Page 1

SZABOL CS-SZATM ÁR-BE REG É S BORSOD-AB A Ú J -ZEM PL ÉN M E GY EI M E ZŐGAZDA S Á G I H AV I L A P

I I . é vf. 4. szá m • 2 0 1 5 . á pri l i s

Konferencia a meggyről A sertések trágyatermelése Rakodógépek az állattartásban

2015. április 24-25-26. Hódme]Ęvásárhely, 47-es fĘ~t 195 km. Hód-Me]ĘJazda Zrt. Kiállítási Centrum

www.allattenyesztesinapok.hu sztesinapok.hu

XXII.


EZ ÓRIÁSI! JELENT Ő ÁRKED S V

• Speciális összetétel • Széles hatásspektrum • Hosszú tartamhatás • Gyors hatáskifejtés

www.dowagro.hu

™ a Dow Chemical Company (‚Dow”) vagy a Dow leányvállalatának márkaneve

EZMÉN Y

Dow AgroSciences Hungary Kft. 1016 Budapest, Hegyalja út 7–13. Telefon: (1) 202-4191, Fax: (1) 202-4292 Dankó Róbert • Tel.: (30) 228-7435

DowAgrosciences_Python-Akcio_2015_210x297_Mezsgye.indd 1

30/03/15 16:57


AKTUÁLIS Jónéhány pontban átalakul a földtörvény Egyszerűbb lesz halastavat létesíteni, a rekultiváció utáni földminősítés ingyenes lesz, a telepítési engedély hatálya pedig két évről három évre emelkedik. Az Országgyűlés honlapján már olvasható az a javaslat, mely a földvédelmi eljárás lefolytatása alól mentesítené a halastó létesítését. A jelenlegi helyzet szerint, 2013. novembere óta a halastó már nem minősül termőföldnek, viszont az ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmében a halastó a termőföld egyik művelési ága. A halastó létesítése tehát más célú hasznosításnak minősül, jóllehet a haltenyésztés is mezőgazdasági tevékenység. Ezért áll a javaslatban az, hogy halastavat földvédelmi eljárás nélkül lehessen létesíteni. A termőföld más célú hasznosítására az engedélyt a földhivatal mint ingatlanügyi hatóság adja. Elvileg, ha valaki hozzájutott ilyen engedélyhez, akkor ugyanarra a földre már nem adható ki másik engedély. Ha utóbb közérdekből kér kisajátítást valaki – más hasznosítási célra – arra a földre, amelyre más már kapott egyéb célú hasznosítási engedélyt, akkor azt a földdarabot már nem lehet kisajátítani. Ezt oldja fel a törvényjavaslatnak az a szabálya, amely a közérdekre hivatkozva ilyenkor mégis megengedné a kisajátítást. Az indoklás megjegyzi, hogy ebben az esetben kártalanítani kell az először engedélyhez jutottat minden káráért. A föld minősítéséért szolgáltatási díjat kell majd fizetni, a javaslat ugyanakkor kiveszi a díjfizetés alól a rekultivált területek minősítését. Szintén díjmentes lesz a művelési ág változása akkor, ha újratelepítés miatt következik be. Itt azonban feltétel, hogy az újratelepítés három éven belül megtörténjen. Ugyanez érvényes akkor, ha erdőről fásított területre, vagy pedig termőföldről erdőre változtatják a művelési ágat. Jelenleg a bogyósgyümölcs-ültetvények telepítéséhez ezer négyzetméter felett kell engedélyt kérni. A módosítás az engedélyköteles területet 3 ezer négyzetméterre emeli, ezzel azonos szintre hozza a gyümölcsös telepítésének engedélyköteles területnagyságával. A javaslat szerint a telepítési engedély a jelenlegi két év helyett három évig lesz érvényes, mivel a támogatási pályázat elbírálása és a szaporítóanyag beszerzése nem mindig fért bele a két évbe. parlament.hu/Mezsgye

Újabb pályázati pénzek Információink szerint a még le nem hívott uniós pénzek felhasználására a kormány újabb pályázatokat ír ki. A még nem publikusnak szánt információt megerősíti Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárának nyilatkozata, amely szerint a kormány Brüsszel jóváhagyására vár. A 2007–2013-as időszak forrásait csak úgy tudja teljes mértékben kihasználni az ország, ha a még le nem hívott összegekre újabb pályázatot ír ki új Vidékfejlesztési Program néven. Ezeken a pályázatokon fiatal gazdák kaphatnak támogatást fejlesztéseikhez, a vidéki térségek közösségi alapszolgáltatásait ellátó önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházak, polgárőr szervezetek pályázhatnak gépjárművásárlásra, illetve kertészeti gépek beszerzését is támogatják. A kiírások pontos időpontját még nem lehet tudni (éppen azért, mert a brüsszeli jóváhagyásra várnak), ám mindenképpen fontos megjegyezni, hogy ha a korábbi időszakok kiírásait vesszük alapul, a kihírdetéstől számítva elég kevés idejük marad a pályázóknak a pályázatok beadására. Éppen ezért – főleg mivel esetleg a kiírás két lapszámunk megjelenése közé eshet – érdemes folyamatosan figyelni lapunk facebook oldalát (lájkolják!) is, mivel amint pontosabbat tudunk azt oda rögtön feltesszük. Az új pályázatoknál valószínűleg a munkaigényes ágazatoknak – a kertészet, az állattenyésztés és az élelmiszeripar –, valamint a kis- és közepes gazdaságoknak a korábbinál több forrás juthat majd.

APRÓK Kaptárak eladók. Érdeklődni a szerkesztőségben! ••• Tölgyfa csemetéket vennék! Cím, elérhetőség a szerkesztőségben!

Hirdessen apróban! Hirdetési lehetőség mindazon gazdálkodónak, kereskedőnek, őstermelőnek, aki meglévő termékét, terményét, szolgáltatását szeretné kicsit reklámozni. Pár szavas apróhirdetésben megteheti azt. Nincs más dolga, csupán egy megrendelőt elküldenie címünkre vagy e-mailünkre. A levél a következőt kell, hogy tartalmazza: hirdetés szövege, hirdető neve, pontos címe, telefonszáma, adószáma, megjelenés ideje (hónap). Az apróhirdetések ára 200 Ft/szó + áfa, melyet a megjelenés után, számla ellenében kell fizetni. A megjelenésben szereplő telefonszám (mint elérhetőség) nem számít bele a szavak számába! Beérkezési határidő: a megjelenés előtti hónap utolsó napja. Kérjük, azzal számoljanak, hogy a postán akár 2–3 napot is eltölthet a levél, míg megérkezik. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG ÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI HAVILAP

Lapötlet: Kalenda Zoltán Kiadja: Talpas Sándor ev. Szerkesztőség: 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 62. alagsor Tel.: 06 42 / 78 55 98 mezsgyeujsag@gmail.com Felelős kiadó: Talpas Sándor ISSN 2064-6879 Tördelés, nyomdai előkészítés: www.talpasdesign.hu Nyomdai munkák: IMI PRINT KFT. Felelős vezető: Nagy Imréné A Mezsgyét terjesztjük: országos kiállításokon, szakmai bemutatókon, címlista alapján postai úton, az Agrárkamarák regionális programjain, a falugazdászok és NVT tanácsadók közreműködésével, kertészetekben, a megyei Gazdaköröknél, mezőgazdasági szakboltokban valamint a megyei agrárgazdasági kamara hálózatában. Terjesztő: Russmedia E számunk 6000 példányban – auditálható – jelent meg!

új pályázati pénzek Hódmezővásárhely „perctelen” fogási napló

hamis élelmiszer rákkeltő glifozát (?) még mindig földadó

Lapunk bármely részének reprodukálása, utánközlése csak a kiadó engedélyével lehetséges! A megjelent írásokért azok szerzői személyesen vállalnak felelősséget. A hirdetések és a PR cikkek tartalmáért a megrendelő felel.

3

16:57


Növényvédelmi konferencia a Fenyvesben Azt már megszokhatta a betérő vendég, hogy a Fenyves Szálloda és Konferencia Központ étek kínálatában soha sem csalódik, de a február 24.-én betérők a testet szolgáló javak mellett szellemi táplálékkal is gazdagodhattak. Fent nevezett helyen ugyanis együttes növényvédelmi konferenciáját tartotta: a DuPont Magyarország Kft., a Hed-Land Hungária Kft., a Vetco Continental Hungary Kft. és a Spiess Urania Chemicals Magyarország Kft. A DuPont készítményeit Popovics István és Orosz István területi képviselők ismertették. Előbbi a kalászosok növényvédelmét és technológiai ajánlásait, míg utóbbi a kukorica, napraforgó és repce kultúrákban ajánlott technológiákat foglalta össze. A cég gyomortó készítményeinek főbb ismérvei a rugalmasság, a hatékonyság és a jó ár-érték arány. A Granstar® 50 SX®, a Granstar® Super 50 SX®, a Pointer Star® és Granstar® SuperStar a gabonákban előforduló legtöbb kétszikű gyomnövény ellen kiváló hatásúak. Rugalmasan, akár a zászlós levél megjelenéséig felhasználhatóak. Modern SX® formulációjuknak köszönhetően könynyebb kezelhetőséget, jobb hatékonyságot biztosítanak. A DuPont által ajánlott gabona technológia: első permetezésre Acanto® Plus, kalászvédelemre Wirtuoz® (akár emelt dózisban is). A prevenció kulcsfontosságú. Kukorica gyomirtására ajánlott az öt hatóanyagból álló Principal®, annál is inkább, mert használatát követően bármilyen kultúra vethető, így a zöldítési programok egyik kedvelt szerévé válhat. Kukoricamoly ellen kísérletekben is bizonyított a Coragen®, de ajánlott az interneten elérhető DuPont előrejelző rendszer adatainak lekérése. A rendszer 130 feromon és 5 fénycsapda adatait figyeli. Ajánlott védekezési időpont: a rajzáscsúcsot követő ötödik nap. Megfigyelések szerint napraforgóban a gombaölő szeres kezelés minden évben pluszt hozott. Idei ajánlat napraforgóban: a piac egyetlen felszívódó szere, az Acanto® Plus. Gyors felszívódásának köszönhető esőállósága. Repcében elsősorban őszi posztemergens kezelésben lehet kiváló hatású a Salsa®, a fénybogár elleni szerrotációban a termesztők szolgálatában áll az Avaunt®. Az Acanto® Plus hármas hatású repcében: gombaölő hatás, „megdobja” a növény fotoszintézisét és regulátor hatása is van. Szaszák János területi képviselő (Spiess Urania Chemicals): Az anyacég (a japán Mitsui Ltd. ) jelentős réz és réz készítmény előállító. Készítményeiket korábban az Arysta LifeScience Magyarország Kft. forgalmazta hazánkban. Ezek egy részét visszavette a cég, míg másik részüket, bár

4

különböző néven, de mindketten forgalmazzák. Ilyenek például réz és cink termékeik. A búza fehérje és sikér tartalmában nagyon meghatározó a réz szerepe. Rezet használni ezért nemcsak a termés mennyisége, de minősége miatt is kell. A Zn és Cu szerepe (hiánya) a stressztűrő képesség-

Szaszák János

ben is megmutatkozik. Jó szívvel ajánlotta még a termelőknek az Agroclean tartálymosó készítményüket és Cu-tartalmú permetező szereiket, melyek színtiszta rézből készülnek (réz-hidroxid, réz-oxiclorid). A szünet után a Hed-Land Hungária Kft. előadói következtek. Kaponyás Ilona (kertészmérnök, független szakértő – a cég meghívott előadója) a tápanyag gazdálkodási blokk felvezetőjeként a növények tápanyag igényeit, a tápanyag utánpótlás fontosságát foglalta össze nagyon röviden. Az alaptrágyázás (N, P, K), fejtrágyázás és lombtrágyázás egyaránt fontos, az utóbbi időben figyelhető meg a lombtrágyázás elterjedése a gyakorlatban. A növények megfelelő kondícióban tartása azért is fontos, mert a jó kondíció növeli a betegségekkel, a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló-képességet, de a stressztűrést is (hőmérséklet, csapadék, szélsőséges időjárási hatások). A növények számára

Kaponyás Ilona

minden tápelem egyaránt fontos, mint ahogyan ezek összhangja is nagyon fontos. (Támogató, illetve antagonista hatás.) A kijuttatott tápelemek egy része csak oldatokban jut el a növényhez, ezért a víznek (csapadéknak) is kiemelt szerepe van ebben. Oda kell figyelni a kijuttatás időpontjára

Balogh Lajos

(fenológiai állapot) és a felhasznált készítmény mennyiségére is. Jellemző tápanyag igények: Gabonafélék: egyik legfontosabb mikroeleme a Cu (fehérjeszintézis, vízforgalom). Kukorica: legfontosabb nyomelem: Zn (auxinok anyaga, növekedés). Ajánlott 3–5 leveles állapotban kijuttatni a növényvédő szerrel együtt. Repce: a káposztafélék érzékenyek a kénre (fehérjeszintézis). A kén nagyon fontos a fehérjeszintézis során, a bór és a kén mellett megfelelő molibdént is adagolni kell. Fontos e három elem összhangja. Napraforgó: fontos elem a B. Csillagbimbós állapotban, de akár korábban is ki lehet juttatni. A Mo szintén fontos a fészkesek számára. Alma: nagyon fontos a Ca. A bőséges víz beáramolva a szövetekbe másodlagos Ca hiányt okoz. E miatt érzékeny fajták esetében súlyos Ca hiány alakulhat ki, következményei a tárolási problémák. A mezoelemek jelenléte szintén fontos, a nyírségi talajok keletkezésük következtében jellemzően savasak, Mg és Mn tartalmuk bőséges. (Az antagonizmusok miatt ez nem mindig kedvező.) A Mn legnagyobb konkurenciája a Zn, ha megfelelő mennyiségű P van. A magas Mn tehát

Diriczi László

Zn hiányhoz vezethet a nyírségi laza talajokon. Balogh Lajos (kereskedelmi igazgató) termékeik ismertetését azzal kezdte, hogy készítményeik mind a szántóföldi, mind a kertészeti kultúrákkal foglalkozó gazdálkodók számára erős támaszul szolgál. Minél inkább meg tudjuk közelíteni növényeinkkel azok genetikai potenciálját, annál nagyobb nyereségre számíthatunk. A fejlett agráriummal rendelkező országokban már gyakorlat az évi kétszeri-háromszori lombtrágyázás. A Vertex nagyon magas N tar-


talmú lombtrágya. Háromféle formában van benne a N: karbamid, nitrát, ammónium. A különböző idejű felszívódás miatt ezért hatása 10–14 napra nyúlik: gyorsan zsengít és hosszan hat. Dózisa: 5–12 l/ha. Zn hiány esetére a Hed-Land Cinkmix nevű készítményt ajánlotta. A többi hasonló készítmények közül a legmagasabb kijuttatható Zn-tartalommal bír. A Headland Alga a tenger termése, a növényeinket tápláló algakivonat (északi-tengeri alga). Auxint és giberellint is tartalmaz e mellett N, P ,K és mikroelemek is vannak benne. A Headland Komplex és Alga együttes használata a célszerű. A Komplexben 11 elem található meg. Nem lehet vele hibázni: bármelyik nyomelem is hiányzik, ezzel célzottan korrigálhatunk. Diriczi László (igazgató) a Hed-Land Craftmix huminsav tartalmú szuszpenziós lombtrágyát ismertette, ami az olajos magvúaknak és keresztes virágúaknak szükséges nyomelemekkel van tele: B, S, Zn, Mg Mn és Mo. N tartalma a bevitelt erősíti. (Napraforgóban 6-8 levélpáros állapotban használjuk.) Majd kitért Kállai Zoltán termelő gacsályi gazdaságában tavaly beállított Hed-Land kísérlet eredményeire: repcében 5 t, búzában 6 t, kukoricában 10 t termést értek el. (A gazdálkodót meggyőzték az eredmények.) A kísérletben a ráfordítás összege 16.800 Ft/ha volt, viszont az eredmények bőven kárpótolták a termelőt. Nagy Géza kereskedelmi igazgatótól (Vetco Continental Hungary Kft.) megtudhatták a résztvevők, hogy mennyivel „csinálja másképp” az angol tulajdonosi hátterű cég, mint a többiek. Tevékenységük lényege, hogy nem alkalmaznak területi képviselőket, sem disztribútorokat, bérelt raktáraik és bérelt szállító járműveik vannak, és nem folytatnak innovatív tevékenységet sem. A cég filozófiája, hogy a hazai piaci áraknál olcsóbban szerezzenek be készítményeket, melyeket a kereskedő cégek ajánlanak majd a gazdáknak, így az innovációt maguk az érintettek végzik. Elsősorban generikus készítményeket és parallel importból származó termékeket forgalmaznak. (Utóbbi azt jelenti, hogy olyan terméket hoznak be, amely hazánkban is kapható, de itt a külföldinél magasabb áron.) K-L-Ascorbin

