Issuu on Google+

KÖVET-INEM Hungária

Lépések...

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

... a fenntartható fejlődés felé

12. évf. 1. szám (31) 2007. tavasz

A környezettudatos és társadalmilag felelôs vállalatvezetô szaklapja

Tartalom:

Házunk tája

Környezeti teljesítményértékelés vidáman: BUWAL 2. oldal

Emberi tényező – Debreczeny István és Szikla Zoltán 4. oldal

Házunk tája 6. oldal

A környezeti kontrolling létjogosultsága 8. oldal

Bio-üzemanyagok Magyarországon 10. oldal

Mű anyagból igazi hulladék 11. oldal

Új KÖVET-tagvállalatok 13. oldal

A környezetpolitika lehetőségei és korlátai Magyarországon A hazai környezeti tervezés gőzerővel dolgozik a környezetvédelemi finanszírozást hosszú távon is meghatározó operatív programok, illetve az ezek alapján készülő akciótervek megalkotásán. A Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programhoz tartozó fenntartható termelési eljárásokkal és fogyasztási szokásokkal kapcsolatos akcióterv (mely az elektronikus környezetvédelem területét is lefedi majd), alapvetően a termelői és szolgáltatói szféra környezetvédelmi teljesítményének, illetve a fogyasztók környezeti tudatosságának a javítását tűzi ki céljául. Ugyan még korai az akcióterv pontos tartalmáról értekezni (amit majd egy későbbi számunkban teszünk meg), mégis, e munka kapcsán érdemes elgondolkozni azon, hogyan teljesít Magyarország, illetve mi magunk – akár magánemberként is – a fenntartható fejlődés szempontrendszerének a tükrében. A mai magyar valóságot, mind környezeti, mind társadalmi és gazdasági szempontból oly mértékben meghatározó rendszerváltás már közel húsz éve lezajlott, és azóta az ország függetlenül – bár a világot jellemző környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatoktól erősen befolyásolva – maga alakítja jelenét, jövőjét. De vajon hogyan

használtuk, használhattuk ezt a viszonylagos függetlenségünket? Milyen irányba haladunk? Látszanak-e a fejlődésnek olyan aspektusai, melyek a fenntarthatóság felé mutatnak? Vagy – ahogy azt egyre többen vélik –, túlsúlyba kerültek a negatív tényezők? A fenntartható fejlődés két legfontosabb tényezőjének, a termelésnek és a fogyasztásnak az összekapcsolása egy programba jól jelzi azt a hangsúlyeltolódást, ami a környezetvédelmi problémák megoldását kereső szakértők fejében az elmúlt néhány évben végbement. Míg a nyolcvanas évektől fogva egészen az elmúlt évekig a környezet védelme elsősorban mint vállalati, illetve környezetpolitikai kérdés jelent meg, addig mára egyre inkább felismerjük a fogyasztás, a fogyasztók életmódjának, döntéseinek a súlyát is. Ez a nézőpontbeli változás abból a megfigyelésből táplálkozik, mely azt mutatja, hogy az előállított termékegységre jutó környezeti hatás csökkenése (másképpen: az öko-hatékonyság javulása) ellenére a környezet terhelése egyre növekszik, mind a fejlett, mind a fejlődő államokban (ezt a jelenséget nevezik az irodalomban „ rebound effect”-nek, magyarul visszacsapó hatásnak).

Környezeti teljesítményértékelés vidáman: BUWAL

Mű anyagból igazi hulladék

(Folytatás a 6. oldalon)

Megérkezett a G3! 14. oldal

Elfogadták a REACH-et 16. oldal

Emissziókereskedelem 17. oldal

Jogszabályok 18. oldal

KÖVET-hírek 20. oldal

Hogyan értékeljük vállalatunk környezeti teljesítményét? A BUWAL- módzszer olyan megoldást kínál, aminek segítségével akár különböző iparágakban tevékenykedő cégek teljesítménye is összemérhetővé válik. A BUWAL a különböző környezeti hatásokat egyaránt úgynevezett ökopontokba számítja át. (Részletek a 2. oldalon)

Milyen megoldások léteznek a műanyag hulladék ártalmatlanítására? Cikkünk sorra veszi a lehetséges alternatívákat, megvizsgálja működési elvüket, hatásosságukat és nem utolsó sorban környezeti hatásaikat. A cikkből többek között az is kiderül, miért fontos hogy a műanyag hulladék egy részét hulladékégetőben ártalmatlanítsuk. (Részletek a 11. oldalon)


Lépések...

12. évfolyam 1. szám (31)

KIR

... a fenntartható fejlődés felé

Környezeti teljesítményértékelés vidáman: BUWAL A BUWAL-módszer elméletben és gyakorlatban Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a környezeti problémák megelőzésének, illetve hatásaik csökkentésének kulcsa az ipari szektor tevékenységének környezetbarátabb irányba történő terelésében keresendő. A ’90-es években megjelent és elterjedt környezetmenedzsment rendszerek (KMR) – mint önkéntes megoldások – hatékony választ jelentenek erre a kérdésre. Ezen rendszerek egyik legfontosabb ismérve a környezeti teljesítmény1 (KT) folyamatos és szisztematikus javítására törekvő voltukban keresendő. Ahhoz azonban, hogy a KT javítására irányuló célokat, programokat és intézkedéseket lehessen meghatározni, pontosan ismerni és monitorozni kell a környezeti teljesítmény alakulását. Erre szolgál a környezeti teljesítmény értékelése2 (KTÉ), mint relatíve fiatal, de annál dinamikusabban fejlődő környezetmenedzsment-módszercsoport. A leggyakrabban alkalmazott KTÉ módszerek az alábbi öt fő csoportba sorolhatók (Tóth, 2001 alapján): - megalapozó módszerek, - indikátor módszerek, - anyag- és energiaforgalmi módszerek, - hierarchizáló módszerek, - szintetizáló módszerek. A módszerek komplexitása az alapozó jellegű megoldásoktól a bonyolultabb szintetizáló módszerek irányába növekszik. E folyamattal párhuzamos módon emelkedik a feldolgozott adatok aggregáltsága is.

Milyen módszert válasszunk? A környezeti teljesítmény értékelése alapvető fontosságú az üzemi környezetvédelem hatékony működésének megalapozásához, ezért az alkalmazásra kerülő módszer kiválasztását gondos tervező munkának kell megelőznie. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy mely eljárás felel meg leginkább a feltételeknek, mely módszer tudja a kívánt adatokat a kívánt részletességgel nyújtani. Általánosságban véve elmondható, hogy mindig az adott helyzethez és a kívánt információtartalomhoz leginkább illő eljárást kell választani, hiszen egy túlzottan bonyolult megoldás bevezetése – amellett, hogy az általa szolgáltatott többletinformációk elenyészők – jelentősen megnehezítheti annak alkalmazását. Bonyolultabb, összetettebb módszert akkor érdemes alkalmazni, ha cél a minél nagyobb objektivitás, pontosság

2

és/vagy ha az eredményeknek további elemzések szakmai, mérnöki megalapozására kell szolgálniuk. További fontos kérdés a megfelelő eljárás kiválasztásához, hogy a rendszerrel szemben mely követelmények merülnek fel: mindössze az adatok leltárszerű összegyűjtése, avagy továbblépve ezen, a jellemzők szintetizáló jellegű kiértékelése. Természetesen minél bonyolultabb, öszszetettebb módszerről van szó, annál „jobb minőségű” információk nyerhetők a segítségével. A folyamat „csúcsán” elhelyezkedő aggregáló módszerek egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a gyűjtött nagyszámú indikátor által hordozott információt néhány mérőszámba sűrítik, ezáltal megkönnyítve azok feldolgozását, illetve trendjellegű elemzésüket. Az ilyen jellegű megoldások – pont az általuk szolgáltatott adatok magas fokú aggregáltsága révén – nagy mértékben támogathatják a minél pontosabb mérnöki megközelítést, illetve a stratégiai döntéshozatalt. BUWAL-módszer

Ezen ökológiai terhelhetőség mértékét az ún. ökofaktorok (ÖF) ábrázolják, melyek adott környezeti elemre és adott komponensre vonatkoztatva kifejezik, hogy milyen mértékben terhelhető adott környezeti elem. Az ökofaktor és az ökológiai terhelhetőség közötti arány fordított arányosság, vagyis minél nagyobb adott komponensre vonatkoztatva az ökofaktor, annál kisebb az a mérték, amellyel adott környezeti elemet terhelni lehet. Az ökofaktorok meghatározásában kulcsszerepet játszó kritikus áram – a BUWAL-módszer esetében – adott állam, vagy régió környezetpolitikai célkitűzéseiből kerül levezetésre. Pont ezen jellemző miatt – névleg, hogy nem természettudományos számításokon, hanem politikai „játszmák” erőviszonyain alapul – éri számos kritika is az eljárást. Ezen „bizonytalansági tényező” jelentősége azonban nagy mértékben csökkenthető, ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a környezetpolitika célkitűzései jobb-rosszabb hatékonysággal ugyan, de a fenntartható fejlődés irányába mutatnak.6 Az aktuális áram az adott rendszerbe (jelen esetben régióba vagy nemzetállamba) eső tényleges áramok összegeként definiálható.

A szintetizáló módszerek csoportjának számos képviselője közül az egyik leginkább elterjedt csoport az ún. ökopont Ökopontok módszerek köre. E módszercsoport ismérve az, hogy a gyűjtött indikáA módszer az aktuális áramok és az torokat ún. ökopontokba (dimenzió ökofaktorok ismeretében a gyűjtött nélküli mérőszámokba) számítják át. A indikátorokban foglalt naturális menycsoport egyik jellegzetes képviselője a nyiségeket, dimenzió nélküli értékekbe, svájci Környezetvédelmi Minisztérium ún. ökopontokba (ÖP) számítja át. Az (Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft = BUWAL) égisze alatt kifejlesztett BUWAL-módszer, mely a KTÉ módszerek „distance to target”3 típusú megoldásai közé tartozik. A módszer többek között még BUWAL 133, ökológiai szűkösség módszere neveken is ismert. Az eljárás hátterében álló ökológiai szűkösség a véges természeti erőforrások (kritikus áram = Fkrit.)4 és a növekvő emberi aktivitás (aktuális áram = Fakt.)5 közötti vizszonyt számszerűsíti. Minél kisebb a két érték közötti különbség, annál veszélyeztettebb adott körynyezeti elem, vagyis annál kisebb mértékű az a puffer-kapacitás, mellyel az antropogén kibocsátáA BUWAL-MÓDSZER ALKALMAZÁSÁNAK LEGFONTOSABB LÉPÉSEI sok során gazdálkodni lehet.


Lépések...

KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

ökopontok adják meg, hogy adott egység (vállalat, régió vagy állam) milyen mértékben járul hozzá egyes környezeti elemek degradálódásához. Mivel az ökopontok mértékegységtelenített értékek, ezért (elvi) lehetőség nyílik arra, hogy eltérő iparágakban aktív, eltérő dimenziójú indikátorokkal jellemezhető vállalatok környezeti teljesítménye összehasonlítható legyen. Ily módon az ökopont-módszerek jelentős hatékonysággal felhasználhatóak lennének akár a nemzetállami, iparági szintű fejlesztési stratégiák döntési információval való alátámasztására is. Mivel a rendszer gerincét képező ökofaktorok meghatározásához elengedhetetlen a kritikus áramok és az aktuális áramok ismerete, ezért a módszer régióés/vagy nemzetgazdaság-függő (az Fkrit. és az Fakt. mindig adott egységre vonatkozik). A módszer lépései Metodológiailag az eljárás alkalmazása az alábbi lépésekre tagolható: 1. Kritikus áramok, ökofaktorok és az átszámoláshoz szükséges koefficiensek meghatározása adott régióra, vagy országra (tudományos oldal), 2. Tényleges áramok meghatározása adott vizsgálati egységre vonatkozóan, 3. Tényleges áramok csoportosítása környezeti problémakörökbe (Pl. a földgáz felhasználása megjelenik a NOx, az SO2, a VOC stb. kibocsátásban), 4. Az egyes környezeti problémakörökre jellemző komponensekbe történő átszámítás (adott technológiára, adott keretfeltételekre jellemző koefficiensek segítségével, pl. közúti szállítás során keletkező CO-terhelés, mely függ az adott gazdaságban általánosan alkalmazott tehergépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásától (Pl. EURO 1-es, 2-es, vagy 3-as motor) stb.) 5. Ökopontok kiszámítása komponensek szerint, 6. Ökopontok „visszaszámítása” környezeti problémákba, 7. Kiértékelés. A kapott eredmények jellemzik a vizsgált

KIR

... a fenntartható fejlődés felé

ÖKOPONTOK MEGOSZLÁSA AZ AUDINÁL

egység környezetvédelmi teljesítményét, továbbá – globálisabb szemléletben – adott környezeti probléma súlyosságához való hozzájárulásának mértékét. További felhasználási lehetősége az értékelés során kapott eredményeknek a vállalat környezeti tényező és hatáselemző rendszerében a jelentős környezeti tényezők kiválasztásának támogatása.

