Page 1

koreA KÖZELRŐL KULTURÁLIS MAGAZIN 2016-OS KIADÁS

koreAi irodAloM

politikAi feJleMÉnyek

Han Kang, Ra Hi Dok és Kim Jong Ha

Kulcsszavakban Dél-Korea kulturális és gazdaságpolitikájáról

koreAi kUltÚrA

fókUsz

6 ok, amiért beleszerettem Szöulba

A koreai popkultúra sikerének titka

3 ínycsiklandó koreai recept

Interjú – „Életkedvet és erőt adott a k-pop!”

MAGyArorszáG És dÉl-koreA Interjú a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetével A hazai koreanisztika gyökerei A magyar irodalom jelenléte Dél-Koreában

2016

1


2

Koreai Kulturรกlis kรถzpont


Igazgatói köszöntő Bizonyára sokan ismerik a magyarok szeretett költőjének, József Attilának a Magyarország messzire van című versét, amely így kezdődik: „Magyarország messzire van. / Magyarország hegyeken túl van.” Ha Koreából Magyarországra szeretnénk látogatni, akkor legalább 9 órás repülőutat kell megtennünk, ezért azt mondhatjuk, hogy valóban messzire van. Mivel 1989-ig lényegében nem volt lehetséges a két ország közötti utazás sem, ezért a lélektani távolság is nagy volt. Idén a 26. évfordulóját ünnepeljük a diplomáciai kapcsolatfelvételnek, és elmondhatjuk, hogy a kapcsolatok azóta minden területen folyamatosan fejlődnek. Több mint 40 koreai cég van jelen Magyarországon, és legalább 400 főre tehető a magyar felsőoktatásban tanuló koreai diákok száma. 112 olyan magyar közösségről, klubról, szervezetről tudunk, akik a koreai kultúra valamely szegmensének rajongói. A magyar televízióban évek óta nagy sikernek örvendenek a koreai televíziós sorozatok, és a közel egy évtizedes hagyományra visszatekintő, egyre szélesebb repertoárral rendelkező koreai filmfesztivál évente 5000 főt vonz a mozikba. Láthatjuk tehát, hogy a gazdasági és politikai együttműködés mellett egyre több szálon fonódik össze a két ország kapcsolata a kultúra területén is. A jelen magazinban közölt írások két nyelven történő megjelenése is azt tűzi ki céljául, hogy mélyítse a megértést a két nemzet között. A Koreai Kulturális Központ 2012-es megnyitása óta egyre színesebb programkínálattal járul hozzá a kulturális kapcsolatok szorosabbá válásához. Bízom benne, hogy a magazin – reményeinknek megfelelően – elősegíti a további közeledést és a kölcsönös bizalom megerősödését. Kim Jae-hwan A Koreai Kulturális Központ igazgatója

이 책을 읽는 분들에게 헝가리인들이 사랑하는 시인 요젭 아틸라는 ‘머나먼 헝가리’라는 시를 썼다. 그 시는 “머나먼 헝가리, 저 산넘고 또 넘어 헝가리”라고 시작한다. 한국에서 헝가리를 오자면 거의 9시간 쯤 비행기를 타야 하니, 정말, ‘머나먼 헝가리’ 다. 게다가 1989년 정식 수교 이전에는 방문할 수조차 없었으니 심리적 거리는 그만큼 더 멀었다. 한-헝 관계 26년, 그동안 양국 관계는 상상할 수 없을 정도로 바뀌었다. 40여개가 넘는 한국기업이 이곳에서 활동하고 있고 400여명의 한국 학생들이 여기서 공부하고 있다. 헝가리의 한국문화 관련 동호회는 무려 112개나 된다. 헝가리 방송에서는 심심치 않게 한국 드라마가 방영되고 있으며, 매년 열리는 한국영화제에는 5천여명 이상의 헝가리인들이 몰려든다. 이제 두 나라는 정치 경제적으로는 물론, 문화적으로도 깊은 관계로 발전했다. 헝가리 한국문화원이 한국어와 헝가리어로 이 책을 만든 이유도 양국의 문화를 더 깊이 이해하고 함께 나누기 위해서다. 한국문화원은 지난 2012년 개원한 이래 다양한 문화행사를 통해 양국간의 문화교류를 넓혀왔다. 이 책을 통해 두 나라가 더욱 가깝고 친밀한 관계가 발전하기를 기원한다. 김재환 헝가리 한국문화원 원장

2016

3


TARTALOMJEGYZÉK – 목차 Kim Dzse Hvan: Igazgatói köszöntő 김재환: 인사말

3 3

EXKLUZÍV: KOREA ÉS A KOREAI KULTÚRA — 스페셜: 한국과 한국문화 Lengyel Miklós: Egy „koreai” portréja 렌젤 미클로쉬: 어느 ’한국인’의 초상

8 11

Teszár Dávid: Top 5 – Öt év, öt koreai film (2011-2015) 테사르 다비드: 내가 뽑은 한국영화 다섯 편 (2011-2015)

13 16

Petrik Blanka: A koreai popkultúra sikerének titka 페트릭 블렁커: 한국의 대중문화, 왜 강한가

18 21

„Életkedvet és erőt adott a K-pop!” — Interjú Koczúr Luciával, az Idolater kreatív igazgatójával “K-pop은 내가 살아가는 힘” – 인터뷰: K-pop 동호회 ’아이돌레이터’ 리더 코추르 루치아

23 26

RÓLUNK SZÓL: A KOREAI KULTÚRÁVAL FOGLALKOZÓ MAGYAR KÖZÖSSÉGEK 우리 이야기: 한국문화와 관련된 헝가리 커뮤니티 Vargáné Esztergomi Zsuzsanna: Színpompás virágok Budapesten — Mugunghwa tánccsoport 버르가네 에스테르고미 주잔나: 부다페스트에 활짝 핀 무궁화 – 무궁화 무용단

30 31

Hanó Renáta: Messzire száll a kajagüm hangja — Mindeulle kajagüm zenekar 하노 레나타: 가야금 소리가 바람 타고 날아가길 – 민들레 가야금 연주단

32 33

Baksa Tímea és Tipszics Adrienn: A koreai filmek szerelmesei — Koreai film- és drámaközösség 바크샤 티메아와 티프시츠 어드리엔: 한국영화의 매력에 흠뻑 빠진 사람들 – 한국영화/드라마 동호회

34 36

Koczúr Lucia és Molnár Viktória: A magyarországi K-pop vezetői — Idolater 코추르 루치아: 헝가리 K-pop의 주역들 – 아이돌레이터

38 39

Németh Dávid: A hallyu terjeszkedésének bölcsője — Home Made Asia 니메트 다비드: 한국 대중문화 전파와 보급의 산실 – 홈 메이드 아시아

40 41

Mizsik Viktória: Debrecenben is Koreáról álmodnak — Debreceni Koreai Kulturális Egylet 미지크 빅토리아:데브레첸에서 한국을 꿈꾸다 – 데브레첸 한국문화 동호회

43 44

FÓKUSZ: SZÖUL ÉS A KOREAI GASZTRONÓMIA — 포커스: 서울, 그리고 한식 Mörk Leonóra: 6 ok, amiért beleszerettem Szöulba 뫼르크 레오노라: 서울이 사랑스러운 여섯 가지 이유

48 52

Csajka Edit: 3 ínycsiklandó koreai recept 처이커 에디트: 내가 추천하는 한국음식 3가지

54 54

DÉL-KOREA ÉS MAGYARORSZÁG — 한국과 헝가리 Csoma Mózes: A hazai koreanisztika gyökerei 초머 모세: 헝가리 한국학의 발자취

60 63

Szabó Flóra: „A két ország között kiváló a kapcsolat!” — Interjú a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetével, Im Gün Hjonggal “한국과 헝가리, 최상의 관계 ··· 국방·기업 협력 확대해야” – 인터뷰: 임근형 주헝가리 대한민국 대사

66 69

Szűts Zoltán: A koreai háború traumájától a Han-folyó csodájáig — A dél-koreai irodalom Magyarországon 쉬츠 졸탄: 전쟁의 기억에서 한강의 기적까지 – 헝가리에 소개된 한국 소설

72 74

Ju Dzsin Il: Márai Sándortól Nádas Péterig — A magyar irodalom jelenléte Dél-Koreában 유진일: 마러이 샨도르에서 나더쉬 피테르까지 – 한국에 소개된 헝가리 문학

77 80


A koreai szavak átírásáról

TANULMÁNY — 기고 Kim Hjong Csan: Korea filozófiai hagyománya 김형찬: 한국의 철학적 전통

84 84

ESSZÉ — 에세이 Urbán Alexandra: 6 meglepő dolog, ha magyarként koreai egyetemre jársz 우르반 알렉산드라: 한국 유학생이 겪는 6가지 놀라운 일들

88 90

Győrfi Viktória: Óda a perillához 죄르피 빅토리아: 깻잎에 부치는 노래

92 94

Baross Júlia: Miről mesélnek a hanok falvak? A hagyományos koreai lakóházakról 버로시 율리아: 나의 한옥 이야기

96 98

Vizi Erzsébet: Korea ékkövei – A királyi paloták 비지 에르지베트: 한국의 왕궁, 철학과 예술의 공간

99 101

KOREAI IRODALOM — 한국 문학 Ra Hi Dok: Még egy levél tíz évvel későbbi önmagamhoz 나희덕: 다시, 십년 후의 나에게

102 103

Han Kang: A kék színű kő 한강: 파란 돌

104 105

Han Kang: Koromsötét világú ház 한강: 캄캄한 불빛의 집h

106 107

Kim Jong Ha: Az utolsó látogató 김영하: 마지막 손님

108 108

Kovács Janka: Merj járatlan útra lépni! — Üdítően friss fuvallat a koreai kortárs irodalomban 코바치 연커: 미지의 땅으로 가는 길을 찾으러

114 119

POLITIKAI FEJLEMÉNYEK — 정책과 이슈 Kulcsszavak Dél-Korea jelenlegi gazdaságpolitikájához 한국의 경제정책 6가지 키워드

122 122

Kulcsszavak Dél-Korea jelenlegi kulturális politikájához 한국정부의 문화융성정책

123 123

A Kreatív Gazdaságról 한국경제의 미래, 창조경제로 일군다

124 124

A Kulturális Tartalomszolgáltató Vállalkozások Központjának megnyitásáról 창조경제혁신센터를 가다

125 125

A Keleti-tenger név múltja, jelene és jövője 동해, 과거와 현재, 그리고 미래

126 126

Jendrek Luca: Tokdo, az ártatlan természeti csoda 옌드렉 루처: 자연의 보고 독도

128 128

A Koreai Kulturális Központ nagyobb rendezvényei 2015-ben és 2016-ban 2015-2016년 주헝가리 한국문화원 주요행사

130 131

Friends of Korea 한국의 친구들

133 133

A koreai neveknek és fogalmaknak előbb a fonetikus magyar átírását közöljük, ezt követi zárójelben a Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztériuma által 2000-ben elfogadott, ún. átdolgozott átírási rendszer szerinti transzliteráció, amely azt a célt szolgálja, hogy megkönnyítse az angol nyelven értő olvasók számára az internetes keresést.

IMPRESSZUM Kiadó: Koreai Kulturális Központ (1124 Budapest, Csörsz utca 49—51.) Igazgató: Kim Dzse Hvan (Kim Jae-hwan) Szerkesztő: Teszár Dávid Szerkesztői asszisztens: Kovács Janka, Jang Csang Szob (Yang Chang-seop) Arculat: Kolozsvári Dorottya Korrektor: Kiss Pál Illusztrátor: Tuza Edit Közreműködött: Baksa Tímea, Baross Júlia, Csajka Edit, Csoma Mózes, Győrfi Viktória, Hanó Renáta, Jendrek Luca, Ju Dzsin Il (Yu Jin-il), Kim Hjong Csan (Kim Hyoung-chan), Koczúr Lucia, Kovács Janka, Lengyel Miklós, Li Szo Hjon (Lee So-hyun), Mizsik Viktória, Mörk Leonóra, Németh Dávid, Petrik Blanka, Szabó Flóra, Szűts Zoltán, Tipszics Adrienn, Urbán Alexandra, Vargáné Esztergomi Zsuzsanna, Vizi Erzsébet Fordítók: Balogi Virág, Csoma Mózes, Hanó Renáta, Han Szu Bin (Han Soo-bin), Kiss Tamara, Kovács Janka, Németh Nikoletta, Nguyen Krisztina, Osváth Gábor, Ra Min Kjong (Ra Minkyung), Teszár Dávid, Urbán Alexandra, Weiner Sennyey Tibor Képek forrása: © Korea.net További fotók: © Cson Dzsong Csol (Jeon Jong-cheol), © Jang Csang Szob, © Shuvra Mondal Nyomda: Perfect Lines Kft. E-mail: koreaikultura@koreaikultura.hu Telefonszám: 06-1-550-0240 Honlap: www.koreaikultura.hu Facebook: www.facebook.com/koreaikultura Youtube: www.youtube.com/user/koreaikultura Instagram: www.instagram.com/koreaikultura Címlap: Szo Hon Kang (Seo Heunkang): Jangneung királysír 2 című fotója az „Imaging Korea” kiállításról. 2016

2016

5


EXKluZÍV: korea és a koreai kultÚra 스페셜: 한국과 한국문화

Szöul a Namszan-hegy tetejéről

6

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


Vajon hogyan látják a magyarok a koreai kultúrát? Lengyel Miklós volt szöuli nagykövet írásában így fogalmaz: „az emberek rácsodálkoznak a modern kor csodáin túli koreai világra, ámulatba esnek az ország kultúrájának és művészetének gazdagságán, népének nagyszerű hagyományain.” Teszár Dávid az utóbbi öt év kiemelkedő koreai filmalkotásain keresztül kalauzol minket, Petrik Blanka és Koczúr Lucia pedig mint a hallju (hallyu) sikerének kutatói, ugyanakkor igazi bennfentes popkultúrafogyasztók is, akik rajongókként ragadják meg azt, mi varázsolja el az embert, ha Koreáról van szó. A következőkben négy magyar személyes élményein keresztül nyerhetünk betekintést Korea kultúrájába.

헝가리 인들은 한국문화를 어떻게 보고 있을까. 렌젤 미클로쉬 전 주한 헝가리 대사는 “사람들은 경이로움을 넘어 한국이라는 독특한 세계에 감탄하고, 한국문화와 예술의 풍부함, 민족의 엄청난 전통에 놀라게 된다”라고 말한다. 한국영화 전문가인 테사르 다비드는 최근 5년 동안 새롭게 ‘발견한’ 한국영화 다섯편을 추천한다. 한류에 대해 공부하고 있는 페트릭 블렁커는 한류의 힘은 다름아닌 한국문화의 소비자, 곧 한류팬에 있다고 역설한다. 한국과 한국문화에 대해 4명의 헝가리인들이 자신들의 시각에서 한국문화의 매력에 대해 이야기한다.

2016

7


Korea és a koreai kultúra – 한국과 한국문화

LengYeL mikLós

eGy „koreai” Portréja

어느 ’한국인’의 초상

Koreában töltött hosszú éveim során számtalan nagyszerű koreai barátra leltem. Egyiküket Bernhard Quandtnak hívják, de őt ott ezen a néven senki sem ismeri, merthogy ő leginkább a Li Csam (Lee Charm) névre hallgat. Hogy a látszólagos ellentmondást feloldjam, íme, Li úr rövid története.

A

re tett szert: mai megfogalmazással élve, egyik pillanatról a másikra igazi médiacelebbé vált. Mindez később egy nézettségi rekordok sorát döntögető televíziós szappanopera főszerepének eljátszásában csúcsosodott ki, mely produkció történetesen az ő saját életét dolgozta fel.

Az ifjú Quandt, aki a németországi Bad Kreuznachban látta meg a napvilágot, 1978-ban 24 évesen érkezett Koreába nyelvet tanulni. És amint megérkezett, azonmód bele is szeretett a távoli országba, amely akkor, a meglehetősen centralizált katonai hatalom idején, mindennek tűnhetett, csak éppen barátságosnak nem az oda érkező külföldi szemében. Bernhardot persze nem is ez fogta meg, hanem az ország természeti szépsége, varázslatos kultúrájának sokszínűsége és nem utolsósorban a távoli és ismeretlen világ felfedezésének izgalma. A német diák a nyelvtanulás tekintetében rendkívül tehetségesnek bizonyult, igen gyorsan igen magas szintre jutott, és miután megnyert egy külföldiek számára kiírt koreai nyelvű televíziós vetélkedőt, hirtelen országos ismertség-

Időközben, mindössze nyolc évvel Koreába érkezése után Bernhard Quandt Li Han U-ra (Lee Han-woo) változtatta a nevét, és első németként felvette a koreai állampolgárságot. Új neve valami olyasmit jelentett, hogy „Korea segítője”. Az immár koreai Li úrra felfigyelt a politika is, népszerűségére való tekintettel különböző oldalakról számtalan ajánlatott kapott közéleti szerepvállalásra, ezeket azonban rendre elhárította, a televíziózás mellett inkább tudásának átadására helyezve a hangsúlyt különböző helyi oktatási intézményekben. Ahogy telt az idő, úgy vert Li úr egyre inkább gyökeret fogadott hazájában, ahol koreai nőt feleségül véve családot is alapított. És újra nevet változtatott, ezúttal a Li Han U-t Li Csamra cserélve. Egy vele készített interjújából tudom, hogy a változtatás szimbolikus jelentéssel bírt, a „csam” szó ugyanis „részvételt” jelent, ami arra utalhat, hogy Korea segítője immár a koreai társadalom aktív szereplőjének tekintette magát.

1

Én tehát Li Csamként ismertem meg történetünk szereplőjét valamikor 2009 derekán, amikor az akkori dél-koreai elnök, Li Mjong Bak (Lee Myung-bak) felkérésére elfogadta a dél-koreai turizmus fejlesztésére hivatott legfőbb állami 8

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


2

hivatal vezetését. Előtte honosított külföldi soha nem töltött be hasonlóan magas állami funkciót Koreában. Nos, innentől datálódik barátságunk, aminek rendkívül sokat köszönhetek. Mert Li úr volt az, aki számtalan lehetőséget biztosított a Szöulban élő külföldiek számára az ország megismerésére. Közös vidéki útjaink során felfedeztem a fővároson túli Koreát, a gyönyörűséges természeti környezetben megbúvó buddhista kolostorokat, egyszerűbbeket és grandiózusokat egyaránt, az egykori falvak hagyományait színesen és autentikusan őrző skanzenek világát, Korea káprázatos hegyeinek, bő termőjű rizsföldjeinek és hullámzó teaültetvényeinek szépségét, a valamikori remetekirályság palotáinak és várfalainak történeteit, és persze nem utolsósorban sok-sok koreai ember baráti társaságát, vendégszeretetét. Tudása, felkészültsége és személyes tapasztalatai révén jobban megértettem, megszerettem az országot s annak lakóit. Az ő története rávilágított egy sor fontos dologra. Elsőként és legfőképpen arra, milyen drámai változáson ment keresztül az egykori remetekirályság, mely századokon át mindent megtett annak érdekében, hogy távol tartsa az idegeneket saját országhatáraitól, amely mára megérett arra, hogy az országimázs tekintetében legfőbb állami szervezet vezetését egy honosított németre bízza. Ez a bátorság és a nyitottság egyértelmű megnyilvánulása, amely Korea jelenkori sikereinek is egyik alapeleme. Li úr személyében azonban nemcsak ezt értékelte az őt pozícióba helyező államvezetés, hanem a tapasztalatot, a szorgalmat és az elkötelezettséget, melyek mind-mind magasan jegyzett, hagyományos értékek Koreában. Utóbb azt is megértettem, hogyan részesülhetett egy honosított külföldi ebben a kivételesen

3

4

5

6

1 - A Koreai Köztársaság zászlóját ábrázoló szélforgók 2 - Ünnepség a Kjongbokgungban 3 - Koreaiak és külföldiek Szöulban 4 - Koreai desszert omidzsa teával 5 - Tongdemun éjszaka (fotó: Shuvra Mondal) 6 - Koreai táncos hanbokban

2016

9


Korea és a koreai kultúra – 한국과 한국문화

nagy megtiszteltetésben. Nos, az igazsághoz tartozik, hogy bár Koreában az utóbbi időben hihetetlen forrásokat áldoznak a régmúlt történelmi emlékeinek ápolására, egykor volt pompás palotáik helyreállítására, erről a világ még mindig igen keveset tud. És talán nemcsak a világ, de még maguk a koreaiak is. Amikor egyegy helyi koreai idegenvezetőnket leállítva Li úr maga kezdett történetekbe az adott hely nevezetességeiről, a hozzá fűződő történetekről, mondákról, személyes élményekkel színesítve, élettel telítve az adott látványosságokat, bizony először elcsodálkoztam helyi idegenvezetőink viszonylagos felkészületlenségén.

téveszthetővé. És az emberek rácsodálkoznak a modern kor csodáin túli koreai világra, ámulatba esnek az ország kultúrájának és művészetének gazdagságán, népének nagyszerű hagyományain. Aztán a másik, amire a külföldi rácsodálkozik, az a hagyomány és a modernitás kivételes harmóniája. Nem csupán az építészetben és a művészetekben, de az emberek gondolkodásában is. A konfucanizmusból eredő szorgalom, tudásvágy és egymás iránti tisztelet kiválóan ötvöződik az új kor által követelt erényekkel, a kreativitás és az innováció iránti fogékonyság szellemével. Ez együtt tette, teszi Koreát azzá, ami.

Li úr segített megértenem a helyS hogy ebben éppen egy volt zetet. Korea az 1960-as évektől német játszhatott szerepet, nos, napjainkig terjedő fejlődésének ennek lehetővé tétele talán úgykezdeti évtizedeiben – igyekezvén bepótolni évszázados lemaszintén a jelenkor koreai erényeiradásait – alapvetően a modernizánek egyike. cióra, az iparosodás előmozdítására Mi, magyarok, bár egyre bővülő koncentrált. Az átlagember szintjén spektrummal, de mélységét tekintLi Csam ve talán még mindig keveset tudunk viszonylag kevés figyelem jutott saját erről az országról. Ismerjük példa nélküli, gyors értékeire, amelyek létezését a múlt természetes fejlődését, a világot behálózó multinacionális örökségének és kevésbé a nemzeti büszkeség cégeit, kiváló minőségű termékeit, de mindarjelképének tekintettek. ról, ami ezen túl van, bizony szerény a tudásunk. Csupán az utóbbi évtizedekben tudatosult benA Koreával kapcsolatos ismeretek bővítésében nük, hogy milyen kincs is van a kezükben, menya 2012 óta Budapesten működő Koreai Kulturányire része mindez a nemzeti identitásnak, és lis Központ szerzett elévülhetetlen érdemeket, hogy az ide érkezőt legalább annyira érdeklik és reményeim szerint ehhez nyújt újabb fogóa hagyományos koreai építészet remekei, mint dzót e mostani kiadvány is, amelyet melegen az impozáns felhőkarcolók sokasága. Li úr közajánlok valamennyi honfitársam szíves figyelreműködésének is köszönhetően megértették, mébe, azt kérve, segítsük mindannyian Koreát hogy az ide látogató a fantasztikus építményenépszerűsíteni azok körében is, akikhez e kiadken és a legfejlettebb technikai vívmányok megvány nem jut el. tekintésén túl azt is látni akarja, kik is azok a koreaiak, akik mindezt megalkották, honnan jöttek, Mert ez az ország, ez a nép rászolgált erre. mit hoztak magukkal, miért olyanok, amilyenek, Tegyük úgy, ahogy Li úr tette. mi teszi őket különlegessé, senkivel sem össze10

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


Lengyel Miklós az észak-koreai Kim Ir Szen egyetem hallgatójaként sajátította el a koreai nyelv ismeretét. 2007 és 2013 között magyar nagykövetként dolgozott Dél-Koreában. 2014-ben kiadásra került könyvét (Dél-Korea: Ázsia rejtett gyöngyszeme) bizonyára sok Korea-rajongó lapozgatta már érdeklődéssel.

렌젤 미클로쉬는 북한의 김일성 대학에서 한국어를 공부했으며, 유창한 한국어를 바탕으로 2007년부터 2013년까지 주한 헝가리 대사를 역임했다. 2014년 발간된 그의 저서 “아시아의 숨겨진 진주, 한국”은 한국에 관심있는 많은 헝가리인들의 사랑을 받았다.

한국에서 보낸 오랜 기간 동안 많은 한국 친구를 사귀었다. 그 중 한 명은 베른하르트 크반트(Bernhard Quandt)이다. 한국에서는 대부분의 사람들이 그를 이참이라는 이름으로 알고 있기 때문에, 그의 본명을 아는 사람은 아마 아무도 없을 것이다. 도대체 어떻게 된 일일까? 이참 씨의 이야기를 들려주고자 한다.

최고 시청률을 기록한 TV 드라마에서 연기하면서 정점에 이르는데, 이 작품은 그 자신의 인생을 그린 것이기도 했다. 한국에 온 지 8년 만에 그는 '이한우’로 개명하고 독일인 최초로 귀화한 한국인이 되었다. 그의 새로운 이름은 ”한국을 돕겠다”는 의미였다.

독일 바트 크로이츠나흐에서 태어난 젊은 크반트는 언어를 배우기 위해 1978년 24살의 나이로 한국에 왔다. 그는 한국에 도착하자마자 이 곳의 매력에 빠져버렸다. 당시는 군사 독재 정권 시기였기 때문에 먼 나라에서 도착한 외국인의 눈에 친근하다고 할 만한 것은 하나도 없었다. 하지만 이러한 정치 경제적 상황보다 자연경관의 아름다움, 마법같은 문화의 다채로움, 알지 못했던 새로운 세상을 발견했다는 즐거움이 오히려 베른하르트의 마음을 사로잡았다.

한국인이 된 이한우는 정치에도 관심을 보이기 시작했는데, 다양한 분야의 공공단체에서는 그의 인기를 계기로 수많은 제안을 했다. 그러나 그는 이 모든 것들을 거절하고 TV출연과 더불어 곳곳에 있는 교육 기관에서 강의하는 것에 더욱 몰두했다. 결혼 적령기를 맞이한 그는 한국 여성과 결혼해 가정을 이루게 되고 이한우는 점점 더 한국이라는 새로운 고향에 깊이 뿌리를 내리기 시작한다.

이 독일 학생은 언어에 굉장한 재능이 있어 매우 빠르게 상급 수준에 도달했다. 그는 외국인을 대상으로 한 한국어 TV 퀴즈 프로그램에서 우승을 하면서 갑자기 전국적인 유명세를 얻게 되었다. 그는 날이 갈수록 인기를 얻어 유명 방송인으로 거듭난다. 그의 인기는

그는 다시 한 번 이한우에서 이참으로 개명한다. 그의 인터뷰를 보고 안 사실인데, ”참”이라는 단어는 ”참여하다”라는 상징적인 뜻을 가지고 있어 한국을 도와주는 조력자에서 한국 사회의 적극적인 참여자가 되겠다는 의미를 내포하고 있다고 한다. 나는 2009년 중반 이명박 당시 대통령이 그를 한국관광공사 사장에 임명하면서, 이 일화의 주인공을 처음 알게 되었다. 귀화 한국인이 한국정부의 고위직을 맡은 것은 그가 처음이었다.

Bevásárlóközpont Szöulban

이때부터 우리의 우정은 시작되었고, 나는 그로부터 많은 도움을 받았다. 이참은 서울에 살고 있는 외국인들이 한국이라는 나라에 대해 더 잘 알 수 있도록 해주었다. 나는 그와 동행한 지방 여행에서 도시와는 다른 한국의 모습을 발견했다. 아름다운 자연 경관 속에 2016

11


Korea és a koreai kultúra – 한국과 한국문화

숨겨져 있는 불교 사찰들, 옛 마을의 전통을 다채롭고 굳건하게 지키고 있는 민속촌, 한국의 눈부신 산과 넓은 논밭, 바람에 흩날리는 차 농장의 아름다움, 옛 왕조가 살았던 궁과 성벽의 역사, 그리고 많은 한국사람들의 친절함과 정성 어린 환대를 직접 보고 느낄 수 있었다. 그의 학식, 지식, 개인적인 경험들을 통해 한국에 대해 더 많은 것을 알게 되었고, 한국이라는 나라와 그 나라 사람들을 사랑하게 되었다. 이 이야기는 중요한 의미가 있다. 무엇보다도 수 세기 동안 외국인들이 그들의 국경 근처에 절대로 접근할 수 없도록 모든 노력을 다 했던 '은둔의 왕국’ 한국이 오늘날 국가 이미지 제고를 위해 정부 고위직을 독일 출신의 귀화 한국인에게 맡긴다는 것은 이 나라가 얼마나 드라마틱하게 변화해 왔는지를 확실히 보여준다. 이러한 용기와 개방의 명확한 표현은 현대 한국을 성공으로 이끈 초석 중 하나일 것이다. 그러나 그는 개인적으로 그를 고위직 자리에 오르게 한 한국 정부뿐만 아니라, 한국인들의 경험, 근면, 헌신성 모두를 높게 평가하고, 한국의 전통적인 가치들을 인정했다. 후에 나는 어떻게 귀화 한국인이 이례적으로 고위직에 올라 큰 명예를 얻게 됐는지 잘 알게 되었다. 사실 한국에서는 최근 고대 역사 유적을 복원하기 위해서 놀랄 만큼 많은 자원과 예산을 투입하고 있으며, 한때 옛 궁궐들을 복원한 적도 있다. 하지만 세계는 이에 대해 거의 알지 못한다. 전 세계뿐만 아니라 한국인들도 잘 모르는 사실이다. 하지만 그는 각각의 장소마다 한국인 가이드를 멈춰 세워놓고 자신의 이야기를 시작했다. 각 장소의 명성, 그것과 관련된 일화나 역사, 전설에 대해 개인적인 경험을 섞어가며 그곳의 삶에 스며든 듯이 설명을 이어나갔다. 처음에는 상대적으로 현지 가이드의 준비가 부족한 것에 조금 놀라기도 했다. 하지만 이참 씨는 바로 내가 이러한 상황을 이해할 수 있도록 도와줬다. 한국은 1960년대부터 지금까지 개발 초기 몇 십년 동안 뒤떨어졌던 지난 시간을 만회하기 위해 기본적으로 근대화, 산업화 촉진에 집중해 왔다. 보통사람 수준에서 자신의 가치들은 상대적으로 거의 고려하지 않았고, 과거 유산 역시 국가 상징에서 매우 미미한 것으로 여겼다.

최근이 되어서야 한국인들은 그들의 손에 얼마나 소중한 보물이 있는지, 이 모든 것들이 얼마나 중요한 국가 정체성의 일부분인지, 관광객들이 위풍당당한 고층 건물들만큼 얼마나 전통적인 건축물의 위대함에 관심을 가질 수 있는지 인식하기 시작했다. 이참의 도움 덕분에 관광객들은 훌륭한 고층 건물들, 가장 진보한 기술 성과를 넘어 이 모두를 만든 한국인들은 어떤 사람들인지, 어디서 기원했는지, 무엇을 가지고 왔는지, 왜 지금을 만들었는지, 어떻게 변화했는지, 무엇이 그들을 특별하게 만들었는지 등을 알고 싶어한다. 그래서 사람들은 경이로움을 넘어 한국이라는 독특한 세계에 감탄하고, 한국 문화와 예술의 풍부함, 민족의 엄청난 전통에 놀라게 된다. 두 번째로 외국인들은 전통과 현대의 뛰어난 조화에 다시 한번 놀라게 된다. 건축과 예술뿐만 아니라 한국인들의 사고방식에서도 잘 나타난다. 유교사상에서 기원한 근면, 배움의 욕망, 서로에 대한 존중은 창의와 혁신을 지향하는 새로운 시대의 요구에 완벽하게 융합한다. 이 모든 것들이 함께 어우러져 오늘의 한국을 만들었다. 그리고 이 과정에서 한 명의 독일인이 그 역할을 해냈다. 이것을 가능하게 만든 것 또한 현대 한국인의 미덕 중 하나가 아닐까. 우리 헝가리인들은 한국에 대해서 점점 더 많이 알아가고 있지만 깊이 있게 알지 못한다. 전례없이 빠른 성장과 다국적 기업, 훌륭한 품질의 제품들에 대해 알고 있지만, 이 이상의 것들은 거의 모르고 있다. 2012년 부다페스트에 한국문화원이 생기면서 헝가리 인들에게 한국이 더 많이 알려지게 되었고, 나는 이를 계기로 최근 그동안 소망해왔던 한국에 대한 책을 출판하게 되었다. 이 책을 통해 헝가리 인들이 한국에 대해 알고, 책을 보지 않은 사람들에게도 알릴 수 있기를 바란다. 왜냐하면 한국이라는 나라와 그 민족은 그럴 만한 가치가 있기 때문이다. 이참 씨가 했던 것처럼 우리도 해보자. (번역: 라민경)

12

Koreai Kulturális központ


tEsZár DáViD 내가 뽑은 한국영화 다섯 편 toP 5 – öt év, öt koreai FilM (2011—2015) (2011—2015)

A dél-koreai mozi ezredvégi felfutása múló tünemény helyett tartós, stabil konjunktúrának bizonyult: ezt a belföldi filmes piac statisztikái és a külföldi fesztiválsikerek is bizonyítják, immár tizenöt éves távlatból. Az 1990-es évek legvégén katapultáló dél-koreai filmipar igazán figyelemreméltó eredményeket mondhat magáénak: mindenekelőtt hazai pályán két vállra fektette Hollywoodot és kitermelte a maga világszerte elismert sztárszerzőit Pong Dzsun Ho-tól (Bong Joon-ho) Pak Csan Uk-on (Park Chan-wook) át Kim Ki Dok-ig (Kim Ki-duk) és Hong Szang Szu-ig (Hong Sang-soo), emellett pedig jelentős sikereket ért el a nemzetközi filmfesztiválokon (az Oldboy 2004-ben a zsűri Nagydíját nyerte el Cannes-ban, a Pietát pedig 2012-ben Arany Oroszlánnal jutalmazták Velencében). Dél-Korea büszkélkedhet a kontinens legpatinásabb filmfesztiváljával (lásd a puszani szemlét), idén pedig az amerikai piacra betört, A-kategóriás koreai színészcelebritás, Li Bjong Hon (Lee Byung-hun) nyújtotta át Nemes Jeles Lászlónak a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Bízvást kijelenthető, hogy Kelet-Ázsia egykori kistigrise nagy tigrissé vált a globális filméletben. Az elmúlt öt esztendőből a következő öt nagyjátékfilmet ajánlanánk minden érdeklődő figyelmébe.

sunny (2011) A 2011-es év feel-good mozija az új évtized koreai retróhullámába illeszkedik (lásd a népszerű Válaszolj tévészériákat: Reply 1997, Reply 1994, Reply 1988). Noha a 2014-es budapesti koreai filmfesztiválon látható volt, moziforgalmazásra kevéssé alkalmas, hiszen sűrű szövésű popkulturális utaláshálója miatt rendkívül erősen kötődik a dél-koreai viszonyokhoz: bennfenntes poénjain csak a nyelvet és a legújabb kori koreai történelmet ismerők tudnak szórakozni. Kang Hjong Csol (Kang Hyung-chul) a Pletykalavina (Scandal Makers, 2008) alkotójának újabb kasszasikere egy önfeledt nosztalgiamozi, amelyben egy negyvenes családanya felkeresi a középiskolás kebelbarátokat, akikkel anno egy csajklikket alkottak. A Sunny bravúrosan fűzi egybe az 1980-as évek közepének szöuli életképeit a jelenkori szituációkkal; melodráma-premisszája (halálos betegség) ellenére egy kirobbanóan derűs, rendkívül mókás, egyébiránt pedig ellenállhatatlan darab. A Csolla (Jeolla) tartományból származó főhősnő nagymamájából a családi ebéd közben kirobbanó, lokális szitokszavakat tartalmazó, lefordíthatatlan káromkodástiráda a 2011-es esztendő egyik sokat idézett csúcsjelenete volt. 2016

13


Korea és a koreai kultúra – 한국과 한국문화

tolvajok (tHe tHieves, 2012) Csve Dong Hun (Choi Dong-hoon) egy szerfelett képességes rendező: ezt bizonyítja a kiváló A nagy svindli (The Big Swindle, 2003) és a még annál is figyelemre méltóbb Tazza (Tazza: The High Rollers, 2006). A kevésbé sikerült Ucsi (Woochi, 2009) után Csve ismét csúcsformában köszöntötte a közönséget a 2015ös budapesti koreai filmfesztiválon is sikerrel szereplő Tolvajok című parádés heistmozijával, amely szerencsés visszatérést jelez A nagy svindli és a Tazza hivatásos csalóinak és csavaros eszű bűnözőinek világához. Minden idők ötödik legnézettebb dél-koreai filmje egy igen ambiciózus produkció, amely több kelet-ázsiai helyszínen (Dél-Korea, Hongkong, Makaó) játszódik, és nehézsúlyú, pánázsiai ensemble castot szerepeltet, hogy a legtöbbet hozza ki a gyémántrablásra épülő cselekményéből. Ezt a célkitűzést a szellemes dialógusoknak, a remekül megkoreografált akciójeleneteknek és a bűnbandatagok válogatott ármánykodásainak köszönhetően maradéktalanul teljesíti is a koreai Ocean’s Eleven.

snowPierCer – túlélőK viaDala (2013) Pong Dzsun Ho első angol nyelvű munkája, a The Host – A gazdatesthez hasonlóan egy olyan nyári blockbuster, amely a lenyűgöző látványelemek mellett az intelligenciát sem nélkülözi. A Le Transperceneige című francia képregény által inspirált mozi egy olyan disztópiát tár elénk, amelyben beköszöntött a jégkorszak, és a túlélők egy hatalmas szuperexpresszen járják körbe-körbe a világot: a vonat végének nyomornegyedében élő főhős megelégeli a diktatúrát, és forradalmi hevülettel előretör, hogy véget vessen az elnyomásnak és kiiktassa az első kocsiban élő, dúsgazdag, titokzatos üzemeltetőt. A kis híján Magyarországon forgatott Snowpiercer számos erénnyel rendelkezik: fantasztikus ügyességgel és kreativitással használja ki a szűkös belső teret (minden egyes kocsi egy különálló, élettel teli mikrouniverzum), gondos arányérzékkel adagolja a fordulatokat és a nézői azonosulást elősegítő leíró részeket, és a fináléban, amikor a film kontemplatív üzemmódba vált, képes megtölteni tartalommal az osztályharcos sztorit. Hallatlan magabiztossággal levezényelt, profi letétemény ez, amelyben kéz a kézben jár a stílus és a tartalom – amennyiben összevetjük a három dél-koreai sztárdirektor angol nyelvű bemutatkozó filmjeit, megállapíthatjuk, hogy a Snowpiercer kenterbe veri mind Kim Dzsi Un (Kim Ji-woon) szórakoztató, ám feledhető tucatfilmjét (Erőnek erejével), mind pedig Pak Csan Uk önnön manírjaiba belefeledkező, papírvékony stílusgyakorlatát (Vonzások). 14

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


Han Kong Dzsu (Han Gong-ju, 2014) A 2014-es esztendő koreai meglepetésmoziját az első filmes Li Szu Dzsin (Lee Su-jin) szolgáltatta, aki szokatlan magabiztossággal mutatta be egy középiskolás lány szomorú kálváriáját. A Han Kong Dzsu (jelentése: egy hercegnő) halk szavú, félénk és bizalmatlan címszereplője új városba érkezik, az egyik tanára édesanyjánál kap szállást, és próbál boldogulni ebben a megváltozott közegben egészen addig, amíg fény nem derül a költözés és az iskolaváltás okát jelentő traumatikus múltbeli eseményre. Li munkája jókora ellipszisekkel dolgozik, épp csak annyi információt oszt meg a nézővel, amennyi feltétlenül szükséges: ebből a flashbackekre (múltbéli visszapillantásokra) épülő információ-visszatartási stratégiából fakad a befejezés pörölycsapásának letaglózó ereje.

Most jó, akkor nem jó (Right Now, Wrong Then, 2015) Hong Szang Szu ugyanazt a filmet forgatja a nő és a férfi közti kommunikációról az 1996-os keltezésű debütmozija (A nap, amikor a disznó a kútba esett) óta. Idén épp az Ó! Szu Dzsong (Virgin Stripped Bare by Her Bachelors, 2000) című fekete-fehér munkájának színesben forgatott kvázi-remake-jét készítette el a drámai és a vígjátéki szerepekben egyaránt kitűnő teljesítményt nyújtó Csong Dzse Jonggal (Jeong Jae-yeong) és a modellből színésznővé avanzsált Kim Min Hi-vel (Kim Min-hee) a főszerepben. Egyazon véletlen találkozást és az azt követő esetlen/vicces beszélgetéseket (kávéházban, műteremben és az elmaradhatatlan kocsmákban) kísérhetjük figyelemmel egymás után kétszer, kisebb-nagyobb változtatásokkal – ennyi az egész film, és mindezt úgy értelmezhetjük, ahogy akarjuk, mert Hong a szokása szerint nem nyújt semmiféle fogódzót. Filmjei tükrök, amelyekbe pillantva önmagunkról vallhatunk: elképzelhető, hogy az első sztoriban a férfi úgy igyekszik viselkedni, hogy az lehetőleg elnyerje a fiatal, vonzó nő tetszését, a másodikban pedig úgy, hogy őszintén önmagát adja és magasról tesz a válaszreakciókra. Hong olyan, mint a thaiföldi Apichatpong Weerasethakul: egyedül áll a kortárs filmművészetben, ugyanis senki nem készít olyan alkotásokat, mint ő.

2016

15


Teszár Dávid a koreai filmek egyik legnagyobb szakértője Magyarországon, aki az 1950 után készült jelentősebb filmek mindegyikét jól ismeri. Nevéhez fűződik a koreai filmklub hagyományának megteremtése Budapesten. Jogi tanulmányai (ELTE) befejezését követően koreai állami ösztöndíjjal három évet töltött Dél-Koreában, és a szöuli Yonsei Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett mesterszakos diplomát.

테사르 다비드는 1950년대 이후 중요한 한국영화는 거의 모두 섭렵한 헝가리 최고의 한국영화 전문가로 부다페스트 한국 영화클럽의 초창기 멤버로 활동하였다. 정부초청장학생으로 한국에 유학해 연세대에서 국제관계학 석사학위를 받았다.

한국 영화의 2000년대 후반 성장세는 일회적인 것이 아니라 지속적이고 안정적인 호황기에 있음을 입증하고 있다. 지난 15년간의 한국내 영화 산업 통계와 해외 영화제에서의 성공이 이를 입증한다. 1990년대 후반에 몰아친 한국 영화산업의 부흥은 주목할 만한 것이었다. 무엇보다 자국 영화들이 헐리우드 영화들보다 높은 시장 점유율을 보유하며 스스로 세계적인 감독들을 만들어냈다. 봉준호, 박찬욱, 김기덕과 홍상수까지 많은 감독들이 국제 영화제에서 주목할 만한 성과를 거두었다. (‘올드보이’는 2004년 칸 영화제에서 심사위원 대상을 수상했고 ‘피에타’는 2012년 베니스영화제에서 황금사자상을 수상했다). 한국은 아시아에서 가장 명망 있는 영화제를 자랑하고 있으며 (부산국제영화제), 이미 미국 영화에도 여러 차례 출연한 A급 한국 배우 겸 연예인 이병헌은 헝가리의 영화감독 네메시 라슬로에게 외국어 영화상 부문의 오스카 트로피를 건넸다. 한때 국제 영화계에서 동아시아의 작은 호랑이였던 한국은 이제 큰 사자가 되었다고 당당하게 얘기할 수 있다. 지난 5년간 나온 다음의 5개 특별한 영화들을 한국 영화에 관심 있는 이들에게 추천하고 싶다. 써니 (2011)

도둑들 (2012)

느낌이 좋은 이 2011년 영화는 한국의 새로운 복고 열풍을 이끌었다 (흥행에 성공한 ‘응답하라’ TV 시리즈도 참고할 수 있다. 응답하라 1997, 응답하라 1994, 응답하라 1988). 비록 2014년 부다페스트 한국 영화제에서 볼 수 있었지만, 한국의 상황과 매우 끈끈하게 얽혀있어 외국에 배급하기엔 적당하지 않을지도 모른다. 작품에서 등장하는 농담들은 오로지 한국어와 최근 한국 역사에 대해 아는 사람들만 즐길 수 있다. ‘과속 스캔들’(2008)을 만든 감독의 새로운 흥행작은 향수를 불러 일으키는 영화임에 틀림없다, 한 40대 엄마가 예전에 여자 불량배로 활동했던 고등학교 죽마고우들을 찾는다. ‘써니’는 1980년대 중반 서울에서 살아가는 모습을 현재 상황들과 훌륭하게 묶었다. 멜로 드라마의 상투적인 전제(치명적 질병) 에도 불구하고 아주 밝고, 매우 재미있는, 거부할 수 없을 정도로 유혹적인 작품이다. 전라도 출신 여주인공의 할머니가 가족의 점심 식사 중에 내뱉는 폭발적인 사투리는 물론, 번역이 불가한 욕들은 2011 년도를 통틀어 최고의 명장면 중 하나다.

최동훈 감독은 매우 능력 있는 감독이다. 우수한 작품 ‘범죄의 재구성’(2004)과 그것보다 더욱 주목할 만한 ‘타짜’(2006)가 이를 입증한다. 그에 미치지 못한 ‘전우치’(2009) 이후 최 감독은 2015년 부다페스트 한국 영화제에서 ‘도둑들’이라는 제목의 범죄 영화로 다시 한번 대중을 매료시켰다. ‘범죄의 재구성’과 ‘타짜’에서 보여준 전문적 사기꾼들과 범죄조직들의 세계 등을 성공적으로 보여주었다. 역대 5위의 관객수를 자랑하는 이 영화는 여러 동아시아 국가(한국, 홍콩, 마카오)에서 전개되며 비중 있는 국제적인 배우들을 캐스팅하여, 보석털이 행각의 많은 것을 보여주는 매우 야심찬 작품이다. 재치 있는 대화와 뛰어난 편집을 보여주는 액션 장면, 그리고 범죄조직의 흥미로운 선택 덕분에 한국판 ‘ 오션스 일레븐’이 되었다.

16

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

설국열차 (2013) 봉준호 감독의 첫 영어 영화로 전작인 ‘괴물’과 비슷하게 환상적인 볼거리와 재능을 보여주는 여름형 블록버스터이다. ‘Le Transperceneige’라는 프랑스


만화에 영감 받은 영화로 디스토피아를 보여준다. 빙하 시대가 찾아오자 생존자들은 대형 열차를 타며 세계를 돌고 있다. 열차 끝 빈민가에서 생활하는 주인공이 독재에 싫증나서 억압을 끝내고 맨 앞차에서 생활하는 부유한 독재자들을 이기기 위해서 열성적으로 혁명을 밀고 나간다. 헝가리에서 일부 촬영된 ‘설국열차’ 는 많은 미덕을 포함한다. ‘설국열차’는 열차의 좁고 답답한 공간을 사용한다는 점에서 대단히 창의적이다. (각 열차칸은 분리되어 있고, 그 자체로 생생한 소우주이다.) 봉준호는 극적인 플롯의 반전과 느리고 묘사적인 장면들을 재능과 감각으로 엮었다. 마지막 장면에서 영화는 명상적이고 철학적인 모드로 전환하여 계급 투쟁에 기반한 이야기의 빈 공간들을 채워낸다. 이 영화는 자신감 넘치게 제작된 특별한 작품으로, 스타일과 줄거리를 함께 엮었다. 한국 스타 감독 세 명의 영어 데뷔작을 비교하자면 ‘설국열차’ 가 김지운 감독의 재밌지만 잊혀지는 작품(라스트 스탠드)이나 박찬욱 감독의 매너리즘에 빠진 관례( 스토커)를 압도한다.

