Issuu on Google+

UPC Digital Media Report

v1.0 2010. februรกr 1.

1


Tartalom

I.

Bevezetés ........................................................................................................................... 3 A kutatás módszertanáról ...................................................................................................... 3

II.

A kutatás részletes eredményei ......................................................................................... 4 Televíziózás ............................................................................................................................. 4 Kommunikációs szokások ..................................................................................................... 12 Internethasználat ................................................................................................................. 19 Ki mire használja az internetet? ....................................................................................... 22 Közösségi oldalak.............................................................................................................. 27 Attitűdök............................................................................................................................... 31

III. A magyarországi internethasználók kommunikációs szokásokon alapuló szegmentációja 34 1. Hagyományos médiafogyasztók.................................................................................... 34 2. A „fontolva haladók” ..................................................................................................... 35 3. Hagyományos kapcsolatfüggők ..................................................................................... 35 4. Online virtuózok ............................................................................................................ 36 5. Digitális középosztály .................................................................................................... 37

2


I. Bevezetés 2009-re a magyarországi internetezők aránya a 18 évnél idősebbek körében a kutatások szerint már elérte, vagy meghaladta az 50 százalékot. Azaz eljutottunk abba az állapotba, hogy ma már minden második ember internethasználó. Ez a több milliós réteg azonban természetesen korántsem alkot homogén csoportot. Különböző élethelyzetekben lévő emberek különböző módokon használják az internetet, jellegzetes felhasználói szegmenseket hozva létre. Az internethasználat azonban csak egy része a modern kommunikációs technológiáknak. Az eszközök konvergenciája következtében ma már egyre kevésbé van értelme annak, hogy az internetet leszűkítsük az asztali vagy hordozható számítógépek világára. Ma már a mobiltelefonok bizonyos funkciói vagy éppen a televíziózás is ezer szállal kötődik az internethez, mint hálózati kommunikációhoz. Mindezek következtében számtalan új kommunikációs csatorna jelent meg, a szórakozásnak, az információkhoz való hozzájutásnak, az egymással való kapcsolattartásnak, a közösségi létnek egy új paradigmája van megvalósulóban immár az emberek többségének hétköznapjaiban is. Ebből a felismerésből kiindulva készítettük el azt a kutatásunkat, amelynek célja a magyarországi gyakori, aktív internetezők digitális eszközhasználatával, kommunikációs szokásaival, az online tartalmak fogyasztásával, megosztásával és előállításával kapcsolatos szokásainak vizsgálata volt. Kutatásunkban részletesen elemeztük a kommunikáció legelterjedtebb formáit, a televíziózás és az internethasználat jellegzetes mintázatait. Ez utóbbin belül pedig külön figyelmet szenteltünk a közösségi hálózatok szerepének, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó tartalommegosztásnak. Tanulmányunk két nagyobb részre osztható. Az első részben, tematikus bontásban részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit. A második rész pedig a mindezek alapján elkészített szegmentációt tartalmazza, ahol öt jellegzetes csoportra osztottuk a magyarországi gyakori internethasználókat.

A kutatás módszertanáról A kutatás során online adatfelvételt bonyolítottunk le 1500 fő megkérdezésével, akik nem, kor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentálják a magyarországi gyakori internetezők csoportját. Az adatfelvételt a Kutatócentrum online paneljén végeztük el. Az adatfelvétel időpontja 2009 december 23. és 2010 január 4. között zajlott.

3


II. A kutatás részletes eredményei Televíziózás A televízió mára a háztartások egyik legalapvetőbb berendezési tárgya: gyakorlatilag minden (magyarországi internethasználó) otthonában megtalálható. Mindössze a válaszadók 1 százaléka (18 ember) él olyan lakásban, ahol nincs készülék. Sőt, ma már az a természetes, ha egynél több tévé is van: 41 százaléknak két, 23 százaléknak három, 12 százaléknak pedig még ennél is több televíziója van otthon!

Hány tévéjük van otthon? több mint 3 készülék; 12%

nincs tévéjük; 1%

1 készülék; 24%

3 készülék; 23%

2 készülék; 41% Az összes megkérdezett körében (N=1548)

A tévével rendelkezők 74 százalékának hagyományos, míg 26 százalékának LCD-, vagy plazmatévéje van. A jobb anyagi körülmények között élők otthonaiban természetesen nagyobb arányban található LCD- vagy plazmatévé: így például azoknak, akik saját besorolásuk szerint „gondok nélkül élnek” 40 százaléka már százaléka ilyen készüléket használ.

Ami a technológiai hátteret illeti, a legtöbb háztartásba valamilyen kábelszolgáltatással jut el az adás: 31 százalék a digitális kábel előfizetők, 29 százalék pedig az analóg kábel hozzáférést használók aránya. Ehhez képest jóval kisebb az aránya a műholdas vételt igénybe vevőknek, földi antennát pedig már csak a lakások 8 százalékában használnak. Az IP TV-t használók aránya egyelőre meglehetősen alacsony, mindösszesen 3 százalék.

4


Milyen technológia segítségével fogják Önök a televíziós csatornák műsorait? egyik sem; 1%

nem tudja; 9% földi antenna; 8%

IP TV; 3% műholdas vétel; 19%

analóg kábel; 29%

digitális kábel; 31% Azok körében, akiknek van otthon televíziójuk (N=1530)

A használt technológia nyilvánvalóan összefügg a településeken elérhető infrastruktúrával. Így a faluban, községben lévő háztartások az átlagosnál jóval nagyobb arányban használnak műholdas kapcsolatot, míg a városokban a kábel-előfizetések népszerűek. Az anyagi helyzet persze hasonlóképp fontos, ez főleg abban mutatkozik meg, hogy az alacsony jövedelmű otthonokban nagyobb arányban használnak egyszerű tetőantennákat, hiszen annak nincs előfizetési díja. Ugyanakkor a televíziózás fontos szerepét jelzi, hogy még a legrosszabb helyzetű családok esetében sem magasabb a tetőantennák használata 12 százaléknál, vagyis a szűkös költségvetésnek is alapvető része valamiféle tévé-előfizetés finanszírozása. A tévéadás vételére használt technológia részben megszabja azt is, hogy ki hány csatornát tud fogni, de a legelterjedtebb módozatokkal valójában már csak az előfizetés típusa szabja meg, hogy hány programot nézhetnek otthon a család tagjai.

5


Hány televízió-csatornát tudnak fogni otthon?

100-nál több; 5%

5 vagy kevesebb; 7% 6-20; 6%

51-100; 35%

21-50; 47%

Azok körében, akiknek van otthon televíziójuk (N=1530)

Kevesen vannak azok, akik nem tudnak legalább 20 csatornát fogni, a legnagyobb arányban pedig azok képviseltetik magukat, akik 21-50 csatornára fizettek elő. Nem kevés azonban az ennél nagyobb csomagok előfizetőinek aránya sem: 35 százaléka a válaszadóknak olyan háztartásban él, ahol 50 és 100 közötti a nézhető állomások száma. Száznál több csatornára már csak a válaszadók 5 százaléka fizet elő. Persze a számos elérhető csatorna nem jelenti azt, hogy ennyit is néznek az emberek, hiszen saját bevallásuk szerinta válaszadók átlagosan 11 csatorna műsorát kísérik rendszeresen figyelemmel.

A HD-tévével kapcsolatban egyelőre sok a bizonytalanság, még ebben az átlagosnál „technológia-orientáltabb” közegben is. A legtöbben hallottak ugyan a HD megjelölésekről, de 45 százalék nincs teljesen tisztában azzal, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak pontosan. Ez a bizonytalanság a saját készülékkel kapcsolatban is jelen van: a kérdezettek csaknem egyharmada nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy készüléke alkalmas-e HD-módú adások vételére.

6


Hallott már a full HD és HD ready megjelölésekről és tudja mit jelentenek?

Képes az Ön készüléke HD tévéadások vételére? igen, full HD módban; 9%

nem hallottam róla; 12%

igen, HD ready módban; 12%

nem tudom; 31% igen ismerem és tudom mit jelent; 43%

hallottam már róla, de nem tudom mit jelent; 45% Azok körében, akiknek van otthon televíziójuk (N=1530)

nem; 48% Azok körében, akiknek van otthon televíziójuk (N=1530)

21 százalék volt biztos abban, hogy televíziójával tud HD-adásokat fogni: 9% full HD, 12% HD ready üzemmódban.