Előnyök, hátrányok

Vállalati oldalról a rendszer alkalmazása az adott országra/régióra vonatkozó ökofaktorok és koefficiensek rendelkezésre állása kapcsán ütközhet nehézségekbe. A rendszer további hátrányaként említhető a gyakorlatba ültetés bonyolultabb, mélyebb szakmai ismereteket igénylő volta, továbbá a számításhoz szükséges tényezők (ökofaktorok, koefficiensek) időszerűsége biztosításának nehézségei is. Alkalmazásának legfontosabb előnyei között az információk magasabb aggregáltsági fokából származó jobb stratégiai felhasználhatóság, a pontosabb, objektívebb megközelítés, illetve a globális trendek könnyebb felismerhetősége (pl. a bevezetett környezetvédelmi intézkedések tényleg adott környezeti elem terhelésének csökkenését idéztéke elő, tapasztalható-e Az Audi Hungaria Motor Kft. közvetlen ökopontjainak súlyponteltolódás az megoszlása a 2005-ös évre vonatkozóan az egyes köregyes elemek terhelése nyezeti problémakörök szerint (%) között stb.) említhető. A módszert az Európai Unió számos országában (Hollandia, Németország stb.) alkalmazzák, mind vállalati, mind pedig állami szinten egyaránt. Magyarországon a rendszer adaptálása jelenleg folyamatban FORRÁS: AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. van, ipari oldalról

alkalmazása az Audi Hungaria Motor Kft. gyakorlatából ismert, ahol – igaz külföldi értékek használatával – 2004 óta ezen módszer segítségével értékelik ki környezeti hatásaikat. Bár mint látható, a fent bemutatott módszer alkalmazása bizonyos esetekben nehézségekbe ütközhet, alkalmazása mégis jelentős potenciálokat rejt magában mind vállalati, mind pedig döntéshozói oldalról, melyek segítséget nyújthatnak a jelenlegi gazdasági szerkezet és működés fenntarthatóbbá tételében. Torma András / Audi Hungaria Motor Kft. andras.torma@audi.hu —————————— Irodalomjegyzék: - Tóth G.: Környezeti teljesítményértékelés, KÖVET, Bp., 2001. - Ahbe S. – Braunschweig A. – Müller-Wenk R.: Methodik für Ökobilanzen auf der Basis ökologischer Optimierung, BUWAL Schriftenreihe Umwelt 133, Bern, 1990. - Környezetvédelmi nyilatkozat, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. Győr, 2006. Jegyzetek: 1 Környezeti teljesítmény alatt az MSZ EN ISO 14031:2001 megfogalmazása szerint „egy szervezetnek a környezeti tényezők irányításával kapcsolatos eredményei” értendők. [MSZ EN ISO 14031:2001, p. 7.] 2 A környezeti teljesítmény értékelése: „Olyan folyamat, amelynek célja a szervezet környezeti teljesítményével kapcsolatos irányítási döntések megkönnyítése mérőszámok kiválasztásával, adatok gyűjtésével és elemzésével, az információnak a környezeti teljesítmény kritériumaival való összehasonlító értékelésével, jelentéssel és közléssel, valamint e folyamat időszakonkénti átvizsgálásával és fejlesztésével.” [MSZ EN ISO 14031:2001, p. 7.] 3 A „distance to target” módszerek legfontosabb jellegzetessége, hogy az értékelés során a ténylegesen jelentkező kibocsátásokat mindig egy (akár természettudományos, akár környezetpolitikai alapokon nyugvó) jól definiált célértékhez viszonyítják. 4 Kritikus áramnak hívják azt az anyag-, energia- stb. áramot, melyet adott ökoszisztéma még irreverzibilis változások nélkül képes elviselni. A kritikus áram tehát az a maximális anyagáram, mely az emberi tevékenység kapcsán (mind input-, mind pedig output-oldalon) még megengedhető. 5 Aktuális áram alatt a jelenlegi kibocsátások mértékét értik. 6 Ismeretesek olyan ökopont módszerek is (pl.: EcoIndicator ’95, ’99), melyek a környezetpolitikai célkitűzések helyett természettudományos feltételezéseket és számításokat használnak a releváns ökofaktorok kiszámítására, ám ezen módszerek kapcsán is számos bizonytalansági tényező felmerül.

3


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Emberi tényező

12. évfolyam 1. szám (31)

„Négymilliárd forint megtakarítást értünk el környezetvédelmi intézkedésekkel” Emberi tényező rovatunkban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik mozgatórugói a szervezetek környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseinek. Ezúttal – rendhagyó módon – a Dunapack Zrt. két szakemberével, Dr. Szikla Zoltán vezérigazgató-helyettessel és Dr. Debreczeny István vállalati kapcsolatok igazgatóval, környezetvédelmi megbízottal beszélgettem. Kérem, meséljenek néhány szót ma10 évben lehetővé tette, hogy az enertása alá tartozzon. Hogyan alakult ez gukról! Hogyan kerültek kapcsolatba a giafelhasználás a felére csökkenjen, új így a Dunapacknál? vállalattal? technológiák alkalmazására volt szükség. Sz.Z.: Tevékenységünk kritikus a Sz.Z.: Finnországban jártam egyeTermészetesen a tudatosságnak is jelenkörnyezet szempontjából. Jelentős az temre, ahol papírgyártás technológia tős szerepe van. Ennek motiválására a iparág erőforrás-felhasználása – fafelszakon végeztem. Azóta a papíriparban dolgozóinkat erkölcsi és anyagi elismehasználás, energiaigény, vízfelhasználás dolgozom. 1983-ig a Csepeli Papírgyár résben is részesítjük, ha pozitív irányba –, ugyanakkor fontos szerepet töltünk főmérnöke voltam, majd közel tíz évig változnak a mutatóink. be a papírhulladék visszagyűjtésében tevékenykedtem a Finn Papíripari Kutató Érdekes és sokakat foglalkoztató és újrahasznosításában, ezért nem lehet Intézetnél, illetve egy papíripari kérdés, hogy a hulladékból tanácsadó cégnél. Kandidátusi gyártott, vagy az elsődés doktori disszertációmat is leges rostokból készült Finnországban készítettem papír előállítása jelent-e és védtem meg. 1992 óta kisebb környezetterhelést. dolgozom a Dunapacknál a Végeztek-e erre vonatkozópapír divízió vezetőjeként, an vizsgálatot? vezérigazgató-helyettesként és Sz.Z.: A Dunapack nem, a környezetvédelemért felelős de részt veszünk nemzetközi vezetőként. életút analízisekben, melyek D.I.: Okleveles vegyésza papíriparban folyamatosan mérnökként végeztem, majd folynak. Ezen kutatásokhoz vegyipari gazdasági mérnöki vállalatunk is szolgáltat adaoklevelet szereztem. Doktori tokat. Az elemzések 100%disszertációmat élelmiszerban nem tudják igazolni, ipari területen készítettem. A hogy az újrahasznosított Dunapacknál, ami három nagy papír környezetbarátabb papírgyár egyesítéséből jött lenne, de ez nagyban függ a létre, az alapítás óta, vagyis papír típusától, funkciójától. 1990-től dolgozom. Feladatom Vannak esetek, amikor az elsősorban a külső kapcsolaújrahasznosítás a célravetok ápolása, illetve vállalati és zetőbb, illetve van, amikor egyes érdekvédelmi-társadalnem. A Dunapack véleménye mi szervezetek aktuális köraz, hogy az újrahasznosított nyezetvédelmi témáinak vitele. és primer rostokból előállított Az elmúlt évvel bezárólag 8 papírok termelésének együtt éven keresztül dolgoztam az kell fenntarthatónak lenni. Országos Környezetvédelmi Ehhez nagyon fontos a fenn„2004-BEN AZ ELSŐK KÖZÖTT NYERTÜK EL A KÖVET ÁLTAL ALAPÍTOTT Tanácsban, az utolsó két évben tartható erdőművelés, de a KÖRNYEZETI MEGTAKARÍTÁS DÍJAT” elnökhelyettesként. A gazdahulladék papírok visszagyűjsági élet képviselőjeként részt veszek a közömbös, milyen szinten kezeljük ezeket tése is. Látni kell azt is, hogy az újrahasztörvényi szabályozás kialakításában. a kérdéseket. A Dunapack szeretné a ternosíthatóság véges. A papíripar jelenlegi Ha jól tudom, ezek mellett különmészeti erőforrásokat minél felelősebben fejlettsége mellett a rostok harmadának böző iparági szervezeteknél is vezető felhasználni, és ez azt kívánja meg, hogy feltétlenül primer rostnak kell lennie. pozíciót töltenek be. Hogyan jut ennyi a környezetvédelemmel a legfelsőbb szinHazánkban másodikként vezettek mindenre idő, energia? ten foglalkozzunk. be EMAS szerinti KIR rendszert. Miért D.I.: Nagyon fontos, hogy vezetői munFolyamatosan javulnak a vállaérezték fontosnak bevezetni az ISO kakörben tudjon az ember kellően súlat környezeti teljesítménymutatói. 14001-es rendszer mellé? Önök szerint lyozni. Eldönteni, hogy mire kell több időt Hogyan érik el ezeket az eredmémi lehet a legfőbb oka az EMAS „lassú” nyeket? szánni, és mire kevesebbet. Ha ez sikerül, terjedésének hazánkban? Sz.Z.: A javuló teljesítmény alapja akkor nincsen probléma. Sz.Z.: A Dunapack esetében a Nyugatelsősorban a műszaki változás. Az olyan Nem általános, hogy a környezetvéEurópába történő értékesítés jelentős. léptékű változáshoz, mely az elmúlt delem a vezérigazgató-helyettes irányíA magyar cégekkel szemben nyugaton

4


KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Emberi tényező

Hogyan tudják elérni, hogy az egész vállalatcsoporton Név Dr. Szikla Zoltán belül a környezetvédelem Beosztás vezérigazgató-helyettes kiemelt helyre kerüljön? Sz.Z.: Természetesen az okl. papíripari mérnök, műszaki tudományok Végzettség eltérő jogi és gazdasági körkandidátusa, tudományok doktora nyezetből adódóan vannak Családi állapot nős különbségek. Ugyanakkor Szabadidő tenisz két dolgot fontos kiemelni: a Kedvenc zene könnyűzene, jazz külföldön működő leányvállalataink is kivétel nélkül rendelmég vannak előítéletek. Elsősorban azért keznek ISO 14001 szerinti környezetközdöntöttünk az EMAS mellett, hogy bizopontú irányítási rendszerrel, illetve velük nyítani tudjuk, vállalatunk KIR rendszere szemben is ugyanazokat az elvárásokat is összhangban van a nyugati cégekével. támasztjuk, mint a hazai gyárakkal szemAzonban nem minden hazai vállalatnál ben. A másik fontos dolog, hogy ezeknél egyértelmű, hogy ISO vagy EMAS mellett az egységeknél papírgyártás nem, csak döntenek-e. -feldolgozás történik. Míg a papírgyártást A vállalat más országokban tekinthetjük nehéziparnak, addig a feldolis tevékenykedik (Ukrajnában, gozás inkább könnyűipari tevékenységLengyelországban, Romániában, nek mondható, ebből kifolyólag a környeHorvátországban, Bulgáriában). zeti hatásai is kisebbek. Mire a legbüszkébbek a vállalatnál eltöltött évek Névjegy során? Név Dr. Debreczeny István Sz.Z.: Tulajdonképpen Beosztás vállalati kapcsolatok igazgató arra, hogy ugyanazokon a okl. vegyészmérnök, okl. vegyipari gazdasági gépeken sikerült megdupVégzettség mérnök, műszaki doktor lázni a termelést, miközben a környezeti mutatókat folyaCsaládi állapot nős, két gyermek, két unoka matosan javítani tudtuk. Szabadidő olvasás, zenélés (brácsa), vadászat D.I.: Természetesen Kedvenc zene klasszikusok: Mozart, Beethoven büszkék vagyunk arra Névjegy

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

is, hogy másodikként vezettük be Magyarországon az EMAS rendszert. A KÖVET-nek 1995-ben alapító tagja volt a vállalat. Hogyan emlékeznek erre vissza? D.I.: Tóth Gergellyel számos fórumon találkoztunk akkoriban és szimpatikusnak találtuk a KÖVET létrehozásának ötletét. Amikor konkrétan megkerestek bennünket az alapításkor, természetesnek éreztem, hogy vállalatunk belépését javasoljam a vezetőségnek, ami kedvező fogadtatásra talált. Immár 12 éve vagyunk tagja a szervezetnek, így tanúja voltunk annak, ahogyan a hazai vállalati élet környezetvédelmi szakembereit mozgósította a KÖVET. Azt gondolom, hogy az alapításkor kitűzött célt azóta is eredményesen valósítja meg az egyesület, mondhatni „élesztőjeként” ennek a területnek. Külön öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos törekvéseinket rendszeresen figyelemmel kísérik és azok elismeréseképpen – miután igen jelentős eredményeket (mintegy 4 milliárd forint megtakarítás) értünk el környezetvédelmi beruházásokkal, szervezési intézkedésekkel – 2004-ben az elsők között nyertük el a KÖVET által alapított „Környezeti Megtakarítás Díj”-at. Petrik Ida / KÖVET

Zöld iroda nap és börze Ötletek, tanácsok, gyakorlati példák környezetbarát irodák kialakításához és működtetéséhez A KÖVET előadásokkal és esettanulmányok bemutatásával egybekötött egész napos börzét szervez 2007. április 27-én. A rendezvény célja olyan platform megteremtése, ahol a zöld irodát kialakítani szándékozó vagy már üzemeltető vállalatok kapcsolatot teremthetnek környezetbarát irodai berendezések és eszközök gyártóival, forgalmazóival. A börze látogatóinak a kiállítás mellett lehetősége lesz egy szakmai előadásokból és esettanulmányokból álló Zöld iroda képzésen is részt venni. A nap folyamán sajtótájékoztató keretében hivatalosan is meghirdetésre kerül az idei Zöld Iroda Verseny, illetve az újonnan induló Zöld Iroda Minősítés nevű programunk. További információ: Vályi Zsuzsa / 1/473-2290 / valyi@kovet.hu www.kovet.hu

5


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Környezetpolitika

12. évfolyam 1. szám (31)

Házunk tája Folytatás az 1. oldalról

Magyarország különösen alkalmasnak bizonyul ezen folyamatoknak az érzékeltetésére, értékelésére, aminek oka a rendszerváltás környezetünk állapotára, a társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásaiban rejlik. Míg az öko-hatékonyság javulása a fejlett országokra is jellemző volt az elmúlt két évtizedben, addig az átalakuló gazdaságokban ez a folyamat sokkal drasztikusabban ment végbe: az államszocialista rendszerek által ránk hagyott, elavult ipari infrastruktúra gyors cseréje, illetve a mesterségesen kialakított, kedvezőtlen ágazati megoszlás megváltozása rendkívül rövid idő alatt ment végbe. Ezeket a folyamatokat számos mutatószámmal jellemezhetjük, melyek közül itt a gazdaság energiafelhasználásának az alakulását használjuk.