영화의 전부이다. 이걸 원하는 대로 이해하면 된다. 왜냐하면 홍 감독은 평소대로 어떠한 단서도 주지 않기 때문이다. 영화를 거울삼아 우리 자신에 대해 고백할 수 있다. 예상대로, 첫 이야기에선 남자가 젊고 매력 있는 여자의 선택을 받기 위해 노력하지만, 두번째 이야기엔 솔직한 자신을 보이며 반응에 더 이상 신경을 안쓴다. 홍상수 감독은 태국의 아핏차퐁 위라세타쿨 감독과 같다. 동시대 영화계에서 혼자 서 있다. 달리 표현해서 아무도 그와 같은 작품을 만들지 않는다. (번역: 한수빈)

한공주 (2014) 2014년도에 나온 놀랄 만한 한국 영화는 익숙치 않은 자신감으로 선보인 여고생의 슬픈 고난 이야기인 이수진 감독의 처녀작이다. 한공주는 목소리가 부드럽고 수줍으며 의심 많은 주인공으로서 새로운 도시에 도착하여 선생님의 어머님 댁에서 지내며, 이사와 전학의 이유가 되는 트라우마가 있지만 변화된 환경에서 행복해지기 위해 노력한다. 이수진 감독은 많은 것들을 보여주지 않으며, 필요한 정보만을 관객들과 나눈다. 플래시백으로 이어지는 정보의 지연 전략은 대단히 파격적으로 느껴진다. 지금은 맞고 그때는 틀리다 (2015) 홍상수는 여자와 남자 사이의 소통을 다룬 1996년도 데뷔작(돼지가 우물에 빠진 날)때부터 비슷한 영화를 만들어왔다. 이번에는 ‘오! 수정’(2000)이라는 흑백 작품을 리메이크라도 한 듯이 컬러 촬영으로 드라마와 코미디를 한결같이 훌륭하게 소화해내는 정재영과 모델 출신 여배우 김민희를 주인공으로 만들었다. 한번의 우연한 만남 그러고 이어지는 어색하고 웃긴 대화들 (카페, 스튜디오, 그리고 빼놓을 수 없는 술집에서), 크고 작은 변화들을 관심있게 주목할 수 있다. 이게

A Snowpiercer posztere

2016

17


Korea és a koreai kultúra – 한국과 한국문화

PEtriK BlanKa

한국의 대중문화, 왜 강한가

A koreAi popkUltÚrA sikerének titka A

hallju (hallyu, vagyis koreai hullám) néven emlegetett kulturális jelenség az utóbbi két évtizedben egyre komolyabb tudományos figyelemnek örvend. az eredetileg 2001-ben a kínai média által elkeresztelt jelenség már az 1990-es évek végétől megfigyelhető volt egyes távolkeleti országokban. a koreai és külföldi kutatókat egyaránt foglalkoztatni kezdték e jelenség okai, valamint kulturális és gazdasági hatásai. Mivel a hallju kulturális termékei (filmek, tévésorozatok és popzenék) már a kezdetektől segítették egyéb koreai termékek népszerűségét és exportját a környező országokba, a kezdeti kutatások többsége erre a kapcsolatra irányult: azt igyekeztek feltérképezni, hogy hogyan válhat dél-Korea javára a kulturális export.

PSY

18

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


A felhasználhatóság kérdésén túllépve számos kutató kezdett érdeklődni a jelenség miértje iránt, és a fókusz a koreai gyártókról a környező országok (Kína, Japán, Szingapúr, Thaiföld) fogyasztóira helyeződött. A legfontosabb, azóta a halljukutatás egyik alaptézisévé vált felfedezés nem más volt, mint a hagyományos ázsiai értékek modern köntösbe bújtatása. A tévésorozatok ezáltal minden, egyazon kultúrkörbe tartozó nézőt megszólítottak, és egy olyan álomvilágot teremtettek, amelyre akkoriban a többi ország médiája nem (vagy csak kisebb mértékben) volt képes. Ez az álomkép a nyugati kultúrkör amerikai álmához hasonlóan egy modern, idealizált életet jelent, és főként a szegényebb délkelet-ázsiai régióban a mai napig ez a legfontosabb komponense a koreai popkultúra népszerűségének. Ahogy az internetnek köszönhetően a koreai hullám elérte a nyugati világot, a helyi tudósok is bekapcsolódtak a tudományos diskurzusba.

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a közös ázsiai értékrendszer nem lehet helytálló indok a hallju európai elterjedésére, egyes kutatók azonban ezeket a fogalmakat az egyetemes értékrendszer részeinek tekintik: a család, szeretet és hűség mindnyájunk számára egyaránt fontosak, ezért a világ minden pontján rezonálnak a nézői csoportokkal. A halljut, mint modern kulturális exportcikket vizsgáló kutatók gyakran felhívják a figyelmet a koreai popkultúra nyugatias és üzleti tulajdonságaira. Legyen szó akár sorozatokról, zenéről vagy kozmetikumokról, ezek jellemzően nyugati mintára gyártott tömegtermékek, még ha kulturális vonatkozásuk miatt művészeti vagy eszmei értékekkel is bírhatnak. A kultúra és a kereskedelem összefonódása korántsem tekinthető tehát tipikusan koreainak. Az „idoljelenség”, vagyis a koreai sztárok publikus imázsának alapos és megfontolt felépítése az őket menedzselő cég által, valamint ennek az imázsnak a felhasználása a konkrét terméken (popzenei lemezen vagy filmen) túlmutató kulturális ideológiák, életstílusok eladására – ezek egyike sem a koreai popipar sajátja. Ők csupán maximálisan kiaknázzák a sztárgyártás nyújtotta lehetőségeket, amelyeket a nyugati világban ugyanúgy megtalálhatunk. Ha gazdasági szempontból keressük a hallju sikerének okát, akkor megállapíthatjuk, hogy a leginkább koreai vonás talán az a nagyfokú tudatosság, amellyel a sztárok megalkotásától kezdve a konkrét termékeken át az egyéb exportcikkek marketingjéig mindent a halljuhoz kapcsolnak. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy ha az ilyen termék fő célja az eladhatóság, akkor mennyire hihetünk az általa közvetített értékrendnek? A választ valószínűleg a befogadóban szükséges keresni. Mára számos médiakutató érvel amellett, hogy a média által közvetített üzenet 2016

19


Korea és a koreai kultúra – 한국과 한국문화

jelentése a befogadó fejében, annak személyes társadalmi, kulturális háttere alapján dől el, és így egy-egy kulturális cikk mindenki számára mást jelenthet. Visszakanyarodva tehát a cikk kiinduló kérdéséhez, a hallju sikerének titka leginkább a nézőkben és hallgatókban, vagyis a rajongókban rejlik. Az egyes európai országokban végzett felmérések egymástól eltérő eredményeket hoztak a kérdéssel kapcsolatban. A koreai sorozatok török rajongói például, a nyugati popkultúrával ellentétben, ezekben a sorozatokban saját ázsiai gyökereiket vélték felfedezni. A román nézők szintén kiemelték a két kultúrkör különbözőségét, viszont a koreai sorozatoknak éppen az egzotikussága volt az, ami miatt előnyben részesítették őket a nyugatiakkal szemben. Számos kutató felhívja a figyelmet a hallju által generált rajongói közösségekre is. Habár Magyarországon eddig nem készült átfogó felmérés a témában, véleményem szerint a rajongói Infinite

20

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

közösség kiemelkedő szerepet játszik a koreai popkultúra magyarországi népszerűségében. Akár internetes felületen, akár személyes kapcsolatokon alapulnak ezek a közösségek, tagadhatatlanul szociális jelentőséget adnak a rajongók számára, amely már túlmutat a médiatermékek egyszerű élvezetén. A csoporthoz tartozás, a fősodorbeli nyugati kultúrától eltérőnek, különlegesebbnek vagy egzotikusabbnak érzett koreai zenék, sorozatok vagy akár életstílus követése a rajongók identitásának részévé válik – a hallju népszerűsége pedig tovább nő. És talán ez az ún. „soft power” a titok igazi nyitja: a tény, hogy az első hullám után a koreai popkultúra terjedése egy önmagát fenntartó, önmagát generáló folyamat. Az első rajongók eléréséhez még pénzre és kulturális exportstratégiára volt szükség, onnantól kezdve azonban ezek a rajongók már önmaguktól, személyes meggyőződésből terjesztik tovább a koreai popkultúrát. A gyártónak, Dél-Koreának pedig nincs más teendője, mint tovább biztosítani a terméket, és


rábízni a promóciót a helyiekre, akik a saját kultúrájuknak legmegfelelőbb módon fogják ezt tenni, így biztosítva a koreai kulturális termékek integrálását az egyes társadalmakba. Nem az számít tehát, hogy a hallju klasszikus, emberközpontú értékrendet vagy anyagias, modern álomképet testesít-e meg, sem pedig az, hogy mennyire keleti, miközben nagyon is nyugati mintára készül. Az igazán lényeges kérdés: hogyan fogadják a fogyasztók? És mindaddig, amíg a fogyasztók érdeklődnek a hallju termékei iránt, mindaddig, amíg megtalálják benne a számukra fontosnak érzett üzenetet (függetlenül attól, hogy a médiateoretikusok vagy más szakemberek egyetértenek-e velük), a koreai hullám nem fog veszíteni az erejéből.

T-ARA

Petrik Blanka hosszú ideig volt a magyarországi Korea-rajongók egyik legaktívabb vezető egyénisége, többek között a K-pop World Festival magyarországi elődöntőinek szervezésével foglalkozott. Jelenleg a Dankook egyetem Médiakommunikáció Tanszékének mesterszakos hallgatója.

페트릭 블렁커는 헝가리의 한국문화 동호회를 이끌었으며 K-pop 월드 페스티벌 헝가리 지역 예선의 오거나이저로 활동하기도 했다. 현재 동국대 신문방송학과 대학원에 재학중이다.

’한류’라 불리는 한국 대중문화 열풍은 최근 20년 동안 학문적으로 점점 더 많은 관심을 불러일으켜 왔다. 2001년 중국 언론에 의해 알려지기 시작한 이 현상은 이미 1990년대 말부터 동아시아 몇몇 국가들에서 관찰되기도 했다. 한국과 외국 학자들은 이 현상의 원인과 문화적, 경제적 영향에 대해 연구하기 시작했다. 한류의 시작을 이끈 문화적 상품들(영화, 드라마, K-POP)은 다른 한국 제품들의 인기에도 영향을 미쳤으며, 주변국으로의 수출에도 가능성을 열어 주었다. 초기 연구자 대부분은 문화 수출이 한국이라는 나라에 어떤 변화를 가져왔는지에 대한 연구에 몰두했다.

소비자인 인접 국가들(중국, 일본, 싱가포르, 대만)로 옮겨졌다. 한류 연구에서 가장 중요한 발견은 전통적인 아시아의 가치들이 현대라는 커튼 뒤에 숨겨져 있다는 점이었다. 이것은 현재까지도 한류 연구에서 하나의 기본 명제로 자리잡고 있다. TV드라마를 통해 같은 문화권에 속한 시청자들의 공감을 일으키고, 당시 다른 나라의 방송에서는 표현할 수 없거나 거의 표현되지 않는 꿈 같은 세계를 보여줌으로써 한류에 빠져들게 만든다. 한국 드라마에서는 아메리칸 드림처럼 꿈 같은 세계의 현대적이고 이상적인 삶이 묘사되기 때문에 한국 대중문화는 오늘날까지도 주로 개발이 덜 된 동남아시아 지역에서 인기가 지속되고 있다.

실용적 접근을 벗어나서 점차 연구자들은 이 현상의 원인에 대해 관심을 갖기 시작했고, 연구의 초점은 한류라는 현상을 만들어낸 한국 문화산업에서 문화

인터넷 보편화로 한국 대중문화 열풍이 유럽에까지 이르자 그 지역 전문가들도 학문적인 연구에 참여하기 시작한다. 겉으로 보면 한류가 유럽에 확산된 이유로 2016

21


Korea és a koreai kultúra – 한국과 한국문화

아시아의 공통된 가치체계를 꼽는 것은 적합하지 않아 보일 수 있다. 하지만 일부 연구자들은 이러한 개념들이 보편적 가치체계의 일부로 작용할 수 있다고 주장한다. 가족, 사랑, 충성은 모든 사람에게 가장 중요하고, 이러한 보편적 요소 때문에 세계 곳곳에 있는 시청자들의 마음을 끌 수 있다는 것이다. 한류를 현대적인 문화적 수출품으로 연구하는 이들은 한국 대중 문화가 매우 서구적이고 상업적인 성격을 띠고 있다는 것에 주목해야 한다고 말한다. TV드라마, 음악, 뷰티 상품 등은 문화적인 의미 때문에 예술적 혹은 사상적 가치들을 가질 수 있다 하더라도, 그것들은 일반적으로 서양을 모델로 만들어진 대량생산 상품들이다. 문화와 상업의 융합은 지금까지의 전형적인 한국인들에게는 전혀 찾아 볼 수 없는 것이었다. “아이돌(idol) 현상”은 한국 스타들이 가지고 있는 건전하고 신중한 대외적 이미지가 그들을 관리하는 회사에 의해 만들어진 것이며, 특정한 상품(대중음악 앨범 또는 영화)을 넘어 문화적인 이데올로기, 라이프스타일까지 모두 그들이 관리하기 때문에, 어느 것도 한국 음악산업의 소유가 아니라고 볼 수 있다. 한국 음악산업은 서구 산업의 특징과 마찬가지로 단지 스타 양성으로 주어진 가능성을 최대한으로 충분히 이용한다. 한류 성공의 이유를 경제적 관점에서 찾아본다면 아마 한국인들이 이를 무척 많이 의식하고 있기 때문일 것이며, 스타 양성부터 특정한 연예 상품 개발, 기타 문화 수출상품들의 마케팅까지 모든 것이 한류와 연관되어 있다. 그러나 만약 이런 문화 상품 생산의 주 목적이 판매 가능성이라면 그들이 만들어낸 가치체계가 얼마나 신뢰할 만한 것인가라는 의문이 들 수도 있다. 그 대답은 문화 소비자에서 찾을 필요가 있다. 이미 여러 미디어 연구자들은 미디어에 의해 전달된 메시지의 의미가 소비자의 머릿속에 자리잡고 받아들여지는 것은, 개인적인 사회적, 문화적 배경에 따라 다르다고 주장한다. 각각의 문화적 상품은 모른 사람들에게 다른 의미로 받아들여질 수 있다. 방금 질문으로 다시 돌아가서, 한류 성공의 비밀은 시청자들, 청취자들 혹은 팬들 속에 존재하고 있다. 일부 유럽 국가에서 실시한 설문조사에 따르면 각 나라마다 같은 질문에 서로 다른 결과가 나왔다. 예를 들어 터키의 한국 22

Koreai Kulturális központ

드라마 팬은 서양의 팝 문화와 대조적으로 한국 드라마에서는 그들이 아시아에 기반하고 있음을 발견했다. 루마니아 시청자들 역시 두 문화의 차이를 보았지만, 한국 드라마의 이국적인 느낌 덕분에 서양의 티브이 시리즈보다 훨씬 호소력이 강하다고 말했다. 여러 연구자들은 한류 팬 커뮤니티에도 주목하고 있다. 비록 헝가리에는 지금까지 이 주제에 대한 종합적인 조사가 실시되지 않았지만, 팬 커뮤니티가 헝가리에서 한국 대중문화가 인기를 끄는 데 매우 중요한 역할을 하고 있다고 생각한다. 온라인 상에서나 오프라인 동호회에서 형성된 팬 조직은 그들에게 사회적인 중요성을 가진다. 커뮤니티의 구성원이 된다는 것, 주류를 이루는 서양 문화와는 다르게 한국 음악을 더 특별하거나 이국적으로 느끼는 것, 한국음악이나 드라마, 라이프스타일을 모방하는 것 등은 팬 정체성의 일부가 된다. 이렇게 한류의 인기는 계속 상승한다. 또한 “소프트 파워(soft power)”는 한류 성공의 비밀을 밝혀줄 실제 열쇠이기도 하다. 실제로 처음 한류의 바람이 불기 시작한 뒤 한국 대중문화의 확산은 자립적이고 자생적으로 진행되어 왔다. 초기에는 팬 층을 확보하기 위해서 많은 자본과 문화적 수출 전략이 필요했지만, 그 후에는 팬들이 스스로 개인적인 신념을 가지고 한국의 대중문화를 확산시켜 나가기 시작했다. 한국은 단지 생산물을 계속 만들어내고, 현지의 소비자들이 이를 홍보하도록 내버려 두기만 하면 된다. 왜냐하면 현지인들은 자신들의 문화를 더 잘 알고, 한국의 생산물을 자신들의 사회에 통합시키는 수단을 가지고 있기 때문이다. 따라서 한류가 얼마나 고전적이고 인간중심적인 가치 체계인지 아니면 물질적이고 현대적인 이상향을 구현하는 것인지, 또는 얼마나 동양적인지 아니면 서양을 모방해 만들어진 상품인지는 하나도 중요하지 않다. 정말 중요한 질문은 어떻게 소비자들이 한류를 받아들이는가에 있다. 소비자들이 한류 상품들에 계속해서 관심을 가지는 한, 그리고 전문가들의 의견과 상관없이 그들 스스로 중요하게 여기는 메시지를 발견하는 한 한류는 절대로 힘을 잃지 않을 것이다. (번역: 한수빈)


„Életkedvet és erőt adott a K-pop!” “K-pop은 내가 살아가는 힘” Interjú Koczúr Luciával, az Idolater kreatív igazgatójával K-pop 동호회 ’아이돌레이터’ 리더 코추르 루치아

Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a K-poppal? Első ízben 2010-ben a Shinee Lucifer című számának próbatermes videójával találkoztam. Én tizenkét évig versenyszerűen táncoltam és évekig koreográfusként is működtem. Abban az időszakban az aktuális környezetem nem szerette a táncművészetet, és nem is kaptam elég támogatást ezzel kapcsolatban. Egészen addig eltemettem magamban a tánc szeretetét. Emlékszem, tátott szájjal figyeltem, ahogy az a csíkos pulcsis, vékonyka srác, Temin (Taemin) táncol. Onnantól nem volt megállás. Szerinted mi a K-pop legvonzóbb vonása? Mi fogott meg leginkább benne? Először is engem elképeszt, hogy mennyi tehetséges fiatal él abban az országban. Másodsorban ezek a tehetségek zseniális hanggal rendelkeznek és egészen bonyolult koreográfiákat mutatnak be. Az pedig egészen bámulatos, ahogy mindezt egyszerre prezentálják a színpa-

don a legmagasabb minőségben. Nem is értem, hogy ezt valaki hogyan nem ismeri el. Harmadrészt pedig a technika, amivel dolgoznak mind a klipekben, mind a színpadon, hibátlan és egyedülálló. Számomra ezek a tökéletes élmény ös�szetevői. Kik a kedvenc K-pop előadóid és miért? Elsőként az F.T. Islandot és Li Hong-git (Lee Honggi) említeném. Aki ismeri Hong-gi hangját, annak nem kell magyaráznom, hogy miért, aki pedig nem, annak javaslom, hogy hallgassa meg például a Berkeley Egyetemen előadott Confession című dalát. A világ tíz legjobb énekese között nálam ő igen előkelő helyen szerepel. A stílusa pedig csak hozzáad az értékéhez. Remélem, egyszer lesz majd szerencsém találkozni vele. Kiemelném még a Shinee-t, az EXO-t, a B.A.P.-t, G-Dragont és a BTS-t. Mindegyik külön stílust képvisel, és a maga nemében egyedülálló. Látványos koreográfiák, zseniális hangok, de persze a zenélésen kívüli tevékenységeik mellett sem 2016

23


mehetünk el (gondolok itt a társadalmi felelősségvállalásra vagy az egyéb művészeti ágak képviseletére). Figyelemmel követek még jó pár előadót/csapatot, és sokuktól kedvelek egyegy dalt vagy koreográfiát. Hogy egy hölgyet is említsek: Ailee hangjáért például odavagyok.

ban és terjesztésében. Szerencsére rengeteg rajongó él ott is, és egyre több koncertet szerveznek, szóval úgy tűnik, hogy teret engednek a koreai előadóknak is a saját piacukon. Azt gondolom, hogy mindenképpen brandről beszélhetünk, méghozzá egy marketingszempontból profin felépített és működtetett brandről.

Szerinted milyen kifutása van a K-popnak a következő tíz évben a nemzetközi piacon? Egy futó trendről vagy egy komoly brandről beszélhetünk a koreai popzene esetében?

Mennyire érdekel a koreai popzene története? Hallgatsz-e régebbi előadókat? Ha igen, kiket/mely bandákat?

A K-pop az elmúlt tizenöt évben egyre erősödő tendenciát mutat. Mivel megállás nélkül termeli ki a tehetségeket, azt gondolom, hogy képes lehet a folyamatos megújulásra. De ebben persze nagy szerepe lesz az Egyesült Államoknak is. Amíg az USA diktálja a nemzetközi trendeket, addig fontos szerepe lesz a K-pop felkarolásá-

Van néhány, a koreai popzenetörténettel foglalkozó írás a könyvespolcomon. Azt gondolom, aki ezzel a területtel foglalkozik, tisztában kell lennie az előzményekkel és a történeti háttérrel. Ha építeni akarsz valamit, tudnod kell, milyen alapokra helyezd. A koreai könnyűzene kezdete az 1900-as évek elejére nyúlik vissza. Azok-

Shinee

24

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


EXO

ból az időkből természetesen csak könyvekből ismerek előadókat. Az első generációs K-pop előadók közül néhányat követek is (pl. BoA, Shinhwa, Rain). Hogyan befolyásolta a Dél-Koreáról alkotott képedet a koreai popzene? Számomra még érdekesebbé tette a koreai kultúrát. Szerintem Dél-Korea egy kettősséget képvisel: a legmodernebb zenei megoldások megférnek egymás mellett az ősi tanokkal és a hagyományos gondolkodásmóddal, sőt, ezek beépültek egymásba. A társadalmi rendszer alapjai hosszú évszázadok óta ugyanazok, és ezek vezetik a mindennapokat, a koreaiak mégis tudtak nyitni az új felé. Ugyan a világ történései és trendjei befolyásolták a koreaiak gondolkodásmódját és a művészetét (gondolok itt elsősorban az Egyesült Államok hatására), mégis meg tudtak maradni azoknak, akik mindig is voltak. Nagyon izgalmasnak találom ezt a különleges kapcsolatot.

Kérlek, mesélj nekünk a szöuli utad koreai popzenei vonatkozásairól! Nagyon érdekes élményekkel gazdagodtam Szöulban! Akadt olyan helyzet, hogy magamon is meglepődtem. Sosem voltam az a rajongótípus, és kíváncsi voltam, hogyan is kell elképzelni az igazi fanokat. Amikor felkerestük a nagy koreai zenei cégeket, több rajongóval is találkoztunk. Az FNC Entertainment előtt várakozva fel-feltűnt néhány európai fiatal, majd ázsiai fanok egész csoportja táborozott le az épület előtt. Csinosítgatták magukat, és kis ajándékokat szorongatva arra vártak, hátha feltűnik egy híresség. Hat óra múlva azon kaptam magam, hogy ott állok közöttük, és izgatottan tapad a szemem az ajtóra, hátha kilép rajta az én kedvencem. Hong-gival nem találkoztam, de jó pár előadót sikerült lefülelni az FNC-családból, és lencsevégre kaptuk az új fiúcsapatukat is. Szöuli tartózkodásom alatt volt szerencsém megtapasztalni a hamisítatlan K-pop élményt a Nyári K-pop Fesztivál (K-pop Summer Festival) alkalmával. A fellépők között 2016

25


Korea és a koreai kultúra – 한국과 한국문화

ott volt a GOT7, a Seventeen, a SONAMOO, az Infinite és PSY is. Elképesztő volt, ahogy a különféle korosztályokból álló tömeg együtt ugrált és énekelte a Gangnam Style-t. A négyórás koncert végeztével első kézből tapasztalhattuk meg, milyenek is azok a bizonyos szaszengek (sasaeng: a koreai popsztárokat megszállottan követő és gyakran zaklató, fanatikus lányrajongók – a szerk.).

A zenei élmény mellett mit adott még az életednek a K-pop? Életkedvet, erőt és motivációt egy különleges misszióhoz. Nagyon hálás vagyok ezért a srácoknak. Szeretek építeni és fiatalokkal foglalkozni. Nagyszerű érzés, hogy a K-poppal kaptam egy célt, amelyben párosíthatom ezt a zene és a tánc szeretetével. Csak bízhatok abban, hogy a rajongókat is annyira motiválják a kedvenceik, mint engem a munkámban és az életben. Sokat tanulhatunk ettől a világtól, és remélem, hogy ezt a rajongók is felismerik, és szép lassan túllépnek majd a külsőségeken. Ha három szóban kellene leírni a koreai popzene varázsát, akkor mit válaszolnál? Tehetség, alázat és profizmus.

Sistar

언제 어떤 계기로 K-POP에 빠지게 되었나요? 2010년에 샤이니의 <루시퍼>라는 노래의 리허설 영상을 처음 봤습니다. 저는 12년동안 열심히 춤을 추었고 몇 년 동안 안무가로 일했지요. 그때 내 주변에 있는 사람들은 무용을 좋아하지 않아서 제 춤에 관심이 없었습니다. 그래서 춤에 대한 사랑은 가슴 속에 묻고 말았지요. 그런데 어느 날 입을 딱 벌리고 줄무늬 스웨터를 입은 마른 남자 태민의 춤추는 모습을 바라봤어요. 그 순간부터 멈출 수가 없었어요. K-POP의 가장 매력적인 특성이 무엇일까요?어떻게 당신의 관심을 끌었나요? 먼저 한국에 재능이 있는 젊은이들이 얼마나 많은가에 대해 놀라고 있어요. 둘째, 이 영재들은 목소리가 아주 좋고 굉장히 어려운 안무도 소화할 수 있어요. 이 둘 모두를 완벽하게 무대에서 소화하는 게 정말 26

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

대단합니다. 다른 사람들이 이것을 왜 인정하지 못하는지 잘 이해가 안돼요. 셋째, 뮤직 비디오든 무대의 공연이든 기술이 완벽하고 아주 독특합니다. 이것들이 모여 총체적인 경험을 이루지요. 당신의 가장 좋아하는 K-POP 아이돌은 누군가요? 그를 좋아하는 이유는 무엇인가요? 우선 FT아일랜드와 이홍기에 관해 이야기하고 싶어요. 홍기의 목소리를 아는 분들에게는 설명할 필요가 없는데, 모르는 분들에게는 버클리 캠퍼스에서 불렀던 홍기의 Confession이라는 노래를 한번 들어보라고 추천하고 싶습니다. 제가 꼽는 베스트 10 가수 중에서도 홍기는 매우 권위 있는 위치를 차지하고 있어요. 그의 스타일은 그의 가치를 더 빛나게 하지요. 언젠가는 그를 만나보고 싶습니다. 또한 샤이니, 엑소, B.A.P, 지 드래곤 및 BTS에 대해 좀 더 이야기하고 싶어요. 각각의 독특한 스타일을 가지고 있습니다. 화려한


안무, 화려한 사운드… 그러나, 음악 외의 다양한 활동도 언급해야 돼요. (사회적 책임이나 다른 예술 장르에 관심을 갖는 것을 말합니다.) 다른 가수 몇 명과 팀들도 좋아하고 그들의 노래와 안무를 좋아해요. 여자 가수 중에선 에일리의 목소리에 반했습니다. 10년후에 글로벌 문화에서 K- POP은 어떤 역할을 할 거라고 생각하나요? 잠깐의 유행이나 브랜드라고 생각하나요? K-POP은 지난 15 년 동안 성장세를 보여줬어요. 왜냐하면 끊임없이 재능을 타고난 사람들을 발굴해서 꾸준히 발전했기 때문입니다. 미국이 큰 역할을 했지요. 국제적으로 유행하기까지 미국은 K-POP의 지원과 확대에 중요한 역할을 할 거라고 생각합니다. 다행히 미국에 많은 팬이 있고 점점 더 많은 콘서트가 열려요. 자기 시장에서 한국 공연자들에게 기회를 주고 있지요. 나는 K-POP이 브랜드라고 분명히 말할 수 있습니다. 마케팅 관점에서 전문적으로 구축하고 운영하는 브랜드예요. 한국 대중 가요의 역사에 대해 관심이 있나요? 혹시 오래된 가수들의 노래를 듣나요? 그렇다면 어떤 가수나 밴드를 듣습니까? 책장 선반 위에 한국 대중 가요의 역사에 관한 책이 여러 권 있어요. 이 분야에 대해 관심이 있는 사람들은 그 역사적 배경을 알아야 된다고 생각합니다. 한국 대중 음악의 시작은 약 1900년대 초반으로 거슬러 올라가요. 물론, 그 당시에 있었던 가수들은 책으로만 알고 있어요. 첫 K-POP 가수들 중에 몇 명(보아, 신화, 비)을 알고 있고 그들의 노래를 듣습니다. K-POP은 당신이 가진 한국에 대한 이미지에 어떻게 영향을 미쳤나요? K-POP은 한국 문화를 더 재미있게 만들었어요. 한국은 두 가지 상반된 특성을 가지고 있지요. 최신 음악이 있는가 하면 전통적인 사고방식이 이와 공존하고 있고 심지어 서로 통합하고 있어요. 사회 시스템의 기초가 수세기 동안 한결같았고 여전히 이는 일상에 영향을 주고 있지만, 한국 사람들은 새로운 것에 마음을 열 수 있었어요. 틀림없이 지구상의 주요 사건들과 경향이 한국사람들의 사고방식과 예술에

영향을 미쳤어도(주로 미국의 영향이라고 생각합니다) 한국사람들은 그대로 있고 변화하지 않았어요. 그래서 나는 이 특이한 관계가 너무 흥미롭다고 생각해요. 서울을 여행하면서 겪은 K-POP에 대해 알려주세요. 서울에서 아주 재미있는 경험을 했어요. 스스로에게 놀라는 상황도 있었어요. 나는 원래 팬 타입이 아니거든요. 그래서 진짜 팬들은 어떻게 행동하는지 궁금했어요. 우리가 한국의 주요 연예기획사들을 방문했을 때 더 많은 팬들을 만났어요. FNC 엔터테인먼트의 앞에 기다리고 있으니 먼저 유럽의 젊은 사람들이 나타나고 좀 있다가 아시아 팬들이 진을 쳤더라고요. 그녀들은 멋을 한껏 부렸고 손에 작은 선물을 들고 연예인을 보려고 기다렸어요. 여섯 시간 후에, 나도 다른 팬들과 같이 내가 좋아하는 연예인이 나오는 모습을 보려고 문을 쳐다보면서 서 있음을 알게 되었어요. 홍기와는 못 만났지만 FNC 엔터테인먼트의 연예인들 몇 명을 봤고 새로운 보이 밴드를 알게 되었어요. 서울에 있었을 때 여름 케이팝 페스티벌을 통해 짜릿한 경험을 할 수 있었습니다. GOT7, 세븐틴, 소나무, 인피니트 그리고 싸이도 공연을 했어요. 다양한 연령대로 구성된 청중이 같이 뛰고 강남스타일을 따라 부르는 건 참 신기했어요. 4시간 콘서트를 통해 사생팬들은 어떤지 직접 경험하게 됐어요. K-POP은 당신의 인생에게 무엇입니까? K-POP은 내 인생에서 특별한 사명을 위한 활력, 힘, 동기를 부여했어요. 그들이 너무 고맙습니다. 나는 젊은이들과 같이 일하는 걸 좋아해요. K-POP 덕분에 목표를 세웠고, 이 목표를 음악과 춤에 대한 사랑과 결합할 수 있는 건 대단한 거죠. 우리는 이 세상에서 많은 것을 배울 수 있어요. 또한 난 팬들이 이걸 인식하고 그들의 겉모습만을 신경 쓰지 않기를 바랍니다. 한국 대중 가요의 매력을 세 단어로 설명한다면요? 재능, 겸손, 뛰어난 기량. (번역: 키쉬 따마라)

2016

27


rÓlunK sZÓl: a koreai kultÚrÁval

foglalKozó magyar KözösségeK

우리 이야기: 한국문화와 관련된 헝가리 커뮤니티

Mugunghwa tánccsoport


Jelenleg 112 olyan egyesületről, csoportról vagy klubról tudunk, amelyek a koreai kultúra valamelyik szegmense iránt érdeklődnek: a sokszínű paletta a koreai popzene rajongóitól a koreai nyelvtanulókon át a filmek és a tévésorozatok szerelmeseinek táboráig terjed. A közös bennük az, hogy mindannyian szeretik Koreát és tevékenységüket jórészt önkéntes alapon végzik. A következőkben megismerkedhetnek a dél-koreai Gugak Központ színpadán is feltűnt Mugunghwa tánccsoporttal, a Mindeulle kajagüm zenekarral, az évente megrendezésre kerülő Koreai Filmfesztivál szervezési munkálataiban is nagy részt vállaló Koreai film- és drámaközösséggel, valamint a számos K-pophoz kötődő közösség közül az Idolater és a Home Made Asia csapatával.

헝가리에는 한국문화 관련 커뮤니티가 112개나 된다. 이들 커뮤니티는 K-pop에서 팬클럽, 한국어, 영화와 드라마, 전통무용에 이르기까지 다양하다. 모두가 한국문화가 좋아서 자발적으로 모임을 만든 경우다. 한국 국립국악원에서 공연을 했던 무궁화 무용단, 가야금 연주단인 민들레, 매년 한국영화제에 참여하고 있는 한국영화-드라마 동호회, 그리고 K-pop을 중심으로 한 아이돌레이터와 홈메이드아시아를 소개한다.

2016

29


A koreai kultúrával foglalkozó magyar közösségek – 한국문화와 관련된 헝가리 커뮤니티

Színpompás virágok Budapesten

부다페스트에 활짝 핀 무궁화

Mugunghwa tánccsoport 무궁화 무용단

A

csoport tagjai korábban egy három hónapos tánckurzuson vettek részt a Koreai Kulturális Központban. Az oktatók a Szöuli Táncegyetem végzős táncosai voltak. 2013 februárjában kezdeményezésemre újra összejöttünk, hogy együtt táncolhassunk, a központ pedig helyet biztosított számunkra. Hamarosan megérkeztek az első felkérések, hogy bemutassunk egy-egy táncot. Először taekwondo versenyeken léptünk fel. Ekkor már úgy éreztem, hogy nevet is kellene adnunk a csoportunknak. Hos�szas ötletelés után felvetettem, hogy mi lenne, ha szélrózsa lenne a nevünk. Egy koreai lányt kérdeztem meg, miként írják és mondják koreaiul. Ő nem tudta, de leírta egy másik hasonló

30

Koreai Kulturális központ

virág nevét: ez volt a mugunghva (mugunghwa), amely Korea nemzeti virága és mályvarózsát jelent. Azóta minden évben jött a csoporthoz táncoktató, és tanított nekünk újabb darabokat. Felléptünk már többször a Hagyományok Házában, a „Távol van-e a Távol-Kelet?” című programban, a Samsung-napokon, Hómezővásárhelyen, Pécsett a Zsolnai negyedben, taekwondo versenyeken és különféle egyéb rendezvényeken és eseményeken. Szerepeltünk együtt a Pocson (Pocheon) városi tánccsoporttal, tavaly nyáron pedig Szöulban és Csondzsu (Jeonju) városában léptünk fel.


A csoport azóta is bővül újabb és újabb tagokkal, akiket megfogott a koreai kultúra, zene, film és a tánc. Ők az általunk vezetett tradicionális táncoktatáson résztvevők közül kerülnek ki. A kezdetek óta sok táncot tanultunk már meg mind a tanároktól, mind pedig videofelvételről. Jelenleg a stílus finomítása a célunk. Következő alkalommal egy önálló műsorral lépünk fel a Hagyományok Házában, amellyel a 2015 decemberében megkapott díjat, a koreai kulturális, sport és turisztikai miniszter kitüntetését szeretnénk méltón megünnepelni.

Vargáné Esztergomi Zsuzsanna Vargáné Esztergomi Zsuzsanna gyermekkorától kezdve a koreai kultúra nagy rajongója. Magánemberként könyvelőként dolgozik, 2012-es alapítása óta pedig a Mugunghwa tánccsoport vezetője.

버르가네 에스테르고미 주잔나는 헝가리 회계법인의 대표로 어린시절 어머니가 붙여준 별명이 ‘한국아이’였을 정도로 한국과의 인연이 오래되었다. 2012년 동료들과 무궁화 무용단을 만들어 활동해오고 있다.

2012년 전통공연예술진흥재단은 석 달 동안 해외문화예술봉사단을 파견해 헝가리 한국문화원에서 전통무용을 가르쳤다. 강습이 끝난 후 2013년 2월 전통무용을 배웠던 우리는 자발적으로 다시 모이게 되었고 문화원은 장소를 제공해 주었다. 얼마 안 되어 우리는 무용 공연을 해달라는 초청을 받았다. 처음에는 태권도 대회에서 공연했다. 무용단의 이름이 필요하다고 생각한 우리는 ‘바람 장미’라는 이름이 어떤지 물어보았다. 한국인에게 ‘바람 장미’ 가 한국어로 무엇이냐고 물어보았는데 그녀는 알지 못했다. 그러나 비슷한 꽃의 이름을 알려 주자 그것이 무궁화이며 한국의 국화라고 했다. 이를 우리 무용단의 이름으로 선택한 것은 당연한 일이다. 이후부터매년한국무용강사들이우리무용단에게 새로운 춤을 가르쳐 주기 위해 헝가리에 왔다. 부다페스트에 있는 ‘전통의 집(국립민속무용극장)’에서, ‘동아시아는

먼가요?’라는 프로그램에서, 삼성전자에 의해 진행된 행사에서, 호드메죄바샤르헤이나 페치와 같은 헝가리 도시 및 여러 태권도 대회와 같은 행사에서도 공연했다. 작년 여름에는 서울과 전주에서도 공연을 보여 줄 수 있었다. 그 후에 한국 문화, 음악, 영화나 춤에 관심이 생긴 사람들이 새롭게 무궁화 무용단에 가입했다. 새로운 멤버들은 무용단원들이 가르치는 전통 무용 강습 수강생 중에서 선정된다. 처음부터 한국 강사들 또는 동영상을 통해 다양한 전통 무용을 배웠고 이제는 춤의 스타일을 세련되게 만들기 위해 노력하고 있다. 무궁화 무용단은 2015년 12월에 대한민국 문화체육관광부 장관으로부터 우수상을 받았고, 올해 5월 이를 축하하기 위해 ‘전통의 집’에서 우리만의 공연을 무대에 올렸다. (번역: 뉴엔 크리스티나) 2016

31


MESSZIRE SZÁLL A KAJAGÜM HANGJA 가야금 소리가 바람 타고 날아가길

MIndeULLe KaJaGÜM zeneKar 민들레 가야금 연주단

A

kajagüm (gayageum) – amelynek szó szerinti jelentése: az ókori Kaja (Gaya) konföderáció hangszere – egy majd másfél méter hosszú, tizenkét vagy huszonegy selyemhúrból álló hangszer. Gyakran a magyar citerához hasonlítják a játéktechnikája miatt, de a kajagümnek sokkal lágyabb hangja van. Főként tradicionális dalokat játszanak rajta, három különböző előadásmódban: szandzso (sanjo), palotai és fúziós, amelyben a hagyományos keveredik a modernnel. Már az ókorban a királyi udvar szórakoztatására játszottak rajta, majd később a kiszeng (gisaeng)-házakban is találkozunk velük. A koreai történelmi sorozatok egyik leggyakrabban bemutatott hangszere. 2015 februárjában a Koreai Kulturális Központ lehetőséget kapott arra, hogy meghívjon Magyarországra egy koreai kajagümmestert, Im Ün Dzsong (Im Eun-jeong) tanárnőt, aki egy intenzív kurzus keretén belül bemutathatta a magyar érdeklődőknek, hogyan is kell játszani ezen a tradicionális koreai hangszeren. A hatalmas sikerrel záruló kurzust követően a központ beindította a rendszeres kajagümkurzusát. Li Jon Dzsong

32

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

(Lee Yeon-jeong), majd később Kim Je Dzsi (Kim Ye-ji) tanárnőktől sajátíthatták el a kajagüm szerelmesei a különféle technikákat és új dalokat. Az első félév után döntött úgy a központ, hogy a tehetséges és vállalkozó szellemű tanulók közül egy hazai zenekart állít össze. Így alakult meg 2015 júniusában a Mindeulle kajagümzenekar hat taggal. A csapat neve magyarul annyit tesz: pitypang, hiszen a kajagüm hangja is a pitypang magjaihoz hasonlóan szerteszáll a szélben, olyan helyekre is eljutva, ahol eddig még nem hallottak róla. Ez a célja kicsiny zenekarunknak is, hogy minél több magyar emberrel ismertethessük meg e hangszer hangját és a koreai tradicionális zenei kultúrát. 2015 őszéig kisebb zártkörű rendezvényeken léptünk fel koreai dalcsokrokkal. Szeptemberben új tagokat vettünk fel a nyári intenzív kurzust elvégző diákok közül, ezért csapatunk kilenc főre bővült. 2015 novemberében került megrendezésre egy nagyszabású koreai–magyar koprodukciós koncert, amely a „Népdalokkal


őseink nyomában” címre hallgatott: a Mindeulle először ekkor léphetett fel nagyszínpadon és játszhatott közösen koreai művészekkel. Ezt követően felléptünk a 8. Koreai Filmfesztivál megnyitóján (2015. november), továbbá meghívást kaptunk több vidéki városba is, ahol még több ember ismerhette meg a csodás hangszert. Jövőbeli célunk, hogy újabb tehetségeket vehessünk fel zenekarunkba. Amikor nem fellépés-

re készülünk, újabb, egyre nehezebb darabokat tanulunk, amelyeket szeretnénk majd a nagyközönségnek is bemutatni. Még egyik tagunk sem kajagümmester, de keményen dolgozunk azért, hogy egy nap olyan gyorsan cikázzon a kezünk a húrokon, mint egy mesternek, és erre a koreaiak is felfigyeljenek. Nagy álmunk az, hogy egyszer koreai nagyszínpadon is játszhassunk koreaiaknak, magyarként.

Hanó Renáta

Hanó Renáta az ELTE Koreai Tanszékén fejezte be mesterszakos tanulmányait. Korea elkötelezett rajongójaként a Koreai Kulturális Központ rendszeres vendége, és aktív szerepet vállal a Mindeulle zenekar ügyeinek intézése mellett különféle K-pop rajongói rendezvények szervezésében is.

하노 레나타는 엘떼대학에서 한국학을 전공하는 대학생으로, 한국어와 한국문화가 좋아 문화원의 단골 고객이 되었다.

가야금은 가야 나라의 악기라는 뜻이고 2,5m의 긴 명주실로 된 열둘 또는 스물한 줄을 매어 손가락으로 뜯는 악기입니다. 헝가리 사람들은 항상 헝가리 악기 치터에 비교하지만 가야금에서 더 부드러운 소리가 납니다. 주로 연주만 하거나 노래하면서 연주하는데 세 종류로 나눌 수 있습니다. 민속음악인 산조, 궁중 음악, 그리고 현대음악 등입니다. 예전에는 왕이 스스로 가야금을 연주하기도 했고, 기생들이 연주하기도 했습니다. 지금은 한국 역사드라마에서도 자주 볼 수 있습니다. 2015년 2월에 한국문화원은 가야금 연주자 임은정 선생님을 헝가리에 초청하여 가야금 집중 코스를 열었고, 헝가리 사람들에게 이 악기와 악기의 연주방법을 소개하였습니다. 이 수업이 성공적으로 끝난 다음에 문화원은 정기적인 가야금 수업을 열었습니다. 처음에는 이연정 선생님, 그리고 나중에 김예지 선생님으로부터 가야금을 사랑하는 사람들이 연주방법과 새로운 노래들을 배울 수 있었습니다. 6월 첫째 학기 후에 재능 있고 도전정신이 있는 여섯 명의 학생들이 모여 ’민들레’라고 하는 헝가리 가야금 연주단이 만들어졌습니다. 바람에 날리는 민들레처럼 가야금 소리도 아직 이 소리를 들어본 적이 없는 이들에게 가서 닿기를 바라기 때문입니다. 이것이 우리

연주단의 목표입니다. 우리 연주단은 더 많은 헝가리 사람에게 이 악기의 소리와 한국 전통문화를 소개하고 싶습니다. 2015년 가을까지 작은 행사들에서 한국 노래 메들리를 연주했습니다. 9월에는 여름 가야금 집중 코스의 학생들 중에서 몇 명이 새로 우리 연주단에 들어와서 우리 단체는 아홉 명으로 늘었습니다. 2015년 11월 한국의 전통음악단체인 ’풍류방중지악’이 부다페스트에 와서 『풍류 부다페스트를 거닐다』라는 콘서트를 열었고 민들레는 처음으로 큰 무대에서 그들과 함께 공연할 수 있었습니다. 우리는 제8회 한국영화제에서도 공연을 했고 시골 지역의 도시에도 우리 단체를 소개하여 더 많은 사람들에게 우리의 아름다운 음악을 들려주었습니다. 앞으로도 재능이 있는 사람들을 새롭게 민들레에 가입시키고자 합니다. 평소에는 나중에 관객에게 들려주고 싶은 새 노래들을 배웁니다. 우리는 아직 가야금 연주자라고 할 수 없지만 언젠가는 우리도 선생님처럼 잘 연주할 수 있기를 바라기 때문에 열심히 연습하고 있습니다. 언젠가는 한국 무대에 서서 헝가리 사람으로서 한국인들에게 가야금 음악을 들려주고 싶습니다. (번역: 하노 레나타) 2016

33


A KOREAI FILMEK SZERELMESEI

한국영화의 매력에 흠뻑 빠진 사람들

A 한국영화/드라마 Baksa Tímea

magyar rajongókat, érdeklődőket tömöríti a Koreai film- és drámaközösség (facebook.com/koreaifilmdrama, valamint koreaifilmdrama.blog.hu), amely friss híreket szolgáltat a koreai filmiparról, a kis képernyőn futó sorozatokról és televíziós műsorokról. Közösségünk szervezői aktívan részt vettek a 2014-es és 2015-ös koreai filmfesztivál szervezésében, lebonyolításában is.

동호회 n

Tipszics Adrien

Célunk ezenfelül programok, találkozók szervezése, közelebb hozva egymáshoz a hasonló érdeklődésű embereket. Erre példa a 2015 augusztusában általunk megrendezett [KA:KON] Koreai film- és drámanap, amely több száz érdeklődő számára tartott előadásokat és vetítéseket. A film- és drámanap programját idén számos vidéki városba is igyekszünk eljuttatni. A jó idő eljöttével tervezünk egy közös pikniket, és mit szólnátok egy maratoni sorozatnézéshez? A Facebook-oldalunknak és a közösséghez tartozó blognak két szerkesztője van: Baksa Tímea és Tipszics Adrienn, akik egyben a [KA:KON] program alapítói is. Timi több éve foglalkozik komolyan a koreai kultúra, a sorozatok, a K-pop tanulmányozásával, lassan nincs olyan koreai ételrecept sem, amit ne próbált volna már ki otthon. A Wikipédia koreai cikkeinek nagy részét ő írta. Blogvezetésben nagy tapasztalata van, hiszen a Xialongimnida honlap (xiaolongimnida.hu) szintén hozzá tartozik. Adri tíz éve néz koreai filmeket, sorozatokat, de rajongását eddig csak magának tartotta meg, álmában sem gondolta, hogy rajta kívül milyen sokan szerelmesei a koreai filmalkotásoknak. A filmfesztivál szervezése során kezdte jobban beleásni magát, mi is áll a koreai hullám (hallju) mögött.


Szerencsére hozzánk hasonlóan egyre többen kedvelik a koreai filmeket. Ha ennek okát keressük, azt lehetne mondani: a koreai mozi egyszerűen több. Olyan egyvelege a nyugati filmkészítési módszereknek és a keleti gondolkodásmódnak, ami egyedi és különleges. Nem túlságosan keleti érzetű, így a nyugati nézők is könnyen tudnak azonosulni a történettel, ugyanakkor megtalálható benne a koreai kultúra sajátos fűszerezése. A néző hollywoodi technikai színvonalú alkotást kap, kiváló színészi játékot, elgondolkodtató, mégis szórakoztató történetet és egyedi történetmesélést. A koreai film sosem fekete vagy fehér, egy műfajba sem igen lehet egy-egy művet határozottan besorolni. Egy vígjátékhoz is elkelhet a papír zsebkendő, és a legkomolyabb történelmi alkotáson is lehet időnként kuncogni. Az érzelmek széles skáláját vonultatja fel egyetlen filmben – a legtöbben ezt a változatosságot szeretik benne. A koreai sorozat pedig olyan, mint egy jól elkészített bájital, amely a következő összetevőket tartalmazza: 1. Gyönyörű környezet: a számunkra nem mindennapi látványt nyújtó háttér nem kevéssé teszi vonzóvá a történetet. 2. A szerelem, szeretet más megközelítési formája: olyan értékek kerülnek elő, mint az érzékenység, törődés, barátság, támogatás, összefogás; az érzékekből fakadó szerelem helyett a szívből jövő szeretet kap hangsúlyt. 3. Az írók, rendezők az érzelmek művészetének nagymestereivé váltak: a sorozatok több műfajból merítkeznek egyszerre, így minden egyes idegszálunkat folyamatosan mozgásban tartják, lehet sírni, nevetni és rettegni egyszerre.

