Page 1

KÖVET-INEM Hungária

Lépések...

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

... a fenntartható fejlődés felé

12. évf. 2. szám (32) 2007. nyár

A környezettudatos és társadalmilag felelôs vállalatvezetô szaklapja

Tartalom:

G-mániások

Emberi tényező – Borbély Attila, Coloplast 2. oldal Jövőképzés konferencia 4. oldal EMAS-kerekasztal az AUDI-nál 5. oldal A három szélkirályfi 6. oldal A „másért vállalkozás” koncepció 8. oldal Növények az irodában 10. oldal Hogyan lesz kukoricából

Miért baj az, ha egy cég eladja gépkocsijait, majd visszabérli őket? Miért arcátlan, ha egy cégnél irányelv, hogy a számlákat 8 napos fizetési határidővel adja ki, ugyanakkor a beszállítóknak 90 napra fizet – hogy azok sokszor kisvállalkozóként is „faktoring” cégeket kell, hogy megbízzanak? Miért helytelen, ha egy vállalat magas nyereséggel zárta előző évét, mégis tovább szigorítja a költségtakarékosságot? Azért, mert itt már ökonómia helyett ökonomizmusról van szó. Ezek a lépések közgazdaságilag (ökonómiailag) károsak (hiszen olcsóbb lenne saját kézben tartani, magának javíttatni a gépkocsijait), de a gazdaságmániások számára magyarázhatók (javul például a befektetett eszköz arányos nyereség, pontosabban a ROA). Jobban a bőrünkön érezzük a dolgot, ha megdöbbenve tapasztaljuk, hogy minden osztálynak újabb 10-20%-kot kell húznia a költségsrófon, miközben az osztály és a cég egésze gyönyörű eredményt produkált. Az embereket egyfelől bosszantja a kisstílű spórolás, miközben látják máshol a nagy-

mértékű pazarlást. De ez csak a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy itt a vállalkozás alapelvével ellentétes akciókról van szó. Ezen alapelv szerint egy olyan szervezetet működtetünk, amelynek a pénz, a tőke az éltető eleme. Az éltető elemek fő tulajdonsága, hogy optimumuk van. Azaz bármily jó is a C-vitamin, a sok megárt, avagy bármilyen rossz a cián, a nagyon kevés nem árt meg. Ha az éltető elemeket korlátlanul hajhásszuk, például a vállalatot minél „hatékonyabb” pénztermelő géppé tesszük, akkor pont azt öljük meg, ami a vállalat célja: az emberek munkaörömét, fogyasztói boldogságát. Ez az ökonomizmus, a gazdaságossági mánia. Mellékesen a fenntartható fejlődés legfőbb ellensége.

A három szélkirályfi

Környezeti kontrolling

Tóth Gergely / KÖVET A cikk vitaindító jellegű. Kérjük, írja meg véleményét az info@kovet.hu címre!

fénymásoló 12. oldal Együttműködés a fenntartható fejlődésért 13. oldal Környezeti kontrolling 15. oldal Készül a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

„Másért vállalkozó?” rovatunkban egy olyan közhasznú társaságot mutatunk be, mely egy kis közösség érdekében épít szélerőműveket. A társaságot alkotó három barát elsődleges célja nem a profitszerzés, hanem a helyi közösség és gazdaság támogatása.

(Részletek a 6. oldalon)

Ha egy-egy termék által a vállalatnál keletkezett környezetvédelemmel kapcsolatos költségeket is körültekintően beleszámítjuk a termék költségeibe, sokszor egészen másképp értékelhetjük a termék gyártásának megtérülését. Jelen számunkban megvizsgáljuk, milyen költségek jöhetnek számításba.

(Részletek a 15. oldalon)

17. oldal Jogszabályok 18. oldal KIR-trendek 20. oldal

Együttműködés a fenntartható fejlődésért Most induló cikksorozatunkban a vállalati szférára jellemző olyan új együttműködési formákat mutatunk be, melyek elsődleges célja a vállalatok környezeti, társadalmi teljesítményének javítása, vagy esetleges egyéb célja-

ik mellett hozzájárulnak a fenntartható fejlődés megvalósításához is. Első cikkünkben a regionális szinten megvalósuló együttműködések lehetőségeit ismertetjük.

(Részletek a 13. oldalon)


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

12. évfolyam 2. szám (32)

Emberi tényező

„…az egyik alapelv a legjobbnak lenni, amihez a lehetőségeink szinte korlátlanok.” Emberi tényező című rovatunkban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik mozgatórugói a szervezetek környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseinek. Borbély Attilát, a Coloplast Hungary Kft. FEHS menedzserét kérdeztük munkájáról, tapasztalatairól. A Coloplast idén ünnepli fennállásának 50 éves évfordulóját, hogyan telt el az elmúlt fél évszázad? 50 évvel ezelőtt egy dán nővér meghallgatva sztómabeteg1 testvérének panaszait, kifejlesztette a világon az első sztómatasakot. Ebből alakultak ki a vállalat által követett fő értékek is, melyek a meghallgatás és válaszadás az élet minden területén felmerülő problémákra. 50 év alatt dán kisvállalkozásból világméretű vállalattá vált a Coloplast az egészségügyi termékek gyártásában. Ma már nemcsak sztóma termékeket fejlesztünk és gyártunk, hanem inkontinencia és sebápolási termékeket is. Magyarországon kívül Dániában, Franciaországban, az USA-ban és Kínában van gyártóüzeme a vállalatnak. A tatabányai gyár az összes Coloplast termelés több, mint felét adja. A jól ismert skandináv kultúra mennyire jelenik meg a tatabányai gyár életében? A dán és a magyar kultúra sikeresen ötvöződött Tatabányán. Ennek oka lehet, hogy véleményem szerint ez a kultúra közel áll a magyar emberek mentalitásához is. A legszembetűnőbb a közvetlenség. Mindenki tegeződik a gyárban, nyitott kapcsolatokat tartunk fenn a dolgozókkal. Fontosnak tartjuk és elismerjük a különbözőséget és az egyént. Például azokban a munkakörökben, ahol lehetséges, flexibilis munkarendet biztosítunk. De említhetném korszerű egészségmegőrző programunkat is, melynek keretében minden Coloplast dolgozó ingyen használhatja a tatabányai sportlétesítmények nagy részét. A gyárban található fitneszterem és szaunák is, amit a dolgozók szabadon használhatnak Meséljen néhány szót magáról! 2000-ben végeztem a Veszprémi Egyetemen környezetmérnökként, majd 2005ben munkavédelmi szakmérnöki végzettséget szereztem. Korábban 5 évig dolgoztam az elektronikai iparban egy autóipari beszállító vállalatnál. 2005-ben kerültem

2

a Coloplasthoz környezet- és munkavédelmi csoportvezetőként. Jelenleg létesítményüzemeltetési, munka-, biztonság- és környezetvédelmi vezetőként végzem munkámat. Eleinte szokatlan volt a szabad és nyitott vállalati kultúra. Az első megbeszélésem például alkoholmentes sör mellett a gyár szabadtéri ebédlőjében telt el, ami korábban elképzelhetetlen volt számomra.

sára. A körülbelül 10 éve megkezdett termékfejlesztéseknek köszönhetően pedig az új termékeink már PVC-mentesek. Azonban nem tudjuk teljesen kivonni a régi termékeket, mivel sok idős felhasználó ragaszkodik a jól bevált, egyszerű termékekhez. A vállalati kultúrát és az értékek gyakorlati megjelenését példázza, hogy van olyan termékünk, melyet a világon mindössze már csak néhányan használnak, akikkel a vállalat személyes kapcsolatban van. A másik jelentős környezeti hatás a levegőszennyezés. Ennek csökkentésére - 2003 óta Vocidiser segítségével - a technológia során felhasznált teljes oldószermennyiséget termikus oxidációval ártalmatlanítjuk. A termékből adódóan a vállalat egy komoly társadalmi probléma enyhítését segíti elő. A dolgozók hogyan élik meg, hogy beteg embereket segítenek vissza a normál életbe? Fontos, hogy minden dolgozónk tudja, mit jelent a felhasználóknak a megfelelő minőségű termék. A dolgozók tudatosságán, pontosságán és odafigyelésén érezhető, hogy tisztában vannak vele, az általuk készített termékek segítségével beteg embereknek adják meg az esélyt arra, hogy ismét teljes életet éljenek. Az évforduló alkalmával az anyavállalat meghirdetett egy programot, melynek célja, hogy minden egyes dolgozó találkozzon egy termékfelhasználóval és megismerje történetét, illetve azt, mit jelent számára a Coloplast. Már én is részt vettem egy ilyen találkozón és meglepő volt számomra, mennyivel életközelibbé válik a termék és

Speciális termékeket gyártanak, milyen környezeti hatásokkal kell számolni? Tekintve, hogy a termékek fő alapanyaga műanyag, így egyik legjelentősebb környezeti tényezőnk a műanyag hulladékok keletkezése. A legnagyobb kihívás ennek megfelelő kezeléNévjegy se, minél nagyobb arányú Név újrahasznosítása. A termékből adódóan PVC alapanyagot is Beosztás használunk még, ennek ártalVégzettség matlanítása még nehezebben megoldható. Jelenleg egy új Családi állapot technológiát fejlesztünk a műSzabadidő anyag hulladék újrahasznosítá-

Borbély Attila FEHS menedzser okleveles környezetmérnök, munkavédelmi szakmérnök nős, két gyermek íjászkodás, természetjárás


KÖVET-INEM Hungária

Emberi tényező

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

a vállalat, mert ezekkel a termékekkel a teljes élet minőségét adjuk vissza. High Protected Risk vállalat (legjobban biztosított üzem) a világon működő üzemek 2%-a. Ha jól tudom, idén a Coloplast megszerezte ezt a minősítést. Miért van erre szükség? Kiemelten kezeljük a vészhelyzetből eredő kockázatokat. Ennek egyik oka, hogy fő alapanyagunk műanyag, ezért a tűzveszély kiemelt tényező esetünkben. A tatabányai üzem minden területén automata oltórendszerrel védett. Kiválón képzett és lelkes veszélyelhárító csapatunk szintén hozzájárul a biztonság javításához. Új gyár épül Nyírbátorban, melynek bejelentése egybeesett a nagy megszorítások bejelentésével, amikor több vállalatról röppentek fel olyan hírek, hogy fontolgatja kivonulását. Miért döntött a Coloplast a hazai terjeszkedés mellett?

Coloplast Hungary Kft. A világon Alapítás éve Alkalmazottak száma

Fő termékek

1957 6000 Sztómaterápiával, inkontinenciával, sebkezeléssel, emlőprotetikával kapcsolatos termékek

Több oka van az újabb magyar gyár építésének. Talán a legfőbb ok, hogy a tatabányai gyár a Coloplast nagyon sikeres vállalkozása, amely többször bizonyította a tulajdonosoknak, hogy a magas képzettséget igénylő munkát a dolgozók kiválóan, remek mutatókkal végzik, ezért további magyarországi bővítést ütemeztek be. Természetesen az sem titok, hogy az állam munkahelyteremtő programja elősegítette a további terjeszkedéshez kapcsolódó döntés meghozatalát. 2007-ben a Coloplast nemzetközileg először hazánkban adott ki fenntarthatósági jelentést, mely a tatabányai gyár első jelentése. Mi volt a vállalat elsődleges célja a beszámolóval? Coloplast Hungary első fenntarthatósági jelentése elkészítésének fő célja a Coloplast magyarországi szervezetének és a fenntarthatóság irányába tett lépéseinek bemutatása volt. A jelentés fő célcsoportjai a termékeinket felhasználók, az orvosok és a szakmai szervezetek voltak, így jelentésünket a Coloplast magyarorMagyarországon szági értékesítési iro2001 dájával szoros együttműködésben készítet883 tük el. Sztómaterápiával, Mire a legbüszinkontin enciával, kébb a vállalatnál elsebkezeléssel kapstöltött idő során? csolatos termékek Büszkeséggel tölt

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

el, hogy a Coloplastnál sikerült elérni, hogy a környezetvédelem megkapja megfelelő súlyát és a fenntarthatóság a vállalati stratégiákban is komoly kritériummá vált. A magyar vállalat európai mércével is példamutató irányba indult el. Egyik alapelvünk a legjobbnak lenni, amihez a lehetőségeink szinte korlátlanok. Szintén nagy elismerés, hogy a Tatabányán elkezdett környezetvédelmi fejlesztéseket (pl. környezeti teljesítményértékelő rendszer) a világon más Coloplast gyárakban is be fogják vezetni. Fiatal vezetőként milyen tervei vannak a jövőre nézve? Folytatni szeretnénk az elkezdett környezetvédelmi fejlesztéseket. Terveink között szerepel az alternatív energiaforrások felhasználása, illetve a hulladék-újrahasznosítás innovatív megoldása. Mit szabad tudnia az Olvasónak Önről, mint magánemberről? Családommal falun élek, szeretem a természetközeli életet. Két gyermekem van, a harmadik júniusban fog megszületni. Jelenleg a hobbim az íjászkodás és az ehhez kapcsolódó természetjárás. Petrik Ida / KÖVET ——————————

Jegyzet: 1 A műtét során a vastagbél egy szakaszát eltávolítják, majd helyreállítják a bél folytonosságát. Ha a végbélnyílást nem lehet megmenteni, a hasfalon úgynevezett sztómát, vendégnyílást (a görög sztóma szó szájadékot jelent) készítenek.

