Page 1

KÖVET-INEM Hungária

Lépések...

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

... a fenntarthatóság felé

12. évf. 3. szám (33) 2007. ősz

Tartalom: Emberi tényező – Ódor Erzsébet, Chinoin 2-3. oldal Bioüzemanyagok – Milyen áron? 4. oldal A „másért vállalkozás” koncepció (második rész) 6-7. oldal Együttműködés a fenntartható fejlődésért 8-9. oldal Lebomló műanyagok 10. oldal Új KÖVET tagok 11. oldal Hogy kerül a csizma az asztalra? 12. oldal Forró témák – új kutatási irányvonal a fenntarthatóság vizsgálatában 14-15. oldal A KÖVET a CSR Europe hazai képviselője 16. oldal A környezeti számvitel elterjedtsége a hazai vállalatok körében 17-18. oldal Másért Vállalkozó? – Gravoform Kft. 19-20. oldal Emissziókereskedelem – Együttes Végrehajtás 21. oldal Jogszabályok 22-23. oldal

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja

A változás szele(i) Napjaink felgyorsult világában semmi meglepő nincs abban a megállapításban, hogy a változások korát éljük. Van azonban egy kitüntetett entitás, melynek megváltozása hatással van jóformán kivétel nélkül minden emberre. Ez pedig Földünk éghajlata. A klímaváltozással kapcsolatos legjelentősebb hazai változás az, hogy az elmúlt hónapokban éppen ez a téma tudott áttörést elérni a médiában. Tavaly CSR (Corporate Social Responsibility) témában volt konferenciadömping, idén a klímaváltozás viszi a pálmát. De megemlíthetjük a Pannon június elsejei („A társadalmi felelősségvállalás napja”) kezdeményezését, mely 2007-ben arról szólt, hogy hazai cégek vállalásokat tesznek a szén-dioxid kibocsátásuk csökkentéséről, vagy a nemrégiben társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát is. Nemzetközi szinten kiemelkedő jelentőségű az ENSZ Global Compact program-

ját kiegészítő „Caring for Climate: The Business Leadership Platform” megszületése, melyhez eddig több mint száz óriásvállalat csatlakozott. Bizarrul hangzik, de éppen a fenntarthatósággal kapcsolatos területeken tevékenykedő szakembereknek kell hálásaknak lenniük a klímaváltozásnak. Ennek köszönhetjük ugyanis, hogy egyre többen és egyre magasabb szinten veszik komolyan a környezeti eltartóképesség feszegetésével járó problémákat. S hogy a változás szele képes lesz-e kisöpörni a felelőtlen megoldásokat, és felpörgetni az innovatív, környezetbarát technológiákat? Fel tudja majd nyitni a döntéshozók szemét, hogy bölcs eszközöket válasszanak a problémák kezelésére? Reméljük igen, segítsünk neki saját területünkön mindannyian! Kapusy Pál / KÖVET

Környezeti kontrolling

Együttműködés a fenntartható fejlődésért

Vajon ki, hogyan hasznája a környezeti kontrolling eszközét? Tisztában vannak vele a vállalatok, milyen információkhoz juthatnak, ha alaposabban utánajárnak a környezetszennyezés költségeinek? Cikkünkből azt is megtudhatják, egy átlagos vállalatnál hogyan alakul a környezeti költségek és bevételek megoszlása.

Az ipari parkok különlegesen alkalmasak arra, hogy különböző vállalatok összefogjanak annak érdekében, hogy kevésbé terheljék a környezetet és közben egymás melléktermékét hasznosítsák. Cikkünk az ipari ökológia érdekességeibe vezeti be az olvasót.

(Részletek a 17. oldalon)

(Részletek a 8. oldalon)

Bioüzemanyagok – milyen áron?

A KÖVET a CSR Europe tagja

Felgyorsult a bioüzemanyagok terjedési üteme Magyarországon is. Alkalmazásuk kétségtelen előnyei mellett azonban számos tényező szól ellenük is. Cikkünk ezen előnyöket és hátrányokat mérlegeli.

Idén májusban a CSR Europe elnöksége elfogadta a KÖVET tagfelvételi kérelmét, így az egyesület hazánk első képviselője a nemzetközi hálózatban. A CSR Europe Európa legnagyobb CSR-rel foglalkozó szervezete.

(Részletek a 4. oldalon)

(Részletek a 16. oldalon)


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Emberi tényező

12. évfolyam 3. szám (33)

Békés egymás mellett élés: gyógyszergyár a városban A rovat vendége ezúttal Ódor Erzsébet, a Chinoin Zrt. (Sanofi-Aventis) környezetvédelmi vezetője, aki korábban a KÖVET elnökségének is tagja volt, és immár több mint negyedszázada dolgozik az újpesti gyógyszergyár környezeti terhelésének csökkentésén. Mióta dolgozik a Chinoinnál? 1982. január másodikán kaptam meg a nagytétényi kicsiny környezetvédelmi laboratóriumot, talán ha két munkatárssal… A BME-n végeztem vegyészmérnökként, a környezetvédelmi szakmérnöki képesítést évekkel később szereztem meg, hiszen akkoriban az egész szakma gyerekcipőben járt még. Sajnos kutatásban, termelésben igazán sosem dolgoztam, ezt ma már egy kicsit sajnálom. Ezek szerint elsősorban vegyésznek készült? Általános iskolában volt egy szenzációs kémiatanárom, ő oltott be a kémia iránti szeretettel. Így már a középiskolaként egy vegyipari technikumra esett a választásom, majd jött az egyetem… A környezetvédelem tulajdonképpen szinte véletlenül jött, a technológiával kezdtem foglalkozni a cégnél, elsősorban olyan kérdések érdekeltek, melyek még megválaszolásra vártak. Példaként említhetném az oldószerek regenerálását, vagy azon kimenetek okozta terheléseket, melyeket akkoriban kezelhetetlennek tartottak. Erre példaként a fluidszárítók oldószerszennyezését említhetném. A felismerés, miszerint egy szennyezést esetenként csak forrásánál lehet megoldani, azóta vezet a munkámban. Negyedszázadnyi időt visszatekintve, milyen trendeket, fejlődési pályát lát? Emlékezetes, hogy tulajdonképpen a munkába állásommal egyidőben lépett hatályba az első hulladékos rendelet, mely az akkori viszonyok közepette borzasztó sarkosan fogalmazott. A veszélyes hulladékok kezelését például jogszabályi kötelezettség szintjére emelte, ugyanakkor az új előírások szerinti törvényes elhelyezésre nem volt lehetőség, hiszen sem égető, sem lerakó nem működött. Talán nem mindenki számára ismert, de a dorogi égetőművet a

2

három nagy gyógyszergyár, a Chinoin, az Egis és a Richter hozta létre a fent említett okokból. A legnagyobb változás talán az, hogy míg akkoriban még saját kis égetőt is vettünk, ma már szinte teljes a spektrum a környezetvédelmi szolgáltatások terén, sőt

néhol túlteng a piac. Sokan a „környezetvédelem jó üzlet” szlogen jegyében megfelelő szakmai ismeretek nélkül szeretnék rábeszélni a cégeket olyan megoldásokra, amelyek vagy nem korszerűek, vagy annyira speciálisak, hogy csak egy szűk körre lennének alNévjegy kalmazhatók. Név Visszatérve a jogszabáBeosztás lyok kérdésére: szerintem van egy jó tendencia, egyre Végzettség több illetékes szakember Családi állapot látja be, hogy az egyedi Hobbi megállapodásokban koKedvenc írók moly lehetőség rejlik, az nem azonos a nyakló nélKedvenc zene küli szennyezéssel. Fogyni

látszik a vaskalapos regula, szerintem ez jó irány lehet a jövőben. Milyen kihívásokkal állnak szembe jelenleg? Az egyik legfőbb kihívás továbbra is az IPPC-nek való megfelelés. Még itt a negyedik kerület szívében, egy forgalmas út mellett is, zaj tekintetében határérték-túllépésünk van. Szerencsére a beavatkozásunk elégséges lesz, újabb mérésekkel azonosítottuk a zajforrásokat, és részben külső hangszigeteléssel, részben a túllépésért felelős berendezések épületbe való betelepítésével orvosoljuk a problémát. A másik aktuális ügyünk egy egyedi szennyvíz-előkezelő rendszer tervezése-telepítése, hiszen egy hagyományos biológiai tisztítót nehéz elképzelni a lakott terület miatt. Mivel a napi szennyvízmennyiség mindössze négy százaléka felelős a KOI vonatkozásában, ezért erre koncentrálunk. Jelenleg két eljárás között próbálunk dönteni. 2005-ben sikeresen pályáztak a Környezeti Megtakarítás Díjra. Hogyan fogadta a vállalat az elismerést? Nagy örömmel! Egészen Párizsig eljutott a híre, küldtünk egy rövid leírást a KÖVETről, a díjról, arról, hogy ennek mi az értéke, és persze a pályázati anyagunkat is bemutattuk. Különböző dicséreteket kaptunk: a

Ódor Erzsébet környezetvédelmi vezető vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök házas túrázás, kerékpár, olvasás Marquez, Szabó Magda, mostanában Faludy György Edvard Grieg – „a norvég fennsíkon járva megértettem zenéjét”


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

kémiai részleg azt emelte ki, hogy nem kell félni a környezetvédelemtől, azzal megtakarítás is elérhető. A kommunikációs osztály azt emelte ki, hogy a cég hírnevéhez milyen fontos hozzájárulás történt. A vállalati felelősségvállalás, CSR terén itthon sok cégnél nem a fogyasztói vagy civil elvárás indítja be a folyamatokat, hanem az anyavállalat felőli nyomás. Én nem neveznem nyomásnak, inkább valamiféle szívóhatásnak, hiszen jó dologról van szó… Hogy megemlítsek egy konkrét példát, cégünk energiapályázatot írt ki a leányvállalatok részére, kifejezetten a CO2megtakarítás céljából. Egy példát emelnék ki a saját intézkedések közül: a villamoshálózatot korszerűsítettük, aminek köszönhetően 170 tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe évente. Bár ezen a megmérettetésen nem mi nyertünk, de maga a verseny megmozgatta az emberek gondolkodását. Mire a legbüszkébb a munkájával kapcsolatban? (Rögtön rávágja) A csapatomra, amely mögöttem áll. Elkötelezett, jól felkészült, rendszerben gondolkodó, felelős emberek, akik igen komoly teljesítményre képesek. Ha jobban belegondolok, talán azt említeném még meg, hogy a BAT referencia dokumentumok kidolgozása során engem ért

Emberi tényező

2005-BEN A CHINOIN NYERTE A KÖVET KÖRNYEZETI MEGTAKARÍTÁS DÍJÁT

az a megtiszteltetés, hogy az iparágunk képviseletében a sevillai munkacsoportban magyar nemzeti delegált legyek. Emlékszik rá, hogyan került kapcsolatba a KÖVET-tel? Hogyne. Évekkel ezelőtt eljött Tóth Gergely a gyáriparosok székházába egy megbeszélésre, és előadta az INEM, illetve a KÖ-

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

VET ötletét. Meghallgattam, és úgy gondoltam, aranyos ötlet, szimpatikus, naív fiatalember, de kíváncsi vagyok, mi lehet ebben a cégek érdeke, mi fog kijönni ebből… Aztán pár év múlva egy rendezvényen találkoztam vele és Krecz Ágnessel (a titkárság munkatársa volt 1998-2001-ig – a szerk.), majd résztvettem egy általuk szervezett tanfolyamon, és meggyőződtem arról, hogy ezek olyan elkötelezett emberek, akik komplexen gondolkoznak, pénzért nem adják fel az elveiket, és nem akarnak elvadult megváltó szerepében sem tetszelegni. Ezután beléptünk a KÖVET tagjai közé… Mit lehet megtudnia a Lépések olvasóinak Önről, mint magánemberről? Van két remek fiam, van egy nagyon elkötelezett férjem, és ha mindent összeadunk, van négy fiunk és hét unokánk is. Szabadidőmet elsősorban a hegyekben és víz mellett szeretem eltölteni a családdal, éppen most jöttünk vissza egy skandináv utazásról. Itt azt is megtudhattam, hogy mi az a gleccsertej… Nagyon szeretek olvasni, tonnaszámra falom a könyveket. Köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánunk Önnek és az egész környezetvédelmi csapatnak! Kapusy Pál / KÖVET

Környezetvédelmi igazolványt mindenkinek! Hogyan ösztönözzük munkatársainkat a környezetvédelmi programokban való részvételre? Dolgozóink és munkatársaink bevonása a környezetvédelmi tevékenységbe nem is olyan egyszerű feladat, mint azt gondolnánk. A szóban vagy írásban kiadott utasítások sokszor elfelejtődnek, hisz az embernek mindennapi elfoglaltságában nem feltétlenül az a legnagyobb gondja, hogy pl. kikapcsolja a monitort ebédidőre, vagy öszszenyomja a PET-palackot, mielőtt a (szelektív) kukába dobja. Hogy a sok apró, környezetileg fontos feladatot mégis mindenki fejben tudja tartani, és ezen felül jobban érezze a környezetvédelem, és a vállalatnál működő környezetvédelmi rendszer fontosságát, és azzal is tisztában legyen, hogy ebben a rendszerben bizony neki is vannak teendői, nos, ennek elősegítésére újabb eszközt találtak ki a szakemberek. Ez a „Környezetvédelmi igazolvány” (angolul Environmental Licence) kiállítása mindenkinek. Ahogy az illusztráció is mutatja, ez az egyszerű kis kártya személyre szólóan ösz-

szefoglalja, hogy kinek mi a feladata a környezetvédelemben, és a KIR-rendszerben. A kártya egyik oldalán az illető fotója, neve, beosztása, és azok a KIR-célok szerepelhetnek, amikben az ő együttműködése is szükséges. Ilyen lehet pl. az irodai energiafelhasználás csökkentése 10%-kal, papírhulladék felére csökkentése stb. A kártya másik oldalára írhatjuk azokat a konkrét feladatokat, amelyek ezen célok eléréséhez szükségesek, illetve az általános feladatokat, amik minden dolgozóra vonatkoznak a KIR-rendszer tekintetében. Az első bekezdés példáinál maradva ide írhatjuk, hogy „Összenyomom a PET-palackot, mielőtt a gyűjtőbe dobom.”, „Kikapcsolom a monitoromat ebédidőre, hogy ne fogyaszszon feleslegesen energiát.”, „Külön gyűj-

töm a félig használt papírt.” és így tovább. A környezetvédelmi igazolvány viszont csak akkor hatékony, ha annak kitöltését az egyes dolgozókkal közösen végezzük, így közben el is magyarázhatjuk nekik, hogy miért fontos a felsorolt dolgokat úgy kezelni, ahogy mi kitaláltuk. A környezetvédelmi igazolvány tehát személyre szabottan összegzi, hogy ki mely KIR-célokhoz járulhat hozzá, és milyen teendői és felelősségei vannak a rendszeren belül. Ha valakinek speciális feladatai vannak, hosszabb távolléte esetén egyszerűen átadhatja helyettesének igazolványát, így egy mozdulattal megoldható, hogy ne maradjanak el adott teendők. Pap Imre / KÖVET

3


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Energia

12. évfolyam 3. szám (33)