Ön is szeretné növénybiztosítási díjának akár

65%-át visszakapni az államtól?  ŽĚƌŽŐŬƂnjŝ EŽŶƉƌŽĮƚ <ƂůĐƐƂŶƂƐ EƂǀĠŶLJďŝnjƚŽƐşƚſ ŐLJĞƐƺůĞƚĞƚ ϭϳ ĠǀǀĞůĞnjĞůƅƩĂ͘͘͘ŵĞŐLJĞŝŽĚƌŽŐŬƂnjďĞŶŚĞůLJŝŐĂnjĚĄŬĂůĂƉşƚŽƩĄŬ͘ :ĞůĞŶůĞŐĂnjŽƌƐnjĄŐƚĞůũĞƐƚĞƌƺůĞƚĠŶƚƂďďƐnjĄnjƚĂŐŐĂůƌĞŶĚĞůŬĞnjƺŶŬ͘  ϮϬϭϯͲƚſů ŐLJĞƐƺůĞƚƺŶŬ ŝƐ ĠƌƚĠŬĞƐşƟ Ă ͣĚşũƚĄŵŽŐĂƚŽƩ ͟ ŶƂǀĠŶLJďŝnjͲ ƚŽƐşƚĄƐŽŬĂƚ͘DĂŐLJĂƌŽƌƐnjĄŐŽŶĞŐLJĞĚƺůĄůůſŵſĚŽŶŬŝĂůĂŬşƚŽƩƵŶŬĞŐLJ ŽůLJĂŶŽŶůŝŶĞďŝnjƚŽƐşƚĄƐŬƂƚƅĨĞůƺůĞƚĞƚ, ĂŚŽůĂƚĂŐũĂŝŶŬ͕ĂŬĄƌŽƩŚŽŶƌſů͕ ƐĂũĄƚ ŵĂŐƵŬ ŝƐ ŵĞŐŬƂƚŚĞƟŬ ĚşũƚĄŵŽŐĂƚŽƩ ďŝnjƚŽƐşƚĄƐƵŬĂƚ͕ ĠƐ ďĞũĞͲ ůĞŶƚŚĞƟŬŬĄƌĂŝŬĂƚŝƐ͘  njŽŶůŝŶĞƌĞŶĚƐnjĞƌƐĞŐşƚƐĠŐĠǀĞůĂƚŽǀĄďďŝďŝnjƚŽƐşƚĄƐŝĂĚŵŝŶŝƐnjƚƌĄĐŝſƚ ůĞǀĞƐƐnjƺŬƚĂŐũĂŝŶŬǀĄůůĄƌſů͊ ƺƐnjŬĠŬǀĂŐLJƵŶŬĂƌƌĂ͕ŚŽŐLJĂnjĞůŵƷůƚŬĠƚĠǀďĞŶƚĂŐƐĄŐƵŶŬϭϬϬйͲ ĂĞůƐƅŬĠŶƚŬĂƉƚĂŵĞŐĂŶĞŬŝũĄƌſƚĄŵŽŐĂƚĄƐŝƂƐƐnjĞŐĞƚĂnjDs,Ͳƚſů͘

sĄůĂƐƐnjŽŶďĞŶŶƺŶŬĞƚ͊ DĂŐLJĂƌŶƂǀĠŶLJďŝnjƚŽƐşƚĄƐĂŵĂŐLJĂƌŐĂnjĚĄŬƐnjĄŵĄƌĂ͕ ϭʹϭϬϬϬŚĂͲŝŐ͗

ǁǁǁ͘ŶŽŶƉƌŽĮƚďŝnjƚŽƐŝƚŽ͘ŚƵ

Növelni szeretné terméshozamát? Az AMERIKAI növénytermesztés csúcstechnológiáját hoztuk el Önnek a biztos siker érdekében! Tápanyag-utánpótlásŬŽƌƐnjĞƌƾƐĞďĞƐƐĠŐĂƌĄŶLJŽƐŬŝũƵƩĂƚſĞŐLJƐĠŐĞŬŬĞů͊ A WŽůŐĄƌŝŐƌŽŬĠŵŝĂ<Ō͘ũŽŐĞůƅĚũĞŝǀĞůŬƂnjƂƐĞŶϭϵϲϲſƚĂĚŽůŐŽnjŝŬĂŵĞnjƅŐĂnjĚĂƐĄŐŵĂŐĂƐĠƐŵŝŶĚĞŶŝŐĠŶLJƚŬŝĞůĠŐşƚƅ ŬŝƐnjŽůŐĄůĄƐĄŶ͘ϭϬϬйͲďĂŶŵĂŐLJĂƌƚƵůĂũĚŽŶƷĐĠŐƺŶŬϱϬĠǀĞƐƚĂƉĂƐnjƚĂůĂƚĂĂĨŽůLJĠŬŽŶLJĂŵŵſŶŝĂƚĂůĂũďĂƚƂƌƚĠŶƅďĞǀŝƚĞůĠŶĠůĞŐLJĞĚƺůĄůůſ͘njammónia (NH3)ĂƐnjŝůĄƌĚŵƾƚƌĄŐLJĂŐLJĄƌƚĄƐĨĠůƚĞƌŵĠŬĞ͕ϴϮ͕ϯйͲŽƐŶŝƚƌŽŐĠŶŚĂƚſĂŶLJĂŐ tartalŵƷ͘ELJŽŵĄƐĂůĂƩĐƐĞƉƉĨŽůLJſƐ͗ŝůLJĞŶĄůůĂƉŽƚďĂŶƐnjĄůůşƚŚĂƚſĠƐƚĄƌŽůŚĂƚſ͘ELJŽŵĄƐĂůſůĨĞůƐnjĂďĂĚƵůǀĂŐĄnjĄůůĂƉŽƚďĂ ŵĞŐLJĄƚ͕ŵĞůLJĞƚƚĂůĂũďĂŝŶũĞŬƚĄůĄƐŬŽƌĂŶŶĂŬŶĞĚǀĞƐƐĠŐƚĂƌƚĂůŵĂŬƂƚŵĞŐ͘ůŬĂůŵĂnjĄƐĂ͗dĂǀĂƐƐnjĂůǀĞƚĠƐĞůƅƩďĄƌŵĞůLJ ŶƂǀĠŶLJŶĠů;ĞůƐƅƐŽƌďĂŶŬƵŬŽƌŝĐĂ͕ŶĂƉƌĂĨŽƌŐſͿ͕ŶƂǀĠŶLJŝŬƵůƚƷƌĄďĂŶƐŽƌŬƂnjĠĐƐĂŬŬƵŬŽƌŝĐĄŶĄůϲůĞǀĞůĞƐĨĞũůĞƩƐĠŐŝĄůůĂƉŽƩſů͕ƅƐƐnjĞůďƷnjĂǀĞƚĠƐĞůƅƩŬŝũƵƩĂƚǀĂ͘

sĞƌƐĞŶLJŬĠƉĞƐĄƌĂŝŶŬŵĂŐƵŬďĂŶĨŽŐůĂůũĄŬĂnjĂŶLJĂŐĄƌĂƚ͕ĂƐnjĄůůşƚĄƐĠƐĂŬŝũƵƩĂƚĄƐ költségeit! A gépi kiszolgálás költségeit megspóroljuk Önnek! ,şǀũŽŶŵŽƐƚƐnjĞŵĠůLJƌĞƐnjĂďŽƩƚĂŶĄĐƐĂĚĄƐĠƌƚĠƐĄƌĂũĄŶůĂƚĄĠƌƚ͊ ůĠƌŚĞƚƅƐĠŐĞŝŶŬ͗ϬϲͲϯϬͬϵϮϱͲϯϵϳϱͲZĂĚſĐnj:ſnjƐĞĨ ϬϲͲϯϬͬϰϮϱͲϮϭϰϲͲ'Ăƌnjſ'ĂďƌŝĞůůĂ ĞͲŵĂŝů͗ŝŶĨŽΛĂŵŵŽŶŝĂ͘ŚƵͻǁǁǁ͘ĂŵŵŽŶŝĂ͘ŚƵ ϰϬϵϬWŽůŐĄƌ͕,ƅƐƂŬƷƚũĂϭϬϮ͘dĞůͬ͘ĨĂdž͗ϱϮͬϯϵϭͲϳϳϳ 5


Ma megfontolandó – holnap követelmény

Technológiai lépésváltás az eredmény érdekében Előző számunkban jeleztük, hogy a Sumi Agro Hungary Kft. februári rendezvényén elhangzott két előadás főbb gondolatait külön kiemeljük. Megítélésünk szerint ezek megfontolása, adott körülményekre adaptálása segítheti almatermesztéssel foglalkozó olvasóinkat a kellő szüreti mennyiség, valamint a sikeres piaci megméretést garantáló minőség eléréséhez. Az előadók egymást erősítve szedték csokorba a minőségi alma előállítását befolyásoló tényezőket és teendőket, melyek között bizony az eddig megszokottakon túl újabbak is előtérbe kerültek. Mára a komplex almatermesztési technológia elemeihez sorolhatjuk a termésritkítást és a növekedés-szabályozást is. Szentpéteri Tamás, a Fruttamas Kft. képviseletében tartott e témakörökről előadást a februári rendezvényen. Az előadó gyakorlati tapasztalatait Dél-Tirolban illetve Olaszországban szerezte, s cége ma Magyarországon mintegy 2500 ha-on koordinálja az alma termesztését. E munka tapasztalatait igyekezett megosztani hallgatóságával. A koordináció fő célja a termelés folyamatainak ellenőrzésével minél jobb eredmény produkálása. Ennek egyik első lépése a szüreteléskor elvárt termés átmérőjének fixálása. A piac elvárásainak megfelelően alakult e téren az elmúlt 5–6 évben a termelői elvárás is. Korábban a 60–90 mm közötti szortiment megfelelőnek bizonyult, hiszen 70 mm-ig zacskós almaként értékesült, 70 felett pedig osztályozottan, ládás kiszerelésben került a fogyasztókhoz. (Az e feletti méretre igazi kereslet már akkor sem mutatkozott.) A tavalyi trend már kifejezetten megmutatta, hogy a piac legkívánatosabb mérete a 75–85 mm közötti átmérőjű gyümölcs. Miért fontos ez termesztés-technológiai szempontból? A megfelelő odafigyeléssel és technológia megválasztásával optimalizált gyümölcsmennyiség a piacon legkeresettebb terméket fogja produkálni, ami azzal is együtt ját, hogy az alternanciára hajlamos fajták sem terhelődnek meg adott évben úgy, hogy az visszavesse a következő évi termés mennyiségét. Érdemes megfontolni azt a tapasztalati mutatót is, amely szerint 10 Ft különbség van a 60 mm, illetve a 85 mm átmérőjű alma szüretelési költsége között! A termés ritkítása mechanikai úton (metszés) és az ezt követő vegyszeres beavatkozás révén érhető el. A metszés megtervezését példával illusztrálta. Példának egy 3000 tőszámú M.9-es alanyra telepített ültetvényt hozott. Fánként 15–20 kg gyümölccsel számolva ez 80–120 db almát jelent. A metszést úgy kell végrehajtani, hogy

6

ettől a számtól 15–20%-kal több termőnek látszó rügy maradjon a fákon. Ha 100 db gyümölcsöt szeretnénk szüretelni, akkor a véletlenszerűen kiválasztott fán a metsző munkája után 120 db termő és vegyes rügyet kell találnunk. Az almafának párhuzamosan három különböző igényt kell kielégítenie: termést hozni, hajtásnövekedést produkálni és virágrügyeket kialakítani. Ha valamelyik ezek közül túl nagy dominanciát kap, az mindig egy másik rovására megy. Ha például túl erős a fa hajtásnövekedése, akkor az valószínűleg a virágrügy képzésének a rovására megy. Megfelelő hajtásnövekedés: 2–3 éves gallyaknál célként kell kitűzni, hogy ezek csúcsrügyéből 14–16 cm hajtás alakuljon ki. Ilyen hajtás kialakítása mellett az említett 100 db-os termésszámnál intenzív termőfáink esetében nem lép fel alternancia, még az arra hajlamos fajták esetében sem. Jolle Reignard, a FINE Agrochemicals Ltd. technikai managere az Exilis és a Novagib készítmények használata során összegyűjtött tapasztalatokat osztotta meg a hallgatókkal. Előadása elején az alma minőségét meghatározó tényezőket foglalta csokorba. Elsőként az átmérőt említette. Szerinte a legpiacosabb gyümölcs átmérő jelenleg 70–75 mm. Az értékesítésre is kiható további tényezők: a gyümölcs alakja, színeződése, a héj esetleges elváltozásai, például a parásodás és a repedés. Az érzékszervekre kiható gyümölcs tulajdonságok: a cukortartalom, a savtartalom és a juice tartalom. (A gyümölcs tulajdonságai természetesen kihatnak a tárolhatóságra is.) A termés mennyiségéért és minőségéért folytatott sikeres tevékenységek sora már a telepítés idején kezdetét veszi. Fontos kérdés a telepítés helyének és módjának meghatározása, a fajták és az alanyok kiválasztása, az ültetvény támrendszerének megválasztása, a terület vízgazdálkodásának rendezése, jól funkcionáló öntözőrendszer kialakítása (ha lehet tápoldat kijuttatására is alkalmas

legyen). Fontos tényező a virágzás minősége, a virágzat és virágzatterhelés, melyek a metszéssel együtt meghatározzák a várható gyümölcs mennyiségét. (A gyümölcs kötésére természetesen hat az időjárás és a beporzók rendelkezésre állása is.) Azzal szinte minden almatermesztő tisztában van, hogy ez évi munkája kihatással lesz a következő év termésének mennyiségére és minőségére is. Az érés különböző stádiumaiban bekövetkező hatások rányomják bélyegüket a termés mennyiségére és minőségére. Az első időszakban tartós növekedésről beszélhetünk, amikor a sejtosztódás történik. Ez az időszak a teljes virágzástól mintegy 50 napig tart. A második időszak inkább a sejt növekedésének időszaka. A harmadik időszak a termés érésének időszaka. Ezeket figyelembe véve ismertette az előadó, hogy az általa ajánlott két készítményt hogyan lehet beilleszteni a termesztés-technológiába. Exilis. A készítmény a szakaszos terméshozásra hajlamos alma és körtefajtáknál (pl. Golden Spur, Elstar, Red Deliciosus, Bosc), a túlzott virágzatot hozó fajtáknál (20 db/ ágfm nagyobb termőrész berakodottságnál) termésritkításra, illetve a spontán termő évek után az egyenletes terméshozás fenntartására használható. Évi egy alkalommal javasolt termésritkításra önmagában vagy egyéb termésritkító készítménnyel kombinációban. A gyümölcsfák spontán terméshozásának megelőzése céljából a kezeléseket az almafák, körtefák fővirágzásától számított 4 hét után (BBCH 70) a terméstisztulási időszakban, a 7–15 mm termésátmérő elérésekor kell elvégezni. A dózis: almában 3,75–7,5 l/ ha, körtében 5,0–7,5 l/ha, 500–1000 l/ha permetlével koronaformától függően. (Ügyelni kell, hogy a permetlé legalább a koronaforma 80%-át lefedje.) Kezelések leginkább akkor javasoltak, ha az intenzív hajtásnövekedési időszakban a levegő hőmérséklete legalább 15 °C felett van. A termésritkítás hatása normális körülmények között a kezelést követő 2–3 héten belül észlelhető. Novagib. Gibberelin GA4 savat tartalmaz, olyan növekedés szabályozó anyag, mely az arra érzékeny almafajták (pl. Golden) parásodásának csökkentésére, a termések hasadásának megelőzésére (pl. Gala-típus) a gyümölcsök méretének növelésére engedélyezett. Dózisa: 0,25–0,5 l/ha, a kezelést a sziromhullás után kell kezdeni és 10 napos időközönként három alkalommal megismételni. Ha a parásodás veszélye fokozott, javasolt a magasabb dózis alkalmazása. (A kedvezőbb hatás a magasabb dózisú kezeléssel fokozódik.) A készítményről érdemes tudni, hogy igen magas GA4 (92–97%) tartalmú. (A versenytársaké általában 50– 70%.) A GA7 csak 1–2%-ban van jelen. Jól keverhető, rugalmasan használható különböző növényvédő szerekkel tankkeverékben. Jelenleg 12 európai országban engedélyezett. A négyes giberellin leginkább az átmérőre, a parásodásra és a termésrepedésre hat, a virágzásra a hetesnek nagyobb a hatása. K-L-Ascorbin


9LU£JSLDF .IW  GHFHPEHU«EHQ Q\LWRWWD PHJ NDSXLW$QJ\DOI¸OG¸Q+D]DL«VLPSRUWY£JRWWYLU£JRNSDO£QW£NHJ\Q\£ULDNYLU£J]µ FVHUHSHV Q¸Y«Q\HN V]REDQ¸Y«Q\HN Y£JRWW «V FVHUHSHV Q¸Y«Q\HN«VD]RN£SROµV]HUHLYHOWDO£ONR]KDWQ£OXQN  $QDJ\EDQLSLDFRQPLQGHQPHJWDO£OKDWµDPLUHHJ\YLU£J¾]OHWQHNV]¾NV«JHOHKHW  $K«WKDWQDSM£QQ\LWYDWDUWµFVDUQRNQ«J\]HWP«WHU«Q WHUPHOē«VQDJ\NHUHVNHGēN¯Q£OMD£UXM£WYLV]RQWHODGµNU«V]«UH A virágpiac 2012 májusa óta vaV£UQDS G«OHOēWW¸QN«QW WHUPHOēL piacot rendez, Angyalföldi TerPHOēL3LDF néven. )«O NLOHQFWēO WL]HQK£URP µU£LJ egészséges magyar élelmiszeUHN«VN«]PijYHVWHUP«NHN£UXVDLN¯Q£OM£NSRUW«N£LNDW$Y£V£UOµN N¸U«EHQ P£U D NH]GHWHNWēO QDJ\Q«SV]HUijV«JUHWHWWV]HUWD vasárnapi piac. A folyamatosan EēY¾Oē Y£ODV]W«N «V D Mµ SDUNRO£VLOHKHWēV«JHJ\UHW¸EEHPEHUW FV£E¯WEHKR]]£QN.LVJ\HUHNHV V]¾OēN NHGYHQFH  D M£WV]µK£] $P¯J V]¾OēN Y£V£UROQDN D J\HUHNHNVHPXQDWNR]QDN +«WIēWēO V]RPEDWLJ 00–1900 µU£LJ YLU£JNHUHVNHGēNHW YDV£Unap 830-tól 1300 óráig az egészV«JHV «OHOPLV]HUHNHW NHUHVē WXGDWRV Y£V£UOµNDW Y£UMXN QDJ\ nagy szeretettel! (O«UKHWēV«JHLQN

9LU£JSLDF.IW 1135 Budapest, Szent L. út 21-23. 7HOHIRQ )D[ 0RELO :HEZZZYLUDJSLDFKX E-mail: viragpiac@gmail.com )DFHERRN$QJ\DOI¸OGL7HUPHOēL3LDF

$QJ\DOI¸OGL7HUPHOēL3LDF 7


Kettő az egyben – mindez a meggyben!