3


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

12. évfolyam 2. szám (32)

Társadalmi felelősség

Jövőképzés konferencia Április 18-án Jövőképzés címmel szervezett konferenciát a KÖVET. Az eseményen neves oktatók és szakemberek mondták el véleményüket arról, hogy milyen lehetőségeket kínál a jövő a társadalmilag felelős gondolkodásmód kialakítására és terjesztésére. A konferencia egy hároméves Leonardo program által támogatott projektet zárt le. Ízelítő a konferencián elhangzottakból. Dr. Tóth Gergely, a KÖVET főtitkára az ökonomizmus, a gazdasági növekedés mániákus hajszolása ellen érvelt. Egy korlátozott világban nem lehet korlátlanul növekedni. A GDP folyamatos emelkedése mellett 25-30 ezren éhen halnak naponta! Ma már számokkal mérhető, hogy a pénz nem boldogít! (Cambridge University Survey) Az ökonomizmus bekúszik mindennapi életünkbe, s már azon kapjuk magunkat, hogy megvesszük a Kínából importált dekor kavicsot, pedig erre van a legkevésbé szükségünk. Ha egy cég ökonómiai szemlélettel bír ökonomizmus helyett, akkor nem csak az számít, hogy bevételének hány százalékát fordítja közösségi célokra, hanem az is, hogy mit termel. Barbara Sallee, a Geoapp elnöke a humán ökológiáról beszélt. Ez a szakterület már régóta létezik, de még csak most ismerték fel a szerepét. Egyik modellje a hordó modell, amely az embert szimbolizálja, akinek befogadó- és tűrőképessége szintén véges. Addig, míg nem tanuljuk meg, hogyan törődjünk egymással, a természetnek sem tudjuk gondját viselni.

rációkért vállalt felelősséget, ahol a jelen generációit, a velünk élőket sem tiszteljük. A változások akkor történhetnek, amikor az elégedetlenség kritikus szintre ért. Ha bevándorlók, menekültek érkeznek, akkor a GDP csökkenni fog, elégedetlenkedünk, és hajlandóak leszünk változtatni!

Kerekes Sándor professzor úrnak, a Corvinus Egyetem tanárának őszinte szavai szerint az embereket már nem érdekli, hogy itt a világ vége, mert már régen tisztában vannak vele. A világ végét az fogja okozni, hogy nem tudjuk elviselni egymást. Meg kell tanulnunk kezelni a kulturális differenciákat, el kell fogadnunk, hogy a fejlődő országban élőknek megvannak a saját törvényeik. Porter szerint a CSR az, amikor megpróbálunk alamizsnát adni azoknak, akik utálnak, azért, hogy szeressenek! Mindezek mellett a fenntarthatóság a versenyképesség része. Ellentmondás egy olyan világban elvárni a következő gene-

„EGY KORLÁTOZOTT VILÁGBAN NEM LEHET KORLÁTLANUL NÖVEKEDNI”

4

Dr. Pataki György, a Szent István Egyetem docense a közösségi tanulás (service learning) módszerét mutatta be, amely a kritikai gondolkodás kialakítására és a tapasztalati úton való tanulás szinergiáira épít. A hallgatók kutatásaik során egy helyi közösség problémáját dolgozzák fel. Az oktatás így már kilép az elefántcsonttoronyból, a tanulásnak tétje is lesz. A módszer gyakorlására Gödöllőn létrehozták a KÖTÖK-öt, ami egy pedagógiai ideál élő példája, összeköti a diákokat, az oktatókat a szakértőkkel és a helyiekkel. Az önkéntes körről bővebb információ érhető el a www.kotok.hu honlapon. Héjj Tibor, a Proactive Management Consulting ügyvezető tulajdonosa előadásában a társadalmi felelősség felsővezetői tréningekbe való beépítéséről beszélt. A gazdaságban egyre inkább az ember kerül az előtérbe. A vezetői kiválasztásoknál a hangsúly a 80-as években az IQ-n, a 90-es években az EQ-n volt. Napjainkban az AQ-t, alkalmazkodási, stressztűrő képességet mérik, de a jövőben az SQ, társadalmi érzékenység kerül a középpontba. A érintettek köre egyre szélesedik, az egész társadalomra kiterjed, mert mindenki érintett a vállalatok működésében. A tudatalakítást követően a nagy tárgyalásokon dől el, hogy lesznek-e minél nagyobb számban felelős cégek. „A cégek piaci értékének 63%-át a társadalmi felelősségvállalás határozza meg.” (Szűcs Ervin, BBJ) Réti László egyetemi hallgató, újságíró, az igenhir.hu főszerkesztője szerint a humor becsempészésével lehet a fiataloknak értéket közvetíteni. Az igenhir.hu internetes újság, főiskolásoknak, egyetemistáknak szól, látogatottsága napi 500-600 olvasó. A lapnak van egy határozott értékítélete. Hitvallása szerint az is környezetszenynyezés, ha CD-n kiadnak egy felejthe-


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Társadalmi felelősség

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

tő számot, vagy egy olyan filmet készítenek, ami után a néző úgy áll fel, hogy kár volt megnézni. Dr. Szeles Péter, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense előadásában elmondta, hogy az információhiányt az emberek képzelgéseikkel töltik ki. Ezért van az, hogy tavaszelőn a magyar átlagpolgár örül az éghajlatváltozásnak, mert hamarabb lekerül a télikabát. Kétoldalú kommunikációra van szükség, ahol a hitelesség nagyobb szerepet kap. A gyors információáramlás világában a pletykák is valósak, mert nincs időnk utánajárni, hogy igazak-e. A globalizálódó médiában a problémát az információ feldolgozása jelenti. Abból a forrásból értesülünk a világból, amelyet néhány ember, a híradó szerkesztői kiválogatnak, így nő a manipuláció lehetősége. Kiss Ulrich SJ jezsuita szerzetes, kommunikációs és forrásfejlesztési ügyvivő sales és marketing vonalon dolgozott nemzetközi nagyvállalatoknál (pl. L’Oréal), mielőtt szerzetes lett. Előadásának fő gondolata, hogy a fejlődéshez szükség van a visszacsatolásra is. Ennek a legegyszerűbb formája pedig a párbeszéd. Erre fórumot kínál a www. parbeszed.eu, amelynek célja, hogy öszszehozza az embereket, beszélgetést indítson közös témáikról. A kommunikáció legfontosabb eszköze a csend. Szünet nélkül, nincsen értelme az információnak.

„NE CSAK REKLÁMOK LEGYENEK AZ UTCÁN, HANEM ELGONDOLKODTATÓ ÜZENETEK IS”

Ezért van szükségünk napi negyedóra meditációra, csendre, hogy kiértékeljük, mi történt velünk. Erre is lehetőséget ad ez a portál. Kovács Gergely az MKKP Kétfarkú Kutya Párt „alapítója”. A nem létező párt élete a tavaly tavaszi választások ellenkampányával kezdődött. A felelőtlen ígérgetést kifigurázva Szegeden „sikerült” 1,5 százaléknyi érvénytelen szavazatot elérniük. (A párt három dolgot ígért: ingyen sör, adóscsökkentés és örök élet.)

Céljuk, hogy ne csak reklámok legyenek az utcán, hanem elgondolkodtató üzenetek is. Matricákkal, plakátfeliratokkal, emléktáblákkal átformálják a várost. Nem akarnak polgárpukkasztást, hiszen az embereknek így is van elég bajuk. Ebben a műfajban minden matricának van üzenete. A www.mkkp.hu honlapon a „párt” valamennyi munkája elérhető. Kövér Emese / BME kover.emese@mszk.bme.hu

EMAS-Kerekasztal az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-nél Környezetmenedzsment rendszert – különösképpen EMASszerint kiépített környezetmenedzsment rendszert (KMR) – működtetni komoly felelősség, de egyben lehetőség is a környezetükért felelősséget érző szervezetek részére, mely felelősséget fel kell vállalni, és együtt kell dolgozni a lehetőségek kihasználásán. Talán ezzel a mondattal lehetne a legjobban öszszefoglalni a 2007. április 13-án az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-nél lezajlott I. EMAS-Kerekasztal eredményeit. Az egyébként „szerencsétlennek” számító pénteki napon az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. kezdeményezésére a vállalat győri telephelyén találkoztak az EMASrendszer kapcsán érintett magyarországi szervezetek. A rendezvény lezajlása, a született eredmények azonban egyértelműen megcáfolták az időpont kapcsán felmerült aggályokat.

A rendezvényen az EMAS hitelesített és regisztrált vállalatok, az Illetékes Testület (OKTVF), a rendszer működését felügyelő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselői, a magyarországi akkreditált EMAS-hitelesítők, valamint érintett társadalmi szervezetek vettek részt. A kerekasztal beszélgetés legfontosabb céljai az érintett felek egy asztalhoz ültetése, az egymás közötti hatékony tudástranszfer megalapozása, az EMAS működtetése kapcsán felmerülő legjobb gyakorlatok (best practice) feltárása, a kölcsönös tapasztalatcsere volt. Kiemelt célja volt a rendezvénynek az EMAS magyarországi népszerűségének növelésére irányuló ötletek, javaslatok öszszegyűjtése, megvitatása, továbbá – a jövőbe tekintve – egy rendszeres szakmai fórum alapjainak lerakása.

Az EMAS-rendszer működtetése és tágabb értelemben a környezetvédelem iránti kölcsönös elkötelezettség egyértelművé tette a kezdeményezés sikerét, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a kialakult és jellemző pozitív, konstruktív hozzáállás, a kellemes légkör, továbbá az a tény, hogy a résztvevők egyértelműen kifejezték abbéli szándékukat, hogy a jövőben ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. A rendezvény során felmerült és megvitatott javaslatok közül a résztvevők konszenzusos alapon kiválasztják a továbbvitelre érdemeseket, melyek az elkövetkező találkozók témáit fogják alkotni. A szervezők ezúton is szeretnék még egyszer megköszönni a résztvevőknek a jelenlétet, a konstruktív hozzáállást, továbbá a jelen lenni nem tudó feleknek az érdeklődést. Torma András AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. andras.torma@audi.hu

5


Lépések...

12. évfolyam 2. szám (32)

Másért vállalkozó?

... a fenntartható fejlődés felé

A három szélkirályfi Ezúttal rendhagyó formában mutatjuk be egy újabb példáját a másért vállalkozásnak: közösségi szélerőmű építése Vépen – új magyar népmese. A cikkben foglalt adatok és nem mesés elemek mind valódiak, beleértve a szélkerék adatait és az másért vállalkozás üzleti modelljét. Volt egyszer egy viharkirály. Már az ükapja is uralkodott az ország felett, erős, büszke király volt. Sziklaszirt palotában lakott a Nagy Folyó menti hegyen, országát senki nem merte háborgatni, villámaitól rettegett minden szomszédja. A legifjabb viharkirály – aki már maga is korosodott a mi mesénk idején – azonban elherdálta vagyonát. Hirtelen természetével sokat dühöngött, igazságtalanul büntetett, az árváknak és özvegyeknek azonban nem szolgáltatott igazságot. Nem is maradt utána más, mint a dicső napokat látott ország romjai. Az embereket idegen katonák zaklatták, még szerencsésnek mondhatta magát, aki külhoni kereskedő szolgálatában állva megkereste betevő falatját. Szomorúak is voltak annak az országnak a lakói, magukban lázadoztak, de nyíltan már nem merték szóra nyitni a szájukat. Lassan már dolgozni is elfelejtettek, amikor a három szélkirályfi megörökölte apjától az országot. Azaz csak örökölte volna, mert az ország már rég másoké volt, amikor a jégcsapszemöldökű szélkirályt megcsapta a guta egyik dühöngése közben. A királyfiak már régen rájöttek, hogy nem lesz uralkodnivaló, ezért az egyikük tanítónak ment, a másik mesterembernek, a harmadik vándorénekesnek. Sok ezer év telt el, a szélkirályfiak már azt is elfelejtették, hogy apjuk mily’ hatalmas úr volt valaha, míg egyszer csak a fülükbe duruzsolta a szél a régi nótájukat. Ez Magyarországon történt, a második ezred vége felé.

Műszaki adatok Enercon E-40 nyomatékváltó nélküli, változtatható fordulatszámú, szabályozható lapátszög állású szélerőmű Névleges teljesítmény: Vépen elvárt hozam:

600 kW 1,2 millió kWh/év

Rotor átmérő:

44 m

Rotor felület:

1520 m2

Tengelymagasság: Fordulatszám: Feszültség: Szélirány követés:

78 m szabályozható, percenként 18-34 fordulat 440 V aktív, motoros

Indítási szélsebesség:

9 km/h

Névleges szélsebesség:

43 km/h

Biztonsági leállás:

90 km/h

Toronysúly: Várható élettartam: Egy év alatt elkerült CO2 kibocsátás:

6

90 t 25 év 454 tonna

A legnagyobb szélkirályfi – nevezzük ezentúl Sándornak – még segített apjának öreg korában, akinek már csak egy kis 400 négyszögöles szőlője maradt. Akkor tanulta az iskolában, hogy széllel vizet is lehet szivattyúzni. Érdekelte is a dolog, mert felettébb embert próbáló volt vizet húzni a mély kútból. Apja persze messze állt a pozitív pedagógiától, hát így biztatta: „Amennyi vizet te ezzel felhúzol, annyit én megiszok!” Nem tudta beteljesíteni ígéretét: a kerti szélkerék ma is működik. A középső szélkirályfi, Rudolf – aki mesterembernek tanult – villamos mérnök létére mindig is arról álmodozott, hogyan lehetne energiát nyerni a szélből. Barkácsolt, de hobbija volt a repülés is, kedvenc könyve pedig ezt a címet viseli: „Az olajkorszak vége”. Szilárd, a legkisebb szélkirályfi egy Szombathely melletti faluban, a 3600 lelket számláló Vépen volt tanító egy évig. Ahogy a városból naponta kibiciklizett, sokat küszködött – az úton mindig fújt a szél! Közben felvitte az Isten a dolgát, a fővárosba került és kisbíró lett belőle: ő dobolta ki a híreket és a rendeleteket, amiket az új király hozott. Szívében azonban mindig is vágyott egy kis saját királyságra, ahol az emberek javára van a gazdagság, s nem fordítva. Meg persze a szélre. Amikor végre úgy hozta az élet, hogy lehetőségük nyílt álmaik megvalósítására, Sándor, Rudolf és Szilárd rögtön munkához láttak. Nappal polgári foglalkozásukat űzték, de este és a hétvégéken csak a szélerőmű tervein dolgoztak. Három és fél évig. Közben meglátogatták a lajta-brucki szélparkot, ahol biogázüzem és napenergia teremti meg az összhangot, megtanulták, hogy Dániában országos szinten is kis helyi erőművek rendszere szolgáltatja a villamos energiát. Güssing (Németújvár) gazdaságilag rossz helyzetben tengődött, de miután helyi alternatív energiaforrásokból megteremtették az energia-önállóság feltételeit, a munkanélküliség megszűnt, s az iparban is felébredt a vonzalom a hely iránt, azaz a cégek elkezdtek odatelepülni. Egy sok munkával megvalósuló álom A tervezéshez és az előkészítéshez 25 millió forintra, az építéshez és a köré kerített kom-

munikációs kampányhoz 210 millió forintra volt szükség. A közben megalakított Szélerő Vép Kht. 2004 tavaszán 860 ezer euró támogatást nyert el a Phare CBC program „környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok” pályázatán (HU 2002/000-317-01-13). A maradék 10%-ot banki hitel fedezte. (Szegény viharkirály, ha megérhette volna… De vajon mit értett volna mindebből?)

