CCIC [2001] tanulmánya szerint a következő lehetőségek állnak a civil szektor rendelkezésére: • Felhívni a szabályozók figyelmét a kontrollálatlan vállalati tevékenység negatív környezeti és társadalmi hatásaira. • Lobbizni a nemzeti hatóságoknál és különféle nemzetközi szakmai és kereskedelmi szervezeteknél olyan jogi és egyéb szabályozásért, ami a szabályozatlan piaci tevékenység negatív környezeti és társadalmi hatásait enyhítheti. • A felelőtlen vállalatok ellen bojkottokat és egyéb vevői tiltakozást szervezni, amelyek a vállalat, illetve termékei hírnevének rombolását célozzák. • Kampányokkal hitelteleníteni a felelőtlen vállalatokat befektetőik szemében, ezáltal rontva a finanszírozási lehetőségeiket. • Az érintett helyi közösségek figyelmét felhívni a vállalati tevékenység káros hatásaira, és érdekérvényesítő képességüket erősíteni.

16

A konfrontatív civil stratégiák mellett szóló érveket a következőkben foglalhatjuk össze: • Alapvető problémákat a gyökereknél kell kezelni. A környezeti és társadalmi problémák – melyek nagyrészt a piaci liberalizáció, a szabályozatlan piacgazdaság és a felelőtlen vállalati magatartás következményeként jelentkeznek – orvoslása érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, nyomást kell gyakorolni egyrészt a vállalatokra, másrészt a többi külső érintettre. • Összeegyeztethetetlen értékrendek. A civil szervezetek és a vállalatok értékrendje, céljai és eszközei között akkora a szakadék, hogy a párbeszéd és az együttműködés lehetőségei minimálisak. Így csakis a konfrontáció lehet eredményes a civil szektor céljainak elérésére. • Szabályozók kontrollja. A kormányzatok felelőssége, hogy úgy szabályozzák a magánszektort, hogy annak működéséből ne csak a tulajdonosok, hanem a társadalom is profitáljon. Amennyiben ez nem működik megfelelően, a civil szektor szerepe, hogy erre különböző eszközökkel rávegye a kormányzatokat, illetve a hatóságokat. A konfrontatív magatartással szemben felhozható érvek: • Csak rövid távon eredményes. A konfrontációval csak tiszavirág-életű változások érhetők el a vállalati magatartásban. Hosszan tartó és alapvető változásra csak kölcsönös érdekek alapján végbemenő párbeszéd és kooperáció eredményeként lehet számítani. • Nem szándékolt hatások. A konfrontációval az NGO-k sokszor azok érdekeit veszélyeztetik, akiknek az érdekeit képviselni szeretnék. Ha például egy fejlődő országban termelő multinacionális céget támadnak, előfordulhat, hogy ennek hátrányait az elbocsátott helyi munkások, il-

letve a helyi környezet szenvedi meg. Ha a civilek a nyugati sztenderdeknek megfelelő környezeti és társadalmi felelősségvállalást várnak el a vállalatoktól, az adott országok esetleg pont a legfontosabb versenyelőnyüket veszítik el, és a súlyosbodó társadalmi problémák tovább nehezítik a környezeti problémák megoldását. • Elszalasztott lehetőségek. Nagyon fontos a kritikus üzenetek megfogalmazása és képviselete, de vigyázni kell, nehogy közben a civilek elszalasszák a vállalatokkal való esetleges együttműködési lehetőségeket, hiszen a vállalatoknak sokkal több erőforrás áll rendelkezésükre a problémák megoldására, és adott esetben még az elhatározásuk is meglehet. A konfrontációra épülő civil stratégiák nagyon fontosak, és akár meg is alapozhatják a civil szektor súlyát, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják (például Kong és szerzőtársai [2002]), hogy kizárólag a konfrontáció csak korlátozott mértékben vezet sikerre. Éppen ezért érdemes minél alaposabban megvizsgálni a vállalatokkal való együttműködésben rejlő lehetőségeket. A civil szervezetek és a vállalatok közötti partnerséget célzó stratégiák A hagyományos konfrontáció kiegészítőjeként vagy alternatívájaként egyre gyakoribb a vállalatok és a civil szervezetek között megvalósuló együttműködés, partnerség. Ebben a megközelítésben a civil szervezetek és a vállalatok eltérő, de egymást kiegészítő kompetenciái és erőforrásai jelenthetik a megoldást a gazdasági tevékenységgel járó negatív környezeti és társadalmi hatások mérséklésére, illetve semlegesítésére (Jamali és Keshishian [2009]). Az együttműködés főbb irányai a civil szektor részéről a következők lehetnek (lásd például GEMI-EDF [2008] vagy Schiller [2005]):


