Page 1

INGYENES!

SZABOL CS-SZATM ÁR-BE REG É S BORSOD-AB A Ú J -ZEM PL ÉN M E GY EI M E ZŐGAZDA S Á G I H AV I L A P

I I . é vf. 10. szá m • 2 0 1 5 . o k t ó be r

Őszi kerti gondoskodás A lényeg másban van! Szemes termények szárítása Hed-Land Craftmix – a repce komplex lombtrágyája

www.headland-ag.co.uk Balogh Lajos • 06 30 / 9507-392 • lajos1@upcmail.hu Diriczi László • 06 30 / 2197-588 • Fax: 06 42 / 596-622 info@hedland.hu

B

Mn Mg Mo

Zn

S

N


VETÉSTŐL ARATÁSIG

™ a Dow Chemical Company (‚Dow”) vagy a Dow leányvállalatának márkaneve

SZÉLTIPPANTÓL ÉS KÉTSZIKŰ GYOMOKTÓL MENTES ÁLLOMÁNY

• Kiváló hatás a nagy széltippan ellen • Rendkívül széles hatásspektrum a magról kelő kétszikű gyomok ellen • Megoldás a veronika, árvacsalán és az árvácska fajok ellen • Hatástartam a betakarításig • Őszi búza, őszi árpa, tritikálé és rozs kultúrákban

www.dowagro.hu Dow AgroSciences Hungary Kft. 1016 Budapest, Hegyalja út 7–13. Telefon: (1) 202-4191, Fax: (1) 202-4292 A növényvédő szereket mindig biztonságosan és felelősségteljesen használja! A készítmény felhasználása előtt olvassa el és kövesse a termék csomagolásán lévő címke felhasználási utasításait valamint az engedélyokiratban szereplő előírásokat!

DANKÓ RÓBERT Telefon: (30) 228-7435

DowAgrosciences_Bizon_2015_210x297_Danko Robert.indd 1

28/08/15 06:20


AKTUÁLIS

Radnóti Miklós:

Változások az ekáer-ben

Hűvös arany szél lobog, leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág.

Könnyebb lesz a szőlő szállítása A Magyar Nemzet szerint újra módosultak az ekáer szabályai. A legfontosabb változás az, hogy a szőlő ezentúl nem számít kockázatos élelmiszernek, vagyis az eddiginél sokkal egyszerűbb szabályok betartása mellett is szállítható. A kockázatos termékeknél kockázati biztosítékot kell fizetni, illetve előre jelezni az ekáer igénylésénél az értékadatokat, amit egy szüretnél lehetetlen előre kiszámolni – írja a lap. Értesüléseink szerint a termelők nem igazán értesültek a változásról, az csupán a Közlönyben jelent meg más rendeletek között.

OKTÓBER

Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri.

Agromalim-on jártunk

Dögöljön meg a szomszéd tehene! Alacsony kooperációs képesség jellemzi a meggyszektort, ezért a termelők, a feldolgozók és a kereskedők együttműködésére van szükség – jelentette ki Feldman Zsolt, az Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára Hajdúböszörményben, az első nemzeti meggy fórumon. A mondat hallatán feltolult bennem néhány gondolat. A tavalyi év – enyhén is – torz felvásárlási árait indokolva a kereskedők arra hivatkoztak, hogy raktáraikban hegyekben állnak az el nem adott meggybefőttek. Éppen ezért csak „filléreket” tudnak adni a 2014-es termésért. Információnk szerint idén tavasszal – kiváncsiságból – ugyanezen cégeket felkeresték felvásárlási szándékkal. Valójában meg sem tudták mondani, hogy mennyi raklap ízletes meggybefőtt pihen a polcokon. Nagy nehezen összeszámolva kiderült, hogy igen csak szűkében vannak, nem tudnák kielégíteni a „felmerült igényt”. „Az ágazat szereplői között volt dezinformáció, mellébeszélés, taktikázás, ködösítés, ami nem szolgálja a kiszámíthatóságot” – folytatja az államtitkár. A tavalyi évben is volt. Miért ennyire szembetűnő ez most? Egy év furcsaságait még szőnyeg alá lehet söpörni, a feledés homályába vész, de még egy, hasonló év már tetteket – legalább is szavakban – kíván(na)? Közös összefogással idén sikerült néhány helyen megkeresni legalább a bekerülési költséget. Itt a hangsúly az összefogáson van. No és persze azon, hogy néhány helyen. Mert sajnos nagy magyar valóság az, amelyet a főcímnek szánt mondat prezentál. Itt tartunk. Ha összefogás kell, akkor rögtön akadnak, akik kijelentik: én vele nem…, ő biztos becsapna…, neki ez jobban jönne… szóval nem. Kevesekben merül fel, hogy mindent dokumentálva, szerződésbe rögzítve esetleg meg lehetne próbálni. Közösen. A leadott meggy harminc százaléka a frissen kerül a piacra, s csupán tíz százaléka mirelit. Beruházással ez a 10% növelhető lenne, a fagyasztott terméket bármikor el lehet adni, ha a kereslet úgy kívánja, az ára sem szezonfüggő, ráadásul nincs kitéve az ingadozó piaci ár-függőségnek – mint idén, mikor két hét alatt lett 60 forintból 180 forintos ár. Tény, hogy egy termelőnek még támogatással együtt is óriási beruházásnak számítana, de éppen ezért lenne érdemes összefogni. S itt már újra visszakanyarodtunk az előzi gondolathoz. Szintén az előző évhez kell visszanyúlnom, amikor is szintén talán egy fórumon hallottam, hogy a magyar növénynemesítés támogatása katasztrófális. Hangsúlyozandó: a hazai és itt az állami támogatottság értendő. Mert ugye a multiknak érdekük a fejlesztés, milliárdokat költenek erre. Nincs itt probléma, gondolhatják néhányan: a fiatal, tehetséges kutatók munkát találnak – külföldi cégeknél. Hazai kutatás helyett majd megvesszük a külföldi eredményeket. Az intézetek bezárnak, így nem kell őket finanszírozni, ezzel pénz takarítható meg. Megint néhányan ennek ellenkezőjét gondolják, tartanák jónak. Ugye nem kell részletezni, hogy kinek lenne igaza. Persze míg a címben fájón harsanó mondat summája mindennapi, addig sajnos nem történik semmi. Történni mindig akkor szoktak a dolgok, ha már túl késő. Egy másik mondással zárva: iszunk majd rá hideg vizet… TS

Nagyon régi, kedves partnerünk, a Feliciter Kiadó ezúttal is saját standdal volt jelen az Agromalimon, ahol nemcsak gazdasági magazinjaik (a PUNTEA és HÍD) keltettek figyelmet, de az általuk képviselt 12 magyar cég termékeit, szolgáltatásait bemutató brossúrák is. A magyar ajkú résztvevők nagy érdeklődéssel fogadták lapunkat is, a Magyar Mezsgye c. agrár szaklapot is. – Köszönjük! SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG ÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI HAVILAP

Lapötlet: Kalenda Zoltán Kiadja: Talpas Sándor ev. Szerkesztőség: 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 62. alagsor Tel.: 06 42 / 78 55 98 mezsgyeujsag@gmail.com Felelős kiadó: Talpas Sándor ISSN 2064-6879 Tördelés, nyomdai előkészítés: Talpas Design Studio • Takács Ádám www.talpasdesign.hu Nyomdai munkák: IMI PRINT KFT. Felelős vezető: Nagy Imréné A Mezsgyét terjesztjük: országos kiállításokon, szakmai bemutatókon, címlista alapján postai úton, az Agrárkamarák regionális programjain, a falugazdászok és NVT tanácsadók közreműködésével, kertészetekben, a megyei Gazdaköröknél, mezőgazdasági szakboltokban valamint a megyei agrárgazdasági kamara hálózatában. Terjesztő: Russmedia E számunk 6000 példányban – auditálható – jelent meg!

www.magyarmezsgye.hu

Lapunk bármely részének reprodukálása, utánközlése csak a kiadó engedélyével lehetséges! A megjelent írásokért azok szerzői személyesen vállalnak felelősséget. A hirdetések és a PR cikkek tartalmáért a megrendelő felel.

3

06:20


Az ECOWIN és ISTERVIN program bemutatása 2010–2014. Összefoglaló Az Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési pályázat („ECOWIN” – Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – L 00083/01. sz. projekt) keretében 2010-ben indult szakmai program a Nyugat-Magyarországi borvidékeken. A program hazai vezetője a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézete. Korábban, 1998 óta több kutatási programot valósítottunk meg ebben a térségben a környezetkímélő szőlőtermesztési technológia fejlesztése érdekében. Ebben a pályázatban azt a célt tűztük ki, hogy a természetvédelem érdekében további változtatásokat határozunk meg a talajművelés-talajvédelem, a tápanyaggazdálkodás, a növényvédelem gyakorlatában. Monitoring vizsgálatokat végzünk (pl. ragadozó atka vizsgálatok, sorközi növény borítottság és fajösszetétel meghatározása, nappali lepke fajok megjelenésének elemzése, stb.), új módszereket alkalmazunk (helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi előrejelzés, EUF talajvizsgálat, stb.) melyek segítik a célok megvalósítását és az eredmények értékelését. Az ökológiai szőlőtermesztésben engedélyezett – új növényvédőszereket, növénykondícionálókat, fajgazdag sorközi takarónövényzet – technológiai elemeket alkalmazunk. A Szlovákia-Magyarország határon átnyúló együttműködési pályázat (HUSK/1101/2.2.1/0294 – „ISTERVIN” Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőtermesztési technológia bevezetésével) keretében az előző pályázat tapasztalatait is felhasználva, folytattunk vizsgálatokat. A célok hasonlóak, de figyelembe vettük a Duna melletti térség és a nagy értékű vízbázis kiemelt jelentőségét.

Bevezető A szőlőültetvények jelentős része olyan területeken található, melyekre domborzat függő tájszerkezeti szempontból fokozott figyelmet kell fordítani, azon kívül természetvédelmi területeken, tájvédelmi körzetekben ill. azok puffer területein helyezkednek el. A korábbi intenzív gazdálkodás következtében (túlzott műtrágyázás, intenzív talajmunkák, herbicidek, inszekticidek alkalmazása stb.) azonban a szőlőtermesztés összeütközésbe került a természetvédelmi előírásokkal. Ausztria és Magyarország a határon átnyúló együttműködés területén több éves

4

közös múltra tekint vissza. A 2010-ben indult osztrák-magyar projekt célja, hogy a határ mentén a gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai kapcsolatokat elmélyítése, és ezzel a regionális versenyképesség erősítése és az egyenlőtlenségek enyhítése is megvalósítható. Ezen belül az ECOWIN program keretében a természetvédelmi elveknek megfelelő, olyan szőlőtermesztési technológiát dolgoztunk ki, amely környezetkímélő szempontokat figyelembe véve elősegíti az ültetvények biodiverzitásának helyreállítását. A környezettudatos gazdálkodási, termelési szemlélet kialakítása szintén fontos szempont volt, ennek érdekében tananyagot írtunk, melyben az ökológiai termesztés elemei nagy hangsúlyt kaptak, képzéseket, bemutatókat, tanulmányutakat szerveztünk a mind a hazai mind az osztrák gazdálkodóknak, hallgatóknak egyaránt.

Projekt résztvevők A határrégió sok kedvező adottsággal rendelkezik, gazdag természeti erőforrásokban és számos ökoszisztémának, mint pl. a szőlőültetvények ad otthont. A támogatás odaítélésének elsőszámú feltétele a földrajzi elhelyezkedés volt, vagyis AlsóAusztria déli része, ill. Kelet-Stájerország, Bécs és környékének déli része, Észak-, Közép- és Dél-Burgenland, Győr-MosonSopron, Vas és Zala megye. A vizsgált ültetvények és partnerek kiválasztásánál az előzőekben leírt szempontokat kellett figyelembe venni, ezen kívül fontos volt, hogy legalább egy osztrák és egy magyar szervezet között projektpartnerség jöjjön létre. A vezető partner, esetünkben a Bio Forschung Austria (Dr. Bernhard Kromp és Dr. Wilfried Hartl), Wien, szervezet koordinálta a projekt kidolgozását, felelős a közös projekt lebonyolításáért és a projektszintű menedzsmentért. Ausztriai projektpartner Bundesamt für Weinbau (HR Dr. Walter Flak), Eisenstadt, hazai projektpartner NyME. Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet (Dr. Cser János, Dr. Vér András), Mosonmagyaróvár, a programban szaktanácsadóként működik közre a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Kar két volt oktatója Dr. Németh Krisztina és Dr. Szőke Lajos. A célcsoportokat úgy kellett meghatározni, hogy mind a termesztéstechnológia kidolgozásához szükséges kísérleti szőlőültetvények a régió különböző részeiről legyenek, így a termelők tapasztalatai is hitelesebbé tegyék az eredményeket, érintettek legyenek a hegyközségek, mint érdekképviseleti szervek, szőlész-borász képző és kutató intézetek és szaktanács-

adók, ezen keresztül a középiskolai diákok és felsőoktatási intézmények hallgatói, akik fogékonyak a környezettudatos szemlélet iránt. Érintettek a természetvédelmi szervezetek (Nemzeti Parkok, Tájvédelmi körzetek), önkormányzatok természetvédelmi referensei, akik hatással tudnak lenni a szabályzók betartatásán keresztül az engedélyek kiadásáig, arra hogy a termelők betartsák a környezetkímélő technológia előírásait, ezáltal a termelés fenntartható legyen. Az idegenforgalmi egyesületek az öko- ill. a falusi turizmus szervezésén, hirdetésén keresztül pedig a fogyasztók érdekeltségét teremtik meg.

