Beszámoló
Zene és látvány 4D-ben
A banda már a kezdeteiben „pokolian“ robbantott korszakalkotó zenéjével. A DM-rajongói mivolt életstílus lett. A keleti blokk fiataljainak is megváltoztatta ruhaszekrényeik tartalmát – a java része magas ívben dobálta ki a színes „göncöket“. A polcokat elfoglalták a fekete öltözékek. Elkezdődött a fekete ünnepség…
Senki se gondolta, hogy ez egy évtizedeken át tartó ünnepség lesz. Amikor 2003-ban Dave Gahan a Paper Monsters című szólólemez turnéja alkalmából Pozsonyban lépett fel, a pódium előtt éreztem át igazán, hogy milyen mélyen belém ivódott a zenéjük, pedig nem voltam a rajongójuk. Belém, belénk ivódott, mert a DM számait a nyolcvanas években dúdolta fél Pozsony… Hát ez egészen szerethető zene, mondtam magamban. És elmentünk a következő, egészbandás koncertre, ahol a zene mellett immár lenyűgöző volt a színpadi projekció is, mely Anton Corbijn (a Joy Division-ről szóló, Control című film rendezője) lelkén száradt. Idén látott napvilágot a turnét megnevező Delta Machine c. album. Remek, a 2013-as új albumok közül csak David Bowie albumának örültem jobban. A turné koncertjeinek, a budapestinek is, óriási a visszhangja – állítólag ez az eddigi leg… Na, majd meglátjuk – mondtuk mi… Előzenekarokból már csak Katka Knechtovát kapjuk el. Őt a Depeche Mode választotta, albumának ké46
szítésénél a DM koncertdobosa, Ch. Eigner is közreműködött. Ám legyen, de sokan előzenekarként senkit se szeretnek. Én se… Amikor a pódiumra vagy a pódium feletti, elképesztő „világítóközpontra“ meredt a tekintetünk, már sejtettük a nagy élményt. Abban a pillanatban, amikor fellobbant a DM-hang és a kép, azonnali hatállyal eloszlottak a fent olvasott kétkedéseink. Íme, a fantasztikum apróra váltva. A régi számok új koncertköntöst kaptak. Nem változtattak sokat, de olyan zseniálisan, hogy a legap-