Page 1

1. Elemi idegjelenségek: az ingerület keletkezése, vezetése és átadása (tk. 105-110.)

1) Az ingerület képződése a) Nyugalomban lévő sejtben mikroelektród + egy mikroelektród kívül: köztük feszültség alakul ki (nyugalmi potenciál) i) Létrejön a sejt membrán tulajdonságai miatt (féligáteresztő, szelektíven ereszt át) ii) Létrejön az egyenlőtlen ionelosztás miatt iii) A membrán belső felülete negatív, kívülről pozitív

b) Inger: ha eléri az ingerküszöböt, kiváltja a sejt válaszát: ingerület (=akciós potenciál) i) Ez a membrán áteresztőképességének megváltozását jelenti c) A küszöbinger elérése után a membrán zárt Na+ csatornái megnyílnak és beáramlanak ezek a sejtbe i) a sejt pozitív lesz (túllövés jön létre) – depolarizációs fázis – 0,1 ms alatt • végén a Na+ csatornák bezárulnak, inger hatására megnyílnak a K+ csatornák ii) a kiáramló K+ hatására a belső oldal pozitív többlete csökken – repolarizációs fázis d) Az akciós potenciál ideje alatt a membrán ingerelhetetlen. 2) Az ingerület vezetése a) Idegsejt más sejtekkel alakít ki kapcsolatot: szinapszis i) Egy idegsejt axonja (fonal alakú nyúlványa) és a másik sejt sejthártyája nincs közvetlen érintkezésben b) Két sejt egymás között ingerületátvivő anyagon keresztül kommunikál i) Egy szinapszisban általában ugyanaz az egy anyag van ii) A fogadómembrán (posztszinaptikus membrán) fehérjéi specifikusak rá = csak ezzel az eggyel ingerelhetőek iii) Leggyakrabban aminosav, aminosav-származék vagy peptid • Az idegrendszerben a leggyakoribb a glutaminsav: tanulás, emlékezés folyamata, epilepszia kialakulása • Az acetilkolin a központi és a környéki idegrendszerben található meg • A szerotonin az alvás-ébrenlét és az étvágy szabályozásában játszik szerepet c) Két működési típus: serkentő és gátló szinapszis i) Serkentő: a membrán polaritását csökkenti (megnyitva a membrán Na+ és K+ csatornáit) – csökken az ingerküszöb – kisebb ingerekre is reagál • Leggyakoribb anyaga a glutaminsav és az acetilkolin


ii) Gátló: K+ és Cl- csatornák megnyitásával a membrán polaritása fokozódik – ingerküszöb nő - az átlagos ingerekre nem reagál d) Egy-egy idegsejt nagyon sok (az agykérekben akár 10 000) másik idegsejttel van szinaptikus kapcsolatban e) A gátló és serkentő szinapszisok hatásai erősíthetik, gyengíthetik és ki is olthatják egymást – segítik az idegrendszer működését

Fogalmak: • Nyugalmi potenciál: a nyugalomban lévő sejt membránjának két oldala között kialakuló feszültség (potenciálkülönbség). • Ingerküszöb: a membránnak az a legkisebb változása (depolarizációja), amelyik kiváltja az akciós potenciált. • Küszöbinger: az a legkisebb energiamennyiség, amely hatására már kialakul az akciós potenciál. • Minden vagy semmi törvénye: ha az inger nagysága eléri az ingerküszöböt, mindig ugyanolyan nagyságú és irányú potenciálváltozás jön létre, ellenkező esetben nem alakul ki akciós potenciál. • Akciós potenciál: a membrán két oldala között az inger hatására kialakuló feszültségváltozás. Szakaszai: depolarizációs és repolarizációs fázis. • Szinapszis: idegsejtnek idegsejttel vagy más sejttel kialakított működésbeli kapcsolata.


