Page 1

Jászberény város lapja

Parlamenti sarok

Miért nyomott nem gombot Szabó Tamás az államfő lemondásáról döntő szavazáskor? Interjú a 2. oldalon.

Új folyam 2. szám (XXIV/7)

2012. április 12.

A magyar Habsburg

A Jászok Egyesülete József nádor és családja budavári kriptájához szervezett látogatást. Cikk a 7. oldalon.

A három szent nap a főtemplomban A nagyhét a római katolikus egyház legnagyobb ünnepe, amely a megváltás, a halál és a feltámadás együttese. A megváltó áldozatra készülése, áldozata, majd a legnagyobb ünnep, a feltámadás és az öröklét emléknapja. Ilyenkor a római katolikus templomok magukra öltik a nagyon eltérő események hangulatát. Nagycsütörtökön a böjt, az önmegtartóztatás jeleként a lila vagy a fekete szín válik uralkodóvá, hogy a bűnbánat parancsát segítsenek elfogadtatni. A karácsonyi betlehemi istálló helyét a szentsír veszi át, hogy érzékeltesse az áldozat, a megváltás elkerülhetetlenségét. T. R.

Főtemplomunkban nagycsütörtökön fél hétkor felcsendült Jeremiás siralmainak megrázó, de végül megnyugtató dallama, hogy egyszerre érzékeltesse a megrendülés, a fájdalom és megtisztulás élményét. (Érdemes emlékezni arra, hogy a világi irodalom számos alakja is megszólatta az elsiratás ilyenféle élményét.) Az ünnepi szentmisét Szántó József apátplébános celebrálta. A miseáldozat centrumában az utolsó vacsorára való emlékeztetés állott. Először a Szentlecke beszélt a jeles eseményről, annak fontosságáról, benne a híres mondattal: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! Majd végbement a szent áldozat úgy, hogy a harangok elnémultak, és helyüket kereplők és egyéb zenei hatás felkeltésére alkalmas eszközök szólaltak meg. Ez érzékeltette először a vállalt halál közeledtét. Ezeket a mozzanatokat érzékelhető közelbe hozta apátplébánosunk prédikációja. Emlékeztette a híveket arra, hogy Jézus kész volt arra, hogy vis�szatérjen Atyjához, beteljesítvén megváltói küldetését. Az igazi szolgálat jeleként említette, hogy Jézus megmosta az apostolok lábát, amely a szeretetnek, a megbocsátó szeretetnek a megnyilvánulása is. Ekkor már nincs csengő sem, annak helyét a kereplő vette át. Csaknem minden hívő áldozott. Igen sok iskolás is. A szentmise után folytatódott

a befelé fordulás azzal is, hogy az oltárról eltűntek a gyertyák, az egyébként köteles díszek, kegytárgyak, azaz elvégezte apát úr az oltárfosztást. A mozzanat alkalmas volt arra, hogy érzékeljük, megéljük a fájdalmas fordulatot. Ezután az egyik mellékoltárnál szentségimádás következett, amely egyben az ilyenkor szokásos virrasztást is jelentette. Hangulatában a szertartás érzékeltette a halállal megváltás fájdalmas élményét. A hívek már nagyböjt idején másként élik szokásos napjaikat, mint egyébként. A tanyázás idején a kártyázás helyét a férfiak számára is az ima veszi át. sokan végzik a stációt, azaz felidézik a keresztút állomásait, hogy átéljék a megváltó szenvedéseit. Nagypéntek: Keresztények sírjatok… Jézus Krisztus engesztelő áldozatának emléknapja. A templom oltárai dísztelenek, a szentsírban a halott Krisztus imitációja látható. Harangszó természetes nem hangzik fel. A döbbenet kerítheti magába a hívőt. Csonkamise lesz, előtte azonban Szántó József apát és segítői földre borulnak a főoltár előtt az alázat kifejezéseként. Izaiás próféta szavai hangzanak. Jézus Krisztus minden emberért áldozta fel magát. Majd kezdetét veszi a Jézus Krisztus szenvedéstörténetét megszólaltató PASSIÓ. Ének hangzik, melynek során feltárul a keresztút ismert eseménysora. A fájdalom, a kérés csendül fel, majd bekövetkezik a tragikus

vég. Szép és kifejező éneklés segíti az élménytartalom átélését. Szinte érezni lehetett, amint a hívek egyre jobban megélhették a világmegváltó eseményt. Egyegy részletet a hívek is megszólaltattak. Ilyenkor összecsendült a kórus, a Passió szerepeit éneklők hangja. A szóló és a kóruséneklés sajátos egysége jelent meg eme szertartásrészben. A Passió szépirodalmi műveket is termett. A jászapáti gimnáziumban 1944 tavaszán adták elő Pókász Endre (1912-1950) rendezésében az Igazi Passiót. Az első előadás talán éppen a németek bevonulásának idejére esett. Ünnepi könyörgések következtek. Mindenkiért imát terjeszt Szántó József apát az Úr elé: az egyházért, a pápáért, a keresztelendőkért, a keresztények egységéért, a zsidókért, azokért, akik nem hisznek Istenben, a világi vezetőkért, a szenvedőkért… A nap szertartásának csúcspontja a kereszt, a megváltás jele előtti hódolat. Az oltár előtt az apát úr leveszi a feszületről a leplet, és ezután a hívek a kereszthez járulnak, és megérintik vagy megcsókolják. A keresztet a szentsírra helyezik, és ennek következtében a jelképiség szinte konkretizálódik. Ezt követi az áldozás. Ez alatt az idő alatt közismert énekek hangzanak el: Üdvözlégy Krisztusnak. Felhangzik a szentsír ének is: Legnemesebb minden fák közt… Végbement tehát az áldozat árán az új teremtés. Olyan sötétség kísérte, mint a teremtés

meghatározott szakaszát, bizonyságául annak, hogy az engesztelő áldozat megváltotta, megválthatta a világot… Végezetül felhangzott a sokat énekelt A keresztfához megyek kezdetű ének… Nagyszombat: Föltámadt Krisztus e napon, Alleluja! Újra felékeskedtek az oltárok, sőt a diadalmas Krisztus is feltűnt a húsvéti gyertya mellett. A szentsír felnyitva, mellette cserkészek álltak őrt. A szertartás elejére sötétség vette birtokba a templomot, hirdetvén, hogy a megváltó halála a lét tragédiája is. Majd olvasmányok következtek, amelyek a legfontosabb történéseket idézték meg. Különösen a zsidók Egyiptomtól való szabadulása, az egyiptomiak pusztulása volt megrendítő. A kereplő helyett csengettyű szólalt meg, és Krisztus két oldalán gyertya világított. Ekkor már megszólalt az orgona is, diadalmas hálaének töltötte meg a templomot. A könyörgés utáni szentlecke a keresztség méltatását, megújítását jelentette. A tűz- és vízszentelés a világosság és a fogadalomtétel jegyében zajlott. Az apát úr szentbeszéde a remény örökkévalóságát mutatta be. A keresztről az atya levette a leplet, és a hívek a kereszthez járultak, és megcsókolták vagy megérintették. Szinte pillanatról pillanatra vált egyre derűsebbé és fényesebbé a templombelső. Nyilvánvalóvá vált, hogy az engesztelő áldozatot vállaló Krisztus egyre inkább életre kel, és hat a hívekre. Ezúttal is könyörgés hangzott el a pápáért, érsekünkért, a papságért, a hívekért. Életre kelt a szentmise teljes misztériuma. Az Oltáriszentséget a szentsírra helyezték, és ekkor hangzott el a pap és hívek imája, fogadalomtétele. A zárómondat beszédes: Dicsőség neked, ó Atya, Fiú s Szentlélek Isten, miképpen kezdetben vala, most és örökkön örökké! Ámen. Az áldozás alatt több ének hangzott el, hogy a szertartás hangulatát mind bensőségesebbé tegye… Végül teljes szövegével felhangzott a Föltámadt Krisztus e napon, és ezzel kiteljesedett az ünnepi aktus. A három szent nap ünnepe a pápai és a magyar himnusszal ért véget. E három nap a római katolikus egyházi év tartalmas foglalata. Az engesztelő áldozat, a halál és a feltámadás együtt jelzi az emberek számára az örökkévalóság erejét, az emberi élet sajátos foglalatát, hitelét. Egyszerre jelzi az eseménysor elsősorban a hívő ember számára létezésének kulcsát, de beszédes lehet azok számára is, akik nem a szó hagyományos értelmében élik meg a különös jelenségsort…

Yakuza aranyak

A híre már itt volt, a fotói is megérkeztek a jászberényi aranyakat és érmeket nyerő csapatnak. Írás a 8.oldalon.

Város Napja Összeállítás a 3.-6. oldalakon

Ismét jász világtalálkozót rendezhet Jászberény Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete április 11-én (szerdán)13 órai kezdettel rendes, nyílt ülést tartott a Városháza nagytermében. Az ülés elején tájékoztatók hangzottak el a képviselő-testület két ülése között történt fontosabb eseményekről, valamint az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A képviselők a XIX. Jász Világtalálkozó megrendezésére vonatkozó szándéknyilatkozatot fogadtak el. Ennek értelmében a város vállalta, hogy a találkozók első körének lezárulta után – amely során valamennyi jász település volt vendéglátó –, 2013-ban ismét Jászberény, a jászok fővárosa kezdi az újabb kört. A döntés súlyát jelezte, hogy a hallgatóság soraiban ült Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke. Élénk érdeklődés kísérte a Jászberény Város Napjának megállapításáról és a Jászberény Város Önkormányzatának képviselő-testülete által alapított kitüntetések adományozásáról szóló önkormányzati rendelet

megalkotását. Egységesítették a városi díjak rendszerét, többségük helyi vonatkozású nevet kapott. Új alapítású a sajtó és a maecenas díj, valamint arra is lesz ezentúl mód, hogy a nem jászberényi illetőségű, de számunkra értékes életpályájú, tevékenységű személyiségek is elismerést kapjanak. Arról is döntöttek – a Jászkerület Kft által nagy sikerrel lebonyolított Város Napja ünnepség hatására –, hogy a kitüntetéseket ezentúl is egy, közös ünnepélyes alkalommal adják majd át. Érdekes egybeesés, hogy éppen a testületi ülés ideje alatt tartottak haza Törökszentmiklósról a város polgárőrei a városi szervezetnek ajándékozott két motorral, a testület pedig az Országos Polgárőr Találkozó Jászberényben történő megszervezésének támogatásáról döntött. A kiemelt rendezvényen 1500 polgárőr részvételére számítanak. Ezúttal alkották meg az otthontámogatás önkormányzati támogatásáról szóló önkormányzati rendeletet. Lapzártakor a testület még tanácskozott.

