Issuu on Google+

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

15. évf. 3. szám (45) 2010. ősz

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja

Tartalom:

Mit hoz a jövő?

Fruit of Care – Másért vállalkozó? 2. oldal Emberi tényező: Molnár Judith 4. oldal Merre tovább hulladékgazdálkodás? 6. oldal Új KÖVET-tagok 7. oldal A fenntarthatóság lovagjai 8. oldal A Dreher fenntarthatósági értékelő rendszere 10. oldal BCCH- Chain Reaction program 11. oldal EMAS III. - Újratöltve 12. oldal Ökolábnyom: Footprint Forum 2010 14. oldal CSR-mesék 16. oldal GREENLEX 17. oldal Végéhez közeledik a Train4CSR 17. oldal Megújuló Energia Kézikönyv 2010 18. oldal Jogszabályok 19. oldal KÖVET Konferencia 20. oldal

Az emberi történelmen végigfut az a törekvés, hogy – akár társadalmi, akár egyéni szinten – kutatjuk azt, mi fog történni a jövőben. Létező tudomány a jövőkutatás, és még a XXI. sz. elején is előfordulnak olyan babonák, mint a tenyérjóslás, a kártyavetés vagy a horoszkóp. Le akarjuk győzni a bizonytalant, tudni szeretnénk, hogyan alkalmazkodjunk az eljövendő helyzethez, hogy elkerüljük a szenvedést és minél sikeresebbek legyünk. Mégis könnyű belátni gimnáziumi tanárom érdekes ellenpontozását, miszerint az lenne életünkben a pokol maga, ha mindig előre tudnánk, mi is fog történni velünk. Bolygónk jelenlegi állapota arra utal, hogy a gazdasági folyamatok, civilizált életünk nem folytatható az eddigiek meghosszabbításával. Számos konferencia, kerek­asztal és tanulmány szól arról, hogy a környezet állapota, az erőforrások és természeti készletek nem teszik lehetővé életvitelünk extrapolálását a távoli jövőbe. Forgatókönyvek serege készült már arról, mi lesz, ha így folytatjuk: ha nem mondunk le a kényelmünkről. Ezek a jövőkeresések hol elviselhetetlenül borúlátóak, hol pedig megcsillantják a reményt számunkra, hogy mégiscsak lesz tartós emberi élet a bolygón. A változás, a változtatás kényszere ma már bizonyosság – elméletben. A gyakorlat azonban siralmas: a nagy nemzetközi cégek tárgyalóiban még mindig csak olyan üzleti tervekről beszélnek, amelyek a növekvő

bevételeken alapszanak, az IMF még mindig „fenntartható növekedésről” beszél – mintha a fogalom nem hasonlítana a „beton talpfa” vagy a „városi terepjáró” önkioltó kifejezésekhez. A politikai pártok zöme is a GDP folyamatos növekedésére alapozza hazánk felemelését, ami gazdasági szempontból érthető, hiszen az eladósodottság, illetve még általánosabban: a pénz kamatozó természete ezt írja elő. Ez a szemlélet azonban nem veszi figyelembe, hogy minden termelő, szolgáltató folyamat leges-legelején ott van a természet; fogyatkozó kincseivel, erejével és adományaival, amit nem meríthetünk ki a végtelenségig. Biztató jel például, hogy a növekedési kényszerrel ellentétben már nyakkendős körökben sem tabutéma az energiaválság, és egy új energiastratégia megvalósítását a kormány elsődlegesnek tartja. A reményre olthatatlan szomjunk van, ezért inkább szükséges, hogy ne csak a jelen helyzet rettenetességét ismételgessük, hanem megtervezzük, előkészítsük a jövőt: elő kell állni új megoldásokkal, olyan gazdasági modelleket kell kidolgozni, amelyek átvezetnek minket a fenntartható világba. A KÖVET XV. konferenciáján ilyen megoldásokat keresünk; válaszokat várunk, amelyek nem a pusztulás borúlátásával, hanem a cselekvés és tervezés optimizmusával keresik és vezénylik, hogy mit hozzon a jövő.

Fruit of Care – Másért vállalkozó?

EMAS III. – Újratöltve

Jakab Áron egy olyan termékcsaládot és brandet álmodott meg, melyet a fogyasztók elsősorban a minősége és esztétikussága miatt keresnek, és talán csak a vásárlás közben vagy után szembesülnek azzal, hogy ezzel egy társadalmi célt is támogatnak.

2010-ben már csak EMAS III szerint hitelesítethették az újonnan belépő szervezetek a KIR rendszerüket. Az EMAS II szerint nyilvántartásba vett szervezetek szeptemberig kaphattak haladékot, hogy felkészüljenek az EMAS III szerinti hitelesítő auditra.

(Részletek a 2. oldalon)

Bodroghelyi Csaba / KÖVET

(Részletek a 12. oldalon)

XV. KÖVET Konferencia 2010. október 14-15. Szegedi Tudományegyetem, Kongresszusi Központ (Részletek a 20. oldalon)


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Másért vállalkozó?

15. évfolyam 3. szám (45)

Vállalkozás, minőség, értékteremtés és felelősség – Fruit of Care Jakab Áronnal, a Fruit of Care kitalálójával és Fodor Krisztinával, a vállalkozás PR-es munkatársával egy kellemes kávézóban ültünk le beszélgetni. A beszélgetés kezdetén két lelkes, szimpatikus fiatalt láttam magam előtt, ám a végén már két lelkes és fiatal vállalkozót, akik komolyan gondolják, hogy egy piaci vállalkozás működhet egy társadalmi cél érdekében. gyatékkal élő emberek – egyébként szakértelemmel rendelkező és odaadó munkatársak irányítása alatt –, nem túl magas színvonalú termékeket állítanak elő, melyeket a vásárlók emberek elsősorban azért vesznek meg, hogy segítsék hátrányos helyzetű társaikat. Úgy gondolta, hogy ez a jelenség csak növeli az előítéleteket – „lám, csak en�nyire képesek” –, és nem mutatja meg, milyen érték és lehetőség lakozik azokban a munkatársakban, akik a kézműves tárgyakat készítik, és Vállalatról egyben nem is ad igazán leCégnév Aktív Műhely Nonprofit Kft. hetőséget önmegvalósításra Alapítás éve 2006 sem számukra. Tevékenység fogyatékos felnőttek képzése, átmeneti időMilyen megoldást talált szakban a Fruit of Care értékesítési tevékenyséJakab Áron? Egy olyan tergét is itt végezte mékcsaládot és brandet álFoglalkoztatottak 2 fő + 2 fő részmunkaidőben modott meg, melyet a foTulajdonos Bárka Alapítvány, Esőemberekért Egyesület, gyasztók elsősorban a minőFogd a Kezem Alapítvány, Kézenfogva Alapítsége és esztétikussága miatt vány, Mécses Egyesület, Szimbiózis Alapítvány keresnek, és talán csak a váÉves forgalom Fruit of Care értékesítés nettó bevétele 3,6 milsárlás közben vagy után lió; mérleg szerinti eredmény 1,3 millió (2009) szembesülnek azzal, hogy Telephelyek Dunaharaszti (Bárka); Pécs (Fogd a Kezem); ezzel egy társadalmi célt is Budapest (Kézenfogva); Mezőberény (Mécses); támogatnak. Így az Aktív MűMiskolc (Szimbiózis), Tata székhely hely Nonprofit Kft. keretein belül megkezdték a magas minőségű lakáskiegészítő Névjegy termékek készítését, először Név Jakab Áron egy kiválasztott műhellyel Életkor 36 közösen. Természetesen, Beosztás Fruit of Care programvezető ahogy a vállalkozás fejlődött, (Aktív Műhely Nonprofit Kft.); úgy bővült maga a termékVégzettség iparművész kör is (élelmiszerek, kozmetiMás tapasztalatok Gödöllői Református Líceum középiskolai tanár; kumok és papírtermékek), és Összefogás Rehabilitációs Nonprofit Kft, telepma már három műhelyben helyvezető; Bárka Alapítvány projektvezető készítik a Fruit of Care terméCsalád nős, két lánya Lídia és Julka keket a munkatársak. Hobbi opera, film és művészet A 2006–2008-as időszak fordulópontot hozott a kezDíjak Moholy Nagy László Formatervezés ösztöndíj (2000– 2002); 2007 NESsT-Citi magyarországi deményezés életében. Ekkor társadalmi vállalkozások üzleti terve 1. díj határozták el, hogy az érték-

Jakab Áron fiatal iparművészként talált rá 2000-ben egy pályázati lehetőségre, melynek kereteiben fogyatékkal élőknek tudott sikeresen minőségi munkára lehetőséget teremteni, és egyben egy trendi márkát is létrehozni, melynek neve ma már egyet jelent a minőséggel, esztétikummal, értékteremtéssel és felelősséggel. A pályázat keretében vállalta, hogy tervez egy termékcsoportot, melyet aztán fogyatékkal élő embereket foglalkoztató műhelyekkel közösen valósít meg. Áron korábban már sokszor szembesült azzal a jelenséggel Magyarországon, hogy a különböző műhelyekben tevékenykedő, fo-

2

teremtés és egy társadalmi cél támogatása mellett a vállalkozások világában is sikeresek kívánnak lenni, többek között azért, hogy a munkatársaiknak is hosszú távú perspektívát teremtsenek. Ezért ebben az időszakban megtörtént egy pénzügyi terv kidolgozása, ami Áron számára is újdonság volt, hiszen iparművészként korábban nem kellett ilyen területtel foglalkoznia. Miért pont a fogyatékkal élők? – kérdezem Árontól. „Igazából szerettem volna valami értékeset teremteni, ugyanakkor megláttam benne a piaci lehetőséget is. Ma Magyarországon körülbelül kétszáz műhely működik, de a miénkhez hasonló termékeket nem találunk a piacon. Ezeknek a műhelyeknek a vásárló célközönsége az átlagosnál érzékenyebb, a társadalmi problémák megoldásában aktívan résztvevő társadalmi réteg. Mi azonban egy szélesebb csoportot célzunk, és a termékeikkel együtt egyben pozitív megvilágításba helyezve a témát, közel hozzuk őket a fogyatékkal élőkhöz is, csökkentve ezáltal a velük szemben táplált társadalmi előítéleteket.” Áron és Kriszta tapasztalatai szerint a fogyatékkal élő munkatársak nyitottan fogadták az új munkalehetőséget, még akkor is, ha ezáltal magasabb követelményrendszernek kell megfelelniük. A siker közös, ők ugyanúgy érzik és átérzik, hogy a vállalkozás fejlődik, a termékkör bővül és a bevételek jelentősen növekednek. Az anyagi biztonság mellett azt is érzik, munkájukat és tudásukat megbecsülik, és hogy valódi piaci igényt elégítenek ki munkájuk révén. Áron számára ugyanilyen fontos, hogy a védett környezetben, sokszor a valós társadalmi környezettől elszakítva élő embereket a munkájuk révén visszavezessék egy szélesebb társadalmi életbe. „Én a valós világot nagyon pozitív dolognak látom. Nem szabad elmenekülni előle. Amikor a műhelyeket látogatjuk, sokszor teljesen zárt, ezért nyo-


Lépések...