A programban résztvevő szakértők és kutatási területeik Hazai szakértők: • Prof. Dr. Benedek Pál – kabóca monitoring, edafon vizsgálat • László Gyula – nappali lepke monitoring, biológiai növényvédelem • Dr. Mikulás József – talajtakarás, gyomszabályozás • Dr. Németh Krisztina – atka monitoring, lisztharmat ökológiai vizsgálat • Dr. Szőke Lajos – talajvizsgálat, patogén gombák elleni védekezés • Dr. Varga Jenő – magasabb rendű növények monitoringja, gyomszabályozás • Dr. Vér András – ornitológiai megfigyelések Külföldi szakértő: • Oen. Dr. Uwe Hoffman bioszőlészeti szaktanácsadó Németország Kísérleti partnerek: • Apátsági Pincészet Pannonhalma (Babszökő dűlő Écs, Széldomb dűlő) • Láng Pincészet, Kőszeg • Weninger Pincészet Sopron/Balf • Cezar Winery Kft. Nagyrada • Sopvin Kft., Sopron (F/36 tábla) • Fényes Pince Sopron – Présháztelep (F/33 tábla) Az ECOWIN és ISTERVIN projekt céljai: • Optimális biológiai művelési módszerek tesztelése a szőlőtermesztésben • Természetes szőlőművelési módszerek bevezetése • Biodiverzitás helyreállítása • Ökológiai szőlőtermesztés oktatása • Kisérleti üzemi területek bemutatása • Ismeretterjesztés A program megvalósítása érdekében több szakterületen specialista kutatók, szaktanácsadók végzik a munkát.


Hét 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

2010. 1,5 -1,3 7,1 12 9,8 8,4 8,3 12,3 16,4 14,5 12,5 11,5 17,1 13,9 24,3 17,2 15,1 25,1 21,8 27 21,9 18,1 19,2 22,2 19,9 19,1 15,2

2011. -0,7 3,9 7,8 8,1 11,5 12,8 6,8 16,5 12,9 10,3 16,5 18,5 18,3 20,1 19,1 20,3 19 16,9 22,9 22,1 17,2 17 18,2 18 21 23,8 15,3

Hőmérséklet °C 2012. 2013. 4,7 1,9 8,8 9,2 1,2 11,4 2,2 10 -0,4 11 2,5 8,5 10,3 10,2 15,6 16,2 20,0 20 19,5 17,4 17,8 13,2 17,8 18,6 14,7 18,3 14,0 19,1 17,5 19,6 21,0 25,1 27,6 23,8 16,3 26,7 22,9 17,9 22,4 19 23,7 22,2 27,1 23,5 27,8 21,9 27,6 25,6 22,8 20,2 20,8 16,7 16,9

Pannonhalmi Borház Kft. ECOWIN Projekt OVIN-ISTERVIN Projekt Csapadék 2014. 2015. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2010. 6,8 5,2 0 0 9,6 0,2 18,8 0 6,5 4,9 1 0,6 1 3,4 4,8 4,6 0 8,5 5,5 0 18,4 0,6 1,0 3,8 2,6 0 13,7 8,4 3 4,8 0 10,4 2,4 0 0 8,8 9,3 13,2 1 3,8 51,6 6,2 14 0 13,2 6,5 28 5 34 23,2 0 16,2 1 11,7 10,3 45,2 0 2,4 8,8 14,6 0,4 1 10,2 14 0 0 0,8 0,2 19,4 7,4 1 15 15 13,4 13,6 3,4 0,0 10 0 2 14,4 13,4 16 10,2 5,4 2,6 15,2 8 2 15,1 18,5 129 4,2 5 24,6 54,4 7 2 11,4 16,7 32 0 0 11,2 38,4 13,8 2 20,9 15,1 70 7,8 34,4 0,4 10 54 2 16,1 15,5 56,6 37,4 7,2 16,0 8,8 12,4 3 19,7 23,4 0 7,2 15 4,8 2 5 4 23,8 24 45,8 7,8 4,4 28,4 0 0,2 5 19 17,6 14,6 22,4 0 0,2 2 9,8 6 20,4 17,8 0 45 20,4 19,4 6,4 11 6 20,7 24,6 8,6 1,4 16 1,6 18 0 6 20,8 24,3 5,2 5,6 31,8 0,4 21 17,2 7 24,3 26 6,8 70,2 24,8 0,0 3 0,4 7 22,6 27,4 28,2 15,8 29,6 0,0 20,2 5,6 7 22,7 19,7 31,4 44 0 0,0 36,8 13 8 22,5 28,4 18,6 4,4 0 10,8 10 2,4 8 19,1 28,9 4,4 5,8 0 0,6 35,4 14,8 9 18 18,3 16,2 0 4,8 6,4 69,4 76,2 9 16,4 16,9 587,2 332,6 254,4 226,0 412,4 314,8

2011. 0 0 0 0 0 1 1 1 1 2 2 2 3 4 5 6 7 8 8 8 9 9 9 9 9 9

Fenológia 2012. 2013. 0 0 0 1 0 1 0 1 1 2 1 2 1 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 5 5 5 6 6 7 6 7 6 8 6 8 7 8 7 8 7 9 8 9 8 9 9 9 9

2014. 0 0 0 0 0 1 1 1 2 2 2 2 2 3 4 5 6 6 6 7 7 7 8 8 9 9

2015. 0 0 0 0 0 0 1 1 2 2 2 3 3 3 4 5 6 6 7 7 8 8 8 9 9 9

1. táblázat – Meteorológiai adatok összehasonlítása 2010/2015.

Az ECOWIN program kutatási területei: A program kidolgozásakor szem előtt kellett tartani, hogy a termesztéstechnológia minden elemére kiterjedjen, fokozottan figyelembe véve a környezetvédelmi előírásokat és a hasznos élő szervezetek elszaporodását, fennmaradását elősegítő eljárásokat. Mivel a kiválasztott területek földrajzi fekvése, ökológiai jellemzői adottak voltak a termesztési hagyományaik miatt, így az új technológiát a meglevő feltételekhez kellett alakítani. Az ECOWIN projektben a szőlőterületek ökologizálását tűztük ki célul, melyek közül az alábbi prioritásokat kell kiemelni: 1. Természetvédelem: A biodiverzitás növelése a szőlőültetvényben, az ültetvény ökoszisztémájának stabilizálása, a környezet peszticid terhelésének megszüntetése – csökkentése. 2. Termelés: Maximális termésbiztonság, optimális hozam, maximális minőség, marketing előny. 3. Társadalmi: Egészséges, biztonságos ültetvény környezet, az értékes, természetes ökoszisztémák védelme, Szermaradék mentes szőlő, bor. Első lépésként az ültetvények állapotfelmérését végeztük el annak érdekében, hogy lássuk, hol kell jelentős beavatkozásra számítani. Az ültetvények domborzati elhelyezkedése és kezeltségi állapota, fajtaösszetétele igen változatos képet mutatott, ezért volt nagy kihívás egy egységes környezetkímélő technológia kidolgozása. Volt olyan gazdaság, amely évek óta a biotermesztés elkötelezett híve, volt, amelyik konvencionális, és volt olyan, amelyik integrált termelést folytatott.

Az állapotfelmérés során tájékozódhattunk a tápanyag ellátottságról, az ültetvényállagról, a hasznos élő szervezetek és a kártevők jelenlétéről, mennyiségéről, azon kívül a kórokozó fertőzöttségről is. Az alábbi területeken végeztünk monitoring vizsgálatokat: • ragadozó atka vizsgálatok, • sorközi növény borítottság és fajösszetétel meghatározása, a termőhely-specifikus sorköz- és a soralja-takarónövény rendszer kidolgozása céljából, amely a biodiverzitás helyreállításának és fenntartásának egyik lehetséges módja, • nappali lepke fajok megjelenésének elemzése, • madártani megfigyelések, • edaphon vizsgálatok, • kabóca felvételezés. A fentieken kívül bevezetésre került a helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi előrejelzés, EUF módszerrel történő talajvizsgálat is. A kémiai (gyom-, rovarirtó és gombaölő) szerek alternatív biológiai módszerekkel történő kiváltására kidolgozott eljárásokat 6 kísérleti területen teszteltük. Új, az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett készítményeket és módszereket használtunk a kémiai szerek helyett, alkalmaztuk a biológiai védelem lehetőségeit (pl. ragadozó atka betelepítése, feromon légtérterítés, Bacillus thurengiensis kurstaki, Mycosin –Vin, Alginure, rézhidroxid, kén, Oikomb A (K-vizüveg), Oikomb B (édeskömény magolaj), Prev-B2 (narancsolaj és Bór), Vitisan (Kálium-hidrogén-karbonát). A szegélyek és sorközök kezelésére kidolgozott természetvédelmi előírásoknak

megfelelő eljárások kipróbálása is megtörtént (fajgazdag takarónövény vetése a sorközökben). Fontos szempont volt, hogy a program során kapott termelési/termesztési tapasztalatokat megosszuk a termelőkkel, szakmai szervezetekkel, oktatási intézmények oktatóival hallgatóival. Ennek érdekében gyakorlati képzéseket szervezetünk, tananyagot írtunk. A program időtartama 4 év, 2010–2013-ig. 2012–2014. között egy új EU pályázat keretében a Duna menti borvidékeken az Sk-Hu pályázat (HUSK/1101/2.2.1/0294) ISTERVIN, folytattunk technológiai fejlesztést szőlőültetvényekben, figyelembe véve a korábbi pályázat tapasztalatait is. Öt partner gazdaságban – részben újonnan telepített automata meteorológiai műszerek segítségével – végeztünk növényvédelmi előrejelző program vizsgálatokat. Projekt partnerek: • IPROVIN Slovákia szőlész-borász egyesület Szlovákia • NYMEMg.-és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Mosonmagyaróvár • Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Szőlőtermesztési Tanszék Szlovákia Hazai szakértők: • Az ECOWIN programban is résztvevő szakemberek: Kisérleti partnerek: • Nyakas Pince Budajenői ültetvény • Hill Top Neszmély Kesztölci ültetvény • Mikóczi István Tata • Szőllősi Mihály Tata • Babarczi Szőlőbirtok Győrújbarát • Pécsinger János Ménfőcsanak (győrújbaráti szőlő) (Folytatás a 12. oldalon)

5


Szuperintenzív cseresznye A Fruit Consulting Kft. és Demo Trade Kft. az olasz Salvi faiskola és a Biogard® támogatásával közös utat szervezett az olaszországi Ferrara tartományba. A szakmai út célja többek között a legmodernebb cseresznye technológia és a legújabb bolognai nemesítésű cseresznyefajták bemutatása volt. A Fruit Consulting Kft. és Demo Trade Kft. az olasz Salvi faiskola és a Biogard® támogatásával közös utat szervezett az olaszországi Ferrara tartományba. A szakmai út célja többek között a legmodernebb cseresznye technológia és a legújabb bolognai nemesítésű cseresznyefajták bemutatása volt. A SALVI faiskola a SALVI cégcsoporton belül alakult 1970-ben, amely Olaszország egyik legnagyobb faiskolája, és az európai faiskolák élmezőnyébe tartozik. A SALVI cégcsoport 1.700 hektáron gazdálkodik, évente 112.000 tonna zöldséget és gyümölcsöt termel, a faiskola pedig évente több mint egy millió oltványt, másfél millió alanyt és több mint száz millió szamóca palántát állít elő, mindamellett. A CBC (Europe) and Intrachem Bio Italy egyesítésével létrejött BIOGARD® 30 éve vezető szerepet tölt be a biológiai növényvédelemben. Kizárólagos forgalmazója a SHIN-ETSU technológiának, de emellett mikrobiológiai rovarölőkkel és természetes eredetű, speciális tápanyagokkal, növekedés szabályzókkal is foglalkoznak.

Sweet fajta sorozat Első nap betekintést nyerhettünk a vignolai kísérleti kertbe, ahol többek között a SWEET cseresznye sorozatot mutatta be Stefano Lugli és Silviero Sansavini nemesítők. A kísérleti ültetvény alanya a törpébb növekedésű Gisela 6 és a sajmeggy alanyéhoz hasonló növekedési erélyű Colt és CAB 6P. A Sweet sorozat fajtái közül a Sweet Aryana, Sweet Lorenzo és a Sweet Gabriel fajtáit lehetett kóstolni.

A Sweet Aryana fajta Gisela 6-os alanyon, 2011–2014 között 12 tonna/ha feletti termést ért el. A gyümölcsök 24%-a 28–30 mm-t, míg 11,5%-a 30–32 mm-t ért el a vizsgált években. Gyümölcse szív alakú, szimmetrikus. Héja közepesen vékony. Színe mélyvörös, amely az érés közeledtével mélyvörös-feketévé alakul. Varrata felszínes. Húsa piros, kiváló konzisztenciájú, húsos, lédús és nagyon aromás, nagyon édes jó savaránnyal. Keménysége a fán kiváló. Kocsánya közepes hosszúságú és vastagságú. Magvaváló, magja közepes kicsi. Repedésre közepesen érzékeny, főleg a kocsány és a csúcsi részen. Termőképessége magas és állandó. Korai és egyenletes, az érés már a második évben elkezdődik, 3–5 nappal a Burlat után, több mint 10 napos éréssel. Fája magas növekedésű, koronája szétterülő. Terméseit főleg dárdákon és az egyéves hajtások virágrügyein hozza. A Burlathoz képest a fa növekedése kevésbé vigorózus. Öntermékeny, porzója a Burlat és Moreau, Celeste® Sumpaca, Sweet Gabriel® PA3UNIBO és Sweet Saretta® PA5UNIBO. A Sweet Lorenz fajta termésátlaga 14,1 t/ha volt, a gyümölcsök 36%-a 28–30 mm, 21%-a pedig 30–32 mm-t ért el Gisela 6-os alanyon. Gyümölcse nagy méretű, legalább 30 mm átmérőjű, súlya 12–14 g. Szív alakú, szimmetrikus. Héja közepesen vastag, fényes sötét vörös színű, érés közeledtével fényes sötét vörös-feketés színű. A varrat az alapi részen kissé mélyebb. Húsa rózsaszínű, kiváló konzisztenciájú, ropogós, húsos, lédús, aromás és nagyon édes jó sav szinttel párosulva. Szára közepesen hosszú és közepesen vastag. Magja kicsi-közepes, magvaváló. Repedésre kissé-közepesen érzékeny, mint az azonos érési idejű fajták.

