4. Megújuló felvigyázói keretrendszer és új felvigyázói feladatok 4.1. Új nemzetközi felvigyázói alapelvek és az ezek alapján megújuló hazai felvigyázói keretrendszer
A felvigyázott rendszerek megbízható és hatékony működésének biztosítása érdekében a velük szemben támasztott elvárások nemzetközi felvigyázói alapelvek és ajánlások formájában jelennek meg. A felvigyázói tevékenység sajátos szinergiában fejlődött a fizetési és értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési rendszerekkel és szerves részét képezi az egyes jegybankok működésének. A fizetési és értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési rendszerek a kölcsönös függőségek50 és alacsony mértékű helyettesíthetőségük révén pénzügyi és gazdasági tevékenységeket, pénzügyi piacokat blokkolhatnak, valamint „fertőzés” forrásai lehetnek. Mindez hitel, valamint likviditási kockázathoz, illetve pénzügyi sokkhoz is vezethet. A kockázatok mérséklésére a döntéshozók olyan elvárásokat és ajánlásokat tartalmazó keretrendszereket építenek fel, amelyek részben igazodnak az éppen aktuális gazdasági folyamatokhoz és technikai megoldásokhoz és mindemellett nagyfokú rugalmasságot is biztosítanak. Az első nemzetközi felvigyázással kapcsolatos ajánlásokat és alapelveket a fizetési rendszerekre, értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre, központi értéktárakra és központi szerződő felekre külön alkották meg, amelyeket 2001. és 2006. között a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) és az Értékpapír Bizottságok Nemzetközi Szervezete (IOSCO) publikált51. A 2008-as pénzügyi válság során a pénzügyi infrastruktúrák súlyos rendszerkockázat kialakulása nélkül működtek és megbízhatóan támogatták a pénzügyi piacok működését. A válság azonban
bebizonyította, hogy az akkori alapelvek nem mérték fel és nem kezelték megfelelő mértékben a pénzügyi infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatokat, illetve nem biztosították a különböző intézménytípusokra vonatkozó követelmények konzisztenciáját. A válság rávilágított arra, hogy a pénzügyi infrastruktúráknak kockázatosabb működési környezettel kell számolniuk a volatilisebb gazdasági és pénzpiaci környezet hatására. Mindezen tapasztalatok következtében a nemzetközi felvigyázói elvárások átalakítására és egységesítésére került sor. Ennek eredményeként a BIS és az IOSCO 2012-ben adta ki a 24 alapelvet tartalmazó kiadványát (PFMI)52, amely egységes alapra helyezi, és így harmonizálja a pénzügyi infrastruktúrákkal szemben 20. ábra A pénzügyi infrastruktúrákra vonatkozó régi és új alapelvek, ajánlások
fizetési rendszer (PS)
értékpapír elszámolási rendszer és értéktár (SSS és CSD)
központi szerződő fél (CCP)
A rendszerkockázati szempontból jelentős fizetési rendszerek működésének alapelvei (2001) Üzletmenet-folytonossági felvigyázói elvárások a rendszerszempontból fontos fizetési rendszerekre vonatkozóan (2006) Ajánlások az értékpapír elszámolási rendszerek számára (2001) Ajánlások a központi szerződő felek számára (2004)
Pénzügyi infrastruktúrákra vonatkozó alapelvek (2012)
Ajánlások az értékpapír elszámolási rendszerek számára (2001) 6 alapelv érvényben maradt
A központi értéktár incidense, átmeneti kiesése esetén például egyrészt nem tudja biztosítani az értékpapírügyletek értékpapír oldali kiegyenlítését, a nála elhelyezett értékpapírok transzferálását, másrészt kölcsönös függősége révén a fizetési rendszerekben gátolhatja a fizetési megbízások teljesítését, mivel a hitelkeret mögött álló fedezetek (értékpapírok) kezelését sem tudja megoldani az átmeneti kiesése idejére. 51 Core Principles for Systemically Important Payment Systems, BIS CPSS [CPSIPS], 2001.; Recommendations for Securities Settlement Systems [RSSS], CPSS-IOSCO, 2001.; Recommendations for Central Counterparties [RCCP], CPSS-IOSCO, 2004.; Oversight expectations for systemically important payment systems [BCOE], EKB, 2006. 52 Principles for Financial Market Infrastructures, BIS CPSS-IOSCO, 2012. április. 50
Fizetési rendszer jelentés • 2015. JÚnIUS
51