Bioüzemanyagok - milyen áron? Az energianövények csodaszernek tűnnek, de mit nyerhet a világ olyan biogén motorüzemanyagokkal, amelyek alapanyagait iparszerű mezőgazdaság állítja elő? Mi a bioüzemanyagok valós költsége? Út a fenntarthatósághoz? A fenntartható fejlődés 1987-ben megfogalmazott, és időközben továbbfejlesztett elmélete az ökológiai, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság egyidejű harmóniáját feltételezi. Az erős és gyenge fenntarthatóság hívei között az eltérés a természeti tőke helyettesíthetőségének megítélésében rejlik. A radikális irányzat azt az elvet vallja, hogy a természeti tőke nem helyettesíthető, ezért eredeti formájában kellene megóvni. Amennyiben az erős fenntarthatóságot nézzük, a bioüzemanyagok környezetvédelmi előnyeinek emlegetése – versenyképes termelés megvalósítása mellett – nehezen indokolható, hiszen a fenntartható fejlődés szempontjából kibékíthetetlen ellentmondás, hogy amíg a gazdasági érdek a méretgazdaságosság kihasználását és így a minél nagyobb üzemméret elérését célozza, addig a termesztés koncentrálódása növeli a környezeti veszélyt. Az energetikai célú növénytermesztés monokultúrához vezethet és fennáll a veszélye annak is, hogy a gazdákat rákényszerítik a genetikailag módosított vetőmagok használatára, méghozzá a „fenntartható fejlődés” nevében. Az Európai Unió elvárásai Minthogy hazánk az Európai Unió tagja, a fenntartható fejlődés megvalósításában az uniós politikák meghatározzák az ország fejlődésének kereteit. A kyotói vállalások mellett az EU tételesen előírja, hogy a megújulók részarányát az energiamérlegben növelni kell, és el kell érni a 6 százalékot. Az uniós kényszerpálya jellemző Magyarország számára az agrárpolitikában is. Magyarország biomassza termelését az indokolja, hogy jellemző a mezőgazdasági túltermelés. Főleg gabonát termesztünk, amit nem tudunk eladni, ezért az EU nagyrészt intervenciós alapokból finanszírozza a felesleget. A tapasztalt szakemberek szerint a kukorica- és gabonatermesztés területén a feleslegesnek tűnő termőterületek és a kedvezőnek tűnő természeti adottságok szintén a biomassza intenzív termelése mellett szólnak. Mindezek

4

fényében új iparág születik a magyar vidéken, készülnek a stratégiai tervek, mint például a 2007-2013-as időszakot felölelő Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, amelyben kiemelt helyen szerepel a megújuló energiaforrások támogatása. A biomassza és ebből a bioüzemanyag-előállítás az egyik fő prioritás. Az EU részben környezetvédelmi, részben energiapolitikai megfontolásokból támogatja a bioüzemanyag-termelés alapanyagainak termesztését. Energiapolitikai célkitűzés az Európai Unió részéről, hogy a bioüzemanyagok részarányát 2010-ig 5,75%-ra szükséges emelni. A 2233/2004. (IX. 22.) kormányhatározat alapján a hazai célkitűzés 2010-ig 2%-os részarány elérése, de ez az elvárás a 63/2005. (VI. 8.) OGY határozattal 4%-ra módosult. Gazdasági, biztonságpolitikai érvek Gazdasági oldalról vizsgálva a bioüzemanyag hazai előállítását, pozitív jellemzőként említhető, hogy a helyben történő előállítás növeli az ország és egyben az Európai Unió energiabiztonságát és csökkenti hazánk olajpiaci függőségét. Az Európai Unió a földgáz 57, a kőolaj 82 százalékát importálja, s ha az eddigi irányzat folytatódik, 2030-ban már 84, illetve 93 százalék lesz ez az arány. Az állam részére előnyt jelent a termékfeleslegek levezetése, hiszen mentesíti az államot az intervenciós és közraktározási támogatások folyósításától, a felvásárolt termékek értékesítésétől, valamint az exporttámogatások kifizetésétől. Az energianövények termelése munkahelyeket is teremt, ami részben a mezőgazdaság nagyobb eltartóképességéből, részben a termelőeszköz-piacon jelentkező multiplikátor hatásból, valamint az alapanyag és a képző-

dött melléktermékek feldolgozásában jelentkezik. Fenntartható fejlődés vs. bioüzemanyag termelése Érdekes kérdés, hogy a bioüzemanyag termelése milyen mértékben szolgálja hosszú távon a környezeti érdekeket. A biomassza energetikai elterjesztése mellett környezeti szempontokat figyelembe véve elmondható, hogy maga a biomassza karbonneutrális energiahordozó, így hozzájárul a növekvő mértékű széndioxid-kibocsátás mérsékléséhez. Fenntarthatósági hatása azonban nem egyértelmű. „A csökkenő fajlagos széndioxid-kibocsátás az összenergia-felhasználás – azon belül kiemelten a közlekedés energiaigényének – növekedése miatt az összes széndioxid-kibocsátás növekedéséhez is vezethet és a technológiától függően, előfordulhat, hogy nem csökken, sőt növekedni fog az energiatermelésből adódó széndioxid-kibocsátás.” Úgy tűnik, hogy a bioüzemanyagok hatására csökken a levegőszennyezés, de a támogatott bioüzemanyag-árak növelik a piaci mennyiséget és mindez visszapattanó hatásként jelenik meg: tovább növekszik az automobilizmus és összességében növekszik a széndioxid-kibocsátás. Megújuló jellegéből adódóan fenntartható alternatívát jelent és segítheti a vidéki táj és településszerkezet megőrzését, de nem munkaintenzív tevékenység, a foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatása sokkal kisebb, mint más mezőgazdasági tevékenységeké. Az energianövények termelése során


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

magasak az ipari inputok, kicsi az energianyereség, és jelentős a vegyszerfelhasználás. A monokulturális jellegből adódóan csökken a biodiverzitás és a genetikailag módosított növények termesztése népszerűbbé válik. A biodiverzitás csökkenése, a mezőgazdasági területek használati intenzitásának növelése ellentmond az Unió és az ENSZ biodiverzitás megőrzését célzó törekvéseinek is. Igaz ugyan, hogy jelenleg a mezőgazdaság kihasználatlan termesztési kapacitásokkal rendelkezik, de a támogatások hatására ismét az intenzív nagyüzemi termesztési rendszerekre való átállás hamis látszatát keltjük, hiszen köztudott, hogy hosszú távon a hazai bioetanol nem lehet versenyképes a brazil cukornádból előállított bioetanollal. A támogatási rendszerben rejlő veszélyek Mindezek alapján érthető, hogy a politika illetékes képviselői az uniós dokumentumokra hivatkozva költségvetési forrásokat igyekeznek a megújuló energiahordozók részarányának növelésére átcsoportosítani. Fontos kérdés, hogy a jelenlegi mértékű támogatás fenntartható-e gazdasági értelemben azután, hogy a bioüzemanyag részaránya számottevővé válik az energiamérlegben? A bioüzemanyagok részarányának növelését és általában a bioüzemanyagok részarányát csak folyamatos támogatásokkal lehet fenntartani, s mindez összességében folyamatos és egyre növekvő terheket ró a költségvetésre. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi támogatási mértékeket gazdaságilag csak addig lehet fenntartani, amíg a bioetanol részaránya az üzemanyagmérlegben nem számottevő. Várható nettó támogatásigény évente

Az ábrán jól látható, hogy 100 millió liter benzin helyettesítésének támogatásigénye, több mint 10 milliárd forint.

Energia

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont számításai szerint 5,75%-os bioüzemanyag bekeverési szint körülbelül 55 milliárd forint bevételkiesést jelentett volna a költségvetés részére, ha megmaradt volna a biodízel után járó adó-visszatérítési lehetőség. A mai feltételek mellett 5,75%-os biodízel- és bioetanol-szint elérése mintegy 30 milliárd forint kiesést okoz. A fejlesztések racionalitását vagy irracionalitását, a témát övező felfokozott várakozások közepette nehéz megítélni, mert nincsenek megfelelő számítások. A megújuló energia piacon a támogatások, illetve a kormányzati beavatkozások által kiváltott piaci reakciók világosan mutatják az intézkedések tovagyűrűző hatásait. A növekvő kereslet emeli a kukorica árát, ami az állattenyésztési ágazatot és az élelmiszeripart hozhatja válságos helyzetbe. Érdekes kérdés lehet, hogy egy olyan tipikusan gazdasági kérdésben, mint az üzemanyag piac, még akkor is, ha tudjuk, hogy az adóbevételek jelentős része éppen erről a piacról eredeztethető, mi szükség van ilyen mértékű beavatkozásra és mi az oka annak, hogy gazdasági érvek helyett rendre környezetvédelmi vagy európai uniós elvárásokra hivatkozunk. Az alapvető problémát az jelenti, hogy a támogatásokkal beleavatkozunk egy rendszerbe, de a döntéseket nem rendszeröszszefüggésekben, hanem elemenként hozzuk. Arra a kérdésre, hogy szükség van-e az agrárágazat támogatására, az a válasz, amit kivételesen konszenzussal hozhatunk, hogy igen. Mint ahogyan arra a kérdésre, hogy szükség van-e a fosszilis energiahordozóknak a megújulókkal történő helyettesítésére, szintén az a válasz, hogy igen. De a rendszernek van egy harmadik eleme és ez az automobilizmus, amivel kapcsolatban, ha feltennénk a kérdést, hogy szükség van-e a támogatására, nyilván az lenne a válasz, hogy nem. „A támogatás hatására ugyanis olcsóbb lesz az üzemanyag, mint volna a támogatás nélkül, és ez közvetetten az automobilizmus terjedésének kedvez, amit pedig vissza kellene szorítani világszerte, de Európában mindenképp”.

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Összegzés Az elmúlt évek elegendő példával szolgáltak ahhoz, hogy akár saját hibáinkból is megtanulhatnánk a támogatásokkal kapcsolatos leckét, mert a környezet és a gazdaság összhangját csak a kisebb gazdaságok képesek megvalósítani, amelyek foglalkoztatási és társadalmi szempontból is kedvezőbbek. Ez esetben a bioüzemanyag-termelés támogatásra érdemes projektnek minősülhet, hiszen segíti a vidéki népesség minél szélesebb körű foglalkoztatását, a vidéki lakosság megtartását és életképes vidéki közösségek fennmaradását. Mindezek elvezethetnek bennünket hosszú távú célunk megvalósulása felé, amely a környezetével harmóniában élő mezőgazdasági üzemeknek a létrehozását jelenti, azaz megvalósítja a tanyagazdaság ideáját; nem termel hulladékot, abszolút anyagáron gazdálkodik és nem, vagy csak nagyon ritkán von be pótlólagos energiaforrásokat. Luda Szilvia / TTMK _______________ Felhasznált irodalom: - Dr. Bai Attila [2006]: A bioüzemanyagok és a vidékfejlesztés. Center Print kiadó, Debrecen. - Dr. Bai Attila [2004]: A bioetanol-előállítás gazdasági kérdései. Agrártudományi Közlemények, 2004/14. - Emőd I. et al. [2005]: A bioetanol magyarországi bevezetésének műszaki, gazdasági és környezetvédelmi feltételei. Magyar Tudomány, 2005/3 278. - European Commission [2006]: Biofuels int he European Union. A vision for 2030 and beyond. www.cordis.europa. eu/documents/documentlibrary/2720EN.pdf - Európai Parlament (EP) és Tanács (ET) [2003]: 2003/30/EK irányelv a bioüzemanyagok és más megújuló tüzelőanyagok közlekedésben való használatának ösztönzéséről. Brüsszel, 2003. május 8. - FVM [2005]: ELŐTERJESZTÉS a 2007-2013 évek vidékfejlesztési stratégiájáról. - FVM [2006]: Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv http://www.fvm.hu/doc/upload/200608/umvst_2006. pdf - GKI [2005]: A megújuló energiaforrások szerepe az energiaellátásban. www.gkm.gov.hu/data/364742/12albiz_ teljesanyag1214.pdf - Hingyi H. et al. [2006]: A bioüzemanyagok termelésének kilátásai Magyarországon a főbb gabonafélék és olajnövények piaci helyzetének tükrében. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. - Kerekes Sándor [2007]: Környezetvédelmiek-e a környezetvédelminek tekintett döntések? MTA előadás. Megjelenés alatt. - Kerekes Sándor [2007]: A környezetgazdaságtan alapjai. Aula Kiadó. Megjelenés alatt. - Kiss Károly [2007]: Megawattok és negawattok (vagy:) A kenti skorpió. MN 2007. márc. 17. - Molnár Ferenc [2006]: Fenntartható erőforrás felhasználás és stratégiai tervezés. Vezetéstudomány, 2006. - Pál - Mező – Hajdú [2006]: A bioenergetika szerepe a hazai energia rendszerekben. Készült a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjában, 2006. október. - Révész Tamás - Pál Gabriella [2004]: Magyarország üvegházgáz kibocsátásainak előrejelzése 2012-ig a magyar gazdaság általános egyensúlyi modellezése alapján. Kutatási jelentés. Budapest, 2004. május. - Zágoni Miklós [2006]: Közkeletű tévedések Kiotó kapcsán. Ma & Holnap folyóirat VI. évfolyam 4. szám.

5


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Vállalatok társadalmi felelőssége

12. évfolyam 3. szám (33)

A „másért vállalkozás” koncepció (második rész)

Jelen cikk a 32. számban közölt interjú folytatásaként tovább feszegeti a kérdést, vajon megalapozott-e a módszertan, amely a másért vállalkozókat kutatja, és van-e szükség egyáltalán ezekhez hasonló kutatásokra. A kérdésekre Tóth Gergely, a KÖVET főtitkára válaszolt. Kapusy Pál: Az előző cikkben azt montad, a másért vállalkozó kicsit olyan mint a szerelem vagy a barátság. Érezzük, de nem tudjuk pontosan definiálni. Nem válik ettől kicsit szubjektívvé a másért vállalkozás fogalma? Tóth Gergely: Tényleg így van. Ugyanakkor szembeszállnék az objektív=jó, szubjektív=rossz leegy-szerűsítéssel. Az anyukám akkor is szubjektívan szeret, ha én egy lusta és szemtelen kölyök vagyok. Mégsem örülnék neki, ha annyira utálna, amenynyire objektíven megérdemelném. Ha valamit mondok neked, az szubjektív, de ha ugyanazt egy TV-riporternek mondom, ráadásul nyakkendő van rajtam, oda van írva a nevem elé, hogy Dr., utána meg, hogy igazgató vagy szakértő, attól az embereknek egyből olyan érzésük támad, hogy valami nagyon megkérdőjelezhetetlen („objektív”) igazság kinyilatkoztatásának részesei. A másért vállalkozás kissé szubjektív, mint az említett barátság és szerelem. Ennek ellenére objektíven kevesen tagadják ezen érzések létezését, fontosságát, sőt világ-meghatározó szerepét. Én személy szerint azt sem szeretném, ha tudósok meg tudnák mérni őket, esetleg egy mega K+F projekt eredményeként kis mikrochipet raknának a fülünkre, ami barátság érzése esetén világítana. Akinek füle van, úgyis meghallja, mit mondunk. Akinek meg nincs, az a legnyilvánvalóbb bizonyítékokat is tagadja, legyen az józan ész vagy tudomány. Jó példa erre a globális klímaváltozásról és annak emberi okairól szóló hitvita. Én elmondom a magamét, de nem tekintem feladatomnak, hogy Nagy Rábeszélési Kampány keretében minél nagyobb számú embert meggyőzzek arról, hogy a másért vállalkozó pozitivista értelemben (csak racionalitásra alapozó tudományos módszerekkel) szignifikáns különbségeket mutat egy hagyományos vállalathoz képest. A másért vállalkozás a fentiek szerint értelmezhető úgy is, hogy tulajdonképpen vagy

6

társadalmi vállalkozásról van szó – amenynyiben non-profit a szervezet –, vagy ha profitorientált, akkor egyszerűen egy olyan kisvállalat, melyet egy „jó” ember vezet. Szerintem nincs se több, se kevesebb jó ember egy kisvállalatnál, mint egy nagynál. Ugyanakkor, hogy a „jóságom” meg tud-e nyilvánulni, az jelentős mértékben függ a struktúrától. Hiába vagyok például környezettudatos egy olyan szállodában, ahol nincs lépcsőház, nem tudok lépcsőn menni. Ad absurdum még a fitneszterembe is lifttel kell mennem, áramot fogyasztva, s hozzájárulva az éghajlatváltozáshoz, majd árammal működtetett kondigépeken leadni fölösleges kilóimat. Ezzel szemben 100 éve még garantáltan nem tudtam

energiapazarlóan közlekedni egy előkelő szállodában sem, bármily lusta voltam is. De ha mégis, akkor is a főlépcső volt a legvonzóbb, díszes hely, s nem díszelgett felette „Vészkijárat” felirat. Szerintem a nagyvállalatok strukturálisan olyan intézmények, amik az intézményesült önzést erősítik. Persze nem ezen a néven, iskolában ezt gazdasági racionalitásként tanuljuk. A struktúra ellen akkor is csak keveset tehetek, ha én vagyok a vezérigazgató. Emlékezzünk a Goodyear nemzetközi vezérének szavaira a The Corporation című filmből! Döntési szabadságának hiányáról panaszkodik, kiemelve, hogy mindenki azt hiszi róla, ő és társai irányítják a világot. A felelősség megnyilvánulása tehát nagymértékben függ a struktúrától, a szitu-

