Issuu on Google+

1998. TAVASZ

3. ÉVF. 1. SZÁM (6)

A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI EGYESÜLET (KÖVET) ÉS A TISZTÁBB TERMELÉS MAGYARORSZÁGI KÖZPONTJÁNAK (TTMK) KÖZÖS HÍRLEVELE A MAGYAR GAZDASÁG KÖRNYEZETKÍMÉLÕBBÉ TÉTELÉHEZ

KÖVET Hírlevél új köntösben A KÖVET Hírlevél olvasói új névvel és köntösben kapják kézhez a hírlevél 6. számát. A változás nemcsak formai. Az Egyesület ezentúl a Tisztább Termelés Magyarországi Központjával (TTMK) közösen jelenteti meg a negyedéves hírlevelet, amelynek terjedelme 12 oldalra, példányszáma pedig 600-ra bõvül. A TTMK bemutatása után következik vezércikkünk a 3. oldalon. Az elsõ részben továbbra is szakcikk jellegû írásokat közlük, míg az aktuális hírek a második részben kapnak helyet. Az egyes írásoknál feltüntetjük a szerzõ(k) nevét, illetve a további információ elérhetõségét. Reméljük, a két szervezet együttes erõfeszítéseként megújult hírlevél betölti funkcióját a hazai gazdasági szféra környezetkímélõbbé alakításában. dr. Kemény Tamás, KÖVET, fõtitkár

Tisztább Termelés Magyarországi Központja Az Európai Unió Bizottsága a Magyar Kormány által a kérdõívekre adott válaszok közül a környezetvédelemmel foglalkozó részt bírálta legkeményebben, amikor megállapította, hogy az EU-követelményeknek Magyarország a környezetvédelem vonatkozásában néhány területen csak hosszú, illetve igen hosszú távon lesz képes megfelelni. A gazdaság évi 2-3 százalékos növekedését elõrebecsülve és a GDP évi mintegy 1–1,7%-ának környezetvédelmi célú felhasználását feltételezve a szennyvíztisztítás, illetve a hulladékártalmatlanítás felada-

Tartalom 1 Tisztább Termelés Magyarországi Központja 2 Könyvismertetõ és felhívás – Farkas Ferenc: Mûanyagok és a környezet 3 A mûanyagipar környezetvédelmi szempontjai 5 Újszerû vállalati együttmûködés Orosháza térségében 5 Az IdU és az IEP mûködése 6 ENGLISH SUMMARY 7 ÖKOPROFIT– Magyarországon elõször 7 Fiatalok a tisztább termelésért 8 Új jogszabályok 9 Energia-Ökoexpo ’98 10 Hazai és külföldi rendezvények 11 Környezetvédelmi szakértõi adatbázis 11 Új KÖVET tagok 12 ISO 14001 tanúsítások 12 Felhívás – KÖVET Aktuális 12 Állásbörze Ez a hírlevél a KÖVET - INEM Hungária, a TTMK és a Mûszaki Könyvkiadó közös kiadványa. A közölt cikkek a szerzõk véleményét tükrözik, nem feltétlenül esnek egybe a fenti szervezetek álláspontjával.

tainak megoldásához szükséges infrastruktúra kiépítésének anyagi fedezete valóban csak 15–25 év alatt biztosítható, hacsak nem történik valami olyan változás, amely megtöri az eddigi trendet. A gazdaság szerkezetének átalakulása máris érvénytelenné teszi azokat a feltételezéseket, amelyeken a Kormány válaszai alapultak. A vízáremelések, illetve a gazdaság szerkezeti átalakulása hatására a vízfelhasználás kb. 25%-kal csökkent, az energiatermelésben pedig a tervezés 1985ben még azzal számolt, hogy a GDP 1%os növekedése 2%-os energiafelhasználásnövekedést indukál; jelenleg elfogadott, hogy 1% GDP növekedést 0,7%-os energiafelhasználás-növekedéssel lehet elérni. A trendtörés részben a gazdasági szerkezetváltás „ajándékhatásaként” jelentkezik, de a szemléletváltás erõsítését célzó tudatos munkával kedvezõ hatásai felerõsíthetõek. Az UNIDO/UNEP Nemzeti Tisztább Termelés Központok programjának éppen az a célja, hogy a megelõzésre koncentrálva nagyon költséghatékony környezetvédelmi megoldásokat terjesszen el a fejlõdõ országokban. A Tisztább Termelés Magyarországi Központja annak a nemzetközi hálózatnak a legújabb tagja, amely a Rio-i Egyezményt követõ, a fenntartható gazdasági átalakulást támogató folyamatok során, az ENSZ Ipari és Technológiai Fejlesztési Szervezetének (UNIDO) kezdeményezésére jött létre. A program magyarországi megvalósításában az UNIDO, az UNEP, a KTM és az IKIM, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszéke vesz részt. A Központ országos hálózatként mûködik, amelynek tagjai kutatóintézetek, tanácsadó vállalatok és egyetemek.

A Központ célkitûzése a gazdasági és környezeti hasznokat együttesen kínáló, megelõzõ megoldásokat elõnyben részesítõ technológiák, termelési eljárások, módszerek és módszertanok bemutatása és elterjesztése Magyarországon. A Központ tevékenysége négy fõ területre terjed ki: Információs szolgáltatások A Központ részletes, naprakész adatbank kialakítását kezdte meg környezetkímélõ technológiákról, ezek alkalmazási lehetõségeirõl és a tapasztalatokról. Ez az információs anyag hozzáférhetõ lesz az Interneten keresztül elektronikus alakban vagy személyes megkeresésre hagyományos formában. Az adatbank folyamatosan bõvül, és a lehetõségekhez mérten követi a felhasználók igényeit. Képzés, tréningek, szemináriumok Ez a tevékenységi kör egyfajta „csináld magad mozgalom” elindítását célozza. Korszerû gyakorlati ismeretek és módszerek átadásával olyan eszközt kívánunk a vállalatok kezébe adni, amely segítségével rövid és hosszú távon egyaránt képessé válnak környezetvédelmi problémáik hatékony, önálló és költségkímélõ megoldására. Ezen a területen neves nemzetközi partnereink bevonásával sok hasznos tapasztalatot és bevált módszert tudunk kínálni. Hangsúlyozottan kívánunk foglalkozni csoportos (több vállalat egyidejû részvételével zajló, pl. regionális vagy ágazati) programok szervezésével és lebonyolításával. Demonstrációs projektek A demonstrációs projektek a tiszta technológiák elterjedését kívánják elõsegíteni elsõsorban kis- és középvállalatoknál kül-


földi és magyar szakemberek részvételével. A kiválasztott cégeknél egy-egy környezetvédelmi probléma megoldását célozzuk meg. A Központ vállalja a szakértõk biztosítását, a technológiai és szervezési megoldási lehetõségek feltárását és a végrehajtásában való közremûködést és hozzájárul a demonstrációs projektek finanszírozásához is. Ugyanakkor kívánatos, hogy a vállalatok maguk fedezzék a költségek egy részét. Környezet- és iparpolitika A Központ helyzeténél fogva fontos összekötõ szerepet játszhat az ipar, a tudomány és kutatás, valamint az államigazgatás képviselõi között – elsõsorban az információáramlás és egymás igényeinek kölcsönös megértése terén. Ezen túlmenõen a Központ a rendelkezésére álló információk és széles körû tanácsadói és szakértõi háttere révén hatékony segítséget nyújthat a döntéshozóknak a környezet- és iparpolitikai döntések elõkészítésében.

A vállalkozások a szabályozás szigorodása vagy a környezetvédõ mozgalmak nyomása hatására rendszerint úgynevezett csõvégi környezetvédelmi megoldások bevezetését határozzák el. Ennek két fõ mozgatója van, részben a hazai, illetve külhoni környezetvédelmi ipar meglévõ kínálata és agresszív marketingje következtében ez látszik kézenfekvõnek, részben mert az úgynevezett környezetbarát vagy tisztább termelési eljárásokról az a feltételezés járja, hogy nagyobb a beruházásiköltség-igényük; illetve a megelõzõ környezetvédelem a technológia és a menedzsment megváltoztatását igényli, amitõl általában idegenkednek a vállalkozások vezetõi. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tisztább termelési eljárások elsõsorban nem pénzt, „csak” változtatást igényelnek. Miután a változás-menedzsmentre legkevésbé a kis- és közepes vállalatok felkészültek, de a környezetszennyezés tetemes és legnehezebben szabályozható része éppen náluk keletkezik, érdemes a társadalom-

nak nagyobb figyelmet fordítani tevékenységük támogatására. A Központ ezt a feladatot hivatott ellátni. A Központ a magyar partnerintézetek és -vállalatok, a nemzetközi hálózat és a külföldi tanácsadók a megelõzõ környezetvédelmet szolgáló tevékenységének koordinálásával, valamint a támogató kormányzati és nemzetközi szervezetek együttmûködésével kívánja hatását erõsíteni. Ezentúl rendszeresen megjelenõ hírlevelünkkel tájékoztatjuk Önöket a Központ munkájáról, azt remélve, hogy megnyerjük az Önök támogatását a megelõzõ környezetvédelemnek. Meggyõzõdésünk, hogy a gazdaság és a környezet ellentmondása nem feltétlenül kibékíthetetlen, abban pedig biztosak vagyunk, hogy egyenként is sokat tehetünk a környezet állapotának javulásáért. Arra szeretném kérni Önöket, hogy fogjunk össze, és akkor munkánk még eredményesebb lehet. Dr. Kerekes Sándor, tanszékvezetõ TTMK ügyvezetõ igazgató

KÖNYVISMERTETÕ ÖNYVISMERTETÕ ÉS ÉS FELHÍVÁS FELHÍVÁS Farkas Ferenc: Mûanyagok és a környezet

Környezetterhelés, környezetszennyezés-elhárítás, hulladékhasznosítás TÉMÁK:

