Page 1

Lépések...

KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért

... a fenntarthatóság felé

13. évf. 4. szám (38) 2008. tél

Tartalom: Emberi tényező – Pezsgő környezetvédelem a Coca-Cola Magyarországnál 2-3. oldal Másért vállalkozó? – Festékgyár művészi érzékkel 4-5. oldal CSR-mesék – Jancsi három próbája, 5. rész 5-6. oldal Fenntartható fogyasztás egy fenntarthatatlan társadalomban 7-8. oldal A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás számvitele 8-9. oldal Bővül a zöld irodaházak piaca 11. oldal Csapatépítési tréningek a Pannonnál 12. oldal CSR-képzés intraneten 13. oldal Gyakorlati CSR alkalmazások KKV-k számára 14-15. oldal Az energiamegtakarítás bajnokai 15. oldal Van energiánk a környezetvédelemre 16. oldal Új KÖVET tagvállalatok 17. oldal Jogszabályok 18-19. oldal

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja

Fenntarthatóság, CSR, szabványok, lelkiismeret Keressük, kutatjuk a fenntarthatóság vállalati eszköztárát, szeretnénk igazolni másoknak, hogy jó úton járunk, megnyugtatni magunkat, hogy ha alkalmazzuk ezeket, akkor nem fogják a fejünkre olvasni az utódaink azt, amit művelünk. Imamalomszerűen mormoljuk a vállalati felelősségvállalás kulcskifejezését, a CSR-t, és próbáljuk kitapogatni, hogy meddig is tart számunkra ez a félhomályos terület, mit kell tennünk, és mire legyinthetünk nyugodtan: ezzel nem kell foglalkoznunk. A kutatók, egyetemisták elemzik, kifejtik, összegzik, mit is jelentenek ezek a fogalmak; mi pedig kíváncsian faljuk az éppen megjelent dolgozatokat, hogy megtudjuk, ki hogyan érti ezeket az új kifejezéseket, amiket a családi ebéd után hosszasan sem tudunk jól elmagyarázni a nagyszülőknek. Vannak szerencsések, akiket a Gondviselés nagyobb magabiztossággal áldott meg; ők tudják a dolog csínját-bínját, nem kérdés az irány, egyértelmű a teendő: készen – vagy

félkészen – mennek, futnak a projektek. Teszek én is egy kísérletet, hogy valamivel jobban megfogjam a témát, mint ahogy egy marok vizet tudnék, hátha sikerül tisztázni, vagy ha nem, hát vitára késztetni. Ipari, vállalati, termelési, szolgáltatói tevékenységünk ijesztő eredményeit szemlélve, a pánik hangulatában fogalmaztuk meg a bűvös szót: fenntarthatóság. Legyen hosszú távon is működésképes, ahogy élünk! Hogyan érhetjük el? Úgy, hogy a társadalom iránti felelősséggel végezzük a dolgunkat. Máris megtaláltuk a CSRhez vezető utat. Talán ilyen egyszerű a két dolog kapcsolata: a természetbe foglalt társadalmat és az abban működő gazdaságot kell megfelelő alázattal, felelősen közelítenünk. A CSR olyan eszköztárat foglal össze számunkra, amivel elérhetjük a fenntarthatóságot, mint célt.

Bővül a zöld irodaházak piaca

CSR képzés intraneten

(Folytatás a 10. oldalon)

2009 újabb fontos állomás a KÖVET Zöld Iroda programjának életében. A jövő év elején debütáló „Minősített Zöld Iroda” védjegy büszke viselőivé válhatnak az irodák.

Az OTP Bank e-learning tananyagot készített a dolgozók számára a társadalmi felelősségvállalásról. A képzés célja, hogy a bankban dolgozó valamennyi munkatárs átfogó képet kapjon az OTP Bank CSR stratégiájáról és ennek gyakorlati lépéseiről.

(Részletek a 11. oldalon)

(Részletek a 13. oldalon)

Fenntartható fogyasztás egy fenntarthatatlan társadalomban A fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások kérdésköre már évek óta szerepel az Európai Unió napirendjén. A sokasodó kezdeményezések némi optimizmusra adhatnak okot, a gazdasági válság azonban átírhatja a fogyasztói szokásokat. (Részletek a 7. oldalon)

Gyakorlati CSR alkalmazások kkv-k számára Néhány becslés szerint az összes környezetszennyezés mintegy 70 %-a a kkv szektorban megy végbe. A döntő probléma az, nincs elég anyagi forrásuk ahhoz, hogy a fenntarthatóságot megengedhessék maguknak. (Részletek a 14. oldalon)


Lépések...

Emberi tényező

... a fenntarthatóság felé

13. évfolyam 4. szám (38)

Pezsgő környezetvédelem a Coca-Cola Magyarországnál Emberi tényező című rovatunkban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik mozgatórugói a szervezetek környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseinek. Varga Viktória a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. környezetvédelmi vezetőjét szakmai sikereiről, kihívásokról kérdeztük. Mióta foglalkozol környezetvédelemmel? A környezet védelme iránti elkötelezettség már középiskolában is fontos volt számomra. A Veres Péter Gimnázium biológia szakos osztályába jártam, ahol gyakran kirándultunk, bőven volt terepgyakorlat, a nyarakat pedig vagy madarász táborban vagy horgász táborban töltöttem, vagyis amikor éppen nem tanultam akkor hobbiként űztem ugyanazt, rengeteg természetfotózással tarkítva. Később jelentkeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki karának környezetvédelmi szakirányára, ahol 2002-ben biomérnökként végeztem. Már a tanulmányaimmal párhuzamosan munkát vállaltam, részt vettem a Siemens Rt. környezetközpontú irányítási rendszerének kialakításában, és ha ott végeztem, akkor rohantam vissza az egyetemre, ahol a környezetvédelmi analitika laborban demonstrátorként oktattam. Egyre inkább élveztem, hogy szakmai tapasztalatom és gyakorlatom folyamatosan bővül, így a következő munkahelyem már egy környezetvédelmi tanácsadó cég volt, ahol környezeti hatásfelméréseket és programokat készítettem megyei és kerületi szinten, újságcikkeket írtam, előadásokat tartottam és környezetvédelmi vetélkedőket szerveztem gyerekek számára a Budakeszi Vadasparkban. Hogyan kerültél kapcsolatba a Coca-Colával? Diploma után szakmailag igen nagy fordulatot vett az életem, mert éppen akkor a környezetvédelem területén elhelyezkedni nem tudtam, azonban az egyetemen szerzett gázkromatográfusi gyakorlatomnak köszönhetően felvettek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (ma már Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal) Élelmiszer- és Vegyi Laboratóriumába, mint laboratóriumi mérnök. 2003 évtől minőségirányítási vezetőként folytattam a munkám ugyanitt és fejeztem be 2005 szeptemberében, ugyanis megtudtam, hogy a Coca-Cola környezetvédelmi vezetőt keres és megpályáztam az állást.

2

Most pedig már több mint három éve a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. környezetvédelmi vezetőjeként dolgozom. Nagyon örültem, hogy ennél a cégnél sikerült elhelyezkednem, hisz újra - egy kis kitérő után - önmagam lehettem, és olyan munkát végezhetek, ami a szívügyem.

Névjegy Név

Varga Viktória

Végzettség

biomérnök

Szabadidő

horgászat, séta, kirándulás

Kedvenc zene, stílus

George Michael, jazz

A vállalati struktúrában hol van a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés? A fenntartható fejlődés részét képezi a CSR stratégiánknak, kiemelt helyen van már évek óta. A vezetőség teljes mellszélességgel kiáll a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás ügye mellett. Minden környezetvédelmi törekvésünk és programunk, ilyen például a termelési területén a víz- és energiafelhasználás csökkentés, vagy a hulladék-kibocsátás csökkentése mind a fenntartható fejlődést szolgálja hosszú távon.

Mire vagy a legbüszkébb a cégnél? Egyrészt azokra az eredményekre, melyek a mérhető környezeti teljesítménymutatókban mutatkoznak meg, amely közös munka eredménye. Ilyen például a hulladékhasznosítás terén elért sikerek, az hogy telephelyi hulladékunk közel 99 %-át hasznosítjuk. Cégcsoporton belül Svájc és Ausztria után ma már harmadikak vagyunk a hulladékhasznosítás terén. A bővülő termelés ellenére (az elmúlt években új termelő sorokat adtunk át, melegital automata szolgáltatással bővültünk) sikerült a vállalat energiafelhasználását szinten tartani, sőt csökkenteni is. A vízfelhasználás nálunk kiemelten fontos ügy, hiszen a víz a termékeink alapja, vagyis az azzal kapcsolatos takarékoskodás nagyon fontos számunkra és igen nagy felelősséget érzünk, hogy felhasználását évről évre csökkenteni tudjuk. Az egy liter üdítő és ásványvíz előállításához szükséges víz mennyiségét az egy évvel ezelőtti 3,1 literről 2,7 literre csökkentettük. Ezzel párhuzamosan vegyszerfelhasználásunk is jelentősen visszaesett. Szakmai sikernek élem meg, hogy kommunikációs csapatunk segítségével egyre inkább sikerül a dolgozóinkat környezettudatos irányba terelni. A Zöld Iroda program is nagyon jó alkalmat és lehetőséget kínált a tudatformálásra. Kollégáim ma már megkérdezik, hogy hol szerezhetnének be palackzsugorítót otthonra is, vagy eldicsekednek, hogy ők már a lakossági szelektív gyűjtőszigeteket használják, vagy egyszerűen érdeklődnek, hogy a veszélyesnek számító hulladékkal mit csináljanak, hová vigyék. Ez az, ami igazán örömet szerez számomra a mindennapok során, ugyanis ezt a területet megszerettetni csak jókedvvel és jó kommunikációs készséggel lehet. Jól tudom, hogy a környezeti megtakarításokra a dolgozók is adtak ötleteket? Igen, saját dolgozóink gyakran keresnek meg építő ötletekkel és találnak ki takarékos megoldásokat, amelyek a cég hasznára válhatnak. A környezetvédelem ugyanis kör-


KÖVET Egyesület

Emberi tényező

a Fenntartható Gazdálkodásért

nyezeti megtakarításokról is szól. Szakmai siker az is, hogy dolgozói kezdeményezésekre újító tevékenységeket tudunk bevezetni, és tervezem is az ilyen jellegű kezdeményezések elismerését. Milyen kihívásokkal szembesültök jelenleg? Ma már a gyors ütemű fejlődés és bővülés – mely cégünkre egyre inkább jellemző – jelenti a mindennapos kihívásokat számunkra, ez így van a környezetvédelem területén is. Termelési technológiánk folyamatosan változik, a termelt üdítő italok és palackozott ásványvizek nem csak men�nyiségében, hanem sokféleségében is bővülnek. A jól ismert Coca-Colától kezdve, ma már több mint 40 választási lehetőséget kínálunk a buborékos üdítőitaloktól a gyümölcsleveken, természetes ásványvízen, jeges teán, jeges kávén, energiaitalon át a sportitalokig. Igyekszünk minden új folyamatnál már úgy tervezni, hogy annak bevezetésekor, illetve működtetése során az energia- és vízfelhasználását a legkisebbre csökkentsük, a megjelenő hulladékot pedig hasznosítsuk.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Szeretném, hogy ha a jövőben a Coca-Colához a szakmabeliek elsősorban már nem csak a jó minőségű termékeinket kapcsolnák, hanem azon túl a környezetvédelmi intézkedéseink is eszükbe jutnának. Természetesen a legnagyobb siker az lenne, ha ez a lakosság körében is így történne. Kommunikációs osztályunk dolgozik azon, hogy a szakma, a beszállítók, a lakosság minél több információhoz jusson környezetvédelmi erőfeszítéseinkről, projektjeinkről, így például a Duna-Dráva Nemzeti Park támogatásáról, vagy a mohácsi Szabadság-sziget megóvásáról. Ide kapcsolódik, hogy idén kiadtuk első CSR jelentésünket, amelyben fajsúlyos szerepet játszott a környezetvédelem. Másik tervem, hogy a cégcsoport 29 országa közül olyan helyre tudjuk pozícionálni Magyarországot, hogy felfigyeljenek ránk. Én azt gondolom, hogy ez a folyamat már elindult, ugyanis Best Practice-ként tartja ma már számon a többi ország a magyarországi cég hulladékgazdálkodásban, a Zöld iroda programban, a CHP erőmű működtetésében, vagy az Eco-Driving programban elért eredményeinket.

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Ti adjátok át a tapasztalatokat ezekről a programokról a vállalatcsoport más tagjainak? Igen, az éves környezetvédelmi találkozónkon, ahol a legjobb gyakorlatokat megoszthatjuk, tavaly mi nyertük a „Best practice” díjat a korszerű hulladékgazdálkodásunkért, az elektronikai berendezések hasznosításáért. Mit tudhat meg rólad az olvasó, mint magánember? A család nagyon fontos számomra, nekik köszönhetem, hogy ezen a pályán el tudtam indulni és meg tudtam állni a helyemet. Szabadidőmben környezetvédelmi kiadványokat olvasok, barátokkal vagyok. A hobbim a horgászat, a séta, a kirándulás és a kutyám. Ráckevén élek a Kis-Duna ág mellett, így a horgászatnak, amikor csak tudok, hódolok. A kirándulásra sajnos mostanában nem nagyon jut időm, de talán ez is egy jelzés arra, hogy ne csak a munkámban, hanem szabadidőmben is szánjak időt a nekem fontos dolgokra. Csizmadia Edit / KÖVET

CSR piac 2009 A KÖVET 2009 májusában rendezi meg a jövő év legjelentősebbnek ígérkező hazai CSR rendezvényét. A CSR Piac 2009 Magyarországon elsőként ad lehetőséget a vállalatoknak arra, hogy a társadalmi felelősségvállalás terén elért eredményeiket kiállítás keretében mutassák be. Az európai CSR Piactér a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról a CSR Europe által 2005-ben útjára indított kezdeményezés. A Piactér innovatív fórumot teremt, ahol a legjobb gyakorlatok megosztására van lehetőség. A piactéren a CSR területén megoldandó problémáikat és az azokra bevezetett megoldásokat mutatják be az érdeklődőknek különböző témákban a vállalatok. 2005 óta 600 CSR megoldással, ötlettel pályáztak, melyek a CSR Europe weboldalán egy adatbázisban találhatók és mindenki számára nyilvánosak. A látogatók tanulhatnak a kiállító cégek sikeres CSR esettanulmányaiból, kapcsolatokat építhetnek, megoszthatják sikereiket, kudarcaikat CSR szakemberekkel, együttműködést kezdeményezhetnek a kiállító civilszervezetekkel. A CSR Piacteret a CSR Europe évente Brüsszelben rendezi meg, melynek mintájára a nemzeti partnerszervezetek nyolc országban már szerveztek hasonló kiállítást.