Kávészünet-koncert József Attila idén ünnepelné 107. születésnapját. Ebből az alkalomból emlékezünk meg évről évre a költészet napjáról, amikor jobban elmélyedünk az irodalom lírai remekeiben. Április 10-én este a Lehel Filmszínházban trendhagyó irodalom órán hallgathattunk válogatott verseket, Gyuri és Fecó közreműködésével. A könyvtár dolgozói nevében Nagy Nikolett tolmácsolta az est felvezető gondolatait. Mi a vers? Az internet számtalan fogalmat dob ki, ha rákeresünk. Latinovtis Zoltán szerint „a vers olyan emberi beszéd, ami az ősi dallal rokon…” A Kávészünet formáció is hasonló szellemben zenésíti meg a magyar költők verseit. Popovics György és Németh Ferenc egy tehetségkutató apropóján adták csapatuknak ezt a különleges nevet, ahol Hollósi Korvin Lajos Csonka versével értek el az első sikert. Azóta töretlenül munkálkodnak, hogy a zene közvetítő közegén keresztül közelebb hozzák a fiatalokhoz a magyar verseket, a kultúránk egy darabját. A fiúk az első perctől belopták magukat a közönség szívébe közvetlen, laza stílusukkal. Az interaktív koncerten próbára tették a közönség tudását, akik ismerték ugyan az elhangzott versek többségét, de idézni aligha tudtak belőlük. Tisztelet a kivételnek! De ennek az estének többek között az a célja, hogy közelebb hozza a világhálón ragadt ifjúságot az érzések és gondolatok, metaforák és rímek világához a zene segítségével. Mert

a dallamok fülbemászóak, így az unalmasnak tűnő sorokat észrevétlenül a fejünkbe maradnak. A színes repertoár részeként felcsendültek az ünnepelt sorai Mama című verséből, de Vörösmarty Laurához írt szerelmes vallomása is. Verstanulás következett: Petőfi füstbe ment tervét énekeltük közöse. Juhász Gyula tiszai hajói is beúsztak Radnóti Miklós éjszakájába, de közben Varró Dani internetes udvarlási szokásait is megismertük. Humorból sem volt hiány. A közönség kedvence alighanem a srácok saját szerzeménye, a pocakos lány volt. Ezt a kakukktojást együtt költötték: hol Fecó ült rajta, hol Gyuri. De ezzel aligha tudtam újat mondani annak, aki azóta ránézett az üzenő falára, ahol a szám linkjét már biztosan posztolták. Hiába tapsoltuk vissza fiúkat, a ráadás két dalon kívül még tovább is hallgattuk volna őket. A koncert után a könyvtár dolgozói játékos verskvízzel készültek. Az öt vers felismeréséért, csoki, kávé vagy tiszteletjegy járt. Üres kézzel azonban senki sem távozott: verset kaptunk útravalóul, amit elolvasva adózhattunk a költészet napjának.


2

2012. április 12.

Képviselői bejárás Április 18-án (szerdán) 16 órától lesz a 4-es számú választókörzet bejárása. Találkozás a Gazdakör székháza előtt, ahonnan a bejárás útvonala: Árpád utca - Rác utca - Káposztáskert utca - Zagyva zsilip - Pelyhespart utca - Potyka utca - Csók utcai híd - Attila utca Huszár utca - Huszár híd - Határ utca - Honvéd utca - Iskola utca, majd vissza az Árpád utcára a Seregély utcán át. A bejárást követően 18.00 órakor kezdődik a lakosssági fórum a Gazdakör székházában (Árpád út 14). Meghívott vendégek: Dr. Szabó Tamás polgármester; Ju-

Parlamenti sarok

Szabó Tamás demonstráló szavazatot adott le

hász Dániel alpolgármester; Alvári Csaba főépítész; Lányi László városüzemeltetési irodavezető; Horgosi Zsolt VV Zrt. vezérigazgató; Halmai Ferenc rendőrkapitány, valamint önkormányzati képviselők. Minden érdeklődőt szeretettel várok. Tamás Zoltán a 4-es számú vk. képviselője

Pályázati felhívás Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága a hátrányos szociális helyzetű általános iskolások nyári felügyeletének, elfoglaltságának biztosítása, a családok segítése érdekében nyári napközis tábor szervezésére pályázatot ír ki A pályázók köre: a közoktatás-szolgáltatás megszervezésében való közreműködésre jogosult intézmények, szervezetek, egyéni vállalkozások. A pályázat célja: a hátrányos szociális helyzetű általános iskolások szabadidejének hasznos eltöltését biztosító nyári programok szervezését megvalósító program- és finanszírozási ajánlatok megismerése, a nyári napközis tábort lebonyolító intézmény, illetőleg egyéni, vagy társas vállalkozás kiválasztása és a szervezéshez szükséges támogatás biztosítása. A teljes pályázati kiírás elérhető a www.jaszbereny.hu honlapon, ill. további információ kérhető a birinyi.janos@jaszbereny.hu e-mail címen vagy az 505-700/148-as telefonszámon.

Jászberény Város Önkormányzatának Testvérvárosi Kapcsolatok Közalapítványa PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi célok megvalósulásának elősegítésére: • Jászberény város testvérvárosi kapcsolatainak ápolása, elősegítése, • egyéni és csoportkapcsolatok felvétele testvérvárosainkkal, • fiatalok testvérvárosba történő utaztatása, • külföldi tanulmányutak, melyek a testvérvárosi kapcsolatok fejlődését szolgálják, • testvérvárosi kapcsolatok bemutatása, történetének feldolgozása, pályázatok és bemutatók szervezése, • európai uniós kapcsolatok segítése, támogatása, • idegen nyelvek tanulásával, tanításával, gyakorlásával kapcsolatos rendezvények. A kuratórium kiemelten kezeli az oktatásra, önképzésre vonatkozó egyéni kezdeményezéseket, programokat. A pályázatnak tartalmaznia kell: készítője nevét, címét, számlaszámát; a megvalósítandó célt és annak költségvetését; a cél megvalósításához szükséges önerőt, valamint egyéb forrásból (más pályázati lehetőség, szponzori támogatás) származó támogatás mértékét; az igényelt támogatás mértékét. A pályázat beadási határideje: 2012. április 27. Pályázni a 2012. december 31-ig megvalósuló programokra lehet. A beérkezett pályázatokat a közalapítvány kuratóriuma májusban bírálja el, és az eredményről valamennyi pályázót írásban értesíti. A pályázatokat a közalapítvány címére: 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18. számra lehet eljuttatni.

„Értesítjük Jászberény város lakosságát, hogy 2011. november 14 – 18. közötti időszakban, a város ivóvízhálózatának mosatását és fertőtlenítését végezzük. Ezen időszakban előfordulhat nyomáscsökkenés, és a víz klórtartalma megemelkedhet, esetleg zavarossá válhat, de egészségre nem ártalmas. Megértésüket előre is köszönjük Jászberényi VVZRT. Vízágazat.”

Schmitt Pál lemondó nyilatkozatát a Parlament 338 igen szavazattal elfogadta. Hat fideszes politikus tartózkodott, nemmel voksoltak öten – köztük két fideszes – képviselő, Szabó Tamás, a Felső-Jászság országgyűlési képviselője, városunk polgármestere és Wittner Mária, 1956-os halálraítélt. A Jászkürt újság érdeklődésére Szabó Tamás kifejtette, hogy az államfő lemondásának elfogadása kapcsán lelkiismereti szavazás volt, a frakcióban nem kaptak instrukciót. h. l.

– Hogyan jutott képviselő úr a nem szavazatig? – A beszéde utolsó mondataiban vált világossá, hogy az államfő lemond. Igen rövid idő állt rendelkezésünkre, amíg a szavazásra sor került. Én is átgondoltam a történteket, és úgy véltem, hogy Schmitt Pál hivatala és személyisége egyaránt van annyira komoly és felelősségteljes, hogy ha benyújtja a lemondását, nem szabad győzködni, marasztalni, döntését el kell fogadni. A következő gondolatom azonban az volt, hogy ilyen világos és egyértelmű politikai támadásra nem ezzel a lépéssel kellett volna reagálni. Jogos küzdelem volt, amit megtámadása kapcsán bevállalt, és ezt nemcsak magánemberként, politikusként is megvívhatta

volna. Ehhez a Fidesz frakció minden támogatást megadott volna. Ezt kívántam demonstrálni a nemleges szavazatommal. – Bízott abban, hogy sokan gondolkodnak hasonlóképpen? – Valószínű volt, hogy csak egy-két képviselő lesz, aki ne-

nem küzdhetett, éppen a nemzet egységét megtestesítő államfő. Schmitt Pál átgondolhatta, hogy az elmúlt húsz évben valódi oka lett volna, hogy lemondjon a posztjáról Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnököknek, de sem a pufajkás múlt, sem a tartótiszti szerep, de még a nemzetnek hazudozás bevallása sem volt elég a baloldalnak, hogy levonja az egyetlen tisztességes konzekvenciát. A Fidesz jelölte államfő megtörte a következmények nélküli ország mítoszát: ezek után ebben az országban többé nem lehet majd valós bűnöket elkendőzni.

tak a találgatások, ebben valóban nem kívánok részt venni. Az körvonalazódik, hogy ha fideszes vagy akárcsak a fideszhez kötődő jelölt lesz, azonnal támadás éri majd gazdasági, társadalmi kapcsolatai, bármi miatt, ami a médiában kommunikálható. Az ellenzék nem tud mit kezdeni a Fidesz létező kétharmados felhatalmazásával, ezért most az államfői intézményt és az ország érdekeit sem kímélve a jelölt személyén keresztül akar tűz alatt tartani

A parlamenti szavazó lista szerint jelen volt, de nem szavazott Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Horváth Zsolt kecskeméti képviselő és több ellenzéki politikus. A tartózkodó szavazatokat hat fideszes politikus, B. Nagy László, Csóti György, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Meggyes Tamás és Sebestyén László adta le. A nemmel szavazó KDNP-s politikusok Hoffman Pál, Karvalics Ottó és Varga László voltak. met mond, hiszen azzal a totális kommunikációs támadással szemben, amelynek Schmitt Pál elszenvedője volt, egy valaki

– Nem tiszte, hogy neveket mondjon, mégis, mit gondol az utódlásról? – Felmerültek nevek, elindul-

bennünket. Erre utaló csalhatatlan jel, hogy már a potenciális jelölteket is sorozatos támadás éri.

Ilonka néni visszavágyik a Szent Imre tanyára Nagy András városkapcsolati tanácsnok köszöntötte Bujdosó Lászlónét 90. születésnapja alkalmából a „Naplemente” Idősek Otthonában. A magyar kormány nevében miniszterelnöki kézjeggyel ellátott emléklapot, a város önkormányzata nevében egy szép virágcsokrot adott át. Az otthon dolgozói verssel és egy mutatós bokrétával kedveskedtek a szép kort megért Ilonka néninek. Ilonka néni életét Jászberény határában, a Szent Imre tanyán töltötte. Miután férjhez ment, ott nevelte két gyermekét is. Nagy öröme telt a virágoskertjében, szerette az állatokat. Férje sokszor volt távol, ezért a két gyermek nevelése mellett a ház körüli munkákat is egyedül látta el. Nem volt könnyű élete, a sok nehézség közül talán a legször-

nyűbb a két szeretett családtagja, férje és fia elvesztése volt. Ica néni így emlékezett vissza a tanyasi életre: „Mekkora kertem volt a tanyán! Szerettem a állatokat, szerettem fára mászni… Mennyire hiányzik!” Az unalmasnak tűnő tanyasi élet sokszor színesebb lehetett, mint a mai rohanó, virtuális világunk. A környékbeli tanyákon

élő emberek szoros közösségeket alkottak, virágzott a kulturális élet. A kormosparti iskola mellett könyvtár, és időnként színház és mozi is működött a térségben. Ica néni olajbányász férjével sokat utazott a környező országokban. Legtöbbször Erdélyt emlegeti, hiszen a tanyasi szomszédasszonya is onnan származott. Ica néni igazi lányos nagymama, két unokája és három dédunokája is a szebbik nemet képviseli. Ezúton kívánunk neki jó egészséget és még számos esztendőt!