2. Az emberi idegrendszer kialakulása, felosztása és védelme, a reflexív fogalma

1) A reflexív fogalma a) A szinapszissal összekapcsolódó idegsejtek alkotják az idegrendszert, ennek egysége a reflexív, melynek alkotóelemei: i) Ingert felfogó érzékelő (receptor) ii) Bevezető vagy érzőidegsejt iii) A központi idegsejt (interneuron) iv) A mozgatóidegsejt v) Végrehajtó sejt alkotja. b) Legegyszerűbb esetben egy szinapszis valósítja meg a végrehajtó sejt működését (monoszinaptikus reflexek) – pl. izom hirtelen megnyújtása => izomösszehúzódás i) Gyakoribb, hogy egy vagy több interneuron is van az érző- és mozgatóneuronok között (poliszinaptikus reflexek) c) Központ – tájékoztatást kap a végrehajtó állapotáról – központ irányító akciós potenciálokat küld a receptorhoz, beállítva annak ingerküszöbét  reflexkör kialakulása 2) Az emberi idegrendszer: csőidegrendszer a) Központi és környéki (perifériás) idegrendszerre osztható b) Központi idegrendszer i) Agyvelő és a gerincvelő alkotja ii) Az idegsejtek csoportokban, rétegekben helyezkednek el, az axonok biztosítják a kapcsolatot közöttük iii) A központi idegrendszer és a test között a perifériás idegrendszeri terület tart kapcsolatot c) Periférián kötőszövettel elválasztott idegsejtcsoportokat is találunk i) Fontos átkapcsolási, kapcsolatteremtő helyei a dúcoknak d) Az idegrendszer működésében kétfelé osztható: i) Vegetatív idegrendszer: akarattól függetlenül irányít • Belső szervek, mirigyek, simaizmok, szívizom ii) Szomatikus idegrendszer: akarattól függően, automatikusan irányítja a vázizomzatot e) Perifériás idegrendszer i) A központi idegrendszer és a test szervei, szövetei között teremt kapcsolatot ii) Vegetatív dúcok: szervek közelében, gerincvelő mentén helyezkednek el • 31 pár gerincvelői ideg (hátsó érzőgyökérrel, elülső mozgatógyökérrel) (a) Szomatikus mozgató és vegetatív rostokat is tartalmaznak • 12 pár agyideg (a) Az agy alapjáról lépnek ki és be (b) Ellentétben a gerincvelői idegekkel (mindegyik kevert), itt vannak tisztán érző és tisztán mozgatóidegek 3) Idegrendszer kialakulása – az agy a) Csőidegrendszer feji végén megjelenő agyhólyag falában sok-sok idegsejt i) Differenciálódva továbbfejlődnek, létrejön az elő-, közép- és utóagy • Előagyból = nagyagy és köztiagy • Utóagyból = híd, nyúltagy és kisagy


• Középagy = megmarad úgy, ahogy van b) Fejlődés során agykamrák alakulnak ki i) Nagyagy = I. és II. kamra ii) Köztiagy = III. kamra iii) Agytörzs és a kisagy = IV. kamra • Ez utóbbi kapcsolódik a gerincvelői csatornához iv) A kamrák falában termelődik az agyfolyadék • Túlzott termelése esetén vízfejűség alakulhat ki (csecsemőkor) 4) A központi idegrendszer védelme a) Az agyhártyák biztosítanak sajátságos védelmet az idegrendszer számára i) Erek egyrétegű laphámja = endothel és gliasejtek együttműködése = vér-agy gát ii) Itt nincsenek fehérvérsejtek, szóval már nincs hatékony védelem • Gliasejtek egyes típusai még képesek rá iii) Fertőzés esetén agyhártyagyulladás alakulhat ki • Tünetek: magas láz, fejfájás, hányinger • Ha még rosszabb, akkor: tarkómerevség, eszméletvesztés

Fogalmak: • Mag: az idegsejtek sejttestjeinek csoportja a központi idegrendszerben. • Pálya: az idegrostok kötegei a központi idegrendszerben. • Idegrost: velőshüvelyes axon. • Dúc: idegsejtcsoportok a környéki idegrendszerben. • Ideg: kötőszövettel elkülönített idegrostok a környéki idegrendszerben.