A KÖVET Egyesület Magyarországon első ízben rendezni meg a CSR Piacot 2009. május 14-én a Millenárison. Kiállítási lehetőséghez pályázati úton juthatnak a vállalatok. Pályázni stratégiai CSR és megvalósult CSR programok kategóriában lehet majd. Keressük a valóban felelős vállalatokat és a legjobb gyakorlatokat a CSR minden területén, legyen az esélyegyenlőség, környezetvédelem, üzleti etika, civil-vállalati együttműködés, érintettek bevonása, egészség és biztonság, átláthatóság, kommunikáció. A pályázati anyagokat szakértő zsűri bírálja majd el. A kiállító cégek CSR receptjeit kiadvány formájában át is nyújtjuk a látogatóknak. A CSR Piac játékos, élvezetes formában szeretné összegzi Magyarország vállalatainak CSR eredményeit és platformot teremthet a hazai CSR kultúra hatékony továbbfejlesztéséhez. További információkért keresse Petrik Idát (petrik@kovet.hu)!

3


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Másért vállalkozó?

13. évfolyam 4. szám (38)

Festékgyár művészi érzékkel Másért vállalkozó rovatunkban ezúttal egy olyan középvállalatot mutatunk be, amelynek alapítói és munkatársai több évtizedes festékgyártói múlttal rendelkeznek, fontosnak tartják a folyamatos fejlesztéseket a környezet, a munkatársak védelmében. Mikor alapították a céget? A Müller-testvérek alapítottak egy festék- és tintagyárat 1874-ben, amely az államosítás után Budalakk néven működött tovább. A Budalakk 4. számú gyárából jött létre az Egrokorr Kft. ugyanazon a telephelyen, amely már az Egry család tulajdona volt. 2003-ban költöztünk ide Érdre, ahová minden budalakkos dolgozó velünk jött. Az Egrokorr, a Dunalakk Color és a PorColor porlakk gyártó összeolvadásával alakult a jelenlegi Egrokorr Zrt. Milyen termékeket gyártanak? Vannak új fejlesztéseink, például az Alvikorr termékcsalád, amelyből évi 100-150 tonnát adunk el. Az Alvikorr Aqua környezetbarát, vizes bázisú festék műszakilag nagyon jó minőségű. Minden vevőtalálkozón elmondjuk, hogy az oldószeresnél mennyivel jobb a környezetbarát festék. Egyelőre az Alvikorr festék eladásoknak csak 10 %-át teszi ki a vízbázisú. A termékpalettánk háromnegyede környezetbarát, ilyen a fugamassza gyártás, a porlakk gyártás, mely teljes termelésünk 40 %-át teszi ki, emellett ma már a folyékonyfesték-gyártásunk 50%-a környezetbarát, vizes bázisú termék. A cégek egyre jobban hajlanak rá, hogy vizes bázisú termékeket használjanak. Ha valamelyik cég oldószert használ, azt jelenteni, mérni kell, jelezni kell a kibocsátást, különböző védőeszközök kellenek. Cégünk üzleti filozófiájához hozzátartozik a környezetvédelem. Az ISO 14001, 9001 után bevezettük az ISO 28001-es szabványt, a dolgozók egészségvédelme érdekében. Kiváltottuk a veszélyes anyagokat. Ez ugyan A vállalatról Cégnév

Egrokorr Festékipari Zrt.

Alapítás éve

1989 (Egrokorr Kft.)

Foglalkoztatottak száma

75 fő

Tulajdonos

3 magánszemély (Egry János, Egry Csaba, Mara Józsefné) és az Érdi Építő Zrt.

4

kis piacvesztéssel járt akkor, mert a konkurens cégek nem tették meg és olcsóbbak voltak. Az EU-s csatlakozás óta az ólom és a kromát tartalmat kötelező kiváltani. Most egy új projekt keretében a Magyar Tudományos Akadémiával közösen dolgozunk a magasabb fokú korrózióvédelem érdekében, amelyhez kevesebb cinket használunk. Milyen környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre? Régen rengeteg hűtővizet használtunk, most két nagy hűtőberendezésben 3-3 köbméter elég egy évben. Ez volt az első nagyberuházásunk. A tűzvédelem nagyon fontos a cégnél, ha tűz ütne ki, szén-dioxid árasztja el az oldószeres üzemhelységet, amely megakadályozza az égést. Monitoring kút segít-

A régi telephely 1874-ben ségével 12 méter mélységig figyeljük a talajvizet, összetételét évente kétszer bevizsgáltatjuk. A régi, földbe ásott tartályok helyett már épületekben vannak a tartályok. Jól tudom, hogy teljes családok dolgoznak itt? Egész dinasztiák dolgoznak itt! Van olyan munkatársunk, akinek a felesége, apósa, anyósa itt dolgozik. Egry Jánosnak – az alapító, aki 50 évig volt a Budalakk üzemvezetője – a fia a vezérigazgató, egyik unokája a kereskedelmi vezető. A lányom a környezet­vé­del­mis a cégnél. Családbarát munkahely vagyunk, nagyon régóta dolgoznak nálunk a munkatársak. Bevezettük a cafeteria rendszert: van egészségpénztár, étkezési jegy, 100 %-ban fi-

zetjük nekik az utazást, munkaidő kedvezményt kap, aki angol órára jár és a legjobb védőruhákat vesszük meg. Támogatunk egy erdélyi árvaházat és az Aranyág Alapítványt is. A helyiekkel milyen a kapcsolat? Az Érdi Építő fogadott be bennünket a telephelyére. Mikor ideköltöztünk, lakossági fórumot tartottunk, akkor egy helyi képviselő méreggyárnak nevezett bennünket. Az elég elkeserítő volt. A polgármester azonban mellénk állt. Maximális körültekintéssel építkeztünk. A helyieknek nincs problémájuk velünk, egyáltalán nincs szag. Területi képviselőkön keresztül tartják a kapcsolatot a vásárlóikkal? Nyolc területi képviselőnk van, akik minden héten meglátogatják a kereskedőket, műszaki tájékoztatást adnak, felmérik az igényeket. Összefogva más festékgyártókkal oktatásokat tartunk a kiskereskedőknek, bemutatjuk az újdonságokat, a VOC rendeletről beszélünk. Nagy­ke­res­kedőkön keresztül bejutunk bar­­kácsáruházakba, de van olyan nagyáruház, ahol egyértelműen közölték velünk, hogy nem kell a magyar termék. Itthon sajnos alultámogatottak a kis- és középvállalatok. A konkurens cégeket Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában is jobban támogatja az állam. Ha újabb gépeket szerzünk be, saját erőre kell támaszkodnunk, be kell építenünk a termék árába. Amennyire az erőnkből futja, költünk marketingre. Egyedi megbízásokat is kapnak? Az elődöm férje fotóművész volt, az ő művész barátai kerestek meg bennünket és körbeadták a nevünket. Megtalálnak, ha valami Névjegy Név

Mara Józsefné

Beosztás

műszaki igazgató

Végzetség

vegyészmérnök

Család

2 lány, két unoka

Hobbi

kertészkedés


KÖVET Egyesület

CSR-mesék

a Fenntartható Gazdálkodásért

megoldhatatlan problémájuk akad. Dolgoztunk már a New York Palotán, a Ludwig Múzeumon, a Művészetek Palotáján, a Budapesti Zsinagógán a Klotild Palotán. Az autóiparnak is bedolgozunk: Suzuki rugókat, Dacia pedált, ablaktörlőt, a Mercedesnek ülésvázat, pótkeréktartót festünk. A cég több mint 30 éve elkötelezte magát a környezetbarát festékgyártás mellett. A környezettudatos működésüket bizonyítja az élő ISO 14001, a folyamatos kutatás-fejlesztés a környezet érdekében. A jogszabályi előírások betartása egy veszélyes anyagokkal, oldószerekkel dolgozó gyár számára, amely a település határain belül működik, több mint önérdek. Az Egrokorr ugyanakkor nem csak biztonságos, de családbarát munkahely is, amelyhez generációkon át ragaszkodnak a munkatársak. Termékeiket ipari, lakossági felhasználóknak

egyaránt ajánlják, komoly vevőszolgálati tevékenységet folytatnak, és külön figyelmet fordítanak a környezetbarát termékek előnyeinek kihangsúlyozására. Tisztessé-

Ökonomizmus és ökonómia a gazdasági szerepők szintjén * ges üzletmenetre törekszenek, az összes érintettel, ügyfeleikkel, dolgozóikkal, alvállalkozóikkal, helyi környezettel való bánás-

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

módja minősíti a vállalatot. „Ahogy a bölcs emberek igyekeznek egészségesnek maradni, hogy elérjék életcéljaikat, a bölcs vállalkozások törekszenek arra, hogy fenntarthatóak legyenek.” Ha Tóth Gergelynek A Valóban Felelős Vállalat c. könyvében megfogalmazott 5 alapelv szerint vizsgáljuk meg az Egrokorr Zrt. tevékenységét teljesül a maximális igazságosság, a vizes bázisú festék fenntartható termék. A vállalakozás mérete optimális (de vegyes vállalatuk működik Romániában és Szerbiában, ahol értékesítenek), a festékgyártáshoz szükséges berendezések és alapanyagok azonban a világ minden részéről származnak és a termékek 10 %-át exportálják, így a minimális szállítás feltétele nem teljesül. Csizmadia Edit / KÖVET ___________ * Tóth Gergely: A Valóban Felelős Vállalat

Jancsi három próbája (CSR mesék – 5. rész*)

A messzi országban hírnevet, vagyont, királyságot és feleséget szerzett János régi hazájának határához ért, mit sem sejtve arról, hogy ott mostanra Gazdag Gizi az úr. Már kiállta az első két próbát, enni adott egy éhes rókának, köpönyegét és lovát adta a fázó koldusnak. Újdonsült felesége, a szép királylány pedig nemcsak örömben, de bajban is János mellett állt. Elaludt hát János az egykor szépséges búzamező mellett, az alig csepegő forrás tövében. Álmában árnyak kavarogtak, majd halovány, messzi fényességre lett figyelmes. Egy angyal szólt hozzá elhaló hangon, szeméből mérhetetlen szomorúság áradt: „János, János!” „Itt vagyok, mit parancsolsz?” „János, neked jó szíved van. Régóta figyellek. Láttam, hogy szorgalmasan dolgoztál a konyhán, nem szállt fejedbe a dicsőség, amikor király lettél. Földi kincshez nem ragaszkodsz, s megszánod az elesetteket. Két próbát kiálltál, most egy még nagyobbat kell kiállnod. Vállalod-e?” „Egy életem van csak, többet nem veszthetek!” Az angyal bár szomorúan, de mosolygott, s mintha kissé fényesebb lett volna már, mint korábban. „Itt ez a búzamező. Korábban tele volt velük az ország, de most ez az utolsó. Tisztítsd meg a gaztól, arasd le, építs rajta malmot! Itt ez a forrás, régen a legkisebb

volt az összes közül Ezüstkék ország szélén, mostanra mindegyik más kiapadt. Segíts rajta! Amikor elmentél, munkások dolgoztak a mezőn, s oltották szomjukat a forrásnál, most egyet sem látsz. Keresd meg őket, s rajtuk segíts legfőképpen!” A jelenség ennyit mondott, nem többet, s egy pillanat alatt eltűnt. Jancsi felébredt, s elmesélte a látomást a királylánynak. Egymásra néztek, mosolyogtak, s elkezdték felverni a sátrukat. Mikor ezzel elkészültek, Jancsi nekilátott a búzamező megtisztításának. Kemény munka volt ez. Egész nap vágta kardjával a gyomok karnyira hízott gyökereit, kupacba hordta őket. A királylány sem restellte, szép fehér kezeivel tépte, húzta a gazt. Találtak egy régi ásót is, s estére egy tekintélyes darabon megtisztították a mezőt. Félaléltan estek szerény fekhelyükre, már fent voltak a csillagok. Ám nem sokáig aludhattak reggel, a haj-

nal első sugarára erős kiabálásra lettek figyelmesek. – Ki pucolta ki a mezőt? Ki rakta kupacba a gyomokat? Egyáltalán, kié ez a sátor? – Egy pökhendi kis emberke lármázott Jancsiék sátra előtt, olyan falusi kisbíró féle lehetett, lova idegesen prüszkölt mellette, láthatóan nehezen bírta elviselni gazdája hangját. – Én raktam rendet, és ez a mi sátrunk! – plántálta elő magát János. Az emberke hátrahőkölt, láthatólag nem volt hozzá szokva, hogy válaszolnak neki és a szemébe néznek. Azért megemberelte magát: – Van-e engedélye? Most meg János lett mérges. Luxus­ országból pontosan azért jött el, mert az utóbbi időben még a tüsszentéshez is en___________ * A CSR-mesék korábbi részei a Lépések elöző négy számában jelentek meg.

