Page 1


1. Bevezetés az iskoláskor pedagógiájába Ötlettár 1. Komoly problémának látom, hogy a pedagógus (osztályfőnök sok esetben) befolyásoló hatása az osztályközösség kialakulására sokszor negatív, nem az összetartást erősíti, és a csoport összetartását, hanem konfliktusokat szül a közösségben. Hogyan lehetne kiküszöbölni az osztályfőnök negatív hatását? 2. A média szerepe az oktatásban is hatalmas jelentőségű. Azonban van-e olyan jó az online kapcsolattartás, mint az élőben történő? 3. Hogyan befolyásolja a tanulók személyiségfejlődését, ha hátrányos helyzetük miatt nincsen otthon internet hozzáférésük, ezáltal ’kimaradnak’ az online folyó kapcsolati hálóból, (esetleg a tananyagok sem jutnak el hozzájuk)? 4. Mik a legfőbb akadályai az alternatív pedagógiai módszerek (pl.: projekt módszer) használatának az általános iskola alsó tagozatában? 5. A gyermeki kreativitás kibontakoztatásának szűkös keretei vannak az iskolán belül. Sokszor ennek a hiánya miatt jelentkeznek elmaradások a tanulásban. Mit tehet a pedagógus, hogy a kreatív tevékenységekre is elegendő idő jusson? 6. Miért nem népszerű az olvasás? Avagy mik az összefüggések a szövegértés, a tanulás és az olvasás között? 7. Mi lenne a megfelelő mód a sportolás megszerettetésére? A sportszegény életmód a legtöbb fiatalkorúra (és felnőttre is) jellemző. A sportolást elősegítő képességek hiányozhatnak az élet számos területéről, például a kitartás, és tűrőképesség sem alakul ki minden fiatalban. 8. Hogyan lehetne elérni, hogy az idősebb korosztályhoz tartozó pedagógusok is alkalmazzanak multimédiás eszközöket oktatásuk során, ezáltal szinesítve a tanórákat? 9. Az integrációs folyamat során a fogyatékkal élő tanuló jogai érvényesülnek, mi történik azonban azzal a tanulóval, aki akaratlanul is a fogyatékkal élő tanuló segítőjévé válik az osztályban? 10.


Komoly probléma a már az általános iskolában megfigyelhető diszkrimináció a roma és más kisebbségi származású tanulók ellen. Hogyan lehetne sikeresen bevezetni a multikulturális oktatás alapjait a magyar közoktatásba?


Szakirodalmi gyűjtés Egyéni téma: Az olvasás, szövegértés és tanulás összefüggései az általános iskolákban. 1. Ábrahám Mónika: 12–14 éves gyerekek olvasási, könyv- és könyvtárhasználati szokásai (2013.01.17) http://www.ofi.hu/tudastar/1214-eves-gyerekek (2013.01.17) 2. John Seely Brown(2000): Growing up digital: How the web changes work, education, and the ways people learn. Journal of the United States Distance Learning Association, 16. évf., 2. szám 3. Balogh László(1993): A tanulók egyéni tanulási módszerei fejlesztésének pszichológiai háttere In: Herskovits Mária – Gyarmathy Éva (szerk.): Vissza a holnapba. MTA Pszichológiai Intézet, Budapest.p. 23-40. 4. Nagy Attila(2003): Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás-és művelődésszociológiai vizsgálata, Budapest, Gondolat Kiadó, p.76-91. 5. Kamarás István(2005): Olvasásügy, Pécs, Iskolakultúra, p. 133-150. 6. Adamikné Jászó Anna(2006): Az olvasás múltja és jelene, Budapest, Trezor Kiadó 7. Kerekasztal-beszélgetés Csányi Vilmos humán etológussal, Kamarás István olvasásszociológussal, és Z.Karvalics László történésszel. Az Educatio moderátora: Biro Zsuzsanna Hanna (2008) In: Educatio, 17. évfolyam, 2. szám, p.283-300. 8. Szigetfalvi Mariann (2012.02): Tanulj szóban! De hogyan? http://egylepesegyutt.blogspot.hu/2012/02/tanulj-szoban-de-hogyan.html#more (2013.01.18) 9. Szigetfalvi Mariann (2011.11): Szövegértés – az iskolai siker alapja http://egylepesegyutt.blogspot.hu/2011/11/szovegertes-az-iskolai-sikeralapja.html#more (2013.01.18) 10. Dr Pusztai Éva(2010.09): Miért fontos (ma is) az olvasás? http://konyvtaroskisasszony.blogspot.hu/2010/09/dr-pusztai-eva-miert-fontos-ma-isaz.html (2013.01.18) 11. Kámán Veronika(2010.09): Olvasási szokások változása http://konyvtaroskisasszony.blogspot.hu/2010/09/kaman-veronikaolvasasiszokasok.html (2013.01.18) 12. Veszelszkiné Huszárik Ildikó (2008): Szövegfeldolgozás nyomtatott és digitális eszközökkel Anyanyelv-pedagógia, 1. évfolyam, 2. szám, http://www.anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=45