Egy hónap múlva elkezdték építeni a jövendő szélerőműhöz vezető utat. Újabb hónap telt el, s megvolt az alap. A 90 tonnás, 78 méter tengelymagasságú torony alapja egy mindössze hét méter sugarú betonkúp, amely középen 3 méter, a széleken 50 cm mélyen van a földben. Június közepére megérkezett maga a szélerőmű is, öt kamionnal. Az Enercon GmbH szakemberei két nap alatt fel is állították. A villamosenergia törvény szerint a megújuló energiával termelt áramot a szolgáltatónak kötelező átvennie, mégpedig a fosszilis eredetűnél kissé magasabb, garantált áron. Persze csak azoktól, akiknek van kvótájuk. A villamos energiávan nak ugyanis megvan az a nem túl felhasználóbarát tulajdonsága, hogy nem, vagy csak alig tárolható. Az erőműveknek tehát akkor kell igazán járniuk, amikor mi fogyasztunk. Van egy kisebb reggeli és egy nagyobb esti csúcs, emellett évszakhoz igazodó ciklikusság. (Az Európai Unió előrejelzései szerint lassan több áramot fogunk felhasználni légkondicionálásra nyáron, mint fűtésre télen, mellékesen tovább súlyosbítva azt a problémát globálisan, ami ellen helyileg védekezünk.) A villamosenergiaszolgáltató rendszer tehát felborulna, ha túl sok szeszélyesen működő szélerőmű kapcsolódna rá. Ezért központilag 330 MW-ban húzták meg az összes e célra kiosztható (s immáron ki is osztott) kvótát. (Öszszehasonlításképpen: a királyfiak első erőműve 600 KW, a további tervezettek 2 MW-osok, míg a Paksi Atomerőmű egy blokkja 400 MW.)


Lépések...

KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

És a környezet? Az alternatív energiaforrások megítélése szakmai és környezetvédő körökben a hitviták szintjére emelkedett. A napenergiások, pellett-pártiak, „szelesek” mellett sokan vallják, hogy az atomenergia az igazán tiszta. Nem akarván állást foglalni e vitában, nézzünk néhány tényt. Felmelegedési időszakok már többször is voltak bolygónk történetében, azonban a légkör szén-dioxid tartalma sosem ment 250 ppm fölé. Most 360nál tartunk, s minden esély szerint ez az érték hamarosan 500-re ugrik. Közhiedelem, hogy ezen tények tekintetében nincs tudományos közegyetértés. Al Gore „Kellemetlen igazság” c. könyvében a San Diegoi Egyetem kutatóját, Naomi Oreskest idézi, aki 928, véletlenszerűen kiválasztott, lektorált tudományos cikket nézett át. Ezek közül egy sem tagadta a globális felmelegedést és annak antropogén okait! A nem mindig alapos napilapok vizsgált 636 cikke viszont immár 53%-ban azt jelentették, hogy a tudó-

Másért vállalkozó? is „roncsolt”. Transzformátorállomások, silók, áramelosztók tarkítják a szántóföldeket. Németországi, dániai és hollandiai kutatások azt mutatják, hogy a szélerőművek csak néhány madárfajt zavarnak. A veszély azonban a magasfeszültségű vezetékeknél sokszorosan nagyobb, hiszen a szélkerekeket a madarak jól látják. Egy, a Nature folyóirat által nemrégen közölt tanulmány pedig egyenesen arra mutat rá, hogy a globális klímaváltozás hatására 2050-ig mintegy egymillió állatfaj (s nem egyed!) halhat ki. Az energiatakarékosság és az alternatív energia tehát áttételesen a leghatékonyabb állatvédelem! Az üzleti modell

... a fenntartható fejlődés felé

a szélkirályfiakkal a közcélú motivációban. Sajnos a kvótákért bevetett lobbierő nem arányos a társadalmi elkötelezettséggel...) A munkanélküli emberek közül eleve két embert foglalkoztatnak majd a szélerőmű környékének rendben tartására, a teljes kiépüléskor a tervek szerint 30 közmunkás alkalmazása válik lehetővé. Már a két embert is évente újraválasztják a munkanélküliek közül, hogy megpróbálják segíteni a munkaerőpiacra való beilleszkedésüket. (Vépen egyébként 90 ember van munka nélkül, akikre az állam átlagosan havonta 4,5 millió forintot költ.) A szélprogram egyik fő célja a probléma helyi megoldása természetes úton (munkahely biztosításával) és anyagi támogatással. A következő lépcsőben – ha a kvótarendszer és a támogatások felett diszponáló apparátus is úgy akarja – megvalósuló 2-3-4. szélerőmű nagyobb teljesítményű (egyenként 2 MW) lesz, és évi 240 millió forint bevételt produkál. A településen egyedi közmunka programot dolgoztak ki, amely nem vesz igénybe állami forrásokat. A szélkirályfiak programja első évében (2009) 10 millió, a második évétől (2010) 20 millió forinttal járul hozzá a közmunka programhoz. Ez azt jelenti, hogy 2009-ben havonta 8, 2010-től havonta 19 közmunkást tudnak foglalkoztatni a szélerőművek bevételéből. A program 10. évétől ez az összeg 40 millió forintra emelkedik, ami 30 közmunkás alkalmazását teszi lehetővé. A közmunkások a szociálisan hátrányos helyzetű rétegből kerülnek ki, egyben elősegítve a roma integrációt. Mindez azt jelenti, hogy a közmunkások alkalmazása és a szélerőmű működése Vépen a munkanélküliséget hosszú távon 20%-kal csökkenti. Az államnak nemcsak azért jó befektetés magánberuházó helyett a k özösségi szélerőművet kezelő Kht-nak adni a kvótát (és ezzel az alternatív energiahordozókat megillető többlettámogatást), mert csökken az elhárítandó környezeti kár vagy „jó a szíve”. A központi költségvetésnek ugyanis a munkanélküliek számának csökkenésén és a szociális helyzet javulásán keresztül 2009-ben 8 millió Ft, 2010-től 16 millió Ft, a program 10. évétől pedig 30 millió Ft megtakarítása lesz.

Szélerőművek már több helyen állnak magyarországon, a vépi szélgép mégis különleges. Ez az első olyan Magyarországi szélerőmű, amelyet közhasznú társaság a közösség hasznára épített, s amely a beruházás teljes befejezése, azaz a majdan – a királyfiak legvérmesebb álmaiban remélt – 20 kerékből álló szélpark megépülte után kétharmadrészt közösségi tulajdonba kerül. Vépen az önkormányzat évente 16 millió forintot fizet ki a szociális kiadásokra. A szélerőművet létrehozó magánszemélyek eleve szerződést kötöttek az önkormányzattal, hogy a szélerőmű termeléséből fedezik a AZ „ÜZLETI MODELL”, CSAKÚGY MINT A SZÉLTORONYBA VALÓ FELJUTÁS, község közvilágításáNEM SZOKVÁNYOS nak költségeit. A bevésok vitatkoznak, kételkednek a felmelegetel közel 25%-a tehát alapból közösségi cédésben és okaiban… lokra megy. Ez jelenleg évente 5 millió foA Vépen most megépült szélerőműnek rint. A megtermelt villamos áramot ugyanköszönhetően évente 454 tonnával keveis be kell táplálni az országos hálózatba. Ha sebb Magyarország CO2 kibocsátása. Ez a forrás alternatív energia, az amúgy 13-14 igencsak rá is fér hazánkra, mivel nálunk Ft/kWh garantált átvételi ár 22-23 Ft-ra ugrik. 379 kg CO2 kibocsátása árán termelnek 1 (Egy másik ok, amiért sokan akarnak szélMWh energiát, míg Ausztriában ehhez csak erőművet építeni – nem feltétlenül osztozva 198 kg „szükséges” (forrás: IEA). Mitől másért vállalkozó? A szélkerekekkel szemben fel szokott Hagyományos erőmű merülni, hogy zajosak, elriasztják az állatoTüzelőanyag Fosszilis, újabban főleg földgáz kat, árnyékot vetnek, esztétikailag rombolProfit, extraprofit, sokszor a környezeti és tárFő cél ják a tájat. Ezeket a valós aggályokat kivésadalmi szempontok fölé emelkedve dendő, a szélkerék messze épült a falutól. Magántőke, nagyobb támogatási Építés pénzforrásai arány eléréseminél a magasabb megtérülésért Bár árnyéka napnyugtakor egy kilométer is lehet, ez nem éri el még a legszélső házat Tulajdon Magán: tipikusan rt., kft. sem. Több zajmérést végeztek, 56 dB volt Ha van, akkor azért, hogy javuljon a cég Kommunikáció megítélése a legmagasabb érték (a határérték 70 dB). Erőforrások kifogyása, CO2 kibocsátás, helyi Az esztétika valóban nyomós érv. Bár most Környezeti hatás légszennyezés és globális klímaváltozás még csodájára járnak a modernség és euAz energiafüggőséggel együtt a helyiek gazGazdasági hatás rópaiság szimbólumának, ez nem feltétledasági kiszolgáltatottsága nő nül lesz így 20 év múlva. De a táj ott amúgy

(Folytatás a 9. oldalon)

Szélerő VÉP Kht. Megújuló, szél Közösség gazdasági életképessége, környezetrombolás elkerülésével Nagyobb támogatás, de csak az elsőnél, a többinél a bevétel visszaforgatása Magánból közösségi: kht. (Eredeti tulajdonosok része 35%-ra csökken) Aktív tudatformálás pl. iskolások felé, modell terjesztése egyéni érdek nélkül Csak kisebb esztétikai és zajhatás, az építés és lebontás hónapjaiban helyi ökoszisztémák zavarása Energiafüggetlenséggel és helyi forrásokkal a közösség gazdaságilag fenntartható

7


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Társadalmi felelősség

12. évfolyam 2. szám (32)

A „másért vállalkozás” koncepció (első rész)

Aki hűséges olvasója a Lépéseknek, rendszeresen látogatja a KÖVET-konferenciákat, és alkalomadtán filmbemutatóra vagy DVD-zésre is kapható, biztosan találkozott már a „Másért vállalkozók” fogalmával. Sőt, akár személyesen is találkozhatott ilyen szervezetekkel, vállalatvezetőkkel! De mit is jelent a másért vállalkozás? Az alábbiakban ezt a kérdést feszegetjük Tóth Gergellyel, a KÖVET főtitkárával, a Másért vállalkozók koncepciójának megalkotójával készített beszélgetésben. Kapusy „Tamás”: A másért vállalkozásnak ha nem is definíciója, de alapjellemzője, hogy elsősorban nem a profitért, hanem tág értelemben véve az emberért vállalkozik, és a profit ehhez csak eszköz. Alig akad azonban olyan vállalat, melynek küldetésében explicit módon a profittermelés állna: általában az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása vagy valamely szükséglet kielégítése szerepel a megfogalmazott miszszióban. Tóth Gergely: Nem a megfogalmazott küldetések a lényegesek, hanem azok, amik szerint élnek a cégek. Például nagy üdítőipari vállalatként vallhatok, és hirdethetek olyan víziót, miszerint a mi fő célunk a világ felfrissítése testben, szellemben, lélekben. Ez egy gyönyörű cél, lehetne akár valamelyik ENSZ szervezeté vagy elismert egyházé is. Ha viszont tényleg ez a vízió és a fő cél, akkor a profitnövelés és az alaptevékenység - sokak szerint túlnyomórészt nem túl egészséges, sőt egyesek által feleslegesnek tartott termék gyártása és nem túl visszafogott marketingje - ugyebár a víziónak van alárendelve. Tényleg ez a helyzet? Azt hiszem, mindenki magában válaszolhat a kérdésre. Másfelől egy kisebb vállalkozásnál a vezetőnek lehet olyan küldetése, amely tényleg közcélt szolgál, teszem azt a cégét arra használja, hogy embereknek munkát adjon. Ha elég kicsi a cég, és a tulajdonos irányít, a maga képére tudja formálni vállalatát. Ez egy nemzetközi vállalatnál szinte lehetetlen, habár ezek is szép hőstörténetként indultak. Nincs olyan politika, szabvány, EU jogszabály vagy irányítási rendszer, amely garantálná, hogy a telefonos kisasszony emberként beszéljen velem, ez nem ügyfélszolgálati politikán múlik, hanem a kisasszony elhivatottságán, emberszeretetén. Ami vizszont egy telefonmenü rendszerrel vagy a kisasszony nem emberszámba vételével könnyen kiküszöbölhető, s tipikusan nem politikákkal növelhető…