5


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

CSR-mesék

13. évfolyam 4. szám (38)

gedély kellett, a főkonyha meg már csak előbbinél is gyalázatosabb formájú ember- akit apám egy hét után elbocsátott, mert száz oldalakon dokumentált HAPCI rendszer ke hintón. A katonák jobban beillettek volna semmit sem csinált, s lopta a szalonnát. Kolalapján nyithatott ki reggelente. Azért elszá- martalócnak, mint a rend őreinek, tagbasza- légák, mi? Jó lesz vigyázni…) Tulajdonképmolt magában tízig, s egy árnyalatnyival kö- kadt, sötét tekintetű volt mindahány, s egy- pen azért hívott az én hűséges hivatalnotől-egyig kopaszra borotválva a fejük. Úgy kom, Féltő Benedek (a kisbíró-kinézetű mit­ zelebb lépett a kisbíróhoz: – Ha jól tudom, ez itt Határfalu földje. A álltak ott ugrásra készen, mint a kerítés mö- ugrász itt láthatólag több kilót hízott), mert falué! Amikor utoljára Ezüstkék országban gé zárt harci ebek, amik csak vezényszóra állítása szerint te illetéktelenül tisztítod a jártam, még nem kellett engedély, hogy va- várnak, hogy széttéphessék a prédát. A hiva- mezőt, forrást foglalsz, irrendenta or­száglaki a közös földön dolgozzon, vagy sátrat talnokféle mellett meg a kisbíró sürgölő- meg­nevezéseket emlegetsz, s legfőképp dött, de immár a hátsó sorban, s véletlenül magánlaksértés gaztettét valósítod meg a verjen. mi mélységesen tisztelt Őbefektet UrasáAz emberkének visszatért a pökhendisé- sem mert Jancsi szemébe nézni. – Én a legjobb illatú Őbefektet Uraság fő- gunk ingatlanán! ge, magasra tartotta az orrát, s kioktatólag főkamarása vagyok! – szólalt meg a hivatalAz utolsó szavakat jól megnyomta a kanézett Jánosra: – Nem tudom, mikor járt maga valaha er- nokféle, az istrázsák pedig egyszer ordítot- marás, hogy az istrázsák újabb „Áldassék az Ő nemzetboldogító jótőkéje!” kiáltásban re, ha igaz egyáltalán, amit mond, de ez itt tak: már régen nem közös föld. A nagyságos, – Áldassék az Ő nemzetboldogító jótő­ké­je! törhessenek ki. János már tudta, hányadán állnak a dolmélyen tisztelt, Őbefektet Uraság megvásá– János a becsületes nevem, ő meg itt a gok. Most ő mosolygott vissza a kamarásra: rolta, s csodálatos palotát szándékozik ide- feleségem. – Mindebből egy szó sem igaz! építeni. Az ország régi nevét pedig ne emleJancsi egyszerű szavajárása feltűnt a főFéltő kisbíró olyan vörös lett, hogy bárgesse, mert könnyen nyelv nélkül maradhat. kamarásnak, s jobban szemügyre vette a leImmár Ezüst Népköztársaság a hivatalos gényt. Észrevette nyakában a királyi pecsé- mely pulyka megirigyelte volna, kurta kardja megnevezése, ezt bárhol elolvashatná, ha tet, s bár vaksi szemével nem tudta kivenni, után markolászott, a fogdmegek előrelenpersze tudna. Úgyhogy maguk villámgyor- mi is az, egyszeriben taktikát változtatott. dültek. De Főkamarás Ferenc egy pillanat alatt leintette őket: san állítsák vissza az eredeti álla– Ó hát, persze, én egyből tudpotot, s szedjék a sátorfájukat, tam, hogy túloznak a híreszteléaztán takarodjanak vissza a putsek. De hát akkor mi járatban van rijukba, mert küldöm az János Úr? istrázsákat, azok pedig... – Egy nemzetközi malom- és Hanem a mondatot nem tudporcelánipari konglomerátum, a ta befejezni, mert Jancsi most Jancsijános Királyi Porcelánműmár nem számolt magában tízig, vek ZRt. vezérigazgató tulajdonohelyette kihúzta a kardját, s elinsa vagyok, s új befektetési lehetődult az emberke felé. Annak sem séget keresek feltörekvő piacokellett több, megfordult, s terkon. Sajnos kevés már a zöldmemetét meghazudtoló fürgeségzős beruházásra alkalmas ingatgel iszkolt a falu felé. Mögötte lolan, de az ügynökeim ezt va kocogott, vidáman nyerítgetajánlották. Én mégis jobban szeve. János háta mögül a királylány retem magam szemügyre venni a lépett elő: befektetési lehetőségeket, mint – Jánosom! Ez lett hát a te ügynökökkel tárgyalni, úgyhogy szép országodból. Mondhattam Õbefektet Uraság palotája, Tóth Vera (7 éves) küldje ide villámgyorsan Őbefek­ volna, de nem akartam kedved szegni, régen a mi országunkat sem Hallótávolságon kívülre parancsolta a mél- tet Uraságot! Ez bizony – habár egyelőre csak részben Luxusországnak hívták ám! Valami más lett, tatlankodó fogdmegeket, odalépett Jancsimióta a főszakács annyira megerősödött, s hoz, s majdhogynem barátilag a vállára tette fedte az igazságot – úgy volt megmondva, hogy a bolond is érthetett belőle. A főkamaapám meghalt. De már most mihez kezd- a kezét. jünk? Hova meneküljünk az istrázsák elől? – Ó, hát persze! Még az apám mesélt az rás orcájáról azonnal lefagyott a bűbájmo– Szép szerelmem, én bizony nem tu- öreg csizmadia eltűnt fiáról. Hát merre jártál, soly, valami köszönésfélét odavetve megdom, miféle boszorkányság vette el az em- Janókám, hírt-nevet-kincset gyűjtöttél-e fordíttatta a hintóját, s elviharzott. Nyomában a csalódott fogdmegek, de persze a legberek eszét a te szép hazádban és minálunk, messzi országban? de egyet tudok: mi máshol nem élhetünk. – Volt ez is, az is. De ha jól tudom, nem fürgébb távozó nevéhez híven Féltő kisbíró Ezenfelül én megígértem az angyalnak, azért szállt most ki a segédjeivel, hogy az volt. János a királylányhoz fordult: – Na, Életem, úgy látom, egyelőre nem hogy kitisztítom ezt a mezőt, csörgedezni utazásom felől érdeklődjék. fog a forrás, s lesz kenyerük az embereknek. A kis pocakos hátralépett, méreg suhant megyünk beljebb az Ezüstkék Országban. Az istrázsák pedig jöjjenek csak, majd meg- át az arcán, de azért még visszaerőltette ma- Ha már hazugságban nem akarok maradni, itt bizony felépítjük a malmot meg a híresérünk megijedni, ha itt lesznek! gát a mézes-mázas hanghoz. No, ha minden kívánságuk ilyen hamar – Hát persze, hogy nem, Jánosom. Csak neves porcelánműveket! Nade elég ennyi teljesült volna, bizony hamar boldog embe- azért érdeklődtem, mert a szüleink kollégák mára, térjünk nyugovóra. rek lesznek, mert a határban már fel is tűnt voltak. (Aha – gondolta János – hát ez annak Tóth Gergely / KÖVET egy tucat istrázsa, mögöttük egy még az a semmirekellő Kiskamarás Ferkónak a fia,

6


KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért

Fenntartható fejlődés

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Fenntartható fogyasztás egy fenntarthatatlan társadalomban A fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások kérdésköre már évek óta szerepel az Európai Unió napirendjén. A sokasodó kezdeményezések ugyan némi optimizmusra adhatnak okot, azonban az általános tendenciák megváltoztatására ezek még képtelenek. A gazdasági válság viszont átírhatja a fogyasztói szokásokat. Napjainkban az egyre inkább általános gazdasági válsággá terebélyesedő hitelválság kapcsán sok szó esik a reáljövedelmek csökkenéséről, a fizetőképes kereslet beszűküléséről, sőt, az őszi események kapcsán a gazdasági fejlődés lelassulásáról, s egyes országokban deflációs helyzet kialakulásáról is. Ez utóbbi ugyan kedvezően csenghet az inflációhoz szokott hazai vásárlók számára, azonban hazánkban nem várható az általános árszínvonal csökkenése, a gazdaság szűkülése és ennek a munkahelyekre gyakorolt kedvezőtlen hatásai pedig összességükben kedvezőtlen gazdasági környezetet jósolnak előre. Ilyen helyzetben a vállalatok elsők között a környezetvédelemmel és egyéb társadalmi felelősségvállalásukkal kapcsolatos kiadásaikat csökkentik. Ezt hazánkban újabb adóterhek is tetézik, mint például az energiaszektorra kivetett Robin Hood adó, melynek célja a távfűtés versenyképességének javítása. Amint azonban azt az RWE-EnBW érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőmű elnök-vezérigazgatója, Valaska József is kijelentette, „a társaság tudomásul veszi az extra adót, de kivonulnak minden olyan területről, amely nem tartozik a társaság szorosan vett tevékenységéhez”. Így „önmérsékletet tanúsítanak” az önkormányzatok, a sport és a karitatív szervezetek támogatásában, és visszafogják a PR tevékenységet is – adta hírül az MTI. Mindezek kapcsán sok szó esik a fogyasztási szerkezet átalakulásáról is. Az autógyárak sorozatos leállásokra kényszerülnek az elhalasztott vásárlási döntések miatt, és a következő hónapokban más, nagy értékű luxus termékeket gyártó vállalkozások is könnyen hasonló helyzetbe kerülhetnek. Bár 2008-ban még fél százalékponttal emelkedtek a reálbérek, hamarosan fogyasztói kosarunkban is megjelennek a változások: várhatóan növekedni fog az alapvető élelmiszerek és kis értékű beszerzések szerepe, míg kevesebbet költünk majd ruházkodás-

ra, tartós fogyasztási cikkekre és utazásra. Hagyományosan gondolkozva e fejleményeket nehéz kedvezően megítélni, de a fogyasztás fenntarthatóvá tételének szempontjából kívánatosnak tűnnek. A fenntartható fogyasztás alapelve szerint ugyanis a termelési eljárások öko-hatékonyságának javítása – és valóságban is bekövetkező javulása – nem elegendő a világméretű környezeti válság megoldásához, hanem a fogyasztás mérséklésének, szerkezeti átalakításának is jelentős szerepet kell kapnia. Sokan már eddig is úgy vélték, hogy a fogyasztói társadalmakra jellemző pazarló életmódot csak egy világméretű válság változtathatja majd meg, hiszen emberi ösztöneink mindaddig újabb és újabb beszerzésekre ösztönöznek, amíg csak erőnkből futja. A jelen válság során kialakult problémák (pl. a hitelintézetek válsága, egész iparágak csőd szélére kerülése stb.) kezelése érdekében tett intézkedések azonban kevés optimizmusra adnak okot. A dollármilliárdos segélycsomagok – célozzanak akár egyes vállalatokat, egész iparágakat vagy térségeket, országokat – csak konzerválják a kialakult gazdasági folyamatokat és nem kérdőjelezik meg azok alapvető működési elveit. Bár kétségtelen, hogy egy-egy multinacionális vállalat megmentése nemcsak a tulajdonosok, hanem az alkalmazottak, sőt a beszállítók és az ő alkalmazottaik érdekeit is képviseli, ami százezrek, sőt akár milliók életének az alakulása szempontjából is fontos lehet, de kérdés, hogy az alapvető változásokat hozó intézkedések elodázása később hányakat fog majd még nagyobb bajba sodorni. A pénzügyi és általában gaz-

dasági életben továbbra is felelősség nélkül ügyködhetnek mindazok, akiknek „áldásos” tevékenysége a jelen válsághoz vezetett és csak idő kérdése, hogy mikor éri el a fejlett világot egy újabb, a mostaninál jóval komolyabb válság. Különösen aggasztó, hogy az alapvető reformok nem komoly vitákban maradtak alul, hanem legtöbbször még felvetésükre sem került sor. Mindezen problémák, illetve a rájuk adott válaszok elégtelensége egyre sürgetőbben vetik fel fogyasztási szokásaink felülvizsgálatának igényét. Bár a fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások kérdésköre már évek óta kiemelten szerepel az Európai Unió napirendjén, jelentős kedvező változásokról nem számolhatunk be. A sokasodó kezdeményezések ugyan némi optimizmusra adhatnak okot, azonban az általános tendenciák megváltoztatására ezek még képtelenek. A fogyasztási szokások hazai, illetve nemzetközi helyzetének, a fenntartható fogyasztás lehetőségeinek, illetve gyakorlatának bemutatására vállalkozott a Budapesti Corvinus Egyetem, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Central European University és több más neves hazai egyetem és szervezet által idén másodszor megrendezett Fenntartható Fogyasztás konferencia. A konferencia – mely a környezeti számvitellel foglalkozó EMAN konferenciához kapcsolódott*, a tavalyi kedvező hazai fogadtatásra építve idén nemzetközivé növekedett, és számos hazai és kül___________ * Lásd a „A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás számvitele” című cikket a következő oldalon! (A szerk.)