Másért vállalkozó? masztó légkörű közösségeket látunk. Pedig a szabadsággal élni kell. Jelen kell lenni a világban”. Egy átlagos műhely közel 95%-ban az állami forrásoktól függ, így állandó „gyermeklétben” tengeti a mindennapjait és nem szükséges igazából, hogy az előállított termékekre valós piaci igény is legyen. Ezzel szemben a Bárka Műhely esetében, mellyel először kötött a Fruit of Care együttműködési megállapodást, már csak 60% körüli ez az arány, ami magyar viszonylatban nagyon jónak számít. Természetesen a Fruit of Care nem kér kizárólagosságot a műhelyektől (kivéve a saját termékeikre vonatkozóan), sőt, örülnek és támogatják, ha a műhelyek az üzleti know-how-t és szemléletmódot, amit a Fruit of Care elvár tőlük, tevékenységük egészére kiterjesztik, és ezzel önállóbbá és sikeresebbé válnak. Amikor a vállalkozás és a vállalat munkatársainak alapvető értékeiről kérdezem a Fruit of Care vezetőit, természetesen először a hátrányos helyzetben élő embertársaink életminőségének javítását, lehetőségeik kiterjesztését említik. De ezután olyan általánosnak tűnő elvek kerülnek elő a beszélgetésünk során, mint a szabadság, az egyenlőség, vagy az értékteremtés. Áron úgy érzi, hogy ezek az alapvető értékeik annyira meghatározóak és egyértelműek, hogy nagyon könnyen találnak jó munkatársakat és önkénteseket is. Természetesen a társadalmi cél támogatása, és a minőségi termékek készítése és értékesítése mellett – azt erősítve – egy profin felépített brand, PR- és folyamatosan erősödő marketingtevékenység áll, ami példaértékű lehet más társadalmi célú vállalkozások számára is. A PR-kommunikációban – az alapelveikhez hűen és a szélesebb célcsoportra fókuszálva – tudatosan nem azt helyezik előtérbe, hogy a termékeket kik állítják elő, hanem a minőséget hangsúlyozzák. Természetesen ez egyben nehéz döntés is, mert például vállalatoktól kapnak olyan visszajelzéseket, hogy jobban ki kellene emelni, hogy fogyatékkal élőkkel dolgoznak együtt, mert akkor a vállalati CSR-tevékenység keretébe jobban beleilleszthető, jobban eladható a Fruit of Care-rel való együttműködés. Áronék nagy hangsúlyt fektetnek a modern kommunikációs eszközökre is, interneten és közösségi portálokon is fejlesztik és keresik a lehetőséget termékeik és a brand ismertebbé tételére. 2007-ben már hétmillió forint volt a bevételük. Ebből közel kétmillió forint érkezett a vállalati szektorból, a többi pedig a már régebben működő, tehát jobban bejáratott kiskereskedelmi együttműködésekből. Nagy tervek megvalósítása áll a vállalkozás előtt, mert pár éven belül szeretnék bevételüket harmincmillió forint

körüli összegre emelni – 2010-től teljesen önálló vállalati keretek között –, nyitni a piacukat a környező országok felé is, és ezzel még több minőségi munkalehetőséget teremteni a fogyatékkal élők számára, és tovább erősíteni a pozitív kommunikációt a témával kapcsolatban. A magyar viszonyok természetesen nem könnyítik meg a Fruit of Care helyzetét sem. Áron szerint ezen a területen annyira hozzászoktak az állami függőséghez, hogy bizalmatlanul fogadnak minden olyan kezdeményezést a szociális ellátó rendszerben dolgozók, mely valamilyen piaci szemléletmódot igényel. Másrészt a magyar ellátó- és szabályozórendszer, valamint a különböző pályázati rendszerek bürokratikussága sokszor megkeseríti az egyébként a témára nyitott munkatársak, önkéntesek életét is. Ahogy ezt Áron nagyon jól megfogalmazta, napi szinten papírhegyek gyártásával megy el a műhelyvezetők ideje, ahelyett, hogy a fogyatékkal élő munkatársak betanításával, irányításával foglalkozhatnának és ezt ő nonszensznek tartja.

... a fenntarthatóság felé

Ugyanakkor mióta a piacra léptek, érzékel némi lassú szemléletmód változást más szereplők részéről is, bár úgy érzi, hogy a többi, egyébként igen pozitív kezdeményezés még évekkel le van maradva tőlük, éppen azért, mert az üzleti személetmód elfogadása és beépítése nagyon lassan történik meg a szektorban. De bízik benne, hogy hamarosan eljön ez az idő, amikor etikus piaci versenyben egyenrangú versenytársakként erősíthetik egymást a hasonló területen működő társadalmi vállalkozások. Polgár Emese

Másért vállalkozó? Hagyományos ajándéktárgy gyártók

Fruit of Care

Cél, küldetés

minőségi termékek minél nagyobb számban történő eladása

értékteremtés, minőségteremtés, a fogyatékkal élő munkatársak önmegvalósításának támogatása, a társadalmi előítéletek csökkentése

Termék, értékesítés

termékek értékesítése cégmérettől függően, nagy- és kiskereskedelmi láncokon keresztül

magas minőségű termékek értékesítése elsősorban a kiskereskedelemben

Profit

minél több profit szerzése (optimális esetben úgy, hogy ne menjen a minőség rovására)

a munkatársak és a vásárló közönség számára értékteremtés; az előítéletek csökkentése; a pénz és profit eszköz ennek elérésére

Alkalmazottak

humán erőforrás

a vállalkozás azért működik, hogy az alkalmazottak számára jobb és teljesebb életet biztosíthassanak

Valóban felelős vállalat? A valóban felelős vállalat kritériumai

Fruit of Care

Minimális szállítás

A munkatársak Magyarországon lévő kézműves műhelyekben készítik a termékeket. Az értékesítés jelenleg szintén Magyarországon és Szlovákiában történik.

Maximális igazságosság

Céljuk, hogy fogyatékkal élőknek teremtsenek, kreatív, színvonalas és kellemes foglalkozási lehetőséget, és ezáltal hozzájáruljanak ahhoz, hogy ők is teljes életet élhessenek.

Nulla ökonomizmus

A profitmaximalizálás nem cél. A profit és a piaci fejlődés és előrelépés eszköz a vállalkozás hosszú távú és stabil működtetéséhez.

Optimális méret

Kisvállalkozás, 2 állandó munkatárssal, közel tíz állandó önkéntessel.

Termék (hasznos, szükséges, fenntartható)

Magas minőségű, színvonalas lakáskiegészítők és papírtermékek, mellyel hozzájárulnak az emberek harmonikus életviteléhez, emellett házi készítésű élelmiszereket is forgalmaznak. Az alapanyagok kiválasztásánál a minőség az elsődleges, az előállítás Magyarországon történik, kézműves műhelyekben. Törekednek az előállítás során keletkezett felesleget a minimálisra csökkenteni, amit lehet, azt újrahasznosítani.

3


Lépések...

Emberi tényező

... a fenntarthatóság felé

15. évfolyam 3. szám (45)

„Eljön az ideje a letisztulásnak, és tükörbe néznek a vállalatok” Emberi tényező rovatunkban a romániai Certop Certification Services ügyvezető igazgatójával, Molnár Judithtal készítettünk interjút, aki nemcsak a KÖVET TRAINEast című, európai uniós támogatásból megvalósuló nemzetközi projektjének partnere, hanem személyes jóbarátunk is. Tanárként végzett és dolgozott is a rendszerváltás előtti Erdélyben. Mi volt a jellemző arra a korszakra? Nem könnyű beszélni arról az időszakról. 1985-ben végeztem a kolozsvári Babes Bólyai Egyetem fizika karán. Az egyetem után egy listából „választhattunk” a felajánlott állások közül. Erdélyben nagyon kevés helyet hirdettek meg a kolozsvári végzősöknek, nekünk inkább moldvai, havasalföldi állásokat szántak, és a román egyetemi központokban végzőket helyezték Erdélybe. Jó jegyeimnek köszönhetően én Máramarosban, Észak-Erdélyben kaptam középiskolai katedrát, Borsán, egy román bányászvárosban, 250 kilométerre otthonról. Ugyanebben az évben elnöki rendeletet hoztak, hogy aki nem foglalja el az állását, az nem használhatja a diplomáját (magyar évfolyamtársaim zöme még akkor elhagyta az országot). Én eleinte diplomámat eltitkolva próbálkoztam otthon elhelyezkedni, Gyergyószentmiklós környékén. Előbb egy gyárban, majd a tanügyben dolgoztam, de mindenhonnan kitettek, hisz akadtak „jóakaróim”, akik beárulták, hogy van diplomám, és ki kellett rúgjanak. Próbáltam húzni az időt, de végül is férjemmel ráébredtünk, hogy nincs más megoldás, el kell foglalnom a máramarosi katedrát. Három nehéz év következett, nem járt kenyér-, hús- és olajadag, nem volt mivel fűteni a tömbházban, napi 3-4 órát volt csak villany. Egyetlen szórakozásom a sízés volt a Postavarul csúcs alatt. Férjemet, szüleimet, testvéremet 1-2 havonta láttam, akkor még telefonálni is szinte lehetetlen volt. Munkahelyemen hiába álltam helyt, csak a diákjaim szerettek igazán, magyarságom nem nyűgözte le munkatársaimat. Néha felbukkant egy-egy magyar kolléga, de nem maradt sokáig egyikük sem. A sípályán volt csak alkalmam magyarul beszélni az odatévedt turistákkal. Így ismerkedtem össze későbbi kedves barátaimmal, dr. Hajtó Ödönnel és családjával, akik

4

révén 2000-ben kapcsolatba kerültem a KÖVET-tel. 1989 szeptemberében kiléptem a tanügyből, Borsát magam mögött hagyva hazaköltöztem Gyergyószentmiklósra, és a gyergyóalfalvi Meteorológiai Állomásnál kezdtem dolgozni, mint állomásvezető. Bizonytalanság volt és politikai terror, de otthon voltam, és végre gyermeket vártunk. Eufórikus hangulatban éltem meg a ’89-es forradalmat, boldognak, magyarnak éreztem magam, és nem kellett tovább félnem a nemzetbiztonság embereitől. Sok minden indult el jó irányba, sok minden vissza is rendeződött azóta, de egyértelműen minőségibb életet élhetünk.

Névjegy Név

Molnár Judith

Munkahely

ügyvezető igazgató, Certop Certification Services

Család

egy fiú- és egy lánygyermek

Szabadidőben

túra, természetjárás, olvasás, kötés

Mikor indultak a zöld civil mozgalmak és mi volt a fő szerepük? Hogyan fejlődött a vállalati környezetvédelem és a szabályozás? Környezetvédelemről nem beszélt senki akkoriban. Jogi szabályozás a vízügy területén volt, de ha a diktátor fejében megfogalmazódott valami őrült terv – például a Duna-csatorna –, akkor annak egy törvény sem jelentett akadályt. Az emberek pedig nem szólhattak bele semmibe a környezetet illetően sem. De tudásuk sem volt hozzá. Eleinte még román szakkifejezések sem voltak. A zöld civil mozgalmak a 90-es évek elején indultak el a mi vidékünkön, többségében a magyarországi kapcsolatok révén. Ezek jórészt a gyermekek oktatását, tudatformálását tűzték ki célul, és adott területek takarítására irányultak. A vállalati környezetvédelem viszont még 2000-ben is tabunak számított, amikor egy angol program mintájára (Business Environment Association nevű program a Groundwork szervezetnél) a Polgár-Társ Alapítványnál elindítottuk az Ökobiznisz programot. Első felmérésünkből hamar kiderült, mennyire hiányosak a vállalkozók környezetvédelmi ismeretei. Nem csoda, hisz iskolában ezt nem tanították, a sajtó akkor még nem beszélt róla. Nekem szerencsém volt, mert a kolozsvári Műszaki Egyetem és a Minnesotai Egyetem közös posztgraduális képzésén megtanulhattam az ökomenedzsment alapjait. Csíkszereda, majd Kolozsvár környéki vállalkozásokkal kezdtünk dolgozni, felmértük környezeti hatásukat, oktattuk a cégvezetőket, alkalmazottaikat, és közben tanultuk mi is a leckét, többek között a KÖVET munkatársaitól. Sikerült néhány Phare, majd EU-s kispályázatot is megnyerni az együttműködésre, sőt egyik projektünk az ausztriai ÖGUT környezetvédelmi díjat is elnyerte. Munkái során minden szektorba belekóstolt már. Ön szerint milyen a vállalatok, a civilek és a hatóságok viszonya?