Dolgoznak a polgárőrök Március 31-én tartotta idei küldött-közgyűlését a JászNagykun Szolnok Megyei Polgárőr Szövetség (a továbbiakban MPSZ) a megyeháza dísztermében. A megye 80 polgárőr egyesületét egy-egy küldött képviselte, többnyire az egyesületi elnökök, mintegy 64 fő. Az első napirendi pontban Kolozsi József elnök a MPSZ 2011. évi munkájáról tartott beszámolót és tett előterjesztést a 2012. évi feladatokra. Bevezetőjében azzal is kiemelte a polgárőrség jelentőségét, hogy ők az egyetlen olyan civil szerveződés, amelynek működését külön törvény szabályozza. Tavalyi tevékenységüket eredményesnek nyilvánította, a terveiket, feladataikat végrehajtották. Köszönte stratégiai partnereik – a rendőrség és a katasztrófavédelem – együttműködését, de széles körben együtt dolgoznak más partnerekkel is. A számszerű adatok között

elhangzott, hogy megyénkben 4564 polgárőr van. Ők tavaly összesen 315.830 óra szolgálatot teljesítettek, abból 57.544-et a rendőrséggel közösen. Munkájuk eredményeként 213 elfogásra, 194 tettenérésre és 3.215 jelzésadásra került sor. Tevékenységükkel az országos élmezőnyben vannak. Természetesen a városunkban működő polgárőr-egyesületek vezetői is jelen voltak a tanácskozáson. A jól működő neszűri egyesületet Tóth István elnök képviselte. Jó volt hallani az elnöki dicséretet a portelki lovas polgárőr tevékenységről, elnökük Kocza Zoltán. Elismerte a Jász Polgárőr Egylet munkáját is, amely jól összefogja a jász települések egyesületeit. Vezetőik Orosz Tibor és Kisbódi Gáspár. A városi egyesületünk, melynek elnöke Dobrán Gyula, az idén két új motorkerékpárt fog kapni az országos keretből. A régebben

kapott gépkocsijuk már nagyon elhasználódott a sok járőrözésben. Az „Egy iskola – egy polgárőr” mozgalomban is élen jár a Jászság. A hozzászólók között Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere a megyei települések nevében köszönetet mondott a polgárőrség munkájáért. Farkas József, megyei rendőrfőkapitány megerősítette a jó együttműködést szervezeteik között. Dr. Lengyel Györgyi, a megyei kormányhivatal vezetője, egyben a megyei védelmi bizottság elnöke a sok törvényi változásról szólt, s elismerte a végzett munkát. Jómagam elmondtam, hogy Jászberény Város Önkormányzata készen áll a megtisztelő felkérés teljesítésére, miszerint az idén júniusban városunkban közösen rendezzük meg a több ezer főt megmozgató Országos Polgárőr Napot. Nagy András városkapcsolati tanácsnok

Tel.: 411-618 E-mail: berenyiujsag@gmail.com

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk és nagyapám

Oláh István (1927-2012) temetésén megjelentek, koszorúikkal, virágaikkal, részvétnyilvánításukkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönet a mentőszolgálatnak, és az intenzív osztály orvosainak és ápolóinak odaadó munkájukért.

A gyászoló család


3

2012. április 12.

Város napja Ha néhány napra is, de Jászberény fontos színhelye volt az 1848/49-i szabadságharc, azon belül is a tavaszi hadjárat eseményeinek. 163 éve április 3-én, Görgey Artúr és vezérkarának főhadiszállása volt városunk. A Város Napján ebben az évben is e dicső múltra emlékeztünk! Számos alkalom adódott a vigasságra, de az elmélyülésre és az emlékezésre is. Volt verseny a gyerekeknek, hadi felvonulás a lovak és egyenruhák szerelemeseinek, ebéd a város lakóinak, de kegyeletes megemlékezések is. Ezúttal került sor Jászberény és új testvértelepülése, Marosszentgyörgy közötti ünnepélyes aláírására testületi ülés keretében. Ugyancsak megható esemény volt Timár Zsombor-László, Gyimesfelsőlok polgármestere állampolgári esküje. A legemelkedettebb pillanatok mégis este következtek, amikor a város legkitűnőbb polgárait kitüntette. Mellékletünkben ebből a forgatagból válogattunk képben és szövegben. Csodálatos napsütés fogadta a érdeklődőket a városháza előtti téren. Nagykátai és kecskeméti hagyományőrzők jelenítették meg az 1848-49-es szabadságharc hősi napjait. Gyermekhonvédeket idéztek meg a felfegyverzett egykoriakat, de számos huszár is felvonult, hogy megjelenítse az egykori eseményeket. Egyedi színfoltja volt a rendezvénynek egy katonai zenekar (Légierő, Veszprém), amely régi emlékeket idéző térzenét adott. Minden számuk eleganciát és erőt sugárzott. Megszólalt a Ferencz Sándor vezényelte Déryné Vegyes Kar is. A megemlékezést megnyitó himnuszt a vegyes kar énekelte és a katonai zenekar kísérte Toldi Miklós törzszászlós vezényletével. A megemlékezés egyes elemeinek kapcsolódását Kazsimier Andrea könnyítette meg értő magyarázataival. Ünnepi beszédet dr. Szabó Tamás, városunk polgármestere tartotta. Hangsúlyozta, hogy huszadik alkalommal rendezi Jászberény a tápióbicskei csatára emlékezve városnapi emlékünnepségét. Ez a nap a legrégibb jász város életében igen jelentős esemény. 1550-ben már jelentős település volt Jászberény, és hosszú időn át a Jászság fővárosaként emlegették, és annak tekintjük ma is. Lehet, hogy más időpont kedvezőbb lehetne, de a történelem meghatározta időpont emeli a megemlékezés rangját. A most folyó felújítás hosszú időre rangosabbá teszi a városközpontot. Megemlítette, hogy az önmegváltás évfordulójának közelsége (május 6.) is rangosabbá teszi a mai rendezvényt. Az ünnepi beszéd után a Déryné Vegyes Kar énekelt felemelően, majd felhangzott a zenekar előadásában a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország… A Görgey Kör vezetője, Kerékgyártó

László emlékezett (dr. Katona Tamás betegsége miatt) a levert és az egyedül küzdő magyar forradalomra. A magyarság tizenhat hónapon át küzdött szabadságáért, és a Batthyány kormánynak sikerült új életformát szervezni. Majd megvívták eleink a tavaszi és a nyári hadjáratot. Ebben igen jelentős szerepet játszott Görgey Artúr. Olyan csatákat vívott meg, amelyeket még 1930-ban is tanítottak a katonai akadémiákon. Hangsúlyozta, hogy Jászberénynek nagy szerepe volt a szabadságharc meghatározott szakaszában. Megállapította, hogy Jászberény a hagyományőrzés egyik fellegvára is. Molnár Levente huszárőrnagy dr. Szabó Tamás polgármester elé vezényelte a díszszemlét. Jó volt látni a fegyelmezett egységeket, amelyek csakugyan megidézték a távoli eseményeket, életre keltették a számukra oly jelentős és fontos történelmi mozzanatokat. Felcsendült a Déryné Vegyes Kar előadásában az Elindultam szép hazámból… Ezután indult a tisztelgő menet. Először a városháza falán levő emléktáblákat koszorúztuk meg, majd a bíróság falán levő domborművet. Józef Wyszocky emléktáblánál is fejet hajtottunk. A hosszú menet a 48-as emlékműhöz vonult, hogy kifejezze háláját az általuk hozott áldozatért. (A lovasmenet különösen színes volt, hiszen a huszárok mellett csikósok, lovas fogatok is megjelentek…) Körülfogták az egész teret a tisztelgő egységek, majd koszorúzás következett… Méltó, lélekemelő tisztelgés volt… Vetélkedők A helytörténet iránt érdeklődő diákok a város napján is összemérhették tudá-

sukat, Jászberény Város Önkormányzata és a Jászkerület Nonprofit Kft. szervezésében. A középiskolásoknak Jászberény a tavaszi hadjárat főhadiszállása címmel rendeztek vetélkedőt a könyvtárba, míg a Jászberényi barangoló döntőjébe bejutott 5., 6. osztályos diákok a Lehel Filmszínházban fitogtathatták tudásukat. A város összes általános iskolája képviseltette magát a versenyen, közülük 11 csapat jutott tovább a Belvárosi Általános Iskolából és a Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskolából. A gyerekek nagyon erős felkészülésen vannak túl, szinte 1-1 pont különbséggel végeztek az előfordulókban. A döntő végeredménye is szorosan alakult. Az első három helyezett könyvjutalomban részesült, a többiek a Jászkerület Nonprofit Kft. logójával ellátott bögrét kaptak, és természetesen mindenki hazavihette emlékbe a nevével ellátott oklevelet. A gyerekek után, a segítők és az első helyezett csoport felkészítő tanára is ajándékjutalomban részesült. Az első helyeket a belvárosi iskola diákjai nyerték – nomen est omen –, a Történelem jeles képviselői lettek a legjobbak. A középmezőnyben a Nagyboldogosok vitézkedtek, de még a 11-ik Történelem kalózait is csak pontok választották el a legjobbaktól. A középiskolások versenye már komolyabb hangulatban zajlott, a könyvtár nagytermében. A vetélkedőre ötfős csapatok érkeztek, nemcsak Jászberényből, hanem Jászapátiról és Jászárokszállásról is, mondta Lóczy Péter, a Jászkerület Nonprofit Kft. munkatársa. A kérdések zöme jászberényi vonatkozású történelmi eseményekhez, illetve a tavaszi hadjárathoz kapcsolódott. A feladatokat Dr. Wirth István, a SZIE

ABK adjunktus helyettese állította ös�sze, és a vetélkedőt is Ő bonyolította le. A verseny nagyon szoros végjátékkal fejeződött be, a csapatok között 1-1 pont különbség döntött. A Terplánosok győztek a SZIE és Jászapáti csapatai előtt. Huszárkonyha A főzőverseny végül bemutatóra redukálódott, de így is belekóstolhattunk a huszárkonyha íz- és látványvilágába. A helyszínen készült bográcsos étel a Zentai zöldbabos kartács volt, amelyet Zentai Zoltán készített. Halászi Endréné Marika osztotta meg velem ennek a finomságnak a receptjét, ami egyszerűen és gyorsan elkészíthető. Főbb hozzávalói a zöldbab, kétféle kolbász, hagyma, házi paradicsomlé, és tárkony. A kartács eredeti jelentése szerint egy elavult tüzérségi lövedékfajta, de ebben az esetben a köret, a zsemlegombóc. A huszárkonyha egyik jellegzetessége, hogy az ételek különleges nevet kapnak. Készülhetnek régi recept alapján is, de ez esetben valamivel megbolondítják, így egy újabb íz világot létrehozva. Marika szerint a titok a hozzávalók kitűnő minőségében van, házi alapanyagokból sokkal ízletesebb lesz az étel. Kiállítás megnyitó A Déryné Rendezvényházban két kiállítás is nyílt a város napján. Az egyik teremben a városi ajándékok pályázatra beérkezett alkotásokat tekinthettük meg, míg a szomszédos szobában egy fotókiállítást „Tavaszi emlékhadjárat az idők sodrában” címmel. Dr. Kissné Kohári Erzsébet, a Jászkerület Nonprofit Kft. munkatársa köszöntötte a megjelenteket, többek között a testvérvárosok képviselőit, Szabó Tamás polgármestert, a művészeket és minden megjelentet. A megnyitón Juhász Dániel alpolgármester elmondta, hogy e két kiállításnak látszólag nincs köze egymáshoz, mégis egy célt szolgál: fedezzük fel értékeinket és bánjunk velük bőkezűen. A város ajándéka pályázatot azért hirdették meg, hogy az ide látogató vendégeknek olyan ajándékot adhassunk, ami az itt élő emberek alkotása, ami jászsági szellemi értékeket sűríti magába. E mellett saját magunk megismerését is ösztönzi, erősíti identitásunkat. A tavaszi hadjárat pillanatfelvételeiben gyönyörködve, saját történelmünkkel szembesülünk, ami az összetartozásunkat erősíti. Juhász Dániel alpolgármester beszédében kiemelte, hogy „a mai naptól Marosszentgyörgy is csatlakozott Jászberény testvérvárosainak sorába”, és a jövő évi város napján már onnan is várnak vendégeket. A megnyitó pillanatait a Palotásy János Zeneiskola növendékei tették emelkedetté előadásukkal.