8

Tehát a „másért vállalkozás” szorosan összefügg a vállalati mérettel? Tapasztalataink szerint igen. A szabály nagyjából így fogalmazható meg: ha kisvállalat vagy, nem feltétlenül vagy felelősebb, ám ha nagyvállalat vagy, a rendszer fenntarthatósága szempontjából biztosan rossz, ha túl nagyra nőttél. Sajnos sem én, sem más nem tudja megmondani, hol is van az a vállalati méret, ahol minden ismert és általam is jócskán elismert, sőt csodált teljesítménye ellenére a nagyvállalat kártékony szereplővé válik a Föld, vagy inkább az emberiség fenntartható

fejlődése szempontjából. Sok más tényezőtől függ a dolog. Ezek közül a legfontosabb, hogy mit is csinálok, mi az alaptermékem. Taposóakna gyártóból szerintem már egy egyfős is nagy, péküzemből több száz főset is el tudnék képzelni egy fenntartható világban, s akár egy autógyárat is egy-két országonként. Az azonban biztosan a gazdasági fenntarthatóság ellenére van, ha a Magyarországot érintő minden gépkocsival kapcsolatos döntés praktikusan egy autóipari konszern kezében van, ha a British Petrol éves forgalma nagyobb mint Finnország vagy Görögország éves GDP-je (kis hazánkat a listán az Allianz

Mi a „másért vállalkozás” koncepció célja? A másért vállalkozók koncepció elméleti célja, hogy elkülönítse az ökonomizmust az ökonómiától. A másért vállalkozó, mint gazdasági szereplő gyakorlati szinten ökonómiát1 céloz, s ha nem is feltétlenül tudatosan, de létével és működésével küzd az ökonomizmus2 ellen. Helyén kezeli a természet, társaÖkonómia és fennÖkonomizmus és dalom és gazdaság Polányi Károly által tarthatóság - a világ fenntarthatatlanság megfogalmazott viszonyát, egyben töreredeti rendje ha ilyen a „rend” ténelmi és alárendeltségi rendjét. Az elmélet terjedését a KÖVET úgy kívánja segíteni, hogy felkutatja, rövid interjúk formájában feltárja, majd publikálja és népszerűsíti a másért vállalkozók példáit. A koncepcióról és példákról egy egyórás filmet is készített a környezeti mellett társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot is szolgáló egyesület. Így példákon keresztül igyekszünk bizonyítani, hogy léteznek a fenntartható fejlődés elvét nem sértő gazdasági szereplők, amelyek önmagukban nem tökéletesek (a másért vállalkozás ún. ideáltipikus konstrukció, amely tiszta formájában csak alkotóinak agyában létezik), ám többé-kevésbé mutatják a fenntartható vállalat alapvető jegyeit. ——————————

1 A háztartást – legyen az privát, szervezeti vagy nemzeti szintű – szolgáló gazdálkodás, anyagi tekintetben vett gondoskodás, a szó eredeti (görög) értelmében. 2 Gazdaságossági mánia, amely a nyereség maximalizálást olyan területekre is alkalmazhatónak tartja, ahol annak semmi keresnivalója. Bár nem így nevezte, Ernst Schumacher írta le a legtalálóbban az ökonomizmus jelenségét, mára klasszikussá vált „A kicsi szép” c. művében: „Az elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „gazdaságtalannak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt. Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát.”


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

előzte meg fejhosszal), vagy az alapvető élelmiszerek összes piacának 70-90%-át 4-5 cég kontrollálja. Ami ma gazdasági növekedés címszó alatt történik, az a minden szakkönyvben kárhoztatott oligopolista piac mintapéldája, a szabad piacgazdaság ideológiáját pedig egy olyan kétszáz éve élt közgazdászra vezetik vissza, aki vehemensen ellenezte a korlátolt felelősség, azaz a kft. és az rt. intézményét. Ha egy vállalkozó olyannyira nem profit-, hanem emberközpontú, akkor már úgynevezett társadalmi vállalkozóvá válik. Ekkor a jogi forma sem egy hagyományos vállalkozásé, hanem alapítvány, oktatási intézmény stb., mint erre több példát is megismerhettünk a Lépések hasábjain. Ha viszont hagyományos, forprofit vállalatról van szó, akkor a másért vállalkozás semmiben sem különbözik az olyan fogalmaktól, mint etikus üzletvitel vagy felelős vállalatirányítás. Aki azt gondolja, hogy a jogi vagy gazdasági forma határozza meg a szervezet irányultságát, az nézze meg az Egymásért – Egy-másért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítványról szóló friss újsághíreket, esetleg menjen el egy olyan társadalmi szervezethez, ahol az alkalmazottak már nem belső indíttatásból dolgoznak. Aki azt hiszi, minden cég csak a profitról szól, olvassa el Anita Rodicknak, a Body Shop alapítójának könyvét. A nem nyereségorientált szervezet fő célja társadalmi, a vállalkozásé gazdasági, ezt senki sem vitatja. De! Ahogy a társadalmi szer-

Társadalmi felelősség vezet nem lehet titkolt gazdasági társaság, úgy a cég sem lehet titkolt társadalom- vagy környezetkárosító szervezet. Más szóval az ökonómiát, azaz a köz gazdaságát kell szolgálnia, nem pedig mániákus ökonomizmust terjesztenie magában, s maga körül (ld. előző oldali keretes írásunkat). Sokoró nem csak alapítvány, vannak gazdasági lábai (ökoturizmus, rönkfaüzem, dzsemüzem), a keszthelyi Család Iskola magánintézmény, eredetileg kft. volt a jogi formája. Ezek tulajdonosai ügyes és értékvezérelt emberek, akik már rég sokkal gazdagabbak lehetnének, mint amilyenek, ha ez lenne a céljuk. A szavakon lovagolva tényleg nehéz különbséget találni a másért vállalkozás és az etikus üzletvitel között, de az én tapasztalataim szerint az etikus üzletvitel gyakorlati megnyilvánulásai legtöbbször szánalmasak: etikai kódexek és bizottságok, etikalitási index és igazgató, CSR szabvány, jelentés és tanúsítás. A problémának még a felszínét sem kapargatják. Tehát nem a fogalmi egzaktság a döntő? A fogalmi egzaktság fontos, de nem a legfontosabb. Herbert Simon a korlátozott racionalitás tanának kidolgozásával már 35 évvel ezelőtt bebizonyította, hogy a fogyasztó (esetünkben a cikkíró, tudományos kutató) úgysem tökéletesen informált. Akkor legalább ne is csináljon úgy, vallja csak be, hogy az ő informáltsága és véleménye jelentős szerepet játszik a kutatásaiban. Én ezennel bevallom, hogy nehezen meggyőzhető, keményfejű, s néha talán kicsit túl eltökélt ember vagyok,

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

viszont semmiképpen sem szeretném sem azt a benyomást kelteni, hogy nem használom az eszemet, sem azt, hogy amikor használom, akkor biztosan tökéletes eredmény születik. Talán nem olyan nagy baj, ha nem aggódunk túlzottan a szavakon, ha fő törekvésünk nem az, hogy elválasszuk a mi kis saját kifejezésünket más fogalmaktól. Jól emlékszem a különböző ENSZ szervezetek és amerikai intézmények óvodába illő, de egy évtizedre nyúló vitájára, amit hatalmi eszközökkel arról folytattak, vajon a szennyezés megelőzés, hulladék-minimalizálás, tisztább termelés, környezeti menedzsment vagy termék gondoskodás a legmegfelelőbb, mint mindent magába foglaló fogalom. Mert hogy aki ezt levédeti, azé lesz, s az lesz az „ász”. Most éppen a vállalati társadalmi felelősség (CSR) kifejezés áll nyerésre, ez a legjobban eladható fogalom az igazgatói irodákban ezen a területen. Vannak átfedések, mások ezt másképp nevezik, az a lényeg, hogy mi kb. tudjuk, mit értünk rajta. Aki nem hiszi, járjon utána: menjen el egy-két másért vállalkozóhoz, s megérti a különbséget. Lehet, hogy a másért vállalkozás olyan, mint a szerelem, vagy a barátság. Érezzük, hogy van, hogy jön vagy múlik, hogy erős vagy inog, de nem tudjuk pontosan definiálni, megmérni. A legtöbbünk számára az ilyen dolgok fontosabbak, mint hogy a vasúti sín milyen hideg vagy széles, pedig azt egész pontosan meg tudom mérni. (Folytatás a következő számban.) Kapusy Pál / KÖVET

A három szélkirályfi (Folytatás a 7. oldalról)

ben ugyanis a társaságban 20%-os részesedést kap alanyi jogon az önkormányzat, 5%-ot a földtulajdonosok, s további A királyfiak Magyarországon egyedülálló 40%-ot a helyiek lejegyezhetnek. A társamodellt kívánnak megvalósítani. A végül ság szándékai szerint a cégben a lakosok 20 szélerőműből álló szélpark tulajdonoközött a hátrányos helyzetűek munkáért sai a község lakói lesznek. Az önkormánycserébe juthatnak tulajdonrészhez. A szélzattal 2003-ban kötött szerződés értelmépark így helyi tulajdonba kerül, a helyiek jövedelmi szintje Névjegy emelkedik, ezáltal az állam szociáSándor Rudolf Szilárd lis kiadása Vépen Kor 57 n.a. 46 elenyésző lesz. műszaki kommunikációs Beosztás ügyvezető („szélmolnár”) felelős Nem elhanyaGyerekek 2 lány, 5 unoka 1 fiú 2 lány golható, hogy a ejtőernyő, kiránduközösségben így lás, magyar várak, repülés, szélerőmű, barkácsolás, repülés Csángó nő az egymás Hobbi Oktatási Alalevegő, barkácsolás pítvány, Búzaszem iránti szolidaritás Iskola érzése, az állam Paul Robert: Az olaja gazdaságban Ledács Kiss AlaHermann Hesse: Kedvenc korszak vége – Egy dár (1963): SzélerőNárcisz és is tanúságot tesz könyv bizonytalan világ művek Goldmund kezdetén szociális érzéAz „ország” visszaadása

kenységéről, miközben a jövedelmi helyzet is javul a községben. Emberi motívációk A másért vállalkozók cikksorozat célja annak bemutatása, hogy vannak olyan emberek közöttünk, akiknek más cél is lebeg a szeme előtt, mint a nyereség mindenek feletti maximalizálása. Ettől még nem világtól elrugaszkodott álmodozók. A három szélkirályfira ez nagyon is igaz, csak egyikük kap munkájáért 10 ezer forintos nagyságrendű költségtérítést. Kárpótolja őket egy megvalósult álom, s az, hogy valóban jót tettek egy közösségnek, példát mutattak. „Egyszer azért majd szeretnénk megélni belőle…” – mondják. Viharkirály büszke lenne… Tóth Gergely / KÖVET

9


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

12. évfolyam 2. szám (32)

Zöld iroda

Növények az irodában Egészséges növények a munkahelyen címmel (www.healthygreenatwork.org) EU tájékoztatási kampány indult 10 országban (Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Svédország) a növények kedvező munkahelyi hatásainak ismertetésére. Kiadványok készültek minden nemzet nyelvén és egy poszter a munkaadók meggyőzésére. Az alábbiakban a honlapon található egyik cikk fordítását adjuk közre. Akik „otthon” érzik magukat az irodában, szívesebben dolgoznak, és ritkábban betegszenek meg, esnek ki a munkából. Jobban kezelik a stresszes helyzeteket, hatékonyabban dolgoznak. Mind a munkaadó, mind a dolgozó élvezi az olyan munkahely előnyeit, ahol figyelemmel vannak a dolgozók biztonság, egészség, komfort iránti igényeire. Egy ilyen munkahely alapadottságaihoz tartozik a káros hatásoktól mentes, ergonómikus munkakörnyezet, a megfelelő klíma, jó munkafeltételek (kényelmes szék, rendszeres pihenő, elég hely/ intim szféra). Egyformán fontos a változatos, értelmes munka, a fejlődési lehetőség, hogy legyen tere a kezdeményezésnek. Kevésbé ismert, hogy a növények a munkahelyen növelik a mentális és fizikai komfortot. Otthon érezni magunkat a munkahelyen: a növények kedvező hatásai az irodában A zöld beépült génjeinkbe. Az emberré válás évezredes útján szoros kapcsolatban éltünk a természeti környezettel, a növényekkel, melyek jelezték a vizet, tápláltak, gyógyszerként, építőanyagként, ruha alapanyagként szolgáltak. Az evolúciós hatásuk belénk ivódott. A civilizáció kezdeteitől, amint az ember egyre több időt kezdett épületben tartózkodni, ide is magával vitte a növényeket. Kínában már időszámítás előtt 1000 évvel házi növényeket neveltek, a rómaiak cserepes növényekkel díszítették az átriumokat, a felfedezések korában az utazók egzotikus növényekkel tértek haza, melyek idővel gazdasági jelentőségre tettek szert. A 18. században kezdték a ritka növényeket ún. orangerie-ekben és üvegházakban tartani. Csak a II. világháború után terjedtek el hatalmas számban a szobanövények, nem utolsó sorban a központi fűtés terjedésének köszönhetően, mely kellemes környezetet biztosított számukra. Az irodákban a hatvanas években jelentek meg, és mára szükséges részeikké is váltak.

