VI. ĂŠvfolyam
4. szĂĄm
2005. december
AlapĂtva 1928-ban
A RÉVKOMà ROMI REFORMà TUS KERESZTYÉN EGYHà Z HIVATALOS LAPJA
.DU½FVRQ\ D V ] H U H W H W Q D J \ Ă˜ Q Q H S H Motto: 155.halleluja 4.verse Ă“h Betlehem szent gyermeke, itt is kĂŠr egy sereg, Vedd el bĂťnĂźnk s tĂśltsd meg szĂvĂźnk, SzĂźless bennĂźnk ma meg. KarĂĄcsonyest, az angyal ĂśrĂśmhĂrt ĂŠnekel, Ă“h jĂśjj kĂśzĂŠnk, s maradj miĂŠnk, Urunk, ImmĂĄnuel. Ă men. KarĂĄcsonyt, JĂŠzus szĂźletĂŠsĂŠnek emlĂŠkĂźnnepĂŠt immĂĄr tĂśbb mint kĂŠtezer ĂŠve az egĂŠsz vilĂĄg keresztyĂŠnsĂŠge minden december 25-ĂŠn Ăźnnepli meg. A karĂĄcsonyt nĂŠgy adventi hĂŠt elĂľzi meg, mely JĂŠzus eljĂśvetelĂŠt jelenti. Ezekben a hetekben a hĂvĂľ emberek lĂŠlekben is kĂŠszĂźlnek JĂŠzus fogadĂĄsĂĄra. Az advent elsĂľ vasĂĄrnapjĂĄtĂłl karĂĄcsonyestig (karĂĄcsony elĂľestĂŠjĂŠig, mĂŠg szebben mondva: szentestĂŠig) a prĂŠdikĂĄciĂłk JĂŠzus eljĂśvetelĂŠnek jelentĂľsĂŠgĂŠt hirdetik. Ugyancsak az elsĂľ adventi vasĂĄrnappal kezdĂľdik az egyhĂĄzi ĂŠv elsĂľ fele, mely felĂśleli a tĂśrtĂŠnĂŠseket JĂŠzus szĂźletĂŠsĂŠtĂľl fogva fĂśldi ĂŠletĂŠben, tanĂtĂĄsait, nagyszerĂť cselekedeteit, szenvedĂŠseit, kereszthalĂĄlĂĄt, feltĂĄmadĂĄsĂĄt ĂŠs mennybemenetelĂŠt, mellyel lezĂĄrul fĂśldi ĂŠlete. Ă?gy lesz "Atya, FiĂş, SzentlĂŠlek, teljes SzenthĂĄromsĂĄg egy ĂśrĂśk igaz Isten egy szemĂŠlyben". A NĂĄzĂĄretben ĂŠlĂľ MĂĄriĂĄnak, aki jegyben volt jĂśvendĂľ fĂŠrjĂŠvel, JĂłzseffel, Isten angyala megjelent, ĂŠs tudatta vele, hogy gyermeket fog szĂźlni, mert IstennĂŠl
kegyelmet nyert, mondvĂĄn: "És Ăme fogansz a te mĂŠhedben, ĂŠs szĂźlsz fiat, ĂŠs nevezd az Ăľ nevĂŠt JĂŠzusnak." MĂĄria ĂŠs JĂłzsef Betlehembe mentek, hogy beĂrattassĂĄk magukat ottani lakosoknak, kĂśzben MĂĄria megszĂźlte fiĂĄt, de csak egy istĂĄllĂłban talĂĄltak helyet maguknak. Az angyalok JĂŠzus szĂźletĂŠsĂŠt a pĂĄsztorokkal kĂśzĂśltĂŠk, akik ott legeltettĂŠk a nyĂĄjat, mondvĂĄn: "Ne fĂŠljetek, mert Ăme hirdetek nĂŠktek nagy ĂśrĂśmet, mely az egĂŠsz nĂŠpnek ĂśrĂśme lĂŠszen, mert szĂźletett nĂŠktek ma a MegvĂĄltĂł, ki az Ăšr Krisztus, a DĂĄvid vĂĄrosĂĄban. És az angyalokkal egyĂźtt mennyei seregek sokasĂĄga dicsĂŠrte az Istent: "DicsĂľsĂŠg a magassĂĄgban az Istennek,
$ WDUWDORPEĂ?O ROGDO
$ 6]HQWK½URPV½J NDU½FVRQ\L Ă˜]HQHWH ROGDO
+Ă€QGHO Ă…OHWH ROGDO
.ÒQ\YDM½QO� ROGDO
(VHPÅQ\QDSW½U ROGDO
$ QDJ\ ½WYHUÅV ROGDO
+ÉUGHWÅVHN (NOÅ]VL½QN PÖOWM½E�O
ĂŠs e fĂśldĂśn bĂŠkessĂŠg, ĂŠs az emberekhez jĂł akarat!" A pĂĄsztorok mindnyĂĄjan elmentek Betlehembe, hogy tisztessĂŠget tegyenek JĂŠzusnak. A napkeleti bĂślcseket pedig egy fĂŠnyes csillag vezĂŠrelte Ăştjukon, mĂg nem ĂŠrtek el a betlehemi jĂĄszolhoz. Bementek ĂŠs ott talĂĄltĂĄk MĂĄriĂĄt fiĂĄval,
JÊzussal, Ês tisztessÊget tettek nÊkik a magukkal hozott kincsekkel: arannyal, tÜmjÊnnel Ês mirhåval. Hogy a karåcsony ßnnepe magåban hordozza a szeretet nagy jelentþsÊgÊt, azt egy bibliai idÊzet is igazolja, miszerint: "Úgy szerette Isten e vilågot, hogy egyszßlÜtt fiåt adta, hogy aki hiszen Õbenne, el ne vesszen, hanem ÜrÜk Êlete legyen." A jó Isten maga adta e szÊp pÊldåt, hogy szeressßk egymåst, mert szeretetre mindenkinek szßksÊge van szßletÊsßnktþl fogva egÊsz ÊletßnkÜn åt. A legszebb szavak kÜzÜtt a magyar szókincs gazdag vålasztÊkåban a szeretet szó az elsþk kÜzÜtt van. Ebbþl adódik, hogy aki az Istent, az Anyaszentegyhåzåt szereti, az rossz emfolytatås a 3. oldalon