Lépések...

TTMK • Projektalapú együttműködés vállalatokkal, amelyek a vállalati folyamatok ökohatékony átalakítását tűzik ki célul. • Kölcsönös érdekeken alapuló tudás- és információtranszfer (például képzés vagy szaktanácsadás) a civil és a vállalati szektor képviselői között. • Tervezett vállalati beruházások esetén környezeti, illetve társadalmi hatásvizsgálat végzése, illetve a helyi közösségekkel való kommunikáció koordinálása. • Olyan eszközök kifejlesztése és terjesztése, amelyek segítségével a vállalatok mérni tudják környezetvédelmi tevékenységük hatását és eredményességét stratégiai céljaik elérése szempontjából. • Vállalati és iparági szervezetekkel való együttműködés önkéntes környezetvédelmi szabványok, útmutatók, ajánlások, kézikönyvek kidolgozásában. Így meghatározó szerepük lesz abban, mit fognak az adott szektorban „környezettudatos” vagy „felelős” magatartásnak tartani. • A privát szektorból begyűjtött pénzügyi erőforrásokból környezetvédelmi programok, illetve projektek szervezése/finanszírozása. Az együttműködés néhány fontos előnye: • Erőforrások összehangolása. A szakmai és anyagi erőforrások egyesítése révén hatékonyabban valósíthatók meg olyan környezetvédelmi projektek, amelyek a vállalati partner érdekeit szolgálják, és a civil partner alaptevékenységével is összhangban állnak. • Lehetőség teljes iparágak megváltoztatására. Amennyiben egy iparág egy meghatározó vállalatánál sikerül valamilyen előremutató változást elérni, könnyen le-

het, hogy ez az iparág többi szereplője számára is pozitív, illetve követendő példa lesz. Nem mellesleg jó esetben a civil szervezet jelentős ingyenreklámhoz is juthat, amiből későbbi tevékenysége során is profitálhat. • Hitelesség javulása. Egy civil partner megléte hitelesebbé teheti a vállalatok által elért környezetvédelmi, illetve társadalmi haszon kommunikációját, emellett az együttműködést sokszor az alkalmazottak is pozitívan ítélik meg, ami erősítheti a lojalitásukat. A partnerség a civilek megítélését is javíthatja: sokszor hitelesebbnek tartanak egy olyan szervezetet, amely másokkal együttműködve keresi a megoldást a környezeti problémákra, mintsem egy olyat, amely mindig csak kritizál és a hibákat keresi. A partnerség adott esetben veszélyekkel, buktatókkal is járhat: • Rossz partnerválasztás. Nagyon nehéz előre tudni, melyik partnerrel lehet érdemes együtt dolgozni. Elképzelhető, hogy a remények ellenére a kiválasztott partnernek még sincs meg a remélt szakértelme vagy elkötelezettsége, illetve egyéb okok miatt hiúsul meg az együttműködés. • Többletmunka, illetve az erőforrások pazarlása. Az együttműködésre fordított jelentős erőforrások ellenére esetleg nagyon szerény eredményt sikerül csak elérni; érdemesebb lehet ezeket az erőforrásokat más módon felhasználni. • Hitelesség csökkenése. A civil szervezetek egyik legnagyobb erőssége a függetlenségük, illetve a szavahihetőségük. Amennyiben nem megfelelő partnerrel működnek együtt, fennáll a veszélye,