Az energiafelhasználás alakulása Magyarországon (petajoule)

FORRÁS: KSH

határozott értéke 2003-ban 3,5 volt, míg a rendelkezésre álló biokapacitás mértéke mindössze 2-re rúgott. E két értéket összevetve 1,5 hektár/fő deficitet kapunk, ami azt mutatja, hogy az átlagos magyar ember a rendelkezésére álló erőforrásoknál jelentős mértékben többet fogyaszt. Ez az egyszerű mutatószám meghatározza hazánk környezeti, társadalmi és gazdasági fejlődésének a kereteit. Azt mutatja, hogy ha a termékeket és szolgáltatásokat a jelenlegivel azonos módon állítjuk elő, akkor a jövőben csökkenteni kell a fogyasztásukat. Vagy másképpen: ahhoz, hogy szinten tarthassuk, vagy akár növelhessük fogyasztásunkat, jelentős mértékben csökkenteni kell a termékek és szolgáltatások előállítása, illetve fogyasztása során keletkező környezeti hatásokat. Ismerve azonban a probléma mértékét és a lehetőségeket, kijelenthető, hogy az eredményesség érdekében egyaránt be kell avatkozni a termelés és a foygyasztás területén. Néhány jól megválasztott mutatószám sokat elárul a jelenlegi helyzetről. Az ökohatékonyság alakulására következtethetünk Magyarországon az alábbi táblázat tanulmányozásával. Eszerint Magyarországon 10 év alatt mintegy 64%-kal csökkent a kén-dioxid kibocsátása, 24%-kal a nitrogén-oxidoké és 19%-kal a szén-dioxidé. E különböző légszennyező anyagok csökkenése közötti különbséget elsősorban származásukkal lehet magyarázni. Az elsősorban ipari termelésből, illetve a tüzelésből származó kén-dioxid csökkent a legnagyobb mértékben (az erőművek, illetve a háztartások tüzelőanyag-váltása következtében), ennél kisebb mértékben csökkent a nitrogén-oxidok, illetve a szén-dioxid mértéke, aminek oka az egyéni közlekedés szerepének a növekedése. Ezen adatok kedvező tendenciákat mutatnak. Ha megfigyeljük a fejlett államok

értékeit (Ausztria, Hollandia, USA), akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a kén-dioxid, illetve a nitrogén-oxidok kibocsátását hasonló mértékben csökkentették, de a szén-dioxid kibocsátásuk több esetben (pl. a környezettudatosság tekintetében élenjáró Finnország esetében) még növekedtek is. Az adatokból az is jól látszik, hogy az egy főre jutó kén-dioxid kibocsátás területén még jelentős lemaradásunk van, ugyanakkor az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátásban még jóval kedvezőbb a helyzet az átalakulóban lévő gazdaságokban, mint a fejlett európai államokban, aminek elsősorban a fogyasztás alacsonyabb volta az oka (az előállított GDP-re jutó értékekben már nincs jelentős elmaradásunk). Ha az adatok mögé nézünk, és megvizsgáljuk például a közlekedés mint jelentős szennyező szektor hazai alakulását, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon az egy főre jutó személygépjárművek aránya még a jelentős növekedés ellenére sem érte el a fejlett országokban tapasztaltat. Ez a környezet állapota szempontjából kedvező ugyan, de arra is felhívja a figyelmet, hogy ha nem avatkozunk be hathatósan, akkor akár már tizenöt-húsz éven belül is a jelenlegi gépjárműpark kétszeresével kell számolnunk (Magyarországon ezer lakosra kb. 280 személyautó jut, míg Európa nyugati felében ez az érték 500-600 körül van). Mivel a gépjárművek hatékonyságának (és ezzel együtt kibocsátásainak) a javulása várhatóan nem lesz elegendő a számukban bekövetkezett növekedés ellensúlyozására, feltétlenül a környezeti terhek jelentős növekedésével kell számolnunk (ehhez jön még hozzá, hogy az egy gépjármű által elfoglalt terület inkább növekszik, mint csökken, illetve a zaj, rezgés mennyisége sem feltétlenül mutat gyorsan csökkenő tendenciát). A tartós fogyasztási javakat megvizsgálva hasonló tendenciákat figyelhetünk meg: a lakosság tulajdonában álló termékek száma

Eszerint a gazdaság energiafelhasználása a rendszerváltozást követően drasztikusan lecsökkent, majd azóta stagnáló értéket mutat – az előállított hazai termék folyamatos növekedése mellett. Másrészt, a fejlett piacok hirtelen megnyitása a fogyasztók számára, illetve a termékek gyors beáramlása egy pillanat alatt, a fejlődés fokozatosságának lehetősége nélkül következett be. Ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb jellemzője, hogy a fogyasztók felkészületlenül álltak a hirtelen beállt bőség előtt, ami nemcsak fogyasztóvédelmi problémákat okozott, hanem napjainkra a lakosság fokozódó Néhány környezeti mutató alakulása az OECD egyes országaiban eladósodásának is az egyik alapvető Magyarország Németország Ausztria Hollandia Csehország Lengyeloszág okává vált. Kollégám, Tóth Gergely, a Lépések Kén-dioxid kg/fő 35,3 7,4 4,4 5,3 22,2 38,1 megelőző, 2006. téli számában a kg/1000 USD GDP 2,7 0,3 0,2 0,2 1,4 3,6 vállalati méret és felelősség összeváltozás (1990-2000) -64 % -89 % -55 % -58 % -88 % -55 % függésének tárgyalása során eljutott Nitrogén-oxidok a környezeti hatás abszolút mérőszákg/fő 17,7 17,2 24,7 26,6 32,3 20,8 maként szemléletessége miatt egyre gyakrabban alkalmazott ökológiai 1,4 0,7 0,9 1,0 2,0 2,0 kg/1000 USD GDP lábnyom fogalmáig, és bemutatta, változás (1990-2000) -24 % -48 % -3 % -28 % -40 % -38 % hogy milyen tendenciák érvényesek Szén-dioxid rá a teljes földkerekség tekintetében. kg/fő 5,6 10,3 9,2 11,4 11,6 7,8 Megvizsgálva e mutató kg/1000 USD GDP 0,40 0,40 0,31 0,42 0,71 0,66 Magyarországra vonatkozó értékeit, változás (1990-2000) -19 % -12 % 31 % 18 % -23 % -15 % azt láthatjuk, hogy az egy fő által FORRÁS: OECD felhasznált terület hektárban meg-

6

USA 49,4 1,4 -31 % 63,9 1,8 -19 % 19,7 0,53 20 %


Lépések...

KÖVET-INEM Hungária

Környezetpolitika

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

évről éve növekszik (szórakoztató-elektronikai eszközök, telekommunikációs berendezések, háztartási készülékek a hűtő- és fagyasztógépek kivételével) és e tendencia jelentős beavatkozás nélkül várhatóan a jövőben is fenn fog maradni. Ehhez járul még hozzá, hogy az informatika fejlődésével olyan új termékek térhódításával kell számolni, melyek eddig nem szerepeltek a háztartások beszerzési listáin (lásd például az MP3-lejátszók gyors elterjedését az elmúlt egy-két évben).

... a fenntartható fejlődés felé

Az egy főre jutó egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg tekintetében Magyarország az OECD-országok sorának a végén kullog. Sok más tényező mellett részben ennek is tudható be, hogy 2003ban a várható élettartam tekintetében országunkat csak Törökország „múlta alul” és az OECD-országokra jellemző 77,8 éves átlagtól mintegy öt évvel voltunk elmaradva (72,4 év). A fentiekben bemutatott tendenciák nem adnak okot túlzott méretű optimizmusra:

A tartós fogyasztási cikkek száz háztartásra jutó száma Év

Mikrohullámú sütő

Fagyasztógép

Hűtő- és fagyasztógép

Automata mosógép

Színes televízió

CD-lejátszó

Személyi számítógép

Mobiltelefon

1989

..

1991

..

102

36

..

31

51

..

5

..

101

54

..

34

62

..

6

1993

..

15

98

57

..

38

73

..

6

..

1994

18

103

61

..

40

79

..

6

..

1995

20

93

55

..

37

83

..

6

1

1996

26

88

56

19

44

86

6

8

3

1997

31

86

55

22

45

90

7

9

4

1998

38

85

59

23

50

96

8

10

8

1999

45

85

61

23

53

104

10

11

13

2000

49

85

58

20

59

110

9

14

27

2001

53

84

59

22

63

115

11

18

52

2002

58

84

60

23

65

122

14

21

84

2003

67

79

58

30

70

135

18

30

124

2004

72

76

57

32

74

138

23

35

125

Hűtőszekrény

FORRÁS: KSH

Miközben az anyagi javak fogyasztásának a növekedésével a magyar állampolgárok jelentős része mindent megtesz, hogy a fejlett országokhoz való csatlakozásunkat legalább ebben a tekintetben felgyorsítsa, a nem anyagi jellegű fogyasztás meglehetősen eltérő képet mutat. Az elmúlt években ugyan növekedett a háztartások által kultúrára fordított összeg, amit a múzeumba, moziba, színházba látogatók számának enyhe növekedése jelez, de ezen értékek még mindig távol esnek a rendszerváltást megelőző évek megfelelő adataitól. Mindeközben a lakosság rendelkezésére álló reáljövedelem a kilencvenes évektől kezdve egyre növekszik. Általában is megfigyelhető világunk ’elanyagiasodása’, ami az oktatásra, egészségügyre és egyéb közszolgáltatásokra fordított összegek arányának a stagnálásában, vagy csökkenésében is tetten érhető. Oktatásra a GDP 5,6%-át költöttük 2002ben, amivel az OECD-országok mezőnyében az alsó harmadba pozícionáltuk az országot, bár ezen a téren (arányaiban) nem olyan jelentős a lemaradásunk. Érdekes azonban megemlíteni, hogy míg a felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók száma 1990től megnégyszereződött, addig az oktatók száma mindössze kb. 40%-kal emelkedett. Ez az oktatás színvonalának a romlását jelzi előre, amire sajnos más jelek is mutatnak.

miközben egyre újabb és újabb tervek és elhatározások születnek a fenntartható fejlődés előmozdítására, addig – bár az ipari termelés fajlagos környezeti mutatói javulnak –, a fogyasztás szerkezetében beállt kedvezőtlen változások kioltják a várt pozitív eredményeket. Ha az országhatárokon túl jelentkező környezeti hatásokat nem vesszük figyelembe, akkor még kedvező képet is festhetünk környezeti teljesítményünkről (lásd például a légszennyező anyagok bemutatott csökkenését). Hiszen ezt teszik a fejlett államok is, amikor a GDP növekedésének és a környezeti károknak a szétválasztásáról beszélnek. Míg helyi szinten ez a cél akár még meg is valósítható, addig, ha az elfogyasztott termékek teljes környezeti hatását vesszük figyelembe, függetlenül az előállítás helyétől, akkor a pozitívnak tűnő tendenciák szertefoszlanak. Felmerül a kérdés, hogy lehet-e változtatni ezeken a tendenciákon, és ha igen, akkor hogyan, illetve, hogy mely társadalmi csoportoknak milyen szerepük van e kérdések megoldásában. Az első kérdésre reményeink szerint igen a válasz, de a ’hogyan’ és ’ki által’ kérdések megválaszolása már sokkal összetettebb. A vállalatok felelőssége, mely sokakból egyre nagyobb lelkesedést, másokból csalódást vált ki, ma már nem kerülhető meg. De a

fogyasztók felelős magatartásának a szerepe is egyre inkább felértékelődik. Jelenleg a vállalatok és fogyasztóik – kevés kivétellel – összekacsintanak és kart karba öltve használják fel a Föld szűkös erőforrásait. Ebben a helyzetben nincs értelme azon töprengeni, hogy vajon a vállalatok, vagy éppen azok tulajdonosai/vezetői vagy a fogyasztását egyre növelő lakosság-e a „hibás”. Hiszen a vállalatok alkalmazottjai, vezetői egyben fogyasztók is, és a lakosság, miközben megélhetését teremti meg, egyben újratermeli fogyasztásának a feltételeit is. A megoldás, úgy tűnik, nem egy-egy társadalmi csoport elítélésében, sokkal inkább pozitív alternatívák nyújtásában rejlik. A fogyasztók jelentős része abban a hitben növeli fogyasztását, hogy minél több tárgygyal vesszük körül magunkat, minél gazdagabbak vagyunk anyagi értelemben, annál boldogabbnak is fogjuk érezni magunkat. Ez a felfogás azonban nem új az emberiség történelmében, nem a modern ember helyes útról való letérése, mindössze annyi történt, hogy a felhalmozott tudás eredményeképpen ma sokkal hatékonyabban tudjuk előállítani a fogyasztási javak nagy tömegét – és ezzel együtt a környezetet károsítani. Végső soron ezért a problémák megoldásához a kulcsot nem a technológiai megoldások továbbfejlesztése, a hatékonyság minden áron való növelése fogja jelenteni, hanem az emberi természet minél jobb megértése. Cikkünket azzal indítottuk, hogy megpróbálunk egy kis hátteret nyújtani a hazánkban jelenleg zajló tervezési folyamatokhoz. A fenti problémákon tűnődve azonban nehéz közelebb kerülni annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy miként lassítsuk le, illetve állítsuk meg e negatív tendenciákat és állítsuk az országot fenntartható pályára. A pozitív alternatívák sokszor nem környezetvédelmi köntösben jelentkeznek, ezért támogatásuk is problémákba ütközhet. A helyi közösségek fejlesztése, az emberi kapcsolatok minőségének a javítása mind jelentős pozitív hatással lehet a kialakult fogyasztási mintákra, de a környezet védelmére elkülönített forrásokból általában nem finanszírozhatóak. Ráadásul a fenntartható fejlődés mérésének a problémái miatt a beavatkozások hatásosságáról, hatékonyságáról is csak homályos képet szerezhetünk, ami szintén abba az irányba hat, hogy az ilyen jellegű fejlesztések a háttérbe szorulnak az azonnal jelentkező, konkrét eredményeket hozó intézkedésekkel szemben. A környezeti politika ezért az ilyen esetekben igen nehéz helyzetben van és sokszor úgy érezzük, legfeljebb figyelemmel kíséri a társadalomban zajló folyamatokat vagy kisebb kiigazításokat tesz, de képtelen az alapvető tendenciák befolyásolására. Zilahy Gyula / TTMK

