Potovanja • Utazások
ahol biztonságosabban
ről voltunk. Rajtunk kívül nem voltak magyarok, de a
lehetett fürödni. A ten-
vendégkönyvben láttuk a nyomukat. Megismerkedtünk
gerpart veszélyforrást
viszont egy kedves szlovén házaspárral és kislányukkal.
jelentett a turista idegállapotára is. Tele volt
Szóval azt a néhány zavaró körülményt, amit részben
szemtelenül
rámenős
már említettem, leszámítjuk, akkor valóban úgy érez-
helyiekkel, akik min-
tük magunkat, mint a paradicsomban. Persze tudtuk
denáron üzletet akar-
azt is, hogy ki kell mozdulnunk a szállodából, ha meg
tak kötni a turistákkal.
akarjuk egy kicsit is ismerni ezt az országot. Kétszer
Legtöbben behúzódtunk a biztonsági őrök által védett
mentünk kirándulni. Egy félnaposra a közeli város-
pálmafasor mögé. Így az óceántól és a piaci légy modo-
ba, Galléba, ahol megtekintettük a XVII. században
rú feketéktől 10-15 méter távolságra kerültünk.
épült holland erődítményt, amely körül zárja az egész
A tengerpart Koggalánál: pálmafákkal szegélyezett, aranysárga homokstrandok
óvárost. Az erődítmény ágyúállásai ma a város szerelEttől még persze ők nem adták fel a reményt, mert ha
mespárjainak kedvelt találkozóhelyei. A város utcáin
a tenger felé pillantottunk, akkor mint a TV-be minden-
sétálva a vásárlást illetően nem éreztem különösebb
áron bekerülni akarók a kamera előtt, úgy ugráltak, in-
késztetést, ami ritkán szokott velem előfordulni.
tegettek a látóterünkben. Ha meg lemondtunk az óceán látványáról, akkor kiabálással, füttyögéssel próbálták
A második kirándulásunk egy kétnapos körút volt.
figyelmünket magukra felhívni. A mezítlábas, szoknyás
Ezek során a már elmondottak mellett a következő-
férfi személyzet viszont a nyugati turisták igényének
ket tapasztaltuk meg. Minden gyarlóságuk ellenére a
megfelelő korrektséggel és kedvességgel viselkedett.
szingalézek erősen hívő emberek. Rengeteg Buddha-
Az ételválaszték gazdag volt, de egy része túl fűszeres.
szobor és templom van. Amikor én, a férjem, a sofőr
Minden nap más stílusban főztek: helyi, kínai, olasz,
és az idegenvezető, aki már egy hete zaklatott ben-
thaiföldi stb. A szálloda még félig sem volt kihasználva,
nünket, hajnali háromkor elindultunk egy kényelmes,
azaz kb. száz vendége volt. A világ szinte minden részé-
klimatizált mikrobusszal, tíz perc múlva megálltunk az első út menti templomnál és Buddha-szobornál, ahol kísérőink kiszálltak, egy gyors imát elmormoltak az út szélén, majd csekély pénzt dobtak az ott lévő perselybe. Így az Isten oltalmával nyugodtan mehettünk a nagy útra. Azt már említettem, hogy számunkra észveszejtő módon közlekednek, de ennek ellenére jóval kevesebb a baleset, mint erre mifelénk. Az árukon az árak csak ritkán vannak feltüntetve, azokat a vevőhöz szabják. A turista 10-szer többet fizethet, ha nem alkuszik, mint a helybeliek. Rúpiájuk van, de hivatalosan is váltják és fizetőeszközként is elfogadják az eurót. A sziget belsejében a hegyek kétezer méter fölé nőnek, s
A tamil teaszedő asszonyok körbevesznek bennünket
így már nem olyan tikkasztó a meleg. Első állomásunk •
2-3/2007
179