30–32 mm feletti Sweet Valina fajta

6

Érési ideje középkorai, egyenletes. Érése a Burlat után kezdődik 8–10 nappal (Celeste® Sumpaca idejében), 15 napos éréssel. Fája erős növekedésű, koronája félig szétterülő, jól elágazódó. Termőképessége jó. Terméseit főleg a dárdákon és az egyéves ágak rügyein hozza. Különböző koronaformákhoz jól alkalmazkodik, még sövény neveléshez is. Önmeddő, porzói: Burlat és Moreau, Celeste® Sumpaca, Sweet Gabriel®PA3UNIBO és Sweet Saretta®PA5UNIBO. A Sweet Lorenz és Sweet Aryana fajták o Brix tartalma 15% felett mozgott, különösen magas értékeket mértek a Sweet Lorenz esetében, amely a 22–23%-ot is elérte. A Sweet Gabriel fajta a látogatás során 90%-os érettségben volt. Ennek a fajtának gyümölcs nagy, 30–32 mm, szív alakú, szimmetrikus. A héj vastagsága közepes, színe fényes vörös, az érés közeledtével lilás. Húsa rózsaszínes, kiváló konzisztenciájú, húsos, lédús, nagyon aromás és nagyon édes megfelelő savszinttel. Szára hosszú és közepes vastagságú. Közepes magvú, magvaváló. Érési ideje közepes és egyenletes. Érése 14–16 nappal a Burlat után kezdődik (New Star, Black Star érése), több mint 10 napos éréssel. Fája közepesen magas növekedésű, koronája szétterülő, jól elágazódik. Termőképessége átlagos. Terméseit főleg a dárdákon és az egyéves ágak rügyein hozza. Különböző koronaformákhoz jól alkalmazkodik ,még sövény neveléshez is. Önmeddő. Porzója: Burlat és Moreau, Celeste® Sumpaca, Sweet Valina®PA4UNIBO*, Sweet Saretta®PA5UNIBO*, Sweet Lorenz®PA2UNIBO*, Sweet Aryana®PA1UNIBO*. Érési sorban a Sweet Valina a kövtkező. Az érés 18–20 nappal később kezdődik a Burlat után (Summit, Black Star). Éréskor jó a gyümölcs fán megtartó képessége. Gyümölcse széles átmérőjű (32–34 mm). 12–14 g tömegű. Szív alakú, szimmetrikus. Héja közepesen vékony, színe fényes vörös, az érés közeledtével lilás. Varrata felszínes. Húsa rózsaszínes, jó konzisztenciájú, húsos, lédús és aromás, a sav-cukor arány megfelelő arányával. Keménysége a fán kiváló. Szára hoszszú és közepesen vastag. Magja közepesen nagy. Repedésre érzékeny, főleg a ventrális irányban és a csúcsi részen. Fája erős növekedésű, koronája félig szétterülő, jól elágazódó. Termőképessége jó. Terméseit főleg a dárdákon és az egyéves ágak rügyein hozza. Alkalmas minden típusú és alakú neveléshez, még fal neveléshez is. Közepes virágzási idejű, 3–4 nappal a Burlat után. Önmeddő. Porzói: Burlat és Moreau, Celeste® Sumpaca, Sweet Gabriel®PA3UNIBO és a Sweet Saretta®PA5UNIBO. Érési időben a sorozatot a Sweet Saretta®PA5UNIBO zárja. Közép-kései érésű. Érését a Burlat után 22–24 nappal később kezdi el (Ferrovia, Kordia, Sylvia érése). Éréskor jó a gyümölcsfán megtartó képessége. Gyümölcse nagy méretű (30–32 mm, 11–12 g). Szív alakú, szimmetrikus. Héja közepesen vékony, színe fényes vörös, érés haladtával fényes élénkvörös. Varrata felszínes. Húsa vörös, jó konzisztenciájú, aromás, lédús, kiegyensúlyozott ízű, édes megfelelő savaránnyal.


Szára középhosszú és vastagságú. Magja közepes méretű, csúcsos. Nagyon érzékeny a repedésre a kocsány és csúcsi részen. Virágzása középidejű, 2–3 nappal a Burlat után. Öntermékeny. Fája nagy növekedésű, koronája szétterülő, jól elágazódó. Termőképessége jó. Terméseit főleg a dárdákon és az egyéves ágak rügyein hozza. Kiválóan alkalmas minden típusú és alakú neveléshez, még fal neveléshez is. A kísérleti kert újdonsága volt a Sweet Stephany, amely a Bolognai Egyetem egyik új fajtája a Sweet sorozatból illetve a Bigarreau után 5–6 nappal érő Marysa fajta. A korán, 3–4 év után termőre forduló Marysa termésátlaga 16–17 t/ha volt, gyümölcsének magasabb a savtartalma, a gyümölcsök 70%-a pedig 28 mm feletti méretet ért el. „Keep in Touch” jég és eső elleni védelmi rendszer

„Keep in Touch”, szuperintenzív technológia Lehetőség nyílt a Salvi faiskola Sweet sorozatot bemutató szuperintenzív kertjének megtekintésére. A Sweet Aryana, Sweet Lorenz, Sweet Gabriel, Sweet Valina, Sweet Saretta fajtákon kívül Ferrovia, Regina, Kordia, Carmen, Vera, Alex, Rita fajtákat láthattunk szuperintenzív, az osztrák Frustar által forgalmazott „Keep in Touch” termesztéstechnológiai rendszerben. A szuperintenzív technológia lényege, egy hamar termőre forduló ültetvény, amely az idehaza alkalmazott technológiához képest hamarabb visszahozhatja az ültetvény egyébként magas telepítési költségeit. Egy ilyen sort lezáró rendszer telepítési költsége Olaszországban 100 ezer euro körül alakul, amelyből a háló rendszer 40 ezer euro. Ez a politex anyagból készült rendszer védelmet nyújt nemcsak a jég, hanem az eső ellen is, megakadályozva így a cseresznye repedését. Ezen felül védelmet nyújt a madarak és kártevők ellen is. A háló minden négyzetméterén közel 40 db lyuk található, így akár a Drosophila suzukii ellen is véd, mivel háló lyukmérete kisebb, mint a kártevő. A háló alatt kialakult mikroklíma a gyümölcsök érését, keménységét is pozitívan befolyásolja. Télen -1 – -2 oC esetén sincs fagykár, ez akár +2, +3 oC hőmérséklet emelkedést is jelenthet. Az anyag élettartama körülbelül az ültetvény élettartamával egyezik meg. Egy ilyen szuperintenzív cseresznye ültetvény térállása 3 m x 0,5–1 m, alanya a törpe növekedésű Gisela 5, így a hektáronkénti fa darabszám eléri a 6667 és 3333 darabot. Az alany és a faiskolai nevelésnek köszönhetően ezek a fák már 40 cm magasan hoznak virágot. Egy 2 éves ültetvény fákkénti termésátlag 0,5 kg/fa, egy öt éves ültetvényben pedig ez a szám 2–4 kg/fa is lehet. Az intenzitás a termelési költségekben is megmutatkozik. A megfelelő méret és mennyiség eléréséhez rengeteg vizet és tápanyagot használnak fel. Az éves makro tápanyag felhasználásuk nitrogén esetében 100–120 kg/ha, kálium 100 kg/ha, foszfor pedig 50 kg/ha hatóanyagban számolva. A víz felhasználását tekintve csapadékmentes időjárás esetén napi 4–6 liter

vizet adnak fánként. Ilyen rendszerű ültetvény gondos odafigyelést igényel, megtérülése csak minőségi terméssel és 4–5 eurós ár esetében érhető el. A Bolognai Egyetem professzora, Stefano Lugli vezetésével a Star fajtákat is megtekinthettük, amelyek 3 alanyon, Colt (5x4 m), Maxma 14 (5x4 m), CAB 6P (5x3 m) vannak telepítve. A legismertebb Star fajta a Grace Star, amely ellenálló a repedésre. Ez a fajta jól alkalmazkodik a váza, szabadorsó, palmetta sövény és az orsó koronaformához. Öntermékeny, 11 nappal a Bigarreau után érik. Ropogós, húsa lédús, sötét bordóra színesedő nagy gyümölcse van (28–32 mm). Az A Big Star fajta egy öntermékeny, két héttel a Bigarreau után, a Lapin fajtával együtt érő fajta. Törpe növekedésű alanyon is jól nevelhető fája, gyümölcse nagyra 28 mm feletti is megnő, azonban repedésre hajlamos. A Blaze Star a Grace Star után június első hetében érik, repedésre kevésbé érzékeny. A Star fajták közül ez a legproduktívabb. Hátránya, hogy Gisela 5 illetve 6 alanyon 35 oC felett megáll a növekedése. A Star fajták közül repedésre legkevésbé érzékeny fajta a Black Star. Gyümölcsének mérete 28 mm felettiek, sötét piros színű. Húsa lédús, édes, közepes savtartalmú. 16–18 nappal a Burlat után érik, a Van érési idejében. Mind a négy Star fajta esetében a gyümölcsök 28 mm feletti méretének aránya meghaladta az 50%-ot, a Grace Star és Black Star esetében a 80%-ot is. Az ültetvényben más fajták is megtalálhatóak, mint például a Regina porzója, a Sylvia, a Staccatoval egy időben érő Sweatheart. A Sweatheart apróbb gyümölcsöket hoz, kevésbé termékeny, moniliára és repedésre érzékeny. Jó tapasztalatokat értek el a Lapins fajtával, ami Vignola környékén egy meghatározó fajta. Jó termőképességű, jó méretet lehet elérni viszont repedésre közepesen érzékeny.

Biotermesztés 150 ha-on. A szakmai kirándulás másik érdekes pontja az a 150 hektáros intenzív alma ültetvény, ahol már 2008 óta teljes felületen

biotermesztést folytatnak. Az ültetvény fajtaszerkezetében Granny Smith és Fuji fajták is megtalálhatóak. A növényvédelmi technológiában a Biocont Magyarország Kft. által is itthon forgalmazott termékeket használják. Almamoly ellen teljes felületen légtérterítést alkalmaznak Isomate® C LR(C) illetve az almailonca ellen is hatékony, kombinált Isomate® C LR készítményekkel, amelyet az első nemzedéke ellen a Madex® készítménnyel egészítenek ki. Június közepétől az ültetvényben folyamatos vizsgálatot végeznek, amely során 1000 db gyümölcsöt vizsgálnak meg és 3–4 lárva esetén újabb Madex®-es kezelést alkalmaznak. Az ültetvény előnye, hogy jéghálóval fedett, ami az almamoly előfordulását nagy mértékben lecsökkenti illetve a diszpenzerekben található feromonok párolgását is lassítja, hosszabb hatást biztosítva az almamoly ellen. Levéltetű ellen a Neem Azal®-T/S (azadirachtin) készítmény használják sikeresen, ami Magyarországon csak levélaknázó moly ellen van engedélyezve. Tűzelhalás ellen Bacillus amyloliquefaciens készítményt alkalmaznak, amely nem nyújt 100%-os védelmet, de a fertőzés mértékét csökkenteni tudják. Az ültetvény egész felülete a csepegtető öntözésen kívül esőztető rendszerrel is fel van szerelve. Felső öntözés során az öntözővízbe kalciumszulfátot tesznek. Minden eső illetve esőszerű öntözés során rézzel permeteznek. A látogatáskor vértetű fertőzést tapasztalhattunk, ami ellen parazitákkal védekeznek. Az ültetvény érdekessége, hogy a sorok gyomírtását tűzzel való perzseléssel oldják meg. A termés mennyiségének beállítását kézi ritkítással végzik. A hektáronkénti termelési költség a biotermesztésben felhasználható készítményeknek köszönhetően magasabb lehet, mint egy hagyományos növényvédelmű ültetvényben, a hektáronkénti termés mennyiség 50 t/ ha körül alakul, ami nem számít nagy menynyiségnek, viszont a piaci lehetőségeiknek köszönhetően magas áron tudják értékesíteni a gyümölcsöket. Illés Attila