3. A gerincvelő felépítése és reflexei (tk. 114-115.)

1) Felépítése a) 31 pár gerincvelői ideg b) Idegi kilépések alapján elkülönítünk nyaki, mellkasi, ágyéki és keresztcsonti szakaszt 2) Gerincvelő belső szürkeállomány, külső fehérállomány a) Szürkeállomány i) Fő tömegét az idegsejtek sejttestei alkotják ii) Szarvakra osztjuk b) Fehérállomány i) Itt inkább a velőshüvelyes axonok taláhatók, le- és felszállópályákat alakítva ki ii) Kötegekre osztjuk 3) Kétoldali kapcsolatot biztosít az agy és a periféria között a) A felszálló érzőpályák a receptorok által felfogott jelzéseket küldik az agyba b) Leszálló mozgató- és vegetatív információkat szállító rostok a végrehajtóknak küldik az utasításokat 4) Reflexek két típusa a) Vegetatív (zsigeri) reflex i) Belső szervek falában és a bőrben (fájdalom- és hőérzékelők) ii) Hátsó gyökéren van az érződúc, ez a gerincvelő hátsó szarvába küldi az ingerületet iii) Az interneuron az oldalsó szarv vegetatív idegsejtjéhez küldi a potenciálváltozást iv) Ez pedig az elülső gyökéren keresztül csatlakozik a gerincvelői ideghez, átadva egy vegetatív mozgatóidegsejtnek az ingerületet – ez szabályozza a végrehajtót b) Szomatikus (vázizom) reflex i) Receptorok az izomban, bőrben találhatóak ii) Érzőidegsejt a hátsó szarv interneuronjaihoz juttatja az ingerületet iii) Ez az elülső szarvban lévő mozgatóneuronnak adja át az ingerületet iv) A mozgatóneuron az elülső gyökéren, a gerincvelői idegen jut el a végrehajtóhoz v) Itt ideg-izom szinapszisszal összehúzódásra készteti az adott izmot vi) Két típusa különíthető el • Izom eredetű reflex: receptora az izomorsó, az izom megnyúlásakor alakít ki ingerületet (a) A mozgatóneuron a feszítőizmot idegzi be: állandó feszítettség: normális testtartás • Bőr eredetű reflex: ugyanaz mint fent, csak a végrehajtó az ingerelt végtag hajlítóizma (a) Ennek az összehúzódása a káros hatást próbálja kiküszöbölni Fogalmak: • Szarv: a gerincvelő szürkeállományának területe (hátsó, oldalsó, elülső, középső rész) • Köteg: a gerincvelő fehérállományának területe (hátsó, oldalsó, elülső) • Gyökér: a gerincvelői idegeknek közvetlenül a gerincvelő melletti rostjai


4. Az agytörzs, a kisagy és a köztiagy felépítése és fontosabb működései (tk. 116-122.)

1) Főbb részei a) Agytörzs (nyúltagy, híd, középagy) b) Köztiagy (talamusz, hipotalamusz) c) Kisagy d) Nagyagy

e) Részei az ábrán: i) A – nagyagy ii) B – talamusz (köztiagy) iii) C – hipotalamusz (köztiagy) iv) D – kérges test v) E – középagy vi) F – híd vii) G – nyúltvelő viii) H – kisagy ix) J – agytörzs 2) Az agytörzs a) Szürke- és fehérállomány keveredik b) Szervezetünk legnagyobb neuronhálózata: agytörzsi hálózatos állomány