10

A növények előnyős hatásai A növényekkel való különleges kapcsolatunkat felhasználhatjuk az egészséges munkahely kialakítására. Tény, hogy a növények jelenléte melegebbé, kellemesebbé hangolja a környezetet. Javítják a munkahely minőségét és fontos a dolgozók egészségére gyakorolt hatásuk. Segítik a jó munkahelyi klíma kialakulását, ami a hatékonyságra is kihat. Egy felmérés szerint a betegség miatti munkahelyi hiányzások száma hat hónap alatt tizenötről öt százalékra csökkent, amikor a növényeket közelebb helyezték a dolgozók monitorához. Más tanulmány szerint a növények jelenléte az irodában csökkentette az olyan általános panaszokat, mint a levertség, fejfájás, légúti irritációk. Kedvező hatások a beltéri környezetre Számos tényező befolyásolja egy iroda levegőjének minőségét, pl. a nyomtatók, másolók, monitorok, a székek kárpitozása. A növények csökkentik a CO2 és más káros anyagok koncentrációját (pl. a benzol és a formaldehid), ezzel csökkentEgy kimutatás szerint a munkahelyi növények... - megkötötték a káros anyagokat - kiszűrték a port és a szennyező anyagokat - emelték az levegő páratartalmát - hűtő hatásuk volt - csökkentették a stressz szintjét - javították az általános hangulatot - javították a megjelenést - csökkentették a zajokat

ve az elhasznált levegő mennyiségét, növelve a friss levegő arányát. A munkahely ideális klímáját különösen télen, fűtési szezonban nehéz megteremteni, amikor alacsony a páratartalom. A száraz levegő miatti kellemetlen tünetek ismertek: szájszárazság, orr- és/vagy füldugulás, szemés bőrviszketés. A hiányzások két fő oka a megfázás és az influenza. Tudta, hogy a növények a felvett víz 97%-át párologtatják el a leveleik felületén? A vízigényes növények akár 10-15%-kal is növelik környezetük páratartalmát. A komfortérzetet az is fokozhatja, hogy a túl meleg irodát a légtérbe került víz kellemesen hűti. Egy felmérés szerint, ahol az irodában ilyen növények voltak, a betegség miatti hiányzás csökkent. A növények komfortérzetet növelő hatásai Számos kutatás kimutatta, hogy a növények hatása a művi környezetben stresszoldó. Jelenlétükben nő a komfortérzet, míg az ingerlékenység, feszültség vagy levertség csökken. Az is felmerült, hogy zöld szín kórházi környezetben kedvezően hat a gyógyulási folyamatra és a számítógép mögött dolgozók stressztűrő képessége is jobb. Számos vizsgálat igazolta, hogy míg a növények kellemes munkahelyi környezetet terem-


KÖVET-INEM Hungária

Zöld iroda

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

tenek, a „steril” iroda gyakran „untató”. Az egyik felmérés kimutatta, hogy összefüggés van a beltéri növények és a kevesebb egészségügyi panasz, valamint a jobb hangulat között. Egy másik szerint a vizsgált bevásárlóközpont látogatottsága Dísznövények beszerzésének megtérülése Kiadás 100 db növény beszerzése

10 000 €

Éves költségek fenntartás/cserék

3 000 €

értékcsökkenés

2 000 €

Éves megtakarítás 1% hiányzás/éves fizetés

Milyen növényeket válasszunk? 20 000 €

Nyereség első év további évek

megnőtt, miután növényekkel díszítették. Miért? A növények kellemesebb atmoszférát teremtenek, feldobják a környezetet, javítják a levegő minőségét. Egy holland tanulmány pozitív összefüggést talált a növények és az iroda dolgozóinak produktivitása között (a dolgozók saját állítása szerint). Valóban igaznak bizonyult azoknál, akik legalább 4 órát töltöttek monitor előtt. A növények kedvezően hatottak a munkatársak kreativitására és koncentráló képességére. A növényekről az is kiderült, hogy jó hangelnyelők vagyis a dekorációs értékre fordított összeg igen jó befektetés volt.

5 000 € 10 000 €

Különböző növények különböző téren hasznosak. A levegő káros anyagainak megkötésében pl. a páfrányok, fikusz-fajták, Areca pálma, Phoenix pálma jeles-

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

kednek. A páratartalom növelését biztosító fajták: páfrányok, fikuszok, Kentia pálma, filodendronok, vitorlavirág. A növényeknek elegendő helyre, fényre, vízre, tápanyagra van szükségük. Nincs általános szabály, hogyan rendezzünk be pl. egy irodát, célszerű szakemberhez fordulni. Az biztos, hogy a növényekre fordított költség számos téren megtérül, csak gondoljunk az egészségre, a termelékenységre gyakorolt kedvező hatásukra, a betegség miatt kiesett napok számának csökkenésére, nem is szólva a kellemesebb munkahelyi környezetről. A befektetés éveken belül megtérül, mint azt a mellékelt kalkuláció mutatja egy száz főt foglalkoztató számítógépes munkát végző cégnél, ahol a hiányzások száma 1%-kal csökkent. Fordította: Kiss Tamás / Fitoland kft.

Bővül a környezetbarát irodaszerek piaca Sikerrel zárult a Zöld Iroda Nap, melyet április végén rendezett a KÖVET a Magyar Telekom székházában. A Magyarországon első alkalommal megrendezett esemény célja egy olyan platform megteremtése volt, ahol egymásra találhat a környezetbarát irodaszerek iránti kereslet és kínálat. A hagyományteremtő céllal megrendezett nap során a 22 kiállító börze keretében mutathatta be termékeit és szolgáltatásait, valamint azok környezeti szempontból kedvező tulajdonságait. A kiállítók között megtalálhatóak voltak bútorgyártók, akik papír alapanyagból készítik termékeiket, megismerkedhettünk irodákban is használható környezetbarát tisztítószerekkel, környezetbarát védjegyet szerzett irodatechnikai berendezésekkel. Emellett jelen voltak többek között hulladékkezeléssel, rendezvényszervezéssel, irodaszer forgalmazással foglalkozó cégek is. A zöld irodák témaköréhez környezetvédelem mellett az egészségmegőrzés is hozzátartozik, így a rendezvényen az érdeklődők részesülhettek egy különleges szolgáltatás, a mobil irodai masszírozás élményében, továbbá megismerhettek ergonómiai

szempontból előnyös irodai bútorokat is. A termékek és szolgáltatások széles skálája azt jelzi, hogy hazánkban is egyre bővül a környezetbarát irodaszerek és irodai szolgáltatások piaca. A kiállítással párhuzamosan a KÖVET félnapos szakmai képzést is tartott a környezetbarát irodai munkahelyek kialakításáról, melyen rekordszámú, kb. 50 résztvevő volt jelen. Az előadásokból megtudhattuk, milyen jelentős összefüggés van az irodák működése és a környezeti problémák között, és mik az irodák zöldítésének gyakorlati lépései. A képzés végén a jelen levők közös beszélgetésen osztották meg tapasztalataikat arról, miylyen nehézségekbe ütközhetnek a zöldítési

A Zöld Iroda Nap támogatói voltak: - Magyar Telekom Nyrt. - Crew Nyomdaipari Kft. - Inter-Metál Recycling Kft. - Konica Minolta Magyarország Kft. - Terbe Design Kft. törekvések a vezetők, a kevésbé elkötelezett munakatársak, vagy – bérelt irodák esetén – az üzemeltetők, tulajdonosok részéről. A problémák mellett sikerekről is hallhattunk, például arról, milyen jelentős eredményeket sikerült elérni a köztársasági elnök hivatalául szolgáló Sándorpalotában, illetve több nagy hazai „zöld” szállodában. A téma és a rendezvény iránti – korábbinál jóval nagyobb – érdeklődés azt mutatja, hogy egyre több cég, szervezet, irodai dolgozó tartja fontosnak, hogy mindennapi munkája során felelősen viszonyuljon a környezetvédelmi problémákhoz. A KÖVET ezen törekvésekhez kíván szakmai segítséget nyújtani Zöld Iroda Programjával, melynek új részeiről, a Zöld Iroda Versenyről és a Zöld Iroda Minősítésről honlapunkon olvashat bővebben (www.kovet.hu). Tóth-Baltási Péter / KÖVET

11


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Zöld iroda

12. évfolyam 2. szám (32)

Hogyan lesz kukoricából fénymásoló? Tudta Ön, hogy a növényekből is lehet műanyagot készíteni? A növényi alapú műanyag az újrahasznosítható, megújuló anyagok következő generációja. Már van olyan gyártó, amely ezt az új környezetbarát alapanyagot egy multifunkciós (MFP) berendezés gyártásához felhasználta.

A hagyományos műanyagok kőolajból készülnek, ami elsősorban szénhidrogénekből áll. Amikor az ilyen alapanyagból készült műanyagokat felhasználás után elégetik, növekszik a légkör széndioxid tartalma; ez hozzájárul az „üvegház-gázok” felhalmozódásához, ami a globális felmelegedés legfőbb okozója. A kőolaj alapú műanyagok másik hátránya, hogy a föld korlátozott fosszilis energiahordozóit használják. Az ismert globális kőolajtartalékok már csak körülbelül 40 évre elegendők. Hozzá kell tenni, hogy ez a hatás a kisebb jelentőségű, hiszen a Lépések előző számából tudjuk, hogy a világ kőolaj-fogyasztásának mindössze 7%-ából készül műanyag. A növényi alapanyagokból, mint például kukoricából készülő műanyagok sokkal hosszabb távon elérhetők és sokkal inkább környezetbarátok, mint a hagyományos, kőolaj alapú műanyagok. E műanyagok fő alkotóeleme a politejsav, amit a kukorica, burgonya vagy cukornád ke-

12

ményítőjének erjesztésével állítanak elő. A növényi alapú műanyagok legnagyobb előnye, hogy teljes amortizációjuk után nincs szükség a hulladék égetésére, hanem azt lerakva egyszerűen lebomlanak, így nem keletkezik fölösleges CO2 kibocsátás. A Mitsui Chemicals-szal együttműködve a Ricoh sikeresen használta fel a növényi alapú műanyagot két fénymásolótípus gyártásánál (mindkettő csak Japánban kapható). Az 50 százalékos növényi alapú műanyag-tartalmával az imagio Neo 752ec/602ec kivételesnek számít, még ezeknek az új alapanyagoknak a figyelembevételével is, hiszen minél nagyobb a növénytartalom, annál nehezebb elérni a megkívánt hő- és ütésállóságot, illetve formázhatóságot, amelyet a piac megkövetel. A gyártó azt tervezi, hogy egyre több másolóban és alkatrészben fogja majd használni ezt az új növényi alapú műanyagot. Tadakatsu Hadara, a Ricoh kutatási-fejlesztési részlegének munkatársa így nyilatkozott: „Három évvel ezelőtt a növényből készült műanyagokat másolókban való felhasználásra alkalmatlannak ítélték, a nem megfelelő hő- és ütésállóság és korlátozott formálhatóság miatt. Mi azonban egy nyersanyaggyártóval együttműködve kifejlesztettünk egy olyan műanyagot, amit már felhasználhattunk az egyik nagy sebességű fekete-fehér multifunkciós másolókban. Úgy hisszük, azáltal, hogy ezeket az új, környezetkímélő alapanyagokat használjuk, a változás katalizátoraként működhetünk.

Nagyszerű lenne, ha a növényi alapú műanyagokat beilleszthetnénk a természetes ökológiába, ami a kőolajkészletek apadásával különlegesen fontossá vált. Arra törekszünk, hogy megtegyük az első lépéseket ebbe az irányba.” Masashi Hasewaga, a Ricoh Imaging System Production Business Group munkatársa elmondta: „Az RS Product Division-nél első lépésként a festékpatron fedelét készítettük növényi alapú műanyagból. Bár ár és anyagkarakterisztikai problémákba ütköztünk, ezeket a gyártási költségek csökkentésével kompenzáltuk. Tovább folytatjuk a tárolási és csomagolási alkalmazások izgalmas lehetőségeinek felfedezését.” Keiichi Kai hozzátette: „A mi részlegünk az egyik fő résztvevője volt a növényi alapú műanyagok vizsgálatának és értékelésének. Bár ezek a műanyagok erőben, tűzállóságban, költségben és formálhatóságban rosszabbak a hagyományos kőolaj alapú műanyagoknál, elhatároztuk, hogy sorban megoldjuk a felmerülő technikai problémákat”. Sótér Krisztina RICOH Hungary Kft. soterk@ricoh.hu


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Fenntartható fejlődés

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Együttműködés a fenntartható fejlődésért Cikksorozatunkban a vállalati szférára jellemző olyan új együttműködési formákat mutatunk be, melyek elsődleges célja a vállalatok környezeti, társadalmi teljesítményének a javítása vagy esetleges egyéb céljaik mellett hozzájárulnak a fenntartható fejlődés megvalósításához is. Jelen cikkben először a regionális szinten megvalósuló együttműködések lehetőségeit ismertetjük, majd a Lépések későbbi számaiban bemutatjuk az ellátási láncok mentén történő együttműködéseket, az ipari ökológiai kezdeményezéseket, illetve az önkéntes megállapodásokban rejlő lehetőségeket. A fenntartható fejlődés megvalósításának egyik alapvető eszköze a különböző társadalmi csoportokon belül, illetve azok között megvalósuló együttműködés. Ennek egyik oka, hogy a környezeti problémák a társadalmi csoportok széles körét érintik, másrészt pedig az, hogy megoldásuk sem képzelhető el a különböző rétegek, társadalmi szereplők összefogása nélkül. A környezeti és társadalmi problémák holisztikus kezelésének a fontosságára már a Brundtland-jelentés is felhívta a figyelmet, ami szintén abba az irányba mutat, hogy az egyes problémákat nem lehet elszigetelten, összetett hatásaik figyelembe vétele nélkül orvosolni. Ezen felismerések eredményeképpen számos új, korábban nem ismert együttműködési forma jelent meg az elmúlt kéthárom évtizedben, melyekből a gazdálkodó szervezetek is egyre inkább kiveszik a részüket.