Fruit Consulting Kft. Salvi faiskola értékesítő

7


A szárazság ellenére is derülátóan Kukorica és napraforgó fajta- és technológiai bemutató Idén hatodik alkalommal rendeztek bemutatót Gyulatanyán, a Fajtakísérleti Állomáson. Dr. Lenti István Ph.D., CS.C. a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, főiskolai tanár levezető elnöklésével Augusztinyi-Nagy András (kísérletek vezetője – Augusztinyi-Agro Kft.) mondott rövid köszöntőt. Ezt követően Dr. Berényi Üveges Judit, NÉBIH Növény, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság, Talajvédelmi Hatósági Osztály osztályvezetője a tápanyaggazdálkodás jogi és adminisztratív kérdéseiről beszélt. Bemutatójában a nitrátérzékeny területekről szólva elmondta, a nitrát rendelet bizonyos előírásait a területalapú támogatások kifizetéséhez is kötik. Így a támogatás jogosultságának ellenőrzésekor is néhány előírás betartása is ellenőrzésre kerül. A szervestrágyák hasznosulásánál figyelembe kell venni annak időbeni megoszlását, amely nitrogén esetében az első évben átlagosan 40–60%, a második évben 30–25%, a harmadik évben 20–10% (az első szám a kötöttebb talajokat mutatja). Ezt a mérleg számításánál is így kell figyelembe venni. Említést tett még a Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszerről is, melynek célja termőtalajaink minőségi állapotának objektív megítélése, a folyamatos változások és azok tendenciáinak megismerése. A talajokban végbemenő folyamatok változásainak ismerete lehetőséget ad az eredményes és hatékony állapotszabályzásra, a kedvező változások elősegítésére, erősítésére, a kedvezőtlen változások megelőzésére, vagy bizonyos határon belül tartására. A rendszert az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, a földművelésügyért felelős minisztérium és a talajvédelmi hatóság szakembereiből álló bizottság dolgozta ki. Az állapotfelvételre és az első talajvizsgálatokra 1992-ben került sor. A TIM keretében évente körülbelül 1200 ponton történik talajmintavétel. A mintavételi pontok kijelölésénél alapvető követelmény volt a reprezentativitás, tehát az, hogy a mérési pont megfelelően jellemezze a természetföldrajzi egység talajviszonyait, ezzel lehetőséget teremtve a talajállapot jellemzésére. 2015 a talajok éve – erről beszélt Sipos Tibor, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény és Talajművelési Osztály osztályvezetője. Kiemelte, hogy Magyarország kivételes helyzetben van, hiszen területének 60% művelés alá eső termőterület. Nagyon fontosnak tartja, hogy ellenőrizhető legyen, hogy mi és miként kerül a fogyasztók asztalára. Sajnálkozását fejezte ki, hogy nem vigyázunk eléggé a talajainkra. Itt említette meg a a talaj tömörödését (árvíz, belvíz, talajszennyeződés és szikese-

dés mellett). Lazítással sokkal hatékonyabbá, termőbbé tehetjük a területünket. Rácz Imre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke aktuális kérdésekről beszélt. Problémaként említette meg, hogy kevés az idénymunkás az agráriumban, mivel közmunkásként többet kereshet, biztosabbak a fizetések (időjárás-függő a munka) és juttatásokat is jobban kap (iskolázási segély, stb.). Bertók József, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztály osztályvezetője elmondta, hogy az ellenőrzéseknek is köszönhető, hogy egyre kevesebb az olyan ember a piacokon, akik őstermelőnek adja ki magát miközben a nagybani piacon vásárolt terméket árul. Szólt az elemi károkkal kapcsolatba is, többek között arról, hogy a megyét mindenfajta

céljai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biodiverzitás megőrzését a természetes életkörülményeik között (a gazdaságban), a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával. Utolsó előadóként a GENEZIS kukorica és napraforgó tápanyagutánpótlási technológiájáról Dr. Varga Csaba, Nitrogénművek Zrt. vezető szaktanácsadója beszélt.

Augusztinyi-Nagy András köszönti a megjelenteket. Ülnek balról jobbra: Bertók József, Rácz Imre, Sipos Tibor, Kovács Lajos, Dr. Lenti István

kár érte. A négyezer bejelentés közül háromezer aszálykár. Hernáczki Ibolya, ügyvezető igazgató (Magyar Vidékért Kft.) elmondta, hogy elfogadták a Vidékfejlesztési Programot. Hamarosan kijön az új ÁKG. A támogatás fő

Végezetül konzultációs kerekasztal beszélgetés során lehetett feltenni kérdéseket Kovács Lajosnak, az MVH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltségének vezetőjének. Ezt követően szántóföldi szemlére került sor.

Carborobotba Daraszén Ledvice, Herkules Nagyker Áron!

8


Mennyire ismerjük a burgonyát, amit fogyasztunk? A kérdés sajnos még mindig nagyon aktuális. A hazai burgonyafogyasztás és kereskedelem a kevés pozitív jel ellenére meglehetősen kulturálatlan. Sok a minőségi kifogás, gyakori a vásárlói elégedetlenség. Talán annyit mindannyian tudunk róla, hogy a krumpli, pityóka, földi alma és még számos szebbnél szebb névvel illetett növényünk Dél-Amerikából származik, s nálunk csak a 18. század végétől kezdett nagy nehezen meghonosodni. Azzal viszont már kevesebben vannak tisztában, hogy ez a rendkívül értékes élelmiszernövényünk területegységre vonatkoztatva minden más növénynél több fehérjét és szénhidrátot képes teremni. Azt is kevesen tudják, hogy a krumpli fehérjéje még a szójánál is értékesebb összetételű, s hogy a keményítő formájában benne elraktározott szénhidrát sokkal kevésbé hizlaló, mint a cukrok és egyéb egyszerűbb szénhidrátok. A burgonya ásványianyagokban is gazdag. Különösen a magas kálium és magnézium, valamint az alacsony nátrium tartalmának köszönhetően, a burgonya fogyasztása kimondottan jó étrendi hatású. Sajnos a burgonyafogyasztási kultúránk nem áll a helyzet magaslatán. Nem ismerjük e nemes, bár sokak által csak a szegények eledelének tartott növényünket eléggé ahhoz, hogy a benne és a rendkívül változatos elkészítési formáiban rejlő gazdagságot kihasználhassuk. Elég, ha itt csak arra utalok, hogy a vásárlók, de sokszor még a mesterszakácsok többsége is csak kétféle burgonyát ismer. A sárga és a rózsa, vagy piros héjú burgonyát. Pedig ez a kétféle héjszín számos eltérő fajtát, eltérő minőséget, felhasználási típust és élvezeti értéket jelent. Akár 30 különböző félét. Köztudottan a héj színe semmilyen összefüggésben nincs semmilyen más beltartalmi, minőségi jellemzővel. Nem is beszélve arról, hogy a burgonyát általában hámozva fogyasztjuk! Ahhoz, hogy a boltban kétszer ugyan azt a minőséget vásárolhassuk, ismernünk kellene a fontosabb fajtákat és azok felhasználási típusát (a héjszín nem minőségi kategória). Ehhez persze kultúráltabb kereskedelem is szükségeltetne. Olyan, aki a kicsomagoláson feltünteti a fajtanevet, és a főbb fajtákból folyamatos készletet tart. Sajnos ez ma még messze nem általános. A nagyobb kereskedelmi láncok mosott, kis kiszerelésű burgonyáin ugyan már megtalálhatjuk a felhasználási típust jelző A, B, vagy C betűjelzést, de a fajtanevet még mindig nem. Pedig ezeken, a főbb kategóriákon belül is még óriási a változatosság. Egy másik, főleg a piacokon tapasztalható negatív kereskedői magatartás az, mikor visszaélnek régi, nosztalgikus, ma már rég nem létező fajták neveivel. A sokak emlékezetében élő

Gülbaba, Ella, Kisvárdai rózsa fajták például már vagy 30 éve nem léteznek, nincsenek forgalomban. Aki mostanában mégis „ilyet” vásárolt, azt bizony csúnyán becsapták. De mi is az a burgonya ABC, s mik a főbb felhasználási, főzési típusok? Ismerkedjünk meg velük! A főzési típus tulajdonképpen szoros összefüggésben van a gumók keményítő tartalmával, a keményítőszemcsék méretével. Általában minél magasabb egy fajta keményítő tartalma, s minél nagyobbak a keményítő szemcséi az annál lisztesebb és vele egyenes arányban egyre könnyebben fő meg, illetve fő szét. Ez tulajdonképpen alapjaiban határozza meg, hogy egy bizonyos keményítő tartalmú fajtából inkább főtt, sült, esetleg püré típusú ételt célszerű e elkészíteni. „A” típusú, vagy saláta burgonyák: Ebbe a kategóriába tartoznak azok a fajták, melyek húsa a főzés során kemény marad – általában az alacsony keményítő tartalom miatt - nem esik szét, nem lisztes, s a héj lehúzása után kiválóan szeletelhető. Az ilyen fajták alkalmasak hidegkonyhai készítmények, különféle saláták elkészítésére. Az ideális salátaburgonya azonban az, amely legalább közepes keményítő tartalmú, és ennek ellenére sem fő szét. Ez jelenti az igazi kuriózumot. A sokak által ismert és méltán kedvelt Somogyi kifli nevű régi magyar fajta pont ilyen. Rajta kívül gyakorlatilag csak egy másik salátafajta kapható rendszeresen a kereskedelemben, a francia Cherie. Ez azonban sem ízben sem konzisztenciában nem versenytársa a hazainak. „B” típusú vagy főzni való burgonyák: Az ebbe a csoportba tartozó fajták közepes keményítő tartalmúak, szappanos konzisztenciájúak, nem vagy csak enyhén szétfövők. Vegyes hasznosítású kategória, de az ide tartozó fajtákat célszerű inkább főtt típusú ételek elkészítésre használni. Kiválóak például levesekbe, paprikás krumpliba, rakott burgonyának, főzelékekbe. A kereskedelmi forgalomban kapható fajták többsége ide tartozik: a rózsa (piros) héjú magyar fajták közül pl. a Balatoni rózsa, Katica, Lorett, Botond, a népszerű külföldi fajták közül a Red Scarlet, Desirée, Kondor, Cleopátra, vagy pl. a Laura. A kevésbé kedvelt sárga héjszínű fajták közül ide tartozik például az Agria, Impala. „C” típusú vagy sütni való fajták: Ez a második legfontosabb csoport annak ellenére, hogy a burgonyát főként valamilyen módon sütve fogyasztjuk. Az ebbe a kategóriába tartozó fajtáknak a legmagasabb a keményítőtartalma, emiatt viszont könnyen és gyorsan főnek, kellő odafigyelés hiányában szétfőnek. Következésképpen

ezek azok a fajták, melyeket valamilyen sült típusú étel, pl. hasábburgonya, röszti elkészítéséhez, vagy tésztafélék alapanyagának (pogácsa, kenyér, stb.) illetve krumplipürének ajánlunk. De ebbe a kategóriába tartoznak azok a fajták is, amelyeket a feldolgozóipar dolgoz fel, mondjuk fagyasztott hasábburgonyának, a közkedvelt chips-ek valamelyikének, vagy burgonya pürépornak. Számos fajtát említhetünk ebből a csoportból is, például a keszthelyi Arany Chipkét, White Lady-t, a külföldiek közül a Lady Claire-t, Karlena-t, Solara-t. A valóban vegyes hasznosítású, úgynevezett „B/C” típusú fajtáknak kevés markáns képviselője van a piacon, Ilyenek pl. a keszthelyi nemesítésű, Hópehely és Démon nevű fajták. Ez a fajták kiváló ízüknek, főzési és sütési tulajdonságainak köszönhetően méltán váltak az egyik legkeresettebb fajtákká. Mint az előzőekből láthattuk nagy a fajtaválaszték. Minden tekintetben. De sajnos, ezekhez a fajtákhoz név szerint, általában csak közvetlenül a termelőtől, vagy a portékájára valamit adó, megbízható kereskedőtől lehet hozzájutni. Az üzletek többsége ömlesztve, sokszor keverten árusítja a hasonló héjszínű fajtákat, s a háziasszony otthon meglepődve tapasztalja hogy akár a még azonos héj és hússzínű gumók sem főnek egyformán. Az egyik még kemény, a másik már szétfőtt, az egyik szép szalmasárgára sül, a másik sötétbarnára. Ennek bizony a fajtakevertség az oka. Véleményem szerint alulról jövő kezdeményezésként, ha lassan is, de ki lehet kényszeríteni kereskedőinkből a minőségi, fajtanévvel ellátott forgalmazást (míg végre erre vonatkozó rendelet nem születik!). Úgy ahogy az az alma esetében néhány év óta már egészen jól működik. Addig is biztatnék minden kedves háziasszonyt, burgonyát kedvelő fogyasztót (azokat is, akiknek izzad tőle a talpa), hogy törekedjen minél több fajta megismerésére, mert a burgonya nem csupán krumpli. Ugyan minden fajtából elkészíthető szinte mindenféle étel, de annak végső minősége, íze, színe, állaga akkor lesz a legkiválóbb, ha arra a célra a legmegfelelőbb fajtát választottuk. Természetesen az ízlések is lehetnek pont olyan különbözők, mint a pofonok. Nincs közöttük két egyforma – mint ahogy a burgonyafajták között sem. Tehát rajta, bátran, a változatosság gyönyörködtet! Induljunk, vásároljunk igényesen és fedezzük fel újra ezt a gasztronómiailag még kevésbé ismert növényünket – a burgonyát! Dr. Polgár Zsolt

Burgonyakutatási Központ, Keszthely

9


OMÉK-on jártunk! Az OMÉK öt napja alatt a látogatók hiteles élményeket szerezve járhatták majd be a Hungexpo területén megjelenő Magyarországot. A kirándulás során megismerhették hazánk ízeit, termékeit, kultúráját, értékeit, és valamennyi tájegységének különlegességeit. – Bár a tavalyi csúcshozamokat nem tudtuk elérni kukoricából, repcéből vagy meggyből – folytatta –, a kalászokból viszont felülmúltuk ez előző évi eredményeket és az előrejelzések szerint szőlőből is jó termés várható. A jövő szempontjából szintén biztatónak tartja, hogy a mezőgazdasági beruházások értéke folyamatosan emelkedik, a 2010-es adatokat 53 százalékkal meghaladva elérte a 320 milliárd forintot. Kifejezetten jól teljesít a mezőgazdaság a külkereskedelemben, a nemzetgazdasági exportból mintegy 10 százalékkal részesedik, a külkereskedelmi aktívumban pedig körülbelül a felét adja. Az egységes kérelmek előzetes öszszesítése alapján az államtitkár elmondta, hogy a várakozásoknak megfelelően, a tavalyinál valamivel kevesebb, mintVarga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy 174.000 igényt

Az OMÉK koncepciójának legnagyobb újdonsága a régiós megjelenés, amely a helyi mezőgazdaság, a régió hagyományainak bemutatásával hozta közel a látogatóhoz Magyarország tájait. A nagyközönség nemcsak végigjárhatta és végigkóstolhatta a tájegységek ízeit, de haza is vihette megvásárolva őket. Idén is voltak változatos, kicsiknek és nagyoknak szóló állatbemutatók, kulturális, szórakoztató, és kézműves programok,

gépbemutatók, kertészeti vásár, s természetesen helyet kapott az őshonos állatpark is. És ami nem maradhatott el: gasztronómia minden mennyiségben. Valamennyi régió központi részén „gasztrofalvakban” kaphattak ízelítőt a vidék legjobb boraira, pálinkáira, és kézműves söreire kíváncsi vendégek. A Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatósága pályázatot hirdetett különböző kategóriákban az OMÉK kiállítói között. A beérkezett pályázatokból a Minisztérium kategóriánként egy-egy díjat adományozott. Az elismeréseket Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adta át. (A díjazottak listája keretes cikkünkben.)

