Page 1

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

14. évf. 3. szám (41) 2009. ősz

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja

Tartalom:

A Túllövés Napja

Ablakon bedobott milliók 2. oldal Rebútor: Közhasznú célra vállalkozunk 3. oldal Sharp a zöldebb termékekért és a környezettudatos vállalati működésért 5. oldal A fejvadász és a munkanélküli hivatal 6. oldal Új KÖVET-tagvállalatok 8. oldal Felelős vezető felelős vállalat 9. oldal Nyári egyetem: új lovagrend születik 10. oldal Pénzt spórol a zöld IT gondolkodás 12. oldal SZIN: az első ökológiai lábnyom mintaprojekt 13. oldal A magyar háztartások ökológiai lábnyomának vizsgálata 14. oldal A társadalmi felelősségvállalás kommunikációja a hazai vállalkozások körében 16. oldal

Eljött a nap, amikor fogyasztásunkkal már túllépjük a természet költségvetését. A Global Footprint Network számításai alapján ez a nap szeptember 25-re esett. Az emberiség ezen a napon lépte át azt a határt, amelyen túl már „hitelben” használja a Föld erőforrásait. Kevesebb, mint 10 hónap alatt felhasználtuk azt, amit a természet 12 hónapra termelt meg. Az 1980-as évek vége óta „túllövésben” vagyunk, mivel nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint a Föld biológiai eltartó képessége. Szeptember 25-ét követően az év hátralevő napjain már hitelből élünk, többet költünk, mint amennyi a számlánkon van. A természeti erőforrások növekvő használatának látható, érzékelhető tünetei többek között a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az erdős területek zsugorodása, a halállomány ritkulása, a talajerózió és a fokozódó vízhiány. Ezek egyértelmű jelei annak, hogy a természet nem tud több hitelt biztosítani nekünk. 2008-ban a Túllövés Napja szeptember 24-ére esett, idén a válság hatására egy nappal később követkeFelelős vezető - felelős vállalat A társadalmilag hasznos és környezetkímélő működésmódban kell megtalálni az üzleti haszon lehetőségét. De ehhez szükség van arra, hogy a vezetők új rétege, kritikus tömege alakuljon ki. (Részletek a 9. oldalon)

Jogszabályok 18. oldal

zett be. A válságot megelőző években ez a nap minden egymást követő évben 4-6 nappal közelebb került az adott év január 1-jéhez. Meg kell találnunk a módját annak, hogy a Túllövés Napja minél később következzen be, akár bő, akár szűk esztendőt írunk. A 21. század egyik nagy kérdése, hogyan tartsunk fenn egészséges gazdaságot, biztosítsunk jólétet a társadalom tagjainak, úgy, hogy ne éljük fel erőforrásainkat és ne halmozzunk fel végzetes mennyiségű szén-dioxidot. Napjainkban egyre jobban érezzük, hogy szorít a cipő. A túlnépesedéssel, élelmiszerhiánnyal, globális felmelegedéssel együtt járó negatív természeti és társadalmi jelenségek arra utalnak, hogy pazarló életmódunk megváltoztatása nélkül nem leszünk képesek a Föld ökológiai eltartó képességén belül maradni és fenntartható módon élni. Ökológiai lábnyomunk egyre nő, de a cipő lecserélésére nincs lehetőségünk. A Túllövés Napja erre hívja fel a figyelmet. A mai napon feléltük a 2009-ben rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat, így évről évre kevesebb marad majd mindenkinek. Meddig mehetünk el? A tudósok kiszámolták, de a döntést az egyéneknek kell meghozniuk. A társadalmi felelősségvállalás kommunikációja A közhiedelem szerint a legtöbb hazai vállalat marketingeszközként tekint a CSR-ra, aminek bizonyítéka lehet a – sokszor a CSR-tevékenységek megvalósítására fordított erőforrás-befektetést meghaladó mértékű – kommunikációs és reklámkampány. (Részletek a 13. oldalon)

Új lovagrend születik A Jövőképzés nyári egyetem a maga nemében egyedülálló lehetőséget kínál a fiataloknak, hogy ne csak ismerjék, hanem meg is ismerjék a fenntartható fejlődés széles spektrumú jelentőségét, gondolatait. (Részletek a 10. oldalon)

A Szegedi Ifjúsági Napok megmérettetése Kinek jutna eszébe tudományos kutatást végezni egy nyári, elsősorban fiataloknak szóló zenei fesztiválon? Mi lehetőséget kaptunk arra, hogy megpróbáljuk. (Részletek a 15. oldalon)


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

KÖVET-hírek

14. évfolyam 3. szám (41)

Ablakon bedobott milliók A KÖVET Egyesület és a MTESZ Fejér megyei szervezete által szervezett Országos Környezetvédelmi Konferencián, október 14-én, Balatonfüreden adta át Dr. Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára a 2009-es Környezeti Megtakarítás Díjakat.

A KÖVET Egyesület 2009-ben nyolcadik alkalommal hirdette meg a Környezeti Megtakarítás pályázatot. A felhívásra idén 16 pályázat érkezett, 18 cégtől és intézménytől, összesen 76 környezetvédelmi intézkedéssel. A díjjal azokat a vállalati intézkedéseket jutalmazták, amelyek egyszerre óvják is a környezetet és gazdasági hasznot is hoznak a cégek számára. A héttagú szakmai zsűri az alábbi négy kategóriában hirdetett győzteseket. A nyertes pályázatok A három éven belül megtérülő intézkedések kategória győztese a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. A szivattyúkat és szivattyúrendszereket gyártó cég tatabányai gyárában fluid menedzsment rendszer segítségével évente 660 tonnával kevesebb veszélyes hulladék képződik, ami évi 20 millió Ft megtakarítást eredményez a cégnek. A díjazásban a zsűri pozitívumként értékelte, hogy a vállalat sok területen (energia, hulladék és víz) egyszerre ért el környezetvédelmi szempontból jelentős javulást, amellyel nagymértékben csökkentették a tevékenységükből fakadó környezetterhelést. A három éven túl megtérülő intézkedések kategóriában a Pannon GSM Távközlési Zrt. vitte el a pálmát, a Törökbálinton újonnan felépített, Magyarország egyik legkörnyezetbarátabb irodaházában, a Pannon Házban történt beruházásával. Az épületben hazánk jelenleg legna-

2

gyobb teljesítményű hőszivattyúja található, melynek névleges teljesítménye ~1MW. A technológia bevezetése éves szinten 368 tonna CO2 csökkentést eredményez. A díj odaítélésénél a zsűri kiemelten értékelte az intézkedéseknek otthont adó irodaépület mintaértékű, környezetbarát kialakítását. Kisvállalati kategóriában a Chianti 3D Kft. és a Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft. közös intézkedése bizonyult a legjobbnak. A beruházás során a Chianti 3D Kft. által üzemeltetett Erdei Vendéglő és Panzió épületének fűtőolaj tüzelésű kazánját cserélték le egy kombinált, hazai tervezésű és gyártású kazánra, mely - a helyi adottságoknak megfelelően - igen változatos tüzelőanyag típusok elégetésére alkalmas. Az új kazán telepítésével évi 4875 liter tüzelőolaj felhasználását kerülik el, 7,6 tonna CO2 és 786 ezer Ft megtakarítás mellett. Az Innovációs különdíjat a Kecskeméti Református Gimnázium és Általános Iskola és a Solar Shine Factory Kft. közös pályázata érdemelte ki. Az iskolaépületbe telepített - a Solar Shine Factory Kft. anyacége által kifejlesztett Solarspot világító csőrendszer a kültéri fénygyűjtő kupola által felfogott napfényt egy szuper-fényvisszaverő bevonattal rendelkező cső segítségével a helyiségekbe szállítja, megvilágítva ezzel az épület belsejében található ablak nélküli termeket. Az évi 1 millió Ft megtakarítást eredményező beruházás 3,5 év alatt térül meg.

Az Ablakon Bedobott Pénz program a KÖVET Egyesület egyik legsikeresebb kezdeményezése. Nyolc év alatt 78 szervezet 370 beruházását, vagy beruházást nem igénylő fejlesztését gyűjtötték össze, melyek összesen 22,1 milliárd forint megtakarítást hoztak. 2002 óta, a pályázó vállalatok körében végrehajtott környezetvédelmi intézkedések során a cégek: • megtakarítottak évente 582 ezer liter üzemanyagot, amellyel 3 470 átlagos fogyasztású gépkocsi elmehetne Budapestről Brüsszelbe és vissza, • megspóroltak 751 GWh energiát, amely 376 ezer, lakótelepen élő család átlagos éves villamos energiaigénye, • a vállalati hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése és az anyagfelhasználás tökéletesítés eredményeként 633 ezer tonnánál kevesebb hulladékot termeltek, • a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően 18 ezer tonna kén-dioxidot és 50 ezer tonna port nem juttattak ki a levegőbe, • a veszélyes hulladékok keletkezésének csökkentése és a légszennyező anyagok (NOx, CO2, SO2) kibocsátásának megelőzése a teljes magyarországi mennyiség 0,5-1,5 százalékát teszi ki. Az Ablakon Bedobott Pénz program évente megjelenő esettanulmány köteteiből a pályázók számos intézkedése és annak hatásai megismerhetők. A kötetek elérhetők a KÖVET Egyesületnél a www.kovet.hu vagy a www.ablakonbedobottpenz.hu weboldalakon. Bíró Imola/KÖVET


Másért vállalkozók

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

ReBútor: közhasznú célra vállalkozunk A „Másért vállalkozó?” rovatban eddig leginkább olyan példákat mutattunk be, amikor egy forprofit területen tevékenykedő vállalkozó tevékenységében fedeztünk fel társadalmi hasznot, értéket vagy a szociális és természeti környezet iránti felelős gondolkodást. Most olyan példát mutatunk be, amikor egy közhasznú alapítvány néhány munkatársának a fejében fogalmazódott meg egy társadalmi probléma, melyre megoldást kerestek, és ezt piaci alapon működő szervezet létrehozásában vélték felfedezni. Lehet, hogy a társadalmi problémák megoldására létrejött vállalkozás lehet csak valódi Másért Vállalkozás?

Tigyi Balázzsal, történetünk 29 éves „főhősével” egy kedd délelőtt találkoztam kispesti telephelyükön, ahol elsősorban bútorasztalos tevékenységet folytat a cég. Balázs korábban a Vöröskeresztnél dolgozott szociális munkásként, ahol hajléktalanok ellátásával foglalkozott, így testközelből látta azoknak az embereknek a kilátástalan helyzetét, akik véglegesen kiszakadni látszanak a társadalomból. Pályázatíró kollégájával sokat beszélgettek arról, hogy megérzésük szerint egy lépés hiányzik az amúgy nemzetközi szinten is jónak mondható magyar hajléktalanellátó rendszerből. Éppen az a lépés, amely segítené azon bajba jutott emberek újbóli integrálódását a társadalomba, akik még nem adták fel a reményt, hogy visszakapaszkodjanak, és ezért hajlandóak is lennének aktívan tenni. De a helyzetük korántsem könnyű... „Stigmatizálják és egy kalap alá veszik az utcán élő véglegesen leszakadni látszó embereket, azokkal, akik nappali melegedőbe járnak és igyekeznek rendezni az életüket. Hajléktalan és hajléktalan között is nagy a különbség. Van, aki csak a halált várja, és semmiféle segítséget már nem vár és fogad el a társadalomtól. Van, aki áltatja magát, de vannak olyanok is, akik próbálnak visszakapaszkodni. És ez nagyon nehéz, mert őket is rendesen megbélyegzi a társadalom…” – foglalja ös�sze az egyik fő problémát Tigyi Balázs. Más-