Mindazonáltal jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes önkörmányzatok által elért eredmények területén, illetve az érintett felek bevonásának a sikerességét illetően is. Az USA Oregon államában található Portland városát gyakran emlegetik a fenntartható városfejlesztés egyik kiemelkedő példájaként. Portland városának célja, hogy az amerikai településekre jellemző kedvezőtlen folyamatokat (mint például a lakónegyedek városközponttól való egyre távolabb való költözése, az autóhasználat csaknem kizárólagos volta stb.) viszszafordítsa, és egy vonzó életfeltételeket kínáló, modern, fenntartható nagyvárost alakítson ki.

ness Network of Portland (SBNP, Portland Fenntartható Vállalkozók Hálózata) egy olyan erős hálózat létrehozását tűzte ki a céljául a helyi közösségre építő vállalkozók, non-profit szervezetek és a lakosság képviselőinek a részvételével, mely alapjául szolgálhat Portland térségének a fenntarthatóvá tételéhez. Az SBNP a helyi vállalkozások és egyéb helyi társadalmi csoportok együttműködését célozza meg, és az ún. „helyi élő gazdaság” (local living economy) megteremtésén fáradozik, melynek lényege, hogy a gazdaságot a természeti környezet által szabott korlátok figyelembe vételével a helyi közösségbe ágyazza. A szervezethez csatlakozó vállalkozások vállalják, hogy méltányos profitot termelnek és működésük során figyelembe veszik a környezeti fenntarthatóságot, és az érintett feleikkel szembeni felelősségüket (SBNP: http://www.sbnportland. org/).

A különböző társadalmi csoAz SBNP a Business Alliance portokkal való együttműködés for Local Living Economies lehetőségét nyújtja a vállala(BALLE, a Helyi Élő Gazdasátok számára a helyi és regionális szinten megvalósuló fenntarthagok Üzleti Szövetsége) nevű tósági kezdeményezésekben vaszervezet tagja, mely a fentiekló részvétel. ben bemutatott célokat valósítja Ezek egyik alapját az 1992meg mintegy harminc független, ben Rio de Janeiróban az ENSZ az USA-ban és Kanadában műKörnyezet és Fejlődés Konferenködő üzleti hálózat és az általuk ciáján elfogadott Agenda 21 (Felfelölelt több mint 5000 vállalkoadatok a XXI. századra) című dozás segítségével (BALLE: http:// PORTLAND VÁROSA, AHOL MÁR MŰKÖDIK FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS IRODA kumentum, illetve az erre épülő, www.livingeconomies.org/). A város által működtetett Fenntarthaaz ICLEI (International Council for Local Environmental Initiatives, a Helyi Környetó Fejlődés Iroda (Office of Sustainable Európában is egyre gyakoribbak az Development) számos, a vállalati szféra zeti Kezdeményezések Nemzetközi Tailyen jellegű kezdeményezések. 1994nácsa) által kezdeményezett Local Agenszámára tervezett önkéntes programot kíben került kidolgozásra az ún. Aalborg da 21 képezi. A Local Agenda 21 a különnál a hulladékok hasznosítása, a környeCharter, mely az európai városok számáböző társadalmi csoportok, így a vállalati zetbarát épületek, az energiahatékonyság ra jelöli ki az irányt a fenntartható fejlődés szféra részvételét és az együttműködéés a megújuló energiahordozók, illetve a helyi szintű megvalósításának az érdekésen alapuló célmeghatározás fontosságát klímaváltozás és a fenntartható élelmiszerben. Mára mintegy 2500 önkormányzat hangsúlyozza a helyi tervezési folyamatermelés területein. A vállalatok az e progírta alá a dokumentumot, mely a fenntarttok során. ramok keretében nyújtott tanácsadás, ható fejlődés helyi megvalósításának az A kezdeményezés sikerességét jelzi, technikai segítségnyújtás, illetve pénzügyi alapjául szolgáló elveket, ajánlásokat tarhogy egy, az ICLEI által készített felmétámogatás segítségével javíthatják körtalmaz. E sikeres kezdeményezés folyrés szerint 1996 végére 64 ország több nyezeti teljesítményüket. tatásaként 2004-ben „Aalborg+10” elmint 1800 helyi önkormányzata végzett tenevezéssel tartottak konferenciát, melyEgy, a helyi vállalkozásokat tömörítő vékenységeket a Local Agenda 21 kerenek eredményeképpen fogalmazták meg tében. non-profit szervezet, a Sustainable Busiaz ún. Aalborgi Kötelezettségeket, me-

13


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

lyek célja, hogy megerősítsék a már folyamatban lévő fenntarthatósági kezdeményezéseket, és új lendületet adjanak a Local Agenda 21-ben lefektetett elképzeléseknek. Az e dokumentumot aláíró önkormányzatok tíz területen vállalnak kötelezettségeket, melyek a kormányzás, a helyi vezetés, a természeti erőforrások, a fenntartható fogyasztás, a tervezés, a közlekedés, az egészségügy, a társadalmi egyenlőség és igazságosság, végül a helyi gazdaság fenntarthatóvá tételének a területeire vonatkoznak. Ez utóbbi témában az önkormányzatok vállalják, hogy elősegítik a munkahelyteremtést és az új vállalkozások indítását, illetve együttműködésre törekszenek a helyi vállalkozásokkal a helyes vállalati gyakorlat kialakításának az érdekében, fenntarthatósági elveket fejlesztenek ki a vállalkozások telephelyeire vonatkozóan és támogatják a helyi, illetve regionális termé-

12. évfolyam 2. szám (32)

KÖVET-hírek kek piacait, valamint a fenntartható helyi turizmust. E kezdeményezések kiváló lehetőséget nyújtanak a vállalati szféra számára a helyi közösségekkel való együttműködésre, melynek számos előnye fogalmazható meg a vállalatok szempontjából. Ezek közül elsődleges, hogy az együttműködés során lehetőség nyílik a különböző társadalmi csoportok igényeinek, elvárásainak a feltérképezésére, megismerésére. Ezen felül a helyi és regionális életben való részvétel elősegítheti a gazdálkodó szervezetek megítélésének a javítását is és ezáltal javíthatja termékeinek, illetve szolgáltatásainak a piaci teljesítményét, illetve segíthet a munkaerő megtartásában, a hatóságokkal való jó kapcsolatokon keresztül pedig a jogszabályi megfelelésben, az új tevékenységek engedélyezése során stb. Nem elhanyagolható, hogy az együtt-

működés során olyan új megoldások is felmerülhetnek a környezeti problémákra, melyek mind a közösség, mind pedig a gazdálkodó szervezetek számára előnyösek és melyek párbeszéd hiányában feltáratlanok maradnának, elsikkadnának. A különböző együttműködési formák azonban napjainkban még igencsak a kezdeti lépeseket teszik meg, ami a vállalatok helyi és regionális kezdeményezésekben való részvételére is igaz. Még számos olyan lehetőség létezik, melyet jelenleg még sem az önkormányzatok, sem a gazdálkodó szervezetek nem ismertek fel, illetve használtak ki és ezáltal egyszerre mulasztják el a környezet állapotának további javítását, illetve az ilyen jellegű kezdeményezések által a vállalatok számára nyújtott hosszú távú gazdasági hasznok realizálását. Zilahy Gyula /TTMK

Porból lettünk, porból építünk Céglátogatás a Holcim Zrt. miskolci cementgyárában A KÖVET céglátogatások márciusban folytatódtak, ezúttal a Holcim Zrt. miskolci cementgyárában és a gyárat kiszolgáló mészkőbányában. A látogatás során elsőként az üzemet tekintettük meg, ahol bevezetésként három előadást hallgattunk meg a Holcim tevékenységével, környezetvédelmi teljesítményével és a társadalmi felelősség területén tett erőfeszítéseivel kapcsolatban. A Holcim, mint a világ egyik vezető cementgyártó vállalata betongyártással, kavicskitermeléssel és építőipari szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. A csoportot még 1912ben alapították a svájci Aargau kantonban lévő Holderbank nevű faluban. A cégcsoport azóta valamennyi kontinensen, több mint 70 országban van jelen mintegy 90 000 alkalmazottal. A cementgyártás folyamatát Mikita István gyárigazgató ismertette a jelenlévők részére, melyből megismerhettük a gyártási technológia legfontosabb fázisait a nyersanyagok (mészkő, agyag, vasoxid komponens) őrlésétől és homogenizálásától kezdve a klinker égetés és hűtés fázisán keresztül a cementőrlés és csomagolás záró folyamatáig. Ezt követően Bálint Tamás környezetvédelmi vezető foglalta össze az elmúlt

14

évek során véghezvitt jelentős környezetvédelmi beruházásokat. A hulladékokból előállított alternatív tüzelő- és nyersanyag használatával a hulladékok hasznosítása mellett a vállalat csökkenteni tudja a nem megújuló hagyományos fűtőanyagok arányát. A folyamatosan zajló, legfontosabb zajvédelmi intézkedésük az alapanyagokat szállító távolsági szalag felújí-

tása volt (a szalagot működtető görgők cseréje, gumibakok és különböző hangtompító anyagok alkalmazása segíti a zaj csökkentését). A gyáron belül az átadófejek és a silók portalanító kürtői hangelnyelő és hangtompító anyagokkal lettek ellátva, a cement és nyersmalom épületek

zajszigetelése is folyamatban van. A levegő szennyezését emissziómérő berendezés kiépítésével és zsákos szűrők beszerelésével sikerült jelentősen csökkenteni. „Por nélkül elég nehéz port gyártani” – mutatott rá korábban a gyárigazgató úr a tevékenység egyik fő problematikus pontjára, ám az ismertetett beruházásoknak köszönhetően a meglehetősen tiszta és pormentes telephely láttán úgy éreztük, a Holcim sikeresen mozdult el a „kevés porolással sok port gyártani” irányba. Az előadások után a látogatók csoportja a mészkőbánya felé vette az irányt, ahol testközelből láthattuk, mekkora mennyiségű nyersanyagra van szükség az utak, járdák, épületek és egyéb építmények megépítéséhez szükséges cement alapanyag előállításához. A bánya hatalmas területen fekszik, a maradék 60 millió tonna kőzetvagyon még 50 évre elegendő. A kitermelés lépcsőzetesen halad, melynek során egy több mint 200 méter magas erdős domb fog eltűnni a felszínről, ami még akkor is szomorú tény, ha a feltöltéssel és facsemete ültetéssel végzett rekultiváció sikeresen befejeződik majd. Havasi Péter / KÖVET


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Környezeti kontrolling

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Környezeti költségek és bevételek azonosítása Mennyibe kerül egy új szennyvíztisztító berendezés beszerzése és üzemeltetése, illetve mennyit hoz a konyhára egy fenntarthatósági jelentés kiadása? Ilyen végleteknek tűnő témákat ölel fel a környezeti költségek és bevételek köre, melyek minél pontosabb ismerete egyre fontosabbá válik, ha a globális gazdaság és környezeti problémák kihívásaira egyaránt meg akarunk felelni. A környezeti költségeknek és bevételeknek számos típusa van aszerint, hogy milyen tevékenységhez köthetők, vagy mennyire egyértelmű az azonosításuk. Tekintve, hogy ez a terület még igencsak gyerekcipőben jár, nincsen univerzálisan elfogadott és jól bevált recept. Szaklapunk ezen számában a környezeti költségek és bevételek típusait és azonosításuknak egy lehetséges módját mutatjuk be.

A rejtett költségek olyan költségek, mazó költségek. Fontos kiemelni, hogy melyeket a vállalat ténylegesen megfizet, ezek a költségek nem azonosak a vállaazonban azokat általában nem környezeti lat marketing költségeivel. Vegyük példáköltségként tartják számon. A rejtett körnak a hatósági kapcsolatokat. Egy jó kapnyezetvédelmi költségek egy része pontocsolat aranyat ér, de egy rossz a bosszúsan ismert, másik részük nem ismert ponságon kívül elég sok költséget is tud genetosan, de számítással, becsléssel megharálni. Ilyen költség lehet, ha egy engedélyt Környezeti költségek csoportosítása tározható. Ilyen költség például a dolgonem kap meg a vállalat és ennek követzók hulladékgyűjtésre fordított munkaidekeztében a tervezett beruházást nem tudA környezeti költségek több szempont je és az abból fakadó személyi költségek ja megvalósítani, miközben a projekt kidolnagysága, amely egy több ezer főt fogszerint csoportosíthatók. Az egyik iránygozására, vagy a tőkeszerzésre már jelenzat a környezethez való viszony alapján lalkoztató gyár esetében igen jelentős letős összegeket költött. A hatóságok mellett különbözteti meg a költségeket, melyeket het. Másik példa és véleményem szerint kiemelendők a dolgozók, a vevők és a körkét csoportba sorol: a legjelentősebb tétel ebben a kategóriányezetvédő civil szervezetek. A vállalatnak • környezetszennyezés költségei: hulban a termékbe nem beépülő kibocsátáérdemes időt és pénzt áldoznia a jó kapsok anyag- és feldolgozási költsége. De ladék- és emissziókezelés költségei csolatok kialakítására és azok ápolására. • környezetvédelem költségei: megelőide lehet sorolni a környezetvédelmi oktaExternális költségeknek (nem szándéző környezetvédelem költségei1 tások költségét is, melynél nem csupán az kolt, külső költségeknek) nevezzük azoEgy másik megközelítés a környezeti oktató költségei veendők figyelembe, hakat, melyek a vállalat tevékenysége követköltségeket számszerűsíthetőségük alapnem a dolgozók erre fordított munkaidejékeztében lépnek fel és mások jólétét neján sorolja csoportokba. nek költsége is. gatívan befolyásolják, amit azonban a válAzt hiszem, már a rejlalat nem fizet meg a károsult számára. Környezeti költségek csoportosítása számszerűsíttett költségeknél is látható, Tipikus példája az externáliáknak, amikor hetőségük alapján hogy a környezeti költségek egy üdülőközpont mellé egy gyárat telepíszéles körű azonosítása teltenek. A gyár által okozott zaj és szennyeKörnyezeti költségek típusa Számszerűsíthetőség jesen új szemléletet követel. zés miatt lecsökken az üdülőtelep forgalSzokásos költségek Ismert A feltételes költségek ma, ám a kiesett bevételt a vállalat nem fiRejtett költségek Ismert vagy azonosítható azok a költségek, melyek zeti meg az üdülőtelep tulajdonosainak. Feltételes költségek Becsülhető felmerülésének valószínűséAz externális költségek internalizálása, vagyis belső költséggé válása ma már ge kisebb, mint 100%. FelIntangibilis költségek Nem ismert tételes költség például egy nem ismeretlen fogalom. Egyre inkább feExternális költségek Nem ismert esetleges olajszivárgás kölelősségre vonják a szennyező vállalatoFORRÁS: CSUTORA MÁRIA: VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELMI KÖLTSÉGEK vetkeztében bekövetkező kat és nem ritka, hogy hatalmas kártéríSZÁMBAVÉTELE ALAPJÁN, 2001 talajszennyezés helyreállítátés fizetésére kötelezik őket. Így lesz az Ahogyan az ábrán a lefelé mutató nyíl si költsége. Az azonosítást nehezíti, hogy externális költségekből ténylegesen megnem csak a bekövetkezés valószínűségét, fizetett költség. Számviteli szempontból is jelzi, a környezeti költségek feltárása hanem a keletkező költség nagyságát is csak az internalizált költségek értelmezhesorán a szokásos költségek felől az extertők, vagyis azok a költségek, melyeket a nális költségek felé haladva egyre nehemeg kell becsülni. Ezen költségek kalkulálását a múltbeli esezebb azok azonosítása, sőt az intangibilis A környezeti költségek jellemzői ményekre, illetve a és externális költségek már nem is ismerkülönböző kockátek, meghatározásukra különböző becsléTulajdonság/Típus Szokásos Rejtett Feltételes Intangibilis Externális zatelemzésekre alaseket lehet csupán alkalmazni. Jelenlegi X X X A szokásos környezetvédelmi költségek pozva érdemes elJövőbeni X X végezni. közé tartoznak a hulladék- és emisszióVállalat viseli X X X X kezelés kiadásai, vagyis azok a költségek, Az intangibilis, melyek egyértelműen a vállalat környezetmás szóval neheTársadalom viseli X védelmi tevékenységéhez köthetők. A válzen megfogható Mértéke ismert X lalatok többnyire csak ezeket szerepelteköltségek közé tarMértéke becsülhető X X tik jelentéseikben, ahogyan azt azonban tozik a vállalati kapaz előbb láttuk, ezek csak a jéghegy csúcsolatok értéke, vaÁltalános költségek X között csát képezik, és valójában az összes körgyis a különböző FORRÁS: CSUTORA MÁRIA –KEREKES SÁNDOR: A KÖRNYEZETBARÁT VÁLLALATIRÁNYÍTÁS nyezeti költséghez képest általában eleérdekeltekkel fennESZKÖZEI, 2004 nyészők. álló viszonyból szár-