;)..2<

/086-88)?04.-*

/0*&.5:0)

*G@*48-.-/

%G.6@)3(

@4<(C9.-:4<(

F2**4@08%&@/2A05

'B.*H@*G@*48-*

-:4<(<(G;-:

-:4<(C9.@4<(

C-'-(64<-'

?<(0AF&.08:;0<(*0')

<4/)

/&86)*&'

<(G;-:/-:4@*4<-

/-:.4;9*B62<@-86<(-@

*)8B.2<<).C9;D*3E'

08%&@/2A056-'56&.2<

8>-.;4<(-*0

<();)'

&.;)<2<0/&6-..-'

<(G;-:-:><4:-08-'/-:4@*4<-

<(08*-*0'B<

)8).0*0'B<



:@)//)*0')0

?@):/)*0')0

08*-@)'*D; %-.89**&.;)<2<)

023456789  5022

IJJKLMN

+,@-?@&6B'A05

7,)8).0(2.5-.-/(9

1,*234'&(565

1,06-8*0%0'2A05

O

7,?@&6B'A05

 "#

 ! "#  $

%&'&()*&'

+,-.-/0

P,3-.-8*4<

0:)(0&.;)<2<==

S,@-3*-**'G(.4<-'4@(4'-.4<Q,')?A<&.)*&'RG<<(-%E::4<-'


Szakirodalmi feldolgozás Név (EHA kód): Szűcs Kitti (szktacg.elte; DFMG5V) A feldolgozott szakirodalom (pontos bibliográfiai adatokkal): Adamikné Jászó Anna (2006): Az olvasás múltja és jelene, Budapest, Trezor Kiadó p.263-279 Választott technikám: Kettéosztott napló Ismertetés:

Kiemelés, lényeges elemek

Megjegyzések, reflexiók

1.Szövegértés új technikáinak használata együtt a hagyományos technikák, tananyagok használatával. 2. Történeti visszatekintés, a változások kiemelése.

Egyértelműsített célok, gondolkodásmód.

3.Elmondja, hogy vannak már munkafüzetek, amik szövegértési technikák használatát igénylik, ugyanakkor felületi információkat kérdeznek, így a gondolkodást nem serkentik. 4. Monitor vizsgálat szintjei 5.pragmatika 6.angol kifejezések felsorolása 7.Szövegértés készségrendszere ÁBRA 8.tanár, tanuló/olvasó szerepének kihangsúlyozása 9.Mortimer Adler és Francis Bacon szemléletének összehasonlítása 10.előre tekintés 11.Illyés Gyula: Puszták népe 12.Herbart sémaelmélet 13.Háttérismeretek

14.”Mi történt?” 15.kivezető mód 16.Amundsen 17.Hungária kávéház 18.induktív menet 19.szövegértő olvasás