7


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Környezeti kontrolling

12. évfolyam 1. szám (31)

Lehet-e zöld szemmel figyelni a költségeket, avagy a környezeti kontrolling létjogosultsága Megdőlni látszik az általánosan elterjedt nézet, miszerint a környezetvédelem csak viszi a pénzt. Egyre nő azon vállalati intézkedések száma, melyek a környezeti haszon mellett gazdasági hasznot is hoznak rövidebb-hosszabb távon. Erre jó példa az „Ablakon bedobott pénz” címet viselő, évről évre megjelenő esettanulmány-kötet. De valóban ismertek-e egy vállalat valós környezeti költségei? A fenntarthatósági jelentések nagyrészt már beszámolnak az adott vállalat körynyezeti költségeiről, melyek például a következők szoktak lenni: hulladékgazdálkodás, KIR-audit vagy a szennyvízkezelés díja. Ezek azonban csak a jéghegy csúcsát képezik. Egy német felmérés szerint egy iparvállalat összes ráfordításának akár 5-15%-ára is rúghatnak a valós környezetvédelmi ráfordításai. De mik is ezek a ráfordítások? Ennek nyomába eredünk szaklapunk új cikksorozatával, melynek célja, hogy bemutassuk a körynyezeti kontrollingot, ezt a sok tekintetben még gyermekcipőben járó eszközt; összegyűjtsük a környezeti költségek és bevételek lehetséges fajtáit, azok azonosításának módjait. Reméljük, hogy ezáltal minél több szakembernek nyújthatunk segítséget abban, hogy megismerje a vállalat valós környezeti költségeit és bevételeit. Történeti áttekintés A környezetvédelem és a gazdasági kérdések az 1970-es években fonódtak össze elsőként, amikor a szigorodó körynyezetvédelmi jogszabályok egyre naygyobb anyagi terhet róttak a vállalatokra. Megszólalt a „vekkeróra” és a vállalatok kezdték felismerni, hogy a környezetvédelemmel komolyan kell foglalkozni, hiszen a jogszabályok be nem tartása a bírságokon túlmenően akár jövőbeli működésüket is veszélyeztetheti. Ebben az évtizedben látott napvilágot a 3M amerikai vállalat elhíresült PPP (Pollution Prevention Pays – a szennyezés-megelőzés kifizetődő) programja, melyet a környezeti számvitel történetében az első alapkőnek tekintenek. A program során energia- és anyagfelhasználás racionalizáló intézkedéseket hajtottak végre, amellyel több százezer dollár megtakarítást tudtak elérni. A ’80-as, ’90-es években gomba számra szaporodtak a szennyezés-megelőző kezdeményezések. Az új módszerek a preventív környezetvédelem mellett már a környezeti költségek és bevételek számszerűsítésére is kísérletet tettek. Alkalmazásukhoz azonban pontosabb és

8

több információra volt szükség. Bár a téma még ma is gyerekcipőben jár, már számos országban jelent meg szakirodalom ebben a témában, készültek útmutatók mind vállalati, mind kormányzati szinten. Definíciók útvesztőjében Az elmúlt években egyre többször hallani a következő fogalmakat: környezeti számvitel, öko-kontrolling, zöld számvitel, ökológiai számvitel, környezeti kontrolling, ökológiai könyvvitel és még sorolhatnánk ezek kombinációit. Az viszont már kevéssé ismert, mit jelentenek pontosan, hogyan jelennek meg a gyakorlatban. Összességében elmondható, hogy ezen fogalmak közül a környezeti számvitel a legtágabb. Számos alrendszerrel rendelkezik, melyek felölelik az imént említett kifejezéseket. Schaltegger definíciója szerint a környezeti számvitel (environmental accounting) a számvitel olyan alágaként definiálható, amely azokat a tevékenységeket, módszereket és rendszereket foglalja magában, amelyek egy meghatározott gazdasági rendszer környezetvédelmi problémáit vagy a környezetvédelmi tevékenység gazdasági hatásait tartják nyilván, elemzik és jelentésekbe foglalják1. A környezeti számvitel két fő alrendzszerét aszerint lehet megkülönböztetni, hogy a vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásait vagy pedig a környezetvédelmi tevékenység következtében létrejövő pénzügyi hatásokat vizsgálja. Jelen írás, illetve az ezt követő cikkek a környezetvédelem által indukált pénzügyi hatásokkal kívánnak foglalkozni, melyet aszerint, hogy kinek szól és mi a feladata – a hagyományos számvitelhez hasonlóan – környezeti pénzügyi és körynyezeti vezetői számvitelre lehet bontani. A környezeti pénzügyi számvitel (environmental financial accounting) elsősorban a környezeti kötelezettségek külső érdekelt felekkel való közlésére koncentrál, s ennek rendeli alá az adatgyűjtést és elemzést.2 Ezzel szemben a köry-

nyezeti vezetői számvitel (environmental management accounting) a vezetői döntéshozatal támogatását tűzte zászlajára, vagyis a menedzsmentnek igyekszik olyan információkat szolgáltatni, melyek beépíthetők a döntéshozatalba. Jelentős különbség még a két terület között, hogy a környezeti kontrolling a pénzügyi számvitellel ellentétben nem csak számokkal dolgozik, hanem azokhoz kvantitatív adatokat is igyekszik rendelni, melyet az idézett forrás fizikai vezetői számvitelként definiál. Sokan bírálják a környezeti vezetői számvitel környezeti kontrollinggal történő azonosítását. Az azonos értelmű szóhasználat védelmében szeretném megjeygyezni, hogy a kontrollernek a számvitel által szolgáltatott tényadatok és a tervek közötti eltérések kimutatása a feladata, mely alapján javaslatot tesz a menedzsmentnek a megfelelő döntések meghozatalára. Innen ered az az általánosan elterjedt hasonlat, hogy a menedzser a felelősséget viselő kapitány, a kontroller pedig a révész a vállalat hajóján, amelynek a „siker” nevű kikötőbe kell befutnia.3 Ezt alapul véve, azt hiszem, nem helytelen a két fogalom azonos használata, hiszen mindkettőnek a döntéshozatal támogatása a feladata. A környezeti kontrolling funkciói A környezeti kontrolling célja, hogy pontos képet adjon a vállalat környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységének pénzügyi vonatkozásairól. Ez magában foglalhatja a beruházási döntések környezeti vonatkozásainak a feltárását, a ráfordítások és bevételek környezeti vonatkozású tételeinek az azonosítását és egyéb, a vállalatok környezeti teljesítményével kapcsolatos pénzügyi adatok elemzését, felhasználását a döntéshozatal során. A környezeti vezetői számvitel segítségével azonosítani lehet olyan tényezőket (pl. a rejtett környezetvédelmi költségeket), melyek figyelembe vételével javulhatnak a beruházási projektek megtérülési mutatói, valamint a vállalat jelentős megtakarításokra is szert tehet. A potenciális megtakarítások azonosításának és számz-


Lépések...

KÖVET-INEM Hungária

Környezeti kontrolling

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

... a fenntartható fejlődés felé

A környezeti számvitel alrendszerei A környezetvédelem által indukált pénzügyi hatások Belső

Külső

A vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásai Belső

Külső

Nyilvántartás

Elemzés

Jelentések

Vezetői környezeti számvitel (környezeti kontrolling)

Belső ökológiai számvitel Környezeti pénzügyi számvitel

Külső ökológiai számvitel

FORRÁS: CSUTORA MÁRIA: A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELMI KÖLTSÉGEK SZÁMBAVÉTELE, TTMK KISKÖNYVTÁR, 2001 [1]

szerűsítésének segítségével a környezeti kontrolling támogathatja a megelőző jellegű környezetvédelmi intézkedések (pl. a tisztább termelési technológiák alkalmazása) megvalósítását. A környezeti vezetői számvitel másik jelentős előnye, hogy közös nyelvet biztosít a környezeti és pénzügyi szakemberek számára, ami a kommunikáció javulása révén szintén pozitív hatással lehet a vállalati döntésekre. [5] A vezetői döntéshozatal támogatása mellett, még számos területen használhatók a környezeti kontrolling által szolgáltatott adatok, információk. Az alábbiakban igyekeztem összefoglalni a környezeti kontrolling valamennyi alkalmazási területét: • éves környezeti költségek, kiadások

• • • • • • • • • •

elemzése, értékelése; termékek árazása, önköltségszámítás; éves költségvetés készítése; beruházások értékelése; környezetvédelmi projektek költségeinek és megtakarításainak azonosítása; környezetközpontú irányítási rendszer működtetése; környezeti teljesítményértékelés, benchmark; életciklus költség-elemzés; tisztább termelési projektek támogatása; környezetbarát termék- és folyamattervezés; a környezetvédelmi költségek és bevételek megjelentetése az éves beszámolóban;

• környezeti és fenntarthatósági jelentések írása; • környezeti információk statisztikai célú szolgáltatása hatóságoknak, anyavállalatnak, egyéb érdekelt feleknek; • kockázatmenedzsment. A következő számokban bemutatjuk a környezeti költségek és bevételek típusait, azok azonosításának lehetőségeit; a költségek figyelését ösztönző szabályozásokat. Megismertetjük a hazai vállalatok körében végzett kutatás eredményeit, melynek célja az, hogy megvizsgálja a környezeti költségek nyilvántartásának gyakorlatát, illetve szintén utána járunk, hogyan néz ki a környezeti kontrolling japán módra. Petrik Ida / KÖVET Felhasznált irodalom: 1 Csutora Mária dr: A vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele, TTMK Kiskönyvtár III. kötet, 2001. 2 Csutora Mária – Kerekes Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004, pp. 71-120. 3 Witt, Frank-Jürgen - Witt, Kerin: Controlling kis- és középvállalkozások számára, Springer Hungarica Kiadó Kft, 1994, pp 15-17. 4 Bennett, James: The Green Bottom Line, Environmental Accounting for Management, Greenleaf Publishing, 1998. 5 Kerekes Sándor dr - Bársonyi Krisztina - Borsos Beáta - Roberta De Palma - Zilahy Gyula: A környezeti menedzsment eszközök integrált alkalmazása négy hazai vállalatnál, Tisztább Termelés Kiskönyvtár, 2003.

Nevezze be cégét az Energiabajnokságra! A verseny célja: A Kyotói Egyezmény szellemében Európa szén-dioxid kibocsátásának csökkentése a vállalatok irodai energiafelhasználásának visszaszorításával. Az energiabajnok: A magyarországi fődíjat az a vállalat nyeri, aki irodai energiafelhasználásának csökkentésével 1 év alatt a lehető legtöbb CO2-kibocsátást spórolja meg, és ezzel önmaga számára is a lehető legnagyobb költségcsökkentést okozza. Előzmények: Az Energiabajnokság első fordulója az Európai Unió támogatásával, a SAVE II program keretében, 6 európai ország 42 vállalatának részvételével zajlott 2004/2005 folyamán. Az egy éves versengés után a hazai cégek közül Biopetrol Kft. takarította meg a legtöbb energiát (13,4%-kal kevesebb energiát használt fel az előző évek bázis értékéhez képest), így ők lettek a magyarországi bajnokok. A www.energytrophy.org honlap tanúsága szerint a versenyben résztvevő 42 európai cég összesen 3,7 GWh energiát és 205 ezer eurót takarított meg, amivel 1885 tonna CO2 kibocsátását kerülte el. A részletekért keresse Havasi Pétert: 1/473-2292, havasi@kovet.hu

A részvétel előnyei: - energiamegtakarítás - költségmegtakarítás - munkatársak tudatformálása - 5000 eurós fődíj + értékes jutalmak - médiamegjelenések Médiatámogató:

9


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Energia

12. évfolyam 1. szám (31)