Környezetterhelés: A könyv a mûanyag-kémiai alapismeretek tárgyalása után, a mûanyagok életútjának három szakasza – gyártás, feldolgozás, felhasználás – szerinti bontásban, a technológiai alapelvek ismertetésére szorítkozva részletezi a folyamatban részt vevõ anyagok környezeti, egészségügyi hatását, tûz- és robbanásveszélyességi jellemzõit. A mûanyagok gyártása során általánosan használt technológiai anyagok – iniciátorok, oldószerek, fûtõ- és hûtõközegek – tárgyalását követõen az egyes mûanyagok elõállításában résztvevõ anyagok – a monomerek, a technológia, a kész polimer – környezeti veszélyeit ismerteti. Kitér az alábbiak környezeti hatásaira: mûanyagok feldolgozása során a polimer hõbomlásának termékei; feldolgozási additívok; feldolgozási technológiák; a mûanyagok feldolgozásának veszélyei. Ismerteti az egyes mûanyagok fontosabb tulajdonságait, felhasználási területeit (építõipar, jármûipar, villamos- és elektronikai ipar, csomagolás, egészségügy stb.) és felhasználás közbeni esetleges környezeti veszélyeit. Környezetszennyezés-elhárítás: Ez a rész ismerteti a szennyvíztisztítás technológiáját (mechanikai, biológiai, kémiaifizikai), az iszapkezelés (biogáztermelés, komposztálás, víztelenítés, égetés) módjait, a mûanyagipari légtisztítás általános technológiáját, valamint a szennyezõ gázok és gõzök eltávolítási módszereit (kondenzáció-adszorpció, abszorpció-membránszûrés, biológiai tisztítás, kémiai reakciók, égetés). Hulladékhasznosítás: Ez a rész a hulladékhasznosítás lehetõségeit tárgyalja. Felhívja a figyelmet az ökomérleg elkészítésének fontosságára, ismerteti a lebomló mûanyagokat. Részletezi az egyes mûanyaghulladékok visszanyerési módját. Tárgyalja a kémiai (hidrolízis, depolimerizáció, hidrogénezés) és termikus hasznosítás (pirolízis, kohászat, égetés) lehetõségeit.

CÉLCSOPORT:

A könyv a mûanyagfejlesztõ, -gyártó, -feldolgozó és -felhasználó, továbbá a környezetvédelem, környezetegészségügy, környezetterhelés-értékelés területén dolgozó szakemberek számára készül, de ajánlható az e témákat oktató közép- és felsõfokú tanintézetek oktatási segédleteként is.

FELÉPÍTÉS:

A könyv (28 ív, 300 B5 formátumú oldal, 224 ábra, 80 táblázat) az alcímeknek megfelelõen három részbõl áll.

• a könyv megjelentetését valamilyen módon szponzorálni kívánják; JELENTKEZÉSÉT, • a könyvben tevékenységük gyártmányaik ismertetését, hirdetéseiket elhelyezni óhajtják; AKIK: • leendõ vevõként számon tarthatók. Dr. Farkas Ferenc ( (96) 434-088 VÁRJUK

2

l

AZOK

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1998. ÉVI 1. SZÁM


A mûanyagipar környezetvédelmi szempontjai Az Európai Unióba való törekvésünk során a mûanyagipar – különösen a vezetõk – számára is stratégiai jelentõségû a környezettudatos szemlélet, a környezettudatos irányítás, a gazdasági és környezeti szempontok együttes érvényesítése a meglevõ ipari termelés és a fejlesztés területein egyaránt. Prof. Dr. Habil. Farkas Ferenc, jelenleg a Soproni Egyetem magántanára, korábban a Graboplast kutatási vezetõje, cikkben foglalta össze a mûanyagipar sokat vitatott környezeti teljesítményét. A 2. oldalon található felhívásban az e témában írott könyvéhez várja érdeklõdõ cégek és magánszemélyek jelentkezését. A természet és az ember kapcsolata szükség szerint kényszerkapcsolat. A környezet az ember élettere, anyag- és energiaforrása, ugyanakkor minden emberi tevékenység a környezet valamilyen mértékû és jellegû megváltoztatásával jár. Környezetünk romlásáért általában a vegyipart teszik felelõssé, megfeledkezve annak vívmányairól. A kémia eredményei nélkül egyetlen iparág (építõ-, jármû-, elektromos- és elektronikai, gyógyszeripar stb.) sem juthatott volna mai fejlettségi szintjére. A mûanyagok mindenütt jelen vannak az ipari termékekben, modern hétköznapi életünk is elképzelhetetlen lenne nélkülük. Sajnos a II. világháborút követõ ipari fellendülés éveiben a környezetkárosítással nem törõdtek, csak a figyelmeztetõ jelek (egészségkárosodás, ózonlyuk stb.) megjelenése után kezdett beépülni a szakemberek gondolkodásába a környezeti tudatosság. A mûanyagok megjelenése, sokrétû felhasználása korszerûsítette és egyben egyszerûsítette életünket, segítette a technika ugrásszerû fejlõdését, ugyanakkor gondokkal is járt. Ilyen probléma pl.: – egyes monomerek (VCM, AN stb.) és adalékok (aminok, nehézfémek, stabilizátorok, azbeszt stb) egészségkárosító hatása, – egyes segédanyagok (pl. oldószerek, halogén-szénhidrogének stb.) környezetkárosító jellege, – a biológiailag nem lebomló hulladékok felhalmozódásának veszélye. A gondok valósak voltak, és támadási felületet adtak a zöldek kezébe, akik kevésbé reális frakciója gyakran úgy igyekezett a mûanyagokat láttatni, mint környezetünk elsõszámú ellenségeit, szélsõséges esetekben egyes mûanyagok (pl. PVC) betiltását követelve. Mivel azonban senki sem ellensége önmagának és utódainak, egy-egy probléma felismerésekor azonnal megindulnak a kutatások azok megoldásaira. Ezen eredmények közül a legfontosabbak – a mûanyagok termelésének töretlen növekedésén kívül– az egészségi és környezeti ártalmak teljes eliminálása és az esetenként szigorított (gyártás- és feldolgozás-technológiai, ill. hulladékhasznosítási) elõírások betartása. A mûanyagokat elõállításuk után a feldolgozóipar különbözõ eljárásokkal a legkülönfélébb termékekké alakítja, majd felhasználásra kerülnek. Funkcióik betöltése után – hosszabb-rövidebb idõ elteltével – hulladékká válnak. A mûanyagok környezetterhelése négy ciklusra bontható: – mûanyaggyártás, – mûanyag-feldolgozás, – mûanyag-felhasználás, – mûanyaghulladékok keletkezése.

A MÛANYAGGYÁRTÁS KÖRNYEZETTERHELÉSE A mûanyaggyártás mennyiségére vonatkozó statisztikák nem egységesek, általában a szintetikus szálasanyaghoz gyártott polimereket és az elasztomereket nem tartalmazzák, noha ezek is mûanyagok. Napjainkban a világon – mindent beleszámítva – évente közel 150 millió tonna mûanyagot gyártanak. A vezetõ régiók Nyugat-Európa, Észak-Amerika és Japán. A mûanyaggyártás – irodalmi adatok alapján becsült – régiónkénti %-os megoszlását mutatja az 1. ábra. Mûanyagfajtánkénti megoszlásban az össztermelés mintegy kétharmadát a négy tömegmûanyag (PE, PVC, PP, PS) adja. A termelés ilyen megoszlását a 2. ábra szemlélteti. KeletEurópa 10%

NyugatEurópa 31%

DélAmerika 4%

ÉszakAmerika 30%

Ázsia 22%

Ausztrália+ Óceánia 1%

Afrika+ Közel-Kelet 2%

A környezeti veszély lehet: l egészségi ártalom, l lég-, víz-, talajszennyezés, l tûz- és robbanásveszély. A mûanyagok gyártása során a felsorolt környezeti veszélyek mindegyike elõfordulhat. Megállapítható tehát, hogy a mûanyaggyártás veszélyes üzem. A hazai gyártók (BorsodChem, TVK, DunaStir) a környezeti károk kizárása érdekében eleve teljesen zárt rendszerû PVC, ill. poliolefin (PE, PP) gyártástechnológiát valósítottak meg, így a normál üzemmenet során sem környezeti, sem egészségi ártalom nem következhet be. A gyártás során – globálisan tekintve – az 1. táblázatban felsorolt anyagok kerülhetnek a szennyvízbe. 1. táblázat. A szennyvízbe kerülõ anyagok a mûanyag-gyártó és -feldolgozó iparban Szerves

Szervetlen

A mûanyaggyártás során

monomerek, oligomerek, polimerek, felületaktív anyagok, védõkolloidok, szerves peroxidok, diszperziók, aminok, oldószerek stb.

fémkatalizátorok, Al, B, Sn, Ti, Fe, Sb, Ca, Zn, Co, Mn, savas, lúgos katalizátorok stb.

A mûanyagfeldolgozás során

monomerek, oligomerek, polimerek, diszperziók, szerves stabilizátorok, csúsztatók, antisztatikumok, vulkanizálószerek pigmentek, habosítószerek stb.

stabilizátorok, Pb, Ca, Zn, Ba, Cd, Sn, savak, lúgok, töltõanyagok, térhálósítószerek ZnO, MgO, pigmentek, habosítószerek stb.

1. ábra. A mûanyagtermelés megoszlása régiónként Elasztomer 12%

Duroplaszt 7%

PE 29%

PET 12% PS 8%

PP 15%

PVC 17%

2. ábra. A termelés megoszlása típusonként

A mûanyagok elõállítására irányuló kémiai reakciók lehetnek homogén és heterogén fázisúak, végbemehetnek gáz- vagy folyadék(oldat-, vagy ömledék-) fázisban, de vannak határfelületi reakciók is. Az ipari gyártás során nemcsak a reakcióban részt vevõ, hanem az összes jelen lévõ anyag környezeti veszélyével számolni kell. Ezek lehetnek: l a monomerek, l a reakció iniciátorai és katalizátorai, l oldószeres polimerizációban az oldószerek, l egyéb segédanyagok, l a kész polimerek, l az esetleges melléktermékek, l a hûtõ- és fûtõközeg stb.