A My Love from the Star című sorozat posztere

4. A zene és a színészi játék adja a különleges aromáját az alkotásoknak: a szenvedélyes, erős érzelmekkel játszó színészek, a kiváló zenei aláfestések, betétdalok plusz érzelmi töltetet adnak a képkockáknak. Még több érdekességért látogassatok el oldalunkra (http://koreaifilmdrama.blog.hu/), találkozzunk mindennap!

Baksa Tímea és Tipszics Adrienn

2016

35


A koreai kultúrával foglalkozó magyar közösségek – 한국문화와 관련된 헝가리 커뮤니티

Baksa Tímea és Tipszics Adrienn — A koreai filmek és sorozatok kedvelőiként óriási szerepet vállalnak abban, hogy összefogják a magyarországi rajongók sokaságát. A Koreai Filmfesztivál szervezői csapatának önkéntesei, emellett az immár többéves hagyománnyal rendelkező KA:KON főszervezői.

버크샤 티메아와 티프시츠 어드리엔은 한국영화와 드라마 애호가로 매년 한국영화제에 오거나이저로 참여하고 있으며, 매년 동료들과 한국영화와 드라마, 한국문화에 관한 ‘한국영화 콜라주’ 행사를 개최하고 있다.

한국영화/드라마 동호회는 헝가리에서 한국영화와 드 라마에 관심이 있는 사람들이 모인 조직이다. facebook.com/koreaifilmdrama 그리고 koreaifilmdrama.blog.hu 이라는 홈페이지가 한국의 영화 산업과 방 송 드라마, 여러가지 TV프로그램에 대한 새로운 정보 를 알려주고 있다. 우리 커뮤니티의 리더들은 2014년, 2015년의 헝가리의 한국영화 페스티벌에 적극적으로 참여하고 있다. 여러 프로그램과 모임을 조직하면서 관심이 같은 사람들이 서로 친밀한 관계를 맺는 것도 우리 목표이다. 예를 들면, 우리는 2015년에 개최한 [KA:KON] 이라는 행사를 통해 수백 명의 사람들을 대상으로 여러 발표회나 영화상영을 했다. 올해는 이를 시골의 작은 마을에서도 해보고 싶다. 날씨가 계속 좋으면 합동 피크닉도 계획하고 있는데 드라마를 하루종일 보는 마라톤은 어떨까? 우리 facebook페이지와 블로그는 두 명의 편집자가 있다. 그들은 버크샤 티메아와 티프시츠 어드리엔이고 [KA:KON]이라는 프로그램을 만들었다. 티메아 씨는 오래 전부터 한국문화와 드라마, K-POP 을 연구하기 시작했다. 그리고 한국 요리 대부분을 만들어 본 적이 있다. 한국에 대한 위키피디아 내용도 썼다. 블로그를 만드는 것에도 경험이 많다. 그녀는 xiaolongimnida.hu이라는 홈페이지도 가지고 있다. 어드리엔 씨는 십년 전에 한국영화와 드라마를 보기 시작했는데, 이제까지 영화에 대한 사랑을 다른 사람에게 보여주지 않았던 이유는 많은 사람들이 한국영화를 좋아하는지 생각해본 적이 없었기 때문이다. 한국 영화제를 조직하면서 한류 뒤에 무엇이 있는지 처음으로 알 수 있었다.

우리처럼 점점 더 많은 사람들이 한국 영화를 좋아하는 이유는 정보나 재미가 더 많기 때문이다. 서양의 영화 제작 방법과 동양의 사고를 혼합해서 유일무이하고 특별한 것이 나타났다. 헝가리 사람들도 동양적 특징을 가진 서양인으로서 주인공에 동질감을 느낄 수 있지만 한국문화의 특징도 분명히 찾을 수 있다. 관객들은 할리우드 영화 같은 뛰어난 영상을 보여주는 한국 영화에서 배우들의 완벽한 연기와 생각할 거리 외에도, 한국만의 재미있는 이야기도 들을 수 있는 것이다. 한국영화는 분명하게 장르를 분류할 수가 없다. 코미디를 볼 때도 울 때가 있는데, 반대로 심각한 이야기를 보다가 갑자기 웃을 수 있는 장면도 있다. 한국영화는 이렇게 다양한 감정을 포함하고 있기 때문에 좋아하는 사람이 많다. 한국 드라마는 좋은 재료가 들어 있다. 우리가 생각하기에 한국 드라마는 다음과 같은 요소를 포함하고 있다. 1. 아름다운 경치. 헝가리 사람들에게 진기한 광경은 영화를 더 재미있게 한다. 2. 사랑을 다른 시점으로 접근한 것. 민감함과 우정, 도움, 협동 등을 중심으로 한다. 감각적인 사랑 대신 진심 어린 사랑을 강조한다. 3. 작가와 감독은 감정을 다루는 기술의 대가들이다. 드라마는 여러 장르를 사용해서 동시에 웃고 울고 무서울 수 있다. 4. 음악과 연기. 영화의 독특한 향기이다. 아름다운 배경 음악과 주제가는 더욱 감정을 고조시킨다. 더 자세한 정보를 원하시면 우리 홈페이지를 방문해 주세요. (http://koreaifilmdrama.blog.hu/) (번역: 니메트 니콜레타)

36

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


2016

37


A koreai kultúrával foglalkozó magyar közösségek – 한국문화와 관련된 헝가리 커뮤니티

a magyarorsZági

K-PoP vezetői

iDolater

아이돌레이터

A

z Idolater 2015 januárjában alakult, fő céljául pedig a koreai kultúra közvetítését tűzte ki. A Koreai Kulturális Központtal karöltve azon dolgozunk, hogy összefogjuk a hazánkban élő, a koreai kultúra iránt érdeklődő fiatalokat, és különböző programokon keresztül egy közösséget kovácsoljunk belőlük. Az igény az Idolater létrehozására mindhárom alapító tagban már évekkel ezelőtt megszületett. Az Idolater megszületésének története a következő: adott egy tettre kész, ötletekkel és kreativitással teli csapat, és egy borgőzős szoba egy késő januári éjszakán. Az alapkoncepció összeállt a fejekben, a kereteket meghatároztuk, a programtervek készen álltak, már csak egy név kellett. Felírtuk az angol ábécé betűit kis cetlikre, és ezeket összekevertük egy kalapban. Mindhárman húztunk a kalapból 3-3 betűt, majd ezt megismételtük. Beírtuk a kihúzott be-

38

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

헝가리 K-pop의 주역들

tűket a Google szóösszerakó alkalmazásába, és kidobta az Idolater szót. Tetszett a hangzása, passzolt a jelentése, és ez bizonyult a leghasználhatóbb ötletnek. Mára ketten maradtunk Vikivel, de áprilisban gazdagodtunk új tagokkal, akik személyében segítségre leltünk a jövőbeni munkát illetően. Az eddigi, közel másfél évünk alatt sok nagyszerű és sikeres rendezvényt tudhatunk magunkénak. Büszkék vagyunk például a K-pop táborra, amelyet a KOFICE pályázati kiírására benyújtott nyertes anyagunk tett lehetővé, valamint az Országos K-pop Bajnokság elindítására is. Ezeknek az eseményeknek a révén rengeteg gyümölcsöző kapcsolatra tettünk szert, sok barátot és segítőt is szereztünk. Nagyon hálásak vagyunk a Koreai Kulturális Központ partneri támogatásáért, hiszen a rendezvényeink során kölcsönös együttműködésben dolgozunk.


Az elmúlt időszakban a kulturális színtéren végzett munkánknak, valamint a szöuli utunknak köszönhetően felfigyeltek ránk az európai szervezők is, így sikerült többükkel kapcsolatba kerülni és közös munkába kezdeni. Így ígéretünkhöz híven idén a kulturális programok és a versenyek mellett hazánkban K-pop előadókat is köszönthetnek majd a rajongók, és már tárgyalásokat folytatunk a jövő évi műsor-

ról is. Bízunk benne, hogy a megkezdett munkát sikeresen tudjuk folytatni, és hogy a rajongók kitartása megtérül. Várunk mindenkit szeretettel a programjainkon! Legyen idén is izgalmas K-pop évünk! Kövessétek figyelemmel a Facebook-oldalunkat és a honlapunkat! Folyamatosan érkeznek a friss információk a rendezvényeinkről.

Koczúr Lucia és Molnár Viktória

Viktória munkájából fakadóan Angliában tartózkodik, Lucia pedig egy légitásaságnál légiutas-kísérő. Főállásuk mellett mindketten rendkívüli aktivitással vesznek részt a koreai popzenével kapcsolatos események szervezésében.

몰나르 빅토리어는 영국에서 직장을 다니고 있고, 코추르 루치아는 항공사의 승무원. 둘다 직장생활을 하면서 K-pop 행사를 기획하고 실행하고 있다.

아이돌레이터는 2015년에 설립되었으며, 한국 문화의 공유가 제일 중요한 목표이다. 한국문화원과 함께 한국문화에 관심이 있는 헝가리 청소년들을 한데 모아 여러가지 프로그램을 통해 공동체를 형성하고 싶어한다. 아이돌레이터의 설립 이야기. 2월초의 어느 밤, 분위기 좋은 방 안에 아이디어가 많고 창조적인 사람이 모였다. 기본적인 아이디어를 만들었고, 서로의 역할을 결정했다. 프로그램을 계획하였지만 모임의 이름은 결정을 하지 못했다. 우리는 영어 알파벳을 작은 종이에 하나씩 쓰고 이를 뒤섞었다. 세 명 다 모자에서 알파벳을 꺼낸 후 그 꺼냈던 알파벳들을 단어를 조합해주는 인터넷 프로그램에 입력하여 아이돌레이터라는 이름이 만들어졌다. 발음도 하기 편하고 의미도 우리 모임의 목표와 어울려서 이렇게 하기로 했다. 지금은 비키 씨와 내가 팀을 이끌고 있지만, 4월부터 새로운 멤버들이 합류한다. 그들은 우리의 계획을 실현하는 과정에 큰 도움이 될 것 같다. 설립한 지 1년 반밖에 되지 않았지만, 그동안 다양하고 성공적인 행사를 열었다. KOFICE 의 후원을 얻어서 K-POP캠프를 열었던 것은 우리의

큰 자랑거리다. 비슷한 프로그램으로 헝가리 국내 K-POP 대회도 시작했다. 이런 프로그램을 통해서 좋은 관계 뿐만 아니라 우정도 많이 쌓을 수 있었다. 우리는 한국문화원의 도움에 진심으로 감사한다. 한국문화원과 공동으로 이 프로그램들을 개최할 수 있었기 때문이다. 최근의 프로그램 성공과 서울 여행 덕분에 유럽에서 살고 있는 다른 팀 리더들과도 관계를 맺게 되어 함께 일할 가능성도 높아졌다. 그래서 우리가 약속한 바와 같이 문화 프로그램과 콘테스트 외에 팬들이 K-POP 가수들도 만날 수 있을 것이다. 요즘은 2017년의 스케줄을 짜기 시작했다. 팬들의 끈기가 보상받을 것으로 믿는다. 우리 프로그램들에 와주세요. 올해도 재미있는 K-POP 의 한 해를 만듭시다. 우리 홈페이지와 페이스북 페이지에 새로운 정보를 계속 업로드할 테니 자주 방문해 주세요!(페이스북 https://www.facebook. com/Idolaterevents/ 홈페이지 http://idolaterevents. com/) (번역: 니메트 니콜레타) 2016

39


A koreai kultúrával foglalkozó magyar közösségek – 한국문화와 관련된 헝가리 커뮤니티

a Hallyu terjeszKeDéséneK bölcsője 한국 대중문화 전파와 보급의 산실

Home maDe asia

홈 메이드 아시아

A

Home Made Asia tagjai olyan K-pop rajongó fiatalok, akiket a tánc, az ének vagy épp a koreai kultúra szeretete hozott össze. Szerettük volna, hogy az ázsiai popzene egyre ismertebb, elfogadottabb legyen Magyarországon. Azzal a céllal indultunk, hogy megmutassuk mindenkinek ezt a világot, és bebizonyítsuk, hogy az ázsiai kultúra túlmutat a sztereotípiákon. Fontos volt az értékközvetítés, a kultúra bemutatása a zenén keresztül. Tagjaink olyan fiatalok, akik nemcsak szeretik a zenét, de jövőbeli terveik, álmaik részét képezi a koreai popzene, és ezért hajlandóak rengeteget dolgozni. Tagjaink életkora 14-től 30-ig terjed, és érdekes módon valamennyiük mindennapjait a

40

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

K-pop tánc, az ének és a koreai popkultúra határozza meg. Míg hazánkban a legtöbb tinédzser az amerikai kultúrát ismeri jobban, és a csapból is az amerikai zene folyik, addig ebben a közösségben mindenki koreai idolokról, sorozatokról, színészekről, énekesekről és tévéműsorokról beszél. Vannak olyanok is, akik komoly szakértői ezeknek. Mintha az ő világuk Korea lenne, csak épp itt, Magyarországon. Mi magunk tehát itthon teremtjük meg Ázsiát, innen jött a Home Made Asia elnevezés. Csapatunk alapvetően a K-pop dalok hivatalos tánckoreográfiáit készíti el, igyekszünk számos rendezvényen megjelenni, hogy képviseljük azt, amit szeretünk. Rengeteg videót készítünk


a tagokról, amelyből egyrészt őket, másrészt a K-pop rajongók életét, gondolatait lehet megismerni szórakoztató formában. Szeretnénk persze minden rajongóval jó kapcsolatot ápolni, tenni azért, hogy támogatást kapjon mindenki, aki olyan, mint mi. Dél-Korea és a K-pop szeretete mindannyiunkat összeköt. Igyekszünk segíteni rendezvények lebonyolításában, sőt az elmúlt években mi is számos kezdeményezést indítottunk, hogy ez a vonal minél ismertebb legyen hazánkban. Talán így Dél-Koreában is egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy szeretjük és szívesen látjuk őket Magyarországon. Csapatunk 2013-ban már képviselte az országot a K-pop World Festival in Gangwon nevű rendezvényen, azóta is minden alkalommal megmérettetjük magunkat a különböző K-pop világfesztiválokon: a tavalyi hazai középdöntőt például meg is nyertük. A Home Made Asia Music Awards az elmúlt három évben a koreai zenei előadókat díjazta a magyar rajongók véleménye alapján. A rendszeres cover-videók mellett szinte mindennap aktívak vagyunk: Facebook-oldalunkon

híreket, érdekességeket, szórakoztató tartalmakat osztunk meg, nyereményjátékokat hirdetünk és több szervezettel együttműködünk. Ebben a munkában nagy szerepe van a háttérben dolgozó csapatnak, akik naponta tesznek azért, hogy akik követnek minket, minél többet tudjanak meg erről a világról. A tagjaink cikkeket írnak, rendezvényekre mennek el, interjúkat készítenek, és beszámolnak a hazai koreai életről, sokszor videó formájában. Ilyen például az „Ott Voltunk” sorozatunk. A Home Made Asia csapatán belül a tagok folyamatosan bővülnek, sőt már több alcsapat is létrejött, amelyek bizonyos szempontok alapján készítenek egyre színvonalasabb produkciókat. Bízunk benne, hogy a jövőben is kellő alázattal, tisztelettel tudjuk képviselni ezt a kultúrát, és át tudjuk majd adni mindazokat az értékeket, amelyeket ezek a fiatalok eltanulnak, őriznek és közvetítenek. Nagyon nagy segítségükre van ebben a Koreai Kulturális Központ: a támogatást nekik és a követőknek ezúton is nagyon szépen köszönjük!

Németh Dávid

Németh Dávid, a Home Made Asia egyik vezetőjeként az évente megrendezésre kerülő K-pop World Festival magyarországi elődöntőjének szervezője. A 2013-as versenyen a dél-koreai döntőben képviselte Magyarországot.

니메트 다비드는 ’홈 메이드 아시아’의 리더 중 한명. 매년 K-pop 월드페스티벌 헝가리 지역 예선을 조직하고 운영하고 있다. 2013년에는 한국에서 열린 본선에도 진출했다.

’홈 메이드 아시아’는 춤과 음악, 한국 문화, 특히 케이팝을 좋아하는 젊은이들로 구성되어 있다. 우리의 목표는 아시아의 대중음악이 헝가리에서 더 많은 인기를 얻고 받아들여지는 것이다. 우리 팀은 이 세계를 헝가리 대중에게 보여 주기 위해 결성되었고 아시아의 문화는 헝가리인들이 가진 고정 관념을 뛰어넘는 다양한 면이

있다는 것을 증명하려고 한다. 또한 음악은 문화적인 가치를 전달하는 데에 중요하다고 믿는다. 우리 멤버들은 음악을 좋아할 뿐만 아니라 미래에 한국 대중음악에 관련된 분야에서 활동하기를 꿈꾸고 있으며 이를 위해 열심히 노력한다. 멤버들의 나이는 2016

41


A koreai kultúrával foglalkozó magyar közösségek – 한국문화와 관련된 헝가리 커뮤니티

14살부터 30살까지 다양하지만 케이팝의 춤, 노래와 한국 대중문화는 우리 모두의 일상생활에 큰 영향을 미치고 있다. 헝가리의 청소년들은 미국 대중문화에 더 관심이 있지만 우리 팀 멤버들 모두는 한국 사람들처럼 한국 배우, 가수, 아이돌, TV 드라마나 다른 프로그램에 대해 즐겨 이야기한다. 일부는 거의 전문가 수준이다. ’홈 메이드 아시아’라는 팀 이름은 바로 아시아의 문화를 헝가리에서도 만들고 싶다는 꿈을 표현하고 있다. 우리 팀은 대개 케이팝 노래의 안무를 그대로 따라 하여 커버 댄스를 만들며, 이를 널리 알리기 위해 여러 행사에도 참가한다. 게다가 케이팝 팬들의 생각과 생활을 재미있게 보여주기 위해 멤버들에 대한 동영상을 많이 올린다. 그러나 모든 팬과 좋은 관계를 갖는 것이 중요하기 때문에 한국문화에 흥미를 가진 다른 사람들에게 도움을 주려고 한다. 한국과 케이팝을 좋아한다는 이유만으로도 우리는 모두 연결되어 있다. 우리는 더 많은 사람을 케이팝 장르에 끌어 들이기 위해 최근 몇 년 동안 여러 행사를 개최하거나 몇 가지 행사 진행에 도움을 주었다. 우리 팀은 2013년 강원도에서 열린 ‘케이팝 월드 페스티벌’이라는 축제에 참여했고 그 이후 여러

42

Koreai Kulturális központ

차례 국제적인 케이팝 축제에도 참여했다. 작년에는 헝가리에서 개최된 예선전에서 우승했다. 또한 우리 팀은 3년 전부터 매년 ‘홈 메이드 아시아 음악 시상식’을 개최하고 있고 헝가리 팬들이 뽑은 한국 가수들에게도 상을 수여한다. 커버 동영상 외에 우리는 소셜 네트워킹 서비스에서 매일 활발하게 활동을 하며 한국 관련 기사와 재미있는 콘텐츠를 공유하고 다른 단체들과 협력하고 있다. 페이스북 페이지의 방문자들에게 한국 대중문화에 대해 더 많은 정보를 제공하기 위해 우리 팀의 스태프들은 큰 역할을 한다. 멤버들은 기사를 쓰거나 행사에 참여하거나 인터뷰를 진행하고 현지 한국 대중문화에 관한 소식을 전한다. 이렇게 해서 ‘우리가 거기에 있었다’라는 동영상 시리즈가 시작되었다. 많은 사람들이 ’홈 메이드 아시아’에 가입하고 있고 그 아래에 작은 유닛 그룹도 만들어졌다. 앞으로도 한국 대중문화를 헝가리에서 대표하며 문화적인 가치를 젊은이들에게 전달할 수 있도록 노력하겠다. 항상 큰 도움을 주고 있는 주헝가리 한국문화원에 감사드린다. 또한, 홈 메이드 아시아를 응원해 준 여러분들에게도 감사의 말을 전하고 싶다. (번역: 뉴엔 크리스티나)


Debrecenben is

Koreáról álmodnak

데브레첸에서 한국을 꿈꾸다

A Debreceni Koreai Kulturális Egylet 데브레첸 한국문화 동호회

A

Debreceni Koreai Kulturális Egylet egy nonprofit kezdeményezés, amelynek célja elsősorban az, hogy megismertesse a cívisvárossal a koreai kultúra szépségét. Ez azonban szerencsénkre hamar kinőtte magát: nemcsak a koreai kultúra bemutatása, de a megszerettetése is a célunkká vált. Egyletünk 2015 februárjában alakult meg egy spontán ötlettől vezérelve, majd ezt követve áprilisban már egy egész napos rendezvénnyel mutatkoztunk be a nagyérdeműnek. Ezt már májusban újabb program követte, így egyre több alkalom nyílt a Korea-kedvelők számára, hogy egymással is találkozhassanak, együtt élvezhessék az előadásokat és a különböző színes foglalkozásokat.

Négy tagja van az egyletnek: Veronika, Andrea, Beáta és Viktória. Mind a négyen a koreai nyelv tanulásának köszönhetjük, hogy összeismerkedtünk, és egy közös szenvedélyben találtunk partnerre egymásban. Dél-Koreát mindannyian különböző okból zártuk a szívünkbe: Veronika él-hal a koreai történelemért, a tradicionális művészetekért, míg Beáta szenvedélye a csodálatos hanbokok világa és a tradicionális tánc. Andreát a koreai nyelv szépsége, a koreai zene változatossága fogta meg elsőként, Viktória pedig a modern Koreát kedveli, amelynek szerves része a divat és a turizmus. Júliusban volt alkalmunk egy nagyszabású koncert lebonyolításában segédkezni a debreceni Modern Művészeti Központban, amelynek té2016

43


A koreai kultúrával foglalkozó magyar közösségek – 한국문화와 관련된 헝가리 커뮤니티

mája a koreai tradicionális zene volt: Szong Ju Dzsin (Song Yoo-jin) kajagümművész és Szong Dzsi Jun (Song Ji-yoon) tanszo- és tegümművész (danso, daegeum) a One Month Fesztivál keretein belül látogattak Magyarországra, és adtak koncertet először Budapesten, majd pedig Debrecenben. Az élmény hatására megfogalmazódott bennünk a folytatás kérdése, miszerint városunk több hasonló program helyszíne is lehetne, hiszen adottak a feltételek, és ugyancsak adott az elhivatott szervezők fáradhatatlan csapata. Októbertől indult a koreai tradicionális táncoktatás is, amelynek már hagyománya van a fővárosban, így igen nagy örömünkre szolgált, hogy mi is csatlakozhattunk ehhez a mozgalomhoz. A Manwol tánccsoport bemutatkozása sem váratott sokat magára, ennek Hajdúhadház városa adott otthont, a csapat legutóbb pedig a deb-

receni Fazekas Mihály Gimnázium gálaestjén lépett fel 2016 tavaszán. A Debreceni Koreai Kulturális Egyletnek 2016ra is vannak tervei. Szeretnénk változatos programokat nyújtani az érdeklődőknek, és olyan foglalkozásokat, koncerteket, előadásokat tervezünk, amelyek minden korosztály számára érdekesek lehetnek. A papírhajtogatás, a tradicionális játékok, a 3D puzzle, a filmvetítések mind-mind szórakoztatóak lehetnek akár a kisebbek számára is, miközben játszva tanulhatnak Dél-Koreáról. Fontosnak tartjuk, hogy az egylet által létrejöhessen egy közösség Hajdú-Bihar megyében, akik aktív résztvevői lehetnek a rendezvényeinknek, általuk pedig mi is felmérhetjük az igényeket: azokat a témákat, amelyekről szívesen hallana az érdeklődők egyre bővülő tábora.

Mizsik Viktória

Mizsik Viktória Debrecenben, Magyarország második legnépesebb városában megrendezésre kerülő koreai kulturális programok szervezői csapatának tagja.

미지크 빅토리어는 헝가리 제2의 도시인 데브레첸에 거주하며 다양한 한국문화 행사를 열고 있다. 데브레첸 한국문화 동호회 회장으로 활동하고 있다.

데브레첸 한국문화 동호회는 데브레첸의 시민들에게 한국문화의 아름다움을 소개하기 위해 생긴 비영리단체입니다. 우리 단체는 2015년 2월에 설립되어 4월에 시민들을 위한 행사를 개최했습니다. 곧이어 5월에도 한국문화에 관심이 많는 사람들이 서로 만나 발표와 다양한 프로그램을 즐길 수 있는 이벤트를 열었습니다. 우리 단체는 베로니커, 언드레어, 베아터, 빅토리어 등 네 명으로 이루어져 있습니다. 우리는 한국어를 배우다 만나서 관심사가 같다는 것을 알고 좋은 친구가 44

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

되었습니다. 한국을 좋아하게 된 이유는 멤버마다 다릅니다. 베로니커는 한국역사와 전통예술을 아주 좋아하고 베아터는 아름다운 한복과 전통춤에 반했습니다. 언드레어는 한국말의 아름다움과 한국음악의 다양함에 흥미를 느꼈고 빅토리어는 유행과 관광업을 중시하는 현대적인 한국을 좋아합니다. 6월에는 우리 단체가 데브레첸의 쾰체이 예술센터에서 열린 한국 전통음악 공연을 준비한 것에 많은 도움을 줄 수 있었습니다. 성유진 (가야금) 그리고 송지윤 (대금) 음악가들이 부다페스트와 데브레첸에서


공연을 열었습니다. 이 성공적인 경험 이후 우리 도시 데브레첸에서 다른 한국문화 프로그램을 개최하고 싶다는 생각을 하게 되었습니다. 왜냐하면 우리는 이런 프로그램을 개최할 좋은 환경을 갖추고 있고, 열성적인 프로그래머도 있기 때문입니다. 우리는 2015년 10월부터 데브레첸에서 한국 전통춤 교육도 시작할 수 있어서 아주 기뻤습니다. 데브레첸의 첫번째 한국 전통춤 그룹인 ’만월’이라고 하는 팀도 10월에 하이두핫하즈에 열렸던 공연에 데뷔할 수 있었으며 2016년 봄에는 파제카슈 미하유 고등학교의 갈라에도 참여했습니다.

많습니다. 앞으로는 데브레첸과 그 근처에 사는 여러 연령대의 시민들에게 다양한 프로그램, 예를 들면 한국문화에 관한 콘서트, 발표, 행사들을 준비하고자 합니다. 한지로 한복 만들기, 전통 놀이, 3D 퍼즐, 영화 상영 등 다양한 활동들이 시민들에게 한국을 알리는 기회를 제공할 것입니다. 우리 단체는 앞으로 데브레첸의 시민들뿐만 아니라 하이두 비하르도의 시민들의 요구를 반영하기 위해 어떤 주제나 프로그램을 좋아하는지 묻고자 합니다. 또한 데브레첸의 시민들을 한국어 교육에 대한 발표에 초대할 예정입니다. (번역: 하노 레나타)

데브레첸 한국문화 동호회는 2016년에도 계획이

Legközelebb egy koreai nyelvtanulással kapcsolatos előadásra várjuk a cívisváros lakóit. Rendezvényeink: Lelkemben Korea 2015. április 18. Meghívott előadó: Czibolya Kálmán Ennivaló Korea 2015. május 30. Meghívott előadó: Tóth Károly séf Az erdő lélegzete 2015. június 15. Tradicionális koreai zenei koncert Hangül (hangeul)-nap 2015. október 10. Meghívott előadó: Osváth Gábor

우리 단체가 기획하거나 참여한 이벤트: 마음속의 한국 - 발표자: 지보야 카르만 (2015년 4월 18일) 먹고 싶은 한국 - 발표자: 토트 카로유, 요리사 (2015년 5월 30일) 숲이 숨쉰다 - 한국 전통음악 (2015년 7월 15일) 한글날 - 발표자: 오슈바트 가보르 교수 (2015년 10월 10일)

’만월’의 공연 놀라운 동쪽 나라 - 하이두핫하즈 (2015년 11월 11 일) 파제카슈 갈라 - 데브레첸 (2016년 3월 8일)

A Manwol tánccsoport eddigi fellépései: Varázslatos Kelet Hajdúhadház, 2015. november 11. Fazekas-gála Debrecen, 2016. március 8. 2016

45


FÓKusZ: szöul és a Koreai gasztronómia 포커스: 서울, 그리고 한식

Szöul

46

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


az elle Magazin főszerkesztője 2015-ben járt Szöulban és saját elmondása szerint egy pillanat alatt a város szerelmese lett. Cikkéből megtudhatjuk, mi varázsolta el. Csajka edit a Koreai Kulturális Központ főzőtanfolyamainak kitartó diákja volt hosszú éveken keresztül. olyannyira rabul ejtette az ország gasztronómiai világa, hogy mára igazi szakértővé vált. Jelenleg ő maga tart főzőkurzusokat és a következőkben három olyan receptet közöl, amelyeket magyarként is könnyen elkészíthetünk.

헝가리 엘르 편집장인 뫼르크 레오노라는 2015년 9월 일주일 동안 서울에 머물여 이 도시의 매력에 흠뻑 빠졌다. 그녀는 서울이 정말 사랑스러운 도시라 말한다. 한국문화원에서 한식 만들기를 배운 뒤 헝가리인들에게 한식을 가르치고 있는 열성 한국팬 에디트 초커는 쉽게 만들 수 있는 한식 요리 세가지를 추천한다.

2016

47


Fókusz – 포커스

mÖrK lEonÓra

6 ok, aMiért

beleszerettem

szöulba 서울이 사랑스러운 여섯 가지 이유 Évszázados tradíciók és hipermodern környezet: dél-Korea az utóbbi években mind népszerűbb úti céllá változott. a délkelet-ázsiai országba és fővárosába, a világ negyedik leggazdagabb városának számító Szöulba mindenki más miatt szeret bele. Mi is összegyűjtöttük a saját indokainkat!

Szöul torony

Mielőtt elutaztam volna Dél-Koreába, úgy képzeltem, az ottaniak mind magasak, karcsúak, jóképűek, sötét hajúak, világos bőrűek, mosolygósak, barátságosak, és szépen énekelnek. Addig ugyanis egyetlen koreait ismertem, a híres tenor Li Jong Hunt (avagy angolosan Lee Yong-hoont), akivel New Yorkban, a Metropolitan operaházban találkoztam futólag, amikor Don Josét énekelt a Carmenben Bretz Gábor torreádorja mellett, és ő pontosan így nézett ki. Aztán megérkeztem Szöulba, és kiderült, hogy a dél-koreaiak valóban magasak, karcsúak, jóképűek, sötét hajúak, világos bőrűek, mosolygósak és barátságosak, még ha nem is énekelnek mindnyájan olyan szépen, mint Li Jonghun. A zenét viszont szeretik, építettek is egy gigantikus hangversenytermet és egy hasonló méretű operaházat az ilyesmivel korábban nem büszkélkedő fővárosban, ahová rendszeresen hívnak meg európai muzsikusokat, magyarokat is. Ottjártamkor éppen Jávorkai Sándor hegedűművész húzta el a helybeli karmester, Küm Nan Sze (Gum Nan-se) nótáját úgy, ahogyan még egészen biztosan soha senki.

48

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


Szöuli utcakép

1. Mindenki jól néz ki A koreaiak tehát irigylésre méltóan áramvonalasak, mint szlovák kolléganőmmel megtárgyaltuk, ottlétünk alatt egyetlen pocakos férfi nem sok, annyit nem láttunk, pedig az ország ötvenmillió állampolgárából tízmillió Szöulban lakik, elég bőséges a felhozatal. Ha mégis elhízott járókelővel találkoztunk, akkor az európai vagy amerikai turista volt. A férfiak húsz és hatvan között nagyjából ugyanúgy néznek ki, nem kopaszodnak, nem őszülnek, nem ráncosodnak és nem híznak. A nőket hasonlóképpen szerencsés adottságokkal áldotta meg a természet, a bőrük világos, feszes és sima, a hosszú, sötét hajuk pedig, már amennyiben nem festik be mindenféle lehetetlen vörös színekre, egyszerűen gyönyörű. Mivel az nem valószínű, hogy valamiért ide jutott volna az összes jó külsejű távol-keleti, ahogyan az sem, hogy a szöuliak más nagyvárosok lakó-

inál szorgosabban látogatnák az edzőtermeket, a jelenségre végül két magyarázatot találtunk: a koreai konyhát és a koreai szépségipart. 2. Finomakat főznek Számomra felfoghatatlan módon a koreai konyhának gyengébb a PR-ja a kínainál, holott ízletes, látványos és egészséges. Üdítően hiányzik belőle mindaz, amitől a nyugati ember elhízik és megbetegszik: nincs kenyér, édesség, cukor, só, fehér liszt, van viszont rengeteg friss és savanyított zöldség, saláta, gyümölcs, rizs, hús, hal, és mindenféle tengeri herkentyű. További előnye, hogy az éttermi étkezés itt nem az a hosszadalmas, időrabló tevékenység, mint nálunk. Ahogy leülünk, máris ott terem a pincér, és mielőtt az orrunk elé tolná a nem túl hosszú étlapot, fürgén telepakolja az asztalt kis tányérokba rakott zöldségekkel meg savanyúságokkal, köztük a nagy népszerűségnek örvendő csípős káposztasaláta, a kimcsi különféle változataival. Ezekért a folyamatosan utántöltött fogásokért ugyanúgy nem kell külön fizetni, mint az asztalra tett vízért, plusz senki nem kérdezgeti tőlünk sürgető hangsúllyal: italt, mit hozhatok? Ha választottunk, néhány percen belül egy mély tálban megkapjuk az ételt, összekeverjük, pálcikával elfogyasztjuk (bár külön kérésre villát is hoznak), majd fizetünk és mehetünk, mert bor2016

Szöuli street food

49


Fókusz – 포커스

ravaló sincs. Az átlagos vendéglőben egy nagyobb társaság is simán megebédel fél óra alatt. És ez nekem tetszik! Legalább annyira, mint a rizsből, zöldségekből és egy ráütött tojásból álló közkedvelt eledel, a bibimbap, vagy a barbecue helyi változata, a kalbi (galbi). Ez utóbbihoz faszenes grillt helyeznek az asztalon előrelátóan kialakított mélyedésbe, és a rácson mi magunk süthetjük meg a menet közben ollóval apróra vágott húst. A darabkákat azután a kedvenc zöldségeinkkel együtt salátalevélbe tekerjük, és kész a koreai wrap, ami egyszerre felel meg két, általában egymást kizáró kívánalomnak, tudniillik egészséges és finom. Bár Szöulban is megvetették a lábukat a nagy nemzetközi gyorsétteremláncok, ha delente szemügyre vesszük az ebédre vadászó helybelieket, azt látjuk, hogy a többségük a hazai ízeket részesíti előnyben, az ismert eredménnyel.

ra a lányom, azzal jártam végig a Mjongdong (Myeong-dong) negyed utcáit, ahol a kávézók, ruhaboltok és vendéglők mellett a legtöbb üzlethelyiséget a helyi kozmetikai márkák bérlik, az Etude House, a The Face Shop, a Tony Moly, az Innisfree, a Holika Holika, az Aritaum és így tovább. Mivel errefelé a nyitvatartási idő jócskán belenyúlik az éjszakába, akár este 11-kor is beszerezhetünk néhány új krémet, rúzst vagy parfümöt. A zacskónkba pedig végül jóval több minden kerül, mint amennyit kiválasztottunk és kifizettünk, mert a pénztárnál még beleszórnak egy maroknyi ingyenes termékmintát. Szöulban amúgy is könnyű belefutni reklámcélú osztogatásokba, én egyetlen hét leforgása alatt kaptam lufit és nyalókát, üdítőt, csokit meg két csomag nedves kéztörlő kendőt, és akkor a szupermarketek kóstoltatási akcióit még nem is említettem.

3. Óriási a szépségtermékek választéka

4. Bármikor lehet vásárolni

Ami a szépségápolást illeti, Dél-Korea közismerten a kozmetikumok és esztétikai beavatkozások híveinek Mekkája. Ugyanúgy innen indult el világhódító útjára a BB-krém, amit itt mindkét nembeli fiatalok lelkesen használnak, mint a hatóanyagokkal átitatott éjszakai arcmaszk, amely a szépítő vegyületeket alvás közben juttatja be a bőrünkbe. Rengeteg olyan kozmetikai termék kapható itt, ami sehol másutt a világon, ráadásul olyan kedvező áron, hogy ellenállni lehetetlen. Engem egy hosszú listával bocsátott utam-

A boltok nem véletlenül tartanak extrahoszszú műszakot, a koreaiak – és az ide látogató turisták – szemmel láthatólag minden alkalmat megragadnak a vásárlásra. Ha valahol, itt igazán helyénvaló a „shop till you drop”, azaz „vásárolj, amíg össze nem esel” szlogen. Nemcsak a csupa üveg felhőkarcolókkal szegélyezett, végtelen hosszúságú utcák számítanak shoppingparadicsomnak, hanem a hat-nyolc sávos utak alatt húzódó, labirintusszerű aluljárórendszerek is. Ha nem akarunk eltévedni, jegyezzük meg, hányas számú lejáraton ereszkedtünk alá a mélybe, és utána nyugodt szívvel vethetjük bele magunkat a válogatásba. Megkockáztatnám, hogy amit itt nem lehet kapni, az nem is létezik, elképesztő mennyiségű póló, farmer, pulóver, szoknya, kabát, cipő, táska, ékszer, miegyéb alkotja a kínálatot a föld alatt, a legváltozatosabb árban és minőségben. Bár olvastam olyan sirámokat az interneten, hogy a méretek túl kicsik, én ezt nem tapasztaltam, az S, M, L és XL itt is pontosan ugyanakkora, mint Európában.

50

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

Koreai kozmetikumok


5. Egymás mellett él régi és modern Első látásra – mármint amíg a koreai feliratokat észre nem vesszük – Szöul a maga soksávos útjaival és égbe nyúló épületeivel ugyanúgy néz ki, mint bármelyik modern nagyváros, ám valójában békésen egymás mellett él itt a régi és az új. Tongdemun (Dongdaemun) például egyfelől a város divatközpontja, óriási áruházakkal, ahol akár éjfélkor is vásárolhatunk, másfelől a múlt őrzője, múzeumokkal és régészeti helyszínekkel. Egyáltalán nem meglepő látvány, hogy a felhőkarcolók között hirtelen régi parkra bukkanunk, benne kecses palotával, vagy hogy az amerikai gyorsétterem árnyékában hagyományos kis étterem bújik meg. A társadalmat valaha mélyen átható konfuciánus filozófia a mai napig érezteti hatását, az ősök tiszteletére rendezett, hálaadásszerű családi ünnepeken a leghaladóbb felfogású fiatalok is részt vesznek, ám a lányok manapság ugyanúgy dolgoznak és buliznak – ahogyan ezt a népszerű énekes-rapper, PSY szóvá tette világhírűvé vált Gangnam Style című dalában – mint nyugati társaik. És ugyanúgy nem találják sürgősnek a férjhez menést és a gyerekszülést. 6. Átélhetjük a feng shui hangulatot A történelmi látnivalók közül a legtöbb látogatót a Csoszon (Joseon) dinasztia egykori székhelye, a XV. század elején épült Csangdokgung (Changdeokgung) palota vonzza, ívelt tetejű, jellegzetesen keleti stílusú épületeivel, tarkára festett falaival, a tetők élén masírozó, az állatöv jegyeit jelképező furcsa figuráival. A világörök-

ség részének számító épületegyüttes leghangulatosabb része kétségkívül a Titkos kert, ahol a kínai feng shuihoz nagyon hasonló koreai tájrendezési elvek szerint alakították ki a házak, a növények, a térelemek formáját. Amíg fel nem bukkan egy népesebb turistacsoport, valóban mélységes békét áraszt a táj, a csúcsos tetejű kis buddhista szentély, az alakítható belső terű házak, a világoszöld vizű kis tavak. Ez utóbbiak valaha egyszerre töltöttek be filozófiai és gyakorlati szerepet: a négyszögletes tó, benne a kerek szigettel a földet és az eget jelképezte, mellette viszont praktikus víztárolóként is szolgált, ha tűz ütött ki a könnyen lángra lobbanó faépületekben. Az időutazásra a legjobb helyszínt azonban a múzeum szolgáltatja, ahol egy, a régi koreai szokásoknak megfelelően épült, ámde új épületben kaptak helyet a tulajdonos hölgy által összegyűjtött több száz éves bútorok. A szobákat úgy rendezték be, hogy ha lekuporodunk a földre dobott selyempárnákra, és kinézünk a kert felé, a nyitott ablak keretbe foglalja a tájat, mint egy festményt: az ég világoskék, a hegyek sötétzöld és a város szürkésbarna háttere előtt tisztán rajzolódik ki a kerítés egyenes és a jobbra-balra nyújtózkodó fenyőfák zegzugos vonala. Nagyszerűen érvényesül itt a keleti minimál dizájn, a fakeretes tolóajtók, az alvóhely gyanánt használt, nappalra feltekert matracok, az alacsony írópultok, az egyszemélyes, kerek vagy sokszögű kis étkezőasztalok, a szigorúan funkcionális szekrénykék, és néhány perc alatt észrevétlenül átragad ránk az egyszerűségében tökéletesen harmonikus környezet nyugalma.

Mörk Leonóra az Elle magazin főszerkesztője. A szöuli utazásáról készített beszámolója az Elle Magazinban és a Nők Lapjában is megjelent. Az itt közölt írás eredetileg a 2015-ös Nők Lapja Tél magazinban jelent meg.

뫼르크 레오노라는 헝가리의 대표적인 잡지 <ELLE>의 편집장으로 2015년 9월 일주일 간 한국을 다녀왔고, <ELLE> 지와 <Nők Lapja>에 한국에 관한 세편의 기사를 썼다. 이 글은 <Nők Lapja>지 2015. 겨울, 제5호에 실린 기사를 저자의 허락을 얻어 게재한 것이다.

2016

51


Fókusz – 포커스

Bevásárlóközpont Szöulban

오랜 시간을 거슬러 올라가는 전통과 최신의 유행. 한 국은 최근 몇 년간 훨씬 더 인기 있는 여행지가 되었다. 많은 사람들이 이 동아시아의 국가와 그 수도인 서울의 매력에 빠져들고 있다. 우리들만의 이유를 모아보았다. 한국에 여행을 가기 전까진 한국인들이 모두 키가 크고 날씬하고 잘생겼고 검은 머리와 밝은 피부, 웃음과 친 절함, 빼어난 노래실력을 갖추었을 거라 상상했다. 이 전에 내가 알았던 유일한 한국인은 유명한 테너 이용훈 이었는데 그를 뉴욕 메트로폴리탄 오페라에서 보았을 때 그는 오페라 <카르멘>에서 투우사 역의 가보르 브 레츠와 공연하며 돈 호세를 노래했고, 그는 딱 그렇게 생겼다. 이후에 나는 서울에 가게 되었고, 정말 한국인 들은 키가 크고 날씬하며 잘 생겼고, 검은 머리와 밝은 피부, 웃음과 친절함을 갖추었다. 물론 모두가 이용훈 처럼 노래를 잘하는 것은 아니었지만. 그러나, 그들은 음악을 무척 좋아한다. 엄청나게 큰 콘서트홀과 또 그 만큼 큰 오페라극장이 서울에 있고, 정기적으로 헝가리 음악가를 포함한 유럽 음악가들을 이곳으로 초청한다. 내가 그곳에 갔을 때 바이올리니스트 샨도르 야보르카 이가 한국의 지휘자 금난새와 함께, 내가 알기로는 어 느 누구도 하지 않았던 식으로 연주를 하였다. 이유 1. 모두가 잘 생겼다. 서울에 머무르면서 슬로바키아 동료와 이야기를 나누 었듯이 우리는 한 명도 배가 튀어나온 사람을 보지 못 했을 정도로 한국인들의 날씬함은 부럽다. 우리는 5천 만 중에 1천만이 살고 있는 서울에 있었으니 엄청나게 다양한 사람들을 만났는데도 말이다. 뚱뚱한 사람을 길 에서 보았다면 그들은 틀림없이 유럽인이거나 미국인 여행자였을 것이다. 20대에서 60대에 이르는 남성들 은 거의 비슷하게 생겼다. 그들은 머리가 벗겨지지 않 았고 흰머리도 없으며 주름도 없고 살도 안 쪘다. 여성 들도 비슷하다. 피부는 밝고 늘씬하며 길고 검은 머리 52

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

(이상한 붉은 색으로 염색하지 않았다면)는 정말 아름 답다. 모든 잘생긴 아시아인들이 여기 와있는 것도 아 니고, 한국인들이 체육관에 가서 열심히 운동을 하는 것도 아닌 것 같으니 두 가지 이유가 있을 것 같다. 한국 음식과 한국의 미용부문이다. 이유 2. 최고의 음식 한국음식이 맛있고 보기도 좋고 건강에도 좋은데 중국 음식보다 더 홍보가 안 되어 있다는 것은 참을 수 없는 일이다. 한식에는 유럽인들을 살찌게 하고 아프게 하 는 것들이 없다. 빵도, 설탕도, 소금도, 밀가루도 없고, 대신에 신선한 채소, 샐러드, 과일, 쌀, 고기, 생선과 수 많은 해물들이 있다. 게다가 한국에서 외식을 하는 것 은 우리나라에서처럼 시간이 많이 걸리지 않는다. 앉자 마자, 웨이터는 바로 오고 메뉴를 주기 전에 작은 접시 에 많은 채소와 절임들을 내려놓는데, 그 중 하나는 매 콤한 채소 샐러드인 김치이고 다른 유사한 것들이 함 께 나온다. 게다가 우리는 이 리필에 수돗물처럼 돈을 더 낼 필요가 없고 아무도 음료수를 주문하라고 압박 하지 않는다. 우리가 주문을 하면 몇 분 후에 음식이 큰 냄비에 나오 는데 저어서 젓가락(요청하면 포크를 준다)으로 먹고, 팁을 줄 필요도 없이 돈만 내고 나오면 된다. 무척 좋 다! 비빔밥이라고 하는 밥, 채소에 계란이 곁들여진 유명한 음식과 갈비라고 하는 바베큐의 일종 등이 무 척 맛있었다. 갈비를 요리하기 위해서 그들은 숯불에 그릴을 올리고, 우리는 얇게 썰어진 고기를 직접 굽는 다. 다 되면 이를 상추에 채소와 함께 올리고 싸면 한국 식 쌈이 완성된다. 이는 예상과 달리 두 가지 요건을 충 족시키는데, 맛이 있고, 또한 건강에도 좋다. 큰 다국적 패스트푸드 체인들이 많이 있지만 점심시간에 사람들 을 보면 대부분은 잘 알려진 한국 음식을 선호하는 것 으로 보인다.