részt egy átlagos vállalat nem tud/akar számukra minden olyan segítséget megadni, ami a tartós munkanélküliségben és hajléktalanságban élő emberek számára nélkülözhetetlen a beilleszkedéshez, és amit a most bemutatott cég meg tud számukra adni. A pályázatíró kolléga fejéből pattant ki a gondolat, hogy mi lenne, ha a Vöröskereszt budapesti irodája létrehozna kísérletként egy olyan céget, ahol ezeket a halmozottan hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatnák, és miközben segítik újbóli integrálódásukat, egyben megteremtik saját működésük piaci feltételeit is az elvégzett minőségi munkájuk által. Így jött létre a Szolgáltatóház, amely két területen végez tevékenységet. Bútorasztalos műhelyükben jelenleg négyen dolgoznak egy nagy szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező műhelyvezető irányítása alatt. A cég hölgy munkatársai pedig takarítási munkákat végeznek. A dolgozók lakhatási támogatást kapnak, és e mellett mentális képzésben is részesülnek (rendszeres önismereti és személyiségfejlesztő képzések, életmód-vezetési tanácsadás, felkészítés egy önálló munkahely megszerzésre). Mindemellett a minimálbérhez közeli önálló keresetet kapnak, és szakmát is tanulnak természetesen. A cég vezetője tudja jól, hogy munkatársai-

nak speciális felkészítésre és nagy odafigyelésre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen talpra tudjanak állni, és visszaszerezzék hitüket és önbecsülésüket. Ez talán fontosabb, mint az OKJ-s végzettség, amit három év után szeretnének a kezükbe adni. A cég sajátossága, hogy egy-egy kolléga három évig dolgozhat náluk, aztán teret kell adnia újabb bajba jutott embereknek, de ennyi idő elegendő ahhoz, hogy újra megtalálja helyét a társadalomban, immár egy piacképes szakmával, helyreállt önbizalommal, és saját otthonnal rendelkezve. A vállalkozásnak tehát több egyenértékű célja van. Egyrészt szeretnének segíteni a náluk dolgozó munkatársaknak abban, hogy kapjanak egy újabb esélyt egy emberhez méltó, értékes élethez. Ugyanakkor, mint minden piaci szereplő, minőségi szolgáltatásaik révén a megbízók igényeit maximálisan ki akarják elégíteni, és piacképes működésre törekednek, vagyis a pénzre és a profitra mint nélkülözhetetlen eszközre tekintenek. „Munkatársainknak az a legfontosabb, hogy megfeleljenek a műhelyvezető és az én elvárásaimnak, hiszen ez a piacon így működik. A megrendelő szava szent. Olyan munkát kell végezni, ami a megrendelő számára elfogadható. De mi oda szeretnénk eljutni velük – bár még nem állunk ezen a szinten, de jó úton haladunk -, ha kiadnak a

3


Lépések...

Másért vállalkozók

... a fenntarthatóság felé

A vezetőről Név

Tigyi Balázs

Életkor

29 év

Beosztás

programvezető

Végzettség

általános szociális munkás

Más munkahelyek, releváns tapasztalatok

Magyar Vöröskereszt

Család

nős, egy kislány édesapja, két cica és két kutyus tartozik még a családhoz

Hobbi

forgatókönyvírás

A vállalatról Cégnév

Vöröskereszt Szolgáltatóház (Rebútor)

Alapítás éve

2008. június

Tevékenység

asztalos munkák (régi bútorok felújítása, lakossági kisbútorok készítése, egyéb famunkák), festésmázolás, takarítási munkák

Foglalkoztatottak létszáma

7 fő

Tulajdonos

Magyar Vöröskereszt Budapesti Iroda

Éves forgalom

Még nincs lezárt üzleti év. Várható forgalom 2009-re: 15-16 millió forint.

Telephelyek

Egy telephellyel rendelkeznek a XIX. kerületben, Budapesten

kezükből egy munkát, legyenek büszkék! Erősebb legyen önmaguk mércéje, mint a megrendelő vagy az én elvárásaim. Büszke vagyok a munkámra! Ide kell eljutni! Ez egy nagyon nehéz feladat. És nem csak a hajléktalan emberek között, hiszen rengeteg olyan ember van, aki soha nem ismeri meg ezt a jóleső érzést.” Balázs új, felvállalt munkaköre jelentős emberi kihívás elé is állította, hiszen cégvezetőként rengeteg olyan feladatnak kell megfelelnie, mellyel szociális munkás tevékenysége során nem találkozott: „Ezelőtt a Vöröskeresztnél dolgoztam szociális munkásként. A jelenlegi feladatköröm sokkal keményebb. Sokat kell túlóráznom, mert egyedül vagyok felelős a vállalkozás működéséért, és sokat kell az emberekkel ’bajlódni’ - nyilván jó értelemben. Nagyon sok új dolgot meg kellett tanulnom, amit szociális munkásként nem ismertem. Most egy vállalat vezetője vagyok, ahol olyanokhoz kell értenem, mint árajánlatok készítése, rezsi-órabér számítás, megrendelések teljesítése. Ráadásul szociális munkásként más fellépéssel, más attitűddel működtünk. Nagyon sokat kellett lefaragnom ebből az énemből, hogy tekintélyt tudjak szerezni magamnak, ami egy vállalatvezetőnél elengedhetetlen.” E mellett természetesen azt is feladatának tartja a programvezető, hogy közösséget teremtsen

4

ezeknek az embereknek. Éppen ezért szervez a munkatársaknak közösségépítő, ös�szetartozást erősítő programokat. Ahogy ő mondta, olyan ez a munkahely, mint egy nagy család, ahol ha kell, segítik egymást az emberek, de azért megvannak a belső feszültségek is, például amikor szerelem alakul ki a csapaton belül, és főleg ha az szakítással végződik. „Ilyenkor felbolydul a méhkas” – meséli nevetve. Hiába, az emberi természet már csak ilyen. Balázs fontosnak tartja, hogy a forprofit célú tevékenység mellett munkatársaik társadalmi szerepet is vállaljanak, és erre talált is egy remek lehetőséget: „A Szolgáltatóház együttműködik az Országos Kardiológiai Intézettel. Társadalmi munkában vállaltuk olyan házak átalakítását, ahol transzplantált beteg van a családban. A transzplantált betegekről tudni kell, hogy számukra létkérdés a tökéletesen steril környezet ahhoz, hogy az újonnan kapott szervvel esélyük legyen a felgyógyulásra a műtét után. Asztalosműhelyünk munkatársaival közösen a steril körülmények kialakítására vállalkoztunk, továbbá más vállalkozókat és alapítványokat is motiváltunk arra, hogy hozzánk hasonlóan ingyen vegyenek részt a felújításban. Ezt a feladatot szívügyemnek tekintem, és folyamatosan keresem hozzá a csatlakozni hajlandó együttműködő vállalkozásokat.”

14. évfolyam 3. szám (41)

Vajon piacképes lehet-e egy olyan vállalkozás, melynek ennyi különleges és fontos szempontot kell egyszerre szem előtt tartania a működése során? - teszem fel félve a kérdést Balázsnak: „Jelenleg a munkáink egyharmadát még vöröskeresztes megrendelések teszik ki. A célkitűzésünk az, hogy a megrendeléseink 10%-a legyen csak vöröskeresztes és 90%-a piaci megrendelés. A környék lakótelepein úgy érzem, hogy elfogadtak minket. Jönnek a kisebb-nagyobb megrendelések. Még nem vagyunk elég ismertek ahhoz, hogy egy nagyobb cég ránk találjon, de bízunk benne, hogy eljön annak is az ideje. Első évben jelentős összegeket nyertünk pályázati úton az induláshoz. Ebben az évben már nincs ilyen segítség és a gazdasági válság miatt a Vöröskereszt forrásai is jelentősen csökkentek, ezért még erősebben rá vagyunk kényszerítve, hogy mielőbb magunk termeljük ki a fenntartási és működési költségeinket. Egy közhasznú szervezet alegysége vagyunk, így természetesen nem a tőkefelhalmozás a cél. Cél a nullszaldó, vagy a nagyon kicsi, tisztességes nyereség, és hogy tisztességes fizetést tudjunk adni munkatársainknak. Jelenleg a kiadásaink 60%-át tudjuk megtermelni. Az első év végére az is volt a terv, hogy ezt a szintet elérjük. Így bizakodóak vagyunk.” Pozitív személetmódjukat az is erősíti, hogy hisznek benne, minőségi munkájuknak és szakképzetté vált munkatársaiknak köszönhetően sok hasonló gondolkodású emberrel és céggel kerülhetnek kapcsolatba: „Leginkább megrendelésekkel tudnak nekünk segíteni, legyen szó magánemberről vagy vállalatról. Olyan megrendelésekkel, ahol nem olcsó munkát várnak gagyi minőségben, csak azért, mert mi hajléktalanokat foglalkoztatunk, hanem minőségi munkát korrekt áron, teljesíthető határidőkkel. Sajnos nagyon sok olyan tapasztalatunk van, hogy úgy keresnek fel minket, hogy mi úgyis hajléktalanokat foglalkoztatunk, akkor nyilván olcsóbban dolgozunk. De hát az alapanyagot nyilván nekünk is ugyanúgy meg kell vennünk. Nagyon jól esnek a pozitív visszajelzések is. Egy levél vagy egy telefonhívás is akár, hogy jónak tartják azt, amit kitaláltunk, lelkileg már ez is sokat számít. És természetesen keresünk olyan, hozzánk hasonlóan gondolkodó tisztességes vállalkozókat is, akik hajlandóak lennének a mi dolgozóinkat kipróbálni, és ha elégedettek velük, akkor számukra tisztességes állást és fizetést ajánlani. Így mi újabb embereknek tudunk helyet biztosítani, és segítséget adni a visszailleszkedéshez.” Polgár Emese


Kommunikáció

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Erőfeszítés a zöldebb termékekért és a környezettudatos vállalati működésért Az egyik legnagyobb elektronikai vállalatnak számító, japán Sharp Electronics komoly hangsúlyt fektet a fenntartható, környezettudatos működés elérésére, ezért a vállalat a környezetvédelmet globális környezeti stratégiája révén a vállalati kultúra szerves részévé tette. A Sharp saját gyárai számára kidolgozott egy igen szigorú szempontrendszert, amely alapján egyes üzemek „zöldnek”, mások pedig „szuperzöldnek” minősülnek. A kritériumrendszer alapját egy pontrendszer képezi, amelyben az egyes gyárak pontokat kapnak olyan szempontok alapján, hogy milyen mértékben csökkentik a széndioxid-kibocsátást például a hulladékhő felhasználásával, hogy milyen módon és mértékben hasznosítják újra a különböző hulladékanyagokat, hogy milyen mértékben mellőzik a veszélyes anyagok használatát, vagy hogy mekkora a gyár vízigénye. Amelyik gyár összpontszáma eléri a hetvenet, az zöld gyárnak, a kilencven vagy több pontot szerző üzemek pedig szuperzöld gyáraknak minősülnek. A szuperzöld gyárakat pontszámuk alapján további négy csoportba sorolják. Számos fejlesztésnek köszönhetően 2008 óta valamennyi Sharp termelőegység zöld vagy szuperzöld gyárnak minősül. Ezekben a gyárakban olyan fejlett technológiákat alkalmaznak, melyek segítségével lényegesen csökkenthető a károsanyag-kibocsátás, és lehetővé válik a különböző anyagok újrahasznosítása. Fontos szerepet kapnak a megújuló energiák is. A szuperzöld gyár ékes példája a Japánban található Kameyama üzem, ahol nagy teljesítményű napelemekből és üzemanyagcellákból álló energiarendszer biztosítja a gyártáshoz szükséges energia tekintélyes részét, a felhasznált víz száz százalékát megtisztítják és visszaforgatják, az egyéb hulladékokat és a veszélyes anyagokat pedig többféleképpen hasznosítják: bizonyos kemikáliákat műtrágyaként, másokat útépítéseknél vagy papírgyártás során használnak fel. A vállalat működéséből eredő széndioxid-kibocsátás a szuperzöld gyáraknak és a környezetbarát technológiáknak köszön-

hetően jelentősen csökkenthető, azonban lényegesen jobb eredmény érhető el azáltal, hogy a termékek energiafogyasztását csökkentik, illetve energiatermelő berendezéseket, például napelemeket állítanak elő. Mindkét területen jelentős eredményeket ért el a Sharp. A vállalat energiatermelő és energiatakarékos termékeinek köszönhetően olyan ütemben mérséklődik a széndioxid-kibocsátás, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke 2008-ban már meghaladta a Sharp saját

