Page 1

SZA BOL CS-SZATM ÁR-BE REG M E GY EI M E ZŐGAZDA S Á G I H AV I L A P I . é vf. 11. száá m • 2014. no ve m be r/de c e m be r

A jövő gazdálkodásának kulcsa itt van.

33. AGROmashEXPO 1HP]HWN|]LPH]ĘJD]GDViJLpVPH]ĘJpSNLiOOtWiV $JUiUJpS6KRZ0H]ĘJD]GDViJLHV]N|]pVJpSNLiOOtWiV (J\LGHMĦPHJUHQGH]pVNNHOD]DJUiULXPpVPH]ĘJpSpV]V]DNPD OHJQDJ\REEpVOHJMHOHQWĘVHEEV]DNNLiOOtWiVD • SDYLORQ±QpJ\]HWPpWHU±OiWRJDWy • ,QSXWJpSHVtWpVORJLV]WLNDV]pOHVNtQiODWD • $KD]DLPH]ĘJD]GDViJLJpSNtQODWOHJV]pOHVHEEN|UĦ EHPXWDWNR]iVD 0(*)26=

• +D]DLJpSJ\iUWiV~MGRQViJDL 0(*26=

• *D]GDJV]DNPDLNtVpUĘSURJUDP • 6]pOHVN|UĦV]DNPDL|VV]HIRJiV (J\LGHMĦNLiOOtWiVRN

2015. január 28-31.

Bővebb információ: www.agromashexpo.hu • www.agrargepshow.hu Hivatalos lap:

Online médiapartner:

Agroinform.hu LDYňF@YC@RđFHONQSđK


TÖKÉLETES VÉDELEM LE D EL M

EL D VÉ

4

ÁS L ZO A I IG

01

NUR

A KÁRTEVŐK ELLEN

• Kiváló hatás ősszel repcebolha, repcedarázs, kis káposztalégy és mocskospajor lárvák ellen • Megalapozza a védelmet a később betelepülő repcefénybogarak ellen • Hosszú tartamhatás hideg időben is (10 ºC alatt) → kiváló gázhatás • Kiváló keverhetőség

Dankó Róbert Tel.: (30) 228-7435

www.dowagro.hu Dow AgroSciences Hungary Kft. 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. Telefon: (1) 202-4191 Fax: (1) 202-4292

™ a Dow Chemical Company (“Dow”) vagy a Dow leányvállalatának márkaneve

1 9 9 9-2


AKTUÁLIS A kéknyelv-betegségről A kéknyelv-betegség megjelent hazánkban is, járványügyi adatok alapján a betegséget Franciaországból származó szarvasmarhákkal hurcolták be, a fertőzött állatokat már leölték. Éppen ennek apropójának kapcsán ismerjük meg a betegséget! A kéknyelv-betegség a Culicoides nemzetségbe tartozó szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegség, mely iránt csak a kérődző állatok (szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadonélő kérődzők) fogékonyak, az emberek egészségére nézve ártalmatlan. A betegségnek nincs élelmiszerhigiéniai vonatkozása, az előállított élelmiszerek biztonságát nem veszélyezteti. Lázzal, fokozott nyálképződéssel, az ajkak, a nyelv duzzadásával jár. Legveszélyeztetettebbek a juh-állományok, de fogékony rá a szarvasmarha és a vadon élő kérődző is. A juhok többségénél, 3–7 napos lappangási idõ után láz, étvágytalanság, bágyadtság, elesettség, aluszékonyság figyelhető meg. Az állatok légzése nehezített, mert a száj és az orr nyálkahártyája bővérű, az orrból savós-nyálkás váladék ürül, ez rászárad az orrnyílásokra. A juhok könnyeznek, a szemhéjak megduzzadnak, a fejen (fülek tövén, áll alatt) és a nyakon ödémás beszürödések láthatók. A nyelv megduzzadásának előjele a nyálazás és a nyelvöltögetés, majd a nyelv oly mértékben megduzzad, hogy kilóg a szájból, és kékes színű lesz. Fiatal juhoknál gyakori a hasmenés. A betegség heveny formájában a juhok nagy része a klinikai tünetek megjelenése után egy héten belül elpusztul, az ellenállóbb fajtájúak vagy részleges ellenálló képességgel bírók gyógyulnak, de nagy részük leromlik. Szarvasmarháknál enyhébbek a tünetek, gyakran csak a tejtermelés csökkenését tapasztaljuk, enyhe orrhurut kíséretében, de az ajkak és a szemhéjak is megduzzadhatnak, egy-két hét alatt gyógyuló sebek jelentkezhetnek. A betegség következménye lehet az utódok károsodása és torzulása is. Amennyiben a betegségre utaló jeleket tapasztal, azonnal értesítse állatorvosát!

Házunk tája Ismét eltelt egy év. Sokan visszatekintenek, értékelik vagy éppen átértékelik a mögöttünk álló évet. Tény: voltak sikerek és akadt bőven kudarc is. Mizzériákból talán idén egy kicsivel több is, mint kellett volna. No de ahogy a mondás tartja, nyugtával dícsérjük, de ne csak a napot, ezt a szezont is. S ha a tömb végén a ceruza vastagon fogott, azaz nyereséggel – ha nem is hatalmassal – zártunk, kicsit hátradőlhetünk, éppen csak egy pillanatig, az ünnepek idejére, felkészülve az új évre. Ahogy tesszük ezt mi is. Midőn Önök e sorokat olvassák, mi már a januárra, az évkezdésre és a hónap végi AgroMash Expo-ra koncentrálunk (mint ahogy azt címlapunk is mutatja). Ám ha megengedik így, az év utolsó „Házunk tája” rovata kapcsán had’ köszönjem meg egész éves figyelmüket és méltassam hirdetőinket is, akik nélkül nem lehetnénk a piacon. A jövőre nézve pedig nagyon eredményes, boldog új évet kívánunk!

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI HAVILAP

Lapötlet: Kalenda Zoltán

Népi kalendárium – december 07. Ambrus – Ezen a napon a méhészek és a mézeskalácsosok ünneplik védőszentjüket. 13. Luca – A Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt. Ekkor kezdik készíteni a Luca-széket, amire a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok. Fiatal legények házról házra járva „kotyolnak” – megvarázsolják a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek, és sok termékenységre, bőségre utaló kívánságot mondanak. Elterjedt szokás még a Luca-napi búzahajtatás és a Luca-kalendárium készítése. 25. Karácsony – Eredetileg a téli napforduló ünnepe. A kereszténység ezen a napon ünnepli Jézus megszületését. 26. István – Egészség- és termés varázsoló nap. Ekkor köszöntik ünnepélyesen az Istvánokat. 27. János – Szintén híres névköszöntő nap. A szőlősgazdák bort szentelnek és minden hordóba töltenek egy kicsit, hogy meg ne romoljon. Ami megmaradt, elteszik gyógyszernek és isznak „Szent János poharából”. 29. Tamás – E nap országszerte disznótorokat tartanak. A disznó háját elteszik, hogy gyógyító írt készítsenek belőle.

Kérdőív

Kérjük, töltse ki az alábbi kérdőívet és juttassa el címünkre (akár e-mailen vagy a facebook-on is)! Segítségét köszönjük!

Hol jut hozzá lapunkhoz? ................................................................................................... Mi tetszik benne? ............................................................................................................... Mit hiányol? ........................................................................................................................ Szeretné-e, ha minden hónapban megkapná postai úton? ............................................. Ha igen, postacíme: ...........................................................................................................

Kiadja: Talpas Sándor ev. Szerkesztőség: 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 62. alagsor Tel.: 06 42 / 78 55 98 mezsgyeujsag@gmail.com Felelős kiadó: Talpas Sándor ISSN 2064-6879 Tördelés, nyomdai előkészítés: www.talpasdesign.hu Nyomdai munkák: IMI PRINT KFT. Felelős vezető: Nagy Imréné A Mezsgyét terjesztjük: országos kiállításokon, szakmai bemutatókon, címlista alapján postai úton, az Agrárkamarák regionális programjain, a falugazdászok és NVT tanácsadók közreműködésével, kertészetekben, a megyei Gazdaköröknél, mezőgazdasági szakboltokban valamint a megyei agrárgazdasági kamara hálózatában. Terjesztő: Inform Média. E számunk 5000 példányban – auditálható – jelent meg! Lapunk bármely részének reprodukálása, utánközlése csak a kiadó engedélyével lehetséges! A megjelent írásokért azok szerzői személyesen vállalnak felelősséget. A hirdetések és a PR cikkek tartalmáért a megrendelő felel.

3


Nem lesz dohány Együttműködési a do hányra? megállapodás Megszűnik az uniós támogatás: mi lesz a magyar dohánytermelőkkel? Ez főleg a mi megyénknek lenne fájó, hiszen a jelenleg 4711 hektáros dohányültetvény 80 százaléka Szabolcsban található, ahol az egyik legsúlyosabb gond most is a munkanélküliség, amely jóval meghaladja az országos átlagot. Az ágazatban foglalkoztatottak 90 százaléka szakképzettség nélküli, 70 százaléka nő, valamint 50 százaléka a romák közé tartozik, akiknek a termesztés megszűnése után szinte lehetetlen lenne az elhelyezkedésük. A mintegy 7 milliárd forint szerkezetátalakítási támogatást az Európai Uniótól a foglalkoztatási szint megtartásához kapják az idei év végéig a termelők. Azok jogosultak rá, akik Burley és Virginia dohányfajtát termesztenek, 0,3 hektáron felüli területen. Az összeg kiutalásának további feltétele, hogy hektáronként 1000 órás élőmunkát kellett igazolniuk a kérelmezőknek. A támogatást a dohányzás elleni intézkedések következtében szünteti meg 2015-től Brüsszel. A kormány keresi az európai uniós követelményeknek is megfelelő támogatási lehetőséget, ennek jegyében írtak alá 2013. 05 hónapban 113/2009. évi Ófehértón feldolgofiatal gazda pályázaton nyertes pályázó. zói megállapodást az ágazat fenntartáKedvezményezett: sának elősegítésére Sebők Sándor Róbert (az aláírók között 4551 Nyíregyháza, szerepelt a MADOSZ Szatmári utca 4. elnöke, az ULT Magyarország Zrt. és a Dofer DohányferFejlesztés: Juhtenyésztés és mentáló Zrt. vezérszántóföldi növénytermesztés igazgatói is). Szakértők hozElnyert támogatás: 40.000 euro záteszik azt is, hogy ha nem sikerül valamilyen megnyugtató megoldást találniuk, akkor a támogatás megszűnésével tulajdonképpen újra csak a fekete gazdaságot erősítenék, ugyanis míg ma a hivatalosan bejelentett foglalkoztatottak után fizetik a járulékot és megtermelt termék után is adóznak, addig mindez a pénz elvész az állam számára.