A Margit szigeten A város ebédjét reggel 8 órától főzték, hogy délre elkészüljön. Az ötszáz adag huszárgulyást a Margit-szigeti víztorony tövében felállított óriási bográcsban, Csányi Sándor gulyáskirály készítette. Az elkészült ételt Szántó József apát úr áldotta meg, majd elkezdték osztani az ételt, amit a tömeg már alig várt. A finom ebédhez a Jedlik Ányos Lovagrend tagjai kínáltak szikvizet, a kellemes muzsikát pedig a Zagyva Banda húzta. „Állj be Berci Katonának…” címmel rendeztek szórakoztató programot a Margit-szigetre kilátogató gyerekeknek, melyben belekóstolhattak a tavaszi hadjárat történéseibe. A fiúkat két huszár toborozta, s közben katonadalokat énekeltek a gyerekekkel: „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza.” Amíg a fiúkat hadba állították és megtartották a bajusz vizitet, addig a lányok nemzetiszín koszorút kaptak a fejükre. A jász sereg megalakult, kezdődhetett a csata. A harcban viszont nem mindenki kerülhet ki győztesen. A pórul járt huszárt a lányok látták el: tépéssel csillapították a vérző sebet. Az ágyúgolyó elől sem volt menekvés: akit háromszor eltalált, az kiesett a körjátékból. A gyerekek szemmel láthatóan élvezték a játékvezetők ugratásait. A legjobban alighanem az járt, aki mindent kipróbált. A Légierő zenekara játszott a szigeten felállított színpadon. Először a zenés lovas alaki bemutatót festették alá szépen, ízlésesen. Ekkor ugyanis a Magyar Hagyományőr Világszövetség, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző szövetség, valamint a Jász Huszár Bandérium tartottak látványos bemutatót ló és ember összetartozásának megnyilatkozásaként. A szép és okos ló, valamint az ember rangos egységét élhettük át. Majd átalakul a Légierő zenekarának műsora és produkciója. A negyvenes évektől a hetvenes évekig született amerikai zene szólalt meg átélhetően. Armstrong és Ella Fitzgerald számai egyaránt felcsendültek a közönség nagy örömére… A rendezvényt vezető dr. Kissné Kohári Erzsébettől azt is megtudtuk, hogy a vendégszereplő zenekar elnyerte a Prima Primissima díjat is. Színpadra léptek a Székely Mihály tagintézmény mazsorettjei Szakaliné Móré Krisztina tanító és tánctanár vezetésében. Az első szám hagyományosnak tűnt, a második viszont modernebb benyomást keltett. A kislányok nagy igyekezettel, akarással nagy sikert arattak. A Jászsági Hagyományőrző Egylet dr. H. Bathó Edit vezetésével emlékezetes sikert aratott. Vezetőjük ismertette a húsvéti nép ünnepeket, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat, majd az egylet tagjai megjelenítették azokat. 19 órakor a Margit-szigeten Cimbaliband koncert, a Déryné Rendezvényházban pedig a városi elismerések díjátadó gálája kezdődött.


4

2012. április 12.

Ünnepi gálaműsor, Az ünnepi gálaműsor keretében Jászberény polgármestere városi kitüntetéseket adott át. Ez az a nap, amikor a város vezetése elismerésben részesíti azon személyeket, akik a munka, a tudomány, a kultúra vagy a közélet területén kimagasló eredményeket érnek el, és ezáltal Jászberény hírnevét öregbítik, legyenek azok helyiek vagy elszármazottak. Szabó Tamás polgármester nyújtotta át az elismeréseket: Díszpolgári cím, Pro Urbe díj, Sipos Orbán díj, Közszolgálati Életmű,- és a Közszolgálati Nívódíjak, valamint a Közbiztonsági díj.

Bedőné Bakki Katalin Kallós Zoltán

Szűcs Gábor

Beniamino Benetazzo

Dudás Ferencné

Sándor László

Sas István

DÍSZPOLGÁRI CÍM ÁTADÁSA Jászberény Város Önkormányzata, a Palotásy János Vegyeskar karnagyának szerteágazó zenei tevékenységéért, kiemelkedően magas színvonalú énekzene tanári, kórusvezetői-karnagyi munkásságáért Díszpolgári címet adományoz Bedőné Bakki Katalinnak. Jászberényben született, zenész családból származik. Édesapja id. Bakki József alapította Jászberényben az állami zeneiskolát és a Palotásy János Vegyes Kart, amit 1967-ig – haláláig – vezetett. A karnagyi pálcát fia, ifj. Bakki József zeneszerző vette át. Ezt követően 1975. júliusától Bedőné Bakki Katalin a karnagy, aki 1958 óta aktív tagja is a kórusnak, melyet édesapja és bátyja után, a magas színvonalat tartva lelkesen őrzi az utókor számára. Zenei tanulmányait Debrecenben a Kodály Zoltán Zenetanárképző Főiskolán végezte 1966-ban vadászkürt-szolfézs szakon. 2001-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének-zenetanár és karvezető szakán „kiváló” eredménnyel diplomát szerzett. 1966-tól 2006-ig a Lehel Vezér Gimnázium, továbbá a jászberényi Kállai Éva Gimnázium, majd jogutódja, a Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium ének-zenetanár, karnagyaként dolgozott. 1969-1985ig tanított rézfúvós hangszereket és szolfézst a Jászberényi Palotásy János Zeneiskolában. 2005-től, jelenleg is a Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskolában oktat. Bedőné Bakki Katalin kórusügyekben zenei szaktekintély, aki mindig büszke arra, hogy Jászberényben él és tanít. Az általa vezetett együttesek sikereit, díjait, kitüntetéseit 44 év távlatában hiánytalanul nem lehet felsorolni, számos hazai és nemzetközi siker fémjelzi munkásságát. Jászberény Város Önkormányzata, a Csángó Fesztivál létrehozásában végzett kitartó és fáradhatatlan közreműködéséért, a Jászság Népi Együttesnek nyújtott komoly szakmai segítségéért Díszpolgári címet adományoz Kallós Zoltán néprajzkutatónak. Kallós Zoltán a mezőségi Válaszúton született 1926. március 26-án. Néprajzkutató és európai hírű balladakutató. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön végezte. 1941 és 1955 között Kolozsváron a Zeneművészeti főiskolát végezte el. Moldvában tanítóskodott, majd Gyimesben élt. A Ceausescu időszakban sokat szenvedett, és börtönbe is zárták a magyar nemzeti értékek támogatása miatt. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja. 1990-ben Életfa díjat, 1993-ban Magyar Művészetért Díjat, majd 1996ban Kossuth-díjat kapott. 1979-ben ismerkedett meg Papp Imrével, a Jászság Néptánc Együttes alapító művészeti vezetőjével. Innentől komoly szakmai segítséget és támogatást adott az együttesnek az erdélyi és moldvai táncos és zenei hagyományok felelevenítéséhez. Az Ő közreműködésével alakulhatott ki a Csángó Fesztivál,

amely napjainkban Jászberény legmeghatározóbb, határainkon túl is igen nagy ismeretségnek örvendő programjává vált. PRO URBE JÁSZBERÉNY EMLÉKÉREM Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a mai magyar néptánc mozgalom és néptánc kultúra egyik meghatározó egyéniségét a Jászság Népi Együttes művészeti igazgatóját, eredményes táncosi, művészeti igazgatói, vezetői tevékenységéért, a népi hagyományok átörökítése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért, a Csángó Fesztiválok megrendezésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért PRO URBE JÁSZBERÉNY EMLÉKÉREMMEL tünteti ki Szűcs Gábort! Jászberényben született 1967-ben. A néptánccal 1977-ben ismerkedett meg a Jászság Népi Együttes egyik utánpótlás csoportjában. A felnőtt együttesnek 1982 óta tagja. 1990-től a Jászság Népi Együttes tánckarvezetője,a Jászság Népi Együttes művészeti igazgatója és vezetője 1996-óta. Feleségével, Szűcsné Urbán Máriával együtt 2000-ben Művészeti Vezetői Nívódíjat kaptak a Martin György Néptánc Szövetségtől. Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete szeretné elismerni a két város közti kapcsolat érdekében végzett önzetlen és fáradhatatlan munkáját, így a fentiek alapján „PRO-URBE Jászberény” emlékérmet adományoz Beniamino Benetazzonak. A Jászberény és Conselve közötti testvérvárosi kapcsolat 20 évében a kezdetekből kiemelt szerepe volt díjazottunknak, hiszen neki köszönhető az olasz testvérvárosi kapcsolat megalakulása. Vasco Varotto Conselve 20 évvel ezelőtti polgármestere nyitni akart a volt szocialista országok irányába. Ekkor állt elő díjazottunk azzal a gondolattal, hogy az ő gimnáziumi francia tanárnője éppen a magyarországi Jászberény városából került Olaszországba, és ment férjhez egy conselvei férfihez. A tanárnő közreműködésével levelet írtak Jászberény akkori városvezetőinek. Már az első városunkba érkező conselvei küldöttségben ott volt, s azóta is fáradhatatlanul azon dolgozik, minél élőbb legyen ez a testvérvárosi kapcsolat. A kulturális tevékenységek segítése mellett, közreműködött a két város közötti gazdasági kapcsolatok kialakításában is. Példa a Kalla Pál kádármester és a conselvei Sansovino Szőlészet Pincészet közötti virágzó gazdasági együttműködés. A legújabb kapcsolat az Erasmus program keretében alakult ki a Padovai Egyetem és a Szent István Egyetem Jászberényi Kara közötti együttműködési szerződés formájában. SIPOS ORBÁN-DÍJ Jászberény Város Önkormányzata közel négy évtizeden keresztül végzett lelkiismeretes és kiemelkedő kultúrateremtő és hagyományápoló munkásságáért, Sipos Orbán Díjal tünteti ki Sas Istvánt, a Déryné Művelődési Központ nyugalmazott igazgatóját.