Közös agrárpolitika – Méltán mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság a magyar gazdaság kulcságazata, hiszen kibocsátása 2010 óta látványosan emelkedett, hangsúlyozta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az ágazat időszerű helyzetének összefoglalásakor a közös agrárpolitikáról rendezett tanácskozáson.

10

adtak be, a terület azonban maradt a mintegy 5 millió hektár. A benyújtott kérelmek alapján az látszik, hogy az alaptámogatás 141,4 euró lesz hektáronként, a zöldítés követelményeinek betartásáért pedig 78,7 eurót kapnak a gazdálkodók, azaz közel 70.000 forint lesz, tehát nem nagyon tér el a korábbi SAPS-tól. A fiatal gazdálkodók ezentúl legföljebb 90 hektárig további 65,7 eurót kaphatnak hektáronként. Az államtikár azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban végül 70 százalékra emelte az idén kifizethető támogatási előleget, utalását október 16-tól kezdi meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A felhasználatlan krízisalap visszaosztásából pedig 8,4 milliárd forintot kap hazánk, amelyet még az előleg előtt kell kifizetni. A keretből 1,1 milliárd forintot a tejágazatnak továbbítanak, és a Bizottság jóváhagyásával további 420 millió forintot kapnak a tejtermelők.

Díjazottak Az OMÉK Állattenyésztési-díj nyertese az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. Az elismerést az „emberi egészségre veszélyes, karcinogén hatású aflatoxin kártételének csökkentése a Vitapol huminsav-tartalmú ásványi takarmánnyal” termékükért kapták. Az OMÉK Biogazdálkodási-díj nyertese a ZFW Hortiservice Kft. A bíráló bizottság tagjai a „ZUCCHERINO F1 cseresznyeparadicsom-fajtát” díjazták. Az Élelmiszer-díjat kistermelő vagy kézműves terméket előállító mikrovállalkozás kategóriában Bóna Zoltán gazdasága kapta, „mézes faeper lekvár” termékéért. A Kisvállalkozás által előállított termék kategóriában Élelmiszer-díjat a Tudásklaszter Társadalom és Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. kapta „almával és paprikával készített hagyma chutney” terméke elismeréséül. A Közepes és nagyvállalkozás által előállított termék kategóriában az Élelmiszerdíjat a Szatmári Konzervgyár Kft. kapta „Rege magozott meggybefőtt szamócával” termékéért. A Halászati Késztermék-díjat a Hoitsy és Rieger Kft. kapta „Borsos Füstölt Pisztrángfilé” termékük elismeréseként. A Kertészeti-díj kategóriában a Bio-Fungi Kft. „Bio minősítésű csiperkegomba és laskagomba termesztési alapanyagok és gomba komposztok” termékek elismeréséül vehette át a díjat. A Mezőgazdasági Gépesítési-díj győztese az RS Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., „Videokontroll, a mezőgazdasági szemestermény-szárítók felügyeleti rendszere” kifejlesztéséért. Növénytermesztési-díjat a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. vehette át az „Új, bőtermő és kiváló beltartalmi értékű szegedi tritikale fajták a takarmánygazdálkodás, a malom- és sütőipar szolgálatában” című pályázat elismeréseként. Az Erdei élelmiszer termék-díjat Juhász Illésné kistermelő kapta „Juhász Medvehagyma krém” terméke elismeréseként. A Helyi Termékdíjat a Birkás Pálinka Kft. kapta: „Birkás Vilmoskörte pálinka” terméke elismeréseként. A Táj-Érték-Együttműködési-díjat Dunántúl kategóriában az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület kapta „Értékőrzés, értékmentés a Somló-Ság térségben” című pályázatukban foglalt tevékenységük elismeréseként. Az OMÉK Táj-Érték-Együttműködési-díjat Kelet-Magyarország kategóriában a Kiskunhalasi Felsőszállási Közösség kapta.


Közösségi Agrármarketing Kódex Megismertetni, megszerettetni és eladni a magyar élelmiszeripari termékeket külföldön és itthon – ez a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatóság és vele együtt 26 agrárágazatot képviselő reprezentatív állami és szakmai szervezet közös célja. A Közösségi Agrármarketing Kódex közös megalkotása és aláírása a széles körű együttműködés első lépése volt, amelyet ünnepélyes keretek között írtak alá az OMÉK-on. A Kódex az együttműködők közös céljait és érdekminimumát fogalmazza meg a közösségi agrármarketingre vonatkozóan: a magyar termékek ismertebbé tételének fontos feltétele az összefogás megerősítése, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása és ezek eredményeként megvalósuló sikeres közös marketingtevékenység.

A Kódex megalkotásába a kezdeményező Agrármarketing Vezérigazgatóság valamenynyi érintett szervezetet bevonta, a végleges dokumentum közel egy éves egyeztetési folyamat végén az aktívan közreműködő reprezentatív partneri szervezetek véleményének beépítésével született meg. Az együttműködésben jelenleg állami szereplők, termékpályákat képviselő reprezentatív szervezetek, valamint az agrárium területén tevékenykedő termelői csoportok vesznek részt. A Kódex partneri köre nyitott, a jövőben csatlakozhat valamennyi olyan szakmai, állami, önkormányzati vagy civil szférában tevékenykedő szervezet, amelynek tevékenységét a közösségi agrármarketing valamilyen módon érinti, és aktív együttműködésre kész a Kódex partneri hálózatával. A megállapodást kezdeményező Agrármarketing Vezérigazgatóság továbbra is

A Közösségi Agrármarketing Kódex-et aláíró szervezetek: Biokontroll Kft. Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége Fruitveb Gyógynövény Szövetség Juh Terméktanács Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesülete Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség Magyar Biokultúra Szövetség Magyar Díszkertészek Szövetsége Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség Magyarországi Borlovagrendek Országos szövetsége

felvállalja, hogy a Kódex aláírását követő együttműködési folyamatot koordinálja, és kétévente lehetőséget biztosít a partnerek számára, hogy közös akarattal újragondolják, véleményezzék és módosítsák a Kódex szövegét. Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketingért felelős vezérigazgatóhelyettese elmondta: – Fontos, hogy a kormányzati szinten kitűzött szakmai célokat stratégiai szinten magunkévá tegyük, de a legfontosabb, hogy ezt az érintettekkel, piaci szereplőkkel együtt tegyük meg. A közösségi agrármarketing nem éri el célját, ha az egyes ágazatokban a programok nem koherensek, a források szétaprózódnak, felhasználásuk hatékonysága nem biztosítható. A Kódex az agrárszektor releváns képviselőinek köszönhetően jött létre, nemcsak a közös fellépést, hanem a szektor partneri együttműködését is deklarálja, amit az egyik legfontosabb eredménynek tartunk. Ilyen léptékű együttműködésre nem volt példa korábban.

Magyar Nemzeti Kereskedőház Magyar Pékszövetség Magyar Szeszipari Szövetség Magyar Termék Nonprofit Kft. Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatóság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Nyúl Terméktanács Országos Fűszerpaprika Terméktanács Önszabályozó Reklámtestület Tej Terméktanács Vindependent Vágóállat és Hús Terméktanács

Tervezzen előre, gazdálkodjon eredményesen! Szántóföldi Költség-összehasonlító webalkalmazás Innovatív döntéselőkészítő eszköz a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók számára – Szántóföldi Költség-összehasonlító webalkalmazás a leglátogatottabb hazai mezőgazdasági hírportálon. A Dow AgroSciences Hungary Kft. támogatásával és az Agrárgazdasági Kutató Intézettel karöltve az Agroinform.hu elkészítette az agrármédiában egyedülálló Költség-összehasonlító webalkalmazást, amellyel célja segíteni a hazai szántóföldi növénytermésztőket, hogy minél egyszerűbben és eredményesebben tervezhessék meg kiadásaikat, optimalizálhassák pénzügyeiket a legjobb terméshozamok elérése érdekében, ezáltal pedig növelni tudják versenyképességüket. A webalkalmazás segítségével a gazdálkodók a saját ráfordításaikat és hozamadataikat hasonlíthatják össze a magyar vagy

a régiójukban szántóföldi termelést folytató gazdák vetőmag-, növényvédő szer-, műtrágya-, összes állandó-, egyéb változó költségével és terméshozamaival. Az országos és regionális adatokat az összehasonlításhoz Magyarország legjelentősebb agrárökonómiai szervezete, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tesztüzemi rendszere szolgáltatja, mely évről évre nemzetközileg is elismert módszereket alkalmaz adatbázisa naprakész frissítéséhez. A költség-összehasonlító webalkalmazás előnyei: • Átlátható és informatív felület • Hiteles adatok, hiteles forrásból

• Innovatív és előremutató funkció • Hatféle szántóföldi kultúra • Grafikus megjelenés az arányok megfigyelésére Az eszköz a Dow AgroSciences Hungary Kft. finanszírozásával, az Agrárgazdasági Kutató Intézet közreműködésével, az Agroinform.hu mezőgazdasági portálon valósult meg. Az innovatív fejlesztést a szakma is nagyra értékelte és elnyerte az OMÉK Agrárfejlesztési Díjat! Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elismerően nyilatkozott a Költség-összehasonlító webalkalmazás sajtótájékoztatóján. A webalkalmazást egy tükörhöz hasonlítanám. Ha a termelő maga elé tartja, láthatja, hogy hol

11


kell jobban fésülködnie, vagyis melyek a gazdaságának gyenge és erős pontjai. Magyarország adottságait és a termelési átlagait tekintve nyilvánvaló, hogy van hová fejlődni. Az ország szántóterülete 4,7 millió hektár, ezt a területet kell minél hatékonyabban kihasználni. Ez az új webalkalmazás egészséges fejlődésre ösztönzi a gazdákat, ezért érdemelte ki az OMÉK Agrárfejlesztési Díjat. A helyettes államtitkár arra bíztatja a gazdálkodókat, hogy tartsák maguk elé ezt a tükröt. Dr. Feldman Zsolt kiemelte: a szántóföldi növénytermesztés a magyar mezőgaz-

daság kibocsátásának 40 százalékát adja, ezért fontos, hogy a termelők egyre tudatosabban gazdálkodjanak. Ehhez hatékony segítséget jelenthet a Költség-összehasonlító webalkalmazás. Azt szeretnénk elérni, hogy minden termelő éljen ezzel a remek lehetőséggel. A folyamatos innovációra épülő Dow AgroSciences magyarországi leányvállalata kiemelten fontosnak tartotta e webalkalmazás létrejöttének finanszírozását, hitvallásához hűen minden eszközzel igyekszik támogatni a hatékony, egyszerű és eredményes hazai

szántóföldi gazdálkodást, hogy hazánk mezőgazdasági iparágában a kisebb vállalatok és gazdák is sikeresen fel tudják venni a versenyt a globális kihívásokkal szemben. A 10 éve működő Agroinform.hu mezőgazdasági hírportál az állandóan frissülő szakmai cikkek és hírek mellett a gazdák igényeit figyelembe véve továbbra is előtérbe helyezi az egyedi fejlesztéseket. A jövőben is arra törekszik, hogy a gazdálkodók számára értékes és jól alkalmazható szolgáltatásokkal járuljon hozzá eredményességük növeléséhez és piaci sikereikhez.

Az ECOWIN és ISTERVIN program Fertēzési helyzet Hét

Fertēzési helyzet

Fertēzési helyzet

2010

2011

2012

2013

2014

2015

PLB

PLB

PLB

P LB

PLB

PLB

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 nincs fertēzés veszély P - peronoszpóra

erēs fertēzés veszély

gyenge fert. vesz. L - lisztharmat

B - Botrytis

1.sz. ábra – Növényvédelmi előrejelzés javaslatai 2010/2015. Pannonhalmi Borház Kft. ECOWIN Projekt (Folytatás az 5. oldalról)

A kutatás fejlesztési programok tapasztalatait külön – külön fogjuk bemutatni, annak érdekében, hogy a most induló új vidékfejlesztési programokhoz kapcsolódóan (AKG és Ökológiai szőlőtermesztés) új információkat adjunk a környezetvédelmi programokban résztvevő termelők számára. Eredményeink jól jelzik, hogy a környe-

zetvédelem elvei jól összekapcsolhatók a szőlőtermelők érdekeivel is.