Úgy látszik, nincs vége az idei év rossz híreinek! Ugyanis 2015 és 2020 között az Európai Unióban megszűnik a dohány szerkezetátalakítási támogatása. Nagy kérdés, hogy hazai forrásból sikerül-e pótolni, mert máskülönben veszélybe kerül a magyar dohánytermesztés és húszezer munkahely. Idén 22,4 millió eurós támogatás lett kifizetve a termelőknek. E nélkül a támogatás nélkül – állítják a szakemberek – nem lenne hazánkban dohánytermesztés. Magyarországon évente 9100 tonna dohányt termesztenek, de az európai dohánygyárak több mint nyolcvan százalékban Európán kívüli országokból hozzák be az alapanyagot, vagyis a magyar dohánytermesztés esetleges kiesése a cigarettagyáraknak nem okozna gondot. Az a mintegy húszezer ember azonban, aki Magyarországon a dohánytermesztésben érintett, elveszítené jelenlegi munkáját, s ez az elmaradott térségekben komoly foglalkoztatási problémát okozna.

4

Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségével (MAHAL). Győrffy Balázs, a NAK elnöke köszöntőjében kiemelte: az együttműködés legfőbb célja, hogy növekedési pályára álljon az európai összehasonlításban drámaian alacsony hazai halfogyasztás. „Ehhez természetesen elengedhetetlen a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztése, a haltermékek népszerűsítése; amit a Kamara minden lehetséges eszközével támogatni kíván” – mondta a Kamara elnöke. Magyarországon az egy főre eső éves halfogyasztás mindössze 4,5 kg. Az EU-ban ez eléri a 22 kg-ot, egyes déleurópai országokban pedig akár a 70 kg-ot. Azokban az országokban, ahol több halat fogyasztanak, magasabb az átlagéletkor, így a hazai halfogyasztás növelése népegészségügyi szempontból is kulcsfontosságú – hangsúlyozta Németh István, a MAHAL elnöke. Hozzátette: a Kamarával kötött megállapodás segíthet abban, hogy lendületet vegyen a magyar halászati ágazat fejlődése.

Módosul az élelmiszerlánc-felügyeleti díj elektronikus bevallási rendszere A NÉBIH felhívja ügyfelei figyelmét, hogy 2014. október 1-jétől az élelmiszerlánc-felügyeleti díjhoz kapcsolódó elektronikus bevallási rendszer az alábbiak szerint módosult: Amennyiben a bevallási időszak lezárását (minden év május 31.) követően – az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevalláshoz tartozó fizetési bizonylatok elkészülte után – kívánják helyesbíteni vagy visszavonni beadott bevallásukat, azt kizárólag a NÉBIH Felügyeleti Díj és Forgalmazói Ellenőrzési Igazgatósága felé intézett kérelem beadásával tehetik meg. A kérelemnek tartalmaznia kell az utólagos módosítás (önrevízió) indoklását is. Elérhetőségek: 1525 Budapest Pf. 30. felugyeletidij@nebih.gov.hu (1) 336-9024


AGRÁRTÁMOGATÁSOK 2015 Az új, 2014–2020 közötti periódusban a mostani egyszerűsített területalapú támogatás (SAPS) rendszere végig alkalmazható lesz. Azonban számos új, kötelező és önkéntesen alkalmazható elemmel bővül a rendszer. Kötelező elem az alaptámogatás (SAPS), a „zöldítés” és a fiatal gazdálkodóknak nyújtott támogatás. Önkéntes elem például a termeléshez kötött támogatás, valamint a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása. 2015-től tervezetten csak legalább 1 ha megléte esetén vehető igénybe területalapú SAPS támogatás (zöldség-gyümölcs ültetvények esetén is!). Nincs referenciaév, tehát az adott tárgyévben a termőföld tényleges használója kérelmezheti a területalapú támogatást. A jövőben csak aktív gazdálkodók részesülhetnek támogatásban. Aktívnak számít az a gazdálkodó, aki teljesíti a tagállam által előírt minimum követelményeket.

EGYSZERŰSÍTETT TÁMOGATÁSI RENDSZER 2015-től lehetőség nyílik a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására is. E jogcím révén nyújtott támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, továbbá felmenti a termelőket a „zöldítés” követelményeinek teljesítése alól. A támogatás igénybevételére jogosult minden olyan aktív mg-i termelő, aki minimum 1 ha-os területtel rendelkezik. A támogatás egyösszegű, amelynek gazdálkodónkénti éves mértéke minimum 500, maximum 1250 euró lesz. A rendszeren belüli támogatást úgy számolják ki, hogy megnézik, az indulás évében mennyi támogatásra lenne jogosult az alaptámogatási rendszerben. Tehát beleszámít a SAPS, a zöldítés, ha termeléshez kötött támogatásra jogosult, akkor az az összeg is, ha átmeneti nemzeti támogatásra jogosult, akkor az az összeg is, ha fiatal gazda az is, stb. Azok esetében, akik a normál rendszerben kevesebb, mint 500 euró támogatásra lennének jogosultak, a támogatást 500 euróra felkerekítik, 500 és 1250 euró között a normál rendszerben járó támogatásnak megfelelő összeget kap a termelő. Az így kalkulált támogatást egy összegben kapja majd meg a rendszeren belül. Amíg ebben a rendszerben részt vesz, ezt az első évben megállapított összeget kapja majd, függetlenül attól, hogy esetleg állatállománya, amire kötött támogatást kapott, csökken (megtartási kötelezettsége erre vonatkozóan nincs, csak az első évben bejelentett támogatható területnagyságra vonatkozóan), vagy már nem számít fiatal gazdának. A rendszerbe csak egyszer, 2015. augusztus 15-ig lehet majd belépni, azt követően csak kilépni lehet majd. A kisgazdaságok támogatási rendszerén belül nem kötelező betartani a zöldítés követelményeit (de ennek összegét így is megkapja) Várhatóan azok a gazdálkodók veszik igénybe ezt a támogatást, akik 1-6 hektáros területen gazdálkodnak. A Nemzetgazdasági Agrárkamara honlapján várhatóan 2015 januárjától elérhető lesz egy kalkulációs program, aminek segítségével az érintettek kiszámolhatják várható támogatásukat, valamint jelezhetik részvételi szándékukat a kisgazda támogatási rendszerben.

KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSOK 2015-től továbbra is lehetőség van a top up utódjaként bevezetett termeléstől elválasztott átmeneti nemzeti támogatás az ÁNT nyújtására, melyre jogosult ágazatok a 2013-ban top up-ban részesült ágazatok lehetnek (tejtermelés, anyatehéntartás tám., hízottbika, szarvasmarha extenzifikációs tám., anyajuh de minimis,, anyajuh kiegészítő tám,anyakecske de minimis, héjas gyümölcs tám., Burley-, Virginia dohány). 2015-től az FM döntése alapján az alábbi termeléshez kötött jogcímek indulnak: anyatehén, hízottbika, tej, juh, rizs, cukorrépa, zöldségnövények, ipari zöldségek, gyümölcsültetvények és bogyósok. Emellett termeléshez kötött támogatásban részesülnek a szemes- és szálas fehérjenövények. A termeléshez kötött állatos

jogcímek, földterület nélkül is igényelhetőek (termeléshez kötött anyatehén, hízottbika, tejhasznú tehén, anyajuh). A termeléshez kötött zöldség-gyümölcs (valamint a zöldítés, fiatal gazda is) csak SAPS jogosult hektárok után jár. A korábbi évektől eltérően nem lesz bázisév, ennél fogva történelmi bázisjogosultság sem. Az adott jogcímen meghirdetett keretösszeg minden évben változhat, mivel annyi felé osztódik, ahányan az adott évben bejelentkeznek rá és jogosultak. Így az egyes hektáronkénti/egyedekre jutó összegek minden évben változnak. Ha több lesz a vártnál a támogatásra bejelentett és jogosult terület/ állat, a kifizethető támogatási összeg csökken, ha kevesebb bejelentett és jogosult terület/állat lesz akkor az összeg növekedni fog. Magyarország több tagállammal együtt kérte, hogy a dohány, a sertés és a baromfi ágazat is részesülhessen a jövőben kötött támogatásban, a kérés sajnos nem került elfogadásra.

ZÖLDÍTÉS A „zöldítés”, a környezeti célok megvalósítását segítő intézkedés, amelynek célja a víz, föld minőségének javítása, a vidéki táj megőrzése, illetve a klímaváltozás megakadályozása és az ahhoz történő alkalmazkodás. Az egységes területalapú támogatáson (SAPS) felüli további támogatás, melynek összege előreláthatóan hektáronként 81 euró lesz. E jogcím keretében viszont 3 alapvető intézkedést kell alkalmazni. Diverzifikáció (csak szántóföldön kell teljesíteni!) 10–30 hektár közötti szántóföld esetében, legalább 2 különböző növényt kell termeszteni. Egy növény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek. A 30 hektár szántón felül legalább 3 különféle növényt kell termeszteni. A főnövény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek, 2 növény pedig maximum 95%-án terülhet el. Kivételt képez, ahol a főnövény több mint 75%-ban gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület. A fennmaradó területre azonban továbbra is érvényes. a diverzifikáció. Az őszi és tavaszi vetésű növény két külön terménynek minősül, még abban az esetben is, ha egyazon fajhoz tartoznak.