Hazai vonatkozásban említésre méltó a szuszpenziós PVC gyártása során keletkezõ jelentõs mennyiségû szennyvíz, azonban a felszíni vizek védelme a gyártónál megvalósított mechanikai és biológiai szennyvíztisztítás révén biztosított. A szennyvízképzõdést a technológia korszerûsítésével 70%-kal csökkentették, és a tisztított vizet technológiai vízként újra hasznosítják. A talajszennyezés a mûanyagiparban nem jellemzõ, legfeljebb meghibásodás esetén fordulhat elõ. Azokról az anyagokról, amelyek a levegõbe kerülhetnek, a 2. táblázat ad áttekintést. A gyártók a légszennyezési elõírásokat célirányos légtisztító rendszerek üzemeltetésével tartják be. A BorsodChem az emittált vinilklorid monomert elégeti és az égéshõt

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1998. ÉVI 1. SZÁM

l

3


2. táblázat. A levegõbe kerülõ anyagok a mûanyag-gyártó és -feldolgozó iparban Szilárd anyagok Porok: mûanyag, töltõanyag, pigment, stabilizátor, égésgátló, fémoxid, katalizátor stb. Rostos szerkezetû anyagok: üvegszál, facsiszolat, stb.

Gõzök

Gázok

lágyítók, oldó-szerek, bomlástermékek stb.

SO2, NOx, H2S, CS2, monomerek, bomlástermékek stb.

gõz elõállításra hasznosítja. Mûanyaggyártásra irányuló új beruházások során a megvalósítandó technológia korszerûségi, gazdasági kérdéseivel azonos rangot kap a környezetvédelmi kérdések elbírálása is.

A FELDOLGOZÁS KÖRNYEZETTERHELÉSE A mûanyag-feldolgozási technológiák részben más iparágakban használt anyagokra (gumi, textil, papír, lakk-festék stb.) már meglévõ technológiák adaptálásával, részben teljesen új feldolgozási eljárások kifejlesztésével alakultak ki. A mûanyagok közel kétharmadát extrudálással és fröccsöntéssel dolgozzák fel. A legfontosabb eljárások becsült részesedését mutatja a 3. ábra. Autógyártás 6%

Bútor 4%

Építõipar Háztartási cikek 15% 5% Villamosipar 6%

Csomagolás 31% Textilipar 6%

Egyéb 25%

Mezõgazdaság 2%

3. ábra. Mûanyag-feldolgozási eljárások megoszlása

A mûanyagok feldolgozása során a következõ környezetszennyezõ forrásokkal kell számolni. A polimer-feldolgozás zömében hõkezeléssel jár, így polimer bomlástermékek képzõdhetnek. A segédanyagok között szerepelnek oldószerek, lágyítók, stabilizátorok, töltõ- és erõsítõanyagok, pigmentek, csúsztatók, antisztatikumok, habosítószerek stb., ezek illékony komponensei és bomlástermékei. A mûanyag-feldolgozásra a légszennyezés jellemzõ, vízszennyezés csak a termékek hûtése (pl. extrudálás), esetleges mosása révén jelentkezik. A lágy PVC feldolgozásakor a lágyító 4-8%-a kerülhet a levegõbe. Az ebbõl eredõ légszennyezést a hazai legnagyobb lágy PVC-t feldolgozó cég, a Graboplast Rt. – már évekkel ezelõtt – a lágyítógõzök mechanikai és elektrosztatikai lecsapásával szüntette meg. A visszanyert lágyítót a termelésben újrahasznosítják. Az egyik legjelentõsebb légszennyezést a polimer oldatok feldolgozásakor (színnyomás, lakkozás, ragasztás stb.) a légtérbe jutó oldószergõzök okozzák. Ezek kiküszöbölésére több megoldás (kimosás, adszorpció, égetés stb.) ismert. Nagy légfelesleggel dolgozó üzemekben kis koncentrációban jelentkezõ oldószerszennyezés megszüntetésére legjobb megoldás az égetés. A Graboplast Rt. jelenleg folyamatban levõ beruházása során az oldószeres üzembõl elszívott levegõ tisztítására regeneratív katalizátoros égetést valósít meg, amelynek lényege, hogy a folyamat beindulása után az égés önfenntar-

4

l

tóvá válik. A környezettudatos vállalatirányítás jó példája, hogy a Graboplast Rt. 1998ban befejezõdõ tatabányai zöldmezõs beruházása során létrehozandó 4 méter szélességû PVC padlókárpit gyártásakor az oldószeres légszennyezés lehetõségét is kizárja és a termékek színnyomását – Európában elsõként – polimer oldatok helyett vizes polimer-diszperzió bázison végzi. A mûanyag-feldolgozás vízszennyezésének elhárítására az elõzõekben említett tisztítási lehetõségek ismertek. A szennyezés-elhárításnál sokkal elõnyösebb a megelõzés vagy a jelentõs csökkentés. A Graboplast Rt.-hez tartozó Grabotext Kft. mûnemez (vlies, non woven) termékeket gyárt mûkaucsuk kötõanyagos impregnálással. A térhálósításhoz cink-oxidot használtak, amelynek be nem épült része a mosó-öblítõ vízbe került. A technológiát elsõ lépésben – évekkel ezelõtt – korszerûsítették, a térhálósítószer mennyiségét jelentõsen csökkentették, és a beépülés mértékét növelték. A második lépésben – jelenleg – a térhálósító rendszer cseréjével vízszennyezést nem okozó technológia kidolgozása folyik.

A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA A mûanyagok felhasználásuk, alkalmazásuk során semmiféle környezeti ártalmat nem okoznak. A világ mûanyag-felhasználásának alkalmazási területek szerinti megoszlását a 4. ábra mutatja. Autógyártás 6%

Bútor 4%

Építõipar 15%

Háztartási cikek 5% Villamosipar 6%

Csomagolás 31% Textilipar 6%

Egyéb 25%

Mezõgazdaság 2%

4. ábra. A világ mûanyag-felhasználásának alkalmazási területek szerinti megoszlása

Az arányok ugyan évrõl évre változnak, de a változás nem nagymérvû. A legnagyobb felhasználó évek óta a csomagolás, ezt követi az építõipar. Az építõiparban világviszonylatban 25 Mt mûanyagot használnak fel.

MÛANYAGHULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA A napjainkban évente gyártott mintegy 150 millió tonna mûanyag (adalékanyagokkal – lágyító-, töltõ- és vázanyagokkal stb – megnövelt) mennyisége elõbb-utóbb hulladékká válik. A termelt mûanyagok kb. egyharmadának (fõleg a csomagolóanyagoknak) élettartama rövidebb egy évnél, más termékeké 50-70 év is lehet. A mûanyag termékektõl megkívánt változó élettartamot jól szemlélteti a rendkívül széles körben használt PVC alapú gyártmányokról készült összeállítás (3. táblázat). A táblázat szerint a mûanyagok, a megkívánt élettartam szempontjából három csoportba sorolhatók: – rövid élettartamúak ≤ 2 év; – közepes élettartamúak 7-15 év; – hosszú élettartamúak >25 év. A hosszabb élettartamú termékek sem jelentik a hulladékkérdés megoldását, legfeljebb csak elodázását. A mûanyaghulladékok biológiailag nem lebonthatók, nem komposztálhatók, s így a mezõgazdaságban sem hasznosíthatók. A talajba kerülõ mûanyag tárgyak a talaj mûve-

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1998. ÉVI 1. SZÁM

3. táblázat. Termék

Élettartam [év]

Élelmiszer-csomagoló anyagok Egyéb csomagolóanyagok Üreges testek Gyógyszer-csomagoló anyagok Kemény fóliák

1,4 1,4 1,4 2 2

Általános mûszaki cikkek Mûbõrök Lágy PVC cikkek Lágy csövek Mûszaki fóliák Hanglemezek Kemény PVC általános célra

7 8 8,5 11,5 12 14 14

Táblák Padlóborítók Kábelszigetelés Profilok általános célra Ablakkeret profilok Kanalizációs csövek

25 28 36 46 56 70

lésekor sok-sok év múlva is változatlanul fordulnak ki a földbõl. A hulladék felhalmozódásának, a sokat emlegetett „hulladéklavina” képzõdésének elkerülése végett a mûanyagok életútjának különbözõ fázisaiban képzõdõ hulladékot – célszerûen szelektíven – összegyûjtik, és általában gazdaságosan hasznosítják. A mûanyaghulladék hasznosítása napjainkra mint iparág létjogosultságot vívott ki magának. Az eddig kialakult technológiák három csoportját különböztetjük meg: a fizikai-mechanikai (reciklizáció), kémiai (depolimerizáció, hidrolízis, hidrogénezés) és termikus (pirolízis, kohászat, égetés) eljárásokat. A hulladék hasznosítási módja mûanyagfajtánként és a hulladék megjelenési formái szerint változó ugyan, de amíg a reciklizáció és a termikus hasznosítás technológiai lépéseinek lényege a mûanyagtípustól függetlenül azonos, addig a kémiai hasznosítás mûanyag-specifikus. A hulladékhasznosítás módjait – a technológiai hasznosításon túl – az elérendõ céltól függõen is szokták tárgyalni. Eszerint a hasznosítás célja lehet termék- és gyártmány-elõállítás, nyersanyag-elõállítás és energianyerés. Hulladékképzõdéssel számolni kell a mûanyagok gyártása és feldolgozása, továbbá a mûanyag félkésztermékek (lemezek, csövek stb.) hõformázása, konfekcionálása során. Hulladékként jelentkeznek a funkciójukat betöltött, minõségileg nem csökkent csomagolóeszközök, zacskók, hordók stb., továbbá az elhasználódott, cserére szoruló mûanyaggyártmányok (hajtatóházak, fóliák, ablakkeretek, padló- és falborítások, kanalizációs csövek stb.) is. A mûanyaghulladékokat csoportosíthatjuk jellegük szerint is. A technológiai és ipari hulladékokat együttesen primer, az elhasználódott mûanyagtermékek hulladékait szekunder hulladéknak nevezik. Sajnos hazánkban a képzõdõ mûanyaghulladékoknak csupán 5%-át hasznosítják. EU tagságunk eléréséig ezt az arányt legalább 15%ra kell növelni. Európában a legnagyobb a hasznosítási arány (>40%) Németországban. A technológiai és ipari hulladék (elvben) nem kerül a környezetbe. Fajtaazonos, általában tiszta, és reciklizációval (aprítás, granulálás) visszaforgatható. Sokkal nagyobb gondot jelent az elhasználódott mûanyaghulladék hasznosítása, amely igazán csak szelektív gyûjtéssel oldható meg. Ehhez azonban a lakosság általános környezeti tudatosodására van szükség. E téren sok még a teendõ ... Dr. Farkas Ferenc