i) Idegrostok által összekötött magok c) A gerincvelőből érkező felszálló érzőpályák az agytörzs háti oldalán, leszálló pályák a hasi oldalán futnak i) Ezek nincsenek közvetlen kapcsolatban a pályákkal • Kollaterálisokkal (oldalágakkal) kommunikál velük d) Ő felel az alvás-ébrenlét kialakításában e) A leszálló pálya révén részt vesz: i) Az izmok működésében, az izomtónusban, a testtartásban, az egyensúlyozásban és a járásban, ezeknek koordinálásában f) Vegetatív központjai: táplálkozás, légzés, vérkeringés irányítói 3) A köztiagy a) Szürke- és fehérállomány keveredik b) Hipotalamusz: a III. agykamra alatt található i) Vegetatív működések, állandó testhőmérséklet, táplálékfelvétel szabályozása ii) Agyalapi miriggyel van kapcsolatban: hormonrendszer irányítása iii) Magatartás szabályozása: egyes magjainak ingerlése = dühkitörés c) Talamusz: közrefogja a III. agykamrát i) Érzőműködés átkapcsoló központja ii) Csatlakozik a mozgatórendszerhez 4) A nagyagy a) Két féltekéből áll, a kérgestest kapcsolja össze b) Szürkeállomány kívül helyezkedik el: agykéreg i) A központi idegrendszer sejtjeinek több, mint 90%-a itt van ii) Felülete: 2 200 cm2 iii) Felületén hasítékok, barázdák vannak iv) Lebenyekre osztjuk: homlok-, fali, halánték- és nyakszirti lebeny c) Sejtoszlopokként működik, több mint 5 000 sejtekkel i) Oldalirányba más oszlopokkal is létesítenek szinapszisokat d) Fehérállomány (a szürkeállomány alatt) i) Három különböző pályatípus • Féltekén belüli területeket összekötők • A két félteke pontjait összekötők • Agykéregbe vezető érzőpályák (oda felszálló, onnan kiindulva leszálló) ii) Idegsejt-csoportok (törzsmagvak), pl. farkosmag, lencsemag: átkapcsolóhelyek iii) Neuronhálózata a limbikus rendszer iv) Egy külső és egy belső kör • Külső: hipotalamusszal közösen szabályoz (a) Belső késztetések, saját viselkedés felelőse • Belső kör (a) Tanulás, emléknyomok rögzítése 5) A kisagy a) A nyakszirti lebeny alatt található b) Két félteke, kívül szürke-, belül fehérállomány c) Feladata a bonyolult, pontos, gyors mozgások kivitelezése Fogalmak: • Sejtoszlopok: az agykéreg szerkezeti és dinamikus működési egységei.


5. A nagyagy szerveződése és a talamusz

1) A nagyagy a) Két féltekéből áll, a kérgestest kapcsolja össze b) Szürkeállomány kívül helyezkedik el: agykéreg i) A központi idegrendszer sejtjeinek több, mint 90%-a itt van ii) Felülete: 2 200 cm2 iii) Felületén hasítékok, barázdák vannak iv) Lebenyekre osztjuk: homlok-, fali, halánték- és nyakszirti lebeny c) Sejtoszlopokként működik, több mint 5 000 sejtekkel i) Oldalirányba más oszlopokkal is létesítenek szinapszisokat d) Fehérállomány (a szürkeállomány alatt) i) Három különböző pályatípus • Féltekén belüli területeket összekötők • A két félteke pontjait összekötők • Agykéregbe vezető érzőpályák (oda felszálló, onnan kiindulva leszálló) ii) Idegsejt-csoportok (törzsmagvak), pl. farkosmag, lencsemag: átkapcsolóhelyek iii) Neuronhálózata a limbikus rendszer iv) Egy külső és egy belső kör • Külső: hipotalamusszal közösen szabályoz (a) Belső késztetések, saját viselkedés felelőse • Belső kör (a) Tanulás, emléknyomok rögzítése 2) Talamusz a) A hipotalamusz felett található magcsoport b) Közrefogja a III. agykamrát c) Érzőműködés átkapcsoló, elemző központja d) Csatlakozik a nagyagy neuronhálózatához e) A szagingerek kivételével minden itt kapcsolódik át f) Az információkat feldolgozás után továbbítja az agykéregbe