Sass István Jászberényben született, itt végezte alsó és középfokú tanulmányait, majd Debrecenben a Tanítóképző Főiskola népművelő-könyvtáros szakán kapott diplomát. 1974. augusztus 1-jén állt munkába a Déryné Művelődési Központban. 37 éven át dolgozott népművelőként, majd ugyanitt 1984től az igazgatóhelyettesi, később (1993 - 2011 szeptember 30-ig) az igazgatói teendőit is ellátta. Működése alatt az intézmény a város kulturális életének irányító központjává vált. Több mint egy évtizedig szerkesztője volt a népszerű „Jászsági Műsor” című kiadványnak, ezzel párhuzamosan fogalmazódott meg benne a helyi kábeltelevíziózás gondolata is. A helyi csatorna első adásait kollégáival együtt készítette a művelődési központban kialakított stúdióban. A helyi sugárzó rádió megteremtésében is részt vett, ahol 1997 végéig folyamatosan szerkesztőként is dolgozott. 1995-ben a Redemptio 150 éves évfordulója alkalmával rendezték meg először a jászok világtalálkozójával együtt a Jászberényi Nyár – Vigadalmi Napok című programsorozatot, amely minden évben ezreket vonz a jászok fővárosába. Közben sikerült a Mézvásárt is nemzetközivé szélesítenie. 2009-ben pályázatot nyert a jászberényi Szabadtéri Színpad felújítására, amelynek eredményeként 2010 nyarára elkészült a fedett színpadú és akár 1000 főt befogadó létesítmény. Aki eddigi egész életét, ténykedését a kultúra és a közművelődés szolgálatába állította, felvirágoztatott egy nagy múltú intézményt, ami Jászberény város kulturális életének egyik fontos központja lett. KÖZSZOLGÁLATI ÉLETMŰ-DÍJAK Jászberény Város Önkormányzata, a Klapka György Szakközép és Szakiskola, Általános és Speciális Szakiskola pedagógusának, a hivatásának tekintett pedagógusi tevékenysége során elért kiemelkedő szakmai eredményekért, és kiemelkedő nevelő-oktatói munkájáért Közszolgálati Életmű díjat adományoz Dudás Ferencnének. 1974 óta van a tanári pályán. A Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskolában 1977 óta tanít. 2011. decemberében nyugdíjba vonult, de óraadó tanárként továbbra is részt vesz az iskola életében. Több évtizedes munkája során a nevelő-oktató munka minden területén kiemelkedőt nyújtott. Mint a magyar-történelem munkaközösség vezetőjének elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy az egyik legjelentősebb nyelvművelő verseny, az „Édes anyanyelvünk” 25 éves összesítésében az iskola országos első helyezett lett. Jászberény Város Önkormányzata a munkában és sikerekben gazdag műszaki, elméleti oktatói pályája elismeréseképpen Közszolgálati Életmű díjat adományoz Sándor Lászlónak, Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gim-


5

2012. április 12.

emlékezetes díjátadás názium és Kollégium nyugalmazott műszaki tanárának. 1963-ban került Jászberénybe. Az akkori Aprítógépgyárban volt elektroműszerész 5 évig. Az Erősáramú Szakközépiskolai képzés jászberényi indításáról 1968-ban döntöttek. Első műszaki képzettségű személyként került az iparból az oktatás területére. Az iskolában a gyakorlati oktatás vezetését bízták rá. A 70-es évek elején tanulói már kiemelkedően szerepeltek az Országos Műszaki Tanulmányi Versenyeken. Műhelyfőnöki munkáját 23 évig végezte. Az iskolában végzett munka mellett városi szintű tevékenységekben is részt vállalt. A rendszerváltás éveiben megszervezték a kezdetben 135 fős, jászberényi Pedagógus Kamarát, aminek elnöke volt. Nyugdíjba 2005-ben vonult. Minden évben megszervezi a nyugdíjas kollégái és a gimnáziumi osztálytársai találkozóját, segíti az önkormányzati képviselők munkáját. Életfilozófiája, hogy embertársainak, azok közösségeinek akkor, addig és ott kell segíteni, amikor, ameddig és ahol lehet. KÖZSZOLGÁLATI ÉLETMŰDÍJAK Jászberény Város Önkormányzata a beteggyógyítás területén fáradhatatlan munkájával szerzett elévülhetetlen érdemeiért, azért az életfelfogásáért, Közszolgálati Életmű díjat adományoz Antonio da Rocha, háziorvosnak. 1943. június 30-án Brazíliában Fortaleza városában született. Gimnáziumi tanulmányait még Brazíliában végezte. Először Franciaországba került, majd 1964-ben Magyarországra. Egy éves nyelvi előkészítő után beiratkozott az Orvosi Egyetemre és 1976-ban diplomázott. Szülészet-nőgyógyászatból szakvizsgázott. A váci, majd mátészalkai kórházakban kezdte meg orvosi munkáját. 1982-ben került Jászberénybe, ahol a lehetőségek háziorvosi állást biztosítottak számára. Hat év múlva sikeres háziorvosi szakvizsgát tett. Közvetlen magatartásának és kedvességének köszönhetően egyre több beteg fordul hozzá, és tartozik ellátási körébe. 2008-ban saját rendelőt alakított ki. Mai napig aktívan praktizál, részt vesz a központi orvosi ügyeletben, ahol számtalan esetben kérik segítségét helyettesítésekben. Jászberény Város Önkormányzata, a Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. nyugalmazott pszichiáter főorvosának, a Jászság pszichiátriai ellátása során tanúsított magas szakmai színvonalú, áldozatos orvosi munkájáért, sikeres, példamutató oktatói tevékenységéért Közszolgálati Életmű díjban részesíti dr. Marsal Györgyöt. 1968-ban Szegeden szerzett általános orvosi diplomát, 1977-ben pszichiátria szakvizsgát, 1980-ban neurológia szakvizsgát, majd 1992-ben addictológia szakvizsgát tett. 1968-tól a gyulai kórházban dolgozott 1996. februárjáig, majd a jászberényi kórházban vállalt állást. 2005. december 31-én történő nyugdíjba vonulását követően továbbra is aktívan részt vett a Jászság pszichiátriai betegellátásában. Több mint 40 éves pályafutása alatt folyamatosan képezte magát, több területen szerzett szakvizsgát. Orvosi tevékenysége során így széles körben tudott segítséget nyújtani a rászorulóknak. Munkásságát a rendkívüli empátiás készsége végig kísérte. A gyógyítás mellett a tudományos életnek is részese, számos tudományos előadás szerzője is volt.

Jászberényben végzett munkáját is hasonló erények és lelkesedés jellemezte. Nemcsak a beteget, az embert is látta pácienseiben. Orvosi munkássága és magatartása minden ember számára példamutató és követendő. KÖZSZOLGÁLATI NÍVÓDÍJAK Jászberény Város Önkormányzata a Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola igazgatóhelyettesének majd négy évtizedes fáradhatatlan, lelkiismeretes pedagógusi életútjáért, Közszolgálati Nívódíjat adományoz Balláné Nagy Katalinnak. A jászalsószentgyörgyi általános iskola tanítónőjeként, majd 1992. Augusztusától a Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskolában, jelenleg az iskola igazgatóhelyetteseként dolgozik. Végtelen lelkiismeretesség jellemzi. Munkájának elismeréseként 2003. augusztus 16-tól 2008. július 15-ig az Egri Főegyházmegye érseke kinevezte az iskola igazgatójává. Elkötelezett híve a katolikus egyháznak. Nevelő és oktató munkáját áthatja az Isten és ember szeretete. Az iskolai munkáján túl részese a város közéletének: - 2003-tól az Egyházi Iskoláért Alapítvány Kuratóriumának elnöke - a Katolikus Értelmiségiek Szövetségének tagja - a Palotásy János Vegyes Karban évtizedek óta énekel. Jászberény Város Önkormányzata kimagasló, innovatív szakmai munkájáért, munkaközösség vezetőként tanúsított kiemelkedő teljesítményéért, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában betöltött szerepéért, Közszolgálati Nívódíjat adományoz Tóth Marianna pedagógusnak. Jászberényben született, iskoláit is itt végezte, s jelenlegi munkahelyén érettségizett. A Szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott. Az LVG lett első és egyedüli munkahelye. Évek óta a történelem-földrajz munkaközösség vezetője. Meghatározó egyénisége a gimnázium ’90-es években induló újításának, a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzésnek is. Az elmúlt húsz esztendőben számos osztályt tanított, s szerettette meg velük tantárgyát, melynek segítségével művelt, nyitott, toleráns fiatalok kerülnek ki keze alól, akik aktív részesei lesznek közösségünknek. Tanítványai számos városi, megyei és országos versenyen arattak szép sikereket. Külön kiemelendő a Polgár az Európai Demokráciában című versenyen való többszöri eredményes szereplés. Sokat tett és tesz a német, vechtai Gymnasium Antonianum és az LVG közötti eredményes testvérkapcsolatok kialakításáért, valamint Jászberény és Conselve közötti testvérkapcsolat ápolásáért, amellyel édesapja, Tóth János egykori múzeumigazgató alapító munkáját folytatta. Jászberény Város Önkormányzata, a Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. ápolási igazgatójának, a betegápolás területén kiemelkedő szakmai tudással és felelősségtudattal végzett több, mint két évtizedes kitartó munkájáért, Közszolgálati Nívódíjat adományoz Jánosiné Kiss Zsuzsannának. 1989-ben kapta kézhez általános ápolói oklevelét. Mint pályakezdő, ápolói hivatását Szolnokon kezdte, majd 1994-től a jászberényi kórház belgyógyászati osztályán dolgozott ápolóként. 2002. májusától a fül-orr-gégészeti osztály főnővéri teendőinek, majd

2007-től a szülészet-nőgyógyászati osztály főnővéri teendőit végezte. Az ápolási munka szervezését, koordinálását, az osztályos feladatok ellátását kiemelkedő szakmai tudással, felelősségtudattal látta el. Munkája mellett mindig törekedett szakmai ismeretei gyarapítására is. 2002-ben OKJ ápolói-, majd 2009ben diplomás ápolói oklevelet szerzett. Jelenleg egyetemi ápolói mesterszakon folytatja tanulmányait. 2009 novemberétől az ápolási igazgatói feladatokat látja el. A menedzsment tagjaival, kollégáival jó munkakapcsolatot tart fenn. Mosolyával, derűjével igyekszik túllendülni a nehézségeken, és így próbálja kitartásra ösztönözni munkatársait. Munkatársaiban a hivatás szeretetét, a beteg, a kiszolgáltatott emberek iránti tiszteletet igyekszik erősíteni. Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Közszolgálati Nívódíjjal tünteti ki Bús Lászlónét, aki 1983tól dolgozik az Egyesített Szociális Intézményben, mint gondozó, ápoló. 1995-ben szociális gondozó-ápoló szakképesítést szerzett. Az idén márciusban vonult nyugdíjba. Szolgálati idejéből 28 évet töltött a szociális ellátásban, ahol kiemelkedő tevékenységet végzett. Jól képzett, jelentős szakmai gyakorlattal rendelkező munkatárs. Munkája során folyamatosan segítő kezet nyújtott az idősek felé. Az intézmény lakói közül többen találtak személyében lelki társat. Munkáját precízen, pontosan végezte, mindig szem előtt tartva az ellátást igénybevevők érdekeit. Elhivatottság, emberszeretet, segítőkészség kell hozzá és áldozatos munkavégzés, melyekkel Ő mind rendelkezik. KÖZBIZTONSÁGI DÍJ Jászberény Város Önkormányzata a Jászberényi Rendőrkapitányságon végzett kimagasló színvonalú rendőri munkájáért, Közbiztonsági Díjával kitünteti Pesti Erika rendőr századost. 1987. június 1-jén szerelt fel a Jászberényi Rendőrkapitányság, Járőr és Őrszolgálati Alosztályára járőri beosztásba. Tiszthelyettesképző iskolája elvégzése után járőrként dolgozott Jászberény városban. Közterületi szolgálata ideje alatt elkötelezettje és tisztességtudója lett a rendőri munkának. 2001-ben az igazgatásrendészeti szakterületre került, ahol példásan megállta a helyét. Először segédelőadóként, majd a Rendőrtiszti főiskola elvégzése után, 2006-ban előadóként, majd 2010-ben főelőadóként folytatta munkáját. Az igazgatásrendészeti szakterületen a szabálysértési, majd 2011. év végétől a fegyverigazgatási területen dolgozik. Munkáját nagy hozzáértéssel és tisztességgel végzi. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy valamennyi rendfokozatát soron kívül kapta meg. A soron kívüli előléptetéseken kívül 7 vezetői elismerést kapott. Állófogadás a városháza dísztermében Igazán jó hangulatú és baráti összejövetel tanúi lehettünk. Dr. Szabó Tamás, városunk polgármestere újból meleg szavakkal köszöntötte a kitüntetetteket. Gratulált nekik újfent, és azt kívánta nekik, hogy jó egészségben szolgálhassák azt az ügyet, amelynek szolgálata jutalmaként elismerést vehettek át. Pohárköszöntőjét követően baráti beszélgetés zajlott az öröm, a derű jegyében. Lapzártakor érkezett a szomorú hír, hogy dr. Marsal György szombaton elhunyt. Emlékét őrizzük.