ÁLLANDÓ GYEPTERÜLET Az állandó gyepterületek mértékét tagállami szinten meg kell őrizni. Ehhez 2015-ben a tagállam egy referenciaértéket állít fel a 2012-es és a 2015-ös állandó legelőként bejelentett területnagyság alapján, amelyhez képest maximum 5%-kal csökkenhet a gyepek aránya. Amennyiben a megengedett érték alá csökken a gyepterületek aránya, a tagállam üzem szintű döntést hoz, hogy azok a gazdálkodók, akik felszántották legelőiket, alakítsák vissza. (Ez alól kivételt képez, ha a csökkenés abból ered, hogy a szántóföldek nagy arányát erdősítették be (de nem rövid vágásfordulójú fásszárú, vagy gyorsnövésű energiaerdő, vagy karácsonyfa) Ökológiai célterület (EFA) (csak szántó esetén kell teljesíteni!) Amennyiben a szántó területe 15 hektárnál nagyobb, annak legalább 5%-ának megfelelő méretű területen 2015. január 1-jétől EFA-t kell létrehozni (ugaroltatott terület, teraszok, tájképi elemek, sövény, fasor, tó, vízfolyam, gyeppel fedett határsávok, nitrogén megkötő növények, melyek az üzem más területén is lehetnek, nem feltétlenül a szántón kell kialakítani, csak annak mértékében van megjelölve. Fabu Angéla falugazdász

Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

5


Bemutatjuk

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete a 2000. évi XXXV. törvénynek megfelelően alakult meg 155 fő induló taglétszámmal. Megalakulásától kezdve, mint köztestület a kamara tagjainak tevékenységével kapcsolatos feladatokat látja el. Taglétszámuk folyamatosan bővül, annak ellenére, hogy egyre kevesebb a megyében a friss növényvédelmi felsőfokú képesítést szerzők száma. Jelenlegi taglétszámuk 220 fő. A területi szervezet megalakulásában és további működésében kiemelkedő támogatást nyújtott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat illetve későbbi utód szervezetei.

Területi szervezetük biztosítja tagjainak a munkavégzésükhöz szükséges szakmai támogatást. Kapcsolatot tart fenn a Megyei Kormány Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával, a Magyar Vidékért Kft.-vel, valamint a növényvédőszer-gyártó és forgalmazó cégekkel. Szervezik a növényorvosok továbbképzését. A továbbképzéseket egyben szakmai rendezvénynek is tekintik, melyen bárki részt vehet tagjaik közül. A továbbképzések megszervezésekor nagy hangsúlyt fektetnek a kimagasló szakmai színvonalú előadók meghívására, valamint a mezőgazdaság területén megjelenő modern technológiák bemutatására. Területi szervezetük és tagjaik aktívan részt vesznek a növényvédelmi alaptanfo-

6

Elnök: Vincze János • Alelnök: Dankó Róbert • Titkár: Barkaszi Imre • Irodavezető: Vincze Zsuzsánna Székhely: 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 33. Fogadó órák: Kedd és Csütörtök: 9.00 -15.00 Elérhetőség: +36 20 333 7762 szszb.novenyvedokamara@gmail.com lyam valamint az ötévente előírt továbbképzés szervezésében. 2014 évben 18 növényvédelmi tanfolyam és 15 továbbképzés indítása valósult meg a megyében. Szervezik elméleti és gyakorlati szakmai napokat tagjaik részére. Ezeken a napokon az aktuális gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak, a növényvédőszer-gyártók és forgalmazók szerpalettájukat mutatják be. A növényvédelemmel és egyéb szakmai területekkel kapcsolatos információkat e-mailben juttatják el tagjaiknak. Az évente megrendezésre kerülő Növényorvos Napra megszervezik tagjaik részére az utazást. Kitüntetett tagok: • 2008-ban: Kiváló Növényorvos kitüntetésben részesült: Sallai Pál, dr. Szőke Lajos, Király Sándor. • 2011-ben Kiváló Növényorvos kitüntetésben részesült: Joó László. • 2011-ben Magyar Növényvédelmi Társaság Újvárosi Miklós-emlékéremben részesült: dr. Szőke Lajos • 2012-ben Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült: dr. Szőke Lajos • 2012-ben Kiváló Növényorvos kitüntetésben részesült: Barkaszi Imre • 2013-ban A Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Kamara Tiszteletbeli Tagja kitüntetést Sallai Pál kapta. • 2014-ben Kiváló Növényorvos kitüntetésben részesült: Varga Attila

Ne hagyjuk, hogy kukoricázzanak velünk! Ismét eltelt egy év, végéhez közelednek, sőt nagyon sok helyen már be is fejeződtek a betakarítási munkák. A kiforrott termesztéstechnológia és viszonylagos termelési biztonság miatt a vetésszerkezetben a kalászosok és kukorica foglalják el a legnagyobb területet. A termelők nagy része nem maga használja fel terményeit, hanem értékesítési céllal termel a gazdaságában. Ennek következménye, hogy a learatott kukoricát tisztítási, szárítási, vagy eladási szándékkal a gazda átadja egy szerződött partnernek. Ez az az aktus, aminek során különösen figyelmesnek kell lenni, a későbbi vitákat elkerülendő. A szerződések tartalmazzák az átadás, átvétel körülményeit, a minőségi előírásokat és egyéb feltételeket. A kukorica betakarítás után, még nedves állapotban átesik egy tisztítási eljáráson, amely során elválasztják az ocsút, aminek tömegével csökken a beszállított termény tömege. Ez a frakció gyakorlatilag szemétként kezelhető. Szárítás után újabb rostálás következik, mellyel elválasztják az ép szemektől a törött kukoricát. Korábbi gyakorlat szerint ez a takarmányozásra alkalmas termék, a beszállítót illette, vagy a vállalkozó fizethetett érte, ezt a szerződésben rögzítették. Egyre több azonban az olyan szárító, amelyik energiatakarékossági megfontolásból fűtésre, vagy akár egyéb célra használja a szárítás utáni rostaaljat, amit a vállalkozási szerződésben feltüntetnek. A beszállító termelőnek elemi érdeke, hogy fentiekkel tisztában legyen, és nagyon figyelmesen olvassa el a megállapodás minden sorát. Meg kell győződni arról, hogy az esetleg visszatartott törött szem tisztítási és szárítási költségeit a vállalkozó ellentételezi, vagy a vételárban visszajuttatja e, a beszállítónak. Előfordultak már az országban olyan esetek, amikor az elszámoláskor derült ki, hogy a gazdával kifizettették a fentebb említett költségeket, de a törött szemet nem vihette el. Ezzel a termelőt megkárosította a vállalkozó. Több eladó ilyen esetben jogi útra terelte a vitát, melynek során nekik adott igazat a bírói testület. Tanulságként tehát levonható, hogy elolvasás és alapos értelmezés nélkül ne írjunk alá szerződést, és amennyiben a teljesítés során mégis megkárosítanak bennünket, a precedens alapján nyugodtan forduljunk bírósághoz.


MÊg mindig a tőgyfertőtlenítÊsről Vannak, akik szerint a gÊpi utófejÊs kåros, måsok szerint azt feltÊtlenßl el kell vÊgezni. Mi az igazsåg? HomogÊn tőgyalakulåsú, jó fejhetősÊgŹ ållomånyoknål (pl. holstein-fríznÊl) megfelelő fejőberendezÊsek mellett (stabil, nem ingadozó våkuum, megfelelő pulzålås, jól beållított karos kÊszßlÊklevevő, megfelelő mÊretŹ fejőgumik stb.) nem szßksÊges, sőt valóban kåros lehet a gÊpi utófejÊs, melynek cÊlja a teljes kifejÊs elősegítÊse. HeterogÊn tőgyalakulåsú, kevÊsbÊ jó fejhetősÊgŹ ållomånyoknål (magyar tarka), rÊgebbi típusú fejőkÊszßlÊkek mellett a gÊpi utófejÊst el kell vÊgezni. SzßksÊgessÊgÊnek leggyakoribb mŹszaki oka a nagymÊretŹ fejőgumi, mely a bimbó kißrßlÊse előtt elzårja a tőgymedence Ês a bimbócsatorna kÜzÜtti åtmenetet, de akkor is sok az utófejÊsek szåma ållomånyszinten, ha túl magas a våkuumszint. A gÊpi utófejÊs vÊgrehajtåsa úgy tÜrtÊnik, hogy figyeljßk a tejfolyåst, s ha mår csak szakaszosan folyik, „kÜdÜzik� a tej, a kÊszßlÊket a bimbók irånyåba meghúzzuk, ezåltal a tőgymedence Ês bimbócsatorna kÜzÜtti elzåródås megszŹnik, a tej åt tud folyni a bimbótÊrbe, ahonnan most mår kifejhető. UtófejÊs kÜzben tőgymasszåzst is vÊgzßnk. Tapasztalatok szerint amennyiben a fejÊst jól előkÊszítettßk, gÊpi utófejÊssel tehenenkÊnt mÊgis egy liternÊl tÜbb tejet tudunk kifejni, akkor valamilyen fejőgÊphibåra kell gondolnunk. Gyakrabban elkÜvetett hibåk: • kÊsve kezdik meg a gÊpi utófejÊst; • a fejőkelyhek meghúzåsåval egyidőben a masszåzst is megkezdik; • a masszåzst elmulasztjåk, rÜvid húzås utån leveszik a fejőkÊszßlÊket; • a kifejt tőgyÜn hagyjåk a fejőkelyheket; • durva a masszåzs.

Mikor kell levenni a tőgyről a fejőkÊszßlÊket? Akkor, amikor mÊg megelőzhetjßk a túlzott vakfejÊst. Amikor a tőgy „Üsszeesett�, tapintåsa puha, a kifejÊs megfelelő volt. A kollektor előtt 30–40 cm-rel a hosszú tejtÜmlőt lenyomjuk, így a tej a kollektorból a tejtÜmlőbe åtfolyik, ezutån elzårjuk a kollektor szelepÊt, ezåltal levegő åramlik a fejőtÊrbe, a kÊszßlÊk våkuumos tapadåsa megszŹnik, leemelhető a tőgyről. IstållófejÊsnÊl a kÊszßlÊket karunkkal åtfogjuk, így emeljßk le, hogy megakadålyozzuk a fejőkelyhek padozatra esÊsÊt, szennyeződÊsÊt. Fejőhåzakban ezt a mŹveletet

kÊszßlÊklevevő automatåk vÊgzik a fejővåkuum elzåråsåval, a kÊszßlÊk ållat alóli kifordítåsåval Ês felemelÊsÊvel. A kelyhek våkuum alatti lehúzåsa, „leszakítåsa� azzal jårhat, hogy szennyezőanyag åramlik a bimbócsatornån åt a tőgybe. Gyakrabban elkÜvetett hibåk: A fejőkÊszßlÊket úgy veszik le, hogy nem zårjåk el a våkuumcsapot vagy durvån leråntjåk a tőgyről a fejőkÊszßlÊket esetleg a fejőkelyhek a levÊtel sorån az alomra vagy a padozatra Êrnek, szennyeződnek.