Mi a másért vállalkozó? Definíció - értékek - jellemzők A „Másért vállalkozó” olyan gazdasági szereplő (tipikusan kisvállalat, de lehet nonprofit szervezet, esetleg nagy cég is), amelynél a gazdasági tevékenység célja az emberek szolgálata, nem pedig fordítva. A másért vállalkozó csak a legindokoltabb mértékben károsítja a természeti környezetet, odafigyel dolgozóinak és érintettjeinek nem anyagi érdekeire is, végső soron profitját csak az erkölcsileg megengedhető módon, a fenntartható fejlődés szigorú elveivel összhangban növeli. A másért vállalkozásban kulcsszó a tisztes megélhetés és a szakmai becsület. A másért vállalkozók és vállalatok Vállalat Másért vállalkozó nyereségesen működnek, ám a profit náCél Nyereség Ember luk nem fő cél, csak a működés feltétele. Eszköz Ember Nyereség A vállalkozás rendelkezik magasabb rendű céllal is, ezt bizonyítja a munkatársak Küldetés Alárendelt Közjó szerepe, a növekedés önkéntes korlátozása, bizonyos (pl. egészségre káros) termékek, vagy üzleti gyakorlatok (pl. korrupció) elutasítása. Másért vállalkozóknak nevezzük tehát az olyan szervezeteket, amelyek gazdaságilag életképesek, fő céljuk azonban nem a pénzben kifejezhető nyereség maximalizálása, hanem valami – erkölcsi értelemben – magasabb rendű jó. Ez lehet társadalmi vagy környezeti haszon, pl. helyi és teljes értékű élelmiszerek előállítása; energiatermelés kis léptékben, megújuló erőforrásokból, nem luxus és helyi igényeket kielégítve, vagy akár hátrányos helyzetű csoportok segítése. Vannak sokkal kevésbé „magasztos” célok is, a másért vállalkozók „legnagyobb közös nevezője”, hogy a szakmai becsületet, hivatást a profit elé helyezik. A másért vállalkozó szervezet (mely lehet kft., alapítvány vagy akár jogi és gazdasági forma nélküli szervezet) nem választható el az őt működtető emberektől. A „másért vállalkozók” csak munkanév, emlegetjük őket alternatív kapitalistákként, autonómokként, társadalmi vállalatokként / vállalkozásokként is.


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

ációtól. Háborúban vagy a süllyedő Titanicon is lehet emberbarátnak lenni, de templomban vagy az üdvhadsereg gálaestjén kétségtelenül könnyebb… Térjünk vissza a méret kérdéséhez! Sok esetben a vállalkozás nem önként vállalt korlátokat állít maga elé, hanem külső okok miatt nem tud növekedni. Ha lenne rá lehetősége, tovább növekedne minden értelemben. Ez tökéletesen igaz. De mi nem azt keressük, mennyire belevaló gyerekek, akik önként vállalják a növekedés korlátozását, mindössze azt mondjuk, a korlátlan növekedés nem tartható fenn. A természet alaptörvénye, hogy az állatok vagy az emberek csak életük első szakaszában nőnek, méretben ezután nem lesznek nagyobbak, hiszen ez halálukat okozná. Tudtommal ez alól csak a cápa a kivétel. A növények nőnek ugyan sokáig, akár életük végéig, de egyfelől helyhez kötöttek, másfelől életük véges. A vállalatokra egyik korlátozó feltétel sem igaz, ezért a természet és társadalom törvényeit sérti növekedési logikájuk. Hogy a több hatalom és matéria nem feltétlenül mindig tesz minket boldogabbá, azt nem csak modern pszichológiai kutatások bizonyítják (ld. Tim Kasser, Lépések 27 . szám – a szerk.), de ősi erkölcstanok is. Emellett ezek olyan törvények, amiket szerintem lehet érezni, így sok családi vállalkozás önkéntelenül egyszerűen nem akar tovább nőni. Boltot működtet, de nem akar bolthálózatot. Üzemet, de csak egy műszakban. Megáll a helyi piacok ellátásánál. Azt is mondanám, hogy darabban számolva a vállalatok 99%-a nem növekedésmániás. Profitban és hatalomban mérve sajnos már egészen más a helyzet. Akkor viszont ismét csak oda jutunk, hogy nő, bizonyos erkölcsi normák betartásával, vagyis nem másról beszélünk, mint etikus üzletvitelről vagy felelős vállalatirányításról. Teljesen mindegy, milyen kifejezést használunk, viszont eufémizmussal nem takarhatjuk el a problémák lényegét! Olyan ez, mint amikor az éhező országok problémáinak megoldása helyett elkereszteljük őket fejlődőnek, adunk egy kis segélyt, jó sok hitelt, s azt hisszük, megtettük a magunkét. Attól

Vállalatok társadalmi felelőssége

még nem fogom jobban szeretni cigány embertársaimat, hogy roma származású kisebbséginek hívom őket, s akkor is körülnézek, nem hallotta-e valaki. Az erkölcs szerepe kétségtelen. Innen a XXI. századból nézve az is valószínűnek tűnik, hogy akár csak száz éve is az erkölcs „jobb helyeken” felülírta a pénzt, gondoljunk csak a nemesi párbajokra filmélményeinkből. Pedig az emberek akkor is ugyanolyan kapzsiak voltak. Ma a helyzet pont fordított! Ráadásul a CSR-mozgalom egyik legfőbb törekvése annak bizonyítása, hogy etikusnak lenni megéri. Szerintem is megéri – bár egészen más értelemben –, de ha valaki csak azért rendes, mert az egyébként meg is éri, akkor régen rossz. Az egyik másért vállalkozó barátom kedvenc idézetével: „Aki mindent csak pénzért tesz, az pénzért előbb-utóbb mindent megtesz!”

A másért vállalkozókról szóló cikkekben szerepel egy táblázat, ahol a céget az iparágban tevékenykedő átlagos vállalatokkal hasonlítjuk össze. Mivel az átlagos vállalatok nem kerültek vizsgálat alá, ezért róluk a táblázatban csak előítéletek, közhelyek szerepelhetnek. Ezek elég pejoratív kifejezések. Ha azt írjuk, hogy egy magániskolában 20 ezer forint a tandíj, a többinél pedig 70-80 ezernél kezdődik, az valóban nem tudományos értékű adat. Tényleg ez lenne a korrekt eljárás, hogy megnézzük a KSH-nál, vagy végzünk egy kutatást legalább 20 másik magániskolát vizsgálva. Ha lenne néhány hónapunk egy cikk megírására, talán így is működhetne a dolog. Ha azt mondjuk, hogy a legtöbb mai erőmű fosszilis energiahordozóval dolgozik, a mi vizsgált másért vállalkozónk pedig

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

széllel, az nem közhely, mindenki ezer helyen utánanézhet. Azt is pontosan tudjuk, hogy a feketemunka igencsak jelentős az építőiparban, de próbálja ezt valaki pontosan kimutatni statisztikailag, megemelem a kalapom előtte. A tudományos vizsgálatban is van szakértői becslés, ez nem a legjobb módszer, de még mindig jobb, mint a semmi. Ha mondunk valamit, azzal lehet vitatkozni. Ha semmit, azzal nem, bár így ez kétségtelenül biztonságosabb. Belátom, hogy a táblázat nem a legtökéletesebb, de nem vszeretnék vitába szállni a táblázat intézményi létjogosultságáról, csak konkrét tartalmáról. Azt is vallom, hogy táblázattal többet mond az eset, mint anélkül, de biztos van még jobb megoldás, ami nekem nem jutott eszembe. Ha egy vállalkozó megkeresne, hogy van pénze, szeretne másért vállalkozást csinálni, mit tudnánk neki mondani? Csináljon bármit, csak etikusan? Vagy valósítson meg társadalmi célokat, pl. oktatás, ifjúságnevelés, fogyatékosok munkáltatása? Én azt mondanám neki, adjon hosszú távon, értelmes munkát az embereknek, helyi piacokban, valós igényekben és méretoptimumban gondolkodjon. Konkrét üzleti lehetőséget valóban nem tudnék ajánlani, így általánosságban. Ha az üzleti vállalkozás gazdaságilag elsősorban a helyi közösséget szolgálja, a termékben a legaggódóbb kismama, a telephelyben pedig a magunkfajta zöld aktivista sem talál kifogást, akkor máris másért vállalkozó. Problémát akarjunk megoldani gazdasági módszerekkel, ne pedig minél rövidebb idő alatt megszedni magunkat. Ez ugyanakkor nem szegénységi fogadalom, csak önmérséklet, nem álmodozás, hanem jó értelemben vett ügyesség! Van ma annak realitása, hogy egy cég helyi piacra termeljen, helyi erőforrásból, és ebből képes legyen hosszú távon munkát adni az embereknek? A példák azt mutatják van, még csak nem is olyan nagy ördöngösség, de igencsak ki kell találni s konzisztensnek lenni. A világ egyre inkább másról szól. Kapusy Pál / KÖVET

7


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Tisztább termelés

12. évfolyam 3. szám (33)

Együttműködés a fenntartható fejlődésért1 II. rész: Az ipari ökológia elvei és gyakorlati alkalmazása Előző számunkban a vállalatok részvételével létrejövő, a fenntartható fejlődés célkitűzéseit megvalósító együttműködési formák bemutatását kezdtük meg, melynek során részletesen kitértünk a vállalatoknak a lokális és regionális fenntarthatósági kezdeményezésekben betöltött lehetséges szerepére. Cikksorozatunkat egy mind gyakrabban emlegetett, gyakorlati megvalósítását tekintve azonban ellentmondásos elképzelés, az ipari ökológia bemutatásával folytatjuk, ami szintén a vállalati összefogás érdekes esetét képezi és melynek sikeres alkalmazásával a vállalatok mind pénzügyi, mind környezeti teljesítményüket jelentős mértékben javíthatják. Az ipari ökológiai rendszerek a fenntarthaki. A kalundborgi példához hasonlítva tó fejlődés környezeti vonatkozásait helyemegállapítható, hogy az osztrák vállalatok zik az előtérbe. Az ipari szimbiózis néven is hálózata bonyolultabb és többféle szerveismert elképzelés szerint a termelési és zetet foglal magába, mint a dán példa, de szolgáltatási folyamatokat a különböző kékevésbé tudatosan szervezett annál miai elemek (szén, nitrogén stb.) természet(Steiner et al., 2006). ben tapasztalható körforgásának a mintájáA hálózatban mezőgazdasági, élelmira kell kialakítani, ami egyszerre biztosítja a szer-, műanyag-, papír-, építő- és fémipari környezeti károk radikális csökkentését, vaés energiatermelő vállalatok, illetve a hullalamint a termelési folyamatok gazdaságosdékok kezelésével foglalkozó szervezetek ságának a javítását. vesznek részt anélkül, hogy ismereteik lenEnnek során a vállalati folyamatok által nének a hálózat rajtuk kívül eső részeinek a előállított nem kívánatos melléktermékek működéséről. A hálózatban való részvétel egy másik folyamat nyersanyagaivá válnak. legfontosabb motiváló tényezője a hulladéBár a folyamatok ilyen módon történő egymásba kapcsolása egy Az ipari ökológia paradigmája: Kalundborg/Dánia adott vállalaton, telephelyen belül is elképzelhető (sőt, ez a leggyakrabban alkalmazott megoldás, például a vegyiparban), ipari ökológia alatt általában mégis inkább olyan együttműködéseket értünk, melyek túlnyúlnak egy-egy vállalat kerítésein.

A hálózat működése a gazdaságossági előnyökön kívül jelentős környezeti eredményekkel is jár, hiszen a régióban évente ilyen módon hasznosított különféle hulladékok mennyisége több százezer tonnát tesz ki (Steiner et al., 2006).

A kalundborgi példa alapján, de már tudatos szervezőmunka eredményeképpen jött létre a holland Rotterdam kikötői térségében működő ipari ökológiai jellegű együttműködés, az INES projekt, melyet 80 iparvállalat és egy, a részvételükkel működő ipari szövetség kezdeményezett 1992ben (Baas et al., 2004). A projekt eredeti célja az volt, hogy támogassa a környezeti irányítási rendszerek bevezetését az egyes vállalatoknál. A projektben az iparvállalatokon és szövetségükön kívül tanácsadók és egyetemi kutatók is részt vettek. Az iparterületen működő vállalatokra jellemző, hogy számos szervezet hasonló tevékenységet végez: legtöbbjük az A gazdálkodó szervezetek ipari olajfeldolgozás, illetve a vegyipar ökológia mintájára való együttműterületén működik. A kikötő évenködésére az irodalomban egyik te mintegy 100 millió tonna olajat leggyakrabban emlegetett példa a kezel és a terület 60%-át adó olajdán Kalundborg ipari parkja, mely és vegyipari vállalatok közvetlenül hosszú évek alatt, tudatos tervezés mintegy 14 000, míg közvetetten nélkül, spontán jött létre (az eset 66 000 munkahelyet biztosítanak. FORRÁS: HTTP://KORNY.UNI-CORVINUS.HU/VALASZTHATO/KORNYTECHN.PHP részletes leírását lásd például: A rotterdami INES projekt első fáEhrenfeld et al., 1997. További pélzisa 1994 és 1997 között zajlott le, dákat mutat be Cote et al., 1998). kokat átadó szervezetek részére a hulladéa második fázis a 2002-ig terjedő időszakot kok átadásával járó pénzügyi előny kiaknáölelte fel, míg jelenleg a harmadik szakasz A kalundborgi példához hasonló, terzása, illetve a hulladékok ártalmatlanításámegvalósítása folyik. mészetes fejlődés eredményeképpen létrenak a megbízható megoldása. A hulladékoAz INES projekt célja az ipari ökológia és jött hálózatot tártak fel osztrák kutatók az kat átvevő szervezetek szintén növelik gaza tisztább termelés elveinek a gyakorlati ausztriai Stájerországban is. A hulladékok daságosságukat azáltal, hogy nyersanyamegvalósítása a térségben és egy „fenntartszéles skálájára kiterjedő hasznosítási fogokat váltanak ki velük, sőt, néhány feltárt ható ipari terület” kialakítása. E célokat hályamatok itt is gazdaságossági megfontoesetben az átvett hulladék jobb minőségűrom fázison keresztül valósítják meg: (1) a lásokon alapulnak és a rendszer itt sem tunek bizonyult, mint az egyéb forrásokból résztvevő vállalatoknak az ipari ökológia eldatos tervezés eredményeképpen alakult beszerezhető nyersanyag. veihez való elkötelezettségének a megte-