Dr. Vér András2 - Dr. Szőke Lajos1

Szőke Bio Kutatás-fejlesztő Kft. • 6035 Ballószög III. körzet 74/E. Tel.: Mobil: 06-30/936 0020 • e-mail: lajosszoke3@gmail.com 2 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Mosonmagyaróvár 9200 Mosonmagyaróvár Lucsonyi u. 2. • Tel.: 06-96/566-781• e-mail:vera@mtk.nyme.hu 1

Nő az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság

A Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási egyeztetésre bocsátotta az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet módosításáról készült tervezetet. A 995/2010/EU rendelet 2013. március 3-án lépett hatályba, melynek végrehajtása Magyarország számára kötelező. Az Evt. 2015. május 5-én hatályba lépett módosításával a faanyag származás igazolásának rendjére vonatkozó rendelkezések, illetve a hatósági határozatokban foglaltak megsértése esetén – a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével – az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szabhat ki. Ezzel kapcsolatban az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet módosítása vált szükségessé, tekintettel arra, hogy az a faanyag származás igazolás előírásainak megsértésével kapcsolatos rendelkezéseket korábban nem tartalmazott. A módosítás célja egyrészt, hogy elrettentse a jogsértőket a jogsértéstől, másrészt, hogy szolgálja a jogsértések megelőzésével kapcsolatos célkitűzéseket, segítse a hatóságok munkáját. A tervezet szeptember 16-ig volt véleményezhető. (Forrás: MVH)

12


A vízerő-hasznosítás és potenciális lehetőségei a Tiszán és mellékfolyóin Folytatás az előző számból.

A duzzasztómű kezelése: A tavaszi árvizek levonulása után a legmagasabb duzzasztást állítják elő. Ezzel egyidejűleg kezdetét veszi az öntözőcsatorna táplálása, kezdetben a tározómedencék megöltése idején másodpercenként 100, később pedig 60 m3 vízmenynyiséggel közvetlenül a Tisza által szállított vízből mindaddig, míg a Tiszán érkező vízmennyiség a 160 m3/mp alá nem száll. Mivel gyakran éri vád a vezetőket és a vízügyi szakembereket is, hogy nem hasznosítjuk a vízerőkészleteinket, célszerű néhány alapkérdést még tisztázni, az előzményekkel együtt. A vízfolyásban, illetve annak egyes szakaszaiban rejlő energiatartalmat az elméleti vízerőkészlettel jellemezzük. A vízfolyások mechanikai energiakészletét a vízerőmű hasznosítja és alakítja át villamos energiává. A vízerőmű elnevezés gyűjtőfogalom, amely nemcsak a turbinákat és generátorokat magába foglaló erőtelepet értjük, hanem mindazokat a műveket, műtárgyakat és egyéb létesítményeket, amelyek az energiatermelés lehetőségének a megteremtése és az üzem fenntartása érdekében szükségesek. Különböző szempontok szerint osztályozzuk a vízerőműveket:

• • • • •

vízi energia forrása energiagazdálkodás jellege vízgazdálkodási szempontok a táj jellege a hasznos esés nagysága szerint.

Ezek közül a legfontosabb az esés szerinti csoportosítás: kis esésű vízerőmű, ha H < 15 m közepes esésű vízerőmű, ha H 15 < H 50 m nagy esésű vízerőmű, ha H > 50 m A Tiszalöki Vízlépcső építésének idején nem volt a Felső-Tisza vidéki szakaszon vízerő-hasznosítás, bár a tervek már a II. világháborút megelőző időben elkészültek. A vizsgálatok azt igazolták, hogy ezen a területen nincs olyan folyószakasz, amely nagy esésű és ahol olcsó elektromos energiát lehet termelni. Csak kis esésű vízerőművek építése jöhet számításba, s miután a vízhozam kicsi, a fajlagos beruházási költ-

ség természetszerűleg nagy. A kis esésű vízerőművek építését mindezek ellenére a Felső-Tisza vidék területén mégis több cél indokolná és szükségessé tenné. A belterjes mezőgazdaság több öntözővizet és elektromos energiát igényelne, az előbbit a tározás, az utóbbit a vízerő-hasznosítás biztosítaná. Továbbá az olcsó szállítás, a vízi út igénye is indokolná a kiépítésüket. Már több mint egy félévszázaddal ezelőtt két erőművet is terveztek a Tiszalök fölötti szakaszra, de egyiket sem valósították meg. Az egyik a záhonyi vízerőmű (20 MW), a másik pedig a vásárosnaményi vízerőmű (18 MW). Több alternatív létesítményváltozat is született, így Dombrád, Benk és Vásárosnamény térségére. A Dombrádi Vízlépcső duzzasztási-szint emelése ukrán és szlovák területre is kihatna, viszont a hajózás – folyamszabályozási beavatkozásokkal – Komoróig biztosítható lenne. A tározási kapacitásokra a tározók gravitációs feltöltésére a készletgazdálkodási igények függvényében kellene dönteni. A Szamoson, Rápolt-nál volna olyan adottság, hogy esetleg célszerű lenne vízlépcsőt építeni. Az eddig elmondottak alapján a Tisza és vízgyűjtő területe potenciális vízi energia készlete nem jelentéktelen. Egyes vízügyi szakértők – a komplex vízgazdálkodási szempontok figyelembevétele mellett – a hasznosítható villamos teljesítményt 34,2 MW-ra becsülték. A Tiszalöki Erőmű teljesítménye 11,5 MW. Ennél fontosabb talán, hogy a duzzasztómű több mint 80 km-es szakaszon emeli a folyó vízszintjét, ugyanakkor a Tisza és a Berettyó között a Keleti-főcsatornában 60 m3/s vízszállítást tesz lehetővé bekapcsolódva az öntözés, a tógazdaság, valamint Debrecen és környékének vízellátásába. Ugyanakkor sokan kárhoztatják ezt a vízszintemelést a Bodrog-közi állandóan visszatérő nagy belvízszintekért. Nem a nagy vízerőművek építése lenne kívánatos, hanem a kisebb,

környezetkímélőbb mini vízerőművek sokkal célszerűbbek. A nem hiszterizált, józan többség szerint a kisebb folyókon, pl. a Hernádon a természetvédelmi vonatkozásban is kifejezetten előnyös lenne vízerőművek építése. Az elmúlt 50-100 év azt bizonyítja, hogy a kis vízerőművek olyan lehetőségeket, biodiverzitást biztosítottak az élővilág számára, melyek kifejezetten előnyösek. Zöld folyosók alakultak ki a folyó mentén. Tehát árvízvédelmi, természetvédelmi szempontokból is helyenként kívánatos lenne ilyen kisebb erőművek megépítése. Jelenleg az ún. „Small hydro power” (SHP), azaz a mini vízerőművek építésének van nagy reneszánsza. Az EU 12 országban, a gyártás 10.000 munkahelyet biztosít, az évi megrendelés 400 millió €. Az EU országokban a mini vízerőművek száma 12.621, megoszlása csak a jelentősebbeket említve: Ausztria 1.700 erőmű Finnország 204 erőmű Franciaország 1.350 erőmű Németország 6.000 erőmű Olaszország 1.510 erőmű Portugália 74 erőmű Spanyolország 982 erőmű Svédország 600 erőmű Egyesült Királyság 110 erőmű Ilyen környezetbarát erőmű például a Gibárti vagy a Felsődobszai. Mindez az eddigi ellenséges magatartással szemben egy koncepcióváltást is jelentene, tehát nemcsak a meglévők konzervációjában kell gondolkodnunk (Németországban több ezer kiserőművet modernizálnak, az eddigi teljesítményt néhol 100%-kal is megemelve), hanem új természetvédelmi élőhelyeket is kell teremteni. Ilyen elgondolással felmerülhet más, pl. a Tisza mellékfolyóin létesíthető erőművek régi gondolata is. Hasonló szemléletváltás kezd kialakulni a Csongrádi Vízlépcsővel kapcsolatosan is, mivel parlamenti csoportosulások a Nemzeti Fej-

lesztési Terv második szakaszába, mint megvalósítható beruházást vették célkitűzésként. Az Alföldön, ahol számos helyen a Tisza esése 1 km-en belül esetleg csak egy vagy két cm, az erőműépítés tényleg nem gazdaságos a beruházások hosszú megtérülése következtében. Azonban a hajózás érdekében egy vízlépcső megépítése kívánatos lenne, mivel hosszú szakaszon csak ez az egy hiányzik. Ennek építését is elkezdték az 1980-as években, mivel már Szeged alatt a jugoszlávok elkészítették az ó-becsei vízlépcsőt. A Csongrádi Duzzasztómű a regionális stratégiába pontosan beleillik. A beruházás nagyon jelentős lenne nemcsak a szegedi kikötő forgalma szempontjából, hanem azért is, hogy így a Tisza – mint nemzetközi víziút – megnyílna, és egész Európa közvetlen kapcsolatrendszerébe bekerülne. Az európai, úgynevezett transzkontinentális vízi úthálózat 3.500 km hosszú, a nyugat-keleti belvízi főútvonal 12 ország területén helyezkedik el, és ennek zöme már az EU tagja. Közvetlenül olyan városokba lehet már most is Budapestről személy- és teherhajóval eljutni, mint Nürnberg, Bécs, Strassburg, Köln, Párizs, Düsseldorf, Hamburg, Drezda, Prága, Wroclaw, Berlin, hogy csak egy néhányat megemlítsünk. Hazánkat ebben a nagy nemzetközi útvonal-hálózatban egyedül csak a Duna képviseli. Ez tulajdonképpen történelmi mulasztás is, mert Magyarország, Ukrajna, Szlováki és Románia jelentős folyókkal a Tiszához kötött régiói ily módon nem tudnak bekapcsolódni az első transz-európai vízi útba. Ezt már évszázadokkal ezelőtt meg kellett volna valósítani. Egy-egy hajó, például a szabványosított Európa-hajó egy teljes tehervonat-szerelvény áruját képes szállítani, ma is még a világon, a legolcsóbb módon.

Dr. habil Göőz Lajos

professor emeritus

13


A bizalom a jövő új piaci kategóriája

A lényeg másban van! A Holland Alma Kft. és a Naturalma Zrt. szeptember 17.-én a szabolcsi almatermesztés egyik centrumában, Vásárosnaményban tartotta ültetvénybemutatóval egybekötött éves nagy rendezvényét. Azt is elmondta, hogy az összes, a Holland Alma által e napon bemutatott almafajta európai közösségű szintű növényfajta oltalomban részesül. Ez azt jelenti, hogy a fajta csak a fajtatulajdonos engedélyével, hozzájárulásával szaporítható, termeszthető. Ez nem csak az oltványelőállításra vonatkozik, a kereskedőkön is számonkérhetik a gyümölcs származását és eredetét. Példaként sorolta, hogy körülbelül tízezer keresztezésből 20–25.000 magot nyernek ki. Ebből hozzávetőlegesen ötezret tudnak leszaporítani és ezekből 50–100 egyed lesz az amely valóban ígéretes. Ez körülbelül hét évet vesz igénybe, majd a fajtaértékelés még további tíz év. A végére körülbelül három fajtajelölt marad fenn a rostán. Az üzemi kísérletek további öt évig tartanak. Így számítva körülbelül 22 évet vesz el a nemesítő életéből az új fajta, hazai áron számítva ez majdnem 50 millió foA megjelenteket Babicz Szabolcs, a Holland Alma Gyümölcsfaiksola termelési és értékesítési vezetője köszöntötte, majd Dr. Szani Zsolt, a NÉBIH–NKI Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztályának vezető munkatársa mondta el nyitó gondolatait. Előadásából megtudhattuk, hogy évente 50–60 új almafajtát jelentenek be az EU piacán és a sikeres fajtaválasztás ebben az óriási választékban közel áll egy szerencsejátékhoz. Ezért kiemelkedő a Holland Alma fajtainnovációs tevékenysége, hiszen a faiskola csak 5–6 év üzemi tesztelés után, komoly tanácsadói háttér és garanciák mellett vezeti be az új fajtákat a piacra. Gyakorlatilag kutatási feladatokat végez és ennek eredményeit teszi elérhetővé. A faiskola a nemesítőkkel egy időben teszteli azokat a fajtajelölteket, melyek csak évek múlva jelennek meg a piacon. Mire tehát a fajta elismerést nyer ők már 5–6 éves üzemi tapasztalattal rendelkeznek. Aki tehát az ő fajtáik mellett dönt, az biztosan nem zsákbamacskát vásárol. Jelenlegi öt új fajtájuk mellett most is több, mint 50 fajtajelöltet tesztelnek. A Holland Alma fajtaújdonságai a Luna, Orion, Sirius, Red Topaz és Rozela az európai rezisztencianemesítés legújabb vívmányai és a NÉBIH Pölöskei Kísérleti Állomásán rendre ezek a fajták nyerték a fogyasztói kóstolási teszteléseket, magasan a hazai átlag felett teljesítve.

Holland Alma Kft.