Mit vizsgålunk a fejÊs utåni tőgy-ellenőrzÊskor? A kifejÊs mÊrtÊkÊt ellenőrizzßk kÊzi utócsepegtetÊssel. Ezt a mŹveletet jól gyakorlott fejő korszerŹ, jó mŹszaki ållapotú fejőberendezÊs Ês jól fejhető ållomåny mellett el is hagyhatja. Gyakrabban elkÜvetett hibåk: • hosszadalmas, erőltetett csepegtetÊs; • tÜbbszÜri utócsepegtetÊs ugyanannål a tehÊnnÊl.

MiÊrt fontos a bimbó-fertőtlenítÊs? Mert egyrÊszt megakadålyozza a baktÊriumok bimbócsatornån åt való bejutåsåt a tőgybe, måsrÊszt a tőgybimbó fejőgumi åltali traumås hatåsait is kezeljßk ezzel. (Jó, ha a fertőtlenítő-oldat bőrvÊdő anyagokat is tartalmaz.) NehÊz elhinni, de a fertőtlenítőszert tartalmazó poharak, edÊnyek baktÊriumszåma óriåsi, így azokat minden fejÊs utån ki kell ßríteni, el kell mosni, s csak ez utån tÜlthetők meg újra fertőtlenítőszerrel. KÜzvetlenßl a fejÊs utån a bimbókat fertőtlenítőszert tartalmazó flakonba mårtogatjuk, kÊtszer, håromszor a tőgybimbó felÊig, harmadåig. Gyakori a szórópisztolyos bimbófertőtlenítÊs is, de ßgyeljßnk arra, hogy mind a nÊgy bimbót kßlÜn-kßlÜn fújjuk be. A tőgy bőre kiszåradåsånak megelőzÊsÊre kÜzÜmbÜs tőgyzsírokat, tőgykenőcsÜket hasznålunk. Ma mår vannak olyan tőgyfertőtlenítők is, melyek fejÊstől-fejÊsig vÊdik a tőgyet Ês gÊles dugóval lezårjåk a bimbócsatornåt is. Sz.L.

KORRĂ“ZIĂ“Ă LLĂ“ ANYAGOK ELEKTROPOLĂ?ROZĂ SA Savak, lĂşgok, tej, bor nem okoznak korrĂłziĂłt AlkalmazĂĄsi terĂźlet: ġBIÂşT BUFK BCPSJQBS ġŠMFMNJT[FSJQBS ġBWÂĄLVVNUFDIOJLBTUC ,PSSPGPC,GUġH-1025 Budapest, NapvirĂĄg u. 7. 5FM'BY ġ5FM'BY  .PCJM  LPSSPGPC!LPSSPGPCIVġXXXLPSSPGPCIV

)DLSDUL6]DODJIżUpV]ODSRN D.DSRV0HFKDQLND.IWWŋO.DSRVYiUUyO DVpVHVIRJJDOUDNWiUUyO 25 m-es Ês 50 m-es csomagolåsban kínåljuk a tekercseket lakossågi fŹrÊszelÊs cÊljåra. Egyedi fŹrÊszlapok kÊszítÊse Ês karbantartåsa 15–206 mm szÊlessÊgig, tetszÊs szerinti fogakkal kÜzvetlen felhasznålók rÊszÊre.

Tel.: +36/82/512-944 LBQPTN!DCOIVtXXXLBQPTNFDIBOJLBIV

GyĂźmĂślcsfaiskolĂĄk, hOWHWYpQ\WHOHStWĹ‹NILJ\HOHP 9tUXVPHQWHVJ\Â P|OFVROWYiQ\RN kaphatĂłk kecskemĂŠti IDLVNROiPEDQ 7HUPHOĹ‹WĹ‹OWHUPHOĹ‹LiURQ MĂ­g JĂłzsef H-6000 KecskemĂŠt, BallĂłszĂśg 50. Mobil: +36/30/903-7132 migj@freemail.hu

Szeretettel vĂĄrom YiViUOyLPDW

Trågya kijuttatåsåra vonatkozó tiltås Az FM illetve a NÉBIH Ês a kormånyhivatalokkal tÜrtÊnt egyeztetÊs alapjån a talajvÊdelmi hatósåg a Nitråtrendelet trågyåzåsi tilalmi időszakra – október 31. – februår 15. – vonatkozó ellenőrzÊsei sorån a vizek mezőgazdasågi eredetŹ nitråtszennyezÊssel szembeni vÊdelmÊről szóló 91/676/EGK IRà NYELV 2. cikk. e pontja ÊrtelmÊben alkalmazza a trågya kijuttatåsåra vonatkozó tiltåst. E szerint a vizek mezőgazdasågi eredetŹ nitråtszennyezÊssel szembeni vÊdelmÊről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerinti „trågya� fogalmåt az irånyelvnek megfelelően kell alkalmazni, mely utóbbi szerint a „trågya: bårmely, a nÜvÊnyzet nÜvekedÊsÊnek fokozåsa cÊljåból talajra juttatott nitrogÊn- vagy nitrogÊnvegyßlet tartalmú anyag; beleÊrtve a szervestrågyåt, a halgazdasågi hulladÊkokat Ês a telepßlÊsi szennyvíziszapot;�. A trågyåzås, tehåt ezen NitrogÊn vegyßleteket tartalmazó termÊsnÜvelőkre, szerves Ês mŹtrågyåkra terjed ki. Fentiekről a minisztÊriumtól kapott ållåsfoglalås alapjån a NÉBIH a Megyei Kormånyhivatalok NÜvÊny- Ês TalajvÊdelmi Igazgatósågåt is tåjÊkoztatta.

7


Egy régi ismerős: a mindentudó édes csillagfürt A hazai mezőgazdaság célkitűzése a növénytermesztés és állattenyésztés összhangjának megteremtése, mellyel az állatállomány fenntartása és ezzel együtt saját élelmünk megteremtése mellett a termőföldek tápanyagutánpótlását is biztosítani lehet. A szántóföldi növényeink közül elsősorban a pillangós virágú növények szerepe jelentős a takarmányozásban és a tápanyagutánpótlásban egyaránt. Célszerű tehát ezen fajok minél nagyobb arányú termesztése, kiaknázva a bennük rejlő lehetőségeket. Az állattenyésztés fehérjeszükségletének kielégítésére a jobb termőképességű talajokon termeszthető szója mennyisége nem elegendő. A hiányzó fehérjemennyiséget szója-exportból, vagy pillangós növények termesztésével fedezhetjük. Több szerző szerint azonban mára a szántóföldi termesztésben lévő növényfajok, fajták száma lényegesen leszűkült. A vetésszerkezet egyoldalú, sok esetben mono- vagy dikultúra jellemző. Legnagyobb területen a kalászosokat (búza, árpa), az olajos növényeket (napraforgó, repce), és a kapásokat (kukorica, burgonya) termesztik. Ugyanakkor sokan felismerik, hogy nem csak az a jelentős növény, amit nagyobb területen termesztenek, ugyanis a kisebb területen termesztett, sokak által „kis növény”nek nevezett növények szerepe kiemelkedő lehet a kevésbé jó talajok gazdaságos hasznosításában, a biológiai védekezésben, a talajok termőerejének fokozásában. Ezek közül a csillagfürt, vagy, ahogy többen ismerik, csillagpaszuly, a Nyírségben régebben nagy területen termesztett növény volt. Mára termőterülete lényegesen csökkent, annak ellenére, hogy a nyírségi savanyú homoktalajok hasznosításában – mivel kimondottan a savanyú talajok növénye – kiemelkedő jelentőségű. Természetesen a pillangósok termesztése sem képzelhető el monokulturában, 3–4 évig önmaga, vagy más pillangós termesztését kerülni kell. Kora ősszel aktuális a következő gazdálkodási év megtervezése, figyelembe véve az okszerű gazdálkodást, az ésszerű vetésváltás, vetésforgó kialakítását. A hazai földművelés kiemelkedő alakja, Kemenesy (1961) így fogalmaz: „A vetésforgónak kettős fő célkitűzése van. Az első közvetlen célja az, hogy a forgó növényeinek össztermése a legnagyobb legyen. A második, hogy a talajerőt fenntartsuk, illetve fokozzuk.” Ezt olyan növényi sorrenddel, talajművelési, trágyázási rendszerrel érhetjük el, melynek segítségével a szántóföldi növénytermesztés „fenntarthatóvá” és gazdaságossá válik. Ennek eszköze a táji adottságokhoz való alkalmazkodás. „A táji adottságokhoz való alkalmazkodásnak a következő területekre kell kiterjednie:a tájnak megfelelő gazdálkodási és

8

üzemi szerkezet és méretek kialakítása; a tájba illő biológiai alapok (növényfaj- és fajtaszerkezet) megteremtése, azok társítása, vetésváltásba, vetésforgóba illesztése (sokszínűség az egyoldalúság, pl. monokultúra helyett); a tájanként eltérő agroökológiai adottságoknak és a termeszthető növényfajok igényeinek megfelelő gazdálkodási módszerek (talajművelés, talajvédelem, talajerő-gazdálkodás, trágyázás, vetés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás) alkalmazása” (Ángyán- Menyhért, 1997).