이유 3. 엄청나게 다양한 화장품 화장품에 관한 한, 한국은 의심할 바 없이 화장품 신도 들의 메카이다. 한국은 젊은 남녀 모두가 쓰는 BB크림 이 세계를 정복한 출발점이며, 잘 때 피부에 영양분이 스며드는 안면 마스크로도 유명하다. 세계 어느 곳에서 도 구할 수 없는 수많은 화장품이 있고, 가격은 거부할 수 없을 만큼 저렴하다. 헝가리를 떠나기 전에 내 딸은 내게 긴 쇼핑 목록을 건넸고, 나는 그걸 들고 카페, 옷 가게, 식당이 넘쳐나는 명동을 걸어다녔다. 에튀드 하 우스, 페이스샵, 토니 몰리, 이니스프리, 홀리카 홀리카, 아리따움 등 수많은 화장품 브랜드샵이 건물에 세를 들 고 있었다. 매장은 밤 늦게까지 영업을 해서 밤 11시에 도 크림, 립스틱, 향수를 살 수 있었다. 게다가 수많은 샘플을 매장에서 주었기에 산 것보다 훨씬 많은 화장품 으로 쇼핑백은 넘쳤다. 서울에서 이런 홍보용 샘플을 접하기란 무척 쉽다. 일주일 만에 나는 풍선, 롤리팝, 음료, 초콜렛, 수건 두 팩을 얻었다. 슈퍼마켓에서 시식 한 것은 빼고 말이다. 이유 4. 언제든 쇼핑할 수 있다. 가게에 하루종일 교대조가 있는 것은 우연이 아니다. 한국인과 여행객들은 쇼핑의 모든 기회를 잡기 때문이 다. ‘마지막 한 방울까지 쇼핑을’이라는 슬로건이 유효 한 한 나라가 있다면 그곳은 한국이다. 유리로 반짝이 는 고층건물이 늘어선 기나긴 거리만이 아니라 넓은 도 로 지하의 미로 같은 장소 역시 쇼핑의 천국이다. 길을 잃지 않고 싶다면 입구의 숫자를 기억하고 지하로 내려 가시라. 여기서 구할 수 없다면 아마 그 상품은 이 세상 에 존재하지 않을 것이다. 티셔츠, 청바지, 보석, 가방, 구두, 스커트, 코트, 무엇이건 종류도 수량도 다양하고 가격대도 폭넓다. 옷의 사이즈가 너무 작다는 불평을 어디선가 읽었지만 그런 건 겪어보지 못했다. S, M, L, XL 사이즈는 유럽과 똑같다. 이유 5. 전통과 현대가 공존한다 한국어 문자를 제외한 서울의 첫 인상은 마치 넓은 차 선의 도로와 고층빌딩으로 둘러 쌓인 다른 현대적 도시 와 다름 없어 보일 수 있다. 하지만 사실 서울은 전통과 현대가 평화롭게 공존하는 도시이다. 예를 들어 동대문 은 패션의 중심지이며 심지어 나이트 쇼핑이 가능한 곳 이지만, 동시에 박물관 및 역사적으로 중요한 위치를 보존하고 있다. 또한 고층빌딩 사이의 아름다운 고궁과

오래된 공원의 모습이나 미국 패스트푸드점 주변에서 작은 현지 식당들을 찾는 것은 어쩌면 너무나 당연한 일일지도 모른다. 사회에 두드러진 영향을 끼쳐온 유교 철학의 경우 여전히 조상들을 기리는 가족행사에 큰 영 향을 미치고 있다. 이런 가족 행사에 가장 현대화된 젊 은 세대 또한 참여하지만 유명 가수 싸이의 강남스타 일 노래에서도 볼 수 있듯이 요즘 한국 여성들의 활동 은 많이 서구화 되어 있다. 마찬가지로, 결혼이나 아이 를 낳기 위해 서두르지 않는다. 이유 6. 풍수지리를 느낄 수 있는 곳 많은 유적지 중, 15세기 조선왕조 지어진 창덕궁은 동 양 건축의 특징으로 이루어진 아치형 지붕과 다채로운 색상의 벽과 황도 십이궁을 나타내는 기묘한 형태의 지 붕 끝 장식 등의 매력으로 관람객을 끌어들인다. 덕수 궁에서 가장 안락한 공간으로 꼽히는 비원(후원)은 세 계문화유산임에 의심할 여지가 없으며 건물과 정원 그 리고 공간들은 중국의 풍수지리와 유사한 한국 조경 원 칙에 따라 설계되었다. 풍경, 꼭대기에 있는 암자, 개조 가능한 집들, 초록색 물이 엷게 빛나는 작은 연못 등은 대다수 관광단이 나타나기 전까지 평화로운 분위기를 발산한다. 이 연못은 주로 실용적이고 철학적인 역할 을 동시에 충족해 왔다. 사각형 모양의 연못과 연못 안 둥근 섬은 하늘과 지구를 나타내지만 또한 목조건물의 화재시 불을 쉽게 진압할 수 있는 저수지로서의 역할 을 하였다. 하지만 과거로의 여행을 하기에 가장 최적 의 장소는 오래된 한국 전통을 따라 건축된 새로운 건 물에 수세기 동안의 역사를 보존해온 박물관이었다. 각 방들은 바닥에 놓인 실크 쿠션에 앉아 정원을 바라 본 후, 창문을 열면 창 밖 풍경이 마치 그림 속 한 장면처 럼 느껴지도록 디자인 되었다: 하늘은 파랗고 산은 초 록색이며 뒤쪽에 위치한 회색 빛 도시 앞에는 지그재그 라인으로 이루는 게이트와 소나무들이 명확하게 서 있 다. 검은색 프레임의 미닫이 문과 낮 동안에는 접어놓 는 침대의 기능을 하는 요, 낮은 책상, 작은 식탁, 둥글 거나 다각형의 작은 밥상, 찬장 등 목적이 분명한 동양 적인 미니멀한 디자인은 이곳에서 화려하게 빛나고, 몇 분만에 우리는 완전히 조화로운 세상에 빠져들게 된다. (번역: 한수빈)

2016

53


Fókusz – 포커스

Három ínycsiKlanDó koreai reCePt Csajka Edit

szójababKrémleves és csíPős uborKasaláta rizzsel Mielőtt a leves elkészítéséhez fognánk, rizst kell főznünk, mégpedig kerek szemű, rövid szemű rizsből. a rizst főzhetjük a levessel egyidejűleg, vagy gondoskodjunk arról, hogy melegen maradjon. HOZZÁVALÓK A LEVESHEZ A rizsmosás utolsó vize 1 db közepes burgonya kb. 25 dkg sertéslapocka 1 kisebb, vékonyabb cukkini 3-4 pjogo (siitake) gomba 2-2,5 evőkanál szójababkrém 3-4 szál zöldhagyma zöldje 1 db hosszú zöldpaprika (lehet csípős is) vagy 1 db zöld chili 1 doboz lágy tofu ELőkÉszÍtÉs A gombát hideg vízbe beáztatjuk. A burgonyát meghámozzuk, a cukkinit nem, csak alaposan megmossuk. Mindkettőt egyforma, vékony (kb. 5 mm) félkörökre vágjuk. A krumplit se kockázzuk! A lapockát igen vékony, kb. 3-4 mm-es csíkokra szeleteljük. A gombát jól kicsavarjuk, szárát kivágjuk, és szintén 3-4 mm-es csíkokra vágjuk fel. A tofut felkockázzuk, a zöldhagyma zöldjét és a hegyes paprikát csumája nélkül felkarikázzuk. 54

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

ELKÉSZÍTÉS Feltesszük forrni a rizsmosás után maradt, fehéres színű vizet, majd amikor bugyog, beletesszük a lapockát, kis idő múlva a burgonyát is. Pár perc elteltével lassan belekeverjük a szójababpasztát, hogy szép sima legyen, mintha csak sűrű rántást kevernénk a levesbe. Vigyázzunk, hogy a krumplit össze ne törjük! Ezután jön a gomba, majd fedő alatt lassú tűzön kb. 20 percig főzzük. Sózni nem kell, ugyanis a szójababpaszta önmagában is meglehetősen sós. Legvégén kerül bele a cukkini, a felkockázott tofu, a felkarikázott hegyes paprika és zöldhagyma. Ezekkel épp csak rottyan egyet, máris készen van. A cukkininek roppanósnak kell maradnia, az igazi finom tofu pedig hamar szétfő. HOzzÁVaLók a CsÍPős UBORkasaLÁtÁHOz 1 közepes kígyóuborka 3 gerezd fokhagyma ¼ vöröshagyma 1 szál zöldhagyma fehér része (zöldjét félretenni)


1 evőkanál rizs- vagy almaecet 1 mokkáskanálnyi koreai csilipaprikapor 1-2 evőkanálnyi kocsudzsang (gochujang avagy csípős paprikakrém) szezámmag, só, cukor – ízlés szerint ELkÉszÍtÉs (aMÍg Fő a LEVEs) Az uborkát alapos mosás után héjastól vékony félholdakra vágjuk, majd besózzuk. Ez idő alatt összezúzzuk a fokhagymát, apróra vágjuk a

zöldhagyma fehérjét, a hagymát pedig vékony félholdakra szeleteljük. Papírtörlővel megtöröljük az uborkát, és az összes hozzávalót hozzákeverjük. TÁLALÁS Középen a leves, bal kéz felől a rizs, és ha van, akkor jöhetnek a pancsanok (banchan), azaz a kiegészítő fogások.

kirÁlyi tokPokki (tteokBokki) HOZZÁVALÓK ½ kg készen vásárolható tteok (rizstésztaérmék) 1 evőkanál szójaszósz 1 evőkanál szezámolaj Topping 20 dkg vékony csíkokra vágott marhahús 4-5 pjogo (siitake gomba – szárítottan kapható, felhasználás előtt be kell áztatni) 2 teáskanálnyi szójaszósz 1 teáskanálnyi szezámolaj 1 teáskanálnyi cukor 2 teáskanálnyi rizsbor (vagy száraz fehérbor) 4 gerezd zúzott fokhagyma őrölt fekete bors – ízlés szerint Zöldségfeltét 1 közepes sárgarépa Julienne-re vágva ½ fej lila hagyma vékony félholdakra vágva ½ közepes cukkini Julienne-re vágva só, bors – ízlés szerint napraforgóolaj Szósz 2 evőkanálnyi szójaszósz 2 teáskanálnyi cukor 1 teáskanálnyi szezámolaj 1 teáskanálnyi pirított szezámmag 2 gerezd zúzott fokhagyma – mindezeket keverjük össze

ELKÉSZÍTÉS Először a toppingot készítjük elő, az ott felsorolt hozzávalókat egy kisebb mély tálkába összekeverve hagyjuk érlelődni egy kicsit. Vágjuk össze a zöldségféléket a megfelelő módon (Julienne), picit sózzuk, borsozzuk, készítsük el a szószt egy kisebb mély tálkában, és tegyük félre. Készítsük el a meleg toppingot: a felmelegített olajon pirítsuk meg a marhahúst és a gombát, keverjük bele a többi hozzávalót, és tegyük félre. A zöldségfeltéthez külön-külön pirítsuk meg a zöldségeket, aztán tegyük félre. Főzzük ki a tésztát enyhén sós vízben, amíg ruganyos nem lesz, de ne öblítsük le! Azonnal keverjük össze a szójaszósszal és a szezámolajjal. Egy nagyméretű mély wokserpenyőben hevítsünk kis szezámolajat, öntsük rá a kifőtt tésztát, a toppingot, a zöldségeket, és a szószt úgy adagoljuk, ahogy a tészta felveszi. Formára vágott, vékonyra sütött tojással díszítjük és forrón tálaljuk.

2016

55


Fókusz – 포커스

Kimcsitartó cserépedények

taKbulgogi (DaKbulgogi)

HOzzÁVaLók (2-3 FőRE) 40-45 dkg csirkehús (mellehúsa vagy combfilé) Hozzávalók a pácléhez 3-4 evőkanál szójaszósz 1 evőkanál citromlé 1 evőkanál barnacukor 1 evőkanál méz 1 evőkanál mirin (vagy rizsbor, esetleg száraz fehérbor) 1 evőkanál apróra vágott fokhagyma 1 evőkanál apróra vágott gyömbér ½ csomag zöldhagyma zöldje apró karikákra vágva

ELKÉSZÍTÉS Jól mossuk át a csirkehúst, és vágjuk le róla a felesleges zsíros részeket. Vágjuk vékony, kb. 3×1 cm-es csíkokra. Egy tálkában készítsük el a páclét a hozzávalókkal. Keverjük, amíg el nem olvad a cukor. Pácoljuk be a csirkét, és legalább egy fél órára (vagy akár egy egész éjszakára) tegyük hűtőbe. Közepes tűzön melegítsünk elő egy serpenyőt igen kevés olajjal, majd adjuk hozzá a csirkefalatokat, és mindkét oldalát pirítsuk kb. 1-2 percig, miközben lassan adagoljuk hozzá a páclét. Ne tocsogjon a szaftban, de vigyázzunk, hogy meg ne égessük, hiszen a karamellizálás miatt igen gyorsan pirul! TÁLALÁS „Mezítlábasan” vagy salátaágyon, külön tálkákban felszolgált főtt rizs és pancsanok illenek hozzá.

Csajka Edit négy éve rajongója Koreának, többször járt is az országban turistaként. Szívesen tanul és főz koreai ételeket, jelenleg koreai főzőtanfolyamot vezet kezdők számára a Koreai Kulturális Központban. A kalligráfia szerelmese, és rendszeresen ír cikkeket a koreai kultúráról.

처이커 에디트는 한국 팬이 된 지 4년 되었고, 관광으로 한국에 여러 번 방문하였다. 한국문화원에서 헝가리인들에게 한식을 가르치고 있다. 한식 뿐 만 아니라 서예, 한국무용 등 한국문화 전체를 좋아하는 열성 한국팬이기도 하다.

56

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


2016

57


Dél-Korea és magyarország 한국과 헝가리

Magyar—dél-koreai csúcstalálkozó Szöulban, 2014 őszén

58

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


A Koreai Köztársaság és Magyarország között 1989-ben került sor a diplomáciai kapcsolat felvételére. Az azóta eltelt több mint negyed század után vajon most hol tart ez a kapcsolat? Az ELTE Koreai Tanszékének vezetője, Csoma Mózes felidézi a koreanisztika tanulmányok fontos mérfoldköveit, Im Gün Hjong nagykövet úr pedig a vele készített interjúban a két ország jövőjével kapcsolatos reményeit ismerteti. Ezenkívül betekintést kapunk a két ország között zajló kulturális csere gyümölcseibe az eddig lefordított, illetve fordításra váró irodalmi műveken keresztül.

한국과 헝가리는 1989년 처음으로 외교관계를 수립하였다. 사반세기가 지난 지금, 한국과 헝가리는 어디에 와 있는가. 헝가리 유일의 한국학과 교수인 초머 모제는 헝가리 한국학의 역사를 회고하고, 임근형 대한민국 대사는 인터뷰를 통해 한-헝관계의 미래를 전망한다. 이와 함께 한국과 헝가리 두 나라에 소개된 문학작품들을 소개한다.

2016

59


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

Csoma Mózes

A hazai koreanisztika gyökerei 헝가리 한국학의 발자취 Magyarország és a Koreai-félsziget kapcsolatai már több mint 120 éves múlttal rendelkeznek, bár ezek a kapcsolatok nem mindig rendelkeztek tényleges tartalommal. 1892-ben az Osztrák–Magyar Monarchia formálisan felvette a diplomáciai kapcsolatot a Csoszon Királysággal, de a nem sokkal később megkezdődő japán gyarmati uralom következtében a kétoldalú kapcsolatok megszakadtak. A XX. század elején több magyar látogató is megfordult a Koreaifélszigeten, közülük ketten szereztek alaposabb, a mai napig forrásértékű ismerteket a távol-keleti országról.

1902-ben gróf Vay Péter püspök látogatott el Koreába, ahol személyesen találkozhatott Kodzsong (Gojong) császárral és Szundzsong (Sunjong) trónörökössel. A magyar lelkipásztor később Budapestre visszatérve vaskos kötetben publikálta tapasztalatait, ami nagyban hozzájárult a távoli ország népének és kultúrájának hazai megismertetéséhez. (Vay Péter: Kelet császárai és császárságai. Franklin-Társulat. Budapest, 1906.) A másik utazó Baráthosi Balogh Benedek néprajzkutató volt, aki 1907-ben a két nép közös eredetét kutatva jutott el a Koreai-félszigetre. Tapasztalatait saját költségén, szerzői kiadásban publikálta, amely az első önálló Korea-monográfia lett Magyarországon. (Baráthosi Balogh Benedek: Korea, a hajnalpír országa. Budapest, 1929.) Érdekes megemlíteni, hogy a néprajzkutató könyvében a koreaiakat „nemesebbnek” titulálta a kínaiaknál és a japánoknál, ami az ezredforduló után nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szöulban hatalmas érdeklődés fogadta a könyv koreai nyelvű kiadását.

60

Koreai Kulturális központ


Jelenlegi ismereteink szerint az első magyar, aki a századforduló időszakában megpróbálkozott a koreai nyelv elsajátításával Ágner Lajos orientalista volt. A férfi állami ösztöndíjasként a Berlini Egyetemen tanult keleti nyelveket, majd Magyarországra visszatérve középiskolai tanárként dolgozott. Halálát követően hagyatékából előkerült egy régi koreai nyelvtankönyv, amelyhez a tudós vélhetően még Berlinben jutott hozzá. Ágner Lajos személyéről Csongor Barnabás magyar sinológus beszélt részletesen e sorok írójának. Tőle tudjuk azt is, hogy 1953ban, a koreai háború időszakában történt az első kísérlet arra, hogy az ELTE Bölcsészkarán beinduljon a koreai nyelv oktatása. Miként Csongor Barnabás személyes találkozásunk alkalmával részletesen elmesélte, a fenti kezdeményezés a Kari Tanácstól származott. A koreai lektori státusz betöltésére az egyetlen szóba jöhető személy Sövény Aladár volt, aki a koreai háború miatt Magyarországra került hadiárvák egyik tanára volt. Sövény és tanítványai megkezdték az első Magyar–Koreai Szótár összeállítását is, így szakmai szempontból kétség sem férhetett alkalmasságához. Csongor Barnabás, aki akkoriban a Kelet-ázsiai Tanszék fiatal oktatója volt, személyesen kérte fel Sövényt a feladatra, sőt átadta neki az Ágnes Lajos hagyatékában talált koreai nyelvtankönyvet is.

Gróf Vay Péter magyar lelkipásztor

Sövény Aladár lektori kinevezésére azonban nem kerülhetett sor. E sorok írója az ELTE levéltárában kutatva tett kísérletet a történtek rekonstruálására, amelynek során kiderült, hogy az akkori Felsőoktatási Minisztérium a koreai nyelvoktatás beindítását időszerűnek találta ugyan, de Sövény kinevezését mégsem támogatták. A fentiek hátterében nyilvánvalóan politikai okok húzódtak: a tudós ugyanis – több volt kollégájának véleménye szerint is – nem rejtette véka alá fenntartásait a kommunista rendszerrel kapcsolatosan. A hazai koreanisztika gyökereit kutatva meg kell említeni, hogy a koreai háború időszaka abból a szempontból is fontos korszaknak tekintendő, hogy a legtöbb koreai nemzeti szimbólum ekkor került először bemutatásra Magyarországon. A koreai nemzeti betűírás első illusztrált említése például Méray Tibor újságíró nevéhez fűződik, aki tudósítóként tizennégy hónapot töltött a koreai háború frontvonalán. E sorok írója több alkalommal beszélgetett Mérayval háborús tapasztalatairól, amelynek során az idős férfi elmondta, hogy egy koreai újságíró kollégájától tanulta meg a koreai betűket, amelyeket annak idején folyékonyan tudott olvasni. A nemzeti betűírást aztán 1953-ban megjelent könyvében mutatta be a hazai nagyközönségnek. (Méray Tibor: Koreai jelentés. Szikra. Budapest, 1953.)

Baráthosi Balogh Benedek magyar néprajzos

2016

61


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

A koreai nemzeti hős, Li Szun Sin admirális első hazai bemutatása Méray Tibor gyermekkönyvében

A koreai betűírás első hazai bemutatása Méray Tibor Koreai jelentés című könyvében

Szintén Méray Tiborhoz kötődik az elsőszámú koreai nemzeti hős, Li Szun Sin (Yi Sun-sin) admirális hazai megismertetése. Li Szun Sin az 1592-ben megkezdődött Imdzsin (Imjin) háború során a félsziget délnyugati részének flottaparancsnokaként szállt szembe az elsöprő erejű japán támadással. Az általa kifejlesztett páncélozott kobukszonok segítségével számos tengeri ütközetben aratott győzelmet a támadók felett, így a koreai történelem legkiemelkedőbb személyiségei közé emelkedett. 1956-ban Méray egy gyermekkönyvet írt a koreai nemzeti hősről, amelyet Gönczi Tibor grafikus találó képei egészítettek ki. (Méray – Gönczi: A teknőc hajók. Ifjúsági Könyvkiadó. Budapest, 1956.) A vékony kis kiadvány Li Szun Sin admirálist a szintén legyőzhetetlen magyar hőshöz, Hunyadi Jánoshoz hasonlította. E sorok írója az egyik személyes találkozás alkalmával megkérdezte Mérayt a könyv készítésének körülményeiről, de az idős újságíró több mint ötven év távlatából már nem emlékezett pontosan a részletekre. A könyvet inspiráló forrás valószínűleg Csong In Szob (Jung In-sup) dél-koreai egyetemi oktató gyűjteményes kötete volt. Méray könyvével kapcsolatosan érdekes még megemlíteni, hogy a kiadvány azt követően készült el, hogy az újságíró 1956 novemberében elhagyta Magyarországot, így évtizedeken keresztül nem is tudott annak megjelenéséről. E sorok írója nagyon büszke arra, hogy Méray az ő közreműködésével láthatta először a koreai nemzeti hősről szóló képeskönyvet. Az ELTE Bölcsészkarán a koreai nyelv oktatása végül is csak a hetvenes-nyolcvanas évek időszakában vette kezdetét. Az oktató Mártonfi Ferenc adjunktus volt, aki a Koreai-félsziget északi részén sajátította el a koreai nyelvet, és nyelvészként elsősorban a koreai írás rendszerével foglalkozott. Sajnos Mártonfi Ferenc egészségi állapotának megrendülése, majd fiatalkori halála évekre visszavetette a hazai koreanisztika fejlődését. E sorok írója Mártonfi Ferenc unokaöccseként számos személyes emléket őriz a fiatalon elhunyt tudósról: Honvéd utcai lakásában rengeteg koreai nyelvű könyv sorakozott, ő pedig szinte állandóan kimerült volt, mert éjszakánként írta nyelvészeti tanulmányait. Mint ismertes, 1989 februárjában az egykori szocialista országok közül elsőként Magyarország vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Koreai Köztársasággal, ami nagy lépést jelentett a hidegháborús szövetségi rendszer lebontása irányában. A történelmi jelentőségű események árnyékában 1989 szeptemberétől a Külkereskedelmi Főiskolán megkezdődött a koreai nyelv és országismeret oktatása. A nyelvet Osváth Gábor tanár úr oktatta, aki elkészítette az első magyar nyelvű koreai nyelvkönyvet, valamint igei vonzattárt és társalgási zsebkönyvet is ös�-

62

Koreai Kulturális központ


szeállított. A történelmi és az országismereti oktatásban Fendler Károly tanár úr működött közre, aki nyugalmazott diplomataként a Koreai-félsziget viszonyainak elismert szakértője volt. E sorok írója nagy köszönettel tartozik mindkettőjüknek, hogy két évtizeddel ezelőtt érdekfeszítő óráikkal és segítőkészségükkel elindították a koreanisztika útján. Az ELTE Bölcsészkarán – Mártonfi Ferenc halálát követően – csak 1997-ben indult újra a koreai nyelv oktatása, a Belső-ázsiai Tanszék által megszervezett Koreai Nyelvi és Országismereti Program keretében. Ennek sikere vezetett a koreai minor szak, majd pedig 2008-tól a koreai szakirány és a Koreai Tanszék létrejöttéhez. Mindez pedig egybeesett az első koreai mozifilmek, majd a történelmi filmdrámák hazai bemutatásával, amely széles körű érdeklődést generált a koreanisztika tudománya iránt.

Méray Tibor

Csoma Mózes magyar orientalista, a Koreai-félsziget történelmének és politikai viszonyainak kutatója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Koreai Tanszékének vezetője, habilitált egyetemi docens.

초머 모세는 헝가리 동양학자이자, 한반도의 역사, 정치 연구가이다. 현재 에외트뵈시 로란드 학술대학(ELTE대학) 한국어과 학과장이다.

오스트리아 헝가리제국과 조선은 약 120여 년 전인 1892년에 공식 외교관계를 수립하였으나 양국 간 교류는 외교수립 이후 얼마 지나지 않아 일제강점기로 인해 단절되었다. 헝가리의 한국학은 그 후로도 오랜 기간이 지나서야 시작되었다. 20세기 초 다수의 헝가리인이 한반도를 방문했으며 다양한 기록들을 남겼다. 특히 버이(Vay Péter) 주교와 민속학자 버라토시(Baráthosi Balogh Benedek)의 기록은 오늘날까지도 한반도와 관련된 중요한 자료로 활용되고 있다. 1902년 대한제국을 방문한 버이는 고종과 순종을 알현한 최초이자 최후의 헝가리인이다. 그가 동양의 여러 국가들을 여행하면서 얻은 경험을 바탕으로 출간한『동양의 제국들과 황제들』은 헝가리에 한국을 소개하는데 중요한 역할을 하였다. (『Kelet császárai és császárságai』, Franklin-Társulat, 1906년, 부다페스트) 2016

63


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

한편 민속학자 버라토시는 1907년에 한민족과 헝가리 마자르족의 기원을 연구하기 위해 한국을 방문하였다. 당시 현지에서 수집한 자료들과 경험을 바탕으로 자비로 발간한 『코리아, 조용한 아침의 나라』는 2005년에 한국어 번역서가 출간되었으며 헝가리 최초로 한국을 소개한 단행본이라는 데에 큰 의의가 있다. (『Korea, a hajnalpír országa.』, 1929년, 부다페스트) 그는 민속학자로서의 예리한 시각으로 한국과 한국인들을 관찰하였는데 특히 한국인들은 중, 일과 달리 귀족적이라는 기록을 남겼다. 이러한 사실은 2005년 필자의 국제학술대회 발표 논문에 수록되어 한국에서 큰 반향을 일으켰다.

Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője

현재까지 밝혀진 바에 의하면 최초로 한국어를 배운 헝가리인은 20세기 초의 동아시아학자 아그네르(Ágner Lajos)로 알려져 있다. 독일 베를린대학 졸업 후 고등학교 교사로 근무했던 그의 유품 중에는 한국어 문법책도 있었다. 필자는 중국학자 총고르를 통해 이러한 사실과 함께 1953년 엘떼대학교 인문대학의 한국어 교육과정 설치 계획도 알게 되었다. 1950년대 초 헝가리와 북한 간 교류가 활발해지자 엘떼대학교 인문대학 학처장회의에서는 한국어 교육과정의 필요성이 대두되었다. 이때 한국어교원으로 한국전쟁 당시 헝가리로 초청된 북한 유학생들의 헝가리어 교사였던 쇠베니(Sövény Aladár)가 유일한 적임자로 물색되었다. 그는 북한 유학생들과 함께 최초의 헝가리어-한국어사전인 웽조사전을 편집 및 편찬하였다. 당시 엘떼대학교 동아시아학과의 교수로 재직 중이던 총고르가 쇠베니에게 한국어교원직을 제안하며 아그네르의 유품인 한국어 문법책을 건네주었다. 그러나 쇠베니는 한국어교원으로 임용되지 못하였고 결국 한국어 교육과정은 무산되었다. 그 이유는 세간에 잘 알려지지 않았으나 필자가 엘떼대학교 공문서보관소의 자료들을 연구한 결과 당시 교육부는 한국어 교육과정의 필요성을 공감하였으나 정치적인 이유로 쇠베니의 임용을 반대하였다는 사실을 밝혀냈다. 또한 쇠베니의 오랜 동료들과의 인터뷰를 통해 밝혀 낸 바에 의하면 그가 공산주의에 투철하지 않았다는 것이 주요 원인으로 작용하였다. 헝가리의 한국학에 대한 고찰에 있어 한국전쟁 당시는 중요한 시기이다. 한글, 이순신 장군 등 한국의 상징들이 본격적으로 등장했기 때문이다. 한글은 신문기자 출신 메러이(Méray Tibor)에 의해 헝가리에 처음 소개되었다. 그는 필자와의 인터뷰에서 한국전쟁 당시 14개월 간 북한에서 종군기자로 활동하는 동안 북한 신문기자로부터 한글을 배웠다고 회고하였다. 당시에는 한글을 자연스럽게 읽을 수 있는 수준이었으며 귀국 후 1953년에 발간한 『코리아 리포트』를 통해 헝가리에 처음으로 한글을 소개하였다. (『Koreai jelentés.』, 1953년, 부다페스트)

64

Koreai Kulturális központ


또한 1956년에는 괸치의 그림과 함께 소책자 형태로 발간한 만화책에서 이순신 장군과 거북선을 소개하였다. 메러이는 명량해전과 거북선을 자세히 소개하는 한편 이순신 장군을 헝가리의 대표적 영웅이며 15세기에 오스만 투르크의 침략군을 여러 전투에서 격파한 훈여디(Hunyadi János) 장군에 비유하였다. (『A teknőc hajók.』, 1956년, 부다페스트) 필자는 메러이를 통해 이순신 장군과 거북선에 대한 자료를 접하게 된 경위를 알아보려고 하였지만 이 책이 발간된 지 50여 년이 지나 전혀 기억하지 못하였다. 다만 메러이의 파리 자택에서 인터뷰 도중 필자가 1952년에 런던에서 발간된 정인섭 교수의 영문 한국전래동화책을 발견한 것에 미루어 볼 때 메러이가 이 책을 참고했을 것으로 추정된다. 한 가지 흥미로운 사실은 1956년 헝가리 혁명 실패 이후 메러이가 파리로 망명한 후 동년 말 헝가리에서 출간된 이 만화책의 존재를 반 세기가 지나도록 알지 못하다가 필자를 통해 알게 되었다는 사실이다.

Sövény Aladár: Magyar—koreai szótár

헝가리에서 본격적인 한국어교육은 1970년대부터 엘떼대학교 인문대학에서 언어학자 마르톤피(Mártonfi Ferenc)에 의해 교양과목으로 시작되었다. 북한 유학 시절에 한국어를 배운 그는 한글에 대한 활발한 연구를 바탕으로 다수의 논문을 저술하였다. 필자의 유년 시절 기억에 의하면 부다페스트 혼비드 거리에 위치한 이모부 마르톤피의 본가 책장에는 한글로 된 서적들이 수십 권 꽂혀 있었으며 논문을 집필하느라 밤을 새운 마르톤피는 늘 피곤에 젖어 있었다. 그러나 건강의 악화로 1991 년에 사망해 한국어교육이 중단된 일은 헝가리 한국학 발전에 있어 크나큰 손실이었다. 1989년 2월 사회주의 국가 중 최초로 한국과 외교를 수립한 헝가리는 세계 냉전체제를 종식시켰으며 이러한 역사적 결실로 동년 9월 부다페스트 대외무역대학에서 한국어와 한국사개론 교육이 시작되었다. 헝가리 최초의 한국어 문법 교재, 한국어교육 관련 교재를 집필한 오슈바트(Osváth Gábor) 교수는 한국어를, 외교관 출신으로 한국사 전문가였던 펜들레르 (Fendler Károly)는 한국사를 가르쳤다. 필자도 이 두 교수들을 통해 20여 년 전 한국학에 입문하였다. 1997년 엘떼대학교 인문대학에서는 중앙아시아학과에 의해 한국어 및 한국문화 프로그램의 일환으로 한국어교육이 재개되었다. 지속적으로 운영된 한국어교육은 한국학 부전공 설치 이후 2008년 9월에 정식 한국학과 설치로 결실을 맺었다. 2008년에 고조된 한국 영화 및 사극 드라마에 대한 헝가리인들의 관심은 헝가리 한국학에 대한 관심을 증폭시켰다. 헝가리 최초이자 유일한 엘떼대학교의 한국학과는 석사과정까지 개설되어 있으며 헝가리의 한국학 발전의 중추적 역할을 담당하고 있다.

2016

65


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

„A kÉt orszáG kÖzÖtt kiváló A kApCsolAt!” “한국과 헝가리, 최상의 관계 ··· 국방·기업 협력 확대해야”

Im Gün Hjong

INTERJÚ A KOREAI KÖZTÁRSASÁG BUDAPESTI NAGYKÖVETÉVEL, IM GÜN HJONGGAL 인터뷰: 임근형 주헝가리 대한민국 대사 az eLte Koreai tanszékének harmadéves hallgatójaként az a hatalmas megtiszteltetés ért, hogy Őexcellenciájával, Im Gün Hjong (yim Geun-hyung) nagykövet úrral készíthettem interjút. Személyében egy rendkívül tiszteletre méltó, nyitott és barátságos embert ismerhettem meg, így maga a beszélgetés is vidám légkörben zajlott. Szabó Flóra 66

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


Kérem, meséljen az eddigi pályafutásáról! Már vagy harminc éve vagyok hivatásos diplomata. Több helyen szolgáltam diplomataként: Ausztráliában, Marokkóban, Franciaországban, de még a volt Jugoszláviában is. Dániában betöltöttem a nagyköveti pozíciót, 2014 novembere óta pedig itt, Magyarországon képviselem hazámat nagykövetként. Másfél év telt el azóta, hogy megérkezett hozzánk. Kérem, meséljen az első benyomásairól! A magyarok kedvessége és barátságos érdeklődése Korea iránt felülmúlta minden várakozásomat. Amikor megérkeztem, a magyar kormány éppen reformokba kezdett, amellyel dinamikus változást idézett elő. A helyzet mostanra stabilizálódott, és ezt pozitív benyomásként éltem meg. Negatívumként azt említeném meg, hogy a magyar emberek arcára tekintve egyfajta búskomorságot, bánatot láttam. Talán ennek a forrása a történelmi múlt lehet, amely során sokszor áldozattá vált Magyarország. Kérem, meséljen arról, hogy hogyan gondolnak a koreaiak a magyarokra! A koreaiak szívéhez általában közel állnak a magyarok a feltehető ázsiai származásuk miatt. Továbbá az idős, 60-70 éves korosztály jól emlékszik az 1956-os forradalom elsöprő hírére. Ez a koreai háború (1950–1953) után zajlott, így a koreaiak is jól ismerték már, milyen elnyomást és félelmet kelt a Szovjetunió és annak szocializmusa. A magyarok lázadása a koreaiak számára a magyar nép bátorságát példázza, így egy bátor nemzetként gondolnak Koreában a magyarokra. Mit hallott Magyarországról, mielőtt hazánkba érkezett? Azt hallottam, hogy a magyarok kedvesek a koreaiakhoz és Dél-Koreához is. Amióta itt vagyok, ezt csak igazolni tudom. Továbbá tisztában vol-

tam a közelmúlttal is: azzal, hogy a rendszerváltás előtt országuk szocialista ország volt politikailag és társadalmilag egyaránt. Ez változott a piacgazdaság felé, amelyet azonban még nem neveznék teljesen piacgazdaságnak. A magyarok büszkék az ételeikre és a szép városaikra. Önnek is van kedvence? A gulyást muszáj kiemelnem. Legfinomabban a kedvenc golfklubom éttermében készítik. Mivel a koreaiak igazán kedvelik a csípős ízvilágot, ezért valamennyire rokonlelkek vagyunk a magyarokkal. Van is egy, a gulyáshoz hasonlatos étel, a jukgedzsang (yukgaejang). Sajnos a nagyköveti teendőim mellett nem sok időm marad arra, hogy Magyarország városait látogathassam. Eddig kevés helyre jutottam el, ezek közül pedig Pécs tetszett a leginkább. Mivel tölti legszívesebben a szabadidejét nálunk? Szabadidőmben, ha tehetem, utazok vagy olvasok. Hétvégén golfozni szoktam. A golf rendkívül közkedvelt a koreaiak körében. Fedezett-e fel hasonlóságokat a magyarok és a koreaiak között? Igen, nem is keveset. Csak hogy párat említsek: a magyarok családrendszere és családközpontúsága, valamint tisztelete az idősebbek felé. A két nyelv nyelvtana között is sok hasonlóság van, vagy további példaként ott van a lovas népi múlt is. Ez akár magyarázható az uráli eredetelmélettel, miszerint a magyarok nyugatra, a – szintén rokon – törökök délre, a koreaiak keletre mentek. Érdekes hasonlóság még az alkoholfogyasztás, amelyben mindkét ország erős. Bár azt kell mondanom, hogy a magyarok egy picit többet és egy picit gyorsabban isznak, mint mi, koreaiak.

2016

67


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

Júliustól közvetlen repülőgépjárat létesül Budapest és Szöul között az Asiana Airlines jóvoltából. Mi a véleménye erről? Nagykövetként sokat tettem a járat létrehozása érdekében. Ahhoz, hogy ez folyamatosan működjön, kell egy adott utaslétszám, de sajnos jelenleg még nincs annyi érdeklődő, így a koreai légitársaság is vonakodva döntött a járat elindításáról. Mindenesetre ezt egy nagy eredménynek tartom. Ahogy jön a jó idő, egyre több koreai turistát látni az utcákon. Vajon hogyan lehetne még több turistát hazánkba csalogatni? Magyarországban hatalmas potencia rejlik turizmus terén, amelyet maximálisan ki lehetne használni. Ehhez én jelenleg két fejlesztendő területet látok. Először is a magyar kulturális kincsek fejlesztése szükséges. Úgy gondolom, hogy koreaiak számára még vonzóbbá lehetne varázsolni ezeket. Erre egy példa a gyógyfürdőkultúra. A koreaiak előszeretettel látogatják a fürdőket, de az otthon megszokott, kisebb, családiasabb verzió helyett a magyar fürdők inkább egy uszodára hasonlítanak. Másodsorban az ország reklámozása szükséges. Rengeteg koreai turista látogatja Prágát vagy Horvátországot. Ezek hátterében főleg nagy sikerű koreai vagy akár külföldi tévésorozatok állnak, amelyeket ott forgattak. Magyarországnak is egy jól működő reklámhadjáratra lenne szüksége. Magyarország volt az első olyan szocialista ország, amellyel 1989-ben Dél-Korea diplomáciai kapcsolatot létesített. Legutóbb Orbán Viktor és Pak Gün He (Park Geun-hye) elnök asszony 2014 őszén tárgyalt egymással Szöulban. Ön hogyan értékeli a két ország diplomáciai kapcsolatát, és mi a szerepe ebben a kapcsolatban? A két ország közti diplomáciai kapcsolat jelenleg nagyon jól működik. Tavaly nyáron Magyar68

Koreai Kulturális központ

országra látogatott a koreai házelnök, Csong Üi Hva (Jeong Ui-hwa), májusban pedig Kövér László házelnök látogatott el Koreába. A magyar parlamentben tíz képviselőből álló Magyar–Koreai Baráti Tagozat jött létre, amelynek elnöke L. Simon László volt államtitkár. De a jelen mellett fontos hangsúlyozni az 1989-es kapcsolatfelvétel jelentőségét is: Dél-Korea előtte csak a világ másik, nem szocialista felével állt diplomáciai kapcsolatban. Magyarország a kapuit megnyitva egy dominóeffektust indított el, mely során a szovjet blokk szocialista országai sorra felvették a diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával. Még az orosz és a kínai kapcsolatfelvétel is megtörtént. Ennek az 1989-es kapcsolatfelvételnek volt a 25. évfordulója, amikor megkezdtem nagyköveti működésem Magyarországon. Ez alatt a 25 év alatt sok koreai befektetés indult el, de a vártakhoz képest szerényebb eredményt hoztak. Úgy gondolom, hogy itt az ideje egy „új momentum” megtalálásának, amely fellendíti a két ország közti kapcsolatot a következő huszonöt évre. Kérem, ejtsen pár szót a két ország gazdasági együttműködésének a jövőjéről! A magyar, valamint a koreai kormány is egyaránt szeretné szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat. Ennek jelenleg kettő akadálya van. Először is a globális befektetési körülmények nem ideálisak. Másfelől, habár 2010 óta az Orbán-kormány sok olyan reformot indított el, amely során az egyes befektetési lehetőségek javultak, még szükség lenne továbbiakra, hogy Magyarország a külföldi befektetők számára vonzóvá váljon. Emiatt a koreai vállalatok alaposan megfontolják, hogy itt fektessenek-e be. Remélem, hogy a koreai cégek befektetési kedve hamarosan vis�szatér, és szép eredményeket hoz. A kultúra is fontos szerepet tölt be országaink kapcsolatában. Sok magyar a televízióban leadott sorozatok révén nyert betekintést először


Korea világába. az elmúlt időszakban azonban nem kerültek sugárzásra sorozatok a nézők nagy bánatára. tervezik-e további sorozatok sugárzását? Mikor Magyarországra jöttem, magam is hallottam a sorozatok sikerességéről, főleg A palota ékköve című sorozatéról. Szeretnénk ismét ilyen kaliberű sorozatot bemutatni a televízióban. Pontos információkat még nem mondhatok, de az év végéig sugárzásra kerül majd egy, az eddigiekhez hasonló történelmi sorozat. Mit tekint a nagyköveti működése célkitűzésének? A mandátumom második fele maradt hátra. Ez alatt a már korábban említett „új momentum” megtalálása a célkitűzésem. Két területben látom ezt a potenciált. Az első a gazdasági momentum, amely a hadiipari, valamint a kis- és kö-

zépvállalkozások közötti együttműködés lehet. A második momentum a kultúra területén van. A Koreai Kulturális Központ létrehozása óta már négy év telt el. A központ sokkal jobb eredményeket hozott, mint ahogy azt vártam. Ez főleg a magyar rajongók támogatásának köszönhető. A japán és kínai kultúra mellett a koreai kultúrára általában másodrangúként tekintenek Európában, a magyarok azonban teljes értékű identitásként fordulnak felé. Emiatt szép, fényes jövőt látok a kultúra terjesztése területén. Üzen-e valamit az olvasóknak? Ez a folyóirat egy új kísérlet a Koreai Kulturális Központ részéről. Ennek a rendszeres elkészítése és kibocsátása nem kis terhet ró a központ vállaira. Ezért is érdeklődve várom a magyar közönség oldaláról a pozitív fogadtatást és a kitartó támogatást.

Szabó Flóra, az ELTE Koreai Tanszékének hallgatója.

서보 플로라는 엘떼대학에서 한국학을 전공하는 대학생이다.

ELTE대학교 한국학과 3학년 학생으로서 임근형 대사님과 인터뷰를 할 수 있어서 큰 영광이었다. 대사님은 대단히 훌륭하고 사교적이고 친철하셔서 즐거운 분위기에서 대화를 나누었다. 대사님의 경력에 대해 먼저 알려주세요. 저는 외교관이 된 지 이미 30년이 되었습니다. 호주, 모로코, 미국, 프랑스, 유고슬라비아, 덴마크 등 여러 나라에서 외교관으로 근무를 했습니다. 2014년 11월 헝가리에 대사로 부임했습니다.

헝가리에 오신 지 1년반 정도 되었는데 헝가리의 첫 인상은 어땠습니까? 제가 와서 보니 헝가리 사람들은 다른 유럽사람들보다 훨씬 친절하고 한국에 대해 우호적이었습니다. 개혁과 변화의 와중에 있어서 역동적인 느낌을 받았습니다. 지금은 차츰 개혁이 자리를 잡고 안정되어 가는 중이라고 생각합니다. 한편으로, 헝가리 사람들을 보면 뭔가 우울함을 느끼게 됩니다. 실제로 물어보니 헝가리인들도 이 점을 인정하더군요. 아마 역사적인 이유 때문인 것 같습니다. 2016

69


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

한국 사람들은 헝가리 사람들에 대해 어떻게 알고 있는지 궁금합니다. 한국인들은 헝가리 사람들이 유럽인이지만 아시아에서 기원했기 때문에 친근하게 느낍니다. 또 나이가 많은 한국인들은 1956년 헝가리 혁명으로 기억합니다. 당시 서슬 퍼런 소련에 대해 작은 나라가 항쟁을 했다는 점에서 대단히 용감한 사람들이라고 생각합니다. 오시기 전에 헝가리에 대해 어떤 얘기를 들었는지, 또 실제로 와서 보니 어떠했는지요? 헝가리 사람들이 한국에 대해 친근감을 가지고 있다고 들었고, 실제 와서 보니 생각보다 더 한국인에게 친절하고 많은 것을 알고 있었습니다. 헝가리는 체제 이행을 성공적으로 이행한 나라로 알려져 있는데 실제 와서 보니 완전히 과거의 잔재로부터 벗어난 것 같진 않았습니다. 어른에 대한 공경심, 술을 잘 마시는 것 등은 한국과 참 비슷해서 놀라웠습니다. 헝가리인들은 음식과 아름다운 도시들에 대해 자랑스럽게 생각합니다. 대사님도 좋아하는 헝가리 음식과 도시가 있나요? 좋아하는 음식은 굴라시입니다. 제가 가는 골프클럽 식당의 굴라시가 제일 맛있습니다. 한국인들은 매운 맛을 좋아해서 헝가리인들과 잘 통하지요. 우리도 육개장이라는 굴라쉬 같은 음식이 있습니다. 대사로 근무하느라 헝가리 도시를 방문할 시간이 많지 않아서 지금까지

가본 데가 많지 않지만, 그 중에 페치가 제일 좋았습니다. 여가 시간에는 무엇을 하시는지요? 주로 여행을 떠나거나 책을 읽지요. 주말에는 골프도 치고요. 골프는 한국 사람들 사이에 인기가 많아요. 혹시 헝가리인들과 한국인들 사이의 유사성을 느끼시는 게 있으신지요? 같은 기마 민족의 후손이라서 그런지 비슷한 점이 있지요. 우랄 근처에서 흩어져서 헝가리로, 터키로, 또 한반도로 가게 된 거지요. 가족 제도, 언어도 비슷한 점이 있습니다. 흥미로운 공통점들 중에서 하나는 술 문화인데 두 나라 모두 술을 아주 좋아하지요. 헝가리 사람들은 한국 사람들보다 술을 조금 더 빨리 조금 더 많이 마신다고 하더군요. 부다페스트-서울 항공편 직항 문제에 대해서 어떻게 생각하십니까? 여름엔 아시아나 항공 직항이 개설된다고 들었습니다. 대사로서 직항 개설을 위해 노력을 기울였습니다. 하지만 직항이 생기려면 승객이 많이 있어야 하는데 아직 충분하진 않아서 결정에 어려움이 많습니다. 한시적이나마 직항이 생기는 것은 좋은 일이라고 생각합니다. 날씨가 좋아질수록 거리에서 한국 관광객들을 많이 볼 수 있습니다. 우리 나라에 더 많은 관광객들을 유치하려면 무엇이 필요할까요? 첫째는 헝가리를 매력적인 곳으로 만들어야 하고, 둘째는 헝가리를 한국인에게 널리 알려야 합니다. 첫째 문제를 보자면, 관광자원은 많은데 개발이 안된 것 같습니다. 한국인의 입장에선 좀 덜 매력적이지요. 가령 헝가리가 자랑하는 온천시설의 경우 한국인들의 온천 문화나 취향과는 좀 다릅니다. 둘째 이야기를 하자면, 헝가리 주변 국가인 체코와 크로아티아는 많은 한국인들이 가고 있습니다. 그 이유는 두 나라가 한국 TV 프로그램이나 드라마에 등장했기

70

Koreai Kulturális központ


때문이죠. 이런 계기를 만들기 위해 저도 노력하고 있습니다. 1989년 헝가리는 공산권 국가들 중 최초로 한국과 정식 외교 관계를 수립했습니다. 최근 2014년에는 서울에서 오르반 빅토르 총리와 박근혜 대통령이 회담을 가졌습니다. 대사님은 두 나라의 외교 관계를 어떻게 평가하시는지요? 이 관계에서 대사님의 역할은 무엇입니까? 두 나라의 외교는 최상의 관계를 유지하고 있습니다. 의회간의 협력도 잘 이뤄지고 있습니다. 작년 여름에 정의화 국회의장이 헝가리를 방문했고, 올해 5월에는 헝가리 쾨비르 라슬로 국회의장이 답방했습니다. 양국 국회의원 10여 명으로 구성된 헝가리-한국 의원 친선협회를 창설했어요. 친선협회의 회장은 L. 시몬 라슬로 씨가 맡아서 열심히 활동 중입니다. 헝가리는 한국과 처음 수교한 구공산권 국가였고 이후에 한국은 소련, 중국 등과 차례로 수교하게 되었죠. 그런 의미에서 헝가리는 한국에 중요한 나라입니다. 저는 두 나라가 수교한 지 25년이 되었을 때 이곳에 왔습니다. 그동안 한국기업의 많은 투자가 있었는데, 지금 와서 평가해 보면 기대했던 것만큼 큰 결과를 가져오진 못했다고 생각합니다. 그래서 지금 두 나라의 관계를 더 발전시킬 만한 모멘텀이 필요한 상황이라고 생각합니다. 제가 이곳에 있는 동안 그 모멘텀을 찾아보고 싶습니다. 두 나라의 경제 관계는 어떻게 전망하십니까? 헝가리와 한국 정부 모두 더 긴밀한 경제적 관계를 맺기를 원합니다. 다만 여기엔 두 가지 장애물이 있습니다. 첫째, 세계 경제가 좋지 않기 때문에 투자 여건이 좋지 않습니다. 둘째, 2010 년부터 오르반 정부가 강력한 개혁정책을 펼쳐서 투자여건이 많이 개선된 면도 있지만 한편으로 시장이 불안한 면도 있습니다. 그래서 이 두 가지가 안정이 되어야 합니다. 한국 기업들이 다시 투자하고 싶은 마음이 생겨서 좋은 결과를 가져 오길 바랍니다.