Dr. Antonio da Rocha

Balláné Nagy Katalin

Dr. Marsal György

Tóth Marianna

Bús Lászlóné

Pesti Erika

Jánosiné Kiss Zsuzsanna


6

2012. április 12.

Miért vagyunk a világban? Gyimesfelsőlok polgármestere stílszerűen Tamási Áron Ábelének soraival kezdte emelkedett hangulatú beszédét. Köszönetet mondott a pillanatért, hogy itt lehet, Magyarországnak, Jászberénynek, Szabó Tamás polgármesternek, amiért itt, városunkban kaphatja meg a magyar állampolgárságról szóló Honosítási okiratot. Egy kis kitérővel, egy rövidke történettel kezdte mondandóját.

1980-ban sok-sok utánajárás és nyilatkozatok sorozata után, szüleimnek sikerült elintézni, kiharcolni azt, hogy Magyarországra utazzunk rokonlátogatóba, a háborúkor kint maradt nagybácsihoz Tolna megyébe, Sárpilisre. Persze itthon elszedtek tőlünk személyi igazolványt, születési bizonyítványt és adtak helyette piros útlevelet, amit megígértünk, hogy visszatérésünkkor le is adunk. El is indult a Tímár család Gyimsfelsőlokról, Dacia személyautónkkal, amely kedves szüleimből, a 6 éves húgomból és jómagamból állt, én akkor szép kilenc esztendőt tudtam a hátam mögött és fűtött a világ iránti megismerés, tehát nagyon vágytam erre az útra. A határig le sem hunytam egy pillanatra se a szemem, hisz egyedi esemény volt addigi életemben, hogy át fogom lépni a határt. A román oldalon tudom, hogy valamit mondott a határőr édesapámnak, mire elkezdtünk kipakolni mindent az autóból, mintha a piacra mentünk volna árulni, majd bepakolás és indulás. A magyar oldalhoz közeledve édesapám hátrafordult hozzánk és azt mondta, hogy „Itt aztán egy szót se”! És abban a pillanatban egy világ omlott össze bennem. Kérdések sorozata futkározott az agyamba, mi az, hogy itt nem beszélhetek, tudtam, hogy otthon nem szabadott magyarságról beszélni, nem szabad magyarkodni, de itt? Hiszen Magyarországra jöttünk, ahol mindenki olyan, mint mi, magyar, nem kell félni a szekusoktól, nem kell félni semmitől és pont itt nem szabad beszélni? Szüleim nyilván attól tartottak, hogy nehogy valami olyasmit mondjunk, ami miatt esetleg kellemetlenségünk legyen, vagy ne add, Isten vis�szafordítsanak. Na, mi hallgattunk, mint a lakat. Emlékszem a Sárpilisi kocsmába édesapám és János nagybátyám, egy-egy korsó sör mellett, cigány hegedűs kíséretében énekelték a „Hargita alján lakom én” nótát, és törölgették könnyeiket, én pedig egy fagylaltot nyalogattam és a szolidaritás jegyében vegyítettem könnyeimmel, hi-

szen azok akaratom ellenére potyogtak. Megmozdult bennem a magyar szív, a magyar öntudat, úgy ahogy voltam, kilenc évesen. Talán akkor éreztem legelőre, hogy mit jelent magyarnak lenni. De ez mára nagyon sokat változott, most merünk énekelni otthon is magyarul, akár a kocsmába is, merünk beszélni magyarul, nekem is volt alkalmam önökhöz beszélni itt Jászberényben és Gyimesfelsőlokon is úgy, hogy nem kellett félnem semmitől és nem mondta senki, hogy nem szabad. Bizonyára emlékeznek, amit mondtam a múltkor, hogy mi a székelység, erdélyi magyarság és gyimesi csángók, úgy jártunk, hogy nagyapánk lefeküdt Magyarországon, felkelt Romániában és nem a vonaton aludt el. De ha már ez így van és a sors így hozta, hogy akaratunkon kívül, határokat húztak a fejünk felett, hát ki kell használnunk minden lehetőséget, ami összeköthet bennünket, határokon innen és határokon túl. Az egyik legfontosabb az a nyelvünk, hiszen nekünk egy az anyanyelvünk, de sajnos a kommunista rendszerben sem Magyarországon, sem Erdélyben nem volt szabad az igazi magyar történelemről beszélni, nem tanították az iskolában a magyar történelmet úgy, ahogyan az igaz volt. Úgy nőttünk fel, hogy nem tudtunk egymásról. És talán még a mai napig nem úgy tanítják a magyar történelmet, ahogyan az a valóságban volt. Ezért kell sürgősen tenni valamit, hogy a következő nemzedékben ne haljon ki a magyar nemzet történelme. És ezért mindannyian felelősek vagyunk. Ehhez nem elég csak egy maréknyi ember innen is és tőlünk is, hanem kivétel nélkül mindenkire szükség van, aki magyarnak érzi magát és, aki tehet is valamit az ügyért. Mert akárhogy szemléljük Európa népeit, nem találunk még egy ilyen sorsú népet, mint a magyar, darabokra szaggatva, különböző országok állampolgárai lettünk, akiknek a történelmet az adott ország kénye-kedve szerint, neki megfelelően, hamisul verték belénk, elhallgatva az

igazságot. Nekünk ezt a nyolc évtizedes kiesést pótolnunk kell, ha azt akarjuk, hogy a jövő nemzedéke tudja az igazságot. Papolunk Európai Unióról, hogy mára már nincsenek igazi határok, szabadok vagyunk, és arra mehetünk, amerre akarunk, egyenlő jogú állampolgárok vagyunk az unióban!!!! Igen, de egy nemzetet nem lehet ezzel kifizetni, nem lehet a múltat csak úgy lehengerelni. És ez az ország a miénk volt! A miénk mindannyiunké, jászberényieké, gyimesfelsőlokiaké az összes magyaré. Most jelen pillanatban, mit tudunk tenni? Mostanra például nagyon jól lett kitalálva a testvértelepülés intézménye, ami virtuálisan egyesíteni tudja nemzetünket, hiszen bármit bele tudunk foglalni, amit csak akarunk, csak akarnunk kell. Ott van példának a kiépülőben lévő Mária út, ami összeköti a magyarságot Mariazelltől, Máriapócson át, Csíksomlyón keresztül, a Gyimesi ezer éves határig. Csak ezekről tudnunk kell, ezekkel foglalkoznunk kell. És itt köszönet mindazoknak, akik mindent megtesznek azért, hogy a két település közötti együttműködés minél gyümölcsözőbb legyen. Most már több téren is vannak kapcsolatok, hála a jó szándékú és odaadó embereknek, akik ezeket felvállalják és rendületlenül ápolják. 2011. augusztus 13-án azt mondtam itt Jászberényben, hogy szeretném megköszönni a magyar politikumnak azt a lépését és minden jóhiszemű magyar embernek, aki hozzájárult ahhoz, hogy mi erdélyi székely és csángó-magyarok is igényelhessük a magyar állampolgárságot. Úgy gondolom, hogy ezzel egy nemzetegyesítő lépést tettek meg, ha nem földrajzilag értve is, de legalább lélekben igen, az biztos. A magyar Alkotmány 6. § 3-ik bekezdése kimondja, hogy "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." És íme, itt a pillanat, amikor átvehetem hivatalosan a honosításomat, a magyar állampolgárságról szóló okiratot…És még mondtam akkor valamit, ha emlékeznek arra a pillanatra, éspedig azt, hogy szeretném üzenni a magyar politikumnak, hogy magyar állampolgárként akkor érezném teljes egyenjogú magyarnak magam, ha szavazati jogom is lehetne. Gondolom ez csak idő kérdése és maradok, azzal a reménnyel, hogy nem sok időé. Hát a véleményem az óta sem változott és én most is ebben bízom, tehát az üzenetem változatlan. A polgármester zárógondolatként a kereszténység legnagyobb ünnepe, a húsvét alkalmából Gyimesfelsőlok üzenetét tolmácsolta Jászberény minden polgárának, és azt kívánta, hogy a remény és az öröm ünnepéből erőt merítve, „ártatlan kézzel és tiszta szívvel” tudjunk továbbhaladni, egységben, egymást megértve és segítve, tudjuk építeni közösségeinket, nemzetünket.


7

2012. április 12.

A magyar Habsburgok kriptája Programajánlatunk A Jászok Egyesületéből sokan voltak kíváncsiak március végén a Habsburg nádori kriptára. Dr. Dobos László ügyvivő köszöntő szavai után, Illésy Ádám nagykun kapitány helyezte el az emlékezés koszorúját József nádor síremlékén. Bognár Mária

A budai vár egyetlen, eredeti állapotban megmaradt, földfelszín alatti részében van a „magyar Habsburgnak” nevezett József nádornak és családjának a kriptája. A ma nyilvánosan látogatható temetkezőhelyet 1987ben helyreállították, miután 1973 körül sírrablók, a csontokat, emberi maradványokat is szétdobálva, kifosztották. A nádori kriptában az 1847ben elhunyt nádor mellett számos más családtagja nyugszik kőszarkofágokban. Álmukat márvány síremlékek és egy bronzangyal őrzi. A legendás cárleánynak, a nádor első, fiatalon meghalt felségének, Alexandra Pavlovnának az arcképe is látható, aki azonban már nem lakója a kriptának, 2004-ben

visszakerült eredeti nyugvóhelyére, az időközben helyreállított ürömi sírkápolnába. A középső teremben magasodik József nádor carrarai fehér márványból készült szobra, Zala György alkotása. A nádor kezét oltalmazóan a Szent korona fölé tartja, amit soha nem ért el. A mennyezet itt is a csillagos eget mintázza, de egy, a Szentlelket jelképező, galamb is látható. József nádort különös kapcsolat fűzi a jászokhoz: ő volt a kiváltságos jászkun kerületek főbírája, és 1800-ban a jászkunokból toborzott egyik huszárezrednek pedig a tulajdonosa. A keze alá tartozó „Nádor-huszároknál” nem engedett protekciót érvényesülni az előléptetéseknél, kizárólag a rátermettség és az érdemek számítottak. Huszáraival atyai jósággal bánt. A nádorhoz – kriptájának többszöri feldúlása miatt – mára csak kevés tárgyi emlék köthető. Ezek egyikét viszont a jászberényi Jász Múzeumban őrzik: az 1830-as évekből származó, szépen restaurált huszárzekét József nádor a jászkunok örökös kapitányaként vi-

selte. Csaknem 50 éves nádori működéséhez Magyarország számára számos pozitív mozzanat fűződik, életének értékelői nem mulasztják el megemlíteni a magyar nép iránti rokonszenvét. Bár ő maga (állítólag) magyarul tökéletesen nem tudott, a bécsi Habsburg-udvarban magyarbarátsága okán gyanakodtak rá, azt is szemére vetve, hogy tulajdonképpen leválasztani törekszik hazánkat a birodalomról, hogy ő maga király lehessen. Eközben – hiszen ő maga is császár fia, császár öccse lévén (apja II. Lipót, bátyja I. Ferenc osztrák császár, magyar király) - valójában mindig is a birodalom érdekeit is képviselte, megpróbálva azokat összeegyeztetni a magyar nemzeti érdekekkel. Ennek jegyében egyik szorgalmazója volt a magyar nyelv 1844-es hivatalossá tételének, és számos intézmény alapításával, kezdeményezésével járult hozzá az ország fejlődéséhez. Ezek leglényegesebbjei: az Ipartanoda (a mai Műegyetem elődje), a katonatiszteket képző Ludovika Akadémia, a Vakok Intézetének elődje, a Gellérthegyi Csillagvizsgáló, a Margit-sziget parkosítása stb. „Habsburgnak született és magyarként halt meg” – írták róla. Itt született utódai már magyarul jól tudtak, gyakorlatilag anyanyelvükként beszélve nyelvünket. Sajnos kedvenc rezidenciája, az alcsúti kastély a II. világháború során és után leégett, elpusztult, már csak romos falai meredeznek.