működése által okozott széndioxid-kibocsátás mértékét, holott 2003-ban még csak mindös�sze tíz százalékát jelentette. A japán vállalat a napelemgyártás egyik éllovasaként folyamatosan dolgozik a napenergia-hasznosító eszközök hatékonyságának növelésén, valamint a technológia terjedésének gyorsításán. A legkorszerűbb környezetbarát technológiák fejlesztésével a vállalat nagyban hozzájárul a háztartások és a munkahelyek energiaigényének mérsékléséhez. Ezek között a már említett napelemek mellett a LED technológia jelentheti a legnagyobb előrelépést a közeljövőben. A Sharp is igyekszik kiaknázni a technológiában rejlő lehetőségeket, ezért energiatakarékos LED világítótesteket fejlesztett ki, és egyre szélesebb körben alkalmazza az AQUOS LCD

televíziók háttérvilágításaként is. A szórakoztató elektronika mellett a háztartási gépek és az irodai berendezések terén is komoly fejlesztői munka áll az egyre energiatakarékosabb készülékek hátterében. A környezetbarát gyártás és az energiatakarékos termékek fejlesztése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a régi, már nem használt termékek begyűjtése és újrahasznosítása. Japánban ez a tevékenység már kiterjedtnek mondható, azonban a szigetország mellett a világ többi részén is egyre növekszik a használt elektronikai eszközök újrahasznosítása iránti igény. A Sharp ezért folyamatosan bővíti az életciklusuk végére ért termékek begyűjtését és újrahasznosítását, hogy minimalizálja a szakszerűtlenül lerakott hulladék mennyiségét. Eközben folyik az újrahasznosító rendszer hatékonyságának növelése a begyűjtés és újrafelhasználás költségeinek csökkentése érdekében. Fontos célkitűzés, hogy a későbbi újrafelhasználást már a termékek kifejlesztésénél és tervezésénél is figyelembe vegyék. A vállalat szuperzöld stratégiájának kiemelten fontos része a tájékoztatás. A Sharp vállalaton belül és kívül egyaránt nagy hangsúlyt fektet arra, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatosság fontosságára. A különböző kiállítások során, a sajtó, hirdetések vagy szponzoráció útján a Sharp rendszeresen érinti a környezetvédelem témáját, és hangsúlyozza a környezettudatos termékek előnyeit. Pászti András SHARP/East Side Consulting

5


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

CSR mese

14. évfolyam 3. szám (41)

A fejvadász és a munkanélküli-hivatal Jancsi az elkövetkező három napot a Köztársasági Munkaközvetítő Irodában és a Superior Service Human Resources Ügynökségnél töltötte. No, az utóbbitól hamar kifordult, mert néhány perc beszélgetés után az orra alá dugtak egy papírt, amin Jancsi elígérte volna maradék tőkéjének felét, mint a jövendőbeli művezető ötéves, munkáltatói járulékokkal és egyéb állami sarcokkal növelt bérének felét. Így is furcsán csillagászati volt az összeg, Jancsi emlékei szerint még a főszakács sem keresett néhány évvel ezelőtt ennyit Luxusország királyi konyháján. Annak sem örült, hogy az ügynökségi öltönyös-lakkcipős kiszolgálók a világért sem ejtették ki a szájukon a „művezető” szót, mindenáron partnert, szíefót, meg személyi as�szisztenst akartak Jancsi nyakába sózni. Fogta hát kalapját, adjonistent mondott, majd kilépett az ajtón. A Munkaközvetítő Iroda egészen más képet nyújtott. János egy nagy terembe került, ahol sok ablak volt, mögötte hivatalnokok, előtte hosszú sor. Nem szeretett tolakodni – bár látszólag ízlése elütött a többi kuncsaftétól – ezért hát húzott egy számot, majd tisztességesen leült, s várta, hogy szólítsák. No, azt ugyan várhatta! Három óra várakozás után odalépett az „Információ” feliratú pulthoz. Az itt ücsörgő kisasszony ezt láthatólag zokon vette, s semmi sem állt tőle messzebb, mint hogy nemtetszését eltitkolja. Azért gyorsan letette a mobiltelefonját, kihörpintette az utolsó csepp kávét, fontoskodva odébb rakott egy halom iratot, majd kegyeskedett Jancsihoz fordulni: - Mit óhajt? Ha betanított munkás, magával hozta a bizonyítványát, születési anyakönyvi kivonatot, van bejelentett lakcíme, ehhez kell az újfajta lakcímkártya és a B-1526-os űrlap elektronikusan kitöltve, Ezüskköztársaságbeli állampolgár, nagykorú, azt látom, de van-e legalább 5 évre visszamenőleg nyugdíjjárulékra jogosító főállású munkahelyen legalább heti 36 órában … - Ühüm! – Mondta János. A kisasszony kicsit megtorpant, de aztán tovább folyt belőle a szó: - HAPCI alaptanfolyamot végzett-e? Ha igen, mellékelje 3 példányban a hologramos igazoló jegyet, egy hónapnál frissebb legyen, ezév január elsejétől az új jogszabály értelmében sajnos nem fogadhatjuk el a régebbi HAPCI tanfolyamot, ha nincs, úgy a Köztársasági Munkarőközvetítő Hivatal költségére részt vehet egy öt hónapos alap-HAPCI tanfolyamon, persze csak ha pályázatot nyújt be, ehhez töltse ki…

6

János türelme itt fogyott el. Megszólalt: - Hölgyem! A kisasszony kérdőn nézett rá, láthatólag végleg felhagyott az ellenőrzőlisták fejbőli hadarásával és a válaszranemváró kérdések egybefüggő kipergetésével. - Hölgyem, én nem munkát keresek, hanem munkaadó volnék! Húztam is „Munkaadók humánerőforrásbeli szükségleteinek kielégí-

tésével kapcsolatos rendkívüli ügyintézés” feliratú cédulát, de senki nem hederít rám úgy három és fél órája. Segítene? A kisasszony napi rutinja ezzel végzetes léket kapott. Körmét piszkálva hebegte: - A kijelzőrendszer már régóta rossz, nem is használjuk. Tudja, itt mindenki úgyis tolakszik, nem érdemes megjavítani, csakhát előírás. Egyenlő esélyek, tudja… Ne haragudjon, már évek óta nem járt itt munkaadó… Egyes ablak! – Azzal végleg zavarba jőve elrántotta a kisablaka mögötti függönyt, kirakta az „Ebédidő, azonnal jövök!” táblát, és retiküljét a hóna alá csapva hátra távozott. Mindez egy szempillantás alatt történt, úgyhogy Jánosnak köszönömöt sem volt ideje mondani. Odaplántálta tehát magát az 1. feliratú, legfényesebb ablak elé, ahol egyedül nem várt senki. Bent egy nagyon kedves hölgy fogadta, aki

miután megtudta, mi járatban van, bevezette az irodájába: - Üdvözlöm! Én vagyok a Hivatal helyettes vezetője. Ne haragudjon, látom, hogy régóta vár, de a kollégáim nagyon túlterheltek. Milyen jellegű munkaerőt keres? Jancsi bölcsen megtartotta magának a kollégai túlterheltségével kapcsolatos első gondolatait, majd előadta, miszerint 10-15 lelket keres, részben kétkezi munkásokat, akik majd betanulják a szakmát, részben néhány fazekas mestert, netán porcelánfestőt, égetőtechnológust. Amikor az utóbbi kettőt említette, már érezte, hogy valami nem kerek. Pedig a kisasszony nagyon együttérzően jegyzetelt, többször mélyen a szemébe nézett – elég csinos teremtés volt, ahogy Jancsi jobban szemügyre vette – majd hosszan keresett a dossziéi között, elmélyülten nyomogatta a számítógépe billentyűit, néhány rövidet telefonált. Közben többször nagyon szépen elnézést és türelmet kért, végül befejezte a látszattevékenységet és Jánoshoz fordult: - Nézze, vezérigazgató úr, nagyon nehéz manapság az Ön által meghatározott specifikációjú embert találni. Esetleg vissza tudna jönni holnap? Jancsi türelme az információpultos affér után újra beállt a rendes szintre, így mosolyogva bólintott és hazasétált, hosszan szemlélődve és csodálkozva a város átalakulásán. Másnap reggel pihenten lépett a csarnokba, s egyenesen az egyes pult felé irányozta lépteit. A vezető-helyettes kisasszony elé sietett, s bevezette egy tárgyalóba. Kávéval kínálta, de Jancsi csak egy pohár vizet kért. A kisasszony kicsit feszengett, majd Jancsihoz fordult: - Nézze, vezérigazgató úr… - Szólítson, kérem, Jánosnak! - Igen, izé, János Úr, maga nagyon szimpatikus nekem, ezért meg kell mondanom magának valamit, persze szigorúan mint magánember, nem mint a Hivatal alkalmazottja. Jancsi várt, amíg a kisasszony összeszedte bátorságát.


CSR mese - Tudja, ide az emberek nem feltétlenül azért jönnek, hogy munkát találjanak. -? - Amikor ezt az állást elvállaltam, még így folytak a dolgok; bejött egy-egy munkaadó és néhány munkavállaló, előbb-utóbb minden zsák megtalálta a foltját. De – és itt egy kicsit elmerengett, mintha még magának sem mondta volna ki eddig, amit most akart kibökni – valami, mintha elromlott volna. Mintha elátkozódott volna a pénz, de nem is ez a fő baj… Mintha… mintha eltört volna az idő! Mindenki rohan, még a nyugdíjasok és a munkanélküliek is. Ne haragudjon, egy kicsit elkalandoztam. Szóval, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a dolgokat, ide háromféle ember jár. Az első soha nem dolgozott igazából, és nem is akar. Segélyt viszont akar. Ezért jön be időnként. Ő is tudja és mi is, de senki nem mondja ki. Ő azt játssza, akar dolgozni, mi meg hogy tudunk neki munkát adni. A második csoportba tartozók dolgos, rendes emberek voltak, de valahogy

már nincs szükség az ő tudásukra. A struktúra változott meg, senkinek sem kell már fazekas, a gépekhez is értő nyomdász, kötélkészítő… - Vagy csizmadia! – egészítette ki Jancsi. - Igen, vagy csizmadia. Ezekkel az emberekkel is játszunk. Mi azt, hogy át tudjuk őket képezni, ők meg, hogy szívesen lennének biztosítási ügynökök, meg tudják tanulni az Ó fisz! 2010 programot, ilyesmi. Na jó, néhány meg tudja szerezni a targoncakezelői képesítést, a vonalkódleolvasó ceruzát pedig majdnem mindenki tudja kezelni, de hát a szupermarketekbe sem kell ennyi pénztáros és raktáros, meg ott vannak az állástalan pályakezdők is. A legrosszabb az elbocsátott tanárokkal. Tudja, gyűlölöm már ezt az állást, pedig hivatástudatból jöttem ide. Jancsi megkérdezte: - És a harmadik csoport? - Nos, a harmadik fajta ember tényleg szeretne dolgozni, alkalmas is erre, de elsősorban nem a pénz érdekli. Ő olyan munkát ke-

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

res, hogy mondjam… ami közel áll a szívéhez. - Na, ez a nekem való, miért nem ezzel kezdte! - Ühüm, tulajdonképpen csoportnak nevezni kicsit túlzás… -? - Tulajdonképpen egy ilyen regisztrált munkanélkülink van. A Totó bácsi. De ő tulajdonképpen molnár… - Nem baj! Holnap reggel 8-ra küldje el hozzám Totó bácsit a határmezőre, meg egy tucat embert a második csoportból! Ja, és jöjjön el maga is, hátha találunk valami értelmes dolgot! Na, Isten áldja! A hüledező kisasszony még sokáig nézte Jancsi nyomát, pedig a fotocellás ajtó ugyanúgy csukódott be utána, mint a sok pökhendi segélyüzér, és a még több megtört, reménytelen álláskereső mögött. Tóth Gergely / KÖVET

Bemutatkoznak új munkatársaink Bíró Imola

Lontayné Gulyás Mónika

Galambosné Dudás Zsófia

Szeptember elsején csatlakoztam a KÖVET stábjához. Feladataim közé tartozik többek között a szervezeti kommunikáció, a tagsággal kapcsolatos ügyek intézése, a Lépések című szaklap szerkesztése. Tanulmányaimat a Kertészeti Egyetemen kezdtem, ott tájépítész mérnöki diplomát szereztem, ezt követően a WWF hazai szervezeténél tettem szert tapasztalatokra a nonprofit kommunikáció és az adományszervezés terén. A KÖVET előtt a CTF Alapítványnál dolgoztam hasonló munkakörben. Örömmel tölt el, hogy tudásomat és korábbi tapasztalataimat egy olyan szervezetnél hasznosíthatom és gyarapíthatom, amelynek munkatársai elkötelezetten tanítják a vállalatokat arra, hogy fenntarthatóbb és ésszerűbb módon működjenek, környezetükkel és dolgozóikkal összhangra és egyensúlyi viszonyra törekedjenek.