A digitális televíziózás napjainkban kezdi meg hódító útját a háztartásokban. Újdonságával is magyarázható, hogy egyelőre, csakúgy mint a HD-mód esetében, valószínűleg ezzel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Ezzel magyarázható, hogy a vártnál jóval nagyobb arányban jelezték a válaszadók, hogy tévéjükön elérhető lenne a digitális programinformáció, vagy műsorújság. Valószínűleg sokan ide tartozónak hitték a teletext szolgáltatásokat is. Sokkal valószínűbbnek tűnik a többi funkcióra adott válaszokból kirajzolódó arány, miszerint a kérdezettek háztartásainak körülbelül 10-12 százalékában van digitális tévé. A funkciók közül a fent említetteken kívül az élő műsor megállítása, felvétele és a reklámok áttekerése népszerű. Jól látszik, hogy akinek rendelkezésére állnak ezek a lehetőségek, nagy arányban ki is használják őket. Ezzel szemben a műsorkölcsönzés, illetve a játékok nem olyan kihasználtak – láthatóan ezek kevésbé vonzzák a felhasználókat.

7


A digitális televízió mely funkciói érhetők el Önöknél és melyiket szokták használni? 50% 43%

45% 40%

40%

33%

35% 30%

29%

25% 20% 15%

11%

10%

11% 7%

12% 9%

5%

7%

8%

5% 2%

1%

0%

elérhető

használja

Azok körében, akiknek van otthon televíziójuk (N=1530)

A technológiai kérdések után lássuk a használat dimenzióját: vagyis hol, mennyit és mit néznek az általunk megkérdezettek a televízióban?

Hol van televízió a lakásban? 80%

73% 67%

70% 60% 50% 40%

32% 30% 20%

14% 9%

10% % hálószobában

nappaliban

gyerekszobában

konyhában

egyéb helyiségben

Azok körében, akiknek van otthon televíziójuk (N=1530)

Televízió gyakorlatilag bármelyik helyiségben lehet, legvalószínűbb fellelési helye azonban a hálószoba és a nappali. Ugyanakkor nem kevés családban a gyerekszobában is van már tévé (a valós arány a megkérdezettek 32 százalékánál még nagyobb, hiszen nem mindenhol van gyerek és a lakásban gyerekszoba) és nem ritka a konyhában elhelyezett készülék sem.

8


A megkérdezettek átlagosan hetente mintegy 19 órát nézik a televíziót, vagyis naponta valamivel több mint két és fél órát ülnek a készülék előtt. Hétvégén, mikor több szabadidő áll rendelkezésre, a tévénézésre is több idő jut: míg egy átlagos hétköznapon 2,3 óra az átlagos tévézési idő, addig egy hétvégi napon 3,6 óra. A tévénézéssel töltött idő tekintetében főként kor és iskolai végzettség szerint találhatunk nagyobb különbségeket, bár az ábrán az is látszik, hogy a nők átlagosan heti egy órával többet néznek tévét, mint a férfiak, de ez naponta, csak kevesebb mint 10 perces különbséget jelent.

Heti tévénézéssel töltött idő a különböző demográfiai csoportok körében (óra) 19 18 17 18 23

22 16

18 20

20 25

0

5

10

15

20

25

30

férfi

felsőfokú végzettségű

középfokú végzettségű

szakmunkás végzettségű

alapfokú végzettségű

18-24

25-34

35-44

45-54

55+

A nagyobb különbségek az alacsony iskolai végzettségűek és a közép- vagy annál magasabb végzettségűek között vannak: itt az eltérés akár hat óra, vagyis akár majdnem napi egy óra is lehet. A kort illetően leginkább a legfiatalabbak és a legidősebbek válnak el az átlagtól. Míg a 18-24 évesek az átlagosnál három órával kevesebbet, addig az 55 évesnél idősebbek hat órával többet nézik a televíziót. A különböző műsortípusok közül a hírműsorok, a filmek és a filmsorozatok a legnépszerűbbek. Híreket a válaszadók 67 százaléka gyakran, 10 százalék ritkán néz, és csupán 3 százalékuk az, aki soha nem választ ilyen jellegű programot. A gyakori nézők aránya a filmek esetében 84, a sorozatok esetében 72 százalék. Meglehetősen népszerűek továbbá a riportműsorok, a vetélkedők, a szórakoztató műsorok és az életmód magazinok.

9


Különböző típusú televízió-műsorok népszerűsége (gyakran=legalább hetente egyszer nézi, ritkán=havonta párszor, vagy annál ritkábban nézi)

hírműsorok

87%

riportműsorok

10%

63%

közéleti műsorok

28%

35%

44%

filmek

14%

72%

vetélkedők

19%

53%

szórakoztató műsorok

gyerekműsorok

13%

54%

39%

vallási, nemzetiségi műsorok

8%

12%

44%

17%

37%

dokumentum, ismeretterjesztő

55%

60%

életmód-magazinok

35%

44%

sport

10%

0%

22%

48%

13%

40%

10%

20%

12%

45%

39%

idegen nyelvű műsorok

5%

44%

33%

zene

11%

41%

34%

30% gyakran

2%

10%

35%

46%

kulturális műsorok

9% 20%

84%

filmsorozatok

3%

50%

40%

50% ritkán

60%

70%

80%

90%

100%

soha

Azok körében, akiknek van otthon televíziójuk (N=1530)

Összességében elmondható, hogy meglehetősen kevés olyan műsortípus van, amivel szemben kifejezetten elutasítóak lennének a válaszadók, vagyis, a legtöbb műsortípusra, ha ritkán is, de odakapcsolnak. Kivételt jelentenek a vallási és nemzetiségi műsorok: a válaszadók több mint fele soha nem néz ilyen adást, a rendszeres nézők tábora pedig csak 8 százalékos . Hasonló a helyzet az idegen-nyelvű műsorokkal, hiszen ilyeneket szintén a válaszolók fele soha nem néz. A „szokásos” 10 százalék körülinél valamivel nagyobb az elutasítók aránya emellett a sport (22%) és a közéleti műsorok esetében (20%). Az alábbi ábra segítségével azt ábrázoltuk, hogy a jelzett demográfiai csoportokban mely műsortípus nézettsége tér el szignifikánsan pozitív irányba. Vagyis az adott műsorfajtát a demográfiai csoportba tartozók szignifikánsan többet nézik, mint a többiek.

10


Nők

Férfiak

riportműsorok

közéleti műsorok

filmsorozatok

természetfilmek, dokumentumműsorok

kvízműsorok

Fiatalok

sport

Idősek

zene

Riportműsorok, közéleti műsorok, kvízműsorok, szórakoztató műsorok, kulturális műsorok, nemzetiségi, vallási műsorok, természetfilmek, dokumentumműsorok

Magas iskolai végzettségűek

Alacsony iskolai végzettségűek

közéleti műsorok idegen-nyelvű műsorok

szórakoztató műsorok zene

idegen-nyelvű műsorok

Eszerint a nők a riportműsorokat, a filmsorozatokat és a kvízműsorokat, míg a férfiak a közéleti műsorokat, a természet- és dokumentumműsorokat, valamint a sportműsorokat, sportközvetítéseket részesítik előnyben. Az idősebbek, mivel a rendelkezésükre álló több időben, többet választják a tévét is, számos műsortípust gyakrabban néznek, mint más korcsoportokba tartozók. Ugyanakkor nyilvánvaló az érdeklődési kör szerinti eltérés is. Így például felülreprezentáltak ebben az életkori csoportban a kulturális, nemzetiségi és vallási műsorok nézői. A legfiatalabbak ezzel szemben nem meglepő módon a zenei programokat részesítik előnyben, és minden bizonnyal a nagyobb arányú idegennyelv-tudás miatt a nem magyar nyelvű adásokat is nagyobb valószínűséggel nézik. Hasonló okok miatt lehetnek felülreprezentáltak az idegen-nyelvű műsorok nézői a magasan képzettek csoportjában, ahol a közéleti műsorok kedvelői is nagyobb arányban vannak jelen. Az alacsonyabb iskolai végzettségű csoportokból kerülnek ki nagyobb arányban a szórakoztató és könnyűzenei műsorok kedvelői..

Végül, elkanyarodva a tévéműsoroktól, vizsgáljuk meg, hogy mennyire jellemző napjainkban a tévéműsorok rögzítésének régebben igencsak elterjedt szokása. A válaszadók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szokott tévéadásokat rögzíteni. Erre a célra továbbra is hagyományos videómagnót használnak a legnagyobb arányban: a felvételt készítők több mint fele (56%) ezt az eszközt részesíti előnyben. 24 százalék használ DVD-, vagy HDD-felvevőt, 19 százalék pedig digitális set-top-boxot.