Nemzetközi dalest a főiskolán Március utolsó csütörtökén a főiskola patinás dísztermében három nemzet – francia, magyar, amerikai –, dalai csendültek fel, megidézve az Gesamtkunst (összművészet) levegőjét, hangulatát zenében, táncban, beszédben. Az est szereplői a vechtai illetékességű Wolfgang Mechsner német, Bernhardt András magyarországi német, Czabán Angelika magyar művész voltak. S. C.

Bernhardt András, a Palotásy János Zeneiskola tanára nagy műgonddal vezette a dalestet, hiszen minden szükséges információt a közönség rendelkezésére bocsátott, sőt kürtszólója is emlékezetes maradt mindan�nyiunk számára. A dal az európai nemzetek közös kincse. A magyaroké és a németeké is. A XIX. századi Heinrich Heine és Petőfi Sándor egyaránt emlékezetes dalokat alkotott, s ennek következtében az irodalmi megújulás egyik útját járták. A dal ugyanis az európai nemzeti irodalomnak megújulását is jelentette. A modernizálódó zenekultúrában is megtalálta helyét a dal a nemzeti önkifejezés lehetőségeként. Claude Debussy ariettái kedvesek, meghatóak voltak könnyedségükkel, szépségükkel. Paul Verlaine versei igazi zenei testet öltöttek az ének- és zongoraművész előadásában. Talán ekkor lehetett legjobban érzékelni a két művész összehangzó tevékenységét. Szinte egymásba kapaszkodtak, és a zongoraművész bátorító mosolya része volt a szép közös produkciónak. Kodály Zoltán hét dala hazahozott bennünket, hiszen az

előadott művek mindegyike belülről is szólt, és egyben egy világra szóló zenei látásmód megtestesülése is volt mindegyike. (Nem csoda, hogy Wolfgang Mechsner a Kodály-módszer tanulmányozása céljából utazott hozzánk, és azóta gyakorta megjelenik hazánkban, miközben több földrészt bejárt, szentesítendő többek között a dal zenei világunkban betöltött szerepét. Tavaly ugyanez a trió Jászberény

testvérvárosában, Vechtában adta elő most megismert műsorát.) Hatásosan csendültek az amerikai Samuel Barber dalai. Összesen tíz XVIII-XIX. századi ír keresztény szöveg alapján egy ugyancsak sajátos világot szólaltattak meg a művészek. Már sajátos atmoszféra, de nagyon emberi közeg jellemezte ezt a műsorrészt is: a könyörgés, a fohász, a töprengés egyaránt része volt. A zendülő zongora, a fülbe súgó kürt meg a kellemes szoprán egyszerre idézett meg számunkra akár régi századokat is, hogy együtt éljük meg az egészen távoli, de mindig mélyen emberi érzelmeket, örömöket, bánatokat.

A dalok egytől-egyig a néphagyományból valók. Gyöngyszemek, csak a foglalatuk egyéni. A műveknek… legfőbb erénye, hogy első szavától az utolsóig, kivétel nélkül, megalkuvás nélkül, lélekben… szóban, színben, melódiában csodálatosan magyar.” Kodály Zoltán

Dr. Rock újra Jászberényben

Április 13-án 17.30-kor, a Lehel Filmszínházban tart zenetörténeti előadást Pleskonics András, a szegedi egyetem oktatója.

Galériabusz Egerbe

A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria április 28-án 8.30 órakor a Déryné Rendezvényház előtti parkolóból galériabuszt indít az Egri Dobó István Vármúzeumba. Jelentkezési határidő: április 14.

Jótékonysági Bál a Jézus Neve Plébánián

A jászberényi Barátok Temploma Közössége április 21-én, szombaton tartja II. Jótékonysági Bálját. A bál fővédnöke Tállai András államtitkár úr. Vendégvárás 18 órától lesz a Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola ebédlőjében, majd köszöntő, műsor, vacsora és tánc. A bál szervezői tombolatárgyakat, felajánlásokat köszönettel fogadnak.

Közgyűlést tart a Jászok Egyesülete

A Jászok Egyesülete Ügyvivői Testülete április 24-én, kedden, 16.45 órakor tartja évi rendes közgyűlését, a Pest megyei Megyeházán (Budapest, V.,Városház u. 7., II. emelet 245. sz. Lift van!). Ezt követően A Jászság a török hódoltság idején címmel tart előadást dr. J. Újváry Zsuzsanna PhD, a Pázmány Péter Katolikus Egyeteme docense.

Százéves a Jászapáti Gimnázium

A JNSZM Gróf Széchenyi István Gimnázium, szakképző Iskola és Kollégium április 18-19-20-án tartja centenáriumi ünnepségét. A három napos rendezvény a programok sokszínű palettáját vonultatja fel. Április 18-án 9 órakor kezdődik a nyitó ünnepség a Szent István teremben, melynek keretein belül „Időutazás” címmel filmet vetítenek az iskola történetéről. 10 órától emlékhelyet avatnak egykori tanároknak és diákoknak tisztelegve, majd kiállítás nyílik az egykori diákok művészeti alkotásaiból. 14 órától Pókász Endre életmű-kiállítás nyílik az iskola Pókász-termében, majd a Vágó Pál Múzeumban dr. Farkas Ferenc tartja beszédét a festménykiállítás megnyitója alkalmából. Április 19-én 9 órától a Makó Pál versenyek díjkiosztóját-, majd 10 órától az üvegfestés pályázat eredményhirdetését tartják. 14 órától a város diákjai mérhetik össze tudásukat az iskolatörténeti vetélkedőn. Április 20-án, pénteken, 14 órától veszi kezdetét az ünnepi rendezvény. 15.30-tól az előkertben Pócs János felavatja az országzászlót a Rácz Aladár Zeneiskola fúvószenekarának közreműködésével, majd Jászó (Fellner) Tivadar emléktáblát avatnak az iskola főbejáratánál. Az eseménysort a 17 órakor kezdődő gálaműsor zárja.

My Fair Lady Jászapátin

Április 22-én Jászapátin, a Pájer Antal Művelődési Házban mutat be zenés színdarabot a Városi Színjátszó Kör My Fair Lady címmel.

A Hamza Studio kiállítása Gyöngyösön

A jászberényi Hamza Studio ElengedÉs című kiállítása 2012. április 20-án pénteken 17 órakor nyílik a gyöngyösi Mátra Honvéd Kaszinóban (Gyöngyös, Fő tér 9.). Megnyitja: Nagy Tibor művészettörténész. A tárlat 2012. május 15-ig, hétköznap és szombaton 10 és 18 óra között tekinthető meg.

Beavató színházi előadás Március 28-án a Lehel Filmszínházban vendégszerepeltek a Pesti Magyar Színiakadémia végzős hallgatói. Shakespeare Rómeó és Júliáját a megszokottól eltérő előadásban tárták elénk, s közben a kulisszák mögé is betekinthettünk Kovács Gábor Dénes igazgató közreműködésével. Gergely Csilla

Az emberek többsége jól ismeri a Shakespeare darabot a két veronai szerelmesről. Azt hihetnénk, hogy erről már nem lehet újat mondani, ám erre a fiatal tehetségek rácáfoltak. Ezen az estén ugyanis nemcsak a klasszikus színdarabot láthattuk. Az első felvonás kezdetén a szereplők a hátsó sorok mögül mentek a színpadra – ám hogy ez ne legyen szimpla vonulás – menet közben bújtak Shakespeare korabeli jelmezükbe. Azt hihettük, hogy elkezdődött az előadás, de gongszóra máris leállt a játék, és bekapcsolódott a játékmester, Kovács Gábor Dénes. Később is megszakította az előadás menetét: úgy magyarázta a történetet, mintha magyar órán ültünk volna. Kommentárjaival a színház kulisszái mögé vezetett, szakmai titkokra derült fény. Olykor nyílt színen instruálta a pályára készülő diákjait. A színészek az egész színháztermet kihasználták, így fokozva játékuk drámai elemeit. A nézőtéren is zajlottak az események, akár egy háromdimenziós moziban. A különbség a mozi virtualitásában, és a színház valódiságában volt. Szokatlan a színházi előadásokban, hogy kétféle stílust és nyelvhasználatot sűrítenek. Esetünkben a rendező Mészöly Dezső és Varró Dániel fordításait vette alapul, egy klasszikus és

egy fiatalos nyelvezetet. Mindehhez a díszlet olyan egyszerű volt, akár Shakespeare korában. A nemes ifjak a XVI. századi jelmezüket időnként bőrdzsekire cserélték. Semmit sem bíztak a véletlenre, a táncjeleneteket a West Side Story-ra és más modern amerikai zenére koreografálták. A második részben az addig reneszánsz komédia drámai hangot öltött. Nemcsak a színpadon, de a nézőtéren is. A játékmester megkérte az utolsó két sorban ülőket, hogy töltsék fel az első két sort. Jobban látják az eseményeket, és különleges élményben lehet részük. Hiszen ez az este az előadók és a nézők itt és most kialakuló közösségéről szól. Ekkor jött jól Kovács Gábor Dénes szerepe, aki a chipses zacskókkal csörgő, kacarászó diákokat úgy megfegyelmezte, hogy az szinte beépült a darabba. Na, innen az előadás végéig feszült figyelemmel nézte végig a közönség az előadást. Vizsgaelőadás volt ez a végzős hallgatónak, és tanelőadás a publikumnak. Kovács Gábor Dénest, a Pesti Magyar Színiakadémia igazgatóját kérdeztem a for-

mabontó színházi előadásról: „Harmadéves növendékeink vizsgaelőadásaként jött létre a darab. A szokatlan, izgalmas, új elemeket tartalmazó formát értően fogadták, ezért a nagyszínpadon is bemutattuk a Magyar Színházban, ahol hatszázötvenen ültek a nézőtéren. Felvettük a színház műsorára, és játsszuk, mint egy befogadó színházi előadást. Mivel ez kötelező olvasmány, számítunk az általános iskola felső tagozatára illetve a középiskolásokra. Mindazokra, akiknek a történettel meg kell, vagy meg kellene ismerkedni. De én azt gondolom, hogy minden színház iránt érdeklődő kap vagy kaphat olyasmit, ami számára érdekes. Hiszen az előadás keretein belül nemcsak a dramaturgia, hanem a színházi munka és a darab színre állításának rejtelmeibe is bevezetjük őket.” Szereplők: Babócsai Réka, Görgényi Fruzsina, Habóczki Máté, Illés Alexa, Illés Olivér, Illésy Éva, Kozma Gábor Viktor, Szemerédi Bernadett, Papp István, Vajai Flóra.


8

2012. április 12.