Emberi tényező Tanári pályára meggyőződésből mentem, szüleim is tanárok voltak, és lenyűgözött a hivatástudatuk. A fizika szakot egy tanárom miatt választottam, aki megszerettette velem ezt a tantárgyat (Lázár Zoltán tanár úr). Nagyon szerettem tanítani, főleg középiskolás diákokat. Még Borsán is élveztem a szakmámat, pedig ott nem volt tudásra szomjas a tanulói közösség. A többi szakmát kíváncsiságból kezdtem el. Ismerősök felkérésre lettem tévészerkesztő, és tanultam ki néhány év alatt a szakmát. Később pedig megalapoztam egy ifjúsági iroda működését. A környezet, a közösségi munka szeretetét szintén otthonról hoztam. Előbb a zöld civil mozgalom, majd a szociális szféra feladataiból kezdtem részt vállalni. A Naturland Alapítvány és az Esély Alapítvány révén nagyon sok ponton tudtunk segíteni a gyergyói közösségen. Átéltem, ahogy szépen lassan kezdtek teret hódítani a civil elképzelések, lábra kaptak, majd elbuktak erősnek vélt vállalkozások, az önkormányzatok pedig kezdtek partnert látni a civilekben. A rendszerváltást követően nagyot fordult a világ. Csak az tudja ezt a változást igazán elképzelni, aki megélte a ’89 előtti állapotokat Romániában. Sokszor szabályszerűen éheztünk és fáztunk, az áramszünetek miatt gyakran a sötétben ültünk. Ezek után az áruval feltöltődő üzletek a 90-es évek elején, a nyugatra utazás lehetősége olyan perspektívákat villantottak fel, amelyek elkábították az embereket. Beindult a vadkapitalizmus, a fékevesztett pazarlás (gondolok itt energiára, természeti kincsekre, emberi erőforrásokra). Ez a folyamat olyan 2008-ra csúcsosodott ki, azóta drasztikus visszaesés van. Mondhatnánk, hogy mindössze vis�sza kellene térni a ’89 előtti emlékekhez, de a rosszat hamar elfelejti az ember, és könnyen megszokja a jót. Közben pedig felnőtt egy új generáció, és nem biztos, hogy minden családban meséltek a múltról. Most pedig kapkodunk. Nem értjük, hogy ezt a világot is mi alakítottuk ki. A kölcsönöket mi vettük fel, a sok fölösleges kütyüt mi vásároltuk meg, a villanyáramot mi fogyasztottuk, a hulladékot mi termeltük, az emberi kapcsolatokat mi „hűtöttük le”. A kommunizmus megtanította nekünk, hogy ne gondolkodjunk, a felelősséget vállalja a párt helyettünk. A fogyasztói társadalomban meg kell tanulnunk gondolkodni.

Milyen környezetvédelmi programokon dolgozott eddig, és milyen eredményeket ért el? Nagyon sok környezeti oktatási program volt a Naturland Alapítványnál, és ma már felelős felnőttként dolgoznak és sokszor önkéntesként visszatérnek azok a fiatalok, akiket ott oktattunk. Az Öko Biznisz programban a Polgár-Társ Alapítványnál több tíz vállalatot sikerült feltérképezni, beazonosítani a környezeti hatásokat, és megoldásokat találni azok csökkentésére. Több száz alkalmazotthoz jutottunk el környezettudatosító szemináriumainkkal, és láttunk azonnali változásokat a cégeknél. Sokan vágtak bele a környezetközpontú vállalatirányítási rendszerek kiépítésébe, tanúsításába, vagy akár új üzletágak beindításába (pl. hulladékgazdálkodás, környezetbarát termékek stb.). Többen kezdték mérhetővé tenni környezeti hatásukat, képzéseket pályázni az alkalmazottaknak, illetve pályázati forrásokat felkutatni a környezeti terhek csökkentésére. Most már auditorként térek vissza hozzájuk, és jó néhány helyen látom a fejlődést. Van olyan személy, akinek tanácsait, útmutatásait érdemes volt megfogadnia a munkája során? Nagyon sok emberre tekintek tanítómként, és bárkivel kerülök kapcsolatba, igyekszem tanulni tőle. Szüleim meghatározó példát nyújtottak emberségből, magyarságtudatból, szeretetből. Dr. Hajtó Ödöntől (a magyarországi Mérnöki Kamara elnöke volt 1997 és 2003 között) a munkával szembeni igényességet tanultam meg, Tóth Gergelytől, Bodroghelyi Csabától a hitelesen előkészített munka örömét, Heinz Werner Engeltől (az ökotérképezés atyja) pedig a szemléletes, egyszerű környezeti megoldások fontosságát. De mindenkori főnökeim, munkatársaim szintén jó tanítómesterek voltak, még akkor is, ha néha keserves leckéket kaptam tőlük. Barátaimtól pedig – és szerencsére ők sokan vannak –, megtanulok lazítani, élvezni a természetet és erőt gyűjteni a következő napra. Hogyan kerül kapcsolatba a KÖVET-tel? Az akkor még ott dolgozó Krecz Ágnest ismertem, illetve közvetve Tóth Gergelyt. Első projektünk a szakemberképzésre fókuszált, egy kézikönyv is megszületett vállalati környezeti felelősöknek. Később az Ablakon Bedobott Pénz programhoz csatlakoztunk, de együtt tanultuk az EMAS Easyt,

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

és jelenleg a CSR módszereket szeretnénk ellesni a KÖVET munkatársaitól. A most lezajlott nyári egyetem nyitott az Ön számára új kapukat? A mostani táborban elsősorban a módszerek különlegessége fogott meg. Régóta híve vagyok a tapasztalati tanulásnak, és ez a hét bőven adott rá lehetőséget. Nem szájbarágós technikákkal szembesültem, hanem lehetőséget kaptam arra, hogy helyzetbe kerüljek, és saját ítéletemet hozzam meg. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy kulturális nézetkülönbségeket áthidalva képesek leszünk-e hasonlóan megérinteni a romániai résztvevőket a jövő nyári táborban! Nem lesz könnyű feladat. Nemzetközi cég munkatársaként mi a tapasztalata a környezeti menedzsment romániai bevezetéséről, a cégek nyitottságáról és környezeti teljesítményéről? Mi a legnagyobb kihívás ezen a területen, hol lát fejlődést? Romániában a környezetvédelem terén a legnagyobb gondot a jogszabályok megalkotása és a hozzájuk szükséges infrastruktúra hiánya közötti szakadék jelenti. Nincs az a vállalat, amely minden környezetvédelmi jogszabályt képes betartani, még ha lenne is rá vezetői elkötelezettség. És ettől a pillanattól kezdve nehéz felelősségről beszélni. A környezeti teljesítményt pedig szinte lehetetlen mérni adatok hiányában. A közbeszerzési pályázatok szinte kötelezővé tették a környezetközpontú és a munkabiztonsági vállalatirányítási rendszerek tanúsítását, és ez a követelmény erősen felhígította a piacot. Úgy érzem, olyan időszak következik, amikor teljesen háttérbe fog szorulni a környezettudatos magatartás és a társadalmi felelősségvállalás. Még egy darabig a hatalmi harcoké lesz a terep, de aztán eljön az ideje a letisztulásnak, és tükörbe néznek a vállalatok. Csak félek, addigra kevesen maradnak! A Verespatakon dúló „háború” jó táptalajt nyújt a CSR aláaknázásának, hisz ezek után a társadalmi szerepvállalásban már mindenki csak a bújtatott marketinget vagy a zöld pénzmosást látja. Számos civil szervezet alapítója, kurátora volt. Mire büszke az elmúlt évek munkáiból? Az a legjobb, hogy ezeknek a szervezetek nagy része ma is működőképes, segítőképes. (Folytatás a 6. oldalon)

5


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Hulladékgazdálkodás

15. évfolyam 3. szám (45)

Merre tovább hulladékgazdálkodás? Az eddiginél jóval nagyobb szerep juthat a megelőzésnek a hulladékgazdálkodáson belül, amely mellett a számszerűsített hasznosítási előírások, a közelség elvének erőteljesebb megjelenítése, valamint a hulladék státusz vége fogalom bevezetése segíthet abban, hogy az EU és ezen belül Magyarország valódi újrafeldolgozó társadalommá váljon az előttünk álló években. 2010 végéig kell átültetni az európai uniós tagállamoknak az EU új hulladék keretirányelvének (2008/98/EK) rendelkezéseit, amelyek a következő évekre kijelölhetik, merre is haladhat tovább a közösség területén a hulladékgazdálkodás fejlődése. Talán a legfontosabb, hogy az új hulladék keretirányelv az eddigi háromlépcsős helyett új, ötlépcsős hulladékgazdálkodási hierarchiát állít fel. Ennek alapján az eddiginél jóval nagyobb szerep juthat a hierarchia első helyét elfoglaló megelőzésnek, amelyet az újrahasználat, az anyagában hasznosítás, majd az energetikai hasznosítás követ, a piramis legalján pedig az ártalmatlanítás található. Más megközelítésből: a megelőzés és az újrahasználat hangsúlyos szerepe a „csővégi” megoldások helyett a teljes életciklus szemléletű megközelítést kívánja meg a jövőben minden tagországtól. Az új hulladék keretirányelv legfontosabb előírásait Magyarország a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosításával, stratégiaalkotás szintjén pedig a 2009 és 2014 közötti időszakra szóló II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv megalkotásával ülteti át saját, nemzeti jogrendjébe. A megelőzés jegyében a készülő új hulladékgazdálkodási törvény várhatóan az eddiginél hangsúlyosabban jelöli meg célként a legjobb elérhető technikák alkalmazását, tovább erősítve a hatóságok felelősségét az anyag- és energiatakarékos, valamint hulladékszegény technológiák bevezetésé-

nek érdekében. A termékfelelősséggel kapcsolatos előírásokat pedig várhatóan kiegészítik a javítási lehetőségek és az alkatrészellátás kötelező biztosításával. A fogyasztási szokások megváltoztatása jegyében a törvény várhatóan azt is előírja majd, hogy a hulladékmegelőzéssel kapcsolatos információknak be kell épülniük az oktatási tananyagokba. A tervek szerint az új törvény azt is rögzíteni fogja, hogy a közbeszerzési eljárások során érvényesíteni kell a megelőzésre vonatkozó követelményeket. Szintén a megelőzést szolgálja, hogy 2013 decemberére minden EU-tagállamnak ún. nemzeti hulladékmegelőzési programot kell kidolgoznia, amelyen belül a legnagyobb kihívást várhatóan a további megelőzési intézkedések kiválasztása, azok végrehajtása és eredményessége jelenti majd. Ráadásul épp a megelőzés eredményét a legnehezebb „mérni”, hisz a korábban alkalmazott mutatók nem alkalmasak a megelőzési intézkedések eredményeinek elkülönített szemléltetésére. Hulladékképződéssel persze számolni kell, így a másik legfontosabb irány az anyagában történő hasznosítás további erősítése. A számszerűsített célok közül a tervek szerint az új hulladékgazdálkodási törvény is rögzíteni fogja, hogy a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék esetében 2020ig az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50 százalékra kell növelni.

Ezzel párhuzamosan a nem veszélyes építési és bontási hulladékok újrahasználatra való előkészítését és újrafeldolgozását tömegében minimum 70 százalékra kell növelni. Az új hulladék keretirányelv átvételével az eddiginél nagyobb hangsúly kerülhet az önellátás és a közelség elvének érvényesítésére is, amely Magyarország számára is lehetővé teszi annak kimondását, hogy az országban keletkező hulladékokat lehetőség szerint a hazai kezelőművekben kell kezelni, valamint, hogy a hazai kapacitások kihasználását elsősorban a hazai hulladékokkal kell biztosítani. Ugyancsak a hasznosításnak további lökést adhat, hogy az új hulladék keretirányelv bevezeti a hulladékstátusz megszűnésének a lehetőségét, amelyek lényege, hogy amennyiben a hulladék a szükséges hasznosítási lépéseken átesve olyan feldolgozottsági szintet ér el, hogy teljesíteni tud bizonyos kritériumokat, akkor többé nem hulladéknak, hanem terméknek minősül. Ez a lehetőség lényegében „kiszélesíti” az utat abba az irányba, hogy az EU és ezen belül Magyarország valódi „újrafeldolgozó társadalommá” váljon. Ennek jegyében az eddiginél jóval nagyobb szerep juthat a hulladékból előállított másodnyersanyagoknak, amelyek így az élet mind több területén válthatják fel a természeti erőforrások felhasználásával előállított primer nyersanyagokat.

(Folytatás az 5. oldalról)

Magánemberként mit tudhat meg Önről az olvasó?

lomba. Otthon lenne a helyünk, hisz a jövő nemzedékét felnevelni pont olyan nemes feladat, mint környezeti gondokat megoldani egy vállalatnál. Ha szabadidőt tudok kicsikarni magamtól, akkor kinn, a természetben érzem legjobban magam. Gyermekeimmel, barátaimmal, nagynénéimmel. Túrázok, és örvendek minden pillanatnak. Olvasok, kötögetek, és arról ábrándozom, hogy egyszer kétkezi munkával képes leszek eltartani a családomat. Bíró Imola / KÖVET

Alkalmam nyílt elég sokat utazni Európában, sok jó emberrel megismerkedni. Kegyesnek érzem a sorsot, hisz minden munkában örömemet leltem. Igyekeztem mindig továbbadni tapasztalataimat, megosztani barátaimmal, munkatársaimmal a látottakat, hallottakat. Legújabb vállalásom az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöki tisztsége. Szívből kívánom, hogy ebben a szervezetben kamatoztathassam a KÖVETnél tanultakat.