11


Milyen módszerrel szokott televízió-adásokat rögzíteni? (több válasz is lehetséges) 60%

56%

50% 40% 30% 24% 19%

20%

13%

10% 3%

% hagyományos videómagnóval

DVD/HD felvevővel digitális set-top boxszal

számítógéppel

egyéb módon

Azok körében, akik szoktak televízió-adásokat rögzíteni (N=679)

Kommunikációs szokások A mobiltelefon és az internet nyújtotta lehetőségek számos új kommunikációs utat nyitottak meg. Az SMS, az MMS, a csetelés, az email mind-mind olyan eszközök, amelyek kommunikációs repertoárunkat bővítik, színesítik. A korábban egyeduralkodó vezetékes telefon ideje mindezzel párhuzamos lejárni látszik. Ugyanakkor maga a telefonálás továbbra is a legnépszerűbb, „nem személyes” kommunikációs forma, csak más módon. A mobiltelefon kétségtelenül napjaink legfontosabb kapcsolattartó eszköze: a válaszadók 98 százalékának van saját tulajdonú mobilja, és 83 százalékuk naponta használja is azt. Az email 70 százalék számára jelent napi rendszerességgel használt kommunikációs eszközt, de a közösségi oldalak használata is gyorsan terjed: az ilyen oldalak használóinak csaknem fele naponta használja a kommunikációra ezt a felületet és közülük csupán 9 százalélk% nem él ezzel a lehetőséggel.

12


Milyen gyakran szokta az alábbi kommunikációs formákat használni? mobiltelefon

83%

email

14%

70%

közösségi oldalak

20%

49%

SMS

28%

40%

azonnal üzenetküldés

34%

vezetékes telefon

22%

interneten keresztüli telefonálás

13%

0%

20%

22%

16%

12%

20% naponta

hetente

14%

11%

17%

40%

9%

7% 2%

22%

33%

42%

60% havonta

6%

12%

12%

13%

4% 3%3%

9%

39%

1% 1% 1%

ritkábban

80%

100% soha

Az összes megkérdezett körében (N=1548)

Ezzel szemben vezetékes telefon csak a kérdezettek 59 százalékának a háztartásában van, és közülük is csak 22 százalék használja a hagyományos telefont minden nap. Egyharmaduk viszont annak ellenére, hogy van ilyen eszköze, egyáltalán nem szokott a hagyományos vezetékes telefont használni. A használati sorrend a fontossági sorrendben is visszaköszön: a legfontosabb a mobiltelefon, ami 4,5 pontot kapott az ötfokú fontossági skálán, vagyis csaknem mindenki nagyon fontosnak ítélte. A mobiltelefon után nem sokkal marad el az email, és az SMS.

13


Mennyire fontosak az Ön számára az alábbi kommunikációs formák? (5-ös skálán adott válaszok átlagai, 5=nagyon fontos, 1=egyáltalán nem fontos)

mobiltelefon

4,5

email

4,2

SMS

3,7

azonnali üzenetküldés

3,3

közösségi oldalak

3,1

internetes telefon

3,1

vezetékes telefon

3 0

1

2

3

4

5

Azok körében, akik használják az adott kommunikációs formát

Nagyobb eltérést az egyes demográfiai csoportokban csak kevés esetben találni aszerint, hogy mennyire ítélnek fontosnak egy-egy kommunikációs formát. Ahogy az várható, az idősebbeknek valamivel fontosabb a vezetékes telefon, mint a fiatalabbaknak, akiknek viszont a közösségi oldalak tűnnek kis mértékben fontosabbnak. A férfiakkal összehasonlítva a nők számára fontosabb kommunikációs csatorna az SMS és a közösségi oldalak. A különféle kommunikációs eszközök természetesen más és más emberekkel való kapcsolattartásra alkalmasak. Bár a mobiltelefon szinte minden csoport esetében magas említési arányokat ért el, a közeli családtagokkal és barátokkal való kapcsolattartásban szinte kivétel nélkül mindenkinél a mobiltelefon vált az egyik legfontosabb kommunikációs eszközzé.. A vezetékes telefon a nagyszülőkkel és a szülőkkel való kommunikációban tűnik fontosnak.

14


Nem internetes kommunikációs formák fontossága a különböző kapcsolatokban házastárs/pár 100% üzleti partnerek

gyerek

80% 60% 40%

munkatársak/iskolatársak

szülő

20% %

haverok

nagyszülő

közeli barátok

testvér távolabbi családtagok

vezetékes telefon

mobiltelefon

SMS

Az internetes kapcsolattartási módok közül az email az üzleti partnerekkel és a munkatársakkal való kapcsolattartásban játszik fontos szerepet, de sokan a távolabbi családtagokkal és a haverokkal való kommunikációban is fontosnak tartják. Az azonnal üzenetküldés a haverok mellett a közeli barátok esetében is lényeges. Az internetes telefon egyelőre egyetlen csoport esetében sem túlságosan fontos kommunikációs eszköz.

15


Internetes kommunikációs formák fontossága a különböző kapcsolatokban házastárs/pár 60% üzleti partnerek

gyerek

50% 40% 30% 20%

munkatársak/iskolatársak

szülő

10% %

haverok

nagyszülő

közeli barátok

testvér

távolabbi családtagok email

azonnali üzenetküldés

közösségi oldalak

internetes telefon

A korábbiakat támasztja alá az a sorrend is, ami annak alapján alakult ki, hogy melyik eszközről tudnának a legnehezebben lemondani a megkérdezettek. Természetesen a mobiltelefon vezeti a sort: 64 százalék szerint nagyon megnehezítené az életet, ha nem lenne mobiltelefon, és csupán 6 százalék gondolta, hogy nem változtatna az életén, ha le kéne mondani erről az eszközről.

Mennyire nehezítené meg az életét, ha az alábbi dolgokról le kéne mondania? mobiltelefon

64%

email

30%

44%

SMS

23%

azonnal üzenetküldés

23%

interneten keresztüli telefonálás

15%

vezetékes telefon

14%

közösségi oldalak

18%

38%

39%

29%

48%

29%

57%

24%

11%

0%

38%

62%

27%

20%

nagyon megnehezítené

6%

62%

40% inkább megnehezítené

60%

80%

100%

nem változtatna

Azok körében, akik használják az adott kommunikációs formát

16


Az email szintén sokaknak hiányozna, de az SMS és az azonnali üzenetküldés is láthatóan fontosnak látszik.

Az összes fenti eredmény egyértelműen azt mutatja, hogy korunk legfontosabb kommunikációs eszköze a mobiltelefon. Mint már említettük, a megkérdezettek 98%-ának van mobilja, sőt sokuknak nem is egy. A mobiltulajdonosok 32 százalékának egynél több készüléke van: 27 százaléknak kettő, 4 százaléknak három, 1 százaléknak pedig még ennél is több.

Hány mobiltelefonja van? 3 készülék; 4%

több mint 3 készülék; 1%

2 készülék; 27%

1 készülék; 68%

Azok körében, akiknek van mobiltelefonjuk (N=1510)

A mobiltulajdonosok több mint felének előfizetéses a készüléke, 36 százalékának kártyás készüléke van, 12 százalék pedig ilyet is, olyat is fenntart.

Előfizetéses, vagy kártyás a készüléke?

mindkettő; 12%

előfizetéses; 52% kártyás; 36%

Azok körében, akiknek van mobiltelefonjuk (N=1510)

A legnagyobb arányban (54%) a T-Mobillal állnak szerződésben a kérdezettek, 36 százaléknak a Pannonnál, 32 százaléknak a Vodafone-nál van előfizetése.

17


Ki az Ön mobiltelefon szolgáltatója? (több válasz lehetséges) 60%

54%

50% 40%

36% 32%

30% 20% 10% 1% % T-Mobil

Pannon

Vodafone

egyéb

Azok körében, akiknek van mobiltelefonjuk (N=1510)

Természetesen ma már a mobiltelefon korántsem csak telefonálásra jó. A számos funkció segítségével más kommunikációs és multimédiás szolgáltatások is elérhetőek. A legtöbb készülék ma már alapfelszereltségként nyújtja ezeket a lehetőségeket: erről árulkodik a következő ábra is. Az természetes, hogy gyakorlatilag az összes telefonnal lehet SMS-t küldeni. De csaknem az összes megkérdezettnek olyan telefonja van, amivel lehet képeket készíteni és játszani is. Szintén nagy az aránya azoknak, akik telefonjukkal tudnak zenét hallgatni (78%), bluetooth kapcsolatot létesíteni (76%), vagy mozgóképet rögzíteni (76%). A telefonok 67 százalékával lehet továbbá internetezni, 63 százalékukkal pedig emaileket küldeni. Lehet az Ön mobiltelefonjával…? (az igen válaszok %-ában)

SMS-t küldeni

99%

képeket készíteni

89%

játszani

86%

zenét hallgatni

78%

bluetooth kapcsolatot létesíteni

76%

mozgóképet rögzíteni

76%

internetezni

67%

emaileket küldeni/fogadni

63%

mozgóképet lejátszani

42% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Azok körében, akiknek van mobiltelefonjuk (N=1510)

18


Egy dolog azonban a funkció megléte és egy másik, hogy azt használja-e az előfizető. A legkevésbé népszerűnek az internetes alkalmazások tűnnek, hiszen több mint fele azoknak a megkérdezetteknek, akiknek olyan telefonja van, amely alkalmas böngészésre, vagy levelezésre soha nem használja ezt a lehetőséget.