6. Perifériás működés 1: Idegeink és az analizátorok

1) Idegek eredésük alapján két csoportra oszthatók a) Gerincvelői ideg i) 31 pár van belőle ii) Hátsó érzőgyökér, elülső mozgatógyökér a gerinccsigolyák között, a gerincvelő mindkét oldalán iii) Befelé vezető érző-, kifelé vezető szomatikus mozgató- és (nyakat kivéve) vegetatív rostokat tartalmaz b) Agyidegek i) 12 pár van belőle ii) Agyalapról lépnek ki és be iii) A gerincvelői idegek mind kevertek, itt vannak tisztán érző- (I., II., VIII.) és mozgatóidegek (III., IV., VI., XII.) 2) Működési területek a) Érzőműködés, mozgatóműködés, vegetatív működés és magasabbrendű idegtevékenység b) Érzőműködés i) Inger hatására kialakuló potenciálváltozás központi idegrendszerbe történő juttatását és feldolgozását jelenti ii) Agykéregben vannak a legfelső pontjai, itt alakul ki az érzet iii) Ingerületek egy része emlékként rögzül iv) Limbikus rendszeren keresztül affektív (érzelmi) válaszok is kialakulhatnak v) Analizátoron keresztül valósul meg c) Az információk a receptorokon keresztül jutnak az idegrendszerbe i) A környezet energiáinak hatására akciós potenciálsorozatokat képeznek ii) Energiaformák • Mechanikai (tapintás, nyomás) • Hő-, fény- és kémiai energia (szag, íz, vér O2 tartalma) iii) Minden receptor a saját energiaformájára kisebb ingerküszöbű (adekvát inger) iv) A szöveteket károsító/ártalmas inger a fájdalomérző receptorokat hozza működésbe • Nincs adekvát inger v) A receptorok akciós potenciálsorozatai az idegeken keresztül jut el az érzőközpontba • Idegsejtek feldolgozzák és az agykéregben eredménye az adekvát érzet Fogalmak: • Analizátor: az érzőműködés egysége, a receptor, a bevezető ideg, a bevezető pálya és az agykérgi központ működési együttese • Receptor: olyan jelátalakító, amely a jellegzetes hatást specifikus válasszá alakítja át. Ide tartoznak az érzőreceptorok és – tágabb értelemben – a membránok hormonokra, ingerületátvivő anyagokra stb. specifikus fehérjéi. • Adekvát inger: az az energiaforma, amellyel szemben a legkisebb a receptor ingerküszöbe • Adekvát érzet: a beérkező akciós potenciálsorozat hatására az agykéreg adott központjában kialakuló specifikus válasz


7. Perifériás működés 2: Az ember halló-egyensúlyozó szerve

1) A hallás: a levegő longitudinális rezgésének érzékelése 2) A hallás az állatoknál létfenntartás, az embereknél társadalmi beilleszkedés 3) Szervrendszere a fül a) Külső, közép- és belső fül b) Külső fül i) Fülkagylóval kezdődik (hangforrás helyének meghatározásában segít) ii) Külső hallójárat (továbbítja a határon lévő dobhártyához a rezgést) iii) A dobhártyához kapcsolódik az első hallócsont; a kalapács, üllő, kengyel iv) Ez a három csont továbbítja a rezgést a belső fül ovális ablakára c) Középfülbe nyílik a i) Fülkürt: nyomáskiegyenlítés a dobhártya két oldala között d) Belső fül i) Ürege a koponya halántékcsontjának belsejében van ii) Csontos labirintus: elől lévő csiga, hátrafelé álló helyzetérzékelő szerv alkotja iii) A csigában lévő üreget egy alaphártya osztja felső és alsó járatra, csúcsuknál folyadék tölti ki a teret e) A nyomáshullámot elektromos jellé a Corti-féle szerv alakítja i) Alaphártyájának felső részén: támasztó- és szőrsejtek ii) Egyik részén rögzített fedőhártya iii) Folyadék nyomásváltozása esetén a fedőhártya eltérő ütemben mozdul el, a szőrsejtek nyúlványai hozzányomódnak a fedőhártyához f) Az ember hallástartománya 20 – 20 000 Hz között van i) Helyelv: egy adott frekvencia mindig a csiga ugyanazon részén kelt ingerületet