A veszprémi Pannon Egyetem Társadalomtudományi Karán szereztem nemzetközi kapcsolatok szakértői diplomát 2008 nyarán. Szakdolgozatomat tíz magyar nagyvállalat növekedési stratégiájáról, valamint „fenntarthatatlan fejlődéséről” írtam, így már egyetemi éveim során kapcsolatba kerültem a KÖVET-tel. Friss diplomásként a Zöld Iroda Ellátóval (www.zoldellato.hu) foglalkoztam, annak megalakításától egészen 2009 áprilisáig, így 2008 nyara óta minden jelentősebb KÖVETeseményen részt vettem, de hivatalosan csak ez év áprilisa óta állok a KÖVET alkalmazásában. Az egyesület nemzetközi kapcsolatainak ápolásán túl projektvezetői feladatkört töltök be. A vállalatok felelősségvállalásának kérdése áll szívemhez a legközelebb, de fenntarthatósági és környezeti jelentések minősítésében, valamint pályázatok írásában is közreműködöm. 2007ben, amikor az első KÖVET-konferencián részt vettem, csak álmodni mertem arról, hogy ennek az összetartó, és a fenntarthatóságért elkötelezetten küzdő csapatnak tagja lehessek… Remélem minden álmom így fog valóra válni!

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi karán szereztem közgazdász diplomát 2009ben. A környezet védelmét már kiskorom óta szívügyemnek tekintem, így harmadévben nem is volt kérdéses, hogy főszakirányként a környezet- és vidékfejlesztés szakirányt választom. A KÖVET csapatának 2008 áprilisa óta vagyok tagja, először gyakornokként, majd 2009 júliusa óta projektvezetőként segítem az egyesület munkáját. Legfőbb feladataim vállalati felelősségvállalási projektekhez kapcsolódnak, de segítek a pályázatírásban, valamint a fenntarthatósági jelentések listájának vezetésében is. Azt remélem, hogy munkámmal hozzájárulhatok az emberek gondolkodásának alakításában, és így egy szép világot hagyhatunk örökül gyermekeinknek.

7


Lépések...

Új tagvállalatok

... a fenntarthatóság felé

14. évfolyam 3. szám (41)

Új KÖVET-tagok Sharp Electronics

A Sharp Electronics (Europe) GmbH magyarországi fióktelepe 2007ben kezdte meg tevékenységét Budaörsön, Fábián István vezetésével. A magyar Sharp iroda a szórakoztató elektronikai eszközök és az irodatechnikai rendszerek értékesítéséért felelős. Az iroda fő tevékenysége a versenyképes irodatechnikai termékek bevezetése a magyar piacra. Az iroda a viszonteladói hálózatot erősíti a továbbfejlesztett partnerprogram segítségével, illetve támogatja a nagyvállalati és kormányzati ügyfelek megkeresésében. Emellett szervezi a cég központi marketingtevékenységét, és segíti a kategóriaváltást a közepes és nagyteljesítményű gépek felé. A hazai képviselet erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a Sharp „szuperzöld” filozófiáját itthon is meghonosítsa.

További információ Fábián István, ügyvezető igazgató Telefon: 23/815-000 E-mail: istvan.fabian@sharp.eu www.sharp.eu/hu/

Toyota Motor Hungary Kft. A Toyota Motor Hungary Kft. mint a Toyota cégcsoport leányvállalata Magyarországon a világ legnagyobb autógyártóját képviseli. A Toyota és a Lexus márkák disztribútoraként osztozik az anyavállalat által megfogalmazott környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalási gondolkodásmódban. E filozófia érvényesülésének érdekében mindennapi működésünket a következő alapelvek szellemében végezzük: •

8

Növekedésünknek harmóniában kell lennie a környezetünkkel, ezért minden tevékenységünk során a károsanyag-kibocsátás megszűntetését kell megcéloznunk. A gazdasági és természeti harmónia érdekében új technikai megoldásokat fejlesztünk ki. Széles körű, szoros kapcsolatot alakítunk ki a környezetvédelemben érdekelt egyénekkel és szervezetekkel.

Részt veszünk az újrahasznosító társadalom kialakításában Elősegítjük a hatékony információáramlást, népszerűsítjük a környezettudatosságot.

Úgy gondoljuk, hogy új keletű KÖVET tagságunk révén olyan közösséggel tudunk együttműködni, amely segíteni fog bennünket a fenti célok elérésében. További információ Goizer György, K&F, CSR és környezetvédelmi menedzser Telefon: +36 23 885151 E-mail: Gyorgy.GOIZER@toyota.hu www.toyota.hu

Outdoor Mission Kft. Az Outdoor Mission Kft. tagjai 12 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek outdoor csapatépítés terén. Régóta foglalkoztat bennünket a kérdés, miként lehetne a szervezeti célokat valós társadalmi igények, vagy a környezetvédelem szolgálatába állítani. Karitatív csapatépítő programcsomagunk keretében olyan megoldásokat kínálunk, melyek a szervezetfejlesztésen túlmutatnak, ugyanakkor közösségi hasznuk révén rendkívül hatékonyan integrálhatóak képzésekbe, csapatépítő programokba. A karitatív jellegű csapatépítő programok több szempontból is előnyösek lehetnek a megrendelő cégeknek. Szervezetfejlesztői szempontból a legfőbb hozadékuk, hogy az átélt intenzív élmény, közös alkotás olyan mély nyomot hagy a résztvevőkben, mely jó alapul szolgál a szervezeti folyamatok hatékonyságának növeléséhez. Azért csatlakoztunk az egyesülethez, mert olyan szakmai fórum tagjai kívántunk lenni, amely üzleti tevékenységre való tekintet nélkül elhivatott a fenntarthatóság és környezetvédelem iránt, ami mind outdoor programszervező és tanácsadó cégként, mind lelkes természetjáróként egyaránt fontos számunkra. További információ

Q S Ce r t- H u n g a r y Kft. Cégünk, a német-szlovák tulajdonban álló QSCert s.r.o. tanúsító testület magyarországi külképviselete, és irányítási rendszerek tanúsítási szolgáltatásait látjuk el. A QSCert mint tanúsító, nemzetközi, cseh akkreditációval rendelkezik, és tagja az IAF-nek is, így minden ezekkel kapcsolatos előnnyel rendelkező, nemzetközileg elfogadott tanúsítványt ad ki. Cégünk Magyarországon 2007 ősze óta működik. Tanúsítási szolgáltatásaink a következő rendszerek tanúsítására terjednek ki: ISO 9001, Minőségirányítási Rendszer, ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszer, OHSAS 18001 (MEBIR 28001) Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer, ISO 22000 Élelmiszerbiztonsági Irányítási Rendszer, ISO/IEC 27001 Információbiztonsági Irányítási Rendszer, AQAP 2110 NATO Minőségirányítási Rendszer. Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységünk az ISO 14001-es szabvány, a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) tanúsítása megbízóink részére. További információ Szalfai Fedor, ügyvezető igazgató Telefon/fax: 06-82/314-523 E-mail: info@qscert.hu www.qscert.hu

Zöld Iroda Ellátó A felelősen használható termékek boltja. Megoldás a környezetbarát irodai beszerzésre.

Lőrinczi István, ügyvezető igazgató Telefon: +36 20 957 8900 E-mail: lorinczi@outdoormission.hu www.outdoormission.hu

www.zoldellato.hu


Fenntartható fejlődés

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Felelős vezető – felelős vállalat A Lépések „a környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja”. Ez az elgondolkodtató alcím is kifejezi azt a belátást, ami napjainkban egyre többeknek nyilvánvaló: nem létezik fenntartható, felelős vállalat anélkül, hogy felelős, morális vezetője ne legyen, aki a környezet és a társadalom érdekeit összehangolva a vállalat érdekeivel egy világos, értékek alapján kialakított jövőkép felé irányítja a szervezetet. Évtizedekig hajtogattuk, hogy nem mehet ez így tovább, a világ így fenntarthatatlan, környezetileg és társadalmilag szakad szét napról napra. Ma végre nap mint nap látjuk, hogy a helytelen tettek nem maradnak következmény nélkül: előbb vagy utóbb, de összedől az, amit másokra való tekintet, felelősségérzet és odafigyelés nélkül tákolgatunk. Kár, hogy ez az ára. De ennek is örülni kell: hiszen sokáig nem látszott, hogy ez be fog következni. Sokáig csak legyintettünk: ahol nincs világosan kimondva, mi a helyes és mi a helytelen, ahol a normaszegés a norma, ott annak áll a zászló, aki a legügyesebben csal, a legdurvábban pusztítja a környezetet és a legsúlyosabban visszaél a munkavállalók jogaival, leginkább elcsalja a járandóságukat. Beletörődtünk, hogy fejjel lefelé él a világ. Most végre a válság a feje tetejéről a talpára állította a világot. „Feje tetejéről talpára Hegel-t, passzolj még egy cigarettát” – énekelné Cseh Tamás. (A cikket még július közepén kezdtem el írni…) Ma már nem az a feladat, hogy az üzleti érdekhez kell megpróbálni – néha kínkeservvel – valahogy hozzáigazítani a társadalmi és környezeti következményeket, és ha nem megy, széttárni a kezünket. Hanem az, hogy olyan, társadalmilag hasznos és környezetileg is felelős tevékenységet kell keresnünk, amely – ha jól csináljuk – tisztességes megélhetést nyújt a tulajdonosnak és az alkalmazottaknak és családjaiknak. Most végre esély van arra, hogy a szemünk előtt és a két karunk erejével épüljön fel egy olyan rend, amelyben a normák végre a tisztességes megélhetés, a környezetkímélő működés és életforma és a másik ember jogainak, tulajdonának

tisztelete lesznek. A társadalmilag hasznos és környezetkímélő működésmódban kell megtalálni az üzleti haszon lehetőségét. De ehhez szükség van arra, hogy a vezetők egy új rétege, kritikus tömege alakuljon ki, akik 1. rendelkeznek mindazzal a tudással és kapcsolatrendszerrel, amellyel sikerre vihetnek a közjót szolgáló vállalkozásokat, 2. elszántak és motiváltak arra, hogy bele is vágjanak, nem várnak másokra, és végül 3. olyan morális felelősséggel néznek a feladatra, amely másokat is inspirál. A Common Purpose Magyarország Egyesület vezetőfejlesztő programjain ilyen vezetőket, „a jövő vezetőit” készítjük fel a megváltozott világban előálló feladatokra. Különleges helyszíneken, különleges, elsősorban társadalmi témákban szólaltatnunk meg olyan inspiráló vezetőket, akik szokatlanul őszinte beszélgetések során saját vezetői kihívásaikat osztják meg velünk. Segítenek abban, hogy a résztvevők rátaláljanak egy témára, társadalmi vagy környezeti problémára, amelyért küzdeni akarnak, kilépve a szűkre szabott, szokásos hatáskörükből, a szervezeten belül és kívül, igazi „leaderként”, együttműködésben tegyenek valamit egy fenntarthatóbb, és felelősebb világért. Magyarországon sokáig, és sok helyen még ma is, természetes volt, hogy amit otthon már nem csinálok (normáim szerint nem helyes, nem teszem), azt bent a cégnél nyugodtan megteszem. Otthon szelektíven gyűjtöm a szemetet, de ha a cégnél erre nincs lehetőség, nem járok utána, „belefér”, hogy a cég más normák szerint működik. Pedig ha ez belefér, minden más is belefér. Ha otthon nem veszem el és eszem meg a gyerek uzsonnáját, akkor a cégnél sem fér bele, hogy