7


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

földi előadó osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel – elsősorban a közép- és kelet-európai térségből. A konferenciát Zsolnai László, a Budapesti Corvinus Egyetem és Knut Ims, a Bergenben (Norvégia) működő Norvég Kereskedelmi Föiskola (Norges Handelshøyskole) közös előadása vezette be, amely a fenntartható fogyasztás szükségszerűségét taglalta. Ezt követően Chris Church (Community Environment Associates, UK) beszélt az előttünk álló feladatokról, illetve arról, hogy milyen keveset tudunk a fogyasztási folyamatokról Közép- és Kelet-Európában. A plenáris előadásokat követően négy párhuzamos szekció került megrendezésre a következő témákban: A fenntartható fogyasztás

Fenntartható fejlődés

helyzete Közép- és Kelet-Európában; Élelmiszerek fenntartható fogyasztása; Viselkedés, értékek és életstílusok és végül a Fenntartható fogyasztást elősegítő szereplők és tényezők. Ezen szekciókban előadások hangzottak el cseh, finn, holland, lengyel, lett, litván, német, orosz és természetesen magyar előadóktól. A konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy bár a környezet terhelése jelentősen csökkent ebben a régióban az elmúlt 15-20 évben (elsősorban a gazdasági tevékenység szerkezeti átalakulása, modernizációja következtében), a fogyasztás tudatossá válása még várat magára. Amennyiben ezen a téren nem lépünk előre a közeli jövőben, akkor hamarosan

13. évfolyam 4. szám (38) „felzárkózhatunk” a fejlett országok fogyasztási színvonalához, ami jelentősen rontja az esélyeinket egy fenntartható társadalom felé vezető úton. A konferenciával kapcsolatos további információkkal a Tudatos Vásárlók Egyesülete vagy a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Tisztább Termelés Magyarországi Központja szolgál. A konferencián elhangzott előadások anyagai a http://www.tve. hu/sustcons honlapról tölthetők le. Terveink szerint jövőre is megrendezzük a sok érdekes hozzászólást és beszélgetést kiváltó eseményt.

Dr. Zilahy Gyula / BCE-TTMK

A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás számvitele A Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézete az Environmental and Sustainability Management Accounting Networkkel (EMAN) közösen 2008 októberében konferenciát rendezett, hogy szintetizálja a tudományos kutatók és a vállalati szakemberek tapasztalatait, fórumot teremtsen a vállalati fenntarthatóság és CSR tevékenység mérésével kapcsolatos legfontosabb elméleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok bemutatására. A fenntartható fejlődés irányába történő elmozdulás napjaink egyik fontos kihívása a vállalati szféra számára. Mindazonáltal a vállalatok működésének fenntarthatóságát, a vállalati szféra társadalmi felelősségét még számos kérdés övezi. Ezen kérdések megválaszolásához elengedhetetlen a vállalati működés fenntarthatóság szempontjából való jellemzése, mérése, ami azonban még nem kellően kiforrott területe a vállalati környezeti menedzsmentnek. Stefan Schaltegger, az EMAN elnöke ismertette, milyen feltételek mellett válik a fenntarthatóság a vállalatok számára üzletté. Ehhez három feltételnek kell megfelelni: • önkéntes vállalati kezdeményezésekre van szükség, melyek célja, hogy környezeti vagy társadalmi kérdésekhez járuljanak hozzá; • mindezek mérhető haszonnal kell járjanak; • végül a vállalatok számára meggyőző bizonyítékkal kell szolgálni arra vonatkozóan, hogy egy bizonyos menedzsment

8

eszköz vagy tevékenység mind a két fenti célt teljesíti. A Schaltegger és Synnestvedt által 2002ben megjelentetett könyv a versenyképesség és a környezeti teljesítmény viszonylatában kétféle kapcsolatot különböztet meg, amelyek a túloldali ábrán láthatóak. Az első megközelítés szerint (ES0, E, F, D görbe) a környezetvédelem szintje és a gazdasági teljesítmény között negatív az ös�szefüggés, ráadásul a marginális gazdasági veszteség egyre nagyobb, minél magasabb a környezeti teljesítmény. Tehát gazdaságilag egyedül a jelenlegi szint megtartása vagy csökkentése a fenntartható megoldás Ezt nevezzük nem érték orientált vállalati kör­nye­zet­vé­del­mi stra­té­gi­á­nak (Schal­teg­ ger és Wagner, 2004). A másik megközelítés (ES0, A, B, C görbe) azt állítja, hogy nemcsak a környezetvédelem jelenlegi szintje tartható fenn gazdaságilag, hanem annak növelése többletértéket is teremthet. Természetesen végtelen számú környezetvédelmi intézkedés nem

növeli a végtelenségig a versenyképességet, egy ideális szint (A pont) elérése után a környezetvédelem költségei már meghaladják hasznait. Ezt nevezzük érték orientált vállalati környezetvédelmi stratégiának (Schaltegger és Wagner, 2004). A fenntarthatósági intézkedések öt különféle módon hajthatnak hasznot, vagy jelenthetnek költséget a vállalat számára: • költségek, költségcsökkentés vagy növekedés; • bevételek vagy a profit növekedése; • kockázatok, kockázatcsökkentés vagy növekedés; • hírnév, márkanév értéke; • a vállalat vonzóvá tétele a munkavállalók számára; • innováció. John Morelli a készülő ISO26000-es szabványt ismertette. A társadalmi felelősségvállalás területén más szervezetek már adtak ki útmutatókat (pl. az AccountAbility útmutatója, az EU Green Paper on Social Resposbility, GRI stb.), azonban az ISO nagy


KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért

várakozást kiváltó szabványa – a tervezetthez képest némi késéssel – még most készül. A szabvány jelenlegi formájában 91 oldal, és különlegessége, hogy az első olyan szabvány, amelyet az érintett társadalmi csoportok bevonásával fogalmaznak. Kerekes Sándor arról beszélt, hogy az európai fenntarthatósági politikában rengeteg az ellentmondás. A munka- és energia­in­ten­zív szektorok elhagyják Európát, ahol szinte alig maradt tényleges gyártó kapacitás. Az EU fenntarthatósági politikája ennek ellenére nem a fogyasztásra, hanem a termelésre fókuszál. Az EU direktívák uniformizáltak, nem veszik figyelembe a környezet állapotának különbségét a különböző tagállamokban. Magyarországon minden polgármester, még a legkisebb önkormányzaté is, a csatornázottság lehető legmagasabb szintjét próbálja megvalósítani, függetlenül annak költségétől. A kis településeken azonban a csatornázás aránytalanul drágább, és aránytalanul nagyobb terhet ró a közösség tagjaira.

Fenntartható fejlődés

kell jegyezni, hogy a szektornak vannak a fenntartható fejlődés ellen dolgozó tényezői is. Itt nemcsak a direkt hatásokra gondolunk (energia és vízfelhasználás, elektronikus hulladékok), hanem a közvetettekre is, amelyek jelentőségben felülmúlják a közvetlen következményeket. A telekommunikációs eszközök használata ugyanis radikálisan megváltoztatta egész életstílusunkat és a reklámokon keresztül hozzájárult a fogyasztó szemlélet terjedéséhez. Paul Druckman hangsúlyozta a könyvelők felelősségét abban, hogy a fenntart-

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Martin Bennett kutatása arra irányul, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek hogyan jelennek meg a számviteli képzéseknél a különböző felsőoktatási programokban. Hogyan definiálják a fenntarthatóság fogalmát, átmenetileg vagy hosszú távon tartják szükségesnek az azzal kapcsolatos ismereteket és végül a meglévő tantárgyakba integráltan vagy elkülönült területként kívánják-e oktatni az azzal kapcsolatos ismereteket? Csutora Mária azokról a kibúvó stratégiákról beszélt, amelyekkel a cégek könnyen és olcsón „kezelhetik” a fenntarthatósági problémákat. A kibúvó stratégiák lényege, hogy miközben javítják a cég társadalmi megítélését és marginális környezeti és társadalmi problémákat kezelnek, valójában inkább távolítják, semmint közelítik a világot a fenntartható társadalomhoz vagy környezethez. Egy OECD felmérés adatai alapján a vizsgált 7 ország vállalatai 57 %-ának fenntarthatósági pozíciója romlik. A kibúvó stratégiák közé tarozik a problémás területek kiszervezése, a marginális ügyek hangsúlyozása a fontosak helyett, a telephelyek áttelepítése Ázsiába stb.

Gärtner Szilvia és Vizy Antal a környezeti számvitel vállalati alkalmazásának nehézségeit ismertette. A cégnél minden osztály külön költségvetéssel renA konferencián a plenáris delkezik, és az adatok begyűjtése előadásokon túl öt különböző a környezetvédelmi osztály számára nagy nehézségekbe ütkö- Kapcsolat a gazdasági és a környezeti teljesítmény között * szekcióban összesen további 27 előadás hangzott el. A konzött. A jelenleg vásárolt új szoftver valószínűleg enyhíti ezt a problémát. hatósági kérdések beépüljenek az üzleti ferencia-előadásokról nyomtatott kiadvány, Szomolányi Katalin a T‑Home fenntart- folyamatokba. Felvetette annak kérdését, illetve DVD készült, amelyek az elhangzott hatósági politikáját mutatta be. hogy szükség van-e egy integrált jelentési előadások cikk változatát tartalmazzák. A keretrendszerre, amelyben a hagyomá- konferencia kiadványa letölthető a konfeZilahy Gyula a környezeti jelentésekkel nyos pénzügyi adatok mellett megjelen- rencia honlapjáról: http://eman2008.unikapcsolatos magyar helyzetet jellemezte, nének a fenntarthatóságra vonatkozó in- corvinus.hu majd az információ-technológiai iparág formációk is. A budapesti, valamint az előző évek helsajátosságairól beszélt. Magyarországon Sajnos jelenleg a világban a nemzetközi sinki és dél-afrikai konferenciáinak legjobb az évente publikált környezetvédelmi/ fenntarthatósági jelentések száma nem és nemzeti szervezetek környezeti számvi- előadásai Springer kiadó gondozásában emelkedett jelentősen az elmúlt évek so- teli terminológiája és követelményei elté- fognak megjelenni Dordrechtben. A legrán. Évente kb. 30-40 vállalat készít jelen- rőek, ami nehezíti az adatok összehasonlí- utóbbi EMAN könyv Environmental téseket. Az információ-technológiai szek- tását, és nehéz választás elé állítja a beszá- Management Accounting and Cleaener tor szerepe folyamatosan nő életünkben. molót készítő szervezeteket. Christine Production címmel szintén megrendelhető Az Európai Unió a szektort meghatározó- Jasch előadása azzal foglalkozott, hogyan a Springernél: http://www.springer.com/ nak tartja mind a gazdasági növekedés, lehetne a statisztikai hivatalok jelentései- b u s i n e s s / a c c o u n t i n g / b o o k / 9 7 8 - 1 mind pedig a hatékonyság fokozása nek az anyag- és energiafogyasztásra, a 4020-8912-1 szempontjából. A szakirodalom legin- környezetvédelmi beruházásokra és kiadáDr. Csutora Mária / BCE kább az információ-technológia fejlődé- sokra vonatkozó adatainak tartalmát harséhez kapcsolódó fenntarthatósági elő- monizálni az IFAC és a GRI útmutatóival. ___________ nyöket hangsúlyozza. Ugyanakkor meg * Forrás: Schaltegger és Synnestvedt, 2002, 341.oldal

9


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

(Folytatás az 1. oldalról)

13. évfolyam 4. szám (38)

Fenntarthatóság, CSR, szabványok, lelkiismeret

Sok mindent beleértünk ebbe, hiszen a környezetvédelemtől kezdve a munka- és emberi jogokon keresztül a felelős pénzügyi gazdálkodáson át a jótékony támogatásokig tarthat. Hogy vajon minden, amit mostanság a CSR fogalomkörbe sorolnak, kifejezetten a fenntarthatósághoz kapcsolható-e, arról vannak kételyeim. Mivel az értelmezés nagyon széles és rugalmas, ezért azt tartom a legjobb megoldásnak, ha mindenki maga határozza meg, hogy mit is ért CSR-on, és megegyezésre jut ebben azokkal, akikkel együtt kell munkálkodnia. Mi is ezt tesszük a KÖVET Egyesületben. Nemcsak a szubjektív véleményünk határozza meg, hogy egyik vagy másik témát felvállaljuk-e, mint fenntarthatósági ügyet, hanem időnk, energiánk és meglévő szakértelmünk is behatárolja, hogy mik számítanak erősségünknek, és mi az, amiben inkább katalizátor szerepet vállalhatunk, illetve egyegy projektben számítunk a másokkal való együttműködésre. Azért, hogy lássuk, mi mindenről is van szó, kanyarodjunk egy kicsit a szabványok világához! Sok tanulmány összegezte már, hogy mely szabványokat, útmutatókat sorolhatjuk a fenntarthatóság és/vagy a CSR eszköztárába. Az ISO 14001, az EMAS a környezettudatos vállalatirányítást írja le, az OHSAS 18001 a munkaegészségügy és -védelem követelményeit adja meg. Ne felejtsük azonban el, hogy ezek a tanúsítható specifikációk önmagukban csak a vállalati működés bizonyos pillanatnyi kérdéseire összpontosítanak, ezért nem alkalmasak arra, hogy megfordítsák a fenntarthatatlan gazdasági folyamatokat. Igazából akkor tekinthetők a vállalat számára CSR eszköznek, ha nem csupán a tanúsítvány megszerzése, és ezzel üzleti előny elérése a célja, hanem meggyőződésből vállalja fel a döntéshozó ezeknek a követelményeknek a teljesítését, és nem csak a minimumot akarja megtenni. Az elszámoltathatóságot, etikai teljesítményt az AA 1000-es bevezetése biztosíthatja, az SA 8000-es pedig a tisztességtelen munkahely vádját elhessegetni szándékozók számára lehet igazolás. További részletekért érdemes felütni Tóth Gergely „A Valóban Felelős Vállalat” c. könyvét.