15


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

vállalat ténylegesen megfizet, ezért is lenne kiemelten fontos az externális költségek internalizálása. A környezeti költségek és bevételek nyilvántartása A környezeti költségek nyilvántartására többféle megoldás kínálkozik. A hangsúlyt inkább a rendszerességre és a teljeskörűségre érdemes helyezni, nem annyira

Környezeti kontrolling a módszerre. A baloldali táblázat a környezeti költségek és bevételek főbb csoportjait szemlélteti, majd ennek részletes adatgyűjtő táblája következik. A környezeti költségek kontrollálhatósága

Hulladék .....

Szennyvíz

Levegő

A környezeti költségek kiszámítása nem önmagáért érdekes. Inkább azért fontos, hogy tudjuk, ezek mely része csökkenthető rövidebb Környezeti költségek és bevételek egyszerűsített sémája vagy hosszabb távon, s mely részéről feltéCsővégi környezetvédelmi költségek telezhető, hogy emel+ Megelőző környezetvédelmi költségek kedni fog, milyen be+ Termékbe nem beépülő anyagok beszerzési költsége vételeket és megta+ Termékbe nem beépülő anyagok megmunkálási költsége karításokat tudunk elérni. A környezeti = Vállalati környezetvédelmi költségek költségek ezért kontHulladékértékesítés rollálhatóságuk sze+ Támogatások, díjak rint különböző kate= Vállalati környezetvédelmi bevételek góriákba sorolhatók. Rövid távon költFORRÁS: JASCH: ENVIRONMENTAL MANAGEMENT ACCOUNTING PROCEDURES AND PRINCIPLES, 2001 ségcsökkenés érhető el a technológiai utasítások pontosabb betartásával, az alapanyag felhasználás szigorúbb nyoKörnyezeti költség/bevétel kategóriák mon követésével vagy az energiapazarlás visszaszorításával. A tényleges költ1 Hulladék- és emissziókezelés ségek és a technológiai előírások által 1.1 Berendezések értékcsökkenése szabott fogyasztási normák különbséKarbantartási és működési költsé1.2 gek – anyagok és szolgáltatások ge megadja, a vállalatok mennyit taka1.3 Kapcsolódó személyi költségek ríthatnak meg, ha a meglévő technológiájukat pontosabban működtetik. A 1.4 Díjak, adók technológiai normák megadják az input1.5 Bírságok, büntetések felhasználás leghatékonyabb módját, Környezetvédelmi felelősségbiz1.6 tosítás amely az adott technológiával elérheCéltartalékok helyreállításra, kártő. Ezek tartalmaznak bizonyos mérté1.7 mentesítésre kű el nem kerülhető hulladékmennyisé2 Megelőzés és KIR get, emissziót, amely akkor is megmaIgénybevett környezeti szolgálta2.1 tások rad, ha a technológiai folyamatábrának megfelelően működik a rendszer. 2.2 KIR személyi költségei Ahhoz, hogy lényeges csökkenést ér2.3 Kutatás-fejlesztés jünk el a termékbe nem kerülő outpu2.4 Tisztább technológiák plusz költsége 2.5 Egyéb környezeti költségek Termékbe nem beépülő kibocsátások beszerzési értéke

3

12. évfolyam 2. szám (32)

tok mennyiségét illetően, szükségessé válhat a meglévő technológia cseréje. A vállalatok alkalmazhatják a legjobb elérhető technológiát, vagy legalább közelebb kerülhetnek annak szintjéhez. Végül vannak elméleti inputköltségek is, amelyek a közvetlenül a termékbe bekerülő anyagok költségét jelentik. Hoszszabb távon, ahogy a technológia fejlődik, még a legjobb elérhető technológia is változhat, és közelebb kerülhet ehhez az értékhez. Az elméleti normát természetesen soha nem tudjuk elérni, de közelíthetjük.2 A termékbe nem kerülő kibocsátások szintjét a különböző normáknak megfelelően az alsó ábra mutatja. A bemutatott kategóriák gyakorlati alkalmazása sok esetben már ott akadályokba ütközik, hogy még a technológiai normákról sem állnak rendelkezésre megfelelő információk a vállalatnál. Bár első hallásra bonyolultnak tűnhet a környezeti költségek és bevételek, illetve a különböző intézkedésekkel elért megtakarítások azonosítása, a következő számban bemutatjuk annak a kutatásnak az eredményeit, mely azt igyekezett feltárni, hogy hazánkban mennyire elterjedt a környezeti kontrolling, milyen eszközöket alkalmaznak a vállalatok, melyek a legjelentősebb költségeik. Az eredmények alapján elöljáróban elmondható, hogy szinte minden vállalat tart nyilván környezeti költségeket, azonban ennek mélysége és fontossága az egyes helyeken nagyon eltérő. Petrik Ida / KÖVET —————————— Jegyzetek:

1 Tóth Gergely: Környezeti teljesítményértékelés, 2001 2 Csutora Mária – Kerekes Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei, 2004

A termékbe nem kerülő kibocsátások szintjét a különböző normáknak megfelelően

3.1 Alapanyagok 3.2 Csomagolóanyagok 3.3 Segédanyagok használt anyagok 3.4 Működéshez (pl.: karbantartási anyagok) 3.5 Energia 3.6 Víz Termékbe nem beépülő kibocsátások megmunkálási költsége

4

Környezetvédelmi kiadások összesen 5

Környezetvédelmi bevételek

5.1 Hulladékértékesítés 5.2 Támogatások, díjak 5.3 Egyéb bevételek Környezetvédelmi bevételek összesen FORRÁS: JASCH: ENVIRONMENTAL MANAGEMENT ACCOUNTING PROCEDURES AND PRINCIPLES, 2001

16

FORRÁS: CSUTORA MÁRIA –KEREKES SÁNDOR: A KÖRNYEZETBARÁT VÁLLALATIRÁNYÍTÁS ESZKÖZEI, 2004


Lépések...

KÖVET-INEM Hungária

Európai Unió

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

... a fenntartható fejlődés felé

Készül a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakemberei milyen alapelvek és célok szem előtt tartásával dolgoznak a stratégián, mely Magyarország üvegházgáz-kibocsátását hivatott csökkenteni. Az éghajlat megváltozása napjaink egyik legidőszerűbb globális kihívásává vált. Mind a gazdasági és politikai döntéshozók körében, mind a környezetért aggódó közvélemény számára egyre nyilvánvalóbb, hogy – a természeti katasztrófákkal, aszállyal és árvizekkel járó – éghajlatváltozás a nemzetgazdaságokat fenyegető súlyos kockázat. Magyarország számára stratégiai fontosságú, hogy a 21. század gazdasági versenyképességi mutatóiban gazdasági és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlődési pályán zárkózzon fel az EU átlagához. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) küldetése, hogy megfelelő közpolitikai keretet adjon egy olyan cselekvési láncolathoz, amelynek végrehajtásával sikerül kellően hatékonyan és hatásosan a legjobb helyzetbe hozni Magyarországot társadalmi és gazdasági szempontból a klímaváltozást előidéző gázok kibocsátásának csökkentése, valamint az elkerülhetetlen változásokhoz történő alkalmazkodás területén egyaránt. Az éghajlatváltozás összetett problémakörének kezelésére és megoldására létrehozandó megfelelően hatásos eszközrendszer kidolgozása és működtetése megkíván egy világos és egyszerű prioritásrendszert, amelynek elemei a követezők lehetnek: - PERCEPCIÓ – a stratégia tervezése és végrehajtása nem képzelhető el a társadalmi és szakmai érdekviseleti csoportok részvétele nélkül. - MITIGÁCIÓ – arányos kibocsátás csökkentés: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 2012-ig a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt mértékben; 2012 után pedig az EU által a tagállamokra kiszabott mértékben. - ADAPTÁCIÓ – arányos felkészülés az alkalmazkodásra: az éghajlatváltozás hatásaihoz történő társadalmi-gazdasági alkalmazkodás legfontosabb eszközeinek és társadalmi feltételeinek megteremtése és folyamatos biztosítása a növekvő szükség függvényében. Magyarország kibocsátás-csökkentési pályáját hosszú távon a globális csökkentési szükségletek közös, de megkülönböztetett felelősség szerinti csökken-

tése határozza meg. Ez 2050-re nagy valószínűséggel eléri majd az 1990es kibocsátási szinthez képest 60%-os csökkentést, amely egy optimista forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy elégséges a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2-2,5°C-os szinten való korlátozásához. A 2050-es kibocsátás-csökkentési cél eléréséhez eltérő pályákon is el tud jutni az ország, ami a nemzetközi és uniós keretrendszer által jövőben adandó korlátok és lehetőségek mellett Magyarország számára biztosít bizonyos fokú autonómiát a kibocsátás-csökkenÜvegházhatású gázok teljes kibocsátása (ezer tonna CO2 egyenérték) Évek

ÜHG kibocsátás

Bázis évek átlaga

120 408

1988

Évek

ÜHG kiboscsátás

1996

81 667

1997

80 149

114 228

1998

79 316

1989

112 594

1999

82 621

1990

100 273

2000

78 656

1991

91 784

2001

80 093

1992

80 401

2002

77 001

1993

79 895

2003

79 496

1994

79 169

2004

78 405

1995

76 312

2005

78 568

FORRÁS: NEMZETI ÜHG KIBOCSÁTÁSI LELTÁR

tés stratégiájának, az egyes kibocsátásért felelős szektorok pályájának meghatározására. Fontos szem előtt tartani, hogy a jelenlegi és közeljövőbeli kibocsátási lehetőségek teljes kihasználása azt eredményezi, hogy a távolabbi jövőben aránytalanul nagyobb kibocsátás-csök-

Kibocsátás-csökkentési eszközök - Adózási eszközök, erőforrás adó, ÜHG adó - Energia árképzés és az energiatakarékosság támogatása - Emisszió kereskedelem - Műszaki fejlesztés, innováció, K+F - Klímatudatos képzés, oktatás, szemléletformálás és tájékoztatás

kentési terheket kell a társadalomnak és a gazdaságnak elviselni. Lényeges, hogy az alacsonyabb fokú kibocsátáscsökkentési kényszer élénkítően hathat a gazdaságra - a hatékonyabb technológiák, módszerek és logisztika irányába. Ezzel szemben a hirtelen - a gazdaság felkészülését lehetővé nem tevő - erős „karbon-korlát” a fejlődés korlátját jelentheti. Emiatt indokolt olyan 2050ig nyúló kibocsátás-csökkentési pályát meghatározni az egyes szektorok számára, amelyek lehetőséget adnak a fokozatos váltásra, és nem lehetetlenítik el a kibocsátók helyzetét az adott szektorban egy távolabbi jövőben, amiatt, hogy a közelebbi jövőben kevésbé önkorlátozó volt az ország az adott szektorban. A 2025-ig terjedő időszakban a kibocsátás-csökkentési szükségletek nagy valószínűséggel fedezhetőek: - közlekedési ÜHG kibocsátások növekvő tendenciájának megállításából, - az energiahatékonyság növeléséből, - az energiafelhasználás „intelligensebbé tételéből“, valamint - a megújuló energiahordozók használatának fokozott előmozdításából. Az összes meglévő kibocsátás-csök-

A 2°C-os cél Az éghajlatváltozás várható hatásai alapján a 2°C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés mérföldkőül szolgál. A legfrissebb kutatások szerint, ha ezt az értéket meghaladja az átlaghőmérséklet emelkedése – a várható negatív hatások mértéke és a változást erősítő természetes visszacsatolási folyamatok erősödése miatt – az katasztrofálisan érinti a teljes földi ökoszisztémát, beleértve az emberiséget is. Emellett, ilyen fokú változás esetén az éghajlati rendszer viselkedésében meglévő tehetetlenség miatt a folyamat visszafordítására sem marad belátható időn belül esély. Jelenleg a 2°Cos cél a leginkább optimista forgatókönyvek esetében is azt jelenti, hogy a hosszú távú légköri üvegházhatású gáz-koncentráció nem haladhatja meg az 550 ppm CO2egyenértéket.