azoktól megvonok egy juttatást, akik nálam keservesebben tudják valami mellékesből kiegészíteni a havi büdzsét. És különösképp nem teszek így, ha a megszorításnak az a célja, hogy tartsuk a külföldi tulajdonos profitelőirányzatát. Ha elveszem a gyerek uzsonnáját, akkor azért teszem, mert nehéz a család helyzete, de akkor nem én eszem meg, hanem elosztom, és így két testvérnek kell beérnie egy szendviccsel elsejéig. Nemrég azt mondta egy nagyvállalat vezetője egy Common Purpose beszélgetésen: ha majd végre a gyerekeinket nem arra neveljük, hogy „legyél sikeres, akárhogyan” (nézd, milyen ügyes a Pistike apukája: kiteszi a hamis mozgássérült kártyáját a BMW ablakába, és beszalad teniszezni), hanem arra, „légy becsületes”, akkor majd megváltozik az ország. Mert ha becsületes vagy, még akár lehetsz sikeres is. De azzal a viselkedéssel, amivel ma indítjuk el a gyerekeinket az útra, csak a becstelenségre fognak felkészülni, hiszen alapvetően rendes gyerekek: követik a normát. Szeptember közepén a Common Purpose Magyarország Egyesület bemutató képzési modult tartott egy egészen különleges helyszínen, a Várhegy gyomrában található Sziklakórházban. Azokat a felelős vezetőket várták oda, akik szeretnék megtapasztalni, mit nyújt a program a résztvevőknek, milyen módszerrel formáljuk a vezetők világlátását és készségeit, hogyan készítjük fel őket arra, hogy több egyéni és vezetői felelősséget vállaljanak a szervezeten belül és azon túl is, a társadalomban, a változó világban. Ertsey Katalin Common Purpose Egyesület

HELYREIGAZÍTÁS - lapunk 14. évfolyam 1. számának 4. oldalán „A tej igazi íze” című cikkünkben tévesen jelent meg, hogy az UHT tej tartósítószert tartalmaz. Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés kérésére közöljük, hogy az UHT technológia során tartósítószer nem kerül sem a tejes, sem a gyümölcsleves dobozokba. A folyékony élelmiszerek eltarthatóságát a hőkezelés és a csomagolás technológiája együttesen biztosítja. A tévedésért elnézést kérünk.

9


Lépések...

Nyári Egyetem

... a fenntarthatóság felé

14. évfolyam 3. szám (41)

Új lovagrend születik Különös feltételei voltak a nyári egyetemre való jelentkezésnek: prezentáció felesleges termékekről, esszé írása Theodore Roszak „A szörny és a titán” című cikkéről. „A vállalatok társadalmi felelőssége” címen meghirdetett programhoz az előbbi elvárás még csak-csak kapcsolódott, de el nem tudtam képzelni, miért kell egy, a társadalmunk elkorcsosulásának okait kutató értekezést elemezni. Ez azonban hamar kiderült.

Az ötnapos program alatt szállásunk a keszthelyi kempingben volt, a reméltnél is jobb körülmények között. A kétágyas tiszta szobák és a külön mosdó látványa kellemes meglepetést okozott többünknek. Nem különben a kempinghez tartozó Balaton-part, ahol rendszeresen hűtöttük magunkat az ebéd utáni szünetekben. Az ismerkedés sem okozott problémát a röplabda pálya és a tűzrakóhely adta lehetőségeknek köszönhetően. Így tehát minden körülmény ideálisnak tűnt, hogy egy kellemes hetet töltsek együtt 26 társammal. A reggeli ismerkedős-névmegjegyzős játék után átvonultunk a Georgikon Egyetem épületébe, ahol sor került az első előadásra. Tóth Gergely és Matolay Réka tolmácsolásában kóstolhattunk bele a fenntarthatóság lényegébe és itt már ki is derült a nyári egyetem és a Roszak-cikk közötti kapcsolat. Roszak szerint a modern tudomány a mennyiséget tekinti objektív értékmérőnek, míg a minőség szubjektív, mindenki

10

ízlés szerinti magánügye. Így cselekedeteink is csak mennyiségileg mérendők, de minőségi szempontból értékelésre nem alkalmasak, hiszen az egyéni értelmezésnek adna teret. Az elkövetkező napokban kis csoportokban beszélgettünk az erkölcs különböző formáiról, majd egy játék segítségével nekünk kellett összeállítani egy valóban fenntartható világot. A tábort mintegy keretbe foglalta Tóth Gergely ötlete, hogy a Fenntarthatóság lovagjaivá avasson minket. Fogadalmat tettünk, hogy cselekedeteink mércéje nem a men�nyiség, hanem a minőség lesz, és a továbbiakban minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy terjesszük és alkalmazzuk az itt tanultakat. Hogy a fenntarthatóságról ne csak beszélgessünk, első naptól biciklivel közlekedtünk a különböző helyszínek között. Így jutottunk el Balatongyörökre is egy borkóstolóra, ahol jó hangulatban fejeztük be az előző este kezdett ismerkedést. Másnap a

KÖVET munkatársai tartottak előadást a vállalati felelősségvállalás eszközeiről, életciklus elemzésről, ISO szabványokról, EMAS rendeletről. Itt megismertük azokat a konkrét eszközöket, amelyekkel majd harcolhatunk eskünknek megfelelően. Délután választhattunk, hogy a KPMG esettanulmányát ismerjük-e meg, vagy „Felelős vállalat a gyakorlatban” címmel az E-Con munkatársaival tartunk. Én ez utóbbit választottam, amit nem bántam meg. Az előadók játékosan mutatták be, hogy men�nyire gazdaságtalan és pazarló a tömeggyártás az egyedi, rendelésre történő gyártáshoz képest és milyen további előnyök érhetők el pusztán átszervezéssel. Az előadások után befejeztük a még vasárnap elkezdett munkánkat, az egyetemi park pad-


Nyári Egyetem jainak felújítását, majd elköltöttünk egy fenntartható vacsorát, kizárólag magyar, lehetőség szerint helyi termékekből. Ebben a hangulatban ért minket a hajnal, majd a reggel, amikor busszal elindultunk a Hárskúti Megújuló Energia Központ felé, ahol már várt minket Zelenák Adrián, a központ projektvezetője. Adrián először diákon szemléltette a központ működését, beszélt a lehetőségekről, bár a sok kérdéstől nem nagyon tudott haladni. Úgy tűnik, a megújuló energia lett a társaság egyik kedvenc témája. Hogy ne csak elméletben ismerjük meg, Adrián körbevezetett minket a központhoz tartozó területeken, majd megvendégelte a társaságot egy helyben készült gulyás-lecsós ebéddel. Az esti előadáson már mindenki pihenten vehetett részt. Szükségünk is volt rá, ugyanis Pigniczky

Ágota, a Social Bike Business munkatársa megdolgoztatta agysejtjeinket, amikor arra kért minket, hogy adjunk ötleteket a projekt megvalósításához. Elmondása szerint sok hasznos tipp született, így az estét sikerélménnyel és egy új beszédtémával gazdagodva folytathattuk a Balaton-parton. A szerdai napon biciklitúrán vettünk részt, amit a kezünkbe adott térkép és utasítások segítségével kellett teljesítenünk. A találkozóponton megbeszéltük a látottakat, majd megnéztük az egyetem épületében található „felesleges termék” kiállítást. Délutánra esett a sokak által leginkább várt előadás, amit Ertsey Katalin a CSR kommunikációról tartott. Utolsó este tábortűz mellett kérdezhettük ki a még ottrekedt előadókat, amit a sűrű szúnyogtámadás ellenére kitartóan ki is használtunk. Az utolsó nap három előadója talán tévesen mérhette le a társaság

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

érdeklődésének mértékét, ami a kora reggelnek és a hosszúra nyúlt estének lehetett a mellékhatása, ezért észrevehetően meglepődtek az előadást követő kiscsoportos beszélgetésen tanúsított aktivitásunkon. Lelkesedésünk egészen a délutáni ajándéktablókészítésig tartott, amikor lassan mindenki felismerte, hogy eljött a búcsú ideje. Az arcokon őszinte szomorúság tükröződött, amit a társaság nosztalgia találkozója bizonyít a legjobban. A nyári egyetem alatt összekovácsolódott egy hasonló gondolkodású, lelkes, változtatni akaró csapat. A nyári egyetem elindított minket egy úton, rajtunk múlik, hogy az életben képesek vagyunk-e tartani ezt a lendületet. Horváth Sarolta NY.E. hallgató

nak, hogy tanuljanak, és ne csak ismerjék, hanem megis„A Nyári Egyetem a maga nemében egyedülálló lehetőséget kínál a fiatalok tait. Ez alatt az egy hét alatt számos barátság alakult ki, merjék a fenntartható fejlődés széles spektrumon való jelentőségét, gondola inspirálva és segítve a fenntartható fejlődés valóban dit és egy olyan, lelkes fiatalokból álló csapat jött össze, amelyek tagjai egymás cső lovagjaivá váltak.” Harmati Andrea uruszok. Volt szó világűrbe utazásról, megtudtuk, mi az a „A Nyári Egyetem alatt előkerültek könyvek, filmek, sárkányok és dinosza és a közjó konfliktusáról, a pénz-gravitációról, felhalmozásDunbar-szám, beszéltünk a közlegelők tragédiájáról, vagyis az önérdek is figyeltünk.” Varga Judit ról. Felismerhettünk, mennyi minden kapcsolódik össze, amire eddig nem ódó közös filmnézést szerveztünk, internetes portálon cso„A résztvevők azóta is tartják a kapcsolatot egymással. A témához kapcsol on, hanem továbbra is bennünk él.” Czikkely Csilla port jött létre. A Nyári Egyetem nemcsak az a néhány nap volt a Balaton

11


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Zöld Iroda

14. évfolyam 3. szám (41)

Pénzt spórol a zöld gondolkodás A válság ellenére sok vállalat még egyáltalán nem használja ki a környezettudatos IT megoldásokban rejlő tartalékokat. A PC World és a Computerworld idén ősszel immár második alkalommal rendezi meg Green IT konferenciáját, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek az aktuális környezetbarát informatikai megoldásokkal. Számos út vezethet a zöldebb cég kialakításához. A legtöbbet emlegetjük mostanában a zöld irodai rendszereket, a hatékony adattárolási, virtualizációs, és a különböző alacsony fogyasztású vékony kliens technológiákat. Sokan mindezek ellenére egyáltalán nem gondolják, hogy egy cég működési költségei mennyivel csökkenthetőek a hatékonyabb kommunikáció, a jól tervezett irodai infrastruktúra és a legmodernebb videokonferencia rendszerek segítségével. Pedig az informatikában rejlő tartalékok sokszor olyan megtakarításokra adnak lehetőséget, amelyekkel jelentősen csökkenthetők a kiadások, a cégek működése racionálisabbá válik és a környezetterhelés is mérséklődik. Zöld IT helyett zöld gazdaság A közvetlenül a termeléshez kapcsolódó iparágakban - még ha a környezetvédelmi célok hasonlóak is, mint például a széndioxid-kibocsátás vagy a természeti erőforrások kizsákmányolásának csökkentése - is megtalálhatók azok a technológiai megközelítések, amelyek segítségével el lehet érni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célokat. Egy környezettudatos termelő vállalat ugyan többet nyerhet, ha megoldásokat dolgoznak ki az üzemanyag-használat csökkentésére, vagy egy nemzetközi cég megpróbálkozhat az utazási költségek optimalizálásával, de ha az informatikai rendszereiben nem jelennek meg a „green IT” megoldások, akkor a PC-k által elpazarolt energiával tovább pusztítja a környezetünket. Termelés zöldebben Ha a fenntarthatóság felé haladó vállalatokat megvizsgáljuk, látható, hogy a gyártók elsajátítanak egy úgynevezett életciklusszemléletet, amelynek révén igyekeznek egyensúlyban tartani az üzleti érdekeket és az olyan ötleteket, amelyek magasabb szintű fenntarthatóságot eredményeznek az alacsonyabb költségek mellett is. Ez nem csak hatékonyabb gazdálkodást jelent, hanem el nem pazarolt forrásokat és gondosan tervezett infrastruktúrát egyaránt. A környezettudatos gondolkodást nélkülöző