Háttér információt szolgáltat, hogy a kevésbé tájékozódott olvasó is értse meg a szöveg mélyebb rétegeit. Kihangsúlyozza a szöveg lényegét. Bemutatja, hogy van már változás a helyes irányba, de még nem elegendő mértékű. Ez egyben jelzésértékű a kiadók, tankönyv és munkafüzet készítők számára a fejlesztésekkel kapcsolatban. Fogyatékkal élő embereknél is hasonlóan alakulnak ezek a szintek? A fogalom ismeretlen jelentéseit megjegyezni! Szakmai szempontból elengedhetetlen tudni világnyelven a szakkifejezéseket. Bonyolult összefüggésrendszer esetén a legjobban átlátható tájékoztatási forma. tanuló-ismeretek mozgósítása, tanármotiválás A kettő lényege ugyanaz, ha többen is ugyanazt fogalmazzák meg, akkor nagyobb eséllyel van igazságtartalma. Az olvasás készségrendszere és az analizáló olvasás a fő témakör. Elolvasni!! kognitív pszichológia területén is tanultuk Rendkívül széles a tudnivalók sora, ezeket érdemes mindig szem előtt tartani egy mű elemzésekor, olvasásakor!! A szavak mögé kell mindig nézni! A szövegben információkat kell keresni, nem az esztétikai élményt. Norvég sarkutazó, a kötelességtudat, kitartás, erkölcs mintáját mutatja nekünk. Ma New York kávéháznak hívják. tényeket közöl, sorol fel Háttértudás kell hozzá, térképet megnézni, vázlatot, ábrát készíteni az összetett


20.tanár feladata 21.Interaktív olvasás

szövegekről, így lesz jobb a szöveg érthetősége. Háttérismeretek biztosítása, ezzel segítve a szöveg minél jobb megértését Életkoronként változó, és a szöveg nehézségétől függően is változhat, hogy ezt a technikát használjuk-e.


Tanulási stratégiák, tanulást segítő technikák. Tanulási technikáim Technika megnevezése Szöveg hangos olvasása Néma olvasás Olvasott szöveg elmondása Az elolvasott vagy elmondott anyag néma ismétlése támpont nélkül Elmondás más személynek Magnófelvétel készítése az elolvasott szövegről és visszahallgatása A fenti technika ismétlése Beszélgetés Áttekintés Ismeretlen szavak, fogalmak meghatározása könyvben való visszalapozással Ismeretlen szavak, fogalmak meghatározása könyvben való szótár, lexikon segítségével Aláhúzás Parafrazeálás Kulcsfogalmak kiírása Jegyzetelés Tanári ábra, vázlat felhasználása Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése, ábrázolása Összefoglalás Kérdések feltevése Kérdések megválaszolása Ábra, vázlat készítése Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése Anyag elmondása jegyzet alapján „SQ4R” Murder program

Rendszeresen használom

Hallottam már róla

Szívesen kipróbálnám x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Forrás: Szitó Imre (2003): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia 2. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó p. 16-18.

Az elkészített munkáját töltse fel VEZETEKNEV_6_tanulasi_technikak.doc)

az

eLearning

felületre!

(Fájl

neve:


Tanulási stílus kérdőív Név : Szűcs Kitti (SZKTACG.ELTE; DFMG5V) Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik jellemző rád és azt a számot írd be a kipontozott helyre ! Itt nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Csak a saját véleményed fontos. 1 = Egyáltalán nem jellemző rám. 2 = Nem jellemző rám. 3 = Nem tudom eldönteni, igen is, nem is. 4 = Jellemző rám. 5 = Nagyon jellemző rám. A 3-as választ csak ritkán használd! 1. Ha látom is és hallom is a megtanulandó szöveget, nagyon könnyen megjegyzem. 2. Hangosan szoktam elolvasni a tananyag szövegét, amikor felkészülök. 3. Szívesebben tanulok az osztálytársammal vagy a barátommal, mint egyedül. 4. Nagyon hasznos számomra, ha a tanár ábrákat mutat be a táblán vagy az írásvetítőn , amikor magyaráz. 5. Ha ábrát készítek jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom. 6. Jól tudok úgy tanulni, ha csak némán olvasva átveszem a leckét. 7. Szívesebben töltöm az időmet rajzolással, festéssel, mint sportolással vagy mozgást igénylő játékkal. 8. Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem , felmondom magamnak a leckét. 9. Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom. 10. Nem szeretem azokat a feladatokat, amiken törnöm kell a fejemet. 11. Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem. 12. Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzel fogható dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák vagy szövegek vannak.