Bio-üzemanyagok Magyarországon A Lépések téli számában bemutattuk a biodízel általános jellemzőit és termelésének európai trendjeit. Jelen cikk a biodízel és bioetanol termelésének és fogyasztásának magyarországi állapotáról és fejlődési lehetőségeiről számol be. Az elmúlt hónapokban umokat a repcetermesztés Magyarország mezőgazdasági korlátai Magyarországon is a figyelem és a biokomponens-gyártás TermésBio-üzemElőállítható Termőterület központjába kerültek a biotámogatási rendszerének Termény mennyiség hajtóanyag anyag céljára (ezer hektár) (ezer tonna/év) (ezer tonna/év) (ezer tonna/év) üzemanyagok. A beruházók kiépítésére és általános bioegyre növekvő érdeklődéssel üzemanyag cselekvési terv A) A jelenlegi átlagos termelési mutatók figyelembevételével tekintenek az új piac kialamegalkotására. 1. Búza 1 150 4 700 600 200 kulásának körülményeire. A bio-üzemanyagok 2. Kukorica 1 200 7 200 1 200 400 Ha csak a négy legnagyobb adózásának jelenlegi sza3. Napraforgó 450 950 50 17 bályozása első ránézésre beruházói csoport (a maygyar tulajdonú Magyar kínál megoldást a pozitív 4. Repce 110 220 220 73 externáliák (környezeti Bioenergetikai (Mabio) Zrt., a B.) A termőterület energetikai célú növelésével svéd Sekab, a svájci United hasznok, mezőgazdaság 1. Búza 1 300 5 400 1 200 400 BioFuels és az amerikai helyzetének javulása, foglalkoztatottság növelése, CSML) terveit nézzük, akkor 2. Kukorica 1 300 7 800 1 500 500 energiabiztonsági kérdéis állítólag húsz bioetanol 3. Napraforgó 550 1.150 100 33 sek) internalizálására és gyár épülne meg négy éven 4. Repce 220 440 440 147 az EU direktívának való belül több százmilliárd forintC.) A termőterület és a hozamok egyidejű növekedése esetén (energianövény-terból, s ezek összesen minmegfelelésre. A bio-üzemmelés bővítése) den évben 5,9 millió tonna anyagok forgalmazásakor 1. Búza 1 360 6 000 1 800 600 gabonából, főként kukoricsak abban az esetben cából termelnének alkoholt lehet adókedvezmény2. Kukorica 1 300 8 500 2 000 667 hez jutni, ha a rendkívül – körülbelül 2 millió tonnáy3. Napraforgó 550 1.250 200 67 nyit. A Földművelésügyi és szigorúan szabályozott 4. Repce 220 460 460 153 Vidékfejlesztési Minisztérium adóraktár a hagyományos FORRÁS: GŐGÖS ZOLTÁN: JAVASLAT A MAGYARORSZÁGI BIOMOTOR-HAJTÓANYAG üzemanyaghoz legalább elemzése szerint 2 millió ELŐÁLLÍTÁS FEJLESZTÉSÉRE tonna bioetanol előállítása 4,4%-os arányban kever üzemanyagok elterjedésének támogabőven meghaladja az ország búza- és hozzá biogén eredetű hajtóanyagot. A tása mellett, aminek eredményeképpen kukoricatermelő kapacitását (ld. tábláforgalmazó gázolaj esetében literenzat). Várhatóan tehát az összes tervezett ként 5 forinttal, míg benzin esetében ma Európában a sor végén kullogunk a felhasznált bio-hajtóanyagok mennyisébioetanol-üzem nem fog tudni gazda8,3 forinttal kevesebb jövedéki adó ságosan működni csupán belföldi alapgét tekintve, annak ellenére, hogy kitűnő fizetésére lesz kötelezve, ha betartja a anyagból, így a termelő vállalatok vagy mezőgazdasági adottságokkal rendelbio-üzemanyag minimális bekeverésére kezünk. Az elmúlt 1-2 évben azonban alapanyag importra szorulnak, vagy vonatkozó szabályt. A jövedéki adó törvény olyan súlyos feltételeket szab arra szerencsére sorra jelennek meg olyan kénytelenek lesznek föladni terveik egy jogszabályok, amik a piac fellendítését nézve, hogy ki élhet az adókedvezményrészét. nyel, hogy ezt Magyarországon gyakorcélozzák. Biodízel esetében is hasonlóan nagy latilag egyedül a MOL Nyrt. képes telje2006. március 27-én jelent meg a érdeklődés mutatkozik. Internetes források szerint egy éven belül körülbelül síteni. Ezzel a szabályozással a jogalko2058. számú kormányhatározat a „bio300 ezer tonna biodízel észterezésére üzemanyagok gyártásának A bioüzemanyagok iránti hazai igény különböző lesznek kész az ország üzemei, ha felfejlesztéséről és közlekedési felhasználási arányok mellett, 2004 (ezer tonna) épül az összes tervezett üzem. A MOL célú alkalmazásuk ösztönzéséről”. Ez a határozat már egyébként négy céggel kötött hosszú Felhasználási Biodízel Bioetanol olyan kormányzati hozzááltávú szerződést biodízel szállítására. arány lásról tesz tanúbizonyságot, Ezektől összesen 40 ezer tonna beszer2% 1 42 28 zését tervezi. Ezen kívül a MOL is részaminek célja valóban a bio2 4,40% 93 62 tulajdonosa egy Komáromban létesülő üzemanyagok használatának 3 5,75% 122 82 üzemnek, melytől a tervek szerint év 120 magyarországi felvirágoztatása. A cél érdekében többek ezer tonnát vesz majd át. 10% 212 142 között megemelték a 2010-re A fenti táblázat az ország mezőgaz20% 424 284 dasági kapacitását mutatja be a négy előirányzott bio-üzemanyag 50% 1060 710 legfontosabb üzemanyag alapanyag felhasználási arányt (2%-ról 100% 2119 1419 terményből a termőterület és a termés5,75%-ra), kilátásba helyezték 1 A 354/2004.(XII. 22.) KORMÁNYRENDELET ÁLTAL 2010-RE ELŐÍRT CÉL hozamok három különböző lehetséges a sütőolajból készült biodízel 2 A JÖVEDÉKI ADÓRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY ÁLTAL ELŐÍRT szintje mellett. jövedéki adó mentességének ADÓKEDVEZMÉNY ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MINIMUM 3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/30/EK IRÁNYELVE ALAPJÁN A magyar kormányzat az elmúlt 10 kiterjesztését, valamint felszóKITŰZÖTT CÉL lították az illetékes minisztériévben nem állt ki határozottan a bio-

10


KÖVET-INEM Hungária

Hulladék

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

tó biztosítja, hogy ellenőrizhető módon és szabvány szerint készüljenek a biohajtóanyagok. Ugyanakkor félő, hogy ezzel az egészséges piaci verseny elé is akadályokat gördít, hiszen a keresleti oldalon így könnyen erőfölényes helyzet alakulhat ki. A negatív hatás ellen szólhat az érv, miszerint a legtöbb nyugati ország irányába szabadon lehet exportálni bio-komponenseket.

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Bio-üzemanyagok szakmai nap Mintegy 200 fő részvételével tartott sikeres rendezvényt 2006. december 14-én a fenti címmel a Magyar Biogáz Egyesület. A rendezvény előadásai egyrészt a bioüzemanyagokkal kapcsolatos gazdaságpolitikai, energiapolitikai és szabályozási összefüggésekkel, másrészt fontos technológiai kérdésekkel is foglalkoztak. A Magyar Biogáz Egyesület nyomatékosan fel kívánta hívni a figyelmet arra a tényre, hogy a bioetanol és biodízel mellett a gáznemű bio-üzemanyagok is jelentős szerephez juthatnak. Bővebb információt a www.biogas.hu oldalon találhatnak a témáról.

Hajdú Dániel / KÖVET

Mű anyagból igazi hulladék A műanyag hulladékok sorsa A „műanyag” elnevezés egyfajta – a természettől idegen – pótanyagra utal. Talán ebből is adódik, hogy sok tévhit, pontatlan elképzelés terjedt el róla. Valójában mára a szintetikus polimerek az élet minden területén nélkülözhetetlenné váltak, hiszen számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek: pl. alacsony a feldolgozási hőmérsékletük, így relatíve kevés energia kell a termékek gyártásához; kis sűrűségük miatt olyan könnyű alkatrészek gyárthatók belőlük (pl. járművek számára), amelyek kissebb üzemanyag-fogyasztást eredményeznek. Fontos megjegyezni, hogy a világon felhasznált kőolajnak csak a 7 százalékából gyártanak műanyagot, tehát nem a műanyaggyártás a fő felelőse a készletek csökkenésének. Az orvostechnika, az elektromos- és elektronikai ipar, a gépjárműipar, az építőipar, a cso-

magolóipar, valamint sok egyéb terület számára létfontosságúak a műanyagok. Magyarországon – a világ többi részéhez hasonlóan – évről évre jelentősen növekszik a hőre lágyuló műanyagok felhasználása, 2005-ben mintegy 800 ezer tonnát dolgoztak fel. Ennek a menynyiségnek jelentős része (több mint 40%) csomagolóanyagként került a piacra, így rövid életciklusából adódóan gyorsan hulladékká válik. A műanyag hulladék kezelésének módja szorosan összefügg a kommunális hulladék, ezen belül is a települési szilárd hulladék sorsával, hiszen az esetek döntő többségében szétválogatás nélkül, együtt kerülnek a hulladéktárolókba. Persze olyan eset is előfordul, amikor a műanyag zacskók, palackok nem a kukákban, hanem a természetben végzik. Ez azonban „csak” vizuális környezetszennyezésnek minősül,

A háztartási hulladék égetése nem adna elég energiát, ha az összes műanyagot és papírt kivonnánk belőle

hiszen gyakorlatilag nem képződik mérgező, káros anyag belőlük, ami emberek, vagy állatok számára veszélyes lehet. Hulladékégetés A települési szilárd hulladék Magyarországon jelenleg lerakásra kerül, kivéve Budapest egy részét, ugyanis Rákospalotán üzemel az ország egyetlen kommunális hulladék égető műve, ahova a főváros hulladékának 60%-a kerül. Az égetőművet az utóbbi években újították fel, így például korszerű füstgáztisztító berendezés került beüzemelésre, amely a károsanyag-kibocsátást az előírt egészségügyi határértékek alatt tartja. A hulladékégetés egyben termikus újrahasznosítást jelent, hiszen az égés során keletkező hőből villamos energiát, illetve távfűtéshez használható hőenergiát nyernek ki. A kinyerhető energia természetesen függ az elégetett hulladék összetételétől: a műanyagnak a kőolajjal gyakorlatilag megegyező a fűtőértéke, így ez segíti, hogy a nagy víztartalmú szerves hulladékok (pl. krumplihéj stb.) megfelelően elégjenek. Az ábrán látható, hogyan változna a hulladék fűtőértéke, ha a különböző összetevőit kivonnánk belőle. Levonható a következtetés, hogy a szelektív hulladékgyűjtés során hosszú távon nem csak a magas fűtőértékű komponenseket (műanyagok, papír), hanem az alacsonyakat is (biohulladékok) külön célszerű gyűjteni, hogy a termikus újrahasznosítás működjön. Az égetésnél lényegesen rosszabb megoldást jelent a hulladékok lerakása, hiszen ez semmiféle újrahasznosítást nem valósít meg, a műanyagok szempontjából a nyersanyag, és a felhasznált energia teljes pazarlását jelenti. Tovább rontja a helyzetet, hogy hazai lerakók közül csak nagyon kevés felel meg az előírt környe-

11


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

12. évfolyam 1. szám (31)

Hulladék

Lebomló műanyagok?

A VILÁGON KELETKEZŐ SZILÁRD HÁZTARTÁSI HULLADÉK KÖZEL 20%-A MŰANYAG

zetvédelmi követelményeknek, sok helyen nincs megoldva a szigetelés, a csurgalékvíz elvezetése, a rendszeres monitorozás. Az első lépés A szelektív hulladékgyűjtés, ezen belül a műanyagok elkülönített gyűjtése 6-7 éve folyik szervezetten az országban, mégpedig igen jó eredményekkel. A magyar lakosság hozzáállása a szelektív gyűjtéshez a nyugati országokhoz képest is igen pozitív: akiknek lehetőségük van rá, azok nagy számban és pontosan használják a gyűjtőszigeteket, tehát minden anyagot gondosan a megfelelő tárolókba helyeznek. Ez azért is biztató, mivel az Európai Unió által meghatározott visszagyűjtési és újrahasznosítási direktívák egyre emelkedő szintjének betartásához növelni kell a lakosságtól begyűjtött szelektív hulladék mennyiségét, nem elég csupán az ipari hulladék szelektív gyűjtése. Sajnos azonban a szelektív gyűjtés még nem a megoldás, csupán első lépése a műanyag hulladékok hasznosításának. Az újrahasznosítás A műanyagok reciklálása fizikai és kémiai eljárás keretében valósulhat meg. Az utóbbi azt jelenti, hogy a hosszú polimer molekulákat alkotóelemeire bontják, majd újra polimerizálják, tehát ismét eredeti anyagot állítanak elő belőle. Ezt az eljárást azonban Európában nagyon kevés helyen használják, mivel igen nagy mennyiségű, fajtánként szétválogatott műanyaghulladék szükséges a gazdaságos működtetéshez. A fizikai újrahasznosítás az a módszer, amely a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a legnagyobb jövő előtt áll. Ennek az eljárásnak a során a műanyagot megömlesztik, majd az ömledékből hoznak létre ��j termékeket. A legelterjedtebb alakadási techno-

12

lógiák ezen a téren a fröccsöntés és az extrudálás. A fizikai újrahasznosítás során is szükséges az anyag fajtánként való elkülönítése (polietilén, polipropilén, PET stb.), ellenkező esetben csak alacsony használati értékű termék gyártására nyílik lehetőség (pl. raklapok, fekvőrendőr stb.). Ennek oka, hogy a különböző műanyagfajták egymással nem kompatibilisek, a fázishatároknál könnyen szétválnak, így mechanikai tulajdonságaik gyengék lesznek. A műanyag termékek használatuk és újrafeldolgozásuk közben számos környezeti terhelésnek vannak kitéve (UV-sugárzás, magas hőmérséklet, nedvesség, mechanikai hatások stb.), amelyek az anyag szerkezetét károsíthatják, a polimer molekulákat tördelhetik, degradálhatják. Így a teljesen tiszta, szétválogatott műanyagok sem hasznosíthatók újra tetszőleges számú ciklusban. A felsorolt káros hatásokat különböző adalék- és erősítőanyagokkal, stabilizátorokkal, illetve a feldolgozási paraméterek változtatásával lehet csökkenteni. A műanyag hulladék begyűjtésével és hasznosításával számos hazai cég foglalkozik, amelyek számára igen komoly konkurenciát jelent a távol-keleti felvevőpiac. A kínai árudömpinget szállító hatalmas konténer-szállító hajóknak ugyanis nem éri meg üresen visszamenni, így az Európában felvásárolt műanyaghulladékot szállítják visszafelé. Kínában nagy kapacitású üzemek dolgozzák fel a hulladékot, elsősorban szálakká és egyéb textilipari termékekké, amelyeknek jelentős része visszakerül Európába. A hazai vállalatoknak igen nehéz versenyezni a távol-keleten kiépült hatalmas gyártókapacitás és olcsó munkaerő miatt kialakult árakkal. Az igazi áttörés még várat magára, ehhez mindenképpen szükséges lenne olyan piacképes termékek kifejlesztése, amelyeket a bevezetésben felsorolt iparágak elfogadnak, felhasználnak.