Gyászhír Mély szomorúsággal tudatjuk, hogy Zimler Tamás, aki évekig volt a Lépések szaklap és más KÖVET-kiadványok olvasószerkesztője, májusban betegségben elhunyt. Tamást munkájában rendkívül pontos és megbízható, emellett jó kedélyű, közvetlen embernek ismertük, akivel öröm volt dolgozni. Fájó gyászunk és imáink kísérik Őt és családját. A KÖVET munkatársai

... a fenntarthatóság felé

hogy esetleg elveszíthetik hitelességüket a többi NGO, a közvélemény vagy éppen a támogatóik szemében. Összességében azt mondhatjuk, hogy mindkét stratégiatípusnak megvan a helye és szerepe a civilek eszköztárában. Ha mindenáron választ kívánunk adni az első mondatban feltett kérdésre, akkor alma vagy körte helyett legyen inkább gyümölcssaláta. A civil-vállalati partnerség lehetőségeinek és sikertényezőinek feltárása egy jelenleg futó kutatásunknak a része, melynek keretében több kérdőíves felmérést is végeztünk. Szintén a kutatási program részeként szerveztük meg a „Fókuszban az együttműködés – A civil szektor szerepe a vállalatok zöldítésében” műhelyfoglalkozást, amelyről már a Hírlevél egy korábbi számában is beszámoltunk. Harangozó Gábor / TTMK, Kwangwoon University __________ Irodalom: 1. CCIC (Canadian Council for International Co-operation) [2001]: Bridges or Walls? – Making Our Choices on Private Sector Engagement. A Deliberation Guide For Action Against Poverty. Ottawa 2. GEMI (Global Environmental Management Initiative) and EDF (Environmental Defense Fund) [2008]: Guide to Successful Corporate-NGO Partnerships. Washington, New York, 2008 3. Jamali, D.; Keshishian, T. [2009]: Uneasy Alliances: Lessons Learned from Partnerships Between Businesses and NGOs in the context of CSR. Journal of Business Ethics, 2009, Vol. 84., p. 277–295. 4. Kong, N.; Salzmann, O.; Steger, U.; Ionescu-Somers, A. [2002]: Moving Business/Industry Towards Sustainable Consumption: The Role of NGOs. European Management Journal, 2002, Vol. 20, No. 2, p. 109–127. 5. Schiller, Ben [2005]: Ethical Corporation Report. BusinessNGO Partnerships

Impresszum A Lépések a fenntarthatóság felé c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVET és a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesztőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza­ba­don kö­zölhetők. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a KÖVET címére. A KÖVET Egyesület a kör­nye­zet­tu­da­tos és társadalmilag felelős szer­ve­ze­ti mű­kö­dést se­gí­tő nonprofit, füg­get­len szer­ve­zet, amely az INEM, a CSR Europe és a Global Footprint Network nem­zet­kö­zi há­ló­za­tá­nak tag­ja. H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/B. | +36 1 473 2290 | info@kovet.hu | www.kovet.hu A TTMK (Tisztább Termelés Magyarországi Központja) a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter­me­lé­si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely­nek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elter­jesz­tése. H-1093 Budapest, Fővám tér 8. | +36 1 482 5251 | ttmk@uni-corvinus.hu | http://hcpc.uni-corvinus.hu Felelős szekesztő: Bíró Imola (KÖVET) Szerkesztő: Széchy Anna (TTMK) Tördelő: Tóth-Baltási Péter (KÖVET) Szaklapunk előfizethető a KÖVET honlapjáról letölthető megrendelőlappal: www.kovet.hu/view/main/61.html. A szaklap KÖVETtagok számára ingyenes. A kiadvány az EMAS-hitelesített Crew Nyomdában készült, anyaga Cyclus Offszet papír, mely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítő felhasználása nélkül készült. Megjelenik 1000 példányban. ISSN 1786-9536