12

folytatódik, illetve az újrafelhasználással végződik. A különböző eszközökön ma már feltüntetik a származást és a környezetbarát jelleget. Érdemes az ilyen címkéket, tanúsítványokat keresni, mert az ellenőrzött minőségű termékek a saját irodánkat is környezettudatosabbá teszik.

vállalat olyan terméket fog előállítani, amit a legnagyobb lehetséges mennyiségben, és a lehető legdrágábban adhat majd el. Viszont az a vállalat, ahol a fenntarthatóság fontos szempont, olyan terméket állít majd elő, ami tartós, és könnyen újrahasznosítható a lehető legkevesebb veszélyes hulladék felhalmozása mellett. A termékhez lehetőleg minimális veszélyes anyaggá bomló nyersanyagot használ, illetve a csomagolást az újrahasználhatósági szempontok szem előtt tartásával alakítják ki. A késztermék tárolását és logisztikáját is környezettudatos gondolkodás kell, hogy megelőzze, ami általában a lehető legkevesebb üzemanyag- és energiafelhasználást is jelenti. Így a logisztika különösen fontos szerepet játszhat az üzemanyag-csökkentés kérdésében, a mai üzemanyag-árakat tekintve ez nem jelentéktelen kérdés a termék árába beépülő szállítási költségek miatt. Takarékos iroda? Az irodákban megszokott papírpazarlás helyett az intra- és internetalapú megoldások mint például az azonnali üzenetküldők, az online office szolgáltatások, az elektromos számlázás és befizetések - bevezetésével csökkenthető a papírfelhasználás. Ez szintén redukálhatja a kiadásainkat, és az ökológiai lábnyomunkat is jelentősen módosíthatja. A vállalaton belüli elektronikus kommunikáció kiterjesztésével elérhetjük, hogy a munkatársak könnyebben - mindenféle papírtologatás nélkül - hozzáférjenek a különböző tartalmakhoz, dokumentumokhoz. Az irodai takarékosság már a beszerzésnél kezdődik, a mindennapos odafigyeléssel

Nem hanyagolhatjuk el az alkalmazottaink képzését és motiválását sem, hiszen rajtuk múlik, hogy mennyit használnak az amúgy környezettudatos termékekből, mennyit pazarolnak az egyre dráguló energiából, illetve mennyire képesek a cég kultúrájának megfelelően gondolkozni. A környezettudatos viselkedés ma már egészen komplex gondolkodást igényel a vezetőktől és az alkalmazottaktól egyaránt, a hatásait tekintve viszont jelentős javulást hozhat a cég hatékonysági mutatóiban. A jobb teljesítmény, a kevesebb kieső munkanap, a kevesebb elpazarolt energia ugyan nehezen forintosítható, mégis a végeredmény a hatékonyabb működés felé mutat. Itt lenne az ideje, hogy minden szektorban, iparban, szolgáltatásban, egészségügyben, oktatásban hasznosítsuk azokat az informatikai módszereket, amik segíthetnek elérni a fenntarthatósággal kapcsolatos célokat. A zöld gondolkodás elterjedése minden vállalkozás számára előnyökkel jár, a már kidolgozott megoldások átvétele nem csak a környezet védelmét szolgálja, hanem a cégek sikerességét is meghozhatja. Turcsán Tamás a PCWorld munkatársa Arany partnerek

Szakmai partnerek


Lépések...

Kutatás

... a fenntarthatóság felé

A társadalmi felelősségvállalás kommunikációja a hazai vállalkozások körében A társadalmi felelősségvállalás (CSR) esetében különösen fontos a kommunikáció, mely a cég szándékától függően egyszerre lehet a vállalat eszköze, illetve célja. A közhiedelem szerint a legtöbb hazai vállalat marketingeszközként tekint a CSR-ra, aminek bizonyítéka lehet a – sokszor a CSR-tevékenységek megvalósítására fordított erőforrás-befektetést meghaladó mértékű – kommunikációs és reklámkampány. A GKI Gazdaságkutató Zrt. a hazai vállalati sokszínűséget figyelembe véve 1500, a magyar vállalati szektort méret és ágazat szerint reprezentáló, legalább 20 főt foglalkoztató vállalat körében készített kérdőíves felmérést, 45 nagyvállalat esetében pedig mélyinterjúkat CSR-ről. A kutatás során kiemelten vizsgálták, hogy a különféle vállalkozások mennyire veszik igénybe a külső és belső kommunikációs csatornákat a társadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység propagálására. A vállalatokat arra kérték, hogy értékeljék egy 1-től 5-ig terjedő skálán a CSR-tevékenységek kommunikációs csatornákon keresztüli hirdetésének erősségét/gyakoriságát (ahol 1 = nem hirdetjük, 2 = alig hirdetjük; 3 = a nagyobb eseményeket/adományokat hirdetjük; 4 = gyakran hirdetjük; 5 = minden egyes CSR-tevékenységünket hirdetjük). A válaszok azt mutatják, hogy a vállalkozások meglehetősen visszafogottak a CSRtevékenységük kommunikációját illetően. Ugyan a legtöbben és a legnagyobb arányban a belső CSR célokra költenek, a belső

kommunikációs „aktivitás” nem sokkal nagyobb a vállalatok körében. A külső kommunikációs csatornák „használatával” kapcsolatos válaszok szerint a vállalatok közel 78%-a egyáltalán nem hirdeti tevékenységét a külvilág felé, és amelyek hirdetik is, inkább csak egyes eseményekre koncentrálnak. A belső kommunikációs csatornák „használatával” kapcsolatos válaszok megoszlása hasonló a külső csatornákéhoz, a legfőbb különbség az arányokban rejlik: belső felületeket gyakrabban vesznek igénybe CSR tevékenységük propagálására, leginkább, hogy ezzel is növeljék alkalmazottjaik elkötelezettségét. Az átlagos CSR költésekkel összevetve a kommunikációs aktivitást az látható, hogy leginkább nem azok a vállalkozások hirdetik jobban, kommunikálják erősebben, szélesebb körben magukat, amelyek fajlagosan a legtöbbet fordítanak CSR célokra, hanem inkább a nagy, 250-999 fős vállalkozások, valamint három kiemelt ágazat (a vendéglátás

1. ábra: A külső kommunikációs csatornák igénybevétele a társadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység hirdetésére (N=826)

és szálláshely-szolgáltatás, a szállítás és távközlés, valamint a pénzügyi tervezés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás) cégei. A belső kommunikáció fontossága a CSR területén kissé meghaladja a külsőét, s itt a legnagyobb cégek (1000 fő felett, illetve a 250999 fő között) többé-kevésbé fontosnak is tartják. Itt is a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint a szállítás, távközlés cégei viszonyulnak pozitívabban a CSR belső kommunikációjához, a többiek inkább „szemérmesen” hallgatnak róla. Mindez arra utal, hogy a belső CSR tevékenységeket a vállalkozások vezetői a szokásos vállalati üzletmenet részeként tekintik (dolgozói képzés, javadalmazás stb.), s nem vélik úgy, hogy ez a vállalati belső imázs javításának egyik eszköze is lehetne. Jól látható, hogy azoknál a cégeknél, ahol a belső kommunikációnak intézményes formái alakultak ki (elsősorban a nagyméretű cégeknél), ott hangsúlyt fektetnek a CSR belső kommunikációjára is. Biró Péter – Mattusich Márton GKI Gazdaságkutató Zrt.

2. ábra: A belső kommunikációs csatornák igénybevétele a társadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység hirdetésére (N=826)

Forrás: GKI

13


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Fenntartható fejlődés

14. évfolyam 3. szám (41)

A magyar háztartások ökológiai lábnyomának vizsgálata A legutóbbi kutatások és vizsgálatok szerint azon országok járulnak hozzá a legjobban a ökológiai lábnyom növekedéséhez, melyek a legjobb fenntarthatósági irányvonallal és ESI besorolással rendelkeznek. Jelen tanulmány a magyar ökológiai lábnyom számításával és az ágazatok közötti kapcsolatok elemzésével foglalkozik, hogy így megvizsgáljuk az iparágak közvetlen és közvetett ökológiai lábnyomának helyzetét.

Alapvetően nem az iparágakat tartjuk felelősnek a környezeti hatásokért, mivel az ipar által előállított termékek a háztartások szükségleteit szolgálják ki. Inkább úgy gondoljuk, hogy a fogyasztók tehetők felelőssé az általuk indukált fogyasztásért. A vizsgálatra a „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” címet viselő projekt keretein belül került sor, melynek az alábbi számítások fontos alapját képezik. A projekt a magyar energiafogyasztás csökkentési lehetőségeit vizsgálja. A projektben az ELTE, a Budapesti Corvinus Egyetem, az MTA Szociológiai Kutatóintézet, az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, a Védegylet, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Norwegian University of Science and Technology vesz részt. A kutatást a Norvég Alap finanszírozza. A kutatási program tervezett időtartama 2 év (2009. január 01. – 2011. március 31.). A projekt célja az energiafogyasztás csökkentési opcióinak feltárása és konkrét javaslatok megfogalmazása adott szakmapolitikai keretben. A módszertant tekintve az ágazati kapcsolatok mérlegének (ÁKM) környezeti hatásokkal kibővített változatát használtuk. Az ÁKM nemzetgazdasági ágak közötti sokoldalú, komplex kapcsolatok számszerűsítésére szolgál. Alapvetően a háztartások kiadásait és azok környezeti hatásainak ös�szefüggéseit vizsgáltuk, vagyis, hogy egyegy termékre fordított pénzegységgel mekkora ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után. A háztartások a termékek és szolgáltatások fogyasztásával hozzájárulnak a kör-

14

nyezet degradációjához közvetlen és közvetett módon is. A közvetlen környezeti hatás egy termék használata során lép fel, mint például ha fűtünk, kocsit vezetünk

stb. Indirekt környezeti hatás pedig egy adott termék vagy szolgáltatás előállításakor, vagy a hulladékgazdálkodás során merül fel stb., főként az élelmiszeripari, ruházati termékeknél és szolgáltatásoknál. A teljes környezeti hatás, mely az elemzés során kiszámításra került, a közvetett és közvetlen hatás összegéből adódik. A háztartások fogyasztásának vizsgálatához fogyasztási deciliseket képeztünk, így könnyebb a fogyasztási mintázat nyomon követése és megvizsgálhatóvá válik a szegények és gazdagok közötti fogyasztási szokások különbözősége és azok környezeti hatásai. Jelen tanulmány célja, hogy

felfedje a társadalom szegmensei közti ökológiai lábnyombeli különbségeket. A diagram a magyar háztartások ökológiai lábnyomát mutatja 2005-ös adatok alapján. A könnyebb átláthatóság kedvéért 12 kategóriát, termékcsoportot képeztünk. A háztartások teljes fogyasztása az épített környezet közvetlen fogyasztását, az ehhez szükséges üzemanyagot, és a magánközlekedéshez szükséges üzemanyagot is magában foglalja, valamint a háztartásokban szükséges egyéb termék fogyasztását is. A legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező termékcsoport az élelmiszerek, melyek összesen majdnem a teljes magyar ökológiai lábnyom felét teszik ki. Ez annak köszönhető, hogy az ökológiai lábnyom a természettől elfoglalt területet méri, és a mezőgazdaság és erdőgazdaság együttes területfoglalása igen magas. A második legmagasabb kategória a közműhasználat és lakásfenntartáshoz szükséges energia ökológiai lábnyoma (18%). Ezt követi a közlekedés 14%-kal, majd a bútorokra és lakberendezésre költött pénz lábnyoma (6%). A háztartások közvetlen és teljes fogyasztásának összehasonlítását a direkt és teljes intenzitási vektorok számításával tudjuk megtenni. A teljes intenzitás: vektor az ipari tevékenység direkt és indirekt hatásait fejezi ki, vagyis egy adott termék teljes ökológiai lábnyomának és a ráfordításának hányado-