8


KÖVET-INEM Hungária

Tisztább termelés

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

remtése, (2) az anyag- és energiaáramok elemzése és (3) projektek, illetve munkacsoportok kialakítása a vállalatok és egyéb szakértők részvételével. Ugyan az ipari ökológia gyökerei korábbra nyúlnak vissza, az irányzat egyik elindítójává a Frosch és Gallopoulos által 1989-ben a Scientific Americanben publikált cikk vált. A szerzők felvázolták az erőforrások használatával kapcsolatos potenciális problémákat, és egy, a jelenleginél integráltabb modellt vázoltak fel az ipari termelés számára, melyet a természeti körforgáshoz hasonlítottak. A szerzők véleménye szerint a hulladékok nyersanyagként való újrahasznosításának a szükségességét alapvetően az erőforrások szűkös tartalékai, a fogyasztási szint világszerte tapasztalható emelkedése, illetve a hulladékok ártalmatlanításának egyre növekvő nehézségei teszik szükségessé. Bár megállapítják, hogy a gazdasági folyamatokat nem lehet teljesen hulladékmentessé tenni, de ha

fenn akarjuk tartani a fejlett társadalmakra jellemző magas életszínvonalat, akkor mind a termelőknek, mind a fogyasztóknak meg kell változtatniuk viselkedési formáikat (Frosch et al., 1989). Az ipari ökológia fent ismertetett gyakorlati megvalósulásai jól mutatják a gazdálkodó szervezeteket részvételre motiváló tényezőket: a közvetlen pénzügyi előnyökhöz való jutást a hulladékok értékesítésén vagy az azoktól való olcsó „megszabaduláson” keresztül, illetve a hulladékfelhasználás segítségével elért költségmegtakarítást. További fontos előnye az ipari ökológiai hálózatoknak, hogy megállapodások révén, hosszú távon is biztonságos megoldást nyújthatnak a résztvevő szervezetek számára a hulladékok megfelelő ártalmatlanítására. A fenti esetekben csak másodrangú tényezőként jelentek meg a részvételből származó egyéb potenciális hasznok: a résztvevő szervezetek megítélésének a javulása, illet-

A kalundborgi ipari park fejlődése2 1959-ben Asnaesvarket, a szimbiózis központi partnere megkezdte tevékenységét. 1961-ben a Tidewater Oil Company létesítette az első olajfinomítót Dániában. Két év múlva az Esso megvásárolta az olajfinomítót, amit a Statoil 1987-ben bekebelezett piacaival együtt. A Statoil a biztonságos vízellátás érdekében csővezetéket épített a Tisso tóhoz. 1972-ben a Gyproc csoport egy gipszkarton üzemet épített. A felesleges lepárlási gázokkal való ellátáshoz csővezetéket létesített. 1973-ban az Asnaes kibővítette az erőművet, amelynek a vízellátása az olajfinomítóval kötött szerződésnek megfelelően a Tisso tóhoz vezető csővezetékből történik. 1976-ban a Novo-Nordisk tartálykocsik segítségével megkezdte a környező farmerek ellátását a tevékenységéből származó biológiai zaggyal (erjesztési maradék). 1979-ben az erőmű pernyét kezdett szállítani az Aalborg Portland cementgyárnak. A pernye korábban kellemetlen környezetszennyező volt. 1981-ben a kalundborgi önkormányzat távfűtési rendszert épített, amelyben az erőmű hulladék hőjét hasznosította. 1982-ben a Novo Nordisk és a Tatoil csővezetéket épített, amelyen keresztül az erőmű biztosítja a gőzellátásukat. Ezzel lehetővé vált a saját, nem hatékony kazánjaik leszerelése. 1987-ben a Statoil finomítő csővezetéket épített, amelyen az általa kibocsátott hűtővizet az erőművi gőzkazánok táplálására használják. 1989-ben az erőmű haltenyésztésre kezdte használni a só hűtővíz hulladékhőjét (+7-8 °C). 1990-ben a Statoil olajfinomító megvalósította a kénvisszanyerő beruházását. A kivont elemi kén értékesítésre kerül a kénsavgyárak számára, ahol kénsavat állítanak elő belőle. 1991-ben a biológiailag tisztított olajfinomítói szennyvíz elvezetésére a Statoil csővezetéket épített. A tisztított szennyvizet az erőmű különböző tisztítási folyamatainál és a pernye stabilizálásánál használja. 1992-ben az olajfinomító a véggázai elvezetésére csővezetéket telepített, amelynek segítségével a gázokat az erőműbe vezetik, ahol elégetve hőt termelnek a segítségükkel. 1993-ban az erőmű megvalósította a füstgázainak a kéntelenítését. A kén-dioxidot kálciumkarbonáttal nyeletik el, eközben gipsz képződik. A gipszet a Gyproc csoport a gipszkarton gyártásához használja. Ezzel a természetes gipsz importját sikerült kiváltani, miközben javult a végtermék minősége. Az olajfinomító és az erőmű a hulladékhő hasznosítása érdekében melegházak létesítésén gondolkodik.

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

ve a termelési folyamatok továbbfejlesztése, a közös tanulási folyamat. Mindezek alapján megállapítható, hogy az ipari ökológiai megoldások elsősorban a hulladékok megfelelő hasznosítására, illetve a vállalati erőforrások (nyers- és segédanyagok) biztosítására alkalmasak. E kedvező eredményekre árnyékot vet ugyanakkor az a tény, mely szerint tudatosan felépített ipari ökológiai rendszereket csak elvétve találunk, azok napjainkban még nem elterjedtek. Mint már említettük, a fentiekben bemutatott példák is spontán folyamatok eredményeiként alakultak ki. A gyakorlati megvalósítást gyakran nehezítik a hulladékok kezelésére vonatkozó előírások hiányosságai, illetve be nem tartatásuk; az alap- és segédanyagok alascsony piaci ára, valamint a hulladékokra vonatkozó információk hiányosságai, a potenciális partnerek egymással szembeni bizalmatlansága. Ezen kívül előfordulhat az is, hogy a hulladékok kezelésére, szállítására vonatkozó előírások nehezítik meg a hasznosítást, illetve minden esetben számolni kell a szállítás gyakran igen jelentős költségeivel is. Ezen akadályozó tényezők eredményeképpen az ipari ökológiai rendszerek számos potenciális előnyük ellenére sem terjedtek még el. Hazánkban sem tér el ettől a helyzet, hiszen Magyarországon kifejezetten az ipari ökológia elveit hasznosító, komplex rendszerek nem léteznek, annak ellenére, hogy a rendszerváltást követő gyors gazdasági átstrukturálódás és gazdasági növekedés az ipari parkok kiépítésével párhuzamosan kiváló lehetőséget nyújtott volna ilyen környezeti és gazdasági értelemben egyaránt hatékony megoldások bevezetésére. Zilahy Gyula / TTMK _____________ Jegyzet: 1 A szerző Vezetéstudomány c. folyóiratban (XVIII. évf. 2007. 4. szám) megjelent cikke nyomán. 2 Forrás: Csutora-Kerekes: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei, KJK-Kerszöv, 2004, Budapest, 69. o. Felhasznált irodalom: - Baas, L. W. és F. A. Boons (2004): An industrial ecology project in practice: exploring the boundaries of decisionmaking level in regional industrial systems; Journal of Cleaner Production, 12 (2004): 1073-1085. o. - Cote, R. P. és E. Cohen-Rosenthal (1998): Designing ecoindustrial parks: a synthesis of some experiences; Journal of Cleaner Production, 6 (1998): 181-188. o. - Ehrenfeld, J. és N. Gertler (1997): Industrial ecology in practice: The evolution of interdependence at Kalundborg; Journal of Industrial Ecology, 1 (1997): 67-79. o. - Steiner, M. és C. Hartmann (2006): Organizational learning in clusters: A case study on material and immaterial dimensions of cooperation; Regional Studies, 40 (5): 493506. o.

9


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Hulladék

12. évfolyam 3. szám (33)

Lebomló műanyagok A tudomány az elmúlt években jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a műanyag hulladékok kisebb környezetterhelést jelentsenek. Vajon hol tartunk ma a lebomló műanyagok fejlesztésében? Emlékszem, hogy gyermekkori kirándulásainkkor számtalanszor hajítottunk el almascsutkát az erdőben ezzel a felkiáltással: “El lehet dobni, mert szerves!” Az üdítő papírdobozát és a műanyag szívószálat mégse dobtuk utána, azt már szemetelésnek éreztük volna. Pedig ma már tudjuk, hogy a papír és a műanyag is szerves anyag. Van-e tehát összefüggés aközött, hogy egy anyag szerves, és hogy lebomlik-e? A kérdés megválaszolásához először tisztázni kell a fogalmakat: mit jelent az, hogy egy anyag szerves, és mit jelent a lebomlás folyamata? Szerves anyagoknak azokat a vegyületeket nevezzük, amelyeknek alapvető alkotóeleme a szén. Az elnevezés abból a korábban általánosan elterjedt elképzelésből származik, hogy csak élő szervezet képes előállítani ezeket a vegyületeket. Ez az elmélet a 19. század elején megdőlt, ekkor szintetizáltak először mesterséges úton szerves anyagot. Azóta számtalan mesterségesen előállítható szerves anyagot fejlesztettek ki, ebbe a csoportba tartoznak pl. a mesterséges polimerek, közismertebb nevükön a műanyagok. A lebomlás során mikroorganizmusok a szerves anyagot levegő jelenlétében széndioxiddá, vízzé és humusszá bontják. Utóbbi a növények számára kiváló tápanyagot jelent, így alakul ki az élővilág fenntartásához nélkülözhetetlen körforgás. Ami a természetben már teljesen megoldott, az az emberi civilizáció számára egyre súlyosabb probléma: a keletkező hulladékok sorsának kérdése. A természet “hulladékkezelése” példaértékű, hiszen az elpusztult élőlények maradványaiból képződő hulladék teljes egészében anyagában történő “hasznosításra” kerül. A legtöbb szerves anyag természetes körülmények között lebomlik. Miért van mégis, hogy napjainkban a legnagyobb menynyiségben használt ún. tömegműanyagok (polietilén - PE, polipropilén - PP, polietiléntereftalát - PET, polisztirol - PS) élettartama elérheti akár az 1000 évet is? Nem közismert, ám fontos tény, hogy minden műanyag lebomló, tehát a környezeti hatásokra a polimer molekulaláncok töredeznek, depolimerizálódnak. A műanyaggyártás kezdeti időszakában, az 1940-es 50-es

10

években éppen az anyag stabilizálása jelentett gondot, amit aztán különböző adalékanyagok kifejlesztésével sikerült megoldani. A stabilizált műanyagok használatának rohamos elterjedése olyan környezetvédelmi problémákat eredményezett, amire 4050 évvel ezelőtt nem is gondoltak.

Forrás: European Bioplastics

NÉMETORSZÁGBAN MÁR NEM RITKA A LEBOMLÓ MŰANYAGZACSKÓK HASZNÁLATA

A hulladék-felhalmozódás csökkentése érdekében kézenfekvő megoldásnak tűnik bizonyos iparágakban (pl. csomagolóipar) a használt műanyagok tulajdonságait úgy megváltoztatni, hogy azok a természetben lebomoljanak. Ez azonban a „hagyományos” tömegműanyagok esetében általában nem oldható meg, ezért indult meg mintegy 30 évvel ezelőtt a kifejezetten lebomló polimereknek hívott anyagok kutatása. Lebomló polimer termékek alapanyaga előállítható bioszintetizált, tehát a természetből már polimerizált formában kinyert anyagokból, valamint természetes eredetű, ám hagyományos úton szintetizált polimerekből. Az első csoport legfontosabb tagja a keményítő. A növények sejtjeiben, és számos mikroorganizmusban végbemegy a széndioxid és a víz asszimilációja, amelynek so-

rán energiaforrásként felhasználható glükóz keletkezik. Az energia kétféle glükózpolimer formában raktározódik, az amilózban, és az amilopektinben, amelyek együtt alkotják a keményítőt. A gabonafélék között fő keményítőforrásnak számít a búza és a kukorica, ezen kívül még az ipari burgonya tartalmaz nagyobb mennyiségben keményítőt. A hagyományos, hőre lágyuló polimer feldolgozástechnológiákkal való feldolgozásra a növényekből kinyert keményítő nem alkalmas közvetlenül, először megfelelő adalékokkal és eljárásokkal elő kell készíteni. Ezeknek a speciális, hőre lágyuló, tehát extrudálással, ill. fröccsöntéssel feldolgozható keményítőknek a kutatásafejlesztése napjainkban is zajlik a világ számos kutatóhelyén, beleértve több magyarországi intézményt is. A kutatási eredményeket az ipar folyamatosan veszi át, így már a kereskedelmi forgalomban is megtalálhatóak keményítő alapú, lebomló, polimer alapanyagok és ezekből készült termékek, pl. szemeteszsákok, bevásárlótáskák, fóliák, hálók, komposztálózsákok. A másik csoportból a biopoliésztereket érdemes kiemelni. Biopoliészter pl. a politejsav, ill. annak származéka a polilaktid. Ezek előállítása során a kukorica keményítőtartalmát dextrózzá, majd tejsavvá fermentálják (erjesztik), ebből polimerizálnak poliltejsavat. A biopoliésztereknek egyre nagyobb szerepük van az orvostudományban, előszeretettel alkalmazzák ugyanis felszívódó implantátumok előállításához. A hagyományos tömegműanyagokhoz képest ezek az anyagok egyelőre nagyon drágák, így a csomagolóiparban még nem használhatóak gazdaságosan. A jövőben újabb és újabb lebomló polimert termelő üzemek megjelenésére lehet számítani, a kapacitásnövekedés pedig várhatóan az anyag árának csökkenését fogja eredményezni. A lebomló zacskókkal együtt pedig a műanyagokkal kapcsolatos egyik legfontosabb probléma is lassan-lassan elenyészne... Dr. Ronkay Ferenc egyetemi adjunktus BME, Polimertechnika Tanszék ronkay@pt.bme.hu


KÖVET-INEM Hungária

KÖVET-hírek

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Új KÖVET-tagvállalatok ORGANICA-VWS Vállalkozási és Szolgáltató Zrt. Az ORGANICA két évtizede a magyar környezetvédelmi szolgáltatóipar meghatározó szereplője, elismert innovatív technológiai megoldásaival, szakmai tapasztalatával évek óta Magyarország egyik vezető környezettechnológiai szolgáltatója. Az ORGANICA tevékenységének fókuszában az ipari és a települési szennyvizek tisztítása áll. Szakmai tapasztalatainak köszönhetően ma az ORGANICA meglévő és személyre szabott megoldásokat biztosít akár nehezen megoldhatónak ítélt környezetvédelmi problémákra is. A vállalat önkormányzatok számára a települési szennyvizek biológiai tisztításának legkorszerűbb megoldását jelentő ORGANICA Technológa szennyvíztisztító rendszert kínálja. A legújabb ökológiai kutatásokon alapuló eljárás amellett, hogy magas hatásfokú és gazdaságos, még egy csodaszép botanikus kert látványát is nyújtja. További információ Bakonyi Péter, üzletviteli vezető Tel.: 1/455-8060 /114 mellék pbakonyi@organica.hu www.organica.hu

Kinnarps Hungary Kft. A svéd családi vállalkozásban működő, 336 millió eurós forgalmú társaság, 65 évvel ezelőtt egy asztalos műhelyből indulva, megfontolt növekedés eredményeként vált mára Skandinávia legnagyobb irodabútor gyártójává. A svéd életszemléletnek megfelelően kiemelt szerepet kapnak a cég életében a környezet védelméhez kötődő technológiai eljárások. A hosszú távú tervezést bizonyítja az is, hogy hazánk első teljes körű intelligens irodaháza, a Kinnarps House tervezésekor és üzemeltetésekor a gazdasági szempontok mellett a környezetvédelemre is nagy figyelmet fordítottunk. Termékfejlesztésünk minden folyamatát a környezetbarát hozzáállás jellemzi. Elemezzük a termék környezetre gyakorolt hatását, és tervet készítünk a hatékony előállí-

tás biztosítására. Amennyiben lehetséges, újrahasznosítható anyagokkal dolgozunk, és igyekszünk elkerülni az olyanokat, melyek káros hatással lehetnek a környezetre (például a króm). További információ Ambrus Gábor, designer Tel.: 1/237-1251 gabor.ambrus@kinnarps.hu www.kinnarps.hu

inkkel, hogy azonosítsák, felmérjék a problémákat, majd párbeszédet folytassanak érintettjeikkel, hogy a stratégiai kihívásra velük közösen találják meg a válaszokat. Tanácsadói tevékenységünk mellett hozzájárulunk a vállalatok és más érintettek ismereteinek bővítéséhez a Braun & Partners Network kiadásában megjelenő Gazdaság és Felelősség c. CSR Hírlevelünkkel, az őszszel megjelenő Accountability Rating Hungary – elszámoltathatósági – rangsorral, valamint az őszi CSR Menedzsment 2007: Dialógus, Piactér, Konferencia rendezvényünkkel.