A megfelelő növényi sorrend kialakítása, melynek alkalmazkodnia kell a helyi agroökológiai feltételekhez, a talaj víz és hőháztartásához, a talaj szerkezetéhez illetve egyéb értékmérő tulajdonságaihoz (pH, kötöttség, vízelvezető képesség, tápanyagellátottság stb.). Kismányoky (2011) „Rejtett tartalékok: vetésváltás” című cikkében így fogalmaz: „A vetésváltást jelenleg, de a jövőben is meghatározó agronómiai tényezőként kell figyelembe venni, főként a patogén tényezők és a vízfogyasztás tekintetében. Az előveteményből származó 10-30% termésnövekedés külső energia input nélkül érhető el, a fenntartható mezőgazdasági fejlődés koncepciójának megfelel.” A nyírségi homoktalajok gyenge tápanyagszolgáltató képessége, alacsony humusztartalma miatt a talajerőgazdálkodásra, a tápanyagok visszaforgatására különösen nagy hangsúlyt kell helyeznünk. E táji adottságok között Westsik Vilmos 1929-ben, Nyíregyházán, Intézetünk jogelődjében, a Homokkísérleti Gazdaságban beállította vetésforgórendszerét, melynek növényei a gumósok, hüvelyesek, gabonafélék csoportjába tartoznak, mely növényeket ekkor nagy területen termesztettek a Nyírségben. Nem véletlen az sem, hogy a hüvelyesek közül a csillagfürt jelenik meg a vetésforgó egyes szakaszaiban, ugyanis a hüvelyesek közül

a vetésforgóban, talajerővisszapótlásban, talajszerkezet javításában betöltött szerepe révén az egyik legjelentősebb növény a csillagfürt. A vetésforgórendszerben, mely 15-féle vetésforgóból áll, a csillagfürtös vetésforgók (7 vetésforgó) modellezik a növény sokoldalú felhasználását: fővetésben magtermesztés, fő vagy másodvetésben zöldtrágya célú termesztés. Zöldtrágyázás során zöldhüvelyes állapotban történik a zöldtrágya talajba forgatása. Irodalmi adatok és szakmai vélemények alapján a csillagfürtöt magtermesztés céljára érdemes vetni és gyökértrágya hatását felhasználni. A zöldtrágyázással, március végi-április eleji vetéssel június vége-július elejei alászántással ugyan némileg nagyobb elővetemény hatással számolhatunk, ugyanakkor magot nem nyerünk. A csillagfürt elővetemény értékére vonatkozóan megállapították, hogy az utónövény termésmennyiséget a csillagfürt esetenként több mint 20%-kal növeli, de hatása akár a következő 2–3 évben is kimutatható. Ez a jótékony hatás egyrészt a gyökérgümőkben élő Bradyrhizobium baktériumok révén megkötött, felhalmozott légköri nitrogén mennyiségnek köszönhető, mely a gyökérgümők elhalásával a virágzás időszakában illetve a virágzás után a talajba diffundál, így az utónövények számára felvehetővé válik. Jó kulturállapotú, gyommentes talajokon az utónövény hasznosítja a tápanyagot. Roszszabb kulturállapotú talajokon viszont, mivel rendkívül sok tápanyagot szolgáltat, kedvez a gyomflóra fejlődésének, így gyomirtási problémákat okozhat. A kedvező elővetemény-hatás másik magyarázata a csillagfürt gyökérzete, mely akár 2–2,5 m mélyre hatol. Segítségével mobilissá, ezáltal felvehetővé válnak a tápelemek. A mélyre hatoló gyökérzet a fentieken túlmenően pozitívan hat a talaj szerkezetére, lazító, tömörödöttség csökkentő hatását penetrációs vizsgálatok igazolják. A csillagfürt termesztés mindezek mellett környezetkímélő, ugyanis szinte vegyszermentes, és jól gépesíthető. A csillagfürt felhasználását alapvetően az határozza meg, hogy édes vagy keserű változatról, fajtáról van-e szó. A magas alkaloidtartalmú (0,1% feletti), ún. keserű változatok, fajták takarmánycélú felhasználása csak és kizárólag a halászati ágazat-


ban történhet. Melegvérűeknél lupinózist, akár halálos kimenetelű megbetegedést okozhatnak, zöldtakarmányozásra nem, viszont zöldtrágyázásra alkalmazhatók. A csillagfürtök szélesebb körű, nagyobb mértékű felhasználását az édes, azaz alacsony alkaloidtartalmú (0,1% alatt) fajták kinemesítése tette lehetővé. Az édes (alkaloid tartalma 0,1% alatti) csillagfürt mag széles körű felhasználását a kedvező (egyéb hüvelyeseket meghaladó) beltartalmi értékei teszik lehetővé. Magas nyersfehérje- (36–38%), kedvező aminosav-tartalma és aránya révén különösen alkalmas a fehérjeszükséglet fedezésére, illetve nyerszsír-, nyersrost- tartalma, valamint 700–800 g/kg keményítőértéke miatt minden állatfaj (baromfi, hal, ló, sertés, szarvasmarha stb.) számára kiváló takarmány (Borbély, 2007). Hazai kutatások szerint a sertéseknél a fehérvirágú édes csillagfürt az extrahált szójadara 33–66%-ának helyettesítésére képes az állat korától, fejlettségétől függően a napi tömeggyarapodás csökkenése nélkül. Az 1 kg élősúly előállításához felhasznált abrak mennyisége a sertéshizlalás során a csillagfürt ilyen arányú alkalmazása esetén 3,38 kg/élősúly, szójadarás etetés során pedig 3,4 kg/élősúly. Ez a látszólag kis eltérés a gazdák, sertéstelepek számára nagy költségmegtakarítást jelent. A broiler (pecsenyecsibe) hízlalás során az extrahált szójadara 40–45%-a helyettesíthető csillagfürtmag-darával, héjtalanított-csillagfürt magdarával az indítótáp szójatartalma 73%ban, a nevelőtápban 60%-ban váltható ki (Borbély et al., 1982). Más hazai kutatások

szerint a broilercsirke előállításhoz nevelő és befejező tápban egyaránt 20–20%-ban adható héjtalanított csillagfürt. A csillagfürt – megfelelő arányban etetve – baromfiféléknél növeli az értékes húsrészek arányát, a testtömeg-gyarapodás ütemét, fokozza a termékenységet, pl. a tojástermelést (Gerendai, 2004). Az édes csillagfürt abraktakarmányként való felhasználásán túlmenően zöldtakarmányként is etethető. Rövid szoktatás után szarvasmarha, ló, juh, sertés, baromfi és nyúl takarmányozásában hasznosítható (akár zölden, akár silózva). Az édes fajták humán célú felhasználása elterjedőben van, de nem újkeltű, ugyanis az édes csillagfürtöt hazánkban a világháború idején tojás helyettesítésére használták, számos országban pedig egyre nagyobb mértékben kenyérfélék, tészták, szószok állományjavítására szolgál. Hazánkban jelenleg az egyetlen fajtalistán szereplő édes csillagfürt fajta a Nelly. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Nyíregyházi Kutatóintézete által nemesített fehérvirágú édes csillagfürtfajta, a Nelly 1985 óta szerepel a fajtajegyzékben. Szára 50–80 cm magas, felálló, szilárd, 3–6 elsőrendű oldalhajtást fejleszt. Virágainak színe kékesfehér. Hüvelye zárt, egyenes alakú, éretten világosbarna. A hüvelyben 3–6 mag található. A mag közepes, lapított, lekerekítetten szögletes, csontszínű. Ezermagtömege: 320–370 gramm. Nyers-fehérjetartalma 36-38%, összalkaloidtartalma 0,03–0,08%. A legfontosabb kórokozókkal szemben szántóföldi körülmények között nem érzékeny, illetve toleráns. Szárazságtűrése jó. Közepes tápanyagigényű, intenzív

típusú fajta. Rövidebb tenyészideje révén a magasabban fekvő, északi tájakon is sikerrel termeszthető. Kettős hasznosítású fajta. Potenciális termőképessége: 4,0–5,0 t/ha mag, illetve 25,0–35,0 t/ha zöldtömeg. Intézetünk célkitűzései között szerepel a csillagfürt talajerőgazdálkodásban betöltött szerepének, és a különböző tápanyaggazdálkodási módok hatásának kutatása a Westsik vetésforgó segítségével, az alap és alkalmazott kutatás eszközeivel a termésmennyiség növelése, termésminőség javítása, a biotikus és abiotikus tényezőkkel szembeni ellenállóképesség növelése. A vetőmag előállítás intézetünk egyik fő profilja, mely során fajtáink tekintetében teljes választékkal állunk a termelők rendelkezésére. Felhasznált irodalom: • Ángyán, J.- Menyhért, Z. (szerk.) (1997): Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp. 414 p. • Borbély, F., - Gundel, J.,- Haraszti, E. - Kovács, J., Schmidt, J. (1982): Fehérvirágú édes csillagfürtmag a takarmányokban Magyar Mezőgazdaság, 37. évf. 26. szám. 14 -15.p. • Borbély, F. (2007): Csillagfürt (Lupinus sp.) fajok nemesítése-termesztése. In: Debreceni Egyetem Agrár-és Műszaki Tudományok Centruma Kutató Központ Nyíregyháza 1927-2007. 100-118.p. • Gerendai, D. (2004): Csillagfürt a brojler takarmányozásban. Kistermelők Lapja, 2004; 5. 21. p. • Kemenesy, E. (1961): Vetésforgó és talajerőgazdálkodás. Növénytermelés, 10. 1. 3-12. p. • Kismányoky, T. (2011): Rejtett tartalékok: vetésváltás. Agronapló 15.évf. 2. 21.