Sumi Agro konferencia a meggyről Az almatermesztők után március tizedikén a meggyesek kertészeit hívták konferenciára a Sumi Agro Hungary Kft. munkatársai, ezúttal Vásárosnaményba. A meghívott előadók révén szó volt a csonthéjasok termesztés-technológiájáról, metszéséről, a jelentősebb kórokozókról és az ellenük való lehetséges védekezési módokról. A sikeres termesztés elengedhetetlen feltétele a megtermelt áru kellően biztonságos értékesítése, amihez elkerülhetetlen a fajták ismerete, melyhez neves nemesítők nyújtottak segítséget. A szakhatósági ellenőrzések tapasztalatainak elemzése pedig megfelelő útbaigazítást adott a további, fegyelmezettebb növényvédelmi tevékenység folytatásához. A vendégeket Wirth László igazgató nevében Mándoki András szakmai csoportvezető köszöntötte. A világ mintegy 150 országában működő Sumi-Agro hálózat tagja a Sumi Agro Hungary Kft. is. Európai központja Angliában van. E nagyságrend az alapja annak a gondolkodásnak, mellyel a Japán tulajdonú cég a növényvédelem előtt álló feladatokat átlátja, illetve a korszerű és hatékony lehetőségeket elemzi. A föld népességének növekedési üteme átlagosan mintegy 1,4% körül mozog, míg az utóbbi időben a termőföld nagysága csupán 0,1%-kal nőtt. Az élelmiszerek iránt egyre növekvő igény újabb kihívásokat támaszt a növénynemesítéssel, az alkalmazott technológiákkal és a növényvédelemmel szemben. E kihívásoknak megfelelve a Sumi Agro Hungary Kft. hazai fejlesztései révén a szántóföldi növények mellett erősített a kertészeti kultúrákban is. Innovációs elképzelései megvalósításában épít az egyetemekkel, szakmai műhelyekkel, a növény- és talajvédelmi igazgatóságokkal (NTI) kiépített együttműködésekre. A 2015-re előirányzott stratégia hasonló az előző évihez, melynek részei: a tender orientált piaci munka erősítése, a marketing aktivitás fokozása, a vevőkapcsolatok erősítése – mindezt versenyképes szinten tartott árakkal és a finanszírozásban való részvétellel. Várható új készítmények piaci bevezetése is. Gonda István professzor (Debreceni Egyetem, Gyümölcstermesztési Tanszék) örömtelinek találta a folytatás szempontjából, hogy sok fiatal arcot látott a teremben. Örülni kell minden újabb piaci lehetőségnek – így a tavalyi évben jelentkező orosz és román friss fogyasztású gyümölcs iránti igénynek is –, minden újabb értékesítési formának, de véleménye szerint a meggy, miként korábban is, még sokáig elsősorban ipari alapanyagként lesz értékesíthető.

8

A tavalyi évben megtermelt 80 ezer tonna meggy (sokéves átlag: 50–60 ezer tonna) értékesítése komoly problémákkal járt, s némi nyereséget csak a gépi betakarítást alkalmazók (rázógép alkalmazása) voltak képesek elérni. A fajta itt abból a szempontból érdekes, hogy mennyire képes a gépi betakarítást elviselni, tolerálni. Az alanyhasználatról szólva megállapította, hogy az a gyakorlat, amely döntően a sarjmeggyet használja alanyként, a továbbiakban is tartható, az igen erős növekedést diktáló hatása miatt a korai elöregedésre hajlamos meggyfajtáink hosszabb idejű termőben tartását segíti elő. A hagyományosan termesztett fajtáinkkal hoszszú távon sikerrel oldható meg a piac kiszolgálása, viszont érdemes a szüret idejének sávját kitolni, termesztés-technológiai módszerekkel (telepítés, a korona kialakítása, metszése) karban tartani, javítani a fajták sajátságait. Külön kiemelte a metszés és a nyári metszés fontosságát. Előbbivel elkerülhető, de legalábbis késleltethető az ostorok kialakulása, míg utóbbi többletterméshez vezethet. Csenky Éva mikológus – aki egyébként a Békés Megyei Kormányhivatal munkatársaként tagja a Sumi Agro Hungary Kft. Csonthéjas Szakmai Csoportjának – két jelentős kártétellel járó betegséget ismertetett: a keserű rothadást (antraknózis) és a moníliát. Az antraknózist okozó betegséget már 1957-ben megtalálták hazánkban, de a Kertészeti Egyetem kutatói modern vizs-

gálati eljárásokkal (pl. DNS elemzés) csak 2011-ben mutatták ki, hogy a betegség kialakulását valójában a Colletotrichum acutatum nevű gomba okozza. A járvány kialakulásához nagy mennyiségű fertőző anyag, a kórokozó számára kedvező környezeti (időjárási) feltételek és fogékony gazdanövény kell. Tünetei jellegzetesek, elsősorban barna, besüppedő, fénytelen foltok jelennek meg, majd ezeken a foltokon megjelennek a gomba konídiumai. Csapadékos időjárás esetén rothad a meggy, szárazabb időjárás esetén mumifikálódik a gyümölcs. A továbbiakban a fertőzési forrást a mumifikálódott gyümölcsök, illetve ezek kocsányai alatt micéliumokban kitelelt kórokozók jelentik. A fajták fogékonysága, az ültetvény kora, a korona sűrűsége befolyásolja a fertőzés erősségét. A másik jelentős kártételt meggyesekben a moníliás betegségek okozhatják. 2005-2006ban az eddigi két kórokozó (Monilia laxa és a Monilia fructigena) mellett újabb moníliát okozó karantén kórokozó jelent meg (Monilia fructicola). A virágok elszáradhatnak, ha érés idején támad, elrohad a termés, a termőnyársak elszáradhatnak, sok esetben mézgafolyás indul meg a fertőzött területen. Itt is fontos szerepet töltenek be a gyümölcs múmiák a fertőzés elszaporodásában. A Monilia fructicola tünetei nagyon hasonlítanak a már jól ismert moníliás tünetekhez. Az igazi különbség abban áll, hogy esetében nem kell sebzésnek kialakulnia a fertőzés bekövetkeztéhez, és az éretlen gyümölcs is megfertőződhet. A kórokozó látens marad, csak érett gyümölcsön tapasztaljuk a tüneteket. Valamivel

magasabb a hő optimuma és egészséges, ép szövetű gyümölcsöt is képes megfertőzni. Mándoki András (Csonthéjas Szakmai Csoport, Sumi Agro Hungary Kft.) A korábbi előadásban ismertetett betegségek elleni hatékony védekezés lehetőségeit ismertette. Felhívta a figyelmet a betegséget közvetítő egyéb faktorokra, úgymint: szél, rovarok (hangya),a köztesgazda gyomokra (pl. fehér libatop, útifű, pásztortáska), de rossz szomszédságot jelenthet esetenként a napraforgó is. Igen sokat változott a védekezés módja is, míg 1991-ben a kontakt illetve felszívódó szerek aránya durván fele-fele arányú volt, addig 2010-ben a felszívódó szerek domináltak, míg a kontakt készítmények visszaszorultak (20% alá).


Ez helytelen változásnak bizonyult a mivel a vizsgálatok alapján beigazolódott, hogy főleg zöldtermés fejlettségben a kontakt szerek (például Tiuram Granuflow) hiánya magasabb fertőzést okoz. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatása szerint a Tiuram még 10-szeres hígításnál is 100%-osan blokkolja a micélium növekedését, s a Pledge esetében is hasonló hatás volt tapasztalható, mivel a köztesgazda gyomokon előforduló antraknózist okozó gombát jelentős arányban visszaszorítja. Jó eredmények érhetők el a Sergomil használatával az antraknózis elleni mellékhatása miatt éréskori fertőzésveszély esetén, mivel a jelzett állapotban kivitelezett permetezés a hatékonyságot fokozza. A súlypontos betegségek ellen ajánlott SumiAgro technológia: kezdés rezes lemosó permetezéssel (ajánlható az Astra), ezután virágzásban legalább egy alkalommal vigyük be a Topsin-t a szerrotációba. Zöld termés fenológiai állapotban antraknózis ellen megelőző blokkban a felszívódó tebukonasol mellé tegyük oda a Tiuram Granuflot, és legalább két alkalommal végezzük el ezt a kezelést. (Ha elhúzódó a virágzás, és ha csapadékos az időjárás, érdemes 2–3 kezelést végezni, de oda kell figyelni a szerek váltva történő használatára is.) A meggy fajtákat Pethő Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár és nemesítő társa/ tanítványa, Szőke Ferenc szedte csokorba. A jelenlegi fajta megoszlás az országban a következő: a nyírségi fajták a termés 50%-

át adják, az Érdi bőtermő 33%-ot, 17% az egyéb. Pethő professzor szerint a következő időszakban is megőrzi helyét az Érdi bőtermő és az Újfehértói fürtös, míg a Debreceni bőtermő veszít pozíciójából. Helyette két új nyírségi fajta léphet előrébb: a Petri és az Éva. Ha megmarad a 80 ezer tonnás termésvolumen, akkor új felhasználási és feldolgozási formák, illetve újabb piacok felé is nyitni kell. A piackutatás során el kell jutni Dél-Európába is, és megfelelő marketing eszközökkel népszerűsíteni kell a meggyet, mert például a spanyolok nem nagyon fogyasztják ezt a gyümölcsöt. Pedig a meggy mostani szófordulattal élve: kettő az egyben – gyümölcs és gyógynövény egyszerre. Bujdos László (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal NTI) a növényvédő szerek felhasználásának szabályait ismertette a 43/2010. FVM rendelet tükrében. A 2014-ben bekövetkezett óriási méhpusztulás kapcsán végzett ellenőrzések tapasztalatairól szólva említette azt a megdöbbentő tényt, hogy az érintett területek mintáiból olyan hatóanyagokat mutatott ki a laborvizsgálat, amik elméletileg már több éve tiltó listán vannak. A használatukból eredő következményeket viselni kell. Rávilágított a szerhasználat termelői felelősségére, és arra is, hogy valamennyi növényvédelemben résztvevő berendezést be kell vizsgáltatni az NTI-vel, melynek határnapja: 2016. december 14. K-L-Ascorbin

Herpeszvírus a szomszédban Húsz ausztriai telepen találtak herpeszvírussal fertőzött szarvasmarhát – közölte az osztrák Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (AGES). A cégek közül 14 Tirolban, négy AlsóAusztriában, a továbbiak Vorarlbergben és Felső-Ausztriában működnek. A megvizsgált 4918 állat közül 118 tesztje lett pozitív. Ausztriában először január végén észleltek több algériai exportra szánt állatban olyan fertőző orr- és légcsőgyulladásos betegséget, amelynek kiváltója a herpeszvírus. A kórokozó emberre veszélytelen, azonban a beteg példányokat le kell ölni, ugyanis a járvány erős és fertőző légúti gyulladásokhoz vezethet. A bajor élelmiszerbiztonsági és egészségügyi hivatal (LGL) közölte, hogy Bajorországba eddig kilenc farmon találtak herpeszvírust hordozó, beteg állatot. A vírust ausztriai beszállítótól érkezett példányok hordozták. Az eseteket február közepétől jelentették a hatóságoknak, a fertőzött állatokat leölték, azonban arról nem közöltek bővebb információt, hogy mely bajor farmokról van szó. A bajor hivatal közlése szerint a bajorországi és az osztrák hatóságok együttműködve dolgoznak a helyzet kezelésén.

9


Gyümölcsösök növényvédelmi javaslatai Az április hónap gyümölcstermesztés szempontjából az egyik legmeghatározóbb időszak, ekkor kell védekeznünk az almafa varasodás, lisztharmat, monília és a virágzás körüli kártevők ellen. Mindegyik károsítóra, de talán a varasodásra és a moníliára a legjellemzőbb, hogy a megelőző jellegű védekezés a kulcsa az egész éves eredményes munkánknak. Almafa varasodás A varasodás aszkospóráinak szóródása megyei szinten március 31. és április 2.-a között indult el. A hónap eleji csapadékos időjárás megteremtette a fertőzési veszélyforrást. A réz tartalmú szerekkel való védekezéseket zöldbimbós állapotig javasolt alkalmazni. Húsvét után már felszívódó és kontakt gombaölő szerekkel érhetünk el eredményeket. Időjárástól függően a virágzás időtartalma alatt 2-szer vagy 3-szor javasolt a kezelések megismétlése. A gomba fertőzéséhez szükséges a lombfelületi nedvesség. Amennyiben a leveleink 8–10 órán át nedvesek (harmat, pára, eső), akkor mindenképpen számíthatunk arra, hogy a kórokozó spórái bekerülnek a bőrszövet alá, a védekezéseket haladéktalanul el kell végezni. Almafa lisztharmat A kora tavaszi védekezések legfontosabb eleme a fertőzött hajtásvégek mechanikus eltávolítása. A metszés befejeztével is érdemes lehet végigmenni az ültetvényeken és átellenőrizni az almafákat a fertőzött ágvégek eltávolítása végett. Ezzel a művelettel később jelentős mennyiségű növényvédő szert és pénzt spórolhatunk meg. A fertőzött hajtásvégeket növényvédő szerekkel nem tudjuk „meggyógyítani”, a lisztharmat spóráit a készítmények ugyan irtják, de az utánpótlás mindig adott lesz. Vegyszeres védekezésre a kén tartalmú szereket javaslom, tekintettel arra, hogy a lombfelület egyre jelentősebb lesz a dózis csökkentése indokolt.

Gyümölcsfaolajat 0,1%-os töménységben (1000 l permetlébe 10 l olaj) a vegetációs időben bármikor használhatunk perzselés nélkül, hűvösebb időben a hatékonyság növelése érdekében a dózist meg lehet emelni. Cserebogarak: A korai kitavaszodásnak megfelelően a cserebogarak megjelenése is korábbra tehető, az első egyedek április közepére várhatóak. Javasolt az imágók elleni védekezés, hiszen a peterakás előtti bogarakat egyszerűbb és olcsóbb is elpusztítani, mint a talajlakó pajorokat. Várhatóan rajzásuk a héten be fog fejeződni. Bundásbogár: A cserebogárral párhuzamosan megjelenő virágokat károsító kártevő. Egyelőre még a kertszemlék során nem találkoztam vele, de várható a megjelenése. Levélpirosító alma-levéltetű: A kártételük a fertőzött ültetvényekben már látszik, a kis leveleket szívogatják és torzítják. Az ellenük való védekezéskor fontos az időzítés, az eredményes munka záloga az időben – a fertőzés elején (áprilisban) –elvégzett permetezésekben van. Később a torzult levelek védelmében károsító levéltetveket már nehezen lehet növényvédő szerrel elpusztítani.