두 나라 관계에서 문화도 중요한 역할을 하고 있습니다. 많은 헝가리인들은 텔레비전 드라마를 통해 처음으로 한국을 알게 되었습니다. 그러나, 요즘 한국 드라마를 방영하지 않아서 헝가리 시청자들이 슬퍼하고 있습니다. 혹시 새 드라마를 방영할 계획이 있는지요? 헝가리에 왔을 때 저도 한국 드라마들이 큰 역할을 했다고 들었습니다. 특히 ‘대장금’ 이라는 드라마에 대해 많이 이야기를 했지요. 저도 드라마 방영을 위해 노력하고 있고 아직 정확한 정보를 알려드릴 수는 없지만 금년 안에 새 드라마가 방영될 거라고 생각합니다. 대사로 근무하시는 동안 이루고 싶은 목표가 있다면 알려주시기 바랍니다. 임기의 반이 지났는데 아까 말했듯이 양국 관계 발전의 모멘텀을 찾는 데 도움이 되고 싶습니다. 경제 분야에선 국방 협력과 중소기업 간의 협력을 증진시키기 위해 노력하려고 합니다. 문화 분야는 생각보다 협력이 잘 진행되고 있습니다. 이곳에 한국문화원이 설립된 지 4 년이 되었는데 헝가리 시민들의 관심과 사랑, 호응 덕분에 한국문화의 독자적 정체성을 인정받고 있습니다. 다른 나라에선 한국문화가 마치 중국이나 일본 문화의 아류처럼 인식되는 것과는 다르지요. 독자들에게 한 말씀 부탁드립니다. 이 잡지는 헝가리 한국문화원의 새로운 시도입니다. 이런 시도가 성공하고 또 계속해서 이런 책이 나오려면 헝가리 독자들께서 계속 성원하고 격려해 주셔야 합니다. 관심을 부탁드립니다. (번역: 한수빈)

2016

71


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

A KOREAI HÁBORÚ TRAUMÁJÁTÓL A HAN-FOLYÓ CSODÁJÁIG Szűts Zoltán 전쟁의 기억에서 한강의 기적까지

A dél-koreai irodalom Magyarországon 헝가리에 소개된 한국 소설 A magyar közönség igazán a 2000-es évektől kezdi csak el megismerni Dél-Koreát, felfedezni és megszeretni a távol-keleti ország gazdag kultúráját és irodalmát. Ahogy a koreai termékek elindultak világhódító útjukra, úgy nőtt az érdeklődés Dél-Korea, és általában minden, ami koreai iránt. Sorra nyílnak a koreai éttermek, a gasztrobloggerek felkapják a pulgogit (bulgogi) és a kimcsit, a tévék világszerte koreai sorozatokat kezdenek el vetíteni, a koreai történelmet a nézők a kosztümös sorozatokon keresztül ismerik meg, a K-popnak komoly rajongótábora alakul ki, az olvasók pedig arra kíváncsiak, milyen is a koreai irodalom. A magyar olvasók fejében is felmerül a kérdés, hogy milyen témák foglalkoztatják a koreai írókat, milyen tulajdonságokkal vannak felruházva a koreai irodalmi karakterek, mi jellemzi a koreai tájat, hogyan jelenik meg a történelem, milyen erők működnek a koreai társadalomban?

A

legnagyobb kihívás, amivel azok szembesülnek, akik a dél-koreai irodalmat a világ többi részének szeretnék bemutatni nem más, mint a koreai történelem ismeretének hiánya. Egy olyan történelemé, mely hősies küzdelmekből, tudományos áttörésekből, de háborúkból, megszállásokból és áldozatokkal járó munkából és erőfeszítésekből is áll. Mindezen elemek jelentősen rányomták a bélyegüket a dél-koreai irodalomra, és azon művekre, amelyek magyarra is le lettek fordítva az elmúlt 15 évben. A magyar fordításban megjelent koreai regények és novelláskötetek többsége a koreai csoda korszakában játszódik, egy

72

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

olyan érában, amely Dél-Koreát a mai világ gazdasági élvonalába röpítette, de ezen realisztikus művek többsége nem feltétlenül könnyű, mégis annál fontosabb és tanulságosabb alkotás. Ahhoz, hogy megértsünk Hvang Szun Von (Hwang Sun-won) vagy éppen Cso Sze Hi (Cho Se-hui) műveit, érdemes megismerkednünk a dél-koreai felemelkedés, de egyben a kemény munka és gyakran nélkülözés korszakával is. A dél-koreai gazdaság az 1960-as évek elején magasabb fokozatra kapcsolt, a munkából pedig mindenki kivette a részét. 1962-től kezdődően 1994-ig az éves fejlődés 10%-os volt. Ez a korszak a koreai történelembe a „Csoda a Han-folyón” epizódjaként vonult be. A fellendüléssel indult meg a fiatalok tömeges elvándorlása is a városokba, a hagyományos társada-


lom átalakulása, a tradíció és a modernség küzdelme és összeolvadása is. Ezen globális elemek a makroszinten, míg a gyakran megható és küzdelmes emberi sorsok a mikroszinten kapaszkodtak össze, hogy végül létrehozzák a mai modern Dél-Korea pezsgő világát. Apró, rejtett, szabad szemmel talán nem is látható emberi történetekből, áldozatvállalásokból, küzdelmekből, naiv és őszinte gyöngédségből épül fel a világ egyik legizgalmasabb nagyvárosa, Szöul is, melyben a történelmi kis utcák tökéletesen megférnek a felhőkarcolókkal. Megannyi történet ez, amelyet a koreai írók mesélnek el és a magyar olvasók rácsodálkozva fogadnak be. Ezen történetekben gyakran a vidéki naivitás áll szemben a városi erőszakkal és korrupcióval, a szeretet és áldozatvállalás nyújt reményt és megváltást a durva társadalmi valóságban. An Szon Dzse (Ahn Seon-jae), a koreai irodalom talán legfontosabb külföldi értője szerint éppen ez a sok szenvedés teszi oly nehézzé a korszakról szóló koreai irodalom befogadását. A művek nagy része a magyar olvasó számára depressziósnak tűnhet, hiszen az oly sok

Hvang Szun Von: Kagylóhéjak

szenvedés szinte dokumentarista leírása közben nehéz észrevenni az emberi lélek apró győzelmeit. Cso Sze Hi magyarul is olvasható regénye, A törpe a koreai realista próza talán legmeghatározóbb alkotása. Hazájában olyan népszerű, hogy több mint 150 kiadást élt meg. Főszereplője a koreai gazdasági csoda világában él, sorsa áldozatokkal teli, kilátástalan küzdelem. A regény szerzője hol dokumentarista pontossággal, hol groteszk módon írja le sorsát. Hvang Szun Von Kagylóhéjak című, magyarul is olvasható válogatott novelláskötete rendkívül izgalmas olvasmány. Dél-Korea egyik legnépszerűbb szerzőjének életében hét regénye és több mint száz elbeszélése jelent meg. Megjelenése óta a kötet rendkívüli népszerűségnek örvend, a dél-koreai irodalommal foglalkozó magyar blogok rendre említik és dicsérik a szerzőt. Az egyiken például a következő remek leírást olvashatjuk: „Hvang Szun Von Kagylóhéjak kötete […] egy olyan időutazásra is invitál, amely a japán megszállás utolsó évtizedeitől a koreai háborún keresztül egészen a ’70-es évekig ível. Hvang történeteiből a kisemberek, falusiak, családok és szerelmesek hétköznapi tragédiái kerekednek elő, olykor idillbe burkolva, miközben a nagybetűs történelem csupán háttér.” A szerző novellái közül kiemelkedik A daru, amelyben kendőzetlenül tárul fel a szegénység, a háború, az azt követő időszak nyomorúsága, amelyet azonban mindig ellenpontoz az egyszerű emberek óramű pontosságával működő szolidaritása. A magyar olvasót magával ragadja a szerző sűrített szimbolikája, a történetek meseszerűsége, a hétpróba, melyen a hősöknek át kell esniük. A másik, világszerte ismert írása a Felhőszakadás, amelyben a két fiatal főszereplőjének sorsát a beteljesülés pillanatában beárnyékolja az elmúlás. Központi társadalmi kérdéseket tárgyal Pak Van Szo írónő (Park Wan-suh) az Annak az ősznek három napja című kötete is, amely egy nagyobb és három kisebb elbeszélést fog össze. A szövegek fókusza a 2016

73


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

dél-koreai nők helyzetén van, miközben az olvasó elé tárul a rohamléptekkel fejlődő Szöul képe és a modernitás kezdete. A kötet egészen izgalmas egyvelegét mutatja be a szegénységnek, az érvényesülni akarásnak és a gyermekkor naivitásának. Dél-Korea megpróbáltatásokkal és szenvedésekkel teli történeti korszakának végét jelezte a felhőkarcolók égbe törő hada, az új autók rohanó és csillogó tömege, a ma már az áruk alatt a gyakorlatban is leszakadó polcok végeláthatatlan sora. Az irodalom ekkor új témák, hősök és kihívások felé fordult. A kortárs

dél-koreai művek így már a behálózott, modern és frusztrált világ fantasztikus és komikus leírására vállalkoznak. Reméljük, a magyar olvasók hamarosan ezen irodalmi alkotásokkal is megismerkedhetnek. A dél-koreai magyar irodalom recepciójának leírása nem lenne teljes, ha nem térnénk ki arra a tudományos munkára, amelyet a szöuli Hankuk University of Foreign Studies Magyar Tanszékének tanárai végeznek, akiknek a gondozásában jelent meg a magyar– koreai és a koreai–magyar kéziszótár is. A két kötet ugyanis még szorosabb kapcsolatot biztosít a két kultúra között, és lehetővé teszi a koreai nyelv iránt intenzíven érdeklődő magyar olvasók számára, hogy eredetiben is olvassák a dél-koreai irodalmat, mely tény önmagában is új távlatokat nyit.

Szűts Zoltán médiakutató, a Zsigmond Király Főiskola rektori megbízottja, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének főiskolai tanára, és a BME Műszaki Pedagógia Tanszékének adjunktusa. 2004 és 2007 között a szöuli HUFS Egyetem vendégtanára volt.

쉬츠 졸탄은 지그몬트 키라이 비즈니스스쿨의 커뮤니케이션/미디어 학과 교수로, 엘떼대학에서 문학박사 학위와 사회학 교수 자격을 취득했다. 한국 외대에서 2004년부터 2007년까지 강의했다.

헝가리 사람들은 2000년대 초반부터 한국을 알게 되고 여행하고 이 동아시아 나라의 풍부한 문화와 문학을 좋아하기 시작했다. 한국 제품들이 세계를 휩쓸게 되면서 한국에 대한 관심이 커지고 일반적으로 한국에 관한 모든 것들이 인기를 얻게 되었다. 한국 식당들이 속속 문을 열었고 푸드블로거들 덕분에 불고기와 김치의 인기가 높아지고, 세계 각국의 텔레비전에서 한국 드라마를 방영하고 시청자는 사극을 통해 한국 역사를 알게 되었다. K-POP 팬클럽도 많아졌지만 이제 독자들은 한국 문학이 어떠한지 궁금해 한다. 헝가리 독자들도 한국 작가들이 어떤 주제에 대해 관심이 있는지, 한국 문학에 나타나는 캐릭터의 특징이 무엇인지, 한국의 74

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

풍경은 어떤 특징이 있는지, 한국사회를 작동시켜온 힘은 역사에서 어떤 방식으로 나타나는지 궁금해 한다. 한국문학을 소개하려는 사람들이 직면하는 가장 큰 도전은 한국사에 대한 지식의 부족이다. 이 역사는 영웅적인 투쟁, 전쟁, 침략으로, 또한 피해자들의 분투로 구성된 역사이다. 이러한 모든 요소는 한국문학과 지난 15년 동안 헝가리어로 번역된 작품들에도 큰 영향을 미쳤다. 헝가리어로 번역되고 출판된 한국 소설들 대부분이 한강의 기적 시대에서 일어났던 이야기이다. 그 시대는 한국을 세계 경제의 최전선에 있는 국가로 변화시키는 시대였다. 이러한 사실적인 작품들은 대부분 이해가 쉽지 않지만, 중요하고 유익한 작품이다. 황순원과 조세희 작가의 작품을 이해하려면 먼저 한국의 발전과 수고와 가난 속에서 살았던 시대를 아는 게 도움이


Elizabeth Kim: Tízezer könnycsepp

Cso Sze Hi: A törpe

Sin Kjong Szuk: Vigyázzatok Anyára!

된다. 한국 경제는 1960년대 초부터 발전했고 한국인들의 노력은 이에 기여했다. 1962년부터 1994년까지 한국은 매년 10%의 경제 성장을 이루었다. 이 시대는 한국역사에서 ”한강의 기적” 으로 알려져 있다. 많은 젊은이들의 도시 이동이 가속화되고, 전통적인 사회가 변화하고, 전통과 현대가 서로 투쟁하고 뒤섞인다. 이러한 거시적 요인들이 뒤섞이는 동안 어려움을 겪었던 인간의 운명은 미시적 수준으로 뒤섞이면서 다이내믹한 현대 한국을 만든다. 서울이라는, 세계에서 가장 흥미로운 대도시 중 하나는 작고 숨겨지고, 눈으로 보지 못한 타인의 이야기들로, 인간들의 희생과 노력으로 구성되어 있다. 서울에서는 역사적인 거리들이 고층 빌딩과 완벽하게 공존하고 있다. 그리고 한국 작가들의 수많은 이야기는 헝가리 독자들을 놀랍게 한다. 이런 이야기에서 보통 시골의 순진함은 도시의 폭력과 부패에 병치되고, 이 가혹한 사회에서 사랑과 희생은 희망과 구원을 제공한다. 해외에서 한국문학을 소개해온 안선재에 따르면 경제 발전의 시대와 관련된 한국 문학을 이해하기가 어렵다고 한다. 헝가리 독자들에게 작품들 대부분이 우울해 보일 수 도 있다. 왜냐하면 수많은 고통을 사실적으로 묘사하는 반면 인간 영혼의 작은 승리를 깨닫기는 어렵기 때문이다 . 헝가리어로도 번역된 <난장이가 쏘아올린 작은 공> 이라는 조세희의 소설은 한국 소설 중에 가장 영향력이 있는 작품이다. 한국에서 150 개 이상의 판본이 나왔을 정도로 인기가 많다. 이 소설의 주인공은 한국 경제 기적의 시대에 살고 있고, 자기 운명은 희생과 희망이 없는 투쟁으로 가득 차 있다. 이 소설의 작가는 자기 운명을 정확한 다큐멘터리적인 꼼꼼함으로 기술하거나, 그로테스크한 감각으로 서술한다. 헝가리어로도 번역된 황순원 작가의 소설집 <소라>는 굉장히 재미있는 책이다. 유명한 한국 소설가들 중 하나인 황순원은 7편의 단편 소설과 100여편의 단편을 남겼다. <소라>는 출판될 때부터 인기가 굉장히 많았고 한국 문학에 관련된 헝가리 블로그에서 많은 칭찬을 받았다. 한 블로그에 따르면 “황순원의 단편선은 일제 강점의 마지막 십년부터 한국 전쟁을 지나 70년대에 이르는 시간 여행에 여러분을 초대한다. 황순원 작가의 이야기에서 일반인들, 시골 사람들, 가족과 애인의 비극이 발생하는 동안 중요한 역사적인 사건들이 배경으로 드러난다.” 작가의 단편 소설 중에 <학>이라는 소설은 탁월하다. 빈곤, 전쟁, 전쟁 후에 일어났던 고통스러운 시절을 사실대로 밝힌다. 그러나 평범한 사람들은 연대해서 이를 해결한다. 작가의 압축적인 상징, 영웅들이 겪어야 하는 7종 경기는 헝가리 독자들의 2016

75


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

마음을 이끈다. 세계적으로 유명한 <소나기 > 라는 단편 소설에서 두 주인공들의 운명은 완결의 순간에 죽음으로 빛을 잃는다. 박완서 작가의 장편 하나와 단편 셋으로 구성된 <그 가을의 사흘 동안>이라는 소설도 주요 사회 문제에 관심을 갖고 있다. 이야기들은 한국 여성들의 상황에 집중하는 동안 독자들이 빠른 속도로 발전하고 있는 서울의 이미지와 근대성의 시작을 통찰하게 된다. 이 책은 빈곤, 야망, 어린 시절의 순진무구함의 독특한 조합을 보여준다. 우리 위로 우뚝 솟아 있는 수많은 고층건물들, 빠른 속도로 달려오는 화려하고 새로운 수많은 자동차들, 많은 상품으로 무너질 듯한 끝없는 진열대들은 한국의 역경과 고통으로 가득 찬 시대의 끝을

나타낸다. 문학은 새로운 주제, 새로운 영웅, 새로운 도전을 찾았다. 현재의 한국문학은 서로 연결되고, 모던하며 좌절된 신세계를 환상적이고 코믹한 방식으로 그려내려 하고 있다. 우리는 헝가리 독자들이 곧 이러한 문학 작품을 알게 되기를 바란다. 한국 문학에 대한 설명은 한국외국어대학교 헝가리어학과의 교수들의 학문적 업적을 거론하지 않다면 완벽하지 않을 것이다. 그들 덕분에 헝가리어-한국어사전 및 한국어헝가리어 사전이 출판되었다. 이 사전 두 권은 두 문화 사이에 더 가까운 관계를 보장할 뿐만 아니라 한국어에 관심 있는 헝가리 독자들을 위해 한국 문학을 한국어로 읽을 수 있을 기회를 마련한다. (번역: 키쉬 따마라)

a DÉl-KorEai iroDalom lEgFontosaBB, magyar nyElVEn is meGjelent KöteteI / mŰveI elizabeth Kim: Tízezer könnycsepp (Trivium Kiadó, 2006) Sin Kjong Szuk (Shin Kyung-sook): Vigyázzatok Anyára! (Könyvmolyképző Kiadó, 2012) Hvang Szon Mi (Hwang Sun-mi): Rügy – A tyúk, aki repülésről álmodott (Athenaeum kiadó, 2014) 헝가리어로 번역된 다른 한국 문학 작품들: 엘리자베스 김 – 만 가지 슬픔 신경숙 – 엄마를 부탁해 황선미 – 마당을 나온 암탉

76

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

Hvang Szon Mi: Rügy — A tyúk, aki repülésről álmodott


MÁRAI

SándortóL

nádaS PÉterIG

ju DZsin il

Nádas Péter: Szerelem

마러이 샨도르에서 나더쉬 피테르까지

A MAGYAR IRODALOM

JeLenLÉte dÉL-KoreáBan 한국에 소개된 헝가리 문학 Dél-Korea 1989-ben úgy döntött, hogy Kelet-Európa államai közül legelőször Magyarországgal veszi fel a diplomáciai kapcsolatokat. Azóta szoros baráti kapcsolat fűzi egymáshoz a két országot, amelyet számos tudományos, irodalmi és gazdasági együttműködés bizonyít, nem is beszélve az egymás kultúrájának egyre szélesebb körű megismertetéséről. E tanulmányban azt vizsgálom, hogy milyen tudatosság fedezhető fel a nemzeteink közötti kulturális cserében.

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

Kertész Imre: Sorstalanság

Gárdonyi Géza: A lámpás 2016

77


Nádas Péter: Minotaurus

A magyar irodalmi művek fordításait három csoportba lehet osztani aszerint, hogy mely időszakban jelentek meg Dél-Koreában, és milyen preferenciái voltak a fordítónak. A fordítások első része a diplomáciai kapcsolatok felvétele körüli időben született: mivel a fordítók ekkor még nem ismerték Magyarországot, ezért egy másodlagos nyelv közvetítésével ültették át a műveket koreai nyelvre. A második hullám fordítói már a magyar irodalom kedvelői és értői közül kerültek ki (közülük többen nem tudományos szakterületen dolgoztak), viszont ők még nem Magyarországon, hanem Nyugaton (főként Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban) voltak cserediákok, és az ottani nyelven megjelent magyar műveket ültették át saját anyanyelvükre. A harmadik csoportba azokat a fordításokat osztottam, amelyek már olyan szakemberek kezei alól kerültek ki, akik nemcsak hogy a magyar irodalomra szakosodtak, de egyenesen Magyarországon szerezték meg belőle a doktori címüket, és tanulmányaik befejeztével eredeti nyelvből, személyesen fordították le a műveket. A legelső fordításokat olyan személyek készítették, akik egyáltalán nem érdeklődtek Magyarország iránt, és soha nem is tanultak magyarul. A munkák legfőképp a dél-koreai–magyar kapcsolatfelvételének környékén, az 1980-as évek második felétől a ’90-es évek első feléig terjedő időszakban készültek el, és a közvetítő nyelv jellemzően az angol, a japán és a francia volt. A KeletEurópában lezajlott rendszerváltást megelőzően a koreai polgárok egyáltalán nem ismerték e térség irodalmát, hiszen ekkoriban még nem álltak rendelkezésre koreai fordítások a témában.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A Koreai-félsziget 1945-ben két részre szakadt: míg az északi oldalon a Szovjetunió ideológiáját szentként tisztelték, a déli oldalon tiltották azt. Abban viszont egység volt, hogy Korea egyik felében sem lehetett olyan külföldi irodalmat olvasni, amely ne egyezett volna az egyes országrészek által pártolt ideológiával. 1945-öt követően Dél-Koreában a külföldi irodalmat egységesen „nyugati irodalomnak” nevezték, beleértve ebbe a kategóriába az amerikai, az angol, a francia és a nyugatnémet irodalmat is, míg a szocialista Szovjetunió és a kelet-európai blokk irodalmának említése tabutémává vált. Az 1970-es évekre a kizárólag nyugati irányba nyitó külpolitikai nézet megváltozni látszott, így DélKorea a harmadik világgal is elkezdett kommunikálni, majd a ’80-as évek végére – igaz, még csak töredékesen, de – megkezdődött az orosz és a keleti blokk irodalmának bemutatása. E történelmi körülmények között is akadt azonban olyan, aki magyar irodalmi művek fordításával kezdett foglalkozni. Kim Szok Hi (Kim Seok-hee) volt az első, aki japánból lefordította Déry Tibor, Sánta Ferenc, Fejes Endre, valamint Konrád György írásait. Dérytől a Niki – Egy kutya története című művéért felelt. E munka egy


ember és egy kutya között kialakult szerelem különleges körülményeit mutatja be, erős társadalomkritikát rejtve a nem hétköznapi történet mögé: a szereplők leírásán keresztül rántja le a leplet a kegyetlen politikai rendszerről. Következő fordítása Fejes Endre Rozsdatemető című műve volt, amely realisztikus képet nyújt ötvenévnyi magyar történelembe egy munkáscsalád sorsán keresztül. Sánta Ferenctől a Húsz óra című művet ültette át koreai nyelvre: e regény egy fiatal újságíró gyűjtését foglalja össze jelentések formájában, miközben egy kis falu összetűzéseit és tragédiáit kutatta fel. Végezetül Konrád György A látogató című művét dolgozta át. A regény egy magyar gyámhatósági képviselő, T úr memoárján keresztül mutat be néhány, a társadalom margóján élő figurát (bűnözőt, alkoholistát és elmebeteget).

Örkény István: Tóték

A második csoportba tartozó fordítások többsége a 2000-es évek környékén született. Mivel a fordítók nagy része Németországban tanult, a magyar irodalmi műveket csak a német nyelv közvetítésével olvashatták. Ennek az időszaknak a legmeghatározóbb koreai fordítója Csong Pang Kju (Jung Bangkyu) volt, aki német nyelv és irodalom szakosként került Németországba, ahol magyar irodalmat tanult. Összesen öt munkát fordított le, de azok a magyar irodalom legmeghatározóbb művészeinek alkotásai: Az őz és a Freskó (Szabó Magda), a Tóték (Örkény István), az Édes Anna és a Pacsirta (Kosztolányi Dezső), valamint A lámpás (Gárdonyi Géza). Ugyancsak ebben a korban fordított Kim In Szun (Kim In-sun) is, aki szintén német nyelv és irodalom szakos volt Dél-Koreában, majd később a Karlsruhei Egyetemen tanult matematikát. Az eddigi fordítókkal ellentétben ő egyetlen magyar író, Márai Sándor műveit ültette át koreai nyelvre (A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka, Zendülők, Ég és a föld, Csutora, Az igazi/Judit, A sziget). Máraitól Kimen kívül még ketten fordítottak: Im Vang Dzsun (Im Wang-joon) a Szerelem című novelláját franciából, Kang He Kjong (Kang Hae-kyung) pedig a Válás Budán című munkáját német nyelvből. A fentebb említett magyar írókon kívül a 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Kertész Imre is bemutatásra került Dél-Koreában. Az auschwitzi koncentrációs tábor életével foglalkozó regényt, a Sorstalanságot egy éven belül lefordították koreaira, igaz, német nyelvből. Később lefordításra kerültek a regényciklus további részei is: A kudarcot Han Kjong Min (Han Kyeong-min) fordította le magyar nyelvről. A ciklus harmadik és negyedik része, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a Felszámolás németből lett átültetve koreai nyelvre. Az utolsó nagy csoportba tartozó fordítók mindegyike magyar nyelvre és irodalomra szakosodott, és Magyarországon is végezte a tanulmányait. Ennek köszönhetően ők első kézből ültették át a magyar irodalmi alkotásokat saját anyanyelvükre. Ők azon művészek munkáival foglalkoztak, akikre az egyetemi éveik alatt szakosodtak, és jellemzően a 2000-es évek utáni irodalmat részesítették előnyben. E csoport meghatározó alakja Han Kjong Min, aki A kudarc lefordítása után a magyar 2016

79


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

Móricz Zsigmond válogatott novellái

gyermekirodalomra specializálódott. Az ő közvetítésével jelent meg koreaiul Nógrádi Gábor PetePite, Bálint Ágnes A szitakötők szigetén és Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című műve, továbbá a Szerelem – Különleges ajándék címmel kiadott novellagyűjtemény A Nyugat szerzőinek tollából. A korszak másik kiemelkedő fordítója, Ju Dzsin Il (Yoo Jin-il) munkái között megtalálhatjuk Dragomán György novelláját (Világvége), valamint Móricz Zsigmond válogatott novellái című kötetét is. Ju ezek mellett két kortárs művet is lefordított: Kőrösi Zoltán (1962–2016) Szerelem című novelláját, valamint Székely Csaba (1981–) Bányavirág című színművét. A 2010-es évek jelentős koreai fordítói között szerepel Kim Bo Guk (Kim Bo-gook), aki koreai nyelvre ültette át Örkény István Rózsakiállítás című művét. Ő és fordítótársa, Csin Kjong E (Jin Kyeong-ae) a többször is Nobel-díjra jelölt Nádas Péter két művét (Szerelem, Minotaurus) ültette át koreaira. Legutóbb Kertész Imre Sorstalanság című regénye jelent meg ismét Dél-Koreában, amely immár eredeti magyar nyelvből került lefordításra.

Fordította: Hanó Renáta

Ju Dzsin Il (Yoo Jin-il) a dél-koreai HUFS egyetemen szerzett magyar szakos diplomát, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kapott PhD-fokozatot. Jelenleg a HUFS Egyetem Magyar Tanszékének professzora. Műfordítóként többek között Móricz Zsigmond és Kertész Imre műveinek koreai nyelvű publikálásában vett részt.

유진일은 한국외대 헝가리어과를 졸업하고 헝가리 엘떼대학에서 박사학위를 받았다. 현재 한국외대 헝가리어과 교수. 모리츠 지그몬드와 케르티스 임레의 소설을 한국어로 번역했다.

한국이 1989년에 동유럽국가들 중 가장 먼저 헝가리와 외교관계를 수립한지 사반세기가 지났다. 그동안 양국 간에 학문, 문화, 경제 등 다방면에서 교류가 지속적으로 증가해 왔음은 물론이다. 양국 간의 인적, 물적, 문화적 상호 교류는 서로에 대한 이해를 높이고 지속적인 우호관계를 위한 바탕이 된다. 본 글에서는 이러한 인식을 바탕으로 문화적 영역, 특히 그 중에서도 문학 분야에서 그동안 어떠한 헝가리 문학작품들이 한국에 번역 소개되었는지 살펴보고자 한다. 헝가리 문학작품의 한국어 번역은 번역 시기와 번역자들의 특징에 따라 다음의 세 단계로 나누어 볼 수 있다. 첫 80

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

단계는 헝가리 문학을 전공하지 않은 번역자들이 헝가리어가 아닌 다른 언어에서 중역을 한 시기로 수교 초기가 이에 해당된다. 두 번째 단계는 헝가리 문학을 전공하였지만 (일부 헝가리 문학 비전공자들도 포함) 헝가리가 아닌 제 3국에서 유학하면서 그 나라 언어로 된 헝가리 작품을 중역한 시기이며 마지막 세 번째 단계는 한국에서 헝가리문학을 전공했을 뿐만 아니라 헝가리에서 헝가리 문학으로 박사학위를 받은 후 귀국하여 헝가리어에서 한국어로 직접 번역을 한 시기이다. 구체적인 작품들을 각 시기별로 살펴보면 다음과 같다.


우선 제 1단계의 번역가 그룹을 보면 이들은 헝가리 문학을 전공하거나 헝가리어를 전혀 배우지 않은 사람들이다. 이들은 대부분 한국-헝가리 수교를 전후한 1980년대 후반부터 90년대 초반까지 헝가리 문학 작품들을 번역했으며 주로 영어, 일본어, 불어에서 중역한 경우가 대부분이다. 동유럽의 체제전환 이전까지는 한국에 동유럽 문학작품이 전혀 소개되지 못했다. 1945년 이래 남과 북으로 갈라진 한국 민족은 동 서 냉전체제로 맞선 공룡들의 꼬리 부분으로 편입된 채, 각각 자신이 편입되어 있는 체제의 문화를 신성시하는 한편 나머지 반쪽은 철저히 무시하고 적대시해 왔다. 이른바 분단 상황이라 하는 이와 같은 여건 하에서는 외국문학을 수용한다는 것 자체가 자신의 체제에 맞는 특정 국가들의 문학만을 받아들이는 것 이상의 의미를 지닐 수 없었다. 1945년 이래 남한에서 외국문학이라 하면 으레 미-영-불문학 내지는 서독 문학 등 소위 서구문학을 의미하는 것이었고 사회주의 소련 또는 동구권 문학은 운운하는 것 자체가 금기시되어왔다. 그러나 1970년대가 되면서 서구 일변도적인 시각이 차츰 세 3세계 쪽으로 넓어지게 되었고 1980년대 말에는 냉전시대의 금기들이 조금씩 무너지면서 비록 지엽적이고 단편적이긴 하나 러시아 문학과 동구권 문학들이 소개되기 시작하였다. (김학수 외, 소련 - 동구 현대문학전집, 1990, 중앙일보사) 이러한 시대적 상황을 배경으로 1945년 헝가리 해방에서 1956년 헝가리 반소혁명 전까지의 시기를 대표하는 디리 티보르와 1956년 이후의 세대를 대표하는 샨터 페렌츠와 페이에쉬 엔드레, 그리고 1960년대 말 이후의 새로운 문학 경향을 대표하는 콘라드 죄르지의 작품을 김석희가 최초로 일본어에서 중역하여 소개하였다. 디리 티보르의 작품으로는 인간과 개 사이에서 보여주는 사랑의 극한 상황과 경찰국가라고 하는 정치의 극한 상황 속에서 인간의 참모습을 드러내 보여주는 『니키어느 개의 이야기』가 소개되었고 페이에쉬 엔드레의 작품으로는 어느 노동자 가족의 역사를 통해 당시 노동자 계급 사이에 널리 퍼져나간 소시민적 생활 방식을 잘 보여주는 『고철무덤』이 소개되었으며 샨터 페렌츠의 작품으로는 『20시간』이 소개되었는데 이 작품은 한 젊은 기자가 20시간에 걸쳐 취재를 하는 르포 형식의 소설로 20시간의 취재를 통해 지난 10년 동안 이 마을에서 일어났던 비극의 실마리가 밝혀지기 시작한다. 마지막으로 콘라드 죄르지의 작품으로는 『방문객』이 소개되었는데 이 작품은 아동복지사무과에

근무하는 T의 수기형식을 취하고 있는데 그가 상담한 자살미수자, 범죄자, 알코올 중독자, 정신장애자 등 다양한 하층민들의 이야기를 다루고 있다. 다음으로 제 2단계에 속하는 번역가들은 대부분 2000년대에 번역 활동을 한 사람들로 헝가리 문학을 전공하였지만 주로 헝가리가 아닌 제 3국에서 유학한 사람들이다. 이들은 대부분 독일에서 헝가리 문학을 전공하였기 때문에 헝가리어보다는 독일어가 능숙하여 독일어 텍스트에서 중역한 경우가 대부분이다. 이 부류에 속하는 대표적인 번역가로는 정방규를 들 수 있는데 한국에서 독일문학을 전공한 후 독일에서 헝가리 문학을 공부하였다. 현재까지 총 5편의 작품을 번역하였는데 써보 머그더의 『노루』와 『프레스코』, 외르키니 이쉬트반의 『토트씨네』, 코스톨라니 대죄의 『이데쉬 언너』와 『종다리』, 그리고 가르도니 기저의 『등불』이 대표적이다. 이 시기에 속하는 또 다른 번역가로는 김인순을 들 수 있는데 그녀 역시 한국에서 독일 문학을 전공한 후 독일 카를스루에 대학교에서 수학하였다. 그는 헝가리 작가들 중 오직 마러이 샨도르 한 작가의 작품들만을 번역하였는데 『열정』, 『유언』, 『반항아』, 『하늘과 땅』,『성깔 있는 개』,『결혼의 변화』, 『섬』이 대표적인 작품들이다. 마러이 샨도르의 작품은 김인순 외에도 임왕준이 『사랑』을 프랑스어에서 번역하였고 강혜경이 『이혼전야』를 독일어에서 번역하였다. 이전 시기에는 주로 사회주의 체제에 대한 호기심에서 사회주의 당시의 헝가리 사회의 단면을 엿볼 수 있는 작품들이 주로 번역되었다면 이 시기에 번역된 헝가리 작품들의 특징은 사회주의의 사회상 보다는 작가 개개인의 특징을 보여주는 수준 높은 문학 작품들이 주로 번역되었다는 특징이 있다. 예를 들면 써보 머그더의 경우 대표적인 헝가리 현대 여류 작가로 주로 섬세한 여성의 심리를 묘사한 작품들이 주류를 이루고 있는 작가이며 외르키니 이쉬트반은 그로테스크와 아이러니를 통해 세태를 풍자하는 작품을 주로 발표했던 작가이다. 코스톨라니 대죄는 헝가리 최고의 지식인 작가로 평가되며 인상주의, 프로이트 정신분석학, 상징주의 등 다양한 색깔의 작품들을 발표한 헝가리 현대문학 동인지 『뉴거트』에 속한 작가이며 마러이 샨도르는 헝가리에서뿐만 아니라 전체 유럽에서 많은 베스트셀러 작품을 남긴 대중성 있는 작품을 주로 2016

81


Dél-Korea és Magyarország – 한국과 헝가리

발표한 작가이다. 이들 외에도 2002년에 헝가리의 홀로코스트 작가 케르티스 임레가 전혀 예상치 못하게 노벨문학상을 수상함에 따라 그의 작품들이 단 몇 달 만에 중역되어 한국에 소개되었다. 그의 1년 동안의 아우슈비츠 생활을 다룬 노벨문학상 수상작 『운명』 이 독일어에서 중역되었고 그 이후의 삶을 다룬 2부작 『좌절』이 처음으로 한경민에 의해 헝가리어에서 직접 번역되었다. 그 후에 3부 『태어나지 않은 아이를 위한 기도』와 4부작 『청산』이 독일어에서 중역되었다. 마지막으로 제 3단계에 속하는 번역가들은 모두가 헝가리 문학을 전공했을 뿐만 아니라 헝가리에서도 유학하였고 작품 역시 중역이 아닌 헝가리어에서 직접 번역하였다. 이들은 대부분 자신들이 전공한 작가나 자신이 전공한 시대의 작품들을 번역하였으며 대부분 2000년대 이후에 작품들을 번역하였다. 이 부류에 속하는 번역가로는 대표적으로 한경민을 들 수 있는데 2002년 노벨문학상 수상작가 케르티스 임레의 『좌절』 을 번역하였고 이후 노그라디 가보르의 『내가 아빠고 아빠가 나라면』, 발린트 아그네쉬의 『잠자리 섬의 장난꾸러기 꼬마염소』, 몰라르 페렌츠의 『팔 거리의

아이들』등 아동문학 작품들을 번역하였으며 『뉴거트』 동인들의 단편들을 모아 『사랑- 특별한 선물』이라는 제목으로 번역하기도 하였다. 유진일은 헝가리의 젊은 작가 드라고만 죄르지의 단편소설 『종말』, 헝가리의 대표적인 사실주의 작가인 모리츠 지그몬드의 여러 단편소설을 모은 『모리츠 단편집』을 번역 출판하였다. 그밖에 동시대 작가인 쾨뢰쉬 졸탄의 단편소설 『사랑』과 씨케이 처버의 대표적 희곡 작품 『광석꽃』 을 번역하였다. 2010년대에 들어서서는 김보국이 외르키니 이쉬트반의 『장미박람회』를 번역하였으며 또 최근 몇 년간 여러 차례에 걸쳐 노벨문학상 후보에 올랐던 나더쉬 피테르의 『세렐렘』과 『미노타우로스』 가 각각 김보국과 진경애에 의해 번역되었다. 가장 최근에는 2002년도에 독일어에서 중역되었던 케르티스 임레의 『운명』이 헝가리어에서 직접 번역되어 다시 한국에 소개되었다.

Koreai nyelvre lefordított magyar irodalmi művek listája 한국어로 번역된 헝가리 문학 목록

A mű címe

A Szovjetunió és a keleti blokk modern 1

irodalmának gyűjteménye/

소련∙동구 현대문학 전집 노루

2

Az őz/

3

A gyertyák csonkig égnek/

4

Eszter hagyatéka/

5

Zendülők/

6

Sorstalanság/

82

Kiadás

A mű írója

열정

유언

반항아 운명

Koreai Kulturális központ

éve

티보르 Fejes Endre/ 페이에쉬 엔드레 Sánta Ferenc/ 샨터 페렌츠 Konrád György/ 콘라드 죄르지

1990

Szabó Magda/ 서보

1994

Kiadó

Déry Tibor/ 디리

머그더

Jungangilbosa/

중앙일보사 Munhakdongne/

문학동네

Márai Sándor/ 마러이

샨도르

2001

Sol/ 솔

Márai Sándor/ 마러이

샨도르

2001

Sol/ 솔

Márai Sándor/ 마러이

샨도르

2002

Sol/솔

2002

Dareunuri/ 다른우리

Kertész Imre/ 케르티스

임레


A mű címe 7

Ég és föld/

8

A kudarc/

9

Kiadás

A mű írója

하늘과 땅

éve

Márai Sándor/ 마러이

좌절

Kaddis a meg nem született gyermekért/

태어나지 않은 아이를 위한 기도 사랑

샨도르

Kiadó

2003

Sol/솔

Kertész Imre/ 케르티스

임레

2003

Dareunuri/ 다른우리 다른우리

Kertész Imre/ 케르티스

임레

2003

Dareunuri/ 다른우리

Márai Sándor/ 마러이

샨도르

2003

Sol/솔

Márai Sándor/ 마러이

샨도르

2004

Sol/ 솔

10

Szerelem/

11

Csutora/

12

Válás Budán/

이혼전야

Márai Sándor/ 마러이

샨도르

2004

Sol/ 솔

13

Az igazi Judit/

결혼의 변화

Márai Sándor/ 마러이

샨도르

2005

Sol/ 솔

14

Felszámolás/

청산

Kertész Imre/ 케르티스

임레

2005

Dareunuri/ 다른우리

15

A Pál utcai fiúk/

Molnár Ferenc/ 몰라르

페렌츠

2006

Piryongso/ 비룡소

16

Világvége/

종말

Dragomán György/ 드라고만

2006

Kang/ 강

17

Édes Anna/

이데쉬 언너

Kosztolányi Dezső/ 코스톨라니

2009

Jimanji/ 지만지

18

A sziget/

19

성깔 있는 개

팔 거리의 아이들

A szitakötők szigetén/

잠자리 섬의 장난꾸러기 모리츠 단편집

샨도르

2009

Sol/ 솔

Bálint Ágnes/ 발린트

아그네쉬

2009

BookBank/ 북뱅크

2009

Jimanji/ 지만지

2009

Mineumsa/ 민음사

2010

Jimanji/ 지만지

Móricz Zsigmond/ 모리츠

Móricz válogatott művei/

21

Szerelem/

사랑

Kőrösi Zoltán/ 쾨뢰쉬

22

A lámpás/

등불

Gárdonyi Géza/ 가르도니

23

Rózsakiállítás/

24

Freskó/

25

Tóték/

26

PetePite/

27

프레스코

Szerelem – Különleges ajándék/

사랑 - 특별한 광석꽃

28

Bányavirág/

29

Gömöri népballadák/

30

Szerelem/

31

Minotaurus/

32

Pacsirta/

세렐렘 미노타우로스

종다리

이쉬트반 가보르

모르

Székely Csaba/ 씨케이

괴뫼리 민중 발라드

이쉬트반

Nógrádi Gábor/ 노그라디 Jókai Mór/ 요커이

기저

머그더

Örkény István/ 외르키니

내가 아빠고 아빠가 나라면

지그몬드

졸탄

Örkény István/ 외르키니 Szabó Magda/ 써보

토트씨네

대죄

Márai Sándor/ 마러이

20

장미박람회

죄르지

처버

Ujváry Zoltán/ 우이바리

졸탄

2012

Ppanggwa jangmi

빵과 장미

2013

Jimanji/ 지만지

2013

Jimanji/ 지만지

2013

BookBank/ 북뱅크

2013

Weolin/ 월인

2013

HUEBOOKS

2013

Jimanji/ 지만지

Nádas Péter/ 나더쉬

피테르

2014

arte

Nádas Péter/ 나더쉬

피테르

2014

arte

2016

Jimanji/ 지만지

Kosztolányi Dezső/ 코스톨라니

대죄

2016

83


Tanulmány – 기고

Kim Hjong Csan

Korea filozófiai hagyománya – Intellektuális vizsgálódások egy utópia megvalósításáról 한국의 철학적 전통 Egy álom Isten városáról Korea történelme és filozófiája Hvanung (Hwanung) és Tangun (Dangun) mítoszával kezdődik. 5000 évvel ezelőtt Hvanung, Hvanin (Hwanin) Égi Császár egyik fia elhatározta, hogy a földi jólét érdekében elhagyja a Mennyet, és lemegy az emberek közé uralkodni. Hvanung megalapította Isten városát a Tebek (Taebaek) hegység területén, és elvett egy olyan nőt feleségül, aki medvéből emberré változott: kettejük nászából született meg Tangun Vanggom (Dangun Wanggeom), a koreai nép első királya. Tangun a legenda szerint 1500 éven át igazgatta apjának örökségét, s mivel őt tartják a koreai nemzet ősének, ezért azt is mondhatnánk, hogy a koreaiak szemszögéből Isten városa a Koreai-félszigeten található. Hvanung és Tangun mítoszának racionális értelmezésekor képet kapunk a régmúlt idők társadalmi viszonyairól: az állatisteneket (tigris, medve) tisztelő törzsek vetélkedéséről, az Égi Urat szolgáló törzs leigázásáról, és egy kialakulóban lévő földművelő közösség elfogadott értékeiről és tilalmazott magatartásairól. Isten városa a mennyei állapot azon földi lenyomata, amelyet Hvanung álmodott meg és Tangun valósított meg. A Koreai-félsziget ekként egy olyan földrajzi hely, ahol azok az emberek gyűltek össze, akik osztoztak Hvanung álmában: a leszármazottakat nem a Tangunhoz 84

Koreai Kulturális központ

fűződő vérségi kötelék, hanem a közös álom, a közös ideál kapcsolta össze. A totemizmus és a sámánizmus idealizmusát idővel a buddhizmus (lásd a három királyság és a Korjo [Goryeo]dinasztia korszakát), majd pedig a Csoszon-éra konfucianizmusának morális utópiája követte, ám a béke és a boldogulás kollektív álma továbbra is megmaradt. Mint látható, a Koreai-félsziget a filozófiai irányzatok egyfajta olvasztótégelyének tekinthető, ahol egymásra épült a sámánizmus, a taoizmus (lásd a Kogurjo [Goguryeo] és a Silla királyság időszakát), a buddhizmus (lásd a Silla- és a Korjo-korszakot), a konfucianizmus (lásd a Csoszon-kort) és a kereszténység. Mivel a félsziget lakosai a jólét érdekében mindig új utakat kerestek, ezért nyitottak voltak valamennyi szellemi irányzatra, amely a kontinens vagy az óceán felől érkezett az országba. A koreai filozófia tehát gazdag intellektuális hagyománnyal rendelkezik, és a koreai gondolkozók valamennyi korszakban egyéni meglátásokkal gazdagították az egyes tradíciókat a buddhizmustól a konfucianizmusig. Jelen írás a Csoszon-éra konfuciánus tanításaira fókuszál. Az erkölcs eszményi országának filozófiája A Csoszon-korszakot a neokonfuciánus ideológia mellett elkötelezett értelmiség készítette elő a Korjo-dinasztia regnálásának (918–1392) végén. A Korjo-éra alatt a


buddhizmus volt az államvallás, a buddhista szerzetesek pedig hatalmas földterületekre és tetemes számú szolgára tettek szert a helyi arisztokrácia ellenében. A Korjo-dinasztia bukásával a buddhizmus is lehanyatlott, hiszen a Csoszon-elit élén olyan neokonfuciánus tudós-hivatalnokok álltak, mint Csong To Dzson (Jeong Do-jeon), Cso Dzsun (Jo Jun) és Nam Ün (Nam Eun), akik Li Szong Ge (Yi Seonggye) tábornok vezetésével megalapították a Csoszon-dinasztiát. A Csoszon-dinasztia (1392–1910) korai időszakában az értelmiség arra koncentrált, hogy a kiépítsen egy olyan államszervezetet, amelyet neokonfuciánus tudós-hivatalnokok irányítanak. A Csoszon-éra derekától azonban új, helyi elemekkel gazdagították a Kínából átvett újkonfucianizmust. E reform középpontjában két legendás koreai tudós-államférfi állt: Li Hvang (Yi Hwang, 1501–1570; írói álnevén Tvege [Toegye]) és Li I (Yi I, 1537–1584; írói álnevén Julgok [Yulgok]). A XVI. század közepére, vagyis 150 évvel a Csoszon-dinasztia megalakulása után az uralkodó anyai ági rokonai monopolizálták a politikai hatalmat, és ezzel a dinasztiát alapító csoport eredeti célkitűzése elveszni látszott. Az ekkor állami pozíciót betöltő Li Hvang úgy ítélte meg, hogy filozófiai eszményeit a továbbiakban nem lehet megvalósítani a gyakorlatban, ezért visszavonult a Kjongszang (Gyeongsang) tartományban található szülővárosába, Andongba. Itt annak szentelte az idejét, hogy rájöjjön a hanyatlás okaira, és ehhez a neokunfuciánus iskola kínai alapító atyjának írásait tanulmányozta: Csu Hszi (Zhu Xi) műveinek ismételt szemrevételezésekor különös figyelmet fordított a rivális neokonfuciánus filozófiai iskola fő alakjának, Vang Jang-ming (Wang Yangming) kritikai

megjegyzéseinek tanulmányozására. Li Hvang egyetértett Vanggal abban, hogy Csu Hszi túlságosan nagy hangsúlyt fektetett az elméleti képzésre, ugyanakkor elhanyagolta a gyakorlatot. Li szerint ugyanis a konfucianizmus célja az volt, hogy az emberek a hétköznapi életben képviseljék ezen állami ideológia értékeit és eszményeit. E hiányosság kiküszöbölése végett Li Hvang kidolgozta a saját szív/elme tanát, és megszövegezte az emberi természetről szóló elméletét. Álláspontja szerint Csu Hszi nem emelte ki azt, hogy az ember mintegy intuitíve, spontán módon realizálni képes az erkölcsi értékeket, így kutatása középpontjába a morális érzések mellett az erkölcsi természet szerkezetét és funkcióját állította. Úgy vélte, hogy az ember erkölcsi érzései az Ég által ráruházott erkölcsi természetből fakadnak, ennek az erkölcsi természetnek pedig az ún. li az alapja. A li princípiumot (alapelvet) jelent, amely lefedi mind a természet ontológiai törvényét, mind pedig a követendő etikai normát. Ennek kapcsán az erkölcsi természet tisztaságát és spontaneitását hangsúlyozta, míg a szív/elme tanában a tudatosság jelentőségét emelte ki. Politikai filozófiájában ezek a tanítások úgy jelentek meg, hogy a király személyének primátusát hirdette: ideálja a művelt filozófuskirály, aki szüntelenül pallérozza az elméjét, hogy megfelelően kormányozni tudja az országot az ugyancsak magasan kvalifikált tudós-hivatalnokokkal együtt. Li I (Julgok) egészen más álláspontot képviselt, mint a nála 35 évvel idősebb koreai mester. Julgok úgy vélte, hogy az ember az akarata segítségével képes a megfelelő irányba terelni az erkölcsi természetből fakadó erkölcsi érzéseket. Ezen álláspontja a politikai filozófiájában úgy mutatkozott meg, hogy ő a 2016

85


Tanulmány – 기고

tudós-hivatalnokok szerepét hangsúlyozta a király ellenében: szerinte az uralkodó feladata mindössze annyi, hogy kiválassza a megfelelő tanácsadókat, akik aztán döntenek a politikai ügyekben. Az erkölcsi érzések eredetét kutató és a királyt mindenki fölé helyező Li Hvang köré csoportosulók alkották a déli pártot (Namin), míg az emberi akarat szerepét kiemelő és a tudós-hivatalnokokat előnyben részesítő Li I követőiből alakult meg a nyugati párt (Szoin; Seoin). E két befolyásos szellemi iskola határozta meg a Csoszon-dinasztia intellektuális és politikai életét egészen a XIX. századig. Mindkét csoportosulás arra törekedett, hogy a saját, egyedi neokonfuciánus eszményképe érvényesüljön a Koreai-félszigeten. Kelet és Nyugat találkozása és egy új filozófia születése A koreai filozófia számára a XVIII. század egy megpróbáltatásokkal terhes időszak volt. A koreai értelmiség figyelemmel kísérte a Csingkorabeli (1644–1912) Kína intellektuális áramlatait, mivel a neokonfucianizmus már nem adott választ az akkoriban bekövetkező változásokra. Az alternatív ideológia a kereszténység képében érkezett meg. A Szongho (Seongho) iskolához tartozó értelmiségi kör (amelyet Li Ik [Yi Ik, 1681–1763], írói álnevén Szongho alapított meg) például a római katolicizmusról olvasott könyveket, amelyekhez kínai közvetítéssel jutott hozzá. E csoport egyik tagja, Li Szüng Hun (Yi Seung-hoon) önszántából egyenesen Pekingbe ment megkeresztelkedni. Csong Jak Jong (Jeong Yak-yong, 1762–1836; írói álnevén Taszan [Dasan]) élettörténetén keresztül bepillantást nyerhetünk egy új filozófia születésébe, amely a konfucianizmus és a római katolicizmus találkozásának volt köszönhető. 86

Koreai Kulturális központ

Csong a Szongho-iskolához tartozott, és Li Hvangot tartotta a mesterének. Noha egyetértett a konfucianizmus eszményével, aggályosnak tartotta a megvalósítását Csu Hszi neokonfuciánus rendszerén keresztül, amely a li princípiumára alapozta a társadalom ideális erkölcsi rendszerét. Koreai követője, Li Hvang kifejtette, hogy az emberek spontán módon felismerik az erkölcsi értékeket a li-n alapuló erkölcsi természetükön keresztül. Csong azonban úgy vélte, hogy a saját, megváltozott értékszemléletű korában már nem lehet realizálni Csu és Li eszményét, ezért új megoldások után kezdett kutatni. Csong Jak Jong arra jutott, hogy az embereknek egy méltóságteljes, félelmet keltő, személyes istenképre van szükségük ahhoz, hogy képviselni tudják a hétköznapi életben a konfucianizmus értékeit és eszményeit. Álláspontja szerint erre leginkább a Szangdzse (Sangje) konfuciánus fogalma felelt meg, amelyet „Magasságos Úrnak” lehetne fordítani. A Szangdzse kifejezése megjelent olyan konfuciánus klasszikusokban, mint a Dalok könyve és az Írások könyve, továbbá ez volt az a fogalom, amelyet az egyik legkorábbi Kínába látogató keresztény misszionárius, Matteo Ricci a keresztény Istenképpel egyenértékűnek tartott. (Természetesen ez ortodox konfuciánus nézőpontból szentségtörésnek számított, mivel figyelmen kívül hagyta a li központi jelentőségű ideáját.) Csong tehát nem tett mást, minthogy keresztény perspektívából újratanulmányozta a konfuciánus kánont, különös tekintettel a Szangdzse kifejezésére. Revizionista kutatása eredményeként több száz könyv megírása mellett felállított egy olyan elméletet, amelyben a konfuciánus eszményeket úgy realizálják az emberek, hogy áhítattal igyekeznek elnyerni a „Magasságos Úr” kegyeit a jóság követésével és a gonoszság megvetésével.