4) A szőrsejtek ingerületei a nyúltagyba megy, VIII. agyidegbe a) Középagy => talamusz => agykéreg halántékelebenyében lévő hallóközpont

5) Egyensúly a) Belső fül labirintusának hátsó része


b) A fej térbeli elhelyezkedését a tömlőcske és a zsákocska, a mozgását pedig a három félkörös ívjárat érzékeli i) Falukban receptorsáv van ii) Hosszú plazmanyúlványokkal rendelkező szőrsejteken kocsonyás anyag • Kalcium-karbonát kristályok • Nyomóhatás és elmozdulás érzékelése a szőrsejtekben c) Bal és jobb tömlőcskéből 3-3 félkörös ívjárat i) Síkjaik 90°-os szöget zárnak be egymással ii) Csöveket folyadék tölti ki • Ennek elmozdulása szolgáltatja az ingert d) A helyzetérzékelő szervből a kétnyúlványú idegsejtek axonjai szállítják i) Nyúltagy => híd => középagy • A középagy kapcsolatban van a gerincvelőn keresztül a vázizmokkal, a szemmel és a kisaggyal (a) Egyensúly megtartása, szemmozgás, fej mozgásának kiegyenlődése


8. Perifériás működés 3: A szem felépítése és működése

1) Az emberi szem hólyagszem 2) Külső védőréteg a) Szaruhártya (átlátszó) i) Idegek vannak benne erek nélkül b) Ínhártya (fehér) i) Három pár harántcsíkolt izom (külső szemmozgató izmok) 3) Védelme a) Hátulról zárt szemüreg b) Elölről a sérülésektől és a kiszáradástól a könnymirigyek váladéka és a szemhéjak védik 4) A külső réteg alatt van az érhártya a) Szövetek tápanyag- és oxigénellátása b) Szivárványhártyában és sugártestben folytatódik i) Szivárványhártya: egyénre jellemző festék, simaizom, idegek, pupilla (és az azt irányító simaizmok) c) Sugártest: kötőszövetből és simaizomból áll i) A szemcsarnokot kitöltő csarnokvizet termeli ii) Izomzata a szemlencsét mozgatja a lencsefüggesztő rostok segítségével 5) A szemgolyót belülről üvegtest tölti ki a) A fény ideghártyára való jutásának biztosítása 6) Ideghártya (retina) alkotja a szem legbelső szövettani rétegét a) Több, mint százmillió receptorsejt i) Ingerküszöbük szerint: pálcikák > csapok ii) Csapoknak három típusa van • Pirosra • Zöldre • Kékre reagálók iii) Elhelyezkedésük nem egyenletes: sárgafolt közepén csak csapok, ettől távolodva csökken a számuk, nőnek a pálcikáké Méret

Pálcika hosszabb

Érzékelés

Fény jelenléte

Fényelnyelő pigmen Érzékenység Számuk az ideghártyában Legnagyobb sűrűség az ideghártyában

Rodopszin Már 1 fotonra is 120 millió

Csap Zömökebb Színek (kék, zöld, vörös), éleslátás Jodopszin Legalább 5-7 foton 6 millió

A sárgafolttól kb. 4 mm-re

A sárgafoltban

7) A fény végighalad a retinán, a látóideg kilépési helye a vakfolt a) Az ide eső fénysugarak nem keltenek ingerületet, itt nincs receptor b) A fénytörő felszíneken megtörő sugarak fordított állású, kicsinyített képet vetítenek a retinára i) Dioptria: a fénytörés egysége, a méterben kifejezett fókusztávolság reciproka, mértékegysége m-1. Pl. egy 1 dioptriás lencse fókusztávolsága 1 m. 8) Egy tárgyról a két szem ideghártyáján keltett ingerületek az agykéregben olvadnak eggyé


a) Ez teszi lehetővé a térérzékelést (mélységérzékelést) 9) Receptor => retina => II. agyideg => talamusz => látókéreg (nagyagy nyakszirti lebenye)