MEGGY, SZILVA

Bimbólikasztó bogár:

Virágfertőző monília:

Az egyik legkorábban megjelenő állati károsító. A bimbólikasztó bogár ellen legeredményesebben akkor lehet védekezni, amikor a virágrügyek már megnyíltak és a zöldbimbók kis zöld gömbökként látszanak. A védekezésre gázosodó készítményeket javaslok. Felhívom a figyelmet, hogy méh veszélyességi szempontból ezeket a rovarölő szereket csak a zöldbimbós állapot kezdetéig lehet kijuttatni!

A csonthéjas gyümölcsök egyik legjelentősebb tavaszi betegsége, ami elsősorban a meggyet, kajszit, szilvát károsítja, a többi csonthéjasban is meg jelenhet, de ott kevésbé jelentős. A csapadékos időjárás a betegség terjedését segíti elő, várhatóan a virágzás időszakában csapadékra, illetve ködre számíthatunk, ami a fertőzés veszélyességét növeli. Az ellene való védekezés eredményességét két fontos tényező határozza meg:

Vértetvek, atkák, pajzstetvek: Ezen károsítók a gyümölcsfáink kérgén a repedésekben, rügypikkelyek alatt és a gyökérnyaki részen (a vértetű esetében gyökéren is) teleltek át. Tavasszal olajos lemosó permetezésekkel lehet ellenük védekezni. Olyan ültetvényekben, ahol az előző években jelentős kártétel volt a csökkentett dózisú olajos készítmények használatát javaslom.

10

1. a fertőzött hajtásvégek és előző évi gyümölcsmúmiák eltávolítása, 2. az érett és fertőzésre kimondottan fogékony bibeszár vegyszeres védelme. A felszívódó készítményekkel való védekezés első időpontja a fehérbimbós állapot legeleje, amikor még csak a virágzatok

kis százalékánál lehet éppen látni a pici fehér bimbókat. A megkésett permetezés az egész további növényvédelmi munkánk eredményességét csökkenti. A kórokozó biológiájából adódóan az infekció (spóra növénybe kerülése) előtt már ki kell juttatni a permetszereket, a fertőzött virágok tüneti kezelése nem hoz eredményt.

ŐSZIBARACK Tafrinás levélfodrosodás Az őszibarack kora tavaszi legjelentősebb kórokozója. A hűvös, csapadékos időjárás nagymértékben elősegíti a betegség terjedését. A védekezésre zöldbimbós állapotig réztartalmú szereket javaslok, majd felszívódó és kontakt készítmények kombinációját használjunk.

KÖRTE Körtelevélbolha: Jelenleg a levélbolha még tojás alakban van az elmúlt évi fertőzött hajtások végein. A lárvák áprilisban jönnek elő. A virágzás előtt, illetve terméskötődés után javaslom a gyümölcsolajok felhasználását. Virágzásban kevés rovarölő szer használható, ezért javaslom a virágzás előtti lemosó jellegű permetezések használatát.

Permetezések virágzó kultúrában A gyümölcsösök virágzása lassan elkezdődik. A kijuttatott készítmények során fordítsunk különös figyelmet a méhek védelmére. Ne felejtsük el, hogy a gyomok virágzása esetén az ültetvény is ugyan úgy virágzó kultúrának számít, valamint azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a méhek nem csak a virágok nektárjait keresik fel, hanem a levéltetvek mézharmatját is! Ezekben az esetekben ugyan olyan körültekintéssel kell eljárni a permetezések során mintha a gyümölcsfák virágoznának. Permetezéskor az alábbi feltételekre kell odafigyelnünk: 1. virágzó kultúrának számít, ha a kultúrnövény vagy a táblán lévő gyomok és a tábla közvetlen szomszédságában lévő növények virágoznak, 2. ellenőrizni kell az adott készítmény méhvédelmi besorolását (nem csak a rovarölő szereknél, hanem a gombaölő és gyomirtó készítményeknél is). Folytatás a 15. oldalon


Gondoskodjon gyümölcsfái biztonságáról MALAGROW termékekkel! MEGAFOL

PLANTAFOL 10.54.10

BOROPLUS

• Csökkentik a különböző stresszfaktorok káros hatásait. • Fokozzák a hidegtűrést. • Támogatják a pollencsírázást. • Elősegítik a megtermékenyülést. • Növelik a terméskötődést.

MALAGROW Kft. Szolnok, Újszászi út 38. Telefon: +36 56 514-160 Fax: +36 56 515 050 www.malagrow.hu 11


Agrion: a gabonavetőgép Nincs most aktuálisabb teendő a földeken, mint a talaj előkészítés és a vetés. Nem mindegy, hogy ez utóbbit milyen géppel hajtjuk végre. Az Agrion 300 típusú függesztett kivitelű vetőgépek gabonafélék (főleg repce, lóbab és apró magvak) vetésére használhatóak. A magadagolást és a soronkénti elosztást bütykös hengeres vetőelemek végzik, melynek meghajtása talajkerékről történik. A magmennyiség adagolása a meghajtott adagolóelemek fordulatszámának módosításával, lánchajtóművön keresztül végezhető el. A lánchajtómű fordulatszám-fokozat mesterségesen állítható, amelynek következtében az apró magvak kis mennyiségben is kiadagolhatóak. A nagyméretű magtartály boltozódásgátlóval és magszintjelzővel felszerelt. A magot teleszkópos, illetve gumiharmonikás magvezető cső vezeti a csoroszlyán keresztül a talajba. A nyomjelző a traktorfülkéről hidraulikusan működtethető. A huszonöt soros gép duplatárcsás csoroszlyák eldugulását egymástól eltolt helyzetük akadályozza meg. A pontos vetéshez, az egyenletes tőtávolság kialakításához egy egyszerűen állítható megbízható magadagoló szükséges.

A magadagoló egység a hajtását talajkerékről kapja, amely láncon, lánckeréken keresztül egy láncos váltómű segítségével (ahol a vetési mennyiséget állíthatjuk be egy mozdulattal szerelés nélkül) hajtja meg az előtét tengelyt. Ez a tengely hajtja tovább a vetőkocsikra épített üzembiztos, fém kúpkerekkel szerelt szöghajtást, ami a gyorsan oldható kardánokon keresztül az elosztó tárcsa szöghajtásába kapcsolódik. Ezzel a szöghajtással szélvetésnél egy pillanat alatt megoldható a vetőkocsik adagolórendszerének ki-be kapcsolása. A vet tárcsa kézzel, szerszám nélkül cserélhető, ezzel gyorsan és egyszerűen átállítható a gép más növények vetésére is. Az adagolóháza masszív alumíniumöntvény, mely ellenáll a korróziónak. A vetőtárcsa és a ház közé speciális anyag-öszszetételű teflon kopóbetét került, amely a jó tömítettséget biztosít a vetőháznak. A vetés beállítását és ellenőrzését segíti a kémlelő ablak, amelyen betekintve állíthatjuk be a maglesodrót, hogy a kettős vetést elkerüljük.

Zetor-Vas tavaszi szántóföldi gépbemutató Jól indult az év a Zetor-Vas Kft.-nek, mivel idén márciusban Vas Ottó, a cég ügyvezetője, a Brno-i Zetor gyárban, a gyár képviselőitől átvehette a 2014-es év Zetor Márkakereskedője díjat. Az idei szezon azonban a földeken is beindult, megkezdődtek a tavaszi munkálatok, ám a talajlazítás, előkészítés, műtrágyázás, vetés, permetezés mind-mind precíz munkavégzést igényel, melyekhez megfelelő munkagépekre van szükség. A március 24-én a Zetor-Vas telephelyre, majd annak közvetlen szomszédságában lévő szántóföldre kilátogató gazdák a saját szemükkel bizonyosodhattak meg arról, hogy a cég által forgalmazott munka- és erőgépek minden körülmények között jól végzik dolgukat.

12

A rendezvényen többek közt bemutatták a legújabb a Forterra 150 HD traktort is, amit a fejlett formatervezés és az innovatív technológiai megoldások jellemeznek. A bemutatón a munkát Maschio Presto 3 m rövidtárcsával kezdték, majd egy Maschio Iena 300-as tömörítő hengerrel szerelt kombinátor következett. Mindkét eszköz fontos eleme lehet a megfelelő magágy készítésnek. A Zetor Proxima Power 110-es egy Gaspardo Campo 22-es szántóföldi permetezőt mutatott be, ami felszereltségében és minőségében magas színvonalat képvisel, azonban ár-érték arányban a piacon az egyik legkedvezőbb. A műtrágyázás során egy komplett technológiát mutattak be; a Zetor Proxima 90esre egy Maschio Zeno műtrágyaszórót szereltek fel, ami azonban egy 3 pont mérlegre volt feltéve, és a traktoron belül pedig egy Machinery Guide sorvezető mutatta az utat a gépkezelőnek. A bemutató során találkozhattunk még a korábbi típusok közül egy Forterra HSX 140-es, egy Proxima Power 110-es és egy Proxima 90 erőgéppel is.

Agrion 300 műszaki adatai Munkaszélesség mm Sortávolság Mm Szélesség Mm Hosszúság Mm Magtartály térfogata L Terület teljesítmény Ha/h Tömeg Kg Szükséges traktorteljesítmény kW/LE Munka sebesség Km/h

3000 120 3000 2000 600 1,8–2,7 960 80 8-12

XII. Axiál Gépkezelői Olimpia Idén tizenkettedik alkalommal kerül megrendezésre Baján, június 6-án, a Petőfi-szigeten az AXIÁL GÉPKEZELŐI OLIMPIA, ahova ingyenes és szórakoztató programok várják a látogatókat. Az ország legjobb Manitou teleszkópos és Gehl csúszókormányzású rakodók kezelői szállnak majd harcba, hogy nem szokványos, ügyességi feladatokban mérjék össze tudásukat és gyakorlatukat. Egy nap, két versenypálya. A hagyományoknak megfelelően a Manitou és Gehl kezelőknek egyedi pályákat alakítanak ki, amelyeken a pénteki szabadedzést követően szombaton kerül sor az elődöntőkre, majd a klasszikus olimpiai pályán, a végső küzdelemben dőlnek el a helyezések. A szombati napon a futamok között óránként rendeznek élménydús kísérőprogramokat, ahol extrém sportolók, kaszkadőrök, veterán és csodabogár járművek mutatkoznak be.


Európa legkorszerűbb műtrágyagyára épül Pétfürdőn A napokig utazó, a lakosságot és a szakembereket egyaránt lázban tartó gigászi szállítmány berendezései kulcsfontosságú elemei a Nitrogénművek Zrt. beruházásának, amelylyel Európa legkorszerűbb műtrágyagyára jön létre Pétfürdőn. „A Nitrogénművek Zrt. jelenleg folyamatban lévő beruházásainak összértéke meghaladja a 350 millió eurót. Ennek része a Pétisó üzem teljes rekonstrukciója, amelynek során egy új granuláló üzem lép be a termelésbe. Ehhez érkeztek a hatalmas méretű berendezések, a szárítódob, a nedves gázmosó és a dolomit por bunker. Az új granuláló a tervek szerint idén őszre készül el, majd a beüzemelési időszakot követően várhatóan jövő év elején kezdi meg a termelést. Kapacitása 2.000 tonna/nap lesz, és mintegy 46 millió euróból valósul meg” – tájékoztatott Suba Péter, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. A teljes projekt kivitelezésének koordinálását egy külön szervezeti egység, a Műtrágya beruházási projekt iroda végzi. A fiatal mérnök szakemberekből álló csapat így a szaktudás fejlesztésével és megőrzésével egyben biztosítja a magyar vegyipar gyarapodását is. A korszerűsítésnek és kapacitásbővítésnek alapot ad, hogy európai összehasonlításban a magyarországi műtrágya-felhasználás – az éves szinten 64 kg/ha felhasznált nitrogén-hatóanyaggal – európai szinten egyelőre a középmezőnyben van. Tehát a hazai mezőgazdaság műtrágya felhasználásában még jelentős potenciál van, így a következő években éves szinten a hazai műtrágyapiac akár 4–5%-kal növekedhet. Emellett az exportpiacok kereslete is bővülést mutat.

Maga az üzemépület óriási lesz: közel 50 méter magas, és több mint 1200 m2 alapterületű. Ebben kap helyet a most ideszállított legnagyobb tároló, a 19 méter magas dolomit por bunker, amely 300 tonna por tárolására alkalmas. Az épület vázát adó acélszerkezet felépítéséhez a következő hónapokban két toronydaru folyamatos munkájára lesz szükség. A műtrágyagyártás alapanyagát tároló, 40 m3 kapacitású tartály és a szintén hatalmas, 20 m magas és 7,5 m átmérőjű gázmosó az épületen kívül helyezkedik majd el. Ilyen kapacitású üzem csupán egyetlen egy lesz még a vi-

lágon, Törökországban, jelenleg ennek az építése is folyamatban van.

Precíz szállítás A négy éjszakán át utazó szállítmány a gönyűi kikötőből összesen 140 kilométert tett meg közúton, mielőtt Pétfürdőre megérkezett. A 200 tonna össztömeget meghaladó teher megmozgatásához több mint 150 fő összehangolt munkájára volt szükség.

Az egyik legfontosabb feladat a megfelelő útvonal megtalálása volt, amely járható a túlméretes rakománnyal, és nincs rajta bonthatatlan akadály, például közúti felüljáró vagy a kijelölt útszakasz felett átívelő híd. A végleges útvonal kiválasztását követően az összes érintett útszakasz bejárására, statikai vizsgálatok elvégzésére, és a túlsúlyos szállításhoz és a településeken való áthaladáshoz szükséges hatósági engedélyek beszerzésére volt szükség. A kijelölt útvonal felett az áthaladó elektromos vezetékek, légkábelek megemelésére, helyenként azok lebontására és kikapcsolására, majd a szállítmány áthaladása után visszaépítésére volt szükség. De nem csak a légvezetékek, az útjelző portálok is akadályt jelentettek, ezért a szakemberek ezeket is elbontották, majd a szállítás után visszaépítették. A nagyszentjánosi vasúti átkelő ideiglenes áramtalanításának és az ezzel járó vonatforgalom-kiesésnek az engedélyeztetése három hónappal az áthaladás előtt megtörtént. A szállítás során az épített és a természetes környezet védelmét egyaránt szem előtt tartotta a Nitrogénművek Zrt. Ennek érdekében a Nádor-csatornán átívelő közúti híd bekötő szakaszait feltöltötték, a szállítmány teljes útvonalán gallyazás történt, a Közút által megjelölt szakaszokon kátyúzás folyt, továbbá, ahol ez szükséges volt, lemezek elhelyezésével kiszélesítették a kanyarokat. „Ezúton is köszönjük az érintett települések vezetőinek, az E.On, a Bau-Trans és a Magyar Közút szakembereinek a közreműködést, valamint a lakosság megértését és érdeklődő támogatását, amellyel segítették a különleges szállítmány sikeres megérkezését” – hangsúlyozta ki Suba Péter.

Új állatjóléti támogatás igényelhető a tenyészkocákra Új állatjóléti támogatást vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM), ami a tenyészkocákra már igényelhető március közepétől, a keretösszege 8,62 milliárd forint. Horváth István FM kiemelt programokért felelős miniszteri biztosa elmondta, hogy a múlt évben is volt sertésjóléti támogatás, amelynek az összege 8,5 milliárd forintot tett ki. Így a sertéságazat 2015-től több mint 17 milliárd forint közvetlen támogatást kap. Ez a 2010-es 6 milliárd forintra rúgó ágazati támogatásnak csaknem a háromszorosa. A mostani támogatás bevezetése pedig azt is jelenti, hogy egyedenkénti 38.580 forintos támogatással az anyakoca ára három év alatt megtérülhet. Magyarországon mintegy 220–230 ezer koca van, de ahhoz, hogy középtávon megduplázódjon a sertésállomány az országban, további mintegy 100–150 ezer kocára van szükség. Mindehhez várhatóan még az is társul, hogy az a gazda, aki a kocatelepét fejleszti, az uniós pályázatok esetében magasabb prioritást élvez majd – mondta. A támogatási kérelmet a gazdálkodók március 15-től nyújthatták be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A támogatás pedig április 1-től kezdődött, kifizetés negyedévente lesz.

Több pénz a KITE Zrt.-nek Több mint tízmilliárd forinttal kívánja az idén finanszírozni az OTP Bank a nádudvari KITE Zrt.-t, amelyben 46,86 százalékos kisebbségi tulajdonrésszel bír. A bank 2013-ban kötött stratégiai partnerségi megállapodást a legnagyobb hazai agrárintegrátornak számító KITE-vel. A vállalatnak az idén öt bank összesen mintegy 50 milliárd forint hitelkeretet nyújt ahhoz, hogy a cég finanszírozhassa integrált termelői partnereit. A megnövelt hitelkerettel az OTP közvetlenül a KITE működését kívánja majd segíteni, így hozzájárulva a KITE integrátori tevékenységének finanszírozásához. Emellett az OTP csoporthoz tartozó Merkantil Bank Zrt. a nádudvari cég gépkereskedelmi finanszírozásában vállal szerepet.