CORDI Kutatás Fejlesztési Kht. A CORDI Kht. létrehozásának célja egy olyan kutatóbázis kialakítása volt, amely képes megteremteni a tudományos és a gazdasági élet szereplői közötti összefogás alapjait, ezáltal pedig elhárítani az akadályokat a fejlesztési eredmények hasznosulásának útjából. Társaságunk számos sikeres projektet tudhat maga mögött, a környezetvédelmi, energetikai, élelmiszerbiztonsági és biztonságvédelmi, valamint az IT és szervezetfejlesztési K+F programoktól a technológiatervezésen át a kivitelezési és monitoring munkákig. Örömünkre szolgál, hogy új belépőként támogathatjuk a KÖVET és tagtársaink törekvéseit. További információ Köteles Géza, részlegvezető Tel.: 1/413 6370 koteles@cordi.hu www.cordi.hu

B&P CSR management A Braun & Partners 2007 nyarától Braun & Partners Networkként működik, egyik leányvállalata a B&P CSR management. Stratégiai támogatást nyújtunk ügyfeleink részére, hogy közösen találjunk válaszokat a 21. század legnagyobb üzleti kihívására: a társadalmi értékek integrálására az üzleti működésbe. Együttműködünk ügyfele-

További információ Fertetics Mandy, tanácsadó Tel.: 1/349-2939 mandy.fertetics@bpcsr.com www.bpcsr.com; www.arhu.hu; www.csrhirlevel.hu

Új társult tag Magyar Minőség Társaság A Magyar Minőség Társaságot a rendszerváltást követő évben azért alapították, hogy segítse a gazdasági szervezetek és közintézmények, és közszolgáltatások minőségi színvonalának emelését, minőségkultúra fejlesztését, és nem utolsó sorban elmélyítése a társadalom tudatában, hogy a minőség a siker meghatározó tényezője. Bár alapvető céljaink az évek során nem változtak, a célokhoz vezető utak – a szakmai fejlődésnek megfelelően – annál inkább. A minőségrendszerek és -technikák bevezetésének helyébe újabb feladatok léptek: a fenntartható fejlődés elősegítése – hiszen ez fontos minőség-tényezővé vált –, a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának bemutatása, valamint az információs technológia eredményeinek hasznosítása az irányítási és minőségrendszerekben. További információ Dr. Róth András, tudományos munkatárs Tel.: 1/456-6951 roth.andras@quality-mmt.hu www.quality-mmt.hu.

11


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Fenntartható fejlődés

12. évfolyam 3. szám (33)

Hogy kerül a csizma az asztalra...? … avagy a világ egyik legnagyobb villamosipari vállalatának törekvései a fenntartható fejlődésért Biztos sok olvasó csodálkozik azon, hogy mit keres a KÖVET Lépések című lapjában az Electricité de France (EDF), a világ egyik legnagyobb villamos ipari vállalata, melynek leányvállalatai (többek között Magyarországon a Budapesti Erőmű Zrt. is) a Föld öt kontinensén megtalálhatóak, és az utóbbi években oly sokat szidott energetika területén végzi tevékenységét. Talán az alábbi néhány sor megadja a választ, ugyanis az EDF felismerte, hogy a nagy, világszerte jelentős cégeknek kell a fenntartható fejlődés gondolatának élére állni és hangsúlyozni, hogy egy cég életében a gazdasági érdekek mellett nagyon fontos szerepe van a fenntartható fejlődés másik két alappillérének, azaz a társadalmi szerepvállalásnak és a környezetvédelemnek. Ezért indította el az EDF csoport 2001 után már második alkalommal a „Fenntartható fejlődés vívmányai” című versenyt 2007-ben is, melynek lényege, hogy az EDF csoport dolgozói ötleteikkel hozzájárulhatnak az EDF fenntartható fejlődéssel kapcsolatos törekvéseihez. A verseny során olyan már megvalósult, vagy ötlet szintű kezde-

ményezésekkel pályázhattak a dolgozók, amelyek a fenntartható fejlődés legalább két alappillérét érintették. A Budapesti Erőmű Zrt. vezetése fontosnak tartotta, hogy minél több pályázat szülessen a társaság részéről, ezért ösztönözve a dolgozókat minden beadott pályázatot egy kisebb értékű díjjal jutalmazott. A pályázatok beküldési határideje március 31. volt, elbírálásuk két szinten történt, illetve történik. Közép-európai szinten (Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, ázsiai térség országai) választották ki 2007 júniusában azokat a pályázatokat, amelyeket esélyesnek látnak a végső díj elnyerésére. A Budapesti Erőmű Zrt. az alábbi három pályázatot nyújtotta be a versenyre: - Víz- és vegyszer-takarékosság a kapcsolt energiatermelésben, - Termelő és szolgáltató összehangolt fejlesztései a távhőszolgáltatás gazdaságosabbá, vonzóbbá tételére, - A vállalat újpesti kombinált ciklusú egységének technológiai víz újrahasznosítása. Az első szint zsűrije a Közép-Európai ré-

Budapesti Erőmű Zrt. továbjutott kezdeményezése Az erőművi technológiából keletkező összes technológiai hulladékvizet és hűtővizet egy 10 m3-es beton gyűjtőaknában gyűjtjük össze. Ebből az aknából történik az ismételt felhasználás, mely során a víz egy részét hűtési célokra használjuk, egy része pedig bekerül a vízelőkészítő technológiába. A rendszer nyomóágába vezetőképesség mérő elektróda, a szívóágba hőmérsékletkapcsoló került beépítésre. E műszerek a beállított határértékek elérésekor leállítják az üzemelő szivattyúkat, megakadályozva ezzel a nem megfelelő minőségű víz bekerülését a technológiai folyamatba. A beruházás 2006 novembere óta üzemel és 2007 márciusáig az alábbi megtakarításokat értük el: - iparivíz megtakarítás: 58 216 m3 (éves átlagos felhasználás kb 10%-a) - 33 %-os sósav oldat megtakarítás 11 075 kg (éves átlagos felhasználás kb 4%-a)

gióból beküldött pályázatok közül ötöt tartott érdemesnek továbbjuttatni a végső megmérettetésre, melyek közé a budapesti Erőmű Zrt. Újpesti Erőművének pályázata is bekerült. Az újpesti kezdeményezés már 2006 őszén megvalósult, amelynek célja az Újpesti Erőmű vízfelhasználásának csökkentése a használt hűtő- és kondenzvizek újrahasznosításának segítségével (a kezdeményezés rövid leírását lásd keretes írásunkban). A pályázatokat elbíráló nemzetközi zsűrit a továbbjuttatott újpesti pályázat egyszerűsége, kivitelezhetősége, gyakorlatiassága és nem utolsó sorban a gazdasági haszna ragadta meg igazán. A végső megmérettetés pedig már EDF csoport szinten, Párizsban lesz 2007. október 5-én, mely során 50 kezdeményezésből választják ki a díjazott pályázatokat. A legjobb 20 pályázat mindegyike részesül egy nem anyagi jellegű 10 000 eurós támogatásban, amelyet a pályázat továbbfejlesztésére lehet fordítani (pl. utazás tapasztalatcserére, oktatás, stb.). A fenntartható fejlődés szempontjából közömbös ez a versenykiírás, illetve a díjak. Sokkal fontosabb a verseny elve és az üzenete. Ugyanis ha a dolgozók látják, érzik, hogy az EDF és a leányvállalatok vezetőinek fontos a fenntartható fejlődés, akkor az bekerülhet a dolgozók mindennapjaiba, szerves része lehet a munkájuknak és a gondolkodásmódjuknak. Ez a folyamat pedig nem csak az EDF Csoportnak, a dolgozóinak, hanem az EDF méretéből adódóan talán mindannyiunk számára hasznos lehet.

www.kovet.hu Friss információkért kattinson honlapunkra! 12

Major Balázs Budapesti Erőmű Zrt. majorb@bert.hu


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

xxx

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

13


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Fenntartható fejlődés

12. évfolyam 3. szám (33)

„Forró” témák – új kutatási irányvonal a fenntarthatóság vizsgálatában Az ezredfordulós félelmek kapcsán megtapasztalhattuk, hogy a fenntarthatóság problematikája túllépett a környezetgazdaságtan, ill. a közgazdaságtan szakterületén, ma már szinte minden társadalom-, ill. természettudományi diszciplínában kitüntetett figyelmet élvez. Az elmúlt 5-6 évben a korábban uralkodó elméleti vizsgálatok, megbízható értékelési és előrejelzési eljárások kidolgozása mellett számos alkalmazott kutatással is kiegészült a fenntarthatóság átfogó vizsgálata. A cikk célja, hogy kissé „lehűtve”, átszűrve adjon – a tájékozódásunkat segítő – betekintést abba a meglepően pezsgő tudományos életbe, amelyet jelenünk egyik legfontosabb kérdése határoz meg: meddig és hogyan tartható fenn az emberi élet bolygónkon. Jó, ha tudjuk, hogy a fenntartható (a korábbi elméletekben harmonikus v. kiegyensúlyozott) fejlődés mai elmélete még mindig a Meadows-team (1972), Herman Daly és a Brundtlandt-bizottság (1987) előrejelzéseire és eredményeire, ill. az emberiség jövőjét érintő legfontosabb globális problémákra épül, ugyanakkor kibővült azokkal a teóriákkal, amelyek kifejezetten az emberi tevékenységek környezetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásait mutatják be. Az ún. három pillér komplex vizsgálata minden modern kutatásnak távlati célja, hiszen talán ez a legnagyobb és legátfogóbb eredmény az elmúlt évtizedben: nincs helye sem elméleti, sem gyakorlati szeparációnak a fenntarthatóságért való harcban. A szemléletváltást ugyan kiválóan, a gyakorlati megvalósítás sikerességét már kevésbé tükrözi a lisszaboni stratégia végrehajtása: a továbbra is „zöldülő” jogforrásokkal, a viszonylag gyors jogharmonizációval, intézményi háttér kialakításával ugyan jól haladt a Közösség, az összetett versenyképességi és fenntarthatósági céloktól vizszont még messze elmarad. Ezért is vettek új irányt a kutatások (nem mellőzve azt a szempontot, hogy nagy részük államilag, közösségileg finanszírozott), és tolódott el a hangsúly az alkalmazott tudományterületek felé. A „legdivatosabb” kutatási területek közé ugyanis az alábbiak sorolhatók: környezetértékelés, környezetpolitika, környezeti nevelés, környezeti menedzsment, szervezetfejlesztés, környezettudatos vállalatirányítás, társadalmi felelősségvállalás hatékonysága, környezeti teljesítmény mérése, gazdasági ösztönzők hatékonysága, ökoszisztémák, szennyezés ellenőrzés, regionális gazdaságtan, településfejlesztés, várostervezés és fenntartható építészet, erőforrásés energiagazdálkodás, erdőgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, életciklus-elemzés,

14

termelési technológiák, eljárás-modellezés, társadalmi és kulturális problémák, a szállítmányozás és a közlekedés környezeti hatásai, fenntartható turizmus.

A HÁROM PILLÉR KOMPLEX VIZSGÁLATA MINDEN MODERN KUTATÁSNAK TÁVLATI CÉLJA (FORRÁS: DR. GEORG WINTER, INEM)

kolci Egyetem Regionális Gazdaságtan tanszéke képviseli. 2007 áprilisában a portugál Carvoeiro adott otthont az angliai Wessex Institute, ill. a görög Thesszáliai Egyetem által már hagyományosan szervezett Sustainable Development and Planning III. konferenciának. A közel száz előadás és publikáció közül szinte mindet érdemes tanulmányozni4, hiszen napjaink problémáit dolgozzák fel, ill. keresik a megfelelő választ – pl. az épített környezet árvizekre gyakorolt hatásának, a fejletlen régiók felzárkóztatásának, a túlterhelt városok tehermentesítésének, a munkaerő-mobilitás fenntarthatóságának, a nemzeti parkok fejlesztendő jövedelemtermelő képességének, az elektronikai hulladékok fenntartható kezelésének, a geotextilek talajerózió elleni alkalmazhatóságának, az épületek és közlekedési eszközök fűtésének és hűtésének fenntarthatósági kérdésére. A tudományos fórum magyar résztvevői a legérdekesebb témák közül mutattak be néhányat: geotextilek hatékony alkalmazása a talajerózió visszafogásában (a tokajhegyaljai bortermelő vidéken végzett kísér-

A fenti témacsoportok köré számtalan intézet, kutatási együttműködés, konferencia, fórum szerveződött – beleértve a virtuális kutatói társadalmat is. 2006 tavaszán Leuvenben került sor az életciklus-elemzéssel foglalkozók konAktuális kérdések ferenciájára. Jelentős áttörésre 1 2 került sor az LCA és LCI eljáráSaját hőszivattyú vagy távfűtés? Függőkertek a sok új területeken való alkalmavárosban? Több híd vagy több hajóút? Hazai vagy zásában: regionális elemzések, külföldi munkaerő? Tengerparti turizmus vagy szöhulladékkezelés, településfejkőár-megelőzés? Kis- és középvállalati vagy nagylesztés. 2007 októberében az vállalati komparatív előnyök? Hazai vagy külföldi oregoni Portlandben rendezik hulladékkezelés? Több szennyezés – nagyobb piac? meg a következő InLCA-LCM3 Magán- vagy közterületek a zöldben? konferenciát, amely tovább széEzekre és más hasonló, egyáltalán nem „csak” telesíti az életciklus-elemzés alkaloretikus kérdésekre keresik a választ a jelen kutatói mazhatóságának körét, hiszen a a fenntarthatósághoz kapcsolódóan. Talán nem árt világ minden tájáról érkező kutaegy kis ki- és betekintés, mivel is foglalkoznak a vitók közel 200 gyakorlati módlág potenciális „megmentői” az „elefántcsont-torszert mutatnak majd be. A konnyokban”. ferencián Magyarországot a Mis-


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Fenntartható fejlődés

letek alapján)5, régiók fenntarthatósági és környezeti teljesítményértékelése LCAeszközökkel6. Idén szervezett először saját nemzetközi konferenciát a Thesszáliai Egyetem a belga elnökségű SECOTOX7-szal és a Hellén Környezetvédelmi Minisztériummal együttműködve. Június végén Skiathos szigetén tar-

dékkezelés, a folyamat-modellezés, a társadalmi és kulturális örökség szakterületein. A publikációkat szintén a gyakorlatiasság jellemzi: a nemzeti fejlesztési stratégiák, hulladékgazdálkodási programok és projektek tanulságaitól kezdve a környezettudatos tervezési, termelési, monitoring és mezőgazdasági eljárásokon, ill. az alternatív energiahasználaton keresztül a virtuális További információk ökoszisztéma model- A WITPress (Wessex Institute) kiadványai megrendelhetők: lezésig minden terülewww.witpress.com ten többnyire alkal- A Sustainable Development and Planning III, a SECOTOX ill. mazott kutatásokat isCEMEPE konferencia anyaga megrendelhető: merhetünk meg. molbuday@uni-miskolc.hu, adrienn.malik@yahoo.co.uk A kutató vágyálma - A portlandi inLCA – LCM ’07 konferencia hivatalos honlapja: – egy-egy „csinos” www.lcacenter.org/InLCA2007 képlet, elmélet, modell megalkotásán túl –, hogy eredményei előbbre vigyék a vilátották a SECOTOX, ill. a CEMEPE8 konferenciákat. A hihetetlenül népszerű fórum (több got, alkalmazhatóak legyenek. Mint minden mint 500 résztvevő, 4000 oldalnyi konferenesetben, a fenntartható fejlődés előmozdícia-kiadvány) valódi illusztrációként szoltása tekintetében is a megvalósítás a döngált a „forró” témákhoz: a hőség elviselhetéshozók (politikai, intézményi, vállalati, háztartási stb.) felelőssége. Az ún. többtétetlen volt, s a konferenciát követő heteknyezős döntési mechanizmusok ismerete ben pusztító erdőtüzek miatt a lakosság, ill. a turisták nagy részének el kellett hagynia a ezért kiemelkedően fontos ezen a területen. szigetet. A CEMEPE konferencia egyik nemzetközi kutatócsoportja kiválóan világított rá a koA találkozón bemutatásra került kiemelt rábban említett három pillér komplex figyetudományos eredményeket 2007 őszén lembevételének fontosságára, ill. az elmélet nemzetközi folyóiratok is közlik az ökotoés gyakorlat szükségszerű együtthatására xikológia, a környezetgazdaságtan, környezeti nevelés, településfejlesztés, az erőforrás és ennek központi szerepére a fenntarthaés energiakérdés, a klímaváltozás, a szenytósági célok elérésében – legyen szó bárnyezés-kontroll, a vízszennyezés, a hullamely nemzetről, a világ bármely részéről,