6

Két gyermekemet nevelem egyedül. Áron 20 éves, egyetemista Kolozsváron, építőmérnöknek tanul, Bíborka 13 éves, iskolás, művészlélek. Köréjük fonódik életem, a mai világra jellemző paradoxonnal együtt: értük dolgozom, és rájuk jut a legkevesebb időm. Nagyon haragszom arra a nőre, aki legelőször félreállt a „fakanál” mellől, és belekényszerítette a nőket a taposóma-

Hulladéksors szakmai magazin


KÖVET-hírek

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Új KÖVET-tagok EcoSim Kft.

MagNet Magyar Közösségi Bank

Az EcoSim Üzleti Szimulációk Kft. országos diákversenyek és vállalati tréningek szervezésével, valamint online üzleti szimulációk és alkalmazások fejlesztésével foglalkozik. Versenyeink keretében törekszünk a diákok gyakorlati szakmai tudásának, valamint környezettudatos szemléletének fejlesztésére. Cégünk működése során is fokozott figyelmet szentelünk a környezetbarát megoldásoknak. A KÖVET céljai és a mi törekvéseink hasonló irányba mutatnak. A csatlakozástól új ötleteket, lendületet remélünk.

A MagNet Magyar Közösségi Bank felvállalja az úttörő szerepet, hogy az ügyfelek közreműködésével valódi választási lehetőségek révén forrást biztosítson olyan kezdeményezések számára, amelyek pozitívan hatnak környezetünkre és társadalmunkra. A bank ügyfelei befolyással lehetnek arra, hogy a közösségi betétekben elhelyezett pénzüket a bank milyen célra használja fel, meghatározhatják, hogy a bank milyen hitelezési célokat részesítsen előnyben. A bank nyereségének 10%-át az ügyfeleink döntése alapján kiemelten fontos közhasznú célok támogatására fordítjuk. Az alapítványok projektjei, a kapott adományok összege és a közösségi hitelek nyilvánosak és a honlapon követhetőek.

További információ: Orova Balázs projektvezető +36 30 297 1690 balazs.orova@ecosim.hu www.diakverseny.hu, www.iskolaiszimulaciok.hu

LOFFICE, a klímabarát iroda LOFFICE a Zeneakadémia egykori kottanyomdájából kialakított coworking iroda (közösségi munkatér) és kulturális befogadóhely. Újfajta, közösségteremtésen és kapcsolatépítésen alapuló munkastílus meghonosítója. Küldetése a kis- és középvállakozások segítése napi tanácsadással, képzéssel. Kortárs kiállításai rengeteg fiatal művész számára jelentenek bemutatkozási lehetőséget. A LOFFICE zöld házként üzemel, a földgáz alternatívájaként talajvizes hőcserélő berendezéssel működik. Az alternatív üzemeltetés a működés filozófiájával, azaz a coworking jelenséggel összhangban a hatékonyság jegyében, tudatosan került kialakításra. További információ: Klementz Kata, Klementz Anna +36 30 470 9205 office@loffice.hu www.loffice.hu

További információ: Molnár Csaba HR és kommunikációs vezető +36 30 328 3166 molnar.csaba@magnetbank.hu www.magnetbank.hu

Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank számára mindig fontos volt a környezettudatos működés, mellyel a közintézmények között példaértékű teljesítményt nyújt. A jegybank fejlesztéseivel és akcióival is bizonyítja a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét: ennek eredményeképpen 2010 Legzöldebb irodája címet nyerte el intézményi kategóriában. A verseny alkalmat adott arra, hogy munkatársainkkal közösen összefoglaljuk eredményeinket, ezzel párhuzamosan pedig tovább tudatosítsuk a környezettudatos működés fontosságát és előnyeit is. A Zöld iroda versenyszakaszában a KÖVETtel kialakult munkakapcsolat során sok segítséget, hasznos gondolatot, tanácsot kaptunk, amelyek egyrészt a környezettudatosság terén eddig tett erőfeszítéseink megerősítését jelentették, másrészt alátámasz-

tották azt, hogy jó alappal rendelkezik a jegybank ahhoz, hogy a jövőben még tágabb értelemben gondolkodjon a fenntartható fejlődésről. Az MNB elkötelezett a környezettudatos vállalatirányítás gyakorlati ismereteinek és tapasztalatainak szervezeti működésbe történő beépítésében, melyhez KÖVETtagságunk jó alapot jelent.

További információ: Fekete Gábor létesítmény-üzemeltetési szakfelelős Működési szolgáltatások +36 1 428 2600/1584 www.mnb.hu

Personal Best A Personal Best célja, hogy a munkahe lyi egészségfejlesztésben rejlő előnyökkel megismertessük a vállalati vezetőket és munkavállalóikat. Legyen szó akár irodai mobil masszázsról, egészségnapokról, állapotfelmérésekről, vagy egészségprogramokról, minden esetben problémavezérelt, cégre szabott, komplex megoldásokat nyújtunk ügyfeleinknek. A munkahelyi egészségfejlesztés eszközeivel szeretnénk segíteni a KÖVET Egyesületnek és tagjainak az olyan közös célok elérésében, mint a munkavállalók egészségmegőrzésének elősegítése, az egészséges életmód elterjesztése, és a munkavállalók motivációjának és teljesítőképességének növelése. Szeretnénk felajánlani azoknak a KÖVET tagoknak, akik még nem tartoznak ügyfeleink közé, és 20 főnél több munkavállalót foglalkoztatnak egy cégenként 10 fős, ingyenes irodai mobil masszírozás bemutatót. További információ: Huszti Nóra ügyfélkapcsolati vezető +36 30 489 9191 huszti.nora@personalbest.hu www.personalbest.hu

7


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Vállalatok társadalmi felelőssége

15. évfolyam 3. szám (45)

A fenntarthatóság lovagjai – Knights of sustainability Felmerülhet a kérdés mindenkiben, vajon hogyan kapcsolódhat a lovaggá ütés a Jövőképzés nyári egyetemhez? Bevallom őszintén, a programot elolvasva én is nagyon meglepődtem, de aztán a tábor végére minden világossá vált. A KÖVET által immár negyedik alkalommal megrendezett nyári egyetemre idén először bolgár, román és török résztvevők is érkeztek, mivel a képzést a TrainEast projekt keretében szervezte meg az Egyesület. A tábor nemzetközisége igen különlegessé tette a rendezvényt. Ez a pár nap ráébresztett bennünket, hogy szakmailag mennyire fontos az együttgondolkodás, hogy a különböző meglátások sokkal jobb eredményt hoznak és mennyivel egyszerűbb, ha közösen dolgozunk. Persze nem csak elméleti síkon volt izgalmas ez a kis nemzetközi közösség, esténként egy-egy pohár bor mellett a kulturális különbségekre és specialitásokra is fény derült, szórakozásképpen közös szavakat és mondatokat keresgéltünk és utolsó napra igazán összetartó kis csapattá váltunk. De térjünk vissza a nyári egyetem szakmai részére. Ez alatt a szűk egy hét alatt mindenkinek megvolt a maga feladata, szerepköre. Minden előadó mást nyújtott nekünk, mindenkitől egy kicsit más megvilágításban láthattuk magunkat, a vállalatokat és a világot, és ez tette igazán kerek egésszé ezt a csodálatos egy hetet. Tóth Gergely, a KÖVET főtitkára volt az, aki keretbe foglalta a tábor menetét: a fenntarthatóság lovagjává ütött minket a tábor elején, ahol mindenkinek fogadalmat kellett tennie arról, hogy az itt szerzett információkat és tudást hogyan fogja hasznosítani a további életében. A tábor zárásaként pedig mindegyikünk kapott egy oklevelet arról, hogy sikeresen teljesítettük a lovagi követelményeket. Matolay Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa egy tapasztalt és kiváló tanárhoz illően, elméletekre alapozva, esettanulmányokon és csoportos feladatokon keresztül megértette velünk, hogy a fe-

8

lelős döntés nem csak egy vállalat életében fontos, hanem a mindennapjainkban is elengedhetetlen. Rávilágított arra is, hogy a CSR kommunikációjának is sok esetben elengedhetetlen funkciója van, de fontos, hogy mögötte valódi akciók legyenek. Bodroghelyi Csaba, a KÖVET ügyvezető igazgatója ráébresztett minket, hogy nem minden fenntartható, ami annak látszik. Újságcikkeken keresztül elemeztük, hogy a látszólag felelős vállalatok tevékenysé-

aki mindent megteremtett és megszervezett számunkra, hogy nekünk csak a CSR tudást kelljen magunkba szívni és a Balaton vizét élvezni. Az előadókhoz hasonlóan a programok is nagyon változatosak voltak. Elsőként azt a feladatot kaptuk, hogy mérjük fel fenntarthatósági szempontból a kemping helyzetét, ahol laktunk. Ez máris jó volt arra, hogy elkezdjünk beszélgetni, a fenntarthatóságról gondolkodni és legalább a tábor lehetőségeit is felmérhettük. Délután, az ismerkedő játékok során kiderült, hogy mennyire színes kis társaság jött össze. Másnap az előadások után Szendrey Júlia házánál fákat ültettünk, hiszen az önkéntes munka sem maradhat ki egy CSR-os nyári egyetemi rendezvényből. Szerdán a Festetics-kastélyban hallgatott fenntarthatósági mesék színesítették a napunkat. A hét egyik legizgalmasabb szakmai programja a fenntartható módon történő halászat volt. Három csoportba rendeződtünk és az volt a feladatunk, hogy a „tíznapos

gei mögött valójában milyen hiányosságok is állnak és mire lenne érdemes odafigyelniük. Besenyei Mónika, a KÖVET programvezetője statisztikákkal bizonyította számunkra, hogy milyen nagy szükség is van ránk, azokra az embeIdézetek a résztvevőktől rekre, akik tisztában „Fantasztikus volt veletek tölteni ezt a tábort. Lehetőségem vannak ökológiai lábvolt tanulni, tapasztalatokat szerezni a CSR-ral kapcsolatos nyomuk növekedésédolgokról, a csapatmunkáról és saját magamat is megismernek veszélyeivel és teszhettem egy új oldalról.” (Molnár Judith) nek ellene, ki-ki a maga módján. „Köszönet minden békés fegyverért, amit kaptunk a hét De természetesen alatt…” (Porpáczy Éva) nem feledkezhetünk „Sokat tanultunk és tapasztaltunk ez alatt az egy hét alatt. meg Tóth-Baltási PéterMár most rengeteg ötletünk van, hogy Bulgáriában hogyan ről, a KÖVET rendezhasznosítsuk az itt tanultakat.” (Kamen Chipev) vényszervezőjéről sem,


Vállalatok társadalmi felelőssége

életünk” alatt úgy fogjuk ki a halakat, hogy minél többet tudjon enni a csapat, de közben a halak populációját és a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vegyük. Érdekes módon három különböző megoldásra jutottunk: az első csapat kifogta az összes halat a tizedik nap végére, a második csapat annyi halat hagyott, hogy még tudjanak tovább szaporodni, a harmadik csapat (amiben én is voltam) a fenntarthatósági szabályoknak megfelelően, annyi halat hagyott a tóban, amennyi az első nap volt benne. Az persze a vita vé-

gére is kérdés maradt melyik a legjobb megoldás… Csütörtökön a Balatoni Hajózási Rt. jóvoltából áthajókáztunk Szigligetre, ahol a helyi kápolnához is elsétáltunk. A kirándulás tulajdonképpen egy kis esettanulmánynak is megfelelt, hiszen utunk során megismerkedhettünk a vállalat felelősségvállalási tevékenységeivel és személyesen is elbeszélgethettünk a munkatársakkal. Esténként filmvetítések, tábortűz, borkóstoló gazdagította a nyári egyetem eseményeit. Ki gondolná, hogy a Trója vagy a Mennyei királyság című film is kapcsolódik a CSR-hoz? Pedig nagyon is. Vagy, hogy a tábortűz, a közös zöldségvágás és sütögetés mellett mennyi fenntarthatósággal kapcsolatos téma merül fel bennünk? És most térjünk vissza ismét egy kicsit RÁNK, a résztvevőkre. Fejlődésünkhöz az is

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

nagyban hozzájárult, hogy szakmai szempontból is igen különböző háttérrel érkeztünk. Voltak, akik még diákként csak az egyetemen kezdtek el ismerkedni a felelősségvállalás kérdésével, mások pár éves tapasztalattal, pályakezdő éveikben találkoztak a CSR-ral és páran már a munkahelyükön való jobb alkalmazási lehetőség tudásának megszerzését tűzték ki célul. A nyári egyetem végső üzenete az volt számomra, hogy többek között most már nekünk is, akik végigcsináltuk ezt az egyhetes CSR programot és a fenntarthatóság lovagjaivá váltunk, az a feladatunk, hogy „Talk the walk” típusú egyének legyünk az életben; vagyis először cselekedjünk, éljünk úgy a mindennapjainkban és a munkánk során, hogy azzal példát mutassunk embertársainknak, majd kommunikáljuk is azt minél több ember számára. Legyen ez a közös cél! Ásványi Katalin / BCE, PhD hallgató A Training for the Future nyári egyetemet támogatta a Zwack Unicum Nyrt.