13


Gyümölcsösökben tavaszi fagy elleni védekezés lehetőségei A gyümölcstermelésből élők (főleg 2007. óta) talán legjobban a tavaszi fagyoknak vannak kiszolgáltatva a környezeti hatásokat tekintve. A tavaszi fagyok elleni védekezésre ma már jó néhány megoldás áll rendelkezésre (jóval több, mint a jégesők ellen), de tökéletes módszer nincs. (Az előző szám folytatása) Légkeveréses módszerek: A légkeveréses módszerek során azt használjuk ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig pozitív hőmérsékletű levegő található. Ezt belekeverve az alsó légrétegbe, növelhető annak hőmérséklete. A módszer korlátja az, hogy csak akkor működik, ha található az ültetvényénél jelentősen magasabb hőmérsékletű légréteg az ültetvény fölött (rendszerint 5–20 m-es magasságban), tehát szállított fagyoknál általában nem hatékony. E módszert technikailag kivitelezni helikopterekkel és ún. szélgépekkel lehet. A helikopteres légkeverés hátránya, hogy csak megfelelő látási viszonyok mellett szállhat fel a gép (tehát éjszaka nem mindig van mód védekezésre). Másik probléma, hogy meglehetősen kevés az egy térségben vagy megyében rendelkezésre álló helikopterek száma. A világ számos országában alkalmazzák, a fenti korlátokat és hátrányokat leszámítva, viszonylag jó eredménnyel, de éppen ezen korlátok miatt széles körű elterjedését nem várhatjuk. A füstöléses módszer a hőkisugárzás mérséklésére törekszik. A begyújtott nedves szalma vagy egyéb, nagy füstöt képző anyag az ültetvény fölött egy füstréteget hoz létre, ami – a természetes felhőzethez hasonlóan – visszatartja a földfelszín által kisugárzott hő egy részét. Tudományos mérések és szakirodalmak szerint a füst csak elhanyagolható mértékben tudja gátolni a hőkisugárzást, így számottevő hatása a hőmérséklet alakulására nincs. Mivel kevés hőt tart vissza, a füstölést már jóval 0 °C fölötti hőmérséklet mellett

14

meg kell kezdeni a fagyos éjszaka estéjén. Gyakorlati tapasztalatok alapján legfeljebb 1,0–1,5 °C-kal képes emelni az ültetvény hőmérsékletét. Emiatt igazán hatékony, megfelelő megoldást kínáló módszernek egy nagy áruértékű ültetvényben nem tekinthető. Fagyvédelmi öntözés: A fagyvédelmi öntözés a hatásmechanizmus tekintetében a hőtermelés kategóriájába tartozik, mivel itt a víz megfagyása során felszabaduló látens hőt használjuk fel az ültetvény hőmérsékletének emelésére, illetve a növényi részek 0 °C fölött tartására. Két fő formája létezik a korona feletti és a korona alatti öntözés. Korona fölötti fagyvédelmi öntözés: Az eddigi tapasztalatok alapján a leghatékonyabb fagyvédelmi módszernek tekinthető, akár 6-8 °C-kal is képes emelni az ültetvény hőmérsékletét, így a legnagyobb lehűlések ellen is védelmet jelenthet. Alkalmazásának viszont (öntözés intenzitása, indítás és leállítás időpontja stb.) nagyon szigorú szabályai vannak, és számos – a fagy elleni védekezéstől független – hátránya is van. A módszernél a víz megfagyása során felszabaduló hőenergia tartja 0 °C fölött a növényi szervek hőmérsékletét, éppen ezért viszont nagyon fontos a megfelelő intenzitású öntözés (általában 3–5 mm/óra a lehűlés mértékétől függően), mivel folyamatosan a fagyás állapotában kell tartani a vizet. Szintén nagyon fontos az indítás időpontja: túl késői indítás esetén fagykárt szenved az ültetvény, míg túl korai indításnál feleslegesen pazaroljuk a vízkészletet, illetve a párolgó, de még meg nem fagyó víz hűtheti le kritikusan a növényeket. A módszer egyik legfőbb hátránya és ezáltal korlátja sok hazai ültetvényben, hogy nagyon nagy a vízigénye: 30–60 m3/óra/ha (Egy hektárra egy egész éjszakai védekezéshez ezért legalább 500 m3 vízkészlettel kell számolnunk). Szintén

nagy gondot jelenthet, hogy a rengeteg víz (2–3 éjszaka alatt akár 100–150 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiség) levegőtlen talajállapotot eredményez és nehezíti a – pl. permetezést végző – gépek mozgását, ezért a talaj jó vízelvezetése nagyon fontos. A moníliára vagy a tűzelhalásra érzékeny gyümölcsfajoknál akár súlyos növényvédelmi kockázatokat is felvethet a virágzáskori fagyvédelmi öntözés. Korona alatti fagyvédelmi öntözés: A korona alatt elhelyezett szórófejek által a talajra „permetezett” víz megfagyása során felszabaduló hőt használjuk fel a levegő hőmérsékletének emelésére. Tapasztalatok alapján ennek „fűtő” hatása olyan kicsi (és az is csak a földfelszínhez nagyon közeli légrétegre korlátozódik), hogy érdemi hatás nem várható tőle, legfeljebb 1–2 °C-kal képes emelni az ültetvény hőmérsékletét. Fagyvédelmi gép (Frostbuster, Frostguard): A Frostbuster és Frostguard névre keresztelt, belga fejlesztésű, és néhány éve már hazánkban is forgalmazott fagyvédelmi gépek hatásmechanizmusa minden részletében még nem ismert. Mindkettő lényege az, hogy a nagy gázégőfejekben elégetett propángáz által termelt hőt a nagyteljesítményű ventilátor fújja ki a kiömlő nyíláson, és teríti szét a géptől több 10 m-es távolságra mindkét irányban. Az energetikai számítások alapján egyértelmű, hogy a megtermelt hő önmagában még kevés lenne a fagy elleni védekezéshez, így valamilyen más hatásmechanizmus is van mögötte. A Frostbuster (traktor által vontatott gép) működés közben az ültetvényben hurok alakban közlekedik, egymástól 60–80 m-es fordulókra. Ekkor – a gyártó szerint – mintegy 8–10 hektár megvédésére képes. A lényeg, hogy 8–10 perc alatt visszaérjen ugyanarra a helyre 7–8 km/h menetsebesség mellett, és a védekezés soha nem szakadhat meg. Viszont a hideg fokozódásával,

egyre szűkebbre kell venni a fordulókat, és – gyakorlati tapasztalatok szerint – -4–5 °C alatt 4–6 hektárnál nagyobb területet már nem érdemes védeni vele. Egyik hátránya, hogy egy egész éjszakai monoton üzem nagy figyelmet igényel a traktorostól. Tudományos mérések azt mutatták, hogy a berendezés az ültetvény hőmérsékletét 1,5–2,5°Ckal képes emelni A Frostguard esetében stabil, telepített gépekről van szó. Egy ilyen berendezés – a gyártó szerint – 0,5–1,5 hektárt képes védeni, ember nem kell a működtetéséhez (csak az elindításhoz és leállításhoz), felügyelet viszont ajánlott. A hazai gyakorlati tapasztalatok eddig vegyesek, van már pozitív tapasztalatra is példa, voltak viszont olyan ültetvények is, ahol a 2012. évi fagyoknál -7–-8 °C mellett már nem mutatott érdemi hatást, tehát lehet, hogy ilyen extrém hidegekkel már nem bír el. Azért ígéretes a berendezés, mert amennyiben egy viszonylag jó hatásfokú működés bebizonyosodik róla, a legjobb ár-érték arányú módszer lehet (nem az abszolút leghatékonyabb, de a költségéhez képest a leghatékonyabb). Azonban ahhoz, hogy ez a kijelentés igaz legyen, még közelebb kell jutni a valódi hatékonyságához, illetve a hatékony működés pontos feltételeinek tisztázásához. A Frostbuster hektáronkénti beruházási költsége 0,7–1,0 millió Ft, a Frostguardé 1,0–1,5 millió Ft. Paraffingyertyás ültetvényfűtés: Ültetvények fűtésére különböző módszerek ismeretesek. A kokszkályhák vagy olajkályhák alkalmazásuk nehézkessége és költsége miatt vélhetően nem jutnak a jövőben jelentősebb szerephez. Egyetlen e tekintetben perspektivikus módszernek a paraffingyertyás hőtermelés mutatkozik. Ebben az esetben a – fémkannákban kiszerelt – paraffin elégetése révén felszabaduló hő az, amivel emelhetjük az ültetvényben a levegő hőmérsékletét. Hőtermelésről lévén szó a módszer csak akkor működőképes, ha


teljes szélcsend van, mivel a légmozgás levinné a területről a termelt hőt is. Tehát elsősorban kisugárzásos fagynál alkalmazható. A módszer elég jó hatásfokúnak bizonyult, akár 5–6 °C-kal is képes emelni az ültetvény hőmérsékletét. Hátránya viszont, hogy egy hektárra a paraffingyertyák vételára 1,0– 1,2 millió Ft (egy hektárra 500 db szükséges és darabonkénti ára 7 Euro körül van), ezért kb. 10–12 órán keresztül képesek működni, majd új garnitúrát kell vásárolni, tehát nagyon drága módszerről van szó. Jóllehet az is igaz, hogy kisebb fagyoknál elegendő minden negyedik vagy minden második gyertyát begyújtani, így egy garnitúrával több 10–12 órás védeke-

zés is elképzelhető. További korlát, hogy az egy óra alatti begyújtásához (erre egy fagyos éjszakán több idő nincs) hektáronként kb. 1,5 főre van szükség, tehát nagyon nagy az emberigénye. Továbbá a nagy emberigény és a begyújtás relatíve bonyolult művelete miatt nagyon nagy szervezettséget, begyakorlottságot és nagyon jól felépített éjszakai riadóláncot igényel. Ezek miatt olyan vállalkozásokban, ahol kevés az állandó munkaerő (vagy a családtag) nagy területen nem nagyon jöhet szóba az alkalmazása, mivel a csak betakarítást végző szezonális, alkalmai munkaerőre nem lehet alapozni egy éjszakai riadóláncot a tavaszi időszakban.”

Összefoglalás: Az előzőekben leírtak öszszegzéseként nagyvonalakban megállapítható, hogy a jövőben várhatóan a fagyvédelmi öntözés, a szélgépek, a paraffingyertyás hőtermelés és a Frostbuster, illetve Frostguard alkalmazásának van realitása. A fagyvédelem szempontjából leghatékonyabb módszernek a korona fölötti fagyvédelmi öntözés tekinthető, de nagy hátránya és korlátja az óriási vízigény. A paraffingyertyás hőtermelés hatásfoka talán vetekszik ezzel, de a fajlagosan legdrágább módszerről van szó. A Frostbuster/Frostguard a legjobb ár-érték arányú módszer le1

het (tehát hatásfokához képest fajlagosan a legolcsóbb), de a hatékony működés pontos feltételei még nem tejesen tisztázottak. A szélgépek hatékonyak, de hatásfokukhoz képest talán a legdrágábbak. Tökéletes módszer tehát nincs, mindegyiknek van valamilyen nagyon komoly hátránya vagy korlátja. Biztos azonban, hogy gazdaságosan csak nagy áruértékű ültetvényekben alkalmazhatók, ahol a hektáronkénti potenciális árbevétel legalább 2–4 millió Ft, ez alatt nem sok esély van a gazdaságos működtetésre. Csepcsányi Zsolt falugazdász

http://www.farmit.hu/sites/default/files/documents/agroforum/ ApatiF_2013jan_gyumi.pdf

Gyümölcsösök növényvédelmi javaslatai

Folytatás a 10. oldalról

Méhekre nem veszélyes, illetve nem jelzésköteles készítmények esetén: • bármely időpontban végezhető a permetezés, Méhekre mérsékelten veszélyes készítmények esetén: • a permetezéseket a csillagászati naplemente előtt egy órával kell megkezdeni és legkésőbb este 11 óráig be kell fejezni. A kezeléseket az önkormányzat jegyzője felé be kell jelenteni. Méhekre kifejezetten veszélyes készítmények: • virágzó kultúrákban és egyéb olyan esetben, amikor a méhek látogatják az ültetvényt (a fent említett levéltetű mézharmat) nem használhatóak. Moravszki Gábor

ügyvezető, növényvédelmi szakmérnök 30/346-2848

Demo-Trade Kft. Területi Szaktanácsadási Központ

4400 Nyíregyháza Liliom u. 30. www.mgtanacsads.hu

15


Megelőzhető a tőgygyulladás Tejtermelő gazdaságok veszteségeinek mértékét leginkább a gyengébb szaporodásbiológiai teljesítmények befolyásolják ugyanakkor a tőgyegészségügyi helyzetből adódó termeléskiesés is jelentős lehet. Általában nehézséget jelent a tejtermelőknek, hogy állománylétszámukat szinten tartsák saját szaporulatból. Sajnos a tejtermelés növekedésével folyamatosan nő a két ellés közti idő, így a tejtermelés gazdasági háttere nem tud nagyobb mértékben javulni, sőt bizonyos esetekben romlanak a mutatók. Ahhoz, hogy a termeléskiesést elkerüljék a tejtermelők egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a tőgygyulladás (masztitisz) okozta úgymond rejtett veszteség elkerülésére

Elkerülhető problémakör Régebbi felmérések szerint Magyarországon évente a tőgyegészségügyi helyzet miatt több mint öt milliárd forintos tőkekiesése van az ágazatnak. A tőgygyulladást soktényezős úgynevezett polifaktoriális megbetegedésnek nevezik. Amikor egy adott korokozó bejut a tőgybe, ott akkor képes elszaporodni, ha arra hajlamosító tényezők veszik körül. Ilyen fő befolyásoló szerepe van az állatot körülvevő viszonyoknak az istálló hőmérsékletétől kezdve a kitrágyázás-bealmozás gyakoriságáig. A takarmányozásnak és az állat egészségügyi helyzetének a fejőgépek állapotának és minden egyes állattal kapcsolatos végzett munkafolyamatnak befolyásoló szerepe van. Ezért, ha a tehénre ható tényezők közül valamelyik nem optimális, akkor könnyen kialakulhat a tőgygyulladás

A tőgygyulladás formái A szakemberek a tőgygyulladásoknak a gyakorlatban akut, krónikus és szubklinikai formáit különböztetik meg. Az akut gyulladás tünetei pelyhes, véres tej, gyulladt, kemény tőgy. Súlyosabb esetben az állat étvágytalan, lázas is lehet. A betegség gyakori fellépése tartásbeli és fejéstechnológiai hibára enged következtetni.

16

Leggyakrabban a szubklinikai forma jelentkezik ami az öszszes tőgygyulladás mintegy 70 százaléka lehet. Ebben az esetben sem a tőgyön, sem a tejen szabad szemmel nem tapasztalunk elváltozást, de a tej összetétele megváltozik, a szomatikus sejtszám megemelkedik, és a tejből kórokozó is kimutatható egyes esetekben. A tőgykezelés során gyakran elkövetett hibák között sok mindent fel lehet sorolni. Ezek közé tartozik amikor csak a szabad szemmel láthatóan klinikai tőgygyulladásos tőgynegyedet kezelik, a szubklinikai tőgygyulladásos negyeddel nem foglalkoznak. Csak egy bizonyos létszámban kezelik azonnal a teheneket, nem mindegyiket pedig szükséges lenne. Ideiglenes „költségcsökkentésként” sokan alkalmazzák ezt sajnálatos módon. A hibák közé sorolható még az is amikor hiányzik a célzott kezelés alkalmazása. A felhasznált fertőtlenítőszer nem kellően hatékony az adott telepi kórokozóval szemben. Vagy éppen nem tartják be a gazdaságban az alkalmazott szer gyári előírásait. A szükséges kezelést nem szabályszerűen végzik, ennek során nem fejik ki kézzel a kezelendő tőgynegyedet, nem fertőtlenítik a bimbóvéget és nem rövid katéter használnak a bimbócsatorna kezelésénél. Számos felmerülő hibát lehetne még felhozni még, ami előfordul a gyakorlatban, de abban az esetben, ha kellő odafigyelés jellemzi a tejtermelő gazdaságot, akkor sokat megspórolhat magának a telep.

Kulcsfontosságú a tőgyfertőtlenítők hatékonysága Hatékony tőgyfertőtlenítők alkalmazásának nagy szerepe van a tőgygyulladás megelőzésében. Hatalmas kínálat van a fejés előtti és utáni tőgyfertőtlenítők piacán, ezért nem könnyű a választás. Kizárólag ár alapján dönteni elég kockázatos, tudva azt, hogy milyen veszteségekkel lehet számolni, ha nem kellően

megfelelő a védekezés. Egyes felmérések szerint a gyógyszer felhasználás az összköltség 2–5 százaléka és ebbe bele tartoznak az állatorvosi szolgáltatások díjai is. Az összes gyógyszerköltségen belül a prevencióra fordított szerek aránya legyenek azok vakcinák, preventív antibiotikum, vagy fertőtlenítők, 15–40 százalék között váltakozik általában. A preventív szerek 55–75 százalékát a fertőtlenítő szerek jelentik. A preventív szereken belül a legnagyobb arányt a tőgyfertőtlenítők teszik ki 35– 55 százalékban. A tőgyfertőtlenítők sokféle hatóanyag kombinációval rendelkeznek és az árakat nézve is elég nagy szórással találkozhat a tejtermelő. Érdemes közöttük megkeresni azokat amelyik bizonyítottan hatékonyak a masztitisz legújabb formáival szemben is. A tőgygyulladások átlagos kezelési költsége átlagosan körülbelül 4–5 ezer forintba kerül tehenenként évente a telepeknek, ennek nagy része megelőzhető, ha biztosítják a tejtermelés egyik legfontosabb elemét a tőgy egészségi állapotát.