Újszerû együttmûködés Orosháza térségében Napjainkban a nagyobb hazai vállalatok – mint a MOL Rt., a Nitrokémia vagy a Ferroglobus Rt. – éves vagy eseti környezetvédelmi jelentést adnak ki, amelyben közzéteszik a környezetterhelésük jellegét és mértékét bemutató adatokat, jellemzõket. A közepes és kisebb vállalatok sem piaci és egyéb érdekeltségük, sem anyagi feltételeik miatt nem fordítnak nagy hangsúlyt az ilyen tájékoztatásra. További fontos indok, hogy nem áll rendelkezésükre vállalaton belüli szakember, aki megfelelõen tudná e feladatot ellátni. Másfél évvel ezelõtt a KTM és a helyi térségi szövetségek kezdeményezésére térségi környezeti állapotfelmérési és gazdálkodási módszertani program (Program a helyi környezet felmérésére és javítására LEAP) indult, amelynek egyik kísérleti térsége Orosháza és környéke. E program keretében felmerült az igény a vállalatokkal való szorosabb, szakmai jellegû együttmûködés iránt, amely a térség számára több szempontból is elõnyös lehet: l A kialakuló kapcsolat és bizalom, a problémák és elvárások kölcsönös megismerése közelíti – az önkormányzatok hatósági funkciójából eredõ – sokszor igen eltérõ nézõpontokat. l A folyamat során keletkezett és publikált információk megfelelõ tájékoztatást nyújtanak a lakosság és a további térségi és térségen kívüli érdekcsoportok részére, ezzel is elõsegítve az együttmûködést. l A vállalatok egymással és az önkormányzatokkal együttmûködve szélesíthetik pályázati és innovációs lehetõségeiket, nemcsak szigorúan vett tevékenységükhöz kapcsolódóan, hanem a vállalati környezeti menedzsment és környezetvédelem terén is. l A Tisztább Termelés Magyarországi Központja (TTMK), amelynek átfogó programja a fenti szempontokat is magába foglalja, az orosházi kezdeményezésekre építve térségi programot indított 1997. õszén. l A program két lépésben kívánja bevonni a térség ipari és mezõgazdasági vállalatait és kisebb vállalkozásait. l Elsõ lépésben a nagyobb vállalatokkal vettük fel a kapcsolatot, a térségben dolgozó környezetvédelmi koordinátorok, Bende Sándor és Soós Béla segítségével, akikkel kerekasztal megbeszélésen vitattuk meg a program lépéseit, tájékoztatva õket a TTMK és a LEAP célkitûzéseirõl, a módszertani háttérrõl és a szakmai segítségnyújtás lehetõségeirõl. l E megbeszéléseken megállapodtunk egy térségi, összevont környezeti jelentés elkészítésérõl és kétnyelvû kiadásáról, amelyben a vállalatok és az önkormány-

l

l

zat lehetõséget kap adatainak, tevékenységeinek és terveinek rövid bemutatására. Ehhez a kezdeményezéshez 6 cég csatlakozott, többek között a Merian Orosháza Finom Szárnyas Különlegességek Rt., a Hunguard Float Glass Rt. és az Orosházi Öblösüveg Gyártó és Kereskedelmi Kft. E kiadvány lehetõséget teremt további cégek bevonására, tervezzük egy éven belül egy kibõvített, a térség jelentõsebb környezethasználóit felölelõ jelentés kiadását. Ezzel párhuzamosan térségi vállalati környezeti klubot kívánunk létrehozni, amely szakmai továbbképzések megtartását, információ- és tapasztalatcserét tesz lehetõvé, ezzel is elõsegítve a hatékony, megelõzõ környezetvédelmet, valamint a térségi szintû környezetgazdálkodást. E folyamatban az önkormányzatok és a térségi szövetség szerepe igen nagy, hisz egy újszerû, nem az ellenõrzés és bírságolás, hanem a támogatás és tájékoztatás, a továbbképzés és a megelõzés eszközrendszerét alkalmazó térségi menedzsment jöhet létre. Azon vállalatok, amelyeknek már vannak a minõsítési rendszerek megvalósításában tapasztalataik és eredményeik vagy a környezeti terhelést csökkentõ, és egyben gazdaságilag is profitáló programokat hajtottak végre, jelentõs szerepet játszanak a kisebb vállalatok bevonásában. Az önkormányzaton, esetleg szakértõi munkán keresztül érkezõ segítség vagy kisebb anyagi támogatás jelentõs ösztönzést adhat a kisés középvállalatoknak a környezetközpontú irányítási rendszerek (ISO 14000, EMAS), és a terhelést csökkentõ beruházások megvalósítására. Kovács Eszter / TTMK

Az IdU1 és az IEP2 Az európai integrációs folyamatnak és a környezetvédelem versenyszemponttá válásának köszönhetõen Magyarországon is egyre nagyobb érdeklõdés tapasztalható a vállalatok részérõl a környezetközpontú irányítási rendszerek iránt. A KIR bevezetésével, illetve tanúsításával foglalkozó szakemberek tömörítésére ugyanakkor nem létezik még egységes, független érdekvédelmi szervezet hazánkban. Cikkünkben ezért két európai szervezetet mutatunk be, amelyek példaként szolgálhatnak hasonló hazai intézmény létrehozására. Az IdU (Diplomás Környezetvédelmi Tanúsítók, Auditorok és Tanácsadók Szervezete) Európa három országában – Németországban, Ausztriában és Svájcban (ez utóbbiban VUG: Vereinigung 1 Institut diplomierter Umweltgutachter,-Auditoren und -Berater 2 Institute for Environmental Professionals

der Umweltauditoren, -management-berater und Umweltgutachter néven) — a környezetvédelmi szakemberek regisztrációs szervezeteként és független fórumaként mûködik. A három szervezet 1997-ben létrehozta az IEP-t (Környezetvédelmi Szakemberek Szervezete), amely egységes nemzetközi fórum az európai környezetvédelmi szakemberek összefogására. 1. Az IdU Ausztria mûködése Az IdU mûködése mindhárom említett országban azonos alapokon nyugszik, így az itt leírtak – a tagsági díjak kivételével – bármelyik IdU-ra érvényesek. Az 1995-ben létrehozott IdU Ausztria független, pártok felett álló, közhasznú nonprofit szervezet, amely az osztrák környezetvédelmi tanúsítók, auditorok és tanácsadók fórumaként és regisztrációs szerveként egyesületi formában, szakmai kamarához hasonlóan mûködik, bécsi székhellyel. Igazgatósága neves környezetvédelmi szakértõkbõl áll; jelenleg egy alkalmazottja van. Fõleg tagsági díjakból, támogatásokból és pályázati pénzekbõl gazdálkodik. A szervezet négy tagsági csoportot különböztet meg, eltérõ éves tagsági és egyszeri regisztrációs díjjal. (1) Rendes tagság: környezetvédelmi tanúsítók, auditorok és tanácsadók. A környezetvédelmi tanúsítókat és auditorokat Ausztriában az EMAS és az UGStVG (Umweltgutachter- und Standorteverzeichnisgesetz – A környezeti tanúsítókra és a telephelyek bejegyzésére vonatkozó törvény) alapján a Gazdasági Minisztérium akkreditálja – a Környezetvédelmi Minisztériummal egyeztetve. Az IdU emellett e rendelet és törvény, valamint az ISO 14012 alapján – kidolgozott egy szigorú kritériumrendszert, amelynek alapján az akkreditált jelentkezõket felveszi tagjai sorába. A kritériumrendszer alkalmazásával a környezetvédelmi tanúsítókat, auditorokat és tanácsadókat képzettségük és környezetvédelmi vonatkozású szakmai gyakorlatuk alapján meghatározott szempontok szerint (pl. kivitelezett auditok száma stb.) kategóriákba sorolják. Ezek nem véglegesek; az adott területhez (pl. auditáláshoz) kapcsolódó szakmai munkával felsõbb kategóriába lehet kerülni. A besorolási kategóriák a következõk (a táblázat az éves tagsági díjat és az egyszeri regisztrációs díjat tartalmazza kategóriánként; ezekhez adódik még hozzá a 10%-os forgalmi adó): Várakozó Auditor Tanácsadó Vezetõ auditor Vezetõ tanácsadó Környezeti tanúsító

1.000 3.000 3.000 6.000 6.000 6.000

+ 2.000 ATS + 5.000 ATS + 5.000 ATS +10.000 ATS +10.000 ATS + 2.000 ATS

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1998. ÉVI 1. SZÁM

l

5


(2) Különleges tagság: különleges tag (3.000 ATS éves hozzájárulással) lehet bármely természetes vagy jogi személy, aki az IdU feladatkörébe tartozó ökológiai témák iránt érdeklõdik és segíti az IdU-t. (3) Támogató tagság: legalább 25.000 ATS egyszeri hozzájárulással. Jelenlegi támogató tagok: Raiffeisenbank Wien-Niederösterreich, Kammer der Wirtschaftstreuhänder, Pressel Versand International GmbH. (4) Tiszteletbeli tagság: azok a személyek, akiknek különleges érdemeik vannak az IdU által átfogott szakterületeken. Az IdU Ausztria feladatköre: l szemináriumokat szervez környezetirányítási témákban; l munkaértekezleteket tart a környezeti tanúsítók számára a Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából; l kidolgozza a KIR bevezetésével kapcsolatos feladatok szektorspecifikus alkal-

l

l

mazásának útmutatóját és a képzési követelményeket; szakmai kérdésekben állást foglal, közönségkapcsolati munkát végez, havonta folyóiratot ad ki tagjainak; együttmûködik országos és nemzetközi szervezetekkel.