9


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Vállalati hírek

15. évfolyam 3. szám (45)

Mérjük és értékeljük, hogy folyamatosan fejlődjünk − a Dreher Sörgyárak Zrt. fenntarthatósági értékelő rendszere A fenntartható fejlődés érdekében végzett eredmények mérése és értékelése minden vállalat számára kihívást jelent. Fontos elvárás, hogy a fenntarthatóság általános területein túl kiterjedjen iparág- és vállalatspecifikus elemekre is, alkalmazható legyen a vállalat életciklusának megfelelően, és része legyen a vállalat üzleti működése értékelésének. A Dreher Sörgyárak Zrt. a SABMiller vállalatcsoport számára kidolgozott és minden leányvállalatnál helyi szinten alkalmazott Sustainability Assessment Matrix (SAM) keretrendszert használja teljesítménye és eredményei méréséhez és értékeléséhez. Mit mérjünk és értékeljünk? Minden értékelőrendszer esetében fontos kérdés, de a fenntarthatóság és vállalati társadalmi felelősségvállalás kapcsán különösen komplex és nehezen megválaszolható kérdés, hogy mit is mérjünk? A SAM-rendszer kidolgozása érintettek bevonásával és konzultációjával történt, ami alapján született egy tíz prioritást tartalmazó keretrendszer az értékelésre: 1. Fellépés a felelőtlen alkoholfogyasztás ellen 2. Környezettudatos vízgazdálkodás 3. Az energiafelhasználás és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése 4. A csomagolás újrahasználata és újrahasznosítása 5. Felelős hulladékgazdálkodás 6. A vállalkozásfejlesztés ösztönzés az értékláncban 7. Közösségi szerepvállalás 8. Emberi jogok tiszteletben tartása 9. A HIV/AIDS mérséklésének támogatása az érintett területeken 10. Transzparens és etikus üzleti gyakorlat A tíz prioritás azokra a globális problémákra és iparági, technológiai jellemzőkre alapszik, amelyekre ráhatása van, illetve lehet a vállalatcsoportnak. Ugyanakkor minden leányvállalatnak helyi akciótervvel kell a kitűzött csoportszintű célokhoz hozzájárulnia. A SAM-rendszert 2010-ben az Ethical Corporation Felelős Üzlet Csúcstalálkozó zsűrije kiemelkedőnek értékelte az innovatív jelentéstétel kategóriában. A bírálók kiemelték a módszer transzparenciáját, az országok közötti összehasonlíthatóságot és közérthetőséget.

10

A tíz terület értékelése Helyi megoldások és lehetőségek négyszintű rendszerben történik, mely szintekhez kvanti- A SAM sikeresen képezi le a „Gondolkodj tatív és kvalitatív módszerek, globálisan és cselekedj lokálisan” elvet. automatikusan számított ér- A klímaváltozás, a fosszilis erőforrások tékek és önértékelés is tarto- korlátozott elérhetősége globális problézik. Az első szint azokat a mi- ma, ám az energiahatékonyság növelése, nimális sztenderdeket tartal- a szén-dioxid kibocsátás csökkentése hemazza, amelyeket minden vállalatnak be lyi szinten tud megvalósulni. Minden leányvállalatnak a saját technológiájából, kell tartania. A jogszabályoknak való megfelelésen túlmutató alapvető etikai tevékenységi területeiből, partnereiből elvárásokra is gondoljunk itt. A második kell kiindulnia és megoldásokat találnia. szintet akkor éri el egy vállalat, ha bebizo- A Dreher Sörgyárak e területen a vállalatnyította, hogy folyamatos és megbízható csoport legjobbjai között van, ami elsőteljesítményt és fejlődést mutat az adott sorban a technológiai fejlesztések, mint a területen. A harmadik szint már azt mu- biológiai szennyvíztisztító és a hozzá tartatja, ha egy vállalat átfogó szemléletet tozó biogáz üzem megépítése, vagy küés innovatív eszközöket alkalmaz, széles- lönböző hűtő-fűtő rendszerek modernizákörű elkötelezettségről tesz tanúságot. lási intézkedéseinek eredménye. Más priA negyedik szint pedig a legjobb gyakor- oritásokban is példaértékű helyi innovácilatokat mutatja (ezek értékelésénél figye- ók révén érte el a Dreher Sörgyárak kiváló lembe veszi az értékelőrendszer a globá- eredményeit, mint a www.alkohol.info.hu lis szinten és az iparágban elérhető leg- oldalon is megismerhető Felelős Alkoholjobb gyakorlatokat és legjobb elérhető fogyasztás Program vagy a www. vallalkozzmost.hu oldalon bemutatott Jötechnológiákat). Az értékelésnél fontos még hangsú- vő Fiatal Vállalkozója Program. lyoznunk, hogy nem fejeződik be a gyárkaFenntarthatósági teljesítmény, 2010-es pénzügyi év punál – sokszor az értéklánc többi szereplőinek teljesítménye is befolyásolja az adott vállalat értékét közvetlenül vagy közvetetten. Továbbá hangsúlyoznunk kell, hogy nemcsak input-output személetet alkalmaz az eredményesség mérésénél, hanem igyekszik a program tényleges eredményeit és hatásait mérni az érintettek szemszögéből, a társadalom hosszabb távú érdekei alapján.


Vállalati hírek Előremutató keretrendszer A keretrendszer előremutató megoldás: • a legfontosabb területeket átfogó rendszer biztosítja, hogy ne csak az éppen jól kommunikálható témákkal, hanem minden fontos témával folyamatosan foglalkozzon a vállalat és fejlessze teljesítményét; • a rendszer strukturáltságot és átláthatóságot ad mind házon belül, mind az érintettek számára, amikor a vállalat eredményességét akarják megállapítani; • a rendszer a vállalat minden szakterületén és hierarchiaszintjén biztosítja a felelősségeket és akciókat, ami révén integráns részévé vált az üzleti tervezésnek és értékelésnek; • a rendszeres értékelés, a legjobb gyakorlatok terjesztése, a vállalatcsoporton belüli benchmark lehetősége pedig folyamatos fejlesztésre ösztönzi a leányvállalatokat. Fertetics Mandy / fenntartható fejlődés vezető, Dreher Sörgyárak Zrt. mandy.fertetics@dreher.sabmiller.com

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

A XXI. század gyártó komplexuma A Sharp legújabb gyártó komplexuma, a Japán Sakai városában található Green Front Sakai területén épült, 2009 őszén megnyílt LCD-panelgyár mostanra érte el teljes kapacitását, idén pedig megkezdte a termelést a telephelyen felépült vékonyfilmes napelem-gyár is. A komplexum nemcsak az itt gyártott környezetbarát termékek, hanem az üzemben alkalmazott újszerű megoldások miatt is tökéletesen illeszkedik a Sharp Szuperzöld Stratégiájába. Az üzem a működéséhez szükséges energia egy részét a létesítmény területén és az épületeken telepített, mintegy 18 megawattos, napelemekből álló energiatermelő egységéből szerzi, amely az egyik legnagyobb

ilyen rendszer a világon. A komplexum megvilágításáról mintegy 100 000 energiatakarékos LED vil ágítótest gondoskodik, járdák egy részét pedig használt LCD panelek üvegéből készült, speciális vízáteresztő anyaggal burkolták. A logisztikai költségek és az ezzel járó környezetszennyezés csökkentése érdekében számos beszállító is helyet kapott a telephelyen, ahol az energiatakarékos folyadékkristályos képernyők mellett a legmodernebb, magas hatásfokkal bíró Sharp vékonyfilmes napelemek is készülnek. A napelem-gyár jelenlegi éves kapacitása 160 MW, amit a jövőben a növekvő kereslet függvényében tovább bővítenek majd. Pászti András

Láncreakció – a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara CR munkacsoportjának programja Napjainkban, amikor a CR (Corporate Responsibility – vállalati felelősségvállalás) gyakorlata egyre elterjedtebbé válik, szinte nem találunk olyan nagyvállalatot, amely ne foglalkozna valamilyen módon a kérdéssel. Egymást érik a különböző konferenciák, fórumok, ahol számtalan prezentáció segítségével kerül bemutatásra, hogy egy adott cég milyen CR tevékenységet végez. A képet tovább színesítik a CR tartalommal megjelenő cikkek és kiadványok. Mára tehát olyan mennyiségű információ zúdul a téma iránt érdeklődőre, hogy az már szinte átláthatatlan. Ebben a helyzetben üdítő a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) CR munkacsoportjának kezdeményezése, a Project Chain Reaction, azaz Láncreakció projekt. A csoport, amely annak érdekében jött létre, hogy a fenntartható fejlődés, a transzparencia, és a vállalati felelősségvállalás még nagyobb hangsúlyt kapjon a Kamara munkájában, év elején indította el programját, amelynek lényege, hogy az abban résztvevők a gyakorlatban ismerkedhetnek meg a különféle CR tevékenységek jellem-

zőivel. Még a legtökéletesebben felépített előadásnál is többet ér, amikor egy-egy megoldást annak eredeti környezetében és fizikai valójában láthatunk. A bemutatók természetesen kiegészülnek szakmai magyarázatokkal, információkkal. A program fővédnöke Greg Dorey brit nagykövet, aki szintén kiemelt fontosságúnak tartja a vállalati felelősségvállalás kérdését, így örömmel állt a kezdeményezés mellé. Tavasszal személyesen nyitotta meg

a sorozat első rendezvényét, amelyet a Kamara közösen szervezett az annak otthont adó Magyar Telekommal. A résztvevők többek között ellátogathattak a cég call centerébe, ahol megváltozott munkaképességű dolgozókat is alkalmaznak, biztosítva foglalkoztatásuk valamennyi feltételét. Ezt követően egy önkéntes napra került sor a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjában (MEREK), amelyen a várakozásokat felülmúlva több mint százan vettek részt. A lelkes önkéntesek kerti munkákkal, virágültetéssel, festéssel és az épület díszítésével igyekeztek szebbé varázsolni a létesítményt és környezetét. A munkában aktívan részt vettek az otthon lakói és dolgozói is, a napot pedig közös bográcsozás zárta. A Láncreakció projekt ősszel tovább folytatódik, és nevéhez hűen nyitott, hiszen az a célunk, hogy a programon részt vevők kedvet kapjanak saját CR tevékenységük és eredményeik bemutatására. Örömmel látjuk a hozzánk csatlakozókat! Hackl Mónika / BCCH, CR munkacsoport vezető

11


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

EMAS

15. évfolyam 3. szám (45)

EMAS III. - Újratöltve Mint a felelős vállalti működés egyik pillére, a környezettudatos irányítás mindig fontos szerepet játszott a fenntartható üzleti stratégia kialakításában. Nem kétséges, hogy a megújult EMAS-rendszer kiváló keretet adhat mindazon vállaltok számára, amelyek törekednek környezeti teljesítményük javítására. Világhódító útra indítja az EMAS-t az EU Sokan értesültek már arról, hogy 2010-ben már csak EMAS III szerint hitelesítethették az újonnan belépő szervezetek a KIR rendszerüket. Az EMAS II szerint nyilvántartásba vett szervezetek szeptemberig kaptak haladékot (amennyiben ezt kérvényezték, és megfeleltek a feltételeknek), hogy felkészüljenek az EMAS III szerinti hitelesítő auditra. A változásokról rendezvények alkalmával és kiadvány útján is értesülhettek az érdeklődők. Ezek a konferenciák és műhelymunkák lehetőséget kínáltak arra is, hogy mindazok elmondhassák a véleményüket, akik különböző oldalakról kapcsolatba kerültek a rendszerrel. A KÖVET rendszeres résztvevője az EMAS Kerekasztalnak, ami Európai szinten egyedülálló kezdeményezés. 2010-ben Balatonszárszón szervezete meg a IV. kerekasztalt házigazdaként a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.(EMAS regisztrációs száma: HU-000016). Mint ez már tradíció, a kerekasztalra az EMAS regisztrált szervezeteken kívül meghívást kaptak az illetékes testületek képviselői, és azok a szerveztek, amelyeknél folyamatban van a rendszer bevezetése. Meghívást kaptak azok a tanácsadók is, akik részt vettek a KÖVET programjaiban, melyek során az EMASEgyszerűen rendszer bevezetését sajátíthatták el. Az EU az új rendszer életbe lépésével az EMAS regisztrált szervezetek számának növekedését várja. Szakértői találkozó a „Környezetirányítási rendszerek és a társadalmi felelősségvállalás” című konferencián 2010. május 12-én egy napos műhelymunkára gyűltek össze a téma iránt érdeklődők és a témában járatos szakértők, hogy megvitassák a környezetirányítási rendszerek (KIR) és a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (CSR) kapcsolatát. A programot az EOQ MNB (Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság) szervezte az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséggel (OKTVF) együttműködve, amely a rendezvény helyszínét is biztosította.