Fenntartható fejlődés sa. Alapvetően ez a teljes értékláncot fedi le, egy adott termék iparról iparra történő szállítását egészen a végső felhasználóig. Például a turizmus ökológiai lábnyoma nemcsak a közvetlen hatásokat tartalmazza, melyek többnyire minimálisak, hanem az utazás vagy a tisztítás, takarítás ökológiai lábnyomát is. A teljes intenzitási vektor tehát egy olyan mérőszám, mely azt fejezi ki, hogy 1 pénzegység (Ft) kiadásával egy adott termékre, mekkora ökológiai lábnyomot okozunk. A táblázatban néhány termékcsoportot emeltünk ki, melyek talán a legérdekesebb információkkal szolgálnak. A legmagasabb teljes ökológiai lábnyomot mutató csoportok a következők: mezőgazdaság, erdészet és papír termékek, közművek és a szolgáltatások. Az erdészetet érdemesebb kicsit megvizsgálni, mivel kimagaslóan magas értékekkel rendelkezik. Ennek oka az erdészet extenzivitásában keresendő. A fák magas életciklusuk miatt hatalmas területet igényelnek 1 m3 fa előállításához. Tehát a magas ökológiai lábnyom itt nem azt jelenti, hogy az erdők környezetszennyezők lennének, sőt a magas erdős területek aránya kimondottan kívánatos. Itt csak azt állítjuk, hogy a fatermékek használata abban az esetben elfogadható, ha az fenntartható erdészeti eljárásokkal párosul, ez pedig az adott faanyag felhasználás mellett nagy erdőterületet igényel. Ez a példa jól mutatja, hogy az adatok elemzésekor körültekintően kell levonni a végső következtetéseket.

A direkt és a teljes intenzitási vektorok közti különbség az értékláncban bekövetkezett környezeti hatásokat mutatja. Ez a különbség különösen magas, 26-szoros, a hotel és étterem kategóriában és általánosan a szolgáltatóiparban. Ezek a szektorokat hagyományosan sokszor környezetbarát jelzővel illetik, melyet jelen tanulmány erősen kétségbe von. Alapvetően a szolgáltatóipar az értéklánc legvégén helyezkedik el, ezért gondoljuk, hogy ez a legkevésbé káros iparág. A fogyasztói kosár mennyiségének növekedésével a kereslet a javak iránt, mint például az egészségügy vagy oktatás, kiegyenlítődik, míg a kereslet a közlekedésre, a szabadidős programok iránt vagy az élelmiszerekre meghaladja a jövedelem növekedési ütemét. Ez alapján elmondható, hogy Magyarországon az átlagostól eltérő fogyasztási mintázat figyelhető meg. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a környezeti hatások lényegesen változnak a háztartások jövedelmi szintjével. Elemzésünkből kimutatható, hogy az értéklánc végén elhelyezkedő iparágak sokkal nagyobb környezeti hatással rendelkeznek, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Az ökológiai lábnyom jelentős részét az élelmiszerek, közműhasználat és üzemanyag teszi ki. Hangsúlyozzuk, hogy az eredmények kiértékelésénél óvatosnak kell lennünk, mivel az élelmiszeripar magas ökológiai lábnyoma a magas területigényének és nem a szennyezésének köszönhető.

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Az ökológiai mezőgazdaság bár kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezik, mint az intenzív mezőgazdaság, melyet a növényvédőszerek és a műtrágya használata jellemez, a terméshozama alacsonyabb. Az elemzésünkből az is kiderült, hogy a legmagasabb jövedelmi decilis fogyasztói több mint háromszor magasabb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, mint a legalacsonyabb decilis tagjai, habár a kapcsolat a jövedelem és az ökológiai lábnyom között regresszív. Ezt a különbséget részben lehet csak áthidalni környezettudatos fogyasztással, de kiegyenlíteni nem lehetséges. A jövőben tervezzük a módszertan további finomítását a fogyasztás környezeti hatásaira vonatkozólag, valamint az életmódban történő akaratlagos változások lehetőségének felmérését is. Megpróbáljuk összekötni az ökológiai lábnyomot a boldogság és megelégedettség mérésével, vagyis, hogy milyen mértékben társul az ökológiailag fenntartható életmód a csökkent elégedettséggel. Olyan társadalmi csoportok feltárását célozzuk meg, melyek fenntartható életmódjukhoz megelégedettség társul, vagyis a boldog és fenntartható életvitel receptjét szeretnénk feltérképezni. Csutora Mária, Tabi Andrea BCE-TTMK

Direkt intenzivitási vektor

Teljes intenzivitási vektor

MAGYAR HÁZTARTÁSOK

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és egyéb mezőgazdasági tevékenység

10,826

14,472

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA

Erdészet, fakitermelés, és egyéb erdőgazdálkodási tevékenység

66,625

77,597

Papíripari rostanyag, papír gyártása

2,760

11,411

Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás

3,251

5,681

Nagykereskedelem és ügynöki kereskedelem, kivéve gépjárművek és motorbiciklik

0,096

1,400

Kiskereskedelem, kivéve gépjárművek és motorbiciklik és személyi és háztartási javak javítása

0,088

1,037

Vendéglátás

0,103

2,655

Ruházati termékek és szőrmecikk gyártása

0,870

5,071

Bőr kikészítése; táskafélék, szíjazat, bőrtermék és lábbeli gyártása

0,161

3,554

Oktatás

0,089

0,517

Egészségügy és egyéb szociális tevékenység

0,091

1,126

Termékcsoportok

15


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Ökolábnyom

14. évfolyam 3. szám (41)

A Szegedi Ifjúsági Napok megmérettetése Kinek jutna eszébe tudományos kutatást végezni egy nyári, elsősorban fiataloknak szóló zenei fesztiválon? Mi lehetőséget kaptunk arra, hogy megpróbáljuk. Partnerekre találtunk egymásban a szervezőkkel és kellő nyitottságot tapasztaltunk a résztvevőknél. Tarsolyunkban az ökológiai lábnyom mérésének módszerével elindultunk Szegedre, hogy felmérjük mekkora a környezetre gyakorolt hatása egy rendezvénynek. Az ökológiai lábnyom módszere nem megoldást kínál az emberiséget fenyegető veszélyek elkerülésére, hanem igyekszik szemléletes, mérhető és összehasonlítható módon megmutatni egy meghatározott embercsoport – város, ország, földrész – vagy akár termék, szolgáltatás, vállalat, rendezvény erőforrás-felhasználási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben. Ez tulajdonképpen azt szemlélteti, hogy mekkora terhet ró a természetre egy meghatározott embercsoport vagy emberi tevékenység. Amikor az a cél, hogy valamely népcsoport ökológiai lábnyomát és a rendelkezésre álló biokapacitást összehasonlítsuk, a számítási folyamat a következő négy részből áll: az első részben a fontosabb növényi, állati és erdőgazdasági termékek egy főre jutó területigényét számítják ki, a másodikban az energiafelhasználás egy főre jutó területigényét határozzák meg energiafajtánként. A harmadik részben az egy főre jutó ökológiai lábnyomot számítják ki az első két részben kapott lábnyomösszetevők összegzésével és egyenértékre hozásával. Végül az egy főre jutó biológiai kapacitás számítása történik a különféle földhasználati típusok egyenértékűsítésével és összeadásával.

Napjainkban egyre több médium igyekszik bemutatni, hogy az emberi civilizáció életvitelét a földi ökoszisztéma nem képes hosszú távon elviselni. A helyzet tragédiáját az is súlyosbítja, hogy ennek az ökoszisztémának az emberi faj is része, így önnön létezésünket fenyegetjük. A Föld organikus értelemben túl fogja élni az emberi faj esetleges kihalását. Mielőtt ez megtörténne, számos egyéb faj kipusztulásáért leszünk még felelősek. Nem csupán a témával foglalkozó kutatók, de a jövő generációk sorsa iránt felelősséget érző valamennyi ember egyetért abban, hogy a gazdasági versenyfutás, melyben a globalizáció az uralkodó szemlélet, nem ked-

16

vez egy fenntartható fejlődési irány megtalálásának. A fenntarthatóság, mint cél elérésének módja sem teljesen egyértelmű. Bár a technikai fejlődés sok mindenre tud megoldást és választ adni, de nem biztos, hogy mindenre, mint ahogyan sokan hangoztatják vagy remélik. Már 1973-ban felhívta a figyelmet a katasztrófa közeledtére Konrad Lorenz „A civilizált emberiség nyolc halálos bűne” című könyvében: „Amikor a civilizált emberiség az őt körülvevő és éltető élő természetet elvakult és vandál módon pusztítja, ökológiai összeomlással fenyegeti önmagát.”

A számításnál felmerülő problémák és határok megértése is fontos. Mivel a módszert folyamatosan és több irányban is fejlesztik, így az egyes hiányosságok néha csak átmenetiek. Vannak azonban olyan határai is az ökológiai lábnyom módszerének, amelyek „ledöntésére” egyelőre még keresik a megoldásokat. Az alábbi hiányosságokat szokták leggyakrabban említeni, amikor a módszert kritizálják: • • • • •

nem számol a fenntarthatatlan termelési módszerekkel, nem veszi figyelembe a szennyezéseket, kizárja a duplán számolást, mindössze hat földosztályt tartalmaz, csak mostantól kezdik beszámítani a tengeri területeket.


Ökolábnyom xxx Az ökológiai lábnyom kiszámításnak két jelentősen eltérő módja van. A fentről lefelé elvégezhető lábnyomszámítást alkalmazzuk a különböző emberek vagy embercsoportok lábnyomának kiszámítására, és ennek módszere viszonylag egyszerű. Sokkal komolyabb kihívást jelent, amikor egy termék, vállalat, vagy szolgáltatás lábnyomát szeretnénk meghatározni. Az ökolábnyom számítási módszer olyan eszköz, amelynek segítségével a gazdasági mutatókban megbúvó, a természeti környezetre ható negatív externáliák okozta durva hibákat felszínre lehet hozni. Ezáltal amikor valamely emberi tevékenység „hasznát” megbecsülik, a gazdasági előnyök helyes megítélése céljából a mérleg másik serpenyőjébe elhelyezhető lenne annak ökológiai lábnyoma. Így a döntések meghozatalakor, vagy az utólagos értékeléskor kellő mennyiségű információ állna rendelkezésre a helyes következtetések meghozatalához.

munikációs anyagokkal is készültünk, melyekben a rendezvényen elérhető és használható környezetbarát megoldásokra hívtuk fel a részvevők figyelmét.

Jelentőségét azzal is szemléltethetjük, ha megemlítjük az ökolábnyom néhány lehetséges felhasználási területét:

A KÖVET célja az ökolábnyom meghatározásával az volt, hogy megmutassa, mennyivel kisebb terhet jelent egy zöld fesztivál, mint egy hasonló méretű és látogatottságú zenei rendezvény. Szemléletformálásképpen kiszámítjuk egy átlagos SZIN fesztiválozó lábnyomát, feltüntetjük a legkisebb és a legnagyobb ökolábnyomot. Összehasonlítjuk a fesztiválozók SZIN-es lábnyomát egy átlagos magyar lakoséval (3,55 globális hektár). Mivel ez az adat az évi átlagfogyasztásra vonatkozik, a SZIN lábnyom pedig csak arra az időszakra, amelyet a fesztiválon eltöltött egy látogató, így az egy napi lábnyomok összehasonlítása látszik célszerűnek. A meghatározásához két irányból közelítettünk. Egyrészt a kiszolgáló egységektől, illetve a fesztivál résztvevőitől kértünk adatokat. Önkéntes alapon a KÖVET standon, a ZöldSZINtéren lehetett kitölteni a kérdőíveket, illetve az interneten is elérhető volt a kitöltendő táblázat. Az adatok összevetésekor az lenne ideális, ha a két irányból induló adatgyűjtés közelítene egymáshoz. Tehát az eladott étel-ital-szolgáltatás men�nyiségek megegyeznének az elfogyasztott mennyiségekkel. Itt természetesen olyan becslést kell alkalmaznunk, hogy a vendéglátó egységek által kitöltött kérdőívek számát (közel 80 db) arányosítjuk a fesztiválozók létszámával (62 ezer fő).