2. Az IEP céljai és mûködése Az IEP non-profit szervezet, amely az EMAS és az ISO-14001 szerinti környezetvédelmi tanúsítókat, auditorokat és tanácsadókat tanúsítja és ez alapján regisztrálja tagjai között. Az IEP céljai: l a káros környezeti hatások csökkentése az ipar, az energiaszektor, hulladékelhelyezés és –kereskedelem, a szolgáltatások és az állami szféra tevékenységeivel kapcsolatban; l a KIR és auditálási rendszerek további fejlesztése, terjesztése mindenekelõtt az EMAS és az ISO-14001 alapján; l a környezeti tanúsítók, auditorok, ta-

nácsadók és más szakemberek nemzetközi szintû támogatása. Az IEP feladatai: l környezetvédelmi szakemberek támogatása, menedzselése, képzése; l független, megbízható és folyamatos munkavégzés nemzetközi szabályainak meghatározása és betartatása; l környezeti szakemberek minõsítése, véleményalkotás fontos kérdésekben; l a vállalatok közötti tapasztalatcsere elõsegítése; l további környezetvédelmi szervezetek bevonása az együttmûködésbe. A magyar környezetvédelmi szakemberek szakmai presztízsének növekedését, nemzetközi elismerését mindenképpen elõsegítené egy, a három IdU-val, és az IEPvel mint nemzetközi ernyõszervezettel együttmûködõ független hazai érdekvédelmi szervezet létrehozása. Nemcsicsné Zsóka Ágnes / TTMK

Joint bulletin of the HCPC and KÖVET-INEM Hungária to promote cleaner production and environmental management – English Summary European Union questionnaires concerning the environment have been evaluated most critically among the issues of joining the Union. It has been concluded that compliance with European environmental legislation will take a very long time. Calculating with an economic growth of 2 to 3% and environmental expenditures of 1-1.7% of GDP, the elimination of most urgent environmental problems would need 15-25 years. Structural changes in the economy may ease the harmonization process and the environmental gratis effect of these may enhance this tendency. The Hungarian Cleaner Production Center (HCPC), as a member of the National Cleaner Production Center network of UNIDO/UNEP aims at a cost effective prevention of environmental problems. The HCPC is a joint project of UNIDO, UNEP, the Ministry of the Environmental and Regional Planning, the Ministry of Industry, Commerce and Tourism and the Department of Environmental Economics and Technology at the Budapest University of Economic Sciences and is a member of a national network of research

6

l

institutions, consulting companies and universities. The objective of the HCPC is to provide Hungarian companies with technologies, production processes and methodologies which offer both economic and environmental benefit. HCPC is currently developing an information database on cleaner technologies which would be freely available to interested parties through the Internet. This database is intended as an information clearinghouse for business and other organizations related to cleaner technologies in any way. Training and education projects are going to be carried out with the help of Hungarian and international experts throughout the country. These projects aim at the distribution of cleaner production ideas and will be carried out on a continual basis. Pilot projects have been and will be initiated which aim at SMEs. In the framework of these projects experts are provided to participating companies and help will be given to solve environmental problems with cleaner production methods. Participation in these projects is enhanced by favourable financial terms provided by HCPC.

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1998. ÉVI 1. SZÁM

The HCPC also intends to coordinate the activities of partner institutions, companies, the international network of NCPC and international experts. The Hungarian Association for Environmentally Aware Management (KÖVET-INEM Hungária) is club of 40 member companies and 20 non-profit institutions comprising a coherent group to promote practical methods of environmental management. Some projects in a nutshell: Global Environmental Management Survey, pollution prevention and EMS coaching for SMEs, the environmentally friendly office. Conferences, experience exchanges, publications and media work aim at a wider audience to green the economy. This quarterly news and letter is provided by the HCPC KÖVET-INEM Hungária to inform interested parties on the activities of the organizations and to promote preventive environmental measures in Hungary. We hope that this joint publication is only a first step towards a useful synergy of joint projects. Gyula Zilahy/TTMK; Gergely Tóth/KÖVET


ÖKOPROFIT – Magyarországon elõször Az 1992-ben Ausztriában megszületett, és azóta a világ számos országában (így például Csehországban, Szlovákiában és Brazíliában) sikerrel vizsgázó ÖKOPROFIT programot idén elõször hazánkban is megrendezik. A Tisztább Termelés Magyarországi Központjának és partnerintézményeinek szervezésében két régióban, Salgótarján és Dorog körzetében, összesen 12 – többségében kis- és közepes – vállalat részvételével februárban elkezdõdött a közel egy évig tartó közös munka. Az UNIDO, az UNEP és az OMFB által támogatott projekt elsõdleges célja a Tisztább Termelés lehetõségeinek minél szélesebb körû bemutatása és a Tisztább Termelés hazai szakemberbázisának fejlesztése.

Az ÖKOPROFIT projekt célja a tisztább termelés (integrált, megelõzõ környezetvédelem) szemléletének és gyakorlati módszereinek átadása a részt vevõ cégek szakemberei számára. Az elsajátított ismereteket a résztvevõk cégüknél a gyakorlatban is alkalmazzák, ezáltal a projekt végére kézzelfogható eredményekre lehet számítani a termelési hatékonyság növekedése és a környezetterhelés csökkentése terén. A résztvevõ cégekrõl készítendõ esettanulmányok a tisztább termelés lehetõségeinek és eredményeinek széleskörû megismertetéséhez járulnak hozzá. A felhalmozódó tapasztalatok a tisztább termelés hazai know-how-jának és szakemberbázisának fejlesztésében játszanak fontos szerepet. Az ÖKOPROFIT projekt regionális alapon szervezõdik. Az adott régióból egy idõben több vállalat vesz részt. A résztvevõk általában különbözõ termelõ és szolgáltató ágazatokat képviselnek, méretükben is heterogének lehetnek. Az elsõ magyarországi projektek két – korábban a „piszkos tizenkettõhöz” tartozó – régióban kezdõdtek meg. A projekt szellemét követve a 6-6 részt vevõ vállalat méretét és tevékenységét tekintve igen változatos. A paletta a mindössze néhány fõt foglalkoztató kisvállalattól a nyolcszáz fõs nagyüzemig, a klasszikus iparvállalattól a

Fiatal diplomások a tisztább termelésért A TTMK 1998 augusztusától 2001 augusztusáig egyéves szakmai gyakorlati periódusokból álló programot szervez fiatal diplomások részére. A szakmai gyakorlatot fiatal környezetvédelmi mérnökök és környezetvédelmi menedzserek részére hirdetjük meg. Az egyéves gyakorlat alatt a résztvevõk kisés közepes méretû vállalatoknál dolgoznak majd. A program célja, hogy elõsegítse a frissen diplomázott környezetvédelmi szakemberek elhelyezkedését azon területeken, ahol a tisztább termelés koncepciója alkalmazható, segítve ezáltal a gyakorlati tapasztalatok megszerzését.

különbözõ szolgáltatókig terjed. A projektben tanácsadó vállalatok számára megfigyelõként részvételi lehetõséget biztosítunk, ezzel támogatva a hazai szakemberbázist. A program gerincét nyolc egynapos mûhelyfoglalkozás képezi. Ezeken a szakemberek közösen vesznek részt. Ez a program „képzési” része. A foglalkozásokon szerzett ismereteket a résztvevõk saját cégüknél a gyakorlatban alkalmazzák. Ez tulajdonképpen a kapott „házi feladatok” végrehajtását jelenti a mûhelyfoglalkozások közötti idõszakban. A gyakorlati megvalósítás segítésére ill. esetleges egyedi problémák megoldására a résztvevõk igény szerint egyéni tanácsadást vehetnek igénybe. A projektben sikeresen résztvevõ cégek a projekt végén a Központ ÖKOPROFIT díját vehetik át. A díj odaítélésérõl szakmai zsûri dönt. A tervezett nyolc mûhelyfoglalkozás témái a következõk: 1. Bemutatkozás, bevezetés, motiváció 2. Tisztább termelés, szennyezésmegelõzés 3. Környezetvédelmi csapat, környezetvédelmi program 4. Anyagáramok, energiagazdálkodás 5. Környezetvédelmi szabályozás 6. Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok kezelése 7. „Öko-kontrolling” 8. Felkészítés a kitüntetésre A foglalkozások felépítése a következõ: l A házi feladatok megbeszélése, tapasztalatcsere (visszacsatolás) Ennek érdekében a TTMK a kiválasztott fiatal diplomások számára egyhetes képzést nyújt, mielõtt a környezetvédelem területén munkába állnának. A résztvevõk az egyéves program idejére ösztöndíjat kapnak, számukra a Központ havonta szemináriumokat tart. A fiatal diplomások az egyéves munka végén esettanulmányt írnak saját szakmai területükhöz kapcsolódóan. Ennek tartalmaznia kell valamely környezeti probléma leírását és a javasolt megoldásokat. A javaslatokban a „csõvégi” megoldásokon túl hangsúlyozottan szerepelniük kell a megelõzõ környezetvédelemre, a tisztább termelésre támaszkodó elképzeléseknek. A képzési program általános céljai a következõk: 1) gyakorlati képzést nyújtani a fiatal dip-

l l l

A témához tartozó alapismeretek átadása (információs blokk) Gyakorlatok, módszerek elsajátítása (interaktív blokk) Új házi feladatok ismertetése

A tematika és a foglalkozások felépítése a résztvevõk igényeit követve a program során rugalmasan változtatható. Az 1998-as ÖKOPROFIT projektekben résztvevõ vállalatok és intézmények: l Vértes Volán Rt. Mûszaki Üzeme, Dorog l ACSI Logisztikai Rt. Dorogi Kísérleti Gyára l RUMPOLD Esztergom Kft., Esztergom l Dorogi Hulladékégetõ Kft., Dorog l Richter Gedeon Rt. Dorogi Fióktelepe l Dorog Város Önkormányzata l Salgótarjáni Üveggyapot Rt., Salgótarján l Tarjánhõ Kft., Salgótarján l Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft., Salgótarján l Laborcoop Kft., Bátonyterenye l SALGO-METALL Kft., Salgótarján l BEG Salgó Az elsõ magyarországi projektek anyagi feltételei igen kedvezõek. A részvételi díj a vállalat méretétõl függõen 10-200 e. Ft. Ezen túlmenõen a részt vevõk a projekt eredményei alapján realizált megtakarításaik 1%-ával járulnak hozzá a hasonló jövõbeli projektekhez. Galli Miklós / TTMK lomásoknak a tisztább termelés témakörében; 2) megteremteni, illetve fokozni a munkaerõpiaci keresletet az ilyen szakemberek iránt; 3) folyamatosan támogatni õket alkalmazásuk elsõ évében; 4) elterjeszteni azt a termelési-vezetési filozófiát, amely szerint a környezetvédelemben a „csõvégi” megoldások helyett elsõrangú szerepet kell kapnia a megelõzõ környezetvédelem, a tisztább termelés módszereinek. A képzési program felelõsei: Kerekes Sándor, Marjai Péter, Baranyi Árpád. Szándékaink szerint a képzési program egyike lesz a TTMK legfontosabb demonstrációs projektjeinek. Baranyi Árpád / TTMK