12

A számos érdekes előadót felvonultató rendezvény levezető elnöke Dr. Szigeti Tamás (EOQ MNB szakbizottsági társelnök) felvezető és összekötő gondolatai tovább emelték a rendezvény színvonalát. A rendezvény hangulata kötetlen és szakmai volt, amit az is jelzett, hogy izgalmas párbeszédek alakultak ki a meghívott előadókkal, és érdemi kérdésekről folyt az eszmecsere. A KÖVET Egyesület képviseletében az EMAS Egyszerűen módszer bevezetésének tapasztalatairól és terjedéséről beszéltem. Az előadás aktualitását az is erősítette, hogy végéhez közeledett (azóta sikeresen le is zárult) az Európai Bizottsággal kötött

szerződés alapján zajló EMAS8ország kapacitás fejlesztő program, valamint a végéhez közeledik (2010 decemberében zárul) a Leonardo Élethosszig Tartó Tanulás alap által finanszírozott „BeSmarter” program, amelyben szintén az EMAS Egyszerű módszer segítségével építenek ki tanácsadók KIR rendszert kis és középvállalatoknál (KKV). Mindkét program célja olyan tanácsadók képzése, akik már jártasak a KIR kiépítésben, és szeretnének gyakorlatias módon megismerkedni az KKV-kra szabott egyszerűsített módszerrel. Természetesen a végső cél a szervezetek környezeti teljesítményének javítása, és hogy elkötelezettségüket azzal is megmutassák, hogy vállal-

1. ábra: EMAS nyilvántartásba vett szervezetek és telephelyek száma az EU-ban

2. ábra: EMAS nyilvántartásba vett szervezetek és telephelyek száma az új csatlakozók között


Lépések...

EMAS ják az EMAS bevezetését és hitelesítését, ezzel növelve az EMAS regisztrált cégek számát hazánkban. Néhány adat az EMAS jelenlegi helyzetéről Az EU összesítése szerint 3,66%-kal több nyilvántartásba vett szervezet volt 2010 júliusában, mint az előző év ugyanezen hónapjában. A KKV-k aránya pedig elérte a 80 százalékot. Magyarország az új csatlakozók között a regisztrált szervezetek számát tekintve dobogós helyen áll. (2. ábra) Teljesebb képet kapunk, ha egy pillantást vetünk az 10 000 szervezetre vetített regisztrációk számát mutató 3. ábrára. Néhány országban a vállalkozások száma igen magas a lakosok számához viszonyítva is (kényszervállalkozások), így a 4. ábra a 100 000 lakosra eső EMAS-regisztrációk számát mutatja. A 3. és a 4. ábra jobban szemlélteti az EMAS terjedésének lehetőségeit és korlátait. Bár az EU nagy hangsúlyt fektet a KKV-k bevonására, és mint azt büszkén hirdeti is a regisztrált cégek 80%-a KKV. Azért azt érde-

... a fenntarthatóság felé

mes figyelembe venni, hogy 10-15 fős alkalmazotti létszám alatt inkább csak azok a cégek vállalkoznak az EMAS bevezetésére, amelyek valamilyen külső motiváció hatására teszik (megrendelők, pályázat stb.). A mikro vállalkozások szervezeti struktúrája és működése általában átláthatóbb, így gyakran KIR nélkül is környezettudatosan működhetnek. Érdemes megvizsgálni az is, hogyan alakultak a regisztrációk időben. A kiugró értékek valamely programhoz kapcsolódnak, mint a 2006-os csúcs amely az első KÖVET által vezetett EMAS Egyszerűen módszerrel történő KIR kiépítések hitelesítési folyamatának végét jelzi. Az ipari szektorok közötti megoszlás jól mutatja az különböző motivációkat, amely az EMAS rendszer hitelesítéséhez vezetnek. (Pl.: megrendelői elvárás, érdekelt felek igénye, hivatalok felé tett lépés) A szolgáltatói szektorban (mivel ezek pozitívabb megítélés alá esnek, mint a „nagy szennyező” ipari szereplők) jellemzően kedvezmények igénybevétele (pályázatok), a példamutatás, vagy a megrendelők igényei

3. ábra: EMAS nyilvántartásba vett szervezetek száma/10.000 szervezet

4. ábra: EMAS nyilvántartásba vett szervezetek száma/100.000 lakos

jelenthetnek motivációt a bevezetéshez. Az EU várakozásai szerint az EMAS III elterjedése új lendületet adhat a KIR terjedésének. Emellett számos programmal és tagországi kezdeményezéssel igyekeznek motiválni az EMAS bevezetését és hitelesítését. A felmérésekből kiderül, hogy ezek közül elsősorban azok a népszerűek, amelyek kézzel fogható előnyökhöz juttatják a regisztrált szervezeteket (pályázatok, közbeszerzés, hatósági engedélyek, stb.). Ezen lehetőségek körének bővülése, illetve, ha a regisztráció súlya tovább nő a kedvezmények szempontjából, beválthatja az EMAS III. sikeréhez fűzött reményeket. További információk: • http://emas.kvvm.hu/ • www.kovet.hu/view/main/152.html • http://ec.europa.eu/environment/ emas Besenyei Mónika / KÖVET

__________ Források: • EMAS – Newsletter, Issue #02 / July 2010 • [http://epp.eurostat.ec.europa.eu/] • [http://emas.kvvm.hu/] • [http://www.ksh.hu/]

5. ábra: Magyarországi újonnan nyilvántartásba vett szervezetek száma 2005-től

6. ábra: A fő ipari szektorok közti megoszlás

7. ábra: A fő szolgáltató szektorok közti megoszlás

13


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Ökolábnyom

15. évfolyam 3. szám (45)

Footprint Forum 2010 A 2003-ban alakult Global Footprint Network nevű szervezet, melynek a KÖVET Egyesület is tagja 2008 óta, idén tartotta a második partnertalálkozóját. A 2010. június 7–12-ig tartó esemény helyszínéül a toszkán Colle di Val d’Elsa városkát választották. Ez a csodás kis település Siena mellett fekszik, kicsit több mint 1000 km-re Budapesttől. Ugyanitt került megrendezésre az első találkozó is (2006. június), és az ígéretek szerint nem kell újabb 4 évet várni a következőre. Szeretnék beszámolni az eseményről, és felvillantani néhány olyan gondolatot, ami véleményem szerint mindenki érdeklődésére számot tarthat. A cikk tehát egy olyan sorozat első darabja, amely terjedelméből és a témák jellegéből adódóan több Lépéseken átível majd. Az eseménynek a Sienai Egyetem (EcoDynamics Group of the University of Siena) adott otthont, amely együttműködő partnere volt a konferenciának. A konferencia elsődleges célja azon szakértők, kutatók, döntéshozók, vállalati vezetők találkozási lehetőségének megszervezése, akik az ökológiai lábnyom témája iránt elkötelezettek, vagy fontosnak tartják, hogy mielőbb hatékony megoldásokat találjunk a globális válságra. Szándékosan írtam a válság szót, így általánosságban, mert a konferencia nem egyetlen problémára koncentrált. Fontos szempontja volt a szervezőknek, hogy minél több tudományterületről megszólaltassanak szakértőket, akik a saját területükön sikerrel alkalmazzák az ökolábnyom módszerét. A konferencia 0. eseménye a hétfő délelőtti orientációs műhelymunka volt, ami egyfajta bemelegítő eseménynek számított, és főleg a tudományos háttér megvitatása volt a cél, valamint a lehetséges kormányszintű alkalmazások áttekintése. Hétfő délután került sor a rendezvény hivatalos megnyitójára. Az egyetem épületén kívül egy kedves kis színházat is lefoglaltak a rendezők, így a két épület között ingáztunk az egy hét alatt. Elmondásuk szerint az volt a szándékuk, hogy kicsit megmozgassák a résztvevőket, és ne üljünk egész napokon át ugyanabban a teremben. Ezen túl arra is remek alkalmat adtak ezek a közös séták, hogy egy kis kötet-

14

len beszélgetés alakuljon ki a részvevők között. Mivel a konferencia már említett célja közösségépítés volt, így nem a helyszínek közötti séták jelentették az egyetlen lehetőséget az ismerkedésre, kapcsolatépítésre. De erről bővebben egy kicsit később! Érdekes volt látni, hogy míg sok szervezési kérdésben szem előtt tartották a fenntarthatósági szempontokat, addig voltak olyan területek, amelyek elkerülték a rendezőség figyelmét. Nem úgy a résztvevőkét. Kevés kivetnivalót lehetett ugyan találni a konferen-

cia „házatáján”, de mindenképpen ezek közé sorolnám az eldobandó műanyag poharakban kínált italokat (dobozos üdítők, palackos víz – sajnos, és helyi borok – szerencsére!) valamint a papírtálcákat, műanyag evőeszközökkel. Mindenképpen dicséretet érdemel azonban az idénygyümölcsök és a könnyű helyi ételek választéka, ami a melegre és az ebéd után azonnal folytatódó munkára való tekintettel jó döntésnek bizonyult. Bár még így is akadtak sarokban szundikálók. De ez nem is csoda, mert fenntartható módon egyedül a szellőztetés jelentett némi oxigénhez jutási esélyt, ha az ember kockáztatta, hogy a huzatban ücsörögjön. Mindenen érezhető volt az olaszokra jellemző lazaság és vendégszeretet annak minden jó, és

kicsit kellemetlen oldalával együtt (pontatlanság, de kiváló és kreatív hangulat). Az első közös események alkalmával tudatosult mindenkiben, hogy a világ minden tájáról gyűltünk össze most az ökolábnyom jegyében. Mivel én egy új-zélandi lánnyal osztottam meg a szállodai szobát, így tudtam, hogy színes társaságra számíthatok. Amikor a színházi villám-áttekintésen kiderült, hogy a résztvevők Koreából, az Egyesült Arab Emirátusokból, AbuDhabiból, Dél-Amerikából, Japánból, számos európai és északamerikai országból érkeztek, felmerült bennem a kérdés: Vajon mekkora lehetett a konferencia lábnyoma? Érdekes lett volna kiszámolni. A színházi megnyitó után az egyetemen folytatódott az előadások sora, amely már a másnapi témákat készítette elő. Gyakorlatilag azonnal olyan kérdéseket feszegettünk, amelyek számomra is nagyon érdekesek voltak, és kétség kívül a lábnyomszámítás érzékeny pontjaira tapintottak (a víz szűkössége, a lábnyomszámítás és a biodiverzitás kapcsolata, az egyre szűkösebb olajkészletek, valamint a túlnépesedés). A konferencia egészére jellemző volt, hogy a témák felvetését követte (akár csak másnap) a részletesebb megvitatás. Sőt, a fontosabb kérdések újra és újra előkerültek, akár más vonatkozásban. Ilyen volt az élhető (fenntartható) városok problémája, amit nem csupán William Rees professzor előadása boncolgatott, de külön szekciót is kapott később (a professzor úr részvételével). Bár úgy tűnt, hogy a résztvevőket nem kell bátorítani a kérdések feltevésére, és a felvetődött problémák kötetlen megbeszélésére (általában a „viták” lezárása jelentette a kihívást), mégis minden programfüzetben szerepelt a javaslat a kérdések megvitatására a szünetekben.