5 2 2 3 5 4 2 1 4 2 5 5


13. Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot kell megtanulnom, mint ahol szövegeket kell megérteni. 14. Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvből kellene megtanulni az anyagot. 15. A szabályokat szóról szóra bevágom . 16. Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha más által készített rajzot nézegetnék. 17. Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok. 18. Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam. 19. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás. 20. Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor könnyebben megtanulom. 21. Teljes csendben tudok csak tanulni. 22. Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják, mit kell csinálnom , mintha szóban elmondják, mit kell tennem. 23. Ha valaki elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben megértem, mintha egyszerűen csak elolvasom. 24. Egyedül szeretek tanulni. 25. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem. 26. Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió, TV vagy a magnó. 27. Akkor vagyok biztos egy felelésnél, ha szóról szóra megtanulom a leckét. 28. Gyakran előfordul, hogy megtalálom a számtanpélda megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a megoldáshoz. 29. Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni , minthogy elmagyarázzam. 30. Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem nagyon értek. 31. Amikor egy számtanpéldát megoldok, szinte minden lépést meg tudok indokolni, hogy miért tettem. 32. A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent meg tudok tanulni. 33. Több olyan dolgot tudok csinálni , amit nehéz lenne szavakkal elmagyarázni /kézügyességet igénylő feladatok/. 34. Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy ábrákat.

2 5 1 4 4 1 4 5 2 4 4 3 2 4 1 1 4 2 4 2 2 2


A kérdőívet összeállította és vizsgálatokat végzett vele A tanulási stratégiák c. tanulmány szerzője. (Szitó Imre) Tanulási stílus kérdőív értékelése

Auditív:

3

Vizuális:

4

Mozgásos:

3,5

Társas:

2,75

Csend:

1,75

Impulzív:

2

Mechanikus:

1,5


Tanulási stratégiák, tanulást segítő technikák. Tanulási technikáim ÖNREFLEXIÓ Név: Szűcs Kitti (szktacg.elte; DFMG5V) Jellemző tanulási formám a megtanulandó anyag olvasása. A meghatározott tananyagot először átolvasom, ezzel felmérem, hogy mekkora mennyiséget kell megtanulnom, és szerkezetileg átlátom a fejezetek, témakörök összefüggéseit is. Eközben kiderül számomra, hogy vannak-e olyan részek, fogalmak, amiket nem értek, esetleg idegen szakkifejezések, amiket az anyag nem határoz meg, és ha vannak, akkor azokat kikeresem magamnak, kis kutatómunkát végzek. Amint ezzel végeztem ismételten átolvasom az anyagot, ezúttal színes jelölésekkel, magyarázatok odaírásával, utalásokkal tűzdelem a szöveget, ábrákat gyártok, illetve szövegkiemelő filccel bejelölöm a fontos részeket. Ezután általában még egyszer átolvasom az egész megtanulnivalót, és ekkor már az apró részleteket rögzítem. Általános iskolában legtöbbször az írásbeli házi feladatok megoldása elegendő volt a jó teljesítmény (5-ös) eléréséért, a történelem és irodalom tárgyaknál szükséges volt a pontos dolgok megjegyzése. Történelemhez gyakran írtam le külön lapra az évszámokat, olvastam többször a jegyzetet. Irodalomból a verseket leginkább hangosan mondva tanultam, először csak olvasva, hangosan, majd fejből próbáltam felidézni a szöveget. A természettudományos tárgyaknál a képleteket, szabályokat megtanultam, miután megértettem őket, és gyakorló példákkal rögzítettem a lényeges elemeket. Középiskolában szintén ezeket a technikákat alkalmaztam, elég jó eredménnyel (4-5-ös tanuló voltam). Itt kezdtem a szövegkiemelés, ábrakészítés technikáit alkalmazni. A logikai gondolkodást igénylő tárgyak esetében előfordult, hogy az osztálytársakkal közösen oldottuk meg a példákat, elmagyaráztuk egymásnak is a megoldás menetét. Kérdések akkor fogalmazódnak meg bennem, amikor nem egyértelmű egy rész, nincs eléggé kifejtve, illetve ha hiányosak a háttér információim. Ilyen esetben próbálok a tananyagon kívüli forrásból plusz adatokat szerezni, esetleg a kapcsolati háló révén érdeklődöm a számomra érthetetlen dologgal kapcsolatban. Tanulási technikákat nem tanítottak nekem intézményi kereteken belül, sem általános sem középfokú tanulmányaim során. A fent leírt szokásrendszer a saját igényeim alapján alakult ki. Szó szerinti tanulással, magolással próbálkoztam, de hosszú távon nem maradt meg olyan biztonsággal az anyag, mint többszöri elolvasás után, és az összefüggések megértésével.

Portfolió  

Iskoláskor pedagógiája

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you