Page 23

ződés alapján kell elbírálni. Amennyiben a leplezett szerződés érvényes, akkor a felek megállapodását ennek tartalma alapján kell minősíteni, viszont, ha a leplezett szerződés is érvénytelen, akkor a szerződés semmis. A büntetőügyekben – így például az adócsalási ügyekben – eljáró hatóságok a gazdasági események megtörténtének vizsgálata során a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével állapítják meg a tényállást. Azaz a valóságban lezajlott – hitelt érdemlően bizonyított – eseményeket vetik össze a szerződésekben, a számlákon feltüntetett adatokkal azok között a felek között, akikre az adott jogügylet kapcsán azok vonatkoznak. E kritériumokból az is következik, hogy az adózásra vonatkozó jogszabályok megtartását adózónként kell vizsgálni.

alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helyállónak kell lennie. Számlát csak valós gazdasági eseményről lehet kiállítani. A számla valótlansága esetében a vállalkozás tehát nem csupán rögtön legalább két törvényt sért meg, hanem megkérdőjeleződik minden olyan tény, amelyet az adott számla igazolt (volna). Az Áfa tv. 127. § (1) bekezdésének a) pontja adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételéül az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló, az adóalany nevére szóló számlát írja elő. A fiktív számlák könyvelésben való rögzítése tehát nem csak a számviteli törvény előírásait sérti, hanem az Áfa törvény idézett paragrafusát is, tekintve, hogy fiktív számlák alapján adólevonási jog nem keletkezik. Nagyon fontos, hogy ha maga a gazdasági esemény meg is történt, de az ezt igazoló bizonylat formailag, tartalmilag nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, akkor az nem jogosít fel adólevonási jog gyakorlására. A gazdasági eseményről kiállított számla pedig tartalmilag csak akkor hiteles, ha az abban foglalt gazdasági esemény a számla szerinti felek között, a számla szerinti módon ment végbe. Így például nem tekinthető hitelesnek a számla, illetve az általa alátámasztott gazdasági esemény, ha az ügylet megtörtént „A” és „B” Kft. között, de – mondjuk „adókímélési okokból” – arról az adott évben veszteséges, azonos tevékenységet folytató „C” kft. állít ki számlát.

Adókedvezmények Az adójog alapvető szabálya, hogy az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, az adózó adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítani, akinek az érdekében áll. Az Szja tv. VIII. fejezete tartalmazza az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményeket. Az ott meghatározott feltételekből egyértelműen megállapíthatók azok a célok, amelyek megvalósítása érdekében a törvényalkotó adókedvezményt nyújtott. Az Szja tv. kizárólag az említett fejezetében felsorolt adókedvezményeket engedi figyelembe venni, más adókedvezményre nem biztosít törvényes lehetőséget. Ekként értelmezendőek a Tao. tv. által adott kedvezmények is. A törvény III. fejezte soroltja fel az adómentességeket. Más esetekben nem csökkenthető jogszerűen az adókötelezettség, mint amit a törvény tételesen felsorol. Fontos, hogy – akár a személyi jövedelemadó, akár a társasági adó vonatkozásában – az adókedvezmény (előny) egyben mindig a főszabály alóli kivételt jelenti. Az abban foglalt feltételek fennállását tehát értelemszerűen a kedvezmény jogosultjának, illetőleg az abban érdekeltnek kell bizonyítania, szemben az adókötelezettséget megállapító szabályokkal, amelyekben a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli. Így abban az esetben, ha az adóalany eleget tesz ugyan az általa érvényesített kedvezmény törvényi feltételeinek, de azt nem tudja a jogszabály által elvárt módon igazolni, akkor – ha adócsalást nem is követ el ezzel –, mulasztási bírságra, adóbírságra minden-

Szerződések Az adócsalás miatt indított büntetőügyekben eljáró hatóságok feladata az is, hogy a felek valós akaratának és a tényállás megállapítása szempontjából jelentős szerződéses kapcsolatok megítélése során – a polgári jog szabályainak alkalmazásával is – az egyes szerződéses viszonyokat önállóan értékelje (Art. 1. § (7) bekezdése) és az értékelés eredményétől függően megtegye a szükséges intézkedéseket. A polgári jog szabályai szerint, ha egy szerződés a megjelenésében nem a valóságos szerződéses tartalmat hordozza, vagyis ahol a szerződéses nyilatkozatban kifejezendő akarat eltér a szerződő fél (felek) valódi akaratától, az színlelt szerződésnek minősül. A Ptk. 207. §-ának (6) bekezdése szerint a színlelt szerződés semmis. A színlelés célja – ahogyan a cikk első részében ismertetett jogeset is példázza – a színlelt szerződés esetében rendszerint valamely jogszabály, vagy másik személy jogának, jogvédte érdekének a kijátszása. A színlelt szerződés legtöbbször más szerződést leplez. Az irányadó gyakorlat szerint ilyenkor a felek jogviszonyát a háttérben meghúzódó, a színleléssel titkolt, leplezett (palástolt) szerXXI. évfolyam, 2012. augusztus

23

PHARMORIENT 238

Pharmorient 238 - XXI. évf., 2012 augusztus  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you