Tóth Gabriella - Henzsel István

DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézet

Lezárult a betakarítás November végén ülésezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Betakarítási Koordinációs Bizottság, melyen Rácz Imre, a NAK és a MAGOSZ megyei elnöke megnyitójában kifejtette, hogy SzabolcsSzatmár-Bereg megyében gyakorlatilag befejeződött a betakarítás. A kukorica aratása is végéhez közeledik, jelenleg a készültség körülbelül a teljes terület több mint 93%-os betakarítási szintjén áll. A munkákat hátráltató rendkívüli eseményről, belvizes vagy túlnedvesedett területek nem akadályozták a munkát. A felvásárlási ár kis mértékben emelkedett. Gombatoxinnal fertőzött tételekről eddig nem érkeztek jelzések. A felvásárlási árak: 35–36 e Ft/t körül alakulnak, de érkeztek jelzések ettől magasabb ajánlatról is, 37 e Ft/t. A termésátlag 7,6 to/ha-t mutat, ami jobb az elmúlt évek átlagainál. A napraforgó, burgonya betakarítása is véget ért. A cukorrépa betakarítása is a végéhez közeledik, ütemezés szerint hetente van szállítás, a betakarítás a jelenlegi készültség 91% körüli. A jókor jött csapadékos idő emelt a termésátlagon, ami így 80.000 kg/ha körül alakul. Cukortartalom jelenleg 16% körüli. Az őszi vetések magágy előkészítésében zárult, vetőmagban nem volt hiány, széles a választék. A rozs, a búza, a tritikálé és az árpa is el lett vetve. Az őszi kalászosok vetésterülete kis mértékben csökkent az előző évhez képest, mely a kukorica betakarítás időben történő elhúzódásának is köszönhető, valamint a kalászosokon belül a tritikálé és rozs felé érzékelhető egy kis arány eltolódás. Az őszi talajmunkák ütemesen haladtak, már az esőtől korábban túlnedvesedett területek is jobban művelhetők. A csapadék

hajlam csökkenésével javultak a vetés feltételei így a korábbi lemaradás jelentős részét sikerült behozni. Az alma betakarítása is véget ért, a termés beszállítása folyik a feldolgozó üzemekbe. A tervek szerint legkésőbb december 8.-ig befejezik a feldolgozást a MNKH Zrt-vel szerződött feldolgozók. Bertók József, FM Igazgatóság igazgatója közölte, hogy – a NÉBIH központtal való egyeztetés után – azon termelők esetében, akik felkeresték a falugazdászukat agrár-kárenyhítési elszámolásuk elkészítésével kapcsolatban, és kárnemként aszályt jelöltek meg, azon esetekben fogadhatóak el, ha a termelő rendelkezik az FM Igazgatóság által kiállított Hatósági bizonyítványnyal. A káresemény bekövetkezésének időpontja nem befolyásolja az elbírálást. Hornyák György, HANGYA Szövetség képviselője, NAK osztályvezető elmondta, hogy a kukoricapiacon jelenleg a kereslet a meghatározó. A betakarított termés országosan 40–50%, megyénkben 50–60%-a került felvásárlásra. A gazdák egy jelentősebb része még kivár. Varga Erzsébet, a MVH megyei kirendeltség képviselője örömmel számolt be, hogy a területalapú támogatások előleg kifizetése a végéhez közeledik, decemberben várható még az AKG, és lehet hogy a területalapú támogatások második részletének kifizetése is elkészül, a fiatal gazda kifizetési kérelmeinek teljesítése is folyamatos. Mivel az őszi betakarítás a megyében gyakorlatilag lezárult, a bizottsági ülés ebben a formában az idén már nem kerül összehívásra, de – mint Rácz Imre mondta – a bizottsági ülés résztvevőinek a visszajelzései megerősítik abban, hogy szükséges időközönként (havonta) továbbra is egy hasonló megbeszélés fenntartása az ágazat aktuális ügyeinek egyeztetésére.

9


Új marketing eszköz a hazai étkezési burgonya népszerűsítésére Az utóbbi években észrevehetően csökken az egy főre jutó hazai burgonyafogyasztás. A kereskedelem ráadásul, ennek a csökkenő fogyasztásnak egyre nagyobb hányadát importból elégíti ki. A nagy áruházláncok elterjedésével párhuzamosan az étkezési burgonya kereskedelme folyamatos átalakuláson megy keresztül. A teljes forgalomból a kis kiszerelésű, mosott burgonya részaránya emelkedik, míg a 25–30 kg-os zsákosé, illetve a lédig burgonyáé csökken. Pozitív változás, hogy a vásárlók igényessége nő, amivel a kínálat is igyekszik lépést tartani. Az elmúlt két évben láthatóan javult az étkezési burgonya minősége, terjed a felhasználási típust jelentő „Burgonya ABC” használata. A fajtanév feltüntetése azonban még mindig nem általános. A Nyugat-Európai import jó minősége – ami gyakran csak a külcsínben nyilvánul meg (szabályos alak, tiszta, ép héj) – fokozott minőségi és árverseny elé állítja a hazai termelőket, kicsomagolókat. Ahhoz, hogy a termelők legalább a hazai piacon megőrizhessék pozícióikat, minden lehetséges módon javítaniuk kell a minőséget, az ésszerűség határáig csökkenteni az önköltséget és nem utolsó sorban meg kell ragadni minden marketing eszközt a hazai előállítású burgonya népszerűsítésére. Mindez kényszerítőleg hat a fajtaváltásra, az ideálishoz közelítő termesztési- és manipulálási technológiák alkalmazására is. A fogyasztók részéről az utóbbi években nő az igény a biztonságosabbnak, egészségesebbnek, ízletesebbnek tartott hazai élelmiszerek, ezen belül a hazai zöldségfélék fogyasztása iránt. Ebbe a körbe tartozik a burgonya is. A közelmúltban hazai előállítású étkezési burgonya megjelölésére az Országos Burgonya Terméktanács és Szövetség „Magyar földben terburgonya” Kiváló Keszthelyi Étkezési Burgonya mett néven saját logót tanúsító védjegy jegyeztetett be. Az áru megjelölő védjegy a fogyasztók részére arra ad garanciát, hogy a burgonya Magyarországon lett termelve. Nem garantál azonban minőséget, nem jelenti azt, hogy magyar tulajdonú cég termelte, vagy, hogy hazai nemesítésű fajtából lett előállítva az adott étkezési burgonya. Mindezen hiányosságok ellenére a védjegy alkalmazása kívánatos lenne mind a fogyasztók, mind a termelők részéről, ám használata mind a mai napig nem vált általánossá.

10

Gyakorlati tapasztalat, több éves fogyasztói visszajelzések igazolják, hogy azok a fogyasztók, akik már találkoztak keszthelyi nemesítésű fajtákkal meg vannak elégedve azok étkezési minőségével. Sok esetben ízletesebbnek tartják őket más fajtáknál. Keresik őket, igénylik a kereskedelem részéről, hogy folyamatos ellátást biztosítson belőlük. Különösen igaz ez a Balatoni rózsa, Katica, Démon, Hópehely és Somogyi kifli fajtákra. A keszthelyi fajták névvel, felhasználási típussal való forgalmazása, széleskörű piacra jutása azonban még mindig nem kellő mértékű. A fajták fogyasztók számára való népszerűsítése, kereskedelemben való azonosíthatósága, az őket termelők piaci pozíciójának javítása érdekében a Burgonyakutatási Központ és partnerei (Solum Zrt., Kossuth Mg Zrt., Solanum Kft., Corvinus Egyetem és a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet) egy 4 éves kutatási pályázat keretében egyedi minőséget garantáló úgynevezett „Tanúsító márkavédjegyet” fejlesztettek ki. A védjegyhasználat célja a keszthelyi fajtákból előállított, kiváló étkezési minőségű burgonya megkülönböztetése a piacon, a fogyasztók hazai burgonya iránti elkötelezettségének erősítése, a burgonyafogyasztás általános kultúrájának emelése, és ezeken keresztül a Termelők versenyképességének javítása A védjegy „Kiváló Keszthelyi Étkezési Burgonya” néven lett szabadalmaztatva. Elkészült a védjegy használatához szükséges tanúsítási és védjegyhasználati szabályzat is. A következőkben ezek legsarkalatosabb pontjait emeljük ki. A tanúsító védjegy tulajdonosa és egyben működtetője a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központja. A tanúsítvány és a védjegyhasználati jog elnyerése a Burgonyakutatási Központ címére benyújtott pályázat útján történik regisztrációs díj befizetése mellett. A pályázatok benyújtási határideje adott év november 30-a. Védjegyhasználatra olyan hazai étkezési burgonyatermelők pályázhatnak, akik keszthelyi fajtát termesztenek és teljesítik a pályázati kiírás egyéb feltételeit. A pályázatok elbírálását a keszthelyi Burgonyakutatási Központ független tanúsítási szervezetként végzi, helyszíni audittal és termékminta vizsgálatával. A tanúsító védjegy elnyerésére sikeresen pályázó termelő a tanúsító védjegyet használati (licencia) szerződés megkötését követően használhatja. A védjegyhasználat jogát elnyert termelőnek a védjegyhasználat lehetőségéért használati díjat kell fizetnie a védjegytulajdonos részére. A védjegy használata 2014–2015-ben díjtalan. A tanúsítási rendszerben Kiváló Minőségű Keszthelyi Étkezési Burgonyának az

a burgonya tekinthető, amelynek előállítása keszthelyi nemesítésű fajta fémzárolt vetőburgonyájának használatával történt a szabályzatban rögzített termesztéstechnológiai kritériumok betartásával, és amelynek termékminősége megfelel a szabályzatban rögzített feltételeknek.

Katica

A tanúsító védjegy használati joga három évre szól, annak lejárta után a pályázatot meg kell újítani. A védjegyhasználati jog megsértése, annak visszavonását vonhatja maga után, a jogosulatlan védjegyhasználat pedig törvénysértésnek minősül. Ezek speciális eseteit a védjegyhasználat Működési Szabályzata nevesíti. Reményeink szerint a szabadalmi oltalom alatt álló tanúsító márkavédjegy használata mind a termelők, mind a fogyasztók számára számos előnnyel jár majd. A védjegy a fogyasztók szemében az állandó, magas minőségű, keszthelyi étkezési burgonya garanciája lehet. A védjegy a fogyasztók számára a terméket a kereskedelemben könnyen azonosíthatóvá teszi. Mindezek által nőhet a védjegyet használók termékei iránti igény, nőhet a termelők étkezési burgonya forgalma. A védjegy használata hosszabb távon a magasabb minőség és a növekvő igény miatt akár magasabb árszint elérését is lehetővé teszi majd. A védjegy használata iránt érdeklődő termelőket kérjük, keressék meg közvetlenül a Burgonyakutatási Központot. A védjegy elnyeréséhez szükséges részletes pályázati feltételek, a Nevezési lap, a teljesítendő Termesztéstechnológiai és Termékminőségi kritériumok, valamint a védjegyhasználat Működési Szabályzata 2014 decemberétől elérhető a Burgonyakutatási Központ honlapján (www. burgonyakutatas.hu). Dr. Polgár Zsolt

Burgonyakutatási Központ, Keszthely


Duo System

®

Egyszerű megoldás fűféle gyomok ellen kukoricában

A BASF és vetőmagelőállító vállalatok egyesített tudásából született meg a Duo System technológia. Teljes és rugalmas megoldást kínál a fűfélék ellen úgy, hogy közben nem károsítja a Focus® Ultra-toleráns kukoricát. Segítségével elbánhat a nehezen irtható fenyércirokkal is. Callam®-mal együtt használva a kétszikű gyomok ellen is komplex megoldást nyújt. A már bokrosodott magról kelő fűféléket is jól irtja. Használja szereinket, használja tudásunkat: egyedi gyomproblémára egyedi megoldást ad Önnek az interneten a Gyomvadász programunk! A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!