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1998. ÉVI 1. SZÁM

l

7


Új jogszabályok Az alábbi lista a Magyar Közlönyben 1997. X. 21. és 1998. II. 6-a között megjelent környezet-, és természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat sorolja fel. Szögletes zárójelben a közlöny számát adtuk meg. Általános l

l

l

l

l

l

l l l

l

l

l

8

222/1997. (XII.8.) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 43/1990. (IX.15.) Korm. rend. módosításáról [109] 24/1997. (XI.6) HM r. A Magyar Honvédség környezetvédelmi megbízottainak alkalmazási és képesítési feltételeirõl [96] 1128/1997. (XII.18.) Korm.h. Az 1998. évi Energiatakarékossági Hitel Programról [114] 1997:CXLVI. tv. A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl (69 § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992.évi LXXXIII. törvény módosítása) [115] 244/1997. (XII.20.) Korm. r. A veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet módosításáról [116] 32/1997. (XII.20.) KHVM r. A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenõrzésérõl szóló 18/1991. (XII.18.) KHVM rendelet módosításáról [116] Helyesbítése: [3]/1998 43/1997. (XII.29.) KTM r. Az építésügyi bírságról [120] 44/1997. (XII.29.) A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságáról [120] 49/1997. (XII.29.) KTM r. A helyhez kötött földgázüzemû gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 32/1993. (XII.23.) KTM rendelet módosításáról [120] 1/1998. (I.12.) IKIM r. A háztartási hûtõszekrények, fagyasztók és ezek kombinációja villamos energia hatékonyságának jelölésérõl [1] Halászatról 73/1997. (X.28.) FM-KTM e.r. A nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi idõkrõl [92] 78/1997. (XI.4.) FM r. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól [ 94]

l

Környezetvédelmi termékdíjról l

l

l

l

1997:CIII. tv. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (92. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása) [99] 1997:CXLVI. tv. A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl (58. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995.évi LVI. törvény módosítása) [115] 288/1997. (XII.29.) Korm.r. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekrõl szóló 113/1995. (IX.27.) Korm. rendelet módosításáról [120] 50/1997. (XII. 29.) KTM r. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet módosításáról [120]

Vízrõl l

l

l

1113/1997. (X.12.) Korm.h. A Bõs-Nagymaros Projekttel kapcsolatos magyarszlovák tárgyalásokról [98] 201/1997. (XI.19.) Korm.r. A kizárólagos állami tulajdonban lévõ vízközmû vagyon használatba adásáról [101/1] 37/1997. (XII.8.) KTM r. A szennyvízbírságról szóló 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés módosításáról [109]

Nemzeti parkokról, természetés vadvédelemrõl l l l

l

33/1997. (XI.20.) KTM r. A polgári természetõrökrõl [102] 34/1997. (XI.20.) KTM r. A Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítésérõl [102] 211/1997. (XI.26.) Korm. r. A környezetvédelmi felügyelõségek, valamint nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatáskörérõl, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Fõfelügyelõségrõl [104] 36/1997. (XII.8.) KTM r. A környezetvédelmi felügyelõségek, valamint a

l

l

l

l

nemzeti park igazgatóságok illetékességi területérõl [109] 107/1997. (XII.20.) FM r. Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. LIV. törvénynek a honvédelmi kezelésben lévõ erdõterületekre és fásításokra vonatkozó egyes szabályainak végrehajtásáról [116] 1997:CLIX. tv. A fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról [119] 8/1998. (I.23.) Korm. r. A védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról [3] 1/1998. (I.23.) KTM-MKM e.r. A mûemlékeken, a Világörökség Jegyzékbe felvett védett területen a reklámok elhelyezésének engedélyezésérõl, fennmaradásuk felülvizsgálatáról [3]

Nukleáris energiáról l

l

l

l

l

l

l

185/1997. (X.31.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adódó gyors értesítésrõl Budapesten, 1995. július 11én aláírt egyezmény kihirdetésérõl [93] 62/1997. (XI.26.) IKIM r. Földtani és bányászati követelmények a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telepítéséhez és tervezéséhez [104] 213/1997. (XII.1) Korm. r. A nukleáris létesítmény és a radioakatív hulladék tároló biztonsági övezetérõl [107] 227/1997. (XII.10.) Korm. r. Az atomkárfelelõsségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet jellegérõl, feltételeirõl és összegérõl [110] 240/1997. (XII.18.) Korm. r. A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és tevékenységének pénzügyi forrásáról [114] 248/1997. (XII.20.) Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerrõl [116] 56/1997. (XII.20.) NM r. Az atomenergiáról szóló 1980.évi I. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 12/1980. (IV.5.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/ 1988. (VII.20.) SZEM rendelet módosításáról [116]

Telefonszámaink: 331-6763 (telefon és üzenetrögzítõ); 331-7578 (telefon) Faxszámunk: 332-0787

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1998. ÉVI 1. SZÁM


AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG EGYÚTTAL KÖRNYEZETVÉDELMI MÓDSZER IS! TEGYEN MEG ÖN IS MINDENT A TERMÉSZETES KÖRNYEZET VÉDELME ÉRDEKÉBEN!

Önt is várjuk kiállítóként 1998. május 27-29. között az ötödik alkalommal megrendezésre kerülõ ENERGIA-ÖKOEXPO ’98 Nemzetközi Energiatakarékossági és Környezettechnikai Szakkiállításra, ahol kiváló lehetõség nyílik cége termékeinek és szolgáltatásainak bemutatására. A kiállítás helyszíne a Budapesti Körcsarnok, az Olimpiai Csarnok és külsõ területeik.

ENERGIATAKARÉKOSSÁG – KÖRNYEZETVÉDELEM ENERGIA-ÖKOEXPO ’98 egy kiállítás, amely foglalkozik az ÖN jövõjével KIÁLLÍTÁSI TÉMAKÖRÖK: l

l

Építõipar, szigeteléstechnika, fûtés, fûtõrendszerek, klímatechnika, világítás, színdinamika nyílászárók, tetõépítés, tetõszerkezetek, télikertek építése Közlekedés- Szállítmányozás folyékony és gáznemû üzemanyagok modern égetési technológiái, olajipar, gépjármû-katalizátorok

l

l l l l

Mezõgazdaság biofarm, biomassza, modern istállótechnológiák, mezõgazdasági szárítás Energiakonzerválási programok DSM programok Modern gyártási technológiák Alternatív energiafelhasználás napenergia, napkollektorok, napfényvédelem, szélturbinák, vízierõmûvek

l

l l l l

Hõfelhasználás vízi erõmûvel hõszivattyúk, erõmû és ipari hõhasznosítás, hulladékhõ-felhasználás, lakossági fogyasztás, hûtõszekrények, tûzhelyek, hõszivattyúk Vízvédelem, vízelõkészítés, víztisztítás, szûrés, szennyvízkezelés Levegõtisztítás Talajvédelem, környezetkialakítás Hulladékkezelés, hulladékfelhasználás Modern elektronika,számítástechnika, irányítástechnika alkalmazása

A kiállítási lehetõségekrõl további információt nyújt az ELITEXPO KFT. 1056 Budapest, Belgrád rkp. 22. Tel./fax: 266-6331, 118-3710 Varsányi–Virág: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása 1997-ben „Az év szakkönyve” pályázat díjnyertes könyve. A könyv a kialakulóban lévõ magyar piacgazdaság körülményeihez igazodva kíván tartalmi és módszertani ajánlást adni a stratégiai tervezõmunkához, amelynek piaci és pénzügyi alapozását információs igénylisták segítik. A szakértõi prognosztika, célképzõ folyamat és akciótervezés területérõl különösen sok gyakorlati ismeretet talál az Olvasó. A szerzõk másfél évtizedes felsõoktatási és cégtanácsadási tapasztalataikra építve – több szakmai újdonság mellett – szemléletes magyarázó ábrákat is közölnek, amelyek megkönnyítik az ismeretek rendszerezését. A mûvet cégvezetõknek és üzleti tanácsadóknak know-how gyanánt, egyetemi hallgatóknak tankönyvként, stratégiai tervezõ teamtagoknak kézikönyvként ajánljuk. Azonossági szám: 10 323; 256 oldal; 2700 Ft Hersey: A helyzetorientált vezetõ Hersey könyve az Egyesült Államok legnépszerûbb és leggyakrabban használt vezetéstudományi alapmûve, amely a szerzõ helyzetorientált vezetés modelljét ismerteti. A hazánkban is

A Mûszaki Könyvkiadó könyvajánlata A KÖNYVEK MEGVÁSÁROLHATÓK A KÖNYVESBOLTOKBAN, VAGY UTÁNVÉTTEL MEGRENDELHETÕK A MÛSZAKI KÖNYVKIADÓNÁL: 1300 BUDAPEST, PF. 48. TEL/FAX: 367-0822

ismert és vezetõi továbbképzéseken használt modell a vezetõk és a vezetettek kölcsönös kapcsolatán alapszik (amely akár tanár-tanuló, szülõ-gyerek viszony is lehet) és lényege a vezetési stílus és a vezetettek feladathoz való viszonyának illesztése. A könyvet a McMillen-Baneth vezetési tanácsadó céggel közösen adtuk ki. Azonossági szám: 10 320; 96 oldal; 1970 Ft Winter: Zölden és nyereségesen A környezettudatos vállalatirányítás ezen alapmûve lépésrõl lépésre végigvezeti az olvasót a vállalat mûködésének területein, bemutatva a környezetbarát és egyben gyakran költségeket is kímélõ lehetõségeket. Alkotó módon segíti a környezetvédelmi politika és irányítási rendszer kialakítását. Gyakorlatorientált kézikönyv huszonnyolc ellenõrzõ listával. Azonossági szám: 10 300; 240 oldal; 1690 Ft