Milyen gyakran szokta használni mobiltelefonja alábbi funkcióit? SMS-küldés

39%

zenehallgatás

37%

25%

bluetooth-kapcsolat más eszközökkel

24%

14%

képkészítés játék

7%

email küldés/fogadás

6%

mozgókép lejátszása 4% mozgókép rögzítése 2% 0%

13% 6%

59%

17%

4%

45%

9%

28%

32%

8%

2%

47%

26%

9%

internetezés

38%

33%

11%

22%

53%

29%

57%

18%

62%

13%

16%

70%

20% naponta

40% hetente

15%

60% ritkábban

80%

100%

soha

Azok körében, akiknek mobiltelefonján elérhetőek az egyes funkciók

Az SMS-küldés a leggyakrabban használt funkció, de sokan a zenehallgatás, és a bluetooth kapcsolat nyújtotta lehetőségeket is kihasználják.

Internethasználat Az általunk vizsgált internetezők több mint 90 százaléka esetében az internethasználat napi tevékenységnek számít, sőt, közel minden negyedik megkérdezett (23%) nyilatkozott úgy, hogy lényegében folyamatosan online. A teljes mintában a heti, vagy ennél ritkább rendszerességgel internetezők aránya nem éri el a 10 százalékot.1

1

Fontos megjegyeznünk, hogy online kutatások sajátossága szerint a kérdőívet kitöltők az internetezők, aktív, rendszeres felhasználói közé tartoznak, ezért nem meglepő, hogy az internetet csak ritkán használó személyeket nem találunk a mintában.

19


Milyen gyakran használja az internetet?

naponta, naponta többször 68%

hetente többször 7% hetente vagy ritkábban 2%

lényegében folyamatosan online vagyok 23%

Az összes megkérdezett körében, (N=1500)

Érdemes külön megvizsgálni azt, hogy kik azok, akik saját bevallásuk szerint lényegében folyamatosan online állapotban vannak. Ez természetesen nem jelent feltétlenül 24 órás csatlakozást, azonban feltételezhetjük, hogy ezek az emberek azok, akik a nap nagy részében – akár asztali, akár hordozható számítógépen, vagy mobiltelefonon keresztül – „csatlakozva” vannak. Az táblázat adatai alapján láthatjuk, hogy ez, enyhe férfi-többség mellett, leginkább a 34 év alattiakra, illetve a Budapesten élőkre jellemző. folyamatosan online internetezők aránya (%-ban) nem férfi nő életkor 18-24 év 25-34 év 35-44 év 45-54 év 55-69 év iskolai végzettség nem fejezte be az általános iskolát általános iskola szakmunkásképző, szakiskola szakközépiskolai, gimnáziumi érettségi egyetemi, főiskolai diploma lakóhely Budapest megyeszékhely egyéb város község, falu teljes minta

26,3 20,8 30,0 31,3 17,8 14,0 18,4 25,0 20,8 17,3 24,9 26,1 33,1 20,7 20,4 22,1 23,5

20


Az internetezők negyede (24%) már több mint egy évtizede kezdte el használni az internetet, 46 százalék 5-9 éve, 17 százalék 2-4-éve, és csupán 13 százalékazok aránya, akik az elmúlt három év valamelyikében váltak felhasználóvá. Az elmúlt néhány év új belépői leginkább a nők, az idősebbek, a nyugdíjasok és inaktívak, illetve a kisebb településeken élők köréből kerültek ki, némileg csökkentve, de korántsem megszüntetve az ún. digitális szakadékot. Mióta használja az internetet? 2-4 éve 17%

1-2 éve 12% kevesebb mint 1 éve 1%

10-14 éve 24%

5-9 éve 46%

Az összes megkérdezett körében, (N=1500)

Az általunk megkérdezettek 97 százalékának az otthonában is van internet hozzáférése. Ami a technológiákat illeti, a legtöbben kábelen (47%), illetve ADSL (35%) kapcsolaton keresztül csatlakoznak. A mobilinternetet használók aránya már elérte a 10 százalékot Milyen módon csatlakozik (otthonában) az internetre? kábel

47%

ADSL

35%

mobil internet

10%

mikrohullám

5%

analóg modem

5%

egyéb

3% 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Azok körében, akiknek van otthoni internet hozzáférése, (N=1507)

Az otthoni sávszélesség pontos nagyságát 10 emberből alig 7 ismerte csak pontosan. Azok körében, akik ezt pontosan meg tudták mondani, a legtöbbet a 2-5 MBit/s sebességet jelölték meg. Figyelemreméltó, hogy a felhasználók több mint 16 százaléka saját bevallása szerint 15MBit/s-nél nagyobb sávszélességű hozzáféréssel rendelkezik.

21


Ismeri-e az otthoni sávszélesség nagyságát?

Otthoni sávszélesség nagysága

7,0

30 MBit/s-nél nagyobb

igen 72%

nem 29%

9,3

30 MBit/s vagy annál kisebb

11,1

15 MBit/s vagy annál kisebb

18,2

10 MBit/s vagy annál kisebb

22,7

5 MBit/s vagy annál kisebb

17,4

2 MBit/s vagy annál kisebb

Azok körében, akiknek van otthoni internet hozzáférése, (N=1507)

13,0

1 MBit/s vagy annál kisebb

1,3

0,5 MBit/s vagy annál kisebb

0

5

10

15

20

25

Otthoni vezeték nélküli hálózat (WiFi router) a hozzáférések egyharmadában van. Összességében megállapítható, hogy ezzel az eszközzel leginkább a magasabb iskolai végzettségű, jobb anyagi körülmények között élő, s inkább a fiatalabb korosztályba tartozó felhasználók háztartásai rendelkeznek.

Otthoni WIFI kapcsolat nem tudja 4%

nincs 62%

van 34%

Azok körében, akiknek van otthoni internet hozzáférése, (N=1507)

Ki mire használja az internetet? Kutatásunkban több tucat online végezhető tevékenységgel kapcsolatban kérdeztük meg az internetezőket. Ezeket a tevékenységeket öt jellegzetes kategóriába soroltuk be. Az első csoportba kerültek az alapvető kommunikációs tevékenységek. Természetesen az email-t találjuk az első helyen, amelyet a felhasználók 89 százaléka napi, míg további 10 százaléka heti-havi rendszerességgel használ. Email-hez fájlt csatolni már ennél jóval kevesebben szoktak, bár az ezt napi rutinként kezelők aránya még így is 42 százalék. Az internet jövőjével foglalkozó előrejelzésekben gyakran jelenik meg annak előrevetítése, hogy

22


a különböző azonnali üzenetküldő (instant messaging) és mikro-blog (micro-blogging) szolgáltatások hogyan fogják megkérdőjelezni az email dominanciáját. Bár ennek bekövetkezte talán még messzebb van, de az internetezők közel 40 százaléka már napi szinten használ MSN-t, Skype-ot, illetve más hasonló programokat. Az internetes telefonhívásokat pedig 10 százalékuk kezdeményez napi szinten. Egyes online kommunikációs tevékenységek végzésének gyakorisága

89%

e-mailek írása, olvasása

csatolmányok küldése emailben

42%

csetelés (azonnali üzenetküldés pl. MSN-nel, Skype-pal, stb)

40%

38%

telefonhívások fogadása és kezdeményezése az interneten keresztül cset-szobákban való részvétel

10% 1% %

10%

4%

20%

11%

0%

27%

13%

18%

napi rendszerességgel

8%

22%

52%

17%

20%

10%

68%

40%

60%

heti-havi rendszerességgel

80% ritkábban

100% soha

Az összes megkérdezett körében, (N=1548)

A második csoportba kerültek az információszerzéssel kapcsolatos tevékenységek, ahol nem túl meglepő módon a leggyakoribbnak a hírek olvasása bizonyult. Majd ezt követi a különböző tények, adatok keresése/ellenőrzése, a termékekről szóló információk keresése, valamely szó, kifejezés jelentésének a meghatározása vagy lefordítása. Munkakereséshez kapcsolódó tájékozódásra 19 százalék napi, további 31 százalék pedig heti-havi rendszerességgel használja az internetet. Az utazási, illetve egészségügyi információk keresése a felhasználók 10-12 százaléka számára része a napi szintű internet használatnak.