Kyokushin érmek

Sportműsor:

19 év után újra a dobogó tetején…

• április 13. péntek 19 óra Kosárlabda NBI A csoport rájátszás: Jászberényi KSE – Zalaegerszeg Helyszín: Bercsényi úti Játékcs. • április 14. és 22. 13 órától Kispályás labdarúgóbajnokság mind a négy osztályban: Helyszín: műfüves l.pálya • április 15. vasárnap 14 óra Női kézilabda NB II. Jászberény – Szarvas Helyszín: Bercsényi úti játékcsarnok • április 22. vasárnap 15 óra Női röplabda NB II. Jászberényi RK–EHÖK SE Helyszín: JVVZrt. Sportcsarnok

Tizenkilenc évet kellett várni arra, hogy a kyokushin magyar bajnokságon újra a dobogó tetején álljon valaki a Jászberényi Yakuzák SE karatékái közül. 1993-ban az egyesület vezetője, Agócs Tibor volt ugyanis utoljára magyar bajnok a felnőttek mezőnyében. Most tanítványai közül ketten is a mester nyomdokaiba léptek, hiszen Tóth Helga (65 kg-os súlycsoport) mellett, Szabó Zsófia (55 kg) nyakába is aranyérem került a Budaörs Városi Sport-

csarnokban. Ezzel azonban még nem zárult le a Yakuzákok éremgyűjtése, Hacskó László (+90 kg) a 2. helyen, míg Misovits Boglárka a női nehézsúly, (+65 kg) kategóriában 3. helyen zárta a 2012. évi Magyar-bajnokságot. Hab a tortán, hogy Tóth Helga megkapta a legtechnikásabb női versenyzőnek járó különdíjat, Misovits Boglárka pedig a legjobb törőnek bizonyult. Az egyesületben folyó közösségi munkának köszönhetőn Budaörs „Berénnyé” változott

a verseny napján, olyan sokan elkísérték a Yakuzák SE versenyzőit, és a nagy család együtt ünnepelhette az egyesület 21 éves fennállása óta legnagyobb sikerét. Ez a nagyszerű szereplés azt is jelenti, hogy a két aranyérmes hölgy, Tóth Helga és Szabó Zsófia a felnőtt, míg Csikós Nikolett a juniorok mezőnyében az Antwerpenben megrendezendő Európa-bajnokságon is tatamira léphet június 1-jén.

A H-Generál élen maradt

Jön a kosaras osztályozó Zalaegerszeggel

Ügyeletek Gyógyszertárak április 12. csütörtök Zöldkereszt Gyógyszertár Jb. Gyöngyösi út 44. Tel.: 413-382 április 13. péntek Zöldkereszt Gyógyszertár Jb. Gyöngyösi út 44. Tel.: 413-382 április 14-15. szombat-vasárnap Mérleg Gyógyszertár Jb. Bercsényi út 10. Tel.: 410-834 április 16. hétfő Elixír Gyógyszertár a TESCO-ban április 17. kedd Thököly Gyógyszertár Jb., Thököly út 14. Tel:. 405-667 április 18. szerda Kígyó Gyógyszertár Jb. Kossuth u. 33. Tel.: 502-655 április 19. csütörtök Kossuth Gyógyszertár Jb. Kossuth út 92. Tel.: 411-368 április 20. péntek Mérleg Gyógyszertár Jb. Bercsényi út 10. Tel.: 410-834 április 21. szombat Elixír Gyógyszertár a TESCO-ban április 22. vasárnap Thököly Gyógyszertár Jb., Thököly út 14. Tel:. 405-667 április 23. hétfő Kőhíd Gyógyszertár Jb., Hold u. 2. Tel.: 411-181

április 24. kedd Zöldkereszt Gyógyszertár Jb. Gyöngyösi út 44. Tel.: 413-382 április 25. szerda Szentháromság Gyógyszertár Jb, Lehel vezér tér 14. Tel.: 502-635 április 26. csütörtök Elixír Gyógyszertár a TESCO-ban Központi felnőtt és gyermekorvosi ügyelet: Jb. Thököly út 13. Hétköznap: 18-tól 8 óráig. Tel.: 0656/ 221-304. Hétvégén, pihenő- és ünnepnap: 8-tól 8 óráig (24 órában) Tel.: 0656/ 221-304 Ambuláns felnőtt-ellátás hétvégén és ünnepnap: 8-tól 8 óráig. Tel.: 0656/ 221-304 Ambuláns gyermekellátás hétvégén és ünnepnap: 8-tól 8 óráig. Tel.: 0656/ 221-304 Fogászati ügyelet Heti pihenő-, munkaszüneti és ünnepnapokon: 7 és 15 óra között a Szolnok, Temető út 1. (tel: 56/210-130) szám alatti rendelőben. Gyermekorvosi ügyelet szombat, vasárnap a Thököly úti rendelőben 8-tól 18 óráig lesz. Állatorvosi ügyelet április 14-15 I. körzet: Dr. Bakonyi László Tel.: 06-20-995-3782 II. körzet: Dr. Pesti Béla Tel.: 06-30-391-1752 április 21-22 I. körzet: Dr. Kertész Ottó Tel.: 06-70-317-9550 II. körzet: Dr. Szántó László Tel.: 06-30-386-2441

Olvassa a város lapját! Jászberény város közéleti lapja Főszerkesztő: Halász Lajos Tel.: 36/30/9330-159, email: halaasz.lajos@gmail.com Munkatársak: Farkas Ferenc, Gergely Csilla, Ács Tibor Fotó: Sárközi János Szerkesztőség: Jászberény, Margit sziget 1. Tel.: 411-618 Email: jaszkurtujsag@gmail.com, Hirdetések: berenyiujsag@gmail.com Kiadó: JVV Zrt. Felelős kiadó: Horgosi Zsolt vezérigazgató Nyomás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Lajosmizse Megjelenik kéthetente csütörtökön.

Péntek este fehérben várnak minden szurkolót… A múlt szerdán este lezárult az alapszakasz a kosárlabda NBI elit csoportjában. A JKSE – Körmend (71-82) találkozó már a rájátszásra hangolódás jegyében zajlott, hiszen a JKSE sajnos a kiesési rangadóra, a vendégek pedig a legjobb nyolcban való minél jobb szereplésre készültek. Így nem láthattunk szikrázó ös�szecsapást, inkább a figurák gyakorlására helyezték a hangsúlyt minkét csapatnál. A JKSE számára ez inkább egy erős edzésnek felelt meg, mert a gyakorlás hiányos létszámra épült. Nem lépett pályára ugyanis a csapat motorja Hodges, aki sérüléssel bajlódik, továbbá Austinra sem számítha-

tott Horváth Balázs vezetőedző. Igaz mindenki lehetőséget kapott, de mint tapasztalható ez nem igazán van így, mivel általában 7-8 fő játssza végig a mec�cseket. Most pedig igen csak fel kell kötni azt a bizonyosat pénteken este, hiszen itt már nem számít, hogy az előző két meccsen ki győzött. Az első összecsapás április 13-án péntek este 19 órakor lesz Jászberényben, a visszavágó pedig április 18-án szerdán Zalaegerszegen. Az a csapat marad „életben”, amelyik kétszer nyer. A jászberényi gárda tehát előnyösebb helyzetben van, ugyanis ha a zalai meccs után 1-1-re állna a találkozó, Jászberényben

lenne a mindent eldöntő összecsapás. A „6. játékost”, vagyis a szurkolótábort, megkülönböztetett figyelemmel várja a csapat! Arra kérik a nézőket, hogy mindenki fehér felsőben érkezzen a péntek esti meccsre! Aki így érkezik, és jászberényi vagy jászsági lakcímkártyával rendelkezik, annak nem kell jegyet váltania, tehát ingyen tekintheti meg a találkozót. A bérletek értelemszerűen nem érvényesek a rájátszásra, de a belépti díjat ez esetben is pótolja a fehér felső! Közben az új lelátók is elkészültek, így minden készen áll a nagy ös�szecsapásra, minden bizonnyal a szurkolókkal együtt, a játékosok is átérzik ennek a súlyát.

Szervezik a kispályás focit Arról már az előző számunkban beszámoltunk, hogy a Jászberényben nagy népszerűségnek örvendő kispályás labdarúgócsapatok vezetői maguk vették kezükbe az irányítást, szervezést. Megválasztották az új versenybizottságot Bojtos Tamás, Hőgye István, Kónya György, Lencse Attila, Szarvas Ferenc és Szántai Attila személyében. Kidolgozás alatt van a Szervezeti Szabályzat, amit majd a csapatokból alakított közgyűlés hagy jóvá. Viszont a nevezési lapokat már eljuttatták az érintettekhez, sőt a visszaérkezett lista alapján kialakult a mezőny, azaz az 1-2-3 osztályban, továbbra is 12-12 csapat, a 4.- vonalban pedig 13 alaku-

lat rúgja majd a labdát a műfüves focipályán. Az öregfiúk mezőnyéből hiányzik még néhány gárda, de minden bizonnyal itt is teljes lesz a létszám. E héten elkészül a versenyszabályzat és a sorsolást is megkapják az érintett csapatok. Működik a beharangozott

internetes honlap is, a nevezési díjakat (első félévre 40.000.Ft) április végéig kell befizetni. Így nincs akadálya annak, hogy április 14-én szombaton megkezdődjék a Jászság legnagyobb tömegsport rendezvénye, a kispályás labdarúgóbajnokság Jászberényben.

A Nyírbátor elleni győzelem után ezúttal ismét az ellenfél gratulálhatott a H-Generál pingpong csapatának, akik újabb győzelmet zsebelhettek be. A „szenvedő fél” ezúttal az egyik szegedi alakulat, mégpedig az AC II. számú gárdája volt. A berényi csapatból ezúttal is győzött mindkét páros – ugyanúgy mint a Nyírbátor ellen – az egyéni eredményeket pedig Nagy Balázs 4, Bartus Csaba 4, Nagy Sándor 3 és Harasztovics László 2 produkálták. Ahhoz, hogy az élen maradhasson a berényi alakulat, kellettek azért a borsodi legények is, akik döntetlenre (9-9) hozták a nyírbátoriak elleni meccsüket. Így a H-Generál az egymás elleni jobb eredménnyel vezetheti továbbra is a Keleti csoport mezőnyét.

Szerbiába vitték a Nyuszi Kupát Immár 18. alkalommal rendezte meg a jászberényi Áramütés Amatőr Röplabda Klub a Nyuszi Kupát. Ez egy úgynevezett országjárós méretű röplabda torna, hiszen minden alkalommal más-más városban találkoznak egymással az amatőr csapatok. Minden évben húsvét a jászberényi színhely. Az ország több településéről érkeztek a Jászság fővárosába az amatőr alakulatok, - összesen 24 - legtöbbjük a fővárosból érkezett, de képviseltette magát Debrecen, Miskolc és Keszthely és Székesfehérvár is. Ez évben nemzetközivé vált a torna, hiszen Szerbiából is érkezett egy vegyes csapat. Bizonyára emlékezetes marad számukra Jászberény városa, hiszen az „A” csoportból ők vitték haza a Nyuszi Kupát. A rendező jászberényi Áramütés ezúttal az 5. helyet szerezte meg. A „B” csoportban már négy alakulat – Eszeve-Szet, Húsvéti Csibék, Chemplex, Verhetőek – is képviselte Jászberényt, ám nagyon udvarias házigazdáknak bizonyultak, nem szóltak bele a dobogós helyezésekbe. Az élen ebben a csoportban, egy székesfehérvári csapat végzett. A rendezők különdíjakról is gondoskodtak, de ezt is a vendégek vihették haza. Ennek ellenére nem panaszkodhattak sem a berényi, sem a még szerényebben szereplő alakulatok, ugyanis a torna ezúttal is elérte célját: a sportág népszerűsítéséről, a szórakozási és versenyzési lehetőségről és a sportbaráti kapcsolatok ápolásáról szólt.

Új évf. 2. szám  

2012. április 12.

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you