9. Az érzékszervek különféle betegségei és egészségmegőrzés módjai

1) A szem a) Kötőhártya gyulladása i) Szempirosság, fokozott könnyezés, viszkető érzés, erős duzzadás ii) Vírusos vagy bakteriális fertőzés is kialakulhat b) Szemhéjon való árpa kialakulása i) Faggyúmirigyek gyulladása c) Kancsalság i) Szemmozgató izmok működési zavara ii) Vagy a szem fénytörési hibája (ilyenkor próbálja kancsalítással kiküszöbölni) d) Asztigmia i) Szaruhártya gömbszeletének elváltozása, fénytörési zavar ii) Nem azonos módon jut át a fény a szaruhártyán e) Glaukóma (zöld hályog) i) Csarnokvíz felszaporodása, vérnyomás fokozódása = szem nyomásának növelése • Fénytörés megváltoztatása: fehér fényt színekre bontja • A kép szélső részén színes gyűrűket lát a beteg • Súlyosabb esetben vakulás! f) Szürke hályog i) A szemlencse teljes vagy részleges elszürkülése, opálossá válása • Szemlencse eltávolítása, műanyaglencse behelyezése g) Rövidlátás és távollátás i) Szaruhártya domborúságának módosulása ii) A fénysugarak nem találkoznak a retinán • Az ideghártya előtt vagy mögött keletkezik az éles kép (a) Rövidlátásra: homorú (b) Távollátóra: domború lencse kell h) A kor haladtával a szemlencse vizet veszít, rugalmassága csökken = öregkori távollátás i) Színtévesztés i) Csapokban kialakuló hibák (piros = zöld) ii) Színvakság súlyosabb esetben j) Farkasvakság i) A-vitamin hiánya miatt alakulhat ki ii) A pálcikákban kevesebb rodopszin képződik, sötétedéskor rosszul lát a beteg 2) A fül a) Halláscsökkenés, nagyothallás i) Lehet veleszületett (öröklött vagy terhesség alatti kémiai anyagok, vírusfertőzés) ii) Erős zajok hatására vagy agyhártyagyulladás, baleset, mérgezés, gyógyszermellékhatás miatt b) Külső hallójárat / középfül gyulladása i) Sérülés, túlérzékenység, bakteriális fertőzés hatására ii) Középfülgyulladás esetén dobüreg nyálkahártyája megvastagodik • Fájdalom, láz, fokozott váladéktermelés (gátolja a hallást, fülfolyás) c) Öregkori halláscsökkenés: szöveti öregedés, elhasználódás


10. A limbikus rendszer felépítése és szerepe az emberi magatartás kialakításában

1) Emberi magatartás: környezethez való alkalmazkodás a) Öröklött viselkedési módok b) Tanult elemek 2) A viselkedés összetevői a) Viselkedés hátterének tényezői (érzelmek, motivációk, aktivitási szint szabályozása) b) Belső tényezők (tanulás, gondolkodás) c) Információátadás 3) A limbikus rendszer a) A nagyagy neuronhálózata i) Akaratlagosan nem befolyásolható b) Feladata a hatások érzékelése, tapasztalatból való érzelmi színezettel való felruházás i) Külső kör • Vegetatív működések, ösztönös és érzelmi reakciók szabályozása, hormonrendszer ii) Belső kör • Ingerek közti válogatás (szűrőfeladat) • Emléknyomok rögzítésének irányítása 4) Tanulás és emlékezés a) Információk megszűrése, rögzítése, válaszreakciók kialakítása b) Rögzített információk előhívása: emlékezés i) Echó memória (néhány másodperces) ii) Rövid távú memória (néhány perces) iii) Hosszú távú memória • Alzheimer-kór az emlékezés és gondolkodási képesség leromlása (a) Agykéreg és a limbikus területi szinapszisok, idegsejtek pusztulása c) Emlékezési dolgok i) Bevésés könnyebb, ha van jelentése ii) Jobban visszaidézhető, ha jól szervezetten iii) Összefüggést mutat más tényezőkkel (kulcsinger) iv) Érzelmi hatások könnyíthetik v) Egymásra hatás (interferencia) nehezítheti a rögzítést (régi telefonszám => új)