23


Egyes információszerzéssel kapcsolatos tevékenységek végzésének gyakorisága 71%

hírek olvasása (helyi, országos, nemzetközi)

34%

tények, adatok keresése, ellenőrzése

egy szó meghatározásának, fordításának megkeresésére

iskolai feladattal kapcsolatos információszerzésre

49%

31%

információszerzés egy termékről

munkakeresés, álláshirdetések böngészése

24%

19%

17%

4%3%

11%

57%

20%

31%

29%

12%

42%

egészségügyi információk keresése

10%

47%

20% 40% heti-havi rendszerességgel

5%

10% 3%

49%

utazással kapcsolatos információk keresése

0% napi rendszerességgel

22%

31%

8%

19%

15%

38%

36%

32%

60% 80% ritkábban soha

10%

11%

100%

Az összes megkérdezett körében, (N=1548)

Az online tartalmak létrehozását, illetve a közösségi hálózatok egy sajátos formáját – az online társkeresést – a „web 2.0 jellegű” tevékenységek közé soroltuk. Részben a közösségi oldalak felfutása, részben pedig az erre szakosodott alkalmazások, illetve online szolgáltatások – és persze az élmények megosztásának alapvető emberi igényéből fakadóan a legtöbben online fényképalbumokba szoktak fényképeket feltölteni. Itt a felhasználók 6 százaléka tartozik a „hard user” kategóriába, ők azok, akik akár naponta töltenek fel újabb és újabb fotókat valamilyen online albumba, míg további 31 százalék azok aránya, akik ezt hetihavi rendszerességgel teszik. (A közösségi oldalak felhasználóiról a következő fejezetben még részletesen szólunk.)

24


Egyes „web2.0” jellegű tevékenységek végzésének gyakorisága fényképek feltöltése online fényképalbumba (pl. flickr)

6%

online társkeresés

5%

7%

film/videó feltöltése a YouTube-ra, vagy más videómegosztó oldalra

4%

9%

wikipédia szócikk írása, bővítése, javítása

3% 8%

blog-írás

31%

2% 5%

0%

26%

36%

12%

77%

14%

73%

10%

79%

8%

86%

20%

napi rendszerességgel

40%

60%

heti-havi rendszerességgel

80% ritkábban

100% soha

Az összes megkérdezett körében, (N=1548)

Az online tevékenységek harmadik csoportját az ügyintézés különböző formái képezik. A mintába került aktív internet használók több mint fele (8+44%) már rendszeresen igénybe vesz különböző online banki szolgáltatásokat, egyharmaduk pedig a számláit is ezen keresztül fizeti be. Ami az elektronikus közigazgatás különböző interaktív szolgáltatásait illeti, annyit érdemes megjegyezni, hogy a felhasználók közel fele (47%) saját bevallása szerint soha nem intézi hivatalos ügyeit (pl. adóbevallás, Ügyfélkapu használata, stb.) az interneten keresztül A különböző utazásokhoz kapcsolódó hely- illetve szobafoglalásokat az internetezők több mint fele bonyolít valamilyen rendszerességgel – ez természetesen leginkább a konkrét utazások gyakoriságától függ, mivel feltételezhetjük, hogy az internetet használók többsége ma már nagy valószínűséggel az internetet használja utazásai megtervezésére. Végezetül azt is láthatjuk, hogy a különböző befektetésekhez kapcsolódó ügyintézést nagyon kevesen végzik az interneten keresztül, ami természetesen nem túl meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar társadalomban is csupán elenyésző, néhány százalékos azok aránya, akik rendelkeznek ilyen jellegű megtakarításokkal.

25


Egyes ügyintézéssel kapcsolatos tevékenységek végzésének gyakorisága

8%

bank online szolgáltatásainak igénybe vétele

számlák kifizetése

3%

hivatalos ügyei intézésére (pl. adóbevallás, Ügyfélkapu használata stb.)

3%

44%

30%

13%

hely/szobafoglalás utazáshoz

3% 10%

részvény-, kötvény-, tőkebefektetés

3%4% 5%

0% napi rendszerességgel

11%

12%

36%

54%

36%

47%

43%

44%

88%

20%

40%

heti-havi rendszerességgel

60% ritkábban

80%

100%

soha

Az összes megkérdezett körében, (N=1548)

A tevékenységek utolsó, „népes” csoportjában az online szórakozás különböző formáit gyűjtöttük össze. Itt az első két helyen a zenehallgatás, illetve a játék találhatók, majd ezt követi az egyre nehezebben definiálható online rádióhallgatás. A különböző tartalmakat (zenék, filmek) napi szinten megosztó-letöltő felhasználók aránya 17-18 százalék, míg további 25-33 százalék heti, illetve havi rendszerességgel él ezzel a lehetőséggel. Összességében többen töltenek le zenét, mint filmet. A szexuális jellegű tartalmak, illetve az online szerencsejáték közül az előbbi rendelkezik valamivel nagyobb népszerűséggel, mivel a felhasználók 55 százaléka „kukkant” bele ilyen oldalakba, míg valamilyen online szerencsejátékot 46 százalék próbál ki valamilyen rendszerességgel.

26


Egyes szórakozással kapcsolatos tevékenységek végzésének gyakorisága 34%

zenehallgatás

40%

32%

játékra, játszásra

online rádió-hallgatás

18%

zene letöltése (fájlmegosztó oldalakon keresztül)

18%

filmek letöltése (fájlmegosztó oldalakon keresztül)

17%

viccek, karikatúrák, más humoros tartalmak keresése

35%

27%

9%

23%

online szerencsejáték

8%

24%

0%

20%

napi rendszerességgel

31%

16%

42%

28%

32%

szexuális tartalmú oldalak böngészése

30%

18%

37%

12%

17%

24%

25%

11%

16%

33%

14%

filmek megnézése

15%

22%

22%

24%

45%

14%

40%

35%

54%

60%

heti-havi rendszerességgel

80%

ritkábban

100%

soha

Az összes megkérdezett körében, (N=1548)

Röviden visszatérve még a fájlmegosztáson alapuló letöltésre, a felhasználók közel 13 százaléka tartozik abba a csoportba, akik napi rendszerességgel töltenek le zenét és filmet, míg csupán 28,4 százalék azok aránya, akik soha nem tesznek ilyet…

Közösségi oldalak Vessünk most néhány pillantást arra, hogy milyen felhasználói szokások jellemzők a közösségi oldalak, illetve mikro-blog szolgáltatások használatára. Lényegében nem találunk olyan felhasználót az aktív internetezői mintánkban (arányuk összesen 4 százalék), akik egyetlen közösségi hálózatnak sem tagjai. Sőt, a felhasználók többsége ma már több ilyen közösségnek a tagja. A két regisztrációval rendelkezők aránya 40 százalék, a hárommal rendelkezőké 17, míg a megkérdezettek 5 százaléka négy vagy annál is több közösségi hálózat tagja.

27


Közösségi hálózatokon való regisztrációk száma három 17% kettő 40%

négy vagy több 5% egy sem 4%

egy 34%

Az összes megkérdezett körében, (N=1548)

A magyar internetes piaci fejlődésének egyik sajátossága, hogy az elmúlt néhány évben az iwiw tagsága kis túlzással lefedte a teljes magyar internetezői közösséget. Az iwiw piacvezető pozíciója a kutatásunk alapján is megkérdőjelezhetetlen, hiszen a felhasználók 90 százaléka rendelkezik ezen az oldalon regisztrációval. Második helyen a myVIP-t találjuk 48 százalékos aránnyal, míg a nagy nemzetközi szolgáltatók ettől elmaradva következnek. Kiemelkedik azonban ez utóbbiak közül a Facebook, amely 29 százalékos részesedésével egyre inkább komoly konkurenciájává válik a magyar oldalaknak (legfőképpen az iwiw-nek). Közösségi oldalakon regisztrációval rendelkezők aránya iwiw

90%

myVIP

48%

Facebook

29%

myspace

5%

twitter

3%

egyéb

14% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Azok körében, akik tagjai valamilyen közösségi hálózatnak, (N=1485)

Ami az egyes közösségi oldalak tagjainak esetleges demográfiai különbségeit illeti, itt csupán néhány általánosabb megállapítást tehetünk: -

A nagyon magas használói arányból következően az iwiw felhasználói közössége lényegében leképezi az aktív internethasználók közösségét.

-

A Facebook és a Twitter (kisszámú) felhasználói körében több magasabban iskolázott, Budapesten élőt találunk, mint a többi vizsgált oldal esetében.

28


-

Felhasználói összetételét tekintve a legfiatalabbnak a myVIP és a Myspace közönsége tekinthető.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogyan alakulnak a különböző közösségi oldalak „keresztregisztrációi”.