Érdemes úgy tekinteni a tőgyfertőtlenítő szerekre, mint egy később megtérülő befektetésre, ez a későbbiekben többszörösen megtérül, ha jól választ a tejtermelő gazdaság. Az optimális választásnak nagy súlya van, hiszen a veszteségek mértékei látványosak lehetnek. Az állományok között a tőgygyulladás miatti anyagi károk változóak, de azt lehet tudni, hogy a tőgyfertőtlenítés költségei nagy vagy kisebb létszámú telep esetén is elenyésző a tőgygyulladás által okozott veszteségekhez képest. A tőgygyulladásból származó veszteség 25–70 ezer forint között van tehenenként, a nagy átlagnál 35 ezer forint körül jár. A hosszú távú gazdaságosság szempontjából a jó minőségű tőgyfertőtlenítőkre megéri áldozni. G.P


Inciprop® HOOF D Tejelõ tehenek részére kifejlesztett lábvég tisztító és fertõtlenítõ termék hagyományos lábfürösztéses vagy egyedi permetezéses felhasználásra Tulajdonságok:    

Tisztít, fertõtlenít és óvja a sérült patát Kiváló antibakteriális és fungicid hatású Megtartja a pataszaru rugalmasságát Formaldehid-mentes

Összetevõk:

Kiszerelés:

    

 21 kg  225 kg

Kvaterner ammónium Glutaraldehid Alumíniumszulfát Cinkszulfát Rézszulfát

AKCIÓ! 3 kanna megvásárlása esetén 2 kannát ajándékba adunk

+

Ecolab-Hygiene Kft. 1139 Budapest, Váci út 81-83. Telefon: 06-1-886-1315 Fax: 06-1-886-1320

+

További információ: Animal-Hygiene Kft. Kiss Attila: 30/229-6794 Molnár Helén: 30/952-9678 Molnár Bettina: 30/334-2592


Talajfertőtlenítés és startertrágyázás együtt! A növénytermesztők körében felmerült a kérdés, hogy milyen módon lehet egyszerre a vetéssel egy menetben megoldani a talajfertőtlenítést és a startertrágyázást is. A Cheminova Magyarország Kft. erre a célra egy új lehetőséget biztosít a termelők számára. A talajlakó kártevőkről (drótférgek, pajorok stb.) fontos tudnunk, hogy egy adott területet több éven át „fertőznek”, ugyanis több éves fejlődésmenetű, polifág (több tápnövényű) kártevőkről beszélünk. Fontos kiemelni, hogy ezek a kártevők már 1 db/m2 egyedszám esetén is 8–10%-os tőszámcsökkenést eredményeznek, ha ennél több van a talajban, ami gyakran előfordul, sokkal magasabb veszteséget okoznak, ami a terület újravetését vonja maga után. A legveszélyesebb periódus a napraforgó és kukorica vetések és kelések, majd kezdeti fejlődésük időszaka (április végétől június végéig). Jogosan merül fel a kérdés: hogyan védhetjük meg a növényünket a talajlakó kártevőktől? Az egyetlen jó megoldás a talajfertőtlenítés. Erre a célra válasszunk gázosodó hatású szert, mint amilyen a klórpirifosz. A Cheminova Magyarország Kft. a fent ismertetett problémák kezelésére fejlesztette ki és ajánlja a Kentaur 5 G talajfertőtlenítő mikrogranulátumot. A termék hatóanyaga 50 g/kg klórpirifosz, amely jól ismert kiváló rovarölő hatóanyag, gyakorlatilag a hatáshelyen előforduló öszszes kártevő ellen hatékony, gyors és biz-

18

tonságos védelmet ad. A Kentaur 5 G-ben lévő klórpirifosz hatóanyag kontakt gyomor és gázosodó idegméreg A növénybe

nem szívódik fel, gázképződésével fejti ki hatását. Időjárási körülményektől függően 30–60 napos tartamhatást biztosít a területen. Napraforgóban és kukoricában 8–10 kg/ha dózisban használható fel, a vetéssel egy menetben mikrogranulátum szóróval

kijuttatva. Ez a mennyiség tökéletes védelmet ad a talajlakó kártevők ellen, nem csak a mag mellett, hanem attól távolabb is, ahová a talajszemcsék között a gáz szétáramlik. Ez a hatás a talaj felszínén is megjelenik, így az ott lévő lombkártevőket is gyéríti, a vetést követő hetekben. A nagyobb gyökértömeg és a magasabb hozam elérése érdekében használjunk mikrogranulált startertrágyát a vetéssel egy menetben. A Radistart Algit és a Radistart Turbo a vetőgép mikrogranulátum adagolójával juttatható ki, közvetlenül a maggal érintkezve. Ezek a startertrágyák a magas nitrogén, foszfor és cink tartalmuknak köszönhetően gyors kezdeti fejlődést biztosítanak a növények számára. A jelentős mikroelem tartalom mellett, úgynevezett biológiai hatással is rendelkeznek a benne lévő alginitnek illetve Amalgerolnak köszönhetően. A növények erőteljesebb gyökeret fejlesztenek, amely a fényképen a jobb oldali növényen is jól látható, jobban átvészelik az aszályos időszakokat, és terméstöbblettel hálálják meg a ráfordítást. A Kentaur 5 G talajfertőtlenítő és a Radistart Algit startertrágya 1:1 arányú keverését a Cheminova Magyarország Kft. elvégzi, a keverék 20 kg-os zsákban kerül kiszerelésre, egy zsák egy hektár napraforgó vagy kukorica kezelésére ajánlott. Ezzel a Kentaur 5 G és Radistart Algit keverékkel a vetéssel egy menetben védekezhetünk a talajlakó kártevők ellen, amelyek jelentős tőpusztulást okozhatnak, illetve erőteljes, gyors kezdeti növekedést biztosíthatunk növényeinknek, amelyek így jobban ellenállnak a kártevőknek és az időjárás szélsőségeit is könnyebben átvészelik. A fenti termékeket keresse a növényvédőszer forgalmazóknál! További információ: Rácz Tibor 20/9438-698 és www.cheminova.hu


Vizsla Pack

– Levadásszuk a gyomokat! A 2014-es év és a 2015-ös eddigi időjárás miatt erőteljes gyomosodás várható a kukorica kultúrában is. Mivel az elővetemények betakarítása elhúzódott, a glifozátos tarlókezeléseket nagyon sok helyen nem lehetett elvégezni, a tavaszi belvizek miatt a korai vetésű növények aránya csökken és több helyen a kukorica önmaga után viszszakerül a területre az évelő gyomok erősebb fertőzésére is fel kell készülni. Olyan gyomirtásokat kell az idei évben előtérbe helyezni, ami ezek ellen is hatásos és biztos megoldást ad! 2015-ben a Cheminova palettáján új kukorica gyomirtó szer csomag jelent meg. A Vizsla Packkal olyan posztemergens gyomirtást tudunk elvégezni, amivel a magról kelő egy- és kétszikűek mellett az évelő egy- és kétszikűek ellen is hatásosan tudunk védekezni. Mindezt a kukorica 5–6 leveles koráig elvégezhetjük. Az 5 hektáros csomag 1 liter 240 g/l nikoszulfuron hatóanyag tartalmú Nic-It-et tartalmaz, amely 0,2 l/ha-os dózisával 20%-kal több hatóanyag kijuttatására van lehetőségünk szemben a klasszikus nikoszulfuron bázisú készítményekkel. Ez a megnövelt hatóanyag biztosítja, hogy az évelő egyszikűek (fenyérci-

rok, tarackbúza) ellen is hatásos legyen. Mindkét gyomnál célszerű azok 10–20 cm-es állapotban elvégezni a permetezést. A fenyércirok utánkelése esetén 8–10 nap múlva a Nic-It újabb adagjával ismét kezeljük le a gyomokat. A magról kelő egyszikű gyomoknál (kakaslábfű, köles, muharfélék) a legkedvezőbb hatást akkor érhetjük el, ha a kikelt gyomokat azok 3 leveles koráig lepermetezzük. A Nic-It mellé minden esetben tegyük hozzá a Microbio hatásfokozót, amit a csomagban ingyen biztosítunk. Ennek dózisa 0,5 l/ha. A csomag tartalmaz még 1,8 kg Rosan kétszikű irtót is. Hektáronként 0,36 kg-ot kell ebből a granulátumból kijuttatni. A Rosan hatóanyaga az 50 g/kg proszulfuron és a 647

Kontroll, Tanakajd, 2014.

g/kg dikamba biztosítja, hogy több mint 150 kétszikű gyom ellen hatásos legyen, beleértve az évelő szulákokat és a mezei acatot is, mivel gyökérirányba is jól szállítódik a hatóanyag. A magról kelő kétszikűek 2–6 leveles korukig, a mezei acat tőlevélrózsás-szárbaindulás állapotában a legérzékenyebb a Rosanra. Mivel a kezelés a kukorica 5–6 leveles koráig elvégezhető, ezért kivárható a mezei acat tömeges kihajtása is, így sokkal több kikelt növény ellen tudunk hatásosan védekezni, ezáltal az évelő kétszikűekkel erősen fertőzött területeken is kiváló kukorica gyomirtást végezhetünk! A Vizsla Pack hatásához nincs szükség bemosó csapadékra, jól időzíthető a kezelés a gyomok keléséhez. A gyomok elleni hatása gyors és látványos. Utóvetemény korlátozása sincs. Cheminova Magyarország Kft. További információ: Rácz Tibor 20/9438-698 és www.cheminova.hu

Vizsla Pack Tanakajd, 2014.

19


Gyepgazdálkodási teendők – a legeltetési szezon kezdetén A legelőgazdálkodás az agrárszakma méltánytalanul elhanyagolt, lenézett szakterülete, amit az állatállomány létszámának sajnos drasztikus csökkenése is előidézett. Az elmúlt években láthattuk, tapasztalhattuk negatív következményeit a növénytermesztés-állattenyésztés torz arányának. Az okszerű és szakszerű gyepgazdálkodás a rentábilis állattenyésztés alapja, hiszen az ágazat költségeinek közel kétharmadát a takarmányozási költségek teszik ki. Tény, hogy a kérődző állatfajaink (szarvasmarha, juh) legtermészetszerűbb és ezáltal legolcsóbb takarmánya a legelőfű. Célszerű tehát a vegetációs időben (legeltetési idényben) a kérődző állatfajaink tömegtakarmányozását a gyepre (legeltetésre)alapozni, aminek fűhozamát a szakszerű gyepgazdálkodás alapozza meg. Indokolt tehát a legelők

előkészítésére a korábbiaknál nagyobb gondot fordítani, s néhány kora tavaszi teendőre a figyelmet ráirányítani! Mindenek előtt – a jelenlegi időjárási körülményekre való tekintettel – a legsürgetőbb feladat a legelőkről a belvizek minél gyorsabb elvezetése, s a megfelelő kúlturállapot elérése, amikor a következő feladatokat elvégezhetjük: • Gyepszellőztetés A még késő ősszel elvégzett tisztító kaszálás megszáradt szármaradványainak egyszerű nehéz fogassal történő öszszehúzása, a területről történő eltávolítása. Ezen művelet a gyep szellőztetését is szolgálja. A szellőztetésnek van egy speciális eszköze is, a régóta bevált és alkalmazott rétszellőztető késes henger. Használata sajnos kezd kimenni a divatból.

• Tápanyagpótlás A természetes (ős)gyepek fűhozamának, mind pedig annak minőségének, beltartalmának (ásványianyag, ízanyag) növelése ásványi tápanyagpótlást igényel, melyet az utóbbi években (évtizedekben) műtrágyával biztosították. Kijuttatását a vegetáció kezdetére célszerű időzíteni. • Gyepek felújítása Az elmúlt év időjárása ugyancsak megviselte a gyepeket is, így a kiritkult, túllegeltetett, elzsombékosodott foltokon indokolt lenne különböző agrotechnikai eljárásokkal (magágyelőkészítés, felülvetés, tömörítés) felújítást eszközölni, bár ennek optimális ideje a nyár végi, ősz eleji időszak. A felújított területrészeken több hónapos regenerációs időt kell biztosítani. A legelők legeltetésre történő előkészítéséhez tartozó egyéb műveletek a teljesség igénye nélkül: • Mérgező növények kiirtása (nadragulya, csattanó maszlag, beléndek, bürök, stb.) • Gyomnövények kiirtása (tövises iglice, ördögszekér, menta-félék, stb.) • Itató kutak karbantartása (környékének feltöltése, kút

vizének, iszaprétegének kimerése, fertőtlenítése, itató vályúk helyreállítása, kútfelszerelések kiegészítése, kijavítása, stb.) • Itatóvíz vizsgálata kiterjedjen a kutak és egyéb ivóvízforrások vízminőségére is. Nem ajánlott élővizekből (folyó, tó, patak) történő itatás. • Legeltetett területek folyamatos tisztántartása, sérülést okozó tárgyak (kő, beton vas, stb.) eltávolítása. Vakaródzó fák, oszlopok kihelyezése. • Árnyékos pihenőhelyek kialakítása, ahol célszerű az állatok kiegészítő abrak és só (mikroelem) igényének kielégítéséről gondoskodni nyalósó formájában lehetőleg vályúban elhelyezve fedett helyen. Ezen kívül a legeltetés előkészítésének vannak bizonyos állathigiéniai, állategészségügyi követelményei, amely már az állatok legeltetésre történő előkészítésével függ össze, de ez már egy másik témakör. Ezek biztosíthatják, hogy a szakszerűen előkészített legelőre egészséges, fertőzésmentes állatállomány kerüljön ki és az a legeltetési szezon végéig az is maradjon, ami az állat gazdaságos termelésének (tej, hús, gyapjú, szaporulat) alapvető feltétele, s egyben a legeltetés sikerének is fokmérője. Kissné Kócsi Mónika falugazdász

Szakolyi Ládaüzem

HÁMOZÁSI zöldséges-gyümölcsös

LÁDÁK GYÁRTÁSA egyedi igények szerint RÖVID HATÁRIDŐVEL! Tel.: +36-30/575-7901 • +36-30 /396-5068 szakolyladauzem@gmail.com

20


Tájékoztató a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás igényléséről A Közlemény a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: támogatási rendelet) alapján nyújtandó támogatás igénybevételének részletes rendjéről szól.

A támogatás jellege, célterületei Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a Területi Szaktanácsadási Központ (a továbbiakban: TSzK) által nyújtott szaktanácsadási szolgáltatások után, az alábbi célterületeken: a) a kölcsönös megfeleltetés előírásainak való megfelelés; b) a közösségi jogszabályokon alapuló munkahelyi biztonsági előírások betartása; c) a gazdálkodás összteljesítményének javítása. A szaktanácsadási szolgáltatási jegyzéket a támogatási rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A szaktanácsadási szolgáltatásnak egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie a szolgáltatási jegyzékben. A támogatás igénybevételére jogosultak: • mezőgazdasági termelők, • kertészeti termelők, • erdőgazdálkodók. A támogatás nem vehető igénybe olyan ügyfél esetében, aki • bejegyzett szaktanácsadó; • TSzK. Egy ügyfél egy naptári év vonatkozásában csak egy TSzK-val köthet szerződést!

Támogatható tevékenységek és elszámolható kiadások Támogatható tevékenységnek a szaktanácsadási szerződésben szereplő, a támogatási rendelet 1. számú melléklete szerinti szolgáltatás minősül. • Elszámolható kiadás a szaktanácsadási szolgáltatás teljesítése során alkalmazott nettó rezsióradíj alapján számított szerződés szerinti összeg. • Elszámolható költségnek az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló TSzK által kiállított, pénzügyileg rendezett számlával, a pénzügyi teljesítését igazoló bizonylattal és a szaktanácsadási napló kivonattal alátámasztott – a támogatási rendelet 1. számú mellékletében meghatározott – szaktanácsadási szolgáltatás díja minősül.