17


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Vállalatok társadalmi felelőssége

16. évfolyam 2. szám (48)

CSR-közpolitika Olaszországban A vállalatok mellett az állam és az önkormányzatok is kiemelt szereplői a gazdaságnak, így – munkáltatóként, tulajdonosként, szabályozóként, véleményformálóként – fontos szerepük van abban, hogy a felelősségvállalás gyakorlata hogyan valósul meg a gazdaság egészében. A felelős vállalati magatartás kialakításában az állam a szabályozáson túl többféle módon vehet részt: befolyásolással, meggyőzéssel, társfinanszírozásban való részvétellel. Vagy lehet mediátor, még inkább katalizátor a folyamatban, ahogy ez Olaszországban is történt. A jóléti állam kudarca és a nagy ellátórendszerek problémái is arra kényszerítik a törvényalkotókat, hogy a közpolitikák keretei között támogassák a vállalatok társadalmi szerepvállalását mind az Európai Unió, mind a tagállamok szintjén. A CSR területén a közpolitika legaktívabb alakítója az EU, melynek alapító tagjaként Olaszország a kezdetektől bekapcsolódott a téma tapasztalatcseréjébe. A nemzeti társadalmi felelősségvállalási stratégia kialakításánál is az unió iránymutatása volt a mérvadó. Az olasz jogrendszert többszintű szabályozás jellemzi, így a vonatkozó jogi normák között jelen vannak a nemzetközi jogforrások, a nemzetközi szerződések, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményei, az EU rendeletei és határozatai, valamint a nemzeti jog rendelkezései. Állami szinten a CSR a Szociálpolitikai és Munkaügyi Minisztérium feladatkörébe tartozik. Olaszország soros EU-elnökségének idején, 2003-ban Velencében rendezték meg a harmadik európai szintű CSR-konferenciát, ahol a kormány bemutatta az „Il progetto CSR-Social Commitment” (CSRSC) c. dokumentumot, amelyben ajánlásokat fogalmaztak meg az érintettek (stakeholderek) számára, kidolgoztak egy részletes indikátorrendszert, és pénzügyi alapot hoztak létre. Az indikátorrendszer segítségével a vállalatok fel tudják mérni, értékelni és figyelemmel követni a CSR terén elért eredményüket. A projekt hatalmas fejlesztési energiákat szabadított fel: multi-stakeholder-fórumot hívtak össze; több civil szervezet, egyetemi kutatóközpont, tanácsadó cég ekkor jött létre; a kereskedelmi kamarákban információs pontok alakultak, amellyel a kkv-kat sikerült bevonni; országos médiakampány készült; a CSR bekerült a felsőoktatásba; számtalan önkéntes kezdeményezés (szakmai szövetség, szabvány, hálózat, verseny, díj) indult és működik azóta is sikeresen. A Munkaügyi, Egészségügyi és Szociálpolitikai Minisztérium, a Kereskedelmi Kamarák Szövetsége és a Bocconi Egyetem együttesen hozta létre az I-CSR nevű nemzeti tudásközpontot, amelynek fő feladata a CSR terjesztése, iparági kutatások készítése, pilot projektek