Igen felkapott kutatási téma jelenleg a lebomló műanyagok témaköre. Ezek az anyagok a természetben megtalálható mikroorganizmusok hatására, a természetes polimerekhez (vagyis a biomasszához) hasonlóan elbomlanak. Érdekes tény, hogy a műanyagok korai történetében az egyik legkomolyabb probléma éppen a stabilizálásuk volt, vagyis hogy ne bomoljanak el az UV-sugárzás hatására. Ezt manapság különböző adalékanyagokkal megfelelően megoldották, ennek „köszönhető”, hogy az eldobott műanyagok évtizedekig nem bomlanak le. A lebomló polimerek fejlesztésénél igen fontos követelmény, hogy az anyag a jelenlegi tömegműanyagokhoz hasonló tulajdonságokkal és árral rendelkezzen, valamint az, hogy a jelenlegi műanyag-formaadó gépekkel feldolgozhatóak legyen. Így lehetőség nyílna rá, hogy sok egyszer használatos terméket pl. csomagolástechnikai, mezőgazdasági és fogyasztási cikket kiváltsanak. Jelenleg a biodegradábilis polimerek három fő csoportba sorolhatók: a bioszintetikus polimereket (poliszacharidok: pl. cellulóz, keményítő) a természet hozza létre; a természetes eredetű polimerekből hagyományos polimerkémiai úton szintetizálni lehet további polimereket (biopoliészterek pl. politejsav, ill. annak származéka a polilaktid); a harmadik csoportba pedig a kőolajalapú műanyagokból biológiailag lebomló polimerekkel való társítással, kopolimerizációval létrehozott anyagok tartoznak. Jelenleg a kutatások még kísérleti stádiumban vannak, az előállított biodegradábilis anyagok ára a jelenlegi tömegműanyagokhoz képest kb. háromszoros, tulajdonságaik (pl. szilárdság) azonban még nem érik el a megfelelő szintet. Összegzés Összegzésként megállapítható, hogy a műanyag hulladékok kezelésében a különböző eljárások megfelelő kombinációja hozhatja a leghatékonyabb eredményt. Vannak „gyűjthető” termékek (pl. PET palackok), amelyek jól elkülöníthető, megfelelő mennyiségű másodlagos nyersanyagot biztosítanak, és vannak olyanok, amelyeket igen kis tömegük miatt érdemesebb a hulladékban hagyni, hogy a termikus hasznosítás hatásfokát növeljék. Végezetül nem szabad elfeledkezni arról, hogy a hulladékok kezelésének talán legfontosabb aspektusa a megelőzés, a hulladékkibocsátás lehetőség szerinti minimalizálása. Dr. Ronkay Ferenc György / BME, Polimertechnika tanszék ronkay@pt.bme.hu


KÖVET-INEM Hungária

KÖVET-hírek

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Új KÖVET-tagvállalatok Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft. A Hárskúti Megújuló Energia Központtal célunk a megújuló energiaforrásokat népszerűsíteni, egy fenntartható gazdaságot, valamint egy ehhez kapcsolódó oktatási és demonstrációs parkot létrehozni. Cégünk két területen tevékenykedik. A megújuló energiahasznosítás részeként szélerőmű parkok előkészítését végezzük, valamint erdészeti hulladékból, úttisztításokból, energia ültetvényekből faaprítékot állítunk elő. Biogazdálkodásunk részeként kecskéket tenyésztünk, biotakarmányt termesztünk, valamint biokecskesajtot és tejet állítunk elő. Jelenleg a környék természeti kincseire alapozva egy bio termékcsalád elindításán is dolgozunk, Bakony Kincsei néven. Hárskúti irodaházunk nagyrészt megújuló energiaforrásokkal üzemel, ahol örömmel fogadjuk az érdeklődőket, s szívesen szolgálunk energetikai tanácsokkal, valamint hétvégi szállással is. További információ Zelenák Adrián Projektmenedzser Tel: 1/225-7350 Drótposta: adrianz@megujulo.info Honlap: www.megujulo.info

helyi tulajdonú vállalkozások számára is ugyanennyire fontos a vállalati felelősségvállalásról való tájékoztatás. Az RTG munkatársai sokoldalúan képzett, több nyelvet folyékonyan beszélő lelkes, fiatal szakemberek. További információ Tóth Gabriella Ügyvezető Tel: 70/532-6833 Drótposta: csr@rtg.hu Honlap: www.rtg.hu

Print Sisters Kft. Cégünk 2000 óta foglalkozik nyomtató kellékanyag felújítással. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy az egyik legszélesebb terméktípus választékkal rendelkezünk Magyarországon. 2005-től termékeink állandó, magas minőségét az ISO 9001 és 14001-es szabványok biztosítják. A kiürült nyomtató kellékanyagok felvásárlásával és felújításával kíméljük környezetünket. Termékeink kedvező árával hozzájárulunk az irodák gazdaságos működtetéséhez, a nyomtatási minőség megtartása mellett. Webáruházunk segítségével megkönnyítjük ügyfeleink számára a nyomtató kellékanyagok beszerzését és házhozszállítását.

RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft.

További információ

Hisszük, hogy a környezettudatos gondolkodás Közép-Kelet Európában is egyre fontosabb szerephez jut, és a CSR jelentések aránya és jelentősége, az Európai Unió számos országához hasonlóan, tovább növekszik. E CSR jelentések elkészítésében kíván segítséget nyújtani cégünk, az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. Célunk, hogy cégünk közreműködésével a közép-kelet európai közepes és nagyvállalatok minél jelentősebb hányada teljesítse a fenntartható működés kritériumait. A felelősségvállalás nem csupán a környezeti szempontból „problémás” szektorok feladata. Meggyőződésünk, hogy a multinacionális vállalatok mellett a

Deák Eszter marketingvezető Tel: 1/434-0000 Drótposta: info@printsisters.hu Honlap: www.printsisters.hu

Holcim Hungária Zrt. A Holcim a világ vezető cement-, kavics-, betongyártó vállalatainak egyike. A svájci eredetű, közel egy évszázados múltra visszatekintő vállalkozást ma az építőanyag-világpiac egyik legerősebb szereplőjeként tartják számon, amely a Föld több mint 70 országában képviselteti magát. A Holcim Hungária Zrt. a Holcim válla-

latcsoport kelet-európai divízójának része, 631 munkatárssal. A társaság központja Budapesten, két cementipari termelőegysége Hejőcsabán és Lábatlanban található, közel 50 betonüzeme pedig országos hálózatot alkot. A Holcim Magyarországon 2005-ben több mint 3,7 milliárd forintot fordított különböző környezetvédelmi és munkavédelmi fejlesztésekre, kapacitásbővítésre és korszerűsítésre. További információ Márta Irén Kommunikációs igazgató Tel: 1/398-6000 Drótposta: iren.marta@holcim.com Honlap: www.holcim.hu

Hungarian Business Leaders Forum A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) a felelős vállalatirányítás iránt elkötelezett hazai és nemzetközi vállalkozásokat, vezető üzletembereket és elismert szakértőket tömörítő non-profit szervezet. A HBLF tagok elősegítik tevékenységükkel Magyarország társadalmi, gazdasági és környezeti fenntartható fejlődését a felnövekvő generációk számára. Munkacsoportjainkban aktívan részt vesznek a tagvállalatok munkatársai, velük közösen jönnek létre projektjeink, hogy csak néhányat említsünk: Média a Társadalomért pályázat, Üzleti Élet a Környezetért pályázat, Kerekesszékes kosárlabda bajnokság. A legaktuálisabb programunk a ROMASTER pályázat, mely középiskolás, roma diákok számára nyújt segítséget, hogy továbbtanulhassanak. A program egyediségét az adja, hogy az anyagi segítségen túl vállalati mentorok vezetik be a diákot a cég életébe, az üzleti világba. Szervezetünk céljait programjain keresztül viszi véghez, így nem csak elméleti síkon foglalkozunk a problémákkal, hanem teszünk is megoldásukért. További információ Adriány Kincső Ügyvezető igazgató Tel: 1/330-9986 Drótposta: hblf@hblf.hu Honlap: www.hblf.hu

13


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Kommunikáció

12. évfolyam 1. szám (31)

Megérkezett a G3! Új útmutató a fenntarthatósági jelentések írásához 2006 októberében megjelent a GRI (Global Reporting Initiative) Útmutatójának harmadik generációja, G3 néven. Az Útmutató célja, hogy egységes iránymutatást adjon a fenntarthatósági jelentések készítéséhez. A már egyre több magyar vállalat által is alkalmazott útmutató igazi CSR folyamat révén nyerte el végleges formáját. A 2002-ben megjelent változatot a felhasználók, a jelentéseket olvasók, tanácsadók és más érintettek közreműködésével alakították, változtatták és formálták. A jelentéstételi keretrendszer

Protokollok és „Vezetési szemlélet”

A GRI jövőképe már a kezdetektől fogva az volt, hogy a szervezetek gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről szóló jelentés ugyanolyan megszokott és összehasonlítható legyen, mint manapság a pénzügyi jelentések. Ezért alkották meg az első, még csak alapelveket tartalmazó útmutatójukat 2000-ben, majd a már indikátorokat is tartalmazó részletesebb verziót 2002ben. Időközben az Útmutatóból keretrendszer lett, ma már 6 elfogadott és 3 tervezeti szinten lévő ágazati kiegészítés, és számos protokoll alkotja. Célja, hogy a szervezetek gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről szóló jelentéseihez általánosan elfogadott keretet adjon, függetlenül a szervezet méretétől, iparágától, vagy földrajzi helyzetétől.

A már ismerős, de megújult indikátorokhoz (EC, EN, LA, HR, PR, SO) részletes leírások kapcsolódnak, az ún. indikátor protokollok. Ezek minden jelentésírónak rendkívül nagy segítséggel szolgálnak az adott indikátor jelentőségének megértéséhez, összeállításának részleteihez és megbízható forrásának feltárásához. Az indikátorok száma jelentősen csökkent, de ez jórészt az összevonásoknak (gazdasági indikátorok) köszönhető. Talán az egyik legfontosabb új elem a jelentéstétel gyakorlatának szempontjából, hogy vége a magyarázat és értelmezés nélküli adatsorok, grafikonok világának! A G3 nagyon fontos elvárása, hogy minden, a jelentésben szereplő szemponttal (pl. emberi jogok, anyagfelhasználás, közvetett gazdasági hatás stb.) kapcsolatban

Használhatóbb alapelvek A G3 számos új vonással rendelkezik. Megújultak az alapelvek. Világosabb megfogalmazás, példák és ellenőrző kérdések teszik könnyebbé alkalmazásukat. Azoknak, akik a korábbi verziónál csak átfutották az alapelveket bemutató fejezeteket, most azt javasolom, olvassák át figyelmesen! Akárcsak a jogban, ez esetben is nagy segítségünkre lesznek, ha valamelyik indikátor megválaszolásánál elvi kérdéseink merülnének fel. Testre szabottan Komolyabb feladattá vált a Stratégia és Analízis fejezet kérdéseinek megválazszolása. Az új útmutató sokkal nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a jelentéstevő vállalat ne csak általánosságban beszéljen a fenntarthatóság fontosságáról, hanem konkrétan, saját magára vonatkoztatva értékelje hatásait, az ezekből fakadó kockázatokat, lehetőségeket és a szervezet fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiáját.

14

a szervezet mutassa be elvi hozzáállását, értékelje a bemutatott eredményeket, a trendeket és amennyiben van ilyen, a javítást szolgáló célkitűzéseket. Felhasználási szintek Az Útmutató használata továbbra is önkéntes, de megváltozott a felhasználási szintek besorolása. Korábban csak két hivatalos kategória létezett, az ún. „in accordance” jelentés, amit akkor állíthatott magáról egy szervezet, ha minden

alapindikátorról beszámolt, illetve a „GRI-t alkalmazó” jelentés, amely kategóriába mindenki más, aki valamilyen formában segítségül hívta az útmutatót, tartozott. Az új rend szerint 3 hivatalos szint létezik. „A” szintű az a jelentés, amely tartalmazza az összes alapindikátort, valamint (amennyiben rendelkezésre áll) az ágazati kiegészítő indikátorokat is. A következő a „B” szint, amelyhez a céget bemutató indikátorok (profil, cégvezetés stb., tehát nem a teljesítményre vonatkozóak) mindegyike szükséges, valamint legalább 20 teljesítmény indikátor. A „C” szintnek megfelelő jelentés a céget bemutató indikátoroknál kap valamennyi „kedvezményt”, ezen a szinten nem szükséges bizonyos témák részletes bemutatása, mint pl. az érintettek bevonása vagy az igazgatótanács működésével kapcsolatos részletes információk. Ezen a szinten már 10 szabadon választott teljesítmény indikátor használata is elegendő. Az új besorolási rendszer a jelentésüket tanúsító/minősítő vállalatok számára lehetővé teszi a „+” jel használatát az A, B, vagy C betű mellé. A felhasználási szintek jeleit természetesen nem kötelező feltüntetni a jelentésen, bár én bátorítanám a vállalatokat, hogy tegyék meg, hiszen ez is az átláthatóság és a hitelesség jele. Nem kell elkeseredni, ha csak a C kategóriáig jutnak el, hiszen ideálishoz közeli állapot lenne, ha Magyarországon ott tartanánk, hogy „ciki”, ha egy vállalat „csak” C szintű GRI jelentést tud kiadni. Már magyarul is A G3 Útmutató és az indikátor protokollok már magyarul is elérhetőek a GRI honlapján (www.globalreporting.org). A magyar változat a Braun & Partners Kft. gondozásában jelent meg. Urbán Katalin / Braun & Partners katalin.urban@braunpartners.hu