A támogatás mértéke A szaktanácsadási szolgáltatás elszámolható összes kiadásának maximum 80%-a. Nem támogatható az olyan TSzK-val kötött szolgáltatási szerződésen alapuló támogatási kérelem, amely nem éri el a 40.000 Ft-ot – erdőgazdálkodó ügyfél esetében a 20.000 Ft-ot. Egy ügyfél részére nyújtott szaktanácsadási szolgáltatás esetén egy naptári évre maximum a 700 eurónak megfelelő forint összegben adható támogatás. Erdőgazdálkodó ügyfelek esetén a támogatás „de minimis” támogatásnak minősül. Az egyesített támogatási-kifizetési kérelem ügyfélkapun keresztül, elektronikus űrlapon 2015. április 1-től április 30-ig nyújtható be az MVH-hoz. Az ügyfél legfeljebb kettő – egy 2013. évi és egy 2014. évi szaktanácsadási szerződésre vonatkozó – egyesített támogatási-kifizetési kérelmet nyújthat be. Csatolandó dokumentumok: • a szolgáltatás teljesítését igazoló, az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló TSzK által kiállított, pénzügyileg rendezett bizonylatok ügyfél példányának (a továbbiakban: teljesítési bizonylat), • a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatoknak, valamint • az ügyfél és a szaktanácsadó által aláírt szaktanácsadási napló kivonatának lapolvasóval készített elektronikus másolatát. Az elektronikus formanyomtatványok kitöltése előtt figyelmesen olvassa el a kérelem kitöltését segítő, az MVH közlemény mellékletét képező Segédlet elektronikus felület használatához című dokumentumot. FIGYELEM! Az MVH az egyesített támogatási-kifizetési kérelmeket adminisztratív úton teljes körűen ellenőrzi, és jogosult helyszíni ellenőrzés keretében is vizsgálni. A támogatási feltételekről az összefoglaló keretében nyújtott tájékoztatás nem teljeskörű, elolvasása nem helyettesíti az MVH közlemény és a vonatkozó hatályos jogszabályok megismerését. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 41/2015. (III.20.) számú közleményének elérhetősége: http://www.mvh.gov.hu/portal/ MVHPortal/default/mainmenu/ kozlemenyek/mvhk412015 (Az anyag facebook oldaunkon is megtalálható!)

Méhek tavaszi etetése A méheket általában nem kell rendszeresen etetni, takarmányozni mint más háziállatokat. Ha pörgetéskor mindig csak a valóban fölösleges mézet szedjük el, akkor nem is igen kerül rá a sor soha. Aszályos években mégis megeshetik, hogy a méhek etetésre szorulnak, különösen ősszel, betelelés előtt. Kora tavasszal a kedvezőtlen időjárás miatt kerülhetnek ínségbe, ha huzamosabb ideig nem gyűjthetnek, viszont a kiterjedt fiasítás sokat fogyaszt. Sohasem szabad megengedni, hogy a család készlete teljesen kifogyjon! A telelés végén, amikor az idő tartósabb melegre fordul, megindul a petézés. A méhek általában virágport gyűjtenek, nektár még alig van, a nappali időszakból is mindössze pár óra alkalmas gyűjtésre. A jó anya kezdetben csak munkássejtbe petézik, március végén, áprilisban pedig már heresejtben is petézhet. Anyabölcsőt általában májusban találhatunk először. Magyarországon a legkeresettebb méz az akácméz, ezért a fő feladat a méheket felkészíteni akácvirágzásra, s az sem mellékes, hogy a tavaszi időszakban mennyi vegyesmézet gyűjtenek. Minél korábbra tevődik a főhordás, annál nehezebb elérni ezt a célt. Volt olyan év, amikor már május elsején virágzott az akác s volt olyan is, amikor csak május közepén. A tavalyi, téli méhek nagy része lassacskán elhullik, áprilisra kicserélődik. A fiasításnak nemcsak ezeket kell pótólnia, hanem még azon felűl is gyarapítania kell. A méhcsalád teljességéhez bizonyos mennyiségű raktározott élelem is hozzá tartozik. A szükségből való etetést nagy adagokkal kell végezni, hogy a család minél előbb készletet raktározzon. Etetésre legjobb a tiszta cukor. A méznél mindenkor fennáll a fertőzöttség veszélye még akkor is, ha az saját termelésű. A cukor kilogrammját ősszel 6 dl, tavasszal egy-másfél 1 vízzel oldjuk. A szörpöt jó langyosan, mindenkor csak este, a méhek röpködésének megszűnése után adjuk a családoknak, nehogy rablást idézzünk elő. Folyékony eleséggel csak olyankor szabad etetni, amikor a méhek röpködhetnek. A serkentő etetés célja az, hogy az élelemmel egyébként jól ellátott családokban a hordás érzetét keltve, az anyákat szaporább petézésre ösztökéljük. A családok fejlesztése céljából tavasszal, körülbelül a gyümölcsvirágzással egy időben alkalmazzuk, továbbá nyár végén, ha nincs hordás, hogy telelésre sok fiatal méh legyen a családban. Csak akkor hatásos, ha a méheknek elegendő raktározott készletük is van. A serkentő etetést híg cukorszörppel (1 kg cukorra másfél, két liter víz), kis adagokban végezzük. Legfeljebb az első egy-két alkalommal adunk töményebb oldatot, hogy a méhek az etetőkre szokjanak.

21


zött! Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya – így trágyalé és a hígtrágya – betakarítás után nem juttatható ki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben nem kerül újabb kultúra. Ha az adott évben másodvetésű növény kerül még a területre, a fenti anyagok felhasználhatóak, de a trágyázás és vetés közötti időszaknak rövidnek kell lennie (legfeljebb 14 nap). Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása olyan lejtős területen, ahol a lemosódó tápanyagok a felszíni vízbe

A sertések trágyatermelése A sertéstartás és tenyésztés során – más gazdasági állatfajokhoz hasonlóan – jelentős mennyiségű szerves trágya keletkezik. A sertések elhelyezése kapcsán több tartási, és ezzel együtt több trágyakezelési technológia ismeretes. Beszélhetünk almozásos technológiáról és alom nélküli (tömör- vagy rácspadozatos) tartásmódokról is. Az almozott tartás a sertések legrégebben alkalmazott elhelyezési megoldása. Az állatokat az istállóban tömör padozaton tartják, melyet alomanyaggal (szalma, faforgács stb.) borítanak. Napjainkban e módszert – nagy kézimunkaerő igénye miatt – legfőképp az extenzív technológiákban, valamint a tenyészkanok almozásánál alkalmazzák. Az árutermelő sertéstelepeken szinte kizárólag alom nélküli állattartást alkalmaznak. A technológia következtében folyékony halmazállapotú híg trágya termelődik, amely bélsárból, vizeletből, elcsurgó itatóvízből, öblítő és mosóvízből áll. A hígtrágya szétválasztható szilárd és híg részre. A szilárd fázis leülepíthető, kiszűrhető, illetve különféle berendezésekkel elkülöníthető anyag, amely ugyanúgy kezelhető, mint a hagyományos istállótrágya. A híg fázis a visszamaradó szuszpenzió, amely nem azonos az almos tartáskor keletkező

22

trágyalével. A hasznosítás és az elhelyezés szempontjából azonban mindkét anyag egyforma elbírálás alá esik. A hígtrágya mennyisége az ürülékhez keveredő csurgalék, mosó- és öblítővíz mennyiségétől függően változik. Amikor a víz és az ürülék aránya 1:1 akkor kövér hígtrágyának, ha 1:4 akkor sovány hígtrágyának nevezzük. Egy sertésférőhelyről 25 liter hígtrágya-hozamot számolnak. A szükséges vízmennyiség számos állatonként naponta általában 30 liter körüli. A hígtrágya nem tekinthető szennyvíznek, értékes tápanyag, amelyet a növénytermesztésben, vagy a biogáz termelésben lehet felhasználni. A különböző telepek trágyái között lényeges különbség is lehet (N tartalom 0,6–2,6 kg/m3, P tartalom 0,3–1,2 kg/m3, K tartalom 0,9–2,3 kg/m3, a szervesanyag-tartalom 5,9–31,2 kg/ m3 közötti).

A szerves trágya kijuttatásának irányelvei Mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ ha-t, beleértve a legeltetés során az állatok által közvetlenül kijuttatott, továbbá a szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is.

Almos trágya kijuttatásakor a trágyavizsgálat nem kötelező, ebben az esetben a korábbi vizsgálatok alapján számított átlagértékek használhatók. Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. kö-

juthatnak. A közvetlen talajba juttatás ezeken a területeken is megengedett. Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. Az összefüggő hótakaró azt jelenti, ha a területet legalább 5 cm vastag, egységes hótakaró borítja.


A szerves trágya tárolása Hígtrágya tárolóval szemben támasztott követelmények Hígtrágya fogalma: az almozás nélküli tartástechnológiájú istállókban keletkező melléktermék, amely rendszerint 30%nál nem nagyobb szárazanyag-tartalmú anyag. Döntő alkotórésze öblítővíz, emellett bélsár, vizelet, ivóvíz, technológiai víz, élelem maradványokat és kis mértékben egyéb anyagokat tartalmaz. A hígabb, vízhez közel álló áramlási tulajdonságokkal rendelkező formáját trágyalének nevezzük. Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, vagy medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tároló helynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy azok biztonságos tárolása biztosított legyen a tilalmi időszakokban is. Istállótrágya tárolóval szemben támasztott követelmények Az istállótrágya szilárd ürülék és alomanyag. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíz a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy a trágyára visszaöntözhető. Legeltetéses állattartás esetén a trágyatároló kapacitását az istállózott időszak alapján kell időarányosan megállapítani. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. Így biztosítható, hogy az istállótrágya optimális állapotban kerüljön felhasználásra. Mélyalmos trágya előzetes tárolás nélkül is kijuttatható. Abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történik. A karámok csurgalékvízének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet. A trágyatároló kapacitásának meghatározása A 49/2001. (IV.3.) kormányrendelet általános előírásának értelmében tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá trágyatárolók csurgalék vizeinek bevezetése az élővizekbe. Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető ivóvíznyerő helytől számított legalább 100 méteren belül. Hígtrágya tároló nem létesíthető vízjárta területeken. Amennyiben a termelt trágyáról saját mérési eredmény nem áll rendelkezésre az átszámításhoz a rendelet szerinti irányszámokat kell alkalmazni.

Alapkövetelmények a trágyatárolók műszaki paramétereihez A beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya tározóknál egyaránt) csak vízzáró, tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú, szulfátálló betonból készíthetők. A fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületeknek teljesen vízzárónak, a hígtrágya kémiai hatásával szemben ellenállónak, egyenletes falvastagságúnak és szilárdságúnak, hajlékonynak, a terhelés hatására deformálódónak, a kötéseknél is magas szakítószilárdságúnak, és kimagasló UV sugárzásállónak kell lennie. Fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágya tárolók esetében kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának. A korrózióálló fémek tulajdonságait a nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik. Nem korrózióálló fémek korrózióállóságát külön felületi műanyag bevonattal kell biztosítani. A felületi műanyag bevonatról, illetve a felhordás technikájáról, a szerkezeti elemek közötti tömítések megfelelőségéről minőségi tanúsítvány kiállítása szükséges. Azon trágyatárolóra, melyek típustervek alapján, különböző méretekben készülő ipari gyártmányok, a gyártóknak a teljes hígtrágya tárolóra, mint késztermékre kell megfelelőségi nyilatkozatot biztosítania.

A sertéstenyésztés hulladékainak kezelése Az állati hullák és az állati eredetű hulladékok gyorsan bomló veszélyes anyagok, ezért ipari felhasználásukról, vagy környezetkímélő ártalmatlanításukról gondoskodni szükséges. Az üzem hullakamráiból az elszállítás csak a feldolgozó üzem járművén történhet. Az állati eredetű hulladékokat három kategóriába sorolják. A különböző kategóriák gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása eltérő típusú és működésű üzemekben valósulhat meg. Veszélyesnek minősül a hulladék, ha a 102/1996. (VII. 12.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt jellemzők valamelyikével rendelkezik (pl.: mérgező, rákkeltő, sugárzó, azaz egészség károsító tulajdonságai vannak). A radioaktív vagy radioaktív szennyezettségű hulladékok külön kategóriát képeznek és külön kezelendők. A hulladék lehet „A” típusú (komposztálás vagy elégetés, háztartási hulladékokkal együtt történő kezelés), „B” típusú (elkülönített hulladék-lerakóhelyen való lerakás; külön kezelést igénylő ipari, speciális üzemi hulladékok), vagy „C” típusú (veszélyes hulladékok külön kiépített veszélyeshulladék-lerakó telepeken helyezhetők el, kezelésük szigorú előírások szerint történik). Az állati eredetű nyersanyagot, félkész vagy készterméket tartalmazó, illetve a közétkeztetési, konyhai hulladék jelentős fertőzési veszélynek minősül. A fo-

gyasztásra alkalmatlanná vált (pl. lejárt fogyaszthatósági idejű vagy kiolvadt fagyasztott húsok) – különösen, ha jelentős mennyiségről van szó – már egyértelműen nagy fertőzésveszélyt jelentő hulladékként kezelendők. Ezek ártalmatlanítását engedélyezett állati hulladékgyűjtőben, hulladéktemetőben, hulladékemésztő veremben való elhelyezéssel vagy állati hulladék feldolgozását végző üzemnek történő átadással kell biztosítani. Az 1774/2002/EK rendelet tartalmazza az állati hulladékok lehetséges ártalmatlanítás módjait. Ez lehet engedélyezett égetőműben történő elégetés, vagy engedélyezett feldolgozóüzemben történő ártalmatlanítás.

Nőtt vagy sem? Harmadik éve folyamatosan növekszik a sertéslétszám és az ágazatba bekapcsolódó családi gazdaságok, valamint vállalkozások száma Magyarországon – ezt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter mondta egy fesztiválon. Nőtt az egyéni sertéstartók száma 9, a társas vállalkozásoké pedig 11 százalékkal. Ez magában szép is, de hol és hogyan, főleg mennyiért lehet eladni a sertést? Nincs könnyű dolga a sertéstartóknak, hiszen az orosz embargó és a túltermelés lefelé szorítja az árakat. Jó hír lehet, hogy romániában még mindig nagy kereslet van a magyar sertés iránt, olyannyira, hogy átjártak országunkba vásárlási szándékukkal. Ezt korábban az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága tette közzé. A folyamatos létszámbővülésnek némiképp ellentmondanak más állattartók, akik arról is beszámoltak, hogy a – szerintük – csökkenő létszám egyik oka a folyamatos árcsökkenés. Másik ok pedig a magas takarmányár. Súlyos problém az is, hogy a koca négy hónap múlva fial, majd a malacok 6–8 hónap alatt híznak fel 110 kilóra. Ez alatt a majdnem egy év alatt sok minden történhet, egyszerűen kiszámíthatatlan, hogy hol tartanak akkor éppen a felvásárlási árak.

Egy újabb tényezője a csökkenő létszámnak, hogy sokan úgy próbálnak pénzükhöz jutni, hogy kihasználva az év végi, eleji fesztiválokat levágják, majd a helyszíneken, feldolgozva próbálnak némi haszonhoz jutni.

23


Az indítótrágyázás jelentősége Jelentőségénél fogva a szabadföldi zöldségtermesztés tavaszi talajmunkái közül kiemelkedik az indítótrágyázás, vagy ahogy a termesztők nevezik, a starterezés. A helyrevetett apró magvakból kikelt csíranövénynek, de a kiültetett palántának is nagy a tápanyagigénye a testtömegükhöz képest a könnyen felvehető, gyorsan hasznosítható tápelemekből. Ősszel a szerves és a műtrágyát mélyre, a termesztett növény gyökeresedési szintjétől függően 20–35 cm-re forgatjuk be, így a vetési illetve a palántázási mélységbe nem kerül hasznosítható tápanyag. Arról nem is beszélve, hogy télen még a jól ellátott talajok legfelső rétegéből is erősen kimosódik a tápanyag. Ez különösen gyakori a laza szerkezetű és alacsony humusztartalmú talajokon. Leggyorsabban a kezdeti vegetatív növekedés szempontjából meghatározó nitrogén távozik a felső talajrétegből. A foszfor pedig az őszi alaptrágyázás és talajforgatás során általában a mélyebb rétegekbe kerül, ezért a tenyészidő kezdetén a növények sekélyen elhelyezkedő gyökerei nehezen, sokára érik el, (a paprika és a paradicsom) a fejlődés kezdetén 2–3-szor annyi foszfort hasznosít a lombtömeghez viszonyítva, mint kifejlett termő korban. A nitrogénhiányos talajon a csírázást követő fejlődés meglehetősen vontatott, a lomblevelek színe világos, a növények vékonyak. A foszforhiány tünetei – különösen a tenyészidő kezdetén – nehezebben ismerhetők fel. Az ilyen növények erősen viszszamaradnak a fejlődésben, a levelek nem sárgák, hanem barnásvörösek. A palánták gyökérzete különösen fejletlen, vékony, hosszú és kevéssé elágazó, mint az egészségesé. Késik a virágzás, gyakran fejletlenek a virágok és rosszul kötnek. Az esetek jelentős százalékában a fokovolt tünetek külön-külön nem, hanem együtt jelentkeznek a palántán gyenge fejlődés és természetellenes levélszín formájában. A tavaszi starterezésnek elsősorban a nitrogént és a foszfort kell pótolnia. A gyakorlatban nagyon helyesen ezeket az elemeket káliummal is kiegészítik abból az egyszerű és nagyon kézenfekvő okból, hogy a kiegyenlített ellátás miatt szükség van rá. A káliumot káliumszulfát vagy káliumnitrát alakjában juttassuk ki. Nagyon fontos kérdés a kijuttatott műtrágya mennyisége. Mindenképpen kisebb adagról, az alaptrágyánál jóval kevesebb műtrágyáról lehet szó. A kiültetett palánta érzékeny gyökerei, de a csíranövény sem viseli el nagy töménységben a tápanyagot, ezért a négyzetméterenként kiszórt menynyiség ne haladja meg a 2–3 dkg/m2-t. Pontosabban nitrogénből 50 kg/ha (5g/m2), foszforból 60 kg/ha, káliumból 100 kg/ha nagyobb mennyiséget akkor se szórjunk ki, ha azt egyébként a talaj alacsony tápanyagtartalma indokolná. Inkább 3–4 hét múlva ismételjük meg a műtrágyázást.