17


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

kentési forgatókönyv arra mutat, hogy a globális kibocsátásoknak az elkövetkező 20 éven belül el kell érniük a csúcsot, és utána csökkenniük kell, amennyiben a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 2-2,5°C-ban akarjuk korlátozni. Az EU kibocsátás-csökkentési vállalásainak mértéke 2020-ban 20%-os, és ha az USA és a nagy fejlődő országok is vállalnak megfelelő mértékű csökkentést, akkor 30% az 1990. évi kibocsátási szinthez képest. Emellett a csúcs következtetései tartalmaznak egy 2050-re szóló 60-80%os csökkentési tartományt is 1990-hez viszonyítva. A kibocsátás-csökkentési vállalásoknak egy, a lehetőségek és szükségletek által kiegyensúlyozott nagyságrendje indokolt, ugyanis:

Jogszabályok - Magyarország egyrészt 34%-kal alacsonyabb kibocsátásokkal rendelkezik jelenleg, mint a kiotói bázisév kibocsátásai, másrészt - gazdasági fejlődése szempontjából jelentős kibocsátás-csökkentési vállalás akadályozná az unió átlagához történő gazdasági felzárkózást. Fazekas Dóra / BCE fazekasdora@ gmail.com

12. évfolyam 2. szám (32)

GDP-hez viszonyított kibocsátás alakulása

FORRÁS: NEMZETI ÜHG KIBOCSÁTÁSI LELTÁR, KSH

Új és módosított jogszabályok 2007. február-március Az év első hónapjaiban a megelőző időszakhoz képest kevesebb új jogszabály, illetve módosító előírás került kibocsátásra. Ezek közül több is a különböző hatósági eljárások szabályainak a lefektetésére, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a felügyelete alá tartozó szervezetek működésének a szabályozására vonatkozik. Kiemelendő még a klímaváltozás lelassítását célzó Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetése, illetve a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer működésének a szabályozása is. Új jogszabályok Klímaváltozás 2007. évi IV. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről A törvény célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentését célzó Kiotói Jegyzőkönyv hazai kihirdetése, a Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegének és annak hivatalos magyar nyelvű fordításának a megjelentetése. Természetvédelem 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról A rendelet bioszféra-rezervátummá minősíti az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által az „Ember és bioszfé-

18

ra” program keretében bioszféra-rezervátumként elismert következő területeket: az Aggteleki bioszféra-rezervátumot, a Fertő-tó bioszféra-rezervátumot, a Hortobágyi bioszféra-rezervátumot, a Kiskunsági bioszféra-rezervátumot és a Pilisi bioszféra-rezervátumot. Hulladékgazdálkodás 2/2007. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) Ügyviteli Szabályzatáról Az utasítás részletezi a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) felhasználói szintjeit és jogosultságait, a 164/ 2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti adatzszolgáltatások fogadásának, feldolgozásának, ellenőrzésének a módját, a KvVM Fejlesztési Igazgatóságának, illetve Környezetgazdálkodási Főosztályának a feladat- és hatáskörét és az ügymenet egyéb körülményeit. Vízgazdálkodás, vízvédelem 6/2007. (II. 28.) KvVM rendelet a 2007. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről A rendelet meghatározza a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentését szolgáló támogatás igénylésére jogosultak körét, az igénylés feltételeit, a pályázat benyújtásának a kö-

rülményeit, illetve elbírálásának a szempontjait. 6/2007. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/ EK irányelv szerinti részvízgyűjtő szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervet összeállító környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok kijelöléséről A KvVM utasítás a Duna tekintetében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, a Dráva tekintetében a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, a Tisza tekintetében a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, a Balaton tekintetében pedig a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot jelöli ki a részvízgyűjtő szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervek összeállítására. Általános rendelkezések 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza a külön jogszabály alapján folytatott egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozóan a külön jogszabályban a tárgyévre megállapított felügyeleti díj megfizetésének a körülményeit, a fizetési kötelezettség elmulasztásának a következményeit, illetve a felügyelőség nyilvántartási kötelezettségét.


Lépések...

KÖVET-INEM Hungária

Jogszabályok

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Államigazgatás, közigazgatás 5/2007. (II. 23.) KvVM rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjéről A rendelet mellékletében felsorolja a fontos és bizalmas munkaköröket, továb-

bá a biztonsági ellenőrzés szintjét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél.

... a fenntartható fejlődés felé

Az utasítás a közvélemény megfelelő és szakmailag megalapozott tájékoztatása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériu m és a felügyelete alá tartozó szervek kommunikációs tevékenységét szabályozza.

4/2007. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek sajtótájékoztatási tevékenységének rendjéről

Luda Szilvia / TTMK szilvia.luda@uni-corvinus.hu

Módosított jogszabályok Módosító rendelkezés

Módosított rendelkezés

6/2007. (I. 24.) FVM rendelet

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól

11/2007. (II. 6.) Korm. rendelet

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

9/2007. (II. 20.) FVM rendelet

139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól

14/2007. (III. 1.) FVM rendelet

25/2004. (III. 3.) FVM rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről

47/2007. (III. 20.) Korm. rendelet

109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól

8/2007. (III. 23.) KvVM rendelet

6/2003. (IV. 28.) KvVM rendelet a környezet- és természetvédelem, a vízügy, továbbá a meteorológia területén adományozható miniszteri elismerésekről

21/2007. (III. 30.) FVM rendelet

132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól

Energiabajnokság 2007-2008 Nyerjen szervezetével európai fődíjat! Járuljon hozzá Ön is Európa szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez az irodai energiafelhasználás visszaszorításával! A verseny célja Az egyéves verseny célja az irodai energiafelhasználás csökkentése a dolgozók viselkedéseinek, szokásainak megváltoztatásával. Az európai, illetve nemzeti fődíjat az a vállalat nyeri el, amely irodai energiafelhasználásának visszaszorításával 1 év alatt a lehető legtöbb CO2 kibocsátást spórolja meg, és ezzel önmaga számára is a lehető legnagyobb költségcsökkentést okozza. Az Energiabajnokság pozitív környezeti hatásai globális szinten, míg pénzügyi hasznai a résztvevő cégeknél jelentkeznek. A pénzdíjon és az energiatakarékosságból eredő anyagi megtakarításokon túl az európai győztesek további értékes jutalmakban részesülnek a versenyt lezáró brüsszeli díjkiosztó gálán. Az Energiabajnokságon való jó szereplés ráadásul a médiában is nagy visszhangot kelthet. Jelentkezési határidő: 2007. június 30. Előzmények Az Energiabajnokság első fordulója az Európai Unió támogatásával, a SAVE II program keretében, 6 európai ország 42 vállalatának részvételével zajlott 2004/2005 folyamán. Az egyéves versengés után a hazai cégek a közül Biopetrol Kft. takarította meg a legtöbb energiát (13,4%-kal kevesebb energiát használt fel az előző évek bázisértékéhez képest), így ők lettek a magyarországi bajnokok. A www.energytrophy.org honlap tanúsága szerint a versenyben résztvevő 42 európai cég összesen 3,7 GWh energiát és 205.000 eurót takarított meg, amivel 1885 tonna CO2 kibocsátását kerülte el. Nevezze be cégét Ön is az Energiabajnokságba! A program magyarországi lebonyolításáért a KÖVET felelős. További információk: Havasi Péter, tel: 1/473-2292, drótposta: havasi@kovet.hu, illetve a www.kovet.hu honlapon

19


Lépések...

12. évfolyam 2. szám (32)

KIR

... a fenntartható fejlődés felé

Egyre népszerűbb az ISO 14001 A Lépések hasábjain időről időre összefoglaljuk a környezetközpontú vállalatirányítási rendszerek terjedésének trendjeit. Lássuk, milyen folyamatok játszódtak le az elmúlt évben! A KÖVET 1998 óta tartja nyílván Magyarországon az ISO 14001 szabvány alapján tanúsított cégek nyilvántartását. Ezt a munkát egyesületünk önerőből, anyagi támogatás nélkül végzi. Minden évben komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a lista minél teljesebb, tökéletesebb legyen. Ma már több mint 1100 tanúsított cég szerepel az adatbázisunkban. 1996 óta már az ISO 14001 szabvány szerint bevezetett környezetközpontú irányítási rendszer tanúsításával bizonyíthatják a vállalatok, hogy fontos számukra a környezetvédelem ügye, és termelésük minden mozzanatában figyelnek is rá. Az ISO hivatalos honlapjának adatai szerint ma már több mint 100 000-re tehető a tanúsított vállalatok száma szerte a Földön. 2005 áprilisa óta 15 ezerrel, azaz körülbelül 17%-al nőtt az ISO 14001-es tanúsítványok száma.

A környezetközpontú vállalatirányítási rendszerek terjesztésében élen járó országok nemigen változtak az elmúlt évben. Magyarország őrzi az abszolút értékben 20. körüli helyét. Az ISO sikere mellett az EMAS helyzete korántsem mondható jónak. Igaz, hogy az EMAS csak az EU területén használatos, így az abszolút számokat tekintve nem lehet olyan nagy számú tanúsítvány. De az EMAS népszerűsége sokat romlott az elmúlt időkben, és a korábban élen járó országokban is visszaesett a tanúsítások száma. Hazánkban jelenleg mindössze 8 hivatalos EMAS regisztráció van. (Magyarország ezzel a 8 regisztrációval is meg tudta nyerni Athénban az EU különdíját, ami annak az új tagállamnak járt, amely a legtöbb új EMAS regisztrációt szerezte az elmúlt évben.) Csehország 26, Ausztria 258, Németország KIR-tanúsítványok száma a világon (2006. január) 1489 hitelesítéssel rendelkezik. Az európai rendelet népEMAS: 3 202 szerűségvesztése taISO 14001: 103 583 lán nagyobb szigorával, talán a bevezetéséből származó még mindig kevés anyagi és egyéb haszonnal magyarázható. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság folyamatosan dolgozik a rendelet megújításán, népszerűsítésén. FORRÁS: HTTP://WWW.ECOLOGY.OR.JP/ISOWORLD/ENGLISH/ANALY14K.HTM

Az ISO 14001 népszerűsége Magyarországon továbbra is töretlen. Az elmúlt évben is 20%-kal növekedett a tanúsítások száma. Hajdú Dániel / KÖVET

A tanúsítványok számának alakulása hazánkban (halmozott)

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

A KÖVET a környezettudatos és társadalmilag felelős szervezeti mûködést segítô non-profit, független szervezet, amely az INEM nemzetközi hálózatának tagja. Politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem „zöld mintavállalatok”, hanem a környezetért felelôsséget érzô cégek, amelyek lehetôségük szerint mûködésüket is ezen szempontok szerint alakítják, és terjesztik a környezetkímélô mûködésre vonatkozó ismereteket. A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább termelési központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynek célja a megelôzô környezetvédelem magyarországi elterjesztése. A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg. A cikkek a KÖVET jóváhagyásával és a forrás megjelölésével szabadon közölhetôk. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a kiadvány színvonalának növelése érdekében. Felelős szerkesztő: Kapusy Pál / KÖVET

Új KÖVET társult tag Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság - MLBKT A Társaság 1991-ben alakult non-profit szakmai szervezet. Küldetése az általa képviselt szakterületek hazai fejlesztése és az erre vonatkozó tudásvagyon széles körben való megismertetése és terjesztése, valamint színvonalas szakmai közélet biztosítása. Céljai elérése érdekében az MLBKT rendszeres rendezvényein (éves kongresszus, konferenciák, vállalatlátogatások) és tagozati munkáján keresztül alkalmat teremt a személyes kapcsolattartásra

20

és tapasztalatcserére; akkreditált felnőttképzési intézményként többszintű képzési lehetőséget nyújt. Szaklapja, a Logisztikai Híradó, a havonta megjelenő Üzleti Jelentések és elektronikus hírlevele naprakész információkat szolgáltatnak. Szakmai érdekképviseletként rendszeresen véleményt nyilvánít és jelen van a szakmát érintő kérdések állami szintű megvitatásakor. További információ Kőhegyi Anita Ügyvezető igazgató Tel./Fax:: 1/267 8740 Drótposta: anita.kohegyi@logisztika.hu Honlap: www.logisztika.hu

Szerkesztő: Hajdú Dániel / KÖVET 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16. Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291 info@kovet.hu http://www.kovet.hu Luda Szilvia / TTMK BCE, 1093 Budapest, Fôvám tér 8. Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407 ttmk@uni-corvinus.hu http://hcpc.uni-corvinus.hu Tördelő: Tóth-Baltási Péter / KÖVET Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített) ISSN 1786-9536 A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes. A kiadvány anyaga: CYCLUS OFFSZET papír, amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült. Megjelenik 1000 példányban. KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület


Lépések a fenntarthatóság felé 32.  

A KÖVET Egyesület és a TTMK szaklapja. 12. évf. 2. szám (2007 nyár)

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you