Ökolábnyom Az egyetem előtti tetőterasz (ahol az ebédet felszolgálták) folyamatos agorává vált, ami természetesen a szünetekben telt meg igazi élettel, de voltak, akik annyira belemerültek a beszélgetésbe, hogy akár a következő előadások elejét is lekésték. Hétfő esti meglepetésképpen egy közös vacsorán oldották tovább a hangulatot a szervezők. Itt ismertem meg a „francia különítményt” (ők is egymást), akikkel a továbbiakban sokat beszélgettünk. Érdekes volt hallani, hogy valamennyi országban vannak lelkes szakemberek, akik sok energiát fektetnek abba, hogy minél szélesebb körben alkalmazhatóvá tegyék, és elterjesszék az ökolábnyom-számítás módszerét. Ugyanakkor nem csak nekünk, de a szervezőknek is feltűnt, hogy kevés döntéshozó és vállalati szakember volt a résztvevők között. Az egyik legizgalmasabb és legígéretesebb vállalati alkalmazást a Barilla szakértőitől hallottam (a folytatásban beszámolunk a részletekről). A keddi nap (2.) nyitó eseménye a színházi kerekasztal beszélgetés volt, amely a pénzügyi válság és az ökológiai válság kapcsolatát elemezte. A téma megvitatására olyan neves előadókat kértek fel, mint Ivo Knoepfel, az onValues befektetési ta-

nácsadó és kutató kft. alapítója és ügyvezetője, Peter Victor, a Yorki egyetem környezettudományi professzora, Tim Jenkins, az Egyesült Királyság Fenntartható fejlődés bizottságának szenior politikai elemzője és Hannes Kunz, a svájci Integrált közgazdaság-kutató (Integrated Economic Research) Intézet képviselője. Az egyetem épületébe visszatérve újabb érdekes előadók és előadások vártak minket (pl. Vision 2050: Juan GonzalezValero, Sarasin Bank – Országok versenyképesség szerinti besorolása: Balázs Magyar). Jellemző volt, hogy a rengeteg kérdés, és a kibontakozó viták miatt általában időszűkében voltunk. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy az előadók is nehezen szorították a mondanivalójukat a rendelkezésükre álló időkeretbe. Ennek egyik kellemes felvillanása volt Rees professzor előadása, aki, amikor lejárt az ideje, félbehagyta a prezentációját, megjegyezve, hogy van még néhány slide, de azt akkor majd egy másik alkalommal mutatja meg. Ekkor következtek volna a hallgatóság kérdései. Az első kérdés az volt, hogy láthatnánk-e a maradék diákat? Amit hangos tetszésnyilvánítás erősített meg. Délután a résztvevők szekciókra oszlottak előzetes jelentkezés alapján. Ezen

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

szekciókban rövid problémafelvető előadásokat követően azon akadályok interaktív megvitatása volt a cél, amelyek a fenntarthatóságot gátol(hat)ják. A három szekció témái a következők voltak: 1. 9 millió ember ellátása (élelmiszer, víz, energia), 2. A növekedés újragondolása (túllövés), és 3. Újraindítható-e a rendszer? (városok, infrastruktúra, energiaellátás – meddig tartana?) A csoportos munka eredményét, a nap záró részében, minden csoport moderátora prezentálta az összes résztvevő előtt. Bár a csoportokon belül is jelentős nézetkülönbségek alakultak ki a kisebb kérdésekben, de a nap végére számos olyan szemponttal gazdagodtunk, ami nem csak a látókörünket szélesítette, de az álláspontokat is közelebb hozta egymáshoz. Az ökológiai lábnyom módszere remekül szolgált minden témánál, mint egy nagyító, amiben megvizsgálhattuk a kérdések részleteit. Nem állítom, hogy a módszer mindenre és mindenhol alkalmazható, de egyrészt a finomításon folyamatosan dolgoznak, másrészt pedig ahhoz, hogy jó és használható módszer legyen, nem kell tökéletesnek lennie. Elég, ha tudjuk a határait. Besenyei Mónika /KÖVET

15


Lépések...

CSR-mesék

... a fenntarthatóság felé

15. évfolyam 3. szám (45)

A végső összecsapás (CSR-mesék – 12/1. rész*)

Aznap éjjel Jancsi csodálatos álmot látott. Gyönyörű, aranyos páncél volt rajta, vállán királyi köpönyeg, oldalán hosszú, gyémántokkal ékesített, nemes, súlyos kard. Mégis könnyedén lépdelt a napsütötte erdőben. Egykor hatalmas házak és templomok romjaihoz ért, először üszkös romokhoz, majd valahogy vidító, borostyán és vadrózsa díszítette romokhoz. Ekkor értek el füléhez a tündérszép muzsika első foszlányai. Jancsi pedig ment egyre tovább, a dallam irányába. Eddig is át kellett ugornia árkokat és átmásznia néhány falon, a tüskés indák is folyton belé akartak kapaszkodni, ám ekkor egy sebes, jéghideg, fekete folyóhoz ért. Híd sehol. A víz felette undorítónak tűnt, egyre-másra alattomos örvények bukkantak elő belőle, de a legrosszabbak az állathangok voltak. Jancsi még csak hírből hallott a krokodilusokról, a leviatánról és egyéb óriási víziszörnyekről, de erősen gyanította, hogy itt valami ilyesmivel van dolga. Mégis, tudta, hogy a dal forrásához mindenképpen el kell jutnia, ezért hát fájó szívvel letette a partra az aranyos páncélt és köpönyeget, nagyon fohászkodott, majd kardját a feje fölé tartva, óvatosan belegázolt a folyóba. Érezte, ahogy jéggé válik a lábfeje, majd lassan az egész teste, az örvények el akarták ragadni, a krokodilushang pedig közvetlenül a háta mögött morajlott fel vészjóslóan. De János csak ment tovább, rendületlenül. A rettenet pedig mintha feladta volna: a víz melegebb lett és kitisztult, az örvények elmaradtak, az állatmoraj elhalkult. János kigázolt a vízből a túlparton, s ott csodák csodájára egy, a korábbinál is százszorta gyönyörűségesebb páncélt talált, mellette aranyszálakkal átvert köpönyeget, és egy olyan csillogó-villogó, remekbeszabott koronát, amilyet emberi szem még nem látott. Tündemunka volt ez, és egy napfényes tisztásra érve János meg is pillantotta a tündérek palotáját. Csipkézett kő, mívesre faragott fa, tetők, teraszok zafírból és smaragdból, de a legszebb a

angyalra nézni, mert annak égszínkék szemei oly áthatóan és tisztán csillogtak rá. Az angyal Jancsira nevetett: - Tőlem hát ne félj, Jancsi, ha eddig nem féltél senkitől-semmitől. – Az angyalkacaj felvisszhangzott a tisztáson, s megmelengette János szívét, a félelem egy szempillantás alatt tovaillant. – Csodálkozol hát, János, hogy vidámnak látsz? Azt gondolod, mi vígan mulatozunk a folyó e partján, miközben ti üszkös romok között botorkáltok? Nem, János, ne szólj, te tisztaszívű ember vagy, látom a gondolataidat, s válaszolok rájuk olyan őszintén, ahogy te látni engeded őket. Az örömöm forrása a te vállalkozásod, fogyatékos Csabi, a Legény, a Kisasszony, Totó bácsi, a királylány, de legfőképpen te magad! Hogy miért? Ne csüggedj, a harcod csak látszólag áll rosszul. Amikor az ócska telket hatalmas felárral megvetted, megvetetted a mindet áruba bocsátó és semmit értéknek nem tartó kalmárlogikát. Emellett tiéd lett az utolsó darab föld, ahol meghúzhattam magam egykori országomban. Amikor lelket öntöttél Székely csizmadia reményvesztett Pisti fiába, amikor helyrehoztátok az atya kertjét, amikor magadhoz vetted a kisas�szonyt és Totó bácsit, amikor embert faragtál a link legényből, egyre erősebb lettem. Végül legyőzted Féleket, Milennehát, és Hatalmatakarokot, amikor visszaRajzolta: Tóth Kincső, 10 éves utasítottad a drótostót csábító zér, haját egyetlen szál liliom ékesítette. ajánlatait. Ezért énekelek hát oly szépen, Egyszerű ruházata ellenére sudár termete, mint amikor még nem delejezte boszorarcának mosolya, de legfőképp a szájából kányság az országot, azért táncolok örömáradó csodálatos ének a legszebb jelen- táncot. De mint az erdőben a Setét Folyó, az életben is előtted áll még a legnagyobb séggé tette, akit Jancsi valaha is látott vagy elképzelt. A dallam betöltötte a nap- próba, mert maga a Gonosz fog eljönni fényes tisztást, átkúszott az áttört fa- és hozzád, s te nem fogsz átlátni fényes álcákőcsipkéken, a napfénnyel játszva meg- ján. Ügyes és körmönfont a Gonosz, mincsillogtatta a kristályépületeket. A nyarga- denkit gyenge pontján próbál elnyelni. Ráló víz nyomába ért, majd megelőzte, fel- adásul nem is emlékezhetsz erre az álomra, szaladt a fák tetejére és még annál is ma- mert úgy túl könnyű lenne a végső próbagasabbra, végül visszatért az angyalra és tétel. Az ég legyen veled, Becsületes János, Isten óvjon utadon! dicsőségesen csillogott annak feje felett. Jancsinak le kellett sütnie a szemét a nagy Tóth Gergely / KÖVET fényességtől, semmiképpen sem tudott az vízesések, valamint a belőlük táplálkozó szökőkutak játéka volt. Jancsinak azonban csak kis ideje maradt nézelődni, mert a palota előtti függőkertben meglátta a dal forrását: Ezüstkék Angyalt. A tündér vászonból szőtt ruhában térdelt, kecses nyakát csak leomló aranyhaja és egy virágfü-

__________ *A CSR-mesék korábbi részei a Lépések előző számaiban jelentek meg.

16


Hírek xxx

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

GREENLEX – jogszabályi megfelelés egyszerűen? A rendszerváltást követő években a környezetvédelemmel foglalkozó jogszabályok teljes mértékben megújultak, ami jelentősen hozzájárult a vállalati szféra magatartásának és következésképpen környezeti teljesítményének javulásához. Az Európai Unióhoz való csatlakozással azonban nem zárult le a jogszabályok fejlődése, sőt, gyakran éppen uniós elvárásra továbbra is gyakran változnak a vállalatokat is érintő, környezetvédelemmel kapcsolatos előírások. A vállalatok, különösen a kis- és közepes vállalatok számára a jogszabályi változások követése, a változásokra való felkészülés, illetve a folyamatos megfelelés igen nagy kihívást jelent. Következik ez egyrészt abból, hogy e jogszabályok gyakran igen bonyolultak és új fogalmakat, sőt teljesen új megközelítést is alkalmaznak (gondoljunk csak például a korábban bevezetett IPPC rendeletre, vagy a napjainkban kérdéseket felvető vegyi anyag szabályozásra, a REACH-re). Ezen új jogszabályok céljai között megjelenik a környezetvédelem integrált megközelítése, ami egyben azt is jelenti, hogy átfogóan kezelik a vállalatok környezeti hatásait. Másrészt e jogszabályok, jogszabályi változások jelentős erőforrásokat kötnek le a vállalatok részéről. Különösen egy kis vagy közepes méretű vállalkozás nem engedheti meg magának, hogy egy-egy munkatársa munkaidejének jelentős részében a jogszabályi változásokat figyelje, majd elemezze a vállalat szempontjából. A

jogszabályoknak való megfelelés még nagyobb vállalatok esetében is jelentős időt és energiát követel, ami a sok egyéb feladat mellett nehézséget jelenthet. A szabványosított környezetközpontú irányítási rendszerrel (ISO14001, EMAS) rendelkező vállalkozások belső utasításaiknak megfelelően kell, hogy kövessék a jogszabályi változásokat, azonban a szabványok a vállalatokra hagyják a jogszabálykövetés módját. A legtöbb vállalkozás ezt a feladatot a hatályos jogszabályokat tartalmazó általános jogi adatbázisok alkalmazásával oldja meg. Ezek hátránya azonban, hogy egyrészt nem csak a környezetvédelmi jogszabályokat tartalmazzák, másrészt nem nyújtanak személyre szabott megoldást a vállalatok problémáira. A vállalatok jogszabályi megfelelését elősegítendő, a Tisztább Termelés Magyarországi Központja a Dandelion Kft.-vel közösen, Greenlex néven olyan speciális jogszabálykövető rendszert dolgozott ki, mely használói számára lehetővé teszi annak megállapítását, vajon megfelelnek-e a hatályos környezeti jogszabályoknak, és ha nem, akkor melyek azok, amelyekre figyelmet kell fordítaniuk. A Greenlex a hatályos környezetvédelmi jogszabályokat rendszerező interaktív szoftver, amely végigvezeti a felhasználót egy személyre szabott kérdéslistán. A kapott válaszok függvényében a felhasználó a kitöltést követően kategorizált listát kap a jogszabályok pontos megnevezésével,

felsorolva, mely jogszabályoknak felel meg, illetve hol van pótolnivalója az adott vállalatnak. A feltett kérdések közérthetőek, és magyarázattal kiegészítettek, így a rendszert azok is eredményesen használhatják, akik nem környezeti jogászok, illetve nincs jelentős gyakorlatuk a hazai környezetvédelmi jogszabályok értelmezésében, alkalmazásában. A kis- és közepes vállalatokon kívül a nagyvállalatok is időt és energiát takaríthatnak meg a Greenlex rendszer alkalmazásával mindennapi környezetvédelmi feladataik végzése során. A Greenlex hátterét képező adatbázist egy környezetvédelmi szakértői csoport készítette el, amely a rendszer naprakész állapotának az érdekében folyamatosan követi a jogszabályi változásokat, azokat beépíti a rendszerbe, valamint támogatást nyújt a felhasználók számára az alkalmazás használatához. A fejlesztők jelenleg a rendszer tesztelését és finomhangolását végzik, melynek eredményeképpen a Greenlex a 2010-es év végével kerülhet a boltok polcaira. A szoftverrel, illetve elérhetőségével kapcsolatban további információkat a www.greenlex.hu honlapon találhat, de a Tisztább Termelés Magyarországi Központja és a Dandelion Kft. munkatársai is szívesen nyújtanak további információkat. Zilahy Gyula / TTMK