KÖVET-INEM Hungária

KÖVET-hírek

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

GRI-képzés és szakértői fórum Február közepén, a G3 megjelenésének apropójából, a KÖVET és a Braun & Partners együttműködésében megrendezésre került egy szakmai fórummal egybekötött képzés. A Tanácsok és gyakorlati példák a GRI Útmutató könnyebb használatához címet viselő rendezvény célja az volt, hogy segítséget nyújtson, és irányt mutasson mindazon vállalatok szakemberei és döntéshozói számára, akik jelentésírás előtt állva keresik a kiindulópontot a lehetőségek útvesztőiben, illetve azoknak akik, akár gyakorlott jelentésíróként, ak��r GRI-használóként szeretnék megismerni az új GRI Útmutatót. A képzés létjogosultságát hűen igazolta, hogy közel negyven fő vett részt az egész napos rendezvényen. A jelentések szerepének egyértelmű növekedését jelzi, hogy számos olyan vállalat is képviseltette magát, amely még nem adott ki jelentést. A jelentések vállalaton belüli szerepének változását jelzi, hogy míg tavaly szinte csak környezetvédelmi

szakemberek vettek részt hasonló eseményen, addig ezúttal több kommunikációval foglalkozó szakértő is kíváncsi volt a képzésre. A résztvevők aktivitását jelzi, hogy már az előadások alatt komoly kérdések vetődtek fel a hallgatóságban, és nemegyszer alakultak ki szakmai viták a G3 használatának mikéntjéről. Ezen kérdések megvitatására nyújtott kiváló színteret a délutáni szakmai fórum, ahol jelentésírásban jártas szakembere-

ket kérdeztünk a jelentések fontosságáról, a jelentésírás fortélyairól. A fórum szakértői Szomolányi Katalin (Magyar Telekom Nyrt.), Radnai Tamás (RTG Tanácsadó Kft.), Urbán Katalin és Keltai Ágnes (Braun & Partners) voltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy egy GRI szerinti jelentés elkészítése több mint puszta kommunikációs eszköz. Abban is egyetértés született, hogy nagyban függ a jelentésírási tapasztalattól, erőforrásoktól, hogy a vállalat maga írja-e a jelentését, vagy vegye igénybe külső tanácsadó segítségét. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján megoszlottak a vélemények abban, hogyan lehet elérni, hogy a jelentéseket nagyobb számban olvassák az érintettek, illetve kikhez is szól valójában egy jelentés. Az eseményről bővebb információ a www.kovet.hu honlapon található. Vályi Zsuzsa / KÖVET

Budapest és a HP összefogása a fákban gazdag fővárosért Fővárosunk a tavaly augusztusi viharokban nehezen gyógyuló sebeket szerzett. A legtöbb kárt sajnos éppen a városi embert a természet világához kapcsoló fák szenvedték el. A mintegy 300 millió forintos veszteséget jelentő természeti csapás a nagyvárosi lét törékeny harmóniáját veszélyezteti. Ezért a Hewlett-Packard a Budapesti Önkormányzattal összefogva igyekszik enyhíteni a vihar hatásain, és megpróbál

valamit helyreállítani az időlegesen elveszített egyensúlyból. Természetesen a teljes gyógyuláshoz hosszú időre van szükség, de a kezdeti lépések talán mindannyiunk majdani teljességéhez vezetnek! A HP elkötelezte magát arra, hogy minden, a Take Back gyűjtőhelyeire 2007. február 1. és március 31. között beérkező kiürült festékpatron után egy meghatározott összeget különít el bankszámláján,

melyet az akció végén átutal a Fővárosi Kertészeti Vállalat számára. A Főkert áprilisban a HP és a felhasználók együttműködésének eredményeként összegyűlt pénzösszegből Budapesten, a Szilágyi Erzsébet fasorban fásítást és zöldfelület kialakítást végez. Az első gesztenyefákat áprilisban Dr. Czinege László a Képalkotási és Nyomtatási Divízió Igazgatója, és Demszky Gábor Budapest főpolgármestere ülteti el.

Környezetvédelmi díjat kapott a Bárczy Kft. A VII. Környezetvédelmi Bálon adta át Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a KSZGYSZ Környezet Védelméért Díját a Bárczy Kft.-nek, elismervén a cég eddigi teljesítményét. Az idén hatodik alkalommal kiadott díjat a több mint másfél évtizede alapított cég a környezetvédelem új megközelíté-

sével, a hatékony itatósok hazai bevezetésével, és különösen az e területen kifejtett innovációs eredményeivel érdemelte ki. A szelektív itatósok különleges tulajdonságát – hogy vízzel nem, az olajos jellegű folyadékokkal viszont igen jól nedvesednek – a környezetvédelmi határ-

értékek közelében jól hasznosítják: „A sok vízben kevés, de még tovább csökkentendő olajos szennyező” probléma egyszerű kivitelű berendezéseikben megoldhatóvá válik. A díjjal a Szövetség valójában a cég mindennapos tevékenységében kitapintható környezetvédelmi innovációs gyakorlatot jutalmazta.

15


Lépések...

12. évfolyam 1. szám (31)

Európai Unió

... a fenntartható fejlődés felé

Elfogadták a REACH-et A REACH, vagyis az EU új vegyianyag szabályozása csaknem tízéves előkészítési folyamat után, december 18-án került elfogadásra. A Lépések előző számában már olvashattak a formálódóban lévő rendeletről, most a végő változat jellemzőit tekintjük át, és beszámolunk arról is, hogy mi várható a továbbiakban. A végső változat tartalma A REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése) által bevezetett rendszer lényege, hogy a vegyszerek gyártóinak, illetve a forgalmazóinak az összes piacon lévő vegyi anyag biztonságosságát igazolnia kell. A bizonyítás terhe tehát megfordul, áthelyeződik a hatóságokról a vállalatokra, amelyeknek a következő 11 évben több tízezer olyan anyag tesztelését kell végrehajtani, amelynek a környezeti és egészségügyi hatásairól eddig minden információ hiányzott. A konkrét tesztelési követelményekről a vizsgálatok költséges volta miatt a REACH elfogadási folyamata során komoly viták zajlottak. Végeredményben úgy állították össze az előírásokat, hogy erősen lecsökkentették a kis mennyiségben gyártott vegyi anyagokra vonatkozó követelményeket, nehogy ezek gyártóinak aránytalanul nagy terhet kelljen viselniük. A környezetvédők szemében azonban aggályos, hogy emiatt végül a szóban forgó anyagok több mint feléről a REACH sem nyújt majd valódi információt. A másik fő vitapont a legveszélyesebb vegyszerek engedélyezési rendszere volt. A végleges megfogalmazás átmenetet jelent a zöldek kívánságai és a vegyipar által működőképesebbnek tartott változat között. Így bizonyos rákkeltő, mutagén, vagy a szaporodást befolyásoló anyagok továbbra is a piacon maradhatnak, amennyiben gyártójuk igazolni

tudja a használatukból fakadó kockázat megfelelő ellenőrzését. Más veszélyes vegyszerek, (így pl. azok, amelyek nehezen bomlanak le és felhalmozódnak a környezetben, különösen, ha mérgezőek) csak akkor kapják meg az engedélyt, ha nem áll rendelkezésre biztonságosabb helyettesítő, és a használatukhoz jelentős társadalmi-gazdasági haszon fűződik. A REACH ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a fogyasztók információt kapjanak bizonyos veszélyes anyagoknak a termékekben való jelenlétéről, így akár maguk is dönthetnek a helyettesítés mellett. Mi várható ezután? Néhány éve, amikor napvilágot láttak a REACH-re vonatkozó konkrét javaslatok, több hatástanulmány is készült, amely megkísérelte számszerűsíteni a várható költségeket és hasznokat. A jogszabály azonban sokat változott azóta, így nehéz megmondani, hogy valójában milyen hatásokkal kell számolnunk – annál is inkább, mivel az egyes szereplők (vegyipar, zöldek, EU-s szakértők) várakozásai sokszor erősen eltérnek. Annyi bizonyos, hogy a REACH költségei aligha érik el azt a nagyságrendet, ami az iparág egészének versenyképességét veszélybe sodorhatná. (Az ágazat éves árbevételének 0,05%-ról van szó.) A terhek ugyanakkor egyenlőtlenül oszlanak meg az ágazaton belül, és természetesen a teherviselő képesség sem egyforma – így a kis- és középvállalkozá-

REACH – a folytatás 2007. június

A REACH életbe lépése

2008. június

Az Európai Vegyi Ügynökség megkezdi működését A regisztráció alól kivételt élvező anyagok listájának felülvizsgálata

2008. június-december

A regisztrálandó anyagok előzetes bejelentésének időszaka

2010. december

Az 1000 tonna fölötti, valamint bizonyos veszélyes anyagok regisztrációjának határideje

2012. június

A REACH hatályának felülvizsgálata

2013. június

A 100 és 1000 tonna közötti anyagok regisztrációjának határideje Döntés a hormonháztartás működését zavaró anyagok engedélyezésének szigorításáról

2018. június

Az 1 és 100 tonna közötti anyagok regisztrációjának határideje

2019. június

Az 1 és 100 tonna közötti anyagok egyes regisztrációs követelményeinek felülvizsgálata Döntés a fogyasztók informálására vonatkozó követelmények kiterjesztéséről

16

sok egy része valóban nehéz helyzetbe kerülhet. A magyar hatástanulmányok (MAVESZ, ÖKO Rt.) is azt mutatják, hogy a nagyvállalatok nemigen érzik majd meg a REACH negatív hatásait, a KKVk jelentős része azonban profilváltásra kényszerül, illetve az ellehetetlenülés veszélyével néz majd szembe, ami mintegy 3-5000 munkahely megszűnését eredményezheti. Ezen a helyzeten minden bizonnyal javít, hogy az elfogadott változatba bekerült a több gyártó által gyártott vegyszerek közös regisztrációjával kapcsolatos, ún. OSOR (one substance – one registration) elv, ami a várakozások szerint mintegy 37 milliárd forintos megtakarítást jelent a magyar vegyipar, ezen belül 10 milliárdot a kis- és közepes vállalkozások számára. Noha a REACH immár végleges elfogadásra került, alakulási folyamata még ezzel sem zárult le. Vannak ugyanis bizonyos részletek, melyeket az Európai Bizottság vagy a Vegyi Ügynökség a későbbiekben fog meghatározni. Nem sokkal a rendelet idén júniusi életbe lépését követően pedig felülvizsgálatok sorozata veszi kezdetét, melyek keretében a végrehajtási tapasztalatok alapján módosíthatják a jogszabály egyes rendelkezéseit. Ezeken az „utómunkálatokon” rendkívül sok múlik, hiszen lehetőséget adnak rá, hogy számos, jelenleg lazábban megfogalmazott követelményen szigorítsanak (pl. kisebb mennyiségű anyagok regisztrációs követelményei, fogyasztóknak nyújtandó információ, hormonrendszer működését zavaró anyagok szabályozása stb.). Az ugyanis világos, hogy jelenlegi formájában a REACH elmarad azoktól a várakozásoktól, melyek az óvatosság elvén alapuló környezeti szabályozás európai alkalmazására vonatkozó áttörést remélték tőle. Mindenképpen beindul azonban egy óriási volumenű információáramlás, amelynek jelentősége messze túlmutathat a jogszabályban foglaltakon. A vegyipar működésének átláthatóbbá válása ugyanis új lehetőségeket ad nemcsak a szabályozó hatóságok, hanem a továbbfelhasználók és a végső fogyasztók kezébe is. Széchy Anna / TTMK szechyanna@gmail.com


KÖVET-INEM Hungária

Európai Unió

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Emissziókereskedelem Cikksorozatunk jelen része bemutatja, hogyan alakult a szén-dioxid kvóta piaca az elmúlt időszakban. Rövid és közérthető áttekintést ad arról, milyen folyamat vezetett az újszerű rendszer beindulásához. Épp idén február végén volt két éve, hogy hatályba lépett a Kyotói Jegyzőkönyv, amelyet a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó, az Egyesült Államok, a mai napig nem ratifikált. Magyarország a tavaly júniusi határidő helyett az idén, január második felében juttatta el a 2008-2012-ig terjedő időszakra vonatkozó kvótakiosztási tervét az Európai Bizottságnak. A késlekedés miatt az EU végrehajtó testülete szabálysértési eljárást indított hazánk ellen, amit brüsszeli források szerint a Bizottság most várhatóan leállít. 2006 végén Angliában megjelent az ún. Stern-jelentés, amelyet Tony Blair hosszú miniszterelnöksége legfonto-

A környezetvédelmi szakemberek nincsenek egyedül, a vállalaton belül a gazdasági vezetőkkel együttműködve kereshetik a megoldást. Az EU CO2 emissziókereskedelmi irányelve értelmében a szén-dioxid légköri kibocsátása az érintett vállalatok számára új termelési tényező. Hasonlóan a tőkéhez, munkaerőhöz, földhöz vagy más természeti erőforrásokhoz, a CO2 kibocsátási jog szűkös jószággá válik. A szűkösségből érték származik, vagyis a karbon-kibocsátás joga vagyoni, üzleti értékű jogosultság, melynek tulajdonjoga járadékot eredményez.

A CO2 kibocsátási jog árának alakulása (euró)

FORRÁS: VERTIS KÖRNYEZETVÉDELMI PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ ZRT.

sabb dokumentumának nevezett. A jelentés a klímaváltozás nem csupán lehetséges, hanem valószínű gazdasági és biztonsági következményeiről szól. A sokkoló dokumentum túlmutat a környezetvédelmi szakemberek és a zöldmozgalmak tevékenységi körén, nemzetgazdasági szintű gondolkodást, sőt hathatós intézkedést igényel. „Ebből pénzt lehet csinálni” Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos emissziókereskedelmi rendszer megmozgatta a magyarországi vállalatok gazdasági vezetőinek a fantáziáját is. „Ebből pénzt lehet csinálni.”