10

Fenntartható fejlődés

A KÖVET, mint a CSR Europe magyarországi tagszervezete első kézből kap információt más országok hasonló civil szervezeteinek kezdeményezéseiről. Spanyol testvérszervezetünk, a Forética idén jelentette meg SGE21:2008 jelű „Etikai és CSR irányítási rendszer” c. szabványát. (http:// www.sge21.foretica.es) A tartalom alapján a vállalatirányítás kilenc területére vonatkozik a leírás, többek között követelményeket ad a felső vezetőséggel, az ügyfelekkel, a beszállítókkal kapcsolatban; a szervezetet alkotó személyekről, szociális körülményekről, a befektetőkről, a versenytársakról és a kormányzati kapcsolatokról, valamint a környezetvédelemről. Mindezekhez a keretet a már ismert módon a CSR politika, a jogszabályok azonosítása és teljesítése, célok kitűzése, mutatószámok alkalmazása, vezetőségi átvizsgálás stb. adják. Viselkedési kódexet, korrupcióellenes szabályzatot kell életbe léptetni, valamint kétévente jelentést kell kiadni a nyilvánosság számára az elért eredményekről. Mindezek mellett a vevőket sem illendő becsapni, ezért követelmények vannak a termékre, sőt a fejlesztésére vonatkozóan is. A hirdetést is elvek közé szorítja a szabvány, habár konkrét javaslatokat itt sem ad. Nem maradhatott ki az esélyegyenlőség, a diszkrimináció-ellenesség feltétele sem. Sokunk álma, a munka és a család ös�szebékítése is előkerül. Az alvállalkozókkal való becsületes bánásmód alapelveit is olvashatjuk, igaz, olyan konkrétumok, amiket szívesen látna egy multinak beszállító kisvállalkozó pl. a fizetési határidőkkel kapcsolatban, nem jelennek meg. Talán többen kísérik figyelemmel az ISO 26000-es szabvány megjelentetését, illetve annak elhúzódását. A WD4.2-es tervezetszám arra utal, hogy nagy változás nem lesz már a tartalmat illetően, érdemes tehát a szöveget szemügyre venni. A bevezetés szerint az előbbi szabván�nyal ellentétben nem tanúsítási céllal készül, hanem önkéntes alkalmazásra. Sőt,

nem is tekintik irányítási rendszer szabványnak az alkotók, hanem útmutatónak. Az alkalmazási területnél érdekes kijelentést találunk: „… a szabvány útmutatót ad … a társadalmi felelősséghez köthető teljesítmény kommunikálásáról, ennélfogva hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.” Az alkotók szerint tehát az itt tárgyalt témáknak (is) közük van a fenntarthatósághoz. A definíciók hosszú sorában az „etikus viselkedés” mellett az „etika” önmagában nem található, pedig izgalmas lett volna ennek értelmezése pluralista társadalomban. A 4. fejezetben részletesen ki is fejtett kulcsszavak, kötelező alapelvek hasonlóak az SGE21hez, de nem ugyanazok: elszámoltathatóság, átláthatóság, etikus viselkedés, érintettek, jogszabályok, nemzetközi normák, ember jogok. A társadalmi felelősséget és az érintettek bevonását ismertető 5. fejezet kimerítő részletességű. Az „útmutatónak” nevezett 6. fejezet 44 oldalon keresztül sulykolja a teendőket a vállalatirányítás, az emberi jogok, a munkakörülmények, a környezetvédelem, a tisztességes működés, a vevői kapcsolatok és a közösségi érdekeltség témáiban. A részletességnek van hozadéka is; pl. az alvállalkozókkal kapcsolatban „azonnali kifizetésről” beszél a szabvány, parazsat téve ezzel néhány áruházlánc fejére. Szintén öröm lehet számunkra, hogy a környezetvédelem kérdése sokkal kiterjedtebb formában kerül elő, mint a korábbi KIR szabványokban. „Szennyezés megelőzése”, „fenntartható erőforrás használat”, „klímaváltozás mérséklése”, „a természeti környezet védelme” azok a területek, ahol részletes cselekvési útmutatást kapunk. A felsorolt szabványok, útmutatók, szabályozások a fenntarthatóság és a CSR körében lehetnek nagyon jók és alaposak, buzdíthatjuk a (nagy)vállalatokat, hogy minél inkább alkalmazzák ezeket az eszközöket. Jusson azonban eszünkbe, hogy következő nemzedékért való aggódásunk olyan döntéseket és cselekvéseket igényel, amelyeknek komoly erkölcsi, etikai tartalmuk van. A szabvány, a fellapozható útmutató kevésnek bizonyulhat olyan helyzetekben, amikor az embernek kell döntenie, és a lelkiismeretére hagyatkozni. Alkalmazzuk tehát a jól megadott módszereket, és őrizzük meg emberségünket, legyőzve fenntarthatatlan gyengeségeinket: az önzést és kapzsiságot!

Bodroghelyi Csaba / KÖVET


KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért

Zöld iroda

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Bővül a zöld irodaházak piaca 2009 újabb fontos állomás a KÖVET Zöld Iroda programjának életében. Olyan minősítés kidolgozásán munkálkodtunk az elmúlt évben, amely méltó célként lebeghet mindazok szeme előtt, akik környezettudatos iroda kialakításán fáradoznak. A 2009. év elején debütáló „Minősített Zöld Iroda” védjegy büszke viselőivé válhatnak mindazon irodák, amelyek teljesítik a feltételrendszert, és megfelelnek az auditon. A szervezet környezettudatos működésének elismeréseként a két éves időtartamra elnyerhető védjegyet felhasználhatja a cég valamennyi dokumentumán, és publikálhatja a médiában. 2009-ben ismét keressük az év Zöld Irodáját és tavasszal megrendezzük a harmadik Zöld Iroda Kiállítást. Zöld megoldások már a tervezőasztalon

Példaként említendő a Kinnaps irodaházban megvalósított intelligens épületfelügyeleti-rendszer. A jelenlét-érzékelő hatására az adott irodarészben elindul a fokozott hűtés-fűtés, a szellőztetés, és tökéletes fényviszonyok alakulnak ki – mindez módosítható a fali kezelő felületén. A magyarországi viszonylatban forradalminak számító épü­let­ fel­ügyeleti rendszer lényege, hogy a nap járásához igazodva automatikusan leárnyékolja az épületet a betűző nap elől, kinyitott ablak mellett leállítja a hűtés-fűtést az adott zónában, vagy például a felkapcsolva felejtett lámpákat éjszakára leoltja.

Az irodai munkahelyek „zöldülésére” nő az igény és nem csupán munkavállalói ol- Kiadás vagy bevétel? dalról. Egyre több üzemeltető ismeri fel a programban rejlő lehetőségeket például a Az épületfelügyeleti-rendszer megtakarítások területén. A legnagyobb ne- a komfortérzet növelése mellett hézséget az jelenti, hogy sok irodaház ese- gazdasági és környezeti tényezők tében már az épület és az irodák kialakítása sem kedvez egy környezetbarát munkahely megteremtésének. Számos olyan létesítmény van, ahol az ablakokat nem lehet kinyitni, így a szellőztetés és az iroda levegőjének frissen tartása megoldhatatlan. Marad a légkondicionáló, még akkor is, ha ez nem csak nagyon egészségtelen, de rendkívül pazarló A REC szentendrei környezetbarát irodaháza megoldás is egyben. Másik fontos probléma, a beépített, gyakran tekintetében is előnyös mind a felhasználó, egészségkárosító anyagok kérdése. Ha meg- mind a vállalkozás szempontjából. Természepróbáljuk számba venni azokat az adottsá- tesen szól­nunk kell arról is, hogy egy ilyen gokat, melyeken nincs módunk változtatni, épü­let­felügyeleti rendszer megvalósítása máris felmerül a gondolat, hogy már az iro- többletköltséget jelent. A megtakarítások rédaépület elkészítésekor, illetve bérlőként a vén azonban ezek a kiadások megtérülnek. A kiválasztásakor előrelátónak kell lennünk. fenti esetről készült tanulmányból megtudA zöld irodaházak lényege a már jól be- hatjuk, hogy a beruházás költsége 73,3 millió vált energiatakarékos építészeti megoldá- Ft, mellyel évi 1,3 millió Ft megtakarítást sok ötvözése a komfortos belsőépítészettel, prognosztizálnak. De a megtakarításokon túl és olyan karbantartói rendszerrel, amely fontos hozadéknak tekinthető az irodaház kiszintén a környezeti és emberi szemponto- használtsága, amely Kinnarps House esetékat helyezi előtérbe a beidegződött rossz ru- ben a megnyitástól kezdve 100%-os. Ismerve tinnal szemben. a budapesti irodaház (túl)kínálatot ez jelen-

tős sikernek tekinthető. A fejlesztők a kezdeti – komolyabb – beruházás miatt lassabb megtérüléssel számolhatnak, de az üzemeltetésnél jelentkező megtakarítások az irodaház gyorsabb feltöltését, majd az épület kedvezőbb hozamráta melletti értékesítését segítik elő. „Egyes nemzetközi bérlők felelős vállalatként előnyben részesítik a kimutathatóan környezettudatos szemlélet szerint épült irodaházakat, és megfelelő pia­ci kínálat esetén ezt már az ajánlatkérésben is kötelező ismérvként jelölik meg. A fejlettebb irodapiacokon a zöld irodaházak besorolására a minőségbiztosítási rendszereket auditáló cégekhez hasonló szervezetek is alakultak, a kiadott tanúsítványokat az adott irodaházak aktívan használják marketing tevékenységük során.” – tudhatjuk meg az ESTON tanulmányából. Amíg a zöld irodaépületek és irodahelyiségek kínálata nem bővül számottevően, a bérlők számára lehetséges megoldást jelent a Zöld Iroda Program bevezetése és működtetése. 2009-ben is keressük az év Zöld Irodáját! Terveink szerint már idén elindítjuk a verseny kampányát, hogy minél többen értesülhessenek az eseményről, és megtehessék az előkészületeket a verseny kezdetéig. Most is várjuk minden olyan vállalat, hivatal, intézmény nevezését, ahol irodai munka folyik. A győztes intézmény elnyeri a „2009 Zöld Irodája” címet! A versenybe bekapcsolódó irodáknak a rendelkezésükre álló két hónap alatt kell a lehető legtöbbet kihozva irodai működésükből Zöld Irodává válniuk. A díjat a KÖVET által 2009. április 23‑án megrendezésre kerülő Zöld Iroda Kiállításon ünnepélyes keretek között vehetik át a győztesek. Külön örömünkre szolgál, hogy idén a cikkben is méltatott Kinnarps intelligens irodaháza ad otthont az egynapos rendezvénynek. Színvonalas, Zöld Irodához kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat kínáló szervezetek standjai mellett számos szakmai program is színesíti majd a rendezvényt, sok hasznos információval gazdagítva az idelátogatókat. Besenyei Mónika / KÖVET

11


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

CSR

13. évfolyam 4. szám (38)

Csapatépítési tréningek a Pannonnál A Pannon 2006-ban indította útjára „karitatív csapatépítési tréningre” keresztelt programját, mely­ nek célja, hogy a csapatépítő tréningeken szokásos önfeledt, sokszor öncélú szórakoztató ele­meket minél nagyobb mértékben a társadalom számára is értékes tevékenységekkel helyettesítsük. A karitatív csapatépítéseknek három elvárásnak kell megfelelniük: • az emberi erőforrás igazgatóság (HR) és a tréninget szervező igazgatóság által meghatározott csapatépítési céloknak, • a települések kiválasztási folyamatának, az önkéntes munkák lehetőségeinek és a helyi igényeknek, • a beszerzési szabályoknak és a programra külön érvényes kritériumoknak. Ezeket az elvárásokat 2008-ban egy helyi szintű szabályzatban foglaltuk össze. Ezzel a Pannon a társadalmilag felelős csapatépítő tréningeket vállalati folyamatai közé emelte. A tréningekkel a Pannon közvetlen és közvetett értékeket kíván teremteni abban a társadalmi környezetben, amelyben tevékenykedik, és egyben saját dolgozói körében is, akiknek az önkéntes munkája nélkülözhetetlen a program kivitelezésében. A karitatív csapatépítések stratégiája 2007-ben EU szabványnak megfelelő játszóterek építése volt, amelyet az Európai Unió egy irányelvben fogalmazott meg 2009. január 1-jei határidővel. 2008-ban ezt a stratégiai célt a Pannon kibővítette minden olyan közmunkára, amire a megkeresett településeknek igényük lehet, és azok megfelelnek a fent említett három elvárásnak. A cél kibővítése azért történt, hogy egyrészt nagyobb mozgásteret engedjünk a kedvezményezetteknek az igények meghatározásában, továbbá, hogy a dolgozók is többféle tevékenységben vehessenek részt - ne kizárólag játszótér-építésben. 2008-ban a települések kiválasztásában segítségül hívta a Pannon az államilag definiált, fejlettségi szint szerinti település besorolásokat, hogy ezzel is a folyamat átláthatóságát erősítse. A helyszínválasztás szempontjai: 1.  Rászorultság a.  Leghátrányosabb helyzetű vagy hátrányos helyzetű kistérségben lévő település („311/2007. korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról”). b.  Vagy a következő listában szereplő

12

település: „240/2006. korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről”. c.  A település lakosainak száma kevesebb, mint 5000 fő. 2.  Projekt megvalósítás a.  A javasolt munkára olyan igény legyen, amelyet a helyi erőforrásokból nem tudnak kielégíteni. b.  Új helyszín legyen, ahol a Pannon azelőtt nem végzett karitatív munkát. Az elbírálás további szempontjai között szerepelt, hogy a munkák közterületen végezhetőek legyenek a tulajdonviszonyok tisztázottsága miatt. Szempont volt az is, hogy a szerződő partner közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezet legyen, amely adóigazolást állíthat ki a támogatásról, így az a vállalat adóalapjából leírható (bár megjegyzendő, hogy 2008-ban az ilyen jellegű támogatás után is be kell fizetni a Pannonnak az ÁFA-t). A tréningeken részt vevő eltérő méretű csoportok eltérő munkaszervezést igényeltek, amit szintén figyelembe kellett venni.

szerződő partner adatait és a körülmények tervezhetősége miatt azt is, hogy a kedvezményezett település hogyan tud részt venni (nem pénzügyi eszközökkel) a munkákban. Érdekes, hogy mindenki a vendéglátásban kívánt segítséget nyújtani, amivel a vidéki vendégszeretet megerősítést nyert számunkra: a helyi főzőiskolák, vagy intézmények segítségével készült reggeli és ebéd az önkéntesek és mindenki más számára, az alapanyagokat a Pannon biztosította. A lehetséges helyszínekről a szervezeti egységek a HR közreműködésével egy lista alapján választották ki a számukra legmegfelelőbbet. A beszerzés a szerződött tréningszervező partnerektől bekérte a belső eljárások szerint megfelelő számú ajánlatot, amiből az adott igazgatóság a HR és a beszerzés segítségével választotta ki a győztest. Ez után következett a megvalósítás, ahol az volt a cél, a tréningszervezőkkel karöltve, hogy minél jobban be lehessen a helyi feleket vonni a tevékenységbe. Ez többféleképpen történt, eseménytől függően: játékosan, közös sorversenyekkel; szakmailag, helyi vállalkozók bevonásával; érzelmileg, az elkészült építkezések örömét mindannyian megosztottuk egymással.