Csak iwiw iwiw + myVIP iwiw + Facebook iwiw + Facebook + myVIP A fentiek összesen Egyéb kombinációk Összesen

arányuk a közösségi oldalakon regisztrációval rendelkezők körében (%) 29,3 27,2 9,8 10,1 76,4 23,6 100,0

A többes regisztrációkkal rendelkezők körében azt is megkérdeztük, hogy melyik oldal számukra a legfontosabb. A kérdésre adott válaszok alapján az derül ki, hogy az iwiw-myVIP csoportban 87-13 százalék az említések aránya az iwiw javára. Azok körében, akik az iwiw-en és a Facebook-on is rendelkeznek regisztrációval, 81 százalék válaszolt úgy, hogy számára az iwiw, míg 19 százalék számára a Facebook az első számú közösségi hálózat. Akik ezen túl még a myVIP-n is tagok, 74 (iwiw), 9 (myVIP), és 16 (Facebook) százalék arányban választották az egyes oldalakat. A napi szintű felhasználás (azaz belépés az adott oldalra) a leggyakoribb az iwiw, illetve – jellegéből fakadóan – a twitter esetében. Míg az előbbinél 50, addig az utóbbinál 45 százalék a napi belépők aránya. A Facebook-ot használók 34 százaléka jelentkezik be naponta az oldalra, míg a myVIP és a MySpace esetében ez az arány csupán 25, illetve 10 százalék.

29


Közösségi oldalakra való bejelentkezések gyakorisága (az egyes oldalakon regisztrációval rendelkezők körében, oldalanként)

50%

iwiw

25%

myVIP

26%

10%

Myspace

36%

26%

31%

0%

10%

23%

28%

45%

twitter

20%

19%

30%

naponta

40%

50%

hetente

4%

23%

36%

34%

Facebook

10%

60%

70%

havonta

23%

15%

20%

16%

80%

90%

100%

ritkábban

Azok körében, akik tagjai valamilyen közösségi hálózatnak, (N=1485)

A leggyakrabban használt közösségi hálózaton az általunk megkérdezett felhasználók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy több mint 300 ismerőse van, míg 28 százaléknyian vannak azok, akiknek 100 és 300 közötti, 8-8 százaléknak 50-100, illetve 10-50 közötti ismerőse van. Csupán az aktív internetezők 6 százaléka rendelkezik – saját bevallása szerint – kevesebb mint 10 ismerőssel.

Ismerősök száma a legfontosabb közösségi oldalon Több mint 300 44%

Kevesebb mint 10 6% Kevesebb mint 50 8% Kevesebb mint 100 8%

Kevesebb mint 300 28% Azok körében, akik tagjai valamilyen közösségi hálózatnak, (N=1485)

Ami a tartalmak megosztását, az arra való figyelemfelhívást illeti, ez kevésbé elterjedt tevékenység. A felhasználók közel 40 százaléka (38%) soha nem tesz ilyet, míg további 38

30


százalék is csak ritkábban mint havi rendszerességgel él a lehetőséggel. Az igazán aktív megosztók aránya csupán alig éri el az 5 százalékot. Némiképpen más a helyzet a saját állapot egyszerű frissítésével, aktuális gondolatok, tevékenységek megosztásával, hiszen itt az ezzel soha sem élők aránya csak 13 százalék, ugyanakkor 8 százalék napi vagy heti több alkalommal, míg további 5 százalék hetente megteszi ezt. Közösségi oldalakon végzett tevékenységes gyakorisága

Zenéket, képeket, videókat vagy egyéb információkat tartalmazó linkek megosztása

Saját állapot frissítése, aktuális gondolatok, tevékenységek megosztása

1%4% 3% 6%

3% 5% 5%

9%

9%

0% 20% naponta, naponta többször havonta többször soha

38%

38%

15%

40% hetente többször havonta egyszer

49%

60%

13%

80% 100% hetente egyszer ritkábban

Azok körében, akik tagjai valamilyen közösségi hálózatnak, (N=1485)

Attitűdök Tény, hogy a „mai világban” sokkal gyorsabban váltják egymást a különböző technológiák, szinte évről-évre kell új eszközökkel és azok használatával megismerkednünk. Vannak , akik élvezik ezt a rohamos váltásokból álló világot, van aki viszont idegenkedik attól, hogy mindig újabb és újabb eszközök vegyék körül. Adataink tanúsága szerint a magyar internetezők azonban inkább az előbbi csoportba tartoznak: jelentős hányadukat inkább technofilnak, vagy technológia-barátnak mondhatnánk. Erre utal például, hogy 36 százalékuk teljesen egyetért azzal, hogy az új technológiák jobbá teszik az életünket, és további 41 százalékinkább egyetért. Ezzel szemben az állítással szembehelyezkedők aránya mindössze 17 százalék. A pozitív hozzáállás még egyértelműbb, ha nem elvont, általános kérdéseket vizsgálunk, hanem szokásokat, viselkedési módokat. A válaszadók több mint fele (56, illetve 55%) teljesen egyetértett azzal, hogy szereti, hogy a mobileszközök segítségével jobban elérhető, illetve, hogy szereti, ha mindig a legújabb eszközök állnak a rendelkezésére.

31


Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel?

36%

az új technológiák jobbá teszik az életünket

41%

12% 5%6%

szeretem, hogy a mobiltelefon és más mobileszközök révén jobban elérhető vagyok

56%

26%

8% 7%3%

szeretem ha mindig a legújabb elektonikus eszköz áll a rendelkezésemre

55%

25%

9% 7%4%

folyamatosan figyelem a szolgáltatók kínálatát, és igyekszem kihasználni a legjobb ajánlatokat

22%

0% teljesen egyetért

inkább egyetért

20%

inkább nem ért egyet

30%

40%

27%

60%

80%

egyáltalán nem ért egyet

7% 5%

100% NT

Mindemellett elég nagy arányban figyelik és használják a szolgáltatók legfrissebb ajánlatait is. A fenti attitűdről árulkodik az úgynevezett információs túlterheltséggel (information overload) kapcsolatos vélemények megoszlása is. Ezek szerint a magyar internetezők nagy része nem igazán szenved ettől, több mint felük kifejezetten elégedett azzal, hogy sok információ zúdul, 17 százalékpedig semleges a jelenséggel szemben. Persze azért közel egyharmaduk tapasztal zavaró mértékű információs túlterheltséget.

60%

Mostanában gyakran hallani, hogy a számtalan TV-csatorna, újság, magazin, internetes oldal miatt manapság nehéz a sok információból választani, és az emberek úgy érzik, szinte elönti őket a sok információ. Ön, hogy érez ezzel kapcsolatban?

52%

50%

40%

31%

30%

17%

20% 10%

% gyakran én is így érzek, és ez zavar

szeretem, ha sok a számomra elérhető információ

nem hinném, hogy ez igaz

Azt mindenesetre nagyon kevesen gondolják, hogy az embereknek kevesebb befolyásuk lenne saját életükre a számítógépek és a technológiai eszközök miatt, ezzel szemben igen sokan vélik ennek épp az ellenkezőjét.

32


Mindent összevéve, Ön szerint a számítógépek és a technológia segítségével az embereknek nagyobb befolyásuk lehet saját életükre, vagy kevesebb?

60%

52%

50% 39%

40% 30% 20%

9%

10% % nagyobb

kevesebb

ezek az eszközök nem változtatnak azon, hogy ki mennyire tudja befolyásolni az életét

Az alapvetően technológia-barát hozzáállásról tanúskodik az is, hogy a válaszadók több mint felének nincs szüksége segítségre, ha új eszköz használatát kell megtanulnia, és nem különösképp érzi stresszesnek a körülötte lévő eszköz-arzenált. Ugyanakkor meglehetősen nagy az aránya azoknak, akik számára olyan funkciók is rendelkezésre állnak, amelyeket valójában nem szokott használni. Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel?

az elektonikus eszközeim jóval több funkcióval rendelkeznek, mint amit használok

ha új elektonikus eszközöm van, meg kell kérnem valait, hogy tanítsa meg a használatát

gyakran stresszesnek érzem, hogy folyamatosan kezelni kell a sok elektronikus eszközt

40%

12%

7% 11%

0% teljesen egyetért

inkább egyetért

14%

29%

16%

18%

54%

20%

20%

inkább nem ért egyet

10% 4%

3%

58%

40%

60%

4%

80%

egyáltalán nem ért egyet

100% NT

33


III. A magyarországi internethasználók kommunikációs szokásokon alapuló szegmentációja Kutatásunk egyik legfontosabb részeként kísérletet tettünk arra, hogy az előzőekben részletesen bemutatott kommunikációval, média- és internethasználattal kapcsolatos felhasználói szokások alapján meghatározzuk a jellegzetes csoportokat. Számos lehetséges szegmentációs modell lefuttatása után, végül egy olyat tartottunk a legjobbnak, amely hét kiválasztott kommunikációs eszköz (vezetékes telefon, mobiltelefon, sms, email, chat, internetes telefon, közösségi oldalak) használati mintázata alapján sorolta öt csoportba a felhasználókat. Az így létrejött csoportokat ezt követően további részletes elemzésnek vetettük alá, ahol csoportonként megvizsgáltuk az eszközellátottságot, televízió-nézési szokásokat, internethasználatot, illetve a technológiával kapcsolatos általános attitűdöket. A következőkben részletesen is bemutatjuk az egyes csoportok jellegzetességeit. (Ezek összefoglaló táblázata a fejezet végén található.)