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

bármely vállalatáról, bármely otthonáról: „Óriási lehetőség, hogy már be tudjuk építeni a komplex információk feldolgozását és a fenntarthatósági megközelítést a döntéshozatal folyamatába… Ugyanis ma már a döntéshozók rendelkezésére állnak azok az átfogó elemzési eljárások, amelyek segítségével megalapozottan hozhatnak döntéseket a harmonikus gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek kialakítása, azaz a fenntartható jövő érdekében.”9 Buday-Malik Adrienn PhD hallgató Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan Tanszék adrienn.malik@yahoo.co.uk _______________ Jegyzetek: 1 LCA: Life Cycle Assessment 2 LCI: Life Cycle Inventory 3 LCM: Life Cycle Management 4 A kiadvány megrendelhető: www.witpress.com 5 Á. Kertész, A. Tóth , Z. Szalai, G. Jakab, K. Kozma, A. Booth, M. A. Fullen, K. Davis: Geotextile as a tool against soil erosion in vineyards and ochards, In: Sustainable Development and Planning III., WitPress, 2007. 6 K. S. Szita Tóth, A. Buday-Malik, T.M. Sipos, Z. István, A. Szilágyi: Evaluation of environmental performance and a way towards sustainability with LCA in the region of North Hungary, In: Sustainable Development and Planning III., WitPress, 2007. 7 SECOTOX: International Society of Ecotoxicology and Environmental Safety 8 CEMEPE: International Conference on Environmental Management, Engineering, Planning and Economics 9 Forrás: S. Monprapussorn, D. J. Watts, D. Thaitakoo and R. Banomyong: Sustainable hazardous waste transport: Multi criteria decision making and Geographic Information System Approach, In: Proceedings of SECOTOX Conference and CEMEPE, GRAFIMA Publications, 2007.

KÖVET-képzés a termékéletciklus-elemzésről (LCA) Június közepén került megrendezésre a Febe Ecologic és a KÖVET közös szervezésében a Termékéletciklus-elemzés című képzés, melyet ezúttal egy félnapos szoftveres gyakorlattal kötöttünk egybe. A rendezvényen közel húsz vállalat munkatársai vettek részt, akik érdeklődtek a termékközpontú környezetvédelem eszközei iránt, és kíváncsiak voltak arra, hogyan tudnak javítani termékük környezeti teljesítményén. A képzésen résztvevő vállalati szakemberek túlnyomó többsége még nem dolgozott ezzel az eszközzel. A délelőtt első felében az életciklus-elemzés és a környezettudatos terméktervezés alapjaival ismerkedhettek meg a résztevevők Herner Katalin előadásában. Arról, hogy a gyakorlatban egy vállalat miért választja az LCA-t (Life Cycle Assessment), hogyan alkalmazza, illetve

milyen eredményeket várhat el a módszertől, Sára Balázs - a Febe Ecologic munkatársa - több példát mutatott be esettanulmányok formájában. Bemutatásra került például egy forgácslemez gyártó vállalat esete, ahol termékeik környezeti minőségének átvizsgálására, valamint a hatóságokkal és a vásárlókkal történő kommunikáció céljából végeztek életciklus-elemzést. Az esetek közt volt olyan vállalati példa is, ahol a terméktervezési folyamat során a lehető legalacsonyabb környezeti hatású alternatívák meghatározásához hívták segítségül az életciklus- elemzés módszerét. A legfontosabb érvek az LCA módszerének választására, hogy újfajta szemléletet ad a környezeti problémák kezelésére, alkalmazható termékre, szolgáltatásra, tevékenységre, számszerűsített eredményei révén a vállalati döntéshozatal eszközévé válhat, megkönnyíti a környezeti minőség

vizsgálatát, irányítását, javítását, bemutatását. A délutáni program során, szintén Sára Balázs vezetésével, számítógépes gyakorlat segítségével ismerhették meg a résztvevők a GaBi4 szoftvert. A Stuttgarti Egyetem és a PE-International által kifejlesztett program 17 év LCA tapasztalatain alapul és folyamatosan fejlesztik és frissítik. A szoftver lehetővé teszi az adatbevitelt, az adatfeldolgozást és a dokumentációt. Az életciklus modellezés mellett, hatásvizsgálat és környezeti minőség számszerűsítés, gyenge pontok meghatározása és a környezeti javítások lehetőségének elemzése is lehetővé válik. A képzés résztvevői elsajátíthatták a szoftver használatának alapjait, és saját maguk modellezhették és értékelhették egyszerűsített módon egy termék életciklusát. Vályi Zsuzsa / KÖVET

15


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

KÖVET-hírek

12. évfolyam 3. szám (33)

A KÖVET a CSR Europe hazai képviselője Az INEM (International Network for Environmental Management) mellett immár újabb anyaszervezettel rendelkezik a KÖVET: a brüsszeli székhelyű CSR Europe (CSRe) idén májusban fogadta el tagfelvételi kérelmünket. Az előzmények

Európai útiterv az üzleti szféra számára

A két szervezet közötti párbeszéd 2006 őszén indult meg egy prágai CSR-konferencián megvalósult beszélgetés nyomán, majd több alkalommal folytatódott az „ismerkedés”. A KÖVET elnöksége a 2007. március 1-i ülésén egyhangúan támogatta az európai szintű szervezethez való csatlakozást. A CSR Europe kapcsolattartója igyekezett feltérképezni a hazai viszonyokat, hogy a szervezetük profiljának leginkább megfelelő magyar partnert választhassák. A felvétel pozitív elbírálásában minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy előzetesen egyeztettünk a két KÖVET-hez hasonló szervezet, a HBLF és a BCSDH vezetőivel. Az új tagok elfogadásáról a CSR Europe 15 tagú elnöksége dönt negyedéves ülésein, így 2007 májusában jegyezték be a KÖVET-et a tagok közé. A CSR Europe a volt szocialista országok közül mindössze Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban rendelkezik tagszervezettel. Hogyan működik a CSR Europe? A CSR Europe éppen egyidős egyesületünkkel: 12 éve jött létre az Európai Bizottság akkori elnöke, Jacques Delors bábáskodása mellett számos vezető európai vállalat közreműködésével. A szervezet rendelkezik

A CSR Europe a „European Roadmap”-nek keresztelt dokumentumban fogalmazta meg azon kezdeményezését, melynek fő célja, hogy a vállalatok meg tudjanak felelni a fenntartható fejlődés jelentette kihívásnak. Ez a Lisszaboni Stratégiával összhangban a gazdaság és a foglalkoztatás növekedése és ezzel párhuzamosan a környezeti célok és a társadalmi kohézió megvalósítását jelenti. (Sajnos az elmúlt években az EU környezetvédelmi céljai általában nem teljesültek, például „EU environment-related indicators 2006”.) A megfogalmazásban közreműködtek mind a résztvevő vállalatok, mind a nemzeti tagszervezetek (NPO-k) jelentette európai hálózat. A kezdeményezés célja felpörgetni a vállalati felelősségvállalás mozgalmát szerte a kontinensen. Célok: 1. Innováció és vállalkozókedv 2. Készség- és szakértelem-fejlesztés 3. Esélyegyenlőség és sokszínűség 4. Munkaegészség és biztonság 5. Környezetvédelem Stratégiák a célok eléréséhez: 6. Vállalati felelősségvállalás az alapvető üzleti tevékenységekben 7. Érdekelt felek bevonása 8. Vezetés és kormányzás 9. Kommunikáció és átláthatóság 10. B2B együttműködések és szövetségek (Az Útitervet a Lépések következő számában részletesen bemutatjuk.)

egyrészt vállalati tagsággal, közel 70 multinacionális társaságot tömörít. Másrészt azonban egy európai hálózatot is jelent, 19 országban 23 tagszervezettel („National Partner Organization/NPO”) működik együtt. Így jelenleg összesen kb. 1900 vállalatot tud elérni kezdeményezéseivel. A CSR Europe vállalati tagságának számos leánycége tag a különböző nemzeti tagszervezeteknél, így például a Sanofi Aventis (Chinoin), a HP vagy a Fővárosi Vízművek résztulajdonosa, a Suez a KÖVET-nél.

Mi a Corporate Social Responsibility (CSR)? A CSR Europe az EU-val összhangban az alábbi meghatározást alkalmazza: „A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) azt jelenti, hogy a vállalatok önkéntesen társadalmi és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és az érdekelt felekkel való kapcsolataikban.” Ez a definíció többek között segít hangsúlyozni, hogy: - a CSR az angol „social” szó ellenére nem csak szociális, hanem környezeti felelősséget is jelent, - a CSR nem az üzleti stratégiától és működéstől különállóan létezik, hanem lényegi eleme a társadalmi és környezeti szempontok érvényesítése a stratégiában és az alaptevékenység során, - a CSR fontos eleme, hogy a vállalat hogyan viselkedik a működése által érintett, érdekelt felekkel (munkavállalók, fogyasztók, civil szervezetek, hatóságok, stb.).

16

„Európai Szövetség a CSR ügyében” A CSR-ral foglalkozó szakemberek számára bizonyára közismert, hogy az Európai Bizottság 2006. március 22-én adta ki közleményét a megújult CSR-stratégiájával kapcsolatban. Ennek kulcseleme, hogy a kormányok, az üzleti szféra és az érdekelt felek együtt, partnerségben cselekedjenek a fenntartható fejlődés érdekében. Az EU célja, hogy Európa „kiválósági központtá váljon a vállalatok társadalmi felelőssége terén”. Ennek érdekében hirdette meg az Európai Szövetséget (European Alliance), melyhez a célokkal egyetértő kis-, közepes és nagyvállalatok csatlakozhatnak. A Szövetség koordinálásának és kommunikációjának támogatására az Európai Bizottság által felkért egyik szervezet a CSR Europe. A Szövetség céljait előmozdítja a CSRe által 2005-ben megfogalmazott „Európai útiterv az üzleti szféra számára” kezdeményezés is (ld. keretes rész). Kapusy Pál / KÖVET


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Környezetixxx kontrolling

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

A környezeti számvitel elterjedtsége a hazai vállalatok körében A környezetvédelem költségeinek számszerűsítése ma még gyerekcipőben jár, ám a környezet védelme iránt mélyebben elkötelezett vállalatok időt, pénzt és energiát fordítanak környezetvédelmi tevékenységük gazdasági hatásainak számszerűsítésére. Vajon ma Magyarországon mennyien és hogyan alkalmazzák a környezeti számvitelt, és mi kell ezen eszközök szélesebb körű elterjesztéséhez, alkalmazásához? Melyek a legfontosabb környezeti költségek, bevételek a vállalatoknál? A Lépések előző számaiban már bővebben esett szó a környezeti kontrolling eredetéről, funkcióiról, alrendszereiről és a környezeti költségek is bemutatásra kerültek. A cikksorozat folytatásaként ezúttal a KÖVET segítségével végzett kutatás eredményei kerülnek összefoglalásra, melynek során 18 vállalat adatai kerültek felhasználásra. A kutatás során 104 vállalatot kerestünk fel, melyek közül 18 töltötte ki a kutatási kérdőívet. A kutatásban való részvételt elutasító ok leggyakrabban a környezeti költségek és bevételek nyilvántartásának hiánya volt. A kutatásban résztvevő vállalatok változatos képet mutatnak iparág tekintetében, legnagyobb számban autóipari vállalatok nyújtottak információt, de érkezett vissza kérdőív a telekommunikációs és energetikai iparból is. Megállapítások a környezeti tevékenységre vonatkozó információk alapján

letesen ld. Lépések előző számában). Felmérésre került a cégeknél, hogy mely hulladékkezelési módokkal élnek a leggyakrabban. Bár a vállalatok e téren másmás képet mutatnak, összességében elmondható, hogy leginkább az újrahasznosítást alkalmazták a résztvevők. Az újrahasznosítás gazdasági aspektusa (elsősorban bevételként) a legtöbb cég esetében megjelenik valamilyen formában: van, akinél hulladékok alapanyagként történő hasznosításának bevétele, és akad, akinél hulladékértékesítés bevétele formájában mutatható ki ez a tétel. A kutatás alapján az is beigazolódott, hogy a több hulladékot termelő cégeknél magasabb a hulladékkezelési költségek aránya is. A várakozásokkal ellentétben a környezeti szempontból magasabb kockázatot megjelölő vállalatok több esetben nem alkalmaztak környezeti teljesítményértékelő rendszert, mint kevésbé kockázatos tevékenységet végző társaik. A kutatásban megvizsáltuk a környezetvédelmi tevékenység kommunikációjának hatását is. A válaszadó cégek közel fele

A kutatás eredményei megítélésének egyik legfontosabb eleme, hogy a vállalat menynyire van tisztában a környezetszennyezésének költségeivel. Ez a mutató ugyanis jelentő1. Mennyire fontos a környezeti költségek felosztása? sen befolyásolhatja, hogy mennyire éri meg a vállalatnak a környezetvédelemre költeni. A válaszadó vállalatok többsége működtet környezetközpontú irányítási rendszert (KIR), illetve környezeti teljesítményértékelő rendszert (KTÉ), és örvendetes, hogy a KIR kapcsolódó költségeit is a cégek nagy többsége azonosítani tudta. Ilyen kapcsolódó költségek lehetnek a KIR audit költségei, KIR személyi költségei stb (rész-

szerint van jelentős pozitív hatása a környezetvédelmi kommunikációnak, azonban a megkérdezettek mindössze 25 %-a ismerte ezen tevékenységek gazdasági vonatkozását. Környezeti költségek helye a vállalatban A környezeti bevételek és költségek nyilvántartása a résztvevő vállalatok mindegyikénél megjelenik, többségüknél a környezetvédelmi, vagy számviteli osztályon történik a számbavétel, de akad olyan szervezet is, ahol a kontrolling, vagy a minőségügyi osztály hatáskörébe tartozik ez a feladat. Érdekes eredményt hozott viszont az a kérdés, hogy mennyire fontos a környezeti tételek számviteli nyilvántartása. A válaszadó vállalatok mindössze fele tartotta ezt kifejezetten fontosnak. Az eredményeket részletesen a 1. ábra szemlélteti. Meglepő és előremutatónak számít, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok közel fele felosztja környezeti költségeit termékekre, vagyis ismeri, hogy az egyes termékek előállítási költségének mekkora hányada környezeti vonatkozású. Ennek segítségével a döntéshozók a környezetszennyezőbb termékek árát növelhetik, ami által valósabb árképzést lehet elérni és csökkenthetők a környezeti költségek is.1 A tevékenység környezeti kockázatát tekintve beigazolódott az elemzés során, hogy a környezeti szempontból kockázatosabb cégeknél magasabbak a környezeti költségek, különösen a megelőző környezetvédelem költségei.