Tenner–De Toro: TQM. Teljes körû minõségmenedzsment TQM. A teljes körû minõségmenedzsment e rövidítésével egyre gyakrabban találkozunk. E korszerû vezetési módszer nemcsak gazdálkodószervezeteknél, hanem szolgáltató-, oktatási, szociális, kormányzati és önkormányzati intézményeknél is eredményesen alkalmazható. Bár az alapvetõ minõségi eszközök használata az ismétlõdõ gyártási mûveletekre a legegyszerûbb, de ki lehet és kell terjeszteni õket egyéb területekre is, ideértve az informatikai rendszereket, a marketinget, a pénzügyi mûveleteket, a szállítást, az egészségügyi ellátást, az oktatást, az adminisztrációt, a mérnöki tevékenységet, a kutatást és a fejlesztést. A teljes körû minõségmenedzsment alapjait összefoglaló könyv áttekintést ad arról, hogy miért és hogyan alakult ki a TQM. Részletesen tárgyalja és szemléletes példákkal mutatja be a vevõközpontúság, a folyamatjavítás és a teljes elkötelezettség megteremtésének elveit és módszereit. Szándéka, hogy a vállalatok vezetõit képessé tegye a TQM által kínált versenyhelyzeti elõnyök kihasználására. A példák és ábrák a kulcsfontosságú koncepciók jobb megértését, a tesztlapok és listák pedig ezek alkalmazását segítik. Azonossági szám: 10 306; 236 oldal, 2980 Ft

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1998. ÉVI 1. SZÁM

l

9


HAZAI

RENDEZVÉNYEK

EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Szimpóziumot rendezett a BKE Környezet-gazdaságtan és Technológiai Tanszéke, 1998. március 17-én 10 órakor a BKE Rektori tanácstermében. A téma az azonos címû kutatási program eredményeinek megvitatása. Információ: Dr. Kiss Károly, (: 217-9588.

IV. Minõségbiztosítás, KIR Konferencia és Szakkiállítás 1998. március 17-18-án, Siófokon rendezték meg a konferenciát és a szakkiállítást. Néhány a konferencia témái közül: környezetközpontú irányítási rendszerek, ISO 9000, TQM. Információ: Hunya Mónika, (: 62/431-927, 2: 62/431-928.

TEKT ’98 – Településfejlesztési, Energetikai, Környezetvédelmi Szakkiállítás Pécsett 1998. március 24-26. között rendezték meg a TEKT ’98 kiállítást és a hozzá kapcsolódó konferenciát. Információ: Suvák Éva, (/2: 72/315-653.

Szakmai nap a hulladékkal kapcsolatos jogi szabályozásról A MTESZ szakmai napot rendezett március 25-én Budapesten. Az elõadások témái: a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. kormányrendelet módosítása, hulladékgazdálkodási törvénytervezet. Jelentkezés és információ:

(: 88/429-200, 88/425-120 2: 88/328-056.

Környezetorientált vállalati gyakorlat 3. Az ISO 14001 rendszer bevezetésének építõkövei címmel KÖVET Konferencia lesz április 22-én 9.30-kor. Helyszín: Silvánus Hotel, Visegrád. Jelentkezés: Krecz Ágnes, KÖVET Titkárság

Témái: minõségbiztosítás és ellenõrzés, logisztika, környezetirányítás, ipari biztonságtechnika. Információ: Vasvári Ágnes, (: 210-0400.

Nemzetközi konferencia az EUcsatlakozás környezetvédelmi feladatairól

1998. május 4-6 között a Magyar Kémikusok Egyesülete szervezésében Budapesten kerül sor a konferenciára. Információ: (/2: 201-8056, 201-6883.

Industria – Ökotech A Hungexpo Rt. 1998. május 19-23. között rendezi a szakkiállítást. Lásd a keretes hirdetést a következõ oldalon!

Energiatakarékossági szakkiállítás 1998. május 27-29. között kerül sor rá Budapesten. Lásd a keretes hirdetést az elõzõ oldalon!

KÜLFÖLDI

RENDEZVÉNYEK

Qualitec 1998. március 24-26. között a svédországi Jönköpingben rendezik meg a Qualitec Nemzetközi Minõségbiztosítási Szakkiállítást. Információ: Orbán Róbert, (: 214-9943.

A KIR és az ISO 14001 Közép- és Kelet-Európában 1998. március 25-26-án Prágában kerül sor az Environmental Management Systems and ISO 14001 in Central and Eastern Europe címû konferenciára. A rendezvényt követõen a résztvevõk munkacsoportüléseken vehetnek részt. Információ: Christina Sztadhaus (: (44 171) 453-2751, 2:636-6858. 7: cust.serv@ibcuk.co.uk

AWL Tech 1998. március 25-27. között Sinsheimben, Németországban rendezik meg a szenny-

VIII. Országos Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 1998. április 21-23. között kerül sor Szombathelyen a Köztisztasági Szakmai Fórumra. Témák: hulladékgazdálkodási törvénytervezet, települési hulladékok, hulladékkezelés, finanszírozás. A rendezvényt szakmai kiállítás is kiegészíti. Információ: Bécsy Józsefné, (: 22- 355-065.

QUALY-CON ’98 1998. április 15-17. között kerül sor a QUALY-CON ’98 nemzetközi szakkiállításra.

10

l

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1998. ÉVI 1. SZÁM

vízkezeléssel, víztechnológiával, hulladékkezeléssel foglalkozó szakkiállítást. Információ: Orbán Róbert, (: 214-9943.

Hannoveri Ipari Vásár 1998. április 20-25. között rendezik meg a Hannoveri Ipari Vásárt. Néhány a legnagyobb árucsoportok közül: Energia- és környezetvédelem, épületgépészeti rendszerek, fénytechnika, kutatás-fejlesztés, beszállítók és alapanyagok. A Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara megkezdte a szakmai utak szervezését. Jelentkezés és információ: Werly Szilvia, (:4672143.

ENTSORGA hulladékkezelési szakvásár 1998. május 12-16. között Kölnben rendezik meg az ENTSORGA 1998 Nemzetközi hulladékfeldolgozási és hulladékkezelési szakvásárt. Frank Raizner Billigmann, a Német Hulladékgazdálkodási Szövetség ügyvezetõje a kiállítás januárban, Bécsben megrendezett sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a német környezetvédelmi intézkedések sokáig úttörõnek számítottak Európában, mára azonban több ország felzárkózott Németországhoz a környezetvédelem terén. Nagy változást jelentett az Európai Unió, amely fokozza a versenyt a hulladékpiacon, hiszen az elõírások egységesebbek lesznek, de a verseny különbözõ nemzetiségû cégek zajlik. A német hulladékgazdálkodásra az utóbbi években két tényezõ hatott jelentõsen: az újraegyesítés és az új csomagolási rendelet. Németország újraegyesítésével megnõtt a piac az új csomagolási rendelet pedig új tevékenységi lehetõséget nyitott a vállalkozók elõtt, mivel a magánszférába utalta a hulladékgazdálkodást. A rendeletet még nem terjesztették ki az elektronikai hulladékokra, papírhulladékokra, ami újabb piaci lehetõséget jelentene. Az Európai Unió hulladékkezeléssel kapcsolatos politikája újabb fejlesztésekre ösztönzi a cégeket. Egyrészt az önköltség


csökkentésére, másrészt az új elõírásoknak megfelelõ berendezések kialakítására. (például 2005-tõl csak bizonyos vegyi és fizikai követelményeknek megfelelõ hulladékot szabad hagyományos módon lerakni. A lerakott hulladék nem szennyezheti a talajt, a talajvizet és nem bocsáthat ki gázokat.) A német hulladékgazdálkodási piac jelenleg az egyik legnagyobb Európában, itt találhatók a legnagyobb gyártók és szolgáltatók. A hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek szerint a környezetvédelmi po-

litika nem képzelhetõ el állami beavatkozás nélkül, mert különben olyan költségek keletkeznének, amelyeket a gazdasági szereplõk nem vállalnának. Másrészt a környezetvédelmi politika megvalósíthatatlan magángazdasági eszközök nélkül, csakis a piacgazdaság eszközeivel, vagyis a hatékonyság kikényszerítésével érhetõ el fellendülés. A kölni Entsorga kiállításon találkozhatnak a szakmai látogatók a legújabb fejlesztések eredményeivel, az európai kínálattal. Ajánljuk a vásárt mindazoknak, akik

alaposan szeretnének tájékozódni a teljes kínálatról. Információ: Kontek Marianne, (: 132-47-55, 2: 111-48-81.

Control Minõségbiztosítási Szakvásár 1998. május 12-15. között Control címmel Sinsheimben rendeznek nemzetközi szakkiállítást a minõségbiztosításról. Információ: Orbán Róbert, (: 214-9943.

INDUSTRIA INDUSTRIA ‘98 ‘98 -- ÖKOTECH ÖKOTECH Környezetvédelmi, vízgazdálkodási szakkiállítás – szakmai nap

Idõpontja:

1998. május 21 .

Helyszíne:

HUNGEXPO Vásárközpont K épület, Konferenciaközpont Zöld terem

A szakmai nap címe: MILYEN FORRÁSOK ÉRHETÕK EL A KÖRNYEZETVÉDELMI IPAR TÁMOGATÁSÁRA? 1. 2. 3. 4.

Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság A hazai és nemzetközi támogatási lehetõségek a környezetvédelmi ipar számára (EU, NATO). IKIM Építési, Ipari Infrastruktúra Fõosztály Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium stratégiája a környezetvédelmi ipar fejlesztése érdekében. Natura Kft. Áttekintés a tõkepiaci kínálatról, pénzügyi technikák, aktuális ajánlatok. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Hogyan támogatja a KTM a környezetvédelmi ipar fejlõdését? Jelentkezés: Kissné Horvát Katalin, HUNGEXPO, (: 263-6000, 2: 263- 6098.

Környezetvédelmi szakértõk adatbázisa A REC (Regional Environmental Center) várja legalább ötéves munkatapasztalattal rendelkezõ környezetvédelmi szakértõk jelentkezését adatbázisa kialakításához. Az adatbázis kialakításának célja, hogy segítse a vállalatokat környezetvédelmi problémáik megoldásában megfelelõ szakemberek közvetítésével. A jelentkezõktõl önéletrajzot és egy nyomtatvány kitöltését kérik. A nyilvántartás ingyenes. Jelentkezési határidõ: 1998. március 31. Információ és a nyomtatvány: Ivelin Roussev (: 26-311-199, 2: 26-311-294, drótposta: iroussev@rec.org

Új KÖVET tagok Röviden bemutatjuk a KÖVET öt új tagját. A Bárczy Környezetvédelmi Kft. 1997 szeptemberében lépett be a KÖVET-be.