1. Hagyományos médiafogyasztók Az első – a teljes minta 12 százalékát kitevő – csoportot azok a felhasználók alkotják, akiket összefoglalóan hagyományos médiafogyasztóknak neveztünk el. „Hagyományosságuk” természetesen csak a mintához viszonyítva értelmezhető, hiszen ők is a magyarországi aktív internetezők közé tartoznak, azaz a teljes népesség viszonylatában korántsem tartoznak a lemaradók csoportjába. Mintánkban azonban ők sok szempontból a legkevésbé aktív, az „analóg” világ kommunikációs szokásaihoz leginkább közel álló csoport. Ez attitűdjeikben is megmutatkozik, mivel viszonylag szkeptikusan szemlélik a technológia fejlődését. Nem feltétlenül hisznek annak az emberek életét jobbá tevő hatásában, sőt gyakran érzik úgy, hogy túl sok eszköz veszi körül az embereket, akik így túlságosan is függővé válnak a technológiától. Demográfiai összetételükkel kapcsolatosan annyit érdemes megjegyezni, hogy körükben inkább alacsonyabb iskolai végzettségű idősebbeket, kis(ebb) településeken, illetve az átlagosnál rosszabb anyagi körülmények között élőket találunk. Háztartásuk viszonylag kevésbé felszerelt digitális eszközökkel: a jellemzően asztali számítógép mellett leginkább csak TV-vel rendelkeznek. Másokkal való (nem személyes) kommunikációjuk lényegében a mobiltelefonra épül. Azt intenzíven használják, ugyanakkor inkább csak telefonálásra. Sem az SMS küldés, sem pedig a mobiltelefonok extra funkciói nem hozzák őket lázba. Médiafogyasztásukra az átlagosnál több TV-nézés jellemző, amellyel kapcsolatban leginkább „mindenevőnek” tekinthetők. A hírműsorokon kívül nincsenek olyan műsortípusok, amelyeket az átlagnál nagyobb arányban néznének, ugyanakkor mivel sok TV-

34


t néznek, ez azt jelenti, hogy végül is mindenből egy kicsit fogyasztanak. Internethasználati szokásaik sem igazán jellegzetesek. Az általános célú böngészést, hírolvasást inkább csak egyegy (online) játékkal eltöltött hosszabb-rövidebb idő színesíti. Passzív internethasználatukból az is következik, hogy a közösségi oldalakon is kevésbé vannak jelen. Sokan közülük tagjai ugyan az iwiw-nek, azonban ez az arány is jóval átlag alatti, az itt végzett aktivitásuk pedig szintén nem túl intenzív. Ritkán jelentkeznek be, és akkor is inkább csak passzív megfigyelők, saját magukról információkat, multimédiás tartalmakat nem osztanak meg ismerőseikkel.

2. A „fontolva haladók” A második csoportba az életkörülményeiket tekintve „befutott”, magasan iskolázott, biztos egzisztenciával rendelkező, jellemzően középkorú vagy annál idősebb, nagyvárosi felhasználókat soroltuk, akik a teljes minta 21 százalékát teszik ki. A fontolva haladó jelzőt leginkább azzal érdemelték ki, hogy bár életüknek szerves részét képezik a különböző digitális technológiák, inkább csak hűvös szemlélői és praktikus fel- és kihasználói a technológiai újításoknak. Ennek ellenére otthonuk az átlagnál jóval inkább felszerelt, nem hiányozhat belőle a DVD lejátszó, sokuknál a DVD felvevő, de átlag feletti arányban találunk háztartásaikban digitális fényképezőgépet, illetve videókamerát is. Kommunikációjukban ők az egyetlen olyan csoport, akik még többé-kevésbé intenzíven használják a vezetékes telefont. Emellett a mobiltelefon, illetve email a legfontosabb kommunikációs eszközük. Mobiltelefonjukat azonban a beszélgetésen kívül másra nem igazán használják. A TV-nézésre fordított idő esetükben átlagos, leginkább hír- és közéleti műsorokat, illetve filmeket néznek. Részben ehhez hasonló az internethasználatuk is, hiszen itt is az általános böngészés, illetve a hírek olvasása dominál, ami kiegészül a különböző ügyintézésekhez kapcsolódó praktikus szolgáltatások használatával: hely- és szobafoglalás, online banki szolgáltatások, számlák kifizetése, e-közigazgatás). A közösségi oldalak közül jellemzően az iwiw-en vannak regisztrálva, nagyon sok ismerőssel rendelkeznek, azonban az előző csoporthoz hasonlóan ez is inkább passzív jelenlétet takar, ami abból is következik, hogy nem igazán hisznek az online közösségekben.

3. Hagyományos kapcsolatfüggők A minta 19 százalékát kitevő harmadik csoport összességében egy kevésbé karakteres szegmens, ami azt jelenti, hogy szinte minden területen „átlagos”, vagy ahhoz nagyon hasonlító jellegzetességekkel bírnak. Ami demográfiai összetételüket illeti, többségében a húszas éveikben járó fiatal felnőttek, jellemzően középfokú végzettséggel és átlagos anyagi körülményekkel. Otthonukban a – döntően asztali számítógép mellett – leginkább TV-t, DVD lejátszót, digitális fényképezőt, illetve házimozit találunk. Kommunikációs szokásaik

35


hasonlóak az előző csoporthoz, azzal a különbséggel, hogy esetükben a vezetékes telefon már nem játszik fontos szerepet, sőt közel háromnegyedüknek már nincs is előfizetése. (Messze ez a csoport rendelkezik a legkisebb arányban otthoni vezetékes telefonnal.) Marad tehát a mobiltelefon és az email, de az előbbi esetében is leginkább csak telefonálnak. Azt azonban viszonylag sokat, mivel saját bevallásuk szerint is nagyon szeretik, hogy folyamatosan elérhetők és ők is elérhetnek bárkit. Tévézésre az átlaghoz közeli időt fordítanak, kedvenc műsoraik a hírműsorok, illetve a filmek és filmsorozatok. Az interneten meglehetősen rutinosan mozognak, ami nem véletlen, hiszen ez része a mindennapjaiknak: híreket olvasnak, álláshirdetéseket böngésznek, számlákat fizetnek és néha-néha játszanak egy kicsit. Döntő többségük tagja az iwiw közösségének, ahol nagyon sok ismerősük van, akiket napi gyakorisággal ellenőriznek. Ez azonban nem pótolja a személyes kapcsolatokat, hiszen a gyakori bejelentkezések ellenére magukról viszonylag kevés információt közölnek, tartalmat nem osztanak meg.

4. Online virtuózok Ezt a csoportot akár nevezhetnénk a digitális bennszülöttek „klasszikus” szegmensének is, hiszen minden jellegzetességükben megfelelnek a digitális kultúra fejlődésével egyidős csoport sokszor megfigyelt és elemzett sajátosságainak. Döntő többségük 18 és 24 év közötti, jellemzően középfokú végzettséggel, ami viszont sokuknál korántsem jelent végleges állapotot, hiszen közülük nagyon sokan még most is tanulnak. Inkább nagyobb városokban élnek, többnyire a szüleikkel, akik még eltartják őket. Otthonukban a TV, a DVD, a házimozi alapvető eszköz, és többségük mp3 lejátszóval is rendelkezik. Ellentétben az előző csoportokkal, esetükben jóval elterjedtebb a notebook használata, ami azt is jelenti, hogy sokszor több gép is van a háztartásukban. Kommunikációs szokásaikban lényegében minden csatornán aktívak, azaz mobiltelefonon beszélnek, SMS-eznek, chat-elnek, email-eznek, és ezen felül a közösségi oldalakat is aktívan használják kommunikációra. Ez az a generáció, akinek az életében a TV már korántsem tölt be olyan fontos szerepet. Ez részben abból is következik, hogy nap mint nap rengeteg időt töltenek a számítógép előtt, sőt nagy részük saját bevallása szerint lényegében folyamatosan online. Ha mégis TV-t néznek, akkor leginkább csak hírműsorokat, illetve filmsorozatokat néznek. Ez utóbbiaknak azért is van különös jelentősége, mivel a sorozatokat nem csak TV-n, hanem számítógépükön keresztül is követik. Sőt, sokszor már jóval a televíziós bemutató előtt hozzájutnak a legújabb részekhez az interneten keresztül. Mobiltelefonjukat ők már nem csak telefonálásra használják, hanem gyakran készítenek vele fényképeket, videókat, vagy éppen játszanak, illetve zenét hallgatnak. Az ismerősökkel való kommunikációban, illetve a más eszközeikkel való kapcsolattartásban gyakran használják a telefonjuk bluetooth funkcióját. Az internet a szórakozásuk első számú színtere: játszanak, zenét hallgatnak, akár online rádiókon keresztül, akár fájlcserélő hálózatokon keresztül hozzájutva, sőt néhányuk aktív online

36


szerencsejátékos is. Online közösségi életük nagyon aktív, rengeteg ismerősük van, számos oldalon rendelkeznek regisztrációval (iwiw, myVIP, Facebook). Ezeket az oldalakat napi rendszerességgel látogatják, és az előző csoportok passzivitásával szemben rendszeresen osztják meg gondolataikat ismerőseikkel, teszik közhírré az éppen aktuális tevékenységüket, illetve osztanak meg másokkal képeket, videókat, linkeket. Általános aktivitásuk a technológia szerepéről alkotott nézeteikben is visszatükröződik, hiszen egyértelműen úgy vélik, hogy a fejlődés az életet jobbá teszi. Lételemük a kommunikáció, és az a sajátos életérzés, mely szerint mindig elérhetőek és ők is mindig elérhetnek bárkit. Szeretik, ha mindig a legújabb eszközökkel rendelkeznek (ebben azonban sokszor gátolja meg őket az, hogy saját jövedelmük nem túl nagy).