Gyümölcsfaiskola NATURALMA® FAJTÁK

Rozela® Roze ®

Red Topaz Top

Sir ® Sirius Luna® Lu Orion® Ori

Az attraktív gyümölcsözön A biotermesztés alapja Az ízharmónia A jól tárolható A különleges cukoralma

ALMA KÖRTE BIRS MEGGY CSERESZNYE KAJSZIBARACK ã SZIBARACK O

SZILVA FAJTÁK Topend Plus® Jofela® Cacanska Lepotica Cacanska Rodna Stanley Bluefree President

Elérhetőségek:

Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola Székhely: H-4375 Piricse, Rózsa tanya Telephely: H-3848 Csobád, Faiskola liget Telefon: +36 42/280 388, Mobil:+36 30/278 1598 Fax: +36 42/280 363, E-mail: info@hollandalma.hu

www.hollandalma.hu • www.naturalma.eu

14

Kalydi Tamás


rint. Tehát az a termesztő, aki ilyen fajtákat termeszt, ilyen értéket kap a kezébe. Ezután konkrétan a fajtákról beszélt, a mérési eredmények egy dunántúli ültetvényről származnak, Zala megyéből. M9-es alanyon, karcsú orsós műveléssel, 3,5x1,1 méterre ültetve. A Red Topaznál a legfontosabb tulajdonságként azt emelte ki, hogy a legkorábban alakult ki a fedőszín, nagyon jól tarja a húskeménységét, a savtartalmát és perzselésre a legkevésbé érzékeny. A Rozelánál a legfontosabbnak tartotta, hogy a január végén tartott ízbírálaton az egyik legjobban szereplő fajta volt. Egy elké-

életképes. Ezért olyan rendszert hoztak létre mely tanult a korábbi termelői szerveződések hibáiból. A Holland Alma kiváló egységes minőségű oltványt ad a termelőnek, melyhez a Naturalma Zrt. termeléstechnológiát és szaktanácsadási rendszert biztosít. Az egységes technológia révén egységes árualap képződik, melyet a „naturalmás” termelők a kocsordi logisztikai központba szállítanak be. Az itteni válogatás után a márkázott Nautralma gyümölcs a egységes megjelenésben kerül az Spar Magyarország polcaira, éppen a napokban. A termelők a piacon a jelenleg legmagasabbnak számító elszámoló árat kapják, s erre rakódik rá az árprémium. A Naturalma termelők minimális értékesítési ráfordítások mellett így maximális profitra tesznek szert. A faiskola, a kereskedő cég és a termelők között fennálló szerződéses viszony mellett a kölcsönös egymásrautaltság és az évek alatt felépített bizalom a rendszer működésének az igazi alapja. A Naturalma egy új piaci kategória, amely új utat nyit a hagyományos és a biotermék között. Jellegében a biotermékek felé orientálódik, de árában a hagyományos almák áraihoz áll közel. Dr. Csipkés József céljaik között említette meg, hogy megismertessék a fajtákat, Magyarországon és külföldön egyaránt. Kihívások pedig vannak. A növényvédőszer-jegyzék folyamatosan csökken, így az irány a bio felé tendál. A fogyasztók vegyszermentességre irányuló igénye is az étkezési minőségű rezisztens fajták irányába mutat. A fajták kiválasztásánál a fajtakísérletek mértékadóak voltak, üzemi kísérletek során döntöttek a kezelhető, nem alternáló fajták mellett (hogy jó irányba haladnak ezt

az is bizonyítja, hogy tavaly Bábolnán különdíjat nyertek). Babicz Szabolcs a 2011 tavasza óta telepített ültetvényeket ismertette képes beszámolójában. Bemutatta, hogy az elsőnek eltelepített Naturalma ültetvények mire voltak képesek 2014 őszén, illetve milyen termést hordoznak most. Mondandóját Takács József laskodi almatermelő egyik idézetével zárta: „A világ a kemizálással szemben halad, mint termelő és mint fogyasztó is tisztában vagyok ezzel, ezért én is ezt az utat követem. Számomra az alma nem csak gyümölcs, hanem a természet termékenységének a jelképe, amelyet minden ősszel a kezembe foghatok. Jól esik az a kis pénz ősszel, ha jó az évjárat, de a lényeg másban van.” „A lényeg másban van” – fejezte be mondandóját Babicz Szabolcs: ez pedig termelőink elégedettsége, ami a közös sikerünk záloga. Az előadások után Durbák Ferenc közel 30 hektáros Naturalma ültetvényét látogatták meg az érdeklődők. A Durbák Farm Kft. a négy éves MM106-os alanyú fái átlagosan 20 kg méretes gyümölcsterhet cipeltek a vegetációban hulló 8(!) mm csapadék ellenére. Az elégedett tulajdonos az idei évjáratról, a Naturalma rendszerről és jövőbeni terveiről is beszélt. A látogatók ezek után Kiss B. Zoltán M9-es alanyú Naturalma mintakertjét látogatták meg, majd nyereménysorsolás után együtt költötték el késő délutánba nyúló ebédjüket. Amennyiben szeretne Ön is a Naturalma sikeres csapatához tartozni, hívja a Holland Alma Kft. tanácsadó kollégáit. (x)

A talajvédelem tízparancsolata (Stefanovits) Dr. Csipkés József

pesztően kellemes, muskotályos ízvilágú, intenzív zamatú fajta. Az Orionnak egy határozott savtartalma van, ami magas cukortartalommal is párosul. A Sirius egy jól eladható, kellemes ízű és kinézetű almafajta. Kiemelte a fajták valódi varasodás ellenállóságát, illetve a rendkívül kiegyenlített termékenységi hajlamot. A Holland Alma előzetes üzemi tesztjei tudományos megalapozottsággal végzett kísérletekben is beigazolódtak. Honnan indult és hol tart most a Naturalma Program? Erről már Dr. Csipkés József beszélt. Mindig szükség van új almafajtákra, olyanokra, amely képes megfelelni a szélsőséges kihívásoknak. De az újdonság érték önmagában kevés, mert hamar elavul. Termelői tanácsadás, marketing és piacszervezés nélkül egyetlen új fajtára alapozott termelési integráció sem

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint ami okvetlenül szükséges! Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről! Ne engedd, hogy a szél elhordja a földet! Feleslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt! Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amit a növény kíván! Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfelesleget okoznál! Ne keverj a talajba olyan anyagot, ami nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed! 8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, ami tönkreteszi a talaj élővilágát! 9. A talaj termékenységét őrizd meg, és ha lehet növeld! 10. Ne feledd, hogy a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!

15


Szemes termények szárítása Az éghajlati viszonyainkból adódóan hazánkban a betakarított szemes termények nedvességtartalma általában magasabb, mint ami a huzamosabb tároláskor megengedhető (gondoljunk csak a kukoricára). A betakarításkori nedvességtartalom elsősorban a klimatikus viszonyok, a fajta és a termesztési körülmények függvénye. A vízelvonás tekintetében legjelentősebb a kukorica, mert terméshozama megközelítőleg annyi, mint a többi szemes terményé együttvéve. Nagy betakarításkori nedvességtartalmánál fogva azonban lényegesen nagyobb vízelvonó kapacitást igényel, mint az összes többi szemes kultúrnövényünk. Közismert, hogy a helyesen elvégzett szárítás nemcsak tartósító, hanem értékképző művelet is. E művelet elvégzéséhez jelenleg szinte kizárólag a konvektív szárítást alkalmazzák és a mai szárítástechnológia alapvető jellemzői ugyanazok, mint kialakulásuk időszakában volt. A konvektív szárításnak számos alfaja alakult ki az alkalmazott hőmérséklet, a közeg és a tömegáram irányának egymáshoz való viszonya, a közegsebesség nagysága, a fűtési mód stb. tekintetében. Ezek közül a meleglevegős és a szellőztetéses szárítás a legelterjedtebb.

Meleglevegős szárítás A légköri nyomáson megvalósított meleglevegős szemestermény-szárítás jellemző hőmérséklettartománya 40–140 °C, de egyes esetekben (pl. egyenáramú szárítás) a 250–280 °C-ot is eléri. A szárítóközeg és az anyagáram egymáshoz való

viszonyának tekintetében a legelterjedtebb vízelvonási mód a keresztirányú szárítás. A jelenlegi berendezések többsége ezen elv szerint működik, amikor is a szárítótérbe jutatott szárítóközeg a teljes zóna mentén elvileg azonos hőfokú. A rendszer szívott vagy nyomott megoldású lehet. A két változat technológiailag teljesen azonos, csak a berendezés ventilációs egységének kialakítása szempontjából van jelentősége a megkülönböztetésnek. A hazai mezőgazdasági szárítástechnika főként a közvetlen (direkt) fűtési technológiát alkalmazza. A vízelvonó folyamat része a visszahűtés is. Beiktatása technológiai követelmény.

Szellőztetéses szárítás A szellőztetéses szárítás révén a meleglevegős szárítás energiaigénye, és ezáltal költsége lényegesen csökkenthető. Vizsgálati adatok szerint ugyanis a szellőztetéses szárítás fajlagos költsége számottevően kisebb, mint a meleglevegős szárításé. A szellőztetéses szárítás lényege, hogy egy hőlégfúvó-ventilátor-légvezeték rendszer lehetővé teszi az időközönkénti vagy folyamatos átszellőztetést, lehetőség szerint temperált levegővel. Kialakításuk attól függ, hogy vertikális vagy horizontális tárolókba kerülnek. Alkalmassá tehetők a termény levegővel történő kitárolására is. A szellőztetéses szárítás-tárolás technológiájának paramétereit főként a terményfajta egyedi tulajdonságai, illetve a felhasználási cél határozza meg. A folyamat legfontosabb jellemzője a légcsereszám, amely az 1 m3 anyaghalmazra vetített, m3/h-

ban kifejezett légáramot jelenti. Értékétől függően változik a szárítás-tárolás ideje, illetve a technológia teljesítményigénye, végső soron pedig a szellőztetés optimális zónája. A légcsereszám az alkalmazott technológiától függően széles határok között változhat. A 18–22% nedvességtartalmú szemes termények szellőztetéses szárítása olyan szellőztetőpadozatokkal ellátott tároló létesítményekben biztosítható, amelyekben lehetőség nyílik az állagmegóvó szellőztetésen túl a tárolással egyidejűleg 4–8% nedvességtartalom elvonására is. Hazai viszonyok között a kalászos gabonafélék esetében közvetlenül a szellőzőpadozaton történhet a szárítás, magasabb (25–35%) nedvességtartalmú termények esetén a vízelvonás csak két fokozatban hajtható végre. Első lépésben a terményt meleglevegős szárítóberendezésben elő kell szárítani 18–22% nedvességtartalomig, majd ezt a terményt betárolva, az egyensúlyi nedvességtartalomra történő szárítás a szellőztetés hatására megy végbe a tárolással párhuzamosan. Mivel ez a technológia jól megközelíti a termények száradásának természetes folyamatát, ezáltal elősegíti a kalászos gabonafélék utóérésének befejeződését is. A kíméletes vízelvonás nem okoz káros mértékű hősérüléseket, javul a termények csírázóképessége és minimális szinten tartható a szemtörés értéke is. Kovács Zoltán

Nyíregyházi Főiskola Jármű- és Mezőgazdasági Géptani Tanszék

Szórakoztató szántóverseny

a szántóversenyeken! A szervezőkről szólva megköszönte a már hosszú évek óta tartó komoly szervező és felkészítő munkájukat, aminek köszönhetően egyre nívósabb, színvonalasabb küzdelemnek lehet részese az egyre nagyobb számban kilátogató közönség. A talaj előkészítése ezúttal is jól sikerült, noha a terület kisorsolásakor soha nem árt Fortuna asszony kis segítsége sem. Bár a szervezők sokéves munkájának köszönhetően szakmailag egyre jobb teljesítményt nyújtanak a versenyzők, idén a barázdák egyenessége sokszor némi kívánnivalót hagyott maga után. Ezen a kö-

Ekevasat hajítani már nemcsak dühből szokás A XIV. Észak-alföldi Regionális Szántóverseny szervezője, rendezője ezúttal is a baktalórántházi székhelyű Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium volt, ám ezúttal Ramocsaháza adott otthont a szeptember tizenkettedikén lezajlott eseménynek. (Precíz olvasóink kedvéért: 035/17 hrsz., vagy EOV: 8705562; 305010). A Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárkamara által is támogatott rendezvény fővédnöke Kovács Sándor országgyűlési képviselő volt. Az ünnepi megnyitót követően húsz benevezett versenyző ült traktorba, vagy éppen állt az ekeszarv mellé, hogy meggyőzze a zsűrit: ő forgatja legjobban, legszebben a barázdákat. A versenyt követően Soós Sándor (Magyar Szántóverseny Egyesület, elnök), a szakmai zsűri elnöke rövid összefoglalójában örömmel üdvözölte Észak-Alföld első női versenyzőjét (Miklós Julianna), s bátorította a hölgyeket, igenis helyük van

16


nap sültek a csörögefánkok a szakmai zsűri, a versenyzők és szurkolók legnagyobb örömére. Ezúttal a csörögéhez kínált mézes almalekvár mindent vitt… Lapzártakor érkezett szerkesztőségünkbe a Magyar Szántóverseny Egyesület visszajelzése, hogy a baktalórántházi Vay Ádám képző intézmény és Bagoly Albert egyéni vállalkozó közös szponzoráltja, Sebő István nevezése megérkezett, így már legalább egy megyei képviselője biztosan lesz az országos döntőnek. A díjazottak litáját a következő oldalunkon találják. (További képek weblapunkon!) K-L-Ascorbin vetkezőkben feltétlenül javítani kell. Azt talán szükségtelen ecsetelni, hogy milyen fontos agrotechnikai művelet a szántás. Bár a versenyszántás némiképp eltér a mindennapos földműveléstől, a világ minden táján bebizonyosodott, hogy ott, ahol magas színvonalú szántóversenyeket rendeznek, mindenhol jobb az „egyszerű” szántás minősége is. A versenyek népszerűsítéséhez feltétlenül hozzájárulnak a kísérő rendezvények is. Ezek egyike az ekevas hajító verseny. Az évek során külön versenyszámmá nőtte ki magát egy dühös versenyző reakciója, aki a verseny során használhatatlanná vált ekevasát dühében messze hajította. Érdekes módon az először meghirdetett ekevas hajító versenyen már remek eredmények születtek. Olyannyira, hogy a 4,78 kg-os tompított végű ekevasat egy férfi versenyzőnek 17,80 m távolságra sikerült elhajítania (vetnie), s ez mind a mai napig a rekordot jelenti. A nők mezőnyében a közelmúltig rekordot jelentő hajítás szintén az első versenyen született, de ez egy idei regionális versenyen megdőlt, így már a 9 m jelenti a nőknél a rekordot. A zsűri elnöke tolmácsolta a kategóriák első három helyezettjének a XXV. Jubileumi Országos Szántóverseny Döntőjére szóló meghívást. A döntőnek Kenderes ad otthont szeptember 19-én. A rendezvény fővédnöke