11. Az idegrendszer működésének változása a tudatmódosítók és más hatások miatt

1) Szervezet képes alkalmazkodni a változó körülményekhez a) Ennek hiánya: betegség 2) Drogok a) Növényi alkaloidok i) Sok közülük gyógyszeralapanyag, de élvezeti cikkekben is benne van ii) Izgatószerek: szinapszisokon vagy központokon keresztül fokozzák az idegrendszer érzékenységét • Pl. koffein a kávéban, teobromin a kakaóban b) Feszültségeket narkotikumok csökkentik i) Receptorok, ingerületvezetés, szinapszisok, idegsejtek gátlásával hatnak • Tartós fogyasztásuk káros! • Altató, fájdalomcsillapító, nyugtató c) Alkohol i) Társadalmi szokás, kis mennyiségben nincs kimutatható hatása ii) Alkohol + más narkotikum = hatványozott hatás d) Kábítószer i) Típusai: • Ópiátok: morfin, heroin • Stimulánsok: kokain • Hallucinogének: LSD, marihuana, heroin ii) Befolyásolják az idegsejtek receptorainak működését iii) Hozzászokás esetén egyre nagyobb adagok kellenek = leépülés 3) Stressz a) Fizikai és pszichikai megerőltetés elleni védelem b) Fokozott szimpatikus hatás eredménye (+ adrenalin fokozott termelődése) c) Selye János magyar biológus dolgozta ki d) Nem normális a szervezet működése közben = betegségek 4) Neurózis a) Meg nem oldott vagy megoldhatatlan feladatok feszültséget okoznak i) Fáradékonyság, álmatlanság, teljesítőképesség romlása 5) Depresszió: érdeklődés beszűkülése, testműködések lassulása 6) Paranoia a) Valóság darabokban való érzékelése b) Állandó félelem, üldözöttként menekülés c) Tudathasadásos (skizofrén) egyén – azt hiszi, valaki más 7) Fejfájás a) Számtalan betegség kísérőtünete b) Idegesség, szem túlerőltetése, rossz szemüveg, stb. c) Migrén: rohamszerű fejfájás, ált. egyik féltekére terjed csak ki 8) Idegsejtek oxigénellátási zavara a) Néhány másodperc: működés leállása, néhány perc: végleges pusztulása 9) Agyvérzés: agyi erek elmeszesedése és magas vérnyomás – érfalsérülés 10) Agytrombózis: agyi erekben keletkező vérrög 11) Kóma: tápanyagok és oxigén hiánya az agytörzs serkentő hatásának kiesése a) Az agykéreg ingerelhetetlen állapota évekig is eltarthat


12) Epilepszia a) Hirtelen jövő eszméletvesztés, rángógörcs, szájhabzás kísérettel b) A mozgatóközpont rohamszerű ingerlése okozza 13) Agyrázkódás a) Fizikai hatás okozza b) Fejfájással, hányingerrel jár, többszöri ismétlődése agykárosodáshoz vezet 14) Bénulás a) Akaratlagos mozgások elvesztése b) Agyi központok, mozgatópályák, idegek sérülése c) Lumbágó: ágyéki tájon kilépő idegek becsípődése következtében kialakuló izomgörcs 15) Ideggyulladás (neuritis) a) Isiász (ülőideg-gyulladás) b) Agyvelőgyulladás i) Vírusfertőzés következtében • Szájherpeszt okozó vírus! • Agykárosodás, halál is bekövetkezhet (de kezelhető) 16) Agyhártyagyulladás a) Agy vagy gerincvelőt körülvevő burok vírusos/bakteriális fertőzése b) Fejfájás, hát- vagy nyakmerevedés, magas láz, hányás, fényérzékenység

Biosz szerdára  

Biology stuff.