18

irányítása, képzések és rendezvények szervezése. A decentralizált olasz közigazgatási rendszerben az önkormányzatok, megyék, régiók önálló egységek, amelyek saját hatáskörökkel és feladatokkal rendelkeznek. Ezek a CSR terén rendkívül aktívak, számos törvényt hoztak, önkéntes kezdeményezést indítottak. Toscana régió például anyagilag is támogatja a kkv-k SA 8000 szabvány szerinti tanúsítását (a világszerte 1373 tanúsított vállalatból 876 olasz), Emilia-Romagna munkavédelmi programot indított, Marche régió társadalmi párbeszédet kezdeményezett az érintettjeivel. Piemonte az Etnopoli elnevezésű program keretében interkulturális kommunikációs hálózatot hozott létre, és társadalmi párbeszédet indított a régióban élő különböző nemzetiségű, kultúrájú bevándorlók beilleszkedésének előmozdítása érdekében. Lombardiában a régió vezetésének támogatásával valósították meg a „Piazza del Volontariato” (Önkéntesek tere) c. projektet, melynek keretében egy virtuális teret hoztak létre, ahol a jogsegítő, egészségügyi, egyházi, környezetvédelmi, sporttal és kultúrával foglalkozó, a régiónál regisztrált civil szervezetek bemutatkoznak, kapcsolatokat köthetnek. A számos CSR-rel foglalkozó civil szervezet közül az egyik legrégebbi a Sodalitas, amely – a KÖVET Egyesülethez hasonlóan – a CSR Europe tagjaként hídszerepet tölt be a nonprofit és a forprofit szektor között. Tréningeket tartanak, kutatásokat végeznek, Európa legnagyobb online CSR-adatbázisát gondozzák, best practice díjat adnak át. A KÖVET Egyesülettel együttműködő és ahhoz nagyon hasonló szervezet az Impronta Etica. Honlapjukon nagyon hasznos CSRadatbázis található, letölthetők a tagvállalataik fenntarthatósági jelentései, etikai kódexei, különböző tanúsítványokra (SA 8000, ISO 14001, EMAS) rá lehet keresni. Olasz specialitás, hogy a GRI által szerkesztett iránymutatásokon túl léteznek más modellek is, például a Gruppo di studio sul Bilancio Sociale (GBS) a régiók, az egyetemek, az egészségügyi intézmények és a civil szerve-

zetek, az ABI a pénzintézetek számára kidolgozott szabványt. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása önmagában kevésnek bizonyul, ha nem ágyazódik be példamutató, felelős politikai, gazdaságpolitikai és intézményi környezetbe. Az olasz állam ugyan kulcsszereplő a vállalatok felelős magatartásának kialakításában, de sajnos nem jár elöl jó példával a hatékonyság, a bürokrácia, a korrupció mértéke, az elszámoltathatóság az átláthatóság hiánya miatt. A CSR-SC projekt kezdeti nagy kormányzati lendülete idővel sajnálatos módon mérséklődött, inkább regionális szinten és a civil szervezetek körében folytatódott. Az állam háttérbe vonult, csak egy az érintettek palettáján. A kifulladásnak több oka is volt: egyrészről a kormányváltás és hozzá kapcsolódva a minisztérium szerkezetének átalakulása, másrészt egyéb problémák (bevándorlás, feketemunka stb.) kerültek középpontba. Mégis úgy gondolom, hogy számos kormányzati CSR-kezdeményezést jó gyakorlatként Magyarországnak is érdemes lenne átvennie. Itthon továbbra is hiányzik a CSRügyekben illetékes minisztérium megnevezése, a nemzeti CSR-stratégia kialakítása, a fenntarthatósági jelentések készítésének kormányszintű előmozdítása, a széles körű társadalmi párbeszéd, amelyekre Olaszországban találunk jó példát. Hazánkban a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának szentelt szakmai felületek a legritkább esetben veszik napirendjükre a CSR és a politika viszonyrendszerét. A vállalati szféra döntéshozói ezért sokszor információhiányban szenvednek, de a politikai vezetők előtt sem világos, hogy mi is az a CSR, hol és miben érdemes leginkább együttműködniük a civil szervezetekkel és a piaci szereplőkkel. A társadalmi felelősség témáján túlmenően az is észrevehető, hogy az államnak elsősorban nem „kicsinek” vagy „nagynak”, hanem hatékonynak kell lennie. Némely állami feladat, közteher átvállalása – legyen az Olaszország vagy Magyarország – kevés; új, formális keretek között működő munkamegosztásra van szükség a civil, a vállalati szféra és a kormányzat között. Csizmadia Edit / KÖVET