• • • • • • •

figyelemfelkeltés, oktatás, képzés; döntés előkészítés (lehetséges alternatívák közötti rangsorolás); támogatások odaítélése (pályázatok, közbeszerzés); hatásvizsgálat, hatástanulmány; összehasonlítás, értékelések (éves teljesítmény); beszállítók motiválása; KIR kiépítés.

A SZIN ökológiai lábnyomának mérése A legfrissebb, KÖVET által koordinált mintaprojekt a még feldolgozási fázisban lévő Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) lábnyomának kiszámítása. Ennek megvalósítására a SZIN az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében (KEOP 6.1.0/b) nyert támogatásból nyílt lehetőség. A SZIN szervezőbizottsága a KÖVET-et kérte fel a szakmai rész kivitelezésére. Ennek érdekében előzetesen tanulmányozni kezdtük a rendezvény paramétereit, hogy megállapíthassuk a „rendszerhatárokat”. Első lépésként meg kellett egyezni abban, hogy melyek azok a tényezők, amelyeket jelentősnek tekintünk, és melyek azok, amelyek elhanyagolása nem torzítja az eredményt. Ezt követte az előkészítő munka, melynek során összeállítottuk a gyűjtendő adatok listáját, valamint a Global Footprint Networktől kapott magyarországi adatokkal töltöttük fel az egyszerűsített számolási táblázatot. A projekt részeként kom-

Mivel a SZIN szellemiségében és a megvalósításban is Zöld Fesztiválként működik, számos olyan lépést tett, amivel elnyerte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Fesztivál minősítését. A SZIN európai szinten is megméretteti magát. A Greener Festival évente meghirdet egy díjat, melyre a világ bármely pontjáról pályázhat az a rendezvény, mely megfelel a különböző környezetvédelmi kritériumoknak. A SZINen kínált zöld megoldások közül a legnépszerűbb a riksa taxi szolgálat, a visszaváltható 0,5 literes pohár, a komposztálható tányér, villa, kés és pohár volt. A fesztivál 15 pontján szelektív hulladékgyűjtésre (műanyag, papír, alumínium) alkalmas gyűjtőládákat helyeztek ki a szervezők.

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

sunk szerint az adatok jól mutatják majd azt a különbséget, hogy kisebb terhet ró a Földre egy környezettudatos fesztivál, mint egy hagyományos. A számításhoz kapcsolódó tanulmány másik gyümölcse egy olyan ajánláscsomag lesz, amely az idei SZIN fesztivál tapasztalatain alapulva javaslatokat tesz a további fejlesztési lehetőségekre. A Lépések következő számában részletesen beszámolunk a SZIN-en mért adatokról, és remélhetőleg sok olyan érdekességet tudunk majd megmutatni, amely segítheti az ökológiai lábnyomszámítás módszerének magyarországi elterjedését. Besenyei Mónika/KÖVET

A kiszámított lábnyom adatokat szeretnénk mérlegre tenni, hogy összehasonlítsuk minden olyan releváns ökológiai lábnyom adattal, amelynek fényében jobban megérthető, hogy milyen előnyök származnak a környezettudatos intézkedésekből. Várakozá-

17


Lépések...

Jogszabályok

... a fenntarthatóság felé

14. évfolyam 3. szám (41)

Új és módosított jogszabályok 2009. április – június ÁLLATVÉDELEM 66/2009. (IV. 2.) korm. rendelet a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált gerinces állatok védelméről szóló, Strasbourgban, 1986. március 18-án aláírt Európai Egyezmény kihirdetéséről A kormány e rendelettel felhatalmazást ad a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált gerinces állatok védelméről szóló, Strasbourgban, 1986. március 18-án aláírt Európai Egyezmény kötelező hatályának elismerésére. ENERGETIKA 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad a Paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez. KLÍMAVÁLTOZÁS 60/2009. (VI. 24.) OGY határozat az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről Az Országgyűlés felkéri a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot az éghajlatvédelmi kerettörvény javaslat szakmapolitikai előkészítésére, illetve a kormányt, a Magyar Tudományos Akadémiát, valamint az érintett politikai, társadalmi és gazdasági szervezeteket, hogy működjenek közre a törvényjavaslat elkészítésében. A javaslat határozza meg az üvegházhatású gá-

zok kibocsátása 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit, és legkésőbb 2010. február 28-ig kerüljön beterjesztésre az Országgyűlés elé.

61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓ 2009. évi LIII. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezményhez kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásról szóló, Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése e rendeletben meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával. E rendelet alapján az alábbi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz vehető igénybe terület alapú, vissza nem térítendő támogatás:

MEZŐGAZDASÁG 52/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célú növénytermesztéshez nyújtható kiegészítő támogatás 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A kiegészítő támogatás jogosultjai kötelesek az érintett területen termelt energianövény vonatkozásában legalább a reprezentatív hozamokkal megegyező mennyiséget elismert piaci szereplő részére átadni, leszállítani, és/vagy energetikai célra felhasználni, és az erről szóló, az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 27. cikk (2) bekezdése szerinti adattartalmú szállítási nyilatkozatot és/vagy az 1973/2004/ EK bizottsági rendelet 34. cikk (2) bekezdése szerinti adattartalmú betakarítási nyilatkozatot a vonatkozó - MVH által rendszeresített - formanyomtatványon legkésőbb 2010. április 30-áig az MVH-hoz benyújtani.

a) szántóföldi agrár-környezet-gazdálkodási célprogram csoport: aa) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram; ab) tanyás gazdálkodás célprogram; ac) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram; ad) természetvédelmi zonális célprogramok; ae) erózió elleni célprogramok: b) gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

Módosított rendeletek Módosító rendelkezés

Módosított rendelkezés

2009. évi XIX. törvény

1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

7/2009. (V. 29.) KvVM rendelet

1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

121/2009. (VI. 11.) korm. rendelet

323/2007. (XII. 11.) korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

104/2009. (V. 14.) korm. rendelet

53/2003. (IV. 11.) korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről

87/2009. (IV. 10.) korm. rendelet

26/2002. (II. 27.) korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásáról

18


§ Jogszabályok

ba) extenzív gyepgazdálkodási célprogram;

erdőgazdálkodást megalapozó gyakorlati ismeretek megszerzésének elősegítése.

bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram;

9/2009. (VI. 9.) KvVM rendelet a várpalotai homokbánya természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

bc) gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok: bd) szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai: c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: ca) integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram; cb) ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram; cc) hagyományos gyümölcstermesztés célprogram;

d) vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: da) nádgazdálkodás célprogram;

db) természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram; dc) vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram.

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK 4/2009. (IV. 10.) KvVM rendelet a NyugatMecsek Tájvédelmi Körzet létesítéséről, valamint a Kőszegi-forrás erdőrezervátum létrehozásáról

A rendelet védetté nyilvánít Baranya megyében Abaliget, Bakonya, Boda, Bükkösd, Cserkút, Hetvehely, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mánfa, Orfű és Pécs közigazgatási területén lévő, 9624,6 hektár kiterjedésű területet, ebből 370,9 hektár fokozottan védett, 115 hektár pedig erdőrezervátum minősítést kap. A védetté nyilvánítás célja a Nyugat-Mecsek változatos geológiai értékeinek, a felszíni és felszín alatti karsztformáknak, az egyedülálló mecseki növénytársulásoknak, az itt élő védett növény- és állatfajoknak, a karsztvidék és környékének kultúrtörténeti és tájképi értékeinek hosszú távú megőrzése, valamint az erdőben zajló természetes folyamatok kutatásának, megfigyelésének, továbbá a természetközeli módon végzett

A terv célja a területen található felhagyott homokbányában lévő, alpi-kárpátidinári viszonylatban nemzetközi regionális jelentőségű földtani alapszelvény megóvása (erózió lassítása, nem őshonos növények kiszorítása) és természetvédelmi célú bemutatása. 8/2009. (VI. 9.) KvVM rendelet a Szőlőskeierdő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

A terv célja a Nyugat-Bükkre, különös tekintettel a Nagy-Egedre jellemző gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes erdőtársulások természetes növény- és állatvilágának megőrzése, az erdő-ökoszisztéma működési folyamatait feltáró kutatási program megvalósítása a terület zavartalanságának fenntartása által.

VIZEK VÉDELME 80/2009. (IV. 8.) korm. rendelet a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

sának, vízminőségének javítása tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azon közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása tárgyú projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával függenek össze. A rendelet kijelöli a projekt egyes elemeihez kapcsolódóan illetékességgel rendelkező hatóságokat. 77/2009. (IV. 8.) korm. rendelet a Duna projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azon közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Duna projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával függenek össze. A rendelet kijelöli a projekt egyes elemeihez kapcsolódóan illetékességgel rendelkező hatóságokat. 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

A kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azon közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása tárgyú projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával függenek össze. A rendelet kijelöli a projekt egyes elemeihez kapcsolódóan illetékességgel rendelkező hatóságokat.

A rendeletben meghatározott szennyezettségi határértékeket a rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett tevékenységek következtében kialakult állapot minősítéséhez, a felszín alatti vizek védelméről szóló 214/2004 kormányrendelet szerint megállapított szennyező anyag bevezetésére vonatkozó tilalmak alóli kivételek közé tartozó szennyezőanyag-bevezetés engedélyezése során, vagy kármentesítési eljárás során kell felhasználni.

79/2009. (IV. 8.) korm. rendelet a Tisza hullámtér projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról

A kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azon közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Tisza hullámtér projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával függenek össze. A rendelet kijelöli a projekt egyes elemeihez kapcsolódóan illetékességgel rendelkező hatóságokat.

A vízgazdálkodás országos és részterületeit érintő vízgyűjtő gazdálkodási tervezésének szakmai és tudományos megalapozottsága, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében Területi Vízgazdálkodási Tanács, Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács és Országos Vízgazdálkodási Tanács (továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanács) működik, a rendelet ezek feladatkörét és működését fekteti le.

78/2009. (IV. 8.) korm. rendelet a Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág (RSD) vízgazdálkodá-

19


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Hírek

Lépések... megrendelőlap Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron:

5 000 Ft + ÁFA – önköltségi ár 2 000 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben)

Postacím Név:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Beosztás:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fax:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E-mail:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

... a fenntarthatóság felé

A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVET és a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesztőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza­ba­don kö­zölhetők. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a KÖVET címére. A KÖVET a kör­nye­zet­tu­da­tos és társadalmilag felelős szer­ ve­ze­ti mű­kö­dést se­gí­tő non-profit, füg­get­len szer­ve­zet, amely az INEM és a CSR Europe nem­ zet­kö­zi há­ló­za­tá­nak tag­ja. (www.kovet.hu) A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter­me­lé­si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely­nek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elter­jesz­tése. (http://hcpc. uni-corvinus.hu) Felelős szerkesztő: Csizmadia Edit / KÖVET 1068 Budapest, Dózsa György út 86/B. Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291 info@kovet.hu Szerkesztő: Széchy Anna / TTMK BCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407 ttmk@uni-corvinus.hu

A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír, amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült.

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

Cím:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291

20

Lépések...

Tördelő: Réti László Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

Számlázási cím (ha különbözik)

Dátum. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14. évfolyam 3. szám (41)

ISSN 1786-9536 Megjelenik 800 példányban.

Lépések a fenntarthatóság felé 41.  

A KÖVET Egyesület és a TTMK szaklapja. 14. évf. 3. szám (2009 ősz)

Advertisement