Csong Jak Jong példa nélkül álló módon egy gyökeresen más szellemi hagyományon keresztül értelmezte újra a saját nemzete intellektuális kultúráját a korszak aktuális problémaköre kapcsán, és ezzel egy új filozófiai rendszert alkotott meg. Az általa képviselt kritikai szellemiség hatást gyakorolt az őt követő koreai értelmiségre is a XIX. század végén és a XX. század elején. Az álom folytatódik A XIX. század végén és a XX. század elején a nyugati civilizációval szembesülő koreaiak többségének megrendült a bizalma a saját szellemi hagyományukban: a Csoszondinasztia bukását a neokonfuciánus állami ideológia csődjeként értelmezték. Ezt példázza az is, hogy Koreában a XX. század elejétől kezdve a konfuciánus kánon klasszikusait (pl. Beszélgetések és mondások, a Menciusz, Dalok könyve, Írások könyve) a Csoszon-éra alapvető jelentőségű koreai munkáival egyetemben (pl. A bölcsesség tíz leckéje, A bölcsesség alapjai, Intelmek a nép kormányzásához) száműzték a közoktatásból egészen a jelenkorig. A nyugati modernizmus elfogadásától kezdve a koreai társadalmi problémákról szóló filozófiai viták a nyugati szellemi hagyományon alapultak. A kelet-ázsiai filozófiára (köztük a

koreai filozófiára) legfeljebb mint hagyatékra tekintettek, és még az 1980-as és 1990-es években is rendkívül ritka jelenség volt az, amikor az ázsiai értékek mentén értelmezték a kortárs világot. A koreai filozófia azonban ma már egy új korszakba lépett: hagyományának kutatása ma már jelentős területnek számít, és a koreai emberek ismét büszkén kezdenek tekinteni saját múltbéli kultúrájukra. A koreai értelmiség objektíven felmérte a koreai filozófiai tradíció érdemeit, és ma már a legtöbben egyetértenek abban, hogy a dinamikusan változó koreai társadalom nem érthető meg pusztán a Nyugatról importált filozófiai rendszerek és fogalmak mentén. A jelenlegi korszak egyik sürgető feladata, hogy a keleti és a nyugati világ találjon egy olyan új filozófiát, amelyet mindkét fél tisztel, s amely biztosítja a békés egymás mellett élést. A koreai filozófia gazdag tradíciója figyelembe vette a konfucianizmus, a buddhizmus, a taoizmus és a kereszténység tanításait is az ideális társadalom létrehozásához, ezért úgy gondolom, hogy az új, közös filozófiáról szóló vitában jelentős segítséget nyújthat a koreai szellemi hagyományvilág tapasztalata.

Fordította: Teszár Dávid

Kim Hjong Csan (Kim Hyoung-chan) a nívós Korea Egyetem hallgatójaként vált a keleti filozófia specialistájává. Számos szakkönyv szerzője, valamint nevéhez fűződik Konfuciusz Beszélgetések és mondások című művének koreai fordítása. Jelenleg a filozófia doktoraként oktat a Korea Egyetemen. 2016. június 22-én a II. Korea—Magyarország Kulturális Fórum meghívott vendégeként tartott előadást a koreai filozófia alapjairól a magyar érdeklődők számára.

김형찬은 고려대 철학과 교수로 한국철학을 전공하고 있다. 2016년 6월 22일 한국문화원 주최로 열린 제2회 한헝문화포럼에서 헝가리 철학자들에게 한국의 철학적 전통에 대해 소개했고, 이 글은 당시 영어로 발표된 글을 헝가리어로 번역한 것이다.

2016

87


Koreában egyetemistának lenni egyike lehet a legszuperebb élményeknek, ha nyitottan állunk a helyi kultúrához, és megpróbáljuk megérteni a furcsaságok mögött rejlő mozgatórugókat. Bár én most már több mint öt éve tanulok Koreában, még mindig sok mindennel találkozom, ami újra és újra meg tud lepni. ebben a cikkben összeszedtem néhány érdekességet, ami sokat segíthet átlendülni az első kulturális sokkon, ha magyar diákként dél-Koreába kerülünk.

Baloldalt: Urbán Alexandra

6 meglePŐ dolog,

urBán alEXanDra

HA MAGyArkÉnt koreAi eGyeteMre Jársz 한국 유학생이 겪는 6가지 놀라운 일들 1. Hierarchia, avagy a szonbe (seonbae) – hube (hubae) kapcsolat Ha Koreáról, és különösen, ha egyetemről van szó, talán nem is lehet mással kezdeni a felsorolást, mert a koreai kultúra e különlegessége szinte mindenre rányomja a bélyegét. A koreai társadalom hagyományosan konfuciánus értékrendet követ, amely alapjaiban határozza meg az emberek egymáshoz viszonyított kapcsolatait. A ranglétrán feljebb álló felelősséggel tartozik az alatta elhelyezkedőkért, akiktől cserébe teljes engedelmességet várhat el. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy aki órán sok kérdést tesz fel, ne adj isten kijavítja a profeszszort, azt nem okosnak és érdeklődőnek, hanem udvariatlannak fogják tartani. A tanárt ugyanis, mint hierarchiában a diákok felett álló entitást, nem illik félbeszakítani. De említhetnénk a közös vacsorázást is, itt ugyanis az esetek kilencven százalékában az egyik szonbétől, vagyis felsőbbévestől várják majd el, hogy fizessen. 88

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

Cserébe viszont ne lepődjünk meg, ha másnap ugyanez a szonbe szalajt el minket kávét venni, mert ő elfoglalt vagy lusta elmenni. Az ilyen kis szívességek a hubék részéről olyan elterjedtek, hogy külön szó is van rá: simburüm (simbureum). 2. „tanulás” a könyvtárban Ha a vizsgaidőszak közeledtével mi is egyre több időt töltünk a könyvtárban vagy a pici fakkokból álló, direkt tanulás céljára készült tanulószobákban, az azt jelenti, hogy a koreai integritás igen magas szintjét értük már el. Kezdetben sok külföldi diák jegyzi meg, hogy nem érti, miért randiznak a koreaiak a könyvtárban vagy miért „tanulnak” ott hajnalig heti több alkalommal. Koreában a tanulás a szorgalom szimbóluma, hiába okos egy diák, ha nem tanul (vagy nem mutatja azt másoknak, hogy tanul), előbb-utóbb híre megy, hogy lusta, és ezt nemcsak a tanárok, de a diáktársak is rosszallóan nézik. Persze azért nem kell elkeseredni, a


„tanulás” szó nem véletlenül került idézőjelbe: kétórás ebéd és félórás üdítőszünetek tarkítják az egész napos könyvtárazást, és az sem ritka, hogy valaki néhány vaskos enciklopédián piheni ki a nap fáradalmait, remélve, hogy közben a tudás a fejébe szivárog. 3. Az egyetemi klubok A tongari (dongari) olyan oldala a koreai egyetemi életnek, amibe mindenképp érdemes külföldi diákként belekóstólni. Nemcsak hogy jó szórakozás, de sok új dolgot tanulhatunk, sokkal egyszerűbb így koreai barátokat szerezni, gyakorolni a nyelvet, és megismerni, megérteni a kultúrát. A tongari tulajdonképpen egy egyetemi klub, ami különböző tevékenységek köré tömörül. Szinte minden egyetemnek többtucatnyi tongarija van, a búvárkodással foglalkozótól a baduk játékon keresztül a jelnyelvi tolmácsolásig minden elképzelhető témában. Ezek nagy része általában a külföldi diákok előtt is nyitva áll, gyakran még akkor is, ha csak az egyetem nyelviskolájának hallgatói. A legtöbb külföldi természetesen a nyelvcserével foglalkozó tongariba lép be, de érdemes kevésbé népszerű, vagy kevéssé angolbarát klubokat is számításba venni, főleg ha szeretnénk minél hamarabb elsajátítani a koreai nyelvet. 4. Utóbuli, vacsoraest és csapatépítő tréning Tvipuri (dwipuri), hvesik (hoesik) és MT – bármennyire gyér is a koreai tudásunk, diákként

hamar bekerül majd a szókincsünkbe ez a három szó. Nem kell Koreában élni, elég egy koreai sorozatot megnézni ahhoz, hogy rájöjjünk, a koreaiak hozzánk hasonlóan imádnak enni. Ennél talán már csak inni szeretnek jobban, persze szigorúan a csapatépítés és a stressz levezetése céljából. Nem nehéz alkalmat találni egy görbe estéhez: lehet az egy esemény előtt (apuri) vagy utána (tvipuri), esetleg maga az esemény is. Hogy csak néhányat említsünk: vannak szemeszternyitó, -záró, első éveseket üdvözlő és diplomásoknak gratuláló összejövetelek, de sok tongari tagjai hetente legalább egyszer tartanak hvesiket. A MT, azaz „membership training” fedőnév elsőre igencsak megtévesztő lehet, de csak annak, aki még nem volt ilyesmin. Ez tulajdonképpen a hvesik kétnapos, kirándulósra nyújtott verziója, ami szintén a csapatépítést szolgálja. Általában vidéken bérelnek ki egy nagyobb szobát, és éjszakába nyúlóan sütögetnek, iszogatnak és ismerkednek egymással a diákok. Érdekesség, hogy minden MT csak éjfélig tart: de csak azért, mert az emberek nagy része általában eddig emlékezik a történtekre. 5. Ivójátékok Ha egyetemistaként Koreába kerülünk, remélhetőleg nincs mélyen eltemetve bennünk a belső óvodás. Ha esetleg mégis, ne aggódjunk, a különböző játékok biztosan segítenek majd A Seoul National University campusa

2016

89


Esszé – 에세이

újra felszínre hozni azt. A koreai ivókultúra egyik alappillére a minél rövidebb idő alatt a lehető legtöbb alkohol elfogyasztása. Ez meglepően nehéznek bizonyulhat azonban, ha a nemzeti ital egy kevéssé jellegzetes ízű, krumpliból készült 18 fokos ital, a szodzsu (soju). Ezt segítik az ivójátékok, ahol a vesztes mindig nyer, általában szodzsu és egy pohár sör (mekdzsu – maekju) keverékét, az úgynevezett szomeket (somaek), amit egy hajtásra kell elfogyasztani. 6. szelfizés Ha étterem, akkor természetesen fénykép. Jaj annak, aki elkezdi a közös vacsorát, mielőtt minden egyes tál ételről távoli, közeli és még köze-

lebbi kép készült volna! Persze ez a közös programokra is igaz: az az esemény nem is esemény, amelyen ne készülne legalább egy-két csoportkép. Ha nem is tartjuk magunkat túlzottan fotogénnek, ezentúl állandó helyünk lesz a képek első sorában, és minden ismerősünk legalább egy méterrel mögöttünk, fél arcát szemérmesen eltakarva fog pózolni. Hogy miért? A koreaiak nagy részének az a meggyőződése, hogy az ő arca jóval nagyobb, mint egy nyugatié, ezért messzebb kell állnia, hogy az kisebbnek látszszon. A leggyakoribb dicséret pedig, amit ezentúl kaphatunk, az lesz, hogy az arcunk csupán egy ökölnyi nagyságú.

Urbán Alexandra a baduk nevű logikai táblajátékkal való megismerkedés révén fordult Korea felé. A dél-koreai Sogang Egyetem egyéves intenzív kurzusán sajátította el a koreai nyelv ismeretét, majd folytatta egyetemi tanulmányait koreai nyelv- és irodalom mesterszakon. Jelenleg a Szöuli Nemzeti Egyetem PhD hallgatója nemzetközi kapcsolatok szakon koreanisztika specializációval.

우르반 알렉산드라는 바둑을 통해 한국에 관심을 갖게 되었다. 서강대에서 1년동안 한국어를 익힌 후 한국문학으로 석사를 받았고, 현재 서울대 국제대학원 박사과정으로 공부하고 있다. 아마추어 바둑 선수로 한국기원에서 바둑을 공부하기도 했다.

우르반 알렉산드라는 만약 당신이 한국문화에 대해 편견이 없고 낯선 것들을 이해할 마음이 있다면 외국 사람으로서 한국 대학생이 되어보는 것은 멋진 경험이 될 것이다. 나는 이제 한국에서 공부한 지 5년이 넘었는데 아직도 놀라운 일이 종종 생긴다. 이 글에서 나는 한국에 오는 헝가리 학생들을 위해 재미있는 것 몇 가지를 설명하려고 하는데, 문화적 충격을 극복하는 데에 도움이 되기를 바란다. 1. 위계, 이른바 선배-후배 관계 한국, 특히 대학의 경우에는 이야기를 ’위계’에서 시작할 수 밖에 없다. 한국 문화의 이 특징은 일상생활에 큰 영향을 미친다. 한국사회는 전통적인 유교적 가치관을 따르고, 이는 사람들의 관계를 근본적으로 결정한다. 윗사람은 아랫사람을 책임져야 하고 그 대신에 윗사람은 아랫사람한테 복종을 기대한다. 이것은 실제로 어떤 의미일까? 예컨대 수업 시간에 질문을 많이 하거나 교수가 말한 것이 틀렸다고 말하는 학생은 똑똑하거나 90

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

호기심이 많다기보다 예의 없는 학생으로 여겨질 수 있다. 왜냐하면 교수님은 학생들보다 위에 있는 사람이기 때문에 그에게 간섭하거나 반대하면 안 되기 때문이다. 함께 식사를 할 때 대개 학생들은 자신보다 선배, 곧 나이나 학년이 많거나 앞선 사람들이 돈을 내기를 기대한다. 대신 다음날 선배가 너무 바쁘거나 가기 싫을 때 커피 한 잔 사와 달라고 해도 놀라지 말길. 후배에게 이런 작은 일을 시키는 일은 자주 일어나기 때문에 따로 ’심부름’이라는 단어도 있다.


2. 도서관에서 공부하기 시험기간이 다가올수록 도서관이나, 각각의 좌석이 모두 칸막이로 나뉘어져 있어 철저히 개인 공부를 위해 만들어진 독서실에서 보내는 시간이 많아지면 우리는 한국 사회에 많이 적응한 것이다. 처음에 외국 학생들은 ’한국인들은 도서관에서 왜 데이트를 하냐’ 거나 ’도서관에서 왜 일주일에 몇 번씩 새벽까지 공부하냐’ 고 물어보는 경우가 많다. 한국에서 학습은 근면의 상징이다. 학생은 아무리 똑똑하더라도 공부를 안 하면, 곧 게으르다 는 소문이 퍼지고 선생님들뿐만 아니라 학생들로부터도 비난 받는다. 너무 속상해 하지 않아도 된다. 하루 종일 공부하는 게 아니라 두 시간 정도의 점심시간이 있고, 중간중간 30분씩 쉬는 시간도 있다. 그리고 자는 동안 책 안의 지식이 머리 속으로 들어오길 바라며 두꺼운 책을 베고 잠을 자는 학생들을 보는 것은 어렵지 않다. 3. 대학 동아리 활동 외국 학생은 동아리 활동을 통해 한국 대학 생활을 경험해 볼 수 있다. 재미있을 뿐만 아니라 새로운 걸 많이 배울 수 있고 한국 친구들을 쉽게 사귈 수 있고, 언어를 연습하고 문화를 알게 된다. 동아리는 대학의 클럽을 말하는데 다양한 활동에 집중하며 수많은 동아리가 각 대학마다 있다. 다이빙 동아리부터 바둑 동아리, 수화 통역 동아리까지 모든 주제를 찾을 수 있다. 동아리 대부분은 외국학생들도 가입할 수 있고 어학원에 다니는 학생이라도 참가할 수 있다. 외국인들 대부분 언어 교환 동아리에 가입하는데, 한국말을 빨리 배우려면 인기가 많지 않고 영어도 쓰지 않은 동아리에 가입하는 것도 좋을 것이다. 4. 뒷풀이, 회식, 엠티 뒷풀이, 회식 그리고 엠티. 한국말을 아무리 잘 못하고 부족한 것이 많아도 외국인 학생은 이 세 단어를 빨리 알게 된다. 한국에서 살지 않아도 한국 드라마를 보면, 한국 사람들이 우리처럼 밥 먹는 걸 좋아한다는 것을 쉽게 알 수 있다. 사실 그것보다 술 마시는 것을 더 좋아한다. 물론 단결과 스트레스 해소를 목적으로 파티를 하는 것은 무척 흔한 일이다. 행사 시작하기 전이나(앞풀이), 행사 끝난 후에 (뒷풀이) 파티가 있고, 행사 그 자체가 파티일 수도 있다. 예를 들어 개강식,

중간 파티, 기말 파티, 새내기 환영 파티, 졸업생 축하 파티 등 다양한 파티가 있는데 많은 동아리 회원들은 일주일에 한번씩 회식도 한다. 엠티는 Membership Training의 약자로, 처음 들으면 엠티에 가본 적이 없는 사람들은 무엇인지 짐작이 가지 않겠지만 한번만 가보면 금방 알 수 있다. 엠티는 원래 단체 내 구성원끼리 단합과 친목을 도모하여 조직을 이끌어가기 위한 1박2일의 짧은 여행으로, 일종의 수련 활동이다. 일반적으로 학생들은 교외의 넓은 방을 예약하고 밤 늦게까지 요리하며 술을 마시고 서로를 알게 된다. 재미있는 것은 모든 엠티가 12시면 끝난다는 것이다. 사람들은 대부분 12시까지 일어났던 일들만 기억할 수 있기 때문이다. 5. 술 마시기 게임 대학을 다니기 위해 한국에 온다면 우리 안의 아이같은 마음이 깊이 숨어있길 원하지 않을 것이다. 그렇다면 너무 걱정하지 말고 다양한 게임들을 통해 이를 확실히 드러낼 수 있다. 한국 음주 문화의 기초 중 하나는 짧은 시간 안에 술을 많이 마시는 것이다. 하지만 이 술이 별로 특이한 맛도 아니고 감자로 만든 알코올 도수 18 도인 소주라면 이것은 훨씬 어려운 일일 수도 있다. 그럴 때는 술 마시기 게임이 도움이 될 수 있다. 게임에 지는 사람은 소주에 맥주를 섞은 칵테일(소맥)을 원샷 해야 한다. 6. 셀카 찍기 식당에서는 단연 사진이다. 누구든 가까이서 모든 음식을 찍지 않고 식사를 하기 시작하면 난리가 난다. 물론 같이 노는 것도 마찬가지. 단체 사진을 안 찍는 행사는 진짜 행사가 아니다. 내 사진이 멋지게 나온다고 생각하지 않더라도 우리는 사진을 찍을 때 항상 앞에 서야 하고 한국 친구들은 1미터쯤 뒤에서 자기 얼굴의 반을 숨기고 포즈를 취할 것이다. 왜? 한국인들은 자기 얼굴이 서양인들보다 크다고 생각하기 때문에 얼굴을 더 작게 보이기 위해서 뒤에 서서 사진을 찍는다. 내가 가장 자주 듣는 칭찬은 얼굴이 주먹만 하다는 것이다. (번역: 키쉬 따마라)

2016

91


Esszé – 에세이

óDa

Győrfi Viktória

a PerilláHoz 깻잎에 부치는 노래

V

éleményem szerint a perilla a koreai konyha egyik smaragdszínű ékköve. Nagy mennyiségben olcsón elérhető, tápanyag-tulajdonságai kiválóak, emellett pedig sokoldalú gyógynövény is. A név maga elég idegenül cseng Magyarországon, és az sem segít sokat, ha az alternatív elnevezéseit említem: vad szezám, tülkennip (deulkkaennip), kínai bazsalikom, marha steak levél stb. Még ötletük sincs, igaz? Kedves Olvasó, kérem, képzelje maga elé a kedvenc koreai sorozata vagy filmje éttermi jelenetét! Például azt, ahol szamgjopszal (samgyeopsal) serceg a sütőlapon, majd egy falat ízletes zselés hús közelít a főszereplő pálcikájával közrefogva egy fűrészes szélű, szív alakú levélhez, ahol egy darabka kimcsi társaságában gondosan körülöleli őket az élénkzöld, mielőtt egyetlen falattal eltűnnének. Erről a csalánra emlékeztető levélről beszélek. A perilla olyan fűszernövényekkel tartozik egy családba, mint a kakukkfű, a bazsalikom, a menta és a zsálya. A Himalája lábától eredeztetik, ahonnan hamar meghódította Indiát, Kínát és Japánt. Koreába az egyesült Silla korszak (Kr. u. 668–935) idején érkezett meg a szezámmal együtt, talán ezért is cseng össze a koreai nevük, ami szó szerinti fordításban „mezei vagy vad szezám” és „valódi szezám”. (Meg kell jegyeznem, hogy míg a perillának a magját és a levelét is felhasználja a koreai konyha, addig a szezámnak kizárólag a magját.) Rendkívül szívós növény, olyanynyira, hogy az 1800-as évek elején megtörtént tudományos besorolása, és az angol kertekben való elterjedése után ötven évvel a szaklapok már szinte könyörögtek az olvasóiknak, hogy más fajokkal is próbálkozzanak. Mára az Egyesült Államokban sok helyen (Washington, Virginia, Tennessee stb.) invazívnak (azaz a helyi környezetre károsnak, túlszaporodásra hajlamosnak) nyilvánították. Kitölti az űrt, amit más növények hagynak, vagyis az utak mentén, vasúti pályák tőszomszédságában és a bolygatott területeken éppolyan jól érzi magát, mint az erdőszéleken vagy patakpartokon. Láthatjuk, hogy az előbbiek az őshonos fajok számára nem a legelőnyösebb életterek. Persze sok vita folyik itthon is arról, hogy

Perilla szezám)KULTURÁLIS KÖZPONT KOREAI 92 (vad


érdemes-e olyan fajokat beengedni, amelyek soha nem fordultak meg egy adott területen, és meddig érdemes vagy szükségszerű megvédeni az őshonos fajokat. Ezzel szemben azt az egyet szem előtt kell tartanunk, hogy noha az ilyen invazív növények néha már a csodával határos módon képesek alkalmazkodni, nem ez az eredeti környezetük. Az őshonos fajok együtt fejlődtek az adott terület változásaival, génjeikben hordozzák otthonuk teljes történelmét, ez pedig egy olyan előny, amit az éghajlatváltozásokkal terhelt korunkban képtelenek az „új” fajok egy idő után behozni. No, de térjünk vissza a vad szezámhoz! Félárnyékban vagy tűző napon is elvan, ez csak az illóolajai mennyiségét befolyásolja. Vagyis a több nap több illóolajat, erősebb ízt és illatot eredményez. Talaj szempontjából, mint említettem, nem válogatós. A szakirodalom természetesen a jó vízáteresztő képességű, laza levegős talajokat ajánlja. Ezzel szemben nekem az a tapasztalatom, hogy a rendkívül zárt, agyagos talajon is szépen hajt. A víz az egyetlen tényező, amire oda kell figyelni. A levelei ízét nem olyan egyszerű leírni. A magyar gasztronómia általában nem használ en�nyire intenzív, már-már parfümös hozzávalót, a gyömbért is inkább az erdélyi konyhákban fedezhetjük fel. Éppen ezért a perilla elsőre rendkívül szokatlannak tűnik, de ettől nem szabad megrettenni. Ha ezt a növényt nem kóstolja meg a kedves Olvasóm legalább egyszer, akkor valami nagyon fontosat mulaszt el az életében.

ket, felidézve az olaszos tészták legjavát. Mellé becsatlakozik némi mentás frissesség kéz a kézben a zsálya zordságával. Mindezen összetevők alatt pedig két gyümölcs hever mélyen és testesen, akár a hajnali napfény: a narancs és a mangó. Számomra ilyen egy falat perillalevél. A hatóanyagok (rozmaringsav, mentol, linalol) széles skálájának köszönhetően egy rendkívül összetett ízről beszélünk. Megtalálható benne az A-vitamin előanyaga, vagyis a béta-karotin, egy sor antioxidáns flavonoid, valamint nagy mennyiségű C- és a B-vitaminok, továbbá vas és ötször több kalcium, mint a spenótban: kifejezetten jó ásványianyag-forrás nem csak vegetáriánusoknak. Mire is jó ez a növény a konyhai felhasználáson kívül? A tradicionális kínai gyógyászatban kiemelten említik a koreai perilla minőségét. A Poncsokangmok (Pen-tsao Kang-mu: kínai gyógynövény-enciklopédia a Ming-dinasztia korából — a szerk.) szerint segít megszabadulni a rossz illatoktól a szervezetben, a csi áramoltatásával erősíti az életenergiákat, könnyíti az emésztést, sőt még az ételmérgezésre is kiváló gyógyír. A Tongi Pogam (Dongui Bogam: a koreai tradicionális gyógyászat alapműve 1613-ból — a szerk.) a jin és a jang egyensúlyba hozójaként, másnaposság elleni szerként és a sebek gyógyítójaként emlegeti. A modern orvoslásban rákmegelőzőként, vérnyomáscsökkentő-

Az angol nyelvű leírásokban legalább annyiféle hasonlattal próbálják meg leírni, ahányféle néven emlegetik a vad szezámot. A kezünkben egy darab szív alakú levélkével induljunk el egy illat mentén: a friss bazsalikomén. Lassan, de mindent elsöprő erővel betölti a szaglószervün2016

93


Esszé – 에세이

ként, immunerősítőként, emésztésjavítóként és sebkezelőként tartja számon. Ha egy mondat erejéig visszatérünk a konyhai felhasználáshoz, meg kell említenem, hogy mivel antiszeptikus, antibakteriális és antivirális hatásai is vannak, így tartósítószerként is használták. Megjegyzendő, hogy a repce megjelenéséig az iparban is használták kenő- és lámpaolajként, valamint lakkanyagként. Itthon több ázsiai élelmiszerboltban találkoztam már a hűtőpultban az ötvenesével csomagolt leveleivel, ráadásul nem is drágán. A bátrabbaknak ajánlom a termesztését, mivel sok levelet lehet róla szedni, és magot is bőven ad. Egy sze-

zon alatt tövenként több mint egykilónyi levelet terem. Könnyedén beszerezhető az interneten, és mind szabadföldön, mind cserépben remekül megvan. A nagy mennyiségű illatanyaga miatt elméletileg elűzi a rovarokat és a háziállatokat is (tehenek elől elzárva tartandó, mert számukra mérgező). Személyes tapasztalatom az, hogy a szárazföldi ászkák ettől még előszeretettel lyuggatják ki a leveleit, a Walter nevezetű labradorom pedig nagy örömmel kereste a közelségét. Kezdőknek a legegyszerűbb kóstolási módot ajánlom: egy levélbe egy gombócnyi főtt rizst csomagolva. Egyszerű, de nagyszerű finomság.

Győrfi Viktória a Corvinus Egyetem Kertészmérnöki Karának hallgatója. Szabadidejében a koreai kultúra sokak számára talán kevésbé ismert aspektusainak lelkes kutatója. Az itt közölt írása a Koreai Kulturális Központ esszéíró versenyén kategóriaelső lett 2015ben. Izgalmas cikkei 2016 tavasza óta a Koreai Kulturális Központ blogján is rendszeresen közlésre kerülnek.

죄르피 빅토리어는 코르비누스 대학에서 조경을 전공하고 있는 한국문화의 열성팬. 한국관련 이야기를 헝가리에 널리 알리는 게 취미로, 현재 한국문화원의 SNS 서포터즈이자 위 글은 한국문화원의 에세이 콘테스트에서 우승작으로 뽑인 작품이기도 하다.

깻잎(들깻잎)은 한국 음식에서 보석 같은 존재다. 값은 싸고 많이 구할 수 있으며 영양소는 풍부하며 다양한 용도로 사용할 수 있는 허브이다. 그 이름은 헝가리에선 무척 생경하게 들리는데 들깨, 들깻잎, 중국 바질 등이라고 불러도 별 소용이 없다. 여전히 모르겠다고? 한국 영화나 드라마에서 식당 장면을 생각해 보시라. 하트모양으로 생기고 바깥쪽이 톱니모양인 녹색 잎에 불판에서 구운 삼겹살을 김치와 함께 싸서 입에 넣지 않던가. 바로 그 잎을 말하는 것이다. 들깻잎은 다임, 바질, 민트, 세이즈 등과 같은 허브( 꿀풀)로 분류할 수 있다. 히말라야 아래에서 유래하여 94

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

빠르게 인디아, 중국, 일본 등에 퍼졌다. 한국에는 신라시대에 참깨와 함께 전파되었기에 비슷한 이름이 되었다. (하지만 한국에서 들깨는 잎과 씨를 모두 쓰지만 참깨는 씨앗만 쓴다.) 대단히 질긴 1년초로 1800 년대 초반 영국의 정원에도 퍼졌다. 강인한 생명력으로 인해 50년 후 정원과 관련된 잡지는 이 식물을 심지 말라고 독자들에게 경고했다. 오늘날 미국의 워싱턴, 버지니아, 테네시 주는 이 식물이 너무 쉽게 번식하고 생태계에 해롭다고 발표했다. 이 식물은 길가, 철도변, 또는 숲의 주변이나 강가 등 다른 식물이 자라지 못하는 곳에도 자란다. 물론 토종 품종에게 이런 장소는 최고의 장소가 아니다. 헝가리에서도 이런 주어진 공간에 기존에 없던 종을


들이는 것에 대해서 논쟁이 있을 수 있으며, 토종 품종을 보호하는 게 얼마나 가치 있느냐에 대해 논쟁할 수 있다. 한편 이런 번식력이 강한 식물들은 거의 모든 환경에 적응하는 뛰어난 능력을 가지고 있지만 이것은 그 본래의 영역이 아님을 알아야 한다. 토종 품종들은 환경의 변화에 함께 적응하며, 유전자는 그 본래 서식지의 모든 역사를 품고 있다. 이는 요즘처럼 지구 온난화로 급속도로 변해가는 시대에 새로운 종이 가질 수 없는 대단한 장점이다. 잠시 딴 길로 나갔는데 다시 들깨로 돌아가자. 들깨는 반쯤 그늘진 곳에서나 햇빛 아래에서 잘 자라며, 이는 기름의 양에 영향을 미친다. 다시 말해 햇빛이 강하면 더 많은 기름이 나오고, 더 강한 맛과 향을 가지게 된다. 토양을 가리지도 않는다. 물과 공기가 잘 통하는 듬성듬성한 토양이 좋다고 하지만, 내 경험으론 그 반대의 밀도높은 진흙에서도 잘 자란다. 물이 가장 중요한 요소이다. 들깻잎의 맛을 묘사하기란 어렵다. 헝가리 음식은 이렇게 강한 향의 식재료를 쓰지 않는다. 트란실베니아 요리에서는 생강 정도를 찾을 수 있을 뿐이다. 그래서 깻잎은 처음 맛보면 대단히 독특하게 느껴지겠지만 놀랄 필요는 없다. 이를 맛보지 못한다면 인생에서 중요한 것을 놓치는 것이다. 다시 한번 맛을 묘사해보자. 영어로 말하면 들깻잎의 향을 묘사하기 위해 그 이름만큼이나 수많은 비유를 들 수 있을 것이다. 손 위에 하트 모양의 깻잎 하나를 올리고 향기의 자취를 따라가보자. 신선한 바질 잎의 향기를. 우리의 후각을 서서히 압도하면서 우리에게 이탈리아 파스타를 떠올리게 할 것이다. 민트의 신선함과 세이즈의 거침도 연상된다. 이 아래로는 깊고 성숙한 과일이 느껴지는데 오렌지와 망고다. 이게 내가 느끼는 깻잎의 맛이다. 로즈마리 산, 멘톨, 리너롤 등 다양한 요소 때문에 맛은 무척 복잡하다. 비타민 A, 베타 카로틴, 항산화 플라보노이드, 비타민 B와 C 등이 들어있고 시금치보다 다섯 배 많은 칼슘과 철분이 들어 있다. 이런 미네랄 성분은 채식주의자에게 더욱 좋다.

Perilla 음식에 넣는 것 외에는? 중국 전통 의학에서도 한국 깻잎의 우수성을 언급한다. <본초강목>에 따르면 몸의 나쁜 요소를 제거하고, 기의 순환을 도우며, 소화를 돕고, 심지어 식중독에도 좋다고 한다. <동의보감>은 음양의 균형을 맞추고 숙취와 상처에 좋다고 언급한다. 현대 의학에서는 암 예방 효과가 있고 혈압을 낮추고 면역 체계를 강화하고 소화와 상처 치유에 도움이 된다고 한다. 음식 조리와 관련해서 말을 보태자면 깻잎은 방부효과, 항균작용 덕분에 방부제로 사용된다. 산업 분야에서는 들깨에서 추출한 기름을 윤활유, 램프 기름, 라커 재료 등으로 사용했다. 헝가리의 아시아 식품점에서는 50장 묶음의 깻잎을 쉽게 구할 수 있으며 값도 비싸지 않다. 용감한 사람들에게 이를 직접 키워보라고 권하고 싶은데 이는 무척 잘 자라고 많은 씨를 얻을 수 있기 때문이다. 한 철만 키워도 1킬로 이상의 잎을 얻을 수 있다. 인터넷으로도 구할 수 있고, 야외에서도 화분에서도 키울 수 있다. 향이 강하기 때문에 곤충을 쫓고 애완동물도 가까이 하지 않는다. (소는 독성 때문에 멀리 하게 해야 한다.) 경험상 쥐며느리 같은 등각류는 잎을 먹기 좋아하며, 월터라는 이름의 나의 래브라도 개는 몸을 자꾸 비벼서 나를 슬프게 한다. 깻잎을 처음 먹는 이에게 권하는 방법은 밥을 깻잎에 쌈 싸서 먹는 것이다. 단순하지만 아주 맛이 좋다. (* 이 글은 헝가리 한국문화원의 ‘당신이 한국을 좋아하는 이유’라는 에세이 경연대회에서 1등상을 받았다.) (번역: 하노 레나타) 2016

95


Esszé – 에세이

miről mesélneK a HanoK falvaK? a hagyományos koreai lakóházakról Baross Júlia 나의 한옥 이야기 Hanok

A

koreai történelmi drámákat nézve már biztosan sok mindent megfigyelhettünk a régi koreai emberek lakáskörülményeiről, érdeklődve kutathattunk különbségek után a nyugati és a koreai házak között, gondoljunk csak az íves tetőkre vagy a papíros tolóajtókra. Most nézzük meg részletesebben Korea ma is fennálló hagyományos városrészeit, vajon milyen is lehetett egy igazi Csoszon-korabeli (1392–1910) lakóház! A két legnépszerűbb hanok falu a szöuli Pukcson (Bukchon) hanok falu és a Csondzsu (Jeonju) hanok falu. A pukcsoni hanok falut a Csoszon-korban jómódú arisztokraták, az ún. jangbanok (yangban) lakták, és napjainkban is élnek tehetős szöuliak ilyen épületekben. Ma azonban már inkább népszerű turisztikai látványosságnak számít múzeumokkal, galériákkal és teaházakkal. A kerületet két Csoszon-kori palota fogja közre, a Kjongbokgung és a Csangdokgung, amelyek mögött hegycsúcsok emelkednek, délre pedig modern felhőkarcolók magasodnak ki, így erre sétálva egyúttal a múlt és a jelen különleges harmóniáját is érezhetjük.

96

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

A csondzsui hanok falu az egyik legnagyobb hanokokból álló városrész Dél-Koreában, több mint 700 hagyományos házzal. Ezen épületek egy része ma már vendégházként, teaházként, illetve étteremként funkcionál, vagy épp kulturális és kézműves műhelyfoglalkozásokat tartanak bennük, amelyek keretében a látogatók megtapasztalhatják a régi idők mindennapjait. A kerület többek között otthont ad egy konfuciánus iskolának és a Kjonggidzson (Gyeonggijeon) szentélynek is, amely arról nevezetes, hogy itt látható a Csoszon-dinasztia alapítójának, Tedzso (Taejo) királynak a hivatalos arcképe. Mindenekelőtt azonban fontos megjegyezni, hogy a koreai építészek a ház megkonstruálásakor figyelembe vették a táj elrendezését és az évszakokat is, továbbá az építmény belsejét egy határozott alapelv alapján tervezték meg: ez volt a peszanimszu (baesanimsu) tudománya. Ideális esetben a ház mögött hegyek húzódtak, előtte pedig folyó nyúlt el, és az épület keletre vagy délre nézett, hogy elegendő napfény érje. A házakat agyagból, kőből és fából Hanok


építették. Az ablakokat babolajjal vízállóvá tett koreai papírból, az ún. handzsiból (hanji) készítették. Emellett az épületek felépítése különbözött régió és társadalmi státusz szerint is. A hűvösebb északi tájakon a házakat négyzet alakban építették, hogy szélvédettek legyenek és jobban benntartsák a meleget, a középső régiókban L alakúak voltak, a melegebb déli részeken pedig I alakúak. Az előkelő jangban réteg lakóépületeit tetőcserép, míg a közemberekét rizsszalma fedte. A koreai házak sajátossága az ún. ondol, vagyis a padlófűtés: a szobákban a padló alatti kövek továbbították a konyhai tűzhely alatt elégetett fa hőjét, télen is melegen tartva a házat, a füst pedig a kéményen át távozott. Mivel a koreai társadalomban az időseket különleges tisztelet övezi, így az épület legmelegebb része számukra volt fenntartva. Ondol társadalmi státusztól függetlenül szinte minden háztartásban volt.

Az írás eredetileg a Korea in Hungary blogon jelent meg 2015. március 16-án

A konfuciánus elvek alapján a nőknek és a férfiaknak külön lakrészük volt, csakúgy, mint a vendégeknek és a szolgáknak. A szarangcse (sarangchae), vagyis a férfiak lakrésze elöl volt, az apák itt tanították fiaikat, továbbá itt fogadták a vendégeket is. Az ancse (anchae) a nők és gyerekek lakrésze volt, amely a bejárattól távol eső belső, illetve középső területeken helyezkedett el. A ház női részlegét egy belső kapu védte, továbbá itt tartották a legtöbb családi eseményt is. A szolgák lakrésze a bejárat közelében kapott helyet, és hengrangcsének (haengrangchae) hívták. Emellett volt egy külön szoba a ház hátuljában, az ún. szadang (sadang), amely az ősök oltárainak adott helyet. A ház főkapujára általában minden évben jó szerencsét hozó feliratokat ragasztottak. A házat körülölelő falakat szintén hosszú életre és jó szerencsére utaló kínai írásjegyekkel és virágmintákkal díszítették. 2016

97


Esszé – 에세이

Baross Júlia az ELTE Koreai Tanszékén és Pszichológia Intézetében szerzett alapdiplomát. 2016 júniusában fejezte be mesterszakos tanulmányait az ELTE Kognitív Pszichológia Intézetében. Több éven keresztül volt a Koreai Kulturális Központ SNS Supportere, érdeklődésének központjában leginkább Korea kulturális és történelmi öröksége áll, valamint ezek lenyomata a mai társadalomban.

버로시 율리아는 엘떼대학 한국학과를 졸업했고, 현재 같은 대학에서 심리학을 공부하고 있다. 2016년 6월 ELTE대학교 인지 심리학 연구소에서 석사 학위를 취득했다. 현재 한국문화원 SNS 서포터즈로 활동하고 있으며, 한국의 문화유산에 대해 관심이 많다.

우리는 한국 사극을 보며 한국인의 옛 주거생활을 보았 고, 종이와 나무로 만든 전통살문과 곡선의 지붕을 보며 서양 주택과의 차이도 느꼈다. 한국에 아직 남아있는 전 통한옥 마을과 조선시대 주택에 대해 알아보자. 가장 유명한 한옥 마을은 두 곳인데 하나는 서울 북촌 한옥마을이고 또 하나는 전주 한옥마을이다. 북촌은 조 선시대 양반들이 거주하는 곳이었고 지금도 부유한 시 민들이 사는 곳이다. 이 지역은 박물관, 갤러리, 찻집 등이 들어선 관광지가 되었다. 경복궁과 창덕궁 사이 에 있고 산을 볼 수 있으며 남쪽으로는 현대식 고층건 물이 즐비하다. 그래서 이 곳을 거닐면 과거와 현재의 특별한 조화가 느껴진다. 700채 이상의 한옥이 자리잡은 전주 한옥마을은 한옥 마을 중에 가장 크다. 일부는 게스트하우스, 찻집, 식 당으로 운영되고 있고, 관광객들이 과거의 삶을 체험 할 수 있도록 워크샵이 열린다. 이 마을에는 조선시대 유교를 가르치던 향교와 태조의 어진을 모신 경기전 이 있다. 무엇보다 한국의 건축가들은 집을 지을 때 풍경의 배 치와 계절을 고려해 건물을 확고한 원칙하에 설계했다. Hanok

이는 배산임수라고 하는데 이상적으로 집 뒤에는 산, 앞에는 강이 있고, 집은 햇빛을 충분히 받기 위해 남향 이나 동향으로 지었다. 집은 흙, 돌, 나무로 만들었는데 창에는 기름먹인 한지를 발랐다. 건물의 구조는 지역과 거주자의 사회적 지위에 따라 달랐다. 추운 북쪽은 바 람을 피하고 열을 유지하기 위해 사각형 모양으로, 중 부 지역은 ㄱ자 모양으로, 따뜻한 남쪽은 ㅡ자 모양으 로 지었다. 부유한 양반집의 지붕은 기와를 이었고, 평 민들은 볏짚을 재료로 삼았다. 한옥의 큰 특징은 온돌이라고 하는 바닥 난방이다. 아 궁이에서 불을 피우면 그 열기를 머금은 뜨거운 연기가 방바닥 아래 구들장 밑을 지나며 난방이 되고, 그 연기 는 굴뚝으로 빠져나간다. 한국사회에서 어른들에 대한 존경은 중요하기에 건물의 가장 따뜻한 곳은 연장자를 위한 장소였다. 온돌은 사회적 지위와 상관없이 모든 주택에서 찾을 수 있었다. 유교 사상에 따라 남녀는 별도의 공간에서 거주했고 손 님과 하인들도 그러했다. 사랑채는 남자 주인이 기거하 며 손님을 접대하고 숙식을 제공하며 자녀들에게 학문 과 교양을 교육했다. 안채는 여성들이 살았다. 주인 마 님을 비롯한 여성들의 공간으로 제일 안쪽에 있었으며 안방, 안 대청, 건넌방 부엌 등으로 구성되었다. 안채의 안방은 상류층 주택의 실내에서 가장 중요하였으며, 출 산, 임종 등이 이곳에서 이루어졌다. 하인들이 기거하 던 행랑채는 주택의 바깥쪽에 위치했다. 사당은 조상의 신주를 모시는 곳으로 가묘라고도 한다. 가묘는 조상을 함께 제사 지내는 곳이었다. 집의 정문에는 행운을 가 져오는 글귀를 매년 써서 붙였다. 집을 둘러싼 담장에 도 장수나 행운과 관련된 한자와 꽃무늬를 장식했다. (* 이 글은 2015년 3월 16일 Korea in Hungary라는 블로 그에 게시되었다.)