Eredmények tekintetében 2007ben 20 településen, 2008-ban pedig 10 településen épültek játszóterek, illetve valósultak meg más közmunkák. A befektetett támogatási összeg mindkét évben egyforma volt, 2008ban kevesebb csapatépítési tréningigény érkezett a HR-hez, ezért a kisebb településszám. 2008-ban is minden településen a gyerekek oktatási és életkörülményeiért tett a Pannon együttműködésben a kedvezményezettekkel: a játszóterek építése mellett volt, ahol osztálytermeket újítottak fel a dolgozók, keríA tenki óvoda játszóterének befejezésén tést emeltek és festettek le, de több dolgoznak a Pannonosok helyen adományoztak vagy szereltek A program kivitelezése a helyszínkeresés- össze játékokat a pannonosok. 2008-ban 710 önkéntes, több mint 2800 től egy sikeresen megvalósult tréningig igen összetett. A helyszínválasztás kritériuma sze- munkaórában segített hátrányos helyzetű rint kijelölt településeket a társadalmi felelős- települések életkörülményein javítani. ségvállalás szakértő kereste meg és kérdőív Horváth Áron / Pannon alapján gyűjtötte be a települések igényeit, a


KÖVET Egyesület

Kommunikáció

a Fenntartható Gazdálkodásért

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

CSR-képzés intraneten Az OTP Banknál számos eszköz áll rendelkezésre, hogy bemutassuk a vállalat CSR tevékenységét a dolgozók számára. A megvalósított kezdeményezések, célok és nem utolsó sorban a mun­ka­vállalók sze­re­pének ismertetésére az intranetes képzés bizonyult a leghatásosabbnak. CSR stratégiánkkal összhangban arra törekszünk, hogy a fenntarthatóság elve beépüljön a társaság fő tevékenységébe, de annak, hogy működésünk szerves részévé váljon, elengedhetetlen feltétele a munkatársak bevonása. A 2007-ben kidolgozott stratégiánkban ezt a következőképpen fogalmaztuk meg: „Célunk, hogy a felelős működés természetessé váljon a vállalat munkavállalói számára, és a munkahelyi környezet biztosítsa ennek feltételeit.” Lépésről lépésre

zókat a tudatosabb életmód kialakításában és a felelős vállalati működés támogatásában. Mindezt próbáltuk közérthetően, minél több gyakorlati példán és interaktív feladaton keresztül megvalósítani.

Saját fejlesztésű CSR tananyag Az anyag összeállításában fontos szempont volt a közérthetőség, a világos, logikus felépítés, a „játszva tanítás” elve, és az egyes témák közötti egyensúly megtartása, vagyis hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági kérdések egyforma súllyal kerüljenek bemutatásra. A tananyag alapját az OTP Bank CSR-stratégiája, a CSR felmérések eredményei, valamint a KÖVET Jövőképzés multimédiás tananyaga képezi. A képzés forrásanyagát a KÖVET segítségével és közreműködésével állítottuk össze.

A CSR képzés elindítása nem minden előzmény nélküli. 2007 eleA tananyag olyan kérdésekre ad vájétől rendszeresen jelenttettünk laszt, mint: meg cikkeket a bank belső újságá• Hogyan hat az OTP csoport műban a vállalati felelősségvállalás té- Az eFestival-on első helyezést ért el a tananyag ködése a környezetre és a társadamakörében. Az első írásban a fennlomra? e-learning kategóriában tartható fejlődés fogalmáról, a váll• Miért fontosak ezek a témák a válalti felelősségvállalás elméleti hátteréről, a Könnyebb, gyorsabb, hatékonyabb lalatcsoport szempontjából? vállalatok benne játszott szerepéről sze- – Interaktív on-line képzési forma • Mikor beszélünk fenntartható fejlődésről, rezhettek elemi ismereteket az olvasók. vagy fenntarthatóságról? Mit értünk alatta? Majd az elméleti tudásra alapozva mutatAz e-learning rendszerű oktatás viszony• Kinek a feladata a fenntartható fejlődés tuk be hónapról hónapra a bank életében lag új keletű módszer a bank képzési rendelősegítése? történt jelentős CSR-rel kapcsolatos ese- szerében. Előnye többek között, hogy le• Vállalatok társadalmi felelőssége miményeket és kezdeményezéseket. hetővé teszi az egyéni felkészülést, ameben áll? Felmérést végeztünk dolgozói körben, lyet magas interaktivitással támogat, szem• Melyek a vállalat irányításán belül a kihogy megtudjuk, ők hogyan látják a bankot léltet, a fejezetek végén található ellenőrző emelt CSR területek? fenntarthatósági szempontból, mely terüle- feladatokon keresztül megkönnyíti a tan• Mit jelent a felelősségvállalás a pénzügyi tekre kellene koncentrálnia a banknak. A anyag elsajátítását. Hely- és időfüggetlen, szektorban? magas válaszadási hajlandóság, valamint a a tananyag rendelkezésre áll valamennyi • Hogyan jelenik meg és érvényesül mindkérdésekre adott válaszok megerősítettek munkaállomáson valamennyi munkatárez az OTP bank stratégiájában? bennünket abban, hogy a munkatársak nyi- sunk számára, bármikor elkezdhető és tottak és fontosnak tartják, hogy az OTP szükség esetén megszakítható, így munkaA kiemelt témák között a felelős kommuBank foglalkozzon a felelősségvállalással, időben is elvégezhető. A tudásanyag elsa- nikáció és ügyféltájékoztatás csakúgy megvalamint igénylik a folyamatos és részletes játítása leckénként mindössze egy órát található, mint a szelektív hulladékgyűjtés, a tájékoztatást a CSR tevékenységekről, fele- vesz igénybe és a teljesítéséről azonnali felesleges CO2-kibocsátás csökkentésének lősségvállalási gyakorlatról. A felmérésből visszajelzést kap a résztvevő. jelentősége, mint a fogyatékkal élők iránti Napjainkban egyre több információ be- felelősség. kiderült, hogy a lakosság tudatformálása, a hátrányosabb helyzetűek számára termé- fogadására kényszerülünk, nagy mennyiKüldetésünknek tekintjük, hogy a befekkek kidolgozása, a környezetvédelem és a ségű ismeretanyag elsajátítására van szük- tetői és a társadalmi elvárásoknak megfelezöld befektetések támogatása sokak szá- ség munkánk szakszerű elvégzésében. Ta- lő, kiemelkedő társadalmi felelősségvállalási pasztalataink szerint a munkatársak egyre gyakorlatot folytassunk. Ennek eléréséhez mára fontos terület. A képzés célja, hogy a bankban dolgozó inkább tudnak élni az elektronikus képzési minden munkavállaló hozzájárulására szükvalamennyi munkatárs átfogó képet kapjon forma nyújtotta előnyökkel. Ezt mi sem bi- ség van, hogy együtt építhessünk egy társaaz OTP Bank társadalmi felelősségvállalási zonyítja jobban, minthogy a program elin- dalmilag felelős, környezetbarát, gazdaságistratégiájáról és ennek gyakorlati megvaló- dítása óta több mint 5000 tananyagot, il- lag erős, fenntartható jövőt! sítása érdekében tett lépéseiről. Az általá- letve 12 000 vizsgát regisztráltunk a rendnos ismeretek elsajátítása segítheti a dolgo- szeren keresztül. Fenyvesi Beáta / OTP Bank

13


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

CSR

13. évfolyam 4. szám (38)

Gyakorlati CSR alkalmazások KKV-k számára A Washington D. C.-ben megrendezett Zöld Fesztiválon – ahol környezetbarát vállalkozások, zöld termékek és szolgáltatások, NGO-k állíthatnak ki –, az összes stand közül egy oregoni, félig hegymászó, félig szörfös kinézetű fiatal vállalkozóé nyűgözött le a legjobban, aki néhány hónapot Kínában eltöltve tanúja volt az evőpálcika pazarlásának. De mi köze is van ennek a CSR-hez és a KKV-khez? A speciális evőeszköz számos pekingi étteremből tömegesen kerül a szeméttelepekre. Ennek hatására egy helyi lakosokból szervezett csoport segítségével összegyűjtötték a városban fellelhető összes fapálcát, megmentve ezzel őket az addig elkerülhetetlen végzetüktől, a szemétlerakókba kerüléstől. Miután alaposan megtisztították és sterilizálták a kis evőeszközöket, nagy adag képzelőerővel és kreativitással megáldott művész temérdek gyönyörű zen-stílusú dísztárgyat és dekorációt tervezett és valósított meg – órakeretektől kezdve lámpaburákon, tárolóedényeken és női ékszereken keresztül egészen a tányéralátétekig. Ezt briliáns ötletnek tartom, hiszen amellett, hogy hatalmas mennyiségű faanyagot hasznosít újra és apró műalkotásokat készít belőle, az üzleti profitot is megosztja kínai kollegáival.

gyarázzam el azt, hogy elsősorban miért is választottam a kis- és középvállalkozások témáját. Az Európai Unió 19,3 millió vállalkozásának 99,8 %-a KKV, amelyek mintegy 75 millió embert foglalkoztatnak. A kis- és középvállalkozások biztosítják az EU munkahelyeinek 66 %-át. A globalizáció miatt a KKV-k lehetőségei is növekedtek, de ez legnagyobbrészt az e-kereskedelemnek és a megnövekedett internethasználatnak köszönhető. Az utóbbi évtizedben elsősorban a KKV-k biztosították az új munkahelyeket, míg az iparban általában csökken az alkalmazottak száma. Jelenleg az európai KKV-k

Akkor még nem tudtam, hogy ez a fiatalember egy növekvő népszerűségű vállalkozási forma képviselője, amit leggyakrabban „társadalmi vállalkozásnak” hívA felelős termékek webáruháza (www.zoldellato.hu) nak. „A társadalmi vállalkozók olyan magánszemélyek, akik innovatív generálják a privát szektor forgalmának megoldásokkal oldják meg a társadalom 56,2 %-át. legsürgetőbb szociális problémáit. Ahelyett, A KKV-k együttes környezetre gyakorolt hogy a kormányra vagy az üzleti szektorokra hagynák a szociális szükségletek kielégíté- hatása is tekintélyes. Gyakran feltételezik, sét, megtalálják azt a pontot, ami nem mű- hogy szennyezésük kisebb mértékű, de egéködik, így a rendszer megváltoztatásával szében véve a kisvállalkozások a szennyezés oldják meg a problémát, valamint a megol- egyik legjelentősebb forrásai. Néhány becsdást terjesztve egész társadalmakat győz- lés szerint az összes környezetszennyezés nek meg arról, hogy megtegyenek egy mintegy 70 %-a ebben a szektorban megy újabb nagy lépést. […] Minden társadalmi végbe. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság egévállalkozó felhasználóbarát, érthető és eti- szének fenntarthatóbbá válásához létfontosságú a KKV-k társadalmi és környezeti fekus ötletekkel rukkol elő.” * lelősségérzetének előmozdítása. Nos, mi köze is van ennek az egésznek a A döntő probléma sajnos azonban az, CSR-hez és a KKV-khez? Mielőtt azonban megválaszolnám ezt a kérdést, hadd ma- hogy ezeknek a vállalkozásoknak gyakran nincs elég anyagi forrásuk ahhoz, hogy a ___________ fenntarthatóságot megengedhessék ma* Forrás: Ashoka (www.ashoka.org). További információért guknak. Hát akkor mit lehet tenni? látogasson el a következő oldalakra: www.skollfoundation. org, www.SchwabFound.org, www.volans.com