Felelősségvállalási tréningek fejlesztése – végéhez közeledik a Train4CSR A KÖVET Egyesület 2008 novemberében indult kétéves projektje keretében – nemzetközi partnerekkel együttműködve – elkészített egy tananyagcsomagot a vállalati felelősségvállalás tíz kulcsterületére, majd hazai tréner partnere, az Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Iroda vezetésével kidolgozott egy interaktív módszertant a szakmai tudás újszerű, hatékony átadására. A kifejlesztett oktatóanyag – melyet többek között vállalati környezetben is tesz-

teltek – lehetővé teszi a vállalatok és szervezetek számára, hogy megértsék és beágyazzák a CSR és a fenntarthatóság kiemelt területeit mindennapi működésükbe. Jelenleg zajlik a tananyag fordítása magyar, olasz és spanyol nyelvre, valamint a grafikai munkák és a projekt népszerűsítése. A záró partnertalálkozóra ez év októberében kerül sor Madridban. Tréningcsomagunkat főként olyan hazai vállalatok és szervezetek szakemberei-

nek ajánljuk, akik munkája szorosan kapcsolódik a vállalati felelősségvállalás különböző területeihez, illetve akik a belső képzések lebonyolításáért felelősek. Halmavánszki Rita / KÖVET

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a közlemény a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

17


Lépések...

Megújuló energia

... a fenntarthatóság felé

15. évfolyam 3. szám (45)

Megújuló energia Magyarországon – új világ és új szakma van kialakulóban Megjelent a Megújuló Energia Kézikönyv 2010 Ma már közkeletű felismerés, hogy a fenntartható fejlődés kizárólag megújuló energiaforrásokra alapozva képzelhető el. A megújuló energiák globális elterjedése felgyorsult és megállíthatatlannak tűnik. Még a támogatási rendszerével EUsereghaj-tónak számító Magyarországon is viharosan fejlődik a megújuló energia szakma. A pillanatnyi válsághangulat ellenére is tudható, hogy Magyarországon is robbanásszerű fejlődés előtt áll a megújuló energia piac. Cégek tucatjai alakulnak, energetikával, környezetvédelemmel, épületgépészettel foglalkozó mérnökök, szakemberek, szerelők százai próbálnak „átnyergelni” erre a szakterületre. Ez a folyamat reménykeltő, ugyanakkor – ezen a sokszor kaotikus területen – minden korábbinál nagyobb igény mutatkozik a gyors eligazodásra, hiteles információkra, a hozzáértő cégek, szervezetek, szakemberek elérésére. A Megújuló Energia Kézikönyv 2010 úttörő jellegű kezdeményezés: arra vállalkozott, hogy a hazai megújuló energia szektor

18

meghatározó, aktív cégeit, szervezeteit és értékteremtő szakembereit, személyiségeit szigorúan szakmai alapon szerkesztett, könnyen áttekinthető, évente frissített, exkluzív, kétnyelvű kötetbe gyűjtse. A cél egy referenciaértékű adatbázis és kézikönyv létrehozása és kiadása volt. Olyan rendszeresen aktualizált információforrásé, amelyet kiindulási és hivatkozási alapként használnak szakmabeliek és laikus érdeklődők egyaránt.

Az ilyen tudással rendelkező szereplőket kívánjuk ebbe az adatbázisba és kézikönyvbe gyűjteni – és ezzel mindenkinek jelentősen segíteni a pontos tájékozódásban. A megújuló szakmától távol eső szakmák felől történtek már kísérletek egyes megújuló területek részleges megjelenítésére. Teljes, átfogó, szakmai alapokon szerkesztett, referenciaértékű adatbázis és erre épülő gyűjteményes kézikönyv azonban még nem készült.

Megújuló energiákról irdatlan mennyiségű információ keletkezik nap mint nap. Célunk a tisztánlátás biztosítása, a megalapozott tapasztalatokon alapuló szemlélet és tudás közreadása. A globális éghajlatváltozás ugyanis azonnali cselekvést diktál. Számunkra és sokak számára a megújuló energiák alkalmazása nem a jövő ígérete, hanem a jelen valósága – az egyetlen járható út a jövőbe. A természetes forrásokra alapozott energiarendszerek tervezése és kivitelezése azonban csak magas szakmai színvonalon, elmélyült, naprakész tudással lehetséges.

A kiadványban a magyarországi cégek, szervezetek bemutatói mellett nemzetközileg is elismert szakemberek tisztázzák a fogalmakat, tudnivalókat, eloszlatják a tévhiteket, félreértéseket. Bemutatják milyen lehetőségei és korlátai vannak az egyes megújuló energiafajtáknak. Elterjedésüket ugyanis jelenleg éppen a temérdek félreértés akadályozza leginkább. Kovács Róbert / Megújuló Energia Kézikönyv 2010 főszerkesztő


Jogszabályok

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Új és módosított jogszabályok 2010. május – július Energetika 174/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a Nabucco Gas Pipeline International GmbH. által megvalósítandó, a Nabucco gázvezeték magyarországi szakaszának kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 173/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a magyar–horvát összekötő földgázszállító vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás célja a beruházás megvalósításának adminisztratív egyszerűsítése és gyorsítása. Katasztrófavédelem 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről

A rendelet az 1997-ben létrehozott országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer (ONER) feladatait, működését és felügyeletét szabályozza újra. 1111/2010. (V. 6.) Korm. határozat a katasztrófavédelmi felkészülés és megelőzés egyes kérdéseiről A kormányhatározat a katasztrófavédelmi felkészülés és megelőzés 2010. évi feladattervét tartalmazza. Növényvédőszerek 66/2010. (V. 12.) FVM rendelet a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint ezek hatósági ellenőrzéséről A rendelet a 396/2005/EK uniós rendelet hazai végrehajtásával összefüggésben született. Meghatározza az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzésének rendjét a növényvédőszer-maradványok viszonylatában, valamint a rendellenességek szankcionálását.

Természetvédelem 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről A rendelet a Natura 2000 hálózatokhoz tartozó különböző besorolású területek (különleges természetmegőrzési területek, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek, különleges madárvédelmi területek) felsorolását (helyrajzi számait) tartalmazza. Vizek védelme 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről A kormány e rendelettel tette közzé az Európai Unió víz-keretirányelvéhez (60/2000/EK) kapcsolódóan elkészült vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, mely tartalmazza a hazai víztestekre vonatkozó környezeti célkitűzéseket, valamint az ezek elérése érdekében tervezett intézkedéseket.

Módosított jogszabályok Módosító rendelkezés

Módosított rendelkezés

2010. évi LV. törvény

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról, 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

165/2010. (V. 11.) Korm. rendelet

1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről és a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről

Impresszum A Lépések a fenntarthatóság felé c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVET és a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesztőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza­ba­don kö­zölhetők. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a KÖVET címére. A KÖVET Egyesület a kör­nye­zet­tu­da­tos és társadalmilag felelős szer­ve­ze­ti mű­kö­dést se­gí­tő non-profit, füg­get­ len szer­ve­zet, amely az INEM, a CSR Europe és a Global Footprint Network nem­zet­kö­zi há­ló­za­tá­nak tag­ja. H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/B. | +36 1 473 2290 | info@ kovet.hu | www.kovet.hu

209/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról

208/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

A TTMK (Tisztább Termelés Magyarországi Központja) a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter­me­lé­si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely­nek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elter­jesz­tése. H-1093 Budapest, Fővám tér 8. | +36 1 482 5251 | ttmk@unicorvinus.hu | http://hcpc.uni-corvinus.hu

1/2010. (VI. 18.) NFM rendelet

33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól

Felelős szekesztő: Bíró Imola (KÖVET) Szerkesztő: Széchy Anna (TTMK) Tördelő: Tóth-Baltási Péter (KÖVET)

5/2010. (VII. 7.) VM rendelet

89/2004. (V. 15.) FVM rendelet növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról

25/2010. (V. 12.) EüM rendelet

Egyes kémiai biztonsági tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosítása

17/2010. (V. 19.) KvVM rendelet

14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről

Szaklapunk előfizethető a KÖVET honlapjáról letölthető megrendelőlappal: www.kovet.hu/view/main/61.html. A szaklap KÖVET-tagok számára ingyenes. A kiadvány az EMAS-hitelesített Crew Nyomdában készült, anyaga Cyclus Offszet papír, mely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítő felhasználása nélkül készült. Megjelenik 800 példányban. ISSN 1786-9536

19


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

KÖVET Konferencia

15. évfolyam 3. szám (45)

Felhívás Az emberi történelmen végigfut az a törekvés, hogy – akár társadalmi, akár egyéni szinten – kutatjuk azt, mi fog történni a jövőben. Bolygónk jelenlegi állapota arra utal, hogy a gazdasági folyamatok, civilizált életünk nem folytathatók tovább az eddigiek meghosszabbításával. Forgatókönyvek serege készült már arról, mi lesz, ha így folytatjuk: ha nem mondunk le a kényelmünkről. Ezek a jövőkeresések hol elviselhetetlenül borúlátóak, hol pedig megcsillantják a reményt számunkra, hogy mégiscsak lesz tartós emberi élet a bolygón. A változás, a változtatás kényszere ma már bizonyosság – elméletben. Minden termelő, szolgáltató folyamat legeslegelején ott van a természet; fogyatkozó kincseivel, erejével és adományaival, amit nem meríthetünk ki a végtelenségig. A reményre olthatatlan szomjunk van, ezért szükséges, hogy inkább ne csak a jelen helyzet rettenetességét ismételgessük, hanem megtervezzük, előkészítsük a jövőt: elő kell állni új megoldásokkal, olyan gazdasági modelleket kell kidolgozni, amelyek átvezetnek minket a fenntartható világba. A KÖVET XV. konferenciáján pénzügyi és gazdasági megoldásokat keresünk; olyan válaszokat várunk, amelyek nem a pusztulás borúlátásával, hanem a cselekvés és tervezés optimizmusával keresik és vezénylik, hogy mit hozzon a jövő.

XV. KÖVET Konferencia 2010. október 14-15. Szegedi Tudományegyetem, Kongresszusi Központ

Tematika • • • • •

Globális pénzügyi összeesküvés vagy bűnös struktúrák? Fenntartható bankolás Gazdasági válság vagy a kapitalizmus vége? Vállalati túlélési stratégiák Ablakon Bedobott Pénz program

KÖVET jubileum: • A KÖVET a konferencia keretében ünnepli fennállásának 15. évfordulóját, mely jó alkalmat teremt tagjainknak a találkozásra, eszmecserére.

Részletek, jelentkezés:

www.kovet.hu 20

Médiatámogatók:


Lépések a fenntarthatóság felé 45.