Legfontosabb terméke a Matasorb víztaszító itatós tulajdonságú anyag, amely növényi, ásványi és szintetikus olajok felitatására használható. A Matasorbbal visszanyerhetõ a felitatott folyadék, minimalizálni lehet a veszélyes hulladék mennyiségét. Az itatós ezenkívül – a folyadék eltávolítása után – tovább használható. A Matasorbot többek között egy mûanyagfröccsöntõ üzemben a gépekbõl kifolyó olaj felitatására használták eredményesen, jelentõsen csökkentve ezzel a keletkezõ hulladék mennyiségét. Egy üzemanyag-forgalmazó telepen az olajfogó medencére felszerelt Matasorb szûrõpárna segítségével csökkentették a víz szénhidrogén szennyezését jóval a határérték alá.

leányvállalata. 1995-ben elnyerte az EMAS rendelet szerinti auditálási jogosítványt. A magyarországi DENKSTATT tevékenységének fõbb területei, hasonlóan az anyacéghez, az EMAS rendelet és az ISO 14001es szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerek felépítése és belsõ auditja, valamint olyan mûszaki projektek, amelyek célkitûzése a folyamatok optimalizálása és a felhasznált anyagok oly módon történõ megváltoztatása, hogy ezáltal a drága utókezelõ technológiák kiválthatók legyenek. Emellett a cég képzési programok lebonyolításával, hulladékgazdálkodási tervek, környezeti hatásvizsgálatok, ökomérlegek és hulladék-logisztikai rendszerek kialakításával foglalkozik.

További információ: Bárczy Zoltán (: 251-5118, 30/436963 2: 251-5118.

További információ: Ferjancsik Zsombor (: 206-3118, 203-8234/260 2: 203-8185.

A DENKSTSATT Hungary Környezettechnológiai és Management Kft. Az 1993ban alakult DENKSTATT Um-weltberatung und -management GmbH magyarországi

Az ENCOTECH Kft. a Biokör csoport tagja. A Biokör csoport mérési, szakértõi szolgáltatásokat kínál, valamint kárelhárítási és ártalmatlanítási technológiákkal

ZÖLDEN ÉS NYERESÉGESEN 1998. ÉVI 1. SZÁM

l

11


foglalkozik. Mérési szolgáltatásai között talaj-, talajvíz- és talajlevegõ-szennyezettségi, szennyvíz-, légszennyezettségi, zajterhelési és hulladékvizsgálatok találhatók. Szakértõként környezetvédelmi felülvizsgálatok, hatástanulmányok, kárelhárítási tervek elkészítését vállalják. Ezenkívül foglalkoznak talaj- és talajvíz-szennyezettség megszüntetésével, olajos hulladékok, festékes szennyvizek ártalmatlanításával. További információ: Dr. Berezvai Zoltán (/2: 303-7848.

Az ÖKOMONTÁZS Környezetvédelmi Gépgyártó és Szolgáltató Kft. a nyomdaiparban használatos, oldószermentes bevonóanyag elõállításával foglalkozik, amellyel könyvek, nyomtatványok, képeslapok felülete védhetõ. A cég magyar szabadalmat használ fel, amely nulla emissziós rendszerû. Tevékenysége két részbõl áll: a berendezés és a festék, lakk elõállításából. Az energia- és költségtakarékos módszerrel rendkívül jó minõségû termék hozható létre. További információ: Jermakov Tamás (: 120-8893, 30/ 642-417 2: 201-8212.

A Bureau Veritas Hungary Minõségbiztosítási és Környezetvédelmi Tanácsadó cég. Nemzetközi hálózata révén tanácsadói segítségével minõségügyi és környezetvédelmi irányítási rendszert vezetnek be. További tevékenységük a független auditálás és tanúsítás, oktatás, tanfolyamok a QS 9000, ISO 9000, 14001 területén, belsõ auditorok képzése. További információ: Christian Vonner (: 206-1998 2: 206-1999.

ISO 14001 a ConsAct Tanácsadó Irodánál A ConsAct tanácsadó Iroda igazgatója 1998. február 12-én ünnepélyes keretek között vehette át a Det Norske Veritas képviselõjétõl a tanúsításról szóló oklevelet. A tanúsítás különlegessége, hogy az ISO 14001-et fõleg ipari vállalatok szerzik meg, míg a ConsAct nem ipari tevékenységet folyató vállalakozás. Az iroda tanácsadóként közremûködött több nagyvállalat környezetközpontú irányítási rendszerének kialakításában. Az itt szerzett tapasztalatok és a cégvezetés környezetvédelmi elkötelezettsége alapján született meg a döntés: saját maguk is megvalósítják a környezetközpontú irányítást és a rendszer nemzetközi tanúsítását. A felkészülés, az eljárások és dokumentumok kialakítása, a folyamatok megszervezése közel egy évig tartott. Bár közvetlen tevékenységüknek, az irodai munkának nincs jelentõs környezeti hatása, példaként szolgálhat a velük kapcsolatba kerülõ cégeknek. A környezetközpon-

tú irányítási rendszerek kialakítása mellett tevékenységük egyik kiemelt célja partnereik környezettudatos gondolkodásának fejlesztése. A most bevezetett környezetközpontú irányítási rendszer mûködtetése és tanúsítása is ezt a meggyõzõdést fejezi ki. Az ünnepélyes sajtótájékoztatón a cég képviselõi köszönetet mondtak a KÖVETnek a környezetbarát irodák kialakításában nyújtott segítségéért.

A Controll Tanácsadó Iroda ISO 14001 tanúsítása A Controll tanácsadó Iroda 1997 januárjában kapta meg az SGS által tanúsított ISO 14001 szerinti tanúsítványát, amelynek megszerzésével a szakmai iránymutatás mellett az Etikai Kódexükben megfogalmazott célok teljesítését kívánták elérni. 1998ban ISO 14001-es megbízásaik a következõk: KALOplasztik Kft, Kalocsa, a TVK Rt 15 üzletága, továbbá 10 nagyvállalati projekt folyamatban. A cég a KÖVET új tagja. Felhívás – KÖVET Aktuális 1 Tisztelt KÖVET tagok! Nemrég jelentettük meg a KÖVET Aktuális elsõ számát, amely a Hírlevél, illetve mostantól a Zölden és nyereségesen megjelenései között informálja Önöket az aktuális eseményekrõl, rendezvényekrõl. A KÖVET Aktuálist drótpostán, illetve faxon küldtük el. Kérjük, ha Önökhöz esetleg nem jutott el, jelezzék telefonon Zsótér Gabriellánál.

Állásajánlat A LEVEGÕ MUNKACSOPORT FÕÁLLÁSÚ MUNKATÁRSAT KERES a környezetgazdaságtannal kapcsolatos tevékenységei elvégzésére. Feladatköre a környezetvédelmi adóreformmal kapcsolatos tudományos eredmények, változások nyomon követése, kapcsolattartás az e területen tevékenykedõ szervezetekkel, közremûködés a Levegõ Munkacsoport állásfoglalásainak kidolgozásában, felvilágosító, ismeretterjesztõ tevékenység a témával kapcsolatban. Elvárások: felsõfokú közgazdasági végzettség, angol nyelvtudás, jó kommunikációs készség, önálló munkavégzés. Jelentkezés: Lukács András, (: (26) 311-199, 2: 165-0438.

Álláskeresõk Szabó Andrea 26 éves vegyész, humánökológus állást keres. Szakmai gyakorlaton a MOL-nál vett részt. Angolul közép-,

TABLE OF CONTENTS 1 2 3 5 5 6 7 7 8 9 10 11 11 12 12 12

Hungarian Cleaner Production Center Book review – Farkas Ferenc: Plastics and the Environment Environmental aspects of the plastic manufacturing and processing industry Innovative cooperation in the region of Orosháza Operation of IdU and IEP ENGLISH SUMMARY ÖKOPROFIT– First in Hungary Young graduates for cleaner production New environmental regulation Energia-Ökoexpo ’98 Hungarian and foreign events Environmental expert database New KÖVET members ISO 14001 certifications New regular bulletin: KÖVET Aktuális Vacancies

This Bulletin is the joint publication of the Hungarian Association for Environmentally Aware Management (KÖVET - INEM Hungária), the Hunga-rian Cleaner Production Center (HCPC) and the Technical Publishers. For more info please call KÖVET at (36 1) 331-6763 or HCPC at (36 1) 217-9588.

németül és franciául alapszinten, románul felsõfokon beszél, számítógépes ismeretekkel és jogosítvánnyal rendelkezik. (: 420-9404 du. 16.30-tól. Zölden és nyereségesen - Hírlevél A KÖVET a környezettudatos szervezeti mûködést segítõ, nem nyereségorientált, független szervezet, amely az INEM nemzetközi hálózatának tagja. Politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem „zöld mintavállalatok”, hanem a környezetért felelõsséget érzõ cégek, amelyek lehetõségük szerint mûködésüket is ezen szempontok szerint alakítják, és terjesztik a környezetkímélõ mûködésre vonatkozó ismereteket. A Zölden és nyereségesen c. Hírlevél negyedévente jelenik meg a témára vonatkozó információkkal. A cikkek a forrás megjelölésével szabadon közölhetõk. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a kiadvány színvonalának növelése érdekében. A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tiszta termelésû központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynek célja a megelõzõ környezetvédelem magyarországi elterjesztése. Mûszaki Könyvkiadó 1300 Budapest 3., Pf. 48. ( 437-2405 2 437-2404 A hírlevél KÖVET tagoknak ingyenes. További információ: Tóth Gergely, szerkesztõ, KÖVET 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16. * 1387 Budapest 62, Pf. 17. ( 331-6763 2 332-0787 Zilahy Gyula, TTMK c/o BKE, 1093 Budapest, Kinizsi u. 1-7. * 1828 Budapest 5., Pf. 489. (/ 2 217-9588 Hírlevelünk elõosztályozott papírhulladékból, fehérített szalmacelluózból gyártott környezetbarát Geminius Press nyomópapíron készült. Dabas jegyzet Kft.


Zölden és nyereségesen 6.