14

Természetesen nincs „csodafegyver”, de van két lehetőség, amit ebben a cikkben szeretnék bemutatni: 1., A közösség és a környezet iránti közös felelősség érzésének kialakulása nem old meg hirtelen minden problémát, de ez olyan folyamat, amely kiérleli magát, és visszahat a környezetben végbemenő változásokra. Véleményem szerint a végeredmény ugyanúgy számít, mint az, hogy hogyan érjük el azt. Így a javaslatom, hogy lassan kezdjünk, priorizálva a különböző fenntarthatósági célkitűzéseket (egyszerre csak egyet vállaljunk), először talán egy egészen egyszerűt. A folyamat önmagában gyakran éppoly kifizetődő, mint a végeredmény, és eredménye a hajlandóság, valamint a meggyőződés arról, hogy érdemes a környezettudatosság ösvényén haladni. 2., A második megvalósítandó CSR javaslatom a KKV-k számára az lenne – és most végre visszatérek oregoni szörfös barátomhoz –, hogy portfoliójukat társadalmilag és környezetileg egyaránt jövedelmező termékekre, szolgáltatásokra terjesszék ki. Ha a CSR-t belső, valódi üzleti tevékenységgé emelik, új és érdekes piaci réseket nyithatnak meg. Még 2003-ban akadtam rá egy cikkre, amelyben kifejtették, hogy egy tipikus amerikai otthon levegőjének minősége akár 2-5ször szennyezettebb lehet egy vá­ros­köz­ pontban mért értéknél. A cikk szerint a lakásokon belüli légszennyezők forrásai na­gyon apró és alacsony szagtartalmú anyagok. Ezek karcinogén gázokból állnak, amik VOCket (Volatile Organic Compounds - illékony szerves ve­gyületek) és egyéb káros kémiai anyagokat tartalmaznak. Ezeket a ká­ros gázokat hosszú évek során a szőnyegek, fakezelő anyagok és festékek bocsátják ki, ráadásul az energiatakarékosság jegyében légmentes nyílászárókkal felszerelt modern házak nem is engedik kiszellőzni ezeket a toxinokat. Részben abból a belső meg­győ­ző­désből fakadóan, hogy csak fenntartható és kör­nye­zetbarát anyagokat használjunk, rész­ben a lakásfejlesztéssel és belső


KÖVET Egyesület

Energia

a Fenntartható Gazdálkodásért

dekorációval kapcsolatos általános érdeklődésem miatt, és – végül, de nem utolsó sorban – mert felfedeztem a nagy lehetőséget magában rejtő zöld termékek és szolgáltatások piacát, beindítottam egy környezetbarát vállalkozást. Ez nem más, mint az üzletek és otthonok zöldítése érdekében végzett projektmenedzseri munka és tanácsadás. Ez olyan lehetőség, amin mindenki nyer: a termékek (festékek, burkolatok, viaszolás, pácolás) mind fenntartható és természetes forrásokból származnak, alig bocsátanak ki szaganyagokat (és ha mégis, akkor termé-

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

szetes illatuk van), nyugtatják a szemet (természetes pigmenteket tartalmaznak), egészségesek, rendkívül hosszan tartóak, és csak egészen kicsit drágábbak szintetikus alternatívájuknál. Üzleti nyelven szólva: új piaci rést teremtettem, amivel a következő néhány évre regionális monopóliummá nőttem ki magam.

egészítésére készül (termék/szolgáltatás megkülönböztetése és új piaci rés teremtése), a haszon messze túlnövi a költségeket. Ha ehhez még világos és átlátható CSR kampányt is szervezünk, az elősegíti a versenytársaktól való megkülönböztetést, valamint a tehetséges alkalmazottak vonzását és megtartását.

A CSR nagyon fontos tényező a hosszú távú (fenntartható) növekedés és nyereségesség elérésében. Ha CSR stratégia egy üzleti tevékenység általános stratégiájának ki-

Jens Trummer jenstrummer@hotmail.com www.CSRimm.com Fordította: Lontayné Gulyás Mónika

Az energiamegtakarítás bajnokai Véget ért az Európai Energiabajnokság, amely 17 országban 150 cég rész­vé­ te­lével zajlott. Magyarországon a Fővárosi Vízművek, a K&H Bank, az IBM és Tatabánya önkormányzata kapott díjat. Magyarországon a Béres Zrt., a Biopetrol Kft., a British American Tobacco Hungary Kft., a Fővárosi Vízművek Zrt., Hosszúhetény önkormányzata, az IBM, a K&H Bank, valamint Siófok és Tatabánya önkormányzata próbált egy év alatt minél több energiát megtakarítani. Valamennyi résztvevő rengeteg tapasztalattal gazdagodott, amit hosszú távon is hasznosítani tud majd energiatakarékossági törekvéseiben. A magyarországi első helyezett Fővárosi Vízművek Zrt. budapesti központi irodája átfogó kommunikációs kampány keretében tájékoztatta a dolgozókat a számítógépek, az ital automaták, a világítás használata, valamint a fűtési rendszer működtetése során alkalmazható energiatakarékossági intézkedésekről. Az elért eredményekről az ügyfeleiket is informálták a székház épületében elhelyezett hatalmas információs táblán. Figyelmeztető matricákat helyeztek el az irodai berendezéseken, aminek köszönhetően a dolgozók ebédszünetekre és munkaidő után kikapcsolták a készülékeket. Télen optimalizálták a szobahőmérsékletet és folyamatosan egyeztettek a szolgáltatóval a kisebb fűtési energia felhasználás érdekében. Összességében 20,55 % energia-megtakarítást sikerült elérniük. A 18,7 %-ot megtakarító, hazai második helyezett K&H Bank Vígadó téri irodaházának üzemeltetési csoportja jelentős erőfeszítéseket tett az épület-felügyeleti rendszer optimalizálása, az energiapazarlás kiszűrése érdekében. A vállalat belső újságában és intraneten tett közzé energiahatékonysági tippeket.

rült kibocsátásra. A magyarországi résztvevők átlag 8,65 % ener­gia­ meg­taka­rí­tást értek el, több mint 2500 irodai dolgozó tudatformálásával és kisebb energiahatékonysági beruházásokkal. A pénzügyi megtakarítás is jelentős volt, hiszen csak a Fővárosi Az Energiabajnokság hazai győztesei és támogatói Víz­művek 14 millió Ft Az IBM sokszínű, jól felépített és szakmamegtakarítást ért el kiilag rendkívül átgondolt kampányának kö- sebb energiafelhasználásnak köszönhetőszönhetően 12,96 %-ot takarított meg és a en a verseny ideje alatt. bronzérem mellett méltán nyerte el a „LegA hazai Energiabajnokság kiemelt támojobb belső motivációs kampány” különdíjat gatója a Borsodchem Zrt. és a Fővárosi Gázhazánkban. A bajnokság elején külön művek Zrt. A nemzeti győztes Fővárosi Vízenergy audit teamet alakítottak és kvízjáték művek 3000 euró összértékű jutalmat kakeretében felmérték dolgozóik energiatu- pott, melynek részeként két napos környedatosságát. Többször tartottak prezentáci- zetvédelmi tanácsadást ajánlott fel a ót a témakörben és az IBM nemzetközi film- Denkstatt Kft, a Cordi Kutatás Fejlesztési Kht. versenyére egy rövidfilmet is készítettek. energia auditot végez a nyertes cég egyik Folyamatosan elemezték áram- és gázfel- irodaépületében, a RICOH Hungary Kft. használásukat, amiről a dolgozókat is havi nyomtatót, az ECO-Invest Kft. pedig környeszinten tájékoztatták. zetvédelmi jogtár előfizetést ajándékoz a A tatabányai önkormányzat „Helyi közös- bajnoknak. ségért” különdíjat kapott. Ők az irodai dolgozók tudatformálása mellett a helyi televíA versenyben résztvevő 17 országban dízió képújságán keresztül, valamint iskolai jazásra kerülnek a nemzeti győztesek. A proenergiatakarékossági versenyek rendezésé- jekt nemzetközi díjkiosztó gáláján a három vel a helyi lakosság körében is népszerűsí- legnagyobb energia-megtakarítást elért tették az energiatudatos magatartást. szervezet és a három legszínesebb kamÖsszességében egy év alatt a 17 euró- pányt megvalósító résztvevő európai szinpai országban több mint 52 GWh energiát ten is díjat kap 2009. február 11-én Brüsszelsikerült megtakarítani, aminek köszönhe- ben. tően több mint 26 000 tonna CO2 nem keHavasi Péter / KÖVET

15


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

KÖVET-hírek

13. évfolyam 4. szám (38)

Van energiánk a környezetvédelemre A KÖVET idei konferenciáján az energiaellátás kérdéskörének környezetvédelmi szempontú meg­oldásairól hangzottak el vitaindító előadások, amelyek után - a hallgatóság be­vo­ná­ sá­val - a szakemberek kerek­asz­tal-beszélgetéseken mondhatták el véleményüket. Nincs megállás a profitért folyó harcban, hiszen akár kis, akár közepes vagy nagy cégről van szó, a vállalkozások többsége minden évben jobb teljesítményt akar felmutatni. Az egészséges versenyszellemmel nincs gond, a problémák akkor jelentkeznek, amikor öncélúvá válik a haszonszerzés: az újabb és újabb beruházások, befektetések egyre több emberi energiát igényelnek, ami károsan hathat az egészségünkre, a környezetre. Lényegében ugyanez a folyamat zajlik a földi környezetben, hiszen a meggondolatlanul versengő cégek tevékenységükkel egyre több környezeti elemet használnak föl, ugyanakkor szennyezik a környezetet, ez az egyre gyorsuló folyamat pedig hamar felemészti a föld energiakészletét - összegezhetjük a bevezető előadást tartó Tóth Gergely okfejtését. Hozzászólásában Szabó Imre környezetvédelmi miniszter azt fejtegette, hogy a környezetvédelem kapcsán manapság visszatérő téma a kollektív felelősség hangoztatása, ám a tetteknek akkor van igazán eredményük, ha az egyén tudatosan vállal felelősséget szűkebb környezetének "zölden" tartásáért. Az aprónak tűnő cselekedetekből lehet igazán építkezni és a nemzetközi és a szűkebb környezet közösségi elvárásait teljesíteni. A KÖVET konferencia hagyományos eseménye az immár hetedik alkalommal meghirdetett Környezeti Megtakarítás Verseny díjátadása volt, amelyre környezeti és gazdasági hasznot egyaránt hozó intézkedésekkel idén 16 cég jelentkezett, összesen 57 környezetvédelmi intézkedéssel. A három éven belül megtérülő intézkedések kategória győztese az Axellia Gyógyszervegyészeti Kft. A vállalat több területen egyszerre ért el környezetvédelmi szempontból jelentős javulást. A leglátványosabb eredmény az oldószer visszaforgatásában mutatkozott, amivel a felhasználást éves szinten közel 6000 tonnával csökkentették.

16

A három éven túl megtérülő intézkedések kategóriában az Audi Hungaria Motor Kft. és a Büchl Hungaria Kft. közös pályázata nyert. Brikettáló berendezés üzembe helyezésével, illetve a köszörűiszap-hulladékok égetés helyett préseléssel történő hasznosításával érdemelték ki az elismerést. A technológia bevezetése évente 10,5 milliós megtakarítást és ezer tonna hulladékcsökkentést eredményezett.

Kisvállalati kategóriában a szegedi G&G Növényvédelmi és Kereskedelmi Kft. kapott díjat: a gyomfelismerésen alapuló vasúti permetezőrendszer kialakításával 36 ezer literrel kevesebb vegyszert használnak fel évente, ezzel 100 milliót forintot takarítottak meg. Az innovációs különdíjat a Holcim Hungária Zrt. kapta. A klinker égetésekor keletkezett por 50 százalékát (éves szinten 50 ezer tonnát) újrahasznosítják. Ezzel az intézkedéssel évente 40 millió forintot spóroltak meg.

tudatosabb viselkedésével érték el. Ugyanakkor évente 18,75 milliárd forintot takarítottak meg a különböző vállalatok a környezetkímélő magatartásukkal. Avryl Ann Mohammed Trinidad és Tobago nemzeti olajvállalatának (Petrotrin) EHS vezetője a cég energiahatékonysági törekvéseiről beszélt. Az ország gazdasága olajra épül, a Petrotrin Trinidad és Tobago GDPjének 44,3 %-át adja. Kutatásaik szerint még 10-20 évre elegendő olaj- és gázkészlet áll rendelkezésükre, így a vállalat számára létfontosságú, hogy megújuló energiaforrásokat is integráljon a portfoliójába. 2006 júniusában az OMV létrehozta az OMV Future Energy Fund nevű leányvállalatát, amelynek célja a megújuló energiaforrások kutatása. Dorothea Sulzbacher, az OMV Future Energy Fund ügyvezető igazgatója a jelenleg Európában zajló biogáz és geotermikus erőmű projekteket mutatta be. Csizmadia Edit / KÖVET Kiemelt támogatók:

Támogatók: A környezetvédelmet szolgáló versenyről - mint minden évben - most is külön kiadványt jelentettünk meg Ablakon bedobott pénz címmel. Az esettanulmány-kötetben és az internetes portálokon 294 megvalósult intézkedést gyűjtöttünk össze. A vállalatok az intézkedések hatására megspóroltak 730 GWh energiát, amely 365 ezer család éves fogyasztásának felel meg; kiváltották 544 tonna lúg felhasználását; 18 ezer tonna kén-dioxid és 50,5 ezer tonna por nem jutott ki a levegőbe, amelynek megkötésére 1600 hektár erdőt kellene ültetni. Az intézkedések nagy része semmilyen beruházást nem igényelt, szervezéssel vagy a munkatársak környezet-

Médiatámogatók:


KÖVET Egyesület

KÖVET-hírek xxx

a Fenntartható Gazdálkodásért

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Új KÖVET-tagvállalatok ACIS Benzinkúttechnika Kft. Az ACIS Benzinkúttechnika Kft. az összes Magyarországon jelenlévő töltőállomás hálózatnál és közlekedési társaságnál végez valamilyen építési vagy/és szerviz tevékenységet. Munkánk során nemcsak a veszélyes hulladékok kezelésére fordítunk fokozottan gondot, hanem a levegő szennyezésének mértékét is igyekszünk csökkenteni. A kútoszlopok pisztolygőz visszavezetésének ellenőrzésén és javításán túl a szénhidrogén-emisszió teljes kiküszöböléséül szolgáló berendezést is igyekszünk elterjeszteni. A kereskedelmi részleg forgalmának jelentős részét az olajjal szennyezett csapadékvizek tisztítására szolgáló olajfogók eladása teszi ki. Új tevékenységeink között említhetjük a szennyvíztisztító telepeken történő vezetéképítést, és tervezzük irányítástechnikai feladatok elvégzését is. Cégünk a leginkább környezetbarát tűzoltó rendszert, a nagynyomású, vízköddel oltó rendszereket tervezi és építi Európaszerte. Ágazatunkban egyedül álló módon ISO 9001, ISO 14001 és ISO 18001 tanúsításokkal is rendelkezünk. További információ Vígh-Bellon Zsolt, ügyvezető igazgató Tel.: 23/503-960 acis@acis.hu www.acis.hu Audi Akademie Hungaria Kft. Az Audi Hungaria Motor Kft. központi továbbképző partnere, a győri Audi Akademie Hungaria Kft. külső ügyfeleinek egész Magyarország területén kínálja szolgáltatásait. Fő tevékenységi köre vállalati tréningekből és speciális tanácsadási tevékenységekből áll: vezetői fejlesztés, szervezetfejlesztés, kompetenciamenedzsment, projektmenedzsment, diagnosztika és munkaerő-kiválasztás, idegen nyelvek (egyéni tréning, vállalati tanfolyamok, fordító- és tolmácsszolgáltatások), műszaki tréning (IT, CAD/PLM – számítógépes tervezés). A folyamatosan kiemelkedő minőségű, ügyfeleink kívánságait gyakorlatorientált

módon megvalósító munkánk középpontjában mindig maga az ember áll. További információ Pölczman-Polyák Bernadett, ügyvezetői as�szisztens Tel.: 96/663-700 akademie.polyak@audi.hu www.audi-akademie.hu

fenntartható fejlődés megvalósításához. Társadalmi felelősségvállalásunk keretében kiemelten kezeljük a környezet alakításában, megőrzésében és fenntartásában való tudatos részvételünket, illetve annak népszerűsítését. A KÖVET tagjaként bízunk benne, hogy környezetért felelősséget érző társainkkal megoszthatjuk „zöld” tapasztalatainkat, és mi magunk is további hatékony példákat ismerhetünk meg.