www.gyomvadasz.basf.hu | www.agro.basf.hu/go/duosystem


Méhészet télen A közhiedelemmel ellentétben a méhek nem alszanak téli álmot, nem költöznek melegebb éghajlatra és nem várják dermedten a tavaszt. Télen a kaptárban a legfontosabb dolog a nyugalom. A méhek 8 °C fok alatt ledermednek, úgynevezett téli gömbbe húzódnak be. A hőszigetelő réteg segítségével, amit a méhek maguk képeznek azáltal, hogy a hideg keménysége szerint mennyire sűrűn helyezkednek el, a gömb belsejében olyan hőmérsékletet tudnak tartani, ami annak egy kis területén, a gömb közepén akár a 35 °C-ot is eléri. A szélső részek hőmérséklete kb. 10 °C. Bizonyos mozgás azért előfordul a gömbben; szabálytalan időközönként hol az egyik, hol a másik méh húzódik a szélső területről a mézsejtekhez, ahol élelmet vesz magához, majd ismét kifelé tart. Ha a külső hőmérséklet csökken, a széleken lévő méhek egyre gyorsabban mozgatják szárnyaikat. Rendkívüli hidegben a gömb összeszűkül, a széleken lévő méhek a fejüket és torukat bedugják a méhtömegbe, csak potrohuk látható. A téli gömbben a méhek nem alkotnak egységes társadalmat, mert a lépek lemez alakú részlegekre osztják őket, amelyek átmérője annál kisebb, minél távolabbra esik a gömb közepétől. Hogy fenntartsák a kapcsolatot a lépek között, minden lépút-

ban egy nyúlvány található, ami a gömbből indul ki, és amelyben 100–200 összekötő méh van. Ezek a lép legközelebb eső szélén kapcsolatban vannak a két határos léputca összekötő méheivel. Nagy hidegben az összekötő méhek behúzódnak a téli gömbbe. Amennyiben ezt a nyugalmat megzavarják, felbomlik a gömb, s a hőmérséklet miatt a megzavart méhek ledermednek, nem lesznek képesek újból összeállni. Ezért sose mozgassuk meg a kaptárt, ne szállítsuk a méheket. A túléléshez szükséges energiát a méhecskék a nyári hónapokban gyűjtött és elraktározott mézből nyerik. Ahogy a meleg hónapokban a méhek segítenek bennünket, úgy segítjük mi őket a télvíz idején. Hogyan segítjük a méheket télen? A méheket ősszel be kell teleltetni. A tél átvészeléséhez egy méhcsaládnak körülbelül 15 kg élelemre van szüksége. Ha a nyári pergetések után a méhkaptárban raktározott mézmennyiség ősszel nem elég, akkor a méhcsalád etetésre szorul. Ehhez a méz kiváltására cukorból és vízből kevert szörpöt használunk. Augusztus végén, szeptember elején sűrű szirupot készítünk (1 kg cukorhoz 6 dl vízet adunk) és rakunk a méhkaptárba, hogy azt még a nyári méhek hordják be és raktározzák el a sejtekbe.

Leszűkítjük az életterüket, így csak azt a részt kelljen „fűteniük”, ahol éppen tartózkodnak. Fiasításmentes időszakban nincs szüksége külső takarásra a méhcsaládnak, amikor azonban január végén, február elején a méhanya elkezdi a petézést, ahhoz, hogy a szükséges 35 fokos meleget elérje a telelő fürt hőmérséklete, külső, hőszigetelő takarásra van szüksége a méheknek. Ezért fontos, hogy gondosan hőszigeteljük a kaptárokat és ügyeljünk a megfelelő szellőztetésre is… Az elegendő mennyiségű táplálék biztosítás mellett fontos a méhek téli nyugalmának megőrzése is. A röpnyílás leszűkítésével óvjuk a méhkaptárt, nehogy egér, cickány, vagy más rágcsáló jusson a beltérbe és mozgásával felkavarja a méhcsaládot… ez ugyanis akár a család teljes kipusztulásához vezethet. Ügyelni kell arra is, hogy nehogy faágak érjenek a kaptárhoz, szeles időben ugyanis a kopogás és dörzsölődés is megzavarhatja a méhek nyugalmát. Kárt okozhatnak a cinkék és harkályok is a kaptáron való kopogtatásukkal – ezzel szintén meg tudják zavarni a telelő fürt nyugalmát nem beszélve arról, hogy az enyhe időben kijáró méheket is megeszik. A madarak ellen védőhálóval tudunk védekezni, rafinált méhészként pedig a méhestől messzebb készíthetünk nekik egy madáretetőt, hogy téli, havas időben a kaptárak helyett az etetőhöz szokjanak. Lancz József

Vadkár elleni védekezés Vadkár, a vad során okozott gazdasági hátrány, azaz kár, amit az általa használt területen lévő mezőgazdaságilag művelt vagy erdőterületeken okoz. Vadban okozott kár, amennyiben a gazdálkodó vegyszerei hozzájárulnak a vad kipusztulásához. Megkülönböztetünk erdei -, és mezőgazdasági vadkárt. Erdei vadkár esetében a csemete rágásával, amit a nyúl, őz, szarvas okoz, valamint a vaddisznó túrásával kell számolnunk. Mezőgazdasági vadkár esetében a túrás, csipegetés, rágás fordul elő leggyakrabban, amit a nyúl, őz, vaddisznó és fácán okoz. Az erdei vadkár esetében az erdészettel foglalkozók leggyakrabban bekerítéssel védekeznek, és amint a csemeték átlépték a kritikus kort, a kerítés lebontásra kerül. Ilyen esetben kérhetik a vadásztársaság segítségét, akik kerítésanyaggal, villanypásztorral segítik a védekezést. Mezőgazdasági vadkár esetében több szempontból is érdemes áttekinteni a helyzetet. A rendszerváltást követően a rohamos erdőtelepítések során elszaporodtak a nagyvadak, és megváltozott ivari ciklusuk is. Vaddisznó esetében, az eddig tavaszi fialás mellett, találkozhatunk még június-júliusi hónapokban is hasas kocával. Ha a mezőgazdasági termelőt vadkár éri, kérheti szintén a vadásztársaság segítségét, hiszen szoros együttműködésben ezek a problémák könnyen megelőzhetők, és orvosolhatók. Elsősorban a megelőzés lenne a cél, amit a gazdák vetésforgó alkalmazásával, illetve a vetésterület megfelelő meghatározásával elősegíthetnek. Kukorica után nem érdemes őszi kalászost vetni, hiszen a letárcsázott kukorica, túrásra ösztönzi a vaddisznót, így könnyen

12

lehet, hogy a másodvetésben vadkár keletkezik. Ajánlatos őszi kalászos helyett tavaszi kultúrát vetni. Ha a földterület erdő mellett helyezkedik el, érdemes a terület és az erdő között egy sávot hagyni, megkönnyítve ezzel a vadásztársaság munkáját, és megelőzni az esetleges vadkárt. Könnyen átlátható lesz a terület, valamint a társaság számára alkalmas lesz a hely vadász les kialakítására illetve a gazdálkodó kérhet rendkívüli vadászatot, amennyiben vadkárt észlel területén. Ha a gazdálkodó illetve a vadásztársaság vadkárt észlel kölcsönösen értesíti egymást, így időben orvosolható a probléma, és közös megegyezéssel megoldhatják. Amennyiben a gazdálkodót vadkár érte, és nem ismeri el felelősségét, vagyis nem biztosított megfelelő feltételeket a vadkár megelőzéséhez, ebben az esetben forduljon a vadásztársasághoz. • megegyezés esetén a vadásztársaság a bekövetkezett kár 5%-t el kell ismernie, és megtérítenie, a további költség a gazdálkodót terheli. • ha nem sikerül megegyezniük, kérhetik független vadkárszakértő segítségét • fordulhatnak a helyi jegyzőhöz, aki kijelöl egy független vadkárszakértőt a kár felmérésére • polgári peres útra terelhetik az ügyet Ezek elkerülése, és a helyes mezőgazdasági állapot fenntartása érdekében szükséges és fontos a gazdálkodók és a vadásztársaságok szoros együttműködése. Készítette: Virág Alexandra Közreműködött: Piricse-Nyírpilis FTK Molnár László hivatásos vadász


Tovåbbi szerepkÜr a NAK-nak 2014. október elsejÊtől a Nemzeti Agrårgazdasågi Kamara (NAK) låtja el az Orszågos Szaktanåcsadåsi KÜzpont feladatait. A NAK szervezi a mezőgazdasågi szaktanåcsadók kÊpzÊsÊt, tovåbbkÊpzÊsÊt Ês vizsgåztatåsåt. A Kamara låtja el a Regionålis Szakta-

nåcsadåsi KÜzpontok irånyítåsåval Üsszefßggő feladatokat, Ês mŹkÜdteti a Mezőgazdasågi Szaktanåcsadåsi Rendszert (MSZR) segítő Integrålt Elektronikus Rendszert (IER). Utóbbit a gyakorlatban tovåbbra is Nemzeti Agrårszaktanåcsadåsi, KÊpzÊsi Ês VidÊkfejlesztÊsi IntÊzettel (NAKVI) ßzemelteti.

Fiatal mezőgazdasågi pålyåzaton 2009. október 22-Ên nyertes pålyåzó. KedvezmÊnyezett:

KĂłtaji DĂĄvid 4552 Napkor, RĂĄkĂłczi Ăşt 3. FejlesztĂŠs:

GÜrÜgdinnye termelÊs 5,5 ha-on 5 Êvig Elnyert tåmogatås: 40.000 euro Ezt a tåmogatåsi Üsszeget 2013-ban kaptam meg. Ebből az Üsszegből elkezdtem a vållalkozåsi tevÊkenysÊgemet, mind a mai napig jÜvedelmező a vållalkozåsom. Az elmúlt Êvben ismÊt nyertem egy sikeres pålyåzatot kertÊszeti gÊp címen, amit mår sikeresen meg is valósítottam.