24

Nagy általánosságban elmondható, hogy a nagyobb tápanyagigényű, hosszabb tenyészidejű zöldségfélék esetében az öszszes kijuttatandó tápanyag 10–15%-át érdemes indítótrágyaként adni.. A paradicsom palántákkal végzett kísérletek azt bizonyították, hogy az 1:4:1 arányú NPK műtrágyázás a leghatékonyabb, de az uborkánál, káposztaféléknél is igen kedvező hatású. A trágyakiszórás időpontját nem naptári időponthoz, hanem a szaporítás időpontjához kötjük. Az indítótrágyázás lehetőleg essen egybe a vetéssel vagy a palántázással, esetleg 1–2 nappal előzze meg, vagy ugyanennyivel kövesse. A szaporítás időpontjától távolodva – teljesen mindegy, hogy korábban vagy későbben – a trágyázás hatékonysága romlik. Legfontosabb szabály, hogy a starterként adott műtrágya közvetlenül a mag vagy a palánta közelébe jusson, ellenkező esetben nincs értelme a trágyázásnak. A startert leggyakrabban szilárd alakban adják, ügyelve arra, hogy gyorsan oldódjon és a növény könnyen felvehesse. Az oldott formában kiadott műtrágyák előnye, hogy könnyebben felvehetők a növény számára, mint a szilárd termékek, jó esetben már 1–2 napon belül kifejtik a kedvező hatásukat. Ez pedig a primőr termesztésben fontos szempont és jelentős előny. A káposztafélék, a paprika és a paradicsom, az uborka esetében gyakran technikailag szétválik, de időben majdnem egybe esik az ültetés és a starterezés. A kiültetést követően a beiszapoló öntözéssel (5–10 mm) adják az indító trágyát egészen híg oldatként (0,1–0,2%). Juthat belőle a levélre is, ezzel fokozva a gyökérfejlődés megindulását. A tápkocka-készítésnél mindig hangsúlyozni szoktuk a foszforfeltöltés előnyét. Köbméterenként 3–4 kg szuperfoszfáttal kiegészíthetjük a palántanevelő földünket, a szemesek még kiültetéskor is jól láthatóak a földlabdában. Lényegében a földlabdával kiültetett indító tápanyag is az indítótrágyázás egyik módja, nagyon jó módja. Bizonyos esetekben értelemszerűen nincs külön-külön indító és alaptrágyázás, ha a rövid tenyészidejű zöldségfajok ősszel nem kaptak alaptrágyát, valamint a főnövényeket követő másodnövényeknél, amikor az ültetést megelőző napokban juttatjuk ki a tápanyagokat. Fontos tudni, hogy a kiültetés utáni átmeneti sárgulás nitrogén, kálium és foszfor együttes hiánya elég gyakori jelenség a szálas palánták esetében. Nincs összefüggésben a talaj tápanyag-ellátottságával. A palánták felszedésekor megszaggatott, megbolygatott gyökérzet következménye, és addig tart, míg meg nem indul a gyökérnövekedés, helyre nem jönnek a hajszálgyökerek, ki nem alakulnak a tápanyagfelvételt végző gyökérszőrök. A jelenség az indítótrágyázással nem ellensúlyozható, nem gyó-

gyítható ugyanakkor a talaj hőmérsékletétől függően 10–14 nap alatt magától megszűnik, miután a gyökerek fejlődnek és ezzel együtt a tápanyagok felvétele megindul. Ilyen esetben sokat segíthetünk a kiültetés után adott komplex lombtrágyázással, mert a levélen keresztül hasznosított tápanyagok gyorsan átsegítik a válságos szakaszon a növényeket.

A román tej Tavaly bezárt a romániai tejgyárak csaknem 30 százaléka annak következtében, hogy a román termelők egyre nehezebben tudják eladni termékeiket, a termelési költségek pedig évről évre nőnek – állítja az egyik román tejipari vállalkozói egyesület. Dorin Cojocaru, a tejipari vállalkozók érdekeit védő April egyesület elnöke szerint tavaly év elején 183 tejgyár működött Romániában, áprilisban számuk 152-re csökkent, az év végére pedig 130 maradt. A több mint 50 üzem bezárását a jövedelmezőségük csökkenésével magyarázta. Kifejtette, hogy a termelési költségek évről évre magasabbak, és a hipermarketek előnyben részesítik saját termékeiket, amelyeket Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Ausztriában vagy Szlovákiában állítanak elő. Az onnan érkező tej olcsóbb – tette hozzá –, miután az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági büntetőintézkedések következtében nagy mennyiségű tej maradt raktáron. Cojocaru emlékeztetett, hogy a román statisztikai hivatal adatai szerint a tejtermékek fogyasztása Romániában 6 százalékkal nőtt tavaly, de szerinte a behozatal még nagyobb arányban emelkedett. Romániában sok közepes és nagyméretű farm zárt be a tejimport növekedése miatt, és úgy gondolja, fennáll a veszély, hogy a tehénállomány is drasztikusan csökkenni fog. Emlékeztetett, hogy áprilistól megszűnik az uniós tejkvóta, így minden tagállam annyit termel, amennyit akar, és arra számítanak, hogy tovább fog nőni a behozott tej aránya. Becslése szerint a jelenleg működő 130 tejgyár közül 70 marad talpon a következő év végéig. A tejtermékek piacát Romániában 900 millió euróra becsülik. (Forrás: MTI)


¼J\IÉOV]ROJÁODW 

%HQHGHN6]LOYHV]WHU V]DNWDQÁFVDGÓ 'ÉO'XQÁQWÚOWHFKQLNDLUHIHUHQV  V]LOYHV]WHUEHQHGHN#\DUDFRP .RYÁFV$QGUÁV NHUWÉV]HWLV]DNWDQÁFVDGÓ .HOHW0DJ\DURUV]ÁJ  DQGUDVNRYDFV#\DUDFRP

'U7ÉUPHJ-ÁQRV V]DNWDQÁFVDGÓ ©V]DN'XQÁQWÚO  MDQRVWHUPHJ#\DUDFRP

ZZZ\DUDKXuZZZIDFHERRNFRP<DUD+XQJDULD

7ÓWK*ÁERU V]DNWDQÁFVDGÓ ©V]DN0DJ\DURUV]ÁJ  JDERUWRWK#\DUDFRP *\XULV.ÁOPÁQ V]DNWDQÁFVDGÓ 'ÉO0DJ\DURUV]ÁJ  NDOPDQJ\XULV#\DUDFRP

6]DNWDQÁFVDGÓN ©UL)HUHQF NHUHVNHGHOPLYH]HWÕ  IHUHQFHUL#\DUDFRP

<DUDWÁSDQ\DJHOOÁWÁVLPHJROGÁVRN


Rakodógépek az állattartásban A mezőgazdaságban – és azon belül az állattartásban – az univerzalitásuk és a viszonylag széles körű alkalmazhatóságuk miatt a szakaszos rakodógépek terjedtek el. A szakaszos működésű rakodógépek elnevezésüket onnan kapták, hogy a rakodási ciklus több műveleti elemből tevődik össze, pl.: az anyag megközelítése, megfogása, felemelése, ürítése stb. Az állattartásban használatos szakaszos működésű rakodógépek az alábbi megközelítés alapján csoportosíthatóak a legáltalánosabban: 1. traktoros rakodógépek • traktorvontatású • traktorra szerelt (homlokrakodó, forgórakodó, farrakodó) • traktorra függesztett (alacsony emelő, magas emelő) 2. magajáró rakodógépek • homlokrakodók • forgórakodók. A traktorvontatású rakodógépek egyik jellegzetes és elterjedt megoldása a vontatott forgórakodó. Általában forgógémes, ritkábban forgótornyos kivitelben készül. Munkaszerszámaik rend-

szerint markolórendszerűek. Külön hidraulikus rendszerrel látják el, melyet a traktor teljesítményleadó tengelyéről (TLT) lehet üzemeltetni. A vontatott forgórakodók önálló alvázzal és egy- vagy kéttengelyes járószerkezettel készülnek. Különböző anyagok rakodására alkalmas, az állattartó telepeken leggyakrabban erjesztett takarmányok, trágya és egyéb ömlesztett anyagok rakodására használják. A traktorra szerelt rakodógépek közül az állattartó telepeken leginkább a homlokrakodók terjedtek el. Ezek lényegében olyan megoldások, amelyek a traktorra utólagosan szerelhetők fel. Főbb részei: emelőkarok, rögzítőberendezés, hidraulikus munkahengerek, munkaszerszám. A munkaszerszámok sokféleségének köszönhetően számos rakodási feladat ellátására alkalmasak, például: • rakodólapát az ömlesztett, sérülésre kevésbé érzékeny anyagok rakodására, • rakodóvilla a szénafélék, szalma és zöldtakarmányok, erjesztett takarmányok, valamint

Zetor traktorok 70-től 150 Le-ig!

26

a szervestrágya rakodására, • emelőtüske a bálázott takarmányok rakodására, • teherhorog a nagyobb terhek (pl. zsákok) rakodására. A traktorra szerelt homlokrakodók általában külön hidraulikus rendszert nem igényelnek, mivel a traktor hidraulikus rendszerébe csatlakoztathatóak. Munkahengereik a traktorhidraulika kezelőszerveivel üzemeltethetőek. Az önjáró homlokrakodók csoportjába azok a rakodógépek tartoznak, amelyek saját alvázzal és belsőégésű motorral rendelkeznek, kanalas munkaeszközzel vannak szerelve, valamint a kanalat elöl töltik és előre vagy oldalra ürítik. A rakodás több elemi műveletből tevődik össze: a talajszintig leeresztett kanál behatol az anyaghalmazba és töltődik, a feltöltött kanalat a kanálmozgató mechanizmus kiemeli az anyagból, majd szállítási helyzetbe emeli, ezzel egyidejűleg vagy ezt követően a gép az ürítési pontig mozog, ahol a kanalat billentéssel üríti. A homlokrakodók korai változatainál a kanalat sodronykötéllel mozgatták. Mára egyeduralkodóvá vált a hidraulikus kanálmozgatás. A homlokrakodók alapvetően 3 fő részből állnak: • az alapgép, általában lánctalpas vagy gumikerekes járószerkezettel rendelkezik, • a kanálmozgató szerkezet a felerősítő kerettel, • kanál vagy egyéb munkavégző szerkezet. A gumikerekes járószerkezettel rendelkező homlokrakodók mozgékonysága jobb, mint a lánctalpas járószerkezetűeké, viszonylag rövid időn belül átállíthatók az egyik rakodási területről a másikra. A lánctalpas járószerkezetű rakodógépek előnye ugyanakkor a kedvezőbb talajnyomás, illetve a kanál töltésekor a nagyobb tolóerő. A kanálmozgató mechanizmusokra jellemző, hogy a gém legtöbb esetben hegesztett, téglalap keresztmetszetű, szekrénytartós szerkezet, melyet kettősműködésű hidraulikus munkahenger mozgat. A kanál a gémhez viszonyítva billenthető a kanálmozgató mechanizmus segítségével, amit szintén hidraulikus munkahenger működtet. Az állattartó telepeken egyre inkább alkalmazott univerzális homlokrakodó átmenetet képez a targoncák és a rakodógépek között.

Az elterjedés oka a mozgékonysága, valamint az, hogy a kanál helyére különböző egyéb munkavégző szerszámok szerelhetők, ami nagyban növeli univerzalitásukat. Bármilyen megoldású rakodógépről legyen is szó, fontos tisztában lenni a gép alábbi sajátosságaival: • geometriai jellemzők, • stabilitási viszonyok, • hidraulikus szempontok, • funkcionális alkalmasság. A felsorolt jellemzők közül mindegyik ismerete nagyon fontos, de talán a legfontosabb a gép munkaterülete. A munkaterület a kanál vagy egyéb markolóeszköz záróéle által súrolt térbeli területet jelenti. Ez mutatja meg a rakodógép hatásos munkaterületét, amely egyben az alkalmazhatóságot is jelenti. A gyakorlat számára a leghasználhatóbbak a vízszintes és függőleges síkban készült munkaterületi ábrák. Mivel a mezőgazdasági rakodógépek az esetek többségében igen kedvezőtlen terep- és talajviszonyok között dolgoznak, ezért fontos tudnunk, hogy a gép borulásveszélyes-e vagy sem. A rakodógép munkaközbeni stabilitása lényeges, mivel ekkor tölti be alaprendeltetését, tehát a teheremelést. A műveleti vagy másnéven rakodási sebesség jelentősen befolyásolja a gép stabilitását, mivel emelés közben viszonylag nagy tömegeket hoz mozgásba. Ez számottevő tömegerőket, vagyis mozgási energiát eredményez. Az üzemeltetés biztonságának fokozása, továbbá a balesetvédelmi és biztonságtechnikai előírások betartása érdekében az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni: • a rakodógépet ne terheljük a megengedettnél nagyobb tömeggel; • erős szélben óvatosan dolgozzunk a géppel, ha a szél hatására érezhetően megdől, függeszszük fel a munkát; • a gép hidraulikus fékrendszerébe épített fékszelepeket csak az arra jogosult szerviz állíthatja; • üzem közben a gép munkaterében, de főleg a függő teher alatt senki sem tartózkodhat; • ha bárminemű rendellenességet tapasztalunk a gépen rakodás közben, a munkát függesszük fel és a géphez hívjunk szervizt. KZ


gyomirtási rendszer

Ugye nem kérdés? Clearfield® technológia.

Használja a Clearfield technológiát (a Pulsar 40 SL és a Wing-P gyomirtó szerek egyedülállóan hatékony együttesét), ha időjárástól független, hatásos és biztonságos gyomirtást szeretne megvalósítani Clearfield hibrid vetőmaggal bevetett napraforgó területén. Tökéletes megoldást jelent az egyszikű és nehezen irtható gyomok (parlagfű, csattanó maszlag) ellen is, de az évelő gyomok ellen is hatásos. A Wing-P jól beilleszthető minden (pre és poszt) gyomirtás-technológiába. A sokak által oly kedvelt Pulsar 40 SL pedig hamarosan plusz erővel jelentkezik! A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!

www.clearfield.basf.hu


Nu-Slow 28 Lassított tápanyag-leadású nitrogén lombtrágya tBTUBOEBSEUFSNÏLOÏMUÚCCNJOULÏUT[FSFTNFOOZJTÏHş oHMoLBSCBNJEGPSNBMEFIJEIBUØBOZBH tWFSTFOZLÏQFTÈSÏSUÏLBSÈOZ tLJKVUUBUÈTVUÈOFHZØSÈWBMNÈSFTŐÈMMØ tIFUFTIBUÈTUBSUBN TIPP: 7JSÈH[ÈTFMŐUUIÏUUFMLJKVUUBUWB€KPCCUFSNÏLFOZàMÏT -ÏHLÚSJ BT[ÈMZ JEFKÏO B NBHBT IŐNÏSTÏLMFU PLP[UB IŐTUSFTT[ NFHFMŐ[ÏTÏSF LPNCJOÈMKVL B 'ZMMPUPO   MIB  WBHZ (PME %SZ LHIB UFSNÏLFLLFM

Javasolt felhasználási módok: tLBMÈT[PTPLCPLSPTPEÈTUØM[ÈT[MØTMFWÏMÈMMBQPUJHMIB tLVLPSJDBMFWFMFTÈMMBQPUUØMWJSÈH[ÈTJHMIB tOBQSBGPSHØMFWFMFTÈMMBQPUUØMWJSÈH[ÈTJHMIB

Javasolt max. permetlé koncentráció: tMMWÓ[

5PWÈCCJJOGPSNÈDJØÏSU LFSFTTFNBHZBSPST[ÈHJLÏQWJTFMFUàOLFU Biolchim Hungary Kft. Kószó Lajos 

.PCJM  &NBJMLPT[P!CJPMDIJNIV

Czikó Dénes .PCJM   &NBJMD[JLPEFOFT!CJPMDIJNIV

XXXCJPMDIJNIV

Profile for mezsgye

Mezsgye 2015 04  

Mezsgye 2015 04  

Advertisement