A kvóták piaca A CO2 kibocsátási egységgel kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás befektetési intézményeken (bankokon, brókereken) keresztül vehető igénybe, pontosan úgy, mint az értékpapír-ügyletek esetében. Más vagyoni értékű jogokkal ellentétben a kvóta értékét nem a kvóta birtoklásából eredő hasznok, várható jövőbeli bevételek határozzák meg. A kvóták piaci árát kizárólag a piaci kereslet és kínálat, illetve azok egymáshoz viszonyított helyzete, nagysága alakítja. Ezért is fordulhatott elő, hogy a kezdetben 10-15 eurós egységárról mintegy két év alatt, mára 1 euró alá esett a

kvóták piaci ára (lásd. 1.ábra). Kiderült, hogy a tagállamok jelentősen túlallokáltak, sok a felesleges kvóta, s kevés a hiánnyal küszködő, vásárolni szándékozó vállalat. A túlkínálat az árak csökkenéséhez vezetett, hisz nincs fizetőképes kereslet az emissziós jogokra. Magyarország és a kvóták 2006. december 11-én került sor az első magyarországi árverésre, ahol a magyar kormány értékesítette kibocsátási egységeit. Összesen 1,197 millió kvóta talált vevőre, tonnánként 7,42 eurós áron. A második árverést a Pénzügyminisztérium 2007. március elején kívánja lebonyolítani. A magyar állam számára még rendelkezésre álló kvótavagyon csaknem 80 százalékára, azaz 900 ezer kibocsátási egységre lehet licitálni. Az első aukció óta a széndioxid árfolyama mélypontra zuhant, a korábbinál sokkal alacsonyabb árfolyamra kell számítani. Az aukciót minél előbb érdemes lebonyolítani, mert a piaci túlkínálat miatt vélhetően még tovább csökken az ár. Az árverés után az állam aukciós kvótatartalékában 278 ezer egység marad még, amit az év első félében tőzsdén terveznek értékesíteni. Az aukcióra vonatkozó jogszabály szerint a bevétel a központi költségvetést illeti. Az összeg egy részét a kormány megújuló energiával és energiahatékonysággal összefüggő, illetve más üvegházhatást csökkentő projektek támogatására fordítja. Túl azon, hogy globális szinten végül mennyivel sikerül csökkenteni a CO2 kibocsátást, a rendszer önmagában forradalmi jelentőségű. Hasonló ösztönző rendszerek már eddig is megjelentek Európa- és világszerte (pl. ökoadók, környezetterhelési díjak, környezetszennyezési büntetések). Olyan rendszer azonban, amely nyilvános tőzsdei keretek között a piaci mechanizmusok szinte teljes érvényesülését lehetővé téve ösztönzi a szereplőket, s közben még tőkebefektetőket is vonz a területre, idáig nem volt. Fazekas Dóra / BCE fazekasdora@gmail.com

17


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Jogszabályok

12. évfolyam 1. szám (31)

Új és módosított jogszabályok 2006. október - 2007. január A környezetvédelmi törvénykezés az EU tagságra való felkészülés időszakában mind mennyiségi, mind minőségi értelemben gyorsan fejlődött. A jogharmonizáció igényelte rohanás időszakán már túlvagyunk. Alig születik a környezetvédelem területén új törvény, és a rendeletek száma is kisebb, mint korábban. Ennek ellenére a környezetvédelem jogi rendszere szempontjából nem közömbös, ami történik. Részben a jogalkotás gyors növekedési fázisában létrejött joganyag korrigálása folyik most, részben olyan új feladatok megoldására kerül sor a jog eszközeivel, amelyeknek most jött el az ideje. Ez utóbbi kategóriába kell sorolnunk a 86/2006. (XII. 23.) FVM rendeletet, a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről, valamint a katasztrófavédelemmel foglalkozó joganyag módosítását szolgáló törvényt és rendeletmódosításokat. Új jogszabályok Vízgazdálkodás 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról A rendelet célja a felszíni vizek és üledékeik minőségének megóvása, a vízi életközösségek életfeltételeinek biztosítása, illetve a külön jogszabály szerinti „jó kémiai és ökológiai állapotának” elérése a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeinek megállapításával, valamint a külön jogszabály szerinti szennyezéscsökkentési intézkedési tervek megalapozása. A rendelet hatálya kiterjed az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által meg határozott hatásterületen azokra a felszíni vizekre, amelyekbe a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. mellékletének II. részében felsorolt iparágakból, technológiákból, az ott szereplő szennyező anyagokat tartalmazó használt vagy szennyvizet bocsátanak ki. A csomagolással szembeni környezeti követelmények szabályozása 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követel-

18

ményeknek való megfelelősége igazolásának részletes szabályairól A csomagolás, illetve a csomagolás-összetevő környezetvédelmi követelményeknek való megfelelősége, a honosított összehangolt szabványoknak való megfelelés alapján vagy azokkal egyenértékű módon igazolható. Az igazolás a csomagolás-összetevő esetén annak előállítója, teljes csomagolás esetén a gyártó feladata. A csomagolás környezetvédelmi megfelelőségének igazolása során felmerülő szakmai, eljárási kérdések országosan egységes gyakorlata érdekében, a gazdasági és közlekedési miniszter Csomagolási Műszaki Tanácsadó Bizottságot hoz létre. Természetvédelem 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről A rendelet 1-4. számú mellékletei tartalmazzák a különleges madárvédelmi területek helyrajzi számos jegyzékét, a különleges természet-megőrzési területnek jelölt területek helyrajzi számos jegyzékét, a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeknek jelölt területek helyrajzi számos jegyzékét, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett települések betűrendes felsorolását, valamint a településeken található meghatározott területek megnevezését. Ezáltal a rendelet szolgálja a Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről és a Tanács 92/43/EGK irányelve a termézszetes élőhelyek és vadon élő növényés állatvilág megőrzéséről szóló uniós aktusoknak való megfelelést. 26/2006. (XI. 27.) KüM határozat a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről szóló, 1999. december 1-jén, Göteborgban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 195/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet 2-3. §-ainak hatálybalépéséről A Göteborgban aláírt Jegyzőkönyv 17. cikke szerint a Jegyzőkönyv azt a napot követő kilencvenedik napon lép

hatályba, amelyen az adott Fél letétbe helyezte saját megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát. A Jegyzőkönyv 17. cikke szerinti letétbe helyezésre a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2006. november 13-án került sor. A génmódosított növények hatásainak korlátozása 86/2006. (XII. 23.) FVM rendelet a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről A rendelet a géntechnológiával módosított növények és a hagyományos módon, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények adott térségben egymás mellett folytatott termesztésére, az azzal kapcsolatos raktározásra, szállításra és a géntechnológiával módosított növény ek vetőmagjának forgalmazására vonatkozik. A termesztési engedély beszerzése érdekében kérelmet kell a termesztési hatósághoz benyújtani. Aki géntechnológiával módosított növényt kíván termeszteni, annak (vagy az általa alkalmazott személynek) részt kell vennie az egymás melletti termesztésre vonatkozó államilag elismert szakképesítést nyújtó oktatáson. Államigazgatás, közigazgatás 347/2006. (XII. 23.) kormányrendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben környezetvédelmi hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, a felügyelőséget, a főpolgármestert, a polgármestert, a fővárosi főjegyzőt, a települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Természetvédelmi hatóságként az OKTVF-t, a felügyelőséget, a fővárosi főjegyzőt és a települési önkormányzat jegyzőjét, vízügyi hatóságként, a felügyelőséget jelöli ki. A Kormány a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként pedig az NPI-t jelöli ki.


Lépések...

KÖVET-INEM Hungária

Jogszabályok

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

214/2006. (X. 31.) kormányrendelet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról A hitelesített környezeti nyilatkozattal rendelkező természetes és jogi személyeknek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, a

környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer nyilvántartásába vételéről az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) dönt. A nyilvántartásba vételt a szervezet kezdeményezi, s amennyiben a szervezet betartja a hatályos környezetvédelmi jogszabá-

... a fenntartható fejlődés felé

lyokat és az eljárás során nem merül fel kétség a környezeti nyilatkozat hitelesítésének megalapozottságával kapcsolatban, akkor a nyilvántartásba vételről az OKTVF okiratot állít ki. Luda Szilvia / TTMK ttmk@uni-corvinus.hu

Módosított jogszabályok Módosító rendelkezés

Módosított rendelkezés

214/2006. (X. 31.) Korm. rendelet

272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről

42/2006. (X. 6.) KvVM rendelet

10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról

2006. évi CIX. tv.

2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről

2006. évi CIX. tv.

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

2006. évi CIX. tv.

2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról

2006. évi CIX. tv.

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

2006. évi CIX. tv.

2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről

2006. évi CIX. tv.

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

2006. évi CXXXI. tv. 2006. évi CIX. tv.

1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldózszer tartalmának szabályozásáról

264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

269/2006. 366/2006. 264/2006. 261/2006.

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

(XII. (XII. (XII. (XII.

20.) 28.) 20.) 20.)

Korm. Korm. Korm. Korm.

rendelet rendelet rendelet rendelet

286/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről

324/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító kormányrendeletek módosításáról

264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről

269/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

26/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről

286/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről

349/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

86/2006. (XII. 26.) GKM r.

133/2004. (XII. 14.) GKM rendelet az energiagazdálkodási célelőirányzatba történő befizetésekkel kapcsolatban elismert költségekről és befizetésekről

2007. évi I. törvény

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

6/2007. (I. 18.) GKM-KvVM e. r.

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról

213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet

66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a 2005-2007 közötti időszakban az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmére vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól

201/2006. (X. 2.) Korm. rendelet

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

2006. évi XCIV. tv.

2005. évi XCVI. törvény a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról

2006. évi XCV. tv.

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

2006. évi XCIV. tv.

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

2006. évi CIX. tv.

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

2006. évi CXXI. tv. 2006. évi CXX. tv. 2006. évi CIX. tv.

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

19


Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

Hírek

12. évfolyam 1. szám (31)

Felelős vállalat Székesfehérváron A KÖVET által szervezett céglátogatások sora 2007 elején az Alcoa-Köfém Kft.-nél folytatódott. A rendezvény első részében a vállalat EHS-HR igazgatója, Horváth Tamás mutatta be röviden a vállalatot. Az amerikai Alcoa, mely elsősorban különféle alumínium termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, jelenleg 43 országban van jelen. A cég a világon a második legnagyobb alumíniumelőállító, alumínium-olvasztási kapacitás terén pedig világelső. Hazánkban – székesfehérvári telephelyén – jelenleg hat üzletágat működtet, ahol többek között hengerelt és préselt alumínium félkész és késztermékek, alumínium felnik, autó részegységek, műanyag zárókupakok, repülőgép kötőelemek, autó felépítmények gyártása és turbinalapátok megmunkálása folyik. Az előadásból kiderült, hogy „az Alcoa a világ legjobb cége szeretne lenni”, amit az alábbi cégfilozófia megvalósításával kívánnak elérni: 1. legfőbb érték a dolgozói kör; 2. felhasználásra gyártás; 3. minden hulladékot ki kell törölni a rendszerből. Az Alcoa törekvése tiszteletre méltó és igen jelentős, hiszen a vállalat ma már Európában mintegy harmincezer alkalmazottat, Magyarországon ebből több mint hatezer főt foglalkoztat. A cégbejárás során magunk is tapasztaltuk, hogy

a cégfilozófia mára már hétköznapi gyakorlattá vált az üzemi tevékenység során. Részben ennek is köszönheti a vállalat, hogy 2006-ban megnyerte az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) “Egészséges Munkahely AmCham Díj” elnevezésű pályázatát a “Legjobb Gyakorlat” kategóriában. A cég kiváló környezetvédelmi eredményeit Kóródiné Somogyi Tünde környezetvédelmi vezető ismertette, amiből kiderült, hogy az Alcoa valamennyi területen jelentős eredményeket ért el az elmúlt évek során. A fajlagos gázfelhasználás 55%-kal, a vízfelhasználás 70%-kal csökkent, a keletkező hulladékok hasznosítási aránya pedig 93%-ra emelkedett. Az Alcoa C(S)R terén kifejtett tevékenysége is jelentős. Szorosan együttműködik a helyi önkormányzattal és oktatási intézményekkel, a cég alapítványa támogatja az egyetemi oktatókat és a fogyatékosokat foglalkoztató szervezeteket, a dolgozók részére pedig rendszeresen családi napot és veszélyes hulladék begyűjtési akciókat szervez. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása területén tett erőfeszítéseinek jutalmaként a Denso Kft.-vel közösen a cég tavaly elnyerte a HBLF Üzleti Élet a Környezetért díját a helyi iskolai tudatformálási programok elismeréseként. Havasi Péter / KÖVET

Lépések... megrendelőlap Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot az alábbi áron: 4 500 Ft + ÁFA – önköltségi ár 1 500 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben) Postacím Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon:. . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím (ha különbözik) Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lépések... ... a fenntartható fejlődés felé

A KÖVET a környezettudatos és társadalmilag felelős szervezeti mûködést segítô non-profit, független szervezet, amely az INEM nemzetközi hálózatának tagja. Politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem „zöld mintavállalatok”, hanem a környezetért felelôsséget érzô cégek, amelyek lehetôségük szerint mûködésüket is ezen szempontok szerint alakítják, és terjesztik a környezetkímélô mûködésre vonatkozó ismereteket. A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább termelési központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynek célja a megelôzô környezetvédelem magyarországi elterjesztése. A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg. A cikkek a KÖVET jóváhagyásával és a forrás megjelölésével szabadon közölhetôk. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a kiadvány színvonalának növelése érdekében. Főszerkesztő: Kapusy Pál / KÖVET Szerkesztő: Hajdú Dániel / KÖVET 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16. Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291 info@kovet.hu http://www.kovet.hu Luda Szilvia / TTMK BCE, 1093 Budapest, Fôvám tér 8. Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407 ttmk@uni-corvinus.hu http://hcpc.uni-corvinus.hu Tördelő: Tóth-Baltási Péter / KÖVET Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített) ISSN 1786-9536 A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes. A kiadvány anyaga: CYCLUS OFFSZET papír, amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült. Megjelenik 1500 példányban.

Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . KÖVET-INEM Hungária

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291, vagy postán a következő címre: 1387 Budapest 62., Pf. 17. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

20


Lépések a fenntarthatóság felé 31.