(번역: 키쉬 따마라) 98

KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


Vizi Erzsébet

korea ékkövei a kiRÁLYi PaLoTÁk 한국의 왕궁, 철학과 예술의 공간

Kjongbokgung Fotó: Shuvra Mondal

A

Csoszon-dinasztia és a királyi udvar hangulatát felidézve naponta több százan gyűlnek össze a Kjongbokgung palota Hüngnemun (Heungnyemun) nevű kapuja előtt, hogy végignézzék az őrségváltást, az ún. szumundzsangot (sumunjang). A látványos eseménynek méltó keretet a királyi palota ad, amely többi társával együtt a koreai filozófiát, valamint a Csoszon-kori művészetet és építészetet testesíti meg. Stílusukat tekintve sok hasonlóságot találunk a szomszédos országok (Kína, Japán) királyi palotáival, sőt a VI. században Korea kifejezetten a kínai palotaépítési szokásokat követte, tehát a sík domborzaton építették fel a négyszög alaprajzú épületet. Azonban miután a Kogurjo királyság áthelyezte a fővárosát Phenjanba, az ottani hegyes-dombos vidék e szokások megőrzését már nem tette lehetővé.

A koreaiak tehát kifejlesztették a saját, országuk földrajzi adottságaihoz igazodó, elképesztő szépségű stílusukat. Noha már nem a kínai hagyományokat követték, mégis az eredetileg Kínából származó filozófiai rendszer, a feng shui, vagyis koreaiul a pungszu (pungsu: „szél és víz”) alapelveit követték az építészet minden területén. A „hátul hegy és elöl víz” (peszanimszu) koncepciója alapján a szöuli paloták délre néznek, és mindegyik esetében vízfolyást átszelő kőhíd vezet a király és a királyné privát lakónegyedeibe (nedzson; naejeon). Északról hegyek nyújtanak védelmet: ennek különösen háborúk alkalmával volt jelentősége, ugyanis az esetlegesen menekülő király a hegyekben találhatott menedéket. Kivétel a Csanggjonggung (Changgyeonggung) palota, 2016

99


Esszé – 에세이

amely északra néz, alighanem topográfiai okok miatt. A már említett privát negyedeken kívül a palota része volt még a vedzson (oejeon: külső terület üzleti ügyek intézésre), valamint a kert, ahol a király relaxálhatott. Szöulban öt palota található, amelyek külsejük és funkciójuk alapján is különböznek. A központi palota volt az a hely, ahol a hivatalos üzleti ügyeket intézték, de emellett esküvők, királyok és hercegek koronázásának a helyszíne is volt. A többi palota másodlagos szerepet töltött be, ahol a király az állam mindennapi ügyeit intézte. A Kjongbokgung volt az első központi palota az országban: ez a legnagyobb az öt közül, és egészen 1592-ig töltötte be ezt a szerepet, ugyanis ekkor a betörő japán seregek lerombolták. Az ún. Imdzsin háború után az újjáépített Csangdokgung lett a központi palota, a Koreai Császárság idején (1897–1910) pedig a Tokszugung (Deoksugung) töltötte be ezt a szerepet. A „legkoreaibb” palotának az UNESCO világörökség részévé nyilvánított Csangdokgungot tartják, amely a koreai építészet ékszereként egyesíti magában a távol-keleti palota- és kertépítészet legjavát. 1404-ben kezdték el építeni, és noha eredetileg csupán másodlagos palota volt, sok király részesítette előnyben a Csoszon-korszak elején. 1592-ben, a japán támadás idején leégett, de 1609 után újjáépítetA Csangdokgung hátsó kertje

100 KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

ték. A XIX. század végén elvesztette a központi palotastátuszt, de a Csoszon-éra legvégén (1907–1910) ismét visszanyerte azt. Igazi ékköve a Korea legszebb kertjeként számon tartott hátsó udvar, ahol tavak és pavilonok hangsúlyozzák a természet szépségét. Több zónája közül a leghíresebb a Pujongdzsi (Buyongji) kerti tó környéke: a négyzet alakú tó a benne található kör alakú szigettel a koreai filozófiába enged betekintést, amelyben a négyzet a földet, a kör pedig a mennyet szimbolizálja. Fontos megemlíteni a Szöulon kívül fekvő palotákat is, az ún. henggungokat (haenggung). E kicsi épületek a király elszállásolásának célját szolgálták utazás vagy háború idején. A Csoszon-korban ilyen jellegű paloták gyakran megtalálhatók voltak a királysírok közelében és a központi hegyi erődítményekben. A fallal körülvett város, Szuvon (Suwon) volt az otthona Korea legnagyobb henggungjának, a Hvaszong (Hwaseong) palotának. Csondzso (Jeonjo) király építette 1789-ben abból a célból, hogy legyen hol megpihennie, amikor meglátogatja apja közeli sírhelyét. A palotához több mint húsz épület tartozott, de a japán uralmi időszakban lerombolták azokat. 1996-ban kezdték az újjáépítést, amely egészen 2003-ig tartott. Az írás eredetileg a Korea in Hungary blogon jelent meg 2015. február 16-án.


Vizi Erzsébet a Koreai Kulturális Központ blogjának indulása óta aktív cikkíró. Írásaiban elsősorban Korea kulturális és művészeti örökségére fókuszál. Jelenleg művészettörténeti és koreanisztikai tanulmányokat folytat az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

비지 에르지베트는 엘떼대학에서 한국학을 전공하고 있으며, 그중 한국 미술과 미술사에 관심이 깊다. 한국문화원의 SNS 서포터즈로 한국 관련 블로그에 꾸준히 포스팅을 하고 있다.

조선 시대와 궁궐의 분위기를 느끼기 위해 매일 수백 명 이 수문장 교대식을 보러 경복궁 흥례문에 모인다. 화려 한 행사가 열리는 왕궁은 한국철학 뿐만 아니라 조선 시 대의 예술과 건축을 상징한다. 건축 양식은 중국과 일본 등 이웃나라와 유사점을 찾을 수 있는데 6세기 한국은 특 히 중국 왕궁의 건축 양식을 따라서 평평한 지형에 직사 각형 모양의 건물을 세웠다. 그런데 고구려가 수도를 평 양으로 천도한 후에 그곳의 산악 지형 때문에 기존의 양 식은 유지할 수 없었다. 한국인들은 지리적 조건에 맞게 아름다운 건축 양식을 개발했다. 더이상 중국 관습을 따르지 않았지만 중국 철 학에 있는 풍수의 원칙을 따라갔다. 배산임수의 개념에 따라 서울의 왕궁들은 남향이고 왕과 왕비의 내전(임금 의 사적 공간)으로 통하는 수로를 건너는 돌다리가 있 다. 북쪽에 있는 산들은 왕을 보호하는데 전쟁이 일어났 을 때 왕은 산에 몸을 숨길 수 있기 때문이다. 창경궁은 예외로 지형상의 이유 때문에 북향 건물이다. 내전과 별 도로 외전(임금의 공적 공간)과 왕의 휴식 공간인 후원 도 있었다. 서울에 궁궐은 다섯 개가 있는데 외관과 기능과 따라 다 르다. 중앙 궁궐(정궁)은 임금이 공무를 보고, 결혼식이 나 대관식이 열리는 공간이었다. 다른 궁궐들은 왕이 일 상의 업무를 수행하는 부차적인 기능이 있었다. 경복궁 은 첫 정궁으로 궁궐 다섯 개 중에 가장 크고 1592년까지 그 역할을 유지했으나 일본의 침략으로 인해 파괴되었다. 임진왜란 후에 재건된 창덕궁은 정궁의 역할을 맡았고 대 한 제국(1897-1910)의 정궁은 덕수궁이 맡았다. 유네스코 세계 문화 유산으로 등록된 창덕궁은 가장 한 국적인 궁궐이라고 여겨진다. 창덕궁은 한국 건축의 보 석으로 동아시아 궁궐 건축과 정원 건축 모두를 아우른 다. 1404년에 건설하기 시작했는데 이궁이었음에도 많 은 임금이 선호했다. 1592년 임진왜란으로 경복궁, 창덕

Csangdokgung

궁, 창경궁이 모두 불타 없어지게 되었지만 1609년에 창 덕궁을 재건하고 정궁으로 삼았다. 19 세기 말 정궁의 지 위를 잃었으나 조선 말에 다시 그 지위를 얻게 되었다. 창 덕궁의 진정한 보석은 한국에서 가장 아름다운 정원이라 고 여겨지는 후원이다. 후원의 연못과 정자는 자연의 아 름다움을 강조한다. 후원은 무척 넓어서 여러 곳으로 나 눌 수 있는데 가장 유명한 곳은 부용지라는 연못과 그 가 운데 있는 섬이다. 네모난 부용지는 땅을 의미하고, 연못 가운데 있는 섬은 하늘을 의미한다. 서울 교외에 위치한 행궁이라는 궁궐도 중요하다. 이런 작은 건물들은 임금이 나들이나 전쟁 때에 머물던 별궁이 었다. 조선 시대 행궁은 임금의 무덤 근처나 군사 요지에 서 자주 볼 수 있다. 화성 행궁은 수원이라는 성벽으로 둘 러싸인 도시에 있다. 수원 화성은 1789년 정조가 그 근처 에 있는 아버지의 무덤을 방문하러 갈 때 휴식을 취하기 위해 건축되었다. 20여개 이상의 건물이 있었으나 일제 강점기와 한국전쟁 시기에 거의 파괴되었다. 1996년부터 수원화성 행궁의 재건을 시작하여 2003년에 완성되었다. (* 이 글은 원래 2015년 2월 6일 Korea in Hunary 라는 블로그에 게시되었다.) (번역: 키쉬 따마라)

2016 101


Koreai irodalom – 한국 문학

Ra Hi Dok

(Ra Hee-duk)

Még egy levél

tíz évvel későbbi önmagamhoz Korábban kaptam meg a levelet, melynek első sora így szólt: „A tíz évvel későbbi önmagamhoz”. Palackpostán érkezett az üzenet, hánykolódva az idő tengerén, vagy mint az üres lapok egy könyvben, csak úgy sodródott felém az a régen elfeledett levél.

Balogi Virág és Weiner Sennyey Tibor fordítása

Szerencsére az üveg ép maradt: elrejtve magában huszonöt évvel ezelőtti magamat. Egy nő szavai egy 35 éves asszonyhoz: akkoriban, ahogy írtam állat módjára éltem, mert féltem első terhességem miatt. A nők állatokká lesznek, ha testükben más életet hordoznak; de az én testemben azóta is növekszik jó pár nő, pedig gyermekem már rég megszületett. Ma újra írok egy szép, hosszú levelet 10 évvel későbbi önmagamhoz: a lányhoz, a hajadonhoz, az asszonyhoz és a nénihez, kiket testemben hordozok; a farkasasszonyhoz, akit senki szeretettel meg nem szelídít, akit mindenki csak retteg. Messze indul a palack, sodródik céltalan, mint üres lapok a könyvben, alászáll az élet mélyén, újra és újra; ez a hosszú levél, aztán előbukkan egyszer, s ki tudja kinél talál célba. 102 Koreai Kulturális központ

Ra Hi Dok


다시, 십년 후의 나에게 십년 후의 나에게, 라고 시작하는 편지는 그보다 조금 일찍 내게 닿았다 책갈피 같은 나날 속에서 떠올라 오늘이라는 해변에 다다른 유리병 편지 오래도록 잊고 있었지만 줄곧 이곳을 향해 온 편지 다행히도 유리병은 깨어지지 않았고 그 속엔 스물다섯의 내가 밀봉되어 있었다 스물다섯살의 여자가 서른다섯살의 여자에게 건네는 말 그때의 나는 첫아이를 가진 두려움을 이렇게 쓰고 있다 나는 한마리 짐승이 된 것 같아요, 라고 또하나의 목숨을 제 몸에 기를 때만이 비로소 짐승이 될 수 있는 여자들의 행복과 불행,

1966-ban született Nonszan (Nonsan) városában. A szöuli Yonsei Egyetem koreai nyelv és irodalom szakán diplomázott. Verseskötetei között szerepel a Gyökerekhez, a Levélbe festett szó, a Nincs messze, a Sötétedés, az Eltűnt tenyér, a Vad­halma és a Visszatérő szavak ideje. Pályája során elnyerte többek közt a Kim Szu Jong Irodalmi Díjat, a Fiatal Művészek Díját, a Kortárs Irodalom Díját, a Li Szan Irodalmi Díjat és a Szovol Költészeti Díjat. Jelenleg a kvangdzsui (Gwangju) Chosun Egyetem Kreatív Írás Tanszékén tanít.

그러나 아이가 태어나 자란 만큼 내 속의 여자들도 자라나 나는 오늘 또 한통의 긴 편지를 쓴다 다시, 십년 후의 나에게 내 몸에 깃들여 사는 소녀와 처녀와 아줌마와 노파에게 누구에게도 길들여지지 않는 그 늑대여인들에게 두려움이라는 말 대신 사랑이라는 이름으로 책갈피 같은 나날 속으로, 다시 심연 속으로 던져지는 유리병 편지 누구에게 가 닿을지 알 수 없지만 줄곧 어딘가를 향해 있는 이 길고 긴 편지

나희덕은 1966년 충남 논산에서 태어나 연세대에서 국문학을 공부했다. 시집으로 <뿌리에게> <그 말이 잎을 물들였다> <그곳이 멀지 않다> <어두워진다는 것> <사라진 손바닥> <야생사과> <말들이 돌아오는 시간> 등이 있으며, 김수영 문학상, 오늘의 젊은 예술가상, 현대문학상, 이산문학상, 소월시문학상 등을 수상했으며 현재 조선대 문예창작학과 교수로 재직중이다.

2016 103


Koreai irodalom – 한국 문학

Han Kang A kék színű kő Tíz éves álom, De most is látom: Patakvízben pihenő, Kékes-zöldszín piciny kő.

Ám felriadtam ekkor, E fájó pillanatkor, Álmomban hullt könnyem Langyát most is érzem.

Halott voltam álmomban, Köves pataknál sétáltam, Jó volt tavaszi halottan Csobogó pataknál holtan: Minden, minden tiszta fényben, Könnyű, édes piheségben.

Tíz éve már, Hogy a kő vár.

Kavicsokat csörgető patak, A csöpp kövek csevegni látszanak, Mind fehérre csiszolt álom, Egymás után: egy, kettő, három... És ott volt az a kő, Víz mélyén pihenő Türkizes tiszta kő. Lenyúlnék érte A csöppnyi mélybe, De megint élnem kéne, Hogy lenyúlhassak érte, Megint élnem kéne, Hogy megfoghassam végre!

104 Koreai Kulturális központ

Szeretnék lenyúlni érte Didergőn és nagyon félve, Hogy kisiklik a kezemből, Hogy kiszakad a szívemből: Csak képzelet és árnyalak, Mit álmomba hoz virradat? Tíz éve már, Hogy a kő vár. A patakhoz sétálok, És csak állok és várok, A vízben kövemet keresem, De benne csak arcomat lelem.

Osváth Gábor fordítása


파란 돌 십 년 전 꿈에 본 파란 돌 아직 그 냇물 아래 있을까 난 죽어 있었는데 죽어서 봄날의 냇가를 걷고 있었는데 아, 죽어서 좋았는데 환했는데 솜털처럼 가벼웠는데 투명한 물결 아래 희고 둥근 조약돌들 보았지 해맑아라, 하나, 둘, 셋 저기 있었네 파르스름해 더 고요하던 그돌 나도 모르게 팔 뻗어 줍고 싶었지 그때 알았네 그러려면 다시 살아야 한다는 것

그때 처음 아팠네 그러려면 다시 살아야 한다는 것 난 눈을 떴고, 깊은 밤이었고, 꿈에 흘린 눈물은 아직 따뜻했네 십 년 전 꿈에 본 파란 돌 그동안 주운 적 있을까 놓친 적도 있을까 영영 잃은 적도 있을까 새벽이면 선잠 속에 스며들던 것 그 푸른 그림자였을까 십 년 전 꿈에 본 파란 돌 그 빛나는 내로 돌아가 들여다보면 아직 거기 눈동자처럼 고요할까

2016 105


Koreai irodalom – 한국 문학

Koromsötét világú ház Uidong kerületben aznap Jeges hódara hull, Lelkem társa-testem Kásás hóban fakul, De az úton elindul! Tán haboznál? Álmodozva virrasztanál? Szikrázó ablakú esteli házak Szigorú rendben vigyázzban állnak, Bennük vacsorázik a bú, A ráncos, ráncos homlokú. De az öröm országa vár ma, Vágytam rá, bár eddig hiába: Indulj az úton! Utcai lámpák, emlékek serege, A lámpafényben minden ház Koromfekete volt, koromfekete, Koromfekete világú házak! Az ég is sötét, fönn az égen

A madarak a sötétségben Testük nehezét lerázva szállnak, Ők nem haboznak, sohasem várnak, Hogy így röpüljek, akárcsak ők, Hányszor kell látnom a temetőt, Hányszor gyötörjön létkörforgás, A kínzó-fájó átváltozás? Senki sem szorította kezemet, Csak álom simogatta lelkemet, Van-e emlék, felragyogó, Nem foszló és nem illanó? Anyám-ujjhegynyi kicsiny pelyhek A szélben szétzilálják a hajamat, Csapkodják, majd cirógatják arcomat: Indulj az úton!

Osváth Gábor fordítása

Han Kang

106 Koreai Kulturális központ

Han Kang


캄캄한 불빛의 집 그날 우이동에는 진눈깨비가 내렸고 영혼의 동지인 나의 육체는 눈물 내릴 때마다 오한을 했다 가거라 망설이느냐 무엇을 꿈꾸며 서성이느냐 꽃처럼 불 밝힌 이층집들, 그 아래서 나는 고통을 배웠고 아직 닿아보지 못한 기쁨의 나라로 어리석게 손 내밀었다

캄캄한 집이었다 캄캄한 불빛의 집 하늘은 어두웠고 그 어둠 속에서 텃새들은 제 몸무게를 떨치며 날아올랐다 저렇게 날기 위해 나는 몇 번을 죽어야 할까 누구도 손잡아줄 수는 없었다 무슨 꿈이 곱더냐 무슨 기억이 그리 찬란하더냐 어머니 손끝 같은 진눈깨비여 내 헝클어진 눈썹을 갈퀴질하며

가거라 무엇을 꿈꾸느냐 계속 걸어가거라

언 뺨 후려치며 그 자리 도로 어루만지며

가등에 맺히는 기억을 향해 나는 걸어갔다 걸어가서 올려다보면 가등갓 안쪽은

어서 가거라

1970-ben született, és a szöuli Yonsei Egyetem koreai irodalom szakán diplomázott. Regényei között szerepel az Elítélt szerelme és az Asszonyom gyümölcse, novelláskötetei között megtalálhatjuk a Fekete őzt, a Vegetáriánust és a Jön a fiút, verseskötetei között pedig az Eltettem az estét a szekrénybe címűt. Pályafutása során elnyerte többek közt a Tongni Irodalmi Díjat, a Manhe Irodalmi Díjat, a Li Szang Irodalmi Díjat, a Fiatal Művészek Díját, valamint a Hvang Szun Von Irodalmi Díjat. 2016 májusában a Vegetáriánus című munkája a rangos Man Booker International Díjban részesült.

한강은 1970년에 태어났다. 연세대 국문학과를 졸업하였고 소설집 <여수의 사랑> <내 여자의 열매> 등과 장편소설 <검은 사슴> <채식주의자> <소년이 온다> , 시집 <서랍에 저녁을 넣어 두었다> 등을 출판했다. 동리문학상, 만해문학상, 이상문학상, 오늘의 젊은 예술가상, 황순원문학상 등을 수상했다. 최근 <채식주의자(The Vegetarian)>으로 2016년 Man Booker International Prize를 수상했다.

2016 107


Koreai irodalom – 한국 문학

Kim Jong Ha Az utolsó látogató – Nem kéne azért mégiscsak valami vacsorát készíteni? – kérdezte Jong Szon a nappali felé fordulva, miközben a rózsaszín gumikesztyűt hámozta le magáról. A konyha és a nappali között egy kis diófaszínű étkezőasztal állt, amelynél épphogy csak megfértek ketten. Az asztal másik oldalán, annak háttal Csong Szu tovább folytatta a munkát. – Jaj, dehogyis! Csak beugrik pár percre. Ne is törődj vele! – felelte, miközben fehér pamutkesztyűs bal kezével letörölte homlokáról az izzadságot. Jong Szon egy száraz törlőruhával megtörölgette a mosogató szélét, majd feltekintett a mosogató feletti ablakra. Néhanapján előfordult, hogy egy kóbor macska ült az ablakuk előtt, és bebámult a félalagsori lakásba. Olykor-olykor Jong Szon adott is neki egy kis maradék halat vagy más ételmaradékot. Mostanában azonban egyre ritkábbak lettek a látogatásai. Csong Szu a vékony ecsetet a vizesedénybe mártogatta, Jong Szon pedig felvette az edényt, tartalmát a vécébe öntötte, majd új vizet hozott. – Amúgy is, miért épp ma kell jönnie? Ráadásul az éjszaka közepén. A nappaliban a bekapcsolt tévé képernyője épp a Csongnóra özönlő embertömeget mutatta, akik a Bosingak harangszavát jöttek meghallgatni. – Hát, biztos ő is kíváncsi rá. – Te jó ég, még a végén olyanok lesztek, mint a zsák meg a foltja. Tényleg, jövőre a majom éve lesz, ugye? Jong Szon visszaadta a vizesedényt Csong Szunak, és finoman a vállára tette a kezét. Csong Szu éppen azon igyekezett, hogy többféle festékből kikeverje azt a színt, amire szüksége volt. 108 Koreai Kulturális központ

– Te is majom vagy, ugye? – Aha. Jong Szon 23 éves volt. Egy híres művészeti egyetem szobrász szakán diplomázott, de szinte még a tinta se száradt meg a diplomáján, máris összeházasodott a vele egy szakra járó Csong Szuval. Olyannyira hirtelen jött az esküvő, hogy mikor a meghívókat osztották szét, sok barátjuk azt gondolta, hogy csak vicc az egész. Jong Szon már az esküvő előtt elhelyezkedett egy internetes cégnél grafikusként, férje pedig egy ismerősön keresztül egy filmkészítő cég művészeti osztályán kezdett el dolgozni. A kis cégnél dolgozó Jong Szon is elfoglalt volt ugyan, de Csong Szu még sokkal inkább. Nem kevésszer előfordult, hogy hajnalig dolgoznia kellett, nem volt egyetlen olyan film sem, amelynek elkészítésére bőséges idő állt volna rendelkezésre. Gyakran hosszú napokat töltött egy kifinomult díszlet elkészítésével, amit azután alig néhány óra alatt darabokra szedett. A művészeti osztályon a jól sikerült munka magától értetődő volt, ezért nem kapott dicséretet, de ha valami nem jól sikerült, az azonnal szembetűnt. Olyan munkahely volt, ahol dicséretet nem, csak szidást kapott az ember. Jong Szon titokban sajnálta, hogy a férje egy ilyen helyen pocsékolja el a tehetségét, de kimondani sosem merte ezt. Egy héttel ezelőtt Csong Szu a kellékboltban vett kellékeket rakosgatta le a szoba padlójára. – Mi ez a sok minden? – Egy holttest kell nekik. A rendező azt mondta, itt az idő, hogy használjam, amit a suliban tanultam. A film, amin Csong Szu nemrég kezdett dolgozni, egy sorozatgyilkossággal kapcsolatos thriller


volt. A forgatókönyv alapján öt darab holttest kellett, de ezek közül négynél az eredeti színészeket maszkírozták el. A maradék egy hulla a művészeti osztályra maradt. Csong Szunak egy próbababát kellett felöltöztetnie, és annyira elmaszkíroznia, hogy az egy igazi holttest benyomását keltse. Éjt nappallá téve ezen dolgozott, a szobrász szakon eltöltött öt év szakmai tudását és a filmeseknél felcsipegetett technikai ismereteket egyesítve munkálkodott, hogy a gimnazista lány holtteste minél valóságosabbra sikerüljön. Szabadidejében persze Jong Szon is igyekezett segíteni neki. A próbababára húzott iskolai egyenruha is az övé volt. Fiatal házasok voltak még, szinte a virágok se száradtak el Jong Szon esküvői csokrán, ezért ő már akkor is boldog volt, ha valamin együtt munkálkodhatott Csong Szuval úgy, mint az egyetemi években. Még akkor is, ha az épp egy meggyilkolt gimnazista lány modellje. – Mit is mondott a rendező, mikor ér ide? – Már majdnem itt van. – Egyedül jön? – Aha. – Házas? – Csak volt. Néhány hónappal ezelőtt a felesége elhagyta őt, és Új-Zélandra költözött. A gimnazista lányukkal együtt. Jong Szon hosszasan nézte férje kézmozdulatait. Éppen a szájszéltől a nyak felé lecsordult vérnyomokat festette feketésvörösre. Csong Szu nagyon izgult az arc miatt, hiszen ez igényelte a legaprólékosabb munkát az esetleges közeli felvételek miatt. A nyak vonalán a szürkés elszíneződések, amelyek a bomlás jeleit mutatták, még a vakító neonlámpák éles fényében is szinte igazinak tűntek. Ha éjszaka valaki betörne hozzájuk, és véletlenül elbotlana ebben a próbababában, biztos hogy azonnal szívrohamot

kapna, gondolta Jong Szon, és felkuncogott. – Mi olyan vicces? – Semmi, semmi. Úgy látom, már tényleg szinte kész van. – Te is sokat dolgoztál vele. Ha tetszik a rendezőnek, holnaptól pihenjünk kicsit. Utazzunk el valahova, mondjuk mit szólnál egy fürdőhöz? – Fürdőbe menjünk, mint az öreg emberek? – Hiszen újév van. Jong Szon rápillantott a faliórára. Már majdnem este tizenegy volt. Csong Szu a próbababát vizslatta, majd a lábára mutatott. – Csinálj már a jobb lábával valamit, légy szíves. A forgatókönyv szerint kificamította a bokáját menekülés közben, de ez túl egyenes. Jong Szon megragadta a próbababa jobb lábát és finoman megpróbálta meghajlítani, azonban az sokkal merevebb volt, mint gondolta. Ezért minden erejét összeszedve két kézzel kifelé hajlította a bokát, az pedig egy reccsenő hanggal engedett. Egy csöppet sem töltötte el kellemes érzéssel, sőt. Ebben a pillanatban megszólalt a kapucsengő. Csong Szu kezében megállt az ecset, Jong Szon az előszoba felé indult. A nyitott ajtóban ott állt a rendező. Jong Szon emlékezett az arcára, korábban látta már a fotóját egy-egy magazin sztárrovatában. – Fáradjon be. Jó hideg van odakinn, ugye? A rendező szerényen átnyújtott neki egy szatyrot, benne szintetikus mosószerrel. – Egy kis semmiség. – Ó, erre igazán nem volt semmi szükség. – Friss házasokhoz csak nem jöhettem üres kézzel. Jong Szon átvette a mosószeres szettet, és az étkezőasztal mellé állította. A rendező le sem vette a dzsekijét, hanem úgy ahogy volt, azonnal a nappaliban álló Csong Szuhoz lépett. Üdvözölték egymást, a rendező pedig, mint va2016 109


Koreai irodalom – 한국 문학

110 KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT Illusztráció: Tuza Edit


lami helyszínelő nyomozó, aprólékosan szemügyre vette a nappaliban fekvő holttest modelljét. – Szóval ez az. – Igen. Jong Szon titokban rápillantott Csong Szu arcára, ami vörös volt mint egy gyereké, akit valami huncutságon kaptak. Sokszor látta már férjének ezt az arckifejezését. Csong Szu mindig ilyen képet vágott, mikor egy-egy kiállításra készített kép végül elkészült. A rendezőt azonban nem Csong Szu érdekelte. – Egész jó lett. Elégedetten csettintett a nyelvével. Jong Szon Csong Szu arcát vizslatva a rendezőhöz szólt. – Esetleg kér egy csésze kávét? – Ó, azt igen, köszönöm. Jong Szon odavezette a rendezőt az asztalhoz, ahol ők ketten, férj és feleség minden reggel együtt költötték el a reggelijüket. A rendező még az asztal felé lépkedve is egyfolytában a nappaliban fekvő holttestet vizslatta. Levette kapucnis, kacsatollal bélelt széldzsekijét, és leült az egyik székre. Csong Szu vele szemben foglalt helyet. – Hát megint véget ért egy év – jegyezte meg a rendező, miközben a falon lévő naptárat nézegette. – Hát igen. Csong Szu hirtelen felállt, és egy mozdulattal letépte a naptár utolsó, decemberi lapját. A papír helyén láthatóvá vált az üres fal. Talán a takarás miatt kevesebb kosz érte azt a részt, mindenesetre a fal többi részéhez képest kicsit világosabbnak látszott. – Sokat fáradoztál vele. – Jaj, dehogy. – Ez az első holttested, ugye? – Igen. Sokkal nehezebb volt, mint gondoltam – válaszolta Csong Szu a fejét vakarva. – Azt elhiszem. – A művész úrnak is ez az első thrillerje, ugye? A rendező nem felelt, csak két kezébe temetve az arcát megdörzsölte azt. Kimerültnek látszott.

Jong Szon kiemelte a kávéskannát a kávéfőzőből, és töltött a rendezőnek és a férjének is. A rendező egy kockacukrot dobott a kávéba, majd a kiskanállal jól elkeverte. Az asztal mellett félszegen álldogáló Jong Szon egy kis zsámolyt húzott az asztalhoz, és a két férfi közé ült. – Mikor is lesz a bemutató? A rendező egyenesen Jong Szon szemébe nézett. Jong Szon megpróbálta elkerülni a tekintetét, és a cukortartót húzogatta. – Hát az attól függ. Majd ha vége lesz a felvételnek. A rendező kicsit felemelte a vállát, és a kávéscsészét a kezében tartva kortyolt egyet belőle. Jong Szon jól ismerte az ilyen férfiakat. Az a fajta volt, akinek minden cselekedete kétértelmű, ráadásul ezt még vonzónak is gondolja magában. Vajon miért vált el? Talán csalta a feleségét? Hiába tűnődött rajta, persze nem tudott rá válaszolni. Ezalatt a rendező tekintete megint a nappaliban fekvő gimnazista lány modelljére siklott. Jong Szon és Csong Szu is követte a tekintetét. Végül már mindhárman az egyenruhát viselő, véres, élettelenül fekvő gimnazista lányt nézték. Jong Szon szólalt meg először. – Már majdnem kész van… Mikor viszi el? A rendező megint egyenesen Jong Szonra nézett, és lassan így felelt. – Esetleg nem maradhatna itt még néhány napig? – Miért? – Ha el is viszem, nem tudom sehova rendesen lerakni. Eltart még pár napig, míg ehhez a jelenethez érünk. Az irodában is szűkös a hely… Jong Szon akaratlanul is elfintorodott. Persze annak sem örült túlzottan, hogy egy próbababa van a házban, akinek a szájából vér szivárog, de különösen Csong Szu miatt aggódott. Ismerve férje természetét, addig, amíg a mű a szeme előtt van, folyamatosan javítgatni fogja. De hát ha tényleg nincs hova tenni, akkor nincs más megoldás. A rendező felhörpintette a kávéját, és felállt a helyéről. Egy utolsó, hosszú pillantást 2016 111


Koreai irodalom – 한국 문학

112 KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT Illusztráció: Tuza Edit


vetett a nappaliban fekvő gimnazista lányra, és elindult az előszobába, hogy felvegye a fekete cipőjét. Körbepillantott, láthatólag a cipőkanalat keresve, de aztán feladta a keresést, és valahogy a cipőbe passzírozta a sarkát. – Máris megy? – Igen, boldog új évet kívánok. Neked is Csong Szu. Jong Szon kinyitotta az ajtót. – Viszontlátásra. – Majd még jelentkezem. Lépései visszhangoztak a felfele vezető alagsori lépcsőkön, ahogy lassan lépegetett felfelé. Halkan, hogy ne csapjanak zajt, becsukták mögötte az ajtót, majd visszamentek a nappaliba, és megint a próbababa mellett ültek le. Jong Szon lenézett a saját egyenruhájára, amit most a baba viselt. Csong Szu újra felvizezte a festéket, ami már kezdett megszáradni. –  Te jó ég, idenézz! Ennek eleve nyitva volt a szeme? Csong Szu rámutatott a próbababa szemére. Már nem először viccelte meg ezzel Csong Szu, mégis, mikor a babára tekintett, Jong Szon akaratlanul is összerezzent az ijedségtől, annyira

valóságos volt a tekintete. – Ezt most miért kellett? Megijesztettél! Jong Szon rosszalló képet vágott, és rácsapott Csong Szu karjára. Valahonnan egy macska nyávogása hallatszott. Ahogy feltekintett, az ablak résében ott állt egy fehér csíkos kóbor macska. Jong Szon kicsit közelebb lépett az ablakhoz, hogy jobban szemügyre vegye, de az egy ismeretlen állat volt. Jong Szon széttárta a karját, és egy hirtelen mozdulattal behúzta az ablakot. Akkorát csattant, hogy kis híján megrepedt az üveg. Ebben a pillanatban a tévében elkezdődött a bemondó visszaszámlálása. Bimm-bamm, bimm-bamm. A harminchárom mély harangszóval megkezdődött az újév. A Csongnón összegyűlt tömeg hangosan éljenzett. Tűzijáték és petárda szállt a város levegőjében. Csong Szu csak ekkor emelte a tévére a tekintetét, de az arca továbbra is kifejezéstelen maradt. Jong Szon felállt, és felvette a padlón heverő távirányítót. Ahogy a tévé elhallgatott, a csend ragacsos zseléként megülte a félalagsori lakást, és megsűrűsödött benne. Újév volt.

Fordította: Urbán Alexandra

1968-ban született, és a szöuli Yonsei Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakán diplomázott. 1995 óta folytat írói tevékenységet: novelláskötetei között szerepel a Gyilkos emlékezési szabályai, a Hallom a hangodat, a Kvíz show, a Fény császársága és a Fekete virág, regényei között pedig egyebek mellett a Bátyám visszatért és Mi történt a liftbe szorult férfival? című. Pályája során elnyerte többek közt a Tongin Irodalmi Díjat, a Hvang Szun Von Irodalmi Díjat, a Manhe Irodalmi Díjat, a Kortárs Irodalmi Díjat és a Li Szang Irodalmi Díjat. Művei tíz nyelven olvashatóak. 김영하는 1995년부터 작품활동을 시작했다. 장편소설 <살인자의 기억법> <너의 목소리가 들려> <퀴즈쇼> <빛의 제국> <검은 꽃>, 소설집 <오빠가 돌아왔다> <엘리베이터에 낀 그 남자는 어떻게 되었나> 등이 있다. 동인문학상, 황순원문학상, 만해문학상, 현대문학상, 이상문학상 등을 수상했다. 현재 미국, 프랑스, 독일, 일본, 이탈리아, 네덜란드, 터키 등 10여개 나라에서 그의 작품이 번역 출간되고 있다. Kim Jong Ha

2016 113


Koreai irodalom – 한국 문학

MerJ JárAtlAn ÚtrA lÉpni! 미지의 땅으로 가는 길을 찾으러 Kovács Janka Kim Dzsung Hjok

Üdítően friss fuvallat a koreai kortárs irodalomban

Kovács Janka

KÖZPONT 114 KOREAI A Hangszerek tára KULTURÁLIS című novelláskötet borítója


B

ár nem tartom valószínűnek, hogy a magyar közönség valaha is hallott volna Kim Dzsung Hjokról (Kim Jung-hyuk), a koreai irodalom iránt érdeklődők számára ajánlom, hogy jegyezzék meg a nevet. A negyvenes évei közepén járó novellista, regényíró és animációs filmekkel is foglalkozó – nem teljesen mellékesen jóvágású – fiatalember írásaiban sorra olyan dimenziók felfedezésére indul, melyek létezéséről mi, egyszerű földi haladók jószerivel nem is tudtunk. Kifinomult humorával, pimasz flegmaságával és még a sokat tapasztalt idős korosztályt is meghökkentő ötleteinek köszönhetően valami olyan frissességgel tört be az utóbbi években a kortárs irodalom bestsellerlistáira, ami egyszerűen kellett és kell a koreai könyvesboltok polcaira.

Az író saját elmondása szerint a kötelező katonai szolgálat teljesítése idején gondolkozott el először komolyan arról, hogy írásra adja a fejét. A női nem képviselőinek teljes hiánya miatti elvonási tünetektől meggyötört bajtársai ugyanis előszeretettel adták kézről kézre titokban lejegyzett, erotikus töltetű, részletekben gazdag, pajzán történeteit. A vele készült interjúk során számos rádiós interjúvezető felvetette a kiadás ötletét, az egykor bizonyos körben nagy sikernek örvendő irományokat azonban Kim nem tervezte megjelentetni. Kim Dzsung Hjok egy igazi modernkori polihisztor: dolgozott már turisztikai, zenei, sőt gasztronómiai rovatok újságírójaként, grafikusként, illusztrátorként és irodalmi kritikusként is. Hobbiként rajzfilmeket készít, és előszeretettel áll ki a fiatal generációk körében múzeumokba illő, őskövületnek titulált analóg technikák mellett, azok aktív használójaként. Írói karrierje a 2000-ben megjelent Penguin News novelláskötettel indult, a szakma elismerésének jeleként pedig 2008-ban a Kim Ju Dzsong (Kim Yu-jeong) Irodalmi Díjat, 2010-ben a Fiatal Írótehetség Nagydíjat, majd 2011-ben a Korunk Fiatal Művésze Díjat zsebelte be. A 2008-ban megjelenő, majd 2015-ben újranyomott Hangszerek tára című novelláskötet nyolc, valamilyen módon a zenéhez kapcsolódó írást fog össze. A könyv utolsó oldalain három rajzot találunk mintegy mellékletként „A szerző megjegyzése” felirattal. A Kim Dzsung Hjok saját kezével rajzolt magnókazetta-borítóján álló szöveg egy különleges felfedezőútra invitál, melyben elmosódik a határ irodalom és zene között.

2016 115


Koreai irodalom – 한국 문학

Ez a novelláskötet valójában egy magnókazetta, amit kifejezetten az Önök számára készítettem. A kazettán összesen nyolc dal került rögzítésre. Számomra különlegesen kedves dalok. Eszembe jut erről egy másik magnókazetta, amit egy jó barátom születésnapjára készítettem. Meg még egy, amin az én kedvenc dalaim vannak összegyűjtve. Úgy lehetett az ilyen „élő” hangfelvételeket készíteni, hogy elindítottam a hanglemezt vagy a CD-t, és utána megnyomtam a kazettás magnón a piros „felvétel” gombot. Akkor azt hittem, hogy ilyen módon rögzítve időtlenné válnak a hangok. Ma már nem vagyok ebben olyan biztos. Mondhatjuk egyáltalán azt, hogy a hangok születnek és tovatűnnek? Ha márpedig azt mondjuk, hogy igen, akkor mégis honnan születnek és hová tűnnek? És mondhatjuk azt, hogy a zene létezik, ha nincs, aki meghallgatná? Ezen a magnókazettán most olyan hangokat bocsátok közre, melyeket az elmúlt öt év alatt sikerült rögzítenem. A szalag meghallgatásával megismerhetik az ízlésem, a szívem és az én válaszaimat. Kérem, most tegyék be a magnójukba a kazettát, nyomják le a kék „lejátszás” gombot, és hallgassák meg ezeket az általam felvett hangokat. Kim Dzsung Hjok

A kazetta első dalaként közrebocsátott Automatazongora című novellában egy nagy jövő előtt álló zongoraművész teljesen átértelmezi a zene és a játék fogalmait, miután megismerkedik egy titokzatos olasz zongoraművésszel, aki – amellett, hogy a neve egy hírhedt olasz maffiózóra emlékeztet – rejtélyes módon sosem mutatja meg az arcát és soha nem ad koncertet. Hogy miért nem, azt a vele készített dokumentumfilmben elhangzott sejtelmes mondataiból és a főhőssel folytatott telefonbeszélgetésekből tudhatjuk meg.

Az arcát az interjú alatt sem mutatta a kamera. „Az elmúlt húsz évben egyszer sem tettem be a lábamat koncertterembe. Rengeteg felkérést kaptam, de egyet sem fogadtam el.” Abban a pillanatban, ahogy elkezdett beszélni, a laptopot egészen magamhoz öleltem, és rátapadtam a képernyőre. Majd kifúrta az oldalamat a kíváncsiság, hogy mit fog mondani. „A zene, tudja, nem születik, hanem pusztul. Zene mindenhol van. Hogy ezek a zenék honnan jönnek és hová mennek, azt nem tudhatjuk. Most ezen a helyen is van zene. Azt sem tartom helyesnek, ha azt mondjuk, hogy a zongorista kezei alatt zene születik. A zongorista a saját teste beavatkozásával valójában megsemmisíti a világban létező hangokat. Én a messzi, ködös hangokat szeretem. Azért nem megyek hangversenyekre, mert túl sok olyan zongorista van, aki az úgynevezett játékával idegesítően közeli hangokat szül.” Részlet az Automatazongora című novellából

116 Koreai Kulturális központ


A novella két zongoraművész közötti bensőséges barátság kialakulását írja le, miközben a generációk közötti párbeszéd kitüntetetten intim pillanataiba is bepillantást enged. Egy véletlen folytán kialakuló mester-tanítvány viszonyban megtörténő valóságos „örökségátadás”ˮ elevenedik meg szemünk előtt a sorokat olvasva.

Mély álomból ébresztett fel a telefoncsörgés. Ahogy felemeltem a kagylót, izgatottan szólt bele az öreg. „Játszani készülök. Meghallgatja?” Félálomban próbáltam valami válaszfélét kipréselni magamból, miközben a kitüntetettség érzete, hogy most valami olyat fogok hallani, ami csak a hozzá legközelebb állóknak adatik meg, jóleső melegséggel járta át a tagjaimat. Messziről, valami hihetetlenül messzinek tűnő helyről szólalt meg a zongora, és immár teljes éberséggel azon gondolkoztam, hogy mégis mekkora lakása lehet az öregnek. Minden energiámat megfeszítve igyekeztem a legkisebb hangfoszlányokat is elcsípni. Fülemet a telefonkagylóra tapasztva hallgattam a játékát. [...] Egyszemélyes tapsviharban törtem ki, amikor körülbelül harminc perc múlva abbahagyta. Felugrottam az ágyból, a telefonkagylót a vállam és a fülem közé szorítottam, és teljes odaadással tapsoltam. Ő nyilván nem érzékelte, hogy ülök vagy állok, de én bele akartam adni minden tiszteletemet és megbecsülésemet a számára láthatatlan ovációba. Részlet az Automatazongora című novellából

Maga a Hangszerek tára, a címadó novella egy baleset után az életét újraértelmező férfiról szól, aki a poszttraumás stressz következtében kialakuló álmatlansággal küszködve az alkoholizmusba menekül. A környék legolcsóbb kannás borát kutatva találja magát egy hangszerbolt plakátja előtt, majd hirtelen felindulásból ígéret tesz aktuális barátnőjének, hogy a baleset után kapott biztosítási összeg még el nem ivott maradékából hegedűt fog vásárolni. A férfit lelkiismeretesen ápoló lány hobbija ugyanis a hegedülés, amelyet nem különösebben kiemelkedő színvonalon, viszont a hallgatóság dobhártyájának fájdalomküszöbét nem is meghaladó szinten művel. A hangszerek válogatása közben ismerkedik meg főhősünk azzal az új világgal, amely képes szürkeségbe borult életét színekkel megtölteni.

Az ivászat elkezdése utáni második hónapban lehetett. Ha akkor nem esik úgy, hogy szembetalálom magam egy diszkontáruház hangszerboltjának kirakatával, valószínűleg most is épp egy borosüveg dugójával bíbelődnék a lakás egyik sötét zugában a részegen alvás és ébren részegedés örök körforgására beszűkült monoton napi rutinom közepette. Persze annak a nyomorult életmódnak is megvolt a maga helye az életem folyamában. A baleset miatt kísértett az a mondat, és az az utálatos mondat hajszolt az ivásba, végül pedig az ivás miatt fedeztem fel a hangszerboltot. A pillanat, amikor ilyen látszólag egymáshoz sehogyan sem kapcsolódó események hirtelen egy sorba rendeződnek, életre szóló változásokat hozhat. És hát végső soron nem egy-egy ilyen jó hosszúra nyúlt füzér az, amit emberi életnek nevezünk? Részlet a Hangszerek tára című novellából

2016 117


Koreai irodalom – 한국 문학

A hangszerbolt hatalmas bajuszáról nevezetes tulajdonosa képes a magába roskadt férfit kizökkenteni az életuntságból és depresszióból, ahogy nem várt módon és érthetetlenül jó feltételekkel munkát ajánl neki az üzletben. A zenéhez egyébként egyáltalán nem értő főhős rövid morfondírozás után végül él az ajánlattal. Ahogy telnek a napok, nem várt módon egyre több örömet lel újonnan sült munkájában. Először a nemzetközileg tiszteletben tartott, évszázados hagyományokra fittyet hányva elkezdi általa kreált kategóriák mentén átcsoportosítani az üzlet készletén lévő hangszereket. Majd szabad óráiban elkezdi az általuk kiadott hangokat felvenni. Játszik. Először óvatosan, majd egyre növekvő merészséggel, és az ekképpen újrafelfedezett gyermeki paradicsomban megélt szabadság és önfeledt öröm előbb-utóbb átragad másokra is. „Bácsi kérem, van szitárjuk?” „Most éppen nincs… Szitárt szeretnél venni? Rendeljünk egyet?” „Nem. Csak szeretném meghallgatni a hangját.” „Igazán? Várj csak egy picit. Volt itt valahol egy lemez, amin szitároznak…” „Köszönöm, az nem kell. Nem szitározósat szeretnék, hanem csak úgy a szitár hangját.” „Csak úgy a hangszer hangját?” „Tetszik tudni, egy könyvben azt olvastam, hogy a világ legeslegszomorúbb hangja az, amikor egy üres szobában valaki egy szitár húrját csendesen megpendíti.” „Tényleg? Lehet, hogy van benne valami.” Az első gondolatom az volt, hogy kedvesen elhajtom a kislányt, de igazából nekem megvolt az, amit keresett. A szitár hangja. „Ez itt egy olyan szalag, amin felvettem a szitár hangját. Nekem csak ez van, meghallgathatod?” „Komolyan? Kikölcsönözhetném?” „Odaadom neked kazettán.” [...] Ezzel indult a Hangszertár Projekt. Részlet a Hangszerek tára című novellából

Nem jár messze az olvasó az igazságtól, ha a sorok között intelligens finomsággal megbújó társadalomkritikát vél felfedezni. A novellák rajzfilmekbe illő karakterei és első olvasatra talán végtelenül naivnak ható megjegyzéseik felnyitják a szemünket arra, hogy életünk legapróbb részleteit is sorra meghatározzák olyan társadalmi normák és univerzálisnak tartott szervezőelvek, amelyeket valójában minden utánagondolás nélkül fogadtunk el valamikor régen, talán kisgyermekkorunkban vagy iskolás éveink idején. A lejátszás gombra kattintók Kim Dzsung Hjok különleges dalválogatásának hallgatása közben tegyék majd fel magunknak a kérdést, hogy a civilizáltság alappilléreiként az átlagember hétköznapjaiban útjelző és biztonságot adó korlátok mikor és hogyan válnak a velünk született kreativitás börtönrácsaivá, s hogy a technikai fejlődés legfrissebb gyümölcseit élvező országok büszke lakosai vajon leállnak-e még saját kezűleg magnókazettát készíteni legjobb barátjuk születésnapjára.