5. Digitális középosztály Az utolsó, igen népes, a teljes minta 27 százalékát kitevő csoport leginkább az előző, „online virtuóz” csoporthoz hasonlítható. A különbség leginkább az életkorukból, illetve az ebből következő másféle élethelyzetekből fakad. Mivel valamivel idősebbek, a szórakozásra fordítható idő kisebb és a jelentősége is csökken. Háztartásuk azonban nagyon jól felszerelt: DVD lejátszó, sokaknál felvevő funkcióval, digitális fényképező és videókamera, házimozi és mp3 lejátszó mind-mind átlag feletti arányban található meg otthonaikban. Sokan használnak közülük notebook-ot, és ők azok, akik előszeretettel élnek a WiFi router nyújtotta otthoni szabadság lehetőségével is. Kommunikációjukban a vezetékes telefont kivéve minden csatornát aktívan használnak. A mobiltelefon, SMS, chat, email és a közösségi hálózatok mellett ez az egyetlen csoport, ahol viszonylag magas volt az interneten keresztül telefonálók aránya is (pl. Skype-on keresztül). Tévét rendszeresen néznek, leginkább ők a tematikus csatornák fő fogyasztói, mivel a hírműsorok mellett jellemzően filmeket és filmsorozatokat, dokumentumfilmeket, kulturális és tudományos ismeretterjesztő műsorokat néznek. Mivel sokuknak van fiatal gyereke, ezért gyerekműsorokat is az átlagnál gyakrabban néznek. Hasonlóan az előző csoporthoz, mobiltelefonjukat is aktívan használják, ők is fényképeznek, videót készítenek, zenét hallgatnak és játszanak, miközben a bluetooth funkciót is használják. Internethasználati szokásaikra a nagyon aktív kommunikáció jellemző, ami kiegészül a praktikus információk állandó keresésével (utazás, egészségügy, munka). Emellett azonban a szórakozás sem marad el: zenéket és filmeket töltenek le, zenét hallgatnak, filmet néznek, játszanak, de ha kell, interneten keresztül fizetik be a számláikat is. A közösségi hálózatokon való jelenlétük intenzív, leginkább az iwiw-en és a Facebook-on regisztráltak, ahol sok ismerősük van, akikkel napi szinten tartják a kapcsolatot. Ennek része az is, hogy fényképeket, videókat osztanak meg egymással. A technológiával kapcsolatban sem a túlzott optimizmus, sem pedig a túlzott pesszimizmus nem jellemző rájuk, bár néha már ők is zavarba jönnek az őket körülvevő eszközök sokaságától.

37


1

2

3

4

Online virtuózok, avagy a digitális bennszülöttek

Digitális középosztály

Hagyományos, médiafogyasztók

Fontolva haladók

Hagyományos kapcsolatfüggők

12%

21%

19%

21%

27%

Nem Életkor Iskolai végzettség Lakóhely Gazdasági státusz

többségük férfi középkorúak és idősek alacsony kisvárosias, falusi sok inaktív

nem jellemző középkorúak és idősek jellemzően felsőfokú nagyvárosias aktív

inkább nők fiatalok és fiatal felnőttek jellemzően középfokú kisvárosias aktív

nem jellemző fiatalok és fiatal felnőttek jellemzően középfokú városias aktív

Jövedelmi státusz

átlagnál rosszabb

átlagnál jobb

átlagos

inkább nők fiatalok (18-24) jellemzően középfokú nagyvárosias sok tanuló átlagos (de sok eltartott, akinek nincsen saját jövedelme)

Arányuk a teljes mintában

Demográfia

átlagos

Digitális eszközellátottság Jellemző eszközök a háztartásban, illetve saját használatban Számítástechnikai eszközök

TV

TV, videó, DVD lejátszó, DVD felvevő, digitális fényképező, digitális videókamera

TV, DVD lejátszó, digitális fényképező, házimozi

TV, mp3 lejátszó, DVD lejátszó, házimozi

asztali számítógép

asztali számítógép, LCD monitor

asztali számítógép

asztali számítógép, LCD monitor, notebook

TV, mp3 lejátszó, DVD lejátszó, DVD felvevő, digitális fényképező, digitális videókamera, házimozi asztali számítógép, LCD monitor, notebook, WiFi

Kommunikációs szokások Jellemzően használt kommunikációs csatornák

mobiltelefon

vezetékes telefon, mobiltelefon, email

mobiltelefon, email

mobiltelefon, SMS, chat, email, közösségi oldalak

TV-nézésre fordított idő

átlagnál több

átlagos

átlagos

átlagnál kevesebb

hírműsorok, de többnyire „mindenevők”

hírműsorok, közéleti műsorok, filmek

hírműsorok, filmek, filmsorozatok

hírműsorok, filmsorozatok

mobiltelefon, SMS, chat, email, internetes telefon, közösségi oldalak

Televízió

Gyakran nézett műsortípusok

átlagos hírműsorok, filmek, filmsorozatok, gyermekműsorok, kulturális műsorok, dokumentumfilmek, tudományos ismeretterjesztő műsorok

Mobiltelefon-használat Mobiltelefonon elérhető

nincs

nincs

nincs

fényképezés,

fényképezés,


extra funkciók használata

videófelvétel, zenehallgatás, játék, bluetooth

videófelvétel, zenehallgatás, játék, internet, bluetooth

Internet-használat email Kommunikáció

Információszerzés

-

email

általános böngészés, hírek olvasása

általános böngészés, hírek olvasása

általános böngészés, hírek olvasása, munkakeresés játék

Szórakozás

játék

-

Ügyintézés

-

hely- és szobafoglalás, számlák fizetése, online banki szolgáltatások hivatalos ügyek intézése (pl. Ügyfélkapu)

Web2.0

-

-

nincs

iwiw

passzív kevés

Jellemző közösségi hálózat Bejelentkezések gyakorisága Aktivitás a közösségi oldalakon Ismerősök száma

email, chat (MSN, Skype), online társkeresés általános böngészés, hírek olvasása, munkakeresés játék, zenehallgatás, zene letöltése, online rádió, szerencsejáték

email, chat (MSN, Skype), internetes telefon, blogírás általános böngészés, hírek olvasása, munkakeresés, utazással kapcsolatos információk, egészségügyi információk zenehallgatás, zene letöltése, filmek nézése, filmek letöltése, online rádió, szerencsejáték

online banki szolgáltatások

online banki szolgáltatások

számlák fizetése, online banki szolgáltatások

iwiw napi

fényképek feltöltése/megosztása iwiw, myVIP, Facebook napi

fényképek feltöltése/megosztása iwiw, Facebook napi

passzív

passzív

aktív

aktív

sok

sok

sok

sok

A technológia jobbá teszi az életünket. Szeretik, ha mindig a legújabb eszközök állnak a rendelkezésükre. Lételemük a kommunikáció, szeretik, hogy mindig elérhetőek. A környezetük számára modellként szolgálnak.

Bár sokféle eszközt használnak, sokukat zavarja, hogy mindegyiknek a használatát külön meg kell tanulnia.

Technológiával kapcsolatos attitűdök

Jellegzetes vélemények

Az új technológiák nem feltétlenül teszik jobbá az ember életét. Zavaró a túl sok eszköz, a túl sok funkció. Nem igazán hisznek az online közösségekben.

Nem igazán hisznek az online közösségekben, sőt a technológiai eszközök bonyolultsága sokszor zavarja őket.

Nem igazán hisznek az online közösségekben, de szeretik, hogy mindig elérhetők.


UPC-ITHAKA Digital Media Report