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, aki azt is megmutatja a résztvevőknek, hogyan kell ekevasat hajítani. Számos szórakoztató rendezvény társul a szakmai programok mellé: lesznek gépbemutatók, fajtabemutatók, helyszíni motor beállítási lehetőség, főzőverseny, népművészeti és zenei programok, sétakocsikázás, tombola és még egy sor egyéb szórakoztató program. Este a Tarlóbálra hívják mulatni a versenyzőket, szurkolókat, a szakma iránt érdeklődőket. Kiss Zsigmond szervező örömmel számolt be arról, hogy ekkora érdeklődés nem övezte még szántóversenyüket. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy évről évre a kilátogatók jó hírét viszik a rendezvénynek, másrészt a világtrendnek megfelelően igyekeznek egész napos programot kínálni a versenyre kíváncsi családok minden tagjának. Így idén mezőgazdasági gépbemutató, sétakocsikázás, gyermekeknek lovas kocsikázás volt egész nap, és hatalmas érdeklődés övezte az ekevas hajító versenyt. A Két-Kata Kft. elhozta Kubota traktorát, amelyet az érdeklődők ki is próbálhattak. Az alkatrészeket forgalmazó, nyíregyházi üzlettel is rendelkező HABI Kft. külön pavolint állított, és ott volt a régi, megbízható partner, az Agroker HoldingZrt. is, aki nemcsak gép- és alkatrész forgalmazással, de különböző szolgáltatásokkal is áll partnerei rendelkezésére. A Nemzeti Agrárkamara nemcsak támogatója volt a rendezvénynek, de az érdeklődők Ramocsaházán is választ kaphattak felmerült kérdéseikre a jelen lévő kamarai vezetőktől, szakemberektől. Azt már a krónikás jegyzi meg, hogy a népszerűséghez biztosan hozzájárul az is, hogy a képző intézmény nemcsak jó szervező, de kiváló vendéglátó is: az iskola kitelepült konyhájában egész

TÖBB ERŐ HUNIPER 1977 óta! Gyártunk, felújítunk és modernizálunk szuszpenziós és permetezőgépeket, adaptereket és szállító kocsikat.

balazs.kokai@huniper.hu

06 30 312 6108 w w w.huniper.hu

17


Őszi kerti gondoskodás Amikor érezzük, hogy az őszi szél már megborzongat, észrevesszük, hogy a vándormadarak dél felé veszik az irányt, és a fák lombjai tűzszínű öltözettel búcsúznak a nyártól, már tudjuk, hogy a hétvégét nem tölthetjük a kandalló előtt egy karosszékbe gömbölyödve egy jó könyvvel. Vagy legalábbis nem sokáig. Bár az időjárás még alkalmas a kertészkedésre, a közeledő késő őszi és kora-téli tennivalók listáját le kell rövidítenünk. Most van itt az ideje, hogy támadásba lendüljünk a kertben, mert el kell ültetnünk a tavaszi virágok hagymáit, foglalkoznunk kell a fák és bokrok vásárlásával, illetve gondozásával. El kell végezni a késő őszi pázsitápolást józan öntözési stratégiákkal, gondoskodnunk kell komposzt tárolóról, el kell készítenünk a komposztot, fel kell vennünk a harcot a kerti kártevőkkel, a gyomok elleni háborút pedig meg kell nyernünk, mielőtt hirtelen beáll a szeszélyes hideg és a mindent körülölelő tél.

Késő őszi pázsitápolás Szellőztessük a pázsitot október második felében, amíg a fű még könnyen erőre kap. Ha talajlazítást végzünk, a gödröcskék 7,5 cm mélységben és egymástól 15 cm távolságra legyenek. A kilazított anyagot szórjuk szét a gyepen. Ha szükséges, takarjuk be a pázsitot, és kezeljük őszi vagy téli műtrágyával. Ha a betakarás nem szükséges, a pázsit akkor is feljavul a műtrágyától, mert az segíti a gyökerek erősödését a tavaszi vegetációs szezon előtt. Vessük be újra a kopár foltokat a pázsiton, pótoljuk akár az egész területen, ha szükséges. Gereblyézzük össze, és tegyük a komposzthoz a lehullott faleveleket és a lekaszált füvet. Ha kint hagyjuk ezeket a pázsiton, nedves-csúszós réteget képeznek, és odavonzzák a kártevőket. A jó kertészek tartós műanyag szélhatároló csíkokat használnak az ágyások ügyes szegélyezésére. Beszerezhetők a kertészeti központokban, a faiskolákban, de akár meg is rendelhetők, ezek tekercsekben kapható 10–15 cm széles műanyagcsíkok, melyek könnyen elhelyezhetők az ágyások széleire. Számtalan órányi gyomlálást spórolhatunk meg így, különben a növények bekúsznak az ágyásokba.

Az évelő növények ültetése Ültessük el a tavasszal virágzó növények hagymáit, még mielőtt a föld megfagyna, és készítsük elő a kényes, de szívós évelőket a következő évszakkal járó változásokra. Ne feledjük, hogy az enyhébb éghajlat alatt a gumókat még mindig szét lehet választani és át lehet ültetni. A szívósabb virághagymákat bármikor elültethetjük a fagy beállta előtt, de jobb minél hamarabb megtenni, hogy a gyökérzetnek legyen ide-

18

je megnőni és megtelepedni, még mielőtt megérkezik a tél. Néhány éghajlati övezetben lehet ültetni egészen Hálaadásig, vagy akár Karácsonyig is. (Mi azért ne várjunk eddig.) A későn ültetett hagymák csak tavasszal eresztenek gyökeret, ezért csak későn fognak virágot bontani. De végül időben érkeznek majd a következő évben. Ügyeljünk arra, hogy a hagymák a helyes mélységbe legyenek ültetve. Úgy kell ültetni őket, hogy a gödröcske (amelybe a virághagymát ültetjük) mélysége a hagyma átmérőjének a két és félszerese legyen. Lazább, vagy homokos talaj esetén ültessük 2,5–5 cm-rel mélyebbre a hagymákat, hogy biztosítsuk a növény fejlődését, és megnehezítsük a rágcsálók dolgát.

Irány a gyümölcsös! Az egyik legfontosabb növényvédelmi módszer a permetezés. Az utóbbi időszakban a növénytermelőknek komolyan meggyűlt a baja a gyümölcsfák gombás megbetegedései miatt, de aki kertekkel foglalkozik, vagy kerttulajdonos, az maga is észrevehette, hogy még rendszeres permetezés mellett is komoly feladat megküzdeni ezekkel a betegségekkel. Ilyenkor ősszel a prevenció lépéseként levélhullás után a beteg levelek megsemmisítése az első. Ezután jöhet az őszi lemosó permetezés, amely a növény betegsége (betegségei) tudatában több féle szerrel is történhet. Az egyik legolcsóbb és legismertebb gombás megbetegedések elleni lemosószer a bordói lé, amely tulajdonképpen a rézgálic vizes oldata, amelyet mésztejjel keverünk. Akinek van zöldséges kertje, annak ebben az időszakban kell elkezdenie a kiürült ágyások felásását, lehetőleg minél mélyebben, hogy tavasszal a legideálisabb talajszerkezetet kezdhessük művelni. Ez hosszantartó feladat, egészen az első fagyokig végezhetjük. Az őszi metszések ideje is elkezdődik. Ilyenkor óvatosan kell végezni a metszést, hiszen a túlzottan visszavágott növények könnyen elfagyhatnak. A legfontosabb megszabadítanunk fáinkat az elszáradt,

az egymást elnyomó ágaktól, valamint azoktól, amelyek veszélyt jelenthetnek. Végezzük el a bokrok és fűfélék visszavágását is. Tehát az ősz dolgos időszak a kerttulajdonosoknak, számtalan apró feladattal, de ha mindezeket elvégeztük, akkor télen nyugodt szívvel várhatjuk a tavasz beköszöntét, hiszen kertünk fel van készítve a téli időszakra. péterfi

A XIV. Észak-alföldi Regionális Szántóverseny eredményei: Ifjúsági kategória: 2–3 testű ágyeke I. hely: Gáspár Péter; II. hely: Béni Mihály; III. hely: Bagoly Ádám 1. Kategória: 2–3 testű ágyeke I. hely: Sebő István; II. hely: Varga István; III. hely: Ferenczi Tibor 3. Kategória: 2–3 testű váltvaforgató eke I. hely: Éles Miklós; II. hely: Csoma Árpád 4. Kategória: 2–5 testű váltvaforgató eke I. hely: ifj. Éles Miklós 5. Kategória: fogatos eke I. hely: Sebők János; II. hely: Orgován János; III. hely: Gábor János Ekevas hajító verseny: Gyerek fiú: I. hely: Gerják Dániel (6,85 m); II. hely: Török Gergő (3,66 m); III. hely: Furkó Tibor (2,2 m) Gyerek leány: I. hely: Dobos Viktória (6,06 m); II. hely: Mozga Dorina (3,96 m); III. hely: Tóth Anna (3,16 m) Ifjúsági fiú: I. hely: Sarka László (13,13 m); II. hely: Szabó Dávid (12,01 m); III. hely: Papp Kristóf (11,41 m) Ifjúsági leány: I. hely: Földi Bernadett (7,45 m); II. hely: Földi Nóra (5,29 m); III. hely: Drabik Abigél (4,9 m) Felnőtt férfi: I. hely: Éles Miklós (16,35 m); II. hely: Sebő István (14,5 m); III. hely: Csubák Zsolt (13,63 m) Felnőtt női: I. hely: Kőrösi Krisztina (8,01 m); II. hely: Földi Zoltánné (6,42 m); III. hely: Rocska Józsefné (6,05 m)


Kaposvári Állattenyésztési Napok Szeptember 4–6. között immár kilencedik alkalommal tartották meg a Kaposvári Egyetem Pannon Lovasakadémiáján a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. A hazai agrárium egyik meghatározó rendezvénye az elmúlt években folyamatos fejlődést mutatott, évről-évre több kiállítót és látogatót vonz a Dunántúlra. A Kaposvári Egyetem, hazánk egyetlen, állattudományi karral rendelkező felsőoktatási intézménye, a kiállítás házigazdájaként méltó helyszínt biztosít a mintegy 40 hektáros Lovasakadémia területén, ahol az ország legnagyobb fedett lovardája is áll. A IX. Kaposvári Állattenyésztési Napok szervezője ebben az évben is a Magyar Mezőgazdaság Kft., amely mindent megtesz azért, hogy a hazai agrárium egészének, elsősorban az állattenyésztő társadalomnak vívja ki a megelégedését. Idén is sikerült több mint 1000 állatot – köztük sertés, juh, kecske, tejelő-, kettős hasznosítású-, és húsmarha, valamint ló – felsorakoztatniuk. Ehhez csatlakozik az évek óta nagy érdeklődésre számot tartó kisállat bemutató és a gyermekek kedvence, az állatsimogató is. A Kaposvári Állattenyésztési Napok egyik sajátossága a vadaskert, ahol többek között vaddisznók, őzek, szarvasok, fácánok láthatók a maguk természetes környezetében. A vadászat iránt érdeklődőknek pedig minden évben trófea- kiállítást és

bírálatot rendeznek a Kaposvári Egyetem bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontja szakemberei. Ezzel összefüggésben folyt idén is a Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Nap, valamint a Halgazdálkodási Szakmai Napok. A kiállítás nem nélkülözte a színvonalas szakmai programokat, hiszen 17. alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium „Takarmány- és élelmiszerbiztonsági kihívások és kockázatok” címmel, volt Bonafarm Mezőgazdaság

Szakmai Konferencia, negyedszerre ült öszsze az Állattartás Gépesítése Konferencia „A baromfitartás korszerű műszaki és technológiai háttere” címmel, hetedszerre pedig az Országos Agrár Felsőoktatási Intézmények Gazdászversenye. Idén sem maradhatott el a Juhtenyésztési Fórum, de volt még Húsmarha Tenyésztési Fórum is. A kiállítás egyik legfontosabb része a tenyészállat-bemutató (Holsteinfríz tenyészállat fajtabemutató és show-bírálat, húsmarha, ló bemutató), melyet idén is díjátadások kísértek, de láthatott a közönség szarvasmarha felvezetők ügyességi versenyt is. A nagyérdeműnek szóló produkciók között megtekinthettük a patkolókovács bemutatót, volt lovas közönségprogram is, sőt, malacfogó verseny is. Mint eddig minden évben, idén is egyaránt elégedetten távoztak mind a kiállítók mind a látogatók, megbizonyosodva, hogy érdemes közel egy évet várni a következő évi, immár jubileumi, tizedik Kaposvári Állattenyésztési Napokra.

19


2014-ben nyertes pályázó. Kedvezményezett:

Balogh Ferenc Csaholc Állattenyésztés, kertészet, növénytermesztés. 11,02EUME Méhészet, gyümölcstermesztés, szántóföldi növénytermesztés

Fejlesztés:

Méret:

Elnyert támogatás:

40.000 euro

2012-ben nyertes pályázó. Kedvezményezett:

Balogh Zsuzsanna Márianosztra

Téritésmentesen visszavesszük kiürült és háromszor kiöblített növényv eres göngyölegét,valamint csávázott vet csomagolóanyagait. A téli gyűjtés:

129(0%(5.g=(3e7Ŋ/ JANUÁR VÉGÉIG

Kérjük, vegye fel a kapcsolatot ével és tájékozódjon a pontos ól és az átvétel részleteir eink listáját megtalálja a www.cseber.hu weboldalunkon.

Fejlesztés:

Kertészet. Méret: 10,13 EUME Gyümölcsös Elnyert támogatás:

40.000 euro

2012-ben nyertes pályázó. Kedvezményezett:

Fieszl Csaba Márianosztra Fejlesztés:

Kertészet. Méret: 10,13 EUME Gyümölcsös Elnyert támogatás:

40.000 euro

Mi másban vagyunk jók! Kiadványai, szórólapjai, prospektusai megtervezését, nyomdai előkészítését bízza szakemberre! www.talpasdesign.hu • (06 42) 78 55 98

20

Mezsgye 2015 10  
Mezsgye 2015 10  
Advertisement