Pannon GSM Távközlési Zrt. A hazai távközlési cégek közül elsőként a Pannon csatlakozott a fenntartható gazdálkodásért tenni akaró vállalatokat összefogó KÖVET Egyesülethez. A Pannon megalakulásától kezdve fontosnak tartja a környezettudatos működést. A meglévő kezdeményezéseket egyesítette 2004-ben a Közel a Környezethez programban, mely az évek alatt számos elemmel bővült. A Pannon fő környezetvédelmi célja, hogy 24 százalékkal csökkentse a 2011-ig várható teljes széndioxid kibocsátását. E cél elérése érdekében a Pannon egyrészt az irodai tevékenységeket messzemenően összehangolja a környezeti szempontokkal, másrészt igyekszik élen járni a zöld távközlési technológia meghonosításában. További információ Dr. Majorosi Emese, kommunikációs igazgató Tel.: 1/464-60-00 emajorosi@pannon.hu www.pannon.hu

Siemens Zrt. A 160 éves múltra visszatekintő, vezető nemzetközi technológiai vállalatként a Siemens megalapítása óta kiemelt értékének tekinti a felelősségteljes viselkedést. Az elmúlt több mint 120 évben a vállalat innovatív megoldásaival szakmai partnerként elkötelezetten támogatta Magyarország modernizációját. Válaszokat adva a 21. század kihívásaira a Siemens a legkorszerűbb környezetkímélő technológiák és megoldások elérhetővé tételével, közvetlenül vagy közvetve folyamatosan hozzájárul az életminőség javításához, és a

További információ Farkas Szilvia, kommunikációs igazgató Tel.: 1/471-15-40 szilvia.farkas@siemens.com www.siemens.hu

UGM Környezetbiztonság Mérnökiroda Bt. Vállalkozásunk immár 10 éves múltra tekint vissza. Azzal a céllal hoztuk létre, hogy tanácsadói és mérnöki szolgáltatásainkkal segítsük a magyarországi kis- és középvállalkozásokat. Tapasztalatainkat annak szolgálatába állítottuk, hogy partnereinknél a termékminőség fenntartása mellett munkatársaik egészsége, biztonsága és környezetünk megóvása is biztosított legyen. Komplex szolgáltatásunk kiterjed környezetvédelmi és munkavédelmi feladatok átvállalására, cégre alkalmazott ismeretek átadására, munkahelyi, környezeti, és energetikai mérések, elemzések elvégzésére. Szolgáltatásaink új és kiemelt területe olyan anyagok és készletek értékesítése, amelyek használatával folyadékszennyezésből eredő környezeti károk megelőzhetőek, vagy enyhíthetőek, illetve káresemény bekövetkezése esetén a kármentesítés gyorsan és hatékonyan elvégezhető. Gondolkodásmódunkat meghatározza a környezetünk megóvása melletti elkötelezettség. Ezt a szemléletet nem mulasztjuk el erősíteni ügyfeleink, partnereink körében, és ezt közvetítem cégvezetőként kamarai szakértői tevékenységemben is. További információ Urbán Gábor, ügyvezető igazgató Tel.: 1/789-88-08 ugm@ugm.hu www.minosegmuhely.hu

17


Lépések...

Jogszabályok

... a fenntarthatóság felé

13. évfolyam 4. szám (38)

Új és módosított jogszabályok 2008. július – szeptember Államigazgatás, közigazgatás

Hulladékgazdálkodás

1045/2008. (VII. 14.) korm. határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül új kiemelt projektjavaslatok 2008. júniusi akciótervi nevesítéséről

181/2008. (VII. 8.) korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről

A kormány egyetért azzal, hogy az Irányító Hatóság a kiemelt projektekre vonatkozó támogatási szerződéseket a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló korm. rendelet szerinti értékelést követően megkötheti. A kormány felhívja a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert, hogy a kormány részére készítsen jelentést azon projektek előrehaladásáról, amelyek tekintetében az Irányító Hatóság támogatási szerződést nem kötött. A támogatási szerződés végleges, részletes feltételeiről az Irányító Hatóság dönt. Valamennyi kiemelt projekt esetében a támogatási szerződés megkötésének általános feltétele a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által előírt tartalmú részletes projektjavaslat elkészítése, amely a pénzügyi fenntarthatóságot és a bevételtermelési képességet is bemutató megvalósíthatósági tanulmányt, költség-haszon elemzést, valamint az ÚMFT indikátor rendszerébe való illeszkedést tartalmazza.

E rendelet hatálya kiterjed az elemekre és az akkumulátorokra, a belőlük származó hulladékokra, továbbá ezen hulladékokkal kapcsolatos visszavételi és begyűjtési tevékenységekre. A gyártó a hulladékká vált elemet és akkumulátort visszaveszi (visszavételi kötelezettség). A gyártó a hordozható elem, illetve akkumulátor begyűjtéséről gondoskodik (begyűjtési kötelezettség). A gyártó a vis�szavételi kötelezettsége alapján a kereskedőtől összegyűjtött, illetve a hulladék birtokosa által részére átadott hulladékot átveszi. A gyártó a visszavételért ellenszolgáltatást nem követelhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet. A gyártó - a népsűrűséget is figyelembe véve - a felhasználó közelében lévő, megközelíthető begyűjtőhelyek rendelkezésre állásáról gondoskodik. A gyártó a visszavett és begyűjtött hulladékká vált hordozható elem, illetve akkumulátor kezeléséről az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről szóló külön jogszabály szerint gondoskodik (kezelési kötelezettség).

Talajvédelem Energiaellátás 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról Az Országgyűlés a törvényt, a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása, a magyar gázpiacnak az Európai Közösség egységesülő gázenergia piacaiba történő integrációja, és a mindezek megvalósítását biztosító objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében, az európai közösségi jogi követelményekre figyelemmel alkotja.

18

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény értelmében termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges lehet. A mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásának engedélyezése talajvizsgálat és a felhasználásra kerülő hulladék beltartalmi vizsgálata alapján történik.

Egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló korm. rendelet szerinti szennyvíziszap-komposzt termőföldön történő felhasználásához. Természetvédelem 20/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Csokonyavisontai fás legelő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében célkitűzés: • a hagyományos tájhasználat nyomán kialakult fás legelő és idős fáinak [kocsányos tölgy (Quercus robur), csertölgy (Quercus cerris), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), vadcseresznye (Prunus avium) és vadkörte (Pyrus pyraster) egyedek], valamint a tájképi sokszínűség megőrzése; • a mozaikos élőhelyegyüttes, a mészmentes homokon kialakult értékes növénytársulások és a területen élő ritka növény- és állatfajok [például halvány sáfrány (Crocus vittatus), szőrös nyír (Betula pubescens), őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis), fekete gólya (Ciconia nigra), rétisas (Haliaeetus albicilla), barna kánya (Milvus migrans), nagy tűzlepke (Lycaena dispar)] megőrzése; • a fajgazdag állatvilág életfeltételeinek biztosítása; • a természetközeli erdők megőrzése; • a legeltetéses állattartás mint hagyományos gazdálkodási forma fenntartása a területen; • a tudományos kutatás, az oktatás és a természetvédelmi szemlélet erősítésének elősegítése. 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A védetté nyilvánítás célja a területen található pangó vizű, lefolyástalan lápfoltok megőrzése, a védett növény- és állat-


Lépések...

KÖVET Egyesület

Jogszabályok

a Fenntartható Gazdálkodásért

fajok - különös tekintettel a területen fészkelő vízimadarak -, illetve élőhelyük megóvása, továbbá az erdőben zajló természetes folyamatok kutatásának, megfigyelésének, valamint a természetközeli módon végzett erdőgazdálkodást megalapozó gyakorlati ismeretek megszerzésének elősegítése. A Baláta-tó természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket a DunaDráva Nemzeti Park Igazgatóság és a külön jogszabály szerinti erdészeti hatósági nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodó együttesen látja el.

Általános rendelkezések 221/2008. (VIII. 30.) korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény bekezdésében előírt parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén, külterületen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal te-

... a fenntarthatóság felé

rületi szerve (MgSzH), belterületen az önkormányzat jegyzője rendeli el a közérdekű védekezést. Ha belterületi ingatlan esetében a települési/kerületi önkormányzat nem tesz eleget kötelezettségének, az MgSzH rendeli el a közérdekű védekezést. A közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év május 31. napjáig kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg. A közérdekű védekezést célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni.

Honlap a környezet- és emberbarát irodákért:

www.zoldiroda.hu Lépések...

Lépések...

... a fenntarthatóság felé

A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVET és a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesztőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza­ba­don kö­zölhetők. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a KÖVET címére.

Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron:

A KÖVET a kör­nye­zet­tu­da­tos és társadalmilag felelős szer­ ve­ze­ti mű­kö­dést se­gí­tő non-profit, füg­get­len szer­ve­zet, amely az INEM és a CSR Europe nem­ zet­kö­zi há­ló­za­tá­nak tag­ja. (www.kovet.hu)

A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter­me­lé­si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely­nek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elter­jesz­tése. (http://hcpc.uni-corvinus.hu)

Felelős szerkesztő: Csizmadia Edit / KÖVET 1068 Budapest, Dózsa György út 86/B. Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291 info@kovet.hu Szerkesztő: Luda Szilvia / TTMK BCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407 ttmk@uni-corvinus.hu Tördelő: Marton Ádám / KÖVET Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített) A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír, amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült. A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes. ISSN 1786-9536

Megjelenik 800 példányban. KÖVET Egyesület

a Fenntartható Gazdálkodásért

megrendelőlap

5 000 Ft + ÁFA – önköltségi ár 2 000 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben) Postacím Név:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Beosztás:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fax:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E-mail:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím (ha különbözik) Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dátum. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Aláírás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291

19


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

KÖVET-hírek

13. évfolyam 4. szám (38)

Kedves Leendő Tanácsadó partnerünk! A 8 európai partner együttműködésével – közöttük a KÖVET Egyesület – és a brüsszeli Eco-Counselling Enterprise scrl irányításával megvalósuló, 36 hónap futamidejű BE-SMARTER program ahhoz a pontjához érkezett, amikor megkezdődik a tanácsadók kiválasztása. A kiválasztott tanácsadók 2009 elején felkészítő tréningen vesznek részt, majd a KÖVET, és a program számára kidolgozott e-learning platform segítségével megkezdik a munkájukat az általuk választott KKV-knál. A tanácsadók cégeknél folytatott munkája 2010. februárban ér véget, ekkor veszi kezdetét a résztvevő cégek EMAS szerinti auditja, ami 2010. április 1-ig tart. A program 2010. december 31-én zárul, a tapasztalatok és eredmények értékelésével. A részvétel feltételei: • Kiváló angol nyelvtudás • Szakirányú felsőfokú végzettség • Vállalatirányítási rendszerekkel kapcsolatos szakmai tapasztalat A tanácsadók vállalják, hogy fejenként 2 céget felkészítenek EMAS auditra, mely cégek programban való részvételéről a tanácsadók gondoskodnak. A tanácsadók vállalják továbbá, hogy a programban való részvételük szándékát kaució befizetésével is megerősítik, mely kauciót a cégek EMAS szerinti auditját követően, a KÖVET vis�szafizeti mindazon tanácsadók részére, aki a teljes programot teljesítik. Jelentkezéshez kérjük, látogassanak el a KÖVET honlapjára, és juttassák el hozzánk a kitöltött Jelentkezési lapot! www.kovet.hu

További kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal! Besenyei Mónika - programvezető besenyei@kovet.hu Tel.: 1/473-22-90 Fax: 1/473-22-91

20

Lépések a fenntarthatóság felé 38.  

A KÖVET Egyesület és a TTMK szaklapja. 13. évf. 4. szám (2008 tél)