Kellemes KarĂĄcsonyi Ăźnnepeket ĂŠs boldog Ăşj ĂŠvet kĂ­vĂĄnunk minden kedves partnerĂźnknek! Bodrog-Kemi Kereskedelmi ĂŠs SzolgĂĄltatĂł Kft. Szerencs, DĂŠli Ipartelep 1. 4485 NagyhalĂĄsz, Arany J. Ăşt 253. 'BYt5FM .PCJMt E-mail: bodrogkemi@bodrogkemi.t-online.hu Web: bodrogkemi.atw.hu

‌tĂśbb, mint snack! SZIMITA-TRADE Kft.Č?4244 ĂšjfehĂŠrtĂł, SzĂŠchenyi u.19. 7HOHIRQ)D[Č?(PDLOLQIR#IFVHPHJHKX

13


Van új a NAP alatt Sokan sokféleképpen fogalmazzák meg a sikere receptjét, de legtöbben egyetértenek abban, hogy a megfontolt, jövőbe mutató beruházás idővel meghozza gyümölcsét. Ez a gyümölcs esetünkben az alma. Az idei negatív mérlegű év zárásaként sokan elgondolkodtak azon, hogy hogyan tovább. Egyesek a végső kapitulálást fontolgatják, azaz felszámolják gyümölcsfáikat, mások úgy gondolkodnak, hogy a következő év sikeres lehet, megint mások előre tekintenek és keresik az alternatívákat. Ez utóbbiaknak adhat perspektívát a Holland Alma Szaktanácsadó Kft. Naturalma® Programja (NAP). A Bábolnán is díjat nyert program célja az új nemesítésű, kedvező piaci tulajdonságú almafajták biztosítása a gazdáknak, valamint kiváló beltartalmú, attraktív megjelenésű, alacsony vegyszerigényű (kvázi bio), betegségellenálló gyümölcs előállítása.

Dr. Csipkés József

A program legnagyobb erőssége, hogy a száz százalékig magyar tulajdonú cégcsoport nem csak almafajtákat kínálnak a gazdáknak (akik a vásárlással egyben részvényesekké is válnak), hanem mindemellé országosan működő szaktanácsadási rendszert, kidolgozott termesztéstechnológiát valamint értékesítési lehetőséget is nyújt. A sajátos ízvilágú gyümölcsöket mi is megkóstolhattuk az előadás során. A választékban egyaránt megtalálható a zöld és a piros, az édes és a kesernyés fajta is. A vevők nyugodtak lehetnek, ezek a fajták hosszas teszteken estek át, a szűrőn csak az igazán kitűnőre vizsgázott fajták mennek át, csak ezek kerülnek ki a faiskolából. Ahogy Dr. Csipkés József elmondta, legfontosabbnak azt tartják, hogy a jól bevált fajták mellé alternatívaként a jelenleg termesztésben lévő almafajtákkal versenyképes, új, tetszetős küllemű, tárolható, jó ízű fajtákat adjanak a piacnak. Ezek jogait megszerezték, bejelentették, szaporításuk folyamatban van. Folyamatban van továbbá az úgynevezett termelői klubot létrehozása is, mely klub tagjai azon gazdák, akik a fajták megvásárlása során a tagsággal egyben, hatékony faiskolai és fogyasztói marketing rendszert is tudhatnak a hátuk mögött. A folyamat utolsó szegmenséhez érkeztek, mely jövőre megvalósulásra is kerül: a piacra jutás. Jó ómen ehhez az a tény, hogy sikerült szerződéses partnerhez jutniuk a Spar Magyarország Kft. személyében, mely szintén lehetőséget látott a programban: anélkül, hogy a cég akár egy darab almát is

14

fel tudott volna mutatni, aláírták velük a megállapodást. Így indusztris felvásárlóval a hátuk mögött önbizalommal telve várhatják a elkövetkező éveket, innentől „csupán” annyi teendőjük van, hogy a bezárult kört kiszélesítsék, újabb eladott csemetékkel még több gazdát sikeressé téve. Babicz Szabolcs arról beszélt, hogy a program sikerét nem elég önmagában a fajták újdonság értékében keresni. A Naturalma® fajták kiválasztásánál elsődleges szempontok a varasodás és lisztharmat rezisztencia, a tárolhatóság, a küllem és a kiváló beltartalmi paraméterek voltak. A két éves kiválasztási folyamatba a termelőket és a fogyasztókat egyaránt bevonták. A kóstolási vaktesztek során az új fajták rendre magasabb pontszámokat értek el a hagyományos kontroll fajtáknál, melyek rendszerint az Idared és a Golden voltak Az új fajták kizárólagos szaporítási jogainak megszerzése 2008–2009ben történt. Az első szaporítások 2010-ben kezdődtek el, ennek eredményeként először 2011 őszén állt rendelkezésre telepítésre alkalmas oltványmennyiség. Az újdonságokból a Klub szervezésében 2011 őszén, közel 75 hektár ültetvény létesül az ország különböző pontjain. A faiskola teszteken öt fajta folyamatosan sikerrel szerepelt: három sárga (Luna®, Sirius®, Orion®) és két piros (Rozela®, Red Topas®). A termelők számára az is fontos, hogy a kezdeti nehézségeken átsegítsék, valamint a mindennnapi munkához folyamatos támogatást kapjanak. Ebben kíván segíteni Kalydi Tamás szaktanácsadó is kollégáival egyetemben, aki az ország egész területén felkeresi, tanáccsal, útmutatással, segítséggel látja el az ültetvényes gazdákat. Így

minden adott a sikerhez, azaz, hogy egészséges, finom alma jusson a vásárlókhoz és teljesüljön a cég szlogenje: Naturalma®: az egészség oltalma.

Téli állattartás A téli állattartást tekintve fokozott figyelmet kell fordítanunk állataink, valamint környezetünk védelmére. A mezőgazdasági tevékenységből származó nitrát vegyületek által okozott vízszenynyezés csökkentése, illetve megelőzése a nitrátérzékeny területeken a téli hónapokban igen fontos, hiszen a téli hótakaró könnyebb bemosódást jelent a szerves anyagok számára. Az állatok legnagyobb ellenség a hideg. Ügyelnünk kell az itatók folyamatos ellenőrzősére, hiszen a hideg időben könnyen befagynak, és az állatok számára nincs más folyadékforrás. Körültekintőnek kell lennünk a törvényben meghatározott állatlétszám betartására is, melyet a 32/1999. (III.31.) FVM rendelet szabályoz. Az állatok a zsúfoltság miatt könnyen elpusztulhatnak, és a betegségek terjedése szempontjából is fontos a megfelelő egyedlétszám szerinti üzemméret. Már a nyári hónapokban gondolnunk kell a szűkebb hónapokra is, hiszen a tél bekövetkeztével nem tudunk friss takarmányt biztosítani állataink számára. A betárazott takarmány esetében figyeljünk oda a megfelelő tápanyagtartalom biztosítására, gondoskodva így állataink helyes súlygyarapodásáról és megfelelő táplálkozásáról. Virág Alexandra

Zöld színű őstermelői igazolványok cseréje A NAK felhívja a figyelmét azoknak az őstermelőknek, akik 2009. január 1-jét követően váltották ki az őstermelői igazolványukat (ez volt a zöld színű, régi típusú igazolvány) és azt még 2013-ban, vagy 2014-ben nem cserélték le az új típusú barna színű igazolványra, hogy 2014. december 31-ig kérelmezzék az új igazolvány kiállítását. Az igazolvánnyal kapcsolatos eljárás a kamara tagjai számára ingyenes. A cserére azért van szükség, mert a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében a 2009. január 1. és 2012. december 31. között kiváltott igazolványok 2014. december 31-ig hatályosak. Vagyis ezek az igazolványok 2015. január 1-től nem használhatók, végleg kikerülnek a rendszerből. Azért fontos, hogy az új igazolványok kiváltására még 2015. január elsejét megelőzően sor kerüljön, hogy az őstermelői tevékenység folyamatossága, jogszerű folytatása ne sérüljön. Ha az új igazolvány kiállítására 2015. január 1-et követően kerül sor, a jogfolytonosság nem biztosítható, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az őstermelői igazolvány a kiállítás napjától hatályos. Kérik mindazokat az őstermelőket, akik még nem éltek az igazolványcserével, hogy a tevékenységük szabályszerű végzése érdekében 2014. december 31-ig váltsák ki az új őstermelői igazolványukat. Az igazolvány kiadására az őstermelő állandó lakóhelye szerint illetékes kamarai falugazdász jogosult. Mivel a közhiteles nyilvántartások alapján megyénkben is igen jelentős számban vannak még forgalomban az említett őstermelői igazolványok, ezért kérnek mindenkit, hogy személyes ismerettségi körükben értesítsék a fentiekről a gazdálkodókat.


ÇŠ+$6=126Â?7$1,$.$5-$3$5/$*21/Â&#x2039;9Ä&#x201A;9$*<1(00(*)(/(/Ä&#x201A;(1 -Â&#x2DC;9('(/0(=Ä&#x201A;)Â&#x2DC;/'7(5Â&#x17E;/(7Â&#x2039;7" ÇŠ0$*$6+2=$0Â&#x153;(5'Ä&#x201A;79$*<(1(5*,$Â&#x17E;/7(79Â&#x2039;1<77(/(3Â?7(1(" ÇŠ*<256$11Â&#x2DC;9Ä&#x201A;6=Â&#x2039;39,5Â&#x192;*=$7Â&#x153; 1$*<Â&#x192;51<Â&#x2039;.27%,=726Â?7Â&#x2022;Â&#x2039;6$.Â&#x192;50Â&#x2039;=(/Ä&#x201A;)Â&#x192;7.(5(6"

6+$1721* &VÂŁV]ÂŁUIDKLEULG

Az azonnali vĂĄlasz a nemzetkĂśzileg bevĂĄlt ĂŠs bizonyĂ­tott nagy fagyĂĄllĂłsĂĄgĂş SHAN TONG CsĂĄszĂĄrfa hibrid, amibĹ&#x2018;l cĂŠgĂźnk eddig sok tĂ­zezer tĂśvet ĂŠrtĂŠkesĂ­tett vevĹ&#x2018;ink nagy megelĂŠgedettsĂŠgĂŠre.

Rendelés vagy információ: 5BTO¡EJ(¡CPSķ5FM XXXDTBT[BSGBIV


Mezsgye 2014 11  
Mezsgye 2014 11  
Advertisement