118 Koreai Kulturális központ


Kovács Janka a KGRE Pszichológia Intézetében, majd az ELTE Koreai Tanszékén szerzett alapdiplomát. 2015-ben Magyarországról elsőként nyerte el a Korean Literature Translation Institute (KLTI) műfordítói és kutatói ösztöndíját. Jelenleg a Koreai Kulturális Központ szóvivője, valamint PR és fordítói feladatokért felelős munkatársa.

코바치 연커는 엘떼대학에서 한국학을 전공했고, 2015년에는 한국문학번역원에서 한달 동안 번역 연수를 했다. 현재 한국문화원에 근무하며 홍보와 통번역 업무를 맡고 있다.

헝가리 독자들에게 김중혁은 어디에서도 들어본 적 없는 생소한

동안 그 때 당시 적었던 글들을 출판하는 것이 어떻겠냐는 질문은

작가지만, 한국 문학에 조금이라도 관심을 가지고 있는 사람이

던졌는데, 김중혁은 군복무 당시 큰 인기를 얻으며 큰 파장을

있다면 이 이름을 꼭 기억해 두라고 말하고 싶다. 40대 중반의

불러일으켰던 그 성공적인 글들을 „쓰레기”로 묘사하며 출판할

단편소설 작가, 소설가, 애니메이션 시나리오 작가로 활동하고

생각이 전혀 없다고 말했다.

있는 이 젊은 작가는 우리 같은 단순한 인간은 전혀 인식하지 못하는 사물의 존재에 대해 새로운 차원의 발견으로 문장을 써

김중혁 작가는 매우 다재 다능한 사람이다. 여행, 음악,

내려간다. 세련된 유머, 거만한 냉철함, 연륜에서 우러나오는

음식잡지에서 3년 동안 기자생활을 하기도 했고, 웹 디자이너,

다양한 경험들로 인한 놀라운 아이디어 덕분에 최근 몇 년

일러스트레이터, 문학평론가로 활동하기도 했다. 취미로 만화를

동안 낯설고 신선한 글쓰기로 대중들의 마음을 사로잡으며

그리고, 젊은이들 사이에서는 박물관에 존재 할 법한 화석과도

베스트셀러에 이름을 올렸다. 그의 작품들은 한국의 대부분 서점

같은 아날로그 테크닉을 매우 좋아한다. 작가로서의 경력은 2000

진열대에서 언제 어디서나 쉽게 찾아볼 수 있다.

년 중편소설 „펭귄뉴스”를 발표하며 시작되었고, 2008년 김유정 문학상 수상과 2010년 제1회 젊은 작가상 대상, 2011년 제19

나는 작가의 한 인터뷰를 들은 적이 있는데, 그는 스스로 글쓰기에

회 오늘의 젊은 예술가상 문학부문을 수상하며 실력을 인정받고

재능이 있다는 것을 병역 복무 기간 처음 알게 되었다고 말했다.

이름을 알리게 된다.

군 복무 기간 동안에는 여성들과 왕래나 접촉이 단절되기 때문에 동료들은 매우 힘들어했고, 그는 에로틱함으로 가득 찬 매우

2008년에 첫 출간되고, 2015년에 재 발행된 „악기들의 도서관”

은밀하고 음란한 이야기들을 비밀스럽게 기록해서 동료들에게

이라는 단편소설은 총 8편의 단편으로 구성되어 있는데, 수록된

전해줬다고 했다. 동료들은 그의 이야기를 매우 좋아했고, 서로

모든 작품은 작가만의 독특한 방식으로 음악과 결합되어 있다.

돌려가며 읽었다고 한다. 라디오 진행자들은 그와 인터뷰를 하는

책의 가장 마지막 페이지에는 „작가의 말”이라는 이름으로 3개의

1971-ben született Kimcson (Gimcheon) városában. A tegui (Daegu) Keimyung Egyetemen diplomázott koreai irodalom szakon, és 2000 óta folytat írói tevékenységet. Regényei között szerepel a Pingvin hírek, a Hangszerek tára, az Első emelet, alagsor és a Hamis karú ölelés, míg novellái között megtalálható a Zombik, a Mr. Vasút, valamint az Ön árnyéka, hétfő. Pályafutása során elnyerte a Kim Ju Dzsong Irodalmi Díjat, a Fiatal Írótehetség Nagydíját, a Li Hjo Szok Irodalmi Díjat, valamint a Tongin Irodalmi Díjat. 김중혁은 경북 김천에서 태어나 계명대 국문과를 졸업하고 2000년부터 작품활동을 시작했다. 소설집 <펭귄뉴스> <악기들의 도서관> <일층, 지하 일층> <가짜 팔로 하는 포옹>, 장편 소설 <좀비들> <미스터 모노레일> <당신의 그림자는 월요일> 등이 있다. 김유정문학상, 젊은작가 대상, 이효석문학상, 동인문학상을 수상했다. Kim Dzsung Hjok

2016 119


Koreai irodalom – 한국 문학 그림이 첨부되어 있다. 김중혁은 손수 그린 카세트 테이프 일러스트에 손 글씨로 글을 적어 놓았다. 이 글은 문학과 음악 사이의 경계를 희미하게 만들어 우리를 특별한 발견으로의 여행에 초대한다. 이 소설집은 제가 여러분께 드리는 녹음 테이프입니다. 테이프 속에는 모두 여덟 곡의 노래가 녹음되어 있습니다. 저에겐 특별한 노래들입니다. 오래전 친구의 생일선물로 만들던 녹음 테이프가 기억납니다. 나만의 특별한 노래들을 모아 만들었던 녹음 테이프도 생각납니다. LP나 CD를 재생시킨 후 카세트 데크의 빨간색 녹음버튼을 누르면 ’실시간’으로 소리를 이동시킬 수 있었습니다. 저는 그때 소리를 붙잡았다고 생각했습니다. 지금은 잘 모르겠습니다. 소리란, 그리고 음악이란 어디에서 만들어지고 어디로 사라지는 것일까요? 사라진 소리들은 모두 어디로 가는 것일까요? 이 녹음테이프 속에는 제가 2년동안 세상 여러 곳에서 붙잡아 둔 소리가 담겨 있습니다. 그리고 여기에는 저의 취향과 마음과 선택이 담겨 있습니다. 이제 여러분의 카세트데크에 있는 파란색 플레이버튼을 눌러 제가 녹음한 소리를 들어봐 주십시오. 김중혁 카세트 테이프의 첫 곡으로 수록된 „자동피아노”라는 단편소설은 밝은 미래 앞에 서있는 피아니스트가 베일에 쌓인 한 이탈리아 피아니스트를 알게 되면서 음악과 놀이의 개념들을 완전히 재정의하게 되는 내용을 담고있다. 이탈리아 피아니스트의 이름은 악명높은 마피아를 연상시킨다. 그는 매우 신비로운 인물로 묘사되는데, 언론에 자신의 얼굴을 공개한 적도 없고, 단독연주회 한번 가진 적이 없다. 그 이유는 그가 출연한 다큐멘터리에 나온 인터뷰와 주인공과의 전화통화 내용을 통해 발견할 수 있다. 물론 얼굴은 보이지 않았다. „저는 지난 20년 동안 단 한 번도 콘서트홀에 가지 않았습니다. 무수히 많은 초대를 받았지만 단 한 번도 가지 않았습니다.” 그가 이야기를 시작하는 순간, 나는 노트북을 가까이 끌어당겼던 것 같다. 도대체 무슨 이야기를 하려는지 궁금했다. „음악은 생성되는 것이 아니라 소멸되는 것입니다. 어디에나 음악이 있습니다. 그 음악들이 어디서 시작되고 어디로 사라지는지는 알 수 없지만 말입니다. 지금 이곳 어딘가에도 음악이 있습니다. 그러므로 피아니스트는 음을 만들어내서는 안 됩니다. 이 세상에 있는 음을 자신의 몸으로 소멸시키는 것이 피아니스트의 역할입니다. 그래서 저는 멀고 아스라한 소리들이 좋습니다. 콘서트홀에 가지 않는 이유는, 모든 소리들이 너무 가깝게 들리고 음악을 만들어내려는 피아니스트들이 너무 많기 때문입니다.” <자동피아노> 중 이 단편소설은 두 피아니스트 사이의 친밀한 우정의 형성과정을 그리는 동시에, 세대 간의 대화를 통한 매우 긴밀한 순간들을 통찰력 있게 표현해 나간다. 우연한 계기로 형성된 사제관계의 진짜 „가르침”은 글을 읽어 나갈수록 우리 눈앞에 더 가까이 다가온다. 깊이 잠들어 있을 때 그에게서 전화가 왔다. 수화기를 들자마자 그의 다급한 목소리가 들렸다. „연주를 시작하려고 하는데 들을 수 있겠어요?” 나는 잠결에 그렇다고 대답했다. 친한 친구만이 누릴 수 있는 특권이라고 생각하니 기분이 좋았다. 멀리서, 정말 먼 곳에서 피아노 소리가 들려오기 시작했다. 도대체 집이 얼마나 넓은 것일까, 그런 생각이 들었다. 들릴 듯 말 듯한 소리를 잡아내기 위해 애쓰다보니 어느새 잠은 달아났고, 나는 귀를 전화기에 바싹 붙이고 그의 연주를 듣고 있었다. (중략) 30분 정도의 연주가 끝났을 때 나는 진심으로 박수를 쳤다. 침대에서 벌떡 일어나 수화기를 목과 어깨 사이에 끼고 박수를 쳤다. 내가 누운 채 박수를 치는지 기립박수를 치는지 그는 알지 못하겠지만 나는 박수에 존경의 마음을 담았다. <자동피아노> 중 단편집의 제목이기도 한 „악기들의 도서관” 이라는 작품은 교통사고 후 삶이 완전히 바뀌어 버린 한 남자의 이야기로, 그는 외상 후 스트레스로 인해 불면증에 시달리며 알코올 중독에 빠지게 된다. 주변에서 가장 싼 와인을 찾아 헤매다가 우연히 한 악기 점 앞에 서있는 자신을 발견하고, 다음날 흥분되는 마음으로 여자친구에게 손도 대지 않은 사고합의금과 퇴직금으로 좋은 바이올린을 선물하겠다고

120 Koreai Kulturális központ


약속을 한다. 남자를 성심 성의껏 간호한 여자친구의 취미는 바이올린이다. 특별히 뛰어난 수준은 아니지만, 그녀는 유명한 아티스트들의 음반을 들을 때마다 연주실력이 아닌 악기 소리에 주눅이 들곤 했다. 그녀가 악기를 고르는 사이 주인공은 그동안 알지 못했던 새로운 세계를 알게 되고, 어둠에 가득 찼던 그의 삶이 악기들로 인해 변화하기 시작한다. 술을 마시기 시작한 지 한 달이 지난 후 할인매장에서 악기점을 지나지 않았더라면, 지금까지도 나는 방 한구석에서 매일 밤 포도주의 코르크 마개를 따고 만취한 상태로 잠이 드는 생활을 반복했을 것이다. 하지만 그 생활이 잘못된 것이라고는 생각하지 않는다. 시간이 지나고 나니 모든 것이 과정이었다는 생각이 든다. 사고 때문에 그 문장이 떠올랐고, 그 문장 때문에 술을 마시게 됐고, 술 때문에 악기점을 발견한 것이다. 전혀 상관없어 보이는 것들이 한 줄로 연결되는 순간, 삶이 바뀐다. 그 줄을 길게 늘인 것이 한 인간의 삶이 아닐까. <악기들의 도서관> 중 콧수염 사장으로 불리는 악기점 주인은 예기치 못하게 매우 좋은 조건으로 주인공에게 가게를 맡아줄 것을 제안하면서, 그를 세상에 대한 어지러움 증과 우울감에서 해방시켜준다. 음악에 대해 전혀 알지 못했던 그는 잠깐동안 깊이 생각한 뒤 결국 제안을 받아들이게 된다. 시간이 지날수록 새로운 일에 적응하며, 점점 더 재미를 느끼게 된다. 그는 먼저 몇 세기동안 전통적으로 이어지는 국제적인 악기 분류법을 무시하고 자신의 기준대로 만들어낸 카테고리대로 가게에 있는 악기들을 재배치하기 시작한다. 그러다가 어느 순간부터 악기 소리를 녹음하고 즐기기 시작한다. 처음에는 매우 조심스러웠지만, 시간이 갈수록 그의 악기 소리 녹음은 매우 대담해졌다. 그는 이 작업을 하면서 어린시절의 천국과 같은 자유와 평온한 기쁨을 느끼고, 가게를 찾는 사람들에게 이러한 기쁨을 전염시켜 갔다. „아저씨, 시타르라는 악기 있어요?” „지금은 없는데…… 시타르를 사게? 주문해줄까?” „아뇨, 그냥 소리를 들어보려구요.” „그래? 잠깐만 기다려봐. 시타르로 연주한 음반이 여기 어딘가 있을 텐데……” „아뇨, 연주한 음반 말고요. 그냥 악기 소리요.” „그냥 악기 소리만 듣고 싶다고?” „책에서 읽은 건데요, 세상에서 가장 쓸쓸한 소리는 아무도 없는 빈방에서 시타르의 현 하나를 조용히 뜯었을 때 나는 소리래요.” „그래? 그럴 수도 있겠구나.” 처음에는 그 아이를 그냥 보내려고 했었다. 하지만 내게는 시타르 소리가 있었다. „이건 아저씨가 시타르 소리를 녹음한 건데, 이거라도 들어볼래?” „진짜요? 빌려갈 수도 있어요?” „카세트테이프에다 담아줄게.” (중략) 그때부터 ’악기도서관 프로젝트’가 시작됐다. <악기들의 도서관> 중 독자는 현실과 멀리 떨어져 있지 않다. 이 책을 읽은 사람이라면 글 속에 숨겨진 매우 영리하고 섬세한 사회비판을 발견했을 것이라 생각된다. 우리는 사회규범과 보편적으로 간주되는 조직원리들을 학교에 입학할 즈음, 아니면 그보다 더 어린 시절부터 아무런 생각없이 받아들였다. 이 책의 단편들은 처음 그의 글을 읽은 이에게는 매우 순진한 사고처럼 보일 수 있으나, 작가는 우리 삶의 아주 작은 부분까지 놓치지 않는다. 재생버튼을 누른 독자들은 김중혁의 특별한 선곡을 듣는 동안 그들 스스로에게 질문을 던지게 될 것이다. 보통 사람들이 일상생활에서 길과 안전을 보장한다고 믿고 있는 사소한 제약들이 우리가 가지고 태어난 창의성을 감옥이라는 창살에 가두고 있는 것은 아닌지, 또한 기술의 발전으로 현대 문명을 살아가는 선진국의 시민들 중 가장 친한 친구의 생일날, 돈이 아닌 마음으로 손수 „카세트”를 만들 수 있는 사람이 과연 얼마나 될지에 대해 말이다.

2016 121


Politikai fejlemények – 정책과 이슈

KulcsszavaK Dél-Korea jelenlegi gazDaságPolitiKájáHoz

한국의 경제정책 6가지 키워드

A kreatív gazdaság képezi a munkahelyteremtés alapját.

• 17 régióban hoztak létre Kreatív Gazdaság Innovációs Központokat (KGIK), amelyek 578 start-upot és 541 kis- és középvállalkozást támogattak. A statisztikák szerint az ezen intézményrendszer által elősegített beruházások értéke elérte a 126,7 milliárd koreai wont. Emellett a koreai KGIK-modellt sikeresen exportálták Brazíliába és Szaúd-Arábiába.

• A Koreai Köztársaság történetében jelenleg indulnak útjukra legnagyobb számban az ún. start-up cégek. 2012 és 2015 között a koreai egyetemek start-up klubjainak száma 233%kal növekedett, az újonnan alapított vállalatok száma 26,4%-kal emelkedett, míg a működőtőke-beruházások volumene 69,1%-os növekedést mutatott.

• A koreai állampolgárok egyéni vagyoni hozzájárulásainak köszönhetően (100 000 személy több mint 130 milliárd koreai wont adományozott) az ország létrehozta a Fiatal Reménységek Alapját. Ennek segítségével 130 000 munkahelyet fognak létrehozni a fiatal generáció számára. 122 KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

• Az országban összesen 40 munkaügyi központ működik: ezen keresztül a nemzeti átlagnál kétszer annyian jutottak munkahelyhez. A kormányzat tervei között szerepel, hogy 2017-ig 100-ra emeli a munkaügyi központok számát.

• A törvényi szabályozás megreformálásának eredményeként Pak Gün He kormánya kiemelkedő vállalati környezetet teremtett a G20-as országok között. A külföldi beruházások volumene 2015-ben volt a legnagyobb az ország történetében (20,9 milliárd amerikai dollár).

• A szabadkereskedelmi megállapodások hálózatának köszönhetően a Koreai Köztársaság gazdasági területe folyamatosan nő: jelenleg a harmadik legnagyobb a világon. Az ország külkereskedelmi mérlegét tekintve hetedik helyett immár a hatodik helyen áll a világon, míg a GDPvilágranglistán két helyet lépett előre az elmúlt években (a 13.-ról a 11. helyre).

Forrás: Koreai Köztársaság budapesti nagykövetsége


KulcsszavaK Dél-Korea

jelenlegi Kulturális PolitiKájáHoz

한국정부의 문화융성정책 A Koreai Köztársaság elnöke, Pak Gün He a gazdaság új motorjaként tekint a koreai kultúrára, és kiemelt figyelmet fordít annak világszintű terjesztésére.

törvényi szabályozást: ezzel a lépéssel 15 000 új munkahelyet és kb. 805 milliárd won bevételt remélnek az elkövetkező években az idegenforgalom ágazatában.

• A Pak-kormányzat létrehozta a Kultúrateremtő és Kulturális Konvergencia Övezetet (KKKÖ), amelynek keretében közös platformra helyezték a kulturális ipar valamennyi szereplőjét. A KKKÖ részét képezi a Kulturális Konvergencia Központ, a Kulturális Tartalomszolgáltató Vállalkozások Központja, a Kreatív Gazdaság Vezetőinek Akadémiája, valamint a Koreai Kultúra Völgye. E nagyszabású, a köz- és a magánszektor összefogásával létrejövő intézményrendszer célja a munkahelyteremtés mellett az ún. kreatív gazdaság megteremtése, valamint a koreai kultúra gazdagítása. A koreai kulturális termékek exportja már 2015-ben meghaladta az 5,7 milliárd dollárt.

• Az első „Koreai Vásár” 589,4 milliárd wonos forgalmat hozott, amely kiemelkedő eredménynek tekinthető, kiváltképp a MERS-járvány okozta visszaesés esztendejében (2015). Emellett a „Turizmus Hetek” tavalyi bevezetésével az idegenforgalomból származó bevétel a tárgyévben elérte az 5 trillió wont.

• A Pak-kormányzat enyhítette az alacsonyabb árfekvésű turistahotelek építésére vonatkozó

• 2013 és 2015 között két új koreai tételt (Pekdzse történelmi területek, Namhan hegyi erőd) regisztráltak az UNESCO Világörökség részeként. A minden hónap utolsó szerdáján tartott „Kultúra Napja” rendezvénysorozat programjainak száma pedig több mint a duplájára nőtt 2015-ben, amely bizonyítja, hogy a kultúra a mindennapok részét képezi Dél-Koreában. Forrás: Koreai Köztársaság budapesti nagykövetsége

Középen: Pak Gün He

2016 123


Politikai fejlemények – 정책과 이슈

A kreatív gazdaság különleges bizottsága

a Kreatív gazDaságról 한국경제의 미래, 창조경제로 일군다 a kreatív gazdaság kulcsszava az innováció, célja pedig az eddigi gazdasági paradigmák meghaladása.

A

z ún. kreatív gazdaság elképzelése nem sokkal Pak Gün He megválasztása után, 2013 júniusában fogalmazódott meg a Kreatív Gazdaság Akciótervben. 2013 szeptemberében létrejött a Kreatív Gazdaság Városa, amely egy online platform volt, és a kreatív ötletek üzletté alakításában segédkezett. 2014 szeptembere és 2015 júliusa között összesen 17 high-tech Kreatív Gazdaság Innovációs Központot (KGIK) hoztak létre a regionális innováció és a vállalkozások fellendítése jegyében. A KGIK-k olyan offline platformok, amelyek gyakorlati segítséget nyújtanak az újonnan indult vállalkozások számára jogi, pénzügyi és szabadalmi kérdésekben, a tanácsadási szolgáltatásokkal pedig aktívan támogatják a start-upokat.

124 KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT

Az új gazdaságprogram célja, hogy a világhírű koreai óriásvállalatok (pl. Samsung, Hyundai, LG) mellett nagyobb hangsúlyt fektessenek a startupok, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésére és támogatására. A munkahelyteremtés mellett az innováció jelenti a kulcsszót: a jelenlegi kormányzat nem titkolt célja az „ázsiai Szilícium-völgy” kiépítése a fővárosban, ekként a Pak-adminisztráció kiemelt figyelmet fordít az információs és kommunikációs technológiákra. Stratégiailag fontos területnek számít például a dolgok internete (IoT), a biotechnológia, az 5G, a mesterséges intelligencia és a felhőalapú szolgáltatások. Forrás: Korea Times, Financial Times


Pirosban: Pak Gün He

a Kulturális tartalomszolgáltató vállalKozásoK KözPontjánaK megnyitásáról 창조경제혁신센터를 가다 a központ elsődleges célja a kulturális tartalomszolgáltató szektor támogatása. 3D-s videók és hologram-előadások készítése – csupán két kiragadott példa a kreatív kulturális tartalmak tárházából, amelyek jelenleg is fejlesztés alatt állnak az innovatív ötletekkel felvértezett, dél-koreai start-up cégek jóvoltából. Ezen üzleti vállalkozások közül néhány 2015. december 23-a óta immár egymás mellett dolgozhat Szöulban, ugyanis ekkor nyitotta meg kapuit a Kulturális Tartalomszolgáltató Vállalkozások Központja (KTVK). A KTVK-t a dél-koreai kormányzat hozta létre a kulturális tartalomszolgáltató szektor támogatása céljából. 2015 végétől összesen 93 újonnan indult vállalkozás kezdhette meg a tevékenységét ebben az intézményben. A KTVK nóvuma, hogy két éven keresztül ingyenesen biztosít irodákat és más helyiségeket az ide beköltöző kis cégek számára. A kétéves tesztüzem letelte után a kormány felméri az egyes vállalkozások teljesítményét, és akár négy éven keresztül en-

gedményes bérleti díjakat kínál a központ cégei számára (más egyéb kedvezmények mellett). A szöuli megnyitó ünnepségen a Koreai Köztársaság elnöke, Pak Gün He így fogalmazott: „Bízom benne, hogy ez az intézmény nagyban hozzájárul a kulturális tartalomszolgáltató szektor fejlesztéséhez, és az elkövetkező években az ország gazdasági fejlődésének motorjaként tekinthetünk majd rá.” Pak hozzátette, hogy „a kulturális tartalmak ágazata kétszer annyi munkahelyet teremt, mint az ipari szektor. Mivel ebben az ágazatban a munkavállalók több mint fele 34 évnél fiatalabb, ezért azt mondhatjuk, hogy ez a fiatalok szektora, amely fenntartható növekedést biztosít. A KTVK az ország és az Önök jövőjét szimbolizálja.” A Koreai Köztársaság elnöke biztosította a KTVK cégeit a kormányzat aktív támogatásáról, és biztatta az itt dolgozókat, hogy váljanak a kulturális tartalomszolgáltató szektor globális éllovasaivá. Forrás: Korea.net

2016 125


Politikai fejlemények – 정책과 이슈

A Keleti-tenger név múltja, jelene és jövője 동해, 과거와 현재, 그리고 미래

1. A Koreai-félsziget és a Japán-szigetek közötti tenger elnevezésének problémája A Koreai Köztársaság és Japán még nem tudott megállapodni egy közös, mindkét fél számára elfogadható névben a Koreai-félsziget és a Japán-szigetek közötti vízterület jelölésére. Japán állítása szerint a Japán-tenger elnevezés az egyetlen nemzetközileg elfogadott név a szóban forgó vízterület jelölésére, és nem hajlandó semmilyen más elnevezést elfogadni. Mivel Észak- és Dél-Korea 75 millió lakosa a Keleti-tenger nevet használja, illetve a világ vezető térképészeti kiadói és tömegmédiumai egyre nagyobb számban döntenek a két név párhuzamos használata mellett, a koreai kormány a Keleti-tenger és a Japán-tenger elnevezés együttes használatát támogatja mindaddig, amíg a két ország meg nem tud egyezni egy közös elnevezésben. 2. Keleti-tenger elnevezés: a múlt, a jelen és a jövő Több mint 2000 éves történelem Amint azt számos történelmi dokumentum bizonyítja, a Keleti-tenger elnevezést a Koreai-félsziget és a Japán-szigetek közötti vízterület megjelölésére több mint 2000 éve használják. A Koreai-félsziget 75 millió lakosa úgy hívja ezt a tengert, hogy Keleti-tenger. A XIX. századig más neveket is használtak ennek a vízterület126 Koreai Kulturális központ

nek a jelölésére, pl. Csoszon-tenger, Koreai-tenger. Még 1870-ben is egyes japán térképeken Csoszon-tengernek és nem Japán-tengernek hívták ezt a vízfelületet. Miért nem szerepelt a Keleti-tenger név az S-23 korábbi kiadásaiban? Az IHO (Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet) Az óceánok és tengerek határai (S-23) című kiadványa egy nagyon fontos nemzetközi referenciamunka az óceánok és tengerek határainak és elnevezésének vonatkozásában. Amikor az S-23 első és második kiadása megjelent (1927, 1937), Korea japán gyarmati uralom alatt állt. A harmadik kiadás megjelenésekor pedig éppen a koreai háború zajlott. Ilyen körülmények között Korea nem tudta képviselni álláspontját a Keleti-tenger név használatát illetőleg. Most jött el az idő, hogy az S-23 új kiadásában az őt megillető elismerést kapjon ez az elnevezés. A Keleti-tenger név világszerte széleskörűen használt Elismerve a Keleti-tenger név legitimitását, egyre több térképészeti kiadó és tömegtájékoztatási médium dönt a Japán-tenger elnevezés kizárólagos használata helyett a Japán-tenger és


4. A témával kapcsolatos legutóbbi megbeszélések azt mutatják, hogy a nemzetközi szervezetekben csökken a támogatottsága Japán álláspontjának, amely a Japán-tenger név kizárólagos használatát követeli

Keleti-tenger párhuzamos használata mellett. Nemcsak a nemzetközileg elismert térképészeti kiadóvállalatok atlaszain, de a digitálistérkép-szolgáltatók, mint pl. a Google Maps vagy Bing Maps széles körben használt térképein is. A közelmúltban az egyesült államokbeli Virginia államban egy törvényt hoztak, amely előírja, hogy a Keleti-tenger nevet a Japán-tenger névvel együttesen kell használni az új tankönyvekben. Néhány állam már követi ezt a példát. 3. Mi indokolja a Keleti-tenger és a Japán-tenger név együttes használatát?

A 2012 áprilisában megtartott 18. Nemzetközi Hidrográfiai Konferencián a részt vevő országok nem tudtak megegyezni bizonyos kérdésekben Az óceánok és tengerek határai című kiadvány áttekintésekor, így a Koreai-félsziget és a Japán-szigetek között elterülő tenger közös elnevezésének kérdésében sem. Ezért a konferencia résztvevői úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a kiadvány átdolgozását. A konferencián Japán azt az álláspontot képviselte, hogy a kiadvány átdolgozott kiadásába az előző kiadásban szereplő Japán-tenger elnevezést vegyék át, a javaslatuk megvitatását azonban egyik tagország sem támogatta. Ez azt mutatja, hogy csökken a támogatottsága Japán álláspontjának. A téma jelenleg is megvitatás alatt áll különböző nemzetközi szervezetekben és fórumokon, például az ENSZ földrajzinév-egységesítési konferenciáin. Forrás: Koreai Köztársaság budapesti nagykövetsége

Megfelel az IHO A 4.2-es technikai határozatának és az UNCSGN III/20-as határozatának Az IHO A 4.2-es (azóta átnevezték 1/1972-re) technikai határozatának 6. bekezdése alapján, hogyha két vagy több ország osztozik egy bizonyos földrajzi alakzaton, és nem tudnak megegyezni egy közös névben, akkor mindegyik elnevezést használni kell a jelölésére. A nemzetközi térképészeti szakma áltanosan elfogadott irányelvét az ENSZ Földrajzi nevek egységesítési konferenciáján (UNCSGN) 1977-ben elfogadott III/20-as határozata is megerősíti.

2016 127


Politikai fejlemények – 정책과 이슈

Fotó: Cson Dzsong Csol

Jendrek Luca

toKDo,

자연의 보고 독도

az ártatlan természeti csoDa

T

okdo (Dokdo, vagyis dok-sziget), amely számos más elnevezéssel is bír (pl. Liancourt rocks), egy Keleti-tengerben található vulkanikus kőzettömb.

Két fő szigete Szodo (Seodo) és Tongdo (Dongdo), teljes területe valamivel több mint 187 ezer négyzetméter. Kedvező fekvésének köszönhetően 49 növény-, 107 madár- és 93 rovarfaj otthona, népszerű halász- és turistahely, de a gyilkos bálnák migrációs helyeként is ismeretes. Mindemellett számos barlang, kráter teszi még rejtélyesebbé a szigetcsoportot. e természeti „remekmű” birtoklásáért került konfliktusba dél-Korea és Japán, így a terület hovatartozása a mai napig vitatott. Japán a történelem során a sziget létezésének nem tulajdonított különösebb jelentőséget egészen az orosz–japán háborúig (1904–05). Stratégiai szempontokat figyelembe véve 1905-ben illegálisan kisajátította a sziklaszirtet, hogy innen figyelhesse az orosz támadó hajókat. ettől a naptól kezdve takeshimának nevezték ezt a földrajzi területet. 128 KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT


Azonban számos japán történelmi térkép igazolja, hogy Tokdo valójában Koreához tartozott már az ősidőktől fogva. Emellett Szedzsong (Sejong) király uralkodása alatt a következőt rögzítették a hivatalos udvari krónikában: a Koreához tartozó Ullüngdo (Ulleungdo) és Uszando (Usando: Tokdo régi koreai elnevezése) olyan közel van egymáshoz, hogy megfelelő időjárási viszonyok mellett a hegytetőről szabad szemmel is lehet látni az egyik szigetet a másikról. A japán Tottori klán sógunátus felé tett 1695-ös jelentése szerint Ullüngdo és Tokdo nem tartozik Japánhoz. A japán államtanács (daijo-kan) 1877-es rendelete pedig azt szögezi le, hogy Ullüngdo és Tokdo nem áll japán uralom alatt. A territoriális vita eldöntése okán pontos mérések is készültek: eszerint a legközelebbi japán területnek számító Oki-szigetektől 157 kilométerre található Tokdo, míg Ullüngdótól csupán 87 kilométerre fekszik. A második világháború idején a nagyhatalmak a kezükbe vették az irányítást, és a kairói konferencián (1943) a következőt foglalták írásba: „Japán meg lesz fosztva mindazon területektől, amelyeket erőszakkal foglalt el.” Ezt az álláspon-

tot az 1945-ös potsdami konferencia is megerősítette. A második világháború befejezése óta Japánon kívül egyetlen nemzet sem vitatta Tokdo hovatartozását. Dél-Korea arra kéri a szigetországot, hogy együttműködően álljon ehhez a kényes kérdéshez azért, hogy a jövőben egy kedvező kapcsolatot tudjanak kialakítani egymás között a viszontagságos történelmi események ellenére is. „Dokdo örökre a mi békés szigetünk marad” – mondják a koreaiak. Az írás eredetileg a Korea in Hungary blogon jelent meg 2015. március 26-án

Jendrek Luca az ELTE Koreai Tanszék frissen diplomázott hallgatója. A Koreai Kulturális Központ által meghirdetett SNS Supporter csapat lelkes résztvevője volt 2014-ben. Kedvelt témája a Koreai-félsziget külkapcsolatai, valamint történelme, amelyről diplomamunkája mellett több cikket is írt.

옌드렉 루처는 엘떼대학교 한국어과 졸업생으로 2014년 한국문화원 SNS 서포터즈로 활동하기도 했다. 주로 한반도의 대외관계와 역사에 관심이 많아 이와 관련된 기사를 쓰기도 한다.

2016 129


Politikai fejlemények – 정책과 이슈

A

Koreai

Nagyobb rendezvényei

Kulturális

2015-ben

Központ

2015 년 주헝가리 한국문화원 주요행사

Január 1.:

O A Mi (Oh A-mi) újévi csellókoncertje (Budapest Aréna)

Július 5. és 10.:

Január 28.:

A koreai-német csellóművész, Isang Enders fellépése (Budapest Music Center)

A magyar Mugunghwa tánccsoport fellépése DélKoreában (Szöul, Csondzsu)

Július 14—15.:

Jang Jun Dzsong (Yang Yun-jung) hegedűművész előadása (Zeneakadémia)

Hagyományos koreai zenei koncert ,,Az erdő lélegzete” címmel (Duna Palota, Debrecen)

Július 28.:

Fotókiállítás a koreai képzőművészet mestereiről (Koreai Kulturális Központ)

Koreai—magyar klasszikus zenei est (nagyköveti rezidencia)

Augusztus 2.:

Kortárs táncest koreai és magyar művészek előadásában (Koreai Kulturális Központ)

Tradicionális koreai tánc- és zenei előadások a Művészetek Völgyében (Kapolcs)

Augusztus 22.:

Koreai rockzeneest (Dürer Kert)

Január 30.:

Február 5-től:

Február 5.:

Február 18-tól:

Fotókiállítás a taekwondóról (Koreai Kulturális Központ)

Augusztus 30.:

Modern koreai táncelőadás a Bécsi Biennálén (Kunsthalle)

Február 18.:

Az Oulime-csoport koreai népzenét és tradicionális táncot ötvöző előadása (Koreai Kulturális Központ)

Szeptember 22—25.:

Koreai kulturális fesztivál (Pécs)

Március 18. — április 15:

Lengyel Miklós volt szöuli magyar nagykövet előadássorozata a koreai kultúráról (MOM Kulturális Központ)

Szeptember 23—25.:

A koreai Massimo kórus koncertje (Pécs, Szeged)

Március 11.:

A Jeong Ga Ak Hoe együttes koreai népzenei koncertje (Duna Palota)

Október 3—12.:

Koreai Kulturális Fesztivál (Budapest)

Október 3.:

Királyi udvari táncbemutató ,,Egy nap a palotában” címmel (Hagyományok Háza)

Október 7. — november 30.:

Képzőművészeti kiállítás ,,A modernitás jelei és a koreai tradíciók” címmel (Koreai Kulturális Központ)

Október 7. — november 30.:

A ,,Talk! Talk! Korea” című pályázat díjazott munkáiból álló kiállítás (Koreai Kulturális Központ, MOM Kulturális Központ)

Október 12.:

Koreai szelleműző szertartás modern zenével és hagyományos koreai táncokkal ,,Láthatatlan határvonal” címmel (MOM Kulturális Központ)

November 3.:

Tradicionális koreai zenei koncert ,,Népdalokkal őseink nyomában” címmel (Hagyományok Háza)

Április 2—24.:

Fotókiállítás ,,Dél-Korea, Ázsia rejtett gyöngyszeme” címmel (Koreai Kulturális Központ)

Április 23.:

Az első koreai—magyar kulturális fórum (Magyar Tudományos Akadémia)

Április—június:

Koreai Kultúra Akadémia (MOM Kulturális Központ)

Május 6.:

Ádám Anna kiállítása és Ju Dzsi Szu (Yoo Ji-soo) koreai táncművész fellépése (Tat Galéria)

Május 10—11.:

Interaktív Faust-játék a Goethe Intézet és a koreai Nolkong (Nolgong) vállalat együttműködésével (Katona József Színház)

Május 19. — augusztus 19.:

Koreai médiaművészeti kiállítás ,,A jelenlévő jövő” címmel (Koreai Kulturális Központ)

November 10—14.:

Koreai filmfesztivál (Budapest, Pécs, Debrecen)

Május 28. — június 26.:

Koreai—magyar fotókiállítás a ,,Két város meséje” címmel (kArton Galéria)

November 27—29.:

Koreai jazzkoncert (Koreai Kulturális Központ)

Május 29.:

Koreai élelmiszerbolt nyitóünnepsége (AsiaCenter Budapest)

December 2.:

Koreai—magyar kortárs táncest ,,Vízcsepp a hal szemében” címmel (MOM Kulturális Központ)

Június 20.:

,,A koreai kultúra napja” (Ramada hotel)

December 9.:

Június 23—26.:

Intenzív koreai nyelvtábor (Szentendre)

Összkulturális évbúcsúztató mulatság (Koreai Kulturális Központ)

Június 29—től:

A Koreai Kortárs Művészetek Múzeumának kiállítása (Koreai Kulturális Központ)

130 Koreai Kulturális központ

Összeállította: Li Szo Hjon (Lee So-hyun) Fordította: Teszár Dávid


„Egy nap a palotában” című táncbemutató [2015년 1월]

부다페스트 신년 음악회 한국인 첼리스트 오아미 초청 공연 (1.1, 아레나)

[2015년 7월]

K-classic week: 한국계 독일 첼리스트 이상 엔더스 첼로 독주회 (1.28, 부다페스트뮤직센터)

숲이 숨쉰다 (7.14,7.15, 부다페스트 두나펄로터 극장, 데브레첸 쾰체이 센터)

K-classic week: 재독일 바이올리니스트 양윤정 독주회 (1.30, 리스트 음악원 솔티홀)

한-헝 클래식 음악의 밤 (7.28, 대사관저) [2015년 8월]

[2015년 2월]

한국 예술인 사진전 (2.5-상설, 한국문화원)

Korean Rock Wave Night ’15 (8.22, 부다페스트 뒤러 케르트)

한국문화원 개원 3주년 기념 ‘울림’ 공연 (2.18, 한국문화원)

국제 공연예술 비엔날레 (8.30, 헝가리 국립 현대 미술관)

정가악회 공연 (3.11, 두나펄로타)

[2015년 9월]

렌젤 미클로쉬 대사 한국문화 특강 (3.18-4.15, 주 1회 4 주간, MOM 문화센터) [2015년 4월]

한국, 아시아의 숨은 진주 사진전 (4.2-4.24, 한국문화원)

[2015년 10월]

2015 헝가리 한국문화페스티벌: Talk! Talk! Korea 수상작 전시 (10.7-11.30, 문화원, MOM 문화센터 광장)

안나 아담 설치 미술전-한국무용 퍼포먼스 (5.6, TAT 컨템포러리 아트 갤러리)

한국현대 미디어 아트전시회: 미래는 현재다 (5.19-8.19, 한국문화원)

2015 헝가리 한국문화 페스티벌: 보이지 않는 경계 (10.12, MOM 문화센터 대극장) [2015년 11월]

[2015년 6월]

헝가리 친선골프대회 ‘한국문화의 날’ 행사 (6.20, 뷰크 라마다 호텔)

부다를 거닐다 (11.3, 헝가리 국립민속극장) 2015 한국영화제 (11.10-14, 부다페스트/페치/데브레첸) 재즈코리아 공연 (11.27-29, 한국문화원)

한-헝 문화교류 사진전: 두 도시 이야기 (5.28-6.26, 갤러리 카르톤) 한국식품 홍보관 문화행사 (5.29, 부다페스트 아시아센터)

2015 헝가리 한국문화페스티벌: 궁의 하루 (10.3, 헝가리 국립민속극장) 2015 헝가리 한국문화페스티벌: ‘한국에서 온 포스트 전통의 신호들’ 전 (10.7-11.30, 한국문화원)

한국문화 아카데미 (4월-6월, MOM 문화센터)

다원 퍼포먼스 ‘비잉 파우스트’ 공연 개최 (5.10-5.11, 카토나 요제프 극장)

마시모 합창단 공연 (9.23-25, 페치 세치니 광장, 페치 대성당, 세게드 대성당) 2015 페치 한국문화 페스티벌 (9.22-25, 페치 세치니 광장)

제 1회 한-헝 문화포럼: 디아스포라 (4.23, 헝가리 과학아카데미 야코비누스홀)

[2015년 5월]

전통예술 중동부유럽 투어 (8.2, 커폴츠 밸리오브 아트 페스티벌, 루마니아 브라쇼브 외)

태권도 사진전 (2.18-3.12, 한국문화원)

페이스 오브 아트 현대무용 공연 (2.5, 한국문화원)

[2015년 3월]

헝가리 한국전통무용단 무궁화, 한국공연 (7.5,7.10, 서울 국립국악원 우면당, 전주 한벽극장)

[2015년 12월]

물고기 눈 속의 눈물 - 현대무용 공연 (12.02, MOM 문예회관 아우라 홀) 한국문화 동호회 한마당 (12.09, 한국문화원)

한국어 집중 캠프 (6.23-26, 한국문화원, 센텐드레) 국립현대미술관 소장 미술은행 작품전 (6.29-, 한국문화원)

2016 131


2016. február 15.—április 15.: „Korea Now” kortárs koreai képzőművészeti kiállítás 2016. március 16.—május 21.: „Concept: Zero” művészeti csereprogram és kiállítás 2016. április 25.: A jövő emlékezete—Kang Eun-il HaegeumPlus koncertje 2016. május 6.—augusztus 28.: „Imaging Korea” kiállítás 2016. június 22—23.: II. Korea—Magyarország Kulturális Fórum 2016. szeptember 13—22.: „Közös nyelvünk, a zene” – Koreai—Magyar Komolyzenei Fesztivál 2016. szeptember 22.: A Koreai Köztársaság Nemzeti Kórusának hangversenye 2016. szeptember 26.—október 9.: II. Koreai Kulturális Fesztivál 2016. november 8—12.: IX. Koreai Filmfesztivál 2016년 주헝가리 한국문화원 주요행사 [2016년 2월] ‘코리아 나우’ 한국 현대미술 전시회 (02.15 – 04.15) [2016년 3월] Concept: ZERO 한-헝 작가 교류 레지던시 프로젝트 (03. 16 – 05. 21) [2016년 4월] 강은일 해금플러스: 미래를 기억하기 (04. 25) [2016년 5월] IMAGING KOREA – 사람, 땅 그리고 시간의 저편 (05. 06 – 08.28) [2016년 6월] 제 2회 한-헝 문화포럼 (06. 22-23) [2016년 9월] K-Classic 페스티벌 (09. 13-22) 국립합창단 공연 (09. 22) [2016년 9월, 10월] 제2회 한국문화 페스티벌 (09. 26 - 10. 09) [2016년 11월] 제9회 헝가리-한국영화제 (11. 08-12)

132 KOREAI KULTURÁLIS KÖZPONT „Imaging Korea” kiállítás

a Koreai Kulturális KözPont

A jövő emlékezete — Kang Eun-il HaegeumPlus koncertje

NAGYOBB RENDEZVÉNYEI 2016-BAN

2016


FRIENDS oF KOREA a „Friends of Korea” (Korea barátai) elnevezésű csoport olyan emberekből áll, akik hivatásuk és érdeklődési körük révén kiemelten foglalkoznak Koreával, és munkájukkal nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország kultúráját népszerűsítsék Magyarországon.

Tagjai: Dr. Baán László (Szépművészeti Múzeum, főigazgató), Csajka Edit (SNS Supporter), Prof. Csoma Mózes (ELTE, habilitált egyetemi docens, a Koreai Tanszék tanszékvezetője), Csong An Szunim (Eredeti Fény Templom, szerzetes, zen tanító), Csonka András (Liszt Ferenc Zeneakadémia, kulturális igazgató), Eszenyi Enikő (Vígszínház, igazgató), Dr. Fajcsák Györgyi (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, főigazgató), Hankó Viktor (Klasszik Rádió, szerkesztő, riporter), Káel Csaba (Művészetek Palotája, igazgató), Koczúr Lucia (Idolater, vezető), Lengyel Miklós (Magyarország volt szöuli nagykövete), L. Simon László (Miniszterelnökség, kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős volt államtitkár), Máté Gábor (Katona József Színház, igazgató), Mecsi Beatrix (ELTE, habilitált egyetemi docens), Mezei Tibor (Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Ázsiai és Csendesóceáni Főosztály munkatársa), Molnár Viktória (Idolater, Home Made Asia, vezető), Mörk Leonóra (Elle Magazin, főszerkesztő), Németh Dávid (Home Made Asia), Osváth Gábor (Budapesti Gazdasági Egyetem, főiskolai docens), Patakfalvy Miklós (Magyar Taekwondo Szövetség, elnök), Pusztay András (Index.hu, ügyvezető igazgató), Ráday Dávid (Sziget Kft., kreatív igazgató), Schmitt Pál (volt köztársasági elnök), Szatmári Gergely (fotográfus), Szegő Andrea (Magyar-Koreai Baráti Társaság, elnök), Dr. habil Szűts Zoltán (Kodolányi János Főiskola, Kommunikációés Médiatudományi Tanszék főiskolai tanára), Teszár Dávid (a koreai filmek magyar szakértője), Tóth Gábor (Hír TV, az Ázsia Magazin szerkesztője), Varga Zoltán (Central Médiacsoport Zrt., vezérigazgató)

Im Gün Hjong

Korea barátai

2016 133


Szerkesztői utószó A kétoldalú kulturális kapcsolatok új fejezetét nyitotta meg a budapesti Koreai Kulturális Központ ezzel a bízvást hiánypótlónak nevezhető, éves megjelenésűre tervezett magazin kiadásával. A kiadvány összeállításakor Kim Dzse Hvan igazgató úrral együtt arra törekedtünk, hogy a koreai kultúra iránt érdeklődő közönség igényeit a lehető legszélesebb körben elégítsük ki – ekként a magazin ugyanúgy helyet ad a tradicionális, mint a modern koreai kultúrának, és átfogó jelleggel bemutatja mind a magas, mind pedig a populáris kultúra legjelentősebb színtereit és szereplőit, kiemelt figyelmet fordítva a magyar–koreai kapcsolódási pontokra. Bízom benne, hogy érdeklődéssel és haszonnal olvasták az elkészült cikkeket a szubjektív élménybeszámolóktól a történelmi, irodalmi és építészeti érdekességeken át az értő műfordításokig. Végezetül szeretném megköszönni Kim Dzse Hvan igazgató úr megtisztelő felkérését a magazin gondozására, és külön köszönöm Kovács Jankának és Jang Csang Szobnak a lap létrejöttében nyújtott lelkiismeretes segítségét. Kellemes nyarat kívánok minden kedves Olvasónak!

Teszár Dávid

편집 후기 한국과 헝가리 두 나라 문화교류에 이바지해 온 주헝가리 한국문화원은 이 잡지를 통해 새로운 문화교류의 장을 열고 그동안의 부족한 부분을 채우게 되었습니다. 이 매거진을 편집하면서 김재환 원장님과 저는 한국문화에 관심을 가지고 있는 이들의 요구를 최대한 만족시키기 위해 다양한 주제를 다루었습니다. 그래서 현대의 한국문화 외에도 전통 문화를 소개했으며, 대중문화의 중요한 장면과 인물들을 높은 수준에서 다루고, 한-헝 관계도 빠뜨리지 않았습니다. 매거진은 개인적인 체험부터 역사, 문학, 건축, 번역에 이르는 다양하고 흥미로운 주제들을 다루고 있기에 독자 여러분들이 재미있고 유용하게 읽을 수 있을 거라 믿습니다. 마지막으로 이렇게 의미 있는 작업에 참여할 수 있게 해 주신 김재환 원장님께 감사드리며, 사소한 부분까지 신경 쓰고 도와준 코바치 연커와 양창섭 씨에게도 감사드립니다. 독자 여러분들이 편안하고 즐거운 여름을 보내시길 바랍니다. 편집자 테사르 다비드


2012 februárjában nyitotta meg kapuit Budapesten Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb, több mint 1000 négyzetméteres kulturális központja, a Koreai Kulturális Központ. Az intézmény létrehozásának gondolata 2009-ben fogalmazódott meg hazánk és a Koreai Köztársaság diplomáciai kapcsolatfelvételének 20. évfordulója alkalmából. A központ legfőbb célja, hogy megismertesse és népszerűsítse a koreai kultúrát Magyarországon, valamint erősítse Magyarország és a Koreai Köztársaság kapcsolatát.

Korea közelről  

Kulturális Magazin 2016-os kiadás

Korea közelről  

Kulturális Magazin 2016-os kiadás

Advertisement