Jogszabályok

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Új és módosított jogszabályok 2011. február – április Energetika 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről Energiával kapcsolatos termék akkor hozható forgalomba vagy vehető használatba, ha megfelel az adott, energiával kapcsolatos termék ökotervezésére vonatkozó részletes követelményeket meghatározó, harmonizációs szabályozásban foglalt rendelkezéseknek, és ezt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője az energiával kapcsolatos terméken CE jelölés elhelyezésével és a termékre vonatkozó EK megfelelőségi nyilatkozat kiállításával tanúsítja. A forgalomba hozatal előtt a gyártó köteles a rendelet által meghatározott elemeket tartalmazó műszaki dokumentációt elkészíteni, és ennek alapján elvégezni az energiatermék megfelelőségértékelését. Klímaváltozás 18/2011. (II. 28.) Korm. rendelet a légiközlekedési tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásáról A légi járművek üzemben tartóinak kibocsátásaikról évente nyomon követési tervet,

illetve éves kibocsátási jelentést kell benyújtaniuk a hatóságnak. A légi közlekedés vonatkozásában a kibocsátási egységek kereskedelme a 2012-es évben indul, az első és második időszakra az ingyenes kibocsátási egységekre vonatkozó kérelmet 2011. március 31-ig kellett benyújtani. Az ingyenesen kiosztott egységek számát a kérelemben szereplő tonnakilométer-adatoknak az Európai Bizottság által kiadott határozatban meghatározott referenciaértékkel való szorzása útján kell kiszámítani. 8/2011. (III. 17.) NFM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységről A kibocsátáskereskedelem hatálya alá tarozó létesítmények üzemeltetője, illetve a légi jármű üzemben tartója a tárgyévi üvegházhatású gázkibocsátásáról készített kibocsátási jelentése hitelesítésével legkésőbb a tárgyévet követő év január 15-ig köteles a 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet szerint feljogosított hitelesítőt megbízni. A rendelet megszabja a hitelesítési folyamat lépéseit, illetve a hitesesítés során vizsgálandó elemeket. A hitelesítő köteles a kibocsátási jelentésben és a tonnakilométer-adatokról szóló jelentésben szereplő adatok megbízhatóságát helyszíni vizsgálat keretében is ellenőrizni. A folyamat a hitelesítői záradék kiadásával zárul, amelyet a környezetvédel-

mi hatóság részére kell benyújtani a tárgyévet követő év március 31-ig. Közlekedés 48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról Közúti jármű közbeszerzésekor az ajánlatkérő köteles a jármű teljes élettartamára megállapított energetikai és környezeti hatásokat figyelembe venni. E hatások figyelembevétele történhet műszaki alkalmassági kritérium formájában vagy a beszerzés értékelési szempontrendszerében legalább 10%-os súllyal szerepeltetve, vagy az energiafelhasználás és környezetszennyezés költségeit számszerűsítve és a beszerzési költségbe beleszámítva (az energiafelhasználás és a légszennyező kibocsátások költségeinek kiszámítási módját a rendelet tartalmazza). 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról A rendelet meghatározza az érintett anyagok szállításának feltételeit (megfelelő csomagolás, a szállítást végző jármű jellemzői, az alkalmazandó jelölések stb.).

Módosított jogszabályok Módosító rendelkezés

Módosított rendelkezés

2011. évi XXIX. törvény

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

54/2011. (IV. 7.) Korm. rendelet

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról

9/2011. (III. 21.) NEFMI rendelet

38/2003. (VII. 7.) ESzCsM–FVM–KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről

12/2011. (IV. 7.) NFM rendelet

28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről

11/2011. (IV. 7.) NFM rendelet

89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről

11/2011. (III. 21.) NGM rendelet

Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésével és az egyszerű nyomástartó edények és a gázüzemű berendezések kialakításával és megfelelőségtanúsításával összefüggő miniszteri rendeletek

29/2011. (IV. 22.) VM rendelet

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról

20/2011. (III. 25.) VM rendelet

89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról

19


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

20

xxx

16. évfolyam 2. szám (48)


Lépések a fenntarthatóság felé 48.