17


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

A legjellemzőbb környezeti költségek és bevételek megoszlása A kutatás során a költségek azonosíthatóságuk szerint kerültek csoportosításra, ezek alapján megkülönböztethetőek a következő költségtípusok2: • Hulladék és emisszió kezelés költségei (pl. hulladékkezeléshez, szennyvíztisztításhoz, levegőtisztaság védelméhez kapcsolódó költségek). • Megelőző környezetvédelem költségei (pl. KIR audit költségek, KIR személyi költségei). • A termékbe nem kerülő kibocsátások anyagköltsége (a hulladékra és selejtre elpazarolt természeti erőforrások anyagköltsége teszi ki). • A termékbe nem kerülő kibocsátások feldolgozási költségei (a hulladékra és selejtre elpazarolt természeti erőforrások feldolgozási költsége teszi ki). A kérdőív külön kitért arra, hogy mely tételeket tartja nyilván a vállalat, és melyek azon tételek, amiket csak a kutatás kedvéért számoltak ki. A résztvevő vállalatoknál a termékbe nem kerülő kibocsátások anyagköltsége tette ki a legmagasabb arányt, ugyanakkor ezt a vállalatok töredéke tartotta eddig nyilván. E költségtípus csekély ismertsége alapján látható, hogy a cégek kisebb prioritást tulajdonítanak számára, illetve eddig nem ismerték ezt a definíciót, pedig számítása igen egyszerű és fontossága sem lebecsülendő, amit a 2. ábra is bizonyít. Amennyiben a vállalatok elfelejtkeznek erről a költségelemről, gyakorlatilag környezettel kapcsolatos költségeik töredékét azonosítják, pedig a lényeg a költségek teljes körű feltérképezése lenne.

Környezeti kontrolling 2. Környezeti költségek megoszlása

12. évfolyam 3. szám (33) dig a 3. ábra alapján is látható, hogy nem szabad csupán ezzel azonosítani a környezeti bevételeket. Szintén fejlesztendő terület, hogy a környezetvédelemmel elérhető megtakarításokat is figyelembe vegyék a vállalatok a környezetvédelmi tevékenységgel kapcsolatosan. Véleményünk szerint ezáltal jelentősen javítható a környezetvédelem helye és szerepe a vállalatok életében. Javaslatok a környezeti számvitel szélesebb körű elterjesztésével kapcsolatban

Ezt követi a hulladék- és emissziókezelés költsége, amely a legtöbb cégnél megjelent, és többnyire ezzel azonosították a környezeti költségeiket. A másik két költségtípus aránya elhanyagolható volt az előzőekhez képest. Ezeken a költségtípusokon belül különkülön az is megvizsgálásra került, hogy melyek a legnagyobb mértékű, illetve a legtöbb cég által azonosított költségek. A környezeti bevételek is megjelentek a legtöbb vállalatnál, ám sokak kizárólag a hulladékértékesítés bevételét ismerték, pe3. Környezeti bevételek megoszlása

Összességében elmondható, hogy hazánkban még mindig csekély azon vállalatok aránya, amelyek tudatosan figyelik környezeti tevékenységük gazdasági vonatkozásait is. Azonban bíztató, hogy a környezeti kontrollingot alkalmazó vállalatok széleskörűen azonosítják környezeti költségeiket és bevételeiket. Véleményünk szerint szükséges lenne a pénzügyi beszámoló zöldítése, minél több környezeti elem beszámolóban történő szerepeltetése, a számviteli törvény környezeti elemekkel történő mind szélesebb körű kibővítése, a környezeti tételek feltérképezése és bemutatása a környezeti/fenntarthatósági jelentésekben. Lukácsi Dóra / BCE lukacsidori@gmail.com _______________ Jegyzetek: 1 Forrás: Csutora Mária dr. (2001): A vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele, Makray Judit (2003): Környezeti költségszámítás mint a vezetői döntéstámogatás eszköze. 2 Forrás: Jasch, C. (2001): Environmental Management Accounting Procedures and Principles.

Egyeztettünk a környezetvédelmi miniszterrel Július 5-én a KÖVET elnöke és ügyvezető igazgatója (Vagdalt László / Audi és Kapusy Pál) találkozott Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel. A rövid, jó hangulatú és konstruktív beszélgetésen bemutattuk az egyesületet és annak céljait, küldetését. Ezután a következő témákat vetettük fel Fodor Gábornak, melyeket egytőlegyig pozitívan fogadott: • A korábban Persányi Miklóssal kialakított jó együttműködést követve adja át a Környezeti Megtakarítás Díjat az éves konferenciánkon októberben; • Írjon előszót az idei Ablakon bedobott pénz c. kötetbe;

18

• A KÖVET váljon a releváns témákkal kapcsolatos egyeztetések állandó meghívottjává; • Évente jöjjön létre egy hasonló találkozó, ahol az aktuális ügyek és az előző év együttműködését röviden kiértékeljük. A megbeszéléseken elhangzottak szorosan kapcsolódnak a KÖVET elnökségének és titkárságának azon törekvéséhez, hogy az egyesület nyújtson teret a tagvállalatok véleményének kifejtésére és a kormányzat felé történő kommunikálására. Kapusy Pál / KÖVET


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Másért vállalkozó?

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

„Mert reggelenként így jó belenézni a tükörbe” Mindannyian tudjuk, tapasztaljuk, hogy Magyarországon sok cég nem éppen tisztességes módon végzi tevékenységét. A korrupcióról, az adócsalásokról, a környezeti értékek semmibevételéről, a dolgozók kihasználásáról szóló történetek mindennaposak, már-már unalmasak, és az ember kedvét elveszik az élettől. Rovatunk célja, hogy pozitív példákat mutasson be, melyektől inkább visszanyerjük életkedvünket. Most is ezt szeretnénk, jókedvű olvasást kívánunk! A Gravoform Kft. angyalföldi telephelyére igen kellemes dolog megérkezni. Barátságos épület, rendezett kert, ízlésesen kialakított irodahelyiségek fogadnak bennünket. Az egyetlen furcsaság, hogy a bejárat előtt a kertben egy tehén legelészik. Persze nem igazi, a tavalyi budapesti tehénparádé egyik alkotása. De erről kicsit később. Vaszkó Mártával, a cég értékesítési igazgatójával ülünk le beszélgetni, aki néhány szóban mesél a cég történetéről és jelenéről.

valamint a Piac és Profit Üzleti Etika díját is. Témánk szempontjából minket ez utóbbi érdekel leginkább, így erre kérdezünk rá: Mitől etikus vállalat a Gravoform?

A történet A Gravoformot 1991-ben hozta létre családi vállalkozásként három testvér. Bíztak abban, hogy a rendszerváltozás utáni Magyarországon növekvő igény lesz az igényes, gravírozott feliratok iránt, és a cégek, hivatalok nem „ragasztószalaggal az ajtóra rögzített cédulákon akarják tájékoztatni ügyfeleiket”. Indulásként vettek egy kis gravírozógépet, azzal kezdtek el apróbb munkákat elvégezni. Idővel egyre célzottabban keresték az új és nagyobb megrendelések lehetőségét. Az igazi áttörést az jelentette, amikor a Magyar Nemzeti Bank épületének feliratrendszerét ők készíthették el. Később nagyobb telephelyre költözhettek, és szolgáltatásaik palettáját is egyre szélesítették. A fejlődés eredményeként mára a Gravoform a feliratgyártó piac egyik vezetőjévé vált 360 millió forint körüli éves forgalommal. JelenA vállalatról Cégnév

Gravoform Kft.

Alapítás éve

1992

Foglalkoztatottak száma

23

Tulajdonos

3 magyar magánszemély

Éves forgalom

360 millió Ft (2006)

Telephely

Budapest

Fő termékek

Feliratok, felirati rendszerek gyártása

leg 23 alkalmazottal és a feliratozási technikák teljes spektrumával teljesíti megrendelőinek igényeit. Vaszkó Márta 13 évvel ezelőtt csatlakozott a céghez, így annak fejlődését végigkövethette. Kezdetben csak értékesítési feladatai voltak, de ma már operatív vezetői tisztet tölt be. Az ő feladata – mint mondja –, hogy „A-Z-ig átlássa és összehangolja a dolgozók munkáját”. Nagyon szerencsésnek tartja magát, hogy ilyen cégnél dolgozhat. Büszke a Gravoformra, az üzleti eredmények, a minőségi munka és a felelős vállalati működés miatt egyaránt. A cég eredményeit az elmúlt években különböző szervezetek számos díjjal ismerték el. Magyar Termék Nagydíj, Nemzeti Minőség Díj, Üzlet és Siker Nagydíj, hogy csak néhányat említsünk a sorban. Kérdésünkre, hogy mi motiválja a vezetőket, hogy ennyi díjat „gyűjtsenek”, azt a választ adták, hogy elsősorban a munkatársaikat szeretnék ösztönözni, bizonyítani nekik, hogy értékes a munkájuk és más is megbecsüli ezt. Legutóbb – 2006ban – a Gravoform nyerte a Budapest Klub

Összességében ez azt jelenti, hogy a vállalat tisztességesen jár el az állam, az üzletfelek, a dolgozók felé. Minden munkavállaló korrekten van bejelentve, minden juttatásuk után megfelelően adóznak, a számítógépeken kizárólag jogtiszta programok futnak, számláikat mindig határidőre kifizetik, az elvállalt munkákat igényesen, elkötelezetten végzik el. Ezek mind jogszabályi kötelezettségek, mégis nem kevesen nézik a cég vezetőit „őrültnek”, hogy teljesítik is mindezeket, jelentős összegekkel csökkentve így a lehetséges haszon mértékét. Ám a vezetőség mégis természetesnek veszi a tisztességes hozzáállást. Hogy miért? „Mert reggelenként így jó belenézni a tükörbe, és jó nyugodt lélekkel élni a mindennapokat.” – mondja Vaszkó Márta. A Gravoform etikussága, ill. társadalmi felelősségvállalása azonban nem áll meg ezen a szinten. Vaszkó Márta és – az időközben beszélgetésünkbe bekapcsolódó – Winkler Ferenc ügyvezető igazgató hoszszan sorolják a cég ezirányú intézkedéseit, akcióit. A cég sokféle módon támogat számára fontos szervezeteket, társadalmi célokat. Évek óta támogatják pénzbeli adományokkal a Mosoly Alapítványt és más szerNévjegy Név

Vaszkó Márta

Beosztás

Értékesítési igazgató

Életkor

40 év

Más munkahelyek

Út-, Vasúttervező Vállalat

Család

egy gyermek (Áron, 15 éves)

Hobbi

Selyemfestés, a munkája

19


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

vezeteket, készítenek ingyenesen feliratokat különböző kulturális rendezvényekre, kiállítóhelyekre. Idén tavasszal egy munkanapon összes munkatársukkal együtt leutaztak Hatvanba, a Bátor Táborba, ahol tartósan beteg gyermekek és családjaik számára tartanak komplex terápiás rekreációs programokat. Itt a Gravoform dolgozói fizikai munkával – takarítással, festéssel, padlóragasztással – járultak hozzá a tábor szépítéséhez. 2006-ban részt vettek a „tehénparádé” elnevezésű, jótékony célokat szolgáló kulturális programban is. A cég az árverésen milliós összeget fizetett az egyik műalkotásért, mellyel így hozzájárult egy közhasznú alapítvány támogatásához. A megvásárolt jószág azóta ott „legelészik” a telephely kertjében. Winkler úr külön hangsúlyozta, vezetőként mennyire fontos számára, hogy a fenti akciókról ne egyedül hozzon döntést, hanem munkatársait is bevonja abba. Fontos célnak tekinti, hogy beosztottjai felelősségtudatát is erősítse, és a cég dolgozói megértsék az akciók fontosságát, és azonosulni tudjanak azokkal. Ezen a téren tett erőfeszítésének eredményei már láthatóak is, hiszen gyakran kollégái keresik meg irodájá-

Másért vállalkozó?

12. évfolyam 3. szám (33) lóan. A munkatársak 80 %-a támogatta az ötletet, ami azért elgondolkodtató, mert egy ilyen kisvállalatnál az adományozásra adott nagyobb összegek kihathatnak a béremelések, jutalmak mértékére is. Másért Vállalkozó?

ban, hogy fontosnak tartanák különböző szervezetek támogatását. Nemrégiben az ügyvezető igazgató egy szentendrei alternatív zenei fesztivál ingyenes feliratokkal való támogatásának adott ily módon zöld utat. Látható tehát, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem csupán a legfelsőbb vezetők „hóbortja”, hanem az egész szervezeti kultúrába be tud épülni, mindenki magáénak érezheti. Jól bizonyítja ezt egy másik konkrét eset is, ami egy céges tréningen játszódott le. Felvetődött a kérdés, hogy a következő évben is fordítsanak-e nagyobb összeget arra, hogy egy rászoruló szervezetet támogassanak a „tehén-licithez” hason-

Véleményünk szerint a Gravoform Kft. anyagi értelemben eljutott arra a szintre, hogy sok mindent megengedhessen magának. Megengedheti magának, hogy ne éljen az adóelkerülés legkülönfélébb eszközeivel, hogy gyönyörű munkakörnyezetet teremtsen dolgozói számára, hogy társadalmi szervezeteket támogasson, hogy munkatársait is becsületes, jó munkára nevelje. A kérdés már csak az, hogy ha megengedheti magának és meg is teszi, az mennyire számít átlagosnak és elterjedtnek ma Magyarországon? Az természetes, hogy azok a cégek, akiknek jobban megy a soruk, Winkler úr csapatához hasonlóan élje mindennapjait vagy ettől már kiemelkednek a sorból? Az is lehet, hogy ettől már Másért Vállalkozónak kell neveznünk a Gravoform Kft.-t? Hajdú Dániel, Tóth-Baltási Péter / KÖVET

Csatlakozzon az Ön cége is a Globális Megállapodáshoz! Az ENSZ Globális Megállapodás (www. unglobalcompact.org) Magyarországi Hálózata 2005. december 9-én alakult meg Budapesten. A Magyar Hálózatnak jelenleg 15 tagja van, ebből négy nagyvállalat, kilenc kis vagy közepes méretű vállalkozás (KKV), egy civil szervezet és helyi önkormányzati szinten a Fővárosi Önkormányzat. További szervezetek, számos civil szervezet, mint a KÖVET, és egyéb nagyvállalatok (köztük tagjaink is) is támogatják a Magyar Hálózatot. A Magyar Hálózat tagjai, tagjelöltjei és támogatói három munkacsoportot hoztak létre a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (Corporate Social Responsibility – CSR) körébe tartozó területek közül a számukra legfontosabb témákra: környezetvédelem és energiaügyek; esélyegyenlőség; valamint korrupció ellenesség és irányítás. A munkacsoportok tevékenysége elősegíti a kölcsönös tájékoztatást, a vélemény- és tapasztalatcserét, valamint CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) projektek és kapcsolatok kezdeményezését, fejlesztését is. A környezetvédelmi és energiaügyekkel foglalkozó munkacsoport eddigi hat ülésén

20

átlagosan 40 fő részvételével, többek között a Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos lehetőségek, a környezetre káros támogatások leépítése, az energiafogyasztás racionalizálása és energiahatékonyság, a környezeti károkra vonatkozó szabályozások, a fenntarthatósági politikák, kérdések és megoldások megtárgyalására került sor. Vízszabályozás és környezetvédelem kérdéseivel, pl. a „Coca-Cola Beverages Hungary” foglalkozik behatóbban. A környezetvédelmi munkacsoport előtérbe helyez olyan konkrét projekteket, mint a fajok sokféleségének védelme a MOL Nyrt.-vel tervezett együttműködés keretében. A környezetvédelmi munkacsoport honlapja a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weboldalán található (www.nfh.hu). Ebben az évben került sor egy közös Európai Unió (EU) / UNDP regionális projekt elindítására „A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának növelése az EU új tagállamaiban és tagjelölteknél, a harmonizáció, versenyképesség, és szociális kohézió fejlesztése által az EU-ban” címmel, hat új tag-

állam valamint Törökország és Macedónia részvételével. A magyar alaptanulmány végkövetkeztetései és javaslatai szintén bemutatásra kerülnek a Magyar Hálózatnak. A projekt további lehetőségeket nyújt az üzleti szférának és egyéb érintett résztvevő partnereknek a kihívások és megoldások megtárgyalására regionális konferenciák, CSR tréningek, valamint a fejlett EU országokban szervezett tanulmányutak keretében. A legtöbb esemény az érdeklődő felek által szabadon látogatható, megrendezésükre cégek, civil szervezetek, a kormányzat és helyi önkormányzatok képviselői részvételével, valamint az ILO és a UNDP támogatásával kerül sor. Kapcsolattartás: Dr. Kiss Krisztina – az ENSZ Fejlesztési Programjának magyarországi képviselője, az ENSZ Globális Megállapodás Magyarországi Hálózatának koordinátora Külügyminisztérium 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. 1/458-3495, 30/967-3451, krkiss@kum.hu


KÖVET-INEM Hungária

Európai Unió

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Együttes végrehajtás Emissziókereskedelmi sorozatunk jelen cikkében a Kiotói Jegyzőkönyv másik két, az emissziókereskedelmen kívüli rugalmassági mechanizmusát mutatjuk be chanizmus, amely esetén a beruházás egy fejlődő országban történik, a projektet nemzetközi tanács felügyeli és a haszon részben a rendszer fenntartására, részben a klímaváltozás hatásainak fokozottan kitett fejlődő országok megsegítésére szolgál. A beruházó országnak akkor éri meg egy együttes végrehajtás projektben való részvétel, ha a támogatott országban kisebb költségen lehet kibocsátáscsökkentéseket elérni, mint otthon. A befogadó ország azért jár jól, mert a technológiáját fejlesztik a kibocsátáscsökkentési egységek átadása fejében. A mechanizmusok elszámolásához különböző egységek tartoznak, melyek mind egy tonna szén-dioxid kibocsátásával egyenértékű üvegházhatásnak megfelelő mértékegység szerint kerülnek elszáKibocsátási egységek molásra. A jegyzőkönyv AAU: Assigned Amount Unit (államok közti adásvételnél, Neméletbe lépése kapzetközi Kibocsátás-kereskedelem) csán felmerült a ERU: Emissions Reduction Unit (JI projekteknél) jegyzőkönyvben EUA: Emission Allowance Units (EU ETS projekteknél) szereplő két projektCER: Certified Emissions Reduction Credits (CDM projekteknél) mechanizmus öszRMU: Removal Units (kibocsátás-eltávolítás nyelők által – szekapcsolása az Eu„Carbon capture and storage” (CCS) karbon-semlegesítés) rópai Unió kibocsátáskereskedelmi A Kiotói Jegyzőkönyv által létrehozott rendszerével. Ezen összekapcsolódás probprojektalapú rugalmassági mechanizmulémáit kezeli a 2004/101/EK irányelv, mely rendelkezik a két rendszer egybefonódásások: Együttes Végrehajtás (Joint Implemennak eseteiről és a kettős elszámolás elkerütation – JI) léséről. Kibocsátáscsökkentési vállalással rendelkező országok között, amelyek ratifikálták a Hazai vonatkozások Kiotói Jegyzőkönyvet. Egy cég beruház egy olyan projektbe egy másik országban, Magyarország számára az együttes végrehajtási mechanizmusnak van a legnagyobb melynek eredményeként kibocsátáscsökjelentősége, amelynek keretében fejlett orkentés jön létre – ennek a csökkentésnek szágok anyagilag támogatnak rendszerint a egy részét a cég „hazaviheti” és otthon enynyivel többet bocsáthat ki. Fontos feltétel, volt szocialista országban megvalósuló, hogy a beruházás csak a kibocsátás csökkibocsátáscsökkentéssel járó beruházásokentés miatt legyen kifizetődő – szokásos kat. A beruházások során létrejövő kibocsáüzletmenetű projektek nem kaphatnak elistáscsökkentést ún. kreditek formájában számolják el, melyek később beszámíthatók mert kibocsátáscsökkentést (addicionalitás1). a beruházó ország vállalt célértékeinek telTiszta fejlesztési mechanizmus (Clean jesítésébe, azaz a támogatott ország heDevelopment Mechanism – CDM) lyett a beruházó ország kibocsátáscsökKibocsátáscsökkentési vállalással rendelkentésének minősülnek. kező országok és fejlődő országok között. Hazánkban a JI projektek befogadása 2002 Az együttes végrehajtáshoz hasonló meóta folyik. A 2045/2003. (III. 27.) Korm. határo-

A Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kibocsátáscsökkentésnek elsősorban hazai politikákkal és intézkedésekkel kell eleget tenni, de a Jegyzőkönyv lehetőséget ad kiegészítő, ún. projektalapú mechanizmusok használatára is. A rugalmassági mechanizmusok alapgondolata két tényen nyugszik: 1. A kibocsátáscsökkentés költségei különböző országokban eltérőek, mivel a technológiák fejlettségével és a kibocsátáscsökkentés hatásfokának növekedésével a további kibocsátáscsökkentés költsége exponenciálisan nő. 2. Tekintve, hogy az antropogén eredetű üvegházhatás globális jelenség, hatását tekintve az, hogy az adott kibocsátáscsökkentés hol történik, kevésbé lényeges.

zat értelmében felállított Kiotói Mechanizmusok Tárcaközi Bizottság végzi az együttes végrehajtási projektek értékelését. A projektek alapvetően államközi megállapodások, gazdasági szektorbeli résztvevőkkel. Jelenleg 47 projekttervezet van nyilvántartásban a Klímavédelmi és Energia Osztályon, ebből 27 projekt kapott támogató nyilatkozatot (beruházás értéke: 14 940 000 kibocsátáscsökkentési egység) és 15 projekt kapott jóváhagyó nyilatkozatot (beruházás értéke: 10 934 000 kibocsátáscsökkentési egység). Beruházó országok: Hollandia, Japán, Ausztria, Franciaország, Kanada, Világbank Projekttípusok: szélenergia, biomasszatüzelés, N2O kibocsátásának csökkentése szűrőberendezésekkel, metánhasznosítás, depóniagáz-hasznosítás, biogáz-hasznosítás, energiahatékonyság javítása. További információ: KvVM Klímavédelmi és Energia osztály (www.klima.kvvm.hu). Fazekas Dóra / KvVM fazekasdora@gmail.com _______________ Jegyzet: 1 Definíció szerint egy üvegházgáz csökkenést eredményező beruházás akkor tekinthető addicionálisnak, ha a beruházás csak a kibocsátás csökkentés értékesítése miatt kifizetődő. Ha az adott beruházás a fennálló piaci, szabályozási és környezeti feltételek mellett önmagában, azaz ÜHGcsökkenés értékesítés nélkül is gazdaságosan megvalósítható (ún. „business as usual” projekt), akkor nem tekinthető addicionálisnak.

Környezeti teljesítményértékelés tréning A KÖVET két napos, környezeti teljesítményértékelés képzést tart

október 10-11-én. A tréning résztvevői egy gyakorlati kézikönyv és egy esettanulmány-gyűjtemény segítségével, teljesítményértékelési technikákkal és felhasználási módokkal ismerkedhetnek meg. A képzés vizsgával zárul, melynek sikeres elvégzéséről oklevelet állítunk ki.

Jelentkezzen Ön is! Bővebb információ: www.kovet.hu Vályi Zsuzsa, valyi@kovet.hu, 1/473-2290

21


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Jogszabáylok

12. évfolyam 3. szám (33)

Új és módosított jogszabályok 2007. április – június A tavaszi-kora nyári időszak idén nem hozott uborkaszezont a környezeti szabályozás területén. A levegőbe történő kibocsátásokkal kapcsolatban több jogszabály is napvilágot látott, melyek leginkább a klímaváltozással kapcsolatos problémák orvoslására irányulnak. Ezen kívül számos jogszabály is módosult, melyek közül a legtöbb a felszíni, illetve a felszín alatti vizekre vonatkozik. Új jogszabályok Klímaváltozás 2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről A törvény az éghajlatváltozással kapcsolatos eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát fogad el. 2059/2007. (IV. 3.) Korm. határozat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyvében szereplő nemzetközi kibocsátáskereskedelemmel kapcsolatos feladatokról Magyarországnak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve 17. cikkelyében szereplő nemzetközi kibocsátáskereskedelemben történő sikeres részvétele érdekében a Kormány felhívja a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával kezdje meg a tárgyalásokat a potenciális vevő országokkal; valamint a Kormány felhívja a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy az érintett tárcák bevonásával dolgozzák ki a kibocsátáskereskedelemből származó bevétel felhasználásának elveit és intézményi kereteit.

22

107/2007. (V. 9.) Korm. rendelet az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó bírságról Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a hatóság fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó bírságot szabhat ki. A bírság kiszabására az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jogosult. Az egyes üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek és alkalmazások ellenőrzését a bírság kiszabására jogosult hatóság végzi el. 2007. évi XXI. törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről Az Országgyűlés a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott Jegyzőkönyvet e törvénnyel hirdeti ki. Természetvédelem 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről Fás szárú energetikai ültetvény telepítése csak engedély birtokában végezhető. A fás szárú energetikai ültetvény telepítőjének a telepítés engedélyezése iránt az ingatlan fekvése szerint illetékes MgSzH-hoz kérelmet kell benyújtania. A fás szárú energetikai ültetvény védett természeti területeken, továbbá Natura 2000 területeken történő telepítésének engedélyezési eljárása során a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el. Védett természeti területen, valamint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken a külön jogszabályban meghatározott invazív fajok fás szárú energetikai ültetvényként történő telepítése nem engedélyezhető.

16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet a Tardi-legelő természetvédelmi terület létesítéséről A rendelet a Tardi-legelőt országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a területen található természetes (természetközeli) mocsárrét és löszvegetáció (löszgyepek, cserjések, löszerdő), illetve az ott élő védett és fokozottan védett flóra és faunaelemek élőhelyeinek fenntartása, a terület élővilága gazdagságának, változatosságának, a terület mozaikosságának, valamint a jellegzetes tájképi elemek megőrzése érdekében. 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A rendelet a Márkházapusztai fás legelőt természetvédelmi terület elnevezéssel védetté nyilvánítja a területen található összefüggő fás legelő, mint tájképi típus és a mozaikos erdős-sztyepp és a mocsárréti élőhelytípusok megóvása, a védett növényfajok és a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek megőrzése, továbbá a terület természetvédelmi bemutatása céljából. 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról A fás szárú energetikai ültetvény telepítéséhez kizárólag az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet követelményeinek megfelelő, engedélyes termelő által előállított, minősített szaporítóanyagot lehet felhasználni. A fás szárú energetikai ültetvényekben engedélyezhető alapfajok: fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra). Általános rendelkezések 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről A környezetveszélyeztetés megszüntetése érdekében környezetkárosodást meg-


KÖVET-INEM Hungária

Jogszabályok

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

előző intézkedéseket, a környezetkárosodás megszüntetése érdekében helyreállítási intézkedéseket kell tenni. A helyreállítási intézkedés keretében kárelhárítást, illetve kármentesítést kell végezni. A környezethasználó környezetveszélyeztetés esetén köteles minden környezetkárosodást megelőző intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket. 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kivizsgálás során, valamint a kármentesítés minden szakaszában, a természetben okozott károsodás helye szerinti nemzeti park igazgatóság, illetve környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság és erdészeti hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakvéleményét szerzi be.

Államigazgatás, közigazgatás 1028/2007. (V. 3.) Korm. határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia első olvasatban történő megtárgyalásáról és társadalmi egyeztetésre bocsátásáról A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésének megalapozása, az átfogó célkitűzések meghatározása, a társadalmi-gazdasági igények, a környezeti adottságok, a vonatkozó európai uniós és nemzetközi programok, illetve kötelezettségek figyelembevétele alapján a Kormány az előterjesztés részeként bemutatott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia tervezetét első olvasatban megtárgyalta, tudomásul vette és elrendeli annak társadalmi egyeztetésre bocsátását; továbbá a Kormány elrendeli a társadalmi egyeztetés alapján véglegesített Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elkészítését. 15/2007. (V. 10.) MeHVM-KvVM együttes rendelet a Környezet és Energia operatív program egyes prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, mint a Környezet és Energia Operatív

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Program felügyeletéért felelős miniszter a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságot közreműködő szervezetként jelöli ki. A KEOP egyes prioritásai: I. Egészséges tiszta települések prioritás; II. Vizeink jó kezelése prioritás; III. Természeti értékeink jó kezelése prioritás; VI. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése prioritás; VII. Projekt előkészítés prioritás. 2082/2007. (V. 15.) Korm. határozat az állami erdőgazdálkodás rendszerének a felülvizsgálatáról, valamint egyes természetvédelmi rendeltetésű erdőterületek vagyonkezelői jogának megváltoztatásáról A Kormány szükségesnek tartja az állami erdőgazdálkodás jelenlegi szervezeti és gazdálkodási rendszerének felülvizsgálatát és az egységes állami erdőkezelés rendszerének kialakítását, az állami vagyongazdálkodás szervezeti rendszerének átalakítása keretében, ezért a kormány határozatában felhívja az érintett minisztereket a javaslat kidolgozására és a Kormány elé terjesztésére. Luda Szilvia / TTMK

Módosított jogszabályok Módosító rendelkezés

Módosított rendelkezés

2007. évi XXIX. törvény

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

81/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet

27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

92/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

93/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

106/2007. (V. 9.) Korm. rendelet

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

106/2007. (V. 9.) Korm. rendelet

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

17/2007. (V. 10.) KvVM rendelet

6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről

22/2007. (VI. 22.) KvVM rendelet

45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről

20/2007. (VI. 8.) KvVM rendelet

33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

39/2007. (V. 15.) FVM rendelet

23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól

23


Lépések... ... a fenntarthatóság felé

KÖVET-konferencia

12. évfolyam 3. szám (33)

Humorsarok Kovács Jánost pontosan reggel 6 órakor ébresztette órája (made in China). Amíg a kávéfőzője (made in China) a reggeli kávét (product of Brasilia) csepegtette, lezuhanyozott, a hajszáritóval (made in Taiwan) megszárította a haját, a villanyborotvájával (made in China) megborotválkozott. Egy pólót (made in India) és farmert (made in Singapore) húzott. Lábait sportcipőbe (made in Korea) bujtatta. A kenyérpirítójából (made in Philippines) kinyert pirítóst reggelizett, majd menedzserkalkulátorán (made in Mexico) megnézte aznapi feladatait. Az óráját (made in Switzerland) beállította a rádió (made in China) alapján, beült autójába (made in Germany) és mint már hónapok óta, álláskeresésbe fogott. Az ismét eredménytelen nap végén János hazament, papucsot (made in China) húzott, fogott egy üveg bort (made in France) és bekapcsolta tévéjét (made in Japan). Amíg a brazil sorozatot nézte, elgondolkodott, miért nem talált ma sem egy jól fizető magyar munkahelyet...

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVET és a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesztőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével szabadon közölhetők. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a KÖVET címére. A KÖVET a környezettudatos és társadalmilag felelős szervezeti működést segítő non-profit, független szervezet, amely az INEM és a CSR Europe nemzetközi hálózatának tagja. (www.kovet.hu)

Lépések... megrendelőlap Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron: 4 500 Ft + ÁFA – önköltségi ár 1 500 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben) Postacím Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím (ha különbözik) Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább termelési központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elterjesztése. (http://hcpc. uni-corvinus.hu) Felelős szerkesztő: Kapusy Pál / KÖVET Szerkesztők: Hajdú Dániel / KÖVET 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16. Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291 info@kovet.hu

Luda Szilvia / TTMK BCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407 ttmk@uni-corvinus.hu Tördelő: Tóth-Baltási Péter / KÖVET Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír, amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült. A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes. ISSN 1786-9536 Megjelenik 800 példányban.

Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . KÖVET-INEM Hungária

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291, vagy postán a következő címre: 1387 Budapest 62., Pf. 17. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

24


Lépések a fenntarthatóság felé 33.  

A KÖVET Egyesület és a TTMK szaklapja. 12. évf